A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának H-FH-I-B-107/2014. számú határozata a Cofidis Magyarországi Fióktelepe számára A Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: MNB) által hivatalból megindított, a Cofidis Magyarországi Fióktelepénél (székhelye: 1066 Budapest, Mozsár u. 16.; a továbbiakban: Fióktelep) lefolytatott vizsgálat megállapításai alapján az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a következő határozatot hozza: I/A.
Az MNB a Fióktelepet — az Üzletszabályzat Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – felhívja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására.
I/B.
Az MNB a Fióktelepet — a Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – felhívja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására, és a Fiókteleppel szemben 500.000 Ft - azaz ötszázezer forint - összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II.
Az MNB a Fióktelepnek — a teljes hiteldíj mutató értékének feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, és a Fiókteleppel szemben 10.000.000 Ft - azaz tízmillió forint - összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
III.
Az MNB a Fióktelepnek — a hitelszerződést megelőző tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, és a Fiókteleppel szemben 5.000.000 Ft - azaz ötmillió forint - összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
IV.
Az MNB a Fióktelepnek — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, és a Fiókteleppel szemben 10.000.000 Ft - azaz tízmillió forint - összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
V/A.
Az MNB a Fióktelepnek — a fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó határidővel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, és a Fiókteleppel szemben 1.500.000 Ft - azaz egymillió-ötszázezer forint - összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
V/B.
Az MNB a Fióktelepnek — a panaszkezelési nyilvántartás tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
VI/A.
Az MNB a Fióktelepnek — az ügyfelek időszakos tájékoztatására, így az évente legalább egyszeri kimutatás küldési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
VI/B.
Az MNB kötelezi a Fióktelepet arra, hogy 2014. szeptember 1-jéig az ügyfelek időszakos tájékoztatása, így az évente legalább egyszeri kimutatás küldési kötelezettség tekintetében a feltárt hibákat, hiányosságokat szüntesse meg a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, és az ennek érdekében tett intézkedésekről 2014. szeptember 30-ig értesítse az MNB-t.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell az MNB hatósági bírság és költségtérítés fizetésére szolgáló 19017004-01678000-30900002 számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a
be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot az MNB hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve – az MNB-nél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a közigazgatási pert tárgyaláson kívül bírálja el, azonban a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. A tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Indokolás (…) I. A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZERRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEINEK VIZSGÁLATA (…) I.2. Jogszabályi környezet A KHR törvény fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseinek a vizsgálata, különös tekintettel az ügyfélvédelemre vonatkozó, a fogyasztókat érintő rendelkezésekre: „5. § (2) bekezdése szerint a referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d) és k) alpontja szerinti referenciaadatait,(…)” „11. § (1) bekezdése szerint a referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.” „15. § (1) A Hpt. 3. § (1) bekezdés b)-g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, kereskedelmi kölcsönszerződés, továbbá a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, valamint arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11-13. § szerint átadásra kerülhetnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak részét képezi a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató kiadvány. (3) A 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a melléklet II. fejezete 1.11.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.
(4) A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. (6) A referenciaadat-szolgáltató valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről.” „22. § (1) bekezdése az e törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül a referenciaadatszolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerződések tartalmáról [melléklet II. fejezet 1.2 pont a)-d) és i)-j) alpont], az adatátadási kötelezettségéről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. 22. § (2) bekezdése szerint a referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a fennálló szerződéseinek természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet II. fejezet 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatokat. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e bekezdés alapján kapott adatokat a 9. §-ban meghatározott időpontig kezeli.” „1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1. Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím, h) elektronikus levelezési cím.” A vizsgált időszakban hatályos hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 209. § (1) bekezdés f) pontja szerint a hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt (…)” (…) I.4. A tényállás minősítése és a Fióktelep észrevételeinek értékelése I.4.1. Üzletszabályzat (…) Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep 2011. október 11-től 2012. január 1. napjáig megsértette a Hpt. 209. § (1) bekezdés f) pontját, mivel csak 2012. január 2-i hatállyal vezette át a KHR törvény 2011. október 11-től érvényes szabályait az Üzletszabályzatába. I.4.2. Szerződéskötést megelőző tájékoztatás (…) Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep a szúrópróbaszerűen kiválasztott fogyasztók közül a fenti két esetben nem tett eleget a KHR törvény 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak, tekintettel arra, hogy ezen fogyasztók esetében a 2011. november 5-i és 2011. november 11-i szerződéskötés előtti tájékoztatás a Hpt.re vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta. II. A FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT HITELRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLXII. TÖRVÉNY (A TOVÁBBIAKBAN: FNYHT.) 4. § (1)-(3) BEKEZDÉSÉBEN RÖGZÍTETT, A HITELRE VONATKOZÓ KERESKEDELMI KOMMUNIKÁCIÓ VIZSGÁLATA
(…) II.2. Jogszabályi környezet Az Fnyht. 4. § (1)-(3) bekezdései az alábbiakat rögzítik: „4. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni. (2) Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget - vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), b) a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, c) a hitel teljes összege, d) a hitel futamideje, e) a teljes hiteldíj mutató, f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege. (3) Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.” (…) II.4. A tényállás minősítése és a Fióktelep észrevételeinek értékelése (…) Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep a fentiek szerinti magatartásával megsértette az Fnyht. 4. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy a Fióktelep a fentiek szerinti kereskedelmi kommunikációjában a THM értékét nem feltűnően jelenítette meg, ugyanis azt a Fióktelep a fő üzenethez képest jelentősen kisebb betűmérettel, a színes háttérrel rendelkező képi résztől elkülönítetten, nem hangsúlyos információként tüntette fel, annak ellenére, hogy ugyanúgy könnyen érzékelhetően kellene megjelölni a THM értékét, mint a tájékoztatás egyéb lényeges információit (pl. a termék és a szolgáltató neve, a termék főbb jellemzői). A THM értékének apróbetűs, nehezen olvasható, hangsúlytalan feltüntetése ugyanakkor nem felel meg az Fnyht. 4. § (1) bekezdésének. Az MNB álláspontja szerint ugyanis az Fnyht. 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltűnő módon való megjelenítés követelményének az felel meg, ha a hitellel kapcsolatos tájékoztatás során a THM értékére vonatkozó rész arányaiban, vagy grafikai megoldásokkal (pl. jól látható betűméret) kiemelkedik a kereskedelmi kommunikációban, ezáltal könnyen érzékelhetővé és jól láthatóvá válik, vagy televízió reklám esetén pl. jól érthetően elhangzik a THM értéke, azaz a THM értéke hangsúlyos módon kerül megjelenítésre. Az MNB ugyanakkor megállapította, hogy a THM értéke a Fióktelep által alkalmazott kereskedelmi kommunikációkban a figyelemfelhívó részektől, így a terméket és több esetben a kamatot hangsúlyosan megjelölő részektől elkülönülve, kisebb betűtípussal, nem feltűnő módon került megjelenítésre. Az MNB továbbá megállapította, hogy a médiában megjelent reklámok közül az Egészség Hitel Kényelem katalógusban megjelent „Minőségi szolgáltatás, gyorsabb gyógyulás” szlogenű reklámjában a THM értéke egyáltalán nem került feltüntetésre, így a Fióktelep megsértette az Fnyht. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat. III. A FIÓKTELEP FÜGGŐ ÜGYNÖKÉNEK, A (…) A HITELSZERZŐDÉST MEGELŐZŐ TÁJÉKOZTATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
(…) III.2. Jogszabályi környezet Az Fnyht. a hitelszerződést megelőző tájékoztatásra vonatkozó 6-7. §-a az alábbiakat rögzítik: „6. § (1) A hitelező és adott esetben a hitelközvetítő azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron vagy más tartós adathordozón - a fogyasztó által megadott információk alapján - a (3) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni a fogyasztót a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel. (2) A hitelező és a hitelközvetítő a (3) bekezdés szerinti adatokat a különböző hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása alapján történő, a hitelszerződés megkötése tekintetében megalapozott fogyasztói döntéshozatal érdekében nyújtja. (3) A hitelező és a hitelközvetítő - az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével - a következő adatokról tájékoztatja a fogyasztót: 1. a hitel típusáról, 2. a hitelező nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 3. a hitelközvetítő nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 4. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, 5. a hitel futamidejéről, 6. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 7. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, 8. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 9. a fogyasztó által fizetendő teljes összegről, 10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről, 11. a fizetési számlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 12. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről, 13. adott esetben a közjegyzői díjról, 14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 15. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 16. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 17. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 18. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 19. az előtörlesztéshez való jogról, és annak 24. § szerinti esetleges költségeiről, 20. a 14. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségéről, 21. a 10. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségről, valamint 22. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról. (4) Ha a (3) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. (5) Ha a (3) bekezdés 8. és 9. pontja vonatkozásában a fogyasztó a hitelezőt és a hitelközvetítőt tájékoztatja az általa előnyben részesített hitel jellemzőiről, a hitelező és a hitelközvetítő a teljes hiteldíj mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg tekintetében ezeket veszi figyelembe. (6) Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a hitelező és a hitelközvetítő ennek lehetőségét köteles jelezni.
(7) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során a hitelező és a hitelközvetítő köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. (8) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén a hitelező és a hitelközvetítő - a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével - az alábbiakról tájékoztatja a fogyasztót: a) a (3) bekezdés 1-5. pontjában, 7. pontjában, 8. pontjában, 15. pontjában, 20. pontjában és 22. pontjában foglaltakról, b) a hitel felmondásának feltételeiről és módjáról, c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni arról, hogy a hitelező bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, valamint d) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a hitelező felszólítására kell visszafizetni a szerződés megkötését követően felmerülő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és ezek módosításának feltételeiről. 7. § (1) A hitelező és a hitelközvetítő a 6. §-ban meghatározott adatokon kívül kizárólag az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönítetten adhat tájékoztatást.” (…) III.4. A tényállás minősítése és a Fióktelep észrevételeinek értékelése (…) Az MNB a vizsgálat során megállapította, hogy a Fióktelep függő ügynöke, a (…) a 2014. január 15-én történt próbaügyletkötés során nem adott tájékoztatást a hitelszerződést megelőzően az Fnyht. 1. számú melléklete szerinti formanyomtatvány kötelező tartalmi elemeinek megfelelően, azaz nem tett eleget azon előzetes tájékoztatási, kitanítási kötelezettségének, miszerint a fogyasztót, mielőtt bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, köteles kellő időben tájékoztatni az Fnyht. 6. § (3) bekezdésében foglaltakról. Tekintettel arra, hogy a (…), mint függő ügynök tevékenységéért a Fióktelep tartozik felelősséggel, az MNB megállapította, hogy a Fióktelep megsértette az Fnyht. 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, mivel a próbaügyletkötés során a fogyasztó nem kapott tájékoztatást az általa igénybe venni kívánt hiteltermék kondícióiról. IV. A (…) ÁLTAL ALKALMAZOTT MEGRENDELŐLAP MEGTÉVESZTŐ TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA (…) IV.2. Jogszabályi környezet A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. § a) és h) pontja, a 3. § (1)-(3) bekezdései, 4. § (2) bekezdése, valamint a 6. § (2) bekezdés a) pontja, és 9. § (1) bekezdése az alábbiakat rögzítik: „2. § E törvény alkalmazásában: a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, … h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,…” „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” „4. § (2) Ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ésszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni.” „6. § (2) Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, …, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.” „9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.” (…) IV.4. A tényállás minősítése és a Fióktelep észrevételeinek értékelése (…) Az MNB a fentiek alapján megállapította, hogy a (…), mint a Fióktelep függő ügynökének gyakorlata alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására, így a fentiekben hivatkozott 18 fogyasztó esetében megvalósította az Fttv. 6. § (2) bekezdésében foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, és ezzel megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmat. V. A FIÓKTELEP PANASZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉS PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATÁNAK VIZSGÁLATA (…)
V.2. Jogszabályi környezet A Hpt. 215/B. §-a szerint: „ (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. (2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. (4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. (5) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (7) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. (8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénzkibocsátó intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézménynek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét. (9) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja. (10) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról. (11) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. (12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát, d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá e) a panasz megválaszolásának időpontját. (13) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti. (14) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. (15) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”
Az MNB a Panaszkezelési szabályzat megfelelőségén túl a panaszkezelésre vonatkozó nyilvántartás adatai alapján vizsgálta a Fióktelep panaszkezelésre vonatkozó általános gyakorlatát, a panaszkezelésre vonatkozó nyilvántartás adattartalmának a megfelelőségét, a válaszadási határidő megtartását, szóbeli telefonon tett panasz esetén a jegyzőkönyv megküldésének a megtörténtét. A 2013. január 1. napjától hatályos pénzügyi intézmények, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénzkibocsátó intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet 3-5. §-a szerint: „3. § (1) A szolgáltató a panaszok kivizsgálását követően köteles olyan választ adni, amelyben részletesen kitér a kifogás teljes körű kivizsgálásának eredményére, a panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedésre, illetve a panasz elutasítása esetén az elutasítás indokára. (2) A szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről történő tájékoztatást pontos, közérthető és egyértelmű indokolással látja el, amely indokolás - a panasz tárgyától függően - tartalmazza a vonatkozó szerződési feltétel pontos szövegét és hivatkozik az ügyfélnek küldött elszámolásokra, valamennyi, a szerződéses jogviszony alatt teljesített egyéb tájékoztatásra, továbbá a panasz elutasítása esetén arra, hogy a panasz és a panaszkezelés álláspontja szerint a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására, vagy b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére irányult. (3) Az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a) a (2) bekezdés a) pontja esetében a fogyasztóvédelmi eljárás a Felügyeletnél kezdeményezhető az 1. melléklet IV. pont a) pontjában meghatározott elérhetőségen, b) a (2) bekezdés b) pontja esetében az ügyfél döntése alapján az 1. melléklet IV. pont b) pontjában meghatározott elérhetőségen a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. (4) Amennyiben a szolgáltató álláspontja szerint a panasz a (2) bekezdésnek mind az a), mind a b) pontját érinti, akkor az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a panaszban foglaltak mely része tartozik a (2) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés b) pontja körébe, és ennek megfelelően mely panaszrésszel melyik hatósághoz vagy szervhez fordulhat. (5) A szolgáltató a (3)-(4) bekezdésben foglalt tájékoztatást figyelemfelhívásra alkalmas módon teszi meg. (6) A szolgáltató válaszát oly módon küldi meg az ügyfél részére, amely alkalmas annak igazolására, hogy a szolgáltató a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és időpontját is. Jegyzőkönyv 4. § (1) A szolgáltató a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. § (5)-(6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet az 1. mellékletnek megfelelően rögzíti. (2) A szolgáltató a Hpt. 215/B. § (5)-(6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a 3. § (6) bekezdésében meghatározott módon küldi meg az ügyfél részére. Nyilvántartás 5. § (1) A szolgáltató a Hpt. 215/B. § (11) bekezdése szerinti nyilvántartását úgy köteles kialakítani, hogy abból a válaszadási határidő egyértelműen megállapítható legyen. (2) A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szolgáltató a) a panaszokat azok témája szerint csoportosíthassa; b) a panasz okát képező tényeket és eseményeket feltárhassa és azonosíthassa; c) megvizsgálhassa, hogy a b) pontban rögzített tények és események hatással lehetnek-e más eljárásra vagy termékre, szolgáltatásra; d) eljárást kezdeményezhessen a feltárt, b) pontban rögzített tények és események korrekciójára; e) összefoglalhassa az ismétlődő vagy rendszerszintű problémákat, a jogi kockázatokat.” A pénzügyi intézmények, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete szerint a Panaszkezelési Mintaszabályzat az alábbiakat tartalmazza: „I. A panasz bejelentésének módjai
1. Szóbeli panasz: a) személyesen: aa) a panaszügyintézés helye (pontos cím) és a nyitvatartási idő (több ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség esetén elegendő az azok elérhetőségére történő utalás); ab) ennek hiányában a székhely és a nyitvatartási idő (minden munkanap 8 órától 16 óráig). b) telefonon: ba) telefonszám és bb) hívásfogadási idő (nyitvatartási idő) - legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig. 2. Írásbeli panasz: a) személyesen vagy más által átadott irat útján; b) postai úton (levelezési cím megjelölése); c) telefaxon (telefaxszám megjelölése); d) elektronikus levélben (elektronikus levelezési cím megjelölése). Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, úgy a meghatalmazásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt követelményeknek kell eleget tenni. II. A panasz kivizsgálása A panasz kivizsgálása térítésmentes, azért külön díj nem számolható fel. A panasz kivizsgálása az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik. 1. Szóbeli panasz A szóbeli - ideértve a személyesen és telefonon tett - panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és lehetőség szerint orvosolni. Telefonon közölt panasz esetén biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. Telefonon közölt szóbeli panasz esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy panaszáról hangfelvétel készül. A szóban közölt panaszokról készült hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. Ha az ügyfél a szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról, ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek át kell adni, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt az ügyfélnek meg kell küldeni. Ebben az esetben a panaszra adott indokolással ellátott választ a közlést követő 30 napon belül kell megküldeni. A jegyzőkönyv a következők rögzítésére alkalmas: a) az ügyfél neve; b) az ügyfél lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe; c) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja; d) az ügyfél panaszának részletes leírása, a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy az ügyfél panaszában foglalt valamennyi kifogás teljeskörűen kivizsgálásra kerüljön; e) a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszám; f) az ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke; g) amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és az ügyfél aláírása; h) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje. 2. Írásbeli panasz: Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontot a panasz közlését követő 30 naptári napon belül kell megküldeni az ügyfélnek. III. A szolgáltató a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől: a) neve; b) szerződésszám, ügyfélszám; c) lakcíme, székhelye, levelezési címe; d) telefonszáma; e) értesítés módja; f) panasszal érintett termék vagy szolgáltatás; g) panasz leírása, oka; h) panaszos igénye; i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata;
j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás; k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat. A panaszt benyújtó ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni. IV. Panaszkezeléshez fűződő tájékoztatási kötelezettség: A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat: a) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 061-4899100, e-mail cím:
[email protected]~); b) Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: 061-4899-100, e-mail:
[email protected]~); c) bíróság. V. A panasz nyilvántartása A panaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését; b) a panasz benyújtásának időpontját; c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát; d) az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését; e) a panasz megválaszolásának időpontját. A panaszt és az arra adott választ három évig meg kell őrizni.” (…) V.4. A tényállás minősítése és a Fióktelep észrevételeinek értékelése (…) V.4.1. A panaszokra történő válaszadási kötelezettség teljesítésének vizsgálata Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep a 2011. május 1-jétől 2013. november 29-ig érkeztetett (…) panasz közül 69 esetben megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését, mivel a fogyasztók panaszára 30 napon túl küldte meg a válaszát. V.4.2. A szúrópróbaszerűen kiválasztott fogyasztókkal kapcsolatos panaszkezelés vizsgálata (…) Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep a fenti 7 esetben megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését, mivel a fenti ügyfelek panaszára 30 napon túl küldte meg a válaszát. (…) Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep azzal, hogy a panasznyilvántartásában 1 esetben nem a panasz tényleges, valóságnak megfelelő dátumát rögzítette, megsértette a Hpt. 215/B. § (12) bekezdése b) pontjában foglaltakat. VI.
AZ ÜGYFELEK IDŐSZAKOS TÁJÉKOZTATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
(…) VI.2. Jogszabályi környezet A vizsgált időszakban 2013. december 31-ig hatályos Hpt. 206. § (1) bekezdés a) pontja rögzíti:
„206. § (1) Folyamatos szerződések - ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint … egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.” (…) VI.4. A Fióktelep észrevételeinek értékelése és a tényállás minősítése (…) Az MNB megállapította, hogy a Fióktelep gyakorlata szerint a 2011. május 1-jén fennálló, fogyasztóval kötött (…) élő szerződés kapcsán nem igazolható módon tesz eleget az évente legalább egyszeri kimutatás küldési kötelezettségének, és a szúrópróbaszerűen kiválasztott fogyasztók, így (…) esetében sem igazolta a Hpt. 206. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének betartását. (…) A határozatot az MNB a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, az MNBtv. 39. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 84. § - 89. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék MNB általi felszámításának lehetőségét a Ket. 132. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak az MNB által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége az MNB tv. 54. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 126. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás az MNB törvény 55. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § da) pontján, valamint a Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. § (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2014. április 29. Dr. Windisch László s.k., az MNB alelnöke
