Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2014. (II.01.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól
Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésben, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (1) és (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § (1)
(2)
(3)
E rendelet célja, hogy az Sztv. és a Gyvt. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelıen, meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit. A szociális segítséget minden olyan esetben, amikor lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni, és elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ezáltal erısítik. A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelısség elvét. A rendelet hatálya 2. §
(1)
E rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3. § (1) - (3) bekezdéseiben, 7. § (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. § (1) - (4) bekezdéseiben meghatározott személyekre, amennyiben Kaposmérı község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. (2) Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében e rendelet hatálya kiterjed Kaposmérı község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezı, életvitelszerően a község területén élı személyekre, hajléktalan személyekre. (3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv.-ben foglaltak az irányadók. Eljárási rendelkezések 3.§ (1)
Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a körjegyzıségi hivatalban – a továbbiakban hivatal – lehet szóban, vagy írásban elıterjeszteni. 1
(2) (3)
(4)
(5)
Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történı eljárást. A szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Kaposmérıi Szociális Alapszolgáltatási Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetıjéhez lehet szóban vagy írásban elıterjeszteni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylı a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – azt a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmezı lakcíme van. A kérelmezı lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerően lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások, az ellátások formái Rendszeres szociális segély 4. §
(1)
(2)
(3)
A rendszeres szociális segélyben részesülı személyek vonatkozásában az együttmőködésre kijelölt szerv a Kaposmérıi Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: SZASZK) A rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködés keretében köteles: a) az Sztv-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni, b) a SZASZK-kal, illetve a beilleszkedési programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk elıírt idıpontban, de legalább kéthavonta személyesen megjelenni. Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésıbb 3 munkanapon belül bejelenteni a SZASZK-nak, illetve az általa meghatározott szervezet/szervezetek felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejőleg, de legkésıbb 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlı módon igazolni, melynek megalapozottságát a SZASZK köteles vizsgálni. 5. §
(1)
(2)
Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki: a) legalább 25 %-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, de egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50 %-ot, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján meghaladja az 50 %-os mértéket, de nem haladja meg a 75 %-os mértéket, b) vagy pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll. A rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben az orvos-szakértıi szerv által kiadott, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértıi vélemény másolatát, amennyiben a kérelmezı orvos-szakértıi szerv által kiadott szakértıi véleménnyel nem 2
rendelkezik, az orvos-szakértıi vizsgálatra történı beutalásról a jegyzı gondoskodik, b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a kezelést végzı szakorvos által kiadott igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról. 6. § (1)
(2)
(3)
A rendszeres szociális segélyben részesülı személy a SZASZK-kal való együttmőködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül meg kell jelennie a SZASZK-nál, b) részt kell vennie az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı program kidolgozásában, c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedési program megvalósítására 60 napon belül, d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítı programra kötött megállapodásban foglaltaknak. A SZASZK – a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. §-ban meghatározott feladatain túl - írásban tájékoztatja az önkormányzatot: a) a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételérıl, b) a beilleszkedést segítı programról, c) a beilleszkedést segítı program módosításáról, annak egy példányával. A beilleszkedést segítı programok típusai: a) a rendszeres szociális segélyben részesülı személy saját erıforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását segítı programok, c) életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozások, egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó programok /kommunikációs tréning, személyiségfejlesztı tréning/ d) hátrányos helyzetbıl adódó problémák leküzdését szolgáló programok. 7. §
(1)
(2)
Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy számára felróható okból: a) a jogosultságot megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a SZASZK-nál, b) az együttmőködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, c) a beilleszkedést segítı program bármely pontjának nem tesz eleget, d) akadályoztatása okát az elıírt határidıben nem jelenti, vagy hitelt érdemlıen igazolni nem tudja, e) a beilleszkedést segítı programban meghatározott szervezettel/szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, vagy az általuk meghatározott idıben nem jelenik meg, f) a beilleszkedést segítı program kidolgozásában nem mőködik közre, g) a beilleszkedést segítı programot nem írja alá. Az együttmőködési kötelezettség elmulasztása esetén a SZASZK soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a nem foglalkoztatott személy számára felróható, úgy az együttmőködési kötelezettség megszegését 3 munkanapon belül köteles az önkormányzatnak jelezni.
3
Foglalkoztatást helyettesítı támogatás 8. §
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
Az aktív korúak ellátására jogosult személy, foglalkoztatást helyettesítı támogatás megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen. A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a foglalkoztatást helyettesítı támogatást kérelmezı, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerően lakott lakást vagy házat: a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerő használhatóságát biztosítja, c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá d) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról gondoskodik A jegyzı a foglalkoztatást helyettesítı támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követı 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során gyızıdik meg a lakókörnyezet rendezettségérıl. Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyzı ötnapos határidı kitőzésével felhívja a kérelmezıt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendı tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítésérıl ismételt helyszíni szemlén gyızıdik meg. Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitőzött határidıig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítı támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítı támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget. Ápolási díj 9. §
(1)
(2) (3) (4)
Ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló személy gondozását végzi és az egy fıre jutó havi jövedelem családban élık esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. Az ápolási díj megállapítását megelızıen az ápolási kötelezettség teljesítésére is tekintettel környezettanulmányt kell készíteni. Az ápolási díjra való jogosultság fennállását évente felül kell vizsgálni. 10. §
(1)
Az ápolást végzı személy nem teljesíti ápolási kötelezettségét: a) ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezet gondozatlan, rendezetlen állapotban van, b) ha az ápolt személy élelmezésérıl nem, vagy hiányosan gondoskodik, c) ha az ápolt háziorvosával nem tartja rendszeresen a kapcsolatot, illetıleg az ápolt gyógyszerezésérıl nem gondoskodik.
4
(2)
A SZASZK házi segítségnyújtást végzı munkatársa az írásos felkérés alapján 15 napon belül: a) a helyszínen ellenırzi az ápolási kötelezettség teljesítését, b) szükség esetén együttmőködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyızıdhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól, c) az ellenırzés eredményérıl tájékoztatja a döntésre jogosult szervet. Önkormányzati segély 11. §
Az önkormányzat a vagyonnal nem rendelkezı, a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı egyedülálló személyek, rászoruló gyermekek, valamint családok részére önkormányzati segélyt nyújt. 12. § (1)
(2)
(3)
(4) (5)
(6)
Egy naptári éven belül ugyanazon egyedülálló személy vagy család legfeljebb 4 alkalommal részesíthetı átmeneti segélyben, melyet a jogosult köteles a határozatban megjelölt célra felhasználni. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre számított havi jövedelemhatár a) háztartásban vagy családban élık esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át, b) egyedül élı esetén annak 200%-át nem haladhatja meg. Önkormányzati segély természetbeni ellátásként: a) a téli krízisidıszakban (november 1. – március 31.) tüzelısegély, valamint b) közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás formájában nyújtható. A (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az önkormányzati segélyben megállapított összeget közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére kell folyósítani. Az önkormányzati segély összege - a segélyezett összes körülményének mérlegelése függvényében - esetenként minimum 2.000,- Ft, maximális összege pedig a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-val lehet azonos, azonban az egy naptári évben megállapított önkormányzati segély együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Egy naptári éven belül négy alkalommal állapítható meg önkormányzati segély annak a gyermeket nevelı családnak, ahol a családban nevelt gyermek a 14. §-ban foglalt feltételek szerint önkormányzati segélyben részesül. 13. §
(1)
A 12. §-ban foglaltakon túlmenıen évente két alkalommal rendkívüli önkormányzati segélyben részesülhet az a személy: a) akit elemi kár ért, b) akinek a lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására önerıbıl nem képes, c) aki súlyos betegségben szenved és kezelésének költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, d) aki elhunyt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, 5
(2) (3)
(4) (5)
(6)
(7) (8)
A rendkívüli önkormányzati segély megállapítását megelızıen szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni. Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén, amikor a kár ténye és mértéke kétséget kizáróan nem állapítható meg, szakértıi véleménnyel kell alátámasztani, amennyiben a károsult a károsodott vagyontárgyra biztosítással rendelkezett, méltányosságot nem lehet gyakorolni. Az (1) bekezdés c) pontja esetén a betegség tényét szakorvosi dokumentációval kell alátámasztani. Az (1) bekezdés d) pontja esetén a temetés költségét a kérelmezı nevére kiállított számlával kell igazolni. Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétıl számított 60 napon belül lehet benyújtani. A rendkívüli önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre számított havi jövedelemhatár egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350%-a, családban élı esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-a. A megállapított rendkívüli önkormányzati segély éves összege nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. A temetési segély összege 10.000,- Ft. 14. §
(1)
(2)
(3)
(4) (5)
Azon gyermek részére, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkezı többletkiadások – különösen betegség, iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése – miatt a gyermeket gondozó család anyagi segítségre szorul, évente négy alkalommal önkormányzati segély állapítható meg. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre esı havi jövedelem a gyermeket nevelı családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, ha a gyermeket egyedül neveli a szülı öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át nem haladhatja meg. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek szülıje, vagy a gyermek törvényes képviselıje kapcsolattartás címén kérheti önkormányzati segély megállapítását, ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel. A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az ideiglenes vagy tartós nevelésbe vételrıl szóló határozatot. A támogatás gyermekenkénti éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. Közgyógyellátás 15. §
(1)
(2)
Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, akinek a családjában az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı esetén annak 200 %-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes MEP által elismert összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. A méltányossági alapon kiállított közgyógyellátási igazolványok után az önkormányzat az Szt-ben meghatározott térítési díjat fizet. 6
Kamatmentes kölcsön 16. § Kaposmérı Önkormányzat Képviselı-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelı összeg erejéig azt a rászoruló személyt, a.) akinek a családjában az egy fıre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg. b.) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére. 17. § Nem részesíthetı kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelı személy, ha: önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza. 18. §. (1)
(2) (3)
(4)
A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az elıre meghatározott részletekben, havonta. Az elsı részletet a kölcsön felvételét követı hónap 15. napjáig kell visszafizetni. A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A szociális kölcsön megállapítására vonatkozó hatáskört, amennyiben annak összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg, a polgármester gyakorolja. Szociális célú tőzifa juttatás 19.§
(1) Szociális célú tőzifa juttatásra jogosult az a kérelmezı, akinek háztartásában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, vagyona a háztartás tagjai egyikének sincs és a tőzifa beszerzésérıl más módon gondoskodni nem tud. (2) Tőzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, legfeljebb 5 m3 mennyiségig, kizárólag természetbeni ellátás formájában. (3) Kihőlés és fagyhalál veszélyének észlelése esetén, a SZASZK javaslata alapján a tőzifa juttatás iránti eljárás hivatalból is indítható. (4) Az elbírálás során elınyt élvez az: a.) aki aktív korú ellátásra jogosult, b.) aki lakásfenntartási támogatásra jogosult, c.) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket nevelı család, d.) aki részére a tőzifa biztosítását a kihőlés és fagyhalál veszélyének észlelése miatt a SZASZK javasolta.
7
20.§ (1)
(2)
(3) (4)
A tőzifa iránti kérelmeket 2014. január 31-ig lehet benyújtani azzal, hogy a tőzifa vásárlás céljából benyújtott és még el nem bírált rendkívüli szociális segély iránti kérelmeket tőzifa iránti kérelemnek kell tekintetni. A határidı elmulasztása jogvesztı. Tőzifa csak a helyi önkormányzatok szociális célú tőzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítı támogatásról szóló 57/2013. (X. 4.) BM rendeletben meghatározott mennyiség erejéig nyújtható. A tőzifa iránti kérelmek elbírálásáról – a SZASZK-kal történı egyeztetést követıen – a Polgármester dönt. A tőzifa beszerzésérıl és szállításáról az önkormányzat gondoskodik. Iskolások tanévkezdési támogatása 21. §
(1) (2) (3) (4) (5)
A rendelet hatálya kiterjed a településen állandó lakcímmel rendelızı általános iskolába, illetve középfokú intézményekben tanulmányokat folytató iskolás diákokra. A kérelemhez be kell mutatni az iskolalátogatási igazolást. A támogatás összege: 3.000,- Ft A támogatást az iskolakezdést követı 90 napon belül lehet igényelni. A határidı elmulasztása jogvesztı. Az ellátást nem veheti igénybe, aki részére a köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény ingyenes tankönyvet biztosít. III. fejezet Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások 22. §
Kaposmérı Község Önkormányzata az Szt. 86. § és Gyvt. 94. §. alapján az alábbi személyes gondoskodás formáit biztosítja a Kaposmérı és Környéke Szociális Társulás által fenntartott Kaposmérıi Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül. (1)
(2) (3)
(4) (5)
Szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) nappali ellátás Gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét a szociális és gyermekjóléti intézmények fenntartója a Kaposmérı és Környéke Szociális Társulása határozza meg a települési önkormányzatok egyetértésével. Az önkormányzat a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-a alapján, a családsegítést az Szt. 64. §-a alapján, az étkezést a (8)-(10) bekezdés alapján biztosítja. Nappali ellátás kertében mőködı idısek klubja elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az lapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. az idısek klubjába felvehetı az a 18. életévet betöltött személy is, aki önmaga ellátásra részben képes és egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul.
8
(6)
Az étkezés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás iránti kérelmet a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletében szereplı nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet környezettanulmány alapján a SZASZK vezetıje bírálja el.” (7) A kérelmezıt a SZASZK vezetıje 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 6. számú melléklete alapján kiállított formanyomtatványon értesíti az ellátás biztosításáról. (8) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezésérıl gondoskodni kell, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (9) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezésérıl gondoskodni nem tud: a) 62 életévét betöltötte, vagy b) korhatárra tekintet nélkül, akiknek ba) egészségi állapota, vagy bb) fogyatékossága, vagy bc) pszichiátriai betegsége, vagy bd) szenvedélybetegsége, vagy be) hajléktalansága indokolja. (10) A szociális rászorultság igazolására a következı iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni: a) a (8) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben szakorvosi igazolást, b) a (8) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegő családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot, c) a (8) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, d) (8) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylı bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. (11) Az étkezést igénylık közül az önkormányzat az étel kiszállítását azon személyek részére biztosítja, aki: a.) az önkormányzat által nyilvántartott súlyos mozgáskorlátozott személy; b.) fogyatékossági támogatásban részesülı személy; c.) vakok személyi járadékában részesülı személy; d.) egészségi állapotában bekövetkezett ideiglenesen mozgásképtelen, fekvıbeteg személy. (12) A (10) bekezdés d.) pontjában meghatározott esetben szakorvosi szakvélemény alapján a kiszállítást a polgármester engedélyezi. (13) A (10) bekezdés a-c.) pontok esetében a rászorultságot a (9) bekezdés a-c.) pontjaiban felsorolt iratokkal, nyilatkozatokkal lehet igazolni. Az intézményi jogviszony megszőnése 23. § (1)
Az alapellátás megszőnik, ha az igénylı: a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe, c.) elhalálozik, d.) kéri az ellátás megszüntetését. 9
(2)
Az alapellátás megszüntetése az intézményvezetı hatásköre. Az ellátás megszőnésérıl az intézményvezetı írásban értesíti az ellátásban részesülıt. IV. fejezet Eljárási rendelkezések 24. §
(1) (2)
Az e rendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában - a 16.§-ban foglaltak kivételével – a hatáskörök gyakorlója a polgármester. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Sztv. rendelkezései az irányadók. 25. §
(1) (2)
Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Kaposmérıi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani formanyomtatványon. A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történı jogosultság elbírálásához a kérelmezı köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történı megkéréséhez hozzájárulni. Záró rendelkezések 26. §
(1) (2) (3)
Ez a rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba. E rendelet 19.§-20.§-a hatályát veszti 2014. február 16. napján. E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított 8/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet, és a gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló többször módosított 11/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet.
Kaposmérı, 2014. január 21.
Prukner Gábor sk. polgármester
dr. Mészáros Renáta sk. jegyzı
Kihirdetési záradék: Kihirdetve: Kaposmérı, 2014. február 1. dr. Mészáros Renáta sk. jegyzı
10
