A „jogszabályokról” című fejezetben azért teszi közzé a békéltető testület a munkája során alkalmazott legfontosabb jogszabályok jegyzékét és részben magukat a jogszabályokat szövegesen is, hogy adott esetben a Fogyasztóknak/Vállalkozásoknak ne kelljen még külön honlapokon kutakodniuk, hanem itt a békéltető testület honlapján megtalálják a számukra fontos információkat, eligazító szabályokat. A *-al jelzett jogszabályok jelenleg a 2015. december 15-én hatályos szövegeket tartalmazzák, aktualizálásuk a változások hatálybalépésével történnek majd meg.
az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet* az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet* a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet* a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet* (erről külön magyarázó-ismertetés is szerepel a gyűjteményben); a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól rendelkező 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet* az utazási szerződésről rendelkező 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet* az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet; a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet* a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (melléklete)*;
2008. évi XL. törvény a földgázellátásról; 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról; 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról; 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről; 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről; 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról ; 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről; 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról; 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről; 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról; 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról; 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról;
55/2009. (III.13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról; 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről; 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a fogyasztói csoportokról; 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről; 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól;
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. §1 (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül. (3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. (4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. (5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 2. § (1)2 A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2)3 A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1)4 A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. 1
Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 2 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 3 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (10) a). 4 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (3). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3)5 A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozás nevét, címét, b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy - a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén - a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját, e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. (4)6 A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. 4. §7 (1) A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. (2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. (3) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek. 5. § (1)8 A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. (2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. (3)9 Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie: a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását. (4)10 Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.
5
Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (4). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 6 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (10) b). 7 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (5). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 8 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (10) a). 9 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (6). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 10 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (7). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. (2)11 Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik. 7. §12 Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 7/A. §13 E rendelet alkalmazásában gyártó: a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott gyártó. 7/B. §14 (1) A 3. §-ban, az 5. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. (2)15 9. §16 E rendelet 7/A. §-a a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjának való megfelelést szolgálja.
Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez17 1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapotszabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú; 2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;
11
Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (10) c), d). Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (10) a), e). 13 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (8). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 14 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (8). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 15 Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 837. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól. 16 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (9). Hatályos: 2014. IV. 9-től. 17 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (11), 1. melléklet. Hatályos: 2014. IX. 15-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 12
3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa; 4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró; 5. motoros kézi szerszámok 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu; 6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000 Ft eladási ár felett; 7. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz; 8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó; 9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett; 10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés; 11. gyermekmegfigyelő berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző; 12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra 10 000 Ft eladási ár felett; 13. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás; 14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft eladási ár felett; 15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék; 16. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék; műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set; 17. információtechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép; 18. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép; 19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék; 20. optikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp; 21. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett; 22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett; 23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett; 24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett; 25. lőfegyverek 10 000 Ft eladási ár felett; 26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett;
27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva; 28. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett; 29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett.
249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el: 1. §18 (1) Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a Mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás), és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállásból eredő jogokat a szolgáltatás tárgyát képező dolog (a továbbiakban: dolog) tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a szolgáltatásra, amelyet a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatossági vagy jótállási igény alapján teljesítettek. (3) Az e rendeletben előírt jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben. (4) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 2. § (1)19 A jótállás időtartama hat hónap. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2)20 A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1)21 A vállalkozás a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. (2) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a)22 a vállalkozás nevét és címét;
18
Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 19 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 20 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) a). 21 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (3). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 22 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) a).
b)23 az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat; c) a szolgáltatás díját; d)24 a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti; továbbá e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását. (3) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (4)25 A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. (5)26 A jótállásból eredő jogok - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetők. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. (6)27 A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek. 4. § (1)28 A vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti: a)29 a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, c)30 az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját, d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját, e) a hiba bejelentésének időpontját, f) a hiba leírását, g)31 a (4) bekezdés szerinti eset kivételével a jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát, továbbá h)32 az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. (2)33 Ha a jótállási igény rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.
23
Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) b). Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (4). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 25 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) c). 26 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (5). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 27 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (6). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 28 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) a). 29 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (7). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 30 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) d). 31 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (8). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 32 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (9). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 33 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) e). 24
(3)34 A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (4)35 Ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (5)36 A vállalkozás a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (4) bekezdésére figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ott megjelölt időtartamon belül tájékoztatni. (6)37 A vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. 5. §38 (1) A vállalkozás a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. (2) Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a melléklet 4. pontjában felsorolt járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozás köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozás elmulasztja, azt a vállalkozás költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti. 5/A. §39 (1) Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie: a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek vagy - helyben történő kijavítás esetén - a kijavítás megkezdésének az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá c) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának vagy - helyben történő kijavítás esetén - a kijavítás befejezésének időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását. (2) A szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie az újbóli teljesítés tényét és időpontját. 5/B. §40 (1) A 3. § (1)-(4) bekezdésében és a 4-5/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 6. § (1) Ez a rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatálya, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
34
Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (10). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 35 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (10). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 36 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) a), f). 37 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (11). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 38 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (13) a). 39 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (12). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 40 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (12). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2)41 Melléklet a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez 1. Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások. 2. Háztartási gépek és készülékek javítása. 3. Barkács- és kerti szerszámok javítása. 4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása. 5. Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása. 6. Gyógyászati segédeszközök javítása. 7. Telefon- és telefax-berendezések javítása. 8. Hangszerek javítása. 9. Órák javítása.
181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. § (1) A jótállási kötelezettség e rendelet szabályai szerint kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. (2) A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek. (3)42 A jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak, lakóépületeknek, közhasználatú építményeknek a 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira. (4)43 E rendelet alkalmazásában: a) épületszerkezet: az épületeket, építményeket alkotó helyszínen készített vagy előregyártott szerkezet vagy berendezés; b) közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontja szerinti építmény; c) lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 105. §-a szerint kialakított önálló rendeltetési egység; d) lakóépület: az OTÉK 1. sz. melléklet 78. pontja szerinti épület.
41
Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 642. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól. Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 43 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (2). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 42
2. § (1)44 A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt (a továbbiakban: vállalkozó) terheli. (2) A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. (3) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 3. § (1)45 A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított a) három év az 1. és 2. mellékletben, b) öt év a 3. mellékletben, c) tíz év a 4. mellékletben meghatározottakra. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. (2)46 A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti. 4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. (2)47 A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. (3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, d)48 a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját. (4)49 A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti. (5) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. 5. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. (2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. 5/A. §50 (1) A 4. § (2)-(4) bekezdésében és az 5. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
44
Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (3). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 45 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (4). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 46 Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (5). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 47 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (7) a). 48 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (7) a). 49 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (7) b). 50 Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (6). Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött építési szerződésekre, illetve építési szerződés hiányában a hatálybalépését követően megkezdett építési-szerelési munkákra kell alkalmazni. (2)51 1. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez 1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei: a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei, b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is), c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, d) a lakóépület kéményei, e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények, f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek, g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat. 2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések: a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.), b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.), c) a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel), e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.), f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.), g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny, h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal, i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, j)52 a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közszolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat, k)53 a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közszolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével, l)54 az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közszolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt, m) a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, n) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is, o) a személy- és teherfelvonó, p) a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés, q) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,
51
Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 822. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól. Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (7) c). 53 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (7) c). 54 Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (7) c). 52
r) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 2. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei: a) tetőterasz, b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló, c) kapualj, d) lépcsőház, e) folyosók és függőfolyosók, f) központi berendezések helyiségei, g) mosókonyha, h) szárítóhelyiség, i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, j) hulladéktároló helyiség, k) gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs). 3. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez55 1. 2.
3.
Válaszfalak
4.
Csapadékvíz és használati víz elleni szigetelés
5.
55
A Épületszerkezet Tetőhéjalások
Nyílászáró szerkezetek
4.1 4.2
B Termék Égetett agyag tetőfedő elemek (tetőcserép) Tetőfedő elemek (pala, hullámpala) Fémlemez tetőfedő elemek (horganyzott acéllemez, horganylemez, alulemez, műanyaggal bevont fémlemez) Beton anyagú tetőfedő elemek (betoncserép) Hőszigetelő lemezek, paplanok stb. Páraszigetelő fóliák Tetőkibúvók, felülvilágítók, hófogórács stb. Égetett agyag válaszfalelemek Előregyártott vasbeton válaszfalpanelek Gázszilikát válaszfalelemek Gipsz és gipszperlit válaszfalelemek Egyéb alapanyagú válaszfalelemek Kombinált anyagú (könnyűszerkezetes) - szerelhető vagy táblás szerkezetű - válaszfalelemek Bitumenes vízszigetelő lemezek Műanyag vízszigetelő és burkoló lemezek, fóliák
4.3 4.4 4.5 4.6 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5
Bevonatszigetelő anyagok Tetőszigetelő habbevonatok Ragasztóanyagok Tető és padló szerelvények (összefolyók, páraszellőzők stb.) Fa, fém, műanyag és kombinált anyagú nyílászáró szerkezetek Nyílászáró szerkezetek szerelvényei (zárak, vasalások, veretek stb.) Üveg- és hőszigetelő üvegszerkezetek Árnyékolók, elsötétítők, zsaluk és rácsok Beépítéshez felhasznált hézagtömítő, hő- és hangszigetelő anyagok
2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6
Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (8), 2. melléklet. Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
6.
7.
8.
9.
Szerelt térelhatároló fal- és födémszerkezetek, álmennyezetek Csapadékvíz elvezetés szerkezetei Vakolatok, burkolatok, felületképzések (a mázolás, a belső falfestés, a meszelés és a tapétázás kivételével)
Szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések
6.1
Könnyűszerkezetes - általában kombinált anyagú - fal és födémszerkezeti elemek (fal-, födém- és tetőelemek; álmennyezeti elemek, építőelemek, kötőelemek, hőszigetelő anyagok, hézagtömítő anyagok stb.)
7.1
Épületbádogos szerkezetek előregyártott elemei és szerelvényei horganyozott acéllemezből, horganylemezből, alulemezből, műanyagból
8.1 8.2 8.3 8.4 8.5
Mázas és máztalan kerámia padló és falburkoló lapok Égetett agyag burkoló téglák Cementkötésű padlóburkoló lapok Építőkövek és burkolókövek Műanyag padló és falburkoló lemezek és szegélyprofilok
8.6 8.7 8.8 8.9
10.1 10.2 10.3 10.4 11.1 11.2 11.3
Gumi padlóburkoló lemezek és szegélyprofilok Burkoló lemezek Fém burkoló lemezek és profilok Fa és faalapanyagú burkolóelemek (parketták, falburkoló elemek, profilok stb.) Lakások padlószőnyegei Üveg homlokzatburkoló elemek Ragasztók és aljzatképző anyagok Hőszigetelő műanyag vagy szilikát alapú homlokzati bevonatok Acél, műanyag nyomó- és lefolyócsövek, idomelemek és kötőelemek Csőhálózati szerelvények (szelepek, tolózárak, csapok, csaptelepek, csappantyúk, légtelenítők, légbeszívók, kondenzedények, gyorssűrítők, torlók, szabályozók, bűzelzárók, zsírfogók, homokfogók stb.) UNIMAG vizes blokk Lakás berendezési tárgyak (mosdó, falikút, kiöntő, fürdőkád, zuhanytálca, mosogató, W.C.-csésze, öblítő stb.) Fűtési berendezési tárgyak (öntöttvas-, acéllemez és alumínium radiátorok, konvektorok, hőtermelő berendezések, hőcserélők, melegvízkészítő berendezések, tágulási tartályok, hőmérséklet-szabályozók, gáztűzhelyek stb.) Szemétledobó-berendezésekhez tartozó csövek, idomok, a ki- és beöntő nyílások szerkezetei, tisztító berendezések Légcsatornarendszerek elemei (befúvó-, kifúvó- és elszívó szerkezetek) Klímaberendezések, klímakonvektorok, ventilátorok stb. Hangcsillapító berendezések Levegőtisztító berendezések Műanyag szigetelésű vezetékek Védőcsövek és dobozok Elosztó, csatlakozó és biztosító táblák
11.4 11.5 11.6 11.7 11.8 11.9 12.1 13.1
Kapcsolókés és csatlakozó aljak Lámpatestek és foglalatok Elektromos motorok Felcsengető berendezések, kaputelefonok és központi antenna rendszerek Főelosztó berendezések és szintleágazó szekrények Elektromos vízmelegítők és tűzhelyek Felfogók, bevezetők és földelők Személyfelvonó-berendezések és tartozékaik
8.10 8.11 8.12 8.13 9.1 9.2
9.3 9.4 9.5
9.6 10.
Klíma és szellőző berendezések
11.
Elektromos tápvezetékek, jelző vezetékek, hálózatok
12. 13.
Villámvédelem Felvonók
4. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez56 1. 2. 3.
4.
Teherhordó vázak
5.
Födémek (burkolatok, álmennyezetek, bevilágítók nélkül: a szerelt födémszerkezetek kivételével)
6.
7.
8.
9.
56
A Épületszerkezet Teherbíróvá tett talajok Alapozási szerkezetek
Fedélszerkezetek (fedélhéjazat, hőszigetelés stb. nélkül) Függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek (burkolatok, felületképzések, nyílászárók nélkül a szerelt külső térelhatároló falszerkezetek kivételével) Szellőzőkürtők, kémények (béléselemek nélkül)
Talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések
B Termék
3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 5.1 5.2
5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 6.1
7.1 7.2 7.3 7.4
7.5 7.6 7.7 7.8 8.1
8.2 8.3 9.1
Égetett agyag alapfalelemek (tömör tégla, pillér tégla) Terméskövek és építőkövek Előregyártott beton és vasbeton alapozási elemek (előregyártott vb cölöpök, alaptestek, talpgerendák stb.) Előregyártott beton, vasbeton, acél, fa és alumínium teherhordó szerkezeti elemek (oszlop, főtartó, gerenda stb.) Vázszerkezeti kötőelemek Égetett agyag vázkerámia födémelemek Előregyártott beton és vasbeton födémszerkezeti elemek (födémkitöltő elemek, béléstestek, tálcák, födémgerendák, födémpallók, födémpanelek, erkélyelemek, lépcsőelemek stb.) Acél födémszerkezeti elemek (gerenda elemek, trapézelemek, födémpanelek, lépcsőelemek stb.) Alumínium födémszerkezeti elemek (trapézlemez, födémpanel stb.) Fa és faalapanyagú födémszerkezeti elemek (gerendák, födémpanelek stb.) Műanyag födémszerkezeti elemek (födémpanelek stb.) Kombinált (fa, faalapanyagú lemezek, műanyag, fém, gipsz stb.) födémszerkezeti elemek (födémpanelek stb.) Födémszerkezeti kötőelemek Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek Fém, vasbeton és fa előregyártott tetőszerkezeti elemek
Égetett agyag falazóelemek (téglák, falazóblokkok stb.) Mészhomok falazóelemek Terméskő és építőkő falazóelemek Előregyártott beton és vasbeton falszerkezeti elemek (falazó elemek és blokkok, kis- és nagy falpanelek, térelemek, falkiváltók, lábazati elemek, fal kéregelemek stb.) Gázszilikát és kohóhabsalak falszerkezeti elemek (falazóelemek, falazóblokkok, falpanelek stb.) Falszerkezeti kötőelemek Homlokzati hézagtömítő anyagok Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek Előregyártott könnyűbeton, beton és vasbeton kémény és szellőzőkürtő elemek Fém és kerámia kéményelemek Égetett agyag falazó elemek Bitumenes és műanyag vízszigetelő lemezek
Beiktatta: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (9), 3. melléklet. Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
10.
11.
Épületgépészeti csővezetékek, talajba kerülő (a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek kivételével) vezetékek Az építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények
9.2 10.1
Ragasztó és vegyi anyagok Nyomócsövek, lefolyócsövek és csőidomok
10.2 10.3 10.4 10.5 10.6 11.1
Kerámia csövek és csőidomok Acél és öntöttvas csövek és csőidomok Előregyártott beton és vasbeton csövek, csőidomok és aknaelemek Műanyag csövek és csőidomok Cső- és csatornahálózati szerelvények (tolózárak, csappantyúk stb.) Előregyártott beton és vasbeton támfaljárda-lépcsőelemek stb.
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. § (1) E rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) kell alkalmazni. (2) E rendelet meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait, továbbá a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat. (3) E rendeletet akkor kell alkalmazni, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusát átültető jogszabály eltérően nem rendelkezik. (4) E rendeletben foglaltaktól a fogyasztó javára a felek megállapodása eltérhet. 2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti szociális szolgáltatásokra; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti alapellátásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra; c) az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre;
d) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre; e) a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésre; f) az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, vagy átruházására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést; g) olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása; h) a lakóépület lakáscélú bérbeadására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést; i) az utazási szerződésre; j) a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződésre; k) a közjegyző által okiratba foglalt szerződésre; l) élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésre; m) az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződésre; n) az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefax-összeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött szerződésre. 3. §57 A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti személyszállítási szolgáltatásokkal, és a légi közlekedésről szóló törvény szerinti légi személyszállítással, valamint a vízi személyszállítás feltételeiről szóló jogszabály szerinti személyszállítással kapcsolatos szerződésre kizárólag a 7. § és a 15. § (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
2. Értelmező rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában: 1. digitális adattartalom: digitális formában előállított vagy nyújtott adat; 2. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó; 3. járulékos szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez kapcsolódó egyéb termék értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt; 4. jelentős átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül a) a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró 57
Megállapította: 383/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2015. I. 31-től.
cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység. 5. jótállás: a Polgári Törvénykönyv szerinti, valamint külön jogszabályban a fogyasztói szerződésekre meghatározott kötelező jótállás; 6. nyilvános árverés: olyan értékesítési módszer, amelynek során a vállalkozás az árverező által lefolytatott átlátható, versenyszerű licitálás keretében szerződéskötésre tesz ajánlatot a fogyasztóknak, akik az árverésen személyesen megjelennek vagy ennek lehetősége számukra biztosított, és amelyen a sikeres licitáló arra vállal kötelezettséget, hogy az ajánlatban foglaltak szerint szerződést köt. Nem minősül nyilvános árverésnek a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére álló árverési célú internetes honlap használata; 7. pénzügyi szolgáltatás: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenysége; 8. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely nem minősül termék adásvételére irányuló szerződésnek; 9. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél; 10. távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak; 11. távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz; 12. termék: ingó dolog, kivéve a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolog; terméknek minősül a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia; 13. üzlethelyiség: a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja; 14. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg; b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között; c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás - a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett - személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;
15. vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vállalkozás. 5. § E rendelet alkalmazásában a) termék adásvételére irányuló szerződésnek minősül az olyan, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés is, amely alapján a vállalkozás termék tulajdonjogának az átruházására is köteles; b) nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett értékesítő tevékenység.
II. FEJEZET A FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI 3. A szerződéskötést követő telefonos kapcsolattartásra és a fizetési eszköz használati díjára vonatkozó szabályok 6. § Ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás biztosítja, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért emelt díj nem terheli. E rendelkezés nem érinti az elektronikus hírközlési szolgáltató azon jogát, hogy a hívásokért díjat számítson fel. 7. § (1) A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel. (2) Az (1) bekezdés nem érinti azon jogszabályi rendelkezéseket, amelyek egy adott fizetési mód igénybevételéért díj vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámítását tiltják.
4. Nem kért értékesítés 8. § (1) A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés. (2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.
III. FEJEZET AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás 9. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben; b) a vállalkozás nevéről, a vállalkozás székhelyének postai címéről, és - ha azzal rendelkezik - a telefonszámáról, és az elektronikus levelezési címéről;
c) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy - ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani - annak számítási módjáról, valamint az ezen kívül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról és a postaköltségről), vagy, ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel; d) a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; e) a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről; f) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről; g) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről; h) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről; i) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen vonatkozó együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően; j) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. (2) A vállalkozást nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség azon információk vonatkozásában, amelyek a körülmények alapján nyilvánvalóak. (3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatást a vállalkozás a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható. 10. § Nem kell alkalmazni a 9. §-t az olyan mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződésre, amelyet a szerződéskötés időpontjában teljesítenek.
IV. FEJEZET AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 6. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás 11. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben; b) a vállalkozás nevéről; c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és - ha azzal rendelkezik - a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;
d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér; e) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy - ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani - annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel; f) határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról; g) a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül; h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; j) arról, hogy a 20. § szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és - a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; k) arról, hogy a fogyasztó a 26. § szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. § vagy a 19. § esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a 20. § szerinti felmondási jogát; l) arról, ha a 29. § alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. § szerinti jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a 20. § szerinti jogát; m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; o) arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról; p) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről; q) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről; r) a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról; s) a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről; t) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről; u) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;
v) a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról; w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. (2) Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket. (3) Nyilvános árverés esetén a vállalkozás (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott adatai helyett az árverező vállalkozás azonos adatai is megadhatók. (4) Az (1) bekezdés i), j) és k) pontjában meghatározott tájékoztatás az 1. mellékletben foglalt mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is megadható. (5) A vállalkozás az (1) bekezdés m) pontja szerinti és az n) pontban a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható. (6) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak. (7) Az e §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.
7. A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén 12. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. (2) A szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát, vagy a szerződéskötést papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón visszaigazolja. A visszaigazolás tartalmazza a fogyasztónak a 29. § (1) bekezdés m) pontja szerint adott nyilatkozatát. (3) Az olyan üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében, ahol a fogyasztó kifejezetten kérte a vállalkozás javításra vagy karbantartásra irányuló szolgáltatását, és a szerződő felek azonnal teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, feltéve, hogy a fogyasztó által fizetendő összeg nem haladja meg kétszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatás megadásának napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget a) a vállalkozás papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén- más tartós adathordozón közli a fogyasztóval a 11. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt tájékoztatást, továbbá az ellenszolgáltatás teljes összegét vagy annak kiszámítási módját, a teljes összegre vonatkozó becsléssel együtt; b) a vállalkozás közli a fogyasztóval a 11. § (1) bekezdésének a), i) és l) pontjában előírt tájékoztatást, azonban a fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján nem köteles azt papíron vagy más tartós adathordozón átadni, és c) a szerződéskötés visszaigazolása tartalmazza a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást.
13. § A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten, tartós adathordozón közölni.
8. A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények távollévők között kötött szerződés esetén 14. § Távollévők között kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást - világos és közérthető nyelven - a fogyasztóval közli, vagy azt a fogyasztó számára elérhetővé teszi az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatásnak olvashatónak kell lennie. 15. § (1) Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q) és r) pontjában meghatározott információkra. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. (3) A kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás köteles legkésőbb a fogyasztó szerződéses ajánlatának megtételekor egyértelműen és olvashatóan feltüntetni az esetleges fuvarozási korlátozásokat és az elfogadott fizetési módokat. 16. § Ha a szerződést olyan távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a vállalkozás az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz útján közli legalább a 11. § (1) bekezdés a), b), e), f), i), p) és q) pontjában előírt tájékoztatást. A 11. § (1) bekezdésében meghatározott további információkat a vállalkozás a 14. §-sal összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére. 17. § Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés megkezdésekor tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul. E § nem érinti a vállalkozás 16. §-ban meghatározott kötelezettségét. 18. § A távollévők között kötött szerződés megkötését követően - ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor - a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza a) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta; és b) ha a fogyasztó a 29. § m) pontja szerinti nyilatkozatot tett, az erre vonatkozó visszaigazolást.
19. § A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten közölni.
9. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog 20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg. (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén aa) a terméknek, ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
10. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye 21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. (2) Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.
11. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása 22. § (1) A fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát a) a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.
(2) A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára a 20. §-ban meghatározott jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését. (3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi. (4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.
12. A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén 23. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. (2) A 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. (3) Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. (4) Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az (1) bekezdésben meghatározott összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
13. A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén 24. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi. (2) A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését. (3) Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak, a vállalkozás saját költségén fuvarozza vissza a terméket, ha az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza. 25. § A fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. 26. § (1) Ha a 13. § vagy a 19. § szerinti esetben a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően felmondja az üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között kötött szerződést, az elszámolás során
a fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt teljes összege alapján kell kiszámítani. Ha azonban a fogyasztó bizonyítja, hogy a teljes összeg túlzottan magas, az arányos összeget a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. (2) E § alkalmazásában a piaci érték megállapításánál az azonos tevékenységet végző vállalkozások azonos szolgáltatásának a szerződés megkötésének időpontja szerinti ellenértékét kell figyelembe venni. 27. § A fogyasztó a 20. § szerinti joga gyakorlása esetén nem viseli az alábbi költségeket: a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítésének teljes vagy részleges költségeit, ha aa) a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) vagy k) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy ab) a fogyasztó nem kérte a 13. § és a 19. § szerint a szolgáltatás teljesítésének megkezdését a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt; b) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom szolgáltatásának teljes vagy részleges költségeit, ha ba) a fogyasztó nem adta kifejezett, előzetes beleegyezését ahhoz, hogy a teljesítés a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt megkezdődjön, bb) a fogyasztó a ba) pont szerinti beleegyezése megadásával egyidejűleg nem nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy beleegyezésével elveszti a 20. § szerinti jogát, vagy bc) a vállalkozás elmulasztotta megadni a 12. § (2) bekezdésében vagy a 18. §-ban előírt visszaigazolást. 28. § A fogyasztót a 20. § szerinti joga gyakorlásával összefüggésben a 23. § (3) bekezdésében, valamint 24-26. §-ban meghatározottakon felül további költség és egyéb kötelezettség nem terheli.
14. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog alóli kivételek 29. § (1) A fogyasztó nem gyakorolhatja a 20. § szerinti jogát a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti; b) olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ; c) olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak; d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében; e) olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza; f) olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel; g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából; i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta; j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével; k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében; l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki; m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti jogát. (2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § szerinti jog a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy a javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínált szolgáltatásokra vagy termékekre kiterjed.
15. A fogyasztót megillető elállás vagy felmondás hatása a járulékos szerződésekre 30. § (1) Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez vagy a távollevők között kötött szerződéshez járulékos szerződés is kapcsolódik, a fogyasztó 20. § szerinti jogának gyakorlása a járulékos szerződést is felbontja vagy megszünteti. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak a járulékos szerződés felbontásából vagy megszüntetéséből eredő kárát nem köteles megtéríteni, és a szerződés felbontásával vagy megszüntetésével összefüggésben tőle egyéb költség - a 23. § (3) bekezdésében, valamint a 24-26. §-ban meghatározott esetek kivételével - nem követelhető. (3) A vállalkozás köteles a járulékos szerződésben részt vevő harmadik személy szerződő felet a fogyasztó elállásáról vagy felmondásáról haladéktalanul értesíteni.
V. FEJEZET ELJÁRÁS A SZERZŐDÉSKÖTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS A SZERZŐKÖTÉST KÖVETŐ TELEFONOS KAPCSOLAT TARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN 31. § (1) A 9. §, a 11. § (1), (3)-(5) és (7) bekezdésében, a 12. § (1) és (3) bekezdésében, a 14-17. §-ban és a 18. § a) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint. (2) A 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. § Ez a rendelet 2014. június 13-án lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 33. § Ez a rendelet a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 34. §58 1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez
Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Hasonlóképpen, ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés teljesítése megkezdődött, Ön jogosult 14 napon belül indokolás nélkül felmondani a szerződést. Az elállási/felmondási határidő az (1....) . Ha Ön elállási/felmondási jogával élni kíván, elállási/felmondási szándékát tartalmazó egyértelmű nyilatkozatát köteles eljuttatni (például postán, telefaxon vagy elektronikus úton küldött levél útján) az alábbi címre: (2...). Ebből a célból felhasználhatja a mellékelt elállási/felmondási nyilatkozat-mintát is. (3....) Ön határidőben gyakorolja elállási/felmondási jogát, ha a fent megjelölt határidő lejárta előtt elküldi elállási/felmondási nyilatkozatát. Az elállás/felmondás joghatásai Ha Ön eláll ettől a szerződéstől, haladéktalanul, de legkésőbb az Ön elállási nyilatkozatának kézhezvételétől számított 14 napon belül visszatérítjük az Ön által teljesített valamennyi ellenszolgáltatást, ideértve a fuvarozási költséget is (kivéve azokat a többletköltségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy Ön az általunk felkínált, legolcsóbb szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott.) A visszatérítés során az eredeti ügylet során alkalmazott fizetési móddal egyező fizetési módot alkalmazunk, kivéve, ha Ön más fizetési mód igénybevételéhez kifejezetten a hozzájárulását adja; e visszatérítési mód alkalmazásából kifolyólag Önt semmilyen többletköltség nem terheli. (4.....) (5 ....) (6 ....) Útmutató az elállási/felmondási mintatájékoztató kitöltéséhez: (1.....) Illessze be a következő idézőjelbe tett szövegek egyikét: a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén: „a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap elteltével jár le”;
58
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. VI. 14-től.
b) termék adásvételére irányuló szerződés esetében: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy a terméket átveszi.”; c) több termék szolgáltatásakor: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó termék átveszi.”; d) több tételből vagy darabból álló termék szolgáltatásakor: „amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó tételt vagy darabot átveszi.”; e) termék meghatározott időszakon belüli rendszeres szolgáltatására vonatkozó szerződés esetében: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy átveszi az első terméket.” (2.....) Illessze be vállalkozása nevét, postai címét, és - ha van - telefonszámát, telefax-számát és elektronikus levelezési címét. (3.....) Ha Ön lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy elektronikusan az Ön weboldalán töltse ki és nyújtsa be elállási/felmondási nyilatkozatát, illessze be a következő szöveget: „Ön internetes oldalunkon is [beillesztendő az internetes cím] kitöltheti az elállási/felmondási nyilatkozat-mintát vagy benyújthatja az elállási/felmondási szándékát egyértelműen kifejező egyéb nyilatkozatát. Ha Ön emellett dönt, az elállás/felmondás megérkezését tartós adathordozón (például elektronikus levélben) haladéktalanul visszaigazoljuk Önnek.” (4.....) Termék adásvételére irányuló szerződés esetében, ha Ön nem ajánlotta fel, hogy a terméket elállás esetén visszafuvarozza, illessze be a következő szöveget: „A visszatérítést mindaddig visszatarthatjuk, amíg vissza nem kaptuk a terméket, vagy Ön nem igazolta, hogy azt visszaküldte: a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.” (5.....) Ha a fogyasztó a szerződés alapján terméket vett át a) az alábbiak közül illessze be a megfelelőt: - „A terméket visszafuvarozzuk Öntől.”, vagy - „Ön köteles számunkra vagy .... [illessze be a termék átvételére Ön által feljogosított személy nevét és postai címét, ha van ilyen személy] számára a terméket indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb elállási nyilatkozatának közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni vagy átadni. A határidő betartottnak minősül, ha a 14 napos határidő letelte előtt elküldi a terméket.”; és b) illessze be a megfelelőt: ba) „A termék visszaküldésének költségeit mi viseljük.”, vagy bb) „A termék visszaküldésének közvetlen költségét Ön viseli.”, vagy bc) Távollévők között kötött szerződés esetében,ha Ön nem ajánlja fel a termék visszaküldési költségének viselését, és a termék jellegéből adódóan postai küldeményként nem adható fel: „A termék visszaküldésének közvetlen költségét - azaz... [illessze be az összeget] fuvarozási költséget - Ön viseli.”; vagy ha a termék visszaküldésének költségét ésszerűen nem lehet előre kiszámítani: „A termék visszaküldésének közvetlen költségét Ön viseli. E költségek legmagasabb becsült összege... [illessze be az összeget].”, vagy bd) Ha üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében a terméket a szerződés megkötésekor a fogyasztó otthonába fuvarozták és a termék jellegéből adódóan postai küldeményként nem adható fel: „A terméket saját költségünkön magunk fuvarozzuk vissza.”; és
c) illessze be az alábbiakat: „Ön kizárólag akkor vonható felelősségre a termékben bekövetkezett értékcsökkenésért, ha az a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használat miatt következett be.” (6.....) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében az alábbi szöveget illessze be: „Ha Ön kérte, hogy a felmondási határidőn belül kezdődjön meg a szolgáltatás teljesítése, felmondása esetén Ön köteles megtéríteni számunkra a szerződés megszűnésének időpontjáig arányosan teljesített szolgáltatásért járó összeget. Hasonlóképpen visszatérítjük az Ön által nyújtott ellenszolgáltatás azon részét, amely meghaladja az általunk nyújtott szolgáltatás ellenértékét.” 2. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez
Elállási/Felmondási nyilatkozatminta (csak a szerződéstől való elállási/felmondási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza) Címzett:59 Alulírott/ak kijelentem/kijelentjük, hogy gyakorlom/gyakoroljuk elállási/felmondási jogomat/jogunkat az alábbi termék/ek adásvételére vagy az alábbi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés tekintetében:60 Szerződéskötés időpontja /átvétel időpontja:61 A fogyasztó(k) neve: A fogyasztó(k) címe: A fogyasztó(k) aláírása: (kizárólag papíron tett nyilatkozat esetén) Kelt 3. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez
A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató 1. Kellékszavatosság Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Ön a ...62 hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön - választása szerint-az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a vállalkozás költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy - végső esetben - a szerződéstől is elállhat. 59
Itt szükséges a vállalkozás nevének, postai címének, és - ha van - telefonszámának, telefax-számának és elektronikus levelezési címének megjelölése. 60 Itt szükséges a szerződés tárgyául szolgáló termék vagy szolgáltatás megjelölése 61 A megfelelő jelölendő 62 a vállalkozás nevének beillesztése
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot. Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő....63, de legfeljebb egy év. Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét. Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a ....64 vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. 2. Termékszavatosság Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával? Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön - választása szerint - az 1. pontban meghatározott jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet. Milyen jogok illetik meg Önt termékszavatossági igénye alapján? Termékszavatossági igényként Ön kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti. Milyen esetben minősül a termék hibásnak? A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Milyen határidőben érvényesítheti Ön termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét Ön a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti. Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania. A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: - a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
63 64
két évnél rövidebb határidő esetén beillesztendő a vállalkozás nevének beillesztése
- a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy - a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Felhívom figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti. [Ha a vállalkozás jogszabály vagy szerződés alapján jótállásra köteles, az alábbi 3. pont beillesztése is szükséges a tájékoztatóba:] 3. Jótállás Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Hibás teljesítés esetén szerződés/65...66 alapján a ...67 jótállásra köteles. Önt milyen jogok és milyen határidőn belül illetik meg jótállás alapján?68 Mikor mentesül a vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól? A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Felhívom a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok az 1. és a 2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik. Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § s) és w) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a)
65
a megfelelő jogszabályhely megjelölése szükséges jelölje meg a megfelelőt 67 a vállalkozás nevének beillesztése 68 a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott jogok és határidő beillesztése 66
pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít. (2) E rendelet vállalkozásra vonatkozó szabályait a Polgári Törvénykönyv szerinti termékszavatossági igény érvényesítése esetén a dolog gyártójára is megfelelően alkalmazni kell. 2. § Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a felek megállapodása e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára nem térhet el. A fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 3. § (1) Szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló - módjára. (2) A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. 4. § (1) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. (2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. (3) A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. (7) A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak.
5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. 6. § (1) Kijavításra vagy - a 4. § (5) bekezdése szerinti esetben - a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a) a fogyasztó nevét és címét, b) a dolog azonosításához szükséges adatokat, c) a dolog átvételének időpontját, továbbá d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. (2) Az (1) bekezdésben előírtak a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők. 7. § (1) Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. (2) A javítószolgálat a kijavítást az 5. §-ban előírtak betartásával köteles elvégezni. (3) A javítószolgálat a kijavítás iránti jótállási igény intézésekor a 6. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával köteles eljárni. 8. § (1) A 4-6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. 10. § E rendelet rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 11. §69
141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés c) pontjában, a 29-30. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály
69
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. V. 15-től.
1. § (1) E rendelet meghatározza a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződésekre, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó részletes szabályokat. (2) E rendeletet a fogyasztó és a vállalkozás között létrejövő szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. csereszerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely alapján a fogyasztó időlegesen jogosult szállás- vagy egyéb szolgáltatás igénybevételére úgy, hogy ellenszolgáltatás fejében belép egy csererendszerbe, 2. csererendszer: olyan, egy vagy több egymástól független vagy összekapcsolt szerződésen alapuló rendszer, amely alapján a fogyasztó a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésből eredő jogok gyakorlását másoknak cserébe átengedi, 3. EGT-állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, 4. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó, 5. hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés: a felek által határozatlan vagy egy évet meghaladó mértékű határozott időre kötött olyan fogyasztói szerződés, amely alapján a fogyasztó ellenszolgáltatás fejében elsődlegesen azt a jogot szerzi meg, hogy kedvezményekhez vagy más előnyhöz jusson valamely szállás tekintetében, utazási vagy egyéb szolgáltatástól függetlenül vagy azzal összekapcsolva, 6. kiegészítő szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéshez vagy hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt, 7. magatartási kódex: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 8. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben ekként meghatározott fogalom, 9. szállás: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott szálláshely, valamint az éjszakai otttartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló ingó dolog, 10. szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés: a felek által határozatlan vagy egy évet meghaladó mértékű határozott időre kötött olyan fogyasztói szerződés, amely alapján a fogyasztó ellenszolgáltatás fejében megszerzi egy vagy több szállás egynél több meghatározott időszakra vonatkozó használatának jogát, 11. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett részére lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését, 12. vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vállalkozás, 13. viszontértékesítési szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelynek keretében a vállalkozás ellenszolgáltatás fejében szállás időben megosztott használati jogának átruházására vagy hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a vállalkozás a szerződésnek akár a fogyasztó, akár a saját nevében, de a fogyasztó javára való megkötésére jogosult. (2) A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés és a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés időtartamának kiszámítása során figyelembe kell venni a szerződésnek a hallgatólagos megújítását vagy meghosszabbítását lehetővé tevő minden rendelkezését. 3. § Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó tájékoztatás vagy jognyilatkozat megtételét, így különösen a szerződés megkötését írásbeliséghez köti, akkor azt papíron vagy a címzett számára hozzáférhető tartós adathordozón kell teljesíteni. II. FEJEZET A SZÁLLÁS IDŐBEN MEGOSZTOTT HASZNÁLATI JOGÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS, A HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ ÜDÜLÉSI TERMÉKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉS, A VISZONTÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS ÉS A CSERESZERZŐDÉS KÖZÖS SZABÁLYAI
3. A reklámra vonatkozó közös szabályok 4. § (1) A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésre, a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződésre, a viszontértékesítési szerződésre és a csereszerződésre (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: szerződés) vonatkozó reklám tartalmazza, hogy a fogyasztó jogosult az 5. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatóra, e tájékoztató elérhetőségének megjelölésével. (2) Ha a szerződés értékesítése céljából szervezett rendezvényen kívánnak a fogyasztó részére szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tenni, az e rendezvényre szóló meghívónak tartalmaznia kell a rendezvény e célját és jellegét. (3) A (2) bekezdés szerinti rendezvényen annak teljes ideje alatt az 5. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatónak bármikor a fogyasztó rendelkezésére kell állnia. 4. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás 5. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt kellő időben, írásban az 1-4. mellékletben szerződéstípusok szerint meghatározott tartalommal, díjmentes tájékoztatást nyújtani (a továbbiakban: írásbeli tájékoztató). (2) Az írásbeli tájékoztató a megkötött szerződés részét képezi. (3) Ha a fogyasztó EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, az írásbeli tájékoztatót választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. Ha az említett államokban több ilyen hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is megilleti. 6. § (1) Ha a szerződés valamely kikötése - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az írásbeli tájékoztató tartalmától eltér, a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztót külön írásban tájékoztatni erről és az eltérés mibenlétéről. (2) A szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztó figyelmét külön felhívni: a) a fogyasztót megillető elállási jogra és az annak gyakorlására nyitva álló határidőre, továbbá b) arra, hogy az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt a vállalkozás a fogyasztótól nem követelhet és nem fogadhat el a 13. §-ban meghatározott részteljesítést. 5. A szerződés megkötése 7. § (1) A szerződés - az írásbeli tájékoztatóban foglaltakon túlmenően - tartalmazza a) a fogyasztó nevét és lakóhelyét, b) a vállalkozás megnevezését és székhelyét a cégnyilvántartással vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásával egyező módon, c) az elállási jog gyakorlására vonatkozóan az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt, kitöltve azon a vállalkozás nevét és székhelyét, valamint a szerződéskötés időpontját, d) a szerződéskötés helyét és idejét, és e) a felek aláírásán kívül a fogyasztó külön aláírását a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti szerződési feltételek tekintetében. (2) Az 5. § (1) bekezdésében megjelölt írásbeli tájékoztatótól a szerződésben - kifejezetten utalva az eltérés tényére és a módosítás tartalmára - akkor lehet eltérni, ha a) a felek ebben kifejezetten megállapodtak, vagy b) a módosítást a vállalkozás ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény indokolja, amellyel a vállalkozásnak az írásbeli tájékoztató fogyasztó részére történő átadása pillanatában nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy annak következményeit elkerülje vagy elhárítsa. 8. § (1) Ha a fogyasztó EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, a szerződést választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell megszövegezni, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti nyelv nem a magyar, a szerződés magyar nyelvű hitelesített fordítását a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Ha a szerződés meghatározott ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzésére irányul, a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a szerződés hitelesített fordítását az ingatlan fekvése szerinti EGT-állam hivatalos nyelvén, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. 6. Elállási jog 9. § (1) A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, ideértve az előszerződést is, a) annak megkötése napjától, vagy b) ha az az a) pontban meghatározottnál későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított tizennégy napon belül. (2) Ha a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéssel együtt, azzal egy időben tesznek a fogyasztónak csereszerződés megkötésre vonatkozó ajánlatot, mindkét szerződésre a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésre kiszámított elállási határidő az irányadó. (3) Az (1) bekezdés szerinti elállást határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi a vállalkozásnak. (4) A fogyasztó a nyilatkozatát az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával is megteheti. (5) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdés szerinti elállás jogával, a vállalkozás a fogyasztótól nem követelheti költségeinek, és az esetleg teljesített szolgáltatások ellenértékének megtérítését. 10. § (1) Ha a vállalkozás nem bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően, a fogyasztó a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított egy év és tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. (2) Ha a vállalkozás a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított egy éven belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően, a fogyasztó e naptól számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. 11. § (1) Ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét (5-6. §) nem teljesítette, a fogyasztó a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított három hónap és tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. (2) Ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét (5-6. §) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított három hónapon belül teljesíti, a fogyasztó e naptól számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. 12. § (1) Ha a fogyasztó által a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenértéket részben vagy egészben a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti kapcsolt hitelszerződés fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. A fogyasztó a vállalkozásnak a kapcsolt hitelszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. (2) A vállalkozás köteles a hitelezőt - ha az a vállalkozás személyétől különbözik - a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni. 7. Előlegfizetés tilalma 13. § (1) A vállalkozás a fogyasztó számára a 9-11. § alapján elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett tartozás-elismerést, semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó a vállalkozással kötött szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen harmadik személy részére teljesít. (3) A vállalkozás köteles az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére átvett összeget harminc napon belül a fogyasztónak visszatéríteni és az után a teljesítés időpontjától a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatot fizetni. 14. § (1) Ha a nemzetközi magánjog szabályai szerint a külföldi elemet tartalmazó szerződésre valamely EGT-állam joga alkalmazandó, a fogyasztó érvényesen nem mondhat le a 2008/122/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezésekben biztosított jogáról. (2) Ha a nemzetközi magánjog szabályai szerint a külföldi elemet tartalmazó szerződésre harmadik állam joga alkalmazandó, a fogyasztó nem fosztható meg a 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezések által - az eljáró bíróság szerinti EGT-államban átültetett formában - biztosított védelemtől, ha a) a jogvitával érintett ingatlan valamely EGT-állam területén fekszik, vagy b) bár a jogvita tárgyát képező szerződés közvetlenül nem kapcsolódik ingatlanhoz, de a jogvita tárgyát képező szerződés a jogvitával érintett vállalkozás olyan önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körébe tartozik, ba) amelyet a jogvitával érintett vállalkozás valamely EGT-állam területén folytat, vagy bb) amely valamely EGT-állam területére irányul. III. FEJEZET A SZÁLLÁS IDŐBEN MEGOSZTOTT HASZNÁLATI JOGÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS ÉS A HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ ÜDÜLÉSI TERMÉKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉS KÖZÖS SZABÁLYAI 15. § A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés és a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés nem forgalmazható befektetésként. 16. § (1) Ha a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéshez vagy a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződéshez csereszerződés vagy más kiegészítő szerződés kapcsolódik, a fogyasztó 9-11. § szerinti elállási jogának gyakorlása a csereszerződést vagy kiegészítő szerződést is felbontja. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak a csereszerződés vagy a kiegészítő szerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. (3) A vállalkozás köteles a csereszerződésben vagy a kiegészítő szerződésben részt vevő harmadik személy szerződő felet a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni. IV. FEJEZET AZ EGYES SZERZŐDÉSI TÍPUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés 17. § A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés alapján a vállalkozás köteles a használati jogot a fogyasztóra átruházni, a fogyasztó pedig köteles a használati jog megszerzéséért az ellenértéket megfizetni. 18. § (1) A vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az írásbeli tájékoztató részeként az 1. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót az 1. melléklet 1-7. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót az 1. melléklet 8. pontjában foglaltakról a) az 1. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. (3) Ha a vállalkozás a (2) bekezdésben megjelölt tartalmú tájékoztatási kötelezettségét külön dokumentumban teljesíti, az 5. § és a 6. § rendelkezéseit a külön dokumentum e részeire alkalmazni kell. 9. A hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés 19. § A hosszú távra szóló üdülési termékre (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában: termék) vonatkozó szerződés alapján a vállalkozás köteles a fogyasztó részére biztosított kedvezmény vagy más előny igénybevételét lehetővé tenni, a fogyasztó pedig köteles ennek ellenértéket megfizetni.
20. § (1) A vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az írásbeli tájékoztató részeként a 2. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót a 2. melléklet 1-6. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót a 2. melléklet 7. pontjában foglaltakról a) a 2. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. 21. § (1) A szerződés tartalmazza, hogy a fogyasztó az ellenértéket - ideértve a tagsági díjat is - részletfizetési rendszer keretében egyenlő mértékű éves részletekben, a vállalkozásnak az adott éves részletre vonatkozó írásbeli fizetési felszólítását követően teljesíti. (2) Az esedékességi időt úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdésben megjelölt írásbeli felszólítás kézhezvétele és az esedékesség ideje között legalább tizennégy nap legyen. (3) A szerződésnek az ellenérték teljesítésére vonatkozó rendelkezései nem térhetnek el az (1) bekezdésben szabályozott rendelkezésektől. 22. § A második részlettől kezdődően a fogyasztó a 21. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül írásban indokolás nélkül felmondhatja a szerződést. 10. Viszontértékesítési szerződés 23. § Viszontértékesítési szerződés alapján a vállalkozás a fogyasztónak harmadik személyekkel kötendő hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződést vagy szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződést közvetít a fogyasztó által fizetendő ellenérték fejében. 24. § (1) A vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az írásbeli tájékoztató részeként a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót a 3. melléklet 1-5. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót a 3. melléklet 6. pontjában foglaltakról a) a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. 25. § (1) A fogyasztóval viszontértékesítési szerződést kötő vállalkozás a viszontértékesítési szerződés tárgyát képező szerződés megkötéséig vagy a viszontértékesítési szerződés egyéb okból történő megszűnéséig a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett tartozás-elismerést, semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó a viszontértékesítési szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen harmadik személy részére teljesít. 11. Csereszerződés 26. § Csereszerződés alapján a vállalkozás köteles a fogyasztónak a csererendszerben való részvételéhez szükséges feltételeket biztosítani, a fogyasztó pedig köteles ennek ellenértékeként éves tagsági díjat fizetni. 27. § (1) A vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az írásbeli tájékoztató részeként a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon tájékoztatja a fogyasztót a 4. melléklet 1-6. pontjában foglaltakról. (2) Az írásbeli tájékoztató részeként a vállalkozás köteles a fogyasztót a 4. melléklet 7. pontjában foglaltakról a) a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon vagy b) külön dokumentumban, e dokumentum elérhetőségének megjelölésével tájékoztatni. 12. Eljárás a tájékoztatási követelmények megsértése esetén
28. § A 4. §, az 5. §, a 6. §, a 18. §, a 20. §, a 24. § és a 27. § rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint. V. FEJEZET A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 29. § (1) A tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - tartalmazza a) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve egyéni vállalkozó esetén egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, b) a vállalkozás telefon- és faxszámát, valamint - ha a vállalkozás a tevékenységét az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében végzi - e-mail címét, c) a vállalkozás vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának nevét, tisztségét, megbízatása lejártát, d) az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó írásbeli tájékoztatót magyar nyelven, valamint a szerződésmintát magyar nyelven, e) ha az ingatlan fekvése szerinti államban az ingatlan használatba vétele, illetve építése engedélyhez kötött, a jogerős használatbavételi engedély vagy - ha az ingatlan építés alatt áll vagy építése még nem kezdődött meg - a jogerős építési engedély másolatát és az építőipari kivitelezési tevékenység előrelátható befejezésének időpontját, f) az ingatlan címét, és ha van, helyrajzi számát, továbbá g) ingatlannak nem minősülő szállás esetében annak azonosítására szolgáló adatát. (2) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által a tartós szálláshasználati szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott adatokat. A nyilvántartás az (1) bekezdés a), c) és e)-g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 30. § (1) A Hivatal hivatalból megtiltja a tevékenység folytatását annak a vállalkozásnak, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból azt a vállalkozást, amely a) a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására előírt valamely feltétellel nem rendelkezik, vagy b) amely ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el. (2) A Hivatal törli a nyilvántartásból azt a vállalkozást, amely bejelenti a tevékenység megszűnését. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. 32. § (1) E rendeletet a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) A 29. § (1) bekezdésétől eltérően az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett vállalkozásnak a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt dokumentumokat az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell a Hivatalnak benyújtania. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben a Hivatal felhívja a bejelentőt az e rendeletnek megfelelő bejelentés szükségességére. 33. § E rendelet a) V. Fejezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének, b) az V. Fejezet kivételével a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében
a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. 34. § 1. melléklet a 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelethez Tájékoztatási formanyomtatvány a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésekhez 1. A vállalkozás(ok)ra vonatkozó információk 1.1. A vállalkozás neve 1.2. Székhelye 1.3. Jogi formája 2. A szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés tárgya 2.1. A szerződés tárgyát képező szállás rövid leírása 2.1.1. A szállás címe, helyrajzi száma 2.1.2. Főbb fizikai jellemzői 2.1.3. Tulajdonos(ok) 2.2. A szerződés tárgyát képező jog 2.2.1. Jogi tartalma 2.2.2. Gyakorlásának pontos időtartama és szükség esetén érvényességi ideje 2.2.3. Az az időpont, amikor a fogyasztó megkezdheti a szerződésből eredő jog gyakorlását 2.2.4. Ha a szerződés építés alatt álló meghatározott ingatlanra vonatkozik, a szállás és a szolgáltatások/létesítmények elkészültének/igénybevehetősége kezdetének időpontja 3. Az ellenérték 3.1. A jogok megszerzéséért fizetendő ellenérték 3.2. A szerződésben foglalt további kötelező költségek típusa, leírása és összege 4. A szerződéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások 4.1. Alapszolgáltatások 4.1.1. A szolgáltatás leírása 4.1.2. A fogyasztót terhelő költségek az egyes szolgáltatásokra lebontva 4.2. Alapszolgáltatáson kívüli szolgáltatásként igénybe vehető létesítmények 4.2.1. Létesítmények összefoglaló leírása 4.2.2. A létesítmények külön térítés ellenében vehetők igénybe. Igen/nem 4.2.3. A 4.2.2. pont alapján fizetendő térítési díjak részletezve 5. Csererendszer 5.1. Igénybe vehető-e? Igen/nem 5.2. A csererendszer megnevezése 5.3. A tagság/csere költsége 6. Magatartási kódex 6.1. A vállalkozás magatartási kódex tagja. Igen/nem 6.2. A magatartási kódex(ek) megnevezése 7. Általános tájékoztatás az elállási jogról és a jog- és fórumválasztásról 7.1. Elállási jog 7.1.1. A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől - ideértve az előszerződést is - annak a) megkötése napjától, vagy b) ha az későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított tizennégy napon belül (a továbbiakban: elállási jog). 7.1.2. A vállalkozás a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett
tartozás-elismerést, semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. A tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó a szálláshely időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen harmadik személy részére teljesít. 7.2. A fogyasztó nem kötelezhető a szerződésben meghatározottakon túl költségek viselésére. 7.3. A nemzetközi magánjog szerint a szerződésre a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam jogától eltérő jog is alkalmazható, és az esetleges viták esetén a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam bíróságaitól eltérő bíróságokhoz is lehet fordulni. A fogyasztó aláírása a 7. pontban foglaltak vonatkozásában: .......................................................................................................................................................................... 8. Részletes tájékoztatás (Ha ebben a tájékoztatóban nincs megadva, a tájékoztatás elérhetősége) 8.1. A szerződés tárgyát képező jogokról 8.1.1. a szerződés tárgyát képező jog gyakorlásának feltételei azon EGT-állam(ok) területén, ahol az érintett ingatlan, illetve ingatlanok található(k), továbbá tájékoztatás arról, hogy az említett feltételek teljesültek-e, illetve ha nem, milyen feltételeket kell még teljesíteni, 8.1.2. ha a szerződés több szálláslehetőség közül választható szállás birtokbavételének jogát biztosítja, tájékoztatás a fogyasztó bármely szálláslehetőség bármikor történő használatára vonatkozó lehetőségének korlátairól. 8.2. A szerződés tárgyát képező ingatlanról 8.2.1. ha a szerződés egy meghatározott ingatlanra vonatkozik, az ingatlan és helyszíne pontos és részletes leírása; ha a szerződés ingatlanok egy csoportjára (multi-resorts) vonatkozik, az ingatlanok és helyszínük megfelelő leírása; ha a szerződés ingatlannak nem minősülő szállásra vonatkozik, a szállás és a létesítmények megfelelő leírása, 8.2.2. a fogyasztó által jelenleg vagy a későbbiekben igénybe vehető szolgáltatások (villamos energia, víz, karbantartás, hulladékszállítás) és az igénybevétel feltételei, 8.2.3. adott esetben a fogyasztó által jelenleg vagy a későbbiekben igénybe vehető közös létesítmények, például úszómedence, szauna stb. és az igénybevétel feltételei. 8.3. Az építés alatt álló szállásra vonatkozó további követelményekről (szükség esetén) 8.3.1. a szállás és a szállást teljes mértékben működőképessé tévő szolgáltatások (gáz, villamos energia, víz és telefoncsatlakozás), valamint a fogyasztó által igénybe vehető létesítmények kiviteli állapota, 8.3.2. a szállás és a szállást teljes mértékben működőképessé tévő szolgáltatások (gáz, villamos energia, víz és telefoncsatlakozás) elkészülésének határideje, valamint a fogyasztó által igénybe vehető létesítmények elkészülésének ésszerűen megbecsült határideje, 8.3.3. az építési engedély száma, az azt kibocsátó, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve hatóságok neve(i) és teljes címe(i), 8.3.4. a szállás elkészülésére vonatkozó biztosíték vagy a szállás elkészülésének elmaradása esetén a befizetett összegek visszatérítésére vonatkozó biztosíték, továbbá adott esetben az ilyen biztosítékok alkalmazásának feltételei. 8.4. A költségekről 8.4.1. a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéshez kapcsolódó valamennyi költség pontos és megfelelő leírása; a költségek fogyasztóra való áthárítása, felosztása módjának, valamint annak pontos és megfelelő leírása, hogy a költségek milyen módon és mikor emelhetők; az ingatlan birtokbavételéhez kapcsolódó díjak, a jogszabályban kötelezően előírt díjak (például adók és illetékek) és az adminisztratív költségek (például ügyvezetés, karbantartás és javítások) kiszámításának módja, 8.4.2. adott esetben tájékoztatás arról, terheli-e a szállást díj, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, önálló zálogjog vagy bármely más dologi jog. 8.5. A szerződés fogyasztó általi felbontásáról a szerződés felbontására vonatkozó tájékoztatás megjelölve a szerződés felbontásának feltételeit, jogkövetkezményeit, a kiegészítő szerződés felbontásának módját és jogkövetkezményeit. 8.6. Kiegészítő tájékoztatás
8.6.1. az ingatlan karbantartásának, javításának, továbbá igazgatásának és ügyvezetésének szabályaira vonatkozó tájékoztatás, beleértve a fogyasztóknak az e kérdésekre vonatkozó döntések befolyásolására, illetve az ezekben való részvételére vonatkozó lehetősége módját, 8.6.2. a szerződéses jogok viszontértékesítésével kapcsolatos rendszerben való részvétel lehetőségére vonatkozó tájékoztatás, tájékoztatás a vonatkozó rendszerről, valamint az e rendszer keretében történő viszontértékesítéshez kapcsolódó költségek megadása, 8.6.3. a szerződéssel összefüggő - például az ügyvezetési döntésekre, a költségek emelésére, valamint a kérdések és panaszok kezelésére vonatkozó -, a kereskedővel való kapcsolattartás céljából rendelkezésre álló nyelv(ek) meghatározása, 8.6.4. a peren kívüli vitarendezés lehetőségére vonatkozó információk. A fogyasztó aláírása, amellyel elismeri, hogy a tájékoztató egy példányát átvette: ................................... 2. melléklet a 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelethez Tájékoztatási formanyomtatvány a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződésekhez 1. A vállalkozás(ok)ra vonatkozó információk 1.1. A vállalkozás neve 1.2. Székhelye 1.3. Jogi formája 2. A hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés tárgya 2.1. A szerződés tárgyát képező jog 2.1.1. Jogi tartalma 2.1.2. Gyakorlásának pontos időtartama és szükség esetén érvényességi ideje 2.1.3. Az az időpont, amikor a fogyasztó megkezdheti a szerződésből eredő jog gyakorlását 3. Az ellenérték 3.1. A jogok megszerzéséért egy összegben vagy időszakonként visszatérően járó, illetve rendszeresen fizetendő ellenérték, ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutásért teljesítendő ellenértéket is. 3.2. Részletfizetés esetén az ütemezés, feltüntetve az éves részleteket és azok esedékességének időpontját 3.3. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés időtartamának első évét követően a további részletek módosíthatók 3.4. A szerződésben foglalt további kötelező költségek típusa, leírása és összege 4. A szerződéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások 4.1. Alapszolgáltatások 4.1.1. A szolgáltatás leírása 4.1.2. A fogyasztót terhelő költségek az egyes szolgáltatásokra lebontva 4.2. 4.2.1. Az arra való utalás, hogy részét képezik-e a költségeknek 4.2.2. Ha nem, az annak igénybevételével felmerülő többletköltségek részletezése 5. Magatartási kódex 5.1. A vállalkozás magatartási kódex tagja. Igen/nem 5.2. A magatartási kódex(ek) megnevezése 6. Általános tájékoztatás az elállási jogról és a jog- és fórumválasztásról 6.1. Elállási jog 6.1.1. A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől - ideértve az előszerződést is - annak a) megkötése napjától, vagy b) ha az későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított tizennégy napon belül (a továbbiakban: elállási jog). 6.1.2. A vállalkozás a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett tartozás-elismerést, semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. A tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen harmadik személy részére teljesít.
6.1.3. A fogyasztót az éves részlet megfizetésére vonatkozó fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizennégy naptári napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. 6.2. A fogyasztó nem kötelezhető a szerződésben meghatározottakon túl költségek viselésére. 6.3. A nemzetközi magánjog szerint a szerződésre a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam jogától eltérő jog is alkalmazható, és az esetleges viták esetén a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam bíróságaitól eltérő bíróságokhoz is lehet fordulni. A fogyasztó aláírása a 6. pontban foglaltak vonatkozásában: ........................................................ 7. Részletes tájékoztatás (Ha ebben a tájékoztatóban nincs megadva, a tájékoztatás elérhetősége) 7.1. A szerződés tárgyát képező jogokról a hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés alapján a jövőben igénybe vehető kedvezmények úgy, hogy példaként bemutatásra kerüljenek a megelőző év ugyanazon szezonjának ajánlatai, és részletesen azon korlátozások, amelyek a megjelölt jogok gyakorlását befolyásolhatják. 7.2. A szerződés fogyasztó általi felbontásáról a szerződés felbontására vonatkozó tájékoztatás, megjelölve a szerződés felbontásának feltételeit, jogkövetkezményeit, a kiegészítő szerződés és hitel megállapodás felbontásának módját és jogkövetkezményeit 7.3. Kiegészítő tájékoztatás 7.3.1. a szerződéssel összefüggő - például a kérdések és panaszok kezelésére vonatkozó -, a kereskedővel való kapcsolattartás céljából rendelkezésre álló nyelv(ek) meghatározása, 7.3.2. a peren kívüli vitarendezés lehetőségére vonatkozó információk. A fogyasztó aláírása, amellyel elismeri, hogy a tájékoztató egy példányát átvette: ............................... 3. melléklet a 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelethez Tájékoztatási formanyomtatvány a viszontértékesítési szerződésekhez 1. A vállalkozás(ok)ra vonatkozó információk 1.1. A vállalkozás neve 1.2. Székhelye 1.3. Jogi formája 2. A viszontértékesítési szerződés tárgya 2.1. A szerződés tárgyát képező szolgáltatás rövid leírása 2.2. A szerződés tárgyát képező jog időtartama 3. Ellenérték 3.1. A szolgáltatás igénybevételéért fizetendő ellenérték 3.2. A szerződésben foglalt további kötelező költségek típusa, leírása és összege 4. Magatartási kódex 4.1. A vállalkozás magatartási kódex tagja. Igen/nem 4.2. A magatartási kódex(ek) megnevezése 5. Általános tájékoztatás az elállási jogról és a jog- és fórumválasztásról 5.1. Elállási jog 5.1.1. A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől - ideértve az előszerződést is - annak a) megkötése napjától, vagy b) ha az későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított tizennégy napon belül (a továbbiakban: elállási jog). 5.1.2. A fogyasztóval viszontértékesítési szerződést kötő vállalkozás a viszontértékesítési szerződés tárgyát képező szerződés megkötéséig vagy a viszontértékesítési szerződés egyéb okból történő megszűnéséig a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett tartozás-elismerést, semmilyen jogcímen nem követelhet, és nem fogadhat el. A tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó bármilyen jogcímen a viszontértékesítési szerződéssel kapcsolatban harmadik személy részére teljesít. 5.2. A fogyasztó nem kötelezhető a szerződésben meghatározottakon túl költségek viselésére.
5.3. A nemzetközi magánjog szerint a szerződésre a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam jogától eltérő jog is alkalmazható, és az esetleges viták esetén a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam bíróságaitól eltérő bíróságokhoz is lehet fordulni. A fogyasztó aláírása az 5. pontban foglaltak vonatkozásában: ............................. 6. Részletes tájékoztatás (Ha ebben tájékoztatóban nincs megadva, úgy annak elérhetőségi helye) 6.1. Kiegészítő tájékoztatás 6.1.1. a szerződéssel összefüggő - például a kérdések és panaszok kezelésére vonatkozó -, a kereskedővel való kapcsolattartás céljából rendelkezésre álló nyelv(ek) meghatározása, 6.1.2. a szerződés fogyasztó általi felbontására vonatkozó tájékoztatás, megjelölve a szerződés felbontásának feltételeit, jogkövetkezményeit, a kiegészítő szerződés és hitelmegállapodás felbontásának módját és jogkövetkezményeit, 6.1.3. a peren kívüli vitarendezés lehetőségére vonatkozó információk. A fogyasztó aláírása, amellyel elismeri, hogy a tájékoztató egy példányát átvette: .................................. 4. melléklet a 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelethez Tájékoztatási formanyomtatvány a csereszerződésekhez 1. A vállalkozás(ok)ra vonatkozó információk 1.1. A vállalkozás neve 1.2. Székhelye 1.3. Jogi formája 2. A csereszerződés tárgya A termék rövid leírása 2.1. A szerződés tárgyát képező jog 2.1.1. Jogi tartalma 2.1.2. Gyakorlásának pontos időtartama és szükség esetén érvényességi ideje 2.1.3. Az az időpont, amikor a fogyasztó megkezdheti a szerződésből eredő jog gyakorlását 3. Az ellenérték 3.1. A tagság díjaként fizetendő ellenérték 3.2. A szerződésben foglalt további kötelező költségek típusa, leírása és összege 4. A szerződéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások 4.1. Alapszolgáltatások 4.1.1. A szolgáltatás leírása 4.1.2. A fogyasztót terhelő költségek az egyes szolgáltatásokra lebontva 4.2. 4.2.1. Az arra való utalás, hogy részét képezik-e a költségeknek 4.2.2. Ha nem, az annak igénybevételével felmerülő többletköltségek részletezése 5. Magatartási kódex 5.1. A vállalkozás magatartási kódex tagja. Igen/nem 5.2. A magatartási kódex(ek) megnevezése 6. Általános tájékoztatás az elállási jogról és a jog- és fórumválasztásról 6.1. Elállási jog 6.1.1. A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől - ideértve az előszerződést is - annak a) megkötésének napjától, vagy b) - ha az későbbi - annak kézhezvételének napjától számított tizennégy napon belül (a továbbiakban: elállási jog). Ha a csereszerződésre a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződéssel együtt és azzal egy időben tesznek ajánlatot, mindkét szerződésre ugyanaz az elállási határidő vonatkozik. 6.1.2. A vállalkozás a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett tartozás-elismerést semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. A tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó a csereszerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen harmadik személy részére teljesít. 6.2. A fogyasztó nem kötelezhető a szerződésben meghatározottakon túl költségek viselésére.
6.3. A nemzetközi magánjog szerint a szerződésre a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam jogától eltérő jog is alkalmazható, és az esetleges viták esetén a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti EGT-állam bíróságaitól eltérő bíróságokhoz is lehet fordulni. A fogyasztó aláírása a 6. pontban foglaltak vonatkozásában: ................................. 7. Részletes tájékoztatás (Ha ebben a tájékoztatóban nincs megadva, a tájékoztatás elérhetősége) 7.1. A csererendszer működése, a csere lehetősége és módozatai, tájékoztatás arról, hogy a fogyasztót megillető időben megosztott használati jog milyen értéket képvisel a csererendszerben a konkrét cserelehetőségeket bemutató példatár ismertetésével 7.2. A rendelkezésre álló üdülőhelyek és a csererendszerben részt vevő tagok száma, ideértve a fogyasztó által választott egyes szállások igénybevehetőségére vonatkozó - például a csúcsidőszakokban a megnövekedett keresletből adódó - bármely korlátot, az igénybevételt jóval megelőző foglalás esetleges szükségességét, valamint a fogyasztó által a csererendszerbe bevitt időben megosztott használati jogból eredő választási lehetőségek bármilyen korlátozásának feltüntetését 7.3. Az ingatlanok és azok helyszínének leírása; ha a szerződés ingatlannak nem minősülő szállásra vonatkozik, a szállás és a létesítmények megfelelő leírása; annak leírása, hogy hol juthat a fogyasztó további tájékoztatáshoz 7.4. A csere létrejöttét megelőzően az egyes javasolt cserékről és bármely, a fogyasztót az adott csere tekintetében terhelő további költségekről 7.5. A szerződés fogyasztó általi felbontásáról A szerződés felbontására vonatkozó tájékoztatás, megjelölve a szerződés felbontásának feltételeit, jogkövetkezményeit, a kiegészítő szerződés és hitelmegállapodás felbontásának módját és jogkövetkezményeit 7.6. Kiegészítő tájékoztatás 7.6.1. A szerződéssel összefüggő - például a kérdések és panaszok kezelésére vonatkozó -, a kereskedővel való kapcsolattartás céljából rendelkezésre álló nyelv(ek) meghatározása 7.6.2. A peren kívüli vitarendezés lehetőségére vonatkozó információk. A fogyasztó aláírása, amellyel elismeri, hogy a tájékoztató egy példányát átvette: ................................... 5. melléklet a 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelethez Formanyomtatvány az elállási jog gyakorlásához Értesítés az elállási jog gyakorlásáról Vállalkozás neve és címe*: Értesítem/értesítjük** arról, hogy a szerződéstől elállok/elállunk*** A szerződéskötés időpontja* A fogyasztó(k) neve(i) és címe(i)*** A fogyasztó(k) aláírása(i)*** Dátum*** * A vállalkozás tölti ki a formanyomtatványnak a fogyasztó részére történő átadása előtt. ** A nem kívánt rész törlendő. *** A fogyasztó tölti ki, ha ezt a formanyomtatványt használta az elállási jog gyakorlásához Tájékoztató Az elállási iog A fogyasztó tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Az elállási jog kezdete: (a vállalkozás tölti ki a formanyomtatvány fogyasztónak történő átadását megelőzően) Ha a vállalkozás nem bocsátotta kitöltve a fogyasztó rendelkezésére ezt a formanyomtatványt, az elállási határidő akkor kezdődik, amikor a fogyasztó e formanyomtatványt megkapta, de minden esetben lejár egy év és tizennégy nap elteltével.
Ha a vállalkozás a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségét nem a jogszabálynak megfelelően teljesítette, az elállási határidő akkor kezdődik, amikor a fogyasztó a teljes tájékoztatást megkapta, de minden esetben lejár három hónap és tizennégy nap elteltével. A fogyasztó papíron vagy tartós adathordozón keresztül teheti meg elállásra vonatkozó jognyilatkozatát. E célból a fogyasztó felhasználhatja ezt a formanyomtatványt, annak használata azonban nem kötelező. Ha a fogyasztó él az elállás jogával, a vállalkozás a fogyasztótól nem követelheti költségeinek, és az esetleg teljesített szolgáltatások ellenértékének megtérítését. Előlegfizetés tilalma A vállalkozás a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. A tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó bármilyen jogcímen a vállalkozás javára harmadik személy részére teljesít. A fogyasztó aláírása, amellyel elismeri, hogy a tájékoztató egy példányát átvette: ...................................
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról70 Melléklet a 2008. évi XLVII. törvényhez
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 1. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás magatartási kódex aláírója. 2.71 Annak valótlan állítása, hogy a magatartási kódexet valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy egyéb szervezet jóváhagyta. 3. Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése. 4.72 Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül. 5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám). 6. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd a) a felhívásban szereplő áru fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása, b) az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy az áru ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása, vagy c) hibás példány bemutatása egy másik áru eladásösztönzésének a szándékával (bait-and-switch reklám). 70 71
Kihirdetve: 2008. VI. 28.
Módosította: 2013. évi CLXXXIII. törvény 22. § (4). 72 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 104. § 2.
7. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól. 8. Az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás vállalása úgy, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás nem a letelepedésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén tart kapcsolatot a fogyasztóval, majd - anélkül, hogy a szerződéskötés előtt erre a fogyasztó figyelmét egyértelműen felhívta volna - a szolgáltatásnak kizárólag egy ettől eltérő nyelven való elérhetővé tétele. 9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. 10. A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének. 11. Az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám). 12. Valótlan tény állítása a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut. 13. Meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut - a valóságtól eltérően - ugyanaz a vállalkozás állította elő. 14. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy - elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően - valamilyen juttatásban részesülhet. 15. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét. 16. Annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést. 17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. 18. Téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá. 19. A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne. 20. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. 21. A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési felszólítást tartalmazó dokumentum küldése azt a hamis benyomást keltve a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut. 22. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a vállalkozás nem a saját vállalkozásával, gazdasági tevékenységével vagy szakmájával összefüggő célból jár el, vagy egyébként hamisan fogyasztóként való fellépés. 23. Olyan hamis benyomás keltése, hogy az áruval kapcsolatban az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás biztosított az értékesítés helyétől eltérő tagállamban.
24. Olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést. 25. A fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését. 26. Telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 27. Biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától. 28.73 Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut. 29. Azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó. 30. A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy ha nem vásárolja meg az adott árut, veszélybe kerül a vállalkozás vagy alkalmazottja munkája vagy megélhetése. 31.74 Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.
73 74
Módosította: 2009. évi LVI. törvény 404. §. Módosította: 2013. évi CCI. törvény 103. § 5.
