2014. (II. 28.) rendelete a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fo˝városi Szervezete

Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmüket. Az ismertetett jogszabályok téma szerinti bontásban

A jogszabály sorszáma

1





Számvitel, könyvvizsgálat

Adó, vám

1, 3

1, 3, 5, 8, 9

Ipar

Mezőgazdaság

Szolgáltatás

3, 4

Kereskedelem

Általános hatályú 1, 2, 3, 4, 6, 7

A nemzetgazdasági miniszter 10/2014. (II. 28.) rendelete a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet módosításáról A módosítás szerint a 2013. október 1-je előtt leadott megrendeléssel, vagy 2013. október 1-je előtt kötött szerződéssel rendelkező üzemeltető által megrendelet és számára értékesített, újabb pénztárgép vonatkozásában az eladó az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalását a 2014. április 30-ig üzembe helyezett, a Rendeletnek megfelelő pénztárgépek után is kérheti. A rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. február 28., 31. szám

2



A nemzetgazdasági miniszter 11/2014. (II. 28.) rendelete a nyugtakibocsátására szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról A módosítás szerint azok a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyok, akik az Áfa tv. 166. §-a szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségüknek 2013. szeptember 1-jét megelőzően kizárólag számla kibocsátásával tettek eleget, mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. Az a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany, aki az Áfa tv. szerint nyugtakibocsátási kötelezettségét számla kibocsátásával teljesíti, úgy tekintendő, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget. Ezen adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének úgy köteles eleget tenni, hogy a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásnak keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.



Amely adóalany az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesül köteles e tényt az állami adóhatóság felé elektronikus úton bejelenteni. A rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. február 28., 31. szám

3

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2014. (II. 18.) rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről 2014. február 19-étől a jegybanki alapkamat mértéke 2,70%. Magyar Közlöny, 2014. február 18., 23. szám

4





A külügyminiszter 1/2014. (II. 19.) rendelete a tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet módosításáról A módosítása következtében a rendelet 2. mellékletben felsorolt 39 államba kirendelt Külügyminisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, valamint a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott munkavállalók alapellátmánya, az ott meghatározott kiegészítő pótlék bruttó havi összegével egészül ki. 2014. február 20-án lép hatályba, rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Magyar Közlöny, 2014. február 19., 24. szám

5







2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) XLIII. Fejezetében 2014. március 15-i hatállyal vezeti be a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét, míg e törvény a jogintézmény részletes szabályait tartalmazza. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének magyar jogrendszerbe való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása; az erre irányuló gazdasági igény kielégítése. A jelenlegi szabályozás szerint a tulajdonosi és a döntési (menedzsment) pozíciók szétválasztásának lehetőségét több jogintézmény képes biztosítani. A leginkább elterjedt és alkalmazott jogintézmény a tagoktól elkülönült jogalanyisággal létrehozott gazdasági társaság. Emellett elterjedtek olyan, elsősorban szerződéseken alapuló jogviszonyok, amelyek eredményeként egy jogalany megkapja a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogosultságokat, miközben a vagyon hasznosításával, illetve az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéseit úgy kell meghoznia, hogy a vagyon egyes elemei által előállított haszon egy másik jogalany (az eredeti tulajdonos vagy az általa meghatározott harmadik személy) vagyonát gyarapítsa. Ezek közé a jogintézmények közé tartoznak a bizalmi vagyonkezelési formák. A vagyonkezelési konstrukció lényegi vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa. A törvény biztosítja, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyon összetételében bekövetkező változások és a vagyon kezelése során keletkezett hozam nyomon követhető legyen, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon terhesebb adókötelezettséggel ahhoz képest, mintha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek juttatna vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy hozadékát, valamint, hogy a jogintézményt ne lehessen az adófizetési kötelezettség elkerülésére használni. E törvény hatálya kiterjed az új Ptk.-ban szabályozott bizalmi vagyonkezelési szerződést kötő bizal-















mi vagyonkezelő vállalkozás működésének és gazdálkodásának feltételeire, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: hivatal) bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezési és nyilvántartási eljárására, a hivatalnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási eljárására, a hivatal bizalmi vagyonkezelők felett gyakorolt ellenőrzésére és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenységének végzésére. A törvény értelmében az érintett személynek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások bizalmi vagyonkezelési szerződésekből fakadó érdekszolgálati kötelezettsége vonatkozásában van kiemelt jelentősége. E kötelezettség szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik ugyanis az érintett személyek és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás közötti ügyletkötések. A törvény érintett személynek tekinti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személyét, jogi személy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagját, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, illetve jogi személy vállalkozás tagjának olyan alkalmazottját, illetve bármely olyan természetes személyt, aki tevékenységét a vállalkozás, illetve a jogi személy vállalkozás tagja érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a vállalkozás által végzett bizalmi vagyonkezelésben, illetve bármely olyan természetes személyt, aki a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által nyújtandó bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás kiszervezésére irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a bizalmi vagyonkezelés, mint szolgáltatás nyújtásában. A törvény garanciális okokból előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet. A törvény értelmében a bizalmi vagyonkezelői tevékenység megkezdése és folytatása is engedélyköteles, s e vállalkozás köteles cégnevének vezérszavában e minőségét magyar nyelven szerepeltetni. A törvény szerint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarországon jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét más államba nem helyezheti át. A törvény meghatározza, hogy ki lehet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye, tagja, és ki állhat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. Mindhárom személyi kör vonatkozásában elvárás – többek között – a büntetlen előélet, hogy az adott személy nem áll bizalmi vagyonkezelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Előírás továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára folyamatosan rendelkezésre álljon megfelelő jogi, közgazdasági és könyvvizsgálói szakértelem, ennek okán a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt – teljes napi munkaidő­ben – munkaviszonyban foglalkoztatni, továbbá független könyvvizsgálót megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni létesítő okiratát, cégjegyzékszámát, adószámát, szervezeti és működési szabályzatát, számviteli beszámolóját és közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát. A működés további feltétele, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles e tevékenysége körében okozott károk megtérítésére legalább 70 millió forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni, és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani. A törvény szabályozza a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyének kérelmére történő hivatal általi kiadását, illetve az engedély iránti kérelem tartalmát és mellékleteit, továbbá az engedély visszavonását. A törvény két új közhiteles nyilvántartást hoz létre, így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartását és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartást, amelynek vezetését a hivatal kötelezettségévé teszi. Előbbibe bárki, utóbbiba a törvény alapján feljogosított, hatáskörükben eljáró hatóságok – így különösen a bírósági végrehajtó, vagy közigazgatási, adóhatósági végrehajtó – tekinthetnek be.















A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásának célja a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzésének szabályai alapvetően szerződési jogi jellegűek és tőlük való eltérést csak kifejezett törvényi felhatalmazás esetén teszik lehetővé, azaz szabályozási módjuk kivételt ismerően kógens. E szabályok alapvetően az új Ptk. 8:1. § (1) 3. pontja szerint fogyasztónak vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő – a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy – vagyonrendelő és szerződésben meghatározott kedvezményezett érdekeit védik a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben. A törvény kötelezi a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást belső nyilvántartások vezetésére. Így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról. E nyilvántartás bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten tartalmazza a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett személyazonosító adatait, a szerződésben vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát, a szerződésben foglalt esetleges feltételeket, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és a szerződéskötés helyét és idejét. A törvény a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások egyes megszűnési eseteit szabályozza. Így kizárja vonatkozásukban a csődeljárást és a kényszertörlési eljárást. A törvény számos más törvényt is módosít, ezek közül az alábbiakban csak néhány kerül megemlítésre. Módosításra került az illetékről szóló törvény. Ennek értelmében a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon vagyonkezelő általi ingyenes megszerzése nem esik az ajándékozási illeték hatálya alá, annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon közteher-fizetési kötelezettséggel. Ezen főszabály alól kivételt képez az az eset, amikor a vagyonkezelő az általa kezelt vagyon kedvezményezettje. A törvény a Htv. helyi iparűzési adóalanyra vonatkozó rendelkezését kiegészíti oly módon, hogy a vállalkozó mellett a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is adóalanyi státuszt kap. A visszterhes bizalmi vagyonkezelési szerződések esetében az adókötelezettséget a bizalmi vagyonkezelési szerződés mögött álló más szerződésre és az e szerződés alapján létrejövő jogviszonyokra tekintettel kell megállapítani. Ezért abban az esetben, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződést a magánszemély tevékenységére (például munkaviszonyára) tekintettel hozzák létre, vagy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés és az annak keretében nyújtott szolgáltatás a magánszemély által átruházott dolog, nyújtott szolgáltatás ellenértékét képezi, a bizalmi vagyonkezelésből származó bármely bevétel adókötelezettségét az alapul szolgáló jogviszony, szerződés szerint kell meghatározni. Így például a munkaviszonyra tekintettel a munkáltató által létrehozott bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel a magánszemély munkaviszonyból származó bevételének minősül. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül osztaléknak, azonban a kifizetések tekintetében a rendelkezés meghatározza, hogy először az adóköteles osztalék kifizetése történik meg a kedvezményezett magánszemély részére, majd ezt követően történhet meg a vagyon tőkerészének kiadása. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt a társasági adó törvény értelmében belföldi illetőségű adózónak minősül. A törvény módosította a számviteli törvényt is. Ennek értelmében a kezelt vagyonra a számviteli törvény szerinti vállalkozóra vonatkozó összes előírást alkalmazandóvá teszi. A törvény a Ptk. bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban továbbá meghatározza, hogy a számviteli törvény alkalmazásában mit kell érteni bizalmi vagyon, vagyonrendelő, bizalmi vagyonkezelő, bizalmi vagyonkezelés alatt. A törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. február 24., 26. szám

6



A Kormány 40/2014. (II. 24.) rendelete egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A rendelet több jogszabályt módosít, ezek a következők: a) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormány rendelet módosítása A módosítás értelmében orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni a bőr- és nemibeteggondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást. b) Az  egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Kormány rendelet módosítása A rendelet az egészségügyben dolgozók díjazásának módosulását tartalmazza. Eszerint a háziorvosi szolgáltató havonta – szakdolgozónként, legalább heti 20 órában történő foglalkoztatás esetén – a következő szakdolgozói kiegészítő díjazásra jogosult: a) a legalább heti 40 órában foglalkoztatott szakdolgozó esetén 20 000 Ft, b) a legalább heti 30 órában foglalkoztatott szakdolgozó esetén 15 000 Ft, c) a legalább heti 20 órában foglalkoztatott szakdolgozó esetén 10 000 Ft, amelyet a  háziorvosi szolgáltató a  szakdolgozót közvetlenül megillető bérének, jövedelmének kiegészítésére köteles fordítani. c) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Kormány rendelet módosítása d) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Kormány rendelet módosítása e) Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Kormány rendelet módosítása A rendelet 2014. február 25-én, illetve március 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. február 24., 26. szám

7



A Kormány 41/2014. (II. 24.) rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A módosító rendelet értelmében a termékdíj köteles termékek azonosítására szolgáló kódokat a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ennek megfelelően a környezetvédelmi termékkód (KT kód) és csomagolószer-katalógus kód (CsK kód) olyan 7 számjegyből álló azonosítószám, amely a  termékdíj köteles termékek azonosítására szolgál, a termékdíj-kötelezettség megállapítása érdekében. A rendelet 2014. február 25-én, illetve július 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. február 24., 26. szám

8

A Kormány 43/2014. (II. 25.) rendelete egyes közszolgálati és szolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Korm. rendelet több jogszabályt módosít. a) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 36/1998. (II. 27.) Korm. rendelet kiegészítésre kerül, mely szerint a közigazgatási szakvizsga teljesítése a vizsgázó számára 30 tanulmányi pontot ér. A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. A szakvizsga díját a munkáltató közigazgatási szerv a vizsgaszervező részére utólag fizeti meg. Az ismétlő vizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának 10%-ával, melynek díja a munkáltatót terheli, de átháríthatja a vizsgázóra.



b) A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint a vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A vizsgabiztos a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vizsgáztatásánál nem működhet közre. c) A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet szerint a kihelyezett a jogosulatlanul felvett ellátmánypótlékot késedelmi kamattal növelt összegben köteles visszafizetni. A késedelmi kamatot a külszolgálat befejezését követő 30. naptól kell felszámítani. d) A közszolgálati tisztviselők személy irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és a közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 46/2012. (III. 20.) Korm. rendelet e kormányrendelet 1. és 2. melléklete szerint kerül módosításra. e) A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap-és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításával a rendészeti alapvizsgára kötelezett felkészítési díját, első alkalommal a vizsgadíját, a felmerülő szállás-és utazási költségét, valamint a szakvizsgára kötelezett felmerülő szállás-és utazási költségét az őt foglalkoztató szervnek kell biztosítania. A rendelet 2014. február 28-án, illetve március 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. február 25., 28. szám

9





A Kormány 45/2014. (II. 26.) rendelete a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól A Korm. rendelet célja, hogy a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése a magyar szabályozásba is. Az új szabályozás összehangolja az üzleten kívüli, valamint a távollévők között kötött fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályokat, továbbá elősegíti a fogyasztók védelmét üzlethelyiségen kívül kötött szerződések és a távértékesítés esetén is, ideértve az online kötött szerződéseket is. A Korm. rendelet szerint az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztót tizennégy napon belül (az általános nyolc nap helyett) indoklás nélküli elállási jog illeti meg. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogról a vállalkozásnak tájékoztatási kötelezettsége van, melynek elmulasztása esetén a tizennégy napos határidő tizenkét hónappal hosszabbodik meg. A rendelet 2014. június 13-án lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Magyar Közlöny, 2014. február 26., 30. szám

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a 2014. március 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

Gázolaj

Keverék

LPG autógáz

407 Ft/liter

426 Ft/liter

441 Ft/liter

277 Ft/liter

(A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Adó- és Vámértesítő Értesítő 2014. évi 11. számában (2014. február 14.) megjelent közleménye alapján. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.)

MKVK Budapest Fővárosi Szervezete

1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I. em. 3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail: [email protected]