§. 1/2014. (I. 3.) OGY határozat
A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról
Kivonat: A jó állam: a szolgáltató állam és a biztonság megvalósításának szakpolitikai feladatai – közigazgatási prioritás 3.7.1 Közigazgatás A közigazgatás, mint minden igazgatási tevékenység, a közösség (a nemzet), illetve ezen közösség által létrehozott állam céljainak elérésére irányuló tevékenységek összehangolására hivatott. Az állam által önkormányzati joggal rendelkezőként elismert és szabályozott közösségek maguk, illetve az erre a célra létrehozott szervezetük vagy szervezeteik tekintetében önkormányzati feladatokat határozhatnak meg maguk számára. Az állami elismerés és szabályozott átengedés következtében az önkormányzati feladatok is közfeladatoknak minősülnek, az ezek megvalósítását célzó önkormányzati igazgatás pedig része a közigazgatásnak. A közigazgatás megújítása szükséges a szervezet, a feladat, az eljárás, a személyzet irányából. Fejlesztéspolitikai feladatok · Eredményes, áttekinthető, párhuzamosságoktól mentesített és egységes szervezeti működés megvalósítása, megfelelő eszközpark biztosításával. A közigazgatás fizikai és informatikai működési feltételrendszerének biztosítása · Teljes körű feladatkataszter kialakítása, a formai és tartalmi dereguláció megvalósítása, a stratégiai tervezés megújítása · Belső eljárások megalapozása és racionalizálása, minőségi jogalkotás biztosítása, a visszacsatolás-monitoring-értékelés megvalósítása. · Ügyfélkapcsolatok javítása: ügyfélközpontú szolgáltatások kialakítása, kezdeményező kommunikáció, konzultációk megvalósítása. · A személyzeti igazgatás fejlesztése: megfelelő munkáltatói képességek kialakítása, alkalmazása, vezetői képességek fejlesztése. · Vonzó életpálya biztosítása, a szakmai felkészültség javítása. · E-közigazgatási szolgáltatások körének bővítése, minőségének és elérhetőségének javítása. Nemzeti Egységes Kártya rendszer, egységes kormányzati dokumentum- és iratkezelési rendszer, elektronikus közigazgatási értekezlet szervezés kiépítése. · Az informatikai hálózat és a nagy kormányzati elszámoló rendszerek konszolidációja, hálózatbiztonság emelése, az összkormányzati elektronikus azonosítás megteremtése · A kormányablakok hálózatának kiterjesztése és továbbfejlesztése, megvalósítva a többcsatornás, integrált, egyablakos ügyfélszolgálati rendszert. · Fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetrendszerének fejlesztése, ennek részeként a járási hivatali rendszer továbbfejlesztése az állampolgárokhoz közeli, szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében. · A lakosság bizalmának visszaszerzése az emberközpontú ügyintézési rend kialakításával. · A kormányzati fejlesztéspolitikai kapacitások, a koordináció, az értékelés mechanizmusának erősítése a kormányzati stratégiák végrehajtásának sikeressége érdekében. 1
1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet
A fertőző betegségek jelentésének rendjéről
1. Jelentési kötelezettség A betegellátó az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. § (1) bekezdése szerinti jelentést a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetdefinícióknak megfelelően, az értesülést követő 24 órán belül teszi meg az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv részére. A betegellátó köteles tájékoztatni az egészségügyi államigazgatási szervet a megbetegedés kimeneteléről, ha az (1) bekezdés szerint bejelentett fertőző betegségben szenvedő személy - szövődménnyel, - tartós szervi elváltozással gyógyult, vagy a - betegség következtében meghalt. A fentiek szerinti jelentést az 1. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesíteni.
2/2014. (I. 16.) KIM rendelet
Egyes választással összefüggő rendeletek módosításáról
miniszteri
„14. §: A választási iroda az informatikai rendszerben állítja elő a központi névjegyzékkel kapcsolatos döntést, amely aláírás és bélyegzőlenyomat nélkül érvényes. A döntést a kérelmező lakcímére is meg kell küldeni.” A bírság megfizetése, a médiatartalom szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolása, valamint a nemzeti választási bizottság választott tagjainak költségtérítése: A bírságot az NVI fizetési számlaszámára, átutalással kell megfizetni. Az átutalás közleményében fel kell tüntetni a választási bizottság székhelytelepülésének megnevezését, valamint határozatának számát. A bírságot kiszabó választási bizottság mellett működő választási iroda a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az NVI-nek a határozat egy eredeti példányát, valamint közli, hogy a bírság megfizetésére rendelkezésre álló határidő mely napon jár le. A médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségét személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal és a) a médiatartalom-szolgáltató által a részére kiállított meghatalmazással, vagy b) újságírói szakmai szervezet által kiállított sajtóigazolvánnyal igazolja. A külképviseleten a külképviseleti választási iroda a helyi körülményekre tekintettel e minőség igazolására más okiratot is elfogadhat. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) Budapesten lakóhellyel nem rendelkező választott tagja az NVB ülésén való megjelenése kapcsán felmerült indokolt és az NVI nevére kiállított számviteli bizonylattal igazolt utazási- és szállásköltsége megtérítésére jogosult. A előzőekben meghatározott NVB tag utazási-költség térítésként.
2
5/2014. (I. 17.) Korm. rendelet
A reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 31. alpontjában kapott felhatalmazás „1. § E rendelet alkalmazásában reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklám célú berendezés (a továbbiakban: reklám célú berendezés): minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze, ideértve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a szerinti plakátot is.” 16/2014. (I. 20.) KE határozat
Az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása időpontjának kitűzéséről
Az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése és 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 6. §-a alapján az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választását 2014. április 6. napjára tűzöm ki. Budapest, 2014. január 18. /Áder János s. k.,/köztársasági elnök 3/2014. (I. 20.) KIM rendelet
A 2014. április 6. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról
2/2014. (I. 22.) NGM rendelet
Egyes pénztárgéphasználattal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról
A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2013. (VI.3.) NGM rendelet módosítása „12. § (1) Az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalását az eladó a 11. § (2) bekezdése szerint értékesített, – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2014. január 31ig üzembe helyezett pénztárgépek után, az állami adóhatósághoz legkésőbb 2014. április 30-ig – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott kérelmében igényelheti. A kiutalás igénylésére vonatkozó határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladó az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalását a 11. § (2) bekezdése szerint értékesített, 2014. február 28-ig üzembe helyezett pénztárgépek után is kérheti abban az esetben, ha a Rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgépet a) az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet üzemeltető 2013. október 1-je előtt, 3
b) az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet üzemeltető 2013. december 31-ig megrendelte – ideértve azt az esetet is, ha az a) és b) pont szerinti határidőig leadott megrendelést módosították vagy megszüntették és helyette új rendelést adtak le –, és az üzemeltető a pénztárgép üzembe helyezését semmilyen módon nem késleltette. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásáról az üzemeltető az üzembe helyezés napjáig az eladónak írásban nyilatkozik. Az eladó a nyilatkozatot az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint köteles megőrizni. (4) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eladó adatain (neve/elnevezése, székhelye, adószáma) túl fel kell tüntetni az eladónál érvényesített, a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot és az igényelt támogatás összegét, valamint – a (2) bekezdés szerinti esetekben – a (3) bekezdés szerinti üzemeltetői nyilatkozat megtételének tényét.” 12/2014. (I. 24.) Korm. rendelet
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
5/2014. (I. 24.) EMMI rendelet
A települési önkormányzatok könyvtári, közművelődési és múzeumi feladataihoz nyújtott támogatások részletes szabályairól
A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatására igénybe vehető támogatás települési önkormányzatonkénti összege Győr-Moson-Sopron Kapuvár 4 180 4/2014. (I. 27.) VM rendelet
A méhészeti járművekre igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról
4/2014. (I. 27.) VM rendelet
A méhészeti járművekre igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról
1. kérelmező: az a méhész, aki a tárgyév március 1. és október 31. között bármely időtartamban méhészeti eszközhordozó járművet, illetve vándor méhesházat üzemeltetett; E rendelet alapján a kérelmező vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház üzemben tartásához kapcsolódó költségeire. A támogatás forrása a Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01220191-51200002 számú, Folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla. E jogcím finanszírozására a 2014. évben 100 millió forint használható fel. A támogatás összege a kérelmező rendelkezésére álló szabad csekély összegű (de minimis) keret figyelembevételével kerül meghatározásra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) a mezőgazdasági „de minimis” rendelet szerinti egyéni keretet meghaladó támogatási igényből a kereten felüli összeget elutasítja. A támogatás igénybevételére az a kérelmező jogosult, a) aki a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét a Törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben,
4
b) akinek a tárgyévben elvégzett monitoring vizsgálata alapján legalább nyolcvan méhcsalád volt a tulajdonában, és a vizsgálat adatait a kérelmező kötelezettsége szerint bejelentette a Tenyészet Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TIR), c) akinek az üzemeltetésében lévő méhészeti eszközhordozó jármű, illetve vándor méhesház vándorlás céljára történő üzemben tartásáról az Országos Magyar Méhészeti Egyesület igazolást állított ki, d) aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában da) nem rendelkezik adók módjára behajtható köztartozással vagy lejárt esedékességű adótartozással, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, db) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, csődeljárás alatt, dc) nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, dd) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltétel követelményeinek, és e) aki a d) pontban foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik. 13/2014. (I. 29.) Korm. rendelet
Egyes kormányrendeletek Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról 7. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet módosítása
„1. építmény üzemeltetője: az építmény tulajdonosa, kivéve, ha az építményt jogszabály vagy szerződés alapján más természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet működteti;” „5. biztonságszervező: a Biztonságszervező, a Biztonságszervező I., vagy a Biztonságszervező II. szakképesítéssel rendelkező személy; „6. személy- és vagyonőr: Személy- és vagyonőr vagy Biztonsági őr és Rendezvénybiztosító, vagy Személy- és vagyonvédő szakképesítéssel rendelkező személy.” 15/2014. (I. 30.) Korm. rendelet
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó egyes labdarúgó sportlétesítmény fejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosításáról
4/2014. (I. 31.) BM rendelet
Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól
2. Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása A Kvtv. 3. melléklet 10. pont b) pont ba) alpontja szerinti támogatás (a továbbiakban: intézményfejlesztési támogatás) alapján a) a tízezer fő lakosságszámot meghaladó településeken levő bölcsődei nevelést, b) óvodai nevelést, vagy c) óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetést végző intézmény infrastrukturális fejlesztése, felújítása támogatható. 5
(2) Az intézményfejlesztési támogatás az épület felújítására, fejlesztésére, elsősorban fűtéskorszerűsítésre, nyílászáró cserére, hőszigetelésre és a feladatellátáshoz szükséges eszközök, vagy berendezések beszerzésére, óvodai feladatot vagy étkeztetést ellátó intézmény esetében kapacitásbővítésre is igényelhető. A kapacitásbővítés nem történhet a már meglévő funkcionális helyiségek számának, vagy területének csökkentésével. 5/2014. (I. 31.) BM rendelet
A települési önkormányzatok helyi szervezési intézkedéseihez kapcsolódó támogatásról
6/2014. (I. 31.) BM rendelet
A helyi önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez nyújtható támogatásról
2. A BM EU Önerő Alap támogatás felhasználási célja és feltételei, a BM EU Önerő Alap támogatás mértéke (2) BM EU Önerő Alap támogatás a) vízgazdálkodási célú infrastruktúrális fejlesztése cél esetében aa) vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési, ab) árvízvédelmi, illetve ac) ivóvízminőséget javító fejlesztéshez, b) környezetvédelmi célú infrastrukturális fejlesztése cél esetében ba) települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok végrehajtását, bb) települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek kialakítását, bc) szennyvízelvezetést és – tisztítást, illetve bd) önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épület energetika-hatékonyságának növelését szolgáló fejlesztéshez nyújtható. 4. § (1) A BM EU Önerő Alap támogatás mérteke – a (4)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a kérelmező saját forrásának a) 60%-at a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztés esetén, b) 50%-at a környezetvédelmi célú, az egészségügyi alapellátási, vagy járóbetegszakellátási intézményben megvalósuló, a szociális városrehabilitációs célú infrastruktúrális fejlesztés, vagy belterületi közu8tak, kerékpárutak infrastruktúrális fejlesztése esetén c) 40%-at bölcsődei, óvodai nevelési és általános iskolai feladatot ellátó intézményben megvalósuló infrastruktúrális fejlesztés esetén, valamint megyei önkormányzat által benyújtott támogatási kérelem esetén. (3) A BM EU Önerő Alap támogatás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg kérelmenként a 900 millió forintot. 3. Az állami támogatásokra vonatkozó előírások 5. § (1) A BM EU Önerő Alap támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, ha az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti, korábban megítélt támogatáshoz szükséges saját forrást egészíti ki és kizárólag a korábban megítélt támogatás odaítélésének alapjául szolgáló jogszabályban meghatározott jogcímhez tartozó támogatási kategóriák szerint nyújtható, az ott meghatározottak szerint. (2) A korábban megítélt kulturális célú támogatáshoz a saját forrás kiegészítésére kulturális támogatás nyújtható. 6
4. A támogatási kérelem benyújtása és elbírálása 8. § (1) A támogatási kérelmet az ebr42 önkormányzati információs rendszeren (a továbbiakban: ebr42 rendszer) keresztül kitöltött és kinyomtatott egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának a kincstár kérelmező székhelye szerinti illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) 2014. október 1-jéig lehet postai úton benyújtani. A benyújtási határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmező az ebr42 rendszerben a kérelmet 2014. október 1-jén éjfélig rögzítette, és azt legkésőbb 2014. október 2-án postára adta. E határidő elmulasztása jogvesztő, a kizárólag postai úton benyújtott kérelem érvénytelen. 18/2014. (II. 3.) Korm. rendelet
Az Eszterháza Kulturális, Fesztiválközpont létrehozásáról
Kutató-
és
A Kormány abból a célból, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, és – tágabban értelmezve – Európa egyik kulturális-szellemi központja, és mint ilyen Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen, 2014. március 1. napjával a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központból való kiválással létrehozza az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot (a továbbiakban: Eszterháza Központ). Az Eszterháza Központ a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt álló, gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv. Az Eszterháza Központ székhelye Fertőd.
Lezárva: 14. Magyar Közlöny
7
