MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETEINEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1032. Budapest, San Marco u. 76 . Levelezési cím: Telefon: Fax:
E-mail: Internet:
1300. Budapest, Pf. 141. (1)388-5529; (1)388-2387; (1)388-2388: (1)454-1144: (1)250-9013
[email protected] www.meosz.hu
Bankszámla szám: 1 1 7 0 3 0 0 6 - 2 0 0 3 4 9 6 2 Adószám: 19002732-2-41.
Ügyiratszám:
HUNGARY BUDAPEST
- /2014. Ügyintéző: dr. Hegedüs Lajos
Székely László Alapvető Jogok Biztosa 1051 Budapest, Nádor u. 22. Ügyintéző: dr. Kozicz Ágnes
Ügyszám: AJB-3588/2014
Tisztelt Biztos Úr! I. A fenti ügyszám alatt küldött konkrét megkeresésre a következők szerint adjuk meg a válaszunkat. A súlyosan mozgássérült személyek számára adható lakás-akadálymentesítési támogatással kapcsolatos panaszra vonatkozó szabályokat a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 9. § (5) tartalmazza, amely szerint: 2. Akadálymentesítési támogatás 9. §1 (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. (2) Az akadálymentesítési támogatás a)2 akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ba)3 ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, bb)4 ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy. (3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba 1
Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2011. V. 5-től. Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a). 3 Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a). 4 Módosította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) a). 2
1
foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. (4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni. (5) Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe. (6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését. (7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. (8) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor: a)5 a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratokkal, b) az orvosszakértői szervnek a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleményével vagy szakhatósági állásfoglalásával arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott, c)6 (8a)7 Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges (8) bekezdés szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálatát - a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) lehet kezdeményezni. A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A fentebb idézett vonatkozó jogszabályhely alapján a konkrét ügyben tájékoztatást nyújtó szervezetünk a jogszabályi rendelkezésnek megfelelő tájékoztatást adta a panaszosnak.
5
Megállapította: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (2). Módosította: 61/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § a). 6 Hatályon kívül helyezte: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (4). Hatálytalan: 2011. VII. 2-től. 7 Megállapította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 25. §. Hatályos: 2013. I. 1-től. 2
II. Egyéb véleményünk és megalapozott sérelmeink a mozgásukban korlátozott emberek lakás-akadálymentesítési támogatására és közlekedési kedvezményeire egyaránt vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályokkal kapcsolatban 1) A lakás-akadálymentesítési támogatásra vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos hátrányos rendelkezések a következők: A lakás akadálymentesítési támogatásra vonatkozó jogszabály, a korábban 1996-tól hatályos szabályozással azonosan, meglévő lakásra ma is csak legfeljebb 150.000 Ft összegű, új lakás építésére vonatkozóan pedig legfeljebb 250.000 Ft összegű lakás-akadálymentesítési támogatás nyújtását teszi lehetővé. Tehát a támogatás felső összeghatára 18 éve változatlan, és változatlanul egy személy részére csak egy alkalommal teszi lehetővé a támogatás igénybevételét, függetlenül attól, hogy a súlyosan mozgássérült személynek esetleg másik lakásba kell költöznie. Ez rendkívül hátrányosan érinti pl. azokat az embereket, akikre tekintettel gyermekkorukban szüleik igénybe vették a támogatást, mert ezek az emberek felnőttként, ha önálló életet kezdenek és másik lakásba költöznek, sem részesülhetnek újabb támogatásban. Szövetségünk évtizedek óta igyekszik a mindenkori kormányoknál elérni ezeknek a méltánytalan rendelkezéseknek a megváltoztatását, sajnos sikertelenül. A jelenlegi jogszabály a Szövetség számára csupán szakmai véleményezési jogot biztosít a támogatás megítélésével kapcsolatban, azonban a szakmai vélemény nem köti az eljárás lefolytatására és a döntésre jogosult pénzintézetet: 10. §8 (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját. (2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti. (3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje. 2011. május 5-ét megelőzően a támogatással kapcsolatos teljes ügyintézést Szövetségünk végezte évtizedeken keresztül, gyakorlatilag szinte panaszmentesen. Éévente átlagosan több mint 10.000 ügyet intéztünk, gyakorlatilag ingyen. Sem az állam, sem az igénybevevő nem fizetett Szövetségünknek az ügyintézésért díjat. Ezekben az években a lakás-akadálymentesítési támogatásra a magyar állam mintegy 1,8 milliárd forintot fordított évente. Jelenleg, 2011. május 5. óta a teljes ügyintézést az OTP Kereskedelmi Bank végzi ügyintézési díj felszámítása mellett, amely esetenként – a 150.000 Ft. összegű támogatás esetén – akár 30.000 Ft. költséget is eredményezhet az igénybevevőnek. A jogszabályi rendelkezések változása – különösen a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését követően, a közlekedőképesség súlyosan akadályozott mértékének megállapítására vonatkozó rendkívül kirekesztő gyakorlata, valamint a költségek változatlan támogatási összeg melletti jelentős növekedése – miatt igen jelentősen lecsökkent a támogatást igénybevevők száma. Ismereteink szerint 2014-ben a támogatásban részesülő 8
Megállapította: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2011. V. 5-től. 3
mozgássérült emberek száma nem fogja elérni az ezer főt, ehhez hasonló mértékű támogatás került megállapításra 2012-ben és 2013-ban is. Ebből következően a magyar állam 2012-től kezdődően, a korábbi években nagyságrendileg 1,8 milliárd forinttal szemben, ennek mintegy egytizedét, 150-180 millió forintot fordít a súlyosan mozgássérült emberek lakás-akadálymentesítési támogatására. 2.) A lakás akadálymentesítési támogatásra, a közlekedéssel kapcsolatos támogatásokra, valamint a gépjárműadó-kedvezményre egyaránt vonatkozó, valamennyi kedvezmény igénybevételére való jogosultságokat szabályozó 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hátrányos rendelkezései a következők: A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet és az annak végrehajtásával összefüggő minősítési szabályokat tartalmazó 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet, a mozgássérült emberekre rendkívül hátrányos szabályai alapján a korábban évtizedeken keresztül súlyosan mozgássérültnek minősülő és természetesen valójában ma is súlyosan mozgáskorlátozott személyek mintegy 60%-a a jelenlegi minősítési szabályok szerint „meggyógyult”, mert egészségi állapotuk károsodása a vonatkozó miniszteri rendelet mellékletét képező táblázat értékei szerint nem éri el a jogszabály által meghatározott 40%-os mértéket.
4/A. A közlekedőképesség minősítése9 8/A. §10 (1)11 Ha a kérelmező a 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratok egyikét sem csatolta, a hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - a 7. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti iratok megküldésével - megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. (2) A szakértői szerv közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt a személyt, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara, d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített.
9
Beiktatta: 61/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2012. III. 31-től. Beiktatta: 61/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2012. III. 31-től. 11 Módosította: 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 44. § (2) b). 10
4
A méltánytalanul súlyos hátrányainkra vonatkozó állításunk alátámasztására a következő példát mutatjuk be A 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. mellékletének egyik ránk jellemző táblázata 2. Neurológiai károsodások értékelése (Az agyidegek vonatkozásában a károsodás az adott szerv károsodásánál kerül értékelésre.) 2.1. táblázat Idegrendszeri betegségek okozta károsodások megítélésének általános szempontjai (mozgásteljesítmények, funkciók szerint)* Károsodás
Az egészségkárosodás értékelésük Felső végtag (centrális, periferiás, illetve gyök-, fonat-, jelleg idegkárosodás) Mindennapi tevékenységében nem korlátozott, de a kéz ujjainak dominans funkciója károsodott subdominans Mindennapi tevékenységében mérsékelten korlátozott, és a kéz dominans ujjainak funkciója károsodott subdominans Felső végtagját használni tudja, de a mindennapi dominans tevékenységben segítséget igényel subdominans Felső végtagját a mindennapi tevékenységben használni nem dominans tudja subdominans Alsó végtag (centrális, periferiás - gyök-, fonat-, idegkárosodás) A járástávolság csökkent, lépcsőn járás nehezített A járástávolság csökkent, lépcsőn járni nem képes Állásában bizonytalan, járáskor segítséget igényel Felálláshoz segítséget igényel Helyzetváltoztatáshoz segítséget igényel
fokozatai
és
mérték 1-10% 1-5% 11-20% 6-15% 21-40% 16-30% 41-60% 31-50% mérték 1-10% 11-20% 21-30% 31-40% 41-50%
A fenti táblázat tartalmazza pl. a gyermekbénulás, a születéskori oxigénhiányos állapotból eredő, valamint a későbbi agyi történések (agyi infarktus, agyvérzés, stroke stb.) miatti oxigénhiányos állapotból eredő mozgáskárosodások százalékos mértékű értékelését, amelyek a mozgássérült állapotok közel 70%-át eredményezik. E szerint például annak az embernek, akinek a járástávolsága csökkent, lépcsőn járni nem képes, az egészségkárosodásának a mértéke 11-20%-os, tehát semmiféle közlekedési támogatásra (járműszerzési támogatás, parkolási kártya, gépjárműadó-kedvezmény), illetve lakásakadálymentesítési támogatásra sem jogosult. Ugyanakkor, nem vitatva más fogyatékosság-csoportoknak a közösségi közlekedésben való részvételével kapcsolatos hátrányait, pl. a jelenlegi jogszabályi környezet szerint minden fogyatékossági támogatásban részesülő siket, autista, látássérült, értelmi sérült ember mozgásában olyan súlyosan korlátozottnak minősül alanyi jogon, – külön vizsgálat nélkül, függetlenül attól, hogy gyalogolási, lépcsőn járási, teherhordási képességében egyáltalán nem korlátozott – amely alapján minden közlekedési kedvezményre jogosult, így gépjárműszerzési támogatásra, parkolási kártyára, gépjárműadó kedvezményre stb. Jelenleg tömegesen járnak le a 2009-ben kiállított, műszaki elhasználódásuk miatt öt évig érvényes, de a korábbi minősítési rendszer szerint véglegesen súlyos mozgáskorlátozott emberek parkolási kártyái, és ezeknek az embereknek a mintegy 60%-a már nem 5
szerezhet jogosultságot sem a parkolási kártya érvényességi tartamának meghosszabbítására, sem egyéb, közlekedéssel vagy a lakás akadálymentesítéssel kapcsolatos támogatásra. A 2011-ben bekövetkezett jogszabályi változások legnagyobb vesztesei minden területen, anyagi és morális értelemben is, a mozgásukban korlátozott személyek. Olyan szerzett jogokat veszítettünk el az elmúlt években, amelyek rendkívüli módon megnehezítik a mozgássérült emberek tízezreinek a mindennapi életét. Rendkívül nagy az elégedetlenség és az elkeseredés a mozgássérült emberek körében, mert annak ellenére, hogy állapotuk a koruk előrehaladásával, a mozgásképességük csökkenésével folyamatosan romlik, a jelenlegi minősítési rendszer szerint, „meggyógyultak” és tömegesen veszítik el minden korábbi kedvezményüket. Szövetségünk évek óta jelzi az illetékes szakminisztérium felé ezeket a méltánytalanságokat, azonban még meghallgatást sem sikerült ezekben az ügyekben elérni, nemhogy intézkedést. Megalapozott jelzéseink miatt Szövetségünket nem szakmai partnernek, hanem inkább ellenségnek minősítették, pedig jelzéseink csupán jobbító szándékúak. Legutóbb ez év szeptemberében jeleztük az EMMI szociális és felzárkóztatási ügyekért felelős államtitkárának az itt leírt problémákat, de ez ideig a jelzésre semmiféle reakció nem történt. Meggyőződésünk, hogy a munkaképesség minősítésére megalkotott 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet alkalmatlan a közlekedőképesség minősítésére, hiszen a bármely munkakörben történő munkaképesség változás mértékéből eredő hátrány nem tekinthető azonosnak a közlekedőképesség során elszenvedett mindennapi hátrányokkal. Álláspontunk szerint ezek a kirekesztő, egy jelentős társadalmi réteg számára a társadalmi életben való részvételt súlyosan nehezítő, állampolgári jogaikat súlyosan sértő szabályok nincsenek összhangban sem az Alaptörvényben deklarált állami kötelezettségekkel, sem a fogyatékos emberek életkörülményeit és emberi jogait szabályozó hatályos nemzetközi és hazai jogszabályokkal. Kérjük Biztos urat, hogy nyújtson segítséget számunkra abban, hogy a levelünkben jelzett problémák megoldására vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma legalább tegye lehetővé az egyeztetést, vizsgálja felül a minősítésre vonatkozó szabályokat és találjon megoldást az igazságtalan és méltánytalan helyzet orvoslására.
Tisztelettel:
Dr. Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke Budapest, 2014. november 14.
6
