2014. évi SBA-tájékoztató

HU

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság

2014. évi SBA-tájékoztató MAGYARORSZÁG

Összefoglaló Magyarország KKV-szektorának teljesítménye 2013-ig nem volt képes teljes mértékben magához térni a 2008-ban kirobbant válság okozta kezdeti sokk után. Az ágazat teljesítménye 2009 óta gyengélkedik. Az azóta eltelt időszakban valamennyi főbb mutató értéke, azaz a KKV-k száma, a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték a 2008as szint 90%-a körül ingadozik. A vállalkozásokon belül a KKV-k száma 4%-kal csökkent 2009 és 2013 között, miközben több mint 22 000 KKV megszűnt. A cégek számának csökkenése munkahelyek megszűnését is eredményezte. A KKV-k körülbelül nettó 32 500 munkahelyet építettek le 2009 és 2013 között, amely 2%-os csökkenésnek felel meg, míg a bruttó hozzáadott érték 6%-ot zuhant ugyanezen időszak alatt. A válság sokkal súlyosabb hatást gyakorolt a KKV-kra, mint a nagyobb vállalatokra. Mindeközben Magyarország SBA-profilja keveset változott az előző évhez képest. A problematikus területek a vállalkozói szellem, a második esély, a készségek és innováció, a környezet és a nemzetköziesedés. E területeken Magyarország még mindig elmarad az uniós átlag mögött. Az egységes piac, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás és a hatékony közigazgatás esetében Magyarország átlagos értéket ér el, míg az állami támogatás és közbeszerzés területén viszont az átlagnál jobban teljesít. Noha az ország profilja összességében nem sokat javult a tavalyi évhez képest, az elmúlt hat év során a fő SBA-területek körülbelül fele esetében az adatok tényleges fejlődést mutatnak. Magyarország e körülmények között folyamatos erőfeszítéseket tett az utóbbi években üzleti környezetének javítására. 2013 és 2014 között a vállalkozói szellem és a hatékony közigazgatás területén volt megfigyelhető a legintenzívebb szakpolitikai tevékenység és a legnagyobb számú új intézkedés. Ugyanakkor említésre érdemes a közbeszerzési törvény módosítása és a „Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020”. A jövőbeli kilátások tekintetében a magyar gazdaság növekedési potenciáljának javulása várható, de csak mérsékelt mértékben. Ez nagyrészt a magas közigazgatási terheknek, a szabályozás kiszámíthatatlanságának és a főbb, nem kereskedelemképes szektorokban megfigyelhető korlátozott versenynek tulajdonítható. E szerkezeti kihívások mellett a magyar KKV-szektorban a következő két évben sem várható jelentős növekedés. Az előrejelzések alapján a hozzáadott érték 2015-ig a 2013as szinten marad, továbbá a KKV-k számának 1%-os csökkenése várható, valamint a KKV-k foglalkoztatása megközelítőleg 2%-kal csökken, amely több mint 5 300 munkahelynek felel meg. Pozitív fejlemény, hogy a mikrovállalkozások várhatóan jobban teljesítenek a kis- és középvállalkozásoknál.

Az SBA-tájékoztatóról1 Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) az Európai Unió kis- és középvállalkozásokat (KKV-kat) támogató kiemelt kezdeményezése. A csomag politikai intézkedései tíz alapelv köré szerveződnek. Ilyenek például a „vállalkozói szellem”, a „hatékony közigazgatás” vagy a „nemzetköziesedés”. Az SBA irányításának hatékonyabbá tétele érdekében a jogszabály 2011-es felülvizsgálata során a nyomon követés fejlesztését tűzték ki célul. Az évente kiadott SBAtájékoztató az aktuális tendenciák és a nemzeti politikák KKV-kat érintő hatásainak jobb megértését célozza. Vállalkozásp olitikai és Ipari

1. KKV-k Magyarországon — alapadatok Vállalkozások szám a Magyarország

EU–28

Mennyiség

Részesedés

Részesedés

Alkalm azottak szám a Magyarország Mennyiség Részesedés

EU–28

Részesedés

Hozzáadott érték Magyarország Milliárd € Részesedés

EU–28

Részesedés

Mikrovállalkozás

497 947

94.5%

92.4%

867 316

35.7%

29.1%

9

18.5%

21.6%

Kisvállalkozások

23 906

4.5%

6.4%

447 932

18.4%

20.6%

8

16.2%

18.2%

Középvállalkozások

4 064

0.8%

1.0%

404 374

16.7%

17.2%

9

19.2%

18.3%

525 917

99.8%

99.8%

1 719 622

70.8%

66.9%

25

53.9%

58.1%

829

0.2%

0.2%

708 457

29.2%

33.1%

21

46.1%

41.9%

526 746

100.0%

100.0%

2 428 079

100.0%

100.0%

46

100.0%

100.0%

Kkv-k Nagyvállalkozások Összesen

Ezeket a 2013. évre vonatkozó becsléseket a DIW Econ készítette a vállalkozások szerkezeti statisztikáit tartalmazó adatbázisban (Structural Business Statistics Database) (Eurostat) foglalt, 2008-2011 időszakra vonatkozó adatok alapján. Az adatok az „üzletgazdaságra” vonatkoznak, amelybe beletartozik az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások (NACE Rev. 2, B-J, L, M és N részek), de nem tartoznak bele a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban, valamint az elsősorban nem piaci szolgáltatási ágazatokban, mint például az oktatás és az egészségügy területén működő vállalkozások. Az Eurostat használatának előnye az, hogy a statisztikák harmonizáltak és országonként összehasonlíthatóak. A hátránya az, hogy bizonyos országok esetében az adatok eltérhetnek a nemzeti hatóságok által közzétett adatoktól.

A foglalkoztatottság tekintetében a magyarországi KKV-k nagyobb jelentőséggel bírnak, mint általában az EU-ban. KKV-knál helyezkedik el az összes munkavállaló 71%-a, amely valamivel több, mint az uniós átlag (67%). Ugyanakkor Magyarországon a hozzáadott érték részesedése 4 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU egészében. Ezt tükrözi a nagyvállalatok ehhez viszonyított helyzete, amelyek az uniós átlaghoz képest kisebb foglalkoztatottsági és nagyobb hozzáadott érték részarányt képviselnek. Ezzel szemben a KKV-k szektorok közötti megoszlása a szakmai szolgáltatások vonatkozásában nagyon hasonló az uniós értékekhez. Hasonlóképpen, a legtöbb KKV a kisés nagykereskedelmi szektorban végez tevékenységet (26%), amelyben az összes KKV-alkalmazott 26%-át foglalkoztatják és az összes KKV hozzáadott értékének 22%-át termelik. Az uniós átlaghoz viszonyított másik érdekes különbség a gyártáshoz kapcsolódik. Míg az EU gyártási ágazatából származó hozzáadott érték 46%-át KKV-k termelik meg, addig ez az arány Magyarországon egyharmadnál is kevesebb. Ebből következően a gyártási ágazatban – amely Magyarországon elég jelentős, hiszen az ország hozzáadott értékének mintegy egyötödét állítja elő – egyértelműen a nagyvállalatok játsszák a főszerepet. Csak a közelmúltban, 2013-tól kezdett el a magyar gazdaság a legutóbbi válságból kilábalni, ugyanakkor a reál GDP 6,7%-ot esett. Magyarországnak kicsi és nyitott gazdasága van, így a kereskedelmi és pénzügyi csatornákon keresztül jelentős mértékben kitett az Európából és a feltörekvő piacokról származó transzfereknek. A növekedés egyedüli motorja a hazai kereslet utóbbi években bekövetkezett jelentős visszaesése során a kivitel volt, amely erős szálakkal kapcsolódik a rugalmas németországi exportszektorhoz. 2013-ig a szektor nem volt képes teljes mértékben magához térni a 2008-ban kirobbanó válság által okozott

2014. évi SBA-tájékoztató —Magyarország

kezdeti sokk után. Az azóta eltelt időszakban valamennyi főbb mutató értéke, azaz a KKV-k száma, a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték a 2008-as szint 90%-a körül ingadozik.2. Az üzletgazdaságon belül a KKV-k száma 4%-kal csökkent 2009 és 2013 között, miközben több mint 22 000 KKV szűnt meg. A cégek számának csökkenése munkahelyek megszűnését is eredményezte. A KKV-k körülbelül nettó 32 500 munkahelyet szüntettek meg 2009 és 2013 között, amely 2%-os csökkenésnek felel meg, míg a bruttó hozzáadott érték 6%-ot zuhant ugyanezen időszak alatt. A válság sokkal súlyosabb hatást gyakorolt a KKV-kra, mint a nagyobb vállalatokra. A KKV-szektor méretének csökkenése mellett a nagyvállalati szektor növekedett, bár évente csupán 1%-kal a cégek és munkahelyek, illetve 2%-kal a hozzáadott érték vonatkozásában. A KKV-k 2009 és 2013 közötti, általánosan gyenge teljesítménye ellenére a KKV-k 17%-os, kiemelkedően magas növekedést értek el hozzáadott értékben az információs és kommunikációs ágazatban. Ugyanebben az időszakban 3%-kal nőtt az ágazatban foglalkoztatottak száma. A fenti adatok ismét arról tanúskodnak, hogy az információs és kommunikációs technológia (ikt) sikertörténetnek számít Magyarországon, ahol a szektor munkavállalóinak mintegy 70%-át KKV-k foglalkoztatják. Az utóbbi évtizedben a magyarországi ikt-piac rohamos ütemben nőtt. Nagy globális szoftverfejlesztő cégek és hardvergyártók vannak jelen az országban. Több informatikai vállalat működtet technológiai szolgáltató központokat Magyarországon, és több ilyen cég az országba helyezte át K+F tevékenységét. Az ikt-vel kapcsolatos K+F a K+F célú összkiadás több mint negyedét teszi ki. A magyar szoftverfejlesztő KKV-k nemzetközi sikereket értek el különböző területeken, így például a vírusvédelem, a bioinformatika és az informatikai biztonság területén. A szomszédos

2

országokhoz viszonyítva az ikt-szakemberek aránya a magyar gazdaságban nagyon magas. Az informatikai oktatás kiemelt prioritást élvez, és az általános érdeklődés az informatika iránt szintén nagy. A magyar oktatási rendszer jól kvalifikált informatikai szakembereket kínál a vállalatoknak. A szakmai tevékenységek ágazatában a KKV-k szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. 2009 és 2013 között a szektorban a hozzáadott érték és a foglalkoztatás 24%kal, illetve 11%-kal nőtt. Az ágazat sikere részben a multinacionális társaságok szolgáltató központjai létrehozásának és fejlesztésének köszönhető. Ezek a központok több ezer új munkahelyet teremtettek és magas hozzáadott értéket létrehozó projekteket vonzottak Magyarországra. Jelenleg közel 80 központ foglalkoztat több mint 30 000 embert. Az Ernst & Young szolgáltató központokról szóló jelentése alapján a társaságok többsége Magyarország képzett munkaerejét és a magas szintű szakismereteket tekintik az ország fő erősségének. A PwC Magyarország és az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon) közelmúltban megjelent felmérésében szereplő adatok alapján különösen fontos, hogy a meglévő központok nagy része további növekedést tervez a közeljövőben. Azon közhelynek számító nézet, miszerint a szolgáltató központok elsősorban egyszerű és rendszeresített, alacsony értékű, ügyletszintű szolgáltatásokat nyújtanak, Magyarország esetében már nem állja meg a helyét. Bár korábban a központok elsősorban viszonylag egyszerű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak, ma már sokfajta bonyolult folyamatot kezelnek, úgymint a csoportszintű treasury, a külső jelentésszolgálat, az informatika, az emberi erőforrások és pénzügyi modellezési funkciók. A fentieknek megfelelően a gyártás – súlyánál fogva valóban fontos szerepet játszik Magyarországon a gazdasági növekedésben. A válságot követően (2009 és 2013 között) a hozzáadott érték 12%-kal növekedett, így a gyártási ágazatban a KKV-k átlagosan valamivel jobban teljesítettek az egész magyarországi üzletgazdaságnál. Ezzel szemben a foglalkoztatottak száma 4%-kal csökkent. Ez a teljesítmény rosszabb is lehetett volna, tekintettel a foglalkoztatás magas munkaerőköltségeire és adóterheire. A hozzáadott érték jelentős növekedése részben a termelékenységnövekedés eredménye, amely például az állami infrastruktúra elmúlt években megfigyelhető javulásának köszönhető. Mivel azonban a munkaerő termelékenysége körülbelül 40 százalékponttal alacsonyabb a 28 uniós tagállam átlagánál, illetve alig magasabb a gyártási ágazatban, a KKV-k esetében a termelékenységbeli javulás továbbra is elsődleges feladat.


Az általánosan gyenge teljesítmény elsősorban a magyar KKV-k alacsony termelékenységének a következménye, amely az elavult termelőeszközöknek, a hiányos ikteszközöknek, valamint a K+F tevékenység és az innováció alacsony szintjének tulajdonítható. A magyar érdekeltségű KKV-k sok esetben kevés tőkével rendelkeznek és jelenleg is rendszeres likviditási problémákkal küszködnek. A KKV-k együttműködése, például az innovatív termékek közös fejlesztésében, még mindig viszonylag alulfejlett. 2013-ban több mint 33 000 társaságot töröltek a magyarországi cégjegyzékből. Ez 16%-kal több mint 2010-ben, a korábbi rekordévben (28 714) és 22%-kal több mint 2012-ben. A törlések nagy része a gazdaságilag inaktív cégek kényszertörlésének a következménye (2012: 6 022 társaság; 2013: 14 917 társaság). 2013 augusztusa és decembere között a kényszertörlések száma még a felszámolások teljes számát is meghaladta. Tekintettel a gazdaság 2013-ig tartó gyenge teljesítményére és a szigorodó jogszabályokra, az új cégek száma jelentősen csökkent: a 2011-ben alapított 50 344 céghez viszonyítva 2013-ban csak 32 481 új céget alapítottak. A korlátolt felelősségű társaságok előírt alaptőkeösszegének 2013-as megemelése a következő években valószínűleg tovább rontja a vállalati statisztikákra gyakorolt negatív hatást. 2013 negyedik negyedévében a GDP 2,7%-kal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A fenti érték meghaladta a harmadik negyedévben mért 1,8%-os növekedést és 2006 decembere óta a legmagasabb növekedési rátát képviseli. Ugyanakkor több tényező akadályozhatja a magyar KKV-kat abban, hogy maximálisan kihasználják ezeket a pozitív fejleményeket. Az üzleti környezetet a magas közigazgatási terhek, a szabályozás kiszámíthatatlansága és a főbb, nem kereskedelemképes szektorokban megfigyelhető mérsékelt verseny határozza meg, amely problémák tovább súlyosbodtak az utóbbi évek során. E szerkezeti kihívások mellett a magyar KKV-szektorban az elkövetkező két évben sem várható jelentős növekedés. Az előrejelzések alapján a hozzáadott érték a 2013-as szinten marad 2015-ig, továbbá a KKV-k számának 1%os csökkenése várható, míg a KKV-k foglalkoztatása megközelítőleg 2%-kal csökken, amely több mint 5 300 munkahelynek felel meg. Pozitív fejlemény, hogy a KKVszektor nagy részét kitevő mikrovállalkozások várhatóan jobban teljesítenek a kis- és középvállalkozásoknál, így nem szenvednek el további jelentős veszteségeket. Emellett az üzleti hangulatra vonatkozó, közelmúltban végzett felmérések a KKV-vezetők erősödő bizakodását

3

Trendek a magyar KKVszektorban3


jelzik, erősítve a reményt, hogy a KKV-k helyzete a jelenlegi becsléseknél jobban alakul. A KKV Konjunktúra Index szerint a cégvezetői várakozások a KKV-szektorban elérték a három évvel ezelőtti szintet. Sőt, a KKV-vezetők 49%-a javulást várt saját vállalkozásában 2014 első felében, illetve 53%-uk a magyar gazdaság növekedésére számított.

4

2. Magyarország SBA-profilja4 adminisztratív terheinek és költségeinek a jelentős csökkentése. 2013-ban és 2014 első három hónapjában Magyarországon 34 olyan szakpolitikai intézkedést vezettek be, amelyek az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban meghatározott 10 szakpolitikai területből 9-et érintenek. Összességében a bevezetett intézkedések számának tekintetében a tárgyidőszak alatt jelentős előrehaladás történt az SBA vonatkozásában.

Magyarország SBA-profilja keveset változott az előző évhez képest. Azon szakpolitikai területek száma, amelyeken Magyarországnak általános lemaradása van az EU-val szemben nagyobb, mint azon területek száma, amelyeken egy szinten van más uniós tagállamokkal vagy éppen lépéselőnyt élvez velük szemben. A problematikus területek a vállalkozói szellem, a második esély, a készségek és innováció, a környezet és a nemzetköziesedés. E területek esetében Magyarország az uniós átlag alatt teljesít. Az egységes piac, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás és a hatékony közigazgatás esetében Magyarország átlagos értéket ér el, míg az állami támogatás és a közbeszerzés területén még az átlagnál is jobban teljesít. Míg az ország profilja összességében nem javult jelentős mértékben a tavalyi évhez képest, az elmúlt hat év során a fő SBA-területek körülbelül fele esetében az adatok mérhető fejlődést mutatnak. Csak az újrakezdés, a belső piac, a környezet és a nemzetköziesedés területén nem javultak ez idő alatt a feltételek. Magyarország e körülmények között folyamatos erőfeszítéseket tett az utóbbi években az üzleti környezet javítására. 2012-ben például számos szakpolitikai intézkedést kezdtek vagy erősítettek meg olyan kulcsfontosságú területeken, mint a vállalkozói szellem, a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv, a hatékony közigazgatás, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás, az egységes piac és a környezet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szellemében ezek között sok olyan intézkedés található, amelyek célja, akár módosítás révén, a kisvállalkozások


2013 és 2014 között a vállalkozói szellem és a hatékony közigazgatás területén volt megfigyelhető a legintenzívebb szakpolitikai tevékenység és a legtöbb új intézkedés. Ezen túlmenően a közbeszerzési törvény módosítása révén fontos új intézkedést hajtottak végre az állami támogatások és a közbeszerzés területén, amelynek célja annak garantálása, hogy a KKV-k nagyobb eséllyel férhessenek hozzá a közbeszerzési pályázatokhoz. Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormány elfogadta, és az Országgyűlés 2014 februárjában jóváhagyta a Kis- és középvállalkozások stratégiáját a 2014–2020 közötti időszakra, amelynek célja a magyar KKV-k növekedésének a támogatása. Az SBA-vel összehangolt intézkedéseket bevezető stratégia középpontjában a KKV-k versenyképessége áll. A stratégia az intézkedések három területét jelöli ki: i) a növekedési potenciál javítása; ii) a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés biztosítása; és iii) a vállalati környezet fejlesztése. A (Nemzetgazdasági Minisztérium által kinevezett) magyar KKKV követ várhatóan aktív szerepet játszik az SBA koordinációs bizottság vezetésében és megfelelő irányításában. A magyar minisztériumok képviselőinek részvételével működő bizottság célja, hogy a 2014. évi munkaterv részeként Nemzeti Cselekvési Tervet dolgozzon ki az SBA-re vonatkozóan. A KKVmagyar KKV követ felkérte a minisztériumokat, hogy számoljanak be a korábbi időszakról, különös tekintettel a 2013. évre, meghatározva az SBA-nak megfelelően végrehajtott és a 2014. évre tervezett intézkedéseket. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi időszakban Magyarország javította eredményét a korábban bejelentett intézkedések időben történő végrehajtását illetően. A korábbi évek során a meghirdetett fontos intézkedések közül néhányat végül nem hajtottak végre. 2013-ban azonban a 2012-ben meghirdetett összes kulcsfontosságú intézkedést a tervek szerint hajtották végre. Bár ezek az erőfeszítések bizonyítják a kormány elkötelezettségét a magyarországi KKV-k helyzetének javítása iránt, önmagukban elégtelenek. Ezt nem csupán a főbb SBA-területeken mért adatok alakulása, hanem a jelen elemzés céljából megkérdezett, a KKV-szektorban

5

érdekelt felek visszajelzései is igazolják. Míg gyakorlatilag az összes KKV-val kapcsolatos szakpolitikai területen javulásra van szükség, különös figyelmet kell fordítani a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásra, a nemzetköziesedésre és a vállalkozók

második esélyének támogatására. A legfontosabb az, hogy a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet módszeresen kell alkalmazni a jogalkotási folyamatban, csakúgy mint a kormányzati szervek és tevékenységek valamennyi szintjén.

Magyarország SBA-teljesítménye: a fennálló helyzet és a 2008 és 2014 közötti tendenciák5

A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv még mindig nem valósult meg a közigazgatásban. Az elvet nem alkalmazzák módszeresen a jogalkotási folyamatban. Lényeges kritika, hogy az új jogszabályok és törvények sok esetben egységesen alkalmazandók minden vállalkozásra és nem igazítják azokat a családi, mikro- és kisvállalkozások igényeihez. Bizonyos jogszabályi rendelkezéseknek például csak abban az esetben képes egy vállalkozás megfelelni, ha rendelkezik egy adott informatikai, illetve számítógépes környezettel, melynek beszerzése igen költséges, különösen a mikrovállalkozások számára. Az új SBA-stratégia (lásd fent) célja annak biztosítása, hogy a jövőben a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv jobban és módszeresebb keretek között érvényesüljön a jogalkotásban. Ezzel összefüggésben az SBA-re és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvre vonatkozó információkat tettek közzé a nyilvánosság tájékoztatása céljából a „Neten a Hivatal” honlapon: http://vallalkozas.netenahivatal.gov.hu/miertfontosak-a-vallalkozasok/gondolkozz-elobb-kicsiben.


6

Vállalkozói szellem Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Induló szakaszban lévő vállalkozási tevékenység (%); 2013; Magyarország: 9.7; EU átlag: 8 Nők részvétele az induló szakaszban lévő vállalkozási tevékenységben (%); 2013; Magyarország: 7; EU átlag: 6 Meglévő vállalkozásokban szerzett tulajdon hányada (%); 2013; Magyarország: 7.2; EU átlag: 6.4 Lehetőségvezérelt vállalkozói tevékenység (%); 2013; Magyarország: 38.7; EU átlag: 47 Vállalkozói ambíciók (azon felnőttek százalékos aránya, akiknek szándékában áll az elkövetkező 3 év során vállalkozást indítani); 2013; Magyarország: 13.7; EU átlag: 13.5 Az iskolai végzettség hozzájárulása a vállalkozói szellemű hozzáállás kialakulásához; 2012; Magyarország: 45; EU átlag: 50 A vállalkozás, mint kívánatos pálya (%); 2013; Magyarország: 45.7; EU átlag: 56.9 Sikeres vállalkozásnak ítélt magas státusz (%); 2013; Magyarország: 74.1; EU átlag: 65.5 A vállalkozói szellemre irányuló médiafigyelem (%); 2013; Magyarország: 28.4; EU átlag: 49

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0

Megjegyzés: A jobbra mutató adatoszlopok az uniós átlagnál jobb teljesítményre, míg a balra mutató adatoszlopok annál gyengébb teljesítményre utalnak.

Magyarország összesített pontszáma az uniós átlag alá esett vissza. Ugyanakkor szinte az összes egyéni mutató javult ezen a területen. Ezek nagy részénél az uniós átlag javulása egyszerűen jelentősebb volt a magyarországi javulás szintjénél, ami megmagyarázza a viszonylagos romlást az EU egészéhez képest. Ennél azonban lényegesebb, hogy sok szempontból a magyarországi helyzet javulni látszik. Az utóbbi hat év során mind felfelé mozogtak a korai szakaszban lévő (mind az általános és a csak nők által végzett) vállalkozói tevékenységre, a teljes népességen belül a konkrét vállalkozási tervekkel rendelkezők arányára és a meglévő vállalkozásokban birtokolt tulajdon hányadára vonatkozó mutatók. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szellem kibontakozását támogató környezetre vonatkozó mutatókra. Bár e mutatók némelyike továbbra is sokkal alacsonyabb az uniós átlagnál, így például az iskolai végzettség vállalkozói viselkedés fejlesztését támogató szerepére és a vállalkozói szellemre irányuló médiafigyelemre vonatkozó mutató esetében, de mindegyik pozitív irányba mozdult el az utóbbi években. E pozitív változás mellett a lakosság körében jelentős mértékben nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy a sikeres vállalkozók magas státuszt élveznek a társadalomban. Ez az arány a 2007. évi 67%-ról 76%-ra


nőtt 2013-ban. A vállalkozói kör lehetőségvezérelt tagjainak arányát mérő mutató volt az egyetlen, amelyik ebben az időszakban stagnált. Összességében Magyarország teljesítménye pozitív irányban halad. Ez a trend közepes távon tovább erősíthető az utóbbi években ezeken a területeken végrehajtott, viszonylag nagy számú szakpolitikai intézkedésnek köszönhetően. A 2012-ben bevezetett átfogó intézkedéscsomagra támaszkodva, amely a fiatalok körében a vállalkozói szellemet népszerűsítő programoktól a nők körében a vállalkozói szellemet támogató intézkedésekig terjedt, 2013-ban és 2014 első három hónapjában a politikai döntéshozók továbbra is a vállalkozói szellemre összpontosítottak, komoly előrelépést elérve a szakpolitika végrehajtása terén. A fiatalok körében a vállalkozói szellemet támogató további intézkedéseket vezettek be. Ide tartozik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat által indított „Fiatal Vállalkozói Program” és ami ennél is fontosabb, „A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban” című pályázat. A Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatot hirdetett KKVk részére, amelynek keretében három kategóriában díjazzák a legsikeresebb cégeket: a Hónap Befektetője, a Hónap KKV-ja és a Hónap Induló Vállalkozása. Ezen túlmenően 2013 júliusa óta a Nemzeti Fejlesztési

7

Ügynökség „Technológiai start-up ökoszisztéma építés” programja támogatást nyújt az induló vállalkozásoknak, az ötletkidolgozás kezdeti szakaszaitól egészen a sikeres piaci bevezetésig és piacra jutásig. Végül, de

nem utolsósorban módosították a magyar Nemzeti Alaptantervet, hogy javítsák az iskolákban a vállalkozói készségek tanítását.

Második esély Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Fizetésképtelenség rendezésére fordított idő (években); 2014; Magyarország: 2; EU átlag: 2 Fizetésképtelenség rendezésének költsége (adósságbehajtás költsége az adós vagyonának százalékában kifejezve); 2014; Magyarország: 15; EU átlag: 10.29 Újrakezdés támogatásának mértéke (%); 2012; Magyarország: 69; EU átlag: 82

Kudarctól való félelem (%); 2013; Magyarország: 44.8; EU átlag: 39.8

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


Magyarország összesített teljesítménye az újrakezdés területén továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Az újrakezdés jogalkotási környezetét mérő mutatók – a fizetésképtelen cégek megszüntetéséhez szükséges idő és költség – nem változtak. A másik két mutató azonban egyértelműen tükrözi a válságot. A kudarctól való félelem a magyar lakosság körében 2013-ban jelentősen, a 2007. évi 17%-ról 45%-ra emelkedett. Abban a hitben, hogy nagyobb számban mentek csődbe olyan jól vezetett cégek, amelyek kevésbé nehéz időkben talán


talpon maradhattak volna, a magyar társadalom nagyobb együttérzést mutatott a kudarcot vallott vállalkozókkal szemben és hajlandóbb volt esélyt adni nekik az újrakezdéshez (a 2007. évi 61%-hoz képest 68% 2012ben). Figyelemmel Magyarország lemaradására az EU többi tagállamától és az országban bekövetkező egyre több csődre, vélhetően további intézkedésekre lesz szükség ezen a területen. Azonban sem 2012-ben, sem pedig 2013-ban nem került sor intézkedésekre.

8

Hatékony közigazgatás Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Vállalkozás indítására fordított idő (naptári nap); 2013; Magyarország: 2; EU átlag: 4.2 Vállalkozásindítás költsége (euróban); 2013; Magyarország: 239.5; EU átlag: 318 Befizetett minimális előírt tőke (az egy főre jutó jövedelem százalékában); 2014; Magyarország: 9.4; EU átlag: 10.42 Tulajdon átruházására fordított idő (naptári nap); 2014; Magyarország: 16.5; EU átlag: 27.7 Tulajdon átruházásának költsége (a vagyon értékének százalékában); 2014; Magyarország: 5; EU átlag: 4.7 Adófizetések száma egy évben; 2014; Magyarország: 12; EU átlag: 12.54 Adófizetésre fordított idő (éves óraszám); 2014; Magyarország: 277; EU átlag: 192.57 Szerződések érvényesítésének költsége (követelés százaléka); 2014; Magyarország: 15; EU átlag: 21.49 A gyorsan változó jogszabályok és szakpolitikák megnehezítik az üzleti tevékenységet (egyetértő válaszadók százaléka); 2013; Magyarország: 82; EU… A közigazgatási eljárások bonyolultsága megnehezíti az üzleti tevékenységet (egyetértő válaszadók százaléka); 2013; Magyarország: 67; EU átlag: 63 Kkv-k online kapcsolattartása a hatóságokkal (%); 2013; Magyarország: 83.52; EU átlag: 87.58 Engedélyezési rendszer (1=bonyolultság legalacsonyabb szintje, 26=bonyolultság legmagasabb szintje); 2011; Magyarország: 12.4; EU átlag: 15.77 Kormányzati szabályozás terhe (1=terhes, 7=nem terhes); 2013; Magyarország: 2.4; EU átlag: 3.2

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


A hatékony közigazgatás tekintetében Magyarország - a korábbi két évhez hasonlóan - stabilan az uniós átlagon belül van. Ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a magyar közigazgatás általános állapotát mérő mutatók és a konkrét közigazgatási területeken fennálló feltételek között. A legtöbb általános jellegű mutató esetében Magyarország le van maradva a többi uniós tagállamtól. Az EU-hoz viszonyítva a magyar KKV-k nagyobb arányban panaszkodnak a túl gyakori jogszabályi és szakpolitikai változásokra (82% az uniós 70%-kal szemben), illetve a vállalkozásokat terhelő, túlzottan bonyolult adminisztratív eljárásokra (63% az uniós 60%kal szemben). Így nem meglepő, hogy általánosságban a magyar KKV-kat jobban terheli az állami szabályozás, mint más uniós országban. Az engedélyezési rendszer kivételt képezhet, mivel vállalkozásbarátabbnak tűnik, mint más uniós országban. A konkrét adminisztratív


szempontok tekintetében Magyarországon átlagosan kedvezőbbek a feltételek az induló vállalkozások számára, mint más uniós tagállamokban. Már évek óta gyorsabban és olcsóbban lehet vállalkozást indítani Magyarországon. Az utóbbi hat év során számottevő javulás történt más területeken. Az előírt alaptőke minimális szintje a 2007. évi 74%-ról mindössze 9%-ra csökkent 2013-ban. Ugyanebben az időszakban a tulajdonátruházási eljárás időtartama 77 napról csupán 17 napra csökkent, és a KKV-k adóadminisztrációra fordított átlagos ideje megközelítőleg 20%-kal csökkent (340 óráról mindössze 277 órára). Az előrehaladás ellenére egyes konkrét területeken bőven akad további javítanivaló. Egyrészt az adóbefizetések elvégzéséhez szükséges idő továbbra is jelentősen meghaladja a 192 órás uniós átlagot. Másrészt a közigazgatásnak fejlesztenie kell a szolgáltatásaihoz való elektronikus

9

hozzáférést. A magyarországi KKV-k kisebb hányada kommunikál elektronikus úton a közigazgatási szervezetével, mint a többi uniós országban (83% az uniós 88%-kal szemben), bár ez az érték a 2007. évi 54%-hoz képest emelkedett. A fejlesztések nagy része az utóbbi évek során végrehajtott szakpolitikai intézkedések eredménye, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez kapcsolódó fejlesztésekre. A korábbi években meghatározott szakpolitikai irányvonal mentén haladva 2013-ban és 2014 első három hónapjában, amikor több fontos intézkedést hajtottak végre Magyarországon, folytatódott az eredményes tevékenység ezen a területen. Ide tartoznak a következő tevékenységek: a közigazgatási eljárások törvényi szabályozásának racionalizálása és javítása, az egyablakos ügyintézést megvalósító Kormányablakok rendszerének fejlesztése az egyszerű

hivatalos ügyintézés érdekében, az elektronikus építési napló bevezetése és az Elektronikus Épületüzemeltetési és Információs Rendszer kidolgozása. Magyarország több intézkedést a Magyary Zoltán Közigazgatásfejlesztési Program keretében hajtott végre, különös tekintettel a 70. sz. intézkedésre (Az elektronikus információs szolgáltatások lehetőségének kiszélesítése), a 69. sz. intézkedésre (e-Vállalkozások), és a 77. sz. intézkedésre (A magyar cégek egyablakos információs portáljának, a magyar Vállalkozói Portálnak a létrehozása). A kormány ezen a területen tanúsított erőfeszítései ellenére a vállalkozásokkal folytatott konzultációk arra engednek következtetni, hogy további komoly eredményekre lesz szükség a vállalkozások működési feltételeinek és versenyképességének tényleges javulásához, különös tekintettel az egyablakos ügyintézés továbbfejlesztésére.

Állami támogatás és közbeszerzés Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Kkv-k százalékarányos részesedése a közbeszerzési szerződések összértékéből (%); 2013; Magyarország: 51; EU átlag: 29 A közbeszerzési pályázatokon részt vevő vállalkozások százaléka (%); 2013; Magyarország: 47; EU átlag: 37 Hatóságok kifizetéseinek átlagos késedelme (napokban); 2013; Magyarország: 25; EU átlag: 28.05 Az elektronikus közbeszerzési pályázati rendszerben ajánlatot benyújtó vállalkozások százaléka (e-beszerzés) (%); 2013; Magyarország: 11.52; EU átlag: 12.85

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


Magyarország összesített pontszáma ezen a területen tovább javult, és ebben az évben először meghaladta az uniós átlagot. Ez a jó teljesítmény elsősorban a magyar KKV-k közbeszerzési pályázatokon való magas arányú részvételének az eredménye. A KKV-k részaránya a közbeszerzési szerződések összértékén belül sokkal magasabb volt Magyarországon, mint az EU-ban (51% szemben az uniós 29%-kal). Továbbá több vállalkozás vesz részt a közbeszerzési pályázatokon (47% szemben az uniós 37%-kal), és a sikeres vállalkozások általában gyorsabb kifizetésekre számíthatnak, mint az EU-ban. Ugyanakkor probléma merült fel az utóbbi ponttal kapcsolatban. Bár a szóban forgó érték továbbra sem éri el az uniós átlagot, az utóbbi években a fizetési késedelmek a 2007. évi 19 napról 25 napra nőttek. Ez részben az államháztartás válság alatti gyenge


pozíciójával magyarázható. A hatóságokkal elektronikus kapcsolatot fenntartó, viszonylag kis számú KKV mellett az elektronikus pályázati rendszereket használó vállalkozások kisebb hányada szintén úgy véli, hogy a politikai döntéshozóknak több figyelmet kellene fordítaniuk erre a területre. Egyelőre a rendszer az információszerzésre korlátozódik, és nem terjed ki az ajánlatok és adatok benyújtására. A 2012-ben és 2013ban bevezetett jelentős szakpolitikai kezdeményezés révén van esély a probléma orvoslására. Egy szakpolitikai intézkedések nélküli évet követően a kormány komoly eredményt ért el a 2012. január 1-jén hatályba lépett és 2013. július 1-jén jelentős mértékben módosított közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény elfogadásával. Az új közbeszerzési törvénnyel a közbeszerzésekre vonatkozó stabil, átlátható és

10

megbízható jogi keret jött létre. A törvény minden tekintetben megfelel a közbeszerzésekre vonatkozó uniós irányelveknek, illetve egyes rendelkezései adaptálják a Bíróság vonatkozó joggyakorlatát. Az új törvény és végrehajtási rendeleteinek elsődleges célkitűzése a vállalatok közbeszerzési eljárásokban való részvételének a megkönnyítése, s ily módon a verseny fokozása. Ennek érdekében az új szabályok egyszerűsítik az alkalmasság igazolását és csökkentik a közbeszerzési eljárások során benyújtandó

dokumentumokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Megszűnt például az alvállalkozók igazolására vonatkozó kötelezettség, és az esetek növekvő számában a papíralapú igazolásokat felváltják az elektronikus nyilvántartások. Ezen túlmenően az igazolások jogi ellenőrzése már nem kötelező, ha a Kereskedelmi Kamara végzi el ezt a feladatot, illetve hiteles fordításra sincs szükség, ha a pályázó megbízható fordítást nyújt be.

A finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Elutasított hitelkérelmek és elfogadhatatlan hitelajánlatok (kkv-k hitelkérelmeinek százalékában); 2013; Magyarország: 16.9; EU átlag: 14.4 Az állami pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés, beleértve a garanciákat (válaszadók százaléka, akik romlást jeleztek); 2013; Magyarország: 15.2; EU átlag: 17.3 Bankok hitelezési hajlandósága (válaszadók százaléka, akik romlást jeleztek); 2013; Magyarország: 21; EU átlag: 24.6 Kisösszegű hitelfelvétel költsége a nagy összegű hitelfelvételhez viszonyítva (%); 2013; Magyarország: 18.56; EU átlag: 23.82 Kifizetésre fordított idő (napokban); 2013; Magyarország: 42.33; EU átlag: 50.76 Kétes tartozásból eredő veszteség (a teljes árbevétel százalékában); 2013; Magyarország: 4; EU átlag: 3.83 Kockázatitőke-befektetések (a GDP százalékában); 2012; Magyarország: 0.067; EU átlag: 0.04

Törvényes jogi index (0-10); 2014; Magyarország: 7; EU átlag: 6.82

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


Magyarország összesített teljesítménye a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutása tekintetében megfelel az uniós átlagnak. Ugyanakkor Magyarország a legtöbb egyéni mutató értékén nem javított. A viszonylag jobb helyezés az uniós átlaghoz viszonyítva csupán a finanszírozási feltételek jelentős romlásának köszönhető a többi tagállamban, illetve kisebb mértékben a jegybank által kezdeményezett konkrét finanszírozási konstrukcióknak az eredménye. A Széchenyi Kártya Program és a KKV-k finanszírozását támogató kockázati tőke rendelkezésre állása is élénkítő hatást gyakorolt. Ennek ellenére a legtöbb KKV finanszírozási helyzete továbbra is nehéz. Mint sok más uniós országban, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás mindig az adott finanszírozási módtól függ. A banki hitelekhez való


hozzáférés fokozatosan javult, ugyanakkor drágult is. Míg a kisebb, 1 millió euró alatti - főként KKV-knak szánt - és a magasabb összegű hitelek kamatláb-különbözete alacsonyabb Magyarországon, mint az EU más országaiban, ez a felár a 2007. évi 12%-ról majdnem 19%-ra emelkedett 2013-ban. Továbbá az alacsonyabb kamatfelár csak a hitelhez jutó KKV-k esetében jelent előnyt. Az elutasított hitelkérelmek aránya azonban még mindig magasabb Magyarországon, mint más uniós országokban, annak ellenére, hogy 2013-ban a 2012. évi 26%-ról 17%-ra csökkent. A magyarországi KKV-k 28%a számolt be arról, hogy a bankok kevésbé hajlandóak hitelt adni nekik (az EU esetében ez az arány 26% volt). A kormány erélyesebb beavatkozása valamelyest enyhítette ezt a problémát. Ennek köszönhetően a

11

válság kitörése elején, 2008-ban mért 31%-ról 2013-ra 21%-ra csökkent azon KKV-k részaránya, amelyek a közfinanszírozású támogatásokhoz, többek között a garanciákhoz való hozzáférést nehezebbnek ítélik meg. A többi mutató többé-kevésbé változatlan maradt. A magyar vállalkozásokat valamivel hamarabb fizetik ki, mint uniós társaikat (42 nap az 50 naphoz képest), a kiesett kifizetések aránya (4%) pedig csaknem azonos az uniós átlaggal. Tehát a cash-flow tekintetében a magyarországi KKV-k helyzete nem sokkal rosszabb, mint uniós társaiké. Pozitív fejlemény a GDP-arányos kockázati tőke fokozatos növekedése az utóbbi években. A legtöbb tagállamhoz hasonlóan kevés KKV jut kockázati tőkéhez, de talán az általános helyzet valamivel kedvezőbb Magyarországon. A helyzeten talán javított a JEREMIE I és II programok (A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) bevezetése a közelmúltban, amelyeknek javítaniuk

kellett volna a helyzetet a végrehajtás hatékonyságával kapcsolatos kételyek ellenére (pl. a KKV-k kiválasztása tekintetében). 2013-ban és 2014 első negyedévében különböző eszközök révén mérsékelt eredmények születtek ezen a területen. Először is egy új, kedvezményes kamatozású hitelprogramot vezettek be. A Növekedési Hitelprogram keretében a Magyar Nemzeti Bank forrásokat biztosít a kereskedelmi bankok számára, amelyek a cégeknek szubvencionált támogatást nyújtanak, hogy utóbbiak növelhessék K+F és innovációs kapacitásaikat, és fejleszthessék üzleti környezetüket. Másodszor pedig egy újonnan - az EXIM Bank által biztosított finanszírozási programok keretében - bevezetett hitelkeret révén a KKV-k pénzügyi támogatáshoz jutnak ahhoz, hogy kedvezményes kamatlábbal fejlett gyártóberendezéseket vásárolhassanak (600 millió EUR) exportnövelési céllal.

Egységes piac Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) EU-ba árut exportáló kkv-k (az ágazaton belüli kkv-k százalékában); 2011; Magyarország: 16.85; EU átlag: 13.89 EU-n belülről származó árut importáló kkv-k (az ágazaton belüli kkv-k százalékában); 2011; Magyarország: 19.93; EU átlag: 17.47 Kkv-k által külföldön megkötött közbeszerzési szerződések (közbeszerzési szerződések összértékének százalékában); 2013; Magyarország: 2.1; EU átlag: 2.6 Még át nem ültetett, egységes piacra vonatkozó irányelvek száma; 2013; Magyarország: 8; EU átlag: 8.69

A késedelmesen átültetett irányelvek átlagos késedelme (hónapban); 2013; Magyarország: 6.5; EU átlag: 8 A folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma; 2013; Magyarország: 21; EU átlag: 30

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


Az egységes piac területén az utóbbi évek során Magyarország megfelelt az uniós átlagnak, és a 2013. év sem volt ez alól kivétel. A magyarországi KKV-k EU-n belüli kereskedelmi teljesítményét mérő adatok (ez évben kis mértékben módosítva, kizárólag a gyártásra összpontosítva) alapján Magyarország kis mértékben megelőzi uniós társait. Mind az import, mind pedig az export esetében megközelítőleg 3%-kal nőtt a részesedésük a 2008–2011 közötti időszakban - a válság első szakaszában, amikor csökkenő hazai kereslet mellett sok KKV külföldi piacok felkutatására kényszerült. Ez a jó teljesítmény egyelőre nem jelentkezik a közbeszerzési piacokon. A magyarországi KKV-k a közbeszerzési szerződések összértékéhez


viszonyítva kisebb arányban kötöttek külföldön közbeszerzési szerződéseket. Tekintettel a hazai közbeszerzésekhez való viszonylag könnyű hozzáférésre (lásd a közbeszerzésre vonatkozó részt), más tagállami KKV-kkal szemben ezen részarány növelése talán nehezebb lehet a magyar KKV-k számára. Az egységes piacon való kereskedelmet támogató környezet kialakítása tekintetében Magyarország nagyon jól teljesít. Az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetéséhez fűződő szempontokat mérő mutatók esetében Magyarország pontszámai az uniós átlagnál jobbak. Különösen figyelemreméltó, hogy a kötelezettségszegési eljárások száma 25%-kal csökkent (28-ról 21-re) 2007 és 2013 között. Egy

12

kevesebb intézkedéssel járó időszakot követően jelentős előrehaladás történt a 2013-tól 2014 első negyedévéig terjedő időszakban. Több mint ötven év után, a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvben teljesen átírták a magyar polgári jogot. A jog korábban külön jogi aktusokban szabályozott bizonyos részeit beépítették az új Polgári Törvénykönyvbe. A vevők mostantól közvetlenül a gyártótól igényelhetnek garanciális javításokat, vagy kérhetik a hibás termékek cseréjét. A felelősség ezen új formája a 85/374/EGK tanácsi irányelvben és a magyar végrehajtási jogi aktusban meghatározott, hatályos termékfelelősségi rendelkezéseknek a kvázi kiegészítése. A 2013-ban és 2014 elején hivatalosan bejelentett intézkedések az alábbiak:



A 93/13/EGK tanácsi irányelv és a fogyasztók jogairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításának az átültetése;



Egyes kormányrendeleteknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti módosítása a szavatossági előírások tekintetében.



A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet módosítása, hogy hatályba léphessenek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései.

Készségek és innováció Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Termék- vagy eljárási innovációt bevezető kkv-k százaléka; 2010; Magyarország: 16.76; EU átlag: 38.44 Marketing- vagy szervezeti innovációt bevezető kkv-k százaléka ; 2010; Magyarország: 22.36; EU átlag: 40.3 Belső innovációt bevezető kkv-k százaléka; 2010; Magyarország: 11.4; EU átlag: 31.83 Más kkv-kkal együttműködő innovatív kkv-k százaléka; 2010; Magyarország: 6.68; EU átlag: 11.69 A piacon (new-to-market) vagy a cégen belüli (new-to-firm) innovatív termékek értékesítése (az árbevétel százalékában); 2010; Magyarország: 13.68; EU átlag: 14.37 Online értékesítést végző kkv-k százaléka; 2013; Magyarország: 9.56; EU átlag: 13.87 Online beszerzést végző kkv-k százaléka; 2013; Magyarország: 14.99; EU átlag: 26.31 E-kereskedelemből származó árbevétel; 2013; Magyarország: 15.52; EU átlag: 13.98 A saját munkavállalóknak képzést biztosító összes vállalkozás százaléka; 2010; Magyarország: 49; EU átlag: 66

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


A készségek és innováció továbbra is kihívásokkal teli terület Magyarországon. Egyetlen innovációs mutató esetében sem éri el Magyarország az uniós átlagot. A legnagyobb lemaradás az eljárási innovációkat bevezető KKV-k és a házon belüli innovációt végző KKV-k esetében merül fel. Hasonló a helyzet a képzés területén. A magyar KKV-k sokkal kisebb hányada


biztosít képzést munkavállalói számára (49% szemben az uniós 66%-kal). Úgy tűnhet, hogy uniós összehasonlításban az online értékesítést és beszerzést végző KKV-k aránya viszonylag alacsony. Azonban mindkét mutató jelentős mértékben javult 2007 óta. Az online értékesítők aránya 4%-ról 10%-ra ugrott, míg az online importőrök aránya 7%-ról 15%-ra nőtt. Az

13

árbevételből való részesedés hasonlóan alakult, így Magyarország legalább e mutató esetében már túlteljesíti az uniós átlagot. A szakpolitikai intézkedések végrehajtása szempontjából nyugodtabb 2012. év után 2013-ban már mérsékelt előrehaladást figyelhettünk meg a tárgyidőszakban végrehajtott három új intézkedés révén. Először is, a programok egyike a „gazellák”, azaz magas növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások tevékenységét támogatja és fejleszti. Másodszor, a

Go!nno mentorálási kezdeményezés az innovatív induló vállalkozásokat támogatja a mentorok által nyújtott szakmai tanácsadással a piacra jutás, a marketingstratégia, a marketingkutatás, az innovációmenedzsment és a kommunikációs stratégia területén. Végül pedig a kutatói járulékkedvezmény 1 550 EUR összegű adókedvezményt nyújt minimum Ph.D. fokozattal rendelkező kutatók alkalmazása esetén.

Környezet Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) Az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket végrehajtó kkv-k százaléka; 2013; Magyarország: 91; EU átlag: 95

Azon kkv-k százaléka, amelyek a saját erőforrás-hatékonysági tevékenységekhez kapcsolódó állami támogatási intézkedések haszonélvezői; 2013; Magyarország: 16; EU átlag: 35 A zöld termékeket vagy szolgáltatásokat forgalmazó kkv-k százaléka; 2013; Magyarország: 10; EU átlag: 26

Azon kkv-k százaléka, ahol az árbevétel több mint 50 %-a zöld termékekből vagy szolgáltatásokból származik; 2013; Magyarország: 26; EU átlag: 22 Azon kkv-k százaléka, amelyek a saját zöld termékek előállításához kapcsolódó állami támogatási intézkedések haszonélvezői; 2013; Magyarország: 28; EU átlag: 26

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


Magyarország teljesítménye a harmadik egymást követő évben nem érte el az uniós átlagot. Egy a KKV-kat és a környezetet vizsgáló, uniós szintű felmérés új kiadása alapján Magyarország a zöld termékeket, illetve szolgáltatásokat kínáló KKV-k aránya tekintetében (10%) továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban (EU-átlag: 26%). Azonban az ilyen termékeket forgalmazó KKV-k közül az EU-hoz képest most már Magyarországon valamivel magasabb azoknak az aránya, amelyek árbevételük legalább 50%-át e tevékenységből szerzik (26%, EU-átlag: 22%). Összefoglalva, míg Magyarországon a zöld KKV-k aránya összességében kisebb, az ilyen termékeket forgalmazó vállalkozások viszonylag jobban szakosodnak. A magyarországi zöld vállalkozások száma tehát elenyésző. A zöld termékeket forgalmazó cégek között most már nagyobb arányban fordulnak elő az olyan vállalkozások, amelyek közfinanszírozású támogatást kapnak az ilyen termékek fejlesztésére (28% szemben az uniós 26%-kal). Ezek a


támogatások azonban erőforrás-hatékonyság szempontjából hagynak némi kívánnivalót maguk után, mivel a vállalkozásoknak csak 16%-a jelezte, hogy közfinanszírozású támogatást kapott befektetéséhez (EU-átlag: 35%). Tulajdonképpen nem fordítottak túl nagy figyelmet erre az SBA-szakpolitikai területre, ami segít megmagyarázni az általánosan gyenge teljesítményt és 2013-ban és 2014 első negyedévében megfigyelhető a mérsékelt javulást. Egyetlen egy figyelemre méltó intézkedésre került sor: 2014 elején az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a KKV-k részvételét támogató új finanszírozási programot hirdetett meg a hulladékgazdálkodás területén. A program célja a gyűjtő és hasznosítási rendszerek támogatása, ideértve a hulladékgyűjtő rendszerek, a gumihulladék újrahasznosításának, illetve az elektromos és elektronikai hulladék újrahasznosításának a fejlesztését, valamint a csomagolási hulladék újrahasznosítása fejlesztésének a támogatását.

14

Nemzetköziesedés Az uniós átlagtól való eltérés (szórásban kifejezve, EU-átlag=0) EU-n kívülre árut exportáló kkv-k (az ágazaton belüli kkv-k százalékában); 2011; Magyarország: 4.59; EU átlag: 9.68 EU-n kívülről származó árut importáló kkv-k (az ágazaton belüli kkv-k százalékában); 2011; Magyarország: 5.67; EU átlag: 8.18 Az import költsége (USD-ban); 2014; Magyarország: 845; EU átlag: 1069.89 Az importra fordított idő (napokban); 2014; Magyarország: 19; EU átlag: 10.71 Az importhoz szükséges dokumentumok száma; 2014; Magyarország: 6; EU átlag: 4.68 Az export költsége (USD-ban); 2014; Magyarország: 885; EU átlag: 1034.64 Az exportra fordított idő (napokban); 2014; Magyarország: 17; EU átlag: 11.82 Az exporthoz szükséges dokumentumok száma; 2014; Magyarország: 6; EU átlag: 4.25

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0


A nemzetköziesedés területén Magyarország most sem javított teljesítményén és pontszáma nem éri el az uniós átlagot. A 2013-ig terjedő időszakot leginkább a visszafogottság jellemzi mind általában, mind az egyes mutatók szintjén. Javulás történt bizonyos területeken, különös tekintettel a kereskedelem (import és export) költségeit illetően, de a kereskedelemmel kapcsolatos adminisztratív eljárások költségeit, időtartamát, illetve bonyolultságát sem sikerült az utóbbi években tovább csökkenteni. Magyarország nem uniós országokkal folytatott kereskedelme meglehetősen alacsony szinten rekedt. Ezzel szemben a KKV-k egységes piaci exportjának és importjának mértéke emelkedik. Ez azonban változhat a 2013-tól 2014 első negyedévéig terjedő időszakban a szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért jelentős eredményeknek köszönhetően. A kormány több támogatási intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy a külföldi piacokat célzó export új lendületet kapjon, így például: • Új, vállalkozások nemzetközi tevékenységét elősegítő irodák megnyitására került sor; többek között 12 új KGSZ iroda nyílt 12 országban, a Kárpát Régió Üzleti Hálózattovábbi két irodát nyitott, illetve létrehozták a Magyar Nemzeti Kereskedőházat, amely magyar


vállalatokat, különösen KKV-kat lehetőségek felkutatásában;

támogat

új

piaci

• Együttműködési megállapodások aláírására került sor, mint például az Argentínával és Uruguayjal kötött gazdasági együttműködési megállapodásra, amelynek célja a KKV-k Latin-Amerikába irányuló exportjának a növelése. A négy visegrádi országgal kötött együttműködési megállapodás célja közös piaci intézkedések végrehajtása a harmadik országokban létrehozott közös gazdasági és kereskedelmi irodák útján. A Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság ülésein a magyar kormány szorgalmazta a vállalatok közötti nemzetközi együttműködést, hogy javuljon a KKV-k részesedése a kétoldalú kereskedelemben. • A külföldi piacokon való megjelenéshez is rendelkezésre állnak támogatások; a Kereskedelemfejlesztési Pályázat keretében például az új piacokat megcélzó vállalkozások juthatnak támogatáshoz 6 290 EUR-tól 187 650 EUR összegig.

15

3. Bevált módszerek Az alábbi magyar példa azt mutatja be, mit tehetnek a kormányok a KKV-k támogatása érdekében. Technológiai start-up ökoszisztéma építés A „Technológiai start-up ökoszisztéma építés” program célja a magyar induló vállalkozások támogatása az ötlet megfogalmazásától a piacra jutásig tartó teljes folyamat során. A program szerkezete és funkciója hozzájárul a vállalkozás elindításához, ily módon hozzájárulva a hosszú távú gazdasági növekedéshez. A gyakorlatban a legkorábbi szakaszban támogatja a technológiai koncepciókat (ideértve a műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági elemzést és a szellemi tulajdon védelmének meghatározását), egészen a globális piacokon forgalmazható, megbízható termékek kifejlesztéséig. A program az alábbiakra terjed ki: • a műszaki és gazdasági megvalósíthatósági elemzés végrehajtásának, a technológiai koncepciók tesztelésének és a szellemi tulajdon bejegyeztetésének a támogatása; •

támogatás az inkubációs folyamat alatt;

•

a piacra lépés és tőkeszerzés támogatása.

A program különösen az alábbi tevékenységeket támogatja: megvalósíthatósági tanulmány, működésképességi igazolás, üzleti terv készítése, szellemi tulajdon meghatározása, prototípus gyártása, piackutatás, vállalkozói képzés, tanácsadás igénybevétele, piacra lépés előkészítése, marketing, kereskedelem, tőkepiaci eszközök igénybevétele, nemzetközi piacra lépés, szükséges műszaki fejlesztések és befektetői kapcsolatok elemzése. Hivatkozások: http://palyazat.gov.hu/doc/4146 http://www.palyazatihirek.eu/vallalkozasok/18-vallalkozasok-fejlesztese/2744-technologiai-start-up-oekoszisztemaepites

Fontos megjegyzések Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló SBA-tájékoztató, amelyet a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság állít össze a KKV-Teljesítményértékelő részeként, a KKV-kkal kapcsolatos ügyek gazdasági elemzésének legfontosabb eszköze. A tájékoztató a 28 uniós tagállam és további kilenc, az EU versenyképességi és innovációs keretprogramjában (CIP) szintén részt vevő, Unión kívüli ország legfrissebb hozzáférhető statisztikai és szakpolitikai adatait összesíti. Az évente kiadott tájékoztató elősegíti az elérhető információk rendszerezését a KKV-k szakpolitikai értékelésének megkönnyítése és az SBA végrehajtásának nyomon követése érdekében. A tájékoztató célja az elért eredmények áttekintése és rögzítése. Nem a tagállamok szakpolitikáinak értékelésére szolgál, sokkal inkább kiegészítő információforrásnak tekinthető, amely a tényeken alapuló döntéshozatal fejlesztését szolgálja. A tájékoztató például csak azokat a szakpolitikai intézkedéseket tárgyalja, amelyeket a helyi KKV-szakpolitikai szakértők relevánsnak ítéltek. Nem tér ki, és nem is térhet ki minden egyes, a kormány által a tárgyidőszak alatt hozott intézkedésre. A szakpolitikákról bővebb információ található a KKV-k teljesítményértékelési honlapjáról elérhető adatbázisban. Kérjük, olvassa el a túloldalon található végjegyzeteket.

További információk A KKV-k teljesítményének értékeléséről: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/index_en.htm Az Európai KKV Portál: http://ec.europa.eu/small-business/index_en.htm [email protected]


16

1

A 2014. évi SBA-tájékoztató elkészítését jelentős mértékben segítette az Európai Bizottságnak az olaszországi Ispra városában található Közös Kutatóközpontja (JRC). A JRC komoly fejlesztésekkel járult hozzá a módszertani eljáráshoz, az adatállomány statisztikai feldolgozásához és az adatok vizuális bemutatásához. 2

A helyzet nominális szinten és forintban kifejezve pozitívabb képet mutatott. Reálértéken azonban, illetve figyelembe véve a 2008 óta mért éves infláció 4-6 %-os magas mértékét, Magyarország KKV-szektora továbbra is a válság előtti szintek körül mozog. 3

Az alábbi három grafikon a változók időbeli változását szemlélteti. Az indexértékek a 2008–2015 közötti időszakra vonatkoznak, ahol a 2008. bázisév értéke 100. A 2012. évtől a grafikonok az időbeli fejlődés DIW Econ által becsült értékeit mutatják a vállalkozások szerkezeti statisztikáit tartalmazó adatbázis (Structural Business Statistics Database) (Eurostat) 2008–2011 közötti időszakra vonatkozó adatai alapján. Az adatok az „üzletgazdaságra” vonatkoznak, amelybe beletartozik az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások (NACE Rev. 2, B-J, L, M és N részek). Az adatok nem vonatkoznak a pénzügyi ágazatban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban, illetve az elsősorban nem piaci szolgáltatási ágazatokban, mint például az oktatás és egészségügy területén működő vállalkozásokra. Az alkalmazott módszertanról részletes információ érhető el az alábbi címen: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/factsfigures-analysis/performance-review/index_en.htm. 4

A jelen SBA-tájékoztatóban szereplő szakpolitikai intézkedések a kormány által 2013-ban és 2014 első negyedévében végrehajtott intézkedéseknek csupán egy válogatott részét mutatják be. A válogatást a CARSA Spanyolország (a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság által a 2014. évi tájékoztatók vonatkozásában megbízott fővállalkozó) által szerződtetett nemzeti KKV-szakpolitikai szakértők készítették. A szakértőket arra kérték, hogy csak azokat az intézkedéseket válogassák ki, amelyek megítélésük szerint a legfontosabbak voltak, azaz a legnagyobb hatást várták tőlük az adott SBA-területen. A szakértők által az idei év tájékoztatóinak elkészítéséhez összegyűjtött összes intézkedést a tájékoztatókkal együtt szakpolitikai adatbázis formájában közzéteszik a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság honlapján. 5

A kvadránsokra osztott grafikon kétféle információt tartalmaz. Elsőként a fennálló helyzetben nyújtott jelenlegi teljesítményt ábrázolja az aktuálisan hozzáférhető évek adatai alapján. Az adatok az EU-28 egyszerű, nem súlyozott számtani átlagától való szórásban kifejezve láthatóak az X-tengely mentén ábrázolva. A pontozott vonallal jelzett függőleges oszlop az uniós átlagot mutatja. Ezenkívül az időbeli előrehaladás - vagyis a 2008–2014 közötti időszakra vonatkozó átlagos éves növekedési ütem - is megfigyelhető rajta. A növekedési ütemet az SBAterületek átlagát adó egyéni mutatószámok növekedési ütemével hasonlítják össze. Így az egyes SBA-területek átlagának a négy kvadráns egyikében való elhelyezkedése nem csupán arról nyújt információt, hogy a jelenlegi helyzetben az ország az adott SBA-területen hol helyezkedik el a többi EU-tagállamhoz képest, hanem arról is, hogy mekkora előrehaladást ért el a 2008–2014 közötti időszakban.


17

2014. évi SBA-tájékoztató

Recommend Documents