2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv

Bánhegyi Ferenc – Olajosné Kádár Ilona

KÉZIKÖNYV az Erkölcstan 6. tanításához

Szerzők: Bánhegyi Ferenc – Olajosné Kádár Ilona

Szerkesztette Tótfalusi Miklós

Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–061831 ISBN 978-963-328-308-0 © Bánhegyi Ferenc, Olajosné Kádár Ilona, 2014 1. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: (06-95) 525-000; fax: (06-95) 525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Tördelés, előkészítés: Balogh-Papp Krisztina Terjedelem: 10,30 A/5 ív Tömege: 183 g

Bevezető

Bevezető Kedves Kollégák! A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv folytatása a 6. osztályosoknak szóló tankönyv. A kerettantervben megfogalmazott három 5. osztályos fejezet (Test és lélek; Kapcsolat, barátság, szeretet; Kortársi csoportok) után a spirális szerkezetnek megfelelően a 6. osztályban újabb három fejezet (Társadalmi együttélés; A technikai fejlődés hatásai; A mindenséget kutató ember) témáit dolgoztuk fel. A témák címéből is kiderül, hogy az önmagunk megismerésétől kezdve, a szűkebb és tágabb közösségekbe való beilleszkedés megtárgyalásán keresztül eljutunk a társadalom törvényszerűségeinek feldolgozásáig. A 2013/14-es tanév tantárgyfelosztásból és szakmai nehézségekből eredő – melyek az új tantárgy bevezetéséből adódtak – problémák után a 2014/15-ös tanévben már egy tapasztaltabb, szakmailag felkészültebb pedagógusgárda irányítja a 12 éves korosztály erkölcsi nevelését. A 2013/14-es tanévben kialakultak az egyházakkal közösen végzett munka keretei. Az együttműködés sok helyen viszonylag zökkenőmentesen létrejött, néhány iskolába azonban, elsősorban a technikai feltételek hiányosságai miatt (távolság, helyszűke az iskolában, taneszközök kései megérkezése stb.) nehezebben alakult ki az erkölcstan, illetve a hit- és erkölcstanórák szakszerű és zavartalan megtartása. Gondot jelentett a szülők egy részének tájékozatlansága, határozatlansága, ami például abban nyilvánult meg, hogy a tanév kezdetét követően döbbentek rá arra, nem a gyermekük számára megfelelő tanórát választották. Ez, különösen a városokban konfliktusokhoz vezetett. A következő, második tanévben az erkölcstanórákat az iskolák már gördülékenyen, egy év tapasztalataival felvértezve fogják indítani. Tankönyvünk a megjelent taneszközök sorában azt a helyet tölti be, amelyik megfelelő szerzői szöveggel, sok képpel, ábrával, térképpel, kislexikonnal, irodalomjegyzékkel segíti a tanulókat és a szaktanárokat. A tankönyv 32 leckét tartalmaz, melyek a tanév során heti egy órában vezetik végig a 12 éves korosztályt – és szándékaink szerint szüleiket – a kerettantervben meghatározott társadalmi, vallási, technikai és tudományos kérdésekben. Ehhez kívánnak sikert, eredményes nevelést a Szerzők és a Kiadó

3

Társadalmi együttélés

I. Társadalmi együttélés 1. Népek a Kárpát-medencében Cél: Ismerjék meg a tanulók a hazánkkal szomszédos országok népeinek életét, szokásait, egymáshoz fűződő viszonyát! Ismerjék meg a Kárpát-medence legfontosabb földrajzi viszonyait! Kerettantervi kérdések: Milyen népcsoportok élnek hazánkban, illetve a környező országokban? Kik vannak többségben hazánkban, és kik alkotják a kisebbséget? Tartalom: Európa, benne Kelet-Európa legfőbb földrajzi, illetve néprajzi tudnivalói s az ezekkel összefüggő alapvető történelmi eseményeik. Követelmény: Tudják a tanulók a magyarság földrajzi és történelmi (néprajzi) adottságai alapján elhelyezni hazánkat Európa térképén, illetve a magyarságot a kontinens népeinek sorában. Törekedjenek a helyes értékelésre, önértékelésre.

Az óra menete: Mottó: „Egyik olaszóra során, Ím a kérdés felmerült: / Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került?” (Gyimóthy Gábor) Értelmezzük az idézet jelentését, üzenetét! Használjunk falitérképet, mely Európa jelenlegi földrajzi viszonyait ábrázolja! (Közben a tanulók figyeljék a tankönyv 5. oldali térképét! ) Határozza meg a falitérképen egy-egy tanuló Európa égtájak szerinti országait! A földrajzi ismereteket párosítsuk a népek, népcsoportok európai elhelyezkedésével. Például: • Hol élnek a szláv népek? Kik tartoznak közéjük? • Hol élnek a latin népek? Kik tartoznak közéjük? • Hol élnek a skandináv népek? Kik tartoznak közéjük? • Hol élnek a germán népek? Kik tartoznak közéjük? • Hová tartoznak a magyarok? Indokold meg a válaszodat! Földrajzi, természetismereti órák anyagának felidézése. 4


Térképes feladat. Milyen összefüggés van a Kárpát-medence és a magyarok honfoglalása között? Elevenítsd fel az idevonatkozó történelmi ismereteket! Alakuljon egy-egy csoport, s a tanár által felsorolt népek közül a csoport tagjai válasszák ki a hozzájuk tartozó népet! Például: • Szláv népcsoport: lengyel, orosz, bolgár, szerb, román. • Skandináv népcsoport: norvég, svéd, dán, izlandi. • Latin népcsoport: olasz, spanyol, portugál, francia. Válaszoljanak a tanulók a lecke 1–11. kérdéseire! Mit jelent Magyarország híd szerepe kelet és nyugat között? Soroljon fel a tanár 5–5 nép- (nemzetiség-) nevet! Legyen közöttük 1–1 kakukktojás, melyet a tanulóknak kell kiválasztaniuk! Például: • Francia – olasz – svájci – portugál – spanyol (kakukktojás: svájci) • Orosz – albán – szerb – ukrán – lengyel (kakukktojás: albán) Beszéljék meg az osztály tanulói közösen a Jegyezd meg! fogalmainak jelentését! Javasolt szakirodalom: Balassa István – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1979. Selmeczi Kovács Attila: Elfeledett magyar mesterségek és népélet, Cser Kiadó, Budapest, 2009.

2. Nemzetiségek a Kárpát-medencében Cél: Tudják a tanulók megkülönböztetni, illetve megfogalmazni a nemzet, nemzetség, nemzetiség, törzs és az etnikum fogalmakat! Tudják ezeket alkalmazni a magyarországi viszonyokra! Kerettantervi kérdések: Mit tudnak a magyarországi népcsoportokról? Én hová tartozom? Tartalom: A nemzet, nemzetség, nemzetiség, etnikum fogalmának kialakulása, történelmi törvényszerűségeinek bemutatása. Követelmény: Ismerjék meg a tanulók a személyes, lakóhelyi tapasztalataik alapján a szűkebb és tágabb környezetükben élő nemzetiségek (etnikumok) életét, hasonló és eltérő vonásait!

5


Az óra menete: Mottó: „Hontalan vagyok / mert hirdetem, hogy testvér minden ember / s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer / mindenki, aki jót akar.” (Wass Albert) Fogalommagyarázat, melyhez a tanulók használják az internetet (okostelefont). – Nemzetség, nemzet, nemzetiség, etnikum. Olvassa fel egy-egy tanuló az interneten talált magyarázatot! Tanári irányítással vessük össze a magyarázatot a tankönyv 8–9. oldalán található lecke szövegével! Idézzük fel az 5. osztályban történelemórán tanult honfoglalás eseményeit, idejét, helyszínét! Mutassa meg egy tanuló a falitérképen a honfoglalás földrajzi helyeit Etelköztől Pozsonyig (896–907)! Elemezzük tanári irányítással a tk. 9. oldali vörös térképét! (Nemzetiségek, etnikumok.) Válaszoljanak a tanulók a tk. 1–12 kérdéseire. Olvassák el közösen a tk. 10. oldalán a Katica című regényrészletet! Beszéljék meg az olvasottakat tanári irányítással! Olvassa fel egy tanuló a tk. 11. oldalán a Tudod-e? szövegét! Ha van az osztályban olyan tanuló, aki sváb ősökkel rendelkezik, akkor meséljen a családi gyökereiről! Beszéljék meg a tanulók tanári irányítással a Jegyezd meg! fogalmait! Jelezze az a tanuló – feltéve, ha akarja –, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik, s mondjon róla néhány szót! Javasolt szakirodalom: Csorba Csaba: Árpád népe, Vince Kiadó, Budapest, 1997.

3. Ünnepek, hagyományok, vallások, jelképek Cél: Ismerjék meg a tanulók az ünnepek sokféleségét, az ember életében betöltött szerepüket. Tudják megkülönböztetni a hazánkban élő nemzetiségek szokásait, életét! Kerettantervi kérdések: Milyen sajátos jelképeik, szokásaik, hagyományaik és ünnepeik vannak a nemzetiségeknek? Jó-e, ha egy országban többféle nép és többféle kultúra él egymás mellett? Tartalom: Az ünnepek (nemzeti, vallási, családi, néphagyományokhoz kapcsolódó) sokféleségének bemutatása. A Kárpát-medencében élő nemzetiségek ünnepei.

6


Követelmény: A tanulók szociális érzékenységének fejlesztése, a személyes felelősségtudat kialakítása. Törekedjenek a más népek kultúrájának jobb megismerésére. Az óra menete: Mottó: „Piros betű vagy a naptárban/ Harangszó, ima, áhítat. / Föld padja közt és ég partja közt / Te versz a lelkemnek hidat.” (Falu Tamás) A mottó frontális elemzése és az ünnepekről történő néhány perces beszélgetés után – tanári irányítással – alkossunk az osztály tanulóiból négy csoportot. Készüljenek fel a csoportok a témához kapcsolódó könyvek, a tankönyv és az internet segítségével az alábbi témakörökből! I. csoport: a nemzeti ünnepekről, II. csoport: az egyházi ünnepekről, III. csoport: a néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepekről, IV. csoport: a családi ünnepekről tartson 2–2 perces kiselőadást! Az előadások vázlatában szerepeljen, hogy az adott ünnep piros betűs-e, vagy nem, s annak mi az oka. Szerepeljen, hogy az adott ünnep kizárólag magyar, vagy más országban is megünneplik-e! Szerepeljen, hogy mi az ünnep tartalma, eredete, és mióta ünnepeljük meg! Melyik az összes felsorolt, megemlített ünnep közül a „legfiatalabb”? (Október 23.) A négy csoport kap egy-egy újabb feladatot, amikor a tanár kiosztja nekik a legismertebb nemzetiségekről (svábok, szlovákok, horvátok, szerbek) szóló rövid ismertetést. A cigányokról szóló részt az osztály tanulói frontális munkával dolgozzák fel! Válaszoljanak a tanulók a lecke 1–15. kérdéseire! Dolgozzák fel a tk.16. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait! Javasolt szakirodalom: Magyar Néprajzi Lexikon I–III. kötete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977–1987. Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra, Móra Kiadó, Budapest, 1975. Kósa László: „Ki népei vagytok?” Magyar néprajz, Planétás Kiadó, Budapest, 1998. Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda, Budapest, 1997.

7


4. A Kárpát-medencében élő népek hasonló és eltérő szokásai Cél: Ismerjék meg a tanulók a kelet-európai, benne a Kárpát-medencében élő népek kultúrájának összekötő és eltérő vonásait! Kerettantervi kérdések: Milyen vallási közösségek működnek Magyarországon, illetve a szomszédos államokban? Melyek alkotják a többséget és melyek tartoznak a kisebbséghez hazánkban? Tartalom: A Kárpát-medence népeinek hagyományvilága, vallási közösségei bontakoznak ki a leckében. Ezek épülnek a történelem, a természetismeret, a vizuális kultúra és az előző tanévben feldolgozott hon- és népismeret tantárgyak anyagára. Követelmény: Tudja a tanuló a kelet-európai és benne a Kárpát-medencei népek vallásainak és kultúrájának főbb jellemzőit, eltérő vonásait. Tudja, hogy az eltérések ellenére mégis mi az, ami közös, ami európai. Az óra menete: Mottó: „Gyökerek nélkül elpusztul a növény. Hogy maradhatna meg gyökerek nélkül az ember…” (Schäffer Erzsébet) Idézzük fel a falitérkép előtt a Kárpát-medence országait, népeit! Eddigi ismereteinkre alapozva az osztály – tanár által kijelölt – egyik fele írja le azokat a tényezőket, okokat, melyek összekötik a Kárpát-medence népeit. A másik csoport írja le azokat a vonásokat, történelmi, néprajzi, vallási, kulturális okokat, melyek eltérőek az itt élő népeknél. Mindkét csoport ismertesse az általa megfogalmazott okokat! Ha van olyan fontos tényező, amelyik nem szerepel sem az egyik, sem a másik csoportnál, azt mondja el a tanár, kiegészítve a tanulók vázlatpontjait. Frontálisan elemezzék a tk. 18. oldalának képeit (építészeti alkotások) kiemelve a közös vonások okait, eredetét! Keressenek más, hasonló eredményre vezető alkotásokat (például a zene, a vallás, a festészet, a szobrászat terén)! Válaszolják meg a tanulók a lecke 1–11. kérdéseit, feladatait! Alkossanak az osztály tanulói 4 csoportot! A tk. 19. oldalán látható templomok közül válasszanak ki egyet.

8


Az I. csoport mutassa be a római katolikus, a II. csoport a református, a III. csoport a görög katolikus, a IV. csoport az ortodox (görögkeleti) templomot! Dolgozzák fel a tk. 19. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait! Javasolt szakirodalom: Anita Ganeri: Vallások, Szukits Kiadó, Szeged, 2000. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás: bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám, Akkord Kiadó, Budapest, 2012.

5. Vallások kialakulása Európában Cél: Ismerjék meg a tanulók az etnikai és vallási sokszínűség mellett az Európában elterjedt vallásokat, történelmi gyökereiket és az emberekre gyakorolt hatásaikat! Kerettantervi kérdések: Milyen értékek és milyen problémák származhatnak egy térségben (Európában vagy Kelet-Európában) a vallási sokszínűségből? Tartalom: A vallás gyökerei, a hit, az istenhit és az istentagadás folyamata, a világ nagy vallásainak kialakulása. Követelmény: Tudják a tanulók eldönteni (a családi háttér figyelembevételével), hogy számukra melyik vallásnak mi az üzenete! Tudják, hogy ők melyik vallást és miért követik, vagy éppen nem követik! Az óra menete: Mottó: „Az összes vallások arra tanítanak, hogy Isten a szegények barátja… Isten az egyetlen tekintély, akit a szegény tegezhet.” (Márai Sándor) A mottó értelmezését követően idézzük fel az 5. osztályban az őskorról tanultaknak azt a részét, amely a barlangrajzokkal, a tűz körüli tánccal, valamint a sikeres vadászat témájával foglalkozik.

9


Vita tanári irányítással A téma a vallásos hit és a tudományos eredmények egymás mellé állítása. Az egyik érvelés lényege az legyen, hogy a vallásos hit és a természettudományok fejlődése kizárják egymást. (Tehát nincs Isten.) A másik érvelés lényege az, hogy a kettő nem zárja ki egymást. (Tehát van Isten.) Az érvek sorában a tanár ne engedjen meg sértő megjegyzéseket és az ismeretek teljes hiányára utaló kijelentéseket. Alakítsanak a tanulók hat csoportot, melyek egy-egy világvallást mutatnak be. (Használjanak térképet, internetet, a tankönyv szövegét stb.) Az I. csoport a hinduizmust, a II. csoport a zsidó vallást, a III. csoport a buddhizmust, a IV. csoport az univerzizmust, az V. csoport a kereszténységet, a VI. csoport az iszlámot mutassa be 2–2 percben. Válaszoljanak a tanulók a lecke 1–7. kérdéseire! Beszéljék meg a tanulók a tk. 22. oldalának Jegyezd meg! fogalmainak jelentését! Javasolt szakirodalom: Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás: bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám, Akkord Kiadó, Budapest, 2012. Vágó Gy. Zsuzsanna szerk: Bölcsek meséi. Az igaz út könyve, Kassák Könyv- és Lapkiadó, Szada, 2012.

6. Vallások a Kárpát-medencében Cél: Ismerjék meg a tanulók a Kárpát-medence szerepét a nyugati és a keleti kereszténység kettéválásában, illetve az ezer éve zajló egymásra hatásában! Kerettantervi kérdések: Mit tudunk a keleti és a nyugati kereszténység azonos és eltérő vonásairól? Tartalom: A Kárpát-medencei vallások történetisége, a keresztény vallás kettészakadása, illetve további egymás mellett élése.

10


Követelmény: Törekedjenek a tanulók az európai, benne a Kárpát-medencei vallások megismerésével az emberek helyes értékelésére és az önértékelésre! Tudják eldönteni, hogy a vallás az előző korszakokban hogyan hatott és ma hogyan hat az emberekre! Az óra menete: Mottó: „Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, és hogy egymásnak testvérei legyünk. Ez azt jelenti, hogy sokkal jobban el kellene fogadnunk és meg kellene becsülnünk egymást.” (Böjte Csaba) A mottó értelmezését követően fali térkép segítségével idézzék fel történelmi tanulmányaikból Szent István király államalapításának és a kereszténység kettészakadásának időszakát. Válaszoljanak a tanulók az alábbi tanári kérdésekre, illetve fejtsék ki róluk véleményüket! • Mit jelent az, hogy Magyarország hídszerepet játszott az Árpád-korban? Ez a hídszerep érvényes-e ma is hazánkra nézve? • Indokold meg, hogy Magyarország a 16. századtól kezdve miért nevezhető sok vallású országnak ! • Mikor volt a keresztény hitnek, erkölcsnek nagyobb hatása az emberekre Magyarországon? (A 16–17. században vagy a 20–21. században?) • Elemezzük a tk. 24. oldalának térképét! • Melyek voltak a meghatározó vallások a három részre szakadt ország egy-egy területén? Válaszoljanak a tanulók a lecke 1–9. kérdéseire! Elemezzék tanári irányítással a tanulók a tk. 25. oldalán szereplő táblázatokat! (A görög katolikus és az ortodox vallás a táblázatban az egyes évszázadokban eltérő felosztásban szerepel, de csak ezek az adatok állnak rendelkezésre.) Milyen következtetéseket tudnak levonni a tanulók az öt évszázadot átívelő, a magyarországi vallásokra vonatkozó adatokból? • Miért nem szerepel a református vallás a 15. század végén? • Miért szerepel többnyire együtt a református és az evangélikus vallás? • Mire utal a 16. századi (2. táblázat) római katolikus–ortodox és a református–evangélikus vallások közötti arányeltolódás? Ha szükséges, adjunk tanári magyarázatot! • Milyen tendenciát vetít előre a 20–21. századi táblázat? Beszéljék meg a tanulók a tk. 25. oldal Jegyezd meg! fogalmainak jelentését! Javasolt szakirodalom: Böjte Csaba: Ablak a végtelenre. Csaba testvér gondolatai Istenről, vallásról, életről, emberről..., Helikon Kiadó, Budapest, 2013. Gergely Jenő – Kardos József – Rottler Ferenc: Az egyházak Magyarországon. Korona Kiadó, Budapest, 1997.

11


7. Társadalmi egyenlőtlenségek Cél: Tudják a tanulók a saját tapasztalataikból kiindulva az emberek közötti egyenlőtlenségek egy-egy magyarázatát megadni! Kerettantervi kérdések: Miért alakultak és alakulnak ki ma is vagyoni különbségek az emberek között? Tartalom: Az őskori emberek életétől az emberiség hatezer éves társadalomtörténetén át napjainkig kialakuló egyenlőtlenség egy-egy szeletének bemutatása. Követelmény: Tudják a tanulók a saját életük eddigi tapasztalatai alapján megítélni, hogy környezetükben mennyire létezik az egyenlőség, illetve egyenlőtlenség! Az óra menete: Mottó: „Az enyém, a tied mennyi lármát szüle, Miolta a mienk nevezet elüle:” (Csokonai Vitéz Mihály) Az idézet értelmezését követően beszélgessenek a tanulók az őskori emberek életéről, feltételezett mindennapjaikról. Csoportfoglalkozás a tk. 26. oldal 2. feladatának felhasználásával. Jelöljük ki a terem négy sarkát, legyen egy A, B, C és D gyülekezőhely. Ki hová megy? A: Ide azok a tanulók jönnek, aki úgy gondolják, hogy akiknek jó termésük volt, azok az élelem felét odaadták azoknak, akiknek nem volt elegendő élelmük. B: Ide azok jöjjenek, aki csak az élelem negyedét adnák oda annak, akinek rossz termése volt. C: Ide azok jöjjenek, aki úgy gondolják, hogy a jó terméssel rendelkező család nem adott semmit a szegényeknek, mondván, azért ő dolgozott meg. D: Ide azok jöjjenek, akiknek bár volt termésük, de nem adtak semmit a másiknak, és ezért nagyon szégyellték magukat. Feladat – vita: Eddigi tanulmányaid és tapasztalataid alapján fogalmazd meg, hogy melyik társadalomban szerettél volna élni! Indoklás szükséges a döntéshez! A: Az őskorban, ahol mindent egyenlően elosztottak. B: Az ókori Egyiptomban (például, de lehet, más ókori társadalmat is említeni), ahol mindenki biztonságban élhetett, de óriási különbségek voltak az egyes rétegek között. (Fáraó nem lehetsz.)

12


C: A középkori Magyarországon (például Mátyás király korában), ahol biztonság volt, de a vagyoni helyzet az eltérő volt. (Mátyás nem lehetsz.) D: A 18–19. századi újkori Angliában, a tőkés világ kialakulásának korában. E: Napjaink Kelet-Európájában, a globalizmus és a fogyasztói társadalom korában. Egyéni feladat (Egy lapra írja le mindenki a válaszokat!) Kit tartasz korunk bálványainak, példaképeinek, kinek a helyébe szeretnél kerülni? Legfeljebb három nevet lehet leírni. Lehet magyar és külföldi (sportoló, színész, zenész stb.) Válaszoljanak a tanulók a téma 1–13. kérdéseire, feladataira! Beszéljék meg a tanulók a tk. 28. oldal Jegyezd meg! fogalmainak jelentését! Javasolt szakirodalom: Csányi Vilmos: Az emberi természet, Vince Kiadó, Budapest, 1999.

8. Gazdagok és szegények Cél: Ismerjék meg a tanulók a szűkebb (lakóhelyi) és tágabb (más földrészek) környezetük lakosságának vagyoni viszonyait! Tudjanak viszonyítani emberek, embercsoportok között! Kerettantervi kérdések: Kire mondhatjuk, hogy gazdag, illetve szegény? Minek alapján mondhatjuk? Tartalom: A gazdagság és szegénység fogalmának, állapotának bemutatása a történelem nagy korszakai segítségével. Követelmény: Legyenek képesek a tanulók eddigi ismereteik, saját tapasztalataik alapján meghatározni, milyen lenne az igazságos társadalom! Tudják eldönteni, hogy kiket kellene segíteni, és kiknek a feladata lenne ez! Az óra menete: Mottó: „Habár fölül a gálya, / S alul a víznek árja / Azért a víz az úr.” (Petőfi Sándor) A mottó elemzése után beszélgessenek a tanulók tanári irányítással a szegénység fogalmáról.

13


Szempontok lehetnek: • Korszakonként mit jelentett szegénynek lenni? Ennek megbeszélését az előző leckére • is alapozhatjuk. Akinek van hol laknia, van mit ennie, de nincs telke, autója, nem tud • utazni stb. • Vajon a szegénység kizárólag anyagiakban fejezhető ki? Beszélgessenek a tanulók tanári irányítással a gazdagság fogalmáról! Szempontok lehetnek: • Ki számított gazdagnak a történelem egymást követő nagy korszakaiban? • Ki számít gazdagnak? Aki annak látszik, vagy aki saját magát is annak gondolja? • Vajon a gazdagság kizárólag anyagiakban fejezhető ki? Mi a véleményed az alábbi állításról? Gyakran látunk filmeket, hallunk történeteket afrikai, ázsiai, a mi szemünkben mélyszegénységben élő emberekről (gyerekekről). Mégis, az arcuk, a viselkedésük arról árulkodik, hogy boldogabbak, kiegyensúlyozottabb az életük, mint az európai (magyar) embereké! Mi lehet ennek az oka? (Vita, vélemények ütköztetése.) Táblázat szükséges a feladat megoldásához. A munkát lehet egyénileg és csoportosan is végezni. A táblázat melyik oszlopába írnád be eddigi ismereteid alapján a felsorolt rétegeket? Újabb, fel nem sorolt szavakat is be lehet írni. Gazdagok

Sem gazdagok, sem szegények

Szegények

bankár, földesúr, jobbágy, tanár, mérnök, banki dolgozó, gyári munkás, egyéni vállalkozó, katonatiszt, gyáros, kiskereskedő, nagykereskedő (A foglalkozásokat általános értelemben sorolják be, ne egy-egy kirívó eset figyelembevételével.) Válaszoljanak a téma 1–13. kérdéseire! Elemezzük a tk. 32. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait! Javasolt szakirodalom: Himer Csilla: Gazdagság, szegénység – és ami közte van … http://eznemjatek.com/hyde-parki-hordo/gazdagsag-szegenyseg-es-ami-kozte-van/

14


9. Virtuális közösségek Cél: Ismerjék meg a tanulók a virtuális közösségek fogalmát, s ennek érdekében tudják használni az internetet! Kerettantervi kérdések: Milyen okai lehetnek annak, hogy az interneten gyorsan ki tud alakulni egy virtuális közösség? Tartalom: Az információáramlás és -szerzés korunk egyik legfontosabb kérdése. A bizalom és példamutatás a virtuális közösség kialakulásának kulcskérdése. Követelmény: Az internet használatával a tanulóknak meg kell ismerniük az azzal járó veszélyeket! Tudatosítani kell a 12 éves korosztály számára, hogy a kapcsolattartásnak ezek a módjai milyen előnyöket és hátrányokat jelentenek! Az óra menete: Mottó: „… szétkürtölöm, most minden égi tájra, hogy vannak züllött ifjú emberek, kikből nem lesz se szent, se honfi hős! Se fiúkért valaki felelős!” (Mécs László) Az idézet elemzését követően beszélgessenek a tanulók a virtuális közösség fogalmairól. Ki mit ért alatta, és milyen tapasztalatai vannak a virtuális közösséggel kapcsolatban? Szólánc játék: Mondjon minden tanuló – meghatározott sorrendben – egy-egy tárgyat, fogalmat, ami az őskortól kezdve napjainkig összefügg az információ átadásával. (Füstjelek, kipu, telefon stb.) Ismétlés nem fogadható el. Aki nem tud mondani egy szót, kieseik a játékból. Esszéírás (csoportmunka) Az osztály létszámától függően alakítsunk ki 4-5 fős csoportokat. A csoportok tagjai írják le néhány mondatban, hogy mi az összefüggés a globalizáció, az internet, a világháló és a fogyasztói társadalom között. A közös értékelés tanári irányítással történjen! (Tanulságos lehet a csoportok azonos vagy eltérő véleménye.) Fogalommagyarázatok A tanár mond egy-egy fogalmat, eszközt és nevét, s a tanulók azokat egy mondatban

15


magyarázzák meg. Eltérő értelmezés esetén vitassák meg a jelentését. (Például: modem, e-mail, chat, online.) Példakép (egyéni feladat) Írjon minden tanuló öt példaképet fontossági sorrendben, olyant, aki az ő számára követendő, akikhez hasonlítani szeretne. Mondja el a tanár, hogy példakép lehet bárki: történelmi személyiség, egyházalapító vagy egyházi személy, szülő, nagyszülő, tanár, régi és új sztár (sportoló, színész, zenész, celeb stb.) Tartsunk felolvasást, majd a tanár szedje be a papírokat, s értékelje ki, készítsen statisztikát. (A lapok lehetnek név nélküliek.) Az eredmény nagyon tanulságos lehet a tanár és a szülők számára. Beszámolók (szóban vagy írásban) Ki milyen virtuális közösség tagja? Jó ez neki, vagy nem szeretné tovább azt a „tagságot”? Ha valaki nem tagja a hálózatnak, miért nem? Válaszoljanak a téma 1–15. kérdéseire! Elemezzék a tk. 36. oldal Jegyezd meg! fogalmait, és magyarázzák meg azokat! Javasolt szakirodalom: Marc Prensky: Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók http://goliat.eik.bme.hu/~ emese/gtk-mo/ didaktika/digital_ kids.pdf

10. Az internet előnyei és hátrányai Cél: Ismerjék meg a tanulók az internet automatikus használata mellett az interneten érkező tartalmak jelentését, üzenetét. Tudják az információözönből a számukra előnyös ismereteket kiválogatni. Kerettantervi kérdések: Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az ilyen csoportokhoz való tartozásnak? Milyen információt nem illik vagy éppen veszélyes megosztani magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon? Tartalom: Az internet előnyeinek és hátrányainak legfontosabb tételei mellett képet kaphatunk arról, hogy a túl sok információ káros is lehet a 12 éves korosztály számára.

16


Követelmény: Legyenek képesek szelektálni a tanulók mind a bejövő, mind az elküldött információk között. A válogatás egyben a jó közösségek kialakításának feltétele. Az óra menete: Mottó: „Nincs se tévé, se internet, se légkondicionáló, én mégis úgy gondolom, hogy ezek az emberek végtelenül boldogok voltak. Jó volt együtt lenniük.” (Böjte Csaba) A mottó értelmezése, megbeszélése után beszélgessenek a tanulók tanári irányítással az internetről. Szituációs játék Jelöljük ki az osztályterem négy sarkát gyülekezőhelynek, s jelöljük azokat A, B, C és D saroknak. A: Ide azok jöjjenek, akik az internetet döntően a közösségi oldalak (facebook) látogatására használják. B: Ide azok álljanak, akik az internetet elsősorban tanulásra használják. C: Ide azok csatlakozzanak, akik az internetet elsősorban játékra használják. D: Ide azok jöjjenek, aki az internetet döntően levélírásra (e-mail) használják. A csoportok létszáma (főleg nagyobb osztálylétszám esetén) érdekes, tanulságos következtetés levonására ad lehetőséget. Alakítsunk az osztály tanulóiból kontrollcsoportot, mely először írásban és önállóan dolgozik. Az A és B csoport az internet előnyeiről írjon le címszavakban mindent, amit tud. A C és D csoport pedig az internet hátrányairól írjon le hasonlóképpen mindent. Értékelés a) Az A és a B, illetve C és D csoportoknál mennyi volt a hasonló fogalmak száma, és mennyi volt az eltérő? b) Előfordult-e, hogy például az A vagy B csoport tagjai a hátrányt tudatosan az előnyök közé sorolták? A kérdés fordítva is megnézendő, hogy a C vagy D csoport az előnyt a hátrányok közé sorolta-e. c) Hiányok, fontos tényezők (például a drog beszerzésének vagy a bomba előállításnak lehetőségei) szerepelnek-e a felsoroltak között vagy van olyan a felsorolásban, ami nem odavaló. Válaszolják meg a tanulók a témakör 1–10. feladatait, kérdéseit! Téma: Mit jelent a megtévesztés és a függőség veszélye? (Elemző beszélgetés.) Beszéljék meg a tanulók a tk. 39. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait! Javasolt szakirodalom: Haward Rheingold: Virtuális közösségek. http://epa.oszk.hu/00000/00005/00009/utak2.html Maróy Ákos: Virtuális közösségek. http://www.niok.hu/download/vc.pdf Az internet előnyei és hátrányai. http://epa.oszk.hu/00000/00005/00009/utak2.html

17


11. Összefoglalás Cél: Ismételjük át az I. fejezet témaköreinek anyagát, különös tekintettel a nemzet, a nemzetiségek, a vallások, a társadalmi egyenlőtlenségek és az internet hatásaira. Főbb kerettantervi kulcsfogalmak: Európa földrajzi részei, Kárpát-medencei nemzetiségek, tájegységek, ünnepek, hagyományok, tolerancia, vallások, nyelvek, világvallások, egyházak tanítása, társadalmi egyenlőtlenségek, gazdagok, szegények, sztárok, celebek, életminőség, rendszerváltás, virtuális közösség, hálózat, információáramlás, társkereső oldal, káros tartalmak, virtuális függőség Követelmény: Legyenek tudatában a korosztály tagjai annak, hogy a kis- és nagyközösségek időben történő kialakulása hogyan változott! Tudják megfogalmazni, hogy a népek, nemzetiségek, vallások, egyéb közösségek tagjai miképpen folynak bele a virtuális közösségek világába! Az óra menete: Alakuljon az osztály tanulóiból négy csoport. A csoportok tagjai készítsenek 15–15 fogalomkártyát. Az I. csoport készítsen 15 kártyát a Kárpát-medence népei, nemzetiségei, illetve az ünnepek, hagyományok, vallások, jelképek témaköreinek legfontosabb kulcsfogalmaiból! A II. csoport készítsen 15 fogalomkártyát a Kárpát-medence népeinek szokásaiból, vallásaiból, a hit (istenhit) kialakulásának történetiségéből, illetve a Kárpát-medence legnagyobb vallásának ismeretanyagából! A III. csoport készítsen 15 fogalomkártyát a társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdagok és szegények, korunk bálványai és az emberek közötti egyenlőtlenségek történelmi kialakulásának témaköreiből! A IV. csoport a 15 fogalomkártyát a virtuális közösségek kialakulásáról, a kapcsolattartás módszereiről, az internet előnyeiről és hátrányairól készítse el. A 45 kártyát keverjük össze, s helyezzük az asztal közepére. Ezt követően a csoport tagjai sorban húzzanak egy-egy kártyát! Ha a húzott fogalom a csoport új szerepéhez tartozik, megtartják a kártyát. Ha nem, akkor visszadobják a kártyát a többi közé. Az a csapat győz, amelyik elsőnek összegyűjti a 15 helyes fogalomkártyát. (Más szabályt is ki lehet alakítani az osztály létszámától függően.)

18

Társadalmi együttélés / Témazáró

Témazáró Társadalmi együttélés 1. Térképes feladat Készítsük el Európa vaktérképét! Töltsd ki Európa vaktérképét az alábbi kérdések alapján! a) Írd be piros színnel a Kelet-Európához tartozó országok nevét! b) Írd be zöld színnel a Közép-Európához tartozó országok nevét! c) Írd be kék színnel a Kárpát-medencéhez tartozó országok nevét! 2. Írj a felsorolt fogalmakhoz egy-egy magyarázó mondatot! nemzet: ____________________________________________________________________ nemzetiség: ________________________________________________________________ nemzetség: _________________________________________________________________ törzs: ______________________________________________________________________ etnikum: ___________________________________________________________________ 3. Töltsd ki értelemszerűen a táblázatot! Írj minden ablakba legalább három ünnepet! Nemzeti ünnep

Egyházi ünnep

Családi ünnep

Néphagyományokhoz kötődő ünnep

4. Történelem – népek – vallások Kösd össze a vízszintesen összetartozó három fogalmat! római katolikus

Luther Márton

Izrael

görög katolikus

római pápa

Kína

református

Kung Fu-ce

Németország

univerzizmus

Mózes

Dél-Amerika

buddhizmus

Mohamed

Oroszország

iszlám

pápa

arabok

zsidó

Buddha

India 19

Társadalmi együttélés / Témazáró

5. Fogalmazd meg egy-egy mondatban, hogy a felsorolt fogalmak mit jelentenek! Indokold meg, hogy a fogalom az erkölcsi jó (+) vagy az erkölcsi rossz (–) kategóriájához tartozik-e! Írd oda ennek megfelelően a + vagy – jelet! A döntés lehet személyes is! gyermekmunka: ____________________________________________________________ társadalmi egyenlőtlenség: ___________________________________________________ szolidaritás: ________________________________________________________________ újgazdag: __________________________________________________________________ gyarmatosítás: ______________________________________________________________ segélyezés: _________________________________________________________________ 6. Írd a fogalmakat a megfelelő helyre! a) Melyek az internetes kapcsolattartás módszerei? b) Melyek az internet előnyei? c) Melyek az internet hátrányai? chat – fájl – drog beszerzése – pontolás – „társkereső oldal” – közösségbe lépés – szórakozás – Wikipédia – tanulás – élő kapcsolat – gyorsaság – blog – távolság legyőzése – olcsó információáramlás – komment a) _________________________________________________________________________ b) _________________________________________________________________________ c) _________________________________________________________________________

20

A technikai fejlődés hatásai

II. A technikai fejlődés hatásai 12. A környezet hatása az emberre Cél: Ismerjék a környezet árnyalt fogalmát, ismerjenek természeti hatásokat! Kerettantervi kérdések: Milyen kapcsolatban áll egymással az ember és a természet? Hogyan hatnak egymásra? Tartalom: A környezet fogalmán belül megkülönböztetjük a természeti környezetet, a társadalmi környezetet és a technikai környezetet. A természeti környezet hat az emberre. Követelmény: Ismerjék a tanulók a környezet fogalmát, lássák, hogy a környezeti, természeti és társadalmi tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. Tudjanak kedvező és kedvezőtlen természeti hatásokat megnevezni. Az óra menete: Mottó: „Oh természet, oh dicső természet! / Mely nyelv merne versenyezni véled?” (Petőfi Sándor ) Ez a lecke a bevezetője a II. témának. Itt kerül kifejtésre a környezet fogalma, fajtái. Motivációs beszélgetés a természet szépségéről. Meg lehet közelíteni a témát a mottó vagy a helyi természeti szépségek felől is. Képösszerakó módszerrel versenyt rendezhetünk, a megjelenített kép segítségével szóban vagy írásban tájleírást is készíthetnek a tanulók. Egy kirándulás élményét is felidézhetjük. Ezt követően az ökológia fogalmának kialakítása következik. Az ökológia az élőlények és a környezetük kapcsolatát kutatja. Ezután a környezet fogalmát fogjuk bővíteni. A tk. 43. oldalán lévő rajzos ábra segít annak a megértésében, hogy beszélünk természeti környezetről, társadalmi környezetről és technikai környezetről. Ezek egymással és az emberrel kölcsönös hatásban vannak. Szentágothai János idézete szól a természet harmóniájáról, mely szerinte véletlenül ilyen nem alakulhatott ki. Gyűjtőmunka keretében tájékozódjanak Szentágothai Jánosról. A társas kapcsolatokkal 5. osztályban foglalkoztunk már, itt is lehetőség van beszélgetni a közösségekről, baráti kapcsolatokról. Ismét átgondolhatják és gondolati hálóban 21

Társadalmi A technikai együttélés fejlődés hatásai / Témazáró

megjeleníthetik társas kapcsolataikat. Felvetődhet, hogy az elmúlt időszakban e területen történt-e változás vagy sem. A technikai környezettel kapcsolatban is lehetőség van az előzetes tudás feltárására. A játék a mesterséges környezetet idézi meg, azt, amiben élnek. Csoportokban dolgozva szabadon ítélhetik meg, vajon mi a legfontosabb öt tárgy, ami számukra nélkülözhetetlen. A játék második része segíti, hogy „kívülállóként” tudjanak fontosnak ítélt tárgyaikra tekinteni. A továbbiakban részletesen kerül feldolgozásra az ember és természet, ember és technikai környezetének kapcsolata. A leckében a továbbiakban a természeti környezetről lesz szó. Megjelenik a természet szépsége: színekben, formákban, hasznosságban. A természetnek, számos kedvező hatása mellett, vannak az élőlényekre, emberekre nézve kedvezőtlen hatásai is. Itt természeti csapásokról, esetleg katasztrófákról esik szó. Az olvasmány – tanakodó, példaértékű összefogásról szól egy hóvihar kapcsán. Híradásokból, személyes tapasztalatok alapján lehetőség van élménybeszámolókra az emberi összefogás témában. A házi feladat egy személyes segítségnyújtással kapcsolatos történet írása legyen. Javasolt szakirodalom: Szentágothai János életútja. http://mta.hu/cikkek/szentagothai-janos-eletutja-129323

13. Az ember hatása a természetre Cél: A tanulók tudják és értsék, hogy nemcsak a természet hat az emberre, hanem az ember is hatással van a természeti környezetre. Sajnos gyakran károsítja azt. Kerettantervi kérdések: Milyen kapcsolatban áll egymással az ember és a természet? Hogyan hat az ember a természetre? Mit fejez ki az ökológiai lábnyom? Tartalom: Az emberiség életmódjával hatással van a természeti környezetre: a vizekre, a levegőre, a termőtalajra. Ismerkedjenek meg a tanulók az ökológiai lábnyom fogalmával. Követelmény: Tudják, hogy az ember többféle módon is káros hatással van a természeti környezetre.

22


Tudja, hogy fontos tevékenység a természet- és a környezetvédelem. Ismerje az ökolábnyom fogalmát, és tudja azt, hogy ez az életmóddal, fogyasztással eltérő érték a különböző országokban. Az óra menete: Mottó: „Az ember nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg.” (Prótagorasz) Motivációs beszélgetés a mottó alapján arról, milyen hatással van az ember a természetre. Meríthetnek a diákok saját tapasztalataikból, tanult ismeretekből, híradásokból hallott eseményekből, olvasmányélményeikből. Az óra menete végigveszi az ember hatását a vizekre, a levegőre, a termőtalajra és más élőlényekre. A feldolgozás történhet egymás utáni sorrendben, de csoportmunkában egy-egy kérdéskörrel is foglalkozhatnak. Produktumként tabló is készülhet, mely a csoportok beszámolói után lesz teljes. Különösen fontos az ivóvíz kérdése. Vannak kultúrák, melyeket pazarló vízhasználat jellemez, máshol hiányzik az ivóvíz. A vízszennyezés komoly veszélyforrás a természeti környezetben. Ismerjék fel, hogy a vizek megóvása minden ember érdeke. A levegőszennyezés kérdésében a szmog jelenségéről szólunk. Saját szemükkel vagy a médiában is láthatták, hogy maszkot viselnek az utcán egyes emberek. Hallják a szmogriadó kifejezést, tudják, hogy mit jelent. A termőtalaj szennyezése káros hatású folyamat. Lehetőség van az órán a hulladékkezelés különféle formáit megbeszélni. A szelektív hulladékgyűjtés bemutatása, illetve az e téren szerzett tapasztalataik megosztása is beépülhet a foglalkozásba. A káros hatásokat felismerve egyre fontosabb tevékenység a természet- és a környezetvédelem. Meg lehet beszélni, hogy helyi szinten ezzel kapcsolatban milyen tevékenységekről hallottak már. Akár egy riportkészítés keretében is tájékozódhatnak a helyi, lakókörnyezeti természet-, illetve környezetvédelemről. Ezt követően az ökológiai lábnyom fogalmának kialakítása következik. Az ökológiai lábnyom az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. E számításnál olyan kézzelfogható adatot kapunk, amely kifejezi azt, hogy egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áru előállításához és a megtermelt hulladék eltüntetéséhez a Földnek mekkora részére van szükség. Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását így tehát egy hektárban kifejezett mutatószámmal lehet leírni. Az ökológiai lábnyom azt a hatást fejezi ki , amit egy populáció a természetre terhel energia, élelem, élőhely és hulladék-elhelyezés tekintetében. A grafikonok mutatják, hogy mértéke országonként is eltérő. Magyarország értéke az átlaghoz viszonyítva látszik.

23


A tk. 51. oldal 8. feladatának kérdései kis képet adnak arról, hogy milyen adatokat vesznek figyelembe a számítás során. A fogyasztói társadalomra a magas ökolábnyom jellemző. Házi feladat: interneten keresni olyan oldalt, ahol kérdésekre válaszolva adatot kapnak a saját ökolábnyomukról. Ilyen lehet az ökolábnyom-kalkulátor. Javasolt szakirodalom: http://www.kothalo.hu/labnyom/ http://www.felsofokon.hu/kornyezetvedelem-es-kutatas-fejlesztes/2012/08/15/az-okologiailabnyom-fogalma-szamitasa-lehetoseg-0

14. Amire te is oda tudsz figyelni Cél: Figyelemfelhívás arra, hogyan figyelhetnek a tanulók tudatosan az energiafelhasználásra, az ökolábnyom csökkentésére. Kerettantervi kérdések: Miért nem egyforma az emberek ökológiai lábnyoma a Föld minden részén? Mit tehetek a saját ökológiai lábnyomom csökkentése érdekében? Tartalom: Mit tehetünk a hétköznapokban a közlekedés, az energiafelhasználás, az áramfogyasztás, a vízfogyasztás területén az ökolábnyom csökkentésére? Követelmény: Ismerjenek hétköznapi tevékenységeket, melyekkel a környezetkárosítást, az energia és ivóvíz pazarlását lehet csökkenteni vagy elkerülni. Az óra menete: Mottó: „A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” (Mahatma Gandhi) A motivációs beszélgetés során értelmezzük a mottó üzenetét. Szóforgó módszerrel összegyűjthetik tudásukat arról, hogy milyen a mohó ember. Ezt követően a hétköznapok jelennek meg, kiemelve egy-egy területet, ahol már a tanulók is tudatosan figyelhetnek az ökológiai lábnyom csökkentésére. A hétköznapi élettel kapcsolatban először a közlekedésről szólunk. Nagyon eltérőek lehetnek a közlekedési szokások és lehetőségek. Vegyük figyelembe a helyi adottságokat

24


és szokásokat! A tömegközlekedési eszközök használata és ismerete is eltérő lehet. Csoportszinten mérést kezdeményezhetünk a közlekedési szokásokkal kapcsolatban. A mini kérdőíven a tanulók közös megbeszéléssel fogalmazzák meg a kérdőív kérdéseit, határozzák meg a válaszadás módját. A háztartások energiafogyasztásában a legnagyobb tételt a fűtés jelenti. A fűtésnek bizonyára több módja kerül majd felsorolásra. A tankönyv 53. oldal rajza több üzenetet is hordoz a fűtéssel kapcsolatban. A csoportok a rajz alapján meghatározott idő alatt igyekezzenek minél többet megfogalmazni. Az áramfogyasztásról is vannak személyes tapasztalatok. Mégis érdemes végiggondolni, mennyi olyan eszköz van a háztartásokban, melyek elektromos árammal működnek. Készíthetnek listát az általuk ismert, a háztartásokban megtalálható elektromos eszközökről. A Régen és ma játék keretében kiválaszthatunk egy vagy akár több tárgyat a listáról, például a vasalót. Kutassanak a régi és a mai tárgy működésével kapcsolatban információk után. Az ivóvízhasználat a háztartásokban is fontos kérdés. Ismerjék meg a szürkevíz fogalmát, a vízzel való takarékosság legkézenfekvőbb módjait. Egy figyelemfelhívó plakát készítése lehetőséget ad a téma kreatív megjelenítésére. Az energia felhasználásának tudatosságát kívánja segíteni az energiacímke bemutatása. Házi feladat: a családi víz- és áramfogyasztás követése egy hónap alatt.

15. Enyém, tied, mienk Cél: Tájékozódás a tulajdonok fajtáiról, és annak megértése, hogy tiszteletben kell tartani mások és a közösség tulajdonát. Kerettantervi kérdések: Mit tekinthetek a saját tulajdonomnak? Milyen védelem illeti meg a magántulajdont? Lehet-e közös tulajdonom más emberekkel? Hogyan használható és miként védhető meg a közös tulajdon? Kié a köztulajdon? Hogyan használható és miként védhető meg? Mikor lehet és mikor nem lehet közös tulajdont vagy köztulajdont magáncélra használni? Tartalom: A birtokos névmások segítségével rávilágítunk a magántulajdon, a közös és a köztulajdon fogalmára. A tulajdon védelmével kapcsolatban esik szó a lopásról és a rablásról.

25


Követelmény: Ismerjék meg a tanulók a tulajdon fogalmát és fajtáit. Tiszteljék és óvják a magán- és a köztulajdont. Legyenek tisztában azzal, hogy a lopás és rablás erkölcsi bűn és bűncselekmény is egyben. Az óra menete: Mottó: „A boldogság titka nem az, hogy többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk.” (Szent-Györgyi Albert) Motivációs beszélgetés arról, hogy milyen tárgyakat tekintenek a sajátjuknak, és melyeket a család vagy mások tulajdonának. A tulajdonhoz való viszonyulásunkat is már kisgyermekkortól tanuljuk. Ez kezdetben nem természetes dolog, a nevelés során alakul ki bennünk. A tulajdon tiszteletét minden társadalom elvárja a tagjaitól. Szituációs játék egy tisztázatlan, lopásnak látszó helyzetről. Alkalmuk van megélni az áldozat, a tolvaj és az ártatlanul megvádolt személy helyzetét. Vitassák meg a tankönyv 55. oldal rajza alapján a lopásról alkotott véleményüket. Következik a magán-, a közös és a köztulajdon fogalmának tisztázása. Ezzel részletesen a polgári jog foglalkozik. A tulajdonos, azaz a tulajdonjog alanya bármely személy lehet, a jogképesség magában foglalja a tulajdonosi képességet is. Tulajdonos lehet a természetes személy, azaz minden ember, élveszülése esetén a méhmagzat, a jogi személyek és az állam. Közös tulajdon keletkezik, ha a dolog tulajdonosa egyidejűleg több személy. A köztulajdon az állam és az önkormányzatok tulajdona, és közérdeket szolgál. A közös tulajdon (vagy tulajdonközösség) olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. A mindennapi életben tapasztalható, hogy egy dolog tulajdonjogában több személy osztozik. Az eszmei hányadrész annyit jelent, hogy minden tulajdonostárs joga kiterjed az egész közös dologra és minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, a többiek jogának sérelme nélkül. A közös tulajdon esetében nem a dolog van megosztva, hanem a dologra vonatkozó tulajdonjog. A tulajdonostársak mindegyike tulajdonjogát az őt megillető részben az egész dologra gyakorolhatja. Ha a tulajdoni arányt nem állapították meg vagy kétséges, a tulajdoni hányadokat egyenlőnek kell tekinteni. A közös tulajdon tipikusan létrejön közös vásárlás, öröklés esetén, házassági vagyonközösség keletkezésével, társasház alapításával. A dolgok természeti tulajdonságuk szerint megkülönböztethetők: ingó-ingatlan, elhasználható-elhasználhatatlan, helyettesíthető-helyettesíthetetlen, egyszerű-összetett, élő-élettelen dolgok.

26


Ingatlan a föld és minden, ami vele tartósan egyesítve, szilárd összeköttetésben van (építmény, épület, műtárgy, ültetvény, fák, növényzet, lábon álló termés). Ingó minden egyéb dolog, amely nem ingatlan. A forgalomképtelen dolgok másra nem ruházhatók át, elidegenítésük semmis, azaz úgy kell tekinteni, hogy az elidegenítés meg sem történt. Az állami tulajdon kizárólagos tárgyai (a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek, folyóvizek elhagyott medre, folyóvízben keletkezett sziget, országos közutak, vasutak, vízi utak, országos közforgalmú kikötők, nemzetközi kereskedelmi repülőtér, légtér, távközlési frekvenciák) forgalomképtelenek. A helyi önkormányzatok törzsvagyonának forgalomképtelen elemei a helyi közutak, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények, valamint törvény és az önkormányzati rendelet által forgalomképtelenné nyilvánított dolgok. A korlátozottan forgalomképes dolgok esetében a jogszabályok nem zárják ki az adott dolgok forgalomképességét, csupán valamilyen módon, mértékben korlátozzák. A helyi önkormányzatok törzsvagyonának korlátozottan forgalomképes elemei a középületek, intézmények, közművek, valamint mindazok a vagyontárgyak, amelyeket önkormányzati rendelet annak minősít. A tulajdonosok, illetve a szerződő felek maguk is korlátozhatják dolgaik forgalomképességét jogügylettel, elidegenítési és terhelési tilalom alapításával. A tulajdon kapcsán esik szó a tulajdon elleni leggyakoribb bűncselekményekről: a lopásról és a rablásról. Részletesebben ezzel a büntetőjog (Btk. XXXV. fejezete) foglalkozik. A tankönyv 56. oldalának képeinél lehetőség van a tulajdon megóvásáról való beszélgetésre. Az élelem esetében felvetődhet az is, hogyan bánunk helyesen és helytelenül vele. A 10. feladatban ismét egy lopásos eset kerül elő. Ennek végiggondolása is elősegítheti az erkölcsi érzék fejlődését. A tulajdonlással kapcsolatban ismét előkerül a szegénység és gazdagság problémája, egy új nézőpontból. Feldolgozható a téma kapcsán számos szépirodalmi szöveg is, például Wass Albert Gazdagság és szegénység című művének részlete: „Az első ember nem tudta még, mi a vagyon. És hiszem, hogy boldog volt mégis. Pedig az első ember nehezen élt. Gondold csak el. Bunkóval védekezett a vadállatok ellen. Bőrüket maga húzta le, maga készített ruhát és lábbelit belőlük. Barlangban lakott és mohán aludt. Nem volt villanyvilágítása. Semmije sem volt. Mégis, azt hiszem, szerette az életet. (…) Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van.

27


Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.” Javasolt szakirodalom: Hidvéginé dr. Erdélyi Erika: Ingatlan-nyilvántartás 2. http://www.fenyportal.hu/cikk.96.wass_albert_tanitasai_gazdagsag_es_szegenyseg__.html

16. A technikai társadalom kialakulása Cél: A technikai környezetet az ember alakítja ki. A technikai környezet egyre jobban áthatja a mindennapjainkat. Kerettantervi kérdések: Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Hogyan hat az egyének és a közösségek életére? Tartalom: A technika egyidős az emberiséggel. Fejlődése olyan szintet ért el, amivel már a természet egyensúlyát is felborítja. A tömegtermelés és a globalizáció fogalmának és hatásainak bemutatása. Követelmény: Tudja, hogy rohamos technikai fejlődés jellemzi napjainkat, amellyel a természeti és társadalmi környezetre is egyre nagyobb hatással van. Értse meg a globalizáció fogalmát. Legyen képes a jövőről gondolkodni. Az óra menete: Mottó: „Ha tud valamit valaki, / Mesteri bölcset, újszerűt / Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.” (Szophoklész) Motivációs beszélgetés arról, hogy a különböző találmányokat és tárgyakat fel lehet használni hasznos és káros dolgokra is. Más tantárgyak ismereteihez kapcsolódunk, amikor az energiaforrásokról esik szó. Feladat lehet, hogy nézzenek utána, ki és pontosan mikor találta fel a gőzgépet, a robbanómotort, a villamosmotort, az atomerőművet. A fejlődés gyorsulását a telefon fejlődésével kapcsolatos képekkel jól szemléltethetjük.

28


A technikai eszközök gyors fejlődésével, a tömegtermeléssel kialakult a technikai társadalom. A világ távoli népei közt a technika segítségével gyors kapcsolat jöhet létre. Kölcsönösen hatnak egymásra, kialakul a globalizáció. „A globalizáció egy rendkívül összetett folyamat; mely alatt mindenki mást ért, sokszor teljesen különböző dolgokat, vagy csupán ezen átfogó folyamat egy részét. Emiatt nehéz egységes, egyértelmű definíciót adni, így e kiadványban inkább a globalizáció jellemzőinek bemutatására törekszünk. (…) A tömegkommunikációnak is köszönhetően a globalizációnak már egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly. (…) A gazdasági globalizáció főbb jellemzői: a) a világ összekapcsoltsága; b) a növekedési kényszer erősödése; c) gazdasági, kulturális homogenizáció, fogyasztói társadalom; d) a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése; e) a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül; f) túlnépesedés erősödése; g) környezeti, szociális problémák erősödése; h) állampolgári jogok eróziója; i) az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása.” (Fidrich Róbert: Globalizáció és környezet) A Milyen legyen a világ? feladatsor csoportmunkában feldolgozva segíti a tanulókat annak felismerésében, hogy részesei lesznek a jövő kialakításának. Házi feladat: PowerPoint készítése közlekedési eszközökről. Csoportosan vagy páros munkában is elkészíthető a feladat. Javasolt szakirodalom: Fidrich Róbert: Globalizáció és környezet. http://mek.oszk.hu/01400/01449/01449.htm

17. Egyre messzebbre, egyre gyorsabban Cél: Ebben a leckében a közlekedés gyors fejlődéséről a globalizációs folyamat kapcsán esik szó. A közlekedés alkalmával egyre több emberrel kerülünk kapcsolatba. A közlekedés fejlődése erkölcsi problémákat is felvet.

29


Kerettantervi kérdések: Hogyan befolyásolja a közlekedés fejlődése az ember életét? Melyek a mai világ legfontosabb technikai eszközei? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére? Melyek a technikai eszközök előnyei, hátrányai és veszélyei? Tartalom: A közlekedés és áruszállítás fogalmának bemutatása. Megjelenik az emberi és a gépi erővel való szállítás is. Bemutatjuk az egyes közlekedési ágak fejlődését, valamint az emberek életére gyakorolt hatását. Követelmény: Ismerje a közlekedés, az utazás és áruszállítás fogalmát. Legyen tisztában azzal, hogy az emberi erőt régen és napjainkban is felhasználták a szállítás és az utazás során. Tudjon a közlekedés gyors fejlődésének előnyeiről és hátrányiról. Az óra menete: Mottó: „Uram! (…) / Megtanítottál a hangnál is sebesebb utazásra, / Hogy a távolság ne válassza el többé az embertől az embert.” (Szent-Györgyi Albert) A motivációs beszélgetés során a mottó és a cím alapján szót váltunk arról, hogy a közlekedés fejlődése térben és időben közelebb hozza az embereket egymáshoz. Ezután mutassák be a tanulók a házi feladatban elkészített PowerPoint-vetítéseket a közlekedési eszközökről. Ezekhez képest érdekesség, hogy az emberi erő bevonása napjainkban is jelen van a közlekedésben és a szállításban, és van, amikor csak ez alkalmazható. A tanulók által is jól ismert közlekedési eszközök gyors fejlődését mutatjuk be. Csoportmunkában gondolják át, milyen előnyei és hátrányai vannak a gyors fejlődésnek e területen. A korábban tárgyalt ökolábnyomhoz kapcsolódik a közlekedési eszközök működéséhez szükséges meghajtóerők kérdése. A hétköznapokban megtapasztalható közlekedési helyzetek jelennek meg a képekben és feladatokban. Itt lehetőség van az emberi kapcsolatok megjelenítésére, a közlekedés során felmerülő egyes erkölcsi problémák megbeszélésére. A játékban a képeket és az időpontokat kell párosítani a feltalálókkal. A helyes megfejtés:

Repülés hőlégballonnal, 1783

30

Mai modern repülő, 1970

Korai repülő, a Wright fivérek gépe, 1903

Daidalosz és Ikarosz repülése, ókor

Leonardo da Vinci repülőszerkezetterve, 15. század


Az olvasmányban megjelenő utazás Jules Verne korában még rendkívülinek számított, ma azonban már ennél sokkal rövidebb idő alatt is körbeutazhatjuk a Földet. A házi feladathoz hasonlóan meg lehet szerkeszteni más Verne-művek vagy utazások útvonalát is. Javasolt szakirodalom: Verne Gyula hősei nyomában – atlasz, Cartographia Kiadó, Budapest, 2005. Jules Verne: 80 nap alatt a Föld körül, Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2009. Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a közlekedés történetében, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005. Ian Graham: Közlekedés. (A jövő technikája sorozat), Lilliput Kiadó, Budapest, 2000.

18. Robotika Cél: A technika egyik leggyorsabban fejlődő területe a robotika. Már nemcsak a filmekben és az irodalomban elképzelt világot népesítik be robotok, hanem napjainkban egyre több területen találkozunk velük. Alkalmazásuk számos erkölcsi kérdést vet fel. Kerettantervi kérdések: Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Melyek a mai világ legfontosabb technikai eszközei? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére? Mik az előnyeik, a hátrányaik és a veszélyeik? Tartalom: A robot fogalma és fajtái, alkalmazási területek. A robottechnika fejlődésének bemutatása néhány érdekes szerkezeten keresztül. A robotok és az ember kapcsolatának kérdései. Követelmény: Ismerje a robot fogalmát. Legyen tisztában néhány alkalmazási területével: ipari, háztartási, személyi robotok. Gondolja át alkalmazásuk hatását az emberek életére. Az óra menete: Mottó: „Törődés az emberiséggel és annak sorsával – ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek.” (Albert Einstein) A bevezető kérdések kapcsán fogalmazzák meg, hogy szerintük miben hasonlítanak és miben különböznek a robotok az emberektől. A robot szóval a történelem tantárgy keretében találkoztak, a középkorban a jobbágyok által végzett ingyenmunkát jelenti.

31


A motivációs beszélgetés során film- és olvasmányélményeik alapján idézzék fel, milyen ismereteik vannak a robotokról. Ehhez kapcsolódik a Mikrobi-kép is. Külön érdekessége a sorozatnak, hogy története az akkor még csak elképzelt jövőben, a 21. században játszódik, vagyis napjainkban. Ezt követően robotszerű szerkezetek bemutatása következik. Kempelen Farkas sokoldalú tudós és feltaláló volt, személyének és találmányainak megismerése önálló kutatómunkára is lehetőséget kínál. Csoportokban dolgozva fogalmazzák meg a tanulók, milyen problémák megoldására találták fel a robotokat, és hogy milyen problémákhoz vezetett a feltalálásuk! Ezután a robotok fejlődéséről szólunk. A képek a robotok néhány alkalmazási területét mutatják be. Külön-külön van alkalmuk véleménynyilvánításra arról, hogy a különböző területeken milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a robotok alkalmazásának. A sci-fiben a robotika három törvényét Isaac Asimov alkotta meg. A történeteiben szereplő robotok zöme ezen szabályokat követi. Először a Körbe-körbe című novellájában olvasható, a következő formában: 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba. Azt is megbeszéljük, hogyan képzelik el a tanulók, milyen lesz az emberek és robotok kapcsolata, illetve hogyan befolyásolja az emberek egymás közötti kapcsolatát a robotok elterjedése. Javasolt szakirodalom: David Jefferis: Gondolkodó gépek – A robotok és a mesterséges értelem (A jövő technikája sorozat), Lilliput Kiadó, Budapest, 2000.

19. „Kis lépés egy embernek…” Cél: A technikai fejlődés egy újabb területe az űrkutatás és az űrhajózás. Kerettantervi kérdések: Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Melyek a mai világ legfontosabb technikai eszközei? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére?

32


Mik az előnyeik, a hátrányaik és a veszélyeik? Függővé lehet-e válni egy technikai eszköztől? Tartalom: A világűrbe történő utazás régi vágya az emberiségnek. A második világháború után felgyorsult az űrkutatás. Az első űrhajósok a Szovjetunió és az Egyesült Államok pilótái voltak. Fontos kiemelni Jurij Gagarint, Valentyina Tyereskovát, Neil Armstrongot. Ezt követően bemutatjuk a magyar űrhajósokat: Farkas Bertalant és Charles Simonyit (Simonyi Károlyt). Az űrkutatás során kifejlesztett, a tanulók által is ismert eszközök jelennek meg: a Masat–1, a GPS, a meteorológiai műhold. Követelmény: Legyenek tájékozottak az űrkutatás és űrhajózás meghatározó eseményeit illetően. Ismerjék fel, hogy ezek nagy technikai tudást feltételeznek és meghatározó jelentőségűek. Név szerint ismerjenek űrhajósokat, tudják kik a magyar űrhajósok. Ismerjenek az űrkutatás kapcsán kifejlesztett eszközöket, melyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak. Az óra menete: Mottó: „A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.” (Albert Schweitzer) A motivációs beszélgetés során a mottó gondolatához kapcsolódóan beszélgessünk arról, hogy a lustaság nem engedi kibontakozni az embert. Az akarat- és képzelőerő, a tevékeny életmód pedig segíti és gazdagítja az ember életét. Olyan nagy álmok is teljesülhetnek, mint az űrutazás és a holdraszállás. Megbeszélhetjük azt is, vannak-e álmaik, nagyra törő terveik, és ha igen, milyenek. Háttérismeretként a hatás-ellenhatás törvényét is bemutatjuk. Ha egy test erőt fejt ki egy másik testre, akkor a másik test is erőt fejt ki az elsőre. A két erő azonos nagyságú, azonos hatásvonalú, de ellentétes irányú. Ezt a törvényt az erő-ellenerő vagy a hatás-ellenhatás törvényének nevezzük. A világűr elérése a legegyszerűbben és legolcsóbban rakétahajtóművekkel valósítható meg. Működése a hatás-ellenhatás elvén alapul: az üzemanyagot egy égéstérben elégetve az kitágul, és a fúvókán keresztül nagy sebességgel távozik a szabadba. Eközben a rakéta az ellentétes irányba indul el, hogy az összes lendületük állandó legyen. A rakéták jellemzője, hogy nem függnek a külső levegőtől vagy annak hiányától, mert az égéshez szükséges oxigént is magukkal viszik. Ez ugyan megnöveli a tömegüket, viszont így minden körülmények között képesek üzemelni. Jules Verne regényrészlete összehasonlítható napjaink űrhajóinak felépítésével és fellö-

33


vésével. Napjainkban is nagy érdeklődés kíséri az űrrepüléseket. Kitekintést tehetünk arra, hogy milyen más eseményeket tudnak megnevezni a tanulók, amelyek iránt nagy az érdeklődés. A következő rész híres űrhajósokról és űrutazásokról szól. A technika fejlődése mellett az emberi bátorság és kíváncsiság is szükséges a megvalósításukhoz. A játék megoldása előtt javasolt közösen megnézni egy űrhajó indítását az interneten, például Farkas Bertalan űrrepülését vagy fogadását: http://www.youtube.com/watch?v=pqjUwNttk_U Javasolt a tanítási órán az internet és kivetítő vagy interaktív tábla használata. A magyar űrhajósok megismerése után a csoportok beszámolnak Farkas Bertalan fogadtatásáról egy vele készített képzeletbeli interjú keretében. A magyar űrkutatással kapcsolatos találmányok után a műholdakról esik szó. Ezek közül kiválasztottuk a közismerteket: a GPS-t és a meteorológiai műholdakat. Simonyi Károly magyar nyelvű üzenete Madách Imrétől származik, amely a bibliai Ádám alakját idézi meg. „Sok kérés volt, hogy magyar szó is hangozzon a nemzetközi űrállomásról, és ezért szeretnék egy néhány szót mondani Az ember tragédiájából, a 13. jelenet, az űrből hangzik. Ádám mondja a következőt: »A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga.« Azt hiszem, hogy ezek a szavak Madáchtól nagyon fontosak voltak mindig és nagyon fontosak lesznek a jövőben is. Mindenkit, aki magyarul beszél, tiszta szívemből üdvözlök a nemzetközi űrállomás fedélzetéről.” (Simonyi Károly, 2009. március 29.) Házi feladat: személyes véleménynyilvánítás írásban, valamint egy gyűjtőmunka. Otthonról különböző reklámanyagokat (újságokat, szórólapokat) kell hozniuk a következő órára. Javasolt szakirodalom: David Jefferis: Gondolkodó gépek – A robotok és a mesterséges értelem (A jövő technikája sorozat), Lilliput Kiadó, Budapest, 2000. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/erohatasok/ hatas-ellenhatas-torvenye http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/mukodes/raketahajtomu.html

34


20. Reklámok és hatásuk Cél: Ismerjék fel a tanulók, hogy a reklámok világában élünk. Nyomtatásban és a tömegkommunikációs eszközök révén naponta többször találkozunk a hirdetéseknek ezzel a formájával. Ezek információt adnak, figyelemfelkeltők és befolyásolnak. Kerettantervi kérdések: Miért van annyi reklám a tévében és az interneten? Milyen eszközökkel próbálnak meg befolyásolni bennünket a reklámok? Hogyan alakítják a reklámok a választásaimat és a véleményemet? Tartalom: Régi korok hirdetési formái után napjaink reklámjaival foglalkozunk. A hirdetések négy csoportját mutatjuk be, majd szólunk a reklámok céljáról és hatásairól. Leggyak-rabban a televízióban és az interneten találkozunk velük. Követelmény: Ismerjék a reklám fogalmát és fajtáit. Legyenek tisztában a reklámok legfontosabb funkcióival: tájékoztatás, figyelemfelhívás, befolyásolás. Törekedjenek arra, hogy tudatosan figyeljenek a reklámokra. Az óra menete: Mottó: „Én a reklámot nem tekintem sem művészeti ágnak, se szórakoztató műfajnak, szerintem a reklám ismeretközlő eszköz.” (David Ogilvy) Motivációs beszélgetés arról, mit szoktak reklámozni, és mit nem; illetve mi a véleményük a reklámokról. Napjainkban nagyon elterjedt a reklám, de már évszázadokkal korábban is alkalmazták különböző formáit. Ezek közül néhány ma is használatos. A mai reklámokat vizsgáljuk fajtáik és feladatuk szerint. A gyerekek kreativitására építünk, amikor plakátot készítünk egy iskolai esemény reklámozására. Idézzenek fel reklámokat és ismert reklámszlogeneket. Maguk is kitalálhatnak reklámszlogeneket. Az alábbiakban néhány korábbi reklámszöveget közlünk. Tokaji: A borok királya – a királyok bora. Skála Áruház: Bemegyek, kijövök, de milyen jól kijövök, ha bemegyek! Csupa erő, csupa izom, reggel-este tejet iszom! Minden szinten szinte minden. (A budapesti Corvin Áruház szlogenje.) Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! Szállunk rendelkezésére. (Malév)

35


Kérdezzük meg a gyerekektől, tudják-e, mit reklámoznak, vagy utána kell-e nézniük! A reklámok hatásai közül kiemeltük a tájékoztatást és a befolyásolást. Utóbbinál a vásárlásra ösztönzést és a vágyak keltését beszéljük meg részletesebben. Ehhez kapcsolódik a csoportos feladat is. A feladat felkészülés egy vitára, amelynek témája a reklámok fontossága. A képek az utcai reklámokra hívják fel a figyelmet. Emellett a tévében és az interneten is állandóan találkozunk velük. A kutatók azt a megállapítást tették, miszerint 4-5 éves kor alatt a gyerekek nem tudnak különbséget tenni a hirdetések és a többi műsor között. Ötéves kor felett már felismerik a hirdetéseket, de nem feltétlenül kereskedelmi tartalmuk szerint (hogy mit is reklámoznak), hanem sokkal inkább aszerint, hogy mennyire viccesek, milyen hosszúak. A reklámmal kapcsolatos gondolkodási feladat annak felismeréséről szól, hogy egy adott hirdetésnek az a célja, hogy meggyőzze a befogadót, és hogy ez a cél valójában a hirdető érdekeit szolgálja. Erre a felismerésre a gyerekek csak 7-8 éves koruk után válnak képessé . George Gerbner tanulmányait lezárva írja le lényeges megállapításait mind a történetekről (rajzfilmek és reklámok), mind a nézőkre gyakorolt hatásukról: a gyerekek „ahelyett, hogy életük első 5-6 évében főleg a szülőktől sajátítanák el ízlésüket és értékeiket, születésüktől kezdve a televízió közvetítette történetek, hírek és reklámok állandó és ismétlődő szimbolikus közegébe kerülnek. Ezeket a történeteket, híreket és reklámokat mind úgy tervezték, hogy a hirdető számára minimális költséggel a lehető legnagyobb közönséget vonzzák, amelynek eladhatják áruikat.” Ezután a tanulók által hozott reklámanyagokat elemezzük tartalmi és formai szempontból. Próbáljuk megfogalmaztatni a gyerekekkel, hogy az adott reklám szerintük kiknek és milyen céllal készült. A házi feladatban önállóan kell a reklámokról tanultakat alkalmazni. Javasolt szakirodalom: Béres István – Korpics Márta: Média – kultúra – gyermekek, PTE BTK, Pécs, 2011. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/media_kultura_gyermekek/5_a_reklmok_hatsa_a_ gyerekekre.html<2013.07.27.>

36


21. Eszközök vagy társak? Cél: Véleményalakítás és -formálás a televíziózásról és az internetezésről; ezek különböző hatásainak számbavétele. A függőség veszélye. Kerettantervi kérdések: Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére? Mik az előnyeik, a hátrányaik és a veszélyeik? Függővé lehet-e válni egy technikai eszköztől? Miért és hogyan hatnak ránk a televíziós filmsorozatok? Hogyan alakítják a tévésorozatok a választásainkat és a véleményünket? Tartalom: A televíziós műsorok hatásai a nézőkre. A passzív és aktív befogadás különbözősége. Számítógépezési és mobilozási szokások és a társas kapcsolatok alakítására gyakorolt hatásuk. A függőség állapota. Követelmény: Ismerje meg, hogyan hatnak a televíziós műsorok a nézőre. Tudja megkülönböztetni az aktív és passzív befogadói magatartást. Törekedjen a közösségi oldalak minél biztonságosabb használatára. Ismerje fel, hogy könnyen rabjává válhat ezeknek a technikai eszközöknek. Az óra menete: Mottó: „A televízió azt sugallja a nézőnek, hogy amit lát, az igaz, hiszen látja.” (Csoóri Sándor) Motivációs beszélgetés arról, miért szeretnek tévét nézni, melyek a kedvelt műsoraik, és miért éppen azok, illetve milyen műsorokat nem szeretnek és miért. Megbeszélhetjük azt is, hogy vajon miért tud olyan erősen hatni a műsor a nézőkre. A tévénézés során készen kapjuk a képeket, míg amikor olvasunk, a saját fantáziánk alakítja ki a belső képeket. Az olvasmány elemzése során jó lenne, ha a gyerekek meglátnák, hogy túlzás a szövegrészletben szereplő tévénézési szokás. Ez is átvezethet a függőség fogalmához. Az árfolyamváltó sok oldalon elérhető, például http://www.napiarfolyam.hu/valutavalto/ A következő feladat során csoportmunkában mérlegeljék a televíziózás előnyeit és hátrányait. Ezt követően beszéljék meg közösen, mit tettek az egyik és mit a másik serpenyőbe a tankönyv 75. oldalán a 8. feladat ábrájában.

37


Megadhatunk különböző műsorfajtákat is, melyekről elmondhatják, melyiket kedvelik, és melyiket nem. Ehhez műsorújságot is rendelkezésre bocsáthatunk. A tévénézés számtalan előnye mellett tudjuk, hogy a tévénéző általában passzív befogadója a műsoroknak. Gyűjthetünk olyan műsorokat is, amelyeknél a nézők aktív szerepet töltenek be. A második regényrészlet tankönyv 74. oldalán egy olyan mértékű aktivitást mutat be, ahol a háziasszony az otthonában is az egyik szereplője lehet egy adott tévésorozatnak. Az internet különösen fontossá vált az ismerkedés és kapcsolattartás területén. Ennek már többféle formája alakult ki. Igyekezzünk felismertetni a gyerekekkel, hogy az írásbeli nyelvhasználatnak igényesebbnek kell lennie a szóbelinél. A közösségi oldalakon sem mindegy, hogyan fogalmazunk, mert annak alapján alakít ki az olvasó képet rólunk. Fontos a biztonsági szabályok betartása is: • Győződjenek meg arról, hogy elég biztonságos a belépési jelszavuk az adott oldalhoz, ne lehessen könnyen megszerezni azt, ha lehet a szülő is ismerje a belépési kódokat. • Soha ne adják meg a teljes nevüket, elérhetőségeiket (cím, telefonszám, hivatalos papírokon és a bankkártyákon szereplő azonosítószámok). • Csak olyan adatokat (kép, videó, szöveg) osszanak meg másokkal, melyek nem okoznak számukra később problémákat. Mindenképp beszéljék meg a szüleikkel, ha olyasvalakivel szeretnének személyesen találkozni, akit a közösségi oldalon ismertek meg, és számoljanak a lehetséges veszélyekkel! A következő feladatban az idézetek alapján a gyerekek ráismerhetnek saját tévénézési és internetezési szokásaikra. Az elmondottak alapján már megítélhetik, melyik példa a követendő, és melyik nem. A szituációs játékban a tanulók konfliktusmegoldási stratégiát gyakorolhatnak. A házi feladatban egy műsorújságban tájékozódjanak arról, hogy melyik műsort néznék meg szívesen, és ahhoz készítsenek ajánlást.. A feladat a tévénézés céltudatosságára hangol. Javasolt szakirodalom: Steve Parker: Kommunikáció (A jövő technikája sorozat), Lilliput Kiadó, Budapest, 2000.

38


22. Összefoglalás Cél: Felidézni a témakör legfontosabb fogalmait, problémáit, rendszerezni az ismereteket. Kerettantervi kérdések: Ökológiai lábnyom, fogyasztás, technikai eszköz, függőség, magántulajdon, közösségi tulajdon, köztulajdon, visszaélés, média, reklám Követelmény: Legyen tisztában azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekedjen rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. Ismerje a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, és ismerje fel a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. Legyen tisztában azzal, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyuljon a különféle médiaüzenetekhez. Az óra menete: Mottó: „Uram! Mentsd meg gyermekeim, / Mentsd meg szellemüket (…), / Hogy megalapítsák saját birodalmuk, / Szépség, igazság, becsület, összhang és a jóakarat birodalmát. / Hogy béke és szeretet uralkodhassék. / Mindörökké.” (Szent-Györgyi Albert) A tankönyv 79. oldali ábrája alapján ismételjük át a természeti, társadalmi és technikai környezet fogalmát! Idézzük fel, hogy ezek kölcsönösen hatnak egymásra! Rendezzük ezek köré a témában szereplő kiemelt fogalmakat! A következő feladatban javasoljuk, hogy a leckékben szereplő mottókból ismételten beszéljenek meg néhányat. A tankönyv 80. oldalán lévő képek a tulajdonformákra utalnak. Ismerjék a tulajdonra vonatkozó legalapvetőbb erkölcsi elveket, például: Ne lopj! A képek segítségével idézzék fel korunk legmodernebb technikai eszközeit. Beszéljék meg, hogyan jelennek meg ezek hétköznapjainkban. Milyen módon hatnak az egyén és a közösségek életére? Beszéljünk a média fontosságáról, a reklámok világáról! Az olvasmány a digitális nemzedékekről szól. Fogalmazzák meg véleményüket, hogy kik a „digitális bennszülöttek”, és kik a „digitális bevándorlók”! Készítsenek néhány mondatos fogalmazást arról, mire tanítanák a kisebbeket az internetezéssel kapcsolatban!

39


A tanórán az Activity játékhoz hasonlóan csapatversenyt szervezhetünk. A feladat kártyákon a témakör fogalmai, tárgyai és személynevek szerepelhetnek. Ezeknek pontértékük lehet. Javasoljuk, hogy a tárgyak, eszközök alacsonyabb, a személyek magasabb, a fogalmak a legmagasabb pontértéket kapják. A csapatoknak meghatározott idő alatt kell kitalálniuk a társuk által kihúzott feladatot. Ha sikerül, megnyerik a pontot. Három módon kommunikálhatnak a társakkal: szóbeli körülírással, rajzolással vagy mutogatással. Ezeket kommunikációs kártyák jeleníthetik meg, amelyekből a feladatkártya húzása után szintén húznak. Példa a kommunikációs kártyákra: • A feladatot körülírással, magyarázattal oldd meg! • A feladatot mutogatással oldd meg! • A feladatot rajzolással oldd meg! Példa feladatkártyára: 1. GPS ( 2 pont) 2. Farkas Bertalan (4 pont) 3. Ökológiai lábnyom (6 pont) Az a csapat győz, amelyik a játékidő alatt a legtöbb pontot szerezte. Ügyeljünk arra, hogy minden csapat ugyanannyi alkalommal játszhasson. A játékot lehet bonyolítani, például pontrablási lehetőség beiktatásával.

40

A technikai fejlődés hatásai / Témazáró

Témazáró A technikai fejlődés hatásai 1. Fogalmak oda-vissza a) Határozd meg saját szavaiddal az alábbi fogalmakat! fogyasztás: ____________________________________________________________ technikai eszköz: _______________________________________________________ magántulajdon: ________________________________________________________ visszaélés: _____________________________________________________________ reklám: _______________________________________________________________ b) Ismerd fel, mely szavak jelentését adtuk meg a témánkból! Egy hektárban kifejezett terület, amely megadja, hogy egy adott ember, közösség, ország a Föld erőforrásaiból mennyit használ. _____________________________________________________________________ Valamihez nagyon hozzászokni, túlzott ragaszkodás valamihez. _____________________________________________________________________ Társadalmi tulajdon _____________________________________________________________________ Az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti, gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként. _____________________________________________________________________

41

Társadalmi A technikai együttélés fejlődés hatásai / Témazáró / Témazáró

2. Rejtélyes (betűrejtvény) a) Írd le helyesen a híres emberek neveit! Írd melléjük, mivel kapcsolatban említettük őket! 1. Frks Brtln ____________________________________________________________ 2. Smny Krly __________________________________________________________ 3. Jrj Ggrn _____________________________________________________________ 4. Psks Tvdr ___________________________________________________________ 5. Kmpln Frks _________________________________________________________ b) Válassz ki egy híres embert az a) feladatrészben felsoroltak közül, és írd le néhány mondatban, mit jelent számodra a találmánya, teljesítménye! ______________________________________________________________________ 3. Ahogyan Te látod – Véleménynyilvánítás idézetekről a) „Én a reklámot nem tekintem sem művészeti ágnak, se szórakoztató műfajnak, szerintem a reklám ismeretközlő eszköz.” (David Ogilvy) ______________________________________________________________________ b) „Ha tud valamit valaki, Mesteri bölcset, újszerűt, Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.” (Szophoklész) ______________________________________________________________________ 4. Üzenet képekben A képek alapján külön-külön írjátok le néhány mondatban, mire figyelmeztetnek, tanítanak titeket a jelenetek! _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________

42

A technikai fejlődés hatásai / Témazáró

____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________

5. Amit te is megtehetsz a) Hogyan tudod te az ökológiai lábnyomodat csökkenteni? ______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ b) Nevezz meg 3 dolgot, amely véleményed szerint a számítógép-használat előnye, és hármat, ami a hátránya! ______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ 6. Kérdések és válaszok a) Nevezd meg a környezeti tényezők 3 csoportját! ______________________________________________________________________ b) Mit jelent a fogyasztói társadalom kifejezés? ______________________________________________________________________ c) Nevezz meg 5 modern találmányt, és írd melléjük, hogyan változtatják meg az emberek életét! ______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________

43

Társadalmi A technikai együttélés fejlődés hatásai / Témazáró / Témazáró

7. Mire tanítanál másokat? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Hogyan tudod a természetet és a környezet védeni? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

8. Fogalmazd meg néhány mondatban, mire tanított téged az olvasmány! „− Csak az lenne még mulatságosabb, ha arra is telne, hogy felépíttessük a negyedik falat. Mennyit kell még félretennünk, mit gondolsz, amíg lebontathatjuk a ház negyedik falát, és a helyébe tv-falat állíthatunk? Mindössze kétezer dollárba kerülne. − Évi fizetésem egyharmada. − Mindössze kétezer dollár − ellenkezett a nő. Elvárhatnám, hogy reám is gondolj. Ha meglenne a negyedik falunk, akkor ez nem is a mi szobánk lenne, hanem mindenféle érdekesnél érdekesebb embereké. Van más, amit nélkülözhetünk. − Már így is eleget nélkülözünk, mivel a harmadik falat fizetjük. Hiszen alig két hónapja, hogy felépítették.” (Részlet Ray Bradbury Fahrenheit 451 című könyvéből) ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

44

A mindenséget kutató ember

III. A mindenséget kutató ember 23. Az ember és a természet erői Cél: Ismerjék meg a tanulók a természet erői és a vallások kialakulása közötti összefüggéseket! Kerettantervi kérdések: Miért gondolja az emberek jelentős része, hogy létezik egy embernél hatalmasabb erő is a világon? Milyen elképzelések alakultak ki a különböző kultúrákban erről az erőről? Tartalom: Az ember és a környezet kapcsolatától, mely a környezetszennyezéssel foglakozik, az ember és a természet összefüggésén keresztül, mely a vallások keletkezését taglalja, a szemlélet kialakulásáig öleli fel a témakört. Követelmény: Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekedjen arra, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet! Az óra menete: Mottó: „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel a saját hasznára.” (Szent-Györgyi Albert) A mottó közös elemzését követően ismételjük át eddigi tanulmányaink alapján, amit a Földről, tágas hazánkról tudunk. Alakítsunk A, B, C és D csoportot az osztály tanulóiból! A: készítsen kiselőadást az ember és a természet kapcsolódásának változásairól az őskortól napjainkig! Mikor élt az ember (élt valaha) harmonikus kapcsolatban a természettel? B: készítsen kiselőadást a tiszai ciánszennyezésről (tankönyv 79. oldal) vagy bármelyik, a természetet károsító katasztrófáról internet (okostelefon) használatával. C: készítsen kiselőadást a Greenpeace-mozgalomról! Mik a céljaik, módszereik, milyen eredményeket érnek el? Internet használata ajánlott! D: készítsen kiselőadást a természet viszonyának szerepéről a vallások kialakulása és az ember erkölcsi magatartásának formálódását illetően. 45


Készítsenek az osztály tanulói (lehet egyéni és csoportos munka keretében) plakátterveket, melyek a természetvédelemmel foglalkoznak. Környezetvédő klubok A 4 csoport (lehet új felosztás) legyen négy környezetvédő szervezet! Írják össze a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” intés jegyében azokat a természetkárosító folyamatokat, melyeket – ha rajtuk múlna – korlátoznának (például üvegházhatás, műanyagok használata, ételek tartósítása, repülőgépek, autók füstkibocsátása, erdő kiirtása stb.)! Játék A tk. 82. oldalának feladatát A és B csoportban oldják me a tanulók! Válaszolják meg a témakör 1–11. feladatait, kérdéseit! Elemezzék a tk. 82. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait. Javasolt szakirodalom: Joó Szilvia: Az ökológiai lábnyom fogalma, számítása, lehetőségei és hiányosságai. http://www.felsofokon.hu/kornyezetvedelem-es-kutatas-fejlesztes/2012/08/15/az-okologiailabnyom-fogalma-szamitasa-lehetoseg-0 Környezeti nevelés. http://csalan.hu/mit-teszunk/ablak-a-foldre

24. A természetfölötti erők és az istenek kapcsolata Cél: Tudatosodjon a tanulókban, hogy a létezés az ókori társadalmak kialakulása óta foglalkoztatja az emberiséget! Hogy a létezés véletlen vagy Isten ajándéka, arra vonatkozóan ma nincs megállapodás. Kerettantervi kérdések: Hogyan próbálnak az emberek kapcsolatba lépni a természetfeletti világgal, és miért fontos ez nekik? El lehet-e képzelni a világot természetfölötti erők létezése nélkül is? Tartalom: A témakör a vallás, a civilizáció, a kultúra és az ember erkölcsi értékítéletének kapcsolatát taglalja.

46


Követelmény: Tudják, hogy a természetfölötti erők mindig meghatározóak voltak az ember életében. Ez az erő hol nagyobb hatással volt, hol gyengült, de végigkísérte az emberiség sorsát. Az óra menete: Mottó: „A társadalom nem fejlődése a természetnek, hanem szétbomlása és teljes átalakulása. Új épület, amely a régi romjain épült.” (Nicolas Chamfort) A mottó elemzése után ismételjük át a természeti erőknek az ember (ősember) hiedelemvilágának kialakulására gyakorolt hatását. Alapozva a 12 éves korosztály eddigi ismereteire, dolgozzák fel csoportokban a nagy korszakok (birodalmak) emberi létezéssel (túlvilági léttel) kapcsolatos szokásait. A csoport: Mit hittek az ókori egyiptomiak, amikor mumifikálták halottaikat és úgy temették el? B csoport: Mit hittek a keleti népek (hindu, buddhista vallás követői), amikor a lélekvándorlás tanát hirdették? C csoport: Mit hittek a görögök és a rómaiak az istenek és az emberek viszonyairól? D csoport: Mit tart a kereszténység az ember halál utáni létéről? Értékelés, elemzés Mi a közös az egymástól időben és térben függetlenül kialakult vallások az ember halála utáni életére vonatkozó hittételeiben? Fogalommagyarázatok Mi a civilizáció? A kultúra és a vallás közös eleme Kérdés Vajon az intézmények fejlődése előnyös, hátrányos vagy semleges hatással volt és van az ember és a természet, az ember és a hit (vallás) kapcsolatára? Vita tanári irányítással A tk. 85. oldalán a csapatfeladatok (A és B) megoldása. Olvassuk el a tk. 85. oldalán A civilizáció kérdései című olvasmányt. Internet használata javasolt. Mi a tanulók véleménye az olvasmányban felvetett dolgokról? Válaszolják meg a témakör 1–11. kérdéseit, feladatait! Elemezzük a tk. 85. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait! Javasolt szakirodalom: Végh László: Természettudomány és vallás. www.természetvilága.hu

47


25. Vallási közösségek és intézmények, vallási jelképek Cél: Ismerjék meg a tanulók a vallások sokszínűségét, nevelő erejét! Az ismeretek közvetítésével szélesedik a látótér a társadalom problémáinak megoldását illetően. Kerettantervi kérdések: Milyen keretei, szertartásai és jelképei alakultak ki a természetfölötti erő(k) tiszteletének? Milyen helyeket, könyveket és tárgyakat tartanak szentnek egyes kultúrákban az emberek? Tartalom: A fejezet a hat nagy világvallás tanításának lényegét, templomát, szent tárgyait, könyveit, jelképeit mutatja be. Követelmény: Legyenek képesek a tanulók a vallások jobb megismerése által a világ más részein élő emberek megértésére, tiszteletére. Az óra menete: Mottó: „Sokkal jobban összetartozunk mi, emberek, élők és holtak is, sokkal élőbb ez a nagycsalád, mint amennyire ezt el tudjuk képzelni.” (Böjte Csaba) A mottó elemzése után idézzük fel azokat az ismereteket, amelyeket a 12 éves korosztálynak a vallásról, a vallási közösségekről eddigi ismeretei, tanulmányai alapján tudnia kell. Frontális munkával, tanári irányítással, térkép segítségével vázoljuk fel a nagy világvallások legfontosabb tudnivalóit. Ezt követően alakítsanak az osztály tanulóiból hat csoportot, melyek mindegyike dolgozzon fel egy-egy világvallást. Javasolt az internet és a tankönyv használata. A csoport: a hinduizmust, B csoport: a buddhizmust, C csoport: a kínai univerzizmust, D csoport: az izraelita vallást, E csoport: a kereszténységet, F csoport: az iszlám vallást dolgozza fel. A csoportbeszámolók és az értékelések után a tanulók egyéni munkával töltsék ki a táblázatot.

48


A vallás neve:

A vallásalapító:

Hol alakult?

A tan lényege:

Jele:

Hinduizmus

Buddhizmus Kínai univerzizmus Izraelita vallás

Kereszténység

Iszlám

Válaszoljanak a tanulók a téma 1–17. kérdéseire! A tk. 91. oldalának térképét és jelképét az osztály tagjai együtt elemezzék! A tk. 91. oldalán a Jegyezd meg! fogalmainak értelmezése. Javasolt szakirodalom: Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás: bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám, Akkord Kiadó, Budapest, 2012.

26. A világ nagy vallásai a Kárpát-medencében, Magyarországon és szűkebb lakóhelyünkön Cél: Ismerjék meg a Kárpát-medence népeinek vallásait, jelképeit, az egyes térségekben élők vallási hovatartozásának arányait, továbbá az elmúlt évszázad változásait! Kerettantervi kérdések: A világ vallásai közül melyek vannak jelen lakóhelyünkön és Magyarországon?

49


Tartalom: A vallás a növekvő ateista tendenciák ellenére is meghatározó elem az emberek világnézetének alakulásában. A történelmi egyházak szerepe a magyar történelem, a magyar kultúra fejlődésében, változásában. Követelmény: Fogadja a tanuló nyitottan a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat, vallási értékeket! Ezzel együtt tudja értékelni, ha kell, megvédeni saját világnézetét, nemzeti értékeit, vallását! Az óra menete: Mottó: „Néhányszor bennünk fénylik az Isten. Máskor meg bennünk ködlik a semmi.” (Ady Endre) A mottó értelmezését követően ismételjék át eddigi történelem-, vizuáliskultúra-, irodalom-, természetismeret és 5.-es erkölcstantanulmányaikból a magyarság hittel és vallással kapcsolatos történetét! Tanári magyarázat A honfoglaló magyarok nem voltak pogányok és hitetlenek. A 9. század végén, a 10. század elején például Formózusz pápa vagy Arnulf császár többre becsülte Árpád és népe erkölcsi magatartását, a természethez és istenhez való viszonyát, mint sok, magát kereszténynek valló nyugati és bizánci ármánykodó uralkodó és főpap viselkedését. Feladat Géza és Szent István idején népünk felvette a nyugati (és keleti) kereszténységet, de megtartott számos olyan hagyományt, mely Kelethez tartozott. Melyek ezek? Elemezzük tanári irányítással a mai Magyarország vallástérképét! Mondjanak a felsorolt vallásokról véleményt, egyéb ismereteket a tanulók. (Vigyázzunk a téma kényes voltára, ne engedjünk meg olyan véleményeket, melyek sértők lehetnek mások hitére, vallási meggyőződésére!) Elemezzük tanári irányítással a tk. 94. oldalának táblázatát! Vonjanak le következtetéseket! Elemezzük a tk. képeinek (templomainak) jelképeit és a magyar vallásokat! Válaszoljanak a tanulók a téma 1–5. kérdéseire! Elemezzék a tk. 95. oldalán a Jegyezd meg! fogalmait! Sokat segít a téma eredményesebb és gyorsabb feldolgozásában, ha a tanár készít egy prezentációt a tk. témakörei alapján! Javasolt szakirodalom: Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: Emléklapok a régi Magyarországról, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2002. Kocsis Károly: A Kárpát-medence vallásföldrajza (15–20. század) http://ittvagyunk.eu/htmls/cikkek.html?articleID=15

50


27. Van, akiből tudós lesz Cél: Annak érzékeltetése, hogy a tudósok munkáját a világ minél teljesebb megismerésének vágya hatja át. Kerettantervi kérdések: Mit csinálnak a tudósok? Milyen kérdésekre keresik a válaszokat és milyen módon? Vajon mitől függ, hogy találnak-e választ az általuk feltett kérdésekre? Milyen mélységben ismerhető meg a világ? Én milyen kérdéseket tennék fel a világról, ha tudós lennék? Tartalom: Már az ókorban és középkorban is voltak tudósok, születtek nagyon komoly tudományos eredmények. A hét szabad művészet. A tudósok munkájának menete. Követelmény: Érezzék át a tanulók, hogy a tudósok egész életükön át fontos feladatnak tartják valamilyen jelenség tudományos magyarázatának feltárását. A történelem során mindig bővülnek tudományos ismereteink a világról. Ismerkedjenek meg a tudósok munkájával, a tudományos kutatás fő lépéseivel! Az óra menete: Mottó: „Az igazi természettudós (...) örömet talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség anyagi jólétének előmozdítására értékesít.” (Eötvös Loránd) Motivációs beszélgetés arról, hogy a tudósok munkája és eredményei az egész emberiség számára fontos. Számoljanak be, milyen előzetes ismereteik vannak a tudósok munkájáról. A 98. oldal képei és olvasmányrészletei korábbi évszázadok tudósait és tudományos elképzeléseit idézik. Platón és Arisztotelész gondolatai az emberi kapcsolatokról napjainkban is fontos üzenetet hordoznak. Herradis von Landsberg enciklopédiájának ábrája a hét szabad művészetet mutatja be. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek a művészetek voltak „szabad emberhez méltók.” A hét szabad művészetet két további csoportra osztották. I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”) 1. Grammatica – nyelvtan 2. Retorica – retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése 3. Dialectica – dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya

51


II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”) 1. Astronomia – csillagászat 2. Aritmetica – számtan 3. Geometria – mértan 4. Musica – zene Mint kiemelkedően fontos tudományos felismerés jelenik meg a napközpontú világkép egy ábra és feladat formájában. Leírás következik arról, hogy általában milyen egy tudományos kutatás menete. Ismét lehetőség nyílik a személyes vélemények és a tájékozottság feltárására a kérdések alapján. Tudományos és ismeretterjesztő művek ajánlására mi is készülhetünk, a könyvtárban is megtarthatjuk az órát. A tudományos munkát a véletlenek is szokták segíteni. Az olvasmány Faraday esetét mutatja be. Elgondolkodhatnak a tanulók azon, hogy maguk is tudósokká válhatnak. Javasolt a tudósok, például Isaac Newton munkájáról szóló, valamely filmrészlet megtekintése. Nagy tudósok cím alatt több tudós munkásságáról tudunk vetíteni. Dr. Allan Chapman, az oxfordi egyetem tudománytörténésze előadását is megtekinthetjük. Házi feladat: a hét szabad művészettel kapcsolatos. Az interneten részletesebben tanulmányozhatják a tk. 97. oldalán szereplő képet. Forrás: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/antik_es_reneszansz_esztetikatortenet/artes.jpg

28. Pillantás a tudomány világába Cél: A tudomány fogalmának, valamint napjaink tudományterületeinek megismerése. Tájékozódás tudományos intézetekről és a legmagasabb tudományos elismerésről, a Nobeldíjról. Kerettantervi kérdések: Mit csinálnak a tudósok? Milyen kérdésekre keresik a válaszokat, és milyen módon? Vajon mitől függ, hogy találnak-e választ az általuk feltett kérdésekre? Milyen mélységben ismerhető meg a világ? Én milyen kérdéseket tennék fel a világról, ha tudós lennék? Tartalom: A tudomány fogalma és tudományterületek napjainkban. A Magyar Tudományos Akadémia. Különféle tudósok. A Nobel-díj. Ismerkedés néhány kitüntetett tudóssal. Az olvasmány érdekessége a gyermekek tudományos munkája.

52


Követelmény: Ismerjék a tudomány fogalmát, tudjanak megnevezni tudományterületeket. Ezeket kapcsolják az iskolai tantárgyaikhoz. Legyenek tájékozottak Alfred Nobelről és az általa alapított díjról. Ismerjenek meg Nobel-díjas tudósokat! Az óra menete: Mottó: „Tudásunk egy csepp, amit nem tudunk, az egész óceán.” (Isaac Newton) Motivációs beszélgetés a mottó alapján arról, hogy egyre több tudományos felfedezés születik, mégsem tudunk mindent a világról. Az iskolai tanulmányaik során az egyes tudományterületek legalapvetőbb eredményeiről tanulnak, az emberek fontosnak tartják a már meglévő tudás átadását az új nemzedéknek. A Newtontól származó idézet – „Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam” – jól kapcsolható lesz az előző óra anyagához, ha a róla szóló filmet tekintettük meg. A tudományterületeket egy szemléltető ábrán mutatjuk be. Az egyes területek további tudományágakra oszlanak. A következőkben a Magyar Tudományos Akadémiával ismerkedhetnek meg a tanulók. Széchenyi István és az Akadémia megalapítása 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. 1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását. A Magyar Tudós Társaság (1858-ig) A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó 1830-ban elfogadta az alapszabályokat, és ugyanazon év november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban. Elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját is. Az első közgyűlését 1831. február 4-én tartották. A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi osztályokat. A nyelvtudományi osztály tagjaivá Kisfaludy Károlyt, Kisfaludy Sándort, Vörösmarty Mihályt, Toldy Ferencet, Kölcsey Ferencet, Pázmándi Horvát Endrét és Guzmics Izidort

53


választották, Berzsenyi Dániel a bölcseleti osztály tagja lett, Kazinczy Ferenc pedig a történeti osztályba került. Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, és 1865-től Arany János. A következő évtől az intézmény elnöke Eötvös József volt, aki nagyon fiatalon, 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé 1835-ben. A betűrejtvény különböző tudományok idegen nevét tartalmazza. Szín, és külön kisbetű és külön nagybetű alapján kell összeolvasni őket. A kezdőbetűk háttérszínt kaptak. Megfejtések: geológus (8) ANTROPOLÓGUS (12) Kék: zoológus (8) BOTANIKUS (9) Zöld: etológus (8) MIKROBIOLÓGUS (13) Piros: archeológus (11) BALNEOLÓGUS (11) Lila: Amiért Nobel-díjat kaptak: • Albert Einstein: 1921-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek vizsgálatáért • Albert Schweitzer: Nobel-békedíj • Konrad Lorenz: orvosi-élettani Nobel-díjat kapott az egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért. • Marie Curie: fizikai Nobel-díjat kapott, „elismerésül azért a rendkívüli szolgálatért, melyet csoportmunkával nyújtottak az Henri Becquerel által felfedezett radioaktív sugárzás további kutatásában”, és kémiai Nobel-díjat, „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért és ennek a figyelemre méltó elemnek a további tanulmányozásáért” A rövid olvasmány a mai csillagászok munkáját idézi meg. Ez az egyik legrégibb tudomány itt a modern eszközeivel jelenik meg. Kutatómunka következik Nobelről és néhány kiemelkedő tudósról. A tájékozódás során ne csak a tudományos tevékenységeikről gyűjtsenek adatokat, hanem jellemükről is tájékozódjanak a tanulók. Az olvasmány arra világít rá, hogy gyerekek hogyan végeztek napjainkban tudományos kutatást. Házi feladat: Nobel találmányával, a dinamittal kapcsolatos kutatás, beszámoló készítése.

54


29. Akikre büszkék lehetünk Cél: Ismerkedés magyar tudományos műhelyekkel. Tudjanak olyan híres magyar találmányokról, melyek mára világszerte ismertek és beépültek a hétköznapi életünkbe. Ismerkedjenek meg a hungaricum fogalmával. Kerettantervi kérdések: Mit csinálnak a tudósok? Milyen kérdésekre keresik a válaszokat és milyen módon? Vajon mitől függ, hogy találnak-e választ az általuk feltett kérdésekre? Milyen mélységben ismerhető meg a világ? Én milyen kérdéseket tennék fel a világról, ha tudós lennék? Tartalom: Az egyetemről mint a tudományosság egyik központjáról. Ismerkedés Öveges József professzor munkásságával. Világszerte ismert magyar találmányok és feltalálóik. A hungarikum fogalma. Követelmény: Tudják, hogy az egyetemeken folynak a legmagasabb tudományos képzések! Értsék, hogy a technika és fizika játékos módon is megjeleníthető! Ismerjenek híres magyar feltalálókat és találmányokat! Az óra menete: Mottó: „Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Szent-Györgyi Albert) Motivációs beszélgetés az iskolarendszer felépítéséről. Hogyan válhat valaki egyetemi hallgatóvá? Felidéződhet ismeret az egyetemekről, régi korok híres iskoláiról. Ezt követően Öveges József tevékenységéről szólunk, aki sokat fáradozott azért, hogy mindenki könnyebben felismerje a fizika és technika törvényszerűségeit játékos formában, tapasztalati úton. Ha a tanulók közül járt már valaki a Csodák Palotájában, akkor az mesélje el személyes élményeit. Arra is készülni kell, hogy nem voltak még ott a tanulók. Erre az esetre javasoljuk egy PowerPoint-bemutató összeállítását, amit az órán a tanári magyarázattal levetíthetünk. Öveges József kísérletei DVD-n is megjelentek, illetve néhány az interneten is elérhető. Az óra következő részében híres magyar találmányokról és feltalálókról lesz szó. Olyan találmányokról, melyeket természetes módon használunk a hétköznapokban a világon mindenütt. A találmányok köre bővíthető.

55


A magyar találmányokon át jutunk el más, a magyarságra jellemző kiemelkedő értékekhez. Ezek megóvása, védelme mindannyiunk feladata. Javasolt szakirodalom: Magyar találmányok és feltalálók: 1. a Magyar Közlekedési Múzeum honlapján: http://www.mmkm.hu/index.php/magyartalalmany 2. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján: http://www.sztnh.gov.hu/feltalalok/ 3. a Világhíres feltalálóink honlapján: http://www.feltalaloink.hu/oldalak/fooldal/fooldal.htm Hungaricumok: http://www.mnhsz.com/cimke/Hungarikum%20Bizotts%C3%A1g

30. A művészet üzenetei Cél: A művészet a világ megismerésének egy másik útja. Sajátos alkotótevékenység. Kerettantervi kérdések: Mit csinálnak a művészek? Miért fontos számukra az, amit tesznek? Milyen eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék az érzéseiket és a gondolataikat? Miért érdekel olyan sok embert az, amit mások előadnak vagy alkotnak? Bárkiből lehet-e művész? Hozzám melyik művészeti terület áll a legközelebb, és miért? Tartalom: A művészet fogalmának értelmezése. A művészeti alkotások sajátos módon ábrázolnak és fejeznek ki belső, lelki tartalmakat, gondolatokat. Művészeti ágak megidézése, gondolatok a művészet ábrázoló és díszítő funkciójáról. Követelmény: Ismerjék a művészet fogalmát. Tudjanak minél több művészeti ágat megnevezni. Legyen véleményük arról, hogy mik a művészet feladatai! Az óra menete: Mottó: „A művészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek, isteninek érzéki visszaadása.”(Liszt Ferenc) Motivációs beszélgetés művészettel kapcsolatos tapasztalataikról, élményeikről. Orosz István Janus Pannonius című képe több háttérismerethez is köthető.

56


A művészet sokféle módon képes hatni, nemcsak ábrázol, hanem ki is fejez. A tankönyv 108. oldalának képei a művészeti ágak közül idéznek meg néhányat. Lehetőség van arról beszélgetni, hogy melyik művészeti ág milyen módon hordoz üzenetet. A művészeti ágak igen sok felosztása ismert. A leggyakrabban a következő művészeti ágakat különböztetik meg: 1. Képzőművészet: • építészet • szobrászat • festészet • a hozzájuk csatlakozó ipari és sokszorosító művészetek 2. Technikai művészetek: • fotózás • filmművészet • számítógépes grafika 3. Iparművészet: • agyagművesség • bőrdíszművesség • bútorművesség • fa- és csontfaragás • fémművesség • könyvkötőművészet • ón- és bronzművesség • textilművészet • üvegművészet 4. Előadóművészet: • zene • tánc • színház 5. Irodalom A művészetek funkciói közül a díszítőt és az ábrázolót emeltük ki. A Visegrád témában igyekszünk bemutatni, hogy ugyanaz a téma (valóság) hogyan jelenik meg egy tudományos leírásban, és hogyan egy művészeti alkotásban. A tudományos stílus A tudományos stílus a tudományos művek (monográfia, tanulmány, tudományos cikk, referátum, korreferátum, recenzió stb.) jellemző nyelvhasználata. A tudomány célja a valóság törvényeinek, összefüggéseinek megismerése, illetőleg világos és egyértelmű megismertetése érvelő bizonyítással. Ennek megfelelően a tudományos stílusból az érzelmi és festői hatású nyelvi elemek szinte teljesen hiányoznak. Az érthetőség kedvéért

57


egyértelműen, pontosan fogalmaz. Nagy számban használ (magyar és idegen eredetű) terminus technicusokat, definíciókat, levezetéseket, képleteket stb., viszont a szemléletesség nyelvi eszközeivel takarékosan bánik. Az érzelmi hatásokat a mondatformák terén is mellőzi. Szereti a ténymegállapító, kijelentő tartalmú, racionális mondatszerkezeteket. Általában világos, áttekinthető szórendre és kompozícióra törekszik. Gyakoriak benne az összetett mondatok, melyekben fontos szerephez jutnak a kötőszók mint a logikus, következetes és fegyelmezett mondatfűzés nélkülözhetetlen eszközei. Sűrűn használ párhuzamos, illetőleg ellentétes szerkesztésmódot, figyelemfelkeltő kérdéseket, idézeteket és hivatkozásokat. Az olvasmány Michelangelo serdülőkorát idézi meg. A tehetség mellett a lehetőségek, a szorgalom mások segítsége is kellett művészi kibontakozásához. Ezen a ponton személyes élmények fogalmazódhatnak meg arról, hogy ki miben érzi magát tehetségesnek, és kiktől kap segítséget ennek kibontakozásához. Ezután híres műalkotások és hozzájuk kapcsolódó feladatok következnek. A művek címe: 1. Ádám teremtése – Sixtus-kápolna 2. Pietà – Szent Péter-bazilika 3. Szent Péter-bazilika (a kupolát Michelangelo tervezte) – Vatikán Rubik-kockából a Sixtus-kápolna egyik freskóját, az Ádám teremtését rakták ki. (http://www.nlcafe.hu/szabadido/20110426/vilagrekord_michelangelo-mu_rubik_kockabol/) A lecke kapcsán lehetőséget kapnak a tanulók a településükön, lakókörnyezetükben található műalkotásokat számba venni. Házi feladat: készüljenek fel a tanulók egy szabadon választott műalkotás bemutatására!

31. Találkozások a művészetekkel Cél: Azt meglátni, hogy a művészet sajátos eszközeivel láthatóvá teszi a láthatatlant. Erre nemcsak a felnőttek képesek, hanem sokszor már fiatalon is megmutatkozik valamely művészeti ágban a kiemelkedő képesség. Kerettantervi kérdések: Mit csinálnak a művészek? Miért fontos számukra az, amit tesznek? Milyen eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék az érzéseiket és a gondolataikat? Miért érdekel olyan sok

58


embert az, amit mások előadnak vagy alkotnak? Bárkiből lehet-e művész? Hozzám melyik művészeti terület áll a legközelebb, és miért? Tartalom: Milyen belső lelki tartalmakat tud megjeleníteni egy-egy művészeti alkotás? Személyes kötődés valamely művészeti ághoz. A tanulók találkozásai a művészettel, művészekkel. Követelmény: Ismerjék fel, hogy a művészet jelen van az életükben. Az önkifejezésnek egy sajátos formája, már fiatalon is lehetőség van megismerkedni művészeti ágakkal. Az óra menete: Mottó: „Az emberek arcára mosolyt fakasztani, szemükbe könnyet csalni, a legnagyszerűbb dolog a világon.” (Charlie Chaplin) Motivációs beszélgetés a mottó alapján arról, hogyan tud hatni egy művészeti alkotás, egy művészi előadás. Lehetőség nyílik a szabadon választott műalkotás bemutatására. A kifejezés művészete című fejezetben a belső tartalmak megjelenítésén van a hangsúly. Választhatunk más alkotásokat is, akkor azok bemutatása, kivetítése szükséges. A következőkben az alkotás öröméről lesz szó. Ezt már egészen kicsi korban is átélhetjük, láthatjuk, hogy a művészi tevékenységet ez áthatja. A zenehallgatás Szörényi–Bródy Alkotni születtünk című részlete a Kőműves Kelemen rockballadából. A művészeti nevelés témában lehetőség van arról beszélgetni, ki milyen területen kapcsolódik be művészeti tevékenységbe. Milyen élményei, sikerei vannak azon a területen? Az iskolák falain túl hol van lehetőségük a gyerekeknek ismerkedni a művészetekkel? Nagy élményt jelenthet, ha a gyerekekkel egy kiállítást vagy művészeti rendezvényt közösen meglátogatunk. A tanítási óra ennek a feldolgozásából is állhat. Az olvasmány Lázár Ervin Bab Berci köve című története. Házi feladat: egy szabadon választott művész életútjával történő ismerkedés, anyaggyűjtés.

59


32. Összefoglalás Cél: Ismételjük át a III. fejezet témaköreinek anyagát! Fektessünk nagyobb hangsúlyt az ember és a természet, illetve az ember és környezete kapcsolatrendszerre! Világítsunk rá a vallások kialakulásának elméletére, a nagy világvallások rövid ismertetésre! A vallási intézmények mellett foglakozzunk kiemelten a tudományokkal és nagy tudósokkal, a természeti jelenségek magyarázatával, a magyar tudományos élet történetével. A tudományok mellett ismerjük meg a művészetek fontosságát, üzenetét! Főbb kerettantervi kulcsfogalmak: Természetfölötti erő, Isten, globális, alaptörvény, hitvilág, civilizáció, világvallások, vallásalapítók, jelképek, szentiratok, templomok, evolúció, történelmi egyház, tudomá-nyos megismerés, tudományos kutatás, világkép, tudomány, Nobel-díj, hungariku-mok, művészeti ágak, ábrázoló és díszítő funkció, önkifejezés, művészeti nevelés Követelmény: Ismerjék a tanulók a világ nagy vallásait, a tudományos és művészeti alkotások sorában az európai, benne a magyar értékeket, szemléletet. Legyenek képesek arra, hogy felismerjék a vallási irányzatok egyre bővülő sorában az erkölcsi jóra nevelő tanokat, jeles személyiségeket. Tudjanak szelektálni, de ne sértsenek más szinteket, érdekeket, tudományos és művészeti alkotásokat! Az óra menete: Alakuljon az osztály tanulóiból négy csoport. Az I. csoport az őstörténészek csoportja, amelyik az ember és a természet viszonyával, a természetfölötti erőknek az emberre gyakorolt hatásából készüljön fel. (Témák: a Föld kizsákmányolása, illetve a természet védelme, az ősember és a természeti jelenségek, káros anyagok, jelenségek, létezés és az istenek kapcsolata.) Segít az 5. osztályos történelem tananyag és a vizuális kultúra. A II. csoport a papok csoportja, amely a vallások kialakulásából, a nagy világvallások tanításából, a jelképeikből, templomaikból és a vallásalapítók rövid életrajzából készüljön fel. (Témák: a hat világvallás rajzos jelképe, a templomok képe, szent iratok, földrajzi helyek, a magyar történelmi egyházak.) Segít az 5. osztályos történelem, hon- és népismeret, valamint a vizuális kultúra tantárgy. A III. csoport a tudósok csoportja, amelyik a tudományok kialakulásából, a nagy tudósok életrajzából, a tudományoknak az emberre gyakorolt hatásából készüljön fel. (Témák: a tudósok szerepe, az egyes jelenségek magyarázata, a tudomány főbb területei, ismeretterjesztés, Nobel-díj, magyar találmányok). Segít a történelem és a természetismeret tantárgy.

60


A IV. csoport a művészek csoportja, amely a művészetek kialakulásából, a nagy művészek életrajzából, a művészeteknek az emberekre gyakorolt hatásából készüljön fel. (Témák: a valóság megismerése, a díszítő és ábrázoló funkció, művészek rövid életrajza, a kifejezés formái – festészet, szobrászat, zene, építészet, irodalom.) Segít a történelem, az irodalom és a vizuális kultúra tantárgy. Az osztály négy külön csoportban, tanári irányítás mellett dolgozzon. Minden csoport előtt legyenek a saját készítésű feladatok mellett üres írólapok és íróeszközök. Az I. csoport felmutat egy rajzot, ami például egy működő vulkánt és az azt riadtan néző ősembereket ábrázolja. A másik három csoport írja le egy mondatban, hogy mi a rajz mondanivalója az ember és a természetfölötti erők viszonyának kialakulását illetően. (Folytatódik tovább a játék.) A II. csoport mutat fel egy képet, például az iszlám vallás jelképét. A másik három csoport ír erről egy jellemző mondatot. (Folytatódik tovább a játék.) A III. csoport felmutatja például a geocentrikus és a heliocentrikus naprendszer rajzát. A másik három csoport is ír erről egy jellemző mondatot. (Folytatódik tovább a játék.) A IV. csoport felmutatja például egy székelykapu és Mona Lisa képét. A másik három csapat ír erről egy-egy jellemző mondatot. Ezt követően értékelést tarthatunk, melynek során a játékvezető csoport pontozza (első körben nem nyilvánosan) a másik három csoport válaszát. Az idő és a feladatok nehézségének függvényében annyi kört csináljanak az osztály tanulói, amennyi belefér a 45 percbe. Lehetőleg minél több feladatmegoldásra kerüljön sor. Az összefoglaló óra természetesen megoldható frontálisan, tárgyak bevonásával, a tanulók (csoportok) közötti kérdésekkel, prezentációval. A lényeg, hogy a jelzett négy témakör szerepeljen az összefoglalásban.

61

A mindenséget kutató ember / Témazáró

Témazáró A mindenséget kutató ember 1. Fogalmak oda-vissza a) Határozd meg saját szavaiddal az alábbi fogalmakat! természeti erő: _________________________________________________________ természetfeletti erő: _____________________________________________________ ima: __________________________________________________________________ b) Ismerd fel, mely szavak jelentését adtuk meg a témánkból! A természetről és a világ működéséről alkotott elképzelésünk. ______________________________________________________________________ A világ jelenségeire tudományos magyarázatot keres. ______________________________________________________________________ Az embernek az a tevékenysége, amikor műalkotásokat készít. Ezzel gyönyörködtet, tanít, szórakoztat, emberségre nevel. ______________________________________________________________________ 2. Rejtélyes (betűrejtvény) Mivel foglalkoznak a rejtvényben elrejtett tudósok? Olvasd össze az azonos színű betűket, külön a kisbetűket, külön a nagybetűket! A szókezdő betűk szürke háttérszínnel vannak jelölve.

62


3. Ahogyan Te látod – Véleménynyilvánítás idézetekről a) „Az emberek arcára mosolyt fakasztani, szemükbe könnyet csalni, a legnagyszerűbb dolog a világon. ” (Charlie Chaplin) _________________________________________________________________________ b) „Az igazi természettudós (...) örömet talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség anyagi jólétének előmozdítására értékesít.” (Eötvös Loránd) _________________________________________________________________________ 4. Üzenet képekben a) A jelképek alapján melyik világvallást ismered fel?

b) Milyen ismereteid vannak erről a díjról?

63


5. Kérdések és válaszok • Nevezd meg a kereszténység fő irányzatait! _________________________________________________________________________ • Sorolj fel 5 magyar találmányt! _________________________________________________________________________ • Nevezz meg 5 művészeti ágat! _________________________________________________________________________ 6. Mire tanítanál másokat? Fogalmazd meg néhány mondatban! _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Hogyan illik viszonyulni más vallású és kultúrájú emberekhez? _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 7. Fogalmazd meg néhány mondatban, mire tanított téged az olvasmány! _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________

Michelangelo gyermekkora A híres reneszánsz művész szülei elszegényedett nemesek voltak. Amikor 13 éves lett, a család Firenzébe költözött. Ekkor egy festő műhelyébe került, hogy a mesterséget kitanulja. Nem sokkal később a Medici-kertben munkálkodó szobrászhoz került, aki Lorenzo de' Medici antik szoborgyűjteményének őre is volt. Medici itt figyelt fel a tehetséges fiatalemberre, és az apját a vám házban alkalmazta. Ezután Michelangelo a Mediciek udvarába költözött, ahol nagyon megkedvelték. Az udvarban számos művészeti és tudós összejövetelt rendeztek. Ezeken az ifjú Michelangelo is részt vett, és sokat tanult belőlük. 64

Tanmenet

66

Népek a Kárpátmedencében

Nemzetiségek a Kárpátmedencében

Ünnepek, hagyományok, vallások, jelképek

2.

3.

Téma, tananyag

1.

Óra

Belépő fogalmak, nevek

Kompetenciák, készségek, képességek

Megtisztulás, állami, egyházi, családi hagyományokra épülő ünnep, advent, csakra, kisze-baba, karácsonyi tuskó, tolerancia, értékrend, összefogás, cigányzene.

Nemzet, nemzetiség, etnikum, törzs, nagycsalád, sváb, tót, horvát, szlovák, törzs, beás, oláh, cigány, roma.

Európa, sváb, szlovák, román, horvát, lengyel, Erdély, Felvidék, Délvidék, Alföld, Dunántúl, Tiszántúl, Kárpát-medence.

Az ünnepek és más népek megismerése fejleszti az egyénben a toleranciát, a szokások tiszteletét. Véleménynyilvánítás, vita fejlesztése.

Legyenek képesek a tanulók a saját tapasztalataik alapján a szűkebb és tágabb környezetük és másféle emberek iránti szolidaritásra.

Törekedjünk a megfelelő nyelvi formára, az egymás mellett élő népek szociális érzékenységének kialakításra, a tisztelet tanítására. Önértékelés, értékelés fejlesztése.

I. Társadalmi együttélés

Motivációs beszélgetés az ünnep fogalmáról. Csoportos foglalkozás a különféle ünnepek feldolgozása céljából. Internet, tankönyv, lexikon használata. Kérdések, feladatok megoldása. Prezentáció alkalmazása információk gyűjtése

Fogalommagyarázat a tankönyv és internet segítségével. Korábbi történelmi tanulmányok felidézése. Történelmi és földrajzi térképek használata. Kérdések, feladatok frontális és csoportos megoldása

Frontális, kötetlen beszélgetés a mottó kapcsán. Csoportos feldolgozás térkép és internet használatával. A számozott kérdések és a Jegyezd meg! feladatok következetes megoldása.

Ajánlott tevékenységi formák

Szakkönyvek, néprajzi lexikon, tévé, internet, projektor, CD, DVD, térkép.

Térképek, tankönyv, lexikon, számítógép, CD, projektor, DVD

Térképek, számítógép projektor, tankönyv, CD, DVD

Javasolt taneszközök

Az ünnepek az emberek közötti legfontosabb összekötő erő. Beszélgetés, vita, véleménynyilvánít ás, eszközök, képek, filmek bemutatása. Házi feladat megoldása.

Használják az előző tanévben feldolgozott történelem, irodalom, vizuális kultúra, ének, természetismeret tananyagát!

Építsünk a tanultakra, történelmi. Vizuális kultúra, természetismeret témaköreire. Házi feladat megoldása.

Megjegyzés

Tanmenet

A Kárpátmedencében élő népek hasonló és eltérő szokásai

Vallások kialakulása Európában

Vallások a Kárpátmedencében

5.

6.

Téma, tananyag

4.

Óra

Motivációs beszélgetés az idézetről és a vallásokról. Az előzetes ismeretek felhasználása. Információgyűjtés a sokvallású Magyarország vallástörténetéről. Képek elemzése, a táblázat adatainak értelmezése. Kérdések, feladatok. A Jegyezd meg! feldolgozása.

Motivációs beszélgetés a vallásokról, az őskori ember hiedelemvilágáról. Vita a vallásos hit és tudományok egymás mellett éléséről vagy kizárásáról.

Motivációs beszélgetés a Kárpát-medence népeiről. Térkép használata, csoportos foglalkozás a népeket összekötő és elválasztó szokásokról. Kérdések megválaszolása, feladatok megoldása.


Keleti kereszténység, reformáció, keresztény erkölcs, ellenreformáció, katolikus egyház, szabad egyházak

Hit, istenhit, ateizmus, Róma, Júdea, Jeruzsálem, univerzum, pápa, hinduizmus, zsidó vallás, univerzizmus, buddhizmus, kereszténység, iszlám

Nyelvcsalád, klasszicista, görögkeleti, ortodox, görög katolikus, római katolikus, református, viselet, germán nyelv, szláv nyelv


Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése a képek, térkép, táblázat elemzése által. Erkölcsi érzék fejlesztése, konfliktusmegoldás az ellentétek feloldásával. Önálló véleményalkotás.

Információgyűjtés és véleménynyilvánítás a kifejezőkészség és vitakészség fejlesztése érdekében. Ábra- és térképértelmezések fejlesztése.

Legyenek képesek az európai, benne a Kárpát-medencei népek és vallások megkülönböztetésére. Vitakészség, társas kapcsolatok fejlesztése, képek, fotók, jelképek felismerése.


Tankönyv, térkép(ek), számítógép, CD, DVD, fotók, rajzok, jelképek, szakirodalom

Tankönyv, térkép, Biblia, internet, projektor, CD, DVD, fotók, ábrák

Tankönyv, térkép, füzet, internet, fotók, projektor, szakkönyvek, CD, DVD, szakirodalom


Sokat segít egy jól összeállított prezentáció, mellyel a magyarországi vallási helyszíneket és arányokat lehet bemutatni.

A világ nagy vallásainak képekkel, jelképekkel, fotókkal történő bemutatása, összehasonlítása.

Jelentős segítséget ad az 5. osztályos Hon- és népismeret tankönyv és munkafüzet. Házi feladat megoldása.

Megjegyzés

Tanmenet

67

68 Mottóértelmezés, az egyenlőtlenség fogalmának megbeszélése. Esetmegbeszélések, személyes tapasztalatok alapján. Vélemény kifejtése a társadalom rétegeiről. Szituációs játék a teremben a 4 sarokban. Bálványok vagy példaképek? Vita, esetmegbeszélések. Kérdések megoldása. Motivációs beszélgetés, a szegénység és a gazdagság általános fogalmak tisztázása, történelmi távlatban. Képanyag feldolgozása, értékelése. Egyéni és csoportos foglalkozás, kutatás az interneten. Tankönyvi kérdések, fogalmak feldolgozása. Táblázat kitöltése megadott szempontok szerint. A fogalom egyértelművé tétele egy motivációs beszélgetés által. A tankönyv ábráinak, rajzainak elemzése, a közösségek kialakulása régen és ma. Egyéni és csoportmunka az internet használatával. Egyéni tapasztalatok, felmérések öszszevetése. A kapcsolatok kialakulásának módszerei. Kérdések megválaszolása.

Gazdagok és szegények

Virtuális közösségek

8.

9.


Társadalmi egyenlőtlenségek

Téma, tananyag

7.

Óra

Virtuális közösség, információáramlás, új közösségek, hálózati kommunikáció, internet, okostelefon, IM, chat, hírlevél, blog, fájl, komment, wifi, posztolás

Gyarmatosítók, mélyszegénység, gyermekmunka, anyagi jólét, társadalmi ranglétra, életminőség, társadalmi egyenlőtlenség, kommunista, segély, rendszerváltás, újgazdagok, óriáscégek.

Társadalmi egyenlőtlenség, a pénz hatalma, sztárok, celebek


Digitális kompetencia fejlesztése, információgyűjtés, egyéni tapasztalatok felhasználása

Információgyűjtés, feldolgozás, értékelés. Digitális kompetencia fejlesztése, saját tapasztalatok és a tanultak egybevetése, véleményformálás.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, konfliktusmegoldó képesség, egyéni véleménynyilvánítás. Saját szempontok értelmezése, az önértékelés fejlesztése.


Tankönyv, számítógép, projektor, CD, DVD, szakkönyvek, internethasználat, fotók

Tankönyv, számítógép, CD, DVD, projektor, szakkönyvek, filmek, fotók

Tankönyv, számítógép, adatok, CD, DVD, projektor, szakirodalom


Egyéni tapasztalatok alapján történik a lecke egy részének feldolgozása.

Egyéni és csoportos foglalkozás, a házi feladat bemutatása. Tulajdonviszonyok az előző történelmi korszakokban és ma.

Házi feladatok bemutatása, új feladatok kijelölése.

Megjegyzés

Tanmenet

Az internet előnyei és hátrányai

Összefoglalás

11.

Téma, tananyag

10.

Óra Társkereső oldal, káros tartalmak, Facebook-megosztás, közösségi portál. Facebook-etikett, Facebook-szemét, lájkolás, virtuális függőség


Tanári irányítással A témakör összes rávezető beszélgetés fogalma az előző 10 témakör anyagából. Alakuljon 4 csoport, és mindegyik 15-15 fogalomkártyát gyűjtsön össze. Kérdések megválaszolása, feladatok megoldása, a tankönyvi összefoglaló táblázat elemzése.

A mottó értelmezése után a csoportok kijelölése. Az előnyök és hátrányok meghatározása kontrollcsoportokkal történik. Tapasztalatok értékelése, összehasonlítása. Információgyűjtés a globalizáció hatásairól. Kérdések, fogalmak feldolgozása. Elemző beszélgetés.


Az erkölcsi értékrend és fogalmi gondolkodás fejlesztése. Rendszerező képesség, vitakészség, véleményalkotás fejlesztése. Ábrák, fotók, táblázatok értelmezése.

Képi információ értelmezése, vitakészség fejlesztése, válogatás, szelektálás, képességfejlesztés, az információözön kezelése, tapasztalatok gyűjtése.


Tankönyv, internet, szakkönyvek, digitális eszközök

Tankönyv, számítógép, okostelefon, képek, ábrák, szakirodalom


Az összefoglaló órán minden tanulónak meg kell nyilvánulnia. Társadalmi együttélés I. (dolgozat) megoldása.

Sorolják fel a megtévesztés és a függőség hátrányait, és tudják azokat előnyre váltani.

Megjegyzés

Tanmenet

69

70 Belépő fogalmak, nevek


Motivációs beszélgetés a természet szépségéről. Az ábra értelmezése, mely a környezeti hatásokat mutatja be. Beszélgetés a barátságról és hogy milyen közösségekhez tartoznak. Játék: öt tárgy kiválasztása, amelyek számukra fontosak. Információ gyűjtése és rendszerezése a természet hasznos és kedvezőtlen hatásairól. Mai történet feldolgozása a segítségnyújtással kapcsolatban. Motivációs beszélgetés a mottó alapján arról, milyen előzetes ismereteik vannak a környezetvédelemről. Képi üzenetek értelmezése: tengerek kőolajszennyezése, a szmog, a termőtalaj szenynyezése. Információgyűjtés arról, hogy településükön milyen módon valósul meg a környezet- és természetvédelem. Oszlopdiagramok értelmezése, az ökológiai lábnyom fogalmának kialakítása. Tesztkérdésekkel a fogyasztás fogalmának bővítése.

Az ember hatása a természetre

13.

Környezetszennyezés, természetvédelem, környezetvédelem, ökológiai lábnyom, fogyasztás, fogyasztói társadalom

Ökológia, a természeti környezet, a társadalmi környezet, a technikai környezet

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Diagramadatok értelmezésének fejlesztése. Információgyűjtés és az rendszerezésének fejlesztése.

Ismerjék fel lakókörnyezetük természeti szépségeit. Tudják értelmezni az ábrát, mely a környezet egymásra és emberre gyakorolt hatását mutatja be. Társas kapcsolatok fejlesztése. Véleménynyilvánítás képességének fejlesztése.

II. A technikai fejlődés hatásai


A környezet hatása az emberre

Téma, tananyag

12.

Óra

Olvasmány – Tanakodó: Kérdések az ökológiai lábnyom megállapításához

Tankönyv

Olvasmány – Tanakodó: Összefogás természeti katasztrófák idején

Tankönyv, füzet, dobozok


A házi feladatban az interneten találnak olyan oldalakat, ahol a kérdésekre válaszolva kiszámolódik a személyes ökológiai lábnyom.

A házi feladat az olvasmány alapján a segítségnyújtás fontosságát erősíti.

Megjegyzés

Tanmenet

Tulajdon, magántulajdon, köztulajdon, a tulajdon védelme

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Önálló véleményalkotás fejlesztése. Erkölcsi érzék fejlesztése. Társas kapcsolatok fejlesztése. Konfliktusmegoldó képesség fejlesztése.

Motivációs beszélgetés arról, milyen tulajdonlást fejeznek ki a címben szereplő szavak. Egy hétköznapi helyzet értelmezése, konfliktuskezelési megoldások gyűjtése. Fogalom kialakítása: magántulajdon és köztulajdon. Esetmegbeszélések talált tárgyak esetén. Személyes tapasztalatok megbeszélése a tulajdon védelmével kapcsolatban. Vélemény kifejezése a szegénységgel és a gazdagsággal kapcsolatban.

Enyém, tied, mienk


15.

Belépő fogalmak, nevek Szóbeli és írásbeli véleménynyilvánítás fejlesztése. Az ábraértelmezés fejlesztése. Adatleolvasás és -értelmezés az energiatanúsítványról.


Amire te is oda Motivációs beszélgetés Energiafogyasztás, tudsz figyelni a szükségletekről. Tapasz- energiatakarékosság, talatok megfogalmazása vízlábnyom lakókörnyezetükről. Érvek gyűjtése csoportmunkában a kerékpárhasználat mellett. Ábra értelmezése az áruszállítással kapcsolatban. Gyűjtőmunka a háztartások energiafelhasználásával kapcsolatban. Ábra értelmezése, mely a háztartások ivóvízfogyasztásával kapcsolatos. Egy termék energiatanúsítványának elemzése. Figyelemfelhívó plakát készítése.

Téma, tananyag

14.

Óra

Megjegyzés

Olvasmány – Tanakodó: Kortársak fogalmazásai a szegénységről és gazdagságról

Tankönyv

A házi feladat képzeletbeli ajándékozás, melyben személyes kapcsolataik bontakoznak ki.

Tankönyv, színes A házi feladat, íróeszközök és lap hogy olvassák le a plakátkészítéshez otthoni víz- és áramfogyasztásukat. Egy hónap Olvasmány – múlva ismételjék Tanakodó: Egy meg, így képet energiacímke kapnak az otthoni értelmezése fogyasztásukról.


Tanmenet

71

72

A technikai társadalom kialakulása

Egyre messzebbre, egyre gyorsabban

17.

Téma, tananyag

16.

Óra Globalizáció, technika, technikai fejlődés, technikai társadalom

Belépő fogalmak, nevek Szóbeli és írásbeli véleményalkotás fejlesztése. Információgyűjtés és -feldolgozás fejlesztése. Tervek és célok megfogalmazásának fejlesztése.


Közlekedés, közúti, Szóbeli és írásbeli Motivációs beszélgetés arról, hogy véleményük vízi és légi véleménynyilvánítás szerint melyek közlekedési eszközök fejlesztése. a legfontosabb technikai Digitális kompetencia eszközök napjainkban? fejlesztése. Olvasmányok feldolgozása Térbeli és időbeli a közlekedés változatos tájékozódás fejlesztése. formáiról. Személyes tapasztalatok a közlekedésről. Kutatómunka a biodízelről. Képértelmezés emberi kapcsolatokról a közlekedés kapcsán. Játék: Keresd a párját! Olvasmány feldolgozása. Személyes közlekedési szokásaik átgondolása.

Motivációs beszélgetés arról, hogy tudásunkat jó és rossz dolgokra is fel lehet használni. Információ gyűjtése feltalálókról. Fogalom kialakítása: a technika, a technikai társadalom, a globalizáció. Életútrajzolás: milyen elképzeléseik vannak a jövőről? Csoportmunka: Milyen legyen a világ?


Olvasmány – Tanakodó: Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (részlet)

Tankönyv, számítógép

Olvasmány – Tanakodó: Milyen legyen a világ?

Tankönyv, internet


Bemutathatják a házi feladatban elkészített PowerPointmunkát a közlekedési eszközökről. A házi feladat a Verneolvasmányhoz kapcsolódik.

A házi feladat PowerPointbemutató készítése közlekedési eszközökről. Csoportosan is lehet bemutatót készíteni választott vagy kijelölt eszközről.

Megjegyzés

Tanmenet

Űrhajósok, űrkutatás, GPS, meteorológiai műholdak, magyar űrhajósok

Robot, robotika, ipari robotok, háztartási robotok, személyi robotok


Motivációs beszélgetés Reklám, befolyásolás, arról, hogy mi is a reklám. figyelemfelkeltés, Plakát tervezése tájékoztatás valamilyen iskolai rendezvényről. A reklámszlogenek világa. Vita a reklámok fontosságáról. Reklámanyagok elemzése.

Motivációs beszélgetés arról, hogy milyen ismereteik vannak az űrhajózással kapcsolatban. Olvasmány feldolgozása. Játék – közvetítés egy képzeletbeli űrhajóindításról. Kutatómunka az interneten az Farkas Bertalan űrutazásáról és az űrhajósok életéről. Véleménynyilvánítás.

„Kis lépés egy embernek...”

19.

Reklámok és 20. hatásuk

Motivációs beszélgetés arról, hogy mit tudnak a robotokról. Gyűjtőmunka csoportokban a robotok felhasználásáról. Ismerjék fel a technika gyors fejlődését: robotok régen és ma. Robotok és emberek kapcsolata – vélemények kifejtése.


Robotika

Téma, tananyag

18.

Óra

Logikus gondolkodás fejlesztése. Kreativitás fejlesztése. Társas kapcsolatok fejlesztése. Vitakészség fejlesztése.

Gondolkodási képesség fejlesztése. Információgyűjtés és -feldolgozás fejlesztése. Szerephelyzet gyakorlása. Véleménynyilvánítás fejlesztése.

A tapasztalatok és a háttérismeretek bekapcsolásának fejlesztése. Képi információk értelmezése. Vitakészség fejlesztése.


Olvasmány – Tanakodó: Reklámszlogenek

Tankönyv, reklámanyagok, amiket otthonról hoztak, számítógép

Jules Verne: Utazás a Holdba (részlet), Simonyi Károly magyar nyelvű üzenete az űrből


OlvasmányTanakodó: A robotika három alaptörvénye (Isaac Asimov)



A házi feladat egy gyermekekkel kapcsolatba hozható reklám elemző bemutatása

A házi feladat írásbeli vélemény megfogalmazása, valamint reklámanyag gyűjtése a következő órára

A Mikrobi rajzfilmből vagy más robotos filmből részletet lehet vetíteni. A házi feladat robot tervezése rajzos formában. Ha valaki szeretné, más formában is „készíthet” robotot.

Megjegyzés

Tanmenet

73

74

Eszközök vagy társak?

Összefoglalás

22.

Téma, tananyag

21.

Óra Televíziózás, számítógépezés, mobiltelefon, társas kapcsolatok új formái, függőség


Motivációs beszélgetés A témakör fogalmai a mottó kapcsán, hogy az emberek közötti kapcsolatokat mi jellemezze. Ismételjük át az ábra alapján a technikai, természeti és társadalmi környezet fogalmát és egymásra hatásukat. A képek megidézik korunk néhány fontos találmányát. A javak birtoklása átvezet a tulajdonformák ismétléséhez. Az olvasmány a digitális nemzedékről szól.

Motivációs beszélgetés a tévézésről, kedvelt és nem kedvelt tévéműsorokról. Olvasmányelemzés: Mérlegelj! A televíziózás előnyei és hátrányairól. Képek alapján különböző televíziós műfajok felismerése. A számítógépezés szerepe a társas kapcsolatokban – vélemények. Szituációs játék.


Fogalmi gondolkodás fejlesztése. Rendszerező képesség fejlesztése. Véleményalkotás fejlesztése.

Szóbeli kommunikáció fejlesztése. Erkölcsi érzék fejlesztése. Konfliktusmegoldó képesség fejlesztése.


Olvasmány – Tanakodó: Marc Prensky: Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók (részlet)

Tankönyv

Olvasmány – Tanakodó: Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (részletek)

Tankönyv

Javasolt taneszközök A házi feladat szabad választás a tévéműsorokból aszerint, hogy melyik érdekli őket és melyik nem.

Megjegyzés

Tanmenet



Természetfölötti erő, Isten, vallások sokszínűsége, természeti viszonyok, vallásos viselkedés, globális, lokális, hiedelem

Természetfölötti erő, alaptörvény, protestáns, hitvilág, civilizáció, műveltség, kultúra, vallás, erkölcsi minta, halottlátó, vudu, vámpír, zombi Hinduizmus, brahmanizmus, Buddha, buddhizmus, nirvána, univerzizmus, konfucianizmus, Kung Fuce, taoizmus, Lao-ce, jin-jang, izraelita, Ószövetség, Mózes, Krisztus, Messiás, Megváltó, Újszövetség, apostolok, iszlám, Allah, Mohamed, Korán, Kába-kő, hidzsra, muszlim

A nagy kérdés, hogy az ember létezése véletlen vagy isten ajándéka. Csoportos feldolgozás visszatekintve a történelmi múltba. Kérdések megválaszolása, fogalmak megoldása. Ábrák elemzése. Motivációs beszélgetések a vallásról az eddig tanultak alapján. Frontális és csoportos munka. Prezentáció felhasználása, internet használata. Táblázat kitöltése, rendszerezés. Kérdések megválaszolása, fogalmak értelmezése, megoldása.

A természetfölötti erők és az istenek kapcsolata

Vallási közösségek és intézmények, vallási jelképek

24.

25.

Információgyűjtés, gondolkodási képesség fejlesztése, véleménynyilvánítás, vitakészség fejlesztése, rendszerező képesség, erkölcsi érzék fejlesztése.

Gondolkodási képesség fejlesztése, térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Képi információk értelmezése.

Gondolkodási képesség, kreativitás fejlesztése, szerephelyzetek gyakorlása, vitakészség fejlesztése.

III. A mindenséget kutató ember


Az ember és Frontális munka, motivácia természet erői ós beszélgetés. Egyéni és csoportmunka a témával kapcsolatos ismeretekre építve. Kiselőadások készítése. Kérdések és az új fogalmak értelmezése. Környezetvédő klubok alakítása. Ábrák elemzése, magyarázata.

Téma, tananyag

23.

Óra

Tankönyv, térképek, projektor, prezentáció, szakkönyvek, számítógép, vallási jelképek ábrák és szobrok formájában

Tankönyv, képek, számítógép, CD, DVD, olvasmányok

Tankönyv, ábrák, számítógép, oktatófilm, CD, DVD, projektor, szakkönyvek


A nagy világvallások az eddig tanultak alapján. DVD, tévéműsorok felhasználása. Válogatás, ajánlás.

A kérdés nem válaszolható meg, de a nézetek kifejtésére kiválóan alkalmas.

A téma feldolgozása korunk egyik legégetőbb kérdését érinti, a szennyezést és a természetkárosítást. Gyakorlati tapasztalatok felhasználása.

Megjegyzés

Tanmenet

75

76 Motivációs beszélgetés a mottóról. Ábra értelmezése, a tudományterületek áttekintése. Iskolai tantárgyak és tudományterületek összevetése egymással. Betűrejtvény. Kutatómunka híres tudósokról.

Pillantás a tudomány világába

28.

Tankönyv, térképek, jelképek, DVD, CD, projektor, számítógép, szakkönyvek.


Szóbeli kifejezés fejlesztése Tankönyv Ábra értelmezése. Szövegértés, értelmezés fejlesztése. Társas kapcsolatok fejlesztése.

A témakör fogalmainak értelmezése. Rendszerező képesség fejlesztése. Képek, jelképek egymás mellé rendelése Erkölcsi értékek mélyítése.


Világkép, tudomány, Szóbeli kifejezés Tankönyv, tudományterületek, fejlesztése. könyvek, Nobel-díj Ábraleolvasás fejlesztése. kézikönyvek Összehasonlítási képesség fejlesztése. Nyelvi-logikai képesség fejlesztése. Információgyűjtés és -feldolgozás fejlesztése.

Motivációs beszélgetés ar- Tudós, tudományos ról, milyen elképzelésük megismerés, van a tudósok munkájáról. tudományos kutatás A középkori ábra értelmezése. Ókori filozófusok gondolatainak megbeszélése. Tulajdonságok kiválasztása. Ismerkedés a hét szabad művészettel. Tudományos könyvek, folyóiratok, műsorok gyűjtése.

Van, akiből tudós lesz

27.

Evolúciós elmélet, történelmi egyház, unitárius, római katolikus, görög katolikus, görögkeleti (ortodox), református, evangélikus, izraelita


Történelmi és földrajzi ismeretek, olvasmányélmények, tévéműsorok felhasználása. Egyéni és frontális munka, prezentáció alkalmazása. Kérdések, fogalmak, képek értelmezése, feldolgozása. Vallástérkép és a táblázat értelmezése. Egyéni tapasztalatok felhasználása.


A világ nagy vallásai a Kárpátmedencében, Magyarországon és szűkebb lakóhelyünkön

Téma, tananyag

26.

Óra

A tanórát könyvtárban javasoljuk megtartani, a házi feladat is gyűjtőmunka.

Könyvtárban tartott órán könnyebben tudnak tudományos ismeretterjesztő dokumentumok után kutatni a tanulók. A házi feladathoz a tankönyvi ábrát az interneten alaposabban megfigyelhetik.

Építsünk a tanultakat alkalmazva az egyéni tapasztalatokra, a környezetben, a lakóhelyen működő vallási felekezet(ek) ismertetésére.

Megjegyzés

Tanmenet

Motivációs beszélgetés arról, hogy milyen a tanulók viszonyulása a művészetekhez. Hol találkoznak művészeti alkotásokkal? Képek segítségével művészeti ágak megnevezése. Milyen üzenetet hordoz Orosz István képe? Gyűjtőmunka településük, lakókörnyezetükből műalkotásokat összeírni. Összehasonlítani a tudományos és művészi megismerés jellemzőit. Véleményformálás.

A művészet üzenetei

30.


Akikre büszkék Motivációs beszélgetés egyetemekről, lehetünk az iskolarendszerről. Élménybeszámoló a Csodák Palotájáról. Néhány híres magyar találmány, tárgy bemutatása, amelyeket a tanulók is ismernek. Játék: írás madártollal, tintával. Idézet felismerése. Játék a Rubik-kockával. Ismerkedés a hungaricum fogalmával.

Téma, tananyag

29.

Óra

Művészet, művészeti ágak, művészeti alkotások ábrázoló és díszítő funkciói

Egyetem, néhány híres magyar találmány és feltaláló, hungaricum


Szóbeli kifejezési képesség fejlesztése. Művészeti alkotások üzeneteinek, élményeinek megfogalmazásának fejlesztése. Információgyűjtés fejlesztése.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Kreativitás fejlesztése. Összehasonlítási művelet fejlesztése. Logikus gondolkodás fejlesztése.


Tankönyv, művészeti albumok, számítógép

Tankönyv, Rubik-kocka, PowerPointbemutató a Csodák Palotájáról


A házi feladat egy szabadon választott műalkotás bemutatására való felkészülés.

A házi feladatot csoportokat alkotva is megoldhatják.

Megjegyzés

Tanmenet

77

78 Fogalmi gondolkodás, rendszerező képesség, konfliktusmegoldó, kommunikációs képesség fejlesztése. Erkölcsi érzék, véleményalkotás, tárgy- és kép- (ábra-) értelmezés, nyelvi, logikai képességek fejlesztése.

Szóbeli kifejezés fejlesztése. Esztétikai érzék fejlesztése. Társas kapcsolatok fejlesztése. Információgyűjtés és -rendezés fejlesztése.

Alkotás, önkifejezés, művészeti nevelés

Motivációs beszélgetés az egymáshoz közel álló művészeti ágakról. Művészeti alkotások üzeneteinek feltárása, összehasonlítása. Zenehallgatás.

Találkozás a művészetekkel

Motivációs beszélgetés A témakör fogalmai a fejezet főbb témaköreiről. Vallás és tudomány megférnek egymás mellett, nem szerencsés szembeállítani azokat. Isten, globalizmus, fogyasztói társadalom. Csoportfoglalkozások, összegző beszámolók. Művészetek bevonása, a világ harmonikus működése.




Téma, tananyag

32. Összefoglalás

31.

Óra

Tankönyv, számítógép, projektor, CD, DVD, kézikönyvek, prezentációk

Tankönyv, művészeti albumok, számítógép


A házi feladatok ellenőrzése, tanulók beszámolói. Kiselőadások tartása a négy nagy témakörből: őstörténet, vallás, tudományok, művészetek.

A házi feladat egy szabadon választott művész és munkásságának bemutatására felkészülés.

Megjegyzés

Tanmenet

Tartalomjegyzék

Bevezető

3

I. Társadalmi együttélés

4

1. Népek a Kárpát-medencében

4

2. Nemzetiségek a Kárpát-medencében

5

3. Ünnepek, hagyományok, vallások, jelképek

6

4. A Kárpát-medencében élő népek hasonló és eltérő szokásai

8

5. Vallások kialakulása Európában

9

6. Vallások a Kárpát-medencében

10

7. Társadalmi egyenlőtlenségek

12

8. Gazdagok és szegények

13

9. Virtuális közösségek

15

10. Az internet előnyei és hátrányai

16

11. Összefoglalás

18

Témazáró

19

II. A technikai fejlődés hatásai

21

12. A környezet hatása az emberre

21

13. Az ember hatása a természetre

22

14. Amire te is oda tudsz figyelni

24

15. Enyém, tied, mienk

25

16. A technikai társadalom kialakulása

28

17. Egyre messzebbre, egyre gyorsabban

29

18. Robotika

31

19. „Kis lépés az embernek...”

32

20. Reklámok és hatásuk

35

21. Eszközök vagy társak?

36

22. Összefoglalás

38

Témazáró

41 79

Tartalomjegyzék

III. A mindenséget kutató ember

45

23. Az ember és a természet erői

45

24. A természefölötti erők és az istenek kapcsolata

46

25. Vallási közösségek és intézmények, vallási jelképek

48

26. A világ nagy vallásai a Kárpát-medencében, Magyarországon és szűkebb lakóhelyünkön

49

27. Van, akiből tudós lesz

51

28. Pillantás a tudomány világába

52

29. Akikre büszkék lehetünk

55

30. A művészet üzenetei

56

31. Találkozás a művészetekkel

58

32. Összefoglalás

60

Témazáró

62

Tanmenet

65

80

2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv

Recommend Documents