Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
Kazár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18.§ (2) bekezdésében, és a 131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A rendelet célja 1.§ (1) A rendelet célja, hogy Kazár községben a szociálisan rászorult személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a képviselő-testület: a) ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait; b) továbbá szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait c) meghatározza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások körét és igénybevételének szabályait. Általános rendelkezések 2.§ A rendelet hatálya kiterjed Kazár község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre. 3.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(5) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeli szociális ellátási formákra:
1
(2) Pénzbeli ellátási formák: a) Rendszeres szociális segély b) Önkormányzati segély (3) Természetbeli ellátási forma a) Méltányossági közgyógyellátás (4) Részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható pénzbeli ellátások: a) Önkormányzati segély (5) A rendelet hatálya kiterjed a következő szociális alapszolgáltatásokra: a) Étkeztetés b) Házi segítségnyújtás c) Családsegítés d) Gyermekjóléti szolgáltatás e) Idősek Klubja. (6) Jelen rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, aktív korú fogalmak alatt a Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni. (7) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. (8) Jelen rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátás, a jogosultat érintő kötelezettség megállapítására, valamint a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (9) Az eljárás során az adatkezelésről és adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Eljárási szabályok 4.§ (1) Jelen rendeletben szabályozott ellátások esetében a Képviselő-testület hatáskörét átruházza a Szociális Bizottságra az alábbiak kivételével: a) rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő önkormányzati segély ügyében a polgármester dönt, b) méltányossági közgyógyellátás tekintetében a Képviselő-testület jár el. (2) Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a döntések előtt megtárgyalja az önkormányzati segély, a méltányossági közgyógyellátás és a szociális kölcsön ügyében benyújtott kérelmeket és javaslatot tesz a támogatási formára, annak összegére. A megtárgyalt ügyekről a Tanács nyilvántartást vezet.
2
5.§ (1) A pénzbeli, természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványon a szükséges mellékletek egyidejű csatolásával postai úton vagy ügyfélszolgálati időben a Kazári Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: b) c) d) e) f) g) h)
a kérelmező nevét; a kérelmező születési helyét, idejét; a kérelmező anyja leánykori nevét; a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét; a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait; a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét; az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor – ha jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik, a jelen rendelet 1. sz. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján – köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is. 6.§ (1) Amennyiben jelen rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve családja (háztartása) jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. (2) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni: a) alkalmazásban állók esetében a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás; b) a társadalombiztosítási, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvénye, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonat; c) vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás; d) munkanélküli ellátás esetében az illetékes Munkaügyi Központ ellátást megállapító határozata, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény; e) tartásdíj esetében a bíróság határozata; f) az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelemi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás). (3) Az önkormányzati segély igénylése esetén a felhasználási céljától függően a (2) bekezdésben meghatározottakon felül a kérelemhez csatolni kell a 16.§ (1) bekezdésében foglalt okiratokat. (4) A gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát
3
a) amennyiben a gyermek házasságból született, a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve; b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - köteles nyilatkozni, hogy a gyermek szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. (5) A (4) bekezdés b) pontjában nevesített megállapodásról szóló gyámhivatali jegyzőkönyv a felvételtől számított 1 évig fogadható el, ezt követően pedig a gyermekelhelyezés és a gyermektartásdíj tárgyában hozott bírósági döntést lehet csak figyelembe venni. 7.§ (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmány elkészítése iránt intézkedhet. (2) A Hivatal környezettanulmányt végző ügyintézőjét tájékoztatni kell az igényelt segély fajtájáról, valamint a kérelmező vagyonnyilatkozatában és jövedelemnyilatkozatában foglaltakról. (3) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. 8.§ (1) A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt az Szt. 17. §-ban meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére. (2) A jogosulatlanul igénybevett ellátás során folyósított vagy kifizetett összeget, illetve az ellátás pénzegyenértékét rosszhiszeműség hiányában is vissza kell fizetni. Ebben az esetben az érintett igénybe vevő személyt kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 9.§ (1)
A szociális és gyermekvédelmi jellegű kiadások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
(2)
A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása: a) a kérelmező bankszámlájára utalással; b) vagy házipénztárból történik.
4
(3)
Az ellátásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig kell folyósítani.
(4)
Az eseti jelleggel nyújtott ellátások esetében lehetőség van hóközi folyósításra is.
(5)
Házipénztári kifizetés a támogatásra jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának is teljesíthető.
10.§ (1) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély nem állapítható meg. (2) A rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál. (3) Kérelemnek helyt adó átmeneti támogatás, valamint ellátás esetén egyszerűsített határozat hozható, amennyiben az eljárás során nincs ellenérdekű fél. (4) Önkormányzati segély esetén a megállapított támogatás felhasználásának elszámolása egyedi elbírálás alapján előírható. (5) A szociális és gyermekvédelmi ellátás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó (szociális gondozó) közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül igazolni köteles.
II. FEJEZET Pénzbeli ellátások Aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye 11.§ (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátásra jogosult személynek, akinek egészségkárosodása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye szerint a 40%-ot eléri vagy meghaladja. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy (a továbbiakban: nem foglalkoztatott) az Szt. szerinti együttműködési kötelezettségét a (4) bekezdésben meghatározottak szerint köteles teljesíteni. 5
(4) A nem foglalkoztatott együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (3127 Kazár, Hunyadi út 6.), melynek keretében: a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál (továbbiakban: Szolgálat) és nyilvántartásba veteti magát; b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik; c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (5) Amennyiben a nem foglalkoztatott a (3) és (4) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül. (6) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a nem foglalkoztatott a Szolgálatnál a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából önhibájából nem jelenik meg; b) a Szolgálatnál az együttműködési egyeztetésen, illetve a beilleszkedést segítő programban foglalt időpontokban önhibájából nem jelenik meg; c) az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő programról a Szolgálatnál írásbeli megállapodást nem hajlandó kötni; d) írásbeli felszólítása ellenére sem működik együtt a Szolgálattal. a)
(7) A Szolgálat: a) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól; b) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a nem foglalkoztatott személlyel írásbeli megállapodást köt; c) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását; d) ha a nem foglalkoztatott személy nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, 8 napon belül jelzi a Hivatalnak. (8) A beilleszkedést segítő programnak a nem foglalkoztatott személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia, mely lehet egyéni tanácsadás, fejlesztés, vagy az egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló, munkavégzésre felkészítő csoportos programon való részvétel. (9) A Szolgálat által biztosított beilleszkedési program főbb típusai: a) egyéni képességeket, vagy életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás; b) munkavégzésre történő felkészülést segítő program; 6
c) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás; d) társadalombiztosítási, valamint nyugellátások igénylésében való közreműködés. 12.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személyt az 11.§ (2) bekezdésben foglalt kivétellel foglalkoztatást helyettesítő támogatás illeti meg. (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a munkaügyi központot felkeresni, álláskeresőként nyilvántartásba kell vetetnie magát és együttműködési kötelezettségét teljesíteni. (3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítania, melynek keretében: a) ingatlana rendeltetésszerű használatára, melynek során tartózkodni köteles a zajt, bűzt keltő és egyéb, másokat zavaró magatartástól; b) az ingatlanához tartozó udvart, kertet, földterületet rendszeresen gyom és parlagfű mentesíteni. (4) A fenti magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére a Hivatal és a Szolgálat családgondozója jogosult. (5) Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, 5 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a kötelezettségének teljesítésére és egyben felhívja a figyelmét arra, hogy amennyiben kötelezettségét a megjelölt határidőben nem teljesíti meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát. Önkormányzati segély 13.§ (1) A Szociális Bizottság önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul. (2)
A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen: a) családot ért elemi kár; b) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult; c) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült; d) az olyan gyógyszerköltség, ami a közgyógyellátási igazolványra nem váltható ki;
7
e) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át meghaladja; f) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása; g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése; h) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően a polgármester különösen indokolt esetben egyedi elbírálás alapján esetenként maximum 50.000 forint erejéig önkormányzati segélyt nyújthat. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. 14.§ (1) Önkormányzati segély – a 15.§-ban foglalt kivétellel - annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló kérelmező, illetve egyedülélő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy vagyonnal nem rendelkezik, valamint a 13. § (2) bekezdése szerint létfenntartása veszélyeztetett. (2) Az önkormányzati segély mértékét a 13. § (2) bekezdésben felsorolt esetekben rászorultságtól függően alkalmanként 2.000 Ft-10.000 Ft között lehet megállapítani. (3) A 13.§ (2) bekezdésében felsorolt esetekben az önkormányzati segély egyedülélő kérelmező esetében és családonként egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal állapítható meg. (4) A Szociális Bizottság az Önkormányzati segélyt vagy annak egy részét természetbeni juttatásként is megállapíthatja különösen élelmiszerjuttatás, élelmiszerutalvány, vásárlási utalvány, Erzsébet-utalvány formájában. 15.§ (1) A Szociális Bizottság az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt (a továbbiakban: temetési segély) nyújt annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély kérelemre annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedülélő esetében annak 600%–át nem haladja meg.
8
(3) Nem állapítható meg a családban történt halálesetre tekintettel temetési segély, amennyiben a) a kérelmet a temetést követő 60 napon túl nyújtották be, b) a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) az elhunyt tartására eltartási, vagy öröklési szerződés szerint köteles volt. (4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de legalább 15.000 Ft. (5) A Hivatal minden év első hónapjában árajánlatot kér a községben temetést végző vállalkozóktól arra vonatkozóan, hogy az adott évben mi az a legalacsonyabb összeg, amennyiért a köztemetést vállalni tudják. Az árajánlatok közül a legalacsonyabb összeget kell a tárgyév vonatkozásában a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeként figyelembe venni. (6) A polgármester temetési segélyt nyújthat kamatmentes kölcsön formájában, ha a kérelmező jövedelemmel rendelkezik, és a kölcsön visszafizetését írásban vállalja, és erről megállapodást köt az Önkormányzattal. (7) A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 120.000 Ft lehet és legfeljebb 10 hónapra adható. (8) A kölcsön törlesztését a felvételt követő hónapban kell megkezdeni. (9) Kamatmentes kölcsönt egy háztartás egy évben csak egyszer kaphat. Ugyanazon háztartás újabb kamatmentes kölcsönt csak az előzőleg megállapított kölcsön összegének teljes visszafizetése után igényelhet. 16.§ (1) Az önkormányzati segély iránti kérelem (jelen rendelet 2. sz. melléklete) benyújtásakor a kérelem alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően - csatolni kell: a) az elemi kár felméréséről szóló biztosítási jegyzőkönyv másolatát, vagy a kárfelmérést végző szerv hivatalos szakvéleményének másolatát; b) a büntetés-végrehajtási intézet igazolását; c) az érintett egészségügyi intézmény igazolását; d) a gyógyszertár igazolását a gyógyszerköltségről; e) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló, az érintett egészségügyi szolgáltató igazolását; f) gyermek születési anyakönyvi kivonatát; g) a tárgyban jogerős gyámhivatali határozatot, h) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról, i) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást és számlát, j) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást és számlát, 9
k) a várandósságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet, l) az egészségügyi szolgáltatások, ellátások szükségességét igazoló, a védőnői szolgálat, illetve az egészségügyi intézmény által kiállított javaslatot, az egészségügyi intézmény által kiállított igazolást m) a temetés költségeiről szóló számlák eredeti példányát.
III.FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások Méltányossági közgyógyellátás 17.§ (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %–át, egyedül élő esetében 200 %–át nem haladja meg, és az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %–át eléri. (2) Amennyiben a kérelmező a Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése, valamint a jelen paragrafus (1) bekezdése szerint egyaránt jogosult közgyógyellátásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság nem állapítható meg. IV. FEJEZET Szociális alapszolgáltatások Étkeztetés 18. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani. (2) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud és a) 65. életévét betöltötte, vagy b) korhatárra tekintet nélkül, akinek ba) egészségi állapota , vagy bb) fogyatékossága , vagy c) pszichiátriai betegsége, vagy bd) szenvedélybetegsége vagy be) hajléktalansága indokolja. 10
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud. (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. (5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni: a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást; b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot; c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt; d) a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. (8) Az Önkormányzat az Sztv. 62. §-a szerinti étkeztetést vállalkozóval kötött szerződés útján, vásárolt szolgáltatással biztosítja. A jogosultságot – kérelemre – a polgármester állapítja meg. (9) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat a szociális ellátások térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg. Házi segítségnyújtás (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. (2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról. 11
(3) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van. Családsegítés 19.§ A családsegítés feladatainak ellátása a Salgótarján Térsége Önkormányzatainak Társulása keretében, társulási megállapodás alapján történik.
Idősek nappali ellátása 20.§ Az idősek nappali ellátása feladatainak ellátása a Salgótarján Térsége Önkormányzatainak Társulása keretében, társulási megállapodás alapján történik.
Gyermekjóléti szolgálat 21.§ A gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátása a Salgótarján Térsége Önkormányzatainak Társulása keretében, társulási megállapodás alapján történik. V. FEJEZET Záró rendelkezések
22. § (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. december 31. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. (2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a) a helyi szociális ellátásokról szóló 6/2006.(IV.20.) Önk. sz. rendelete (a továbbiakban: R.); b) a R. módosításáról szóló 6/2008.(III.18.) Önk. sz. rendelete; c) a R. módosításáról szóló 4/2009.(III.25.) Önk. sz. rendelete; d) a R. módosításáról szóló 4/2010.(III.11.) Önk. sz. rendelete; e) a R. módosításáról szóló 3/2011. (IV.1.) Önk. sz. rendelete; 12
f) a R. módosításáról szóló 11/2011. (IX.23.) Önk. sz. rendelete; g) a R. módosításáról szóló 14/2012. (III.29.) Önk. sz. rendelete. (4) A (3) bekezdésben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit a 2014. január 1. előtt indult ügyekben megfelelően alkalmazni kell. (5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt., a Gyvt., valamint az ezek végrehajtására kiadott más jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Kazár, 2013. december 18.
Molnár Katalin
Szomszéd Csabáné
polgármester
jegyző
13
