BUZSÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2013. (XI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
Buzsák Község Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a.) pontjában, az Mötv. 8.§ (1) bekezdés b) pontjában , valamint az 1990. évi C. törvény 1.§./1/ bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§.
Az Önkormányzat határozatlan időre az alábbi helyi adókat vezeti be: a.) b.) c.) d.) e.)
építményadó kommunális adó idegenforgalmi adó helyi iparűzési adó telekadó
A rendelet hatálya
2.§.
A rendelet hatálya kiterjed Buzsák községi Önkormányzat illetékességi területére.
2
II. ÉPÍTMÉNYADÓ Adókötelezettség
3.§.
/1/ Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő: - építmények közül a lakás, - a nem lakás céljára szolgáló épület (a továbbiakban együtt: építmény). /2/ Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet. /3/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya
4.§.
/1/ Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyonértékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos). /2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. /3/ Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
3
Az adómentesség
5.§.
Mentes az adó alól: a.) a Htv. 13.§-ában meghatározott építmény. b.) Az Önkormányzat illetékességi területén állandó lakosként bejelentkezett és ténylegesen ott tartózkodó magánszemély tulajdonában álló lakás. c.) A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze kivételével minden egyéb nem lakás céljára szolgáló épület.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 6.§.
/1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. /2/ Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. /3/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények az I. félévben történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. /4/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja
7.§.
Az adó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
4
Az adó mértéke 8.§.
Az adó mértéke: a.) lakás építmény esetén : b.) nem lakás céljára szolgáló építmény esetén:
1.000 Ft/m2.
ba.) üdülő építmény: bb.) üzleti célt szolgáló épület, épületrész (üzlet, műhely, iroda):
1.000 Ft/m2, 200 Ft/m2.
III. Telekadó Adókötelezettség 9.§.
Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek).
Az adó alanya 10.§. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
Az adómentesség és adókedvezmény 11.§. /1/ Mentes az adó alól: a.) Az az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b.) Az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c.) Az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a, d.) az Önkormányzat illetékességi területén életvitelszerűen Buzsák községben élő magánszemély tulajdonában álló telek.
5
Az életvitelszerű lakóhely az: - ahonnan az életét szervezi (pld. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), - ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket (pld: étkezés, főzés, mosás, stb.) leginkább folytatja, - amely családi élete helyszínéül szolgál, - amelyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, - amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál. /2/ Adókedvezmények: A megállapított adó mértékéből 25 %. Kedvezményre jogosult az a magánszemély tulajdonos, akinek a tulajdonában lévő telek teljes közművesítettségéből (villamos áram, víz, szennyvíz) legalább kettő közmű elkészült, és a végpont kiépítése megtörtént.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 12.§. /1/ Az adókötelezettség keletkezése: a.) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, b.) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján, c.) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, d.) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. /2/ Az adókötelezettség megszűnése: a.) Az adókötelezettség belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg, b.) Külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll. /3/ Az adókötelezettségben bekövetkező – (4)-(5) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
6
Az adó alapja és mértéke 13.§. /1/ Az adó alapja a telek m2-ben számított területe. /2/ Az adó évi mértéke: a.) 0 m2.-től 1500 m2-ig b.) 1501 m2. –től 10.000 m2-ig c.) 10.001 m2 felett
60 Ft/m2 80 Ft/m2. 100 Ft/m2.
Az adóbevallása és megfizetése 14.§. /1/ Az adóalanynak az adóbevallást az adókötelezettséget érintő változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz. /2/ A telekadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie. /3/ A telekadóztatással kapcsolatos eljárás során a fogalmakat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának megfelelően kell alkalmazni. IV.
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA 15.§. Az adó bevezetésének célja az infrastruktúra fejlesztése, valamint a település környezetvédelmi feladatainak jobb ellátása.
Adókötelezettség 16.§.
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén: a.) a lakás b.) a nem lakás céljára szolgáló építmény c.) beépítetlen belterületi földrészlet d.) lakásbérleti jogviszony.
7
Az adó alanya
17.§.
/1/ Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a 16.§-ban megjelölt építmény, vagy földrészlet tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. /2/ Ha az építményt vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozat) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyonértékű jog jogosultja az adózó. /3/ Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adómentesség 18.§. Mentes az adó alól: a.) a garázs kivételével valamennyi nem lakás céljára szolgáló épület, b.) az Önkormányzat illetékességi területén lévő komfort nélküli lakás, c.) az Önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos magánszemély tulajdonában álló lakás, d.)az Önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos magánszemély tulajdonában álló telek.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 19.§. Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a HTv. 25 §-ában foglaltak az irányadó.
8
Az adó mértéke 20.§.
Az adó évi mértéke a 16. §-ban meghatározott adótárgyanként: a.) lakásonként b.)nem lakás céljára szolgáló építmény: - garázsonként c.) beépítetlen belterületi földrészlet: - 3.000 m2-t meg nem haladó összterület - 3.000 m2-t meghaladó összterület d.) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik:
8.000 Ft 1.500 Ft 3.000 Ft 6.000 Ft 8.000 Ft
Adókedvezmény
21.§.
Buzsák-Tatárvár külterületen állandó lakcímbejelentéssel rendelkező magánszemélyeket az e rendeletben meghatározott évi adó mértékéből 50 % kedvezmény illeti meg.
Az adóbevallás és az adó megfizetése
22.§.
/1/ Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az e célra szolgáló nyomtatványon. /2/ Nem kell újabb adóbevallást tenni az /1/ bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következett be. /3/ Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be késedelmi pótlék mentesen.
9
V. IDEGENFORGALMI ADÓ Adókötelezettség, az adó alanya
23.§.
Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Adómentesség
24.§.
A módosított Htv. 31. §-ban felsorolt törvényi mentességek.
Az adó alapja
25.§.
Az adó alapja a 23.§. vendégéjszakák száma.
pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett
Az adó mértéke
26.§.
Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 150 Ft/fő
Az adó beszedésére kötelezett
27.§.
A 23.§. pontja alapján fizetendő adót: a.) kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és az üdülőtelepeken a
10
szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c.) a fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, d.) az a.)-c.) pont nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. b.)
VI.
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya
28.§.
/1/ Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). /2/ Az adó alanya a vállalkozó. 29.§.
Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
30.§. /1/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. /2/ Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.)építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.
11
Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, b.)bármely – az a.) pontban nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
31.§.
/1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. /2/ Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja
32.§.
/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a , - amely külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. /2/ Ha a vállalkozó több Önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. /3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
12
Az adó mértéke 33.§.
/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. /2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37.§. /2/ bekezdés b.) és c.) pontja szerinti tevékenység – végzés után naptári naponként 5.000 Ft. /3/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti Önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a /4/ bek. meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. /4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telehely(ek) szerinti Önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) Önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
VII. AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA 34.§. Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41.-42. §-aiban foglaltak az irányadók.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35.§.
/1/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésben a helyi adóról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló – többször módosított – 2003. évi XCII. Törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
13
/3/ Ezzel egyidejűleg a helyi adóról szóló 20/2007. (XII.18.) önkormányzati rendelet, a 14/2010.. (XII.14.) önkormányzati rendelet, a 20/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelet, valamint a 19/2012. (XI.27.) önkormányzati rendelet és a 8/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
IX. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
36.§.
Az értelmező rendelkezéseket a Htv. 52.§-ában foglaltaknak megfelelően változtatás nélkül kell alkalmazni.
Buzsák, 2013. november 25.
Dr. Illyés Erzsébet jegyző
Kara Lajos polgármester
A rendelet kihirdetve: Buzsák, 2013. november 30.
Dr. Illyés Erzsébet jegyző
