2013 Utolsó módosítás: 2015. július 1.
Pedagógiai program
Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dormándi Tagiskolája
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja…………………………………………………...3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 14 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 22 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................... 24 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 25 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............................. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 29 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 30 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 38 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 39 2. Az intézmény helyi tanterve ........................................................................................... 41 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 42 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 42 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........ 43 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................................................................................... 44 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 45 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............. 46 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 46 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 47 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................................................................................ 47 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 48 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 48 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 49 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................... 56 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 60
2
1. Az iskola nevelési programja Pedagógiai alapelvek A Dormándi Tagiskolában tanító pedagógusok nevelő – és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. A két fél kapcsolatának a kölcsönös tiszteleten és az egymással szemben támasztott igényességen kell alapulnia. Az egymással támasztott igények teljesülése a kölcsönös tisztelet alapja. A pedagógus emberi értékeivel, tudásával, cselekvéseivel, megjelenésével is közvetítse a pozitív értékeket, ezen alapuljon a tanulók előtti tekintélye. Ez a tekintély biztosítja azt, hogy tanítványai vezetőjüknek tekintsék, véleményét elfogadják. Ez által sikeresen erősítheti a tanulók értékes személyiségjegyeit, nem blokkolja a tanulók kezdeményezőképességét, elősegíti a tanuló és a tanár között kialakuló őszinte, baráti, munkatársi viszonyt. A baráti, munkatársi viszony és az egymás iránti kölcsönös tisztelet lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók kulturáltan tudjanak véleményt, gondolatokat közölni. Ez az egyik alapja a gyerekben kialakítandó kulturált kommunikációs készségnek és a demokratikus szellemnek. A tanár és a diák kapcsolatában fontos szerepet kell játszania a tervezett, következetes, differenciált nevelő hatásoknak, az egyénre szabott bánásmódnak, a rendszeres értékelésnek. - Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Tanuló és tanuló kapcsolata. A tanulók közötti kapcsolat célja, hogy az elsajátított közösségi normák gyakorlásának színteréül szolgáljon, elősegítse az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását, a közösségi szellem fejlődését. Tanár és szülő kapcsolata. A tanár és a szülő kapcsolatának célja, hogy szinkronizálja az iskolai és az iskolán kívüli nevelési hatásokat, feladatokat. A pedagógusnak alapvető kötelessége, hogy a szülőt rendszeresen, pontosan tájékoztassa gyermeke előmeneteléről, nevelése során felmerülő kedvező és kedvezőtlen változásokról. Tevékenységével érje el, hogy a szülő partnere legyen nevelői munkájában. Nevelők és nevelők kapcsolata.
3
Nevelők és nevelők között szeretnénk fenntartani azt a kollegális, nyugodt légkört, amely jelenleg jellemzi a nevelőtestületet. Nagyszerűen tudunk együtt dolgozni, tudunk örülni egymás sikereinek, és igyekszünk egységes elvárással fellépni a nevelés terén. - A gyerekeket bevonjuk saját életük megszervezésébe. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, és tudhatják mit várunk el tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. 1. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségfejlesztése, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek, kreativitásának kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, testileg és erkölcsileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből, akik képesek eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Ennek érdekében: - fejlesztjük alapkészségeiket - fontosnak tartjuk, hogy elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit - iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben - a kitartás, szorgalom erősítésével szeretnénk elérni, hogy a tanulásnak, munkának becsülete legyen - törekszünk az alapvető emberi és erkölcsi értékek elfogadtatására, a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre - szeretnénk, ha ápolnák iskolájuk, szülőfalujuk hagyományait, megismernék nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit, hogy ez által tápláljuk haza- és szülőföld iránti szeretetüket. 2. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni településünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családdal - lehetőséget teremtünk arra, hogy minél többen betekintést nyerjenek iskolánk életébe - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk a községi rendezvényeken részt vegyen, vagy szervezze azokat, hogy a nevelők aktívan bekapcsolódjanak a község közéletébe. 3. Intézményünkben folyó nevelő – oktató munka célja, hogy az általunk kibocsátott diákok személyiségjegyeire, képességeire és tudásának fő jellemzőire a 4. évfolyam végén a következők teljesüljenek: - erkölcsös - humánus - fegyelmezett - művelt 4
- toleráns - kötelességtudó - egészséges nemzeti identitással rendelkezik - ismeri a tanulás, a munka, a tudás fontosságát - önmagával és környezetével szemben igényes - segítőkész, társaival együttműködő - családját szereti, társait, a felnőtteket tiszteli - betartja a közösségek együttélését biztosító szabályokat - ápolja iskolánk, szülőfalunk hagyományait - ismeri, óvja kultúránkat, más népek értékeit - viselkedése udvarias, beszéde kulturált - megértő humánus beteg, fogyatékos embertársaival - a másik nem iránti érdeklődését megfelelő formában fejezi ki - szellemileg és testileg edzett és egészséges - szeret sportolni - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt Ezeket a személyiségjegyeket nem tudjuk minden tanulóban kialakítani, de a mindennapi nevelő-oktató munkánk arra irányul, hogy végzős korukra a legtöbb diák rendelkezzen ezekkel a tulajdonságokkal.
5
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünk céljait az alábbi általános emberi és nemzeti értéket tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, oly módon, hogy közben személyiségük formálódjon, gazdagodjon. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. 4. Az ember testi – és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. A testmozgás iránti igény. Önellátás kialakítása. Káros szokások elutasítása, baleset-megelőzés. 5. Önismeret a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Nyitottság az esztétikum befogadása. 6. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra. Egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 7. A család tisztelete, szülők, nagyszülők megbecsülése. 8. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem, önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, konfliktusok kezelésére. 9. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre. Önálló tanulás képességének kialakítása. 10. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete. A nemzeti kultúra ápolása, megismerése, jelképeink tisztelete. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 11. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség. Más népek jogainak, kultúrájának tisztelete. 12. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlősége, az egyetemleges emberi jogok tiszteletben tartása. Igény a közéletiségre, törekvés a demokrácia érvényesítésére. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását, hogy képesek legyenek eligazodni a társadalom állandó változásaiban.
Célok, feladatok Alkalmazható és továbbfejleszthető tudás megszerzése
Tevékenységek, eszközök, Hiányterületek eljárások Tanulás technikájának Egyes tantárgyak megtanítása. tanulási technikáját Tanulás motivációjának erősíteni, gyakoroltatni
6
Tantervben rögzítet művelődési anyag elsajátíttatása oly módon, hogy fejlődjenek jártasságaik, kézségeik, képességeik, gondolkodásuk.
Önálló tanulás, önművelődés igényeinek kialakítása.
Munkafegyelem alakítása, megszilárdítása.
Kitartás, szorgalom erősítése.
erősítése.
kell.
Önálló ismeretszerzés. Képességek szerinti tehetséggondozás, differenciálás, korrepetálás, felzárkóztatás.
Könyvtárhasználat gyakoroltatása, Internet, multimédia nagyobb arányú bevonása.
A tanulók iskolán kívül szerzett ismereteinek felhasználása, értelmezése iskolai iskolán kívüli tanulmányi versenyek. Díjazások, dicsérete, év végi jutalmazások. Korszerű eszközök, szervezeti formák alkalmazásával, az érdeklődés felkeltése, fenntartása. Ellenőrzés, értékelés, mérés ösztönző szerepének alkalmazása. Dicséret, jutalmazás.
7
Kevés az olvasó gyerek. Szülők bevonása számonkérésbe, ellenőrzésbe.
Hiányzó felszerelések. Egyéni jellemvonások. Tanári következetlenség.
Családi háttér.
Tegyük képessé a tanulókat a szép befogadására, megóvására és megteremtésére! Tevékenységek, eszközök, Célok, feladatok Hiányterületek eljárások Vizuális, zenei befogadó képesség Irányított beszélgetés, fejlesztése. Az egyéni irodalmi, képzőművészeti, Legyen a tanulónak megfelelő produktumok reális zenei művek bemutatása, esztétikai érzéke, ízlése. elemzése és esetenként színház, film Vegye észre és értékelje a szépet értékelése. megtekintése. környezetében. A látottak kifejezése rajzban, Törekedjék a helyes értékelésre, festésben órákon és szakkörök tudja megkülönböztetni az keretében. esztétikailag értékeseket és Közös elemzés tanári értéktelent. vezetéssel. Esztétikus iskolai környezet Megfelelő ízléses osztálybelső kialakítása. kialakítása, élvezése, dekorációk. A felnőttségre való Az iskola környékének és előkészítés aktív lakóhelyünk tisztaságának közreműködéssel, egyéni megőrzése. tevékenységgel. Állandó igény kialakítása a rendre, Egy-egy terület feletti a tisztaságra, az esztétikus védnökség, a lakóhelyen, környezetre. iskola környékén. A tanulók valamennyi munkája ne Ismeretnyújtással, rendszeres csak hasznos, hanem szép is gyakoroltatással megfelelő Írásbeli munkák legyen. jártasságok, szokások külalakja. Tanszerek, füzetek, könyvek, kialakítása. munkaeszközök rendben tartása. A közösség magatartás Személyiségnek, egyéni stílusnak formáló ereje, megfelelő megfelelő mértéktartó és az Családi odafigyelés, hatásai, megnyilatkozási alkalomhoz illő ruházat viselése. igényesség, higiénia. formáinak gyakoroltatása. Esztétikus, tiszta, ápolt külső. Fegyelmezett, kulturált, udvarias magatartás külső és belső formáinak alakítása. (beszéd, mozdulat, öltözés, testtartás, felelősség, fegyelmezettség)
Személyes példamutatás.
8
Társakhoz való viszony, egymás iránti tolarencia. Megfelelő beszédstílus.
Nevelő munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Tevékenységek, eszközök, Célok, feladatok Hiányterületek eljárások Feleljen meg az adott közösség Követelés, megbízás, elvárásainak, vegyen részt ellenőrzés, értékelés életében és formálja azt. Időként féltékenykedés, Az osztályközösség és az Közösségi tervek. irigykedés előfordul. egyén pozitív kötődése Végrehajtás, ellenőrzés, Egyesek nehezen viselik erősödjön, értékelés, önbírálat, bírálat. a kritikát, egymással Fegyelem, önfegyelem. szemben nem toleránsak. Érezzék jól magukat Sikeres ünnepélyek, iskolánkban. megemlékezések, pozitív Legyenek büszkék érzelmi légkör kialakítása az hagyományira és ápolják azt. osztályokban. Segítő légkör kialakítása, „Akikre büszkék vagyunk” amelyben segítés elvárt és iskolánk eredményes diákjai. elismert viselkedés. Család- mint legkisebb Órai munka, szemelvények, védettséget nyújtó közösségPozitív minták adása. fogalmazások, példaképek. példaképül állítása. Erősödjön bennük szülőföldjük és hazájuk iránt táplált azonosságtudat. Ismeretanyag a településről. Ismerjék meg az egyetemes Szülőföldünk vetélkedő. emberi kultúra jellemzőit, Tudatosítás, meggyőzés. legyenek nyitottak más népek szokások, vallások iránt.
9
Iskolánk oktató-nevelő munkáját a demokrácia értékei, nemzeti értékek az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Tevékenységek, Célok, feladatok Hiányterületek eszközök, eljárások Tanulókból törvénytisztelő, Iskolagyűlés Közösség előtt nehezen demokrácia szabályait Osztályfőnöki mondják el megtapasztaló, megtanuló, iskola megfigyelés. véleményüket. (állam) polgárok váljanak. Szociometria, vizsgálat. Segítsék az iskola szokásjogának, Példakövetés, tudatosítás, Illemtani szabályok törvényeinek megalkotását, az elismerés ismerete. együttélés szabályainak betartását. Házirend véleményezése. Fogadják el a másságot, legyenek toleránsak embertársaikkal.
Beszélgetés, meggyőzés, személyes példamutatás-
Gyermekeinkből erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású ifjak váljanak.
Példa, példakép, eszménykép, bírálat, önbírálat
Egyes magatartási normák hiányoznak. Társas kapcsolatukban durva beszéd, hangnem jellemző.
Legyen kötelesség-, és feladattudatuk. Iskolába felkészülten érkezzenek. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a fizikai munka becsülete. Érezze át a földet, az emberiséget fenyegető veszélyeket. Felnőtté válva legyen képes csökkenteni azt.
Az oktatás valamennyi módszere megbízás, követelés, ellenőrzés. Példakövetés, elismerés, dicséret. Oktatás, felvilágosítás, tudatosítás, vita, beszámoló.
Esetenkénti felszerelések hiánya.
10
Olyan aktivitás elérése a tanulóknál, amely a szervezet és pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. Tevékenységek, Célok, feladatok Hiányterületek eszközök, eljárások Életkori sajátosságainak, személyiségének Testi képességek kifejlesztése és megfelelő sport, folyamatos karbantartása testmozgás napi illetve heti A multimédia miatt Települési természetjárás rendszerességgel. kevés a sport és Sportversenyek (kézilabda, foci, Testnevelés órák, testmozgás. alsós, asztalitenisz) település sporttolási lehetőségeinek optimális kihasználása. Önellátási képesség fejlesztése: Tanári egészségtani Tevékenységformák megismerése, Egészségtelen, ismeretek elsajátítása: gyakoroltatása, tudatosítása. rendszertelen beszélgetések, (egészséges étkezés, öltözködés, étkezés. kiselőadások, viták tisztálkodás, testápolás, rendszeretet) Önvédelmi képességek fejlesztése. Egészségügyi intézmények Egészségvédő kép: a mintaszerűen felvilágosító és ellenőrző Elvétve dohányzás és egészséges életmód ismérveinek tevékenysége. alkoholfogyasztás megismertetése, alapvető szokások Drogmegelőző rendőrségi előfordul. gyakoroltatása (egészségkárosító előadások. anyagok, élvezeti szerek kerülése) Identitásvédő kép: a lelki egészség Szituációs játék, vita fontos feltétele. formájában egy-egy téma A realitásnak, a mélyebb, igazabb megbeszélése pl. értékeknek megfelelő osztályfőnöki órákon. viselkedésformák erősítése. Környezetvédelmi képesség Tanórákon, túrákon, fejlesztése. táborozásokon szerzett Földünk globális gondjainak ismeretek, tisztasági megismertetése, a természetes verseny. életközösségek védelme, a közvetlen Hulladékgyűjtés. környezet megóvása.
11
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk negyedik évfolyamának végén a létszám kilencven százaléka: - minden tantárgyból megfelel a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek - (Természetesen elvárás az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt erre, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés – és magatartásformákat - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően
12
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT - ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - A NAT - ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása - Valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adatottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezet ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassuk ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: - színes, sokoldalú iskolai életnek - tanulásnak - játéknak - munkának - fejlessze a tanulók önismeretét 13
-
eddze akaratukat járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégezendő feladatok: - megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalatai és értelmező tanulás elsajátítása, - a tanulási sikervágy fejlesztése - tanulási elismerési vágy fejlesztése, - tanulási igényszint, ambíció, - továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény, - KOGNITÍV képességek fejlesztése, - A világ megismerésének igénye, Erkölcsi nevelés terén: - Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása
14
A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, - egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének, együttélésének fejlesztése, - közvetett hatások kiemelt szerepe (élő- és történelmi személyek, irodalmi hősök) - szociális képességrendszer fejlesztése Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmódismérveinek megismertetése a tanulókkal, - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is, - testi képességeinek fejlesztése, testmozgás iránti igény felkeltése, - egészségvédelem fontosságának tudatosítása, - az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása, - a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása - önismeret. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, - a munka fontosságának tudatosítása, - a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása, - kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A nemzeti és állampolgári nevelés területén elvégzendő feladatok: - a szülőhely, haza múltjának és jelenének megismertetése, - a nemzeti hagyományok, kultúra emlékeinek tisztelete, ápolása - hazaszeretet érzésének felébresztése, - alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, - érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek iránt - igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, a közéletben való részvételre.
15
A
személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés tevékenységi rendszer és szervezeti formái
feladatainak megvalósítását
szolgáló
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a tehetségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: - Hagyományőrző tevékenység - Minden évben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk - Egész napos oktatáson belüli szabadidős tevékenységek A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, a fenntartó döntésének következtében iskolánkban egész napos (iskolaotthonos) oktatási rend működik, 16 óráig.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéshez kapcsolódó feladatok: Célkitűzések:
- életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.
16
örnyezet iránt.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:
Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése,
A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: etmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.
-védésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. -óvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) n és az egészséges életmód kialakításában. hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:
k kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése.
előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai:
17
használata. égek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.
e. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: dolgozóink számára. terhelést. segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskola-pszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. javaslatával. mutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. A családi életre nevelés feladatai: kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.
Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Az egészségnevelési program segítői:
Rendszeresen végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.
18
Rendszeresen segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít.
Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban.
Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Tevékenységi területek: Tanórákon: z életjelenségek megismerése testünk működésének megfigyelése.)
lálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) , a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).
Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: ért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: alkozások
19
– természeti ünnepekről való megemlékezés
tos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele
Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. - szülői értekezletek - fogadó órák - személyes beszélgetések - szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai: folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (környezet ismeret, technika és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. 20
Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösséget irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Jeles napok: Madarak, fák napja, Föld napja stb. Tanulmányi kirándulás, múzeum- és színházlátogatás. Szervezése Nyári táborok, úszásoktatás igény szerinti szervezése.
21
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki munka ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon a tagintézmény-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 22
Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. . Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyéni képességekhez igazodó tanári foglalkozás megszervezése: pl. csoportmunka az órákon, Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére hetente felzárkóztató órát szervezünk .A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításánál minden évben az iskola nevelőtestülete dönt. Tehetséggondozó foglalkozások. Szakkörök. Versenyek, vetélkedők, bemutatók Szabadidős foglalkozások. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskolai lehetőségek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkörök minden iskolai évben újjászerveződnek meghatározott számban és kereten belül. Annak időpontját mindenkor a szakkört vezető pedagógus határozza meg, igazodva a gyerekek igényeihez. 23
-
-
-
-
-
-
A szakkörök szabadon választhatóak, tagja lehet minden tanuló, aki érdeklődést mutat az adott téma iránt. A tanuló a szakkör kiválasztása után írásos igazolást hoz a szülői beleegyezésről, ezzel magára nézve kötelezőnek ismeri el a szakköri munkát az adott tanévben. A szakkörvezetőnek joga van ahhoz, hogy a szakköri munkát hátráltató, viselkedésével zavaró tanulót kizárhassa a szakkör további látogatásából. Minden tanuló legfeljebb két szakkörnek lehet a tagja. Azok a szakkörök, amelyek működtetéséhez nem teremthető költségvetési forrás, önköltségesek. Versenyek, vetélkedők, bemutatók Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színházlátogatások, múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár Teendőit külön megállapodás szerint a községi könyvtár látja el. Az iskolában található könyvek is a diákok rendelkezésére állnak. Az iskola létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit (sportlétesítmény, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit – és vallásoktatást szervezhetnek. Ezen való részvétel a tanulók számára önkéntes.
Tanulmányi versenyeken való részvételen túl, diákjainkat hozzá kell szoktatni a könyvtárba járáshoz, az önálló ismeretszerzéshez. Törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint be tudjanak kapcsolódni különböző pályázati rendszerekbe. (Pl.: rajz-, közlekedési- és meseíró versenyek). 24
Törekedni kell új kapcsolatok kiépítésére más iskolákkal, intézményekkel, csoportokkal, illetve ápolni kell a meglévő kapcsolatokat, hogy gyerekeink összemérhessék tudásukat, ügyességüket. (Pl.: meseíró-, mesemondó- és dalversenyek, bábozás, színjátszás, néptánc,)
25
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásának segítése minden pedagógusnak folyamatos feladata. Elsődleges feladatunk a prevenció, a tanulási kudarcot okozó tényezők feltárása, kiszűrése (pl. dyslexia, dysgrafia, discalculia, testi fogyatékosság stb.). Egyénre szabott, a kudarc okait felszámoló, azt csökkentő differenciált foglalkoztatás, eljárásokat alkalmazunk. A tanulási kudarccal küszködő tanulókat sokkal több alkalommal ösztönözzük, dicsérjük. A felzárkóztatás színterei, szervezeti formái: nciált foglalkozatás -4. évfolyamokon osztályokhoz kötött korrepetálási, egyéni foglalkoztatási lehetőségek
pszichológus) A tanulás mindig az ember és a környezet egymásra hatásának eredménye. Ez az interakciós folyamat sokféle módon megzavarható, akadályozható. A korlátozás okai az egyénben vagy a környezetben kereshetők. A pedagógus feladata, hogy felismerje a kudarc okát, vagy gyanú esetén szakemberhez irányítsa a tanulót.. Sajátos nevelési igényű tanulóink számára lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeikhez igazodva szervezzük nevelő-oktató munkánkat: szükség van; kialakítása és teljesítése; ülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Pedagógiai lehetőségek: 1. a tanulók motiválása, 2. a tanítási órák tervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják, 3. kiemelt feladat a differenciálás: a pedagógus nevelő munkája igazodjon a tanuló egyéni fejlettségéhez, képességeihez, 4. a lemaradóknak felzárkóztatás szervezése, 5. napközi otthon, Egyéni fejlesztési terv szerint történő foglalkozás a gyógypedagógus bevonásával, a tanórákon egyénre szabott, játékos feladatok alkalmazása, melyben a gátlások feloldódnak,bábjátékkal, drámajátékkal segíteni kell az egyéni problémák felszínre jutását, 26
feloldását, sokrétű mozgásterápiával kell segíteni a tanulók idegrendszeri érését, az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, az önmagához képest elért fejlődését. Alapelvünk, hogy egyetlen gyermek fejlesztéséről sem szabad lemondani! 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánk a részképesség zavar tüneteit mutató tanulókat külön fejlesztő órákon foglalkoztatja. E kategóriába tartoznak azok a tanulók, akikről a megyei szakértő bizottság megállapította, hogy szükséges a külön órákon való foglalkoztatás. A heti illetve éves órakeretet egyénre szabottan állapítják meg. A fejlesztő pedagógus egyéni terápiás terv alapján halad ezekkel a tanulókkal. Célunk: Ezen tanulók felzárkóztatása a normál képességű tanulók körébe. Fontos, hogy kialakítsuk a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás – írás készségét, fejlesszük a gyermek kifejező készségét, segítsük az olvasás, írás eszközzé válását ismereteinek megszerzésében. Kiemelt feladataink diszlexiás, diszgráfiás tanulóknál a következők: - pontos diagnózis, fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégzése - testséma biztonságos kialakítása - téri és idői tájékozódás kialakítása - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató – elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése - az értékelés, minősítés méltányos legyen.
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő- és óvóintézkedéseket tegyen a rászorultak érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Az iskolában egy megbízott szaktanár látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Az osztályfőnökökkel együtt működve minden tanév elején, felmérést készít az iskola veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeiről. Tájékoztatja a tanulókat és szülőket, azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Az osztályfőnökök kérésére családlátogatásokon vesz részt. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Ezért iskolánk alapvető feladatai ezen a területen: 27
fel kell ismerni a tanuló problémáit, meg kell keresni az okait, segítséget kell adni a megoldáshoz, jelezni kell a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. Iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal gyermekorvossal. Iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, - differenciált oktatás, - egyéni tanácsadás (tanuló, szülő), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - napközi és iskolai étkezés biztosítása, - szabadidő szervezés.
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Szociális hátrányok enyhítése az alábbi tevékenységek szolgálják: - egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, - napközi otthon, - diákétkeztetés, - felzárkóztató foglalkozások, - családlátogatás, - szülők, és családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. - Biztosítjuk a tehetséges, érdeklődő gyerekek számára az idegen nyelv elsajátítását. - Fontos, hogy a számítógép eszközként való felhasználását elősegítsük diákjaink számára. Lehetőséget nyújtunk erre tanórán kívül is, hogy a gépeket – szervezett irányítás mellett – tanulóink használhassák. - A képességükben gyengébb tanulók számára korrepetálásokat szervezünk. - A kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére külön foglakozásokat biztosítunk, a tanulmányi versenyekre felkészítjük őket. - A tanulókat bevonjuk a környezetszépítésbe, az iskola dekorálásába.
28
- Az iskola, a falu hagyományait ápoljuk, a néprajzi értékeket felkutatjuk.. Ezek által mélyíthető a szülőföld szeretetének érzése, a faluhoz, az iskolához való kötődés. Az iskolában történő hittanoktatás lehetőségét biztosítjuk. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Nem releváns. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat a szülőket iskola életéről, az iskolai munkatervről. illetve az aktuális feladatokról az iskola tagintézmény-vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről; egyéni haladásáról folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. - a tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. - a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. - A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak - Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülménye tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 29
az iskolai és az osztályközösség, céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. - Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. - Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás) Írásbeli tájékoztató. Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 30
Általános szabályok Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. 51
31
Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hét-ben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is enge-délyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szer-vezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsga során – a tanuló részére - lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit a tanulóval ismertetni kell. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A tanuló tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.
32
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tan tárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le 53
33
- a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 20 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyző könyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intéz-mény pedagógiai programjában található követelményrends zerével. TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI
34
1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.3 Az értékelés rendje A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének módja, a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai: értékekhez, illetve országos eredményekhez, -tanulás hatékonyságára, rrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, telményekhez viszonyított tényleges teljesítményének mi-nősítése érdemjeggyel. Elvei: előremutató legyen, soha ne megbélyegző. a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. antárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. Módjai: Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.
35
Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra Önálló kiselőadás Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel A tanuló munkájának értékelése és minősítése jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; Magatartásának értékelése példás, jó, változó, rossz; Szorgalmának értékelése példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni. A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három érdemjegy alapján történjen.
36
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról. Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.
A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Célja: -oktatás folyamatát Személyre szabott legyen
Az értékelés folyamata: szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe. Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol
Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. Magatartáson értjük a tanuló:
37
rtak és közös iskolai szabályaink betartatását,
Szorgalmon értjük a tanuló: ötelességtudatát,
A magatartás értékelése: Magatartás 1. Fegyelmezettség e 2. Viselkedés kultúrája
Példás
Jó
Változó
Nagyfokú állandó
Megfelelő még nem teljesen a sajátja Kivetni valót hagy maga után
Másokat zavaró, változó, de igyekszik Udvariatlan, nyegle
3. Hatása a közösségre 4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete
Pozitív, aktív, jóindulatú Betartja, arra ösztönöz Nagyfokú
Tisztelettudó, udvarias
Közömbös, nem árt Néha hibázik Időnként felelőtlen
Rossz
Erősen kifogásolható, negatív Durva, romboló, durván közönséges Vonakodó, Negatív ártó, ingadozó megfélemlítő Részben tartja be Sokat vét ellene Ingadozó
Megbízhatatlan
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-negyedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; 38
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanu-ló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók kö-zött sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házi-rend tartalmazza. 9. A második-negyedik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. jelentkezés előtt meg kell vizsgálni az iskola belső szabályzatait (pedagógiai program, SZMSZ, házirend, értékelési szabályzat, stb.), hogy megfelel-e az iskola gyermeke számára. végéig biztosítani kell, változtatni csak felmenő rendszerben az új első évfolyamtól lehet. es, ezért a beiratkozásnál semmilyen befizetést, - pl. beiratkozási díjat vagy alapítványi befizetést - nem kérhet az iskola. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt, nem a szülő. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1.Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a tanuló az adott naptári évben augusztus 31-ig a hatodik életévét betöltse. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, 39
a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2-4. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 13. A 2-4. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg; a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 14. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 15. Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-4. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.
40
2. Az intézmény helyi tanterve Az elkövetkező években iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik, tekintettel arra, hogy a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: első évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: tanév 1. 2. 3. 4. 2007 2007 2007 2013- 2014 2013 2007 2007 2014- 2015 2013 2013 2007 2015- 2016 2013 2013 2013 2016- 2017 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: -ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. -ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
41
2.1 A választott kerettanterv megnevezése Intézményünk helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szó-ló EMMI rendelet figyelembevételével az alábbiak szerint határozza meg: Intézményünk a kerettantervek kidolgozása során az OFI által kiadott kerettanterveket alkalmazta adaptálva és átdolgozva a Mozaik Tankönyvkiadó, Nemzeti Kiadó és a Dinasztia Kiadó és az Apáczai Tankönyvkiadó kerettantervi ajánlásai szerint. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7 4 1 1 2 2 1 5 2 25
2. évf. 7 4 1 1 2 2 1 5 2 25
3. évf. 6 4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a matematika, anyanyelv és informatika tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
42
A választott kerettanterv feletti óraszám
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetism eret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 3. évf. 7+1 7+1 6+1
4. évf. 6+1
4+1 1 1
4+1 1 1
4+1 1 1+1
2 4+1 1 1
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
1
1
5
5
5
5
0 25
0 25
0 25
1 27
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2013. szeptember elsejétől az iskolák első évfolyamán bevezetendő kerettantervi szabályozást követően új tankönyvek alkalmazására kerül sor. A legfőbb elv, hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és rendelése, csökkenjenek a szülők kiadásai. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a családok terheit. Az elvek felsorolása: pl: többszintű feladatrendszer, differenciálási lehetőség, tanulói tevékenykedtetésre késztető, tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot, elégítse ki a didaktikai követelményeket, alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez stb. A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; 43
o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; o adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást; o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását; o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetős, tartós kivitelű legyen; o ára legyen mérsékelt.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; 44
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív, interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A./ Célok, alapelvek - Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban - Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon - Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok - gyógytorna gyakorlatok - Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő - adottságú tanulóknak is. - Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása - Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok) - A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. - A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük első tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. B./ A mindennapos testedzés formái A 2012/2013 tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben - heti 5 testnevelés óra kerül 45
bevezetésre. Az átmenetei időszakban a mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik: a. Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3 iskolai sportfoglalkozáson való sportolás: heti 2 óra b. Szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - udvari sporteszközök, pálya és játszótéri elemek használata stb. c. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap. Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható: - tantárgyak: intézményünkben erre nincs lehetőség - foglalkozások: szakkör, sportkör a tanév elején felmért igények és a működtető engedélye alapján. Ezen foglalkozásokra bármely –az iskolával tanulói jogviszonyban lé-vő – tanuló jelentkezhet. A foglalkozások szervezésénél a jelentkezők számán (minimum 10 fő/csoport) kívül a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megszervezéséről - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg a nevelőtestület dönt. Intézményünkben pedagógus választásra a helyi sajátosságok miatt nincs lehetőség
46
2.7 Projektoktatás 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézmény működésének törvényességi ellenőrzése, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének ellenőrzése, értékelése során vizsgálja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség követelményének érvényesülését. Vizsgálja, hogy a közoktatási intézmény döntései, intézkedései, gyakorlatuk során nem sértik-e meg az egyenlő bánásmód követelményét, illetve intézkedéseik, gyakorlatuk során elősegítik-e az esélyegyenlőség érvényesülését. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, iskolai ellátását biztosítja, és a szakértői bizottság vizsgálata után segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődésének, állapotának megfelelő intézményi elhelyezést, a különleges gondozás megvalósulását, elősegítve a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének érvényesülését. A közoktatási intézményében fizetendő díjakról rendeletben a szociális körülmények miatt rászoruló tanulók számára – a rendeletben meghatározott feltételek szerint – tandíj/térítési díj kedvezmény biztosítására ad lehetőséget. A fenntartó biztosítja a gyógytestnevelés, a logopédiai ellátás, a felzárkóztatás igénybevételét az arra rászoruló gyermekek, tanulók számára, törekedve arra, hogy igényjogosultak a szolgáltatásokat lehetőleg a lakóhelyükhöz minél közelebb vehessék igénybe. Az alapító okiratokban deklarált integrált neveléshez, oktatáshoz szükséges tárgyi, személyi, pedagógiai feltételeket biztosítja (gyógypedagógus, habilitációs és rehabilitációs órák egyéni fejlesztésre (Ktv. 52. § (6) bekezdés). A feladatellátás meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy: az intézmény rendelkezik-e a feladatellátás területén olyan hagyományokkal, szakmai tapasztalatokkal, amelyek megtartásra, illetve továbbfejlesztésre érdemesek. Az intézmény a célcsoport számára könnyen elérhető legyen. A szemléletformálás érdekében szükséges a pedagógusok, intézményvezetők gyakorlatorientált továbbképzése az integrált neveléssel, oktatással kapcsolatban. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelésére a K.T. 70.§-nak (1)-(5) foglalt értékelési kategóriákat alkalmazzuk. Az első osztálytól a második osztály félévig a tanulók előmenetelének félévi és év végi értékelése szöveges formában történik. A 2. osztály 2. félévétől a felmérések, a dolgozatok, a szóbeli feleletek értékelése érdemjegyekkel történik. Év végén az adott időszak teljesítményei alapján a tanulók osztályzatokat kapnak. Az érdemjegyek és az osztályzatok ötfokozatú skálán helyezkednek el, a magasabb érdemjegy vagy osztályzat magasabb teljesítményt fejez ki. A minősítés félévkor alapvetően a félév során, év végén a tanév során szerzett érdemjegyek határozzák meg, de az osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni a tanuló adott időszak alatt – képességeihez mérten – végzett munkáját, a jobb eredmény eléréséért tett erőfeszítéseit is. Az érdemjegy mellett alkalmazhatók más értékelési módok is egy-egy féléves ciklus közben. Ezek lehetnek a II.2.5. fejezet 5. bekezdésében leírt bevált formák vagy az egyes tárgyi tantervek „értékelés” pontjában megadott tantárgy specifikus módok.
47
Az értékelés rendszeressége fontos alapelv. Legalább havonta minden tanulónak, minden tantárgyból lennie kell egy érdemjegynek. 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni / önálló órákra előírt feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabály érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kacsolódó gyakorlás, valamint az ismeretek megszilárdítása - az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Hét közben otthoni házi feladatot a tanulók nem kapnak, a táskák – egyéni kérés kivételével – az iskolában maradnak. Az egész napos oktatás keretén belül a tanulók a szabadidős tevékenységek /önálló tanulás keretében végzik a szóbeli és írásbeli feladataikat.
2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez az iskolában az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Mivel iskolánkban két-két évfolyam összevontan tanul a tanulói képességek (integráltan oktatott SNI enyhe ért. fogy, BTMN-es) indokolttá tehetik a csoportbontást a közismereti órákon. Ezeket a tantárgyfelosztás készítésekor a nevelőtestület véleménye és javaslata alapján a fenntartó engedélyezi.
48
2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A.
B.
C.
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és azt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Pontszám Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48
1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,52 1,56 1,58
1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72
1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,7 1,73 1,76 1,79 1,82
1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93
1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03
1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12
1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 49
18 19 20 21
1,51 1,54 1,57 1,61
1,62 1,66 1,70 1,74
1,76 1,80 1,84 1,87
1,85 1,89 1,94 1,98
1,97 2,01 2,05 2,09
2,07 2,11 2,15 2,19
2,16 2,20 2,24 2,28
2,24 2,28 2,32 2,36
1. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Az elért eredmények átszámítása pontszámmá
1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0,97
1,08
1,17
1,24
1,31
1,38
1,43
1,47
2
1,00
1,11
1,20
1,27
1,34
1,41
1,45
1,50
3
1,03
1,14
1,23
1,30
1,37
1,44
1,48
1,53
4
1,06
1,17
1,26
1,34
1,40
1,47
1,51
1,56
5
1,09
1,20
1,29
1,38
1,43
1,50
1,54
1,59
6
1,12
1,23
1,32
1,41
1,45
1,53
1,57
1,62
7
1,15
1,26
1,35
1,44
1,48
1,56
1,60
1,65
8
1,19
1,29
1,38
1,47
1,51
1,59
1,63
1,68
9
1,22
1,32
1,41
1,50
1,54
1,62
1,66
1,71
10
1,25
1,35
1,44
1,53
1,57
1,65
1,69
1,74
11
1,29
1,38
1,48
1,56
1,60
1,68
1,72
1,77
12
1,32
1,41
1,50
1,59
1,63
1,71
1,74
1,80
13
1,35
1,44
1,53
1,62
1,66
1,74
1,77
1,84
14
1,39
1,48
1,57
1,65
1,69
1,77
1,80
1,87
15
1,41
1,50
1,60
1,68
1,72
1,80
1,83
1,90
16
1,44
1,53
1,64
1,71
1,76
1,84
1,87
1,94
17
1,47
1,57
1,67
1,74
1,80
1,87
1,91
1,98
18
1,50
1,60
1,70
1,77
1,84
1,90
1,95
2,02
19
1,54
1,64
1,74
1,80
1,88
1,94
1,99
2,05
20
1,57
1,68
1,78
1,84
1,92
1,98
2,03
2,08
21
1,61
1,72
1,81
1,88
1,96
2,02
2,07
2,11
2. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
50
2. feladat: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan. (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: A tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 1. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 2. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 3. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre Értékelés: 4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20
22
24
26
28
30
32
34
2
24
26
28
30
32
34
36
38
3
28
30
32
34
36
38
40
42
4
32
34
36
38
40
42
44
46
5
36
38
40
42
44
46
48
50
6
40
42
44
46
48
50
52
54
7
44
46
48
50
52
54
56
58
8
48
50
52
54
56
58
60
62
9
52
54
56
58
60
62
64
66
10
56
58
60
62
64
66
68
70
11
60
62
64
66
68
70
72
74
12
64
66
68
70
72
74
76
78
13
68
70
72
74
76
78
80
82
14
72
74
76
78
80
82
84
86
3. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
51
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
16
19
22
25
28
29
30
32
2
20
23
26
29
32
33
34
36
3
24
27
30
33
36
37
38
40
4
28
31
34
37
40
41
42
44
5
32
35
38
41
44
45
46
48
6
36
39
42
45
48
49
50
52
7
40
43
46
49
52
53
54
56
8
44
47
50
53
56
57
58
60
9
48
51
54
57
60
61
62
64
10
52
55
58
61
64
65
66
68
11
56
59
62
65
68
69
70
72
12
60
63
66
69
72
73
74
76
13
64
67
70
73
76
77
78
80
14
68
71
74
77
80
82
83
84
4. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
52
3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan. (A hasizmok erőállóképességének mérése ) Maximum időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló puha szőnyegen hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előrenéző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá : 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
25
28
31
34
36
38
40
42
2
30
33
36
39
41
43
45
47
3
35
38
41
44
46
48
50
52
4
40
43
46
49
51
53
55
57
5
45
48
51
54
56
58
60
62
6
50
53
56
59
61
63
65
67
7
55
58
61
64
66
68
70
72
8
60
63
66
69
71
73
75
78
9
65
68
71
74
76
78
80
82
10
70
73
76
79
81
83
85
87
11
75
78
81
84
86
88
90
92
12
80
83
86
89
91
93
95
97
13
85
88
91
94
96
98
100
102
14
90
93
96
98
100
102
104
106
5. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
53
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20
23
26
29
32
34
36
38
2
25
28
31
34
36
38
40
42
3
30
33
36
39
41
43
45
47
4
35
38
41
44
46
48
50
52
5
40
43
46
49
51
53
55
57
6
45
48
51
54
56
58
60
62
7
50
53
56
59
61
63
65
67
8
55
58
61
64
66
68
70
72
9
60
63
66
69
71
73
75
77
10
65
68
71
74
76
78
80
82
11
70
73
76
79
81
83
85
87
12
75
78
81
84
86
88
90
92
13
80
83
86
89
91
93
95
97
14
85
88
91
94
96
98
100
102
6. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
54
4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan. (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális idő: lányok 2 perc, fiúk 4 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előrenéző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
5
7
9
11
13
15
17
19
2
7
9
11
13
15
17
19
21
3
9
11
13
15
17
19
21
23
4
11
13
15
17
19
21
23
25
5
13
15
17
19
21
23
25
27
6
15
17
19
21
23
25
27
29
7
17
19
21
23
25
27
29
31
8
19
21
23
25
27
29
31
33
9
21
23
25
27
29
31
33
35
10
23
25
27
29
31
33
35
37
11
25
27
29
31
33
35
37
39
12
26
28
30
32
34
36
38
40
13
27
29
31
33
35
37
39
41
14
28
30
32
34
36
38
40
42
7. táblázat: fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
55
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá 1.
2.
3.
Pontszám
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
10
11
12
13
14
15
16
17
13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
12
13
14
15
16
17
18
19
8. táblázat: lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) D.
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján Elért összes pontszám
Minősítés
00 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló 9. táblázat
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
Az egészségnevelési program alapelvei
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének a védelmét.
56
Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.
Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.
Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását.
Egészségnevelési program tervezőinek feladata: Olyan csoport létrehozását tartottuk szem előtt, amely tagjai hatékonyan tudnak együttműködni a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelés feladatában. Egészségfejlesztő csoport javasolható tagjai:
Osztályfőnökök Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Védőnő Iskolaorvos Szülői képviselet – SZMK
Az egészségnevelés fő célkitűzései „Az egészség: érték!” Jövőkép: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik az iskolai nevelésnek oktatásnak. Sikerkritérium: Egészségnevelési programunk végrehajtását akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóinkban ki tudjuk alakítani azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra törekvés, a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életünk szerves részévé váljon. Ennek alapja az aktív együttműködés. a) Rövidtávú célkitűzéseink:
Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körű feltárása. A kérdőívek eredményeinek hasznosítása a prevenció, az egészségnevelés, az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztési program kidolgozásában, gyakorlatában és a korrekciós lehetőségek feltárásában. 57
Gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről, világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről.
A példamutató iskolai környezet tényezői, melyeknek a jövőben kívánunk megfelelni: termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása; iskolai büfé működtetése esetén egészséges élelmiszerek árusítása; az iskolai étkeztetésben az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítása mellett a kulturált étkezési szokások elsajátítása gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése; pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása b) Középtávú célkitűzéseink: Prevenció önmagunk és egészségi állapotunk ismerete egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulásának megelőzése a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a tanulás és a tanulás technikái idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége c) Hosszú távú célkitűzéseink: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás megvalósulása a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzésére a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időszakát megelőzően is
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskolai környezeti nevelés során a tanulók felkészülhetnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
megfelelően stabil, megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére 58
felkelti az igényt és képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, - összefüggő rendszerben való értelmezésére, abban felismerhető kapcsolatok megértésére, - a problémák megkeresésére, okainak megértésére, - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására, környezeti kérdésekben, - a környezet értékeit figyelembe vevő cselekvésre.
Alapelvek között a legfontosabbak: a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség ökológiai lábnyom Célja: Az iskola tanulói és dolgozói között minél több környezettudatosan gondolkodó és cselekvő személy legyen. A tanításban és az iskolai élet minden területén érvényesüljön - a környezeti nevelés, - a fenntarthatóság pedagógiai elvei. Az iskolai munkához több szálon kapcsolódjon a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok részét képezzék az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beépítve, A tevékenységeink és szemléletünk minél szélesebb körben ismertté váljon és az a lakosság körében elterjedjen. Hosszú távú célok A jövőben környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, és ezért ki kell bennük alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket, 59
tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a takarékossági szempontokat figyelembe véve.
A célok eléréséhez különböző készségeket kell kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban Ezek: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikációs, médiahasználat - konfliktus kezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele: Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Az oktatás esélyegyenlőtlenségének mérséklése Az oktatás minőségének fejlesztése A pedagógus szakmai fejlődésének támogatása Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) fejlesztése Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Az iskola környezetnevelési szemlélete Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítani. Kiemelt feladatnak érezzük, hogy tanulóink szemléletén alakítsunk, környezet- és természet szeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ez a munka az iskola szinte minden területére kiterjed. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományi tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. Tanórán, a nyári táborokban megismertetjük a gyerekeinkkel a tábor természetes környezetét. Gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat, megtanítjuk őket, hogy a természetben megtapasztalt jelenségek okait keressék, azok összefüggéseit meglássák. Ezzel elérhetjük, hogy a tanítványaink környezettudatos, környezetvédő, környezetet óvó felnőtté váljanak.
2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartását, szorgalmát havonta az osztályfőnöknek értékelnie kell, amelyet félévkor és év végén osztályzattal minősít. Az osztályfőnök félévi és az év végi értékelést a nevelőtestület felülbírálhatja, módosíthatja. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a döntő. A magatartás elbírálásakor az 60
egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei Magatartás példás a tanuló magatartása, ha: betartja és betartatja az iskola házirendjét, felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, véleményét megfelelő formában közli, betartja az általános emberi és erkölcsi normákat, iskolai és iskolán kívüli tevékenységével hozzájárul az intézmény jó hírnevének öregbítéséhez, nincs írásbeli figyelmeztetője. Jó a tanuló magatartása, ha: ha az iskola házirendjét betartja, magatartása általában kifogástalan, a rábízott feladatokat elvégzi, véleményét megfelelő formában közli, nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó a tanuló magatartása, ha: hibáira rámutatva igyekszik azokon változtatni, az iskola belső rendjének szabályait nem mindig tartja be, véleménye elhamarkodott, és ezt nem megfelelő formában közli, aki vétett a házirend és az általános erkölcsi szabályok ellen, ezért osztályfőnöki figyelmeztetésben, megrovásban részesült, igazolatlanul mulasztott, a házirend előírásait sorozatosan megsérti. rossz a tanuló magatartása, ha: felelősségérzete nincs, közösségi magatartása bomlasztó, társainak rossz példát mutat, igénytelen, saját hibáját nem ismeri el, véleménynyilvánításában durva, egy adott félév alatt igazgatói figyelmeztetésben, megrovásban részsült vagy több szaktanári figyelmeztetést kapott, több alkalommal igazolatlanul hiányzott. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
Szorgalom példás a tanuló szorgalma, ha: kötelességét képességeinek megfelelően végzi, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, munkája önálló, esztétikus, 61
az órai és az otthoni feladatokat rendszeresen elvégzi, osztály vagy iskolai közösségi munkát végez. jó a tanuló szorgalma, ha: kötelességét képességeinek megfelelően végzi, törekszik az önállóságra, az esztétikus munkavégzésre, igyekszik órai és otthoni feladatait rendszeresen végezni. Változó a tanuló szorgalma, ha: nem képességeinek megfelelően teljesít, rendszertelenül készül, teljesítménye ingadozó, hiányosan látja el órai és otthoni feladatait, érdemjegyeit több tárgyból is lerontja. hanyag a tanuló szorgalma, ha: képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi előmenetele érdekében, munkájában rendszertelen, megbízhatatlan, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, tanuláshoz nyújtott tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, valamely tárgyból elégtelen.
2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Szempontjai: tanulmányi munka eredménye, - magatartás, - sport, munka - osztályfőnöki, szaktanári, napközi vezetői. Formái: - osztály előtt, - iskolaközösség előtt, - szülői közösség előtt, - falu nyilvánossága előtt. Fokozatai: - szaktárgyi dicséret (szóban vagy írásban a tájékoztató füzetbe), - nevelőtestületi dicséret (naplóba vagy tájékoztató füzetbe, félévkor, év végén), - szaktárgyi dicséret év végén ( a bizonyítványba „kitűnő” bejegyzéssel), - igazgatói dicséret tanulmányi, művészeti versenyeken és sportmunkában való jó szereplésért (az iskola nyilvánossága előtt, bejegyezve az iskolai évkönyvbe), - Heves megye jó tanulója, jó sportolója cím (a megye feltételei szerint). Csoportos jutalmazási formák: - jutalomkirándulás, - színházlátogatás - kiállítás látogatás stb. 62
Elmarasztalás Szempontjai tanulmányi munka, - magatartás. Formái - a személyi jogokról szóló törvény vonatkozó paragrafusai alapján. Fokozatai - osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, - Szaktanári, napközis nevelői figyelmeztetés - osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, szigorú megrovás. - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgató megrovás, - nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás - másik iskolába való áthelyezés A dicséretet és a büntetést is írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK I. ÉRVÉNYESSÉGI IDŐ A pedagógiai program 2013. szeptember 1-jével lép életbe, és a fenntartó által elfogadott módosításokat, alapelveket tartalmazza intézményünkre vonatkoztatva. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre, azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig szól. A 2017/2018-as tanév során a nevelőtestületnek mindenképpen teljes körű felülvizsgálatot, értékelést kell végeznie és szükség esetén módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készíteni, bevezetni. A pedagógiai programot az alábbiak szerint módosítjuk: tankönyvváltás miatt kétévente felülvizsgáljuk 63
64
65
66
