A 326/2013 Korm. rendelet 2016 júliusi változásai 1.0* Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő
*A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A www.szakalferencpal.eoldal.hu weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.
Elöljáróban • A ppt-ben nem mindenhol idéztem betű szerint a jogszabályt. • Azokat a változásokat emeltem ki (témák szerint csoportosítva), amelyek a hétköznapi munkát közvetlenül érintik. Kisebb szövegpontosításokkal, értelemszerű javításokkal nem foglalkoztam. • A ppt segítséget nyújt a változások megismeréséhez, de a jogszabály pontos ismeretét és tanulmányozását nem helyettesíti!
Minősítés
Az ideiglenesen PII-be soroltak helyzete • A módosított 36.§ (4) bekezdés szerint az ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógusok besorolása minősítési eljárás nélkül véglegessé válik, a minősítési tervből törlik őket, további minősítési kötelezettségük megszűnik. • Aki viszont ideiglenes PII-ben van, de volt egy sikertelen eljárása, nem kapja meg a véglegesítést, neki 2019. december 31-ig át kell esnie egy sikeres eljáráson, különben 2020. január 1-től visszasorolják PI-be. • Az ideiglenes besorolás idejére kapott PII-es illetmény és a PI-es illetmény különbözetét nem kell visszafizetnie.
A nyugdíjhoz közelállók helyzete • A 39/K.§ szerint azok a PI-be soroltak, akiknek 2016. szeptember 1-jén a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár eléréshez nem több, mint 7 évük volt hátra, 2017. január 1-től eljárás nélkül megkapják a PII besorolást. • Minősítési kötelezettségük ezzel megszűnik. • Ez sem vonatkozik azokra, akiknek volt már sikertelen minősítése.
Gyakornok besorolása • A 2.§ (1) bekezdése kiterjed az előmeneteli rendszer hatálya alá eső nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre (NOKS) is. • A 2.§ (1) bekezdés szerint Gyakornok fokozatba sorolandó pedagógust nem kell gyakornokként besorolni, ha előzőleg már magasabb besorolásra jogot szerzett. • Értelemszerűen módosult a (3) bekezdés is: Ha a 2 és 6 év közötti szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus sikeres minősítő vizsgát tett, akkor nem kell a jogviszony létesítésekor Gyakornok fokozatba sorolni.
Szakmai gyakorlati idő számítása • Az eddigiek mellett beszámít a szakmai gyakorlati időbe az állami iskola 1-8. évfolyamán egyházi jogi személy által szervezett hitoktatás is, ha eléri a legalább heti 10 órát [6.§ (1) e)] • A köznevelés országos irányításával összefüggő munkakör ideje nem csak közszolgálati, hanem állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony esetén is beszámít, és nem szükséges a miniszter igazolása. • Az összes szakmai gyakorlati időként figyelembe vehető jogviszonyt figyelembe kell venni a pedagógus szakképzettséggel rendelkező NOKS körbe tartozók esetében is. [6.§ (4a)] • A 6.§ (3) bekezdés szerint ha a pedagógusnak nincs 2 év szakmai gyakorlata, de van bármely jogviszonyban 6 éve, akkor PI-be kell sorolni. Ez eddig is csak pedagógus munkakörre vonatkozott, de az új (3a) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a NOKS körbe tartozók esetében nem alkalmazható.
Minősítésre jelentkezés •
• • •
•
• • •
Változik a jelentkezés határideje: Már nem április 30-a, hanem március 31-e lesz a határidő. A keretszámok és feltételek meghirdetése továbbra is február végén történik, a jelentkezési időszak tehát egy hónappal rövidebb lesz. [10/A.§ (2)] (Véleményem szerint így is bőven elég.) A jelentkezést a védésig már nem csak keresőképtelenségre hivatkozva, hanem – megfelelő igazolásokkal – hozzátartozó otthoni ápolására hivatkozva is vissza lehet vonni. [10/A.§ (2c)] A 3.§ (2) bekezdés, mely legalább 2 év várakozási időt írt elő az eljárás folytatásához annak, akinek az eljárás közben szűnik meg a jogviszonya, majd újat létesít, ebbe a §-ba került át mint új (2a) bekezdés. Ha 3 hónapon belül létesít új jogviszonyt, akkor 15 napon belül kérheti a megszűnt eljárás szerinti új eljárás megszervezését. [12/C.§ (5)] A rendelet újra külön hangsúlyozza, hogy az intézményvezető köteles rögzíteni a jelentkezést. [10/A.§ (2b)] A rögzítés határideje egyelőre maradt május 10-e, ami elég logikátlannak tűnik, de semmi gond, januártól április 15-re módosul egyéb apró változásokkal, de erről majd januárban... [10/A.§ (3)] Május 10-e azonban bennmaradt a naptárban, május 31-e helyett ez lett a rögzítés elmaradása esetén beadandó kérelem határideje. [10/B.§ (2) a)] Vagyis az egész jelentkezési procedúra rövidebb lesz. A kötelező minősítésre továbbra sem kell jelentkezni, viszont idejét hivatalból rögzíteni kell. Ha ez elmarad, ennek tudomására jutásától számított 10 napon belül lehet kérni. Ugyanez a helyzet jogviszonyváltás esetén. [10/B.§ (2) b)] A vizsga vagy eljárás felfüggesztésének okát illetve annak megszűntét haladéktalanul fel kell tüntetni az informatikai rendszerben. [10/A.§ (8)]
Portfólió • A feltöltés határideje november 30-áról 25-ére módosult. • Viszont azt is rögzíti a rendelet, hogy a felületet június 30-ig meg kell nyitni, illetve legalább 45 napot mindenképp biztosítani kell a feltöltésre. [11/A.§] • Ez utóbbi azonban csak a 2018-as eljárásokra vonatkozik először. [39/N.§] Idén tehát majd valamikor nyílik a felület, de biztosan előbb zárul! • A 11/A.§ (4) bekezdése szerint továbbra is lehetőség van a portfólió (sőt a pályázat!) módosítására a munkakör vagy a tantárgy változása miatt, de – sokkal logikusabban – már nem a portfólió feltöltése után, hanem a jelentkezés után bekövetkezett változás miatt lehet ezt kérni.
A fontosabb új határidők • • • • • •
Minősítésre jelentkezés: március 31. Jelentkezés rögzítése: április 15.* Rögzítés elmaradása miatti kérelem: május 10. Portfólió-felület megnyitása: június 30. Portfólió elkészítésének határideje: november 25.** Az általános gyakorlat miatt minden napban meghatározott határidő napban és nem munkanapban kerül meghatározásra. Ez fontos változás! (Azért csúszott még be munkanap is [10/A.§ (7)], ez majd nyilván később módosul napra…)
*A rendeletben ez csak januártól jelenik meg. ** Ez már a 2017-es eljárásokra is vonatkozik!
Kutatótanár és Mesterpedagógus pályázat 1. • Az értelmező rendelkezések (1/A. §) bővültek a két pályázat definíciójával: – 1a. Kutatótanár pályázat: a Kutatótanár fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Kutatóprogram) – 1b. Mesterpedagógus pályázat: a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Mesterprogram)
• Ezzel világossá válik a pályázat és a program közti különbség is: A program a pályázat része. • Mindkét pályázat tartalmát a 9/B.§ írja le. Ennek (4) bekezdés g) pontja szerint már nem együttműködési szándéknyilatkozat, hanem együttműködési megállapodás a pályázat része. Hogy ez miből áll, azt részletesen leírja az új (4a) bekezdés. • A Kutatótanár esetében ennek bemutatása és bírálata (és nem védése!) az eljárás része. [Lásd a módosult 8.§ (3) bekezdés b) pontot és (4) bekezdést!] • Hiánypótlásra a pályázatokban nincs lehetőség! [11/A.§ (1b)] • Nem újdonság, és sok másból következik, de a 9/B.§ (4) bekezdésének módosított f) pontja egyértelművé teszi, hogy a szakértőként vagy szaktanácsadóként dolgozó mesterpedagógusnak nem kell Mesterprogramot készítenie. • Az egészről részletes szabályok a 9/B.§ (6) bekezdés szerint az Útmutatóban lesznek majd.
Kutatótanár és Mesterpedagógus pályázat 2. • A 2016-ban mesterpedagógusnak vagy kutatótanárnak jelentkezettek a 39/I.§ alapján augusztus 15-ig tölthették fel a pályázatukat. A határidő maradt, de kiegészült annyival, hogy legalább 45 nap áll rendelkezésükre ehhez… • A program annak végrehajtása közben is módosítható a 14.§-ban leírtak szerint. • A program meg nem újítása vagy végre nem hajtása visszasorolást von maga után. [14/A.§] • Az új 1/A melléklet alapján is világossá válik, hogy a Mesterpedagógus és a Kutatótanár esetében nincs óra/foglalkozáslátogatás, csak a pályázat. • Változott az MTA szerepe a Kutatótanár fokozat elérését célzó eljárásban. Nem bizottsági tagot delegál a védésre, hanem részt vesz az MTA delegáltja a Kutatóprogram bíráló bizottságában, ahol a másik két tagot a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagógus Kar adja, és tanácskozási joggal jelen lehet a miniszter megbízottja is. [10/G.§ (2)] • Részt vehet továbbá a Mester eljárásában a megállapodásban szereplő külső partner delegáltja (ha van külső partner). [10/D.§ (3) f)]
Mesterpedagógus fokozat feltételei • Jelentősen kiegészült a Mesterpedagógus fokozat feltételeiről szóló 4.§: – Aki szakértői-szaktanácsadói feladatokkal akarja teljesíteni a Mesterpedagógus számára szükséges pluszfeladatokat, annak a pályázat elkészítésének határidejéig kell a továbbképzést elvégeznie. – Aki vezetői vagy magasabb vezetői feladatokkal akarja teljesíteni (erről ír pályázatot), annak a jelentkezéskor és az eljárás teljes időtartama alatt rendelkeznie kell a megbízással.
• A besorolásnak a sikeres eljárás mellett a jelentkezéstől függően e kettő valamelyike is feltétele. • Továbbá ha szakértő vagy szaktanácsadó lesz, akkor a megfelelő névjegyzékbe vétel is a besorolás feltétele.
Az eljárás lefolytatása • Pontosabb lett a 11/B.§ (2) bekezdése, az intézményvezető köteles lehetővé tenni az eljárásban való részvételt a pedagógus számára, mégpedig a rendes munkaidő terhére. Vagyis világossá teszi a jogszabály, hogy az eljárás alatt a pedagógus dolgozik! • PI és PII fokozatnál már nem elég a megfelelő % elérése (65, 75), az is szükséges, hogy a kompetenciák százalékos értéke egyenként is meghaladja a 25%-ot! [12/B.§ (3)] • Az eljárást meg kell szüntetni akkor is, ha a szükséges vezetői megbízás nincs meg, vagy megszűnik, viszont az eddigiektől eltérően minősítő vizsga vagy kötelező eljárás esetén akkor sem kell megszüntetni, ha a jogviszony 6 hónapnál tovább szünetel. [12/C.§ (1) a) és c)] • Megjelenik a pedagógus kérelmére történő felfüggesztés is: 15 napot meghaladó keresőképtelenség idejére, szülési szabadság vagy kötelezően biztosítandó fiz. nélk. szab. idejére és szakértői/szaktanácsadói képzés idejére (legf. 1 év) lehet kérni, és kell (!) megadni. [12/C.§ (3)] • A 12/D.§ (2) bekezdése szerinti panasz elbírálása során az OH további szakértőt is bevonhat. Ez eddig akkor volt lehetséges, ha a panaszt a bizottság elutasította, de a pedagógus fenntartotta.
A minősítő vizsga NOKS körbe tartozók* esetén • A 8.§ új (1b) bekezdése szerint két fő eleme van az eljárásnak: – A helyi értékelési szabályzatban az adott munkakörre meghatározott feltételek teljesítése, – A hospitálási napló elemzése.
• Ebből két dolog következik: – A NOKS körbe tartozónak hospitálnia kel, és erről naplót kell vezetnie. Ezt az (1a) bekezdés írja elő, mégpedig félévenként legalább 5 órában. Ehhez kapcsolódik a 9/A.§ (3) bekezdése is. – Kell lennie egy értékelési szabályzatnak. Ennek tartalmáról, és elfogadásának módjáról a 9.§ új (2)-(3)-(4) bekezdése rendelkezik, minta az 5. mellékletben található. A határidő a 39/L.§ (2) bekezdése alapján számítva 2016. október 1.
• Az eredményeket az informatikai rendszerbe kell feltölteni, a dokumentumokat meg kell őrizni. [10/A.§ (7)] • A 10/G.§ (1) bekezdésből kiderül, hogy lényegében az intézmény saját hatáskörében zajlik az eljárás, fő felelőse természetesen az intézményvezető. *Pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak
Pedagógus munkaidő
Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és DÖK segítői feladatok a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben • A 17.§ (1) bekezdése sorolja fel azokat a feladatokat melyeknek végzése a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető. („-hető”, tehát nem kötelező!) • Ebben továbbra is benne van a fent említett három feladat, de az új (1a) bekezdés kijelenti, hogy ezek összesen legfeljebb heti 4 órában beszámítanak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe. • Kijelenti, hogy beszámítanak, vagyis nem be lehet, hanem be kell számítani! • Az (1) bekezdésből kiderül, hogy az osztályfőnökséget és a munkaközösség-vezetést heti 2, a harmadikat pedig heti 1 órában kell beszámítani, de az (1a) bekezdés szerint a három legfeljebb összesen 4 órában számítandó be. • A kedvezmények ugyanakkor nem halmozhatók végtelenségig! A 17/A.§ (13) bekezdése szerint a 17/A.§-ban foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet kevesebb, mint a rá vonatkozó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimumának 75%-a, vezetőtanár esetében pedig 11 óra.
Megszűnt a 32 órában kötelező benntartózkodás! • A 17.§ (3) bekezdés első fele, amely előírta, hogy a pedagógus köteles a kötött munkaidőben az intézményben tartózkodni, hatályát vesztette. • Megmaradt viszont a második fele, mely szerint a kollektív szerződés, ennek hiányában pedig a munkáltató határozhatja meg azokat a feladatokat, amelyeket kötelező az intézményben elvégezni. • A köznevelési törvény 61.§ (6) bekezdése alapján ezt a munkáltatói jogot az állami intézményekben is az intézményvezető gyakorolja!
A rendelet nem ír elő munkaidőnyilvántartást • Hatályát vesztette a munkaidő-nyilvántartás vezetését előíró 17.§ (7) bekezdés. • Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell nyilvántartást végezni, mert azt valójában eddig sem ez a rendelet, hanem a munka törvénykönyve írta elő! • Méghozzá a törvény szerint a teljes munkaidőről pontos és naprakész nyilvántartást kell vezetni, a kezdés és befejezés pontos nyilvántartásával… • Viszont a rendelet már nem írja elő, hogy ezt az órarend és a munkaterv alapján kell vezetni, szóval lehet akárhogy.
Nem szakértő/szaktanácsadó mesterpedagógusok feladatai • A 17/A.§ (8) bekezdésében az eddigi felsorolás strukturáltabb lett. • A már meglévő lehetőségek közül némileg módosult az első, ami már nem pedagógusjelölt, hanem általában pedagógus szakmai segítése, és nem gyakornok felkészítése a vizsgára, hanem gyakornok mentorálása, ami lényegesen hosszabb folyamat. • Új lehetőség az intézményvezetőként végzett intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatok és fejlesztések. • Várhatóan az Útmutató is pontosít majd ezeken.
Kutatótanár munkaidő-kedvezménye • A 17/A.§ (10) bekezdése szerint a kutatótanárnak csak akkor járt volna munkaidő-kedvezmény, ha szakértői/szaktanácsadói tevékenységet végez. • Ez most megváltozott, jár neki a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti 2 óra munkaidő-kedvezmény a programjának végrehajtására. • Vagyis az órája nem lesz kevesebb, ez tulajdonképpen a 17.§ (1) bekezdés felsorolásának kutatótanárra vonatkozó kiegészítése.
Egyebek
Pótlékok • A 32.§ (5) bekezdése módosult. • Eszerint a NOKS körbe tartozó alkalmazott nem akkor jogosult a gyógypedagógiai pótlékra, ha az intézményben az SNI tanulók száma eléri a 33%-ot, hanem akkor, ha a munkaköri feladatai ellátásával érintett gyermekek legalább 33%-a SNI. • (És persze akkor is, ha kizárólag SNI gyermekekkel foglalkozik.)
Gyakorlati oktatásvezetők létszáma • A 35.§ (1) bekezdés szerint a 3. melléklet már a gyakorlati oktatásvezetők létszámát is tartalmazza. • Ez állami szakképző iskolában 200-nál több tanuló esetén 1 fő, illetve ugyanennyi állami szakképző iskola tagintézményében is, szintén 200 tanuló felett. • Szakképzési centrum tagintézményében tagintézményenként ugyancsak 200 tanuló felett 1 fő.
Egyéb változások 2017. januártól • A szaktanácsadói képzéseket az OFI helyett az Eszterházy Károly Egyetem szervezi majd. [36.§ (6) b); 36/A.§ (1) e)] • A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező NOKS körbe tartozók illetménye nem lehet majd kevesebb mint a Kjt. szerinti besorolásuk alapján járó garantált illetmény 110%-a.