Ikt: 235/O/2013.
A KUNSZIGETI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (9184 Kunsziget, Petőfi tér 12.; OM: 201490) HÁZIRENDJE
KUNSZIGET 2013
1
TARTALOMJEGYZÉK
Rövidítések jegyzéke: ............................................................................................................................. 3 I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok ................................................................. 3 II. A tanulók jogai és kötelességei .......................................................................................................... 8 III. Az egyéb foglalkozások rendje ........................................................................................................ 10 IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,valamint a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések .................................................................................................... 11 V. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................ 13 VI. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok ............................................... 15 Iskolai védő, óvó előírások ................................................................................................................... 16 Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések .................................................. 17 Tanulói illemkódex ............................................................................................................................... 18 Etikai kódex a Kunszigeti Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában dolgozó pedagógusok számára ............................................................................................................ 19 A HÁZIREND HATÁLYA ÉS NYILVÁNOSSÁGA........................................................................................ 23
2
Rövidítések jegyzéke: • • • •
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2010. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: Tpr. vhr.) I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok
[Nkt.25. § (2)–(3) bekezdései, 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés a)–c) és e)–f) pontjai, 16. § (3) bekezdés, 129. § (1)és (5) bekezdései, 2. sz. melléklet] 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 2. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.45-kor az iskola épülete előtt. Az osztálytermekbe reggel 7.45 órától lehet bemenni (ettől eltérően /indokolt esetben/ az ügyeletes tanár a fentiektől eltérő időpontot is meghatározhat). [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8.00 – 8.45 2. óra: 8.50– 9.35 3. óra: 9.50 – 10.35 4. óra: 10.50 – 11.35 5. óra: 11.40 – 12.25 6. óra: 12.35 – 13.20 7. óra: 13.25 – 14.10 8. óra: 14.15 – 15.00 9. óra: 15.10 – 15.55
szünet: 8.45 – 8.50 szünet: 9.35 – 9.50 szünet: 10.35 – 10.50 szünet:11.35 – 11.40 szünet: 12.25 – 12.35 szünet: 13.20 – 13.25 szünet: 14.10 – 14.15 szünet: 15.00 - 15.10
A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. A becsengetést követően a tanulóknak haladéktalanul a tanterembe kell menniük. Amennyiben a pedagógus nincs a tanteremben a tanóra kezdetekor, a becsengetést követő 5. percet követően a hetes ezt jelzi az igazgatói irodában. A főétkezésre biztosított időszak alsó tagozaton az 5. óra, felső tagozaton a 6. óra. Azok tanulók, akik nem veszik igénybe a menzát, szintén az étkezőben tartózkodnak. A tízórait és az uzsonnát alsó tagozatosok az osztályteremben, felső tagozatosok az étkezőben fogyaszthatják el, ez idő alatt kötelező az étkezésre biztosított teremben tartózkodni. A tanítás reggel az egész napos iskolai munkarend szerint 8 órától 16 óráig tart. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 15. 55-kor befejeződnek [Rendelet 5. § (2) bekezdés a)–c) pontjai]. 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyeken: a folyosón, az udvaron, a kijelölt tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető pedagógussal. Az iskola épületében 3
és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat.[Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 4/A. Az ügyeletes tanuló feladatai: -
Az ügyeletes tanulók a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes szolgálatot
látnak el hetenkénti beosztásban, a kijelölt területeken. Munkájuk zavarása, utasításaik megszegése súlyos fegyelmi vétségének minősül. -
A diákügyelet összeállítása a diákönkormányzatot segítő tanár feladata, aki minden
iskolahétre kijelöli az azon a héten ügyeletet ellátó tanulókat. -
A diákügyeletet a 7. – 8. osztályos tanulók látják el, osztályonként 2 -2 fővel.
-
Az ügyeleti beosztást az osztályok a nevelői szoba előtt elhelyezett hirdetőről,
valamint az osztályfőnök értesítése által tudják meg. -
Az ügyeleteseknek a következő területekre kell ügyeletest biztosítania: 1 fő a 7. osztályból : Földszint - Ebédlő 2 fő a 8. osztályból : 1. Emelet 1 fő a 7. osztályból : 2. Emelet
-
Az ügyeleteseknek 7:45-től kell a tanítás végéig ügyelniük, valamint minden
szünetben ügyeletet kell biztosítaniuk minden – a fent meghatározott- helyen. Az ügyeletes feladatai: - a szolgálat előtt jelentkezik az ügyeletes pedagógusnál és végrehajtja utasításait, - felügyel a házirend betartására az ügyeleti területen: a folyosókon, a kapcsolódó tantermekben és mellékhelyiségekben, - ellenőrzi a hetesek munkáját - figyelmezteti, majd a rendbontás ismétlődésekor jelenti az ügyeletes pedagógusnak a fegyelmezetlen tanulókat. - becsengetés után ellenőrzi a mellékhelyiségeket, ha szükséges lekapcsolja a világítást, és becsukja az ajtókat. - az étkezési szünetben ellenőrzi, hogy mindenki lemenjen az ebédlőbe, majd ő is megy étkezni, és ott segíti az ügyeletes tanár munkáját. - a szabadtéri szünetben ellenőrzi, hogy mindenki kiment-e az udvarra, majd ő is a tanulók után megy, és ott segíti az ügyeletes tanár munkáját. (A 7. osztályos ügyeletes az iskola előtt a 8. osztályos, pedig az udvaron)
4
4/B. Az ügyeletes tanár feladatai: adott időben és helyen biztosítja a folyosók, osztálytermek, az étkező és az udvar rendjét, felel a gyermekek és tárgyi eszközök épségéért. Az ügyeletes felel azért, hogy a tanítási idő végén a tanulók az iskolát elhagyják, a bejáró tanulók az őket szállító autóbuszra felszálljanak. 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét felügyelet nélkül nem hagyhatja el. Rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes, telefonos vagy írásbeli kérésére, az igazgató írásos engedélyével lehetséges. [Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni. A tanteremben csak a hetesek maradhatnak. A szaktantermeket a szaktanárok kötelesek bezárni.[Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, folyosói, udvari ügyeletesek. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A tanulói ügyeleteseket a kijelölt vezető/pedagógus osztja be. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont] 10. A hetesek feladata, hogy minden tanítási óra előtt vegyék számba a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról tegyenek jelentést az órát tartó pedagógusnak. Ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum 5 perccel, jelentik az igazgatói irodában. Gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétamennyiségről, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak vagy az ügyeletes pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek. [Nkt. 25. § (2) bekezdése, 46. § (1) bekezdés c) pont]
11. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik (a IV. fejezetben megfogalmazottak szerint). [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 12. Egy tanítási napon a tanuló maximum két témazáró/felmérő dolgozatot írhat. E rendelkezés vonatkozásában dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára, továbbá egyeztet a kollégákkal a tervezett dolgozatokról.[Nkt. 25. § (2) bekezdés, Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont] 13. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított 7 tanítási nap belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen.
5
Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 13/A. A pedagógus köteles az általa adott érdemjegyet a tanuló számára történő ismertetést követő három tanítási napon belül az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe rögzíteni, utóbbi esetben megjelölni a kapott érdemjegy módját is. 14. A tanulók félévi és tanév végi érdemjegyének megállapításánál a pedagógus a helyi tantervnek megfelelően figyelembe veszi azt az elvet, hogy amennyiben a tanuló tanév során szerzett érdemjegyei elérik a 0,75-os átlagot, az érdemjegyet felfelé kell kerekíteni. 0,5- ös átlag alatt az érdemjegy felfelé nem kerekíthető. Amennyiben a tanuló érdemjegye a fent megfogalmazott szintet nem éri el és a pedagógus a magasabb érdemjegyet javasolja, a pedagógus köteles javaslatát megindokolni. A javaslat során figyelembe vehető indokok elsősorban: - a tanuló szorgalma - a tanuló képességei - tanuló javított/rontott a korábbiakhoz képest - a tanulót önhibáján kívül (pl. betegség, családi körülmények) teljesített gyengébben. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. [Nkt. 54. § (6) bekezdés] 15. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont] 16. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért (beleértve az iskola által szervezett, iskolán kívüli programokat is), kivéve, ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót kötelességeinek teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. [Nkt. 25. § (3) bekezdés] 17. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdés] 18. Tanítási időben és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon (smartphone), walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó használata tilos. [Nkt. 25. § (2) bekezdés, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont]
6
19. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgó- és tökmag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. [Nkt. 25. § (3) bekezdés] 20. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezen kívül kémia, fizika, alapfokú művészetoktatás, informatika, technika, testnevelés tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. [Rendelet 129. § (1) bekezdés] 21. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembe vételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. [Rendelet 2. sz. melléklet] 22. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. [Rendelet 5. § (2) bekezdés f) pont] 23. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. [Rendelet 129. § (5) bekezdés] 24. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel egységben kell értelmezni és alkalmazni. [Rendelet 129. § (5) bekezdés]
7
II. A tanulók jogai és kötelességei [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdés, 46. § (1) bekezdés c) pont és (9)–(11) bekezdés,50. § (1) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a (2) bekezdés d) és g) pontja, 14. § (5) bekezdés, 51. § (2) bekezdés b)–c) pontja és(10) bekezdése] 1. A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdés] 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót. [Nkt. 50. § (1) bekezdés] 3. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben – megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi), a bevétel 50 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében díjazás illeti meg.[Nkt. 46. § (9)–(11) bekezdés, Rendelet 5 § (1) bekezdés b) pont] 4. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése, majd a foglalkozási hely eredeti állapotának visszaállítása.[Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont] 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken – az előre megbeszéltek szerinti – ünnepélyes ruhában jelenjen meg. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 6. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről, továbbá a visszafizetésekről– különös tekintettel az alapfokú művészetoktatásban fizetendő díjakra - tanévenként a fenntartó és az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. [Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont] 7. A térítési díjakat minden hó 15. napjáig előre kell befizetni az iskolatitkárnál vagy az iskola ezzel a feladattal megbízott alkalmazottjának. [Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont] 8. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, az iskola által közzétett időpontban kell az iskolatitkárnál befizetni. [Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont] 8
9. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább egy nappal előre személyesen vagy telefonon lemondja. [Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont] 10. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után –, a nevelőtestület dönt. [Rendelet 5. § (1) bekezdés c) pont] 11. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája kiemelkedő.[Rendelet 5. § (1) bekezdés c) pont] 12. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatást a szociális elvek figyelembevételével ítéli oda, a döntésnél a 11. pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. [Rendelet 5. § (1) bekezdés c) pont] 13. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. [Rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont] 14. A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-áig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló szülője eddig az időpontig jelzi, hogy a következő tanévtől az egyházi jogi személy által megszervezett hit- és erkölcstan vagy a kötelező erkölcstan órán kíván részt venni a vonatkozó jogszabályok szerint. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.[Rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont, 14. § (5) bekezdése] 15. A vonatkozó jogszabályok szerint a történelmi egyházakkal egyeztetve – heti 1 tanórában – biztosított tanulóink számára a hitoktatás. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 16. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. [Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont] 17. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – különösen indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. [Rendelet 51. § (2) bekezdés b)–c) pontjai] 18. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb – az előbb megjelölt időponttól számított – öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. [Rendelet 51. § (2) bekezdés b)–c) pontjai]
9
19. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra teljes időtartamának megfelelő számú percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. [Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont, 51. § (10) bekezdés] 20. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a résztvevő diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a szabadon választott programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben. [Rendelet 5. § (2) bekezdés g) pont] 21. Az iskola tanulóitól elvárt magatartást a 2. sz. mellékletben található tanulói illemkódex tartalmazza. III. Az egyéb foglalkozások rendje [Nkt. 25. § (2)–(3) bekezdése, 46. § (1) bekezdés c) pont, 72. § (4) bekezdése, Rendelet 5. § (1)–(2) bekezdése, 16. § (3) bekezdés] 1. Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel –a jogszabályban előírt foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között az órarendnek megfelelő szünetet kell tartani.[Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja, 16. § (3) bekezdés] 2. Annak a tanulónak, aki a szakértői bizottság szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. [Nkt. 25. § (2) bekezdés, 72. § (4) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja] 3. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozott tanulók tanulói jogviszonyuk ideje alatt jogosultak a könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételére.[Nkt. 25. § (2) bekezdés] 4. Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 21 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra 10 tanulónként legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. [Nkt. 25. § (2) bekezdés] 5. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi. [Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont]
10
IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,valamint a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések [Rendelet 5. § (1) bekezdés e)–f) pontja, Tpr. 8. § (7)–(8) bekezdése, Tpr. vhr. 29. § (7) bekezdése] 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint jutalomban részesíti. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pontja] 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 3. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint dicséretben részesülnek. [Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont] 4. Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi,fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont] 5. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont] 6. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettel arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont] 7. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovásbüntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió, a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. [Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont)] 8. Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján 11
adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni.A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését a tanuló, illetve a szülő kérheti. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelemelutasítása ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint egy további pedagógus.[Tpr. 8. § (7)–(8) bekezdése] 9. A köznevelés ágazati jogszabályainak rendelkezése szerint az állam által biztosított, az igazgató által a könyvtári állományba felvett, s ott elkülönítetten kezelt ingyenes tankönyvekhez – mely alól a munkafüzetek kivételt képeznek – a tanuló részére a tanév feladatainak ellátása céljából a hozzáférést biztosítani kell. A könyvtári adminisztrációnak ki kell alakítania és tanévi rendszerességgel frissíteni kell a szakmai munkaközösségek/szaktanárok által meghatározott követelménylista alapján összeállított tankönyvlistát, melyből nyomon követhető, hogy a tanuló számára az egyes évfolyamokon mely feladatok ellátásához, milyen – az állam által ingyenesen biztosított – tankönyv szükséges. Az adott tankönyveket a tanulóknak – a tankönyvek példányszáma által meghatározott keretek között – a tartós tankönyvek kölcsönözésére vonatkozó szabályok szerint kell rendelkezésére bocsátani, melyről külön könyvtári nyilvántartást kell vezetni. Az ingyenes tankönyv átvételéről a szülőnek/tanulónak írásban kell nyilatkoznia. [Tpr. vhr. 29. § (7) bekezdése] 10. A nevelőtestület a tankönyvrendelés elkészítésének, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt részletes helyi szabályozási rendjének megvalósítására az iskolai munkaterv vonatkozó tartalmi egységében határoz meg egyedi szabályokat, nevez meg felelősöket és határidőket. [Tpr. vhr. 29. § (7) bekezdése]
12
V. Egyéb rendelkezések [Nkt. 39. § (1) bekezdése, 48. § (1) bekezdése, Rendelet 5. § (1) bekezdés d), g)–h) pontjai, 24. § (6) bekezdése] 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. [Nkt. 48. § (1) bekezdés] 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembe vételével –az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. [Nkt. 48. § (1) bekezdés] 2.1. Az iskolában működő formális tanulóközösségek (osztályközösségek, diákkörök stb.) tisztségviselőiket titkos szavazással választják a jelölőlistán szereplő tanulók közül. A jelölőlistára az a tanuló kerülhet fel, akit legalább a közösség harminc százaléka javasolt. A nevelőtestület véleményét a jelölőlistára került tanulókkal kapcsolatosan kötelező kikérni írásban szeptember végéig. A nevelőtestület véleményét október 15-ig alakítja ki nevelőtestületi értekezleten, melyre meghívja a véleményt kérő tanulóközösség formális felnőtt vezetőjét. A nevelőtestület véleményezési nyilatkozatában nem támogat olyan tanulót, aki a házirendben foglaltakat nem tartotta be maradéktalanul. A nevelőtestület írásbeli nyilatkozatát a véleményt kérő tanulóközösségnek az igazgató vagy az általa kijelölt a nevelőtestületi értekezleten végig jelenlévő nevelőtestületi tag adja át a közösség előtt a közösség felnőtt vezetőjének, aki a nyilatkozatot felolvassa. A tanulóközösség tagjai kérdéseket intézhetnek a nyilatkozatot átadóhoz, melyre érdemi választ kell kapniuk. A tanulóközösségek ezt követően az általuk választott időpontban hozzák meg döntésüket, bonyolítják le a szavazást. [Nkt. 39. § (1) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 3. A tanulókat osztályfőnökük az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról a tanév első osztályfőnöki óráján tájékoztatja, az iskola igazgatója az iskola honlapján mindezekről folyamatos tájékoztatást ad. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 4. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. Indokolt esetben a szülő számára kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik. Az ellenőrző könyvet a tanulónak kötelező az iskolába hoznia, ennek elmulasztása a Házirend megszegésének minősül. Többszöri mulasztás esetén a tanuló fegyelmező intézkedésben részesül. A tanuló az ellenőrző könyvét az első tanítási óra előtt elhelyezi a tanári asztalon, majd a tanítási nap végén elveszi azt, és hazaviszi (azon tanítási órák esetében, amelyek szaktantermekben kerülnek megtartásra, a tanuló köteles az ellenőrző könyvét magával vinni). A pedagógusnak kötelessége az ellenőrző könyvet a tanítási nap végén a tanuló rendelkezésére bocsátani.[Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 5. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a 13
diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői szervezet vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. [Nkt. 39. § (1) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 6. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, az iskola honlapján keresztül folyamatosan írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 7. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. [Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont] 8. Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő az online felületen az iskola által számára – szülői jogon – biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban, illetve a fogadóórán. [Rendelet 5. § (1) bekezdés g) pont] 9. Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a kerettantervekben és a helyi tantervben meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal. [Rendelet 5. § (1) bekezdés h) pont] 10. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni a jogszabályban foglalt arányok figyelembe vételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. Amennyiben az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolást az igazgató által kijelölt három főből álló bizottság végzi a sorsoláson résztvevők jelenlétében. A sorsolásról, annak eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni. [Rendelet 24. § (6) bekezdés]
14
VI. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok [Rendelet 129. § (1) bekezdése] 1. E fejezetet a házirend mellékletében foglalt iskolai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 2. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítéséhez az nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. 3. Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. 4. Az osztálytanítóknak és a szaktanároknak a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell foglalkozniuk. 5. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 10 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 20 perc után szabad csak elkezdeni. 6. Napos, száraz, meleg és enyhe idő esetén a 3. és 4. óra közötti szünetet (udvari szünet) a tanulók a pedagógusok felügyelete mellett az iskola udvarán, játékos testmozgás és levegőzés keretében töltik el. 7. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack, valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör, illetve alkoholos frissítő ital van. 8. Az iskola minden programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. A Házirend előírásainak megszegése a tanulók esetében fegyelmi intézkedést vagy eljárást vonhat maga után, a pedagógusok és más dolgozók esetében az munkaköri kötelességük nem teljesítését jelenti. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadta el, amelynek során a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleménynyilvánítási jogát gyakorolta.
15
1. számú melléklet Iskolai védő, óvó előírások [A házirend I/22. pontjához] Védő-óvó előírások, amelyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl.: osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az első osztályfőnöki óra anyagaként a haladási naplóban kell dokumentálni. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, informatika) a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor a teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket fogyasztani, valamint dohányozni szigorúan tilos. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái,a megszervezésükkel kapcsolatos eljárás Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata. Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára. A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező. A vizsgálatokról előzetesen és az azok során felmerülő problémákról a szülők értesítést kapnak. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott pedagógus látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.
16
Szükség esetén, hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus, a fejlesztő pedagógus és a logopédus is bekapcsolódik a problémák megoldásába.
Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések • • • • • • • • • •
Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait. Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet. Minden tanulónak biztosítani kell a lehetőséget mozgásra a szünetekben. A balesetek elkerülése érdekében az épületben szaladgálni, balesetveszélyes játékokat (labdázás, ugrókötelezés, gördeszkázás stb.) játszani, az udvaron a kerítésre, fára és a sporteszközökre mászni tilos. Az iskola udvarán kavicsokat, köveket dobálni, az ablakokon, a lépcsőházban bármit kidobni tilos. Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak. A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt kell hívni. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnöknek vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógusnak a szülőt tájékoztatni kell. A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
17
2. számú melléklet Tanulói illemkódex A Kunszigeti Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamennyi diákja: o tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait o úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában o tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el o figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon o a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, az ellenőrző könyvét és a tájékoztató füzetét mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon o vegyen részt minden, az iskola által kötelezően meghirdetett programokon, tartsa be a házirend előírásait o az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, és magatartásával mutasson példát o az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, az életkorának megfelelő legyen (iskolánkban nem megengedett a természetestől eltérő hajszín, a smink, a piercing és a körömlakk használata) o az iskolai ünnepélyeken viseljen ünneplő ruhát (fehér színű felső és sötét alj) o az első tanóra megkezdése előtt 15 perccel jelenjen meg o vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg o óvja saját és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési, balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat o vigyázzon saját maga és tanulótársai, pedagógusai testi épségére, továbbá tartsa tiszteletben társai és az iskola pedagógusai és dolgozói személyiségi jogait o észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket o a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon o életkorának megfelelő mértékben közreműködjön az iskola épületének és környezetének rendben tartásában
18
3. számú melléklet Etikai kódex a Kunszigeti Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában dolgozó pedagógusok számára 1. A PEDAGÓGIA TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG 1.1 Pedagógus az a személy, akinek pedagógiai képesítése van és szakmai ismereteit foglalkozásszerűen alkalmazza vagy alkalmazni tudja. 1.2 A pedagógus tevékenységét hivatásnak tekinti, mely iránt messzemenőleg elkötelezett. 2. A PEDAGÓGUS ELKÖTELEZETTSÉGE 2.1 A pedagógus tevékenységének általános célja a társadalom és az egyén érdekében végzett személyiségfejlesztés és az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretanyag átadása. Tevékenysége személyre, csoportra vagy egy egész intézményre irányul. 2.2 A pedagógus tudatában van annak is, hogy tevékenysége kihat a vele kapcsolatban levő személyek életére, ezért felelősséggel tartozik értük. Munkája során mindig tiszteletben tartja az emberi jogokat, a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat. 2.3 A Pedagógus szakmai tevékenységét a korszerű tudományra alapozva legjobb meggyőződése szerint köteles végezni. 2.4 A pedagógus egyénileg, illetőleg szervezett továbbképzéseken állandóan gyarapítsa szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteit, fejlessze általános műveltségét és tegyen eleget a mindenkori hatályos törvényben foglalt kötelező pedagógus továbbképzési követelményeknek. 3. A PEDAGÓGUS MUNKAVÉGZÉSE 3.1 A pedagógus kötelessége szakmai tevékenységének maradéktalan teljesítése. 3.2 Ha az objektív feltételek miatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül vagy melynek kapcsán tevékenységét visszaélésszerűen használhatja/ használhatják fel, különös figyelemmel kell eljárnia. 3.3 A demokratikus véleményalkotás és véleménynyilvánítás normatíváin belül maradva, szakmai és etikai állásfoglalásait is kellő tapintattal hozza kollégái, tanítványai és azok hozzátartozóinak tudomására.
19
3.4 A pedagógus hívja fel kollégája figyelmét, ha pedagógusi magatartását, pedagógiai módszerét helytelennek és károsnak tartja. Amennyiben szükségesnek találja, hogy a vitatott módszert vagy magatartást a tantestület megtárgyalja, forduljon ezzel a kezdeményezésével az iskola igazgatójához. 3.5 Mint vezető semmilyen formában nem élhet vissza beosztottai, tanítványai, hozzátartozói bizalmával. Személyi ellentétek fennállása esetén igyekszik azokat a kooperatív konfliktuskezelés alkalmazásával gondosan, etikailag megnyugtatóan megoldani. 4. A PEDAGÓGUS, MINT EMBER Álljon hivatása magaslatán, legyen hivatástudata. Hivatását úgy gyakorolja, hogy arra büszke lehessen saját maga és azt őt alkalmazó intézmény. Legyen birtokában annak, amit tanít és törekedjen a szakterületén a legújabb ismeretek elsajátítására. Azt követelheti meg, amit maga is be tud tartani. Nem ingatag, őszinte, segítőkész nem befolyásolható, de kompromisszum kész a megfelelő eredmények elérése érdekében. Életvitele, megjelenése, öltözködése ne keltsen megbotránkoztatást. Iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók jelenlétében ne fogyasszon alkoholt. 5.A SZAKSZERŰSÉG KÖVETELMÉNYEI 5.1 A pedagógus arra törekszik, hogy mindenkor tudományosan megalapozott korszerű ismereteket tanítson, és szakmai elvárásokat alkalmazzon. 5.2 A pedagógiai irányzatokkal szemben türelmes, a sajátjától eltérő más eredményes módszerek jogosultságát tiszteletben tartja. Ezekről tanítványainak és hozzátartozóinak értékítéletet nem nyilvánít. 5.3 Kollégáival egymás munkáját kölcsönösen támogató hatékony munkakapcsolat kialakítására törekszik, segíti az intézménybe újonnan érkező kollégák beilleszkedését. Mint vezető gondot fordít munkatársai szakmai fejlődésére, különösen a pályakezdők segítésére. 5.4 Feladatának lehető legjobb teljesítése érdekében együttműködik más szakterületek szakembereivel. Köteles az együttműködésre olyan esetekben is, amelyekben saját szakmai illetékességének korlátait felismeri. 5.5 A tanítványok értékelése a kizárólagos tudásszint, az egyenlő esélybiztosítás alapján történjen meg. Sugallt és hangulati elemeket ne hordozzon, objektív legyen. Az értékelő munkában nincs tekintettel származásra, vallásra, szülő társadalmi pozíciójára, anyagi kihatásra, baráti kapcsolatra. Visszautasít minden előnyszerzést és arra való törekvést.
20
5.6 A pedagógus munkája során, ha büntet, akkor körültekintően járjon el, nevelő szándéka ne párosuljon megalázással. 5.7 Módszereit, eljárásait mindig a tanítványok életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezi és alkalmazza. 5.8 Módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesíti szakmai autonómiáját. Kétes vagy vitás esetekben köteles a megfelelő szakmai állásfoglalás kialakítása érdekében illetékes szakemberekkel konzultálni, azok észrevételit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolni. 5.9 Személyiségének hatását nem használja fel politikai és világnézeti agitációra, igyekszik mindig objektív maradni. 6. A PEDAGÓGIAI KAPCSOLAT 6.1 A tanítványokkal és azok hozzátartozóival való pedagógiai kapcsolatban tekintettel van ezen személyek méltóságára. Tilos minden olyan megnyilvánulás, amely ezt sértené. 6.2 A pedagógus munkája során a pedagógiai kapcsolat keretében tekintse partnerének a szülőket. Az egyes szülőkkel fennálló vagy létrejövő partneri kapcsolatában egyértelműen különítse el a pedagógiai kapcsolat keretébe tartozó partnerséget és a pedagógiai kapcsolaton kívüli partnerséget. 6.3 A pedagógiai kapcsolat révén létrejött helyzetét semmiféle előny szerzésére nem használhatja fel, a tanítványok és családtagjaik munkáját magáncélra nem veheti igénybe. 6.4 A pedagógus a tanítványaitól és azok hozzátartozóitól ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el – kivéve a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességeket. 6.5 Saját tanítványait magánúton külön díjazásért nem taníthatja. 6.6 A pedagógus törekedjen kiegyensúlyozott érzelmi életű tanítványok nevelésére, a gyermekkori pszichés zavarok megelőzését szolgáló mentálhigiénés elvek képviseletére, a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésére. 6.7 Kötelessége, hogy különös figyelmet szenteljen a gyermek és ifjúságvédelmi feladatainak. 6.8 Kiskorúaktól származó bizalmas információkat nevelésük, testi, lelki és szellemi fejlődésük érdekében jogosult a kiskorú szülőjével/gyámjával/gondviselőjével tudatni, amennyiben ezen információ átadásával ezen személytől pedagógiailag célszerű magatartás várható. 6.9 Köteles olyan összehangolt csoportmunka kialakításában tevékenyen részt venni, amelynek keretében a tanítványokkal foglalkozó különböző képesítésű szakemberek tevékenysége egymást kiegészítő és erősítő pedagógiai rendszerré válik. 6.10 Kerülje a tanítási-nevelési hatást rontó közléseket, legyenek azok bárkivel vagy bármivel kapcsolatosak.
21
6.11 A pedagógiai kapcsolat során folytatott kommunikációja legyen udvarias, megfontolt, lényegre törő, tiszteletet adó. Ez nyilvánuljon meg szóbeli és írásbeli kommunikációja során is. 7. A PEDAGÓGUS TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE 7.1 A pedagógusnak illetéktelen személlyel szemben titoktartási kötelezettsége van mindazon információkra vonatkozóan, amelyek a pedagógiai kapcsolat folytán jutottak tudomására. Ez a kötelezettsége kiterjed minden szóban, írásban vagy egyéb információ technológiai formában tudomására jutott információra. 7.2 Köteles megőrizni az őt alkalmazó intézmény szolgálati és üzleti titkait. Tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely a pedagógust alkalmazó intézmény jogos gazdasági és egyéb érdekeit sérti. 7.2 Szakmai titkot, az őt alkalmazó intézmény üzleti és szolgálati titkait akkor is köteles megőrizni, ha ideiglenes vagy véglegesen nem dolgozik az őt alkalmazó szervezetnél. 7.3 A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazon személyekre is, akik bármilyen formában a titoktartási kötelezettség alá eső információ birtokába jutnak. A pedagógus köteles erről az illető személyeket felvilágosítani. 7.4 Mentesül a pedagógus a titoktartási kötelezettség alól az alábbi esetekben: - igazgatási vagy hatósági környezettanulmány esetén;
megbízásból
készítendő
jellemzés,
szakvélemény,
- családgondozó, orvos, szakpszichológus szóbeli vagy írásbeli megkeresése esetén. 7.5 Ha a jogszabály vagy egyéb körülmény a titoktartási kötelezettsége alól fel is menti, közlendő információit etikailag alaposan mérlegelnie kell, tapintattal kell eljárnia. Minden alkalommal különös gonddal segítse elő a pedagógiai információk helyes felhasználását.
22
A HÁZIREND HATÁLYA ÉS NYILVÁNOSSÁGA A Házirend hatálya:
Az intézmény Házirendjének felülvizsgálatára az Nkt. rendelkezéseinek megfelelően, továbbá a hatályos Pedagógiai Program és SZMSZ ismeretében került sor. A felülvizsgálat során az Nkt. rendelkezéseinek megfelelően módosított pontok jelen módosítást követő naptól lépnek hatályba. Az intézmény Házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az intézmény honlapján - az intézmény igazgatójánál - az intézmény könyvtárában. Személyi hatálya kiterjed az intézménnyel tanulói jogviszonyban állókra és kiskorú tanulók szüleire, az intézménnyel munkaviszonyban, polgári jogi jogviszonyban állókra. Területi hatálya az iskola területére, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, vagy pedagógiai programban nem szereplő, de általa szervezett iskolán kívüli rendezvények helyszíneire. Időbeli hatálya az iskolába történő belépéstől az onnan való kilépésig, illetve az iskolán kívül szervezett pedagógiai programban szereplő és azon kívüli iskola által szervezett programok idejére. A hatályos házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani: -
ha jogszabályi változások következnek be
-
ha az igazgató, a nevelőtestület a diákönkormányzat, az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre
A hatályos házirend felülvizsgálatát, módosítását javasolhatja: -
az iskola igazgatója
-
a nevelőtestület
-
a szülői szervezet
-
a diákönkormányzat iskolai vezetősége
A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az igazgatónak. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.
23
A HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Házirendet az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 26-án tartott ülésén elfogadta, a jelen Házirend mellékleteként csatolt jegyzőkönyv alapján.
A Házirendben foglaltakkal az Intézmény szülői szervezete egyetért. Kunsziget, 2013. augusztus 28. A szülői szervezet vezetője
A Házirendben foglaltakkal az Intézmény diákönkormányzata egyetért. Kunsziget, 2013. augusztus 28.
A diákönkormányzat vezetője
Jelen Házirendet a mai napon jóváhagyom. Kunsziget, 2013. augusztus 28.
Takácsné Farkas Erzsébet igazgató
Mint a fenntartó döntési jogkörrel rendelkező képviselője, jelen Házirendben foglaltakkal egyetértek. Kunsziget, 2013. augusztus 28.
Puxbaum Katalin ügyvezető
24
