Keménfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2012.(XII.27.) rendelete Keménfa Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Keménfa Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /Étv./ 6. § (3) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével, egyeztetve az Étv. 9.§ szerinti és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 1997. évi LXXVIII. sz. kormányrendelet /OTÉK/ 3. mellékletében felsorolt államigazgatási szervekkel, elfogadja Keménfa Község Szabályozási Tervét, és megalkotja Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: rendelet), valamint elrendeli ezek együttes alkalmazását.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §
A rendelet területi hatálya A jelen rendelet területi hatálya Keménfa Község közigazgatási területére terjed ki. 2. §
A rendelet alkalmazása (1)
Az 1.§-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra építésügyi hatósági engedélyt adni csak a vonatkozó jogszabályok, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, hatósági és szakhatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.
(2)
A jelen rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
1
3. §
Szabályozási elemek (1)
A szabályozási tervlapon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek: Kötelező szabályozási elemek: − belterületi határvonal, − szabályozási vonal, − építési hely és határvonala, − építési vonal, − építési övezet határa, − építési övezetre vonatkozó beírások: − a kialakítható legkisebb telekterület mérete, − a beépítési mód, − a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%), − a megengedett építménymagasság, − a zöldfelület legkisebb mértéke − védőtávolságok határa, − helyi védelem alatt álló épületek és alkotások − gyalogutak. Irányadó szabályozási elemek: − telekhatárok, − irányadó megszüntetőjel a) A szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók. b) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási dokumentáció, valamint a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni. 4. §
A tervezési terület területfelhasználási egységeinek tagozódása (1)
Az 1. § szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2)
A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik: a) falusias lakóterület, b) településközpont vegyes terület, c) gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató d) különleges terület - temető e) különleges terület - sport 2
(3)
A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik: a) zöldterület, b) vízgazdálkodási terület, c) védelmi célú erdő, d) gazdasági erdő, e) korlátozott gazdasági célú erdő, f) általános célú mocsár-rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület, g) általános célú, védett tájhasználatú, mocsár-rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület, h) általános célú, szántó és gyümölcsös művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület, i) kertes mezőgazdasági terület, j) különleges terület - bánya k) közlekedési terület,
II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 5. §
A kerítésekre vonatkozó előírások (1)
Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört, kerítés létesítése engedélyezhető. A lábazat maximum 80 cm lehet. A kerítések felületének 0,80 m és 1,80 m magasság közötti sávja, legalább 75 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki.
(2)
A telek nem közterület felőli határvonalain maximum 1,80 m magas kerítés létesítése engedélyezhető.
(3)
Keménfai-patak kezelősávjában kizárólag árvízveszély esetén elbontható mobil kerítés helyezhető el.
6. §
Anyaghasználatra vonatkozó előírások A település belterületén és kertes mezőgazdasági területén a tetőhéjazat színe cserépszínű, szürke és barna lehet. Tetőfedésre nem színezett pala, zsúpfedés és üvegtető is használható, valamint zöldtető kialakítható.
3
7. §
Mélyfekvésű területekre vonatkozó előírások Mélyfekvésű, jellemzően magas talajvíz-állásos területre építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.
III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 8. §
A falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírások (1)
A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.
(2)
A lakóterületeken a lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézműipari építmény, igazgatási, egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi épület is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.
(3)
A lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.
(4)
Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás maximum 1,0 m lehet (az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó!).
(5)
Lakóterületen csak magastetős épület létesíthető 40-45° közötti tetőhajlással.
(6)
Lakóterületen nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7)
A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető. 9. §
A falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások (a szabályozási tervlap szerint) (1)
A Lf-K1 jelű falusias lakóterület, a település régi része. a) A kialakítható legkisebb telekméret 900 m2. b) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel. c) Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tető hajlásszöge 35o-45o lehet. 4
d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 50 %. f) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani, de minimum 5,0 m legyen. g) Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen. h) Az előírt közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. (2)
A Lf-1 jelű falusias lakóterület a pataktól keletre, a falu északi részén kialakítandó lakóterület. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen. b) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, elhelyezésére szolgál, jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel. c) Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tetőgerinc legyen merőleges az utcára. A tető hajlásszöge 35o-45o lehet. d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 60 %. f) Az előkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint. g) Az előírt közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.
(3)
A Lf-2 jelű falusias lakóterület a pataktól keletre kialakítandó lakóterület. a) A kialakítható legkisebb telekméret 900 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen. b) Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadon álló beépítéssel. c) Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tetőgerinc legyen merőleges az utcára. A tető hajlásszöge 35o-45o lehet. d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 60 %. f) Az előkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint. g) Az előírt közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 5
(4)
A Lf-3 jelű újonnan kialakított falusias lakóterület a falu délkeleti részén. a) A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen. b) Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadon álló beépítéssel. c) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %. d) A minimális zöldfelületi borítottság 55 %. e) Az előkert minimum 5,0 m, az oldalkert minimum 3,25 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen. f) Az előírt közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.
(5)
Lf/M: Külterületi falusias lakóterület. Az övezet a már kialakult, tanya jellegű külterületi lakóterület, ahol a falusias lakóterület beépítési szabályai szerint kell eljárni. a) Minimális telekterület 1000 m2. b) Maximum kétlakásos, maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakó-, és gazdasági épületek a meglévő állapot szerinti elhelyezésére - jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel. c) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 15 %, de maximum 300 m2. d) A minimális zöldfelületi borítottság 70 %. e) Az előkert mérete igazodjon a hagyományokhoz, az oldalkert minimum 7,5 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. f) Az előírt közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség. Építési engedély kiadható, ha a szennyvízelhelyezés egyedi közműpótló kisberendezéssel, zárt szennyvíztárolóval, illetve egyedi biológiai szennyvíztisztítóval rendelkezésre áll. 10. §
Településközpont vegyes területre vonatkozó előírások (1)
A településközpont vegyes terület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.
(2)
A Vt jelű településközpont vegyes terület a lakóépületek mellett a lakosság ellátását biztosító igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek – jellemzően szabadon álló beépítéssel - elhelyezésére szolgál. Nem zavaró hatású egyéb gazdasági és termelő kertészeti építmény is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.
(3)
Lakóépület esetén maximum 2 lakás helyezhető el. 6
(4)
A településközpont vegyes területen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.
(5)
Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás maximum 1,0 m lehet. Az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó. a) A kialakítható legkisebb telekméret 600 m2. b) Maximum 6,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti– jellemzően oldalhatáron álló – beépítéssel építhetők. c) Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. d) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 40 %. e) A minimális zöldfelületi borítottság 40 %. f) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen. g) Az intézményekhez a vonatkozó jogszabályokban előírt gépjármű várakozó-helyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani. h) Üzemanyagtöltő nem létesíthető. i) Az előírt közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség 11. §
Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó általános előírások (1)
A gazdasági terület elsősorban nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2)
A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató övezetben elhelyezhető: mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, irodaépület valamint üzemanyagtöltő. a) A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2. b) Maximum 6,0 m-es építménymagasságú gazdasági épületek elhelyezésére szolgál, szabadon álló beépítéssel. Amennyiben a technológia indokolja, az építménymagasság az előírt érték kétszerese lehet. c) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %. d) Az előkert minimum 15,0 m, az oldalkert 5,0 m, a hátsókert 16,0 m legyen. e) Az előírt közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, a gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.
7
(3)
A szomszédos mezőgazdasági terület irányába beültetési kötelezettségű, intenzíven fásított védőzóna kialakítása szükséges a szabályozási tervlap szerint. a) A beültetési kötelezettség minimális szélessége 10 m. b) A kötelezően telepített zöldsávba a HÉSZ 2. függelékében szereplő őshonos fafajok és azok faiskolai változatainak felhasználásával, 3 szintes növényállománnyal, 5 mes tőtávolsággal és 5 m-es sortávolsággal védőfásítás telepítendő. c) A védősáv terület területén épület, építmény, burkolt felület nem helyezhető el.
(4)
Az övezet területén az alábbi tájképvédelmi szempontok figyelembevétele szükséges. a) Az épületek telken való elhelyezésekor, tömegformálásakor szem előtt kell tartani a tájképbe való illesztést, az épületek anyag és szín megválasztásánál, az épülettömegek meghatározásánál. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű, kivéve napkollektor, napelem. b) A tervezett épületek homlokzatai – kivéve a tetőhéjalást – hagyományos jellegűek, színűek és felületűek legyenek. A homlokzati felület csak természetes anyag, kő, tégla, fa és vakolat lehet. Az engedélyezési tervhez homlokzati színezési terv is készítendő. A homlokzat, illetve a tető színezésére nem alkalmazhatók a természetes színektől eltérő tájidegen színek, különösen az élénk –piros, -kék, a lila, az erős rózsaszín. c) Az épületek magastetősek, 12 m-nél nem szélesebb épület tetőhajlásszöge 35-45° közötti legyen, 12 m-nél szélesebb épületek minimum 20° tetővel készülhetnek.
(5)
A gazdasági területen a 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel, vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos. a) Amennyiben a szénhidrogén származékkal való szennyezés veszélye fennáll, olaj- és hordalékfogó berendezés beépítése szükséges, és azon keresztül vezethető be az összegyűjtött csapadékvíz nyílt árokba, majd a befogadó Keménfai-patakba. 12. §
A különleges beépítésre szánt területekre vonatkozó általános és övezetei előírások (a szabályozási tervlap szerint) K – TEM jelű temetőterület
(1)
Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények (ravatalozó, stb.) helyezhetők el. a) Zöldfelület min értéke 80 %, melynek számításakor a sírok területe 100% zöldfelületként figyelembe vehető. b) A beépíthetőség maximális értéke 10 %.
8
(2)
A parkolás a temető bejárata előtti területen oldható meg.
(3)
A temető védőtávolsága 30 m. A védőtávolságon belül a temető nyugalmát zavaró, vagy kegyeletsértő tevékenység nem végezhető.
K – Sp jelű sportterület
(4)
Az építési övezetben közhasználatú sportpálya, valamint kapcsolódó és szabadidős építmények helyezhetők el. a) A kialakítható legkisebb telekméret 6000 m2. b) A beépíthetőség maximális értéke 10 %. c) Maximum 6,5 m-es építménymagasságú épületek szabadon állóan helyezhetők el. d) Zöldfelület min értéke 80 %.
9
Szabadon álló
Gksz
Szabadon álló
K-Sp
Szabadon álló
K-TEM
Lf/M
Kialakult Jellemzően oldalhatáron álló Kialakult Jellemzően oldalhatáron álló
Vt
Lf-3
Lf-1
Szabadon álló
TELEK MAX. BEÉPÍTETTSÉGE TELEK MIN. ZÖLDFELÜLETE BEÉPÍT MAX. ÉPÍTMÉNYÉSRE MAGASSÁG VONATK OZÓ MIN. ELŐÍRÁ ELŐKERT SOK MIN. OLDALKERT MIN. HÁTSÓKERT KÖZMŰVESÍTETTSÉG MÉRTÉKE
Szabadon álló
TELEK MIN. TERÜLETE (m2) TELEK MIN. SZÉLESSÉGE TELEK MIN. MÉLYSÉGE
Oldal- határon álló
TELEKALAKÍT ÁSRA VONATK OZÓ ELŐÍRÁ SOK
Kialakult Jellemzően oldalhatáron álló
BEÉPÍTÉS MÓDJA
Lf-K1
ÖVEZET JELE
Lf-2
Övezetek előírásait a következő táblázat szemlélteti:
900
1000
900
1000
600
1000
6000
6000
2000
-
20 m
20 m
20 m
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
25%
25%
25%
30%
40%
15%
10%
10%
30%
50%
60%
60%
55%
40%
70%
80%
80%
-
4,5 m
4,5 m
4,5 m
6,5 m
6,5 m
7,5 m
6,0 m
4,5 m
6,0 m
5,0 m
5,0 m
5,0 m
5,0 m
Kialak ult
Kialak ult
-
-
5,0 m
6,0 m
6,0 m
3,0 m
3,25 m
6,0 m
7,5 m
-
-
5,0 m
6,0 m
6,0 m
6,0 m
6,5 m
6,0 m
7, m
-
-
16,0 m
teljes
részleg es
-
-
részleg es
teljes
10
IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 13. §
Zöldterületek Z 1 közkert
A közkertekben az egyedi településarculat kialakítását szolgáló korlátlan közhasználatú fásított zöldfelületek és sportpályák létesíthetők. Az övezet területein emlékmű, pihenést és testedzést szolgáló építmény helyezhető el. Kialakítására kertépítészeti terv készítendő. (2) A zöldfelületi borítottság 70 %-nál kisebb nem lehet. (3) A kötelező fásítottság mértéke 50 m2-ként 1-1 lombhullató, vagy örökzöld fa. (1)
14. §
V Vízgazdálkodási terület
(1) (2) (3)
(4)
(5)
Folyóvizek, állandó- és időszakos vízfolyások medrei és parti sávjának övezete. Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. Valamennyi építési övezetben a vízfolyásokkal határos telkek hátsókertjében – a Keménfai patak mentén a vízfolyás partélétől számított 6-6 m-es sávban, építmény és 10 m-nél magasabbra növő, nagyméretű fa nem helyezhető el, hogy a telekrészen a vízfolyás rendszeres karbantartása és a nagy vizek elleni védekezés biztosítható lehessen. A vízfolyások karbantartása érdekében a Keménfai valamint a Kereszttúri patak partélétől mérten 6,0 - 6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a galérianövényzeten kívül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet. Ahol a telekhatár e kezelési sávban található, csak mobil kerítés létesíthető, mely árvízi védekezés esetén elbontható. A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül csak olyan tevékenység folytatható, mely a vizeket nem szennyezi, valamint a vizes élőhelyek állapotát nem károsítja.
11
KÜLTERÜLETI ÖVEZETEK 15. §
Ev Védelmi célú erdő
(1)
(2) (3)
Védelmi célú erdő a Zala folyó hullámterében az időszakosan vízjárta terület védelmét szolgáló beerdősült területek, továbbá a rekultiválandó kavicsbánya területének övezete. Az övezet területén beépítés nem megengedett. Az erdőterület művelését – karbantartását az elsődleges természetvédelmi érdekek betartásával kell végezni. 16. §
Eg Gazdasági célú erdő
(1)
(2)
(3)
Gazdasági erdők az erdő művelési ágú erdőtervezett, továbbá az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges létesítmények elhelyezésére szolgáló területek övezete. Az övezet területén az erdő- és vadgazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény elhelyezhető. a) Minimális telekterület 10.000 m2. b) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 0,5 %, de maximum 300 m2 a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő, tájbaillő kialakítással. c) Építménymagasság: max. 6,5 m d) Az épületeknél hagyományos, természetes anyaghasználatát természetes kő, tégla, fa és nemes vakolat alkalmazásával kell biztosítani. Tetőhéjalásra hagyományos sík vagy sajtolt agyagcserép, természetes pala, valamint cserépszínű, szürke vagy barna betoncserép alkalmazható. Az erdőterület karbantartását-művelését erdőterv alapján, az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a termőhelyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erdőterv kidolgozásánál az 3,0 ha-t meghaladó összefüggő területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvezőbb, örök-erdő típusú művelési módok alkalmazására.
12
17. §
Egk Korlátozott gazdasági célú erdő
(1)
(2)
(3)
Erdő művelési ágú üzemtervezett, továbbá az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges létesítmények elhelyezésére szolgáló területek övezete, melyekben védett hóvirág (Galanthus nivalis) és tőzike (Leucojum vernum) állományai találhatók. Az övezet területén az erdő- és vadgazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény elhelyezhető. a) Minimális telekterület 10.000 m2. b) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 0,5 %, de maximum 300 m2 a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő, tájbaillő kialakítással. c) Építménymagasság: max. 6,5 m d) Az épületeknél hagyományos, természetes anyaghasználatát természetes kő, tégla, fa és nemes vakolat alkalmazásával kell biztosítani. Tetőhéjalásra hagyományos sík vagy sajtolt agyagcserép, természetes pala, valamint cserépszínű, szürke vagy barna betoncserép alkalmazható. Az övezet területén a művelést az elsődleges természetvédelmi érdekek betartásával kell végezni. Az erdőművelés során tekintetbe kell venni a védett, geofiton növényeket, károsításuk tilos. Erdészeti tevékenység csak virágzási időszakon kívül, és a termőhely területén a talaj bolygatása nélkül végezhető. 18. §
M1–A Általános célú mocsár-rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület
(1)
(2)
Az övezet területén 6.000 m2-t meghaladó telken maximum 3 %-os beépítettséggel, maximum 4,5 m épületmagassággal a gyep-rét-legelő gazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhető. A gyep-rét-legelő gazdálkodás, illetve a vizes élőhely (nádas – mocsár) az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell.
13
19. §
M1–B Általános célú, védett tájhasználatú, mocsár-rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület
(1) (2) (3)
(4)
A Zala folyó árterében található, érzékeny vízminőség-védelmi, természetvédelmi szempontból értékes, jellemzően gyepgazdálkodású terület övezete. Az övezetben extenzív, a természetvédelmi érdekeket előtérbe helyező, környezetkímélő gazdálkodás folytatható. Az övezetben lakóépület nem építhető, gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással, továbbá lovassporttal (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető a) Minimális telekterület 10.000 m2. b) Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 0,5 %, de maximum 300 m2 a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással. c) Építménymagasság: max. 4,5 m d) Beépítési mód: szabadonálló Az övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki. 20. §
M1–C Általános célú, szántó és gyümölcsös művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület
(1)
(2)
Az övezet területén 6.000 m2-t meghaladó telken lakóépület elhelyezhető 5,0 m épületmagassággal, 1.500 m2-t meghaladó telken a mezőgazdálkodást szolgáló gazdasági épület 6,5 m épületmagassággal. A maximális beépíthetőség 3 %. Az övezetben szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén az 1.500 m2-t meghaladó telken a mezőgazdálkodást szolgáló gazdasági épület helyezhető el 6,5 m épületmagassággal. A beépítés feltétele a szőlő vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelő területhasználat.
14
21. §
M2 Kertes mezőgazdasági terület (1) (2)
(3) (4) (5)
Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. Az övezet területén a kertgazdálkodást szolgáló és az ideiglenes tartózkodást lehetővé tevő építmények a 720 m2-t maghaladó területű, minimum 12 m széles telek esetén helyezhetők el. A maximális beépíthetőség 3 %. A maximális építménymagasság 4,0 m. Amennyiben a technológia indokolja, az építménymagasság maximálisan 6,5 m lehet, oldalhatáron álló beépítéssel. Lakóépület nem helyezhető el. Az előkert minimum 3 m, és az ettől mért 20 m-en belül helyezhető el építmény. A minimum oldalkert 4 m. Az épületek tetőformálása és arányai legyenek a helyi hagyományoknak megfelelőek. A tető hajlásszöge 35° és 45° között legyen. Az övezet területén a kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges), legalább a telekterület 70 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében.
22. §
K-B Bánya és nyersanyaglelőhely területének övezete
(1) (2)
(3)
Az övezet a működő Salomvár I. (Mária-part) elnevezésű külszíni homokbánya Keménfa közigazgatási területére eső területe. A területen kizárólag a bányaműszaki engedélyek szerinti homokbányászat folytatható, a megkutatott és bányatelekkel lefedett ásványvagyon kitermelését biztosító bányászaton kívül egyéb bányászati tevékenység nem engedélyezhető. Az övezetben csak a bányaműveléshez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el, max. 2 %-os beépítettséggel. 23. §
Közlekedési területek és létesítmények (1)
(2)
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló övezetben az országos és a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek, járdák, kerékpárutak, mindezek környezetvédelmi és vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el. A településen: a) 86. sz. országos főút elkerülő szakasza (KÖu-1), 15
b) településeket összekötő és feltáró utak (KÖu-2), c) lakóutak, d) gyalogutak (3) (4) (5) (6)
(7)
helyezkednek el, melyek közlekedési terület övezetébe soroltak. A közlekedési területeket és azok szabályozási szélességét a Szabályozási tervlap tartalmazza. A gyalogutak helyét a szabályozási terv jelöli. A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket, várakozó helyeket, rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani. Külterületen haladó földutak minimális szabályozási szélessége 8 m, kivétel a meglévő, megtartandó boronapincék térsége, ahol a kialakult állapot őrzendő meg. 24. §
KÖu-1 86. sz. országos főút elkerülő szakasza (1) (2)
86. számú országos főút elkerülő szakaszának tervezési osztályba sorolása: K IV.A. Az út védőterülete az úttengelytől mért 100-100 m, melyen belül építményt elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. 25. §
KÖu-2 Településeket összekötő és feltáró utak (1)
(2)
A települést feltáró 74139. j. országos közút tervezési osztályba sorolása külterületen KVI.B, belterületen BV.bB. Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 50-50 m-en belül építményt elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. A településeket összekötő egyéb kiépítésre javasolt utak tervezési osztályba sorolása: K VI. B
16
V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK 26. §
Az élő természet védelme (1)
(2)
(3) (4)
Keménfa belterületein élő fát (kivéve gyümölcsfákat, ebbe a szelídgesztenyefát nem beleértve) 10 cm-es törzsátmérő felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmérőjének és fajtájának feltüntetésével a jegyzőnél kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmérőarányosan telken belül vagy az önkormányzattal való megállapodásban rögzített területen kell pótolni a fakivágást kérelmezőnek. Kivágott fa pótlását a 2. függelékben szereplő őshonos fafajokkal kell elvégezni. Közterületi fakivágás esetén, amikor növényegészségügyi, közlekedésbiztonsági, vagy egyéb műszaki okból kell 10 cm törzsátmérő feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmérő arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmező költségére. Invazív, szennyező gyomfajok telepítése tilos minden zöldfelületen. A „Natura 2000” területbe eső zónákban lévő gyep-legelő-rét területeken a lágyszárú növényzet és az abban élő állatvilág megőrzését lehetővé tevő módon kell a gyepgazdálkodást folytatni. A területek elbozótosodását, beerdősülését meg kell akadályozni. A Zala folyó partján lévő füzes-nyáras galéria növényzet megtartandó.
17
KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME
27. §
A talaj védelme (1)
(2) (3)
(4)
(5)
(6)
A termőföld védelméről a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. Mezőgazdasági művelésű területeken a korszerű, korlátozottan vegyszermentes, eróziót nem lehetővé tevő talajművelési módokat kell alkalmazni. Belterületeken építés előkészítési munkák során, tereprendezéssel érintett területeken a termőföld letermeléséről, átmeneti deponálásáról, és kertrendezésnél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodni kell. Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható. A település területén kontakt talajszennyezéssel járó üzemi, vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható, hulladéklerakás nem végezhető. Potenciális talajszennyező technológia, tevékenység létesítésénél az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását az építtetőnek be kell szerezni. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. A 300 m2-nél nagyobb alapterületű földalatti tárolótérrel (pince) érintett területen, illetve nyilvántartott ásványvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése, vagy bővítése esetén a biztonság, illetve az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeinek érvényre juttatása érdekében az illetékes Bányakapitányságot értesíteni kell. A meglévő tájsebek, felhagyott területek rekultiválásáról a tulajdonosoknak gondoskodni kell. A rekultiválás módját az illetékes szakhatóságok által jóváhagyott rekultivációs tervben kell meghatározni. 28. §
A levegőtisztaság védelme (1)
(2)
A község jó levegőminőségének megőrzése érdekében légszennyező emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározását kell a létesítőnek megkérni és ezt az építési engedélyhez csatoltan be nyújtani. Bármely ipari-üzemi és állattartó létesítmények bővítése, átalakítása, funkcióváltása esetén az illetékes szakhatóságok engedélyét ki kell kérni.
18
29. §
Felszíni és felszín alatti vizek védelme (1)
(2)
A talaj és talajvíz tisztaságának megőrzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés kiépített rendszerére minden vezetékes vízfogyasztót csatlakoztatni kell. A gazdaságtalanul csatornázható területeken a szennyvízelhelyezést egyedi közműpótló kisberendezéssel, zárt szennyvíztárolóval, illetve egyedi biológiai szennyvíztisztítóval kell megoldani. 30. §
Zaj- és rezgésvédelem (1) (2)
A település zaj- és rezgés elleni védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeket kell alkalmazni. A tervezett 86-os számú országos főút építése és üzemeltetése folyamán amennyiben hatásvizsgálat során meghatározott várható zajterhelés a határértékeket tartósan túllépi, úgy zajvédő létesítmények építése szükséges. 31. §
Hulladékgazdálkodás (1)
(2)
A településen a kommunális hulladékok gyűjtésének rendszerét az új beépítésű területekre is ki kell terjeszteni. A kertes mezőgazdasági területen jól megközelíthető pontokon területegységenként 1-1 kommunális zárt hulladékgyűjtő konténert kell kihelyezni, ahonnan márciustól október végéig a hulladékot hetente el kell szervezetten szállítani. Veszélyes hulladékok keletkezésével is járó tevékenység a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján csak az érvényes országos szabályozás szerint, a gyűjtés, tárolás és elszállíttatás szabályainak betartásával engedélyezhető. 32. §
Közművekre vonatkozó általános előírások (1)
Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan a jogszabályi előírásokat, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén, a vízi-közműveknél a jogszabályokban rögzített előírások figyelembe-vételével végezhető és engedélyezhető. (2) Keménfán a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jog bejegyzéssel kell fenntartani. 19
(3) (4)
(5)
(6) (7)
Közművek számára szolgalmi jogot csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szennyvízcsatornázás és földgázvezeték) csak terepszint alatti elhelyezéssel, csapadékvíz-elvezetés nyílt árok, felszínközeli és terepszint alatti, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. 33. §
(1)
Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (2) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 34. §
Vízellátás (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. (2) A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell. (3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani
20
35. §
Csatornázás (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető. b) Nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázatlan területeken – kertes mezőgazdasági területen - a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közműves ivóvízzel ellátott ingatlanokon és létesítményekben egyedi közműpótló kisberendezéseket kell építeni. Zárt szennyvízgyűjtő, közműpótló berendezések alkalmazása csak ideiglenes jelleggel, a közcsatorna kiépüléséig kivitelezhető, illetve tartható fent. d) A település új beépítésein elő-közművesítéssel kell a szennyvízcsatornázást biztosítani, a csatorna kiépítését követően lehet csak használatbavételi engedélyt kiadni. Szennyvízcsatornázott területen az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. (2) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére zárt, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített és a beépítésre szánt területen. A beépített, valamint a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető. 36. §
Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés (1) Élővizek vízminőségének védelme érdekében a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalék- és olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (3) A csapadék-vízelvezető rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a vizek kártétel nélküli lefolyása a legközelebbi közcélú befogadóig biztosítva legyen. 37. §
(1)
Árvízvédelem Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára a) a Keménfai és a Keresztúri patakok mentén partéltől 6-6 m nagyságú kezelési sávot kell biztosítani. Ahol a telekhatár e kezelési sávban található, csak mobil kerítés létesíthető, mely árvízi védekezés esetén elbontható.
21
b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m kezelési sávot kell biztosítani. c) A Zala folyó árvízvédelmi létesítményeitől a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezhető építmény elhelyezése, illetve anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet. 1) A Zala folyó völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem szűkíthető, a völgy be nem épített része nem tölthető fel és nem építhető be. 2) Árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni. (2) Közművet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közművet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése engedélyezhető, amelynek folyamatos közműellátását biztosítani nem kell. (3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. 38. §
Villamosenergia-ellátás (1) A településen új (kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles, illetve légkábeles elhelyezéssel szabad. (2) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok (villamos-energiaellátási, hírközlési) egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. (3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. 39. §
Földgázellátás (1) A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
22
40. §
Távközlés (1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal lehetőleg egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad. (2) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy ezt előzetesen az önkormányzati képviselő-testület véleményezze. (3) Távközlési antenna, antennatartó szerkezet, egyéb távközlési építmény elhelyezése a település közigazgatási területén kizárólag az önkormányzati képviselő-testület engedélyével lehetséges. Közszolgálati távközlési bázisállomás csak építési engedéllyel helyezhető el. Rádiótelefon átjátszó állomás telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványtervi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
23
VI. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 41. §
Épített értékek helyi védelme (1) A védett épület, vagy épületrész a település történeti, faluképi, építészeti, kulturális örökségének részei, a hely sajátos karakterének kifejezője, ezért meg kell őrizni. (2) A helyi értékek védelméről az Önkormányzat rendelet megalkotásával gondoskodhat. (3) Azon ingatlanok esetében, mely telken helyi védelem alatt álló épület áll, telekalakításnál a következőket kell figyelembe venni: a) A kialakítható legkisebb telekmélység a hagyományosan kialakult telekmélységnél kisebb nem lehet. b) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. 42. §
(1) A helyi védelem alatt álló épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. (2) Védett épület, illetve épületrész nem bontható, amennyiben elkerülhetetlenül szükséges a bontás, törölni kell a védettséget. Ehhez megfelelően dokumentáció összeállítása szükséges. Új épület építése esetén lehetőleg a védett épületet vagy épületrészeket az új épület részeként is meg kell őrizni. (3) Védett épületek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, ill. hiányuk esetén pótlandók. (4) A helyi védelem alatt álló épületek esetében az épület bővítése, felújítása, átalakítása során a következőket kell figyelembe venni: a) Az épületet csak hagyományos formavilágának megfelelően lehet bővíteni. b) Az épület tömegét és tetőformáját meg kell őrizni. A tető hajlásszöge 40o-45o lehet. c) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. d) Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az épületről értékelemző, építészeti felmérés-tanulmány készítését írhatja elő. (5) A helyi védelem alatt álló épületek esetében, amennyiben a telken új épületet kívánnak építeni, az adott övezet előírásain kívül a következőket kell figyelembe venni: a) Az épületet csak a védett épület formavilágának megfelelő lehet, vonatkozik ez az épület tömegére és tetőformájára is. A tető hajlásszöge általában 35o-45o lehet. Tetőfedésre csak sík, vagy sajtolt agyagcserép használható.
24
b) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. (6) A telken csak a 2. függelékben rögzített őshonos fafajták ültethetők. 43. §
Régészeti lelőhelyek védelme (1) A település közigazgatási területén található országosan védett régészeti lelőhelyek listáját az 1. függelék tartalmazza. (2) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenység esetén az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként jár el. Amennyiben földmunkák során eddig ismeretlen régészeti emlék, lelet kerül elő, védelméről gondoskodni kell. (3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Irodát véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. (4) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Irodát értesíteni kell. (5) A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
25
VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. §
Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása (1) A belterületi határ változtatása a szabályozási tervnek megfelelően történhet. (2) A belterületbe vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó. (3) A belterületbe vonásra kijelölt területeken a belterületbe csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásainak megfelelően, de építési tevékenység nem.
45. §
Záró rendelkezések (1)
Ez a rendelet 2013. február 1. napján lép hatályba. A rendelet előírásait hatályba lépését követően induló építési ügyekre kell alkalmazni.
(2)
A rendelet kihirdetéséről a jegyző – hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – gondoskodik.
Könczöl György Gábor polgármester
P. H.
Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző
26
1. függelék Régészeti lelőhelyek1: Lelőhely s z Megnevezése á m a Keménfa – Csollányos halomsírcsoport/13 db vsz. római kori halomsír Keménfa – Szentegyházi-dűlő (római és középkori lelőhely)
1
2
1
Helyrajzi szám
Azonosító
098, 0102, 0104, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0106
37810
021/2, 021/3, 021/4, 039/2, 039/3, 040
37813
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása alapján 27
2. függelék Őshonos fafajok listája 1) Barkócaberkenye – Sorbus torminalis 2) Csertölgy – Quercus cerris 3) Gyertyán – Carpinus betulus 4) Hamvas éger – Alnus incana 5) Házi berkenye – Sorbus domestica 6) Hegyi juhar – Acer pseudoplatanus 7) Hegyi szil – Ulmus glabra 8) Kecskefűz – Salix caprea 9) Kislevelű hárs – Tilia cordata 10) Kocsányos tölgy – Quercus robur 11) Kocsánytalan tölgy – Quercus petraea 12) Korai juhar – Acer platanoides 13) Közönséges bükk – Fagus sylvatica 14) Madárcseresznye – Cerasus avium 15) Magas kőris – Fraxinus excelsior 16) Mezei juhar – Acer campestre 17) Mezei szil – Ulmus minor 18) Mézgás éger – Alnus glutinosa 19) Nagylevelű hársak – Tilia platyphyllos 20) Szelídgesztenye – Castanea sativa 21) Vénic szil – Ulmus laevis
28
