2012.(V.10.) TT. HATÁROZATÁVAL HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA:2012. MÁJUS 10

Szakmai program 2012.

JÓVÁHAGYVA: TÁRSULÁSI TANÁCS 15/2012.(V.10.) TT. HATÁROZATÁVAL HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA:2012. MÁJUS 10.

Az intézmény alapadatai A Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény integrált intézményként a szociális szolgáltatások jelentős körét biztosítja a társult önkormányzatok, a kistérség lakossága számára, illetve bentlakásos ellátás vonatkozásában országosan a jelen szakmai programban, az SZMSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint. Az intézmény székhelye:

Szigethalom, Rákóczi u. 147. (központi adminisztráció, idősek otthona 84 férőhely, idősek nappali ellátása 20 férőhely)

Az intézmény telephelyei: Szigethalom, Rákóczi u. 149/B. (fogyatékosok nappali intézménye 32 férőhely) Szigetújfalu, Vasút u. 16. (idősek nappali intézménye 30 férőhely) Az intézmény fenntartója: Szigethalom és Környéke Intézményfenntartó Társulás 2315 Szigethalom, Kossuth Lajos u. 10. 4/2008.(II.21.) TT sz. határozat Az intézmény törzskönyvi azonosítója:

762647

Az intézmény KSH statisztikai számjele: 15762647-8730-322-13 Az intézmény adószáma:

15762647-2-13

Az intézmény ágazati azonosítói: S0031076 S00311076S0260113 S0031076S0296759 Az intézmény ellátási területe:

- valamennyi alap- és szakosított ellátás tekintetében: Szigethalom Város közigazgatási területe, illetve befogadó nyilatkozat alapján (helyi rendeletben szabályozva); - szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, tekintetében: Taksony, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Halásztelek közigazgatási területe; - idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, Szigetújfalu közigazgatási területe; - ápolást, gondozást nyújtó ellátás tekintetében: országos.

Az intézmény szervezeti formája: integrált szociális intézmény Az intézmény alaptevékenysége: (A költségvetési szerv alaptevékenysége a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.) 2

TEÁOR’08: 87.30 Idősek, fogyatékosok, bentlakásos ellátása Szakágazat száma, megnevezése: 873000 Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása  Szakfeladat rendje szerint:  873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása  873013 Demens betegek bentlakásos ellátása  881011 Idősek nappali ellátása  881013 Fogyatékossággal élők nappali ellátása  889921 Szociális étkeztetés  889922 Házi segítségnyújtás  889925 Támogató szolgáltatás  841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel  562917 Munkahelyi étkeztetés  562920 Egyéb vendéglátás  682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése  856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Taksony, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Halásztelek vonatkozásában: A szociális alapszolgáltatások egy részének ellátása (Társulási Megállapodás alapján):  Szakfeladat rendje szerint:  889921 Szociális étkeztetés  889922 Házi segítségnyújtás  841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Szigetújfalu vonatkozásában: A szociális alapszolgáltatások egy részének ellátása (Társulási Megállapodás alapján):  Szakfeladat rendje szerint:  881011 Idősek nappali ellátása  889921 Szociális étkeztetés  889922 Házi segítségnyújtás  841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Az intézmény szakmai felügyeleti szerve:  Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE : Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez, ill. nem folytat. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait a Szigethalom Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el az irányító szerv által jóváhagyott Együttműködési megállapodás alapján, mely megállapodás az alapító okirat mellékletét képezi. 3

Az Együttműködési megállapodás tartalmazza az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét. A költségvetési szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek egyes – irányító szerv által megállapított – működési kiadásai és bevételei előirányzatát a Szigethalom és Környéke Intézményfenntartó Társulás költségvetése tartalmazza. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A költségvetési szerv vezetője: intézményvezető. A Társulás által fenntartott közös intézmény vezetőjét a Képviselő-testületek véleményének figyelembe vételével Szigethalom Város Önkormányzat - mint gesztor - Képviselő-testülete pályázat útján nevezi ki, a mindenkor érvényben lévő, közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. Az Intézmény vezetője felett a munkáltatói jogokat – a Képviselő-testületek előzetes állásfoglalásának ismeretében – Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében pedig a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. A költségvetési szerv közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: A költségvetési szerv Szigethalom közigazgatási területén belül, a Rákóczi F. út 147. sz. alatti, 052/5. hrsz-ú, valamint a Rákóczi F. út 149/b. sz. alatti, 052/3. hrsz-ú, felépítményes ingatlannal, továbbá külön megállapodás alapján a 2319 Szigetújfalu, Vasút u. 16. sz. alatti ingatlan, intézményi leltár szerint nyilvántartott eszközökkel rendelkezik. A társult önkormányzatok mindegyike megőrzi kizárólagos tulajdonában a feladatok ellátását szolgáló - az intézmény használatába átadott - ingó és ingatlan vagyonát, ahogy a későbbiekben történő beruházások és beszerzések esetében is kizárólagos tulajdonosi jogokat gyakorolnak. A költségvetési szerv vezetője jogosult – saját költségvetési bevételeinek növelése érdekében, a költségvetési szerv alapfeladatainak sérelme, ill. veszélyeztetése nélkül –, az intézmény használatába átadott ingatlant, vagy annak egy részét (meghatározott helyiségeit) – feltételek biztosítása esetén, bérleti/használatba adási szerződés alapján – bérbe/használatba adni, amennyiben a bérbe/használatba adás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti, vagy nem zavarja. A bérleti/használatba adási szerződés megkötése során a bérbeadó/használatba adó nevében az intézmény vezetője jár el. Az intézmény vállalkozási tevékenységet a fenntartó által meghatározottak szerint végezhet.

4

A népesedési kérdésekkel foglalkozó demográfiai szakirodalom adatai szerint korunk főbb jellegzetessége az alacsony gyermekszám és az aránylag rövid idő alatt 80-85 évesre növekvő születéskor várható átlagos élettartam. Ennek következtében a 65 évnél idősebbek aránya néhány évtized alatt 15 százalékról 35 százalékra emelkedhet. Mindez az öregedés új szakaszának tekinthető. Az idősek számának növekedésével vitathatatlanul nő az időskori megbetegedésekben szenvedők száma is, bár eltolódik a megbetegedési típusok aránya. Az Európai Unió adatai szerint a felnőtt lakosság 15-20%-a szenved valamely mentális betegségben, a demencia a 65 éveseknél az idősek mindössze egy százalékát érinti, míg ez a szám 85 éves korra 30 százalékra tehető. A társadalom összetételének változása, a megváltozó társadalmi helyzetek (családok széthullása, jelentős földrajzi távolságok szülők és gyermekek között, nyugdíjkorhatár emelkedése), az idősek otthonát igénybe vevők problémáinak átalakulása indokolják, hogy az idősek számára kialakított ellátási rendszereket átstrukturáljuk a megváltozott igények szerint. A szociális alapszolgáltatások keretében csak egy bizonyos fizikai-egészségi állapotig lehetséges megoldani a rászorulókról való gondoskodást. Emellett az egyre gyakrabban mutatkozó speciális szükségletek (demens, Alzheimer betegek) is speciális szükségletekkel járnak, melyek megváltoztatták az idősellátásban a szolgáltatások formáit, egy igen magas gondozási időt kívánó ellátotti kör kerül be az intézményekbe. A gondozási szükséglet kritériumának bevezetésével az ellátottak többsége mozgásában erősen korlátozott, többségében fekvő, középsúlyos, vagy súlyos demenciában szenved, így saját otthonában biztonsággal már segítséggel sem látható el.

IDŐSEK OTTHONA Ellátotti kör: azon nyugdíjkorhatárt betöltött, meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő személyek ápolásagondozása keretében biztosított teljeskörű ellátása, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, ezen belül megszervezve azon személyek ellátását, akiknél a külön jogszabályban meghatározottak szerint a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórkép megállapítható. Az idősek otthonában történő ellátás előzetes gondozási szükséglet vizsgálat alapján történhet. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

5

Az ellátottak jelentős többsége elsősorban a kistérségben élő idősek, illetve a kistérségben élők időskorú hozzátartozói közül kerülnek ki. Intézményünk az elmúlt években jelentős számú igényt vett nyilvántartásba, s a várakozók száma is jelentőssé vált. Ma már szinte folyamatosan 20-25 fő az elhelyezésre váró, a férőhely kihasználtság 100%. Az intézmény célja és feladata Az intézmény integrált szociális intézményként működik, melynek része a 84 férőhelyes idősek otthona, ezen belül biztosítjuk a demens betegek teljeskörű ellátását. Az idősek otthona a hatályos jogszabályok alapján gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek  lakhatásáról,  személyi és környezeti higiénéről,  napi legalább háromszori étkeztetéséről,  szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, a külön jogszabályban meghatározottak szerint,  mentális gondozásáról,  külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról és gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel történő ellátásáról,  fizikai, mentális segítségnyújtásról, különös tekintettel a családi és társas kapcsolatainak ápolására,  törekszik a részben meglévő képességek helyreállítására, azaz teljes körű ellátást biztosít. Az Intézmény által nyújtott szolgáltatások Gondozási tevékenység Az Intézmény a szolgáltatásaival fizikai, mentális és életvezetési segítséget nyújt a nap huszonnégy órájában, amelynek során az igénybevevő egészségi, szociális, testi és szellemi állapotának megfelelően, egyéni bánásmóddal a hiányzó, vagy a korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak megtartása, helyreállítása kerül elsődleges célként meghatározásra. Az igénybe vevő számára személyre szabott egyéni gondozási tervet készít, amely a szociális szolgáltatást igénybe vevő ellátásához kapcsolódó gondozási feladatokat rögzíti. A gondozási terv határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási – indokolt esetben ápolási – feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül készíti el a szakmai team, melyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakemberek, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók vesznek részt (pl. orvos, intézményvezető ápoló, ápoló-gondozó, foglalkoztatás vezető, mentálhigiénés szakember). A gondozási tervet és módosítását, az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni, mivel a gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. A gondozási terv orvos-szakmai kérdéseiről igény szerint az intézmény orvosa pontos és részletes tájékoztatást nyújt az ellátást igénybe vevő, ill. hozzátartozója részére. 6

Az egyéni gondozási terv tartalmazza:  az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét;  az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését;  az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik és elősegítik az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente – jelentős állapotromlás esetén annak bekövetkeztekor – átfogóan értékeli az elért eredményeket, és annak figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. Ápolási tevékenység Az ápolási tevékenység a feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és az Intézmény keretei között biztosítható alapápolás, az egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási terv is készül. Az ápolási terv az intézményben lakó személy részére nyújtott, jogszabályban meghatározott ápolási feladatok dokumentációja, amely az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, illetve az alkalmazható módszereket tartalmazza. Az ápolási terv tartalmazza:  az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását;  az ápolási tevékenység részletes tartalmát;  az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet;  az ápolás várható időtartamát;  szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést stb.). Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri. Étkezetés Az intézmény az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja, a vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az intézmény a szolgáltatást igénybe vevők étkeztetése keretében napi háromszori – indokolt esetben napi ötszöri – étkezést, ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére az intézmény – az orvos, vagy dietetikus javaslatára – az előírásaiknak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta) biztosít. Az Intézményben a fekvőbetegek ellátása során gondoskodni kell a rendszeres folyadékbevitelről is. Tekintettel arra, hogy intézményünk főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg étel biztosítása más szolgáltatón keresztül történik.

7

Ruházat, textília biztosítása Az ellátást igénybe vevő az intézményben saját ruházatát és textíliáját használja. Ha az ellátást igénybe vevő nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal, a teljes körű ellátás részeként az intézmény a lakó szükségletének megfelelően biztosítja azt a jogszabályban meghatározottak szerint. A ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik. Az Intézmény a ruházattal, textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében ellátottanként, szükség szerint:  három váltás ágyneműt, fehérneműt és hálóruhát,  az évszaknak megfelelő két váltás felső ruházatot és utcai cipőt, ill. szükség szerint egyéb lábbelit,  a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint szükség szerint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket;  az inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint biztosítja. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény gondoskodik az igénybe vevő:  egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról;  rendszeres orvosi felügyeletről;  szükség szerinti alapápolásról;  szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról;  kórházi kezeléshez való hozzájutásról;  a hatályos jogszabályban meghatározott gyógyszerellátásról. Az Intézmény a rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, az egészségügyi tanácsadást, az indikációjának megfelelő rendszerességgel a különféle szűréseket, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését – ha az intézmény keretei között megoldható -, gyógykezelését. Az intézmény biztosítja heti 4 órában az orvosi, továbbá heti 4 órában a pszichiáter szakorvosi ellátást. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását a jogszabályban meghatározott nyilvántartó lapon kell rögzíteni. Az Intézmény ápolói-gondozói műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) vezetnek. Az intézménynek a jogszabály szerinti gyógyszercsoportokból rendelkezni kell az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó, megfelelő mennyiségű készlettel. Az alapgyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézményvezető ápoló javaslata alapján. Az alap gyógyszerkészlet összeállításánál figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők egészségi állapotára, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetére is. Biztosítja továbbá az intézmény a jogszabályban előírt gyógyszercsoportba, valamint a rendszeres gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközöket.

8

Kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő. Mentálhigiénés ellátás Az Intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja:  a személyre szabott bánásmódot;  a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést;  a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit;  az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit;  a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását;  a hitélet gyakorlásának feltételeit,  segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testilelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni:  az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna, stb.),  a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás, stb.);  a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások, stb.). Az aktivitást segítő tevékenységeket – az ellátást igénybe vevők közreműködésével - a mentálhigiénés munkatárs és a foglalkoztatás-szervező előre megtervezi és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítja. A fizikai aktivitást elősegítendő az intézmény alkalmaz mozgásterapeutát, aki a lakók egyéni és csoportos mozgásterápiáját szervezi, és folytatja. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők mentálhigiénés ellátásának biztosítása az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata.

Foglalkoztatás szervezése Az intézmény igény szerint szervezi az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának megfelelően a foglalkoztatást, amely – az ellátotti kör jellemzőire tekintettel - lehet:  munkavégzési célú. A munkavégzési célú foglalkoztatás formái különösen:  az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzés;  az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szervezet részére végzett munka.

9

Az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzésben részt vevők számára – a foglalkoztatás-szervező javaslatára – a szociális szakmai vezető, az intézményvezető ápoló és az intézmény igazgatója a munkavégzés jellegétől és idejétől függően munkajutalmat állapíthat meg. Érték és vagyonmegőrzés Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény igazgatója, ill. az általa megbízott személy tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, vagy törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének meghatalmazása szerint az intézményben vagy pénzintézetben kell őrizni. A házirend tartalmazza, hogy milyen esetekben szükséges a készpénzt – pénzintézetben – betét formájában megőrizni. A készpénz betétben való elhelyezéséről, a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell biztosítani. Az intézményben az ellátást igénybe vevő személy készpénzének kezelése saját, vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. Személyes szükségletnek minősül különösen az intézményi élelmezést és ruházatot-textíliát meghaladó mennyiségű vagy minőségű élelem és ruházat-textília, továbbá személyes használati tárgyak – rádió, televízió, könyv, hajszárító, stb.-, valamint az alapszolgáltatást meghaladó térítésköteles szolgáltatások köre. A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a Pénzkezelési Szabályzat rendelkezik. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése Az intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében kell gondoskodni az elhunyt:  elkülönítéséről;  végtisztességre való felkészítéséről;  ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően, az elhunyt elszállítása után jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A törvényes képviselő, valamint a közeli hozzátartozók értesítéséről az intézményvezető vagy az intézményvezető ápoló a haláleset időpontjától függően, de legkésőbb a halálesetet követő napon gondoskodik. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé, és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Az intézmény vezetője – amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a 10

temetésről – az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzatnál. Az Intézmény által nyújtott szolgáltatás formája, igénybevételének módja Az Intézmény által nyújtott szolgáltatás formája Az Intézmény a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást – ápolást, gondozást – nyújtó intézmény, idősek otthona. A szociális szolgáltatás igénybevételének módja Az Intézmény szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban, ill. írásban előterjesztett kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének belegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő. Az idősek otthonában való elhelyezés feltételei Az ellátás igénybevételének feltétele a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított, napi négy órát meghaladó ápolási-gondozási szükséglet. Az igénylő felvilágosítása, a vizsgálatok elvégzése az intézményvezető, vagy az általa megbízott munkatárs/ak feladata. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tüntetni. Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az egyes kérelmezők állapotának, körülményeinek, indokoltságának figyelembevételével dönt. Az előgondozás Idősotthoni ellátás esetében az intézményvezető szóban vagy írásban értesíti az igénylőt/törvényes képviselőjét a nyilvántartásba vételről, ill. az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás II. szakaszának elvégzésére az elhelyezés igénybevételét megelőzően kerül sor. Az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről az igénylőt/törvényes képviselőjét szóban vagy írásban kell tájékoztatni. Az intézményi elhelyezés Az intézményvezető az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján a külön jogszabályban meghatározott tartalommal nyilvántartásba veszi. Ha az ellátásra vonatkozó igény férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető erről szóban vagy írásban értesíti a jogosultat. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Férőhely üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az üres férőhely elfoglalása iránt. Az intézményvezető szükség esetén segítséget nyújt az intézménybe történő beköltözés megszervezésében, gondoskodik az elhelyezésről.

11

Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza különösen:  az intézményi ellátás kezdő időpontját, időtartamát  az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét;  a térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat;  az ellátás kezdetének és megszüntetésének módját. Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevőt. Az intézményvezető szükség esetén intézkedik a külön jogszabály szerinti ápolási, gondozási feladatok ellátásáról. NAPPALI INTÉZMÉNYEK (Idősek Klubja, Fogyatékosok Nappali Intézménye) A szolgáltatás célja, feladata: Nappali ellátás: - a saját otthonukban, ill. családban élő idős és fogyatékos személyek részére biztosított ellátás, amely elsősorban a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek, továbbá napközbeni étkezések iránti igények kielégítését szolgálja. Biztosítja továbbá a fogyatékos személyek meglévő képességeik és készségeik szinten tartását, fejlesztését szolgáló foglalkoztatást, az önkiszolgálási, önellátási funkcióknak megtanulását, begyakorlását, egyéni fejlesztési programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozások szervezését. Ellátási kötelezettség: Alapító Okiratban, ill. működési engedélyben foglaltak szerint, továbbá befogadó nyilatkozattal, a fenntartó által meghatározott önkormányzat helyi rendeletében foglaltak szerint. A nappali intézmény célja, hogy korszerű környezetben biztosítsa az idősek, illetve az értelmi-, érzékszervi-, mozgásszervi- és halmozottan sérült fiatalok, felnőttek (igénybevevők) számára szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást. Ennek keretében nyújt koruknak, állapotuknak és fogyatékosságuknak megfelelően a fizikai, egészségügyi ellátást, mentális gondozást, a fogyatékos személyek ellátása körében különösen az önálló életre nevelést, képességeik és készségeik fejlesztését, szinten tartását, foglalkoztatást. A fogyatékos személyek nappali intézménye a harmadik évüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá napközbeni étkezésre. Kivételesen indokolt esetben pszichiátriai beteg is igénybe veheti a szolgáltatást, ennek feltétele, hogy szakorvosi igazolás támassza alá a közösség terápiás szükségességét. A nappali ellátásban nyújtott szolgáltatáselemek, programok bemutatása: Étkeztetés: Az intézmény az étkezést igény szerint az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja, a vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az intézmény a szolgáltatást igénybe vevők étkeztetése keretében napi háromszori – tízórai, ebéd, uzsonna – étkezést, ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít. 12

Szabadidős programok: - kirándulások, kulturális- és sport rendezvények, ünnepek, - a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése az aktivitást segítő szellemi- és szórakoztató tevékenységekkel, - klubok szervezése, - indokolt esetben és igény szerint munkavégzés lehetőségének szervezése, Egészségügyi ellátás: - az egészségügyi ellátással, egészséggel kapcsolatos problémák megoldásának elősegítése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, felvilágosító előadások szervezése, mentális gondozás, - igény, illetve szükség szerint biztosított az egészségügyi alapellátás megszervezése, - egészségügyi szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, Segítségnyújtás személyes és hivatalos ügyek intézésében: - hivatalos ügyek intézésének segítése (pl. Polgármesteri Hivatalban, postán, orvosnál stb.) - speciális önszerveződő csoportok szervezésének, működésének, támogatása, érdekérvényesítési törekvések támogatása, jog- és érdekvédelem, - a társas- és családi kapcsolatok elősegítése, erősítése, Fejlesztő foglalkozások (fogyatékosok nappali intézményében): - a meglévő készségek, képességek szinten tartása, fejlesztése, - önálló életvitelre nevelés, önkiszolgálás, önellátás képességeinek kialakítása, fejlesztése, - életminőség javítását célzó praktikus ismeretek elsajátításának elősegítése, manuális készségek fejlesztése, - kommunikációs képességek szintentartása, fejlesztése, - szociális készségek, képességek megszilárdítása, fejlesztése, - egészséges életmódra nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása, - foglalkoztatás biztosítása A nappali ellátások által nyújtott szolgáltatás formája, igénybevételének módja: Az intézmények a személyes gondoskodást nyújtó, szociális alapellátás körébe tartoznak, ezen belül nappali ellátást nyújtó intézmények, úgy, mint Idősek Klubja, Fogyatékosok Nappali Intézménye. A szolgáltatások igénybevételének módja: - A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban vagy írásban előterjesztett kérelmére, indítványára történik. - Az Intézmény az ellátás iránti igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal. - Az ellátásra való jogosultságot az Intézményvezető döntése alapozza meg. A döntésről és a fizetendő térítési díjról a kérelmezőt írásban értesíti, az ellátás biztosításáról megállapodást köt a jogosulttal/törvényes képviselőjével.

13

-

-

Abban az esetben, ha a kérelmező nem ért egyet az intézmény igazgatójának döntésével a kérelem elbírálását, vagy a szolgáltatások igénybevételéért megállapított fizetendő térítési díj mértékét illetően, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. A fogyatékos személyek nappali intézményében az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni, melynek tartama maximum 3 hónap. Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható: - három éven aluli gyermek, - veszélyeztető magatartást tanúsító személy, - aki orvosi ellátást és állandó ápolást igényel, - az a gyermek, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható. EGYÉB SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

A szolgáltatás célja, feladata: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások célja, hogy saját környezetben, illetve ahhoz legközelebb biztosítsa az idősek, illetve a rászorulók részére az önálló életvitel fenntartását biztosító szolgáltatásokat. Ennek keretében étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és támogató szolgáltatást biztosítunk. Az ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére az intézményvezető döntése alapozza meg. Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény integrált szociális intézményként biztosítja Szigethalom és Környéke Intézményfenntartó Társulás fenntartásában 6 településen a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az alábbi ellátási kötelezettséggel: Étkeztetés: - legalább napi egyszeri meleg étkezés biztosítása azoknak a szociálisan rászorulóknak, akik önmaguk, ill. eltartottjaik részére koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségük, ill. hajléktalanságuk miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani. Ellátási kötelezettség: Szigethalom, Taksony, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Halásztelek települések Házi segítségnyújtás: - az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátás biztosítása saját lakókörnyezetben az előzetes gondozási szükséglet alapján. Ellátási kötelezettség: Szigethalom, Taksony, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Halásztelek települések Támogató szolgáltatás: - a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Ellátási kötelezettség: Szigethalom, Taksony, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Halásztelek települések

14

Az alapszolgáltatatás során a szolgáltató és az igénybevevő közti kapcsolattartás módja: Az alapszolgáltatásokban részesülő igénybevevőkkel a rendszeres kapcsolatot a szolgáltatás nyújtásában közvetlenül részt vevő dolgozó tartja, aki az információkat továbbítja az intézmény vezetése felé. Az igénybevevők az intézmény vezetését, illetve a fenntartót közvetlenül is megkereshetik akár személyesen, akár írásban, munkaidőben időkorlátozás nélkül. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: Az ellátottak érdekvédelmének részletes szabályait a Házirend, illetve annak melléklete (Érdekképviseleti Fórum működési szabályzata) tartalmazzák. Az ellátottak panaszaikkal az Ellátottjogi képviselőhöz fordulhatnak, akinek elérhetősége az intézményekben kifüggesztve megtalálható. A szociális szolgáltatást végzők számára biztosítani kell a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, hogy tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra a törvényben meghatározottak szerint. Az intézmény rendelkezik az ellátást igénybevevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással. Más intézményekkel történő együttműködés módja Az intézmény a szolgáltatások, ellátások biztosítása során együttműködik minden olyan intézménnyel, szolgáltatóval, állami, egyházi és civil szervezettel, amely a jogosultak, illetve a rászorulók ellátásában részt vállal, továbbá az intézmény feladatellátását segíti. Az együttműködés elve fokozottan érvényesül a társulásban részt vevő önkormányzatok és polgármesteri hivatalok, civil és magánszemélyek tekintetében, különösen az adott településen történő szolgáltatás-szervezés vonatkozásában.

Szigethalom, 2012. május 10.

Kulcsár Sándorné igazgató

15