Gyöngyös Város Képviselő-testületének 13/2012.(III.30.) önkormányzati rendelete az épített és a természeti környezet helyi védelméről Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben biztosított felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. A helyi védelem tárgyai 1. § (1) A helyi védelem – a mellékletben felsoroltak szerint – a következőkre terjed ki: a) A városszerkezeti jelentőségű területekre, ahol a terület szerkezete, úthálózata és beépítésének jellege maradandó történeti érték. b) Jellemző beépítési vonalakra, ahol az utcavonal helyi sajátosságú térfalakat alkot. c) Egyedi épületekre, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátságát, kultúráját, hagyományait. d) Jellegzetes, egyedi értéket képviselő kis architektúrális elemekre (tetőfelépítmények, kapuzatok, kapuk, portálok, épületszobrász munkák, egyebek). e) Azokra a – helyzetüket tekintve – jól körülhatárolható területekre, melyeken olyan jellegzetes, több egyedből, elemből álló növény-csoportosulás, természeti képződményegyüttes (sziklák, kövek, kőzetek, barlangok, vízfolyások), illetve felhagyott, a természet részévé vált mesterséges képződmény (kőbánya, bányató, víztározó, várrom, egyéb) található, amely együttesében sajátos helyi értékkel bír. f) Jellegzetes, egyedi értéket képviselő természeti emlékekre (fák, kövek), romemlékekre, síremlékekre és emlékművekre. (2) A helyi védelem tárgyát képező védett ingatlanok (épületek, épületrészek), utcakép, területek, növényzetek, helyi természetvédelmi területek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi. A helyi védelem személyi hatálya 2. § (1) A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek, építészeti és természeti értékek tulajdonosaira (kezelőire) és használóira (üzemeltetőre, bérlőre) terjed ki. (2) A személyi hatály alá eső tulajdonosok és használók e rendelet szabályai szerint önkormányzati támogatást igényelhetnek a fenntartási kötelezettségek teljesítésére. A védelem módjának részletes előírásai 3. § (1) A városszerkezeti jelentőségű területen (VJ) a városszerkezet védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni. Új épület csak a településszerkezet, településkép építészeti hagyományaihoz (telekméret és -forma, tömeg- és homlokzatképzés, anyag- és színhasználat stb.) igazodóan helyezhető el.
–2–
(2) Védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról átépítéskor, illetve új beépítés esetén is gondoskodni kell. Ennek érdekében: a) Az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, illetve helyreállítandó, b) előkert nem létesíthető, c) az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó. (3) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében: a) A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely az épület külső arculatát megváltoztatja, az Önkormányzati Tervtanács (továbbiakban: ÖTT) javaslata alapján, az építésügyi hatóság engedélyével szabad végezni. b) védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni, c) a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, illetve hiányuk esetén pótlandók, d) a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszítéseket. e) homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet, f) az épület homlokzatszínezéséhez az építési hatóság színezési terv készítését írja elő, g) a földszinti portál-kialakítás, -átalakítás csak az épület teljes homlokzatának egységes – tulajdonrész-határoktól független anyag- és színhasználat, nyílászáró geometria stb. – kezelésével engedélyezhető, h) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető, i) felújítás, átalakítás esetén az építésügyi hatóság az önkormányzat költségeire az épületről érték-elemző, építészeti állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. A tanulmánykészítési kötelezettséget a tulajdonos felújítást, átalakítást megelőzően, de legalább 3 hónapon belül köteles végrehajtani. (4) Védett épület, épületrész bontása csak a teljes műszaki és funkcionális avultság (rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanság) beálltával, a védettség megszüntetését követően, az Önkormányzati Tervtanács javaslata alapján engedélyezhető. A Tervtanács véleményét az épület tulajdonosa által elkészíttetett, az épületre vonatkozó felmérési- és fotódokumentáció alapján alakítja ki. (5) A Főépítész gondoskodik a (4) bekezdésben megjelölt dokumentációk megőrzéséről, valamint az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről, elsődlegesen muzeális értékeket kezelő szervezetek közreműködésével.
–3– (6) A védett, kis architektúrális elemek önmagukban, az épülettől függetlenül képviselnek helyi jelentőségű értéket, az őket hordozó épületnél magasabb és jelentősebb, kulturális, történeti és esztétikai színvonalon. Megőrzésük fontos, ennek érdekében: a) törekedni kell a védett épületrészek eredeti helyén történő megtartására; b) fennmaradásukat az épület átépítése vagy újjáépítése esetén is biztosítani kell, elsősorban “in situ”, azaz természetes helyén vagy helyzetében, de ha nem lehetséges, akkor áthelyezéssel (akár más épületre is!), c) a hozzá kapcsolódó épületszerkezetek felújítása, karbantartása esetén autentikus helyreállításukról, állagmegőrzésükről is gondoskodni kell, d) felújítás, átalakítás esetén az épülethez mért jelentőségéhez képest a tervezésnél és kivitelezésnél figyelembe kell venni. (7) A természetes növény-egyedek csoportosulása, természeti és/vagy mesterséges képződményekkel való együttese, történeti és kultúr-környezeti szerepe mellett, vizuálisan oldja a város élettelen, mesterséges jellegét, illetve hosszantartó, igényes növény-kultúrát testesít meg. Védelmük – a természet általános védelmén túlmenően – feltétlenül fontos. Ennek érdekében a védelem alá helyezett egyedek esetében: a) folyamatos, szakszerű kezelésükről, b) az ártalmas környezeti hatásokkal szembeni védelmükről a terület sajátságainak megfelelően kell gondoskodni. (8) A védett növények kivágásához hatósági engedély szükséges, mely csak a növényzet biológiai pusztulása esetén adható ki. Pótlása azonos zöldfelületi értékű, fajtaazonos növényekkel kötelező, ezt az engedélyező határozatban elő kell írni. (9) A védett természeti emlékek, fajtájuknál, koruknál, megjelenésüknél, elhelyezkedésüknél fogva ritkaságnak tekinthető helyi értékkel bírnak. A város környezeti minőségét jelentősen növelik, szakszerű kezelésükről és védelmükről gondoskodni kell. A védett síremlékek, romemlékek, emlékművek a település történelmének, kultúrájának és művészetének olyan sajátos kifejezői, amelyek mindenki számára a hozzátartozók, illetve a társadalom kiemelkedő személyiségei iránti kegyelet és emlékezés megtestesítőiként, a múlttal való közvetlen kapcsolatot őrzik. Jókarbantartásukról, gondozásukról, szükség esetén védelmükről gondoskodni kell. (10) Az e §-ban foglalt részletes előírások betartásával kapcsolatos vitás kérdésekben a városi főépítész vagy az I. fokú építésügyi hatóság előterjesztése alapján a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság dönt. A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása 4. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése hivatalból, vagy a védelem alá helyezendő értéknek, illetve a védelem tárgyának a tulajdonosa, kezelője által előterjesztett javaslat alapján kezdeményezhető. Ennek során: a) a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,
–4– b) a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) – amennyiben nem ő a kezdeményező – a kezdeményezésről külön értesíteni kell, c) a védelem alá helyezésre irányuló kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (2) A védelemről vagy annak megszüntetéséről való döntés a Képviselő-testület joga. (3) A védetté nyilvánítást és a védelem megszüntetését a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell: a) b) c) d)
az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, kezelőjét, az építésügyi hatóságot az illetékes földhivatalt a műemlékvédelmi- illetve természet- és tájvédelmi hatóságot.
(4) A helyi védettségű értékekről a főépítész katasztert vezet, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékletét – szükség esetén – módosítani kell. (5) A helyi védelem alá tartozó ingatlanokat, objektumokat, természeti értékeket a Helyi Építési Szabályzat függelékében, továbbá a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni. (6) A védelem alatt álló területet, építményt, vagy természeti értéket az e célra rendszeresített, „Gyöngyös város védett értéke” szövegezésű táblával lehetőség szerint meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről és fenntartásáról a tulajdonos beleegyezésével az önkormányzat – pénzügyi lehetőségek függvényében – gondoskodik. A helyi védelem tárgyai fenntartásának támogatása 5. § (1) A védelem tárgyainak folyamatos állagmegóvása a tulajdonos, kezelő kötelessége. A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jókarbantartásának biztosításához, a természeti területek és emlékek kezeléséhez, védelmének biztosításához a tulajdonos kezdeményezheti az Önkormányzat támogatását. (2) A Képviselő-testület – pénzügyi lehetőségek függvényében – évenként a költségvetésben az önkormányzati támogatásra keretet biztosít. A keret felhasználására a városi főépítész tesz javaslatot, amelyről a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság dönt. (3) A költségvetésből vissza nem térítendő támogatás adható, amelynek együttes mértéke nem haladhatja meg a teljes kivitelezési költség 30%-át, illetve lakóingatlan, közhasznú, kiemelten közhasznú szervezetek, valamint egyházak tulajdonában lévő, alaptevékenységüket szolgáló ingatlan esetében 50%-át. (4) A támogatás pályázat útján igényelhető. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság írja ki. A pályázatot a főépítészhez kell benyújtani. A pályázatok benyújtása folyamatosan történhet a tárgyév szeptember 30-ig. A támogatást az épület, építmény tulajdonosa (közös tulajdon esetén a társtulajdonos hozzájárulásával), használója (a tulajdonos hozzájárulásával) igényelheti.
–5–
(5) Támogatás adható: a) városképi jelentőségű, védetté nyilvánított, felújításra, korszerűsítésre szoruló épületre, építményre vagy annak részére, b) természeti értékek gondozására, kezelésére; c) sírok, síremlékek felújítására; d) tárgyév szeptember 30-át követően, a fentiek szerint benyújtott pályázatok elbírálása után a költségvetési keret fennmaradó részéből az országos védelem alatt álló, felújításra, korszerűsítésre szoruló műemlék épületre, építményre vagy annak részére (6) Az elbírálásnál előnyben részesül: a) lakás céljára szolgáló, zártsorú épületek esetében védelemre érdemes főhomlokzat felújítása; b) a város védett területén fekvő pince, illetve borház felújítása (pl. homlokzati megjelenés, homlokzati nyílászárók); c) nagy közönségforgalmat bonyolító épületek esetében (pl. kereskedelmi, szolgáltató épület stb.) védelemre érdemes homlokzat felújítása, belső terek rehabilitációját igénylő, de az eredeti állapotot tükröző rekonstrukciója. (7) A pályázatok tartalmi követelményei: a) a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám), b) tulajdonosi hozzájárulás (használó esetén), társtulajdonosi hozzájárulás (közös tulajdon esetén), c) a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület, építmény vagy a kezelendő természeti érték pontos megnevezése, címe, helyrajzi száma, történetének, állapotának rövid leírása) d) fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, e) felújítási, korszerűsítési tervek rajzi és szöveges formában, építési engedélyhez kötött munka esetén a jogerős építési engedély, az építész tervdokumentáció és műszaki leírás a tervezett munkálatokról. f) az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés), kivitelezői ajánlat vagy tervezői becslés, g) a munka elkészültének tervezett határideje, h) az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét, i) a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje, j) előzetes kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető. (8) A pályázatokat a főépítész előterjesztésében településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság bírálja el, valamint dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki indokoltság alapján. (9) Támogatást elnyert pályázókkal a Polgármester – a hatályos előírások szerint – az alábbi tartalommal köt megállapodást. a) A támogatás nyertesének megnevezése, lakcíme, székhelye, adóazonosítója, b) a támogatott számlaszáma vagy címe (ahová a támogatás utalható), c) a támogatási döntésről szóló határozat száma, a támogatás összege,
–6– d) e) f) g)
a felhasználás feltételei és határideje, a munkálatok szakszerűségére, műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályok, az elvégzett munka átvételének módja, a felmerült költségekről szóló számlák kollaudálásának menete.
(10) A támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázatban szereplő támogatott munkarész(ek) elkészült(ek). (11) A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság végzi. A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr nyilatkozik a munka elkészültéről, és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását. Helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartási terve 6. § (1) A helyi védelem alá helyezett természeti értékek fenntartási tervét a 2. melléklet tartalmazza. Záró rendelkezések 7. § (1) E rendelet 2012. április 2-án lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet, b) az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2000. (III.28.) önkormányzati rendelet, c) az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2001. (VI.25.) önkormányzati rendelet, d) az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelet, e) az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 49/2005. (X.24.) önkormányzati rendelet, f) az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelet. Gyöngyös, 2012. március 30.
Faragó László s.k. polgármester
Dr. Kozma Katalin s.k. jegyző
–7–
1. számú melléklet
Gyöngyös Város közigazgatási területén lévő
HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK I. a.) A “Városszerkezeti jelentőségű” terület határai -
Északon: a Csárda utca és folytatása az Észak-Kálváriapart lábánál tervezett forgalmi útig, Nyugaton: az Észak-Kálváriapart lábánál tervezett forgalmi út és a Deák Ferenc utca nyugati oldalának teleksora, Délen: a Puskin utca, attól dél felé a Nagy-patak menti pontházak, keleti oldalán letérve a Báthory I. utca és az Országút utca, Keleten: az Országút utca, az Alkotmány utca a Zrínyi M. utcától kelet felé, a Koháry út és a Dózsa Gy. utca a Csárda utcáig.
I. b.) Védett beépítési vonalak -
Jókai Mór utca a Báthory István utca - Bethlen Gábor utca csomópontjától a Széchenyi István utca bekötéséig, Petőfi Sándor utca a Táncsics Mihály utca – Forrás utca csomópontjától a víztoronyig, A Püspöki utca a 6-60. hsz-ig és a 17-93. hsz-ig a templom körüli teresedéssel, A volt patakmeder ívét követve a Sziget utca – Bihari János utca és Menház utca a Berényi utcától a Menház utca 33-ig. Mátrafüred: Parádi út, Béke út, Pálosvörösmarti út Sástói 6906 hrsz-ú közterület (parkoló) körüli beépítés és a Farkas út mindkét oldala Mátraházai 7173 hrsz-ú ingatlan (parkoló) körüli beépítés
II. Épületek, építészeti értékek: Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Cím
Bartók Béla utca 8. Bartók Béla utca 13. Bartók Béla utca 20. Bartók Béla utca 23. Batthyány tér 2. Csokonai Vitéz M. u. 7. Csomor Kálmán utca 5. Deák Ferenc utca 14. Deák Ferenc utca 16. Deák Ferenc utca 18. Deák Ferenc utca 19. Deák Ferenc utca 20. Deák Ferenc utca 27. Deák Ferenc utca 32. Deák Ferenc utca 34. Deák Ferenc utca 50. Dózsa György utca 8. Dózsa György utca 10. Dózsa György utca 12. Dózsa György utca 22. Dózsa György utca 32.
Hrsz.
4476 4438 4467 4446 4449 4366 4518 4746 4745 4744 4903/2 4743 4979/1 4698 4697 4625 1571/7 1571/9 1571/10 1213/6 1256
Eredeti, korábbi funkciói
Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Volt vízimalom, adventista imaház Kapás lakóház Lakóház Lakóház, XIX. sz. közepe Lakóház, XIX. sz. eleje Lakóház, XIX. sz. eleje Lakóház, Borhy-féle kúria Polgári lakóépület Klasszicista lakóház, XIX. sz. első fele Lakóház, XX. sz. eleje Lakóház Lakóház, 1855-ben az utca legutolsó háza Lakóház, XVIII. sz. vége Makovecz-ház Makovecz-ház Bugát Pál Kórház régi főépülete Lakóház
Jelenlegi Tulajdoni használat forma -mód
L L L L
M M M M
I
E
L L L L L L L L L L L L L L I L
M M M M M M M M M M M M M M Ö M
–8– 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
Dózsa György utca 50. Eötvös L. tér Erzsébet királyné utca 11. Erzsébet királyné utca 12. Erzsébet királyné utca 13. Erzsébet királyné utca 14. Erzsébet királyné utca 16. Erzsébet királyné utca 18. Fő tér 3. Fő tér 7. Fő tér 12. (Mátyás kir. u. 1.) Fő tér 13. Fő tér 15. Fő tér 17. Huszár utca 1. Jókai Mór utca 6. Jókai Mór utca 20. Jókai Mór utca 30. Jókai Mór utca 34. Jókai Mór utca 37. Jókai Mór utca 38. Jókai Mór utca vége
44. Katona József utca 2-4. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
Koháry út 4. Koháry út 5. Koháry út 7. Koháry út 9. Koháry út 11. Koháry út 15. Koháry út 19. Kossuth Lajos utca 2. Kossuth Lajos utca 18. Kossuth Lajos utca 19. Kossuth Lajos utca 21. Kossuth Lajos utca 24. Kossuth Lajos utca 28. Kossuth Lajos utca 31. Kossuth Lajos utca 33. Kossuth Lajos utca 42. Kossuth Lajos utca 44. Köztársaság tér 2. Mátrai út 28. előtt Mátyás király utca 2. Móricz Zsigmond utca 1. Móricz Zsigmond utca 3. Móricz Zsigmond utca 4. Móricz Zsigmond utca 8.
1265 5420 1582 1243/2 1583/2 1242 1241 1228 4530 4533 2067 4537 4513 4512 4760/1 2181/1 2205 2255 2257 4329 2259 4310/1 1490 1907 1970 1967 1965 1948 1946 1944 1526 1547 1998 1993 1553/4 1555/1 1986 1902 1762 1812 2080 1234 2057 4497 4492 2069 2071
Lakóház Feszület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Pártok Háza Kékes Étterem, ÁFÉSZ XIX. sz. első fele, Hangya Szövetkezet Városháza, Polgármesteri Hivatal Lakóház, gyógyszertár Lakóház Lakóház Emeletes lakóház Női ispotály, népi kollégium, lakóház Farkas vendégfogadó, volt Sóház iskola Lakóház Emeletes lakóház, ún. Rózsakert Lakóház, saroképület, XIX. sz. vége Feszület, a város vége Emeletes saroképület, postapalota, gabonacsarnok, Kereskedelmi SzKI Bortermelők Szövetkezete, Borgazdaság Barokk lakóház, XVIII. sz., betérő csárda Barokk saroképület, betérő csárda Lakóház Lakóház Lakóház Üzletház, tornácos saroképület Ún. Porgesz-ház, emeletes saroképület Párvy János szepesi püspök szülőháza Hám János szatmári püspök szülőháza Katona Sándor vas-nagykereskedő háza Ún. Keller-féle emeletes lakóház Lakóház Volt Hanisz-féle ház, Bárány Vendégfogadó 8 osztályos gimnázium, Berze Nagy János Gimn. Magyar Királyi Adóhivatal, lakóépület Városi Bíróság épülete Lakóház Kőkereszt (1840) Mátra Szálló Háromrózsa Fogadó, Budapest Bank Lakóház Lakóház Lakóház, üzlet
L L L, G L L L L, G I G L, G I L, G L, G L L L OI L L L,G -
M Ö M M M M Ö M Á M M Ö M M M M M Ö M M M Ö
OI
Ö
G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L,G L OI L I L,G L,G I L L,G L,G
M M M M M M M M M M M M M M Ö M Á M Ö M M M M M
–9– 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107.
Móricz Zsigmond utca 12. Páter Kiss Szaléz utca 8. Páter Kiss Szaléz utca 9-11. Páter Kiss Szaléz utca 10. Páter Kiss Szaléz utca 12. Petőfi Sándor utca 1. Petőfi Sándor utca 2. Petőfi Sándor utca 9. Petőfi Sándor utca 19. Petőfi Sándor utca 20. Petőfi Sándor utca 23. Petőfi Sándor utca 25. Petőfi Sándor utca 26. Petőfi Sándor utca 29. Petőfi Sándor utca 31-63. Petőfi Sándor utca 35. Petőfi Sándor utca 37. Petőfi Sándor utca 47. Petőfi Sándor utca 48. Petőfi Sándor utca 54. Petőfi Sándor utca 56. Petőfi Sándor utca 62. Petőfi Sándor utca 67. Petőfi Sándor utca 68. Petőfi S. utca 70. előtt Petőfi S. utca 70. előtt Petőfi Sándor utca 71. Petőfi Sándor utca 73. Petőfi Sándor utca 75. Petőfi Sándor utca 83. Petőfi Sándor utca 84. Petőfi Sándor utca 105. dr. Puky Árpád utca 2. dr. Puky Árpád utca 5.,7. dr. Puky Árpád utca 8. dr. Puky Árpád utca 10. Rákóczi utca 4. Rózsa utca 1. Rózsa utca 3.
108. Szent Bertalan út 2. 109. 110. 111. 112. 113.
Szent Bertalan út 8. Szent Bertalan út 10. Széchenyi István utca 1. Széchenyi István utca 2. Széchenyi István utca 10.
114. Török Ignác utca 1.
2073 2016 2094 1956 1955 1487 5751 1482 1428 5768 1426 1425 5771 1414 1388 1386 1315 5782 5785 5786 5789 1005 5792 5794 5794 1003 1002 1001 997 5878 584 4513 4545/1 4520 4521 1498 4505/1 4504 1488 1495 1496 2130 2074 2109 1957
Lakóház Volt Molnár-féle ház, lakóház Postapalota, 1929, Orth Ambrus terve Kulacs vendéglő, pinceborozó Lakóház Ún. Valkó-féle ház, vízgazdálkodási társ. Polgári Leányiskola, Általános Iskola Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház, klasszicista, 1840 körül Zsellér vendéglõ Lakóház Lakóház Zsellér-közök Lakóház Építész Iroda Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Felsővárosi Fiúiskola, 10. sz. Ált. Isk. Ún. Szlovencsák-malom, irodaház Artézi kút épülete Villany-centrale transzformátorépület Lakóház Lakóház, szociális intézmény Felsővárosi Iskola, 10. sz. Ált. Iskola Lakóház Lakóház Lakóház, 1800 körül Lakóház Lakóház Lakóház Volt Szabadság mozi, okmányiroda Volt Banképület, lakóház Lakóház Lakóház Saroképület, ún. Vaskorona ház, Vaskorona Vendéglő, Gyöngyösi Kaszinó Egyesület Plébánia, ügyvédi munkaközösség, lakóház Ún. Téven-ház, barokk lakóház, 1840 Báthory-ház, volt rendőrség épülete Ún. Bálint-féle lakóház Lakóház Katolikus Legényegylet, Úttörőház, Szabadidő Központ, Kolping Központ
L L,G I G L G OI L L L L L L L L L,G L L L L L OI G L L OI L L L L,G L L I L,G L,G L L,G L,G L,G G L L I
M M M M M magán Ö M M M M M M M M, Ö M M M M M M M Ö M Ö Ö M Ö Ö M M Ö M Ö M Ö M M M M M M M M M E
– 10 – 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138.
Török Ignác utca 6. Török Ignác utca 12. Török Ignác utca 14. Vasút utca 1. Zöldfa utca 18. Farkasmály Mátrafüred, Parádi út Mátrafüred, Parádi út Mátrafüred Mátrafüred Mátrafüred Mátrafüred, Parádi út Mátrafüred, Parádi út 3/2. Mátrafüred, Üdülő sor 23. Mátrafüred, Üdülő sor 29. Mátrafüred, Üdülő sor 31. Mátrafüred, Üdülő sor 47. Mátrafüred, Üdülő sor 48. Mátrafüred, Üdülő sor 50. Mátrafüred, Üdülő sor 62. Mátrafüred, Béke u. 5. Mátraháza Mátraháza Kékestető
2013 2009 2008 1817 2167 6554/1 6318 099/18 6735 6501 6302 6297 6536 6532 6531 6731 6708 6707 6688 6747 7121 7151 7309/2
Lakóház Lakóház Lakóház Heves M. Gazdasági Egyesület székháza Lakóház Pincesor, az országosan nem védett rész Temető Volt Bene csárda Kozmáry-kilátó Muzsla-völgy patak fölött 3 db híd Laborcz Ferenc: Mátrai Vénusz szobor Strand kapuépítményei Üdülőépület Üdülőépület Máltai Szeretetszolgálat Üdülőépület Üdülőépület Üdülőépület Üdülőépület Üdülőépület Mátrafüred Postaépülete Magyarok Nagyasszonya Templom Szanatórium főépülete Szanatórium épülete
L,G L L,G L L
M M M M M
I I Ü Ü I Ü Ü Ü Ü Ü I I I I
Ö Ö M Ö Ö M M M M M M M M M M E Á Á
Kossuth Lajos utca
I
Rigó utca
-
III. Természeti értékek:
1. Orczy-kert 2. Rigó utcai lakókert 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
2 db tiszafa 3 db tiszafa 2 db japán akác 1 db páfrányfenyő 2 db lucfenyő borpincék környezetükkel felhagyott andezitbánya 1 db japánakác
1629/1 6121/3 6122 5776 4839/2 2051/2 1900/24 6230
Petőfi S. utca 32. Klapka Gy. u. 1. Szent Bertalan út 3. Egri út 2. Akadémia u. 11. Farkasmályi pincesor 0106/1 Sás-tói kőbánya 4537 Fő tér 13.
I L I
Ö Ö M Ö M E M
G I
M Ö
IV. Helytörténeti, kultúrtörténeti temetők, temetőrészek, sírok: Középső temető
1. I. szakasz 2. II. szakasz 3. 4. 5. 6.
II. szakasz II. szakasz IV. szakasz IV. szakasz
1-2-3. sor 1. sor 2. sír 3. sír 1. sor 1-2. sor
7. sír
(A Felsővárosi temető déli része; az un. vasöntöde úti temető) II. világháborús magyar katonasírok Rabl Károly (1744-1828) és felesége Zollner Éva †1820 síremléke XIX. századi öntöttvas corpus Töredékes márvány sírkő 2 ismeretlen magyar katona sírja 12-24. sírhelyek szovjet katonák emlékműve
– 11 – 7. IV. szakasz 8. IV. szak.
9. sor
29-30 sírhely
9. IV. szak.
8. sor
29-30 sírhely
11. IV. szakasz közepe 12. VII. szakasz 13. VII. szakasz
1. sor
9. sír
14. VIII. szakasz
8. sor
22. sír
10. IV. szakasz felső végén
15. Hertelendy sírja mellett 16. Hertelendy sírtól délre 17. IX. szakasz
1. sír
18. IX. szakasz 19. IX. szakasz
2. sír 3. sír
20. IX. szakasz
4. sír
21. X. szakasz út melletti
9. sír
1. sor
18. sír
29. XVII. szakasz
9. sor
34-38. sírhely
30. XVIII. szakasz
5-6. sor
31. XVIII. szakasz
1. sor
32. XIX. szakasz
1. sor
20. sír
33. XIX. szakasz
5. sor
15-16-17. sírh.
A. sor
3-4. sír
22. X. szakasz 23. XI. szakasz
összefüggő bozótosa
24. XII. szakasz bal szélén 25. XIII. szakasz 26. XVII. szakasz 27. XVII. szakasz 28. XVII. szakasz közepe
34. XIX. szakasz Kápolnás temető 35. Kápolna (1907-09) 36. Dísz sírhelyek 37. Kriptasor:
Szovjet katonasír Patik Borisz A. (23 év) †1944 Ethei Sebők László obeliszkje (Gyöngyösi plébános 1840-1881) Csomor Kálmán volt polgármester fehérmárvány síremléke Bugát Pál szüleinek és testvérének a sírja 3 v. márvány sírkereszt Péró-sírbolt. Szarkofág jellegű faragott kő. Pátzay János és felesége sírja Háray Nándor plébános sírja. „Pápa címzetes kamarása” Hertelendy Gábor, a gyöngyösi huszárság megalapítójának sírja Johann Nepomuk Hoppler rittmeister, a gyöngyösi Nádor Huszárezred főtisztje sírja †1852 Csathó-sírok. Nagyméretű családi sírbolt Gróf Zichy György (1832 -†1856) az 1. huszár-ezred cs. k. főhadnagyának sírja. Vörös márvány sírkővel. Orczy – Szapáry sírbolt Staffenbergi (?)-sír. Az egyik legrégebbi sírkő, vörös márvány. Családi sírbolt. Beszakadt, feltételezett földalatti összeköttetés az Orczy-kriptával. Bellev-sírok. Bolgárkertészek fehérmárvány családi síremléke. Bogdány József honvéd tizedes sírja Régi görög (arnót) temető. Három nagyméretű, görög feliratos sírkereszt. Kő feszület. Hiányos, míves kidolgozás a XIX. sz. első feléből. Járhatatlan összefüggő bozótos. Kozmári - sírok. 5 fekete sírkő, öntöttvas kerítés. Borhi-Jancsó-Szlovencsák sírok. Két romantikus síremlék között festett Szent Antal szobor. Tóth Sándor sírja. A XIX. sz. első feléből származó sírkő átfaragva. Kemény-család síremléke (Kemény Sándor volt gyöngyösi polgármester). Vernyik-sírok. Népi jellegű családi síremlék, három sírkő, a középsőn Pieta szobor. Kékesi Károly zászlós kriptája, rohamsisakos magyar katona domborművével. Pintér Dezső (volt színművész) sírja, faragott kőkereszt és kőbabák. Hanisz Imre síremléke. 5 sírkő. A középső fehérmárvány, Hanisz Imre arcképe domborművével. Nyemecz János zászlós vadászrepülő sírja (A Felsővárosi temető északi, újabb része) Vöröstéglából épült neoromán-neogót stílusban. Puky Árpád polgármester síremléke.
– 12 – 38. Kriptasor: 39. Kriptasor: 40. Kriptasor: 41. Kriptasor: 42. Kriptasor: 43. Kriptasor: 44. II. szakasz 45. VI. szakasz 46. VI. szakasz 47. VI. szakasz 48. 49. 50. 51.
VI. szakasz VI. szakasz VI. szakasz VI. szakasz
52. VIII. szakasz 53. XI. szakasz 54. Ravatalozó mögött
Kő szarkofág. Vida Kálmán cukrász síremléke (1868-1952) Pápai-család síremléke. Pápai Mihály (†1912) kőművesmester, építész, gyöngyösi középületek kivitelezője. B. sor 4-5-6. sír A híres Gajdóczky-építészcsalád kriptája neoklasszicista síremlékkel, Jézus-szoborral. Emelte Gajdóczky Antal (†1931) B. sor 7-8. sírhely Smóling-kripta. Smóling József (†1919) asztalos. B. sor 9-12. sír Kassics és Borhy család klasszicista, művészi értékű síremléke. Kassics Antal (†1912) postaigazgató, Borhy Mihály (†1914) földbirtokos. 1. sír Iván Dimitrievics Dvorjadkin és egy ismeretlen szovjet katona sírja 2. sor 1. sír Antal Lajos, az Ipartestület elnökének sírja feketemárvány kereszttel, öntöttvas kerítéssel. 4-5. sor 4-6. sír Apácák sírjai. A Paulai Sz. Vince leányainak rendje Irgalmas Nővéreinek síremléke. 5. sor 1. sír Kemény Ödön m. kir. csendőrhadnagy, az akkori polgármester fia romantikus sírköve. 6. sor 3. sír Baltás Ferenc, a város volt főjegyzője sírja. 7. sor 3. sír Balogh Gyula, a város volt polgármestere sírja. 9. sor 3-4-5. sír Dezséri-Bachó sírok. 9. sor 8-9-10. sírhely Kóczián kántorok sírja. A tisztséget 107 évig ellátó család fehér márvány síremléke. 8. sor 15-16-17. sír Kórházigazgatói sírok. Három jeles igazgató áthozott földi maradványai, jellegtelen műkő síremlék. 5-6. sor 17. sír Csipkay Albert huszártiszt sírja, egykor zarándokhely. A Szent Bertalan templom cintermének maradványai. A rekonstrukció során előkerült csontok (1500 elhunyt földi maradványai) közös sírja. A. sor A. sor B. sor
7-8. sír 10-11. sír 1-2-3. sír
Alsóvárosi temető
55. A bejárat bal oldalán 56. A temető kápolnája 57. A kápolna mögött 58. Öreg rész 59. Öreg rész,
váltott II. osztály
60. Öreg rész 61. Új rész 62. Öreg rész, váltott II. osztály 63. Református temető közepén 64. Református temető, a parcella utolsó síremléke.
Pieta. Barokk ihletésű szobor a XIX. sz. első feléből. 1947-ben téglából épült farkasmályi tufa díszítéssel. Pieta. Népies, festett faragott kő szobor a XIX. sz. második feléből. Cservenák-sírok. A temető legrégibb sírköve. Forray-sír. Kereszt alakú fehér síremlék, felirata szerint "e sírkert első halottja". Bozóky-sír. Díszes klasszicista sírkő horgonyt tartó nőalak szoborral. Ismeretlen katonák sírja. Az 1944-ben eltemetett 50 halott katona 1972-ben állított műkő síremléke. Öntöttvas romantikus neogót sírjel a századfordulóról. Szendi Vilmos, a gimnázium legendás tanára sírja. Dely-sírbolt. A család szürke gránit síremléke, gravírozott családi nemesi címerrel.
– 13 –
2. sz. melléklet FENNTARTÁSI TERV I. Orczy-kert (1630/1 hrsz.)
-
Fák, cserjék egészség megőrző ifjítása, gallyazása, hulladék elszállítása Tavaszi szellőztetés jellegű pázsit takarítás Időjárástól függően évi 8-10 kaszálás, gyűjtés, zöldhulladék elszállítás Park takarítása heti két alkalommal, téli hómentes napokon heti egy alkalommal Növényvédelem (permetezés) időjárástól függően évi két-három alkalommal Kézi szemetesek ürítése (10 db) heti két alkalommal Gyöngykavicsos sétányok, padok karbantartása Tápanyag-utánpótlás szükség szerint
II. Rigó utcai lakópark (6121, 6122 hrsz.) - Fűnyírás évi nyolc-tíz alkalommal - Fák, cserjék metszése - Alászorult növények szétültetése - Örökzöldek téli hóvédelme - Sövények nyírása évi két alkalommal - Mulcsozás évi két alkalommal - Takarítás heti egy alkalommal - Fiatal növények öntözése szükség szerint - Tápanyag-utánpótlás szükség szerint III. Farkasmályi pincesor - Nagyméretű vadgesztenye fák, hársfák és platánok szükség szerinti permetezése - Az idős növényállomány korona-alakító metszése, az eredeti habitus helyreállítása - Idős lucfenyők elszáradt ágainak eltávolítása - Tápanyag-utánpótlás szükség szerint IV. Gyöngyös város területén lévő védett fák Petőfi S. u. 32. – 2 db tiszafa (Taxus baccata); Klapka Gy. u. 1. – 3 db tiszafa (Taxus baccata); Szent Bertalan u. 3. – 2 db japán akác (Sophora japonica); Egri u. 2. – 1 db páfrányfenyő (Ginkgo biloba); Mátrafüred, Akadémia u. 11. – 2 db lucfenyő (Picea abies); Fő tér 13. – 1 db japán akác (Sophora japonica).
-
-
Mivel a védett fák idős korúak, egyes egyedeknél szükséges statikai – dendrológiai szakvélemény – elkészítése, és ennek alapján egyedi beavatkozás, melynek célja a felszíni és csapadékvizek bejutásának megakadályozása az odvakba, illetve korhadt részekbe, mellyel az idős fa élete meghosszabbítható. A védett fák állapotának rendszeres – negyedévenkénti – ellenőrzése és a szükséges intézkedések azonnali megtétele (egészségügyi szárazgallyazás, növényvédelmi permetezés, öntözés, téli hóvédelem, tápanyag-utánpótlás).
