A45/2012. VM rendelettel kapcsolatos jogalkotói szándékról Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet – az új nemzeti szabályozás szükségessége - 2011. március 4-től új közösségi jogszabályok léptek életbe az EU-ban: - A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ennek végrehajtásáról szóló 142/2011/EU bizottsági rendelet Az ezek végrehajtását szolgáló nemzeti jogszabályunk, a nem emberi szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. VM rendelet 2012. május 8án jelent meg Az új jogszabálynak a közvetlenül alkalmazandó uniós rendeletekkel való együttes használata teremti meg a terület teljes szabályozottságát 2
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet – az új nemzeti szabályozás szükségessége -
-
-
Feladata az uniós jogszabályok átültetése mellett a hazai sajátosságok figyelembevételével további nemzeti előírások lefektetése Az EU jogszabályok által lehetővé tett, ún. tagállami eltérések (derogációk) lefektetése, minél szélesebb körű kihasználása A hatósági végrehajtás egyes szintjeinek meghatározása Társhatósági együttműködés jogi alapjainak lefektetése Az állati melléktermék lánc felügyelet nyomon-követési rendszerének új elemeként a jelentési rendszer bevezetése Ún. belföldi „egyszerűsített” állati melléktermék kereskedelmi okmány megalkotása 3
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet célja Az alábbiak megállapítása az új uniós szabályokkal összhangban: kötelezettségek, előírások az állati melléktermékek tulajdonosaira, kezelőire, az üzemeltetőkre vonatkozóan a hatály alá tartozó anyagok, termékek csoportosítására, ártalmatlanítására, felhasználására vonatkozó rendelkezések az állattartók és az illetékes hatóságok (élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és környezetvédelmi hatóság) elvégzendő feladatai (engedélyezés, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés) állati melléktermékek kezelésével foglalkozó üzemeltetők hatósági nyilvántartásba vételének és engedélyezésének rendje, az engedélyköteles létesítményekre vonatkozó követelmények a melléktermékek összegyűjtését, szállítását végző vállalkozásokra vonatkozó feltételek, nyomonkövetés, nyilvántartás és bejelentés rendszerei, melléktermékek behozatalára, kivitelére, továbbá uniós tagországok közötti szállítására vonatkozó nemzeti előírások
4
Nyilvántartásba vétel, mint új adminisztrációs eljárás az engedélyezés mellett Cél: az adminisztrációs teher csökkentése Nyilvántartásba vétel = bejelentési kötelezettség -
-
A nyilvántartásba vételre kötelezett tevékenységek esetében bejelentés az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság felé A bejelentést követően a hatóság nem végez előzetes helyszíni, telephelyi ellenőrzést, hanem külön határozattal a tevékenységet nyilvántartásba veszi Később természetesen ezt követi/követheti ellenőrzés! Tevékenység megtiltás is lehetséges
5
Nyilvántartásba vételre kötelezett tevékenységek például:
-
-
Állati melléktermék szállítmányozási tevékenység Állati melléktermék kereskedők Eltérő felhasználók Olyan gyógyszeripari/kozmetikai cégek amelyek állati melléktermékeket (pl. savó, hasnyálmirigy, epe, heparin, egyéb) használnak fel Preparátor tevékenység, vadtrófea készítés Gyapjúval, szőrrel, tollal, tollrészekkel, sörtével kapcsolatos tevékenységek (csak a „végpont”-ig”!) Méhészeti melléktermékekkel kapcsolatos tevékenység (műlép készítés sonkolyból, vagyis selejt lépből) Bőr cserzési tevékenység
6
Továbbra is engedélyezés alá eső tevékenységek
Engedélyezés: Működési engedély kiadása előtt kötelező helyszíni hatósági szemle -
-
Állati melléktermék feldolgozás (Standard és alternatív feldolgozási módszerekkel) Égetés és együttégetés Tüzelés (combustion) Állateledel előállítás Szerves trágya és talajjavító előállítás Biogáz és komposztáló üzemek Állati melléktermékek begyűjtésük utáni tárolása és kezelése Ártalmatlanításra szánt származékos termékek, mint pl.: takarmányozásra, szerves trágyának és talajjavítónak szánt származékos termékek 7
Az állati melléktermék jogszabályok szerinti külön engedélyre, nyilvántartásba vételre nem kötelezettek: állati mellékterméket generáló üzemeltetők, mint például a vágóhidak, darabolóüzemek, állattartó telepek. Természetesen azonban az állati melléktermék ártalmatlanítási kötelezettségüknek eleget kell tegyenek, vagyis olyan vállalkozónak kell a jogszabályokban meghatározott módon átadniuk ezen anyagokat amely rendelkezik ilyen jogosítvánnyal.
8
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által lefektetett derogációk összefoglalása Az alábbi ún. engedélyezett eltérések alkalmazásának feltételeit fekteti le, az uniós szabályokkal összhangban: az állati eredetű melléktermékek takarmányozási, kutatási és más specifikus célú eltérő felhasználása, (az enyhítések alkalmazását az üzemeltető írásbeli kérelmére az állati eredetű melléktermék eltérő felhasználásának helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi, az eltérő felhasználásra vonatkozó engedélyben foglaltak betartását a kerületi hivatal ellenőrzi) a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője létesítése az elhullott kedvtelésből tartott állatok és a lófélék hullája ártalmatlanítása (elföldelés, kegyeleti temető, égetőmű), az elhullott állatoknak az állattartó saját telkén való elföldelése ún. távoli területeken az elföldelésre alkalmazható eltérések az állati melléktermékek gyűjtésére vonatkozó eltérések 9
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által lefektetett további jelentősebb nemzeti rendelkezések 1. -
2.
3. -
Az állati melléktermékek gyűjtésére vonatkozó eltérések új szabályozásként: a települési állati melléktermék gyűjtőhelyek létesítésének, működésének követelményei az önkormányzati gyűjtőhelyek számára ezáltal köz- és állategészségügyi kockázat szempontjából megfelelő és teljesíthető feltételeket teremt. a magánszemélyek elhullott állatainak összegyűjtését is egyszerűsítik, használhatók a kislétszámú állattartó telepeken elhullott állatok hullái, a saját fogyasztás céljából levágott állatokból és kistermelői élelmiszer-előállításból származó állati eredetű melléktermékek, az elhullott kedvtelésből tartott állatok hullái összegyűjtésére is. telephelyi gyűjtőhely fogalmának bevezetése átmeneti rendelkezések: az engedéllyel nem rendelkező gyűjtőhelyeket a hatóság határidőn belül felülvizsgálja, a nem e rendelet szerinti engedéllyel rendelkező műszaki üzemeknek kérelmezniük kell azt az illetékes hatóságtól Mellékletben: kegyeleti temetőre vonatkozó részletes technikai követelmények formanyomtatványok: a gyűjtőhelyen átvett melléktermékek igazolása, belföldi szállításhoz kitöltendő kereskedelmi okmányminta, az átadott, átvett és kezelt állati 10 melléktermékekről szóló éves jelentéshez szükséges adatok
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által bevezetett egyszerűsítések I. - az alábbi fogalmak megteremtése: telephelyi állati melléktermék gyűjtőhely: az általános járványügyi szabályoknak megfelelően kialakított, kizárólag az adott létesítményben keletkezett állati eredetű melléktermékek összegyűjtésére, ideiglenes tárolására, esetleges hűtésére szolgáló épület, épületrész, amely olyan állattartó telepen, vágóhídon, élelmiszer-előállító helyen, kereskedelmi egységben, vendéglátó-ipari létesítményben, illetve egyéb olyan létesítményben található, ahol állati eredetű melléktermék keletkezik települési állati melléktermék gyűjtőhely: a település közigazgatási határán belül – beleértve a település külterületét is – található, kizárólag az e rendeletben meghatározott állati eredetű melléktermékek gyűjtésére szolgáló olyan létesítmény, ahol az ideiglenes tároláson és az esetleges hűtésen kívül egyéb műveletet nem végeznek, és ahonnan az állati eredetű mellékterméket további kezelésre, illetve feldolgozásra az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett létesítménybe szállítják el
11
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által bevezetett egyszerűsítések II.
- a háztartásokból származó, biodízel előállítás céljára szánt használt sütőolaj gyűjtésére irányuló tevékenység mentesül a 142/2011/EU bizottsági rendelet szerinti élelmiszerhulladék (beleértve a használt sütőolajat) gyűjtésére vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyezési eljárás alól - állati melléktermékek belföldi szállítása során a szállítmányt kereskedelmi okmánynak kell kísérnie, de a hatóság elfogad a vonatkozó 3. melléklettől eltérő, de annak tartalmilag megfelelő dokumentumot - az állati melléktermék tulajdonosa a saját létesítményéből származó mellékterméket kereskedelmi okmány kíséretében maga is elszállíthatja az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett létesítménybe, ha rendelkezik a kerületi hivatal által erre a célra engedélyezett gépjárművel és e tevékenységre nézve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásba vette - a kislétszámú állattartó telepen elhullott gazdasági haszonállatot vagy elhullott kedvtelésből tartott állatot az állattartó, illetve a saját fogyasztás céljából levágott állatból és a kistermelői élelmiszer-előállításból származó állati eredetű melléktermékeket azok birtokosa szivárgásmentes módon a települési gyűjtőhelyre szállíthatja. - az olyan nagylétszámú állattartó telepek, amelyek engedélyezett feldolgozó üzemmel vagy kiskapacitású égetővel rendelkeznek és kérődző állatokat nem tartanak, mentesülnek az állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval, illetve engedélyezett létesítménnyel kötött szerződés meglétének kötelezettsége alól.
12
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által bevezetett egyszerűsítések III. -az állati eredetű melléktermék tulajdonosának (állattartónak) a kislétszámú állattartó telepeken keletkezett állati eredetű melléktermékekről nem kell jelentést tennie, ha azt települési gyűjtőhelynek, nyilvántartott szállítónak vagy létesítménynek adta át, és az erről szóló bizonylatot legalább két évig megőrzi, vagy az e rendeletben engedélyezett eltérések valamelyikét alkalmazta az ott előírt nyilvántartás vezetése mellett - az üzemeltető, aki az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott valamely tevékenységet kívánja folytatni – beleértve a települési gyűjtőhely üzemeltetőjét is –, ezt a szándékát a tevékenység megkezdése előtt köteles írásban bejelenteni a telephelye szerint illetékes kerületi hivatalnak, kivéve a 18. § (2) és (3) bekezdés, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti tevékenységeket - a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól mentesülnek az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdésében említett üzemeltetők, illetve tevékenységek - a szállítási tevékenységet elegendő bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, a tevékenység megkezdését megelőzően. A nyilvántartásba vételnek azonban előfeltétele, hogy a szállításra használt járművet a kerületi hivatal előzetesen engedélyezze, mely engedély akár három évig érvényes lehet. 13
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által bevezetett egyszerűsítések IV. - a 20. § szerinti engedélyezési eljárás során nem kell kérni a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulását, ha a kérelmező már rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel. - amennyiben az üzemben kizárólag állati eredetű mellékterméket kívánnak égetni, az ilyen égető vagy együttégető üzemet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi a környezetvédelmi hatóság helyett, a környezetvédelmi szakhatóság bevonásával. - a kiskapacitású égetők működésének engedélyezéséhez – ha azt az állattartó kizárólag a saját telepén elhullott, nem kérődző élelmiszertermelő állatok égetésére használja – nem szükséges a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása. - amennyiben egy létesítmény már más – különösen élelmiszerhigiéniai vagy takarmányhigiéniai – uniós jogszabály alapján rendelkezik azonosító számmal, akkor a 1069/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvántartási szám ezzel az azonosító számmal megegyezik. - a 142/2011/EU bizottsági rendelet 36. cikk 3. pontjában meghatározott határidőig a kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egységekből származó, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk f) pontjában meghatározott állati eredetű melléktermékek a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően létesített hulladéklerakóban is ártalmatlaníthatók, amennyiben ezek heti mennyisége nem haladja meg a 20 kg-ot - a korábbi szabályok szerint kiadott engedélyek azok érvényességéig az új rendelet szerinti engedélyeknek tekintendők
14
Az üzemeltetők adattárolási és -szolgáltatási kötelezettsége
A 45/2012. VM rendelet 17. §-a alapján: Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, valamint szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, értékesítését, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles a keletkezett állati eredetű melléktermékekről nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa a kezelésre, ártalmatlanításra átadott melléktermék mennyiségét telephelyenként köteles évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 1-ig bejelenteni a telephelye szerint illetékes kerületi hivatalnak a 4. melléklet szerint Az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles az átvett – esetlegesen továbbadott – állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként a tárgyévet követő év március 1-ig az 5. mellékletnek megfelelően bejelenteni
15
Az üzemeltetők adattárolási és -szolgáltatási kötelezettsége
A 45/2012. VM rendelet 17. §-a alapján: az üzemeltető köteles állattartó telepekre, üzemekre, településekre lebontott, a fentiek szerinti nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni a kislétszámú állattartó telepeken keletkezett állati eredetű melléktermékekről nem kell jelentést tenni, ha települési gyűjtőhelynek, nyilvántartott szállítónak vagy létesítménynek adta át, vagy engedélyezett eltérést alkalmazott -
2013. év folyamán lehetővé válik a 4. és 5. melléklet szerinti jelentések webalapon történő adatszolgáltatása!
16
A belföldi szállítás során alkalmazandó kereskedelmi okmánnyal összefüggő szabályok -
-
-
Az állati eredetű mellékterméket belföldi szállítása során – a 16. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve – a 3. mellékletben meghatározott vagy attól formailag eltérő, de minden tartalmi elemét magában foglaló, három példányban kiállított kereskedelmi okmánynak kell kísérnie a kereskedelmi okmányt az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve átadója tölti ki a kereskedelmi okmányt az átadás helyszínén az átadó és a szállító is aláírja elhullott állatok esetén a tulajdonos közreműködésével az állati eredetű melléktermék szállítója is kiállíthatja az okmányt és az átadó aláírásától el lehet tekinteni származtatott termékek esetén a kereskedelmi okmányt a gyártó tölti ki és átadóként aláírja az átvevő az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok és származtatott termékeik, valamint a feldolgozott állati eredetű fehérjék esetében a kereskedelmi dokumentum egy aláírt példányának másolatát harminc napon belül visszaküldi az átadónak az állati melléktermék tulajdonosa a saját létesítményéből származó mellékterméket kereskedelmi okmány kíséretében maga is elszállíthatja engedélyezett létesítménybe, ha rendelkezik a kerületi hivatal által engedélyezett gépjárművel és a szállítási tevékenységre nézve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásba vette 17
Belföldi szállítás során alkalmazandó SZ-kísérőjegy kérdése I. -
-
-
-
-
a használatát a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet írja elő e szerint a hulladék besorolását – annak veszélyességére tekintettel – a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével, e megállapítás hiányában az illetékes környezetvédelmi felügyelőség hoz erről határozatot a 2008/98/EK irányelv alapján hulladéknak minősülő, és veszélyes hulladékként besorolt állati melléktermékekre az ún. ADR-szabályozás (a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ) is vonatkozik az ADR szabályozásban szereplő kórokozó ágens lista indikatív (nem teljes) Az ott felsorolt kórokozó ágenseken túl csak a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség igazolt előfordulása esetén kell egyúttal alkalmazni a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozást
az új, hulladékról szóló törvény végrehajtását szolgáló jogszabályok még előkészítés alatt állnak, így szükséges figyelembe venni, hogy a teljes hazai, állati melléktermékeket is érintő környezetvédelmi szabályozási háttér módosítás alatt áll!
18
Belföldi szállítás során alkalmazandó SZ-kísérőjegy kérdése II. -
-
-
-
-
Az ADR és állati melléktermékes szabályozás együttes használatáról az Európai Bizottság útmutatót adott ki Ennek főbb következetései: 3. kategóriás állati hulladékok nem tartoznak az ADR szabályozás hatálya alá. azon 1. és 2. kategóriájú állati hulladékok, melyek nem hordozzák fent meghatározott fertőző betegségek kockázatát szintén nem tartoznak az ADR hatálya alá. 1. és 2. kategóriás állati melléktermékek melyek hordozzák az ADR szerinti A vagy B kategóriájú betegségek kockázatát az ADR hatálya alá tartoznak. az érintett 1. és 2. kategóriájú állati hulladék szállítmányok jelölése továbbra is az ABP rendelet szerint történjen fekete (1. kategória) illetve sárga (2. kategória) színnel, melyet az ABP szerinti kereskedelmi okmány kísér. A kereskedelmi okmányban szükséges jelölni az ADR szerinti kategóriát is az ADR szerinti fertőző anyagok listája alatt milyen betegségeket kell érteni? - a lista csak indikatív jellegű! állati melléktermék ezeken túl csak a 113/2008. FVM rendelet mellékletében felsorolt, ún. „bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek” kórokozóinak kimutatott jelenléte, a betegség megállapítása esetén meríti ki a veszélyes hulladék H9 veszélyességi jellemzőjének fogalmát 19
Élelmiszerhulladék, lejárt szavatosságú élelmiszerek, „korábbi élelmiszerek -
-
-
-
-
Élelmiszerhulladék: „az éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben és konyhákon – a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve – keletkező valamennyi élelmiszerhulladék, beleértve a használt sütőolajat is.” Alapesetben ezek 3. kategóriába tartozó anyagok (1069/2009/EK rendelet 10. cikk p) pont Nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközről származó élelmiszerhulladék 1. kategóriába tartozik! Ettől jogilag különböző a lejárt szavatosságú élelmiszer, mely a végrehajtási VM rendelet alapján 2. kategóriába sorolandó A 1069/2009/EK rendelet 10. cikk f) pontja a kereskedelmi okok miatt emberi fogyasztásra alkalmatlan ún. „korábbi élelmiszerek”, ezek a csomagolási hibák, címkézés elmosódása miatti élelmiszerek Számos felhasználási lehetőség, állatmenhelyek, állatkertek, vadasparkok, horgászcsali előállító létesítmények, védett ragadozó madár és emlősfajok takarmányozása külön engedély birtokában Élelmiszertermelő gazdasági haszonállatokkal való etetés (mosléketetés) továbbra i tiltott! Biogáz, komposztáló üzemekben 3. kategóriájú élelmiszerhulladék csak előzetes hőkezelés után Részleteiben a gyakorlati végrehajtásról szóló előadásban. 20
Köszönöm a figyelmet !
21
