2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, és vagyongazdálkodás szabályairól. Ópályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: 1.

Általános rendelkezések

1. § (1) Ezen rendelet (a továbbiakban: Vagyonr.) hatálya kiterjed Ópályi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon). (2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére vonatkozó ügyekben és eljárásokban – a Vagyonr.-ben nem szabályozott kérdésekben – az említett vagyontárgyakra vonatkozó külön önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni. (3) A Vagyonr. szabályait akkor kell alkalmazni: a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot megillető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete, b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet, c) piacok, vásárok esetén, ha a vásárok és piacok rendjéről szóló önkormányzati rendelet, d) lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik. (4) A Vagyonr. tekintetében elsődlegesen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.

törvényben meghatározott fogalmakat kell irányadónak tekinteni. Amennyiben ott irányadó fogalom-meghatározás a Vagyonr. szempontjából nem található, úgy a más törvényekben, illetve egyéb központi jogszabályokban alkalmazott fogalmak, értelmező rendelkezések irányadóak. 2.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a)

törzsvagyonból és

b)

üzleti vagyonból áll.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona a)

forgalomképtelen, vagy

b)

korlátozottan forgalomképes vagyon. 3.

A törzsvagyon

3. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgyak: a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) ekként minősített vagyontárgyak, valamint b) mindaz a vagyon, amelyet más törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen vagyonelemeket – az (1) bekezdésre tekintettel – a Vagyonr. 1. melléklete mutatja be, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített önkormányzat tulajdonban álló vagyonelemet nem tartalmaz, ilyen vagyona az Önkormányzatnak jelenleg nincs. (3) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez – ha annak forgalomképtelenné minősítése, besorolása az Önkormányzat rendelete alapján történt – az Önkormányzat Képviselőtestületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) döntése szükséges. 4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: a)

az Nvtv.-ben ekként minősített vagyontárgyak, valamint b) mindazon vagyonelemek, amelyeket más törvény, vagy az Önkormányzat rendelete ekként állapít meg. (2) A Vagyonr. szerint – az (1) bekezdés b) pontjára tekintettel, az Nvtv.-ben meghatározottakon túl – korlátozottan forgalomképesek: a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, c) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, d) középületek,

f) g) h)

e) közüzemi tevékenységet ellátó minden egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, minden egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok), köztemetők, sportpályák és sportcélú létesítmények, erdők.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket – az (1)-(2) bekezdésre tekintettel, együttesen – a Vagyonr. 2. melléklete tartalmazza. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon – ha annak korlátozottan forgalomképesnek minősítése, besorolása az Önkormányzat rendelete alapján történt – csak a Képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. 4.

Az üzleti vagyon

5. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (2) A Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyont a Vagyonr. 3. melléklete tartalmazza. 5.

Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az

Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván. (2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes számításba vétele. (3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken, b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken, c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken veszi számba, d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján kell elvégezni. e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak) intézményenként, természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni. (5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselőtestületnek kell bemutatni. 7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a Jegyző gondoskodik. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a Vagyonr. alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy, vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Jegyző részére megküldeni. (3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. (4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

6.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, átruházott hatáskörben a Polgármester, vagy a Pénzügyi Bizottsága gyakorolja. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait a Vagyonr. keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt a Vagyonr. szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni. (3) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy: a) a tulajdonosi jog gyakorlójának döntései alapján a szerződéseket megkösse, b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az Önkormányzat igényeit, ide értve bírósági eljárás megindítását is, c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne, d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják, e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az Önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön, f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja, g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről, h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről. 7.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásos előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, s javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára. 10. § Az Önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, f) ha az önkormányzati lakás bérlője a felhalmozott lakbér, vízdíj tartozását, valamint a végrehajtás megelőlegezett költségeit egy éven belül megtéríti, s a kamattartozás elengedésre kerül, g) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján. 11. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege legfeljebb 100.000, - Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a Polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselőtestületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000,- Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság dönt. (3) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 200.000,- Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt. (4) Az Ónkormányzat egyszemélyes, vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága részére nyújtott tagi kölcsön elengedéséről a Képviselő-testület dönt. 8.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

12. § (1) Az Önkormányzat a számviteli nyilvántartásban a)

ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,

b)

az ingó vagyonát beszerzési értéken,

c)

értékpapír vagyonát beszerzési értéken,

d)

vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 6. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést is

figyelembe véve tartja nyilván. (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítását – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ingatlan vagyon esetén 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha ingatlan várható értéke a 2.000.000,- Ft-ot meghaladja, b) ingó vagyon esetén 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha az ingóság várható értéke az 1.000.000,- Ft-ot meghaladja, c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján. (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), úgy a Vagyonr. értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (5) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. 9.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

13. § (1) A tulajdonosi képviselet szabályai a következők: a) a Képviselő-testület képviseletében a Polgármester jár el, b) a Vagyonr.-ben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a Polgármester, illetve a bizottság elnöke jár el,

c) a Vagyonr. szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv képviseletében annak vezetője, d) a Vagyonr.-ben szabályozott intézményi (költségvetési szervi) feladat- és hatáskörben az érintett intézmény (költségvetési szerv) vezetője. (2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében – a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint – önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is. (3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit. (5) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő. 10. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk 14. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a Vagyonr. és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik. (2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vagyonkezelői joga ingyenes. E vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket. (3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

11. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai 15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni

a) ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, b) az egyházak és más társadalmi szervezetek részére, c) más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán, d) önkormányzat költségvetési szerve részére, e) önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, valamint f) egyéb gazdálkodó szervezet részére, község- vagy várospolitikai szempontból jelentős beruházás megvalósítása érdekében lehet. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz. (3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye, illetve egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

12.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

16. § (1) A forgalomképtelen vagyon: a)

tulajdonjogát nem érintő hasznosítása – amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg – a Polgármester feladatkörébe tartozik.

b)

a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. (3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges és jogszabály eltérően nem rendelkezik – a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a Polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulás az Önkormányzatot megillető ellenszolgáltatáshoz köthető. (4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá. 13. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 17. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz. (2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

18. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes – a rábízott vagyonon felüli – vagyont az Önkormányzat, intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek – a hatályos központi jogszabályok és a Vagyonr. rendelet alapján – a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el. 14. Intézmények vagyonhasznosítása 19. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni. 20. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az Alapító Okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról, legfeljebb egy évi időtartamra. (2) Az önkormányzati intézmény vezetője a Pénzügyi Bizottság előzetes hozzájárulásával dönt:

a) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan jellegű, vagy az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról, b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról kétmillió forint értékhatárig, 21. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható. 22. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal kapcsolatos, Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

15. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása 23. § (1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja. (2) A nem kizárólagos alapítói hatáskörbe tartozó kérdésekben a Pénzügyi Bizottság dönt. (3) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot – a Képviselő-testület külön döntése hiányában – a Polgármester képviseli. (4) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, vagy közhasznú társaságai a 2.000.000,- forintot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletei megkötése előtt a Képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni. 16. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 24. § (1) Az Önkormányzati üzleti ingatlan és ingó vagyona tekintetében – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel –: a)

az 5.000.000,- forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó,

b) az 5.000.000,- forint egyedi forgalmi értékig az üzleti ingatlan, ingó és értékpapír vagyon felett a Pénzügyi Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat. c) az 1.000.000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével gyakorolja a tulajdonosi jogokat. d) a 200.000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a vagyonkezelő szerv vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat. e) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani a Vagyonr.-nek a vagyonhasznosítás eljárási rendjére és a nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát. f) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók. Egyéb esetben nem az Önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a Jegyző engedélye alapján történik. (2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása. (3) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt. (4) Értékhatártól függetlenül az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és önkormányzati vagyon átruházására a 15. § rendelkezései az irányadóak. 17. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása 25. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét – a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az Nvtv. és a Vagyonr. kereti között – önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja. (2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében. (3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatásnak elkülönítetten kell tartalmaznia.

26. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által. (2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik. (3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik. A pályázati eljárás szabályait, s a vagyonkezelői jog ellenértékét, annak teljesítése feltételeit, a nyilvánosság biztosítását a Képviselő-testület egyedileg határozza meg a pályázat kiírása során. (4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot – annak a Képviselő-testület által történő megtárgyalását megelőzően – megvitatja a Pénzügyi Bizottság is. (6) Az Önkormányzat vagyonának kezelője az Nvtv.-ben meghatározott szervezet lehet. (7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – a Vagyonr. és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. (8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az Önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, az Nvtv.-ben meghatározott szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie. (9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni, és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni. (10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) birtoklására, b) használatára, hasznainak szedésére, c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.

(11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) biztosítására, b) a közterhek viselésére, c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére, d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 27. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni: a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, a vagyonkezelői jog ellenértékét, annak teljesítése feltételeit, b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, c)

az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,

d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év március 31-ig kell elkészíteni. e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható. f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is, h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni, i)

a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének

biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat, j) k)

a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját, a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást.

(2) A vagyonkezelési szerződés megszűnésének esetei: 1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, 2. a szerződés felmondásával, 3. közös megegyezéssel, 4. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, 5. közös megegyezéssel,

(3)

(4)

6. a vagyonkezelő halálával, 7. vagy jogutód nélküli megszűnésével, 8. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy 9. a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli meg-szűnésével, 10. a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén. A felmondási idő alakulása: 1. rendes felmondás esetén legalább 3 hónap, 2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap, 3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.

A feladatellátásra vonatkozó szabályok megszegésekor, illetve a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegése miatt a Pénzügyi Bizottság, kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a szerződés megszüntetését.

(5) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza az Nvtv.-ben előírt nyilatkozatokat. 28. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyzője felelős. (2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: a)

a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását,

b)

a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat.

(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. 18. A vagyonhasznosítás eljárási rendje 29. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását: a)

a Pénzügyi Bizottság;

b) a Polgármester; c) az Önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti, azzal, hogy a Képviselő-testület döntési körébe tartozó valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményezi a tulajdonosi döntést megelőzően. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása – főszabályként – pályáztatási eljárás, versenyeztetés eredményeként, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. (3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani: a) −

amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el: ingó vagyon esetén az 2.000.000,- Ft-ot,

− ingatlan vagyon esetén a 5.000.000,- Ft-ot, b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén; c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor; d) bérleti időszak meghosszabbításakor; e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén; f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor; g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén; h) telekhatár-rendezés esetén. i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja. (4) A pályázati eljárás (versenyeztetés, licittárgyalás, a vagyonkezelésbe adása stb.) szabályait, valamint a nyilvánosság biztosítása feltételeit a Képviselő-testület egyedileg határozza meg a pályázatok kiírása során. Azok rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott

vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni. (5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról: a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás), b) a szerződés céljának meghatározása, c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke), d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása, e) szerződés időtartamának meghatározása, f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja, g) ingatlan csere céljára történő biztosítása, h) a Vagyonr,-ben fel nem sorolt esetekben a tipikus, vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre. (6) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani. 19. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet 2012. szeptember 1 napján lép hatályba, s rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult vagyoni ügyekben, eljárásban kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 8/1997. (V. 05.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 13/2005. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. ---------------------------------------------------/: Dr. Széll Ferencné :/ alpolgármester

/: Lipták József :/ jegyző

Ópályi, 2012. szeptember 7.

A kivonat hiteléül: Lipták József jegyző

A rendelet kihirdetve: 2012. augusztus 31. Lipták József jegyző

1.melléklet KIMUTATÁS Ópályi Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyonáról 2012. év

Sor- VAGYONTÁRGY HRSZ. Sz.

CÍM

MEGNEVEZÉSE

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ Becsült hány. % ÉRTÉK érték Hányad 2 Ezer Ft Ezer Ft m2 m

1.

Híd

0/1

100

18.750

45.360

2.

Járda

0/2

100

364

8.080

3.

Járda

0/3

100

1.448

6.973

4.

Járda

0/4

100

4.730

4.730

5.

Járda

0/5

100

2.187

2.187

6.

Út

7.

1301/1

2181

100

2181

476

476

Közút

1128

434

100

434

362

362

8.

Közterület

1074

3619

100

3619

5.479

5.479

9.

Árok

0181

2672

10

267

3

3

10.

Közút

1064

2722

100

2722

9.958

5.121

11.

Saját haszn. út

0189

11170

10

1117

11

11

12.

Közterület

988 Rákóczi u

9051

100

9051

16.633

24.576

13.

Közterület

952

Zöldfa u

9384

100

9384

16.231

16.231

14.

Közterület

62 Kossuth u 62

17278

100

17278

35.569

48.747

15.

Közút

67

342

100

342

333

333

Dankó u

Nyíl u

16.

Közút

139

637

100

637

674

674

17.

Közterület

207 Bajcsy Zs u

9666

100

9666

19.456

28.707

18.

Közút

292

1510

100

1510

1.242

1.242

19.

Közterület

293 Zrinyi M u

1574

100

1574

1.429

1.429

20.

Közterület

305 Zrinyi M u

900

100

900

803

803

21.

Út

324/1

1919

100

1919

1.415

1.415

22.

Út

324/3

1451

100

1451

1.090

1.090

23.

Árok

325

1974

100

1974

1.866

1.866

24.

Közút

370

1392

100

1392

1.288

1.288

25.

Árok

407

184

100

184

192

192

141.989

207.715

Átvitel:

1.melléklet KIMUTATÁS Ópályi Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyonáról 2012. év


CÍM

MEGNEVEZÉSE

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ Becsült hány. % ÉRTÉK érték Hányad Ezer Ft Ezer Ft m2 m2

Áthozat 26.

Közterület

433

27.

Közút

494

Dózsa u

141.989

207.715

3841

100

3841

12.284

12.284

267

100

267

824

824

28.

Közterület

495

Dózsa u

4068

100

4068

12.973

16.624

29.

Közterület

520

Dózsa u

2289

100

2289

3.074

3.074

30.

Közterület

533 Ságvári u

3524

100

3524

12.846

12.846

31.

Közterület

581

Petőfi u

1944

100

1944

3.014

5.752

32.

Közterület

632 Ságvári u

7124

100

7124

8.223

8.223

33.

Közterület

663

1268

100

1268

1.578

1.578

34.

Közút

717

216

100

216

235

235

35.

Közterület

733

Ady E u

1083

100

1083

826

826

36.

Közterület

742

Zöldfa u

6527

100

6527

9.818

9.818

37.

Közterület

743

Ady E u

6623

100

6623

14.734

14.734

38.

Közút

744

8940

100

8940

6.837

6.837

39.

Árok

773

401

100

401

379

379

40.

Közterület

785

Rajk L u

2528

100

2528

4.507

6.249

41.

Közterület

825

Zöldfa u

2738

100

2738

2.899

2.899

42.

Közterület

840

Béke u

4727

100

4727

12.787

11.987

43.

Árok

859

1051

100

1051

1.206

1.206

44.

Közterület

905

9538

100

9538

29.433

25.859

Ságvári köz

Táncsics M. u

Összesen::

280.466

349.409

2.melléklet KIMUTATÁS Ópályi Község Önkormányzata korlátozottan forgalomképes törzsvagyonáról 2012. év


CÍM

MEGNEVEZÉSE

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ Becsült hány. % ÉRTÉK érték Hányad Ezer Ft Ezer Ft m2 m2

1.

Általános Iskola

549/2 Árpád u 3

610

100

610

39.496

54.028

2.

Községháza

549/3 Rajk L u 4

3822

100

3822

12.921

24.903

3.

Általános Iskola

559

Rajk L u 18

21.125

100

21.125

273.378

323.236

4.

Lakóház udvar

576 Kossuth L u

1324

100

1324

15.640

15.640

5.

Közmű víz

208.301

309.800

6.

Hulladék lerakó

61.498

473

462

7.

Vízmű

8.

Kút

9.

100 0/40/2

61.4798

018

596

10

60

1

1

020/2

960

10

96

1

1

Vízmű

2215/6

3519

10

352

238

238

10.

Vízmű

3488/2

439

10

44

30

30

11.

Kút

3606/51

486

10

49

33

33

12.

Üzem

3615

20545

10

2055

1.391

1.391

13.

Vízmű (kút)

3688/2

587

10

59

40

40

14.

Vízmű

0180/2

536

10

54

1

1

15.

Vízmű (kút)

0180/6

1393

10

139

1

1

16.

Vízmű, kút és út

0182/2

1789

10

179

2

2

17.

Vízmű kút és út

0191/3

3859

10

386

4

4

18.

Vízmű (kút)

0191/7

1333

10

133

1

1

19.

Beépített terület

903

100

903

400

400

20.

Temető

16967

100

16967

623

11015

552.975

741.227

Összesen:

1301/22 Nyíl utca 7 071

3.melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek)

2012. év


CÍM

MEGNEVEZÉSE

1.

Telephely

2.

Kultúrház

3.

Lakóház udvar

4.

Beépítetlen terület

5.

3616/1

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ Becsült hány. % ÉRTÉK érték Hányad 2 Ezer Ft Ezer m2 m Ft

14464

6 Petőfi S u 2

58

39

39

2006

100

2006

11.095

20.626

5594

100

5594

4.755

4.755

561/1

1093

100

1093

3.662

3.662


562/3

201

100

201

18

171

6.


630

571

100

571

387

387

7.

Lakóház udvar

726/1

1275

100

1275

10.494

10.494

8.


726/3

769

100

769

654

654

9.


726/4

769

100

769

603

654

10.


810

451

100

451

305

305

11.

Lakóház, udvar gazd.épület

962 Rákóczi u 6

1105

50

553

374

374

12.


1053

Széchenyi u 115

442

100

442

299

299

13.


1054

Széchenyi u 113

442

100

442

299

299

14.


1055

Széchenyi u 111

442

100

442

299

299

15.


1056

Széchenyi u 109

412

100

412

279

279

16.


1057

Széchenyi

419

100

419

284

284

557

Rajk u 14

u 107 17.


1058

Széchenyi u 105

411

100

411

278

278

18.


1059

Széchenyi u 115

401

100

401

271

271

19.


1061

Széchenyi u 99

416

100

416

282

282

20.


1062

Széchenyi u 97

429

100

429

290

290

21.


1063

Széchenyi u 95

442

100

442

299

299

22.


1065 Dankó u 22

363

100

363

246

246

23.


1066 Dankó u 24

436

100

436

295

295

24.


1067 Dankó u 26

419

100

419

284

284

25.


1068 Dankó u 28

431

100

431

292

292

36.383

46.118

Átvitel:

3.melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek) 2012. év


MEGNEVEZÉSE

CÍM

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ Becsült hány. % ÉRTÉK érték Hányad 2 Ezer Ft Ezer Ft m2 m

Áthozat:

36.383

46.118

26.


1069 Dankó u 30

434

100

434

294

294

27.


1070 Dankó u 32

431

100

431

292

292

28.


1072 Dankó u 36

437

100

437

296

296

29.


1073 Dankó u

399

100

399

270

270

30.


1075 Dankó u

558

100

558

378

378

31.


1076 Dankó u 35

418

100

418

283

283

32.


1077 Dankó u 33

425

100

425

288

288

33.


1078 Dankó u 31

423

100

423

286

286

34.


1079 Dankó u 29

435

100

435

294

294

35.


1080 Dankó u 27

429

100

429

290

290

36.


1081 Dankó u 25

433

100

433

293

293

37.


1082 Dankó u 23

435

100

435

294

294

38.


1083 Dankó u 21

421

100

421

285

285

39.


1084 Dankó u 19

451

100

451

100

305

40.


1085 Dankó u 17

465

100

465

315

315

41.


1086 Dankó u

482

100

482

200

326

15 42.


1087 Dankó u 13

482

100

482

290

326

43.


1089 Dankó u 9

466

100

466

315

315

44.


1090 Dankó u 7

450

100

450

305

305

45.


1092 Dankó u 3

463

100

463

313

313

46.


1093 Dankó u 1

449

100

449

304

304

47.


1094 Dankó u 2

446

100

446

302

302

48.


1095 Dankó u 4

438

100

438

297

297

49.


1096 Dankó u 6

433

100

433

293

293

50.


1097 Dankó u 8

452

100

452

306

306

43.566

53.668

Átvitel:

1.

melléklet

Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek) 2012. év


MEGNEVEZÉSE

CÍM

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ hány. % ÉRTÉK Hányad

Becsült érték

m2

m2

Ezer Ft

Ezer Ft

Áthozat:

43.556

53.668

51.


1098 Dankó u 10

465

100

465

315

315

52.


1099 Dankó u 12

494

100

494

334

334

53.


1100 Dankó u 14

512

100

512

347

347

54.


1101 Dankó u 16

444

100

444

301

301

55.


1102 Dankó u 18

471

100

471

319

319

56.


1103 Dankó u 20

455

100

455

308

308

57.


296

100

296

200

200

58.

Lakóház udvar

2431

100

2431

3.015

3.015

59.


1301/25

937

100

937

73

73

60.

Szántó

058/4

18.423

100

18.423

534

534

61.

Szántó

058/5

21.980

100

21.980

565

565

62.

Napközi otthon

726/2

1481

100

1481

2.572

3.866

1105/10 1118

Széchenyi u 73

Összesen ingatlanok:

52.439

63.845

3.melléklet Ópályi Község Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyonáról (Ingatlanok, Járművek) 2012. év


MEGNEVEZÉSE

1.

Suzuki WAGONER

CÍM

Jókai Mór ÁMK.

Összes terület

Tulajdoni Tulajdoni BRUTTÓ Becsült hány. % ÉRTÉK érték Hányad Ezer Ft Ezer m2 m2 Ft

Rajk L u 18. 2.

Traktor

Ópályi Önkorm. Rajk L u 4.

Összesen Járművek

2.372

5.448

7.820

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete a települési önkormányzati képviselők, valamint a bizottság elnöke és tagja tiszteletdíjáról. Ópályi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Ópályi Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) valamennyi települési önkormányzati képviselő tagjára (a továbbiakban: képviselő), valamint – a 3-5. §-okban foglaltak kivételével – a Képviselő-testület bizottságának tagjára terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a polgármesterre, valamint az alpolgármesterre. Esetükben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) szabályait kell alkalmazni, s járandóságaikról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. II. fejezet A tiszteletdíj 2. §

251 A tiszteletdíj mértéke (1) A képviselő havi tiszteletdíjának mértéke a Pttv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapított illetményalap 0,776-szeres szorzatával megegyező (a továbbiakban: alapdíj). (2) A képviselőt akkor is az (1) bekezdésben meghatározott alapdíjnak megfelelő tiszteletdíj illeti meg, ha a Képviselő-testület bizottságának tagja, vagy elnöke. (3) A bizottság nem képviselő tagja (a továbbiakban: kültag) az alapdíj 45 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíjban részesül. (4) A képviselőt, a bizottság tagját megillető havi tiszteletdíj konkrét összegét a Képviselő-testület ezen rendelet alapján – a Pttv. 15. § (1) bekezdését figyelembe véve – határozatával állapít meg. 3. §

A tiszteletdíj csökkentése (1) Az alapdíj szerint járó havi tiszteletdíj – a Polgármester javaslatára, a Képviselőtestület erről szóló egyedi döntésének jogerőssé válását követő kifizetésekre alkalmazhatóan – a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetekben, mértékben, ideig, illetve e rendelet szerinti eljárási szabályok alkalmazásával kerül csökkentésre. (2) Ha a képviselő a Képviselő-testület három egymást követő rendes ülésén (ide értve az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint előre meghirdetett közmeghallgatást is) egyáltalán nem jelenik meg, úgy a tiszteletdíja 2 hónapig 10 %kal kerül csökkentésre. (3) Ha a képviselő a Képviselő-testület legalább három ülésére (ide értve az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint előre meghirdetett közmeghallgatást is) késve érkezik, vagy az ülésről az ülés közben távozik, úgy a tiszteletdíja 2 hónapig 5 %-kal kerül csökkentésre. Ezek a mulasztások abban az esetben kerülnek szankcionálására, ha a képviselő a késéséből vagy a távozásából eredően legalább egy érdemi döntés (határozat vagy rendelet) meghozatalában nem vett részt. (4) Ha a képviselő a Képviselő-testület által eseti döntéssel rábízott feladatát, feladatait (pl. meghatározott döntés előkészítésében, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében nem, vagy nem a megbízásnak megfelelően vett részt stb., a továbbiakban: megbízás) 252 a)

egyáltalán nem teljesítette, úgy a tiszteletdíja 2 hónapig 10 %-kal,

b)

hiányosan teljesítette, úgy tiszteletdíja 2 hónapig 5 %-kal

kerül csökkentésre. (5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott csökkentés egyidejűleg, illetve egymást érintő, átfedő időszakra kiterjedően is alkalmazható, azonban a csökkentés a) b)

együttes mértéke ez esetben sem haladhatja meg az alapdíj szerint járó havi tiszteletdíj 25 %-át, – egybefüggő időre – együttesen is legfeljebb csak 12 hónapig tarthat. III. fejezet Eljárási rendelkezések 4. §

A tiszteletdíj pontos, ezen rendelet szerinti elszámolása és kifizetése érdekében a képviselőnek a Képviselő-testület ülésén (ide értve a közmeghallgatást is) a szavazás során történő hiányzását, illetve megbízásának tényét az ülésről készítendő jegyzőkönyvben – név szerint, illetve a megbízás tényének, tartalmának és teljesítése határidejének konkrét megjelölésével – minden esetben rögzíteni kell. Ennek végrehajtásáért a Jegyző felelős. 5. § (1) A 3. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt esetekben a mulasztással érintett képviselő igazolási kérelmet terjeszthet elő a Képviselő-testülethez. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, határidőtől vagy cselekménytől számított 8 napon belül a Képviselő-testületnek címezve írásban lehet benyújtani a Polgármesterhez. (2) Ha a mulasztás az érintettnek csak az (1) bekezdésben meghatározott időponttól később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, úgy a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Amennyiben rendelkezésre áll úgy csatolni kell az okirati és egyéb bizonyítékokat.

(4) A Polgármester az elbírálásra vonatkozó javaslatát – az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló idő letelte után – terjeszti a Képviselő-testület soron következő ülése elé. (5) A csökkentésről, illetve az igazolási kérelemről a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén egyedi határozattal dönt. Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani az igazolási kérelmet, ha késve vagy indoklás nélkül terjesztették elő. A 3. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak alkalmazásával a csökkentés tényét, mértékét, időtartamát, igazolási kérelem esetén annak elfogadását, vagy elutasítását – a jogorvoslatra való utalás mellett – a határozatban ki kell mondani, és azt meg kell indokolni. (6) A Képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve az igazolási kérelem elbírálásáról szóló határozatát a Jegyzőnek az érintett képviselő részére az ülést követő 5 munkanapon belül – az átvételt igazolható módon – meg kell küldenie. (7) Képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve az igazolási kérelem elbírálásáról szóló sérelmezett határozatát csak a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Az írásban előterjeszthető jogorvoslati kérelmet – indoklással

ellátva – a sérelmezett határozat kézhezvételét követő 8 napon belül lehet benyújtani a Polgármesterhez címezve. (8) Jogerős és végrehajtható a Képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve az igazolási kérelem elbírálásáról szóló határozata, ha az ellen ezen rendelet szerint jogorvoslattal nem éltek, vagy a benyújtott jogorvoslati kérelmet a bíróság jogerősen már elutasította. 6. § (1) A tiszteletdíj kifizetéséről havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (2) Amíg a Képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve az igazolási kérelem elbírálásáról szóló határozata nem válik jogerőssé, addig a képviselő számára az alapdíj szerint járó havi tiszteletdíjat kell kifizetni. IV. fejezet Záró rendelkezések

254 7. § (1)

Ez a rendelet a 2012. szeptember 1. napján lép hatályba, azzal, hogy: a)

az 1-2. §-ok rendelkezéseit a 2010. évi általános önkormányzati választásoktól irányadónak kell tekinteni,

b)

a rendelet tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseit csak a hatályba lépést követően történt képviselői mulasztásokra, illetve megbízás nem, vagy hiányos teljesítése miatt lehet alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ópályi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 13/2002. (XI. 04.) számú rendelete, valamint az azt módosító 23/2004. (IX. 08.) számú rendelete. --------------------------------------------------

/: Dr. Széll Ferencné :/

/: Lipták József :/

alpolgármester

jegyző

Ópályi, 2012. szeptember 7.

A kivonat hiteléül: Lipták József jegyző

A rendelet kihirdetve: 2012. augusztus 31. Lipták József jegyző

2012. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

Recommend Documents