MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 14./2012. (VII.25.) sz. RENDELETE Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bevezető A helyi Önkormányzatokról szóló törvény a helyi önkormányzatok három Kiemelkedően fontos jogát biztosítja: Az autonómiához való jogot a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Magyarszék település egy hosszú völgyben nyúlik el, a 66. sz. Pécs-Kaposvár főközlekedési út mentén fekszik. Magyarszék község két részből tevődik össze: az egyik rész Magyarszék és Németszék összevonásával jött létre, míg a másik keresztirányú völgy mentén Kishertelend. Magyarszék már a római korban is számottevő helység volt. Területéről római épületromok és feliratos kőemlékek kerültek napvilágra. 1931. január 7-én a 59592/900/V.2./ Belügyminiszteri Rendelettel Magyarszék néven egyesül Magyarszék, Németszék, Kishertelend. 1933.-tól egy körjegyzőség alá vonják Magyarszék, Liget és Mecsekpölöske községeket. E területi beosztás 1947-ig fennmarad. 1950. október 22-én Liget és Mecsekpölöske önálló tanáccsá alakul, s marad 1968-ig amikor mindkét községet Magyarszékhez csatolva megalakul a Községi Közös Tanács- Magyarszék székhellyel. A székhelyközségben egyetlen gazdálkodó egység működött az 1961-ben alakult „Egyetértés” MGTSZ. Ma már e gazdálkodó egység nem létezik, szerepét átvették a vállalkozó gazdálkodók. Magyarszék központi helyet foglal el gazdasági, kereskedelmi, kulturális, Egészségügyi téren is. Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választásokkal a közös tanácsok megszűntek Liget, Mecsekpölöske és Magyarszék önálló önkormányzatokká váltak.
-2I.F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. 1./ Az 1990. évi LXV tv. 18. §. /1/ bek. felhatalmazása alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. 2./ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarszék Község Önkormányzata 3./ Az önkormányzat jelképei: Címer és zászló a./ Az Önkormányzat címere: kék ovális pajzsban alul lebegő és fektetett csoroszlya, fölötte négy szálból álló, arany színű átkötött búzakéve, és függőleges ekevas Önkormányzat zászlaja: A zászlólap – arányában a zászlórúd felől nézve l:2 arányú téglalap – középen foglal helyet a fehér színű zászlóban az önkormányzat címere. b./ A képviselő-testület a címer és a zászló használatáról külön önkormányzati rendeletet alkot. 4./ A polgármester gondoskodik arról, hogy a falu lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: - Búcsú - Jakab havi folklór fesztivál
-35./ Magyarszék Önkormányzata kapcsolatot tart fenn: Ausztriában: - Mettersdorf településsel Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött, át nem ruházható hatáskörbe tartozik.
II. F E J E Z E T A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.§ 1./ Önkormányzati jogok A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint ezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi Önkormányzat - a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja illetőleg egyedi ügyekben, szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenysége folytat. Ennek megfelelően: a./ Külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b./ a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek és ingatlan értékesítéssel) vállalkozás élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Ha az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melynek hiányában a napirend nem tárgyalható.
-4A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. 2.§ Feladatok és hatáskörök: 1./ A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előirt feladat és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. 2./ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködik – Komló város önkormányzattal. Az Önkormányzat a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás, a Komló Térségi Fejlesztési Tanács , valamint a Mecsek-hegyhát Kistérségi Társulás tagja. III. F E J E Z E T TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete 3.§ 1./ Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatások körében: településrendezés és településfejlesztés, épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés, csapadékvíz-elvezetése és csatornázás, köztemetők fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés az energiaszolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról, közművelődési, művészeti tevékenység és a sport támogatása, egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségjogai érvényesítésének biztosítása,
-52./ Az Önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint gyermek és ifjúsági feladatokról, közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, hulladékgazdálkodásról, a könyvtári szolgáltatás ellátásról, körjegyzőség működtetéséről. 3./ Önként vállalat önkormányzati ügyek az alábbiak: polgárőrség támogatása, községi kábel-televíziós rendszer működtetése, helyi fúvószenekar fenntartása, néptánc együttesek fenntartása, helyi nyugdíjas klub támogatása, 4./ Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben- a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni. 5./ Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A testület a településfejlesztéssel, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: Önkormányzati rendeletalkotás. Szervezetének kialakítása és működésének meghatározása a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás. helyi népszavazás kiírása a településrendezési terv, helyi építési szabályzat jóváhagyása hitelfelvétel, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése, önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A §. (2) bek. B./ pontjában a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, közterület elnevezése,
-6eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, népi ülnökök megválasztása, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal, IV. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 4. § 1./ A képviselő-testület összehívása 1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. 2. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. 3. Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról és tiszteletdíjáról. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja összeg és vezeti. A polgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének indítványára. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A helyben szokásos módon - hirdető táblán – közzé kell tenni: - a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját – melyet legalább 10 nappal az ülés előtt – meghívók útján – nyilvánosságra kell hozni. 5.§ A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai A képviselő-testület ülése nyilvános.
-7A képviselő-testület zárt ülést tart: Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai a jegyző továbbá megbízása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A polgármester a testületi ülés vezetése során: Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (határozat, rendelet végrehajtásának állásáról. Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. 3.Az előterjesztés A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztés főbb elemei: a./ Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, a tárgykört rendező jogszabályokat, b./ A második rész a határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidők megjelöléséve.
-8Sürgősségi indítvány 6.§ ( 1 )Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2 ) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a./ Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával- legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete. b./ Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására. c./ Ha képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű naprendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként. 7. § A tanácskozás rendje, szavazás A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előadóhoz a képviselő-testület tajgai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
-9A vita lezárása a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati Javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők, több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni. Szavazategyenlőség esetén a polgármester szüntet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Minősített többség szükséges: Önkormányzati rendeletalkotáshoz, Önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz. Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, intézmény alapításához, a képviselő kizárásához, zárt ülés elrendeléséhez az ötv. 12. §. (4) bek. b pontja, a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához, a polgármester elleni kereset benyújtásához, a körjegyző kinevezéséhez, az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.
-10 -
A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Zár ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: azt a törvény írja elő, azt a képviselő-testület 2/3-a indítványozza, azt a polgármester és vagy a bizottsági elnökök többsége kéri, A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa, a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasáskor a „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazatok összeszámlálásáról a levező elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, hogy ha azt valamelyik települési képviselő kéri az elnök a szavazást köteles megismételni. A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – Folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ……./20………….hó……nap. sz. HATÁROZAT A testületi határozatokról a Körjegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata: Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, Rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, Ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
- 11 -
8.§ A jegyzőkönyv A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből: az eredeti példányt a jegyző kezeli, az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége, egyik példányát hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődő állampolgárok számára, a negyedik példányt minden települési képviselő megkapja. Az ülésről készített jegyzőkönyv valamennyi példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket az első példányhoz e jelenléti ívet. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az ülés megnyitásának időpontját, az elfogadott napirendet, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, a határozathozatal módját, a szavazás eredményét és a határozat szövegét, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, az ülés bezárásnak időpontját, A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és körjegyző, valamint a képviselők közül alkalmanként kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
- 12 V. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 9. § 1./ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására, önkormányzati rendeletet alkot. 2./ Az Ötv. Értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a./ Szervezeti és Működési Szabályzatról, b./ a települési képviselőnek – a törvény keretei között történő tiszteletdíj természetbeni juttatás megállapításáról, c./ bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról, d./ helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek eljárási rendjének a megállapításáról. e./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterhelésről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról, f./ A képviselő-testület rendeletében a tv. által hatáskörébe utalt kinevezést megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló tv. szerint társulásra átruházhatja. 3./ A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai A rendeletalkotás kezdeményezése önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: települési képviselők, polgármester, az alpolgármester, a jegyző, önkormányzati bizottságok elnökei, a település társadalmi érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői, kisebbségi önkormányzat. A rendelet-tervezet elkészítésekor a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése a jegyző feladata. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző az előkészítést követően rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti,
- 13 a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, a rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá, a rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elvezést, az önkormányzati rendelet címét. MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ……../200..(…..hó….nap)sz. RENDELETE A …………………………………………………… Az Önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele a rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni (hirdetőtáblán kifüggesztéssel) a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. A rendeletek végrehajtása és hatályosulása. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester, a jegyző indítványára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. a jegyző két évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít a képviselőtestület számára. a jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét – a szabályzat mellékletekéntnaprakész állapotban vezetni. VI. F E J E Z E T A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 10. § 1./ A képviselőt az ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. 2./ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. §. szerinti esküt tesz. 3./ A képviselő –tevékenysége során – hivatalos személyként já
- 14 4./ A képviselő főbb jogai: részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében, a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. a képviselő-testület a települési képviselőknek – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, 5./ A képviselő főbb kötelezettségei az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz, tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, a személyes érintettség bejelentése, megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, VII. FEJEZET A képviselő-testület bizottságai 11.§ A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat hoz létre. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a. Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság, létszáma: 3 fő b. Pénzügyi, Gazdasági Bizottság, létszáma: 5 fő c. Kulturális, Sport – Ifjúsági és Oktatási Bizottság létszáma: 5 fő d. Szociális, Idősügyi és Egészségügyi Bizottság létszáma: 5 fő e. Falufejlesztési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság létszáma: 5 fő
- 15 12.§ (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a Körjegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja. A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjanai jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 13.§ A bizottságok működése A képviselő-testület a Munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöket az indítványt a bizottság leközelebbi ülése elé terjeszteni, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhezkapják az érdekeltek. A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselőt-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, alpolgármester és a körjegyző. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A bizottság ülése nyilvános zárt ülést a testület által átadott hatósági jogkör gyakorlásában tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. 14.§ A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
- 16 A bizottság a tevékenységéről 2 évente beszámol a képviselő-testületnek. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Körjegyzőség látja el. VIII. F E J E Z E T 15. § A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ 1./ A Polgármester A polgármester a megbízatását társadalmi megbizatásban látja el. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, a polgármester- a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti, A polgármester a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: indítványozhatja a bizottság összehívását, felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit, A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A Körjegyzőséggel összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
17 a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. f. egyetértési jogot gyakorol a körjegyzőségben foglalkoztatott köztisztviselők kinvezésével, felmentésével és jutalmazásával kapcsolatos körjegyzői munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az ötv. Valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg. 2./ Az alpolgármester. 1.A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. 2.Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. 3.Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. 3./ A Körjegyző 1. A képviselő-testület -pályázat alapján- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. 2. A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. A Körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. E körben: előkészíti a testületi ülés elé kerülő előterjesztéseket és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, törvényességi észrevételt tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában, ellátja a testületek a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
18 gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írják alá, 4. A körjegyző egyéb főbb feladatai: döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyeket, ellátja a jogszabályban előirt közigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, a hatáskörébe tartozó ügyben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat- a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a Magyarszék polgármestere egyetértése szükséges. 5. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a jogszabályban előirt államigazgatási feladataik ellátására: Mecsekpölöske, Liget községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt hoz létre- Magyarszék, Liget és Mecsekpölöske testületeinek Körjegyzőségét. A körjegyzőség székhelye: Magyarszék. A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Körjegyzőséget alapító Együttműködési Megállapodás, Alapító Okirata, valamint az Ügyrendje rögzíti. A képviselő-testületek megállapodását a Körjegyzőség létrehozásáról a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza. 6. A Körjegyzőség ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét idejét, a polgármester és a körjegyző fogadóóráit, a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét, a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait– az Ügyrend tartalmazza. 7. A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt: a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi büntetésének kiszabásáról. a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról, a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról,
19 8. A körjegyzővel kapcsolatos „egyéb” munkáltatói jogokat az érintett polgármesterek – együttesen – gyakorolják. 9. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról a jogszabálynak megfelelően – legalább 6 hónappal korábban kell meghozni. A körjegyző vagy megbízottja a körjegyzőséghez társult településeken helyszini ügyintézést tart. 10. A körjegyző évente mindhárom képviselő-testület előtt beszámol a Körjegyzőség munkájáról. IX. F E J E Z E T A TÁRSULÁSOK 16. § 1./ Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít Társulásokat. 2./ A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatni kell a képviselő-testületet. Az előterjesztést a körjegyző készíti el. 3./ A képviselő-testület az alábbi intézményirányító társulásokban vesz részt. Általános Iskola, Óvoda, Az intézményirányító társulás tárgyában létrejött együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell: - a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét, - az egyes képviselő-testületek pénzügyi tehervállalásinak arányát, - az intézmény fenntartásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját, - a megállapodás felbontásának a feltételeit.
- 20 4./ A társult önkormányzatok főbb jogai és kötelezettségei: Jogaik: - intézményvezető kinevezése, - az intézmény éves költségvetésének jóváhagyása, - az intézmények éves gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadása, - az intézmények gazdálkodásának ellenőrzése, Kötelességeik: - együttesen biztosítják a közösen fenntartott intézmények működését, felújítását, fejlesztését, - az intézmények arányos hozzájárulást fizetnek, 5./ A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az ötv. 41.§-44.§ és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. X. F E J E Z E T HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS LAKOSSÁGI FÓRUM 17. § 1./ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. 2./ A képviselő-testület az ötv. 46. §-ában foglaltakon túlmenően a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást: a törzsvagyon körébe tartozó – korlátozott forgalomképes- vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában – 1 millió Ft értékhatáron felül. a település általános rendezési tervének, részletes rendezési tervének megállapítására hivatott rendeletének megerősítése. 3./ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 4./ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
-21 a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. b. a közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon meghívókon, a helyi televízió útján kell tájékoztatni – a lakosságot, helyi társadalmi szervezeteket – a rendezvény előtt legalább 10 nappal. a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak. a közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a „közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról” szóló 1997. évi I. tv.ben előírt módon kell intézkedni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról. XI. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDSÁGI ALAPJA 18. § 1./ Az önkormányzat vagyona 1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelynek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. 2.Törzsvagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátást vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes Forgalomképtelen: helyi közutak, műtárgyak, terek parkok Korlátozottan forgalomképesek: a közművek, intézmények és középületek. az Önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét az SZMSZ melléklete tartalmazza.
-22 Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat Külön önkormányzati rendelet határozza meg. A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000.-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké. 2./ Az önkormányzat költségvetése l. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény a finanszírozás rendjét, és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. 2.A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. 3.A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az első tárgyalási forduló (koncepció) főbb elemei: A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, Az Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok meghatározása az igények és célkitűzések egyeztetése, 4.A második tárgyalási forduló kötelező tartalmú követelményei: a költségvetési javaslat tartalmazza: a bevételi forrásokat, működési fenntartási előirányzatokat, intézményen belül kiemelt előirányzatonként kiemelve: személyi jellegű kiadásokat munkaadót terhelő járulékokat, dologi jellegű kiadásokat,
-23 – ellátottak pénzbeli juttatásait, felújítási előirányzatokat célonként, felhalmozási kiadásokat feladatonként, fejlesztési kiadásokat feladatonként, általános és céltartalékot, éves létszámkeretet az önálló részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, elkülönítetten is a helyi kisebbségi költségvetését 3./ Az önkormányzat gazdálkodása A gazdálkodás főbb szabályai 1.Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség látja el. E körben különösen: A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére. beszedi az önkormányzat saját bevételeit, gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról, biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását, az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről, igényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat, biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát , s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. 2. Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a Körjegyzőség által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti illetőleg vonhatja el.
- 24 Az Önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – házipénztárban meghatározott szabályok szerint- teljesítik. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik XII. FEJEZET I. A nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételinek biztosítása 1.) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére előzetes egyeztetés alapján igény szerint, de legalább havi -16- órában ingyenesen biztosítja a Magyarszék, Kossuth u. 51. sz. alatti Művelődési Házban lévő internet és telefon hozzáférést. A helyiség használathoz kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli. A Roma Nemzetiségi tanácskozó helyiség használatát (Magyarszék, Kossuth u. 33.),a Német Nemzetiségi Önkormányzat tanácskozó helyiségét(Kossuth u. 31.) ingyenesen biztosítja a helyi önkormányzat, e helyiségek rezsi költségeit viszont a Nemzetiségi Önkormányzatok fizetik. A helyi önkormányzat garantálja, hogy e helyiség – víz, villany, fűtés költségének mérésére külön mérőórát szerel fel, legkésőbb 2012. december 31.-ig. E helyiségben tartják a Nemzetiségi Önkormányzatok összejöveteleiket, üléseiket, a német és a cigány lakosság hagyományőrző szakköreit és minden egyéb rendezvényeit, melyek e helyiség adottságainak megfelelnek. 2.) A helyi önkormányzat Magyarszék Község Önkormányzat Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. 3.) A Körjegyzőség ellátja: a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat ( meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a jegyzőkönyvek postázása ) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat. a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilván-tartási, iratkezelési feladatokat. A jegyző- vagy annak megbízottja- a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi amennyiben törvénysértést észlel. - A helyi önkormányzat jegyzője továbbra is figyelemmel kíséri és benyújtja pályázataikat, a nemzetiséget érintő oktatási és egyéb pályázatokra.
- 25-A z önkormányzatok arra törekszenek, hogy az évente megrendezésre kerülő Falunap közös szervezésben kerüljön megtartásra. 4.) A 3. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a helyi önkormányzat viseli. XIII. F E J E Z E T ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19.§ 1./ Az SZMSZ ………..év ………….hó………én lép hatályba. 2./ Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. 3./ A Szabályzatot a Polgármesteri Hivatalban – ügyfélfogadási időben – bárki megtekintheti. 4./ Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2003.(IV.15.)sz. rendelettel módosított …………………………………sz önkormányzati rendelet. A kihirdetés napja ……………….év……………..hó………nap.
Magyarszék, 2011. február 15.
Dr. Mátéka Gyöngyi körjegyző
Kárpáti Jenő polgármester
