2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosított

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2011.(VI.08) önkormányzati rendelete Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról melyet a 25/2011. (XI.2), a 28/2011. (XI.29), a 7/2012. (II.28), a 16/2012. (IV.05) és a 28/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosított Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében megállapított jogkörében eljárva – a következőket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1)

(2) (3)

(4) (5)

(1) (2)

(3) (4)

(1) (2)

1.§ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata /továbbiakban: Önkormányzat/ A helyi önkormányzatokról szóló törvényt a Szervezeti és Működési Szabályzatban /továbbiakban: SZMSZ/ foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a városi közgyűlés, annak felhatalmazására bizottsága, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete, a polgármester, illetve helyi népszavazás útján gyakorolja. Az Önkormányzat illetékessége Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. A Közgyűlés hivatalának megnevezése: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal). 2.§ Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc. Az Önkormányzat címere: Csücskös talpú pajzson, kék mezőben ormozott ezüst vár, nyílt és felül kereszttel ellátott kapuval, két kitárt kapuszárnnyal, ezek mellett pedig - a kapuszárnyak magasságában - kétoldalt egy-egy alacsonyabb, szintén ormozott bástyafal húzódik, míg a kapu felett ötablakú, fedett, gombbal díszített torony áll, kétoldalán erkélyszerű ormozott építménnyel, végül a torony mellett jobbra ezüst félhold, balra pedig hatágú arany csillag látható. A zászló téglalap alakú, kék színű, rajta az Önkormányzat címerével. Az önkormányzati címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. 3.§ Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, középen az Önkormányzat címerével, és körívén "SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS " felirattal. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni: a. a Közgyűlés üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére; b. a Közgyűlés által adományozott okleveleken; c. az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

1

(3)

(4)

Az Önkormányzat pecsétjét a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül akkor lehet használni, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé. A polgármester Szombathely város címerével ellátott polgármesteri láncot visel, amikor a polgármesteri közszereplés ünnepélyessége ezt indokolja, különösen; a. díszpolgári cím, önkormányzati díjak, kitüntetések átadásának ünnepségein; b. a testvérvárosi szerződések ünnepélyes aláírásakor; c. a magyar állampolgársági eskü kivételekor.

4.§ A polgármester, az alpolgármesterek, a Hivatal, a jegyző és aljegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a körívén pedig a következő felírat olvasható: a. Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere b. Szombathely Megyei Jogú Város Alpolgármestere c. Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője d. Szombathely Megyei Jogú Város Aljegyzője e. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata f. Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. (2) A Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot kell készíteni. (3) A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata feliratú bélyegzőt jogosult használni a polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos dokumentumok kiadmányozása során. (1)

5.§ Az Önkormányzat díjakat, elismerő címeket adományoz, melynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 6.§ Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosi kapcsolatok működtetése, szervezése a polgármester feladat és hatáskörébe tartozik. A polgármester évente beszámol ez irányú tevékenységéről és munkája eredményességéről a Közgyűlésnek. II. A KÖZGYŰLÉS FELADATKÖRE ÉS HATÁSKÖRE

(1)

7.§ Az Önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében: 1. településfejlesztés, településrendezés fejlesztési koncepciók, rendeletalkotás és egyedi tervezési szerződések útján; 2. az épített és természeti környezet védelme rendeletalkotás, pályázati támogatások útján; 3. a lakásgazdálkodás bérlakásépítés, vásárlás, felújítás útján, továbbá lakásbérleti rendszer hatékony működtetésével az erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján; 2

4. a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás tervezési és beruházási szerződések, valamint támogatások útján; 5. a köztemetők fenntartása az erre vonatkozó közbeszerzési szerződés útján; 6. a helyi közutak és közterületek fenntartása beruházási és szolgáltatási szerződések útján; 7. a helyi tömegközlekedés biztosítása szolgáltatási szerződés, illetve egyedi szerződések útján; 8. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása a közszolgáltatás végzésére alapított gazdasági társaság útján; 9. gondoskodás a helyi tűzvédelemről intézmény fenntartása útján és a közbiztonság helyi feladatairól a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság alakításával; 10. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban a távhőszolgáltatásra létrehozott gazdasági társaság útján; 11. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában a Foglalkoztatási Paktumhoz csatlakozás útján; 12. gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, bölcsődei és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról intézmények fenntartása továbbá az ellátásra vonatkozó szerződések útján; 13. gondoskodás a középfokú nevelés-oktatásról, valamint a kollégiumi ellátásról intézmények fenntartásával; 14. a közösségi tér biztosítása intézmények fenntartásával, valamint egyesületek számára helyiséghasználat biztosításával; 15. a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása pályázati úton és egyedi kérelmek alapján; 16. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése pályázati úton és egyedi kérelmek alapján. (2) Az Önkormányzat a törvény erejénél fogva köteles gondoskodni: 1. az egészséges ivóvízellátásról tervezési, kivitelezési, felújítási szerződések útján – a magánerős és önkormányzati beruházásban megvalósuló közműberuházásokra vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletekre is figyelemmel, az ellátást biztosító többségi tulajdonú gazdasági társaság alapításával; 2. az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről intézmények fenntartása útján; 3. az egészségügyi és szociális alapellátásról intézmények fenntartása valamint közhasznú gazdasági társaságok útján; 4. a közvilágításról tervezési, kivitelezési, felújítási szerződések útján – a magánerős közműberuházásokra vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletekre is figyelemmel; 5. a helyi közutak tervezése, építése, felújítása útján, és köztemetők üzemeltetési és fenntartási szerződés útján történő fenntartásáról; 6. a nemzetiségek jogai érvényesülésének biztosításáról együttműködési megállapodások útján; 7. a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról parkolóhelyek kiépítése, fenntartása útján és saját tulajdonú gazdasági társasággal az üzemeltetésre kötött szerződés útján. 3

(3)

(1)

(2) (3)

(4)

(5)

(1)

Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatokat az éves költségvetésében a fenti célokra biztosított keretek között látja el olyan mértékben, hogy ezen feladatok megoldása nem veszélyeztetheti a (2) bekezdés szerinti kötelező feladat- és hatáskörök ellátását. 8.§ Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlést a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti. Az önkormányzati feladatokat a Közgyűlés és szervei: a polgármester, a Közgyűlés bizottságai és a Hivatal látják el. A Közgyűlés egyes hatásköreit rendeletében a polgármesterre, bizottságaira, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére ruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A polgármester, a bizottságok és a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete nem ruházhatják tovább azon hatásköröknek a gyakorlását, amelyeket a Közgyűléstől kaptak. A Közgyűlés által átruházott hatáskörök felsorolását jelen rendelet, valamint az egyes helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkotott rendeletek tartalmazzák. 9.§ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. Az önkormányzati rendeletalkotás. 2. Az Önkormányzat és a Hivatal szervezetének kialakítása, működésének és a Hivatal ügyrendjének meghatározása. 3. A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, amely magában foglalja a felmentés, a visszahívás és a megbízás visszavonásának jogát is. 4. Munkáltatói jogkörben az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 5. A helyi népszavazás kiírása, a népi kezdeményezést tárgyaló közgyűlés időpontjának kitűzése, a javasolt kérdés megtárgyalása. 6. Az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása. 7. A gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása, és döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, valamint a helyi adó megállapítása. 8. A képviselő, a polgármester és az alpolgármesterek összeférhetetlenségi ügyében való döntés; továbbá az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. 9. A településrendezési tervek elfogadása. 10. Egy éven belül összesen 50 millió forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele, éven túli hitel felvétele. 11. A kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása. 12. Alapítvány alapító okiratának módosítása. 13. Önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás. 14. Önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése és megszüntetése.

4

(2)

(1) (2) (3)

15. Gazdasági társaság alapítása és megszüntetése, valamint alapító okiratának /társasági szerződésének/ módosítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése. 16. Megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás. 17. Közterület elnevezése, emlékmű, köztéri szobor állítása; 18. Helyi építészeti értékek védetté nyilvánítása, illetve annak megszüntetése. 19. Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. 20. A bírósági ülnökök megválasztása. 21. Állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a várost érinti. 22. Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő. 23. Egyesületbe tagként, pártoló tagként történő belépés elhatározása, a tagsági viszony megszüntetése. 24. Önkormányzati hatósági ügyekben a fellebbezések elbírálása. 25. Vagyonkezelési szerződés tartamának meghatározása és megkötése. 26. Az 1993. évi III. törvény 122.§-ában foglaltak szerint az ellátási szerződés megkötése, módosítása, illetve megszüntetése. 27. Amit törvény a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal. A Közgyűlés rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja. 10.§ A Közgyűlés önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A polgármester, és a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani. A Közgyűlés (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell megindítani. III. A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE Alakuló ülés

(1) (2)

11.§ A Közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell megtartani. Az alakuló ülést – a polgármester eskütételéig – a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

12.§ A korelnök felkérésére a Városi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről. (2) A polgármester, majd a képviselők leteszik a helyi önkormányzatokról szóló törvény szövege szerinti esküt. (3) Az eskütételről az esküt tevő képviselő aláírásával a polgármester esküokmányt állít ki, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A polgármester esküokmányát az esküt kivevő legfiatalabb képviselő írja alá.

(1)

5

(1)

(2)

(3) (4)

13.§ A Közgyűlés a megalakulását követően a polgármester javaslatára saját tagjai közül három alpolgármestert választ titkos szavazással. A titkos szavazás lebonyolítására legalább háromtagú ideiglenes bizottságot alakít. Az ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot. Amennyiben az alpolgármesterek választása eredménytelen volt, a soron következő rendes ülésen a választást – az (1) bekezdésben írtak szerint - meg kell ismételni. Az alpolgármesterek megválasztásukat követően a 12.§ (2) bekezdésében foglalt esküt tesznek. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő. Az alakuló ülésre egyebekben a Közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Közgyűlés gazdasági programja

14.§ A gazdasági program a Közgyűlés megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági programot a Közgyűlés az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Közgyűlés az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Munkaterv 15.§ A Közgyűlés – a polgármester előterjesztése alapján – éves munkatervet készít. A munkaterv tervezete az aljegyző irányításával készül és – lehetőség szerint - a tárgyévet megelőző év november hónapjában kell előterjeszteni. 16.§ A munkaterv tartalmazza: a./ a gazdasági programból adódó éves feladatokat; b./ a Közgyűlések időpontját, az előrelátható, valamint a jogszabály, illetőleg az SZMSZ által kötelezően előírt napirendeket, ezek előadóit, az előkészítésért felelősöket, a közreműködő bizottságokat, és az előterjesztések elkészítésének határidejét; c./ a közmeghallgatás tervezett időpontját.

(1)

17.§ A munkaterv tervezetének összeállításához a polgármester javaslatot kér: 1. a város országgyűlési képviselőitől; 2. az alpolgármesterektől; 3. a tanácsnokoktól; 4. a városi képviselőktől; 5. a bizottságoktól; 6. a Vas Megyei Önkormányzat elnökétől; 7. a Szombathelyi Városi Rendőrkapitányság vezetőjétől; 8. a gazdasági kamaráktól; 9. a jegyzőtől; 10. az aljegyzőtől; 11. a Hivatal osztályvezetőitől; 6

(2)

12. az önkormányzati (kizárólagos és többségi) tulajdonú gazdasági társaságok vezetőitől. A munkaterv tervezetének összeállításához a polgármester javaslatot kérhet: 1. a Szombathelyi Városi Bíróság elnökétől; 2. a Szombathelyi Városi Ügyészség vezetőjétől; 3. a városban működő politikai vagy civil szervezetektől; 4. a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól; 5. a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől. Az előterjesztések

(1) (2)

(3)

(1)

(2) (3)

(1)

18.§ A Közgyűlésre az előterjesztés írásban, vagy szóban történhet. Előterjesztést tehetnek: 1. a polgármester, 2. az alpolgármesterek, 3. a tanácsnok(ok), 4. a városi képviselők, 5. a jegyző vagy az aljegyző, 6. a bizottságok elnökei, valamint 7. akit a polgármester erre felkér. Az írásban ki nem küldött határozati javaslatot legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig akkor is írásban kell kiosztani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. 19.§ Az előterjesztés első részében meg kell határozni 1. az előterjesztés címét, tárgyát; 2. ismertetni kell a téma előzményeit (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményét); 3. a kérdést szabályozó jogszabályokat; 4. az előterjesztésben vagy annak mellékletében utalni kell a megkeresés tényére, valamint ismertetni kell a szerv véleményét, jóváhagyó vagy elutasító döntését, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi a külső szerv vagy a nemzetiségi önkormányzat jóváhagyását, egyetértését, véleményének kikérését. 5. az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését, amennyiben az előterjesztés aláírásáig rendelkezésre áll, állásfoglalását, véleményét, továbbá 6. mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik megalapozott döntés meghozatalát; Az előterjesztésnek ki kell térnie a megtett javaslat költségvetési hatásaira. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. 20.§ Az írásbeli előterjesztést a megfelelő belső egyeztetéseket követően a Közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal kell elkészíteni. Tartalmáért, törvényességéért, a határidők és a szükséges egyeztetések megtartásáért az előterjesztő, illetve a Hivatal előkészítést végző belső szervezeti egységének vezetője a felelős. Külső szerv esetében az előterjesztésért a szerv vezetője, a 7

(2)

(3)

(4)

(5)

határozati javaslat előkészítéséért pedig az előterjesztővel együtt a Hivatal érintett belső szervezeti egységének vezetője felelős. A határozati javaslatok törvényességét a Közgyűlésre történő kiküldés előtt – külső szerv előterjesztése esetén is – a jegyző vagy aljegyző köteles megvizsgálni. Az előterjesztés első oldalának jobb felső részében fel kell tüntetni az alábbiakat: a. „Az előterjesztést megtárgyalta/ák/ a ....................................bizottság/ok/”; b. „A határozati javaslatot törvényességi szempontból megvizsgáltam” szöveget és a jegyző vagy aljegyző aláírását; Az írásbeli előterjesztésben – amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi – az előterjesztő javaslatára fel kell tüntetni, hogy az csak a döntés után hozható sajtó, rádió, vagy televízió útján nyilvánosságra. A 18-20. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az előterjesztést nem az Önkormányzat, vagy valamely szerve készíti el. Sürgősségi indítvány

(1)

(2)

21.§ A polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnok(ok), a bizottság, a képviselő, a jegyző és az aljegyző javaslatot tehet a Közgyűlésnek előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolni kell. A sürgősségi indítvány esetében a 19.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. A sürgősségi indítványt legkésőbb a Közgyűlést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. A Közgyűlés összehívása

(1)

(2)

(3)

(4)

(1)

22.§ A Közgyűlés minden hónap utolsó csütörtöki napján tartja rendes üléseit. A Közgyűlés július és augusztus hónapokban nem ülésezik. A Közgyűlést június, december hónapokban, valamint indokolt esetben a polgármester a rendes ülés időpontjától eltérően is összehívhatja. A polgármester az ez irányú indítvány benyújtásától számított 3 napon belül 15 napon belüli időpontra rendkívüli Közgyűlést köteles összehívni a városi képviselők egynegyedének, vagy a Közgyűlés bizottságának a napirendet is tartalmazó írásbeli indítványára. Rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó indítvány esetén a közgyűlési előterjesztések megküldésére a 20. § (1) bekezdésben foglalt 10 napos határidőtől el lehet térni. A polgármester, ha a Közgyűlés határozatát az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Közgyűlés a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. A Közgyűlés összehívására a 23.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. A Közgyűlés több napos ülésszakra is összehívható. 23.§ A Közgyűlést a polgármester, akadályoztatása esetén az általa felkért alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a Közgyűlést a korelnök hívja össze. 8

(2)

(3)

(4)

(1)

(2)

(3)

(4)

A Közgyűlés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait és mellékleteit elektronikus úton kapják meg a tisztségviselők, a városi képviselők és a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői. Az előterjesztések anyagát a tisztségviselők, képviselők kifejezett írásbeli kérelmére részükre papíralapon is meg kell küldeni. A 24. §-ban felsorolt, a Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívottak választásuk szerint papíralapon, vagy elektronikus úton kapják meg a meghívót és az előterjesztéseket. A Közgyűlés meghívóját a napirendi javaslatok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, illetve elektronikus úton kiküldeni, hogy a képviselők és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják. Rendkívüli ülésre szóló meghívót 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, illetve elektronikus úton kiküldeni. 24.§ A Közgyűlésre a városi képviselőkön, a jegyzőn és aljegyzőn kívül a nyilvános ülés valamennyi írásbeli előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni: 1. a város országgyűlési képviselőit, 2. a Vas Megyei Önkormányzat elnökét, 3. a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét, 4. a Szombathelyi Városi Ügyészség vezetőjét, 5. a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit; A Közgyűlésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirend előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni: 1. a napirend előadóját, amennyiben az előterjesztő külső szerv, 2. a Szombathelyi Városi Bíróság elnökét, 3. a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szombathelyi Városi Rendőrkapitányság vezetőjét, 4. a Vas megye területén lakóhellyel rendelkező, megyei listán megválasztott országgyűlési képviselőket, 5. a kizárólagosan önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóit, 6. a napirend tárgya szerinti gazdasági kamara képviselőjét, 7. a sajtó képviselőit, valamint a városi televíziót és rádiót, 8. a Hivatal belső szervezeti egységének vezetőit, 9. azon önszerveződő közösségek vezetőit, akiknek meghívását tevékenységi körüket érintően a polgármester indokoltnak tartja. 10. akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja. Az (1) bekezdésben meghatározott személyek bármely napirendhez, a (2) bekezdésben felsorolt személyek pedig a feladatkörükkel kapcsolatos napirendhez hozzászólhatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek. A zárt ülés anyagát a következő személyek kapják meg: 1. polgármester, alpolgármesterek, 2. tanácsnok(ok), 3. városi képviselők, 4. jegyző, aljegyző, 5. a napirend előterjesztője, 6. az előterjesztés előkészítésében részt vett, illetőleg a döntés végrehajtásáért felelős hivatali belső szervezeti egység vezetője, 7. a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetője, 9

8. a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős személyek; 9. akit a polgármester az előterjesztés tárgyalására meghívott. 25.§ A meghívó tartalmazza: a. a Közgyűlés időpontját és helyét; b. a napirendi javaslatot, az előterjesztő nevét, beosztását, valamint utalást arra, hogy az előterjesztés szóban történik vagy az ülésen kerül kiosztásra; c. a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását. 26.§ A nyilvános Közgyűlés időpontját, helyét és napirendi-tervezetét a meghívó kiküldésével egyidejűleg a Városháza hirdetőtábláján, honlapján, a helyi sajtóban és a Városi Televízióban közzé kell tenni. A Közgyűlés ülésének menete 27.§ A Közgyűlést a polgármester, távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(1)

28.§ A Közgyűlés ülése nyilvános. A Közgyűlés zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. A Közgyűlés zárt ülést rendelhet el a. a vagyonával való rendelkezés, és b. az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Zárt ülést kell tartani: a. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ülés elnökének bejelentésére vita és szavazás nélkül; b. A (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ülés elnökének indítványára a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozata alapján. A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásánál a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a jegyző, az aljegyző, az előterjesztés előkészítéséért és a döntés végrehajtásáért felelős hivatali belső szervezeti egység vezetője, a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős személyek, továbbá meghívása esetén az érintett, valamint a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a (5) bekezdésben foglaltak szerinti zárt ülésen való részvétele esetén tanácskozási jog illeti meg. 28/A.§ A Közgyűlés nyilvános ülése élő, egyenes adásban a Városi Televízió honlapján, valamint Szombathely Megyei Jogú Város honlapján tekinthető meg. 10

(2)

(1) (2)

(3)

A Városi Televízió által élő, egyenes adásban történő közvetítés átvételére bármely más médiaszolgáltató számára a Szombathelyi Városi Televízió és Rádió Kft-vel (a továbbiakban Kft.) kötött megállapodás alapján kerülhet sor.” 29.§ Az ülés elnöke a Közgyűlés megkezdésekor megállapítja és kimondja a határozatképességet. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A jegyző a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri, és a határozatképtelenséget annak észlelésekor bejelenti. Az ülés elnöke szavazás elrendelése előtt köteles a jelenlévő képviselők számát megállapítani. Tisztségviselői beszámoló és jegyzői tájékoztató

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(1)

30.§ Az ülés elnöke a Közgyűlés elé terjeszti a polgármester és az alpolgármesterek előző ülés óta eltelt időben tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről, tárgyalásairól és a jelentősebb eseményekről szóló – a tárgyalások természetének megfelelő részletességgel készült beszámolóját, továbbá a városfejlesztési, üzemeltetési és működtetési körben folyamatban lévő beruházásokról, felújításokról, a pályázatok megvalósulásáról szóló tájékoztatót, valamint a külön jogszabályban meghatározott jogkörében eljárva tett intézkedésekről szóló tájékoztatóját. A polgármester (1) bekezdésben foglalt beszámolóját a közgyűlési anyag kézbesítése óta eltelt időben történt intézkedéseiről, döntéseiről, tárgyalásairól, illetve a jelentősebb eseményekről kiegészíti. A kiegészítést az ülés megnyitása előtt írásban kell a képviselőknek kiosztani. Az (1)-(2) bekezdés szerinti beszámoló az alapítványok támogatására vonatkozó javaslatokat kivéve kizárólag a tisztségviselői munkával összefüggő határozati javaslatokat tartalmazhat. A közgyűlési hatáskörbe tartozó – különösen a költségvetést érintő – döntéseket kizárólag önálló javaslatként, szükség esetén sürgősségi indítványként lehet a Közgyűlés elé terjeszteni. A jegyző tájékoztatást ad a. a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról; b. a hatósági munkáról, a törvényesség helyzetéről, és azokról a kihirdetett, vagy hatályba léptetett jogszabályokról, melyek az önkormányzat, vagy a hivatal feladatkörét, hatósági hatáskörét érintik, megváltoztatják, illetve új feladatkört állapítanak meg. A lejárt határidejű közgyűlési határozatok esetében a végrehajtás akadályoztatása esetén az 55.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Az (1) bekezdésében írt beszámolót és a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatót írásban, a Közgyűlés meghívójával és anyagával együtt kell a 23.§-ban meghatározott időben kézbesíteni. 31.§ A 30.§ (1) és (3) bekezdésben írt tisztségviselői beszámoló, valamint jegyzői tájékoztató megtárgyalására minden esetben nyilvános ülésen, a napirend tárgyalásának megkezdése előtt kerül sor.

11

(2)

(3) (4)

A képviselő a 30.§-ban meghatározott beszámolókhoz, és tájékoztatókhoz – beszámolónként és tájékoztatónként - legfeljebb öt-öt percben hozzászólhat, kérdést, észrevételt tehet. A képviselőt a (2) bekezdésben meghatározott időkereten túl egy alkalommal kettő perces hozzászólás illeti meg. A (3) bekezdésben foglaltakon túl az ülés elnöke legfeljebb még egy esetben soron kívüli felszólalást engedélyezhet, ennek időtartama azonban a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés elnöke a felszólalótól a szót megvonhatja. Kérdés és interpelláció 32.§

(1)

(2)

(1)

(2)

(3) (4)

(5) (6)

(1)

A képviselő a Közgyűlésen: a. a polgármesterhez (alpolgármesterekhez), b. a tanácsnok(ok)hoz, c. a bizottság elnökéhez, vagy d. a jegyzőhöz, (aljegyzőhöz) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8-11.§-aiban megfogalmazottak szerinti önkormányzati ügyekben, felvilágosítás, egyszerű tájékozódás céljából – legfeljebb kettő percben - kérdést intézhet. A képviselő által az (1) bekezdés alapján feltett kérdésre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni. 33.§ A képviselő a Közgyűlésen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8-11. §-aiban meghatározottak szerinti önkormányzati ügyekben a 32.§ (1) bekezdés a-d./ pontjaiban megjelölt személyekhez magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább három nappal kell a polgármesternél írásban benyújtani. A benyújtott interpellációban meg kell jelölni: a. az interpelláló képviselő nevét, b. az interpelláció tárgyát és rövid tartalmát, továbbá c. annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni. Az ülés elnöke visszautasíthatja azt az interpellációt, amelyet nem a (1)-(2) bekezdésben meghatározattak szerint nyújtottak be. Az ülés elnöke a napirend elfogadása előtt ismerteti az írásban benyújtott interpelláció tárgyát, az interpelláló képviselő nevét és bejelenti, hogy tárgyalására előreláthatólag mikor kerül sor, illetve tájékoztatás ad a (3) bekezdésben írt visszautasított interpellációról. A szóban is előterjesztett interpelláció öt percnél hosszabb időtartalmú nem lehet. Amennyiben az interpelláló képviselő az ülés elnökének felszólítását követően ismételten eltér a benyújtott interpelláció tárgyától, úgy az ülés elnöke megvonja tőle a szót. 34.§ Az interpellációra a választ általában az ülésen szóban kell megadni. Ennek időtartama az öt percet nem haladhatja meg.

12

(2)

(3)

(4) (5) (6)

A kivizsgálást, egyeztetést igénylő interpellációkra az érdemi választ tizenöt napon belül írásban kell megadni és a következő ülésre valamennyi képviselőnek megküldeni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a választ az interpelláló nem fogadja el, a Közgyűlés annak elfogadásáról vita nélkül határoz. Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor vizsgálatot rendelhet el. A vizsgálattal megbízhatja a polgármestert, az illetékes bizottságot, a tanácsnokot, (tanácsnokokat) vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre az ügy vizsgálatára. A vizsgálat eredményéről és javaslatáról a legközelebbi ülésen tájékoztatni kell a Közgyűlést, amely a (3) bekezdés szerint jár el. Az írásban benyújtott interpellációt és az arra adott választ a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv első példányához kell csatolni. Nincs helye interpellációnak: a. államigazgatási és önkormányzati egyedi hatósági ügyben; b. olyan ügyekben, amelyekben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre. A napirend

(1)

(2)

(1)

(2)

35.§ Az ülés napirendjére az ülés elnöke tesz javaslatot. A 22. § (2) bekezdése szerint összehívott Közgyűlés esetén a napirendi javaslatok között az ülés elnöke szerepelteti az indítványban megfogalmazott napirendeket is. Az írásban kiküldött meghívóban nem szereplő, de a 20.§-ban írt határidőben a polgármesternek benyújtott, és a 18.§-ban írt előírásoknak megfelelő előterjesztés napirendre tűzéséről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. 36. § Amennyiben a Közgyűlés másként nem határoz, a napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell megállapítani: a. napirenden kívüli felszólalások, b. sürgősségi indítványok tárgyalása, c. önkormányzati rendelet-tervezetek, d. önkormányzati rendeletek koncepciója, e. egyéb előterjesztések, f. zárt ülés napirendjei. A Közgyűlés a napirendi javaslatról vita nélkül határoz. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről szóló döntés elfogadásához, valamint a 28.§ (3) bekezdésben foglaltak szerinti zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges. Napirenden kívüli felszólalás

(1)

37. § A napirenden nem szereplő, de a város életében nagy jelentőségű halaszthatatlan ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) - amennyiben az nem tartozik a 32. § hatálya alá – az ülés napirendi pontjainak elfogadása előtt a képviselők és a Közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők öt percben felszólalhatnak.

13

(2)

(3) (4) (5)

A felszólalási szándékot, és annak tárgyát a halaszthatatlanság indokolásával együtt az ülés megnyitása előtt legalább két órával írásban be kell jelenteni a polgármesternél. A rendkívüli ügyben a szó megadásáról az ülés elnöke dönt. Amennyiben a hozzászóló eltér az írásban közölt tárgytól, úgy a hozzászólótól az ülés elnöke megvonhatja a szót. Napirenden nem szereplő kérdésben a polgármester mérlegelési jogkörében jogosult felszólalási lehetőséget biztosítani olyan személyeknek, szervezeteknek, akik a város polgárait széles körben érintő témakörben adhatnak tájékoztatást. Az előterjesztések megtárgyalása

(1)

(2)

(1) (2)

(3) (4) (5)

(1)

(2)

38.§ A Közgyűlésen a képviselőknek és a 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joga. A Közgyűlésen megjelent állampolgárok az ülés napirendjéhez kapcsolódva - a 30.§-ában meghatározott tisztségviselői beszámoló és jegyzői tájékoztató kivételével - legfeljebb öt percben hozzászólhatnak, feltéve, ha ezen szándékukat az ülés megnyitását megelőzően 24 órával előbb írásban a polgármesternek bejelentették, és ahhoz az ülés elnöke az ülés megnyitásáig írásban hozzájárult. 39.§ A napirend egyes pontjait a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő. A napirendhez kapcsolódóan hozzászólásra jogosult: a. a napirend előadója; b. a napirend tárgya szerint érintett bizottság elnöke; c. bármely képviselő; d. tanácskozási joggal meghívott személy (24.§) a 40.§ (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint. A 82.§-ban írt képviselőcsoportok jogosultak vezérszónokot állítani. E rendelet alkalmazásában vezérszónok a képviselőcsoport erre kijelölt egy tagja. A vezérszónoki felszólalásra vonatkozó szándékot és a vezérszónok személyét a képviselőcsoport vezetője legkésőbb a napirendi pont megkezdéséig írásban köteles a polgármester részére bejelenteni. 40.§ A napirendhez való hozzászólás időtartama és sorrendje a vita megnyitása előtt az alábbiak szerint alakul: a napirend előadója, és a napirend tárgya szerint érintett bizottsági elnök a. öt perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban kiküldésre került; b. tíz perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban nem került kiküldésre; c. tizenöt perc kiegészítést tarthat éves költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadásról szóló rendelet, valamint a városrendezési tervek esetében. A napirendhez való hozzászólás időtartama a vita megnyitása után vezérszónok felszólalása esetén az alábbiak szerint alakul: a. egy alkalommal legfeljebb tíz perc; 14

b.

(3)

(4) (5) (6)

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(1)

(2) (3)

éves költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadásról szóló rendelet, valamint a városrendezési tervek esetében húsz perc; c. a képviselőcsoport más tagjainak felszólalási időtartama egy alkalommal három perc. A napirendhez való hozzászólás időtartama a vita megnyitása után, ha a képviselőcsoport nem él a (2) bekezdésben írt lehetőséggel, illetve független képviselő esetében öt perc. Ugyanazon napirend keretében a képviselőt a fenti időkereten túl egy alkalommal kettő perces hozzászólás illeti meg. Az ülés elnöke legfeljebb még egy esetben – kizárólag személyes megszólítás esetén - soron kívüli felszólalást engedélyezhet, legfeljebb kettő percben. Az idő túllépése miatt az ülés elnöke a felszólalótól a szót megvonhatja. Amennyiben a napirendet részekre bontva tárgyalja a Közgyűlés, a hozzászólás időtartama az egyes részek tekintetében a (2)-(4) bekezdésekben írtak szerint úgy alakul, mint az önálló előterjesztések tárgyalásánál. 41.§ Az ülés elnöke a napirend sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. A felszólalás során az előterjesztésben szereplő önkormányzati rendelet tervezetéhez, vagy határozati javaslathoz a városi képviselőnek, illetve a tanácskozási joggal meghívottnak a módosító javaslatot szövegszerűen, pontosan meg kell fogalmaznia és ismertetése után azt indokolni szükséges. Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés tagja, a jegyző és az aljegyző, törvényességi kérdésben pedig a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke, a jegyző és az aljegyző soron kívül bármikor szót kérhet. Ügyrendi kérdésnek minősül az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó felszólalás, javaslat. Időtartama legfeljebb egy perc, mely nem számít bele a 40.§ szerinti időkeretekbe, illetve nem számít hozzászólásnak. Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha megállapítja, hogy a napirendhez további, vagy ismételt felszólaló nem jelentkezik. Amennyiben az ülés elnöke módosító indítványt tesz a vita lezárását követően, úgy a vitát – a napirendek megtárgyalására jelen rendelet által meghatározott időkeret ismételt biztosításával – újra meg kell nyitni. A vita lezárása után az ülés elnöke megállapítja a határozatképességet, majd ismerteti a vita során elhangzott módosító és kiegészítői javaslatokat. 42.§ Az ülés elnöke az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a Közgyűlés. A módosító, kiegészítő indítványokat mindig a javaslattétel sorrendjében visszafelé haladva kell szavazásra feltenni. Az ülés elnöke a szavazás eredményének 50.§ (3) bekezdése szerinti megállapítása után a határozatot kihirdeti. Ha a napirend vitája során az előterjesztett határozati javaslat az elhangzott módosító és kiegészítő indítványok eredményeként jelentős mértékben módosul, a polgármester a szavazás megkezdése előtt – a napirend egyidejű felfüggesztésével – elrendeli a végleges határozati javaslat írásba foglalását. A 15

(4) (5)

(1) (2) (3)

(1)

(2)

határozati javaslat átdolgozásáig a polgármester szünetet rendelhet el, vagy az ülést a következő napirend tárgyalásával folytathatja. A felfüggesztett napirend befejezésére az átdolgozott határozati javaslatról szóló szavazás megtörténte után kerül sor. A rendelet-tervezetek elfogadására a 43.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavazás után az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti, hogy a rendeletet a Közgyűlés megalkotta, illetve a határozatot az adott napirend tárgyában meghozta. 43.§ A bizottság(ok) által előzetesen véleményezett rendelet-tervezetet az ülés elnöke a Közgyűlés elé terjeszti. A rendelet-tervezethez módosító indítványt a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A vita lezárása után a Közgyűlés dönt arról, hogy az elhangzott módosító indítványok alapján a rendelet-tervezetet további bizottsági tárgyalásra utalja-e, vagy dönt a rendelet-tervezet és az elhangzott módosító indítványok elfogadásáról. 44.§ A Közgyűlés ülésének időtartama a megkezdésétől számított 12 óránál tovább nem tarthat. A fenti időtartamba nem számít be az ebédidő, amely 2 óránál hosszabb nem lehet. Az ülés elnöke a napirendek tárgyalása során alkalmanként legfeljebb 20 perc szünetet rendelhet el. Amennyiben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalására az ülés elhúzódása miatt nem kerülhetett sor, úgy az ülés folytatásának időpontjáról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Közgyűlés nem az adott ülés folytatását rendeli el, úgy az időhiány miatt elhalasztott előterjesztést a Közgyűlés a következő ülésen első napirendi pontként köteles megtárgyalni. A Közgyűlés tanácskozási rendjének szabályai

(1)

(2)

(1)

45.§ A Közgyűlés tanácskozási rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek keretében a. a tárgytól eltérő vagy újra ugyanazon érveket hangoztató felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja tőle a szót; b. rendzavarás esetén - figyelmeztetés utáni ismétlődéskor - a rendbontót a képviselő kivételével a helyiség elhagyására kötelezheti; c. rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a Közgyűlés tekintélyét vagy valamelyik városi képviselőt, tisztségviselőt érintő sértő kifejezést használ; d. engedélyezi az ülésen a napirendekhez kapcsolódó és egyéb dokumentumok kiosztását. Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – az SZMSZ-ben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. 46.§ Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés elnöke - ha figyelmeztetése eredménnyel nem jár - az ülést felfüggesztheti. 16

(2)

(1)

(2) (3)

A felfüggesztés után folytatott ülésen az (1) bekezdésben írt rendzavarás ismétlődése esetén az ülés elnöke az ülést berekeszti és a hátralévő napirendek tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja. 47.§ A Közgyűlés nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok kizárólag a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és az ülés munkáját magatartásukkal nem zavarhatják. A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendre utasíthatja. Ismétlődő és súlyos rendzavarás esetén az ülés elnöke a rendbontót a tanácskozó terem elhagyására kötelezheti. Ennek megtagadása esetén az ülés elnöke - indokolt és rendőri intézkedést lehetővé tevő esetben - rendőri segítséget vehet igénybe a rendbontó eltávolításához. Az ülés elnöke a rend helyreállításáig az ülést felfüggesztheti. Határozathozatal, a szavazás rendje

(1) (2)

(1)

48.§ A Közgyűlés döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő városi képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. 49.§ Minősített többség szükséges: 1. önkormányzati rendeletalkotáshoz; 2. a Közgyűlés szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához; 3. a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz és visszahíváshoz, felmentéshez; 4. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz; 5. külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás elfogadáshoz; 6. testvérvárosi szerződés megkötéséhez; 7. nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz; 8. intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez; 9. személyes érintettség esetén a képviselő kizárásához; 10. zárt ülésnek a 28.§ (3) bekezdés szerinti elrendeléséhez; 11. gazdasági társaság alapításához és megszüntetéséhez, valamint alapító okiratának (társasági szerződésének) módosításához; 12. szövetkezet alapításának kezdeményezéséhez; 13. közhasznú szervezetté minősítéshez és a nyilvántartásba vétel kérelmezéséhez; 14. alapítvány alapító okiratának módosításához; 15. a gazdasági program elfogadásához; 16. sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez; 17. ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez 18. a képviselő, a polgármester és az alpolgármesterek összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 17

(2) (3)

(4)

(5)

(1)

(2) (3)

(1) (2)

(3)

törvény 33/A.§ (2) bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntéshez; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez, 19. a képviselő testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondásához, 20. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetését kérő közgyűlési kereset benyújtásához, 21. adósságrendezési eljárásban a reorganizációs program és egyezségi javaslat elfogadásához (név szerinti szavazással), 22. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 85.§ (6) bek. szerinti döntéshez (ha az önkormányzati intézkedési terv vagy módosítása nem áll összhangban a megyei fejlesztési tervvel), 23. a minősített többségű tárgyhoz tett módosító indítványok minősített többséget igényelnek. A döntés minősített többségű elfogadásához a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A szavazás körülményeinek vitatása esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a Közgyűlés egyszerű többséggel meghozott határozatával a szavazást egy esetben meg lehet ismételni. A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés minősített többségű szavazattal dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. E rendelet alkalmazásában hozzátartozó a helyi önkormányzatokról szóló hatályos törvényben meghatározott személy. A képviselő már a döntés előkészítése során – ideértve a bizottsági üléseket is – köteles haladéktalanul bejelenteni, ha az adott ügyben személyében, vagy hozzátartozója személyében érintett. 50.§ A Közgyűlés döntéseit /határozatait, rendeleteit/ általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazatszámláló berendezés használatával, vagy kézfelemeléssel történik. A szavazásra feltett kérdést mindenki számára közérthető módon kell az ülés elnökének ismertetnie úgy, hogy az igennel vagy nemmel eldönthető legyen. A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát. 51.§ A törvényben meghatározott eseteken túl név szerinti szavazás tartásáról a Közgyűlés egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. Név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot a jelen lévő képviselők legalább egyharmada az adott napirend tárgyalásának megkezdéséig az ülés elnökénél írásban köteles jelezni. Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat 18

összeszámolja és a szavazás eredményét – az általa aláírt névsorral átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki, és aláírásával hitelesíti. Az így aláírt és hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(1)

(2)

(3)

(1) (2)

(3)

(4)

(5) (6)

52.§ A Közgyűlés titkos szavazást tarthat: a. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonásakor; b. fegyelmi eljárás megindításakor, fegyelmi büntetés kiszabásakor; c. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; d. önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi ügy tárgyalásakor; e. önkormányzati kitüntetési ügy tárgyalásakor; f. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; g. az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés tárgyalásakor; h. a Közgyűlés által kiírt pályázat tárgyalásakor. Titkos szavazásra vonatkozó javaslatot a jelen lévő képviselők legalább egyharmada az adott napirend tárgyalásának megkezdéséig az ülés elnökénél írásban köteles jelezni. A javaslatról a Közgyűlés a napirend tárgyalását megelőzően vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Titkos szavazást kell tartani, ha a törvény kifejezetten előírja. 53.§ A titkos szavazás lebonyolítása a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság képviselő tagjainak a feladata. A titkos szavazást bélyegzővel ellátott, a döntés tárgyát és a szavazás módját megjelölő szavazólapon kell lebonyolítani. Egy alkalommal kérhet a képviselő rontás miatt új szavazólapot. A szavazólap átvételét – beleértve a rontott szavazólap miatt új szavazólap átvételét is – átvételi íven igazolja a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke. A szavazatokat a bizottság által lepecsételt urnába kell bedobni. Az urna a bizottság tagjai előtt kerül felbontásra. Felbontás után a bizottság megállapítja: a. hány szavazólapot osztottak ki, b. hány szavazólapot találtak az urnában, c. a hiányzó szavazólapok számát, d. az érvénytelen és érvényes szavazatok számát, e. a fentiek figyelembe vételével az egyes tárgykörökben leadott szavazatok számát. Az összesítést követően a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság megállapítja a titkos szavazás végeredményét. A titkos szavazás lebonyolításáról jegyzőkönyv készül, melyet a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság valamennyi, a szavazás lebonyolításában résztvevő tagja aláírásával hitelesít. Amennyiben a szavazás körülményeivel, a szavazatok érvényességével kapcsolatban vita merül fel, a vitás kérdésben egyszerű többséggel a Közgyűlés dönt. A titkos szavazás eredményét a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke a (4) bekezdésben foglaltak szerint készült jegyzőkönyv alapján ismerteti. A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a Közgyűlésről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

19

(1)

(2)

(1)

(2) (3) (4)

(5)

54.§ Amennyiben ugyanazon döntés elfogadásához titkos, illetve név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot nyújtanak be ugyanazon döntésre vonatkozóan, abban az esetben a polgármester a titkos szavazásra irányuló javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben a titkos szavazásra irányuló javaslat nem kapja meg a szükséges többséget, úgy a polgármester a név szerinti szavazásra irányuló javaslatot teszi fel szavazásra. 55.§ A Közgyűlés határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének ...../20../....hó .....nap/Kgy. számú határozata. A közgyűlési határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet. A közgyűlési határozatok végrehajtásának időpontját lehetőség szerint konkrét naptári napban kell meghatározni. A közgyűlési határozat végrehajtásáért felelős személy köteles a végrehajtásról szóló jelentést legkésőbb a határidő lejártát követően a közgyűlési előterjesztések előkészítésére és leadási határidejére vonatkozó szabályok meghatározásával a jegyzőnek megküldeni. A végrehajtás bármilyen okból történő akadályoztatása esetén a határidő meghosszabbítását - indoklással ellátva – a Közgyűléstől kell kérelmezni a jegyző 30.§ (4) bekezdésében írt tájékoztatója keretében a korábban megállapított határidő lejárta előtt. A Közgyűlés által irányított szervek, valamint a Közgyűlés saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját szabályozó normatív határozatokat a jegyző köteles a Városháza hirdetőtábláján és a városi honlap (szombathely.hu) útján közzétenni. A jegyzőkönyv

(1) (2)

56.§ A Közgyűlés nyilvános üléséről négy példányban, zárt üléséről pedig két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: a. az ülés helyét, időpontját, b. a megjelent képviselők nevét, c. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, d. az ülés megnyitásának időpontját, e. az elfogadott napirendet, f. a tárgyalt napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, továbbá, hogy milyen minőségében van jelen, a tanácskozás lényegét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét, g. a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, h. a döntéshozatal módját, i. a szavazás számszerű eredményét, és a határozat szövegét, a megalkotott rendelet számát és címét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt, j. az elnök esetleges intézkedéseit, k. a Közgyűlésen történt fontosabb eseményeket, l. az ülés lezárásának idejét.

20

(3)

(1) (2)

(3)

(1)

(2)

(1)

(2)

(3)

A képviselő kérelmére írásban benyújtott felszólalását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. 57.§ A Közgyűlésről készült jegyzőkönyve/ke/t a polgármester és a jegyző az Ötv. 18. § (2) bekezdésének megfelelően az ülést követő 15 napon belül írja alá. A Közgyűlésről készített jegyzőkönyv első /eredeti/ példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, és mindazokat az iratokat, amelyeket az SZMSZ külön meghatároz. A polgármester és a jegyző által aláírt jegyzőkönyvről a városi képviselő erre irányuló írásbeli kérelme alapján 8 napon belül digitális másolatot kell készíteni, amennyiben az a városi honlapról nem letölthető. 58.§ A Közgyűlésről készült jegyzőkönyve/ke/t az alábbiak szerint kell kezelni: a. Az első, eredeti irattári példányt a jegyző őrzi. b. A jegyzőkönyv egy példányát az Ötv. 17.§ (2) bekezdésének megfelelően az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének megküldeni. c. Egy példányt - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a Megyei Könyvtárnak kell átadni. d. Egy példányát pedig - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével évenként bekötve a közgyűlési könyvtárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot az aljegyző írja alá. 59.§ Az állampolgárok a Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben az előterjesztésekbe és a Közgyűlésről készült aláírt, és hitelesített jegyzőkönyvbe - a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével - betekinthetnek. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Közgyűlés tagja, a tárgyban közvetlenül érintett, illetőleg annak hivatalos megbízottja, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, a jegyző és az aljegyző tekinthet bele. A zárt ülésről készített jegyzőkönyv esetében a külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. IV. BIZOTTSÁGOK

(1) (2)

(3)

60.§ A Közgyűlés – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Alakuló Közgyűlésen történő megválasztásukra - előzetes egyeztetés után – a polgármester tesz javaslatot. Egyéb esetekben a bizottsági elnök és a tagok megválasztására a polgármester, vagy a frakcióvezető tesz javaslatot. Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet. A polgármester, az alpolgármesterek és a Hivatal köztisztviselője nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja. A bizottság nem képviselő tagját a polgármester vagy a frakcióvezető javaslata alapján a Közgyűlés választja meg. A bizottság nem képviselő tagjai a 12.§ (2) 21

(4)

(5)

(6)

(1) (2) (3)

(4)

(5)

(6)

bekezdésben rögzített tartalommal a Közgyűlés előtt esküt tesznek. A bizottság nem képviselő tagjaira a 12.§ (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A bizottság nem képviselő tagjainak visszahívására a delegáló indítványára a Közgyűlés dönt. A bizottság tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll. A bizottság működési szabályait (bizottsági ügyrend) – a jogszabály keretei között – saját maga állapítja meg. Az ügyrendet a bizottság megalakulását követő két hónapon belül kell elkészíteni. Az ügyrendben szabályozni kell az elnök helyettesítésének ellátását is. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többségű szavazással dönt. 61.§ A Közgyűlés egy-egy konkrétan meghatározott feladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a 60. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell: a. a bizottság alakításának célját és konkrét feladatát; b. az elnök és a bizottsági tagok nevét; c. a feladat elvégzésére megállapított határidőt, vagy feltételt. Az ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges. Az ideiglenes bizottság működésének belső szabályait – figyelemmel az Ötvben és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezésekre – első (alakuló) ülésén állapítja meg. Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a Közgyűlésnek írásban beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával szűnik meg.

62.§ A Közgyűlés állandó jelleggel az alábbi bizottságokat hozza létre és létszámukat a következőkben állapítja meg: 1. Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság 11 fő 2. Kulturális és Sport Bizottság 11 fő 3. Oktatási Bizottság 9 fő 4. Szociális és Családügyi Bizottság 7 fő 5. Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság 11 fő 63.§ Az állandó bizottság általános feladatai: 1. feladatkörében előkészíti a Közgyűlés döntéseit; 2. szervezi és ellenőrzi a Közgyűlés döntésének végrehajtását; 3. elkészíti azokat az előterjesztéseket, amelyek Közgyűlés elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott;

22

4.

kialakítja állásfoglalását Közgyűlés által meghatározott előterjesztések esetében; dönt a Közgyűlés által a bizottságra átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben. közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében; rendelkezik a költségvetésről szóló rendeletben a bizottság részére megállapított alapok felhasználásáról, feladatkörében ezen előirányzat terhére pályázatot írhat ki, és az általa kiírt pályázatot elbírálja. tevékenységéről ciklusonként egy esetben beszámol a Közgyűlésnek. javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmények magasabb vezetői, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői munkakörére kiírásra kerülő pályázat feltételeire, meghallgatja és véleményezi a pályázókat. a város működését érintő Európai Uniós és szolgáltatásfejlesztési pályázatok véleményezése. kapcsolatot tart a tudományos életben közreműködő szervezetekkel; megtárgyalja a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet és a zárszámadás tervezetét.

5. 6. 7.

8. 9.

10. 11. 12.

Az egyes bizottságok részletes feladatai 64.§ Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság

(1)

A bizottság Ötv. 22.§ (1) bekezdése alapján kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottsági feladatai 1.

2. 3.

figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét; vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését; További, a pénzügyekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai

4.

szakmai szempontból véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelettervezeteket; 5. előzetesen véleményezi a Közgyűlés árhatósági jogkörébe tartozó közüzemi előterjesztéseket; 6. véleményezi az önkormányzati gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos előterjesztéseket; 7. véleményezi a tisztségviselők, a bizottságok és a Hivatal gazdasági kihatású, valamint az önkormányzat vagyonát érintő javaslatait, előterjesztéseit; 8. véleményezi és ellenőrzi a közüzemi és kommunális szolgáltatást végző önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok tevékenységét; 9. véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság, vagy intézmény alapítását, átalakítását, illetve megszüntetését; 10. véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját;

23

11. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek vagy a tanácsnok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít gazdasági, vagyoni és pénzügyi kérdésekben; 12. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a privatizációs folyamatokat; 13. véleményezi az önkormányzati vagyont érintő vállalkozások működését; 14. ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységeket; 15. közreműködik az ingatlankezelés- és fenntartás fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározásában, részt vesz lakáspolitikai és lakásépítési programokkal kapcsolatos javaslatok kidolgozásában, ellenőrzi azok végrehajtását; 16. megtárgyalja az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; 17. javaslatot tesz téma-, cél- és utóvizsgálatok megtartására; 18. véleményezi az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal stratégiai jellegű fejlesztési elképzeléseit; 19. jóváhagyja az önkormányzat által benyújtásra kerülő európai uniós, és egyéb pályázatokat; 20. jóváhagyja az önkormányzat által az éves költségvetés terhére megrendelt megvalósíthatósági és szakértői tanulmányokat; 21. szakmai szempontból átfogó véleményt ad az éves költségvetési koncepcióról; 22. javaslatot tehet a Közgyűlésnek hitel felvételére, céljának és nagyságának meghatározására; 23. javaslatot tesz a polgármesternek az átmenetileg szabad pénzeszközök 1-3 hónap közötti lekötésére, illetve felhasználására. E javaslattételi jogát két bizottsági ülés közötti időszakban – az utólagos tájékoztatás kötelezettségével – a bizottság elnöke útján gyakorolja; 24. jóváhagyja az átmenetileg szabad pénzeszközök három hónapon túli lekötését; 25. véleményezi a helyi adókkal összefüggő, továbbá az adócímkék meghatározására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket; 26. véleményt nyilvánít Szombathely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló hatályos rendeletben meghatározott elővásárlási joggal terhelt ingatlan esetében az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása kérdésében. A bizottság jogi, továbbá az Ötv. 22.§ (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatai 27. véleményezi a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tervezetét és figyelemmel kíséri annak hatályosulását, indokolt esetben indítványozza módosítását, vagy kiegészítését; 28. véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét; 29. jogi szempontból felülvizsgálja az önkormányzati szerződés-tervezeteket; 30. törvényességi szempontból felügyeli az önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntések Hivatal által történő előkészítését és végrehajtását, e körben célvizsgálatot kezdeményezhet; 31. megtárgyalja a jegyző beszámolóját a Polgármesteri Hivatal hatósági munkájáról és a törvényesség helyzetéről; 32. biztosítja a magasabb szintű és a helyi jogszabályok közötti összhangot; 33. véleményezi a Hivatal belső szervezeti felépítésére vonatkozó javaslatot;

24

34. véleményezi az önkormányzati intézmények, az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok alapító okiratait és annak módosításait; 35. véleményezi az alapítványok alapító okiratát, amelyben az önkormányzat alapítóként vagy csatlakozóként vesz részt; 36. figyelemmel kíséri a Közgyűlés határozatainak törvényességét, vizsgálja a testületi határozatok végrehajtását; 37. a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének a közgyűlési határozat törvényességével kapcsolatban tett felhívására elkészíti a közgyűlési előterjesztés tervezetét; 38. ellátja a Közgyűlés működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és lebonyolítja a titkos szavazásokat; 39. előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket; 40. felkérésre vagy saját kezdeményezésre részt vesz az önkormányzatot érintő jelentősebb polgári jogi szerződések előkészítésében, a jogügyletekben szakmai véleményt nyilvánít; 41. az önkormányzat polgári peres ügyeiben szakmai véleményt nyilváníthat; 42. javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester illetményére és jutalmazására; 43. állást foglal a hatályos jogszabályok, az SZMSZ, vagy az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban felmerült kérdésekben; 44. állást foglal a Közgyűlés hatáskörébe tartozó igazgatási és rendészeti feladatokban; 45. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester az alpolgármesterek, a jegyző és aljegyző kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít jogi kérdésekben; 46. állást foglal a közgyűlési bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközések kérdésében; 47. ellátja a polgármester, valamint a települési képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelésével, és ellenőrzésével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat; 48. vezeti az összeférhetetlenséggel kapcsolatos mindennemű nyilvántartást; 49. jóváhagyja az éves költségvetés terhére igénybe vett polgármesteri, önkormányzati szakértők megbízási szerződéseit. A bizottság informatikai szakmai feladatai 50. figyelemmel kíséri az önkormányzatnál és a Polgármesteri Hivatalnál az informatika területén megjelenő jogszabályok végrehajtását; 51. véleményezi az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal által beadandó informatikai pályázatok tervezetét; 52. értékelést készít az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal által megvalósított informatikai fejlesztések tárgyában; 53. javaslatot tesz a Közgyűlésnek a várost érintő informatikai kérdések megoldása tárgyában, amennyiben azok a város informatikai fejlődését érintik; 54. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít informatikai kérdésekben.” (2) Kulturális és Sport Bizottság 1. közreműködik az önkormányzat kulturális koncepciójának kidolgozásában; 2. véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását; 25

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13.

14.

15. 16.

17.

18. 19. 20.

21. 22. 23. 24.

javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására, szobor közterületen történő elhelyezésére és áthelyezésére; kezdeményezi, vagy véleményezi a kulturális és művészeti jellegű önkormányzati intézmények alapítását, átalakítását, vagy megszüntetését; ellenőrzi és koordinálja az önkormányzati közművelődési intézmények szakmai tevékenységét; az önkormányzat nevében kiírja a város művészeti, kulturális életének gazdagítását szolgáló pályázatokat; javaslatot tesz a költségvetésben a kulturális célú előirányzatok felhasználására; véleményezi a város által támogatott nagy rendezvények programtervezetét, költségvetését és részt vesz azok szervezésében; a Közgyűlés, a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnok(ok) és a bizottságok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít kulturális és művészeti kérdésekben; javaslatot tesz kulturális és művészeti rendezvényekre; közreműködik a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendelettervezetének előkészítésében; kezdeményezi a városi intézményhálózat adta lehetőségek idegenforgalmi célú hasznosítását; javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok idegenforgalmi célú hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket; kidolgozza és a Közgyűlés elé terjeszti az idegenforgalom fejlesztése érdekében más önkormányzatokkal kötendő megállapodások, szerződések tervezetét; kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel; kapcsolatot tart a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal. Munkája során kiemelt figyelmet fordít a szombathelyi tudományos tevékenységek és rendezvények támogatására; figyelemmel kíséri a helyi védelemről szóló rendeleteket és javaslatot tesz az építészeti emlékekre és az épített környezetre vonatkozó védettség kiterjesztésére, megszüntetésére, módosítására; dönt az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központ, valamint a Weöres Sándor Színház közötti programegyeztetési vitákban, javaslatot tesz a helyi testnevelési és sportfeladatokra, azok fejlesztési célkitűzéseire, előkészíti a városi sportkoncepció tervezetét; javaslatot tesz a testnevelés, diáksport, rekreáció, élsport, az utánpótlásnevelés, természetjárás, sportturizmus fejlesztésének támogatási feltételrendszerére; véleményezi a sporttal kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtásáról szóló beszámolókat, jelentéseket; véleményezi a Közgyűlés napirendjére kerülő, a sport területét érintő előterjesztéseket; véleményezi és javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények hasznosítására, elidegenítésére; javaslatot tesz a testnevelés és sport céljait szolgáló költségvetési előirányzat nagyságára, továbbá a költségvetési rendeletben megállapított támogatás felosztására, a városi sportegyesületek önkormányzati támogatására, és figyelemmel kíséri annak felhasználását;

26

25. javaslatot tesz az önkormányzati sport, és sport jellegű intézmények alapítására, megszüntetésére, átszervezésére; 26. javaslatot tesz sportrendezvények szervezésére, támogatására; 27. figyelemmel kíséri a városban működő sportszervezetek szakmai munkáját; 28. együttműködik a városi sportfeladatok végrehajtásában érdekelt más állami, társadalmi és egyéb szervekkel; 29. javaslatot tesz nemzetközi sportkapcsolatok létesítésére és azokat figyelemmel kíséri; 30. javaslatot tesz a város sportéletének gazdagítását szolgáló pályázatok kiírására; 31. kapcsolatot tart a sport területén működő sportegyesületekkel, sportszervezetekkel; 32. figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező, sporttal kapcsolatos gazdasági társaságokban folyó szakmai munkát; 33. javaslatot tesz a szakterületén adományozható kitüntetések kapcsán a kitüntetettek személyére, valamint véleményezi a beérkezett javaslatokat; 34. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnok(ok) kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít a sportot érintő kérdésekben; 35. a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat által benyújtásra kerülő sportügyekkel kapcsolatos európai uniós és egyéb pályázatokat. A társadalmi kapcsolatokért felelős tanácsnokkal szorosan együttműködve 36. figyelemmel kíséri a testvérvárosi szerződések tervezetét, értékeli a testvérvárosokkal kötött szerződések végrehajtásának alakulását, valamint javaslatot tesz új testvérvárosi kapcsolatok létrehozására; 37. javaslatot tesz a Közgyűlésnek a testvérvárosi és egyéb delegációk összetételére, biztosítja e döntések nyilvánosságát; 38. a város arculattervezésére vonatkozó javaslatokat, terveket véleményezi, megvizsgálja alkalmazhatóságukat, és javaslatot tesz ennek alapján a megvalósításra; 39. a civil szervezetekkel kötendő kulturális megállapodásokat előkészítteti; 40. kapcsolatot tart a lakosság önszerveződő közösségeivel, kezdeményezi a velük való együttműködést, és előkészíti, véleményezi az együttműködésre vonatkozó megállapodások tervezetét; 41. figyelemmel kíséri az önkormányzat és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolattartást, együttműködést; 42. előkészíti és véleményezi a társadalmi szervezetek által átvállalható önkormányzati feladatellátást, illetve az e tárgyban megkötendő megállapodások tervezetét; 43. javaslatot tesz társadalmi szervezetek támogatására; 44. véleményt nyilvánít a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátása tárgyában; 45. az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott összeghatárig a civil alap terhére dönt a társadalmi szervezetek, illetve az általuk rendezett programok támogatására meghatározott előirányzatok felhasználásáról, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. (3) Oktatási Bizottság 1. dönt a költségvetési felhasználásáról;

rendeletben

27

meghatározott

oktatási

kiadások

2.

3.

4. 5. 6.

7.

8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17.

figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzat nevelési és oktatási intézményeinek működését, gazdálkodását, az önkormányzat határozatainak végrehajtását; elkészíti, illetve véleményezi az óvodai, az alapfokú iskolai, a középfokú iskolai és a diákotthoni ellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket; előkészíti nevelési-oktatási intézmény alapítását, összevonását, megszüntetését; javaslatot tesz a költségvetési rendeletben meghatározott oktatási tartalék felhasználására; véleményezi az óvodák és a nevelési-oktatási intézmények működésének biztosítását szolgáló épületek, épületrészek, vagy helyiségek más célra, vagy szervnek történő bérletbe, illetőleg használatba adását; kapcsolatot tart a jogszabályban erre feljogosított önkormányzati szakmaiérdekképviseleti szervezetekkel, kölcsönösen megállapítják együttműködésük tartalmát és kereteit; véleményezi az óvodák és nevelési-oktatási intézmények névhasználatára vonatkozó javaslatot; a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére a nevelési és oktatási kérdésekben szakmai véleményt nyilvánít; meghatározza az ágazathoz tartozó magasabb vezetői pályázatok feltételeit, és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a megbízásokra; engedélyezi a maximális csoport-, vagy osztálylétszám túllépését a nevelési év, illetve a tanév indításakor; dönt az általános iskolák felvételi körzetéről, a felvételi körzetek közzétételéről, valamint a beiratkozás ütemezéséről; dönt az óvodák felvételi körzetéről, az óvodák nyári zárva tartásáról; dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról; jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmények minőségirányítási programját, valamint annak módosítását; a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat által benyújtásra kerülő oktatási és ifjúsági európai uniós, és egyéb pályázatokat; javaslatot tesz a területileg hozzá tartozó önkormányzati kitüntetések adományozására.

(4) Szociális és Családügyi Bizottság 1. kidolgozza a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket; 2. kidolgozza az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális alapellátás koncepcióját; 3. véleményt nyilvánít, vagy kezdeményez az önkormányzat tulajdonában lévő szociális intézmény alapítása, átszervezése, vagy megszüntetése tárgyában; 4. javaslatot tesz a költségvetésről szóló rendeletben a szociális célokra meghatározott előirányzatok felhasználására és figyelemmel kíséri azok végrehajtását; 5. együttműködik az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő társadalmi szervezetekkel; 6. véleményezi a nem önkormányzati szervekkel kötendő szerződéses szociális ellátások tervezetét; 7. javaslatokat tesz konkrét szociális jellegű helyi intézkedésekre; 28

8. 9. 10.

11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18.

19.

20.

21. 22. 23. 24. 25.

26. 27.

28. 29. 30.

figyelemmel kíséri a városban a hátrányos helyzetben lévő néprétegek helyzetének, élet- és munkakörülményeinek alakulását; vizsgálja a veszélyeztetett kiskorúak helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; figyelemmel kíséri az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődék jogszabályszerű működését, szakmai munkáját, az önkormányzat határozatainak végrehajtását; javaslatot tesz a szociális szférában kiírt pályázatokon való önkormányzati részvételre; közreműködik az önkormányzat nevében benyújtandó, a szociális ágazatot érintő pályázatok elkészítésében és véleményezi azok tervezetét; a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít a szociális kérdésekben, évente egy alkalommal a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a szociális helyzetük miatt rászoruló, felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok részére kiírja a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázatot; elbírálja a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázatokat, és értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről, figyelemmel kíséri az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai céljainak megvalósulását; kapcsolatot tart a városban működő foglakoztatással, munkahelyteremtéssel, és szakképzéssel foglalkozó szervekkel; a városban zajló beruházásokat, fejlesztéseket folyamatosan figyelemmel kíséri, eszközeivel támogatja a munkahelyteremtő beruházások megvalósulását; figyelemmel kíséri az önkormányzati jogalkotás, illetve döntéshozatal során a jogszabályban biztosított esélyegyenlőség alapvető követelményeinek biztosítását, szükség esetén véleményezi e szempontból az önkormányzat döntéseit; a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat által benyújtásra kerülő szociális, foglalkoztatási, és esélyegyenlőségi európai uniós, és egyéb pályázatokat, kidolgozza az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját; javaslatot tesz a bérlakás-privatizációból a Lakásalapba befolyó pénzeszközök felhasználására; előkészíti az önkormányzat lakásgazdálkodásáról szóló rendelettervezeteket; véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben; a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben. részt vesz az önkormányzat ifjúságpolitikájának kidolgozásában, figyelemmel kíséri az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását; kapcsolatot tart az országos, regionális és helyi szervezetekkel, hivatalokkal, a megyei rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi csoportjával, bírósággal, társadalmi szervezetekkel; javaslatot tesz az ifjúság, a diákság, a civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködésre; javaslatot tesz az ifjúsági területen nyújtandó önkormányzati támogatásokra; javaslatot tesz és segítséget nyújt a diákönkormányzatok és civil ifjúsági szervezetek szabadidős programjainak megszervezésében.

29

(5) Városfejlesztési, –Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság 1. közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában; 2. véleményezi a településszerkezeti koncepciót; 3. véleményezi a településszerkezeti tervet, a városi építési szabályzatot és a szabályozási tervet; 4. véleményezi a rész szabályozási terveket és az építési szabályzatokat; 5. figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét, kezdeményezheti módosításukat; 6. véleményezi a közterületek rendjének kialakítását; 7. figyelemmel kíséri a város-rekonstrukciót, a műemlék, illetve műemlékjellegű ingatlanok hasznosítását; 8. javaslatot tesz a Közgyűlésnek a helyi építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetőleg megszüntetésére; 9. előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat; 10. javaslatot tesz az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési célokra megjelölt előirányzatok felhasználására; 11. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít városfejlesztési és városrendezési kérdésekben; 12. véleményezi a közlekedést érintő koncepciókat; 13. javaslatokat tesz az önkormányzat tulajdonába tartozó közlekedési létesítmények felújítására, korszerűsítésére, a költségvetési előirányzatok felhasználására; 14. részt vesz a közlekedéssel kapcsolatos pályázatok kiírásában, azok elbírálásában; 15. szakmai kapcsolatot tart az utak és hidak, valamint a vasutak kezelőivel, fenntartóival; 16. javaslatot tesz a város közlekedési koncepciójának korszerűsítésére, aktualizálására; 17. figyelemmel kíséri a közlekedés helyzetét, az utak és hidak állapotát és erről a Közgyűlést évenként tájékoztatja; 18. állást foglal a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban; 19. a Közgyűlés, polgármester, alpolgármesterek, és a bizottságok kezdeményezésére véleményt nyilvánít közlekedési szakmai kérdésekben; 20. véleményezi a belterületi határvonal megállapítására vonatkozó előterjesztést; 21. javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására; 22. javaslatot tesz zajvédelmi szempontból terület védetté nyilvánítására; 23. kezdeményezi a zajvédelem érdekében csendes övezet kialakítását; 24. véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását; 25. véleményezi az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabály-tervezeteket; 26. javaslatot tesz az önkormányzat környezetvédelmi alapjának felhasználására; 27. javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti értékek megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására; 28. szervezi és ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását;

30

29. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít a környezet- és természetvédelmi kérdésekben; 30. véleményez minden településfejlesztési tevékenységet környezetvédelmi szempontból; 31. kapcsolatot tart a területileg illetékes természet- és környezetvédelmi szakhatósággal; 32. javaslatot tesz a közterületek bontás utáni helyreállítása tárgyában önkormányzati rendelet alkotására, módosítására. 33. jóváhagyja a képviselői keretek felhasználására vonatkozó képviselői javaslatokat; 34. évente egyszer tájékoztatót kér a városfejlesztésért felelős alpolgármester tevékenységéről; 35. a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat nevében benyújtott városfejlesztéssel összefüggő pályázatokat; 36. véleményt nyilvánít Szombathely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló hatályos rendeletben meghatározott elővásárlási joggal terhelt ingatlan esetében az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása kérdésében.

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) (6)

65.§ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök távolléte esetére jogosult a bizottság városi képviselő tagja felkérése útján a helyettesítése iránt intézkedni. Amennyiben az elnök a helyettesítése iránti intézkedésben akadályoztatva van, a bizottság városi képviselői közül a korelnök jogosult összehívni és/vagy levezetni a bizottság ülését. Az elnök köteles összehívni a bizottságot a. a Közgyűlés határozata alapján; b. a polgármester indítványára; c. a bizottság tagjai egyharmadának a napirendet tartalmazó írásbeli kérelmére. A bizottság ülésén a polgármester, az alpolgármesterek, bármely képviselő, valamint a jegyző és aljegyző tanácskozási joggal részt vehet. A polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző a Hivatal belső szervezeti egységének vezetőjét megbízhatja képviseletével. A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához a. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, b. az előterjesztés elkészítéséért és végrehajtásáért felelős hivatali szervezeti egység vezetőjét, c. azon önszerveződő közösségek vezetőit, akiknek meghívását tevékenységi körüket érintően a bizottság elnöke indokoltnak tartja. A bizottság ülésén tanácskozási joggal résztvevő állandó meghívottak felsorolását a bizottság ügyrendje tartalmazza. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendjéhez kapcsolódva legfeljebb öt percben hozzászólhatnak, feltéve, ha ezen szándékukat az ülés megnyitását megelőzően 24 órával előbb írásban a bizottság elnökének bejelentették, és ahhoz a bizottság elnöke az ülés megnyitásáig írásban hozzájárult.

31

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(1) (2)

66.§ Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait elektronikus úton kapják meg a városi képviselők. A külső szakértő tagok nyilatkozatuk szerint elektronikus úton, vagy papíralapon kapják meg az előterjesztéseket. A bejelentésnek az elektronikus formátum megjelölése mellett tartalmaznia kell az adattovábbítás típusát, mely lehet elektronikus levél, vagy hagyományos módon kézbesített elektronikus adathordozó. A bejelentés visszavonásig érvényes. Bizottsági ülésre előterjesztést a 18. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője is tehet. A meghívót, a javasolt napirendek anyagaival együtt a bizottsági ügyrendben meghatározott időben kell kiküldeni. Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott, vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz. A polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnok(ok), a jegyző, és az aljegyző írásbeli előterjesztését a bizottság soron következő ülésén napirendre kell tűzni. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy napirendre tűzését és megtárgyalását, amelyet a legközelebbi ülés elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványt tett képviselőt meg kell hívni. A bizottsági előterjesztésen – amennyiben annak tartalma azt indokolttá teszi – fel kell tüntetni, hogy az csak a bizottsági döntés után hozható sajtó, rádió vagy televízió útján nyilvánosságra. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő városi képviselő a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. A bizottság döntésében részt venni azonban csak a bizottság tagja jogosult, szavazati joggal kizárólag a bizottság tagja rendelkezik. 67.§ A bizottság határozatait nyílt szavazással hozza. A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének igen szavazata szükséges. A bizottság elnöke a szavazás elrendelése előtt minden esetben köteles a jelenlévő bizottsági tagok számát megállapítani. 68.§

(1) (2) (3)

(4)

A bizottság ülése nyilvános. A bizottság zárt ülést tart, illetőleg zárt ülést rendelhet el a 28.§ (2) és (3) bekezdésében felsorolt esetekben. A zárt ülésen a bizottság tagja, a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő, a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásánál a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a jegyző, az aljegyző, a döntés végrehajtásáért felelős, valamint a bizottság feladatköre szerinti Polgármesteri Hivatali belső szervezeti egység vezetője, vagy képviselője, a jegyzőkönyvvezető, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. A zárt ülésen hozott döntés(ek)ről a bizottság elnöke, vagy az általa megjelölt bizottsági tag, illetve tisztségviselő adhat a nyilvánosság részére tájékoztatást. 69.§

32

(1)

(2)

(3)

(4) (5)

A bizottság ülését követőn 3 napon belül a határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni. A jegyzőkönyvet az üléstől számított 15 napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a. az ülés helyét és idejét; b. a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét, valamit azt, hogy a meghívott milyen minőségében vett részt és szólalt fel a bizottság ülésén; c. a tárgyalt napirendi pontokat; d. az egyes napirendeknél a tanácskozás lényegét; e. a szavazás számszerű eredményét; f. a hozott határozat pontos szövegét a végrehajtásért felelősök és a határidő megjelölésével; g. a kisebbségi véleményt. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Indokolt esetben a bizottság elrendelheti a vitában elmondottak egy részének a jegyzőkönyvben történő szószerinti rögzítését. A bizottság tagja, illetve bármely felszólaló is kérheti hozzászólásának vagy az arra történő reagálásnak szó szerinti rögzítését. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvbe a bizottság tagja, valamint az 59. § (2) bekezdésében meghatározottak jogosultak betekinteni. Az aláírt jegyzőkönyv egy példányát 8 munkanapon belül meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármestereknek, és a jegyzőnek. A határozatokat bizottságonként külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét, és a határidőt. Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestereket, a bizottság elnökét vagy tagját, lehet végrehajtásért felelősként megjelölni. Egyúttal felelősként fel kell tüntetni a Hivatal azon belső szervezeti egységének vezetőjét, vagy vezetőit, akinek (akiknek) a feladat-, illetve hatáskörébe tartozik a határozat végrehajtásának szervezése.

70.§ A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság állásfoglalását kell kérni. Amennyiben az állásfoglalással az érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés kérdésében a Közgyűlés dönt.

(1)

(2) (3)

71.§ Amennyiben ugyanazon ügyben két vagy több bizottság egybehangzó állásfoglalására vagy határozatára /továbbiakban: döntés/ van szükség, a bizottságok az ügyben együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén az egyes bizottságok határozatképességét külön-külön kell megállapítani. A vita lefolytatása után a bizottságok külön szavaznak. Ha a szavazás eredményeképpen a bizottságok döntése nem egybehangzó az ügyintézési idő 30 nappal történő egyidejű meghosszabbítása mellett - az ügyet döntés végett a Közgyűlés következő ülésén kell előterjeszteni.

72.§ A Hivatal belső szervezeti egysége vezetőjének, és a köztisztviselőknek a bizottságok működésével összefüggő konkrét feladatait és kötelezettségeit a Hivatal ügyrendje tartalmazza.

33

Szakmai bizottság 73.§ A Közgyűlés az egyes önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi szakmai bizottságot hozza létre: Egészségügyi Szakmai Bizottság 7 fő

(1)

(2)

(3)

(1)

(2)

74.§ A bizottság elnökének és tagjainak a személyére a város érintett szakterületén dolgozó szakemberei közül a polgármester vagy frakcióvezető tesz javaslatot a Közgyűlésnek. A bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság összetételére nem vonatkozik a 60.§ (2) bekezdésében írt korlátozás. A bizottság működésének szabályait - az önkormányzati bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával – ügyrendjében saját maga állapítja meg. A működés ügyviteli feladatainak ellátására az önkormányzati bizottságra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. 75.§ A szakmai bizottság általános feladata az önkormányzati bizottság feladat és hatáskörébe nem tartozó, a Közgyűlés által meghatározott szakterületen és ügyekben; a. szakmai állásfoglalások kialakítása; b. szakvélemények készítése; c. koncepciók és fejlesztési tervjavaslatok kidolgozása; d. a terület helyzetének figyelemmel kísérése; e. közgyűlési előterjesztések, önkormányzati rendelettervezetek kidolgozása és véleményezése, javaslattétel; f. a szakterületre vonatkozó jogszabályok, közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése. g. javaslattétel a polgármesternek a bizottság feladatkörébe tartozó és a költségvetési rendeletben meghatározott alap előirányzatának felhasználására; h. az éves költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet tervezetének véleményezése; i. javaslattétel a feladatkörébe tartozó intézmények vezetői munkakörére kiírásra kerülő pályázat feltételeire, valamint a vezetői munkakörre pályázók meghallgatása és véleményezése; j. javaslattétel a feladatkörébe tartozó önkormányzati kitüntetés és díj odaítélésére. A szakmai bizottság döntési joggal nem rendelkezik. A szakmai bizottság részletes feladatai

76.§ Egészségügyi Szakmai Bizottság 1. javaslatot tesz a háziorvosi körzetek területének meghatározására, szükség esetén javaslatot tesz új praxisok létrehozására; 2. javaslatot tesz egészségügyi intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, vagy átszervezésére; 34

3.

vizsgálja a működtetés tárgyi feltételeinek helyzetét, az egészségügyi intézmények formáit, a személyi ellátottságot, a műszerezettség színvonalát, az egészségügyi dolgozók továbbképzési formáit, és szükség esetén javaslatot tesz a hibák, hiányosságok megszüntetésére; 4. részt vesz az egészségügyi alapellátás felügyeletében, indokolt esetben javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére; 5. kapcsolatot tart az ÁNTSZ helyi szervezetével a város közegészségügyijárványügyi helyzetének javítása érdekében; 6. kapcsolatot tart a város lakosságának egészségügyi ellátásában részt vevő valamennyi egészségügyi intézménnyel; 7. javaslatot tesz egészségügyi fejlesztés érdekében kiírt pályázaton való részvételre, közreműködik az önkormányzat nevében benyújtandó pályázat elkészítésében, illetve véleményezi azok tervezetét; 8. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, alpolgármesterek kezdeményezésére véleményt nyilvánít egészségügyi kérdésekben; 9. figyelemmel kíséri az önkormányzat által vezetett, illetve felügyelt egészségügyi intézmények jogszabályszerű működését, szakmai munkáját, az önkormányzat határozatainak végrehajtását; 10. véleményezi Vas megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórházával kötött együttműködési megállapodást, figyelemmel kíséri az abban foglaltak érvényesülését; 11. véleményezi a megüresedett alapellátási orvosi állásokra a kiírt pályázatokat közalkalmazotti jogviszonyban lévő orvosok esetében az Egészségügyi Alapellátó Intézmény felé, vállalkozó orvosok esetében a polgármester felé; 12. figyelemmel kíséri a közétkeztetés helyzetét. Egyéb bizottságok

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

77.§ A Közgyűlés egyes önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi, külön jogszabályokban meghatározott bizottságokat hozza létre: a. Bűnmegelőzési, Közbiztonsági és Közrendvédelmi Bizottság 15 fő b. Közbeszerzési Bíráló Bizottság 5 fő A Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint segíti az önkormányzat közbiztonsági és közrendvédelmi feladatainak ellátását. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti bíráló bizottságként jár el. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság feladatkörére a mindenkor hatályos közbeszerzési szabályzat tartalmaz részletes rendelkezéseket. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok működésük szabályait az önkormányzati bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával saját maguk állapítják meg. A működés ügyviteli feladatainak ellátására az önkormányzati bizottságra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az (1) bekezdésben írt bizottságok tagjai nem tesznek a 12.§ szerinti esküt. V. A VÁROSI KÉPVISELŐ 78.§ 35

(1) (2) (3)

A képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok kötelezettségek, amelyeket az önkormányzati törvény megállapít. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

a

79.§ A képviselő jogosult: a. részt venni a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében; b. kezdeményezni, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Közgyűlés által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését; c. megbízás alapján képviselni a Közgyűlést; d. a Hivataltól a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni; e. közérdekű ügyben kezdeményezni a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni; f. az írásban benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz csatolását, illetőleg véleményének jegyzőkönyvi rögzítését kérni; g. tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén. 80.§ A képviselő köteles: a. tevékenyen részt venni a Közgyűlés munkájában; b. felkérés alapján részt venni a Közgyűlés előkészítésében és a különböző vizsgálatokban; c. írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a Közgyűlés, a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van; d. a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; e. évenként legalább két alkalommal fogadóórát tartani; A fogadóóra helyét és időpontját a városban működő köztájékoztatási eszközök útján kell az állampolgárok tudomására hozni. f. bejelenteni valamely ügyben személyes érintettségét (kizárás). 81.§ A képviselőt önkormányzati ügyben a jegyző, aljegyző, valamint a Hivatal osztályvezetője köteles soron kívül fogadni és részére – a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett – a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást megadni. VI. A KÉPVISELŐCSOPORTOK (FRAKCIÓK)

(1)

(2) (3)

82.§ A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. Egy bejegyzett párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozó települési képviselők csak egy képviselői csoportot alakíthatnak. Egy képviselőcsoportot legalább kettő képviselő alakíthat.

36

(1) (2) (3)

(1) (2)

83.§ A képviselőcsoport megalakulásának tényét a polgármesternek a megalakulástól számított 30 napon belül írásban be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a frakció elnevezését, vezetőjének, vezetőhelyettesének és tagjainak nevét. A képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak a párthoz nem tartozó (független) képviselők is, ha bejelentik csatlakozási szándékukat. 84.§ A képviselőcsoportból történő kilépést vagy kizárást a polgármesternek be kell jelenteni. A képviselőcsoportból kilépett, vagy kizárt képviselő 6 hónapon belül nem csatlakozhat más frakcióhoz.

85.§ A képviselőcsoportok működésük részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – maguk állapítják meg. VII. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER A polgármester

(1) (2) (3)

(1)

(2)

86.§ A polgármester a Közgyűlés tagja. A Közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából városi képviselőnek tekintendő. A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester tekintetében a Közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét és egyéb juttatásait a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 87.§ A polgármesternek az önkormányzat működésével összefüggő feladatai különösen: a. segíti a képviselők munkáját; b. összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit; c. képviseli az Önkormányzatot; d. aláírja az önkormányzati rendeleteket és a Közgyűlésről készült jegyzőkönyve(ke)t; e. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat; f. biztosítja a közakarat érvényesülését; g. ha a Közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, amelyben a Közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. A kezdeményezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai: a. indítványára össze kell hívni a bizottságot; b. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; 37

c.

(3)

ha az ügy bizottsági elnököt, vagy annak hozzátartozóját személyesen érinti, dönt a bizottsági elnöknek a bizottsága döntéshozatalból való kizárásáról; d. évente legalább két esetben feladat-egyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. A polgármester a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja az Önkormányzat Hivatalát. E körben: a. a jegyző javaslatinak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja; c. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; d. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a Hivatal belső szervezeti felépítésének, munkarendjének, az ügyfélfogadás rendjének meghatározására; e. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében; f. hivatali helyiségében minden hónapban legalább egy alkalommal – előre meghatározott időpontban – fogadónapot tart. A polgármesterre átruházott közgyűlési hatáskörök

(1)

(2)

(1) (2) (3)

(4) (5)

(6)

(7)

88.§ A polgármester a forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonról – az önkormányzat vagyonáról a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt értékhatárig - dönthet. A Közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott intézkedéséről a polgármester a Közgyűlés következő ülésén köteles tájékoztatást adni. 89.§ Az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy a polgármester. Jóváhagyja a nevelési oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét. Aláírja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2003. évi LXXXVI. törvény 4.§ (5) és 5.§ (2) a./ pontja szerinti fejlesztési megállapodásokkal kapcsolatos egyetértő nyilatkozatot. Engedélyezi a maximális csoport-, vagy osztálylétszám túllépését a nevelési év, illetve tanév közben érkező gyermek, tanuló esetében. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény végrehajtása során az önkormányzat nevében - a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése kivételével - a polgármester jár el. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi valamint a Városfejlesztési,- Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleménye alapján dönt Szombathely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló hatályos rendeletben meghatározott elővásárlási joggal terhelt ingatlan esetében az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása kérdésében. A polgármesterre átruházott egyéb hatásköröket az ágazati önkormányzati rendeletek tartalmazzák. 38

Alpolgármesterek

(1)

(2) (3) (4)

(1)

(2)

(3)

(4)

90.§ A Közgyűlés megbízatásának idejére a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással három alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek megbízatásukat főállásban látják el. A polgármestert tartós akadályoztatása, vagy távolléte esetén az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. 91.§ Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. A polgármester a helyette ellátandó feladatokra vonatkozóan az alpolgármestereknek útmutatást, felhatalmazást adhat. Az alpolgármesterek – a polgármestertől kapott megbízás alapján – közreműködnek: a. a Közgyűlésre kerülő előterjesztések kidolgozásában; b. a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében; c. a kinevezési és a Közgyűlés hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében. A polgármester és az alpolgármesterek közötti munkamegosztásra, az általuk ellátott feladatokra, a helyettesítés rendjére külön polgármesteri utasítás vonatkozik. Az alpolgármesterek hivatali helyiségükben minden hónapban egy alkalommal előre meghatározott időpontban fogadónapot tartanak. VIII. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELLEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS A polgármesterrel, illetve az alpolgármesterekkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

(1)

(2)

(3)

92.§ A polgármester, továbbá az alpolgármesterek a megválasztásuktól, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.§ (1)-(3a) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül kötelesek az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. A polgármester, illetve az alpolgármesterek összeférhetetlensége ügyében a képviselők közül választott három tagú bizottság tisztázza a tényállást, és ennek alapján alapos ok fennállása esetén kezdeményezi a Közgyűlés összehívását, ahol ismerteti az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket. Ha a polgármester, illetve az alpolgármesterek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, bármely képviselő indítványára – a képviselők közül választott három tagú bizottság javaslata alapján – a Közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, 39

(4)

és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha ezt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetővé teszi. A Közgyűlés határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek kézbesíteni kell. A polgármester, továbbá az alpolgármesterek az összeférhetetlenségüket, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérhetik – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vas Megyei Bíróságtól.

A képviselőkkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

(1)

(2)

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

93.§ A képviselő a vele szemben – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5.§-a alapján – fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek. 94.§ A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását. Hiányos bejelentés esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a 40

(7)

(1) (2) (3)

(4)

(5)

(6)

(1)

(2)

képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert. Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 95.§ szerinti folytatásáról. 95.§ A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére. Ha a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Közgyűlés (6) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő határidőben történő összehívására. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság előterjesztése, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Közgyűlés a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. 96.§ Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Közgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat. Ha a Közgyűlés nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

97.§ Az érintett képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2000. évi XCVI. törvény 2.§ c./ pontja alapján kimondó közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vas Megyei Bíróságtól. A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

(1)

98.§ A polgármester, illetve az alpolgármesterek megválasztásukkor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

41

(2)

(1)

(2)

(3)

(1) (2) (3)

(4)

(5)

A polgármester, illetve az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Közgyűlés – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester, illetve az alpolgármesterek ellen a Vas Megyei Bírósághoz a polgármester, illetve az alpolgármesterek tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek e tisztségből történő felfüggesztését is. 99.§ A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének a fenti törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő vagyonnyilatkozatát – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – a város honlapján közzé kell tenni. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. 100.§ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Közgyűlést. A Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejeztéről haladéktalanul tájékoztatja a Közgyűlést. 42

(6)

(7)

(1)

(2)

(1)

(2) (3)

Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házasvagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. 101.§ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a Közgyűlést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 102.§ A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban kizárólag erre a célra rendszeresített, elkülönített és a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani. A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább két alkalommal a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elnökének vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bárki betekinthet. Egyéb tisztségekhez kötődő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

(1)

(2)

103.§ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: tv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli: a. az önkormányzat által alapított valamennyi költségvetési szerv vezetőjét /a tv. 3. § (1) bekezdés c./ pontja és 3. § (3) bekezdés eb./ pontja alapján/, továbbá b. az önkormányzat állandó és szakmai bizottságainak valamennyi külső szakértő tagját, továbbá a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság tagjait /a tv. 3. § (3) bekezdés eb./, ec./ pontjai alapján/.” A tv. 14. §-a szerinti vagyongyarapodási vizsgálatot – a polgármester előterjesztése alapján – a Közgyűlés kezdeményezi. IX. A TANÁCSNOK(OK), A SZAKÉRTŐK 43

A tanácsnok(ok)

(1) (2) (3)

104.§ A Közgyűlés a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat. A tanácsnok(ok) által felügyelt önkormányzati ügyeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A tanácsnoki feladatok ellátásához a jegyző biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A SZAKÉRTŐK

105.§ A polgármester egyes önkormányzati feladatok megfelelő előkészítése érdekében – az éves költségvetési rendeletben megállapított előirányzat terhére – esetenként szakértőt kérhet fel a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság által előzetesen jóváhagyott tartalmú megbízási szerződés alapján. A szakértők munkájáról a polgármester évente beszámol a Közgyűlésnek. X. A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ, A HIVATAL, A KÖZTERÜLET-FELÜGYELET A jegyző 106.§ A Közgyűlés – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

(1)

(2)

107.§ A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: a. előkészíti a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket; b. a Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellátja a Közgyűlés és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; c. a Közgyűlés elé kerülő határozati javaslatokat törvényességi szempontból megvizsgálja és ellenjegyzi; d. tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés és a bizottságok ülésein; e. a Közgyűlésen az előterjesztés vitájában a szavazás előtt törvényességi észrevételt tehet; f. gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt ír alá; g. köteles jelezni a Közgyűlésnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésükkel kapcsolatban jogszabálysértést észlel; h. a Közgyűlés jegyzőkönyvét az Ötv. 17.§ (2) bekezdésének megfelelően megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének; i. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottságot az önkormányzat jelentősebb peres eljárásairól; A jegyző önkormányzati rendelet-alkotással kapcsolatos feladatai: a. kezdeményezheti rendelet alkotását; 44

b.

(3)

elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével és törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; c. gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásukról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről. A jegyző egyéb feladatai: a. vezeti a Hivatalt, szervezi annak munkáját; b. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal dolgozói felett. Ehhez a törvényben megállapított esetekben – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges; c. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; d. ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket. E jogkörében külön utasításban szabályozza a kiadmányozás rendjét; e. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; f. ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat. Aljegyző

(1)

(2)

108.§ A Közgyűlés a jegyző javaslatára – pályázat útján – a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki határozatlan időre. A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztásról, az általuk ellátott feladatokról, és a helyettesítés rendjéről az Ügyrend rendelkezik. A Hivatal

(1)

(2) (3) (4)

(5)

109.§ A Közgyűlés az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel. A Hivatal költségvetési szerv és jogi személy. A Hivatal szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza. A Hivatal munkarendje: a. A Hivatalban a munkaidő heti 40 óra. A munkaidőn belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani 12,00 – 13,00 óra között, a pénteki napok kivételével. b. A Hivatal munkarendje: Hétfő: 7,30 órától 16 óráig Kedd: 7,30 órától 16 óráig Szerda: 7,30 órától 17,30 óráig Csütörtök: 7,30 órától 16 óráig Péntek: 7,30 órától 12 óráig a. A Központi Ügyfélszolgálat (Kossuth L. u. 1-3.) ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8,00 - 12,00 óráig 13,00 – 15,30 óráig Kedd: 8,00 – 12,00 óráig 13,00 – 15,30 óráig (csak általános információk, nyomtatványok és utalványok kiadása, kommunális ügyek) 45

Szerda: Csütörtök: Péntek:

8,00 – 12,00 óráig 8,00 – 12,00 óráig ügyfélfogadás nincs

13,00 – 17,00 óráig 13,00 – 15,30 óráig

A Hivatal ügyfélfogadási rendje – az Okmányirodát kivéve: Hétfő: 8,00 – 12,00 óráig 13,00 – 15,30 óráig Kedd: ügyfélfogadás nincs Szerda: 8,00 – 12,00 óráig 13,00 – 17,00 óráig Csütörtök: 8,00 – 12,00 óráig 13,00 – 15,30 óráig Péntek: ügyfélfogadás nincs

b.

Okmányiroda ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8,00 – 12,00 óráig Kedd: 8,00 – 12,00 óráig Szerda: 8,00 – 12,00 óráig Csütörtök: 8,00 – 12,00 óráig Péntek: ügyfélfogadás nincs.

13,00 – 15,30 óráig 13,00 – 15,30 óráig 13,00 – 17,00 óráig 13,00 – 15,30 óráig

A Hivatal házipénztárának nyitvatartási ideje: Hétfő – Csütörtök: 10,00 – 12,00 óráig Péntek: 10,00 - 12,00 óráig

13,00 – 15, 00 óráig

c.

(6) (7) (8)

A Hivatalban az ügyfélfogadást úgy kell megszervezni, hogy az állampolgárok ügyeinek érdemi intézése minden belső szervezeti egységnél ezen időszak alatt biztosított legyen. A (4)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól a polgármester és a jegyző együttes utasításban eltérhet. A Közgyűlés a Hivatalban adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek számát összesen 24 főben állapítja meg. A Közgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 11/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a Hivatal Tisztségviselői Osztályán 10 fő önkormányzati főtanácsadói és tanácsadói munkakört hoz létre az alábbiak szerint: 1 fő titkárságvezető 1 fő polgármesteri asszisztens 1 fő programszervező 1 fő kommunikációs vezető 1 fő sajtóreferens 3 fő alpolgármesteri titkár 2 fő alpolgármesteri asszisztens.

(1) (2) (3) (4)

110. § A Közgyűlés a közterületi rend és tisztaság védelméről történő gondoskodás érdekében közterület-felügyeletet hoz létre. A közterület-felügyelet költségvetési szerv és jogi személy. A közterület-felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közgyűlés hagyja jóvá. A közterület-felügyelet vezetője évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlés részére.

46

XI. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

(1)

(2)

(3)

(4) (5)

(6)

(1)

(2) (3)

(4) (5) (6)

111.§ A Közgyűlés a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendeletalkotást kezdeményezhetik: a. a polgármester, az alpolgármesterek, b. a tanácsnok(ok), c. a városi képviselő, d. a közgyűlés bizottságai, e. a jegyző, az aljegyző, f. a nemzetiséget e minőségében érintő kérdésben a nemzetiségi önkormányzat. A rendelet-tervezetet általában a Hivatal készíti elő. Az előkészítésre megbízható ezen kívül a Közgyűlés illetékes bizottsága, továbbá a polgármester által felkért személy, szervezet. A tervezetet – megvitatás céljából – a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalása után a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi Bizottság elé kell terjeszteni. A lakosság széles rétegeit érintő helyi rendeleteket nyilvános vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a Közgyűlést a polgármester, az alpolgármester tájékoztatja. Önkormányzat rendelet-tervezetének megvitatására városi gyűlés is tartható. 112.§ Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …../20../……….hó……nap/ önkormányzati rendelete. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az elfogadott önkormányzati rendeletről, valamint a hatálybalépés időpontjáról a lakosságot a Városháza hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint a Savaria Fórum és a Városi Televízió a városi honlap (szombathely.hu) útján tájékoztatni kell. A város polgárait szélesebb körben érintő rendeleteket a Savaria Fórumban szövegszerűen le kell közölni. Az önkormányzati rendeletet a Városháza hirdetőtábláján való kifüggesztés napján kihirdetettnek kell tekinteni. A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a Hivatal gondoskodik. A hatályos önkormányzati rendeletek a Jogi és Képviselői Osztályon munkaidő alatt, továbbá a város honlapján megtekinthetők. XII. LAKOSSÁGI FÓRUMOK Közmeghallgatás

(1)

(2)

113.§ A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. Az évi egy alkalommal kötelező közmeghallgatás tervezett időpontját a Közgyűlés az éves munkatervében határozza meg. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a Szombathelyen működő társadalmi szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Közgyűléshez, a 47

(3)

(4) (5)

(6)

(7) (8)

képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a tanácsnok(ok)hoz, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Városháza hirdetőtábláján, a köztájékoztatási eszközök útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább hét nappal. A közmeghallgatást a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester vezeti. A közmeghallgatáson részt vesznek: a. a városi képviselők, b. a jegyző, c. az aljegyző, d. a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, e. az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények vezetői, A közmeghallgatásra meg kell hívni: a. a nemzetiségi önkormányzatok vezetőit, b. a Szombathelyi Városi Rendőrkapitányság vezetőjét, c. a Szombathely Városi Bíróság elnökét, d. a Szombathelyi Városi Ügyészség vezetőjét, A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a Közgyűlés jegyzőkönyvére megállapított szabályok. A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a külön törvényben szabályozott módon kell intézni. Az érdekelteket az elintézés módjáról írásban tájékoztatni kell. Városi gyűlés

(1)

(2)

(3) (4) (5)

114.§ A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából városi gyűlést hívhat össze. A városi gyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a 113. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni. A városi gyűlést a polgármester, az alpolgármester, vagy a polgármester által felkért tanácsnok vezeti. A városi gyűlésre a képviselőket, a jegyzőt, az aljegyzőt és a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit meg kell hívni. A városi gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a Hivatal gondoskodik. Városrészi tanácskozás

(1)

(2)

115.§ Szombathely egyes összefüggő területén élő állampolgárokat érintő fontos városfejlesztési és közszolgáltatási kérdésekben a lakosság véleményének megismerése céljából városrészi tanácskozás tartható. A városrészi tanácskozást a polgármester, vagy a városrész egyéni választókerületeinek képviselői hívhatják össze. A képviselők a városrészi tanácskozás összehívásáról a polgármestert a napirend megjelölése mellett előzetesen kötelesek tájékoztatni. 48

(3)

(4)

A városrészi tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a Városháza hirdetőtábláján, a köztájékoztatási eszközök útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább hét nappal. Amennyiben a városrészi tanácskozást a polgármester hívta össze, az érintett egyéni választókerületek képviselőit a rendezvényre meg kell hívni. XIII. EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6) (7) (8)

(9)

116.§ A Közgyűlés és a megyei közgyűlés a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. A bizottság tíztagú, a tagokat fele – fele arányban Szombathely Megyei Jogú Város, illetőleg Vas megye Közgyűlése választja a Közgyűlés megbízatásának időtartamára. Szervezetének és működésének részletes szabályait a bizottság maga állapítja meg. A bizottság elnöki tisztségét – megállapodás szerint – felváltva a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. A jegyző és a főjegyző a bizottság ülésein állandó meghívottként vesz részt. A bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára a bizottságot 15 napon belül össze kell hívni. A polgármester, illetőleg a megyei közgyűlés elnökének felkérésére a bizottság ülésein képviselő, tanácsnok, vagy a Hivatal köztisztviselője szakértőként – tanácskozási joggal – részt vehet. A bizottság üléséről készített emlékeztetőről a bizottság elnöke gondoskodik. XIV. ÉRDEKEGYEZTETÉS RENDSZERE

117.§ A város polgárainak életkörülményeit jelentősen befolyásoló önkormányzati döntések körültekintő előkészítése, összehangolása érdekében az alábbi érdekegyeztető fórumok működnek: a. Szombathelyi Városi Érdekegyeztető Tanács, b. Szombathelyi Közalkalmazottak Érdekegyeztető Tanácsa, c. Szombathelyi Sport Érdekegyeztető Tanács.

(1) (2)

(3)

118.§ Az érdekegyeztető szervezet saját ügyrendje szerint működik. A város polgárainak széles körét, illetve a fórum feladatkörét érintő önkormányzati döntések tervezetét a fórum ülésén a polgármester, vagy az alpolgármester, illetve a tanácsnok terjeszti elő. Az érdekegyeztető fórumon hozott állásfoglalásról, vagy javaslatról az ügy tárgyalása során a polgármester (az alpolgármester, vagy a tanácsnok) tájékoztatja a Közgyűlést. XV. NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 49

119.§ Szombathelyen cigány, horvát, német és szlovén nemzetiségi önkormányzatok működnek (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat.)

(1)

(2)

120.§ A Közgyűlés feladat-és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat-és hatáskörök, valamint a 9. §-ban meghatározottak kivételével – a nemzetiségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére rendelettel átruházhatja. Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Közgyűlés döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Közgyűlés köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

121.§ A Hivatal minden belső szervezeti egységének vezetője – feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – köteles a nemzetiségi önkormányzatok munkáját az elnök útján segíteni. 122.§ A Közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében: a. a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés ülésein; b. a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az elnök által megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, ha a bizottság nemzetiséget érintő napirendet tárgyal; c. a nemzetiségi önkormányzat elnöke véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz, valamint a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez; d. a nemzetiséget e minőségben érintő kérdések szabályozása érdekében az elnök önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezi; e. a nemzetiségi önkormányzat elnöke javaslatot tehet a Közgyűlés éves munkatervének összeállításához. 123.§ A Közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást kötött az 5. melléklet szerinti tartalommal. XVI. HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

(1) (2)

124.§ A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés lebonyolítása során a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV. és XVI. fejezetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezetében foglaltakat és az SZMSZ alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni.

50

Helyi népszavazás 125.§ A helyi népszavazás: a. érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, b. eredményes, ha a szavazóknak több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 126.§ A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a. a városi képviselők legalább egynegyede, b. a Közgyűlés bizottsága, c. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, d. a választópolgárok legalább 15 százaléka.

(1)

(2)

127.§ A helyi népszavazáson megválaszolást igénylő kérdést, vagy kérdéseket a kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő íveken egyértelműen, világosan fel kell tüntetni. A helyi népszavazást kezdeményezők kérésére a szavazólapon feltüntetésre kerülő kérdés egyértelmű, szakszerű, világos megfogalmazásába a városi választási bizottságot és a kezdeményezők által választott bizottságot be kell vonni. A szavazólapon feltüntetett kérdés(ek) tartalmában, érdemében nem térhet(nek) el attól, ami az aláírásgyűjtő íveken szerepelt.

128.§ A Közgyűlés köteles kiírni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 15 százaléka kezdeményezte. (2) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a Közgyűlés a legközelebbi ülésén, de legalább 30 napon belül határoz. A népszavazást az elrendelésétől számított két hónapon belül kell megtartani. (3) A helyi népszavazás időpontját a Közgyűlés a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki. (4) A helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről szóló határozatot a Savaria Fórumban, a Városi Televízióban, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és hirdetmények útján közzé kell tenni. (5) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló Közgyűlés ülésére a polgármester tanácskozási joggal meghívhatja az aláírást gyűjtők képviselőjét (képviselőit).

(1)

129.§ Nem rendelhető el helyi népszavazás: a. a költségvetésről való döntésre, b. a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, c. a Közgyűlés hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, d. a Közgyűlés feloszlásának a kimondásáról.

(1)

130.§ A népszavazás eredménye a Közgyűlésre kötelező. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a Közgyűlés dönthet. 51

(2)

Ugyanabban a kérdésben a helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. Népi kezdeményezés

131.§ Népi kezdeményezés útján a Közgyűlés elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(1) (2) (3) (4)

(5)

132.§ A népi kezdeményezést a polgármesternél a város választópolgárainak legalább 5 százaléka terjeszthet elő, indokolt javaslattal. A Közgyűlés a népi kezdeményezés tárgyalásáról a következő ülésén, de legalább 30 napon belül határoz. A Közgyűlés a népi kezdeményezést köteles megtárgyalni, ha azt a választópolgárok legalább 5 százaléka indítványozta. Az előterjesztett népi kezdeményezést tárgyaló Közgyűlés időpontjának kitűzéséről és a hozott döntésről a Savaria Fórum, a Városi Televízió és a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése útján a város polgárait tájékoztatni kell. A népi kezdeményezést tárgyaló Közgyűlés ülésére a polgármester tanácskozási joggal meghívhatja a kezdeményezők képviselőjét (képviselőit). XVII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

133.§ Az önkormányzat vagyonáról, illetve gazdálkodásának szabályairól – figyelemmel az idevonatkozó hatályos jogszabályokra – külön önkormányzati rendelet rendelkezik. 134.§ A Közgyűlés éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét pedig az állami költségvetési törvény állapítja meg.

(1) (2) (3)

135.§ A költségvetés megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása két fordulóban történik. Az első fordulóban a közgyűlés az éves költségvetés koncepciójáról határoz. A koncepció főbb elemei: a. a Kormány által megállapított költségvetési irányelv; b. az önkormányzat feladatainak elemzése és helyzetfelmérés; c. a bevételi források számbavétele; d. a szükséges kiadások felmérése; e. az igények és célkitűzések egyeztetése; f. a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása; g. a várható döntések hatásainak előzetes felmérése. 136.§

52

A Közgyűlés az elfogadott költségvetési koncepció alapján az éves költségvetésről, valamint a zárszámadásról szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé. Ellenőrzés

(1) (2) (3)

137.§ Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat a Hivatal útján látja el. A Közgyűlés gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Hivatal jogszabályban meghatározott képesítésű köztisztviselője útján. XVIII. ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) (2)

(3)

138.§ E rendelet 2011. augusztus 1. napján lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2007. (XI.29), valamint a módosítására megalkotott 8/2008.(VI.3), 14/2008.(IX.16), 15/2008.(X.3), 18/2010. (VI.23), 23/2010. (IX.1), 25/2010.(X.15.), 28/2010. (XI.3) valamint a 4/2011. (I.31) számú önkormányzati rendeletek. E rendelet mellékletei: 1. melléklet: A Hivatal szervezeti felépítése. 2. melléklet: A tanácsnok által ellátott feladatok. 3. melléklet: Az Önkormányzat szakfeladatrendje. 4. melléklet: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata önként vállalt feladatai 5. melléklet: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint a Szombathelyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata, Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Szombathelyi Szlovén Önkormányzat között megkötött együttműködési megállapodások.”

Dr. Puskás Tivadar sk. polgármester

Dr. Nagy Tibor sk. jegyzői feladatokat ellátó aljegyző

Módosító rendeletek: 25/2011. (XI.2) önkormányzati rendelet: 28/2011. (XI.29) önkormányzati rendelet: 7/2012. (II.28) önkormányzati rendelet: 16/2012. (IV.05) önkormányzati rendelet: 28/2012. (VI.28) önkormányzati rendelet:

2011. november 3. 2011. november 30. 2012. február 29. 2012. április 6. 2012. június 29.

53

1

2. melléklet a 15/2011.(VI.8) önkormányzati rendelethez I. A kulturális, társadalmi és külkapcsolatokkal kapcsolatos önkormányzati feladatkörök ellátására megválasztott tanácsnok feladatai 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./

Figyelemmel kíséri az éves eseménynaptár összeállítását, valamint az annak alapján megtartandó rendezvényeket. Együttműködik a Kulturális és Sport Bizottsággal a közterületek elnevezése tárgyában. Együttműködik a város kulturális és művészeti jellegű intézményeivel. Véleményezés céljából a Kulturális és Sport Bizottsághoz fordul kulturális és művészeti kérdés tárgyában szakmai véleménynyilvánítás céljából. Kezdeményezi a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendelettervezetek megalkotását. Kapcsolatot tart a testvérvárosokkal, kezdeményezi testvérvárosi szerződések megkötését, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását. Figyelemmel kíséri az Európai Uniónak a felügyelete alá tartozó területet érintő döntéseit. Tevékenysége során szorosan együttműködik a Kulturális és Sport Bizottsággal. A Kulturális és Sport Bizottsággal szorosan együttműködik a 64.§ (2) bekezdésében külön meghatározott feladatok ellátásában. II. Az önkormányzati feladatok hatékony ellátására, illetve a beruházásokkal, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatkörök ellátására megválasztott koordinációs tanácsnok feladatai

1./

2./

3./

4./ 5./ 6./

Figyelemmel kíséri az önkormányzati rendelettervezetek, közgyűlési határozatok megalkotását, előkészítését. E feladatkörében véleményezi különösen a költségvetésről, a helyi adókról, valamint a településrendezési tervről szóló javaslatokat. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon hasznosítását, ennek keretében vizsgálja az önkormányzati vagyon működtetésével, felhasználásával kapcsolatos lehetőségeket, e tárgykörben javaslatokat dolgoz ki, s azokat a Közgyűlés elé terjeszti. Figyelemmel kíséri az önkormányzati beruházásokat, véleményezi a beruházási program elfogadásához kötött beruházások terveit, és figyelemmel kíséri azok megvalósítását. Véleményezi az önkormányzat által alapított gazdasági társaság(ok) tevékenységéről szóló éves beszámolót, és üzleti tervet. Figyelemmel kíséri a Közgyűlés, és a bizottságok döntéseinek végrehajtását, mellyel kapcsolatban a jegyzőtől felvilágosítást, és intézkedést kérhet. Állandó meghívottként részt vesz a tisztségviselői, osztályvezetői és egyéb hivatali értekezleteken.

3. melléklet a 16/2012.(IV.05.) önkormányzati rendelethez Az Önkormányzat szakfeladatrendje 370000 382101 412000 421100 421300 429900 493102 522001 680001 680002 813000 841154 841402 841403 842155 851000 852000 853000 856000 860000 870000 880000 882111 882112 882113 882114 882115 882116 882117 882118 882119 882121 882122 882123 882124 882129 882201 882202 882203 889943 889967 890216 890301 890302 890441

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék kezelése ártalmatlanítása Lakó- és nem lakó épület építése Út, autópálya építése Híd, alagút építése Egyéb m.n.s. építés Városi és elővárosi közúti személyszállítás Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Zöldterület-kezelés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Közvilágítás Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egészségügy intézményeinek, programjainak komplex fejlesztési támogatása Bentlakásos szociális ellátások intézményeinek, programjainak komplex támogatása Bentlakás nélküli szociális ellátások komplex támogatása Aktív korúak ellátása Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Adósságkezelési szolgáltatás Közgyógyellátás Köztemetés Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Mozgáskorlátozottak gépjármű -szerzési és -átalakítási támogatása Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

3

89044 890443 890509 900113 910501 931102 931201 931202 931204 931301 931302 931903 960302

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Kőszínházak tevékenysége Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Versenysport-tevékenység és támogatása Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenysége és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Köztemető-fenntartás és működtetés

4

4. melléklet a 15/2012.(VI.08.) önkormányzati rendelethez

önként vállalt önkormányzati feladatok 2012 évben

Egészségügy területén: -

Anyatej-gyűjtő Állomás Vidéki laborjárat Humán Civil Ház működtetése és WHO tagságból adódó feladatok Vérvételi helyek működtetése Városi laborjárat fenntartása és üzemeltetése

Pályázati támogatásból finanszírozott feladatok: Játszóház (intézmény által ellátott) Idegen nyelvű játékok (intézmény által ellátott) Pöttöm torna (intézmény által ellátott) Babamuzsika (intézmény által ellátott) Nyári testvér tábor (intézmény által ellátott) Szociális területen: Temetési segély „Méltányos” Közgyógyellátás Fűtési támogatás „Baba-mama szoba” Nem önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti díj támogatás Előrefizetős mérőkészülék felszereltetéséhez támogatás Pályázati forrásból finanszírozott feladatok: gyermekjóléti módszertani feladatok ellátása intézmény által családsegítés módszertani feladatok ellátása intézmény által intézményen belüli foglalkoztatás gazdasági társaság által munkaerőpiaci szolgáltatás gazdasági társaság által NAPREJ- Előre Leonardo Program gazdasági társaság által TÁMOP 5.4.4/A (a kistérség területén szociális ellátást nyújtó szervezetek együttműködési modelljének kialakítása) gazdasági társaság által TÁMOP 5.4.4/B (szociális területen dolgozó szakemberek képzése) gazdasági társaság által TÁMOP 2.2.4. (fogyatékos és munkanélküli emberek foglalkoztatását segítő képzési és szolgáltatási csomag átadása a dunaszerdahelyi munkaügyi szervezet és a Felnőttképző Akadémia számára) gazdasági társaság által Esélyek Háza gazdasági társaság által

Nevelés-oktatás területén: Óvodai nevelés nem szombathelyi lakóhellyel rendelkező gyermekek számára (beleértve a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását is)

5

-

-

-

Általános iskolai nevelés-oktatás nem szombathelyi lakóhellyel rendelkező tanulók számára (beleértve a napközis ellátást és a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai ellátását is) Alapfokú művészetoktatás nem szombathelyi lakóhellyel rendelkező általános iskolás tanulók számára A többi gyermekkel, tanulóval együtt nem nevelhető nem szombathelyi lakóhellyel rendelkező gyermekek, tanulók (szegregált) óvodai, általános iskolai és középiskolai nevelése, oktatása, korai fejlesztés és gondozás Úszásoktatás általános iskolás és középiskolás tanulók számára Kalandváros és Műjégpálya csoportos szervezett látogatása óvodás, általános iskolás és középiskolás tanulók számára

Kulturális területen: Közművelődési intézmények fenntartása, támogatása Nem önkormányzati közművelődési intézmények támogatása Városi rendezvények támogatása Helyi média támogatása gazdasági társaságon, szerződéses jogviszonyon keresztül Turizmus támogatása gazdasági társaságon keresztül kulturális szervezetek támogatása

Sport területén: Sportközpont és sportiskola támogatása Önkormányzati tulajdonú sportvállalkozások támogatása Sportszervezetek, szövetségek támogatása Közösségi és szabadidős sportrendezvények, továbbá nagyrendezvények támogatása Kiemelkedő sporteredmények jutalmazása Sportcsarnok üzemeltetéséhez kapacitás lekötés városfejlesztés területén tervtanács működtetése helyi védelem, műemlékvédelem az önként vállalt feladatokkal összefüggő, önerőt kötelezettséget igénylő pályázatok városfejlesztési, kommunikációs, marketing és PR feladatok

és

fenntartási

Városüzemeltetés területén helyi jelentőségű természetvédelmi területek védetté nyilvánítása, illetve helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása szilárd hulladék szelektív gyűjtése helyi tömegközlekedés keretében az autóbusz közlekedés biztosítása parkfenntartással kapcsolatos feladatok ellátása a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos feladatok

Egyéb területeken: külföldi kapcsolatok, kiküldetések

6

-

-

határon túli magyar egyesületek támogatása polgármesteri keret biztosítása civil szervezetek támogatása kitüntetések adományozása nemzetiségi rendezvények támogatása karácsonyi díszkivilágítás, és karácsonyfa állítás megszervezése hagyományos húsvéti és adventi vásárok szervezése a Fő téren, a KISOSZ szombathelyi szervezetével közösen, Adventi kulturális programok megszervezése vásárcsarnok fenntartása

7

5. sz. melléklet a 15/2011. (VI.08.) önkormányzati rendelethez

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat, képviseli: Friedl Tamás elnök) és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat, képviseli: dr. Puskás Tivadar polgármester) jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésének szabályozását a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján.

Általános szabályok 1.

A megállapodásban rögzített szabályozás kiterjed a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, az önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása, a költségvetés elkészítése és jóváhagyása, a gazdálkodási, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítése, valamint a nyilvántartási tevékenység, illetve a vagyonkezelés során a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokra és eljárási rendre.

2.

A szabályozás a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv), a helyt önkormányzatokról szóló hatályos törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet figyelembe vételével készült.

3.

A nemzetiségi önkormányzat működésére vonatkozó önkormányzati feladatokat a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban; SZMSZ), a polgármesteri hivatal ügyrendje, valamint - a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben - a belső szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák.

4.

A nemzetiségi önkormányzat gondoskodik arról, hogy a jelen megállapodással érintett szabályokat saját szabályzataik is tartalmazzák.

A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása 1. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a nemzetiségi önkormányzat részére külön határozatban foglaltak szerint biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiség ingyenes használatát. 2. A közgyűlés az éves költségvetésében állapítja meg a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek fedezetét tartalmazó pénzeszközök mértékét.

8

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének és jóváhagyásának rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének (zárszámadásának) előkészítéséért Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági és Adó Osztálya (a továbbiakban: Közgazdasági és Adó Osztály) közreműködésével felelős.

2.

A nemzetiségi önkormányzat elnöke információszolgáltatással és az előzetes egyeztetésekben vaió közreműködéséve! segíti elő a költségvetés (zárszámadás) elkészítését.

3.

A nemzetiségi önkormányzat - a Közgazdasági és Adó Osztály szakmai segítségnyújtásával elkészített - költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat einöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé.

4.

A Közgyűlés hozzájárul a nemzetiségi önkormányzat működési költségei pénzügyi fedezetének biztosításához. A működéshez való hozzájárulás elsődlegesen a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adott helyiség vagy más vagyontárgy használatának, az ezzel kapcsolatos teendők, így különösen a használat során felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének, az iratkezelési, nyilvántartási, postázási, sokszorosítási feladatok ellátásának biztosítását és az ezzel járó költségekhez való hozzájárulást jelenti. Az önkormányzati hozzájárulás más célra történő felhasználása nem veszélyeztetheti az előzőekben felsorolt feladatok zavartalan ellátását.

5.

A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését, ezen alapuló költségvetési gazdálkodást foiytat, és ebből finanszírozza, látja el a jogszabályokban, valamint a saját testületi határozataiban meghatározott feladatait.

6.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének, elfogadásának, valamint módosításának rendjéhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza. IV. A gazdálkodási, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére vonatkozó szabályok

1.

A Közgazdasági és Adó Osztály ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat számlarendjében és mellékleteiben foglaltaknak megfelelően.

2.

A nemzetiségi önkormányzat számvitelének rendjére az önkormányzat számlarendjének és mellékleteinek szabályait kel! alkalmazni.

9

3. A nemzetiségi önkormányzatot a működéséhez biztosított önkormányzati hozzájárulás a költségvetési rendelet pénzellátási szabályaiban foglaltak szerint illeti meg. 4.

A nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

5.

A Közgazdasági és Adó Osztály végzi el a számlanyitással és a számiával kapcsoiatos feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnökének közreműködésévei. A számla feletti rendelkezéshez e szabályzat alapján a Közgazdasági és Adó Osztály gondoskodik a banki aláírás bejelentő elkészítéséről és megküldéséről. A számlán lebonyolított pénzforgalomról a Közgazdasági és Adó Osztály folyamatosan írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

6.

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra.

7.

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési eljárásáról szóló polgármesteri utasításában {a továbbiakban; polgármesteri utasítás) meghatározott személy jogosult.

8.

A kötelezettségvállalásra az azokat terhelő kötelezettségvállalásokkal és más fizetési köteiezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

9.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és szakmai teljesítés igazolás rendjét, továbbá az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket - jelen megállapodásra való hivatkozással - a polgármesteri utasítás is tartalmazza.

10. A nemzetiségi önkormányzat köteles megküldeni kötelezettségvállalásait a Közgazdasági és Adó Osztály részére a polgármesteri utasításban előírt nyilvántartás vezetése céljából. 11. A szakmai teljesítés igazolása a nemzetiségi önkormányzat elnöke illetve az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő által történik. A szakmai teljesítés leigazolója kijelölhető általános jelleggel, összeghatárhoz kötötten, vagy egyedi ügyekre is. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról a Közgazdasági és Adó Osztály nyilvántartást vezet. 12. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának évközi helyzetéről szóló, az államháztartási jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza.

10

A vagyonkezelés rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat a használatába adott ingatlan és más vagyontárgy használatát szabályzatban rögzíti.

2.

A Közgazdasági és Adó Osztály a nemzetiségi önkormányzat valamennyi eszközét elkülönítetten (analitikusan) vezeti (mennyiségben és értékben) az önkormányzat nyilvántartásain belül az önkormányzat számlarendje és mellékletei alapján. VI. Vegyes és záró rendelkezések

1.

Jelen együttműködési megállapodást bármelyik fél 90 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellett a következő költségvetési évre vonatkozóan a folyó év december 31-ig felmondhatja, azt a felek évente január 31-éig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják, A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét az önkormányzatnak és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi, a Közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodási szükség esetén határozatával módosíthatja.

2.

A jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő -megbízottja az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

3.

Jelen együttműködési megállapodás a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete és a Közgyűlés elfogadó határozatával, az aláírás napján lép életbe. Egyidejűleg Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata NÖ 35/2011. (XII. 12.) számú és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 545/2011. (XII.15.) Kgy. számú határozatával elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

A megállapodást Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata az NÖ 22/2012. (V.25.) számú, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 235/2012. (V.31.) Kgy. számú határozatával fogadta el.

Szombathely, május 31.

2012.

/: Dr. Puskás Tivadar:/

Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzatának

Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere

11

Melléklet a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodáshoz

Feladat

Címzett

1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat -a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

Közgazdasági és Adó Osztály vezetője

2. Szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozattervezetének elkészítéséhez.

3,

Határidő

Jegyző (a Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének közreműködésévei)

A nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé terjeszti a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét.

Nemzetiségi önkormányzat elnöke Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal

Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal Nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatait év közben megváltoztatja, köteles módosítani a költségvetéséről szóló határozatát.

6.

Adatszolgáltatást teljesít a nemzetiségi

12

önkormányzatt al kapcsolatban az államháztartás információs rendszere keretében

Beszá Nemzetiségi mol a önkormányzat nemzeti képviselőtestülete ségi önkorm ányzat Nemzetiségi önkormányzat elnöke (a képvise Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének lőtestül közreműködésével) etének a Nemzetiségi önkormányzat elnöke nemzeti Az Aht-ben ségi meghatározott önkorm határidő ányzat gazdálk odásán Az Avr-ben ak meghatározott évközi határidő helyzet éről.

Az Aht-ben meghatározott határidő

13

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A Szombathelyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat {a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat, képviseli: Skrapits László elnök) és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat, képviseli: dr. Puskás Tivadar polgármester) jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésének szabályozását a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján. I. Általános szabályok 1.

A megállapodásban rögzített szabályozás kiterjed a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, az önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása, a költségvetés elkészítése és jóváhagyása, a gazdálkodási, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítése, valamint a nyilvántartási tevékenység, illetve a vagyonkezelés során a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokra és eljárási rendre.

2.

A szabályozás a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv), a helyi önkormányzatokról szóló hatályos törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet figyelembe vételével készüli.

3.

A nemzetiségi önkormányzat működésére vonatkozó önkormányzati feladatokat a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ), a polgármesteri hivatal ügyrendje, valamint - a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben - a belső szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák.

4.

A nemzetiségi önkormányzat gondoskodik arról, hogy a jelen megállapodással érintett szabályokat saját szabályzataik is tartalmazzák.

A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása 1. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a nemzetiségi önkormányzat részére külön határozatban foglaltak szerint biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiség ingyenes használatát. 2. A közgyűlés az éves költségvetésében állapítja meg a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek fedezetét tartalmazó pénzeszközök mértékét.

III.

A nemzetiségi Önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének és jóváhagyásának rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének (zárszámadásának) előkészítéséért Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági és Adó Osztálya (a továbbiakban: Közgazdasági és Adó Osztály) közreműködésével felelős.

2.

A nemzetiségi önkormányzat elnöke információszolgáltatással és az előzetes egyeztetésekben való közreműködésével segíti elő a költségvetés (zárszámadás) elkészítését,

3.

A nemzetiségi önkormányzat - a Közgazdasági és Adó Osztály szakmai segítségnyújtásával elkészített - költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé.

4.

A Közgyűlés hozzájárul a nemzetiségi önkormányzat működési költségei pénzügyi fedezetének biztosításához. A működéshez való hozzájárulás elsődlegesen a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adott helyiség vagy más vagyontárgy használatának, az ezzel kapcsolatos teendők, így különösen a használat során felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének, az iratkezelési, nyilvántartási, postázási, sokszorosítási feladatok ellátásának biztosítását és az ezzel járó költségekhez való hozzájárulást jelenti. Az Önkormányzati hozzájárulás más célra történő felhasználása nem veszélyeztetheti az előzőekben felsorolt feladatok zavartalan ellátását.

5.

A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését, ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat, és ebből finanszírozza, látja el a jogszabályokban, valamint a saját testületi határozataiban meghatározott feladatait.

6.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének, elfogadásának, valamint módosításának rendjéhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza. IV. A gazdálkodási, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére vonatkozó szabályok

1,

A Közgazdasági és Adó Osztály ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat számlarendjében és mellékleteiben foglaltaknak megfelelően.

2.

A nemzetiségi Önkormányzat számvitelének rendjére az önkormányzat számlarendjének és mellékleteinek szabályait kell alkalmazni.

15

V.

3.

A nemzetiségi önkormányzatot a működéséhez biztosított önkormányzati hozzájárulás a költségvetési rendelet pénzellátási szabályaiban foglaltak szerint illeti meg.

4.

A nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

5.

A Közgazdasági és Adó Osztály végzi el a számlanyitással és a számlával kapcsolatos feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnökének közreműködésével. A számla feletti rendelkezéshez e szabályzat alapján a Közgazdasági és Adó Osztály gondoskodik a banki aláírás bejelentő elkészítéséről és megküldéséről. A számlán lebonyolított pénzforgalomról a Közgazdasági és Adó Osztály folyamatosan írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

6.

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra.

7.

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési eljárásáról szóló polgármesteri utasításában (a továbbiakban: polgármesteri utasítás) meghatározott személy jogosult.

8.

A kötelezettségvállalásra az azokat terhelő kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

9.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és szakmai teljesítés igazolás rendjét, továbbá az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket - jelen megállapodásra való hivatkozással - a polgármesteri utasítás is tartalmazza.

10. A nemzetiségi önkormányzat köteles megküldeni kötelezettségvállalásait a Közgazdasági és Adó Osztály részére a polgármesteri utasításban előírt nyilvántartás vezetése céljából. 11. A szakmai teljesítés igazolása a nemzetiségi önkormányzat elnöke illetve az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő által történik. A szakmai teljesítés leigazolója kijelölhető általános jelleggel, összeghatárhoz kötötten, vagy egyedi ügyekre is. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról a Közgazdasági és Adó Osztály nyilvántartást vezet 12. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának évközi helyzetéről szóló, az államháztartási jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza.

16

V.

A vagyonkezelés rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat a használatába adott ingatlan és más vagyontárgy használatát szabályzatban rögziti.

2.

A Közgazdasági és Adó Osztály a nemzetiségi önkormányzat valamennyi eszközét elkülönítetten (analitikusan) vezeti (mennyiségben és értékben) az önkormányzat nyilvántartásain belül az önkormányzat számlarendje és mellékletei alapján. VI. Vegyes és záró rendelkezések

1 . Jelen együttműködési megállapodást bármelyik fél 90 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellett a következő költségvetési évre vonatkozóan a folyó év december 31-ig felmondhatja, azt a felek évente január 31-éig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét az önkormányzatnak és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi, a Közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja. 2.

A jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő -megbízottja az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

3.

Jelen együttműködési megállapodás a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete és a Közgyűlés elfogadó határozatával, az aláírás napján lép életbe. Egyidejűleg a Szombathelyi Horvát Kisebbségi Önkormányzat 27/2011,(XII.13.) HÖK számú és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 545/2011. (XII.15.) Kgy. számú határozatával elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

A megállapodást a Szombathelyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat a 21/2012. (V.29.) HÖK számú, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 235/2012. (V.31.) Kgy. számú határozatával fogadta el.

Szombathely,

2012.

a Szombathelyt H orvát NemzeHfeeíji Önkormányzat Elnöke X. "' wj^/ Polgármestere

17

Szombathely Megyei Jogú Város

V.

Melléklet a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodáshoz

Feladat

Címzett

1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat -a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

Közgazdasági és Adó Osztály vezetője

2. Szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozattervezetének elkészítéséhez,

Jegyző (a Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének közreműködésével)

3.

A nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé terjeszti a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét.

Határidő

Nemzetiségi önkormányzat elnöke Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal

Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal Nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata irint Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatait év közben megváltoztatja, köteles módosítani a költségvetéséről szóló határozatát.

6.

Adatszolgáltatást teljesít a nemzetiségi önkormányzattal

18

kapcsolatban az államháztartás információs rendszere keretében

Beszámol nemzetiségi

a

V.

önkorm Nemzetiségi ányzat önkormányzat képvise képviselőtestülete lőtestül etének a Nemzetiségi önkormányzat elnöke (a nemzeti Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének ségi közreműködésével) önkorm ányzat Nemzetiségi önkormányzat elnöke gazdálk Az Aht-ben odásán meghatározott ak határidő évközi helyzet éről. Az Ávr-ben meghatározott határidő

Az Aht-ben meghatározott határidő

19

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata {a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat, képviseli: Vajda László Orfeusz elnök) és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat, képviseli: dr. Puskás Tivadar polgármester) jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésének szabályozását a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXÍX. törvény 80. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. éví CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján.

Általános szabályok 1.

A megállapodásban rögzített szabályozás kiterjed a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, az önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása, a költségvetés elkészítése és jóváhagyása, a gazdálkodási, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítése, valamint a nyilvántartási tevékenység, illetve a vagyonkezelés során a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokra és eljárási rendre.

2.

A szabályozás a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvény (a továbbiakban: Njtv), a helyi önkormányzatokról szóló hatályos törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet figyelembe vételével készült.

3.

A nemzetiségi önkormányzat működésére vonatkozó önkormányzati feladatokat a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ), a polgármesteri hivatal ügyrendje, valamint - a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben - a belső szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák.

4.

A nemzetiségi önkormányzat gondoskodik arról, hogy a jelen megállapodással érintett szabályokat saját szabályzataik is tartalmazzák.

A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása 1. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a nemzetiségi önkormányzat részére külön határozatban foglaltak szerint biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiség ingyenes használatát. 2. A közgyűlés az éves költségvetésében állapítja meg a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek fedezetét tartalmazó pénzeszközök mértékét.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének és jóváhagyásának rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének (zárszámadásának) előkészítéséért Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági és Adó Osztálya (a továbbiakban: Közgazdasági és Adó Osztály) közreműködésével felelős.

2.

A nemzetiségi önkormányzat elnöke információszolgáitatással és az előzetes egyeztetésekben való közreműködéséve! segíti elő a költségvetés (zárszámadás) elkészítését.

3.

A nemzetiségi önkormányzat - a Közgazdasági és Adó Osztály szakmai segítségnyújtásával elkészített - költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé.

4.

A Közgyűlés hozzájárul a nemzetiségi önkormányzat működési költségei pénzügyi fedezetének biztosításához, A működéshez való hozzájárulás elsődlegesen a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adott helyiség vagy más vagyontárgy használatának, az ezzel kapcsolatos teendők, így különösen a használat során felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének, az iratkezelési, nyilvántartási, postázási, sokszorosítási feladatok ellátásának biztosítását és az ezzel járó költségekhez való hozzájárulást jelenti. Az önkormányzati hozzájárulás más célra történő felhasználása nem veszélyeztetheti az előzőekben felsorolt feladatok zavartalan ellátását.

5.

A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését, ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat, és ebből finanszírozza, látja el a jogszabályokban, valamint a saját testületi határozataiban meghatározott feladatait.

6.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének, elfogadásának, valamint módosításának rendjéhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza. IV. A gazdálkodási, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére vonatkozó szabályok

1.

A Közgazdasági és Adó Osztály ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat számlarendjében és mellékleteiben foglaltaknak megfelelően.

2.

A nemzetiségi önkormányzat számvitelének rendjére az önkormányzat számlarendjének és mellékleteinek szabályait kell alkalmazni.

21

3.

A nemzetiségi önkormányzatot a működéséhez biztosított önkormányzati hozzájárulás a költségvetési rendelet pénzellátási szabályaiban foglaltak szerint illeti meg.

4.

A nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

5.

A Közgazdasági és Adó Osztály végzi el a számlanyitással és a számlával kapcsolatos feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnökének közreműködésével. A számla feletti rendelkezéshez e szabályzat alapján a Közgazdasági és Adó Osztály gondoskodik a banki aláírás bejelentő elkészítéséről és megküldéséről. A számlán lebonyolított pénzforgalomról a Közgazdasági és Adó Osztály folyamatosan írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

6.

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra.

7.

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési eljárásáról szóló polgármesteri utasításában (a továbbiakban: polgármesteri utasítás) meghatározott személy jogosult,

8.

A kötelezettségvállalásra az azokat terhelő kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

9.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és szakmai teljesítés igazolás rendjét, továbbá az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket - jelen megállapodásra való hivatkozással - a polgármesteri utasítás is tartalmazza.

10. A nemzetiségi önkormányzat köteles megküldeni kötelezettségvállalásait a Közgazdasági és Adó Osztály részére a polgármesteri utasításban előírt nyilvántartás vezetése céljából. 11. A szakmai teljesítés igazolása a nemzetiségi önkormányzat elnöke illetve az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő által történik. A szakmai teljesítés leigazolója kijelölhető általános jelleggel, összeghatárhoz kötötten, vagy egyedi ügyekre is. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról a Közgazdasági és Adó Osztály nyilvántartást vezet 12. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának évközi helyzetérői szóló, az államháztartási jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza.

22

A vagyonkezelés rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat a használatába adott ingatlan és más vagyontárgy használatát szabályzatban rögzíti.

2.

A Közgazdasági és Adó Osztály a nemzetiségi önkormányzat valamennyi eszközét elkülönítetten (analitikusan) vezeti (mennyiségben és értékben) az önkormányzat nyilvántartásain belül az önkormányzat számlarendje és mellékletei alapján. VI. Vegyes és záró rendelkezések

1.

Jelen együttműködési megállapodást bármelyik fél 90 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellett a következő költségvetési évre vonatkozóan a folyó év december 31-ig felmondhatja, azt a felek évente január 31-éig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét az önkormányzatnak és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi, a Közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.

2.

A jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő -megbízottja az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

3.

Jelen együttműködési megállapodás a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete és a Közgyűlés elfogadó határozatával az aláírás napján lép életbe. Egyidejűleg Szombathely Megyei Jogú Város Roma Kisebbségi Önkormányzata 27/2011. (XII. 9.) RKÖ számú és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 545/2011. (XII. 15.) Kgy. számú határozatával elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

A megállapodást Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata a 23/2012. (V.29.) RKÖ számú, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 235/2012. (V.31.) Kgy. számú határozatával fogadta el.

Szombathely,

V'

í I: Dr. Puskás Tivadar:/

Vajda László Orfeusz :/

Szpjmbathely Megyei Jogú Város RornJ^Jemzetiségi Önkormányzatának *J*/ Elnöke

Szombathely Megyei Jogú Város . .'Polgármestere

2012. május 31.

23

Melléklet a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodáshoz

Címzett

Feladat 1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat a költségvetési törvényből adódó részletes ínformációk rendelkezésre állást követően - közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

Közgazdasági és Adó Osztály vezetője

2, Szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozattervezetének elkészítéséhez,

Jegyző (a Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének közreműködésével)

3.

Nemzetiségi önkormányzat elnöke Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal

A nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé terjeszti a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét.

Határidő

Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal Nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatait év közben megváltoztatja, köteles módosítani a költségvetéséről szóló határozatát.

6.

Adatszolgáltatást teljesít a nemzetiségi

24

önkormányzatt al kapcsolatban az államháztartás információs rendszere keretében

Beszá Nemzetiségi mol a önkormányzat nemzeti képviselőtestülete ségi önkorm ányzat Nemzetiségi önkormányzat elnöke (a képvise Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének lőtestül közreműködésével) etének a Nemzetiségi önkormányzat elnöke nemzeti Az Aht-ben ségi meghatározott önkorm határidő ányzat gazdálk odásán Az Ávr-ben ak meghatározott évközi határidő helyzet éről.

Az Aht-ben meghatározott határidő

25

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A Szombathelyi Szlovén Önkormányzat {a továbbiakban; nemzetiségi önkormányzat, képviseli: Mukicsné Kozár Mária elnök) és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat, képviseli: dr. Puskás Tivadar polgármester) jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésének szabályozását a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján.

Általános szabályok 1.

A megállapodásban rögzített szabályozás kiterjed a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, az önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása, a költségvetés elkészítése és jóváhagyása, a gazdálkodási, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítése, valamint a nyilvántartási tevékenység, illetve a vagyonkezelés során a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokra és eljárási rendre.

2.

A szabályozás a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv), a helyi önkormányzatokról szóló hatályos törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm, rendeiet figyelembe vételével készült.

3.

A nemzetiségi önkormányzat működésére vonatkozó önkormányzati feladatokat a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ), a polgármesteri hivatal ügyrendje, valamint - a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben - a belső szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák.

4.

A nemzetiségi önkormányzat gondoskodik arról, hogy a jelen megállapodással érintett szabályokat saját szabályzataik is tartalmazzák. II. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

1. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a nemzetiségi önkormányzat részére külön határozatban foglaltak szerint biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiség ingyenes használatát. 2. A közgyűlés az éves költségvetésében állapítja meg a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek fedezetét tartalmazó pénzeszközök mértékét.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének és jóváhagyásának rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének (zárszámadásának) előkészítéséért Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági és Adó Osztálya (a továbbiakban: Közgazdasági és Adó Osztály) közreműködésével felelős.

2.

A nemzetiségi önkormányzat elnöke információszolgáltatással és az előzetes egyeztetésekben való közreműködésével segíti elő a költségvetés (zárszámadás) elkészítését.

3.

A nemzetiségi önkormányzat - a Közgazdasági és Adó Osztály szakmai segítségnyújtásával elkészített - költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé.

4.

A Közgyűlés hozzájárul a nemzetiségi önkormányzat működési költségei pénzügyi fedezetének biztosításához. A működéshez való hozzájárulás elsődlegesen a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adott helyiség vagy más vagyontárgy használatának, az ezzel kapcsolatos teendők, így különösen a használat során felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének, az iratkezelési, nyilvántartási, postázási, sokszorosítási feladatok ellátásának biztosítását és az ezzel járó költségekhez való hozzájárulást jelenti. Az önkormányzati hozzájárulás más célra történő felhasználása nem veszélyeztetheti az előzőekben felsorolt feladatok zavartalan ellátását.

5.

A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését, ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat, és ebből finanszírozza, látja el a jogszabályokban, valamint a saját testületi határozataiban meghatározott feladatait.

6.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetése (zárszámadása) elkészítésének, elfogadásának, valamint módosításának rendjéhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza. IV. A gazdálkodási, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére vonatkozó szabályok

1.

A Közgazdasági és Adó Osztály ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat számlarendjében és mellékleteiben foglaltaknak megfelelően.

2.

A nemzetiségi önkormányzat számvitelének rendjére az önkormányzat számlarendjének és mellékleteinek szabályait kell alkalmazni.

27

V.

3.

A nemzetiségi önkormányzatot a működéséhez biztosított önkormányzati hozzájárulás a költségvetési rendelet pénzellátási szabályaiban foglaltak szerint illeti meg.

4.

A nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló pénzforgalmi számlát vezet.

5.

A Közgazdasági és Adó Osztály végzi el a számlanyitással és a számlával kapcsolatos feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnökének közreműködésével. A számla feletti rendelkezéshez e szabályzat alapján a Közgazdasági és Adó Osztály gondoskodik a banki aláírás bejelentő elkészítéséről és megküldéséről. A számlán lebonyolított pénzforgalomról a Közgazdasági és Adó Osztály folyamatosan írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

6.

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra.

7.

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési eljárásáról szóló polgármesteri utasításában (a továbbiakban: polgármesteri utasítás) meghatározott személy jogosult.

8.

A kötelezettségvállalásra az azokat terhelő kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

9.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és szakmai teljesítés igazolás rendjét, továbbá az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket - jelen megállapodásra való hivatkozással - a polgármesteri utasítás is tartalmazza,

10. A nemzetiségi önkormányzat köteles megküldeni kötelezettségvállalásait a Közgazdasági és Adó Osztály részére a polgármesteri utasításban előírt nyilvántartás vezetése céljából. 11. A szakmai teljesítés igazolása a nemzetiségi önkormányzat elnöke illetve az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő által történik. A szakmai teljesítés leigazolója kijelölhető általános jelleggel, összeghatárhoz kötötten, vagy egyedi ügyekre is. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról a Közgazdasági és Adó Osztály nyilvántartást vezet. 12. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának évközi helyzetérő! szóló, az államháztartási jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódó feladatok címzettjeinek és határidőinek felsorolását jelen megállapodás melléklete tartalmazza.

28

V.

A vagyonkezelés rendje 1.

A nemzetiségi önkormányzat a használatába adott ingatlan és más vagyontárgy használatát szabályzatban rögzíti.

2.

A Közgazdasági és Adó Osztály a nemzetiségi önkormányzat valamennyi eszközét elkülönítetten (analitikusan) vezeti (mennyiségben és értékben) az önkormányzat nyilvántartásain belül az önkormányzat számlarendje és mellékletei alapján. VI. Vegyes és záró rendelkezések

1.

Jelen együttműködési megállapodást bármelyik fél 90 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellett a következő költségvetési évre vonatkozóan a folyó év december 31-ig felmondhatja, azt a felek évente január 31-éig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét az önkormányzatnak és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi, a Közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja,

2.

A jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő -megbízottja az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

3.

Jelen együttműködési megállapodás a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete és a Közgyűlés elfogadó határozatával, az aláírás napján lép életbe. Egyidejűleg a szombathelyi Szlovén Kisebbségi Önkormányzat 43/2011. (XII. 3.) számú és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 545/2011. (XII.15.) Kgy. számú határozatával elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

A megállapodást a Szombathelyi Szlovén Önkormányzat a 20/2012. (V.30.) SZKÖ számú, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 235/2012. (V.31.) Kgy. számú határozatával fogadta el.

Szombathely,

/: Dr. Puskás Tivadar:/ / Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere

29

V.

Melléklet a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodáshoz

Feladat

Címzett

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat -a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

Közgazdasági és Adó Osztály vezetője

Szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozattervezetének elkészítéséhez.

Jegyző (a Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének közreműködésével)

A nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé terjeszti a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét.

Nemzetiségi önkormányzat elnöke

Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatait év közben megváltoztatja, köteles módosítani a költségvetéséről szóló határozatát.

Nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete Határidő Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal

Nemzetiségi önkormányzat határozattervezetet tárgyaló testületi ülése előtt 7 nappal Nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint Az Áht-ben meghatározott

30

határidő

V.

Adatszolgáltatást teljesít a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatban az államháztartás információs rendszere keretében

Nemzetiségi önkormányzat elnöke (a Közgazdasági és Adó Osztály vezetőjének közreműködésével)

Beszámol a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának évközi helyzetéről.

Nemzetiségi önkormányzat elnöke Az Ávr-ben meghatározott határidő

Az Áht-ben meghatározott határidő

31

V.