2012. SZEPT.-OKT. 100 év. a gyógyítás szolgálatában Risztov Éva. olimpiai aranyérme 1

2012. SZEPT.-OKT.

100 év

a gyógyítás szolgálatában Risztov Éva

olimpiai aranyérme 1

Kaszás Mihállyal, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatójával és dr. Szôke Csabával, a gödöllôi Steril Termékek igazgatójával beszélgettünk a múlt század elejétôl máig vezetô útról.

Éppen száz évvel ezelôtt, 1912-ben alakultak meg azok a laboratóriumok, amelyekbôl lét­re­ jött a mai TEVA Gyógyszergyár Zrt. A deb­ re­ ceni Rexcég alapjain létrejövô gyógyszer­ gyár a késôbbi Biogal elôdje volt, a kôbányai Phylaxiából kiváló Human Osztály pedig a HUMAN Oltóanyagtermelô és Kutató Intézet, majd Gyógyszergyártó Rt. gyökereit jelentette.

A kezdetek: tinktúrák és vakcinák Kezdjük Debrecennel: hogyan kezdôdött

2. szám alatt kezdett mûködni. Ezzel egy­

valójában a gyógyszergyártás?

idejûleg engedélyt kaptak, hogy készítmé­

K. M.: Az elsô lépés az volt 1912-ben, hogy

nyei­ ket forgalmazzák a Központi Drogériá­

Rex Ferenc gyógyszerész két társával enge­

ban is, ami akkor a Régi Városháza épületé­

délyt kért és kapott gyógyszerárú készíté­sé­

ben volt. Termékeik zömét a kornak megfe­

re. A céget Hatvani Pharmacochemiai La­bo­

lelôen gyógynövényekbôl elôállított galenusi

ratóriumnak nevezték el, mert a Hatvan utca

készítmények, tinktúrák és kivonatok jelentet­

5

ték. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a la­ bo­ratóriumot az akkori legmodernebb tech­ ni­ kai berendezésekkel látták el. Ez a kis termelô egység egyre fejlôdött és bôvült, úgyhogy mind nagyobb telephelyekre költö­ zött, majd 1920-ban létrejött belôle a Rex Chemiai Gyár és Gyógyárú-nagykereskedés Rt. A termékek palettája is bôvült, a galenusi készítmények mellett már injekciók, tubusos készítmények, kenôcsök, de gyógyszappa­ nok, fogápoló- és illatszerek is kikerültek a gyárból. A Rex Gyár 1932-re már az újabb telephelyet is kinôtte, ezért – még mindig a városban maradva –, a mostani Egyetem Su­ gárút középsô részére költözött. Nos, ez az üzem már a Biogal elôdjének tekinthetô, ké­ sôbb a kollégák „Kisgyár”nak nevezték. Per­ sze, csak a majdani nagyhoz képest volt ki­ csi, hiszen gyártott termékeinek száma már a harmincas években elérte az ezret, és az­után már a tablettázott készítmények gyártá­sa is elindult. Az azonban még az én számomra is meg­ döbbentô volt, amikor megtudtam, hogy a gyár egyik sikerterméke a Neogranormon volt, amelyet 1932-ben kezdtek gyártani! Gon­ doljuk csak el, majdnem nyolcvan éve töretlenül – és teljes joggal – népszerû ez a termék… Nézzük akkor most a gödöllôi üzem tör­ ténetének elsô fordulatait, amely erede­ tileg állatgyógyászati vonalon indult... Sz. Cs.: Igen, a század elején az állat­ te­ nyész­tést sújtó súlyos járványok leküzdé­sé­ nek érdekében jött létre Budapesten az Állat­ orvosi Fôiskola Járványtani Laboratóriuma. Fô tevékenysége, a sertéspestis elleni szé­ rum elôállítása iránt akkora volt a kereslet, hogy végül 1912. február 1-jén állat­ gyó­ gyá­ szati célú vakcinák, oltóanyagok kutatására, fejlesztésére és gyártására a laboratórium alapjain létrehozták Kôbányán a Phylaxia Szérumtermelô Rt.-t. Nagyon komoly tudás­

6

központ volt ez akkoriban, a kor világszín­ vonalának megfelelô kutatással és gyártás­ sal. Késôbb azután kézenfekvô volt humán célú szérumok elôállítását is megkezdeni, hiszen például a diftéria elleni szer is állatok immunizálásán keresztül készült. Így hozta létre a Phylaxia 1924-ben a HUMAN Osztályt egy külön arra a célra vásárolt épületben, a Rottenbiller utcában. Ebben az idôszakban óriási harc folyt a legveszélyesebb fertôzô betegségek leküzdése érdekében, így tehát a diftéria, a tífusz, a kolera, a himlô stb. elleni oltások kifejlesztéséért. Magyarország eb­ ben az élen járt, jó példa erre a tetanusz el­ leni kötelezô védôoltás úttörô bevezetése is.

A háború után: Penicillin és diftéria-tetanusz-pertusszisz (DTP) Jött a háború: ezt a debreceni Kisgyár sér­tetlenül vészelte át? K. M.: Tudomásom szerint alapvetôen igen, hiszen komolyabb bombázások inkább a va­ sút­állomást és környékét érték, a gyártól né­ hány száz méterre fekvô egyetem is lénye­ gileg sértetlen maradt. Az üzemet azután 1947-ben államosították: a galenusi készít­ mé­ nyek elôállítása maradt a fô feladat, de emellett elkezdôdött az injekciós részleg fej­ lesztése is. Debreceni Gyógyszergyár néven 1951-tôl már tonnányi mennyiségben állítot­ tak itt elô készítményeket. Ugyanakkor 1951ben döntés született egy teljesen új deb­re­ce­ ni gyógyszergyár létesítésérôl, amely a kö­ vet­kezô évre, „zöldmezôs” beruházásként a Nagyerdôn fel is épült: 1952. augusztus 20án avatták, Hajdúsági Gyógyszergyár néven. Ez a gyár a szocialista integráció és az or­ szágok közötti munkamegosztás keretében penicillin gyártására szakosodott. Az eljárást többoldalú kooperációban fejlesztették ki, és ennek keretében egyébként már ekkor létre­ jött a szakmai kapcsolat a Phylaxia, illetve a Humán és Debrecen között. Az országban

7

csak itt állítottak elô penicillint, a gyártás hat darab harminc köbméteres fermentorban tör­tént, és a tervezett évi kétezer kilo­gramm­ nak már két év múlva több mint kétszeresét produkálta az üzem. A következô években azután más antibiotikumokat is elôállítottak itt, így például 1955-ben jelent meg az oxi­tet­ ra­ciklin. A két debreceni gyár között persze kezdettôl jó szakmai kapcsolat alakult ki. Nekem még voltak olyan kollégáim, akik a Kisgyárban töl­ tötték a betanulási idôt, és azután kerültek a Nagyerdôre – illetve már a közös üzembe, a Biogal Gyógyszergyárba, hiszen 1960-ban ezen a néven egyesült a két gyártó bázis. A névösszetétel talán világos: a „bio” utal a Nagy­­ erdôn folyó, a biológiai fermentációs tech­ nológián alapuló antibiotikum gyártásá­ ra, a „gal” pedig a galenusi termékekre. Gondolom, az új gyárban fel kellett fut­tat­ ni a termelést: volt elegendô szakképzett munkaerô ehhez? K. M.: A kérdés jogos, hiszen Debrecen ha­ gyományosan sokkal közelebb állt a mezô­ gazdasághoz, mint valamiféle iparvároshoz. A behozott munkakultúra is ennek meg­fele­lô­ en más volt, mint a klasszikus gyári: keringett például arról is történet, hogy akkoriban nem volt ritka eset, hogy egy karbantartó – aki egyéb­ ként kora reggeltôl végig dolgozott – ebéd után mindig szépen ledôlt kicsit sziez­ tázni… Ugyanakkor nehéz volt ide bekerülni, mert ez stratégiai üzemnek számított, így nagyon alapos válogatáson kellett átesni minden dolgozónak, akiket persze azután jól betanítottak. Maga a fermentáció egyébként különleges technológiai tevékenység, amely­ ben az embernek még ma is, a legmo­ der­ nebb eszközök használata mellett is óriási szerepe van, például a termelékenységet il­le­ tôen. Az emberi megfigyelés és kreativitás se­ gítségével kell meglátni és megoldani a vál­toztatási, elôrelépési lehetôségeket, ugyan­

8

is a fermentációban még ma is évente öt szá­ zalék produktivitásjavulást várunk el! Jelentôs kutatási potenciál is összpontosult Debrecenben, amelynek köszönhetôen a hat­vanas években gyorsan bôvült a gyár pro­ filja. A helyben fejlesztett, illetve vásárolt ha­ tó­anyagokból kiindulva sok új terméket kezd­ tek gyártani, például a Maripent, még 1972ben. Így hát bizony fájdalmas volt az a dön­ tés, amelyet azután a 90-es évek elején kel­ lett hoznunk az antibiotikumok gyártásának megszüntetésérôl. Kínában ugyanis olyan ha­­­­­ talmas fermentorkapacitás jött létre, amely rettentôen alacsony áraival minden konku­ ren­ciát kiszorított az antibiotikumok piacáról – a végén egyébként saját magukat is „be­ döntötték” ezzel az árpolitikával –, emiatt né­ hány óriási gyártó uralja ma a világot ezen a területen… Térjünk viszont most vissza a budapesti Rottenbiller utcába, a HUMAN-hoz: gon­ do­ lom, a diftéria szérum után jöttek a többiek… Sz. Cs.: Így van, az intenzív kutatómunka ered­­ményeként még a húszas években meg­ született és forgalomba került többek között a dizentéria, majd a pneumococcus, a skarlát és a tífusz elleni vakcina. A Phylaxia Rt. fenn­ állásának 30. évfordulóján, 1942-ben a HU­ MAN Osztály már húszféle szérumot és ol­tó­ anyagot termelt, továbbá diagnosztikai ké­ szít­ményeket. A háború után, a már államosított vállalat kô­ bányai telephelye új épületekkel bôvült, ide került a HUMAN is. Újult erôvel, kitûnô kuta­ tók megnyerésével folytatódott az oltó­anya­ gok fejlesztése. Ennek legismertebb ered­ mé­ nye talán a diftéria-tetanusz-pertusszisz (DTP) hármas kombinációjú oltóanyag, ame­ lyet törzskönyvezése után, 1953-ban, elsô­ ként a világon Magyarországon vezettek be kötelezô védôoltásként. Mivel az igény egyre csak nôtt a vakcinák iránt, az Egészségügyi

9

Minisztérium égisze alatt 1954. január elsején önálló vállalattá lett a HUMAN Oltóanyag­ter­ melô és Kutató Intézet. Az egészségügy igé­ nyei egyre növekedtek, ezért szükségessé vált egy nagyarányú bôvítés, amelyet straté­ giai okokból a városon kívül kívántak meg­ valósítani. Így esett a választás 1962-ben Gö­ döllôre, a valamikori uralkodók és kormány­ zók nyári rezidenciájához kapcsolódó festôi vadászterületre. (Ez volt egyébként a hely­szí­ ne a nevezetes „Gyöngyvirágtól lombhullá­ sig” címû természetfilmnek.) A „zölderdôs” beruházásban megvalósult új gyáregységre a stratégiai jelentôségû termékek nagy vo­ lumenû gyártása lett jellemzô, így elsôsorban vérkészítmények, infúziók, liofilizált készítmé­ nyek elôállítása – az ipari gyakorlatban nem jellemzô struktúrában, az Egészségügyi Mi­ nisz­térium felügyelete alatt.

A hetvenes, nyolcvanas évek: inzulin és Voltaren Mikor kezdett a HUMAN nyugati partne­ rekkel kooperálni? Sz. Cs.: A cég, eléggé úttörô módon, már a nyolcvanas évek elejétôl kilépett a világba, a gyengülô „vasfüggyöny” mögé. Elsôsorban licencek átvételére került sor, melyek akkor nagyon nagy jelentôségûek voltak, hiszen olyan óriások szavaztak nekünk bizalmat, mint az Eli Lilly, vagy a Novo Nordisk. Anti­bio­ tikumok portöltésétôl szemcseppeken át az inzulin gyártásáig sokféle bérmunkára nyílt így lehetôségünk. Az akkori legkorszerûbb nyu­ gati technológiákat kellett átvennünk, és nyugodtan mondhatjuk, hogy ez sikeres volt, hiszen például a Novo Nordisknak mind a mai napig gyártjuk az inzulint. Mindebbôl az országnak is jelentôs haszna származott, hi­ szen ennek az úgynevezett „import kiváltó” tevékenységünknek köszönhetôen sokkal ol­ csóbban lehetett a hazai piacot ellátni ezek­ kel az igen keresett termékekkel. És persze

10

fantasztikus lehetôség volt ez a szakem­ be­ rek, gyógyszerészek, technológusok számá­ ra is. Amikor én például a nyolcvanas évek végén idekerültem, hamar Dániában találtam magam inzulingyártást tanulni… Idôközben a Biogal is kilépett a nem­zet­ közi piacra, méghozzá saját fejlesztésû, exportképes termékekkel is elôrukkolt… K. M.: Nagyon jelentôs hatóanyag-fejlesztés folyt már Debrecenben a hetvenes-nyolc­va­ nas években, ennek eredménye volt például a Tobramycin: Magyarországon 1984-ben for­ dult elô elôször, hogy egy itt elôállított ható­ anyagot az amerikai hatóság, az FDA elfo­ga­ dott, és elkezdhettük exportálni az Egyesült Államokba. De nem ez volt az egyet­len eset, a korábban kifejlesztett Oxitet­raciklint pedig például Japánba vihettük. Ter­ mészetesen ugyanakkor a Biogal is foglal­ko­zott licencek gyártásával, (elég, ha példaként csak a nép­ szerû Voltarent említem) ez a te­vékenység is a fejlett technológiával való szo­rosabb kap­ csolatot erôsítette. Jelentôs profilbôvítést is végeztünk ezekben az évti­ze­dekben, erre jó példa a tapaszok gyártá­ sának bevezetése majd fejlesztése, de talán érdemes megem­ líteni olyasmit is, mint a Helia-D termékcsalád. Én ebben az idôszakban, 1984-ben kerültem a vállalathoz, amikor szinte minden nap ki­ találtunk valamit, mindig azt néztük, hogyanmerre lehetne továbbfejlôdni. Ekkor kezd­ tünk el foglalkozni például gyógyhatású ké­ szítmények elôállításával, ehhez késôbb lágy­ zselatin kapszulát gyártó gépsort is elindí­tot­ tunk – például a Pepponen története is eb­ ben az idôszakban indult. Mindezt egy óriási, világbanki segítséggel történô fejlesztés tette lehetôvé, melynek során az eszközparkunk döntô hányadát lecseréltük, illetve korszerû­ sítettük. Ekkor épült többek között a belsô szóhasználatban „Palota” névre hallgató, tény­ leg impozáns és korszerû gyógyszergyártó üzem is…

11

Gyógyszergyári rendszerváltás A 90-es évek elején azután megkezdôdik az átalakulás: a Biogal, majd a HUMAN is Rt.-vé alakul, s utóbbi többségi tulajdo­no­ sa már 1992-ben a kanadai Novopharm lesz. A TEVA akvizíció 1995-ben történik meg a Biogalnál és 2000-ben a HUMANnál – a folyamat végén 2004-ben egyesült a két vállalat TEVA Gyógyszergyár Zrt. néven. Mit köszönhet az átalakulásnak ez a két nagy múltú üzem? K. M.: A TEVA kezdettôl fogva nagyon kö­rül­ tekintôen járt el, így már az elsô átvilágítások is hasznosak voltak számunkra. Késôbb, már tulajdonosként is igen sok energiát fektettek abba, hogy az ô gyártási kultúrájuk jellemzôi minél teljesebben jelenjenek meg a Biogal­ ban és a HUMAN-nál. Nagyra értékelték ugyan­ akkor mindkét gyár szakmai múltját, ered­ ményeit, és ennek következtében nem is akartak kívülrôl hozni menedzsmentet, meg­­bíztak bennünk. Természetesen a haté­ konyság növelése érdekében fokozatos pro­ filtisztítást kellett végrehajtanunk, így Deb­re­ cen a hatóanyag- és szilárd gyógyszer­gyár­ tás centruma, Gödöllô pedig a steril gyártás központja lett. Ha teljesen elkészül, a Gö­döl­ lôi Steril Center a TEVA legnagyobb ilyen üze­ me lesz a világon, a szilárd gyógy­ szer­ formák gyártását tekintve pedig a debreceni gyáregység az évi tízegynéhány milliárd tab­ lettás kapacitásával már ma is a legnagyob­ bak között van. Emellett ki kell emelni, hogy kezdettôl erôsen építünk a mindkét helyen jelentôs tudományos munkára is, Debre­cen­ ben nagy létszámot foglalkoztató hatóanyagés szilárd gyógyszerfejlesztés, Gödöllôn pe­ lesztés folyik, összesen több mint háromszáz kutató közremûködésével. Sôt, a TEVA törek­ véseinek megfelelôen a mi szakembereink évek óta részt vesznek már innovatív készít­ mények kutatásában-fejlesztésében is.

12

László István

dig szintén igen komoly steril gyógyszerfej­

13

S zázéves gyógyszerész Nemrégiben kaptuk a hírt, hogy szá­zadik születésnapját ünnepelte Bu­da­pesten egy patikus, Gettler Ist­ván. Varannóban született a Felvi­ déken, iskoláit Kassán, Pozsonyban és Rozs­nyón végezte, majd 1934ben Prá­gában, a Károly Egyetemen szer­zett gyógyszerészi diplomát. Budapesten, a Kárpát utcai lakótelep egyik negyedik emeleti, tágas laká­sában fogad bennünket, egy kedves ápolónô se­gíti. Több mint fél évszá­zada él jelen­legi feleségével, a 88 éves Ágotával. Ko­rábbi házas­ sá­gai­ból két fia született, mind­ketten már hatvan éven felüliek – egyi­ kük sem lett gyógyszerész, sôt, az unokák között sincs ilyen… 14

Voltak már a családjában gyógyszeré­ szek, vagy ön volt az elsô? Édesapám, Gettler Simon banktisztviselô volt, egyre magasabb beosztásban, édes­ anyám pedig mindvégig a háztartást vitte, de az ô felmenôik között sem volt gyógy­ sze­ rész. A család egy idô után Rozsnyóra került, mert apám a szlovák nyelvet sehogy sem tud­ta megtanulni, ezért helyezték a magyar­ lakta kisvárosba. A gimnáziumot így én is ott folytattam, ott is érettségiztem – remélem, jól mondom, hogy 1930-ban –, és utána men­ tem az egyetemre… De miért éppen gyógyszerészetet akart tanulni?! Szerettem természetesen a kémiát, de nem ez volt az igazi ok. Hanem amikor apám még a pozsonyi bankban volt osztályvezetô, az egyik baráti családnak a gyereke, Miklós, gya­kornok volt ott az egyik patikában. Ô per­ sze idôsebb volt nálam, de barátkoztunk, és bejártam hozzá a patikába. Élesen emlék­ szem egy esetre, amikor megyek be, és azt látom, hogy éppen kúpokat készít – igen ám, de azok valahogyan nem voltak szép fehé­ rek, hanem olyan szürkések. Kiderült, hogy sietségében nem mosott alaposan kezet, el is szégyellte magát, aztán újra csinálta az egé­szet. Mindenesetre én nagyon megked­ veltem a patika hangulatát, és egyre határo­ zottabb lett bennem az elképzelés, hogy gyógy­szerész leszek. Csakhogy apám aztán már Rozsnyón, érettségi elôtt azzal állt elô, hogy fiam, elôkészítettem számodra a po­ zso­nyi bankban az íróasztalt, ott leszel tiszt­ viselô. Én pedig azt feleltem, hogy már meg ne haragudjon édesapám, de én soha nem leszek banktisztviselô, mert nem tudok és nem is akarok egész életemben egy asztal­ nál ülni és számokat körmölni!...

tôle, nincs-e szüksége gyakornokra. – Van, mondta, álljon be. Reggel héttôl este hétig fog dolgozni, törülgesse szorgalmasan a standedényeket, és közben mindig olvassa hangosan, hogy mi van rájuk írva – így fogja megtanulni a gyógyszerek nevét! – mondta. Na, így is lett, én csináltam rendesen a dol­ gomat, aztán egy idô után már vártam volna valami kis fizetséget, legalább zsebpénzfélét, de nem kaptam. Ugyanis azt mondta a gyógyszerész úr, hogy olyan rosszul megy a patika, hogy erre nem telik, ha emiatt el aka­ rok menni, nem tart vissza. Hát, el is mentem, mert pénzre nekem is szükségem volt, bár a nagyanyámnál laktam, és apám fizetett is ne­ ki utánam. Szerencsére azután megtaláltam Pelsôcön Kellner Lászlót, aki ott vezetett pati­ kát, és szintén szüksége volt gyakornokra. Ez fantasztikus volt, mert az elsô pillanattól kezdve teljes ellátást biztosított, és elsô hó­ napban ötven korona zsebpénzt, amit min­ den hónapban tíz koronával emelt! Persze az egész napomat a patikában töltöttem, mun­ ká­­val. De hát anélkül úgysem mehettem vol­ na egyetemre…

És akkor mihez kezdett, atyai támogatás nélkül? Elmentem a szülôvárosomba, Varannóba, és beállítottam a patikába, ahol Glattstein Vilmos gyógyszerész volt a bérlô. Megkérdeztem

15

Ezt hogyan tetszik érteni? Ezt bizony úgy, ahogy mondom, hiszen akkoriban csak az jelentkezhetett gyógysze­ résznek az egyetemre, aki már vizsgázott gya­ kornok volt! Két évet kellett tanulni, dol­ goz­ni a patikában, utána megfelelôen levizs­ gázni, és csak azután jöhetett szóba az egye­ tem. Le is vizsgáztam rendesen, még arra is emlékszem, hogy a vizsgán azt kérte a tanár, hogy beszéljek a foszforról – na, ennek az­ után még lett folytatása... Merthogy Prágába kerültem, a Károly Egyetem gyógyszerészi karára. Ahol már könnyen ment minden, hi­ szen a varannói, pelsôci évek alatt belejöt­ tem a szakmába. És aztán a vizsgán ott is mit kérdezett tôlem ékes cseh nyelven – amelyet egyébként én még mindig beszélek – kémiá­ ból a professzor? Hát természetesen a fosz­ fort!... Na, gondoltam magamban, ez nekem fekszik: írtam és mondtam vagy egy fél órán keresztül a foszforral kapcsolatos fontos dol­ gokat, adatokat, egyenleteket. A professzor egy szót sem szólt, csak a legvégén jegyezte meg, hogy feltûnt neki, hogy a felvidéki kol­ légák milyen jól tudják a kémiát! Mondtam, hogy persze, mert mi azt nagyon szeretjük…

16

Az egyetem után viszont, ha jól tudom, nem Rozsnyóra ment rögtön vissza, ugye? Nem, mert apám akkor is intézkedett: a dob­ sinai illetôségû Rosenberg Jakabbal megbe­ szélte, hogy felvesz engem beosztott gyógy­ szerésznek a patikájába. Méghozzá igen jó anyagi feltételekkel, ugyanis 1200 cseh ko­ rona volt a fizetésem, és SZTK-vényenként még egy korona ötvenet, illetve magán­ vé­ nye­kért kettô ötvenet kaptam pluszban, szó­ val ezt nem lehetett visszautasítani. Mert hogy eredetileg szóba került, hogy tovább tanulok Prágában, és ledoktorálok kémiából, de így aztán ez elmaradt… Nagyon jól éltem tehát ott Dobsinán, annyira jól, hogy például a szintén gyógyszerészsegéd haverommal San Remóba mentünk nyaralni. Igen ám, csakhogy egy idô után a tulajdonos elkezdett gyanakodni, hogy a segéd esetleg majd önállósodni akar, és nyit egy másik patikát ott Dobsinán, ami aztán majd tönkreteszi az ô boltját! Úgyhogy két év után el kellett tôle mennem, tovább segédkedtem a Felvidéken, sôt, dolgoztam Huszton is, meg Kárpátalján… Azután, ahogy jött a háború, még mesz­ szebb is került… Bizony, a származásom miatt egy munka­ szol­gálatos hadosztállyal a Szovjetunióba ke­ rültem, három évig voltam ott. Amikor ugyan­ is a magyar hadsereg visszavonulóban volt a Dontól, mi húszan megszöktünk! Aztán sok viszontagság után visszakerültem Pestre, aho­­ vá egyébként a család még 1938-ban, Rozsnyónak az anyaországhoz való vissza­ kerülése után költözött. Akkor azt mondta ne­ kem Pártos Laci barátom, akinek a belváros­ ban volt patikája, hogy vegyem feleségül egy ismerôsét, Balázs Annát, aki Gyöngyösön meg­örökölte családjuk kiégett patikáját, illet­ ve annak jogát. Na, meg is ismerkedtünk, el is vettem feleségül, megkaptam a jogot, és így lettem patikatulajdonos már én is. Azon­ ban ez nem tarthatott sokáig, mert jött az államosítás! Amikor mi ezt megtudtuk Boros Pista barátommal, aki szintén patikatulaj­ do­

nos volt Gyöngyösön, rögtön felajánlottuk pa­ tikáinkat az államnak. Hogy miért? Mert pon­ to­ san tudtuk, hogy úgyis elveszik… Így vi­ szont abban reménykedtünk, némi méltá­ nyos­ságban lehet részünk. Így lettem azután – a Fôvárosi Tanács Gyógyszertári Központ­ ján keresztül – beosztott gyógyszerész a Fe­ renc körúton, amíg egyszer csak be nem hív­ tak a minisztériumba!... Sejtette, hogy miért?! Nem én! Ráadásul délelôtt kerestek a pati­ká­ ban, amikor nem is voltam ott, mert délutá­ nos voltam. Tehát akkor szólt a fônök, Ko­ vács kolléga, hogy azonnal induljak a minisz­ tériumba. Ott elôször leszúrtak, hogy hol vol­ tam idáig, azután közölték, hogy van itt né­ hány külsô kerületi patika: azonnal válasszak, melyiket akarom vezetni, és induljak rögtön oda. Hát akkor én a kôbányait választottam, és mint kiderült, ott már reggel megjelent az államosító elvtársnô, lefoglalt mindent, és várt engem, mint szakembert, hogy átve­ gyem a tulajdonostól, szegény Császár Feri bácsitól a patikát. Szerencsére az állami asszonyka a nagy munka közben igen meg­ éhezett, és átment a szemközti közértbe. Ak­ kor mondtam Feri bácsinak, hogy most gyor­ san tessék elvinni a patikából, amit nagyon szeretne megmenteni! Ez egy kis gyógy­szer­ tár volt a Gyömrôi úton, nem messze a Rich­ ter Gedeon gyártól. Hamar felvettem a kap­ cso­latot velük is, de a többi környezô üzem­ mel, a Kôbányai Gyógyszergyárral, a Mag­ne­ zitipari Mûvekkel, az Írószergyárral, a Lôrinci Fonóval, a Siemenssel és a többiekkel is. Meg­szerveztem, hogy én szállíthassam ezek­ nek a gyáraknak az üzemorvosi rende­lôjébe a szükséges gyógyszereket. Megis­ mertem mindenkit, a fônököket, az orvosokat, nôvé­ reket – kölcsönösen becsültük egymást. A betegek körében is egyre népszerûbbek let­ tünk, szóval igazi patikává váltunk… Közben eltelt néhány évtized: mennyire változott meg ez a szakma? Szerintem a lényege nem változott. Lehet,

hogy új gyógyszerek jöttek, új technológiák, de a lényeg az maradt, hogy segítsük, kiszol­ gáljuk a betegeket. Én nagyon szerettem ezt a szakmát, szerettem az emberekkel foglal­ kozni, ezért dolgoztam még hetvenévesen is. Megtettem mindent, amit tudtam. Ha például bejött valaki azzal, hogy „Gettler bácsi, ez a gyógyszer kellene, de állítólag nem lehet meg­ szerezni”, akkor elkértem a receptet, sza­ladtam fûhöz-fához addig, amíg volt egye­ temi társak, kollégák segítségével elô nem ke­rítettem valahonnan. Erre legközelebb jött a beteg egy üveg konyakkal – hát majdnem a fejéhez vágtam, hogy mit képzel, én ezt nem azért csináltam… Muszáj a végén feltennem a kötelezô kér­ dést: vajon minek köszönheti ezt a kivé­ telesen szép, hosszú életet? Készültem rá, mert gondoltam, hogy meg fog­ ja kérdezni: igazság szerint a legfon­ to­ sabb, amit mondani tudok, hogy szeretni kell, amit az ember csinál, és emellett józanul kell élni. Ezt gondolom én errôl. László István

17

NE VESZTEGESSEN EL EGYETLEN NAPOT SEM ÉLETÉBÔL MEGFÁZÁS MIATT! A Wick, a köhögés és megfázás enyhítésére szolgáló, immáron 100 éves márka végre hazánkban is kapható Közeledik az ôszi-téli szezon, s vele együtt a meg­fázásos idôszak, annak minden kellemetlen tünetével. Igyekszünk kivédeni a betegséget, ám ha ennek ellenére is utolér bennünket, a XXI. században már tehetünk azért, hogy ne hatal­ masodjon el rajtunk. A köhögés, az orrdugulás, a torokfájás egyenként is, együttesen pedig kivált­ képp nyûggé változtathatják számunkra ezt az idôszakot, holott senki sem szeret egyetlen na­ pot sem elvesztegetni az életébôl. A megfázásos idôszak beköszönte elôtt érkezett meg Magyar­ országra a világ egyik legmegbízhatóbb köhögés és meghûlés elleni márkája, amely termék­ palettájával szinte teljes mértékben lefedi a betegséggel járó gyötrô tüneteket. A Wick nyolc új és egyedi termékkel jelentkezett hazánkban. Összetevôi között aktív hatóanyagok és termé­ szetes eredetû segédanyagok egyaránt megtalál­ hatók, ezek a megfázás hat tünete esetén gyors enyhülést hoznak. A Wick termékcsaládban meg­ találhatók szirupok, forró italporok, orrspay-k, kenôcsök és szopogatós tabletták. „Ötévnyi kutatás során a Wick köhögés és meg­ fázás elleni termékcsaládját még tovább fejlesz­ tettük. Erre azért volt szükség, mert egyre töb­ ben keresik a recept nélkül kapható készítmé­ nyeket is. A Wick termékei hatékonyan veszik fel a harcot az orrdugulással, lázzal vagy a meg­ hûlés egyéb más, életminôségünket, minden­napi teendôink hatékonyságát rontó tüneteivel szem­ ben. Világszerte immáron 100 esztendeje nagy tiszteletnek örvend a márka, Magyar­or­szágon pe­­dig az egyetlen olyan termékcsalád, amely le­ fedi a köhögés és megfázás tüneteinek leg­több­ jét, így a betegek egyedi szükségleteik szerint választhatnak közülük. Ezentúl senkinek nem kell egyetlen pillanatot sem megfázásra pazarolnia”.

A Wick termékcsalád két forró italporral érkezett a hazai piacra. A TriActin Wick citrom ízû por belsôleges oldathoz a megfázás és a hurutos köhögés együttes kezelésére szolgál. 6 tünet ellenszere 1 tasakban: fejfájás, általános fájda­ lom, torokfájás, láz, orrdugulás, hurutos köhö­ gés. Hatékony orvosság, három aktív ható­anyag­ gal. A SymptoMed Wick Citrom ízû por belsô­ leges oldathoz az egyik legerôsebb láz- és fájda­ lomcsillapító paracetamol készítmény Magyar­ országon. Hatékony forró ital, magas láz ellen. A száraz köhögésre is kínál megoldást a termék­ skála. A MedDex Wick 20 mg/15 ml méz ízû szirup, illetve a MedDex Wick 7,33 mg méz ízû szopogató tabletta klinikailag bizonyított gyógy­ szer­ hatóanyag és méz hatékony kombinációja. Használatuk kellemes érzés a toroknak. Az orrdugulás egyik hatékony ellenszere a Sinex Wick Eukaliptusz 0,5 mg/ml oldatos orrspray. Klinikailag bizonyított gyógyszerhatóanyag, aloe vera és eukaliptusz hatékony kombinációja, amelynek használatával akár 8 órát tölthetünk orrdugulás nélkül, egyetlen befújással. Az orr­ dugulás ellen a VapoRub Wick kenôccsel is fel­ vehetjük a harcot. Légzéskönnyítô kenôcs men­ tollal és eukaliptusszal, amely akár 8 órán ke­ resz­tül biztosít könnyû légzést. A termékskála hurutos köhögés elleni készít­mé­ nye a GuaifenoMed Wick 200 mg/15 ml méz és gyömbér ízû szirup, amely klinikailag bizonyított gyógyszerhatóanyag, valamint méz és gyömbér hatékony kombinációja. Bizonyítottan hatékony a hurutos köhögés ellen. A Wick termékcsalád nélkülözhetetlen tagja az élelmiszerként forgalomba kerülô Wick Mentolos torokcukorka édesítôszerrel és a Wick Mézes torokcukorka. Alkalmazásuk hûsítô hatású és kellemes érzés a toroknak.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét! Vény nélkül kapható gyógyszerek, kivéve a torokcukorka. A forgalomba hozatali engedély jogosultja a Wick Pharma Zweigniederlassung der Procter & Gamble GmbH, Sulzbacher Strasse 40-50, D-65824 Schwalbach am Taunus, Németország Forgalmazó: Teva Magyarország Zrt.,1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.

18

MÁR ELÔRE ELNÉZÉST KÉRÜNK, HOGY ILYEN HATÁSOS LEHET A MEGFÁZÁS ELLENI GYÓGYSZERÜNK.

Inhaláló és bedörzsölô kenôcs mentollal és eukaliptusszal, amely hatékonyan enyhíti a köhögést és az orrdugulást – akár 8 órán át.

VapoRub Wick kenôcs (Hatóanyagok: racém kámfor, tengerparti fenyôbôl származó terpentinolaj, levomentol és eukaliptusz olaj) VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ GYÓGYSZEREK Forgalomba hozatali engedély jogosultja: Wick Pharma Zweigniederlassung der Procter & Gamble GmbH, Sulzbacher Strasse 40-50, D-65824 Schwalbach am Taunus, Németország Forgalmazó: Teva Magyarország Zrt., 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, 19 VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELÔORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

WICK_2012.07._006

Bemutatjuk a VapoRub Wick kenôcsöt!

Nem elvetetni, megelôzni kell! Évente 50 millió nô esik át terhességmeg­ szakításon, amely ráadásul számos országban illegális és veszélyes is – de­rül ki a Lancet címû neves orvosi folyóirat júliusi számában közölt, 172 ország ada­tait feldolgozó tanulmányból. Világvi­szony­latban az anyai halálozások 13 száza­lé­kát el lehetne kerülni, ha a nôk megelôznék, és nem megszakíttatnák nem kívánt terhességüket.

Az adatok alap­ján készült matematikai modell segít­ ségével megállapították, hogy 2008-ban közvetet­ ten 272 ezer nô életét men­ tették meg a külön­ bözô fogamzás­ gátló sze­ rek, és évente további 104 ezer nô marad­ hatna életben, ha védekez­né­nek a nem kívánt terhesség ellen; a nem védekezô asszo­ nyok esetében 1,8-szor magasabb az anyai halálozás. Ezekkel a megdöb­bentô adatokkal kezdi fogam­zás­gátló mód­sze­ rekrôl szóló beszélgeté­sün­ket Dr. Siklós Pál, az Egyesített Szent Ist­ ván és Szent László Kórház Szülészet és Nô­ gyó­ gyá­ szati osztályvezetô fôorvosa.

20

Akármilyen jó és új módszerek vannak a ter­ hesség megszakítására, valamennyi hátrá­ nyo­sabb a nôk számára, mint a megelôzés. Azt azonban szintén tudnunk kell, hogy bár a modern tudomány sokféle eszközt teremtett, a mai napig nem létezik abszolút ideális fo­ gam­ zásgátlási technika: mindegyiknek van va­lamilyen tökéletlensége. Mert mit is várunk el az eszményi módszertôl? Nyújtson száz­ százalékos védettséget, de ez a védettség legyen teljesen reverzibilis, azaz csak addig tartson, ameddig az adott technikát alkal­maz­ zák, és a használatot bármikor fel lehessen függeszteni. A módszer ezen felül legyen ol­ csó, egyszerû, ne legyen a párok számára illú­zióromboló, valamint ne legyenek mellék­ hatásai. Nos, ha mindezeket az elvárásokat

összevetjük a ma rendelkezésre álló lehetô­ ségekkel, akkor bizony el kell ismernünk, hogy ilyen nem létezik. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy bár kettôn áll a vá­ sár, a kondomon és az ondóvezeték lekö­ tésén kívül a férfiak számára nincs egyéb védekezési lehetôség. Miért? Miért nem sikerült még férfiak szá­ mára hormonális fogamzásgátló gyógy­ szert kifejleszteni? A nôi ciklusban minden hónapban egyetlen olyan esemény van, amelyet gátolni kell. A férfiaknál azonban az ivarsejtek folyama­ to­ san termelôdnek, és ez a folyamatosság az, aminek a gátlása problematikus. Ráadásul a dolgot nehezíti, hogy reverzibilitást várunk el, azaz a cél olyan gyógyszerek fejlesztése, ame­lyek abbahagyásával a spermiumok ter­ melôdése normálisan visszaáll. Idônként fel­ röppennek a hírek, hogy hamarosan lesz ilyen szer, de mindezidáig még egyik fej­lesz­ tés sem volt sikeres. A sok elvárás közül igen fontos a haté­ konyság, a megbízhatóság. Hogyan lehet „mérni” a fogamzásgátló szereknek ezt a sajátságát? Erre az ún. Pearl-index szolgál, ami azt mu­ tatja meg, hogy ha száz, rendszeres házas­ életet élô hölgy egy évig alkalmazza az adott módszert, akkor közülük hányan esnek te­ her­be. Legalacsonyabb a Pearl-indexe – 5-10 – a gumióvszernek. Ennek oka, hogy az ki­ szakadhat, letekeredhet, késôn, vagy nem húz­zák fel pl. a menses után közvetlenül. A fogamzásgátló tabletták és a méhen belüli esz­közök ötször-tízszer biztonságosabbak. Az óvszer viszont véd a fertôzések, pél­ dá­ul a HIV vagy a hepatitisz B és C víru­ sok ellen is. Amikor megjelenik Önnél egy nô, és tanácsot kér, hogy milyen mód­ szert használjon, akkor Ön milyen szempontok alapján ad választ? Hangsúlyoznom kell, hogy az alkalmazandó módszer kiválasztása közös döntés ered­mé­ nye kell, hogy legyen. Én nem mondom meg senkinek a „tutit”. Természetesen elôször meg kell tudnom, hogy a hölgy hány éves,

van-e már gyereke, mikorra tervez váran­dós­ ságot, dohányzik-e, volt-e a családban trom­ bó­zisos betegség, mikor menstruált elôször, együtt él-e a partnerrel, vagy alkalomszerû találkozásokról van szó, ismert, megbíz­ ha­ tó-­e a partner, egyáltalán állandó partnerrôl van-e szó, vagy promiszkuis életvitelrôl. Kér­ dést teszek fel az anyagi helyzetet illetôen is. Sokféle módszer van, ezért sokféle szem­ pon­tot kell és lehet figyelembe venni. A mechanikus eszközök közül a kondom meg­ felelô használat esetén valóban véd a fertôzésektôl is, és alkalmazását nem eléggé ismert, vagy nem megbízható partner esetén kombinálni lehet például fogamzásgátló tab­ lettákkal is. Tehát akár többféle módszert is lehet egyidejûleg használni. Egyébként, bár az óvszert nem tartják igazán modern tech­ nikának, én összességében hatásos, jó esz­ köznek tartom. Fiatal lányoknak például az elsô menstruáció utáni két évben még nem ajánlunk hormonális készítményt; a gumi ilyen­­kor jó megoldás lehet. Egyébként érde­ mes tudni, hogy ha az óvszer elszakad, lé­te­ zik eszköz a terhesség elkerülésére. Egy­ részt vannak olyan esemény utáni, nagy dó­ zisú hormont tartalmazó készítmények, ame­ lyeket 2-3 napig bevéve a terhesség létre­ jötte megakadályozható, sôt van olyan készít­ mény is, amely akár öt nap elteltével is kivédi a várandósságot.

21

Ugyanakkor kevesen tudják, pedig nagyon fontos információ, hogy sürgôsségi szem­ pont­ ból az esemény után hatékony és biz­ tonságos módszert jelent egy méhen belüli fogamzásgátló eszköz – spirál – felhelye­zé­ se. Ezzel nem adunk „hormonlöketet”, ugyan­ akkor megakadályozzuk az esetlegesen meg­­termékenyített petesejt beágyazódását. De ugye a gumióvszernél, mint mechanikus eszköznél tartottunk. Ugyancsak mechani­ku­ san gátolják a hímivarsejtek útját a hüvely­ boltozatra, méhszájra helyezhetô pesszá­riu­ mok, illetve léteznek olyan gélek, kúpok, hü­ velytabletták, amelyek vegyi úton elpusztítják a hímivarsejteket, illetve mozgásukat bénít­ ják. Ez utóbbi elég bizonytalan módszer, de természetesen a semminél jobb – a semmi­ nél minden jobb, még az ún. „naptár-mód­ szer” is. Az elôbb említette a spirált, mint a sür­ gôsségi fogamzásgátlás egy kevéssé is­ mert eszközét. De ezt nemcsak ilyen eset­ ben lehet használni, bár néhány év­ vel ezelôtt az volt az „ügyeletes állás­ pont”, hogy a spirál csak akkor alkal­ma­ zandó, ha az illetô nô már nem szeretne több gyermeket. Nos, akkor beszéljünk a méhen belüli fo­gam­ zásgátló eszközökrôl. Ezeket igen hatékony és jó technikáknak tartjuk, és használatukról ma már nem életkor, illetve „szült vagy nem szült” alapon döntünk. A spirál név egyéb­ ként ma már nem takarja a valóságot, mert

22

ezek az eszközök T vagy kupola formájúak, de az elsôk valóban spirál alakúak voltak. A „sima” spirál egyrészt mechanikusan meg­ aka­ dályozza a megtermékenyített petesejt méhbe történô beágyazódását, másrészt réz bevonata van, a réz pedig gátolja a pete­ vezetôk mozgékonyságát. Ez a módszer azért nem tökéletes, mert a méhbe helyezett eszköz olykor gyulladást okozhat, és zava­ róan megnövelheti a hüvelyváladék mennyi­ ségét. Létezik olyan spirál is, amely öt éven át fo­ lyamatosan sárgatesthormont bocsát a kör­ nyezetébe, ami azt jelenti, hogy a mecha­ni­ kus védelem mellett sorvasztja a méhnyál­ka­ hártyát, megakadályozva a megtermékenyí­ tett petesejt beágyazódását, ezzel szinte tö­ kéletes védettséget biztosítva. Hátránya egy­ részt, hogy igen drága – 40-50 ezer forintba kerül –, valamint hogy az elsô 1-2 évben gyakran okoz pecsételô vérzéseket. Ugyanakkor a méhen belüli eszközök elônye, hogy nem kell velük foglalkozni, nem lehet ôket otthon hagyni, nem kell gondolni a be­ vételre. A „sima” spirál az egyik legolcsóbb fogamzásgátló módszer, és tíz évig nincs vele gond. A hormont is kibocsátó eszközök öt évig jelentenek biztonságot. A hormonális fogamzásgátló tabletták óriási karriert futottak be az elmúlt év­ tizedekben. Melyek voltak a fejlôdés leg­ fontosabb irányai, és ezeknek a készít­ mé­nyeknek milyen elônyei vannak? Az Egyesült Államokban már az ötvenes években megjelentek az elsô hormonális fogamzásgátló tabletták; ezek nagy mennyi­ ségû szintetikus ösztrogént tartalmaztak. Ha­ tásmechanizmusuk alapja, hogy a hipota­ la­ musz érzékeli a vér magas nôi hormon szint­ jét, ezért leállítja a petefészek hormonter­me­ lését, illetve a peteérést. Az évtizedek fo­ lyamán két irányba történt fejlôdés: egyrészt a készítményekben a szintetikus nôi hormon mennyisége egyre kisebb lett, és a mai fogamzásgátló tabletták a kezdeti mennyi­ ségnek kevesebb, mint 20-ad részét tar­ tal­ mazzák. Ma úgy gondoljuk, hogy a jelenleg

alkalmazott 20 mikrogrammos mennyiséggel elértük az alsó elvi határt: ennél kisebb mennyiséggel már nem lehet a ciklust kont­ roll alatt tartani. A fejlôdés másik jelentôs lépése az volt, amikor rájöttek, hogy ha a fogam­ zás­ gátlók sárgatest hormont is tartal­ maznak, akkor a ciklus szabályozása sokkal haté­ ko­ nyabb. Az évtizedek során sokféle progesz­teronszármazékot állítottak elô azzal a céllal, hogy minél ritkább legyen a vér­zés­ zavar, és minél kevesebb metabolikus prob­ léma – étvágyfokozódás, hízás – lépjen fel. Ugyancsak nagy a fejlôdés az adagolás mód­jában. A legelterjedtebb forma a tabletta, de léteznek igen ötletes technikák is. A hü­ velybe helyezhetô pici rugalmas gyûrû pél­ dául három héten át folyamatosan adagolja a hormonokat, és mivel a gyomor-, bélrend­ szer­bôl való felszívódás, illetve a máj meta­ bolizáló funkciója kimarad, ezen készít­ mé­ nyek kevesebb hormont tartalmaznak, mint a tabletták. Három hét elteltével a tablettákhoz hasonlóan egy hét szünetet kell tartani, majd új gyûrût kell felhelyezni. Elônye, hogy nem

kell nap mint nap gondoskodni a tabletta bevételérôl, hátránya, hogy bár a gyûrû a há­ zaséletet nem zavarja, sok nô számára kel­ lemetlen a tudat, hogy „van ott valami”. Létez­ nek fogamzásgátló tapaszok is, Magyaror­ szá­ gon azonban ezek nincsenek forgalom­ ban. Léteznek implantátumok is, amelyek lénye­ ge, hogy egy kapszulát juttatnak a bôr alá, amely három éven keresztül folyamatosan adagolja a fogamzásgátló hormonokat. Ezen implantátumok hátránya, hogy ha az asszony ez idô alatt mégis gyermeket szeretne, vagy valamilyen egészségügyi probléma folytán le kell állítani a hormonok adagolását, akkor a kapszula eltávolítása macerás. Az implan­ tá­ tumok további gyengéje, hogy cikluskont­ rolljuk nem tökéletes, gyakran elôfordul közti vérzés. Nem beszéltem még arról, hogy léteznek csak progeszteronszármazékokat, csak gesz­ tagéneket tartalmazó szerek is, amelyeket elsôsorban szoptatás során javasolunk. Van tablettás, és van injekciós forma is – ez

23

utóbbi hatása 3 hónapig tart. Ha tehát valaki megkapta az injekciót, három hónapig nem gondolhatja meg magát. Az injekciós forma további hátránya, hogy – egyéb hormonális fogamzásgátló szerektôl eltérôen – az abba­ hagyás után a szabályos ciklus nem 2-3, ha­ nem átlagosan 6-8 hónap alatt tér vissza. Mik a hormonális fogamzásgátló tablet­ ták elônyei? Rendkívüli megbízhatóságuk, hiszen Pearlindexük 0,1-1 körül van. Valamennyi (bár nagyon kevés) nem kívánt terhesség szedési hiba miatt következik be: elfelejti a hölgy bevenni, nem kezdi el idôben a szünet után, hasmenése van stb. A tabletták nagy elônye, hogy a cikluskontroll tökéletes: nagyon ritka a közti vérzés, de ha mégis elôfordul, vannak olyan készítmények, az ún. két- és három­ fázisú szerek, amelyek nem ugyanannyi hor­ mont tartalmaznak minden napra, hanem a menstruációs ciklus természetes hormon­ el­ oszlásához jobban alkalmazkodva kontrol­lál­ ják a ciklust. A kétfázisúnál két, a három­ fázisúnál háromféle hormonmennyiségû tab­ lettát tartalmaz a csomag. Még miben térhetnek el egymástól az egyes készítmények? A nôi hormon és a gesztagének fajtájában, mennyiségében, illetve arányában, így sok lehetôségünk van a megfelelô cikluskontroll eléréséhez. Például molett hölgyeknek, akik bôvelkednek ösztrogénben, gesztagén-túl­ súlyos, míg vékony, zsíros hajú, pattanásos lányoknak, akiken a progeszterondomi­ nan­

24

cia látszik, ösztrogén-túlsúlyos készítményt javaslunk. A kiváló cikluskontrollon kívül a hormonális fogamzásgátlók további elônye, hogy szere­ pet játszanak bizonyos betegségek megelô­ zésében. Számos statisztika bizonyítja, hogy az ezeket alkalmazó nôk körében jóval rit­ kább a petefészekciszta, és valamennyi da­ ga­natos betegséget figyelembe véve, ritkább a rák. Ezeket a készítményeket nemcsak fogamzásgátlóként alkalmazzuk, hanem a szó szoros értelmében vett gyógyszerként is, például olyan esetekben, amikor vala­ milyen hormonális probléma miatt a nô cik­ lusát mesterségesen kell szabályoznunk. A hormonális fogamzásgátlók további elô­ nye, hogy semmiféle illúziórombolás nincs, hátrányuk viszont, hogy figyelmesen kell ôket alkalmazni. Továbbá, mivel fokozhatják a trombóziskészséget, 35 éven felüli dohányzó nôk esetén, illetve eleve véralvadási beteg­ ségben szenvedôknél alkalmazásukat nem javasoljuk. Mára már kiderült, hogy magas vérnyomásban szenvedô nôk is használhat­ nak hormonális fogamzásgátlást, csak a bel­ gyógyásznak tudnia kell róla, és kiderült az is, hogy a májat ezek a szerek nem bántják, tehát alkalmazásuk során nincs szükség rendszeres májfunkciós vizsgálatokra. A mûvi meddôvé tétel mennyire számít népszerû eljárásnak? Nôk esetében ez a petevezetékek irrever­zi­ bilis lekötését jelenti, tehát bármi történik az életben, ez egy gyakorlatilag visszafordít­ha­ tatlan beavatkozás. Egy másik mûtét – pél­ dául valamilyen laparoszkópos nôgyógyá­ sza­ ti beavatkozás, vagy császármetszés – kapcsán végezhetô el, nem túl gyakori tehát. Férfiak esetében az ondóvezeték lekötése sokkal egyszerûbb dolog, reverzibilis, azaz bármikor egyszerûen „visszacsinálható”. A férfiúi képességeket nem befolyásolja, eja­ kulátum is van, csak nincsenek benne hím­ ivarsejtek, a férfiak többsége mégis irtózik ettôl az eljárástól. Hatékony, visszafordítható, ám igen népszerûtlen eljárás. Bakos Júlia

,

A fiatalok ,es a szexualitas

26

Vajon az információrobbanás és a fo­gyasz­tási ôrület korában hogyan változ­tak meg a fia­ta­lok szexuális szo­kásai? Igaz-e, hogy a szex ugyan­olyan fogyasz­tási cikké változott, mint az alkohol és egyéb drogok? A Heim Pál Gyermek­kór­ház Faludi utcai Mentálhigiéniai Központ­jában Fohn Már­ ta, Zibolen Ágnes és Rig­ ler Ilona gyer­ mek- és felnôttpszichiáte­rek­kel, valamint Üveges Tamás szociális munkással be­ szél­gettünk. Zibolen Ágnes: Szerintem óriási probléma, hogy ma a kamaszok körében feje tetejére állt az értékrend. Alig létezik „udvarlás”, kap­ csolatépítés, és háttérbe szorult a közös él­ mények keresése, az érzelmi ráhangolódás. A szex a vagányság, a kivagyiság mércéje lett. A megfogható bizonyítéka annak, hogy „valaki” vagyok. Ahogy régebben a dohány­ zás volt a „menô”, vagy az, hogy az illetô ré­ szegre itta magát és hányt a buszon, ma ez a droggal és a szexszel párosul. Azt nem állí­ tom, hogy 12-13 éves gyerekek körében a drog­fogyasztás általános lenne, de azt igen, hogy a szexuális életet nagyon-nagyon so­ kan már ilyenkor elkezdik. Bele kell ugrani, mert ez az „esemény” és a dicsôség. Rigler Ilona: Ha egy hetedikes-nyolcadikos kamasznak nincs partnere, akkor azt ha­zud­ ja, hogy van, mert ciki, ha nincs. És lehetôleg minél hamarabb ágyba is mennek. A 16-18 éves fiatalok még itt, a rendelôben is piron­ kodva vallják be, ha nincs kapcsolatuk, mert az bizony igen-igen szégyenletes. Ahogy ré­ gen a lassabban érô 14 éves lányok azt han­ tázták, hogy már menstruálnak, úgy ma a „kapcsolatot” hazudják. Arra, hogy ezek meny­ nyire kapcsolatok a szó valódi és hagyo­má­ nyos értelmében, arról Ági már beszélt.

Üveges Tamás: Egyetértek mindezzel, de azért hadd mondjam el: két évvel ezelôtt, az­ tán nemrég újból jártunk ugyanabban az is­ kolában, hogy a szexualitás pszichológiai ol­ dalairól beszélgessünk a gyerekekkel. A pe­ dagógusok kérésére mentünk oda, amit én nagyon pozitív dolognak tartok. Az ötödikhatodikosokkal, illetve a hetedik-nyolcadi­ko­ sokkal, ezen belül a fiúkkal és a lányokkal kü­ lön találkoztunk. El kell mondanom, hogy egy­ részt a gyerekek szívesen kérdeztek, más­részt olyan kérdéseket tettek fel nekünk, amelyekbôl látszik, hogy gondolkodnak a dol­ gokon. Voltak ezek között meglepô kér­ dések is, például hogy „mi van akkor, ha egy férfit elcsábít, és arra használ egy nô, hogy teherbe essen?”. Azt azért hozzá kell tennem, hogy ez egy az átlagosnál színvonalasabb, kiemelt iskola volt, ahol egyrészt a tanárok foglalkoznak az­ zal, hogy ebben a témában is segítsék a gyerekeket, másrészt a szülôk is jobban oda­ figyelnek rájuk. Szóval, ez egy más csoport, mint akik valamilyen probléma miatt ide ke­ rülnek a rendelôbe. Önök szerint melyek azok a változások a körülöttünk lévô világban, amelyek ide

27

vezettek: hogy a pozitív önértékeléshez korai, sokszor érzelem nélküli szexre van szükség? Rigler Ilona: Nagyon felgyorsult a világ. A várakozás, annak lehetôsége, hogy nem kap­ hatunk meg azonnal valamit, hanem várnunk, vágya­koz­nunk kell rá, nagyon kiment a divat­ ból. Hogy egy teljesen hétköznapi példát mond­ jak: az öt­ éves gyerektôl a nagymama korúig min­ denki hordja magával a „cumis­ üveget”, úton útfélen iszik, operában, isko­lá­ ban, bárhol, bár­ mikor, mert ma már nem tudunk várni. Fohn Márta: Szerintem az akceleráció egy nagyon fontos dolog. A fiatalok sokkal ha­ marabb érnek, mint régebben, de ez az érés nem egyenletes. Érzelmi érésük sokkal las­ súbb, mint a biológiai. Érzelmi életük, önér­té­ kelésük nagyon elmarad biológiai fejlettsé­ gük­tôl, és tapasztalatszerzésre sincs idô. Rá­ adásul a drogok nagyon felerôsítik az ösztö­ nöket, az azonnali kielégítés igényét. Ugyan­ akkor az akceleráció azt is jelenti, hogy kont­ rollálatlanul magukra döntenek olyan infor­

28

má­ ciókat, amelyekkel valójában még nem tud­ nak mit kezdeni, mert éretlenek és ta­ pasz­ talatlanok hozzá. A pornóra gondolok. Filmekre, internetrôl letölthetô szörnyû dol­ gok­ra. És ez a pornó beszélgetéseik, társal­ gásaik fontos témája. Zibolen Ágnes: Így van. Engem nagyon meg­rendített, amikor elôször szembesültem azzal, hogy például bárki által elérhetô te­le­ víziós csatornákon a szexualitásnak milyen naturalisztikus oldalait lehet látni. A gyerekek látják, hogy mi mindent és hogyan lehet csi­ nálni, miközben valójában az egészrôl nem tudnak semmit, és személyiségük is teljesen éretlen. Fantáziálnak, azt gondolják, hogy az a nagy dolog, ha valaki képes ilyenekre. Az a képzetük támad, hogy az emberi test csupán egy tárgy, tárgy a másik ember teste, és tárgy a sajátja is. Valahogy tárgyiasult az ér­ tékrend, a megszerzés, ugyanakkor az érzel­ mek fontossága háttérbe szorult. Ma a gyerekek nem visznek pornólapokat az iskolába, és nem a pad alatt nézegetik ôket, hanem az internetes közösségi oldalakon azon­ nal megosztják egymással ezeket a „cso­dákat”, tehát az „információk” átadása is nagyon felgyorsult. Freud után szabadon úgy fogalmaznék, hogy polimorf, amorf szexuális fan­ táziával rendelkeznek, aztán megreked­ nek azon a szinten. Az élmény ugyanis fel­ erôsödik a fejükben, de közben az informá­ ciók rendezetlen kuszasága megmarad. Szerintem a mai gyerekek többsége nagyon nehéz helyzetben van. Sem a szülôknek, sem a tanároknak nincs idejük arra, hogy fog­ lalkozzanak velük, hogy megadják szá­ muk­ ra az igazi önértékelés kialakulásához szükséges visszajelzéseket, ezért gyakran csak a korai szex árán tudják igazolni, hogy ôk „valakik”. Elôfordult, hogy egy fiatalt az öngyilkossági gondolatig elvitt az, hogy a Face­bookon egy napig nem jelezték vissza, hogy ô kapcsolatban van, pedig szerinte már 24 órája abban volt. Egyik oldalon tehát meg­ találjuk az önigazolás keresésének ezt a döb­benetes módját, az „én nem vagyok fon­ tos, hogyan lehetnék az” kérdést, a másik ol­

dalon pedig azzal találkozunk, hogy ugyan­ úgy arra vágynak, hogy szeressék ôket, és hogy szerethessenek valakit, mint a régebbi generációk tagjai. Ôk is tudnak szerelmesek lenni, szerelmi bánatban szenvedni. Fohn Márta: Amellett, hogy a szexuális in­ formációk feldolgozására nincs lehetôség, azt látjuk, hogy a szülôk gyakran semmilyen szinten nem készítik fel erre a gyerekeiket. Találkoztam például sok olyan lánnyal, akik­ kel még a menstruációról sem beszélgetett a mamájuk, akik eldugták a véres bugyijukat, és kétségbeesve próbáltak segítséget találni, mert azt hitték, betegek. És találkoztam nem egy olyan esettel, hogy amikor a lány terhes lett, anyjával ámokfutásba kezdtek az ese­ mény utáni pirula megszerzéséért. Az egész olyan rémületes történetté vált, hogy nem­ igen számíthatunk arra, hogy ezek a lányok normális szexuális életet tudnak majd élni. Rigler Ilona: Gyakran a szülôk azért nem be­ szélgetnek ilyesmikrôl a gyerekeikkel, mert azt gondolják, hogy még korai. Hogy egy 9-10 éves gyerek még „kicsi”. Pedig muszáj

lenne, mert mire észbe kapnak, addigra a gye­­­­­­­rekek feje már tele van mindenféle buta­ sággal. És a jól elraktározott téves informá­ ciókat már alig lehet korrigálni. A gyerekek azt hiszik el, amit elôször hallanak. Az anya szinte hiába mondja, hogy „három gyereket szültem, hidd el, egyik sem a köldökömön jött ki”. A gyerek nem hiszi el. Üveges Tamás: Az elmondottaknak rész­ ben ellenére, részben azok következtében mi abban a bizonyos iskolában sok, a szexu­

29

alitást érintô szorongással és félelemmel ta­ lá­l­koztunk. Kiderült például, hogy a fiúk szá­ má­ra probléma, hogy hogyan kell udvarolni, melyek a kapcsolatépítés lépcsôfokai. Nem tudnak errôl szinte semmit. Most virágot vi­ gyek? Vagy verset írjak? Zibolen Ágnes: Én fontosnak tartom, hogy régen voltak úgymond elôhuzalozott élet­sza­ kaszok. Amikor például valaki elérte a 18-20 éves kort, el kellett indulnia afelé, hogy csa­ ládot alapítson és tartson fenn. A felnôtt élet elérése egy inspiráló cél volt. Voltak tehát cé­ lok, és a célok elérésének volt jutalma. Ma ez nagyon visszaszorult. Gyakran egy 30 éves fiatal ugyanolyan gyerekstátuszban van, mint­ ha 8 éves lenne, mert sokáig tanul, mert nem tud elhelyezkedni stb. A gyerekekre való oda nem figyelés egyik következménye az elvá­ rá­ sok hiánya. A gyerekek egyszerûen nem nô­nek fel. Természetesen vannak olyan csa­ ládok, amelyekben meg túlzott elvárásokat támasztanak, mert a szülôk úgy érzik, hogy a gyerek a riasztó világ kihívásainak csak így

30

tud majd megfelelni. Ennek is lehetnek pszi­ cho­lógiai következményei, csak persze má­ sok. Mi a helyzet a nem kívánt terhességtôl vagy a fertôzésektôl – AIDS, hepatitisz, nemi betegségek – való félelemmel? Az ezektôl való szorongás nem lengi körül ezt a „gátlástalanságot”? Fohn Márta: Szerintem nem. Ösztönszerûen cselekszenek, csak az itt és most a fontos. Rigler Ilona: Azt viszont nagyon jól tudják, hogy milyen terhességi tesztet kell vásárolni, és hogy sürgôsen nôgyógyászhoz kell menni. Zibolen Ágnes: Nagyon érdekes, hogy ha a bajban a lányok nem ismerôshöz, hanem any­jukhoz fordulnak, gyakran azt látjuk, hogy az anya letolja a lányát, majd segít, és utána nem történik semmi. Nem beszélik meg, hogy ez miért történhetett meg, és nem be­ szélik meg a „hogyan tovább”-ot sem. Még annyira sem, hogy a mama fogamzásgátló tab­letta szedését javasolná a lányának. Nem­ régen hallottam egy amerikai felmérés ered­ ményét, amely szerint ha egy fiatalnak 16 éves kora elôtt már több mint 6 szexuális part­nere volt, akkor 25 százalékkal nagyobb esélye van arra, hogy késôbb valamilyen hu­ mán papilloma vírus okozta rákja, szájüregi-, gége- vagy méhnyakrákja legyen. Fontos te­ hát a felvilágosítás is, hiszen a HPV bizonyos fajtái ellen már létezik oltás. Üveges Tamás: A fertôzésektôl vagy a ter­ hességtôl való félelemmel nemigen találko­ zunk. A kamaszokban nagyon erôs az ún. sérthetetlenségi attitûd, vagyis az „engem nem érhet baj” illúziója. Mindenkivel min­den­ féle elôfordulhat, de velem aztán nem. Találkoznak-e a rendelôben ennek a fajta – feltehetôen gyakran örömtelen – szex­ nek a következményeivel? Kap­cso­la­ti za­ varokkal, frigiditással, impotenciá­val? Fohn Márta: Arra a kérdésre, hogy miért jó a szex, a kamaszok gyakran úgy válaszolnak, hogy azért, mert „mindenki csinálja, és aki nem, azt kiközösítik”. Nem beszélnek sem örömrôl, sem boldogságról, sem intimitásról.

Rigler Ilona: Ami az érzelmeket illeti: leg­in­ kább azzal találkozunk, hogy a szex azért jó, mert tiltott, mert valójában nem volna szabad. A közös élményt leginkább a szabályok át­ hágása jelenti. Zibolen Ágnes: Biztosan vannak és lesznek problémáik, de azt nem tudjuk, hogy ez a fia­ talok hány százalékát érinti. Nem tudjuk, hogy az az aranyos és kedves kis kamasz­ lány, aki bután belemegy abba, hogy „meg­ vegye” a fiút (és saját önigazolását) azzal, hogy idejekorán lefekszik vele, 5 vagy 10 év múlva sérült lesz-e szexualitását vagy ér­zel­ mi életét tekintve. De visszafelé vannak is­ mereteink: a mostani, húszas-harmincas éve­ ik­ ben lévô, borderline személyiség-szerve­ zô­désû, vagy gátlástalanul kapcsolatot kötô, majd azt ugyanolyan sebességgel szétverô fiatal nôk szinte mindegyikének volt olyan, na­gyon korai szexuális kapcsolata, amellyel akkor saját fontosságérzetét vásárolta meg. A páciensekkel beszélgetve találkozunk olyan­nal is, akit ha megkérdezünk, szokott-e lenni orgazmusa, olyan sebességgel vágja rá hogy „hát persze”, hogy pontosan tudjuk: so­ sem volt.

És most mondok egy furcsa dolgot. Ma na­ gyon divatosak a vámpír-történetek. A kama­ szok egyrészt az extrémitást keresik, más­ részt ezek a vámpírfilmek romantikusak, sze­ relemrôl, küzdésrôl, megszerzésrôl szólnak. Igaz, hogy véres mázzal és riadalommal van­ nak leöntve, de népszerûségük azt jelzi, hogy óriási igény alakult ki az érzelmek és a ro­ mantika iránt. Ebbôl pedig az következik, hogy elôbb-utóbb normalizálódni fog ez a világ. Szerintem a vámpírok népszerûsége ma egy próbálkozás a normalizálódás irá­nyá­ba. Bakos Júlia

BELLUNE PLIVA

ciproteron-acetát/etinilösztradiol

- aknés panaszok esetén - minimális, de biztonságos mennyiségű hormon tartalom

Minőségi fogamzásgátlók elérhető áron. Megfelelnek a magyar hölgyek elvárásainak.

31

Program a Magyar Társadalomért 10 év, 1500 helyszín, 8 millió vizsgálat – a számok tükrében ez Magyarország leg­ na­ gyobb egészségvédelmi szûrôprog­ ram­ja. Meg­mentett, hálás, kíváncsi pá­ci­ ensek – ez pedig mindaz, ami a számok mögött van. A TEVA által is támogatott program jelenleg olyan népszerû, hogy alig van szabad idô­pont, a szûrésre vá­ra­ kozókat a hosszú sorok és az idônként mostoha idôjárási körül­ mé­ nyek sem riaszt­ják el.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szûrôprogramja Dankovics Ger­gely

2010-2020

32

45 szakmai szervezet: cégek, civil szerve­ze­tek, állami intézmé­nyek fog­ tak össze, hogy lét­ re­ hozzák Magyar­ország átfogó egészség­vé­del­ mi szûrôprogramját. Fô céljuk egy olyan rend­ szer létrehozása volt, amely hos­szú távon is képes monitorozni a magyar lakosság egész­ségi állapotát. Szerették vol­na lehetôvé tenni, hogy bárki – kortól, lak­hely­tôl és fog­ lalkozástól függetlenül – meg­ismerhesse sa­ ját egészségi állapotát, illetve még idôben fel­ ismerhesse a megelôzés fon­tosságát. Ennek érdekében kezdetben 20, de ma már 27 vizs­ gálatot végeznek el min­den­kinél. Ezek között szív- és érrendszeri vizsgálatok, laborvizs­gá­ latok (vércukor-, ko­ lesz­ terin-, húgysavszintmé­ rés) szerepelnek, de van szemfenék-, szem­ nyomás-, vagy hal­ lás­ vizsgálat is. „A gya­korlati protokollt úgy állította a szû­rô­prog­ ram szakmai és koor­ di­ nációs bizottsága, hogy legyenek benne át­fogó vizsgálatok, és hogy a látogató, akinél ezeket elvégzik, képet kapjon saját egész­ségi állapotáról” – mondta el Dankovics Ger­gely, a program igazgatója. Ezután az összes vizsgálati eredmény egy

112 oldalas „Egész­ségkönyvbe” kerül, amit a látogató azonnal kézhez is kap. Ezzel ke­res­ heti fel a kamion elôtti területen az „életmód sátrakat”, ahol az eredmények ismeretében konkrét, személy­ re szóló tanácsokkal látják el az illetôt, és megismerheti a prevenciós lehetôségeket. Az egészségkönyv akkor is hasznos lehet, amikor a megszûrt beteg fel­ ke­ resi a házi­ or­ vosát, hogy az esetleges gyógy­kezelésrôl egyeztessen. A szakember szerint az elsô pillanattól nyil­ vánvaló volt, hogy a program népszerû. A szûrôkamiont még azok is szívesen felkere­ sik, akik egyébként nem szánnak idôt ilyes­ mire. „Elôfordult, hogy egy olyan férfi kereste fel a kamiont, aki azt sem tudta, hogy hívják a háziorvosát. De, mivel a kamion majdnem „házhoz ment”, és az utcából mindenki el­ ment, hát ô is megcsináltatta a szûréseket. Kiderült, hogy baj van, úgyhogy gyorsan ki­ derítettük, ki a háziorvosa – szóval elindult egy folyamat, hogy egyáltalán foglalkozzon az egészségével” – meséli Dankovics Ger­ gely. A szakember nem egyszer látta már a kamiont „mûködés közben” és tapasztalta, hogy az emberek türelmesen várják a soru­ kat, akár a dermesztô hidegben, akár a ful­ lasztó hôségben. „A kamion eljut az önkor­

mányzati programokra, a kiemelt fesztivá­lok­ ra, egészségnapokra, de szûrjük a multina­ cio­nális cégek munkavállalóit, és elindultak a hallgatói szûrések is az egyetemeken. Vagy­ is úgy választottuk ki a helyszíneket, hogy a lehetôség tényleg mindenki számára elérhe­ tô legyen. Azokat is igyekszünk megszólítani, akik már nem tudnak bejutni a kamionba – számukra az életmód sátrakban van lehetô­ ség tájékozódni a megelôzésrôl, ott kaphat­ nak életmódtanácsokat.” Természetesen a program nem csak azok számára hasznos, akik ekkor szembesülnek saját egészségi állapotukkal. Az adatok – szi­ gorúan anonim módon – egy adatbázisba ke­rülnek. „Az adatok feldolgozását, értéke­lé­ sét egy külön statisztikai csoport végzi. Az eredményeket népegészségügyi konferen­ cia keretében ismerhetik meg a bizottságok. Az összefüggésekbôl, elemzésekbôl gyö­ nyö­­rû szépen látszik, hogy a vizsgált popu­ lációra vonatkozóan milyen irányba is halad a magyar lakosság egészségi állapota” – állapítja meg Dankovics Gergely. Az Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program alelnöke szerint például feltûnô, hogy a magas vér­ nyomás és a cukorbetegség szinte minden csoportot érint, de a legfrissebb adatok sze­ rint a látás- és hallásromlás is növekszik. A program indulása óta, tehát az elmúlt két és fél évben több mint 400 helyszínen tel­je­ sített szolgálatot a kamion, a programon, te­ hát a szûrésen és a tanácsadáson összesen több mint 132.000-en vettek részt. Ebbôl majd­­ nem 70.000 embernél végezték el a szûrést, ami közel kétmillió vizsgálatot jelent.

De Dankovics Gergely szerint elsôsorban nem ez igazolja a kezdeményezés sikerét, létjogosultságát. „A mi dolgunk a szûrés, de aki eljön, az olyan impulzusokat kap, ami se­ gít tudatosítani, hogy mit tehet ô maga az egészségéért. Az a fontos, hogy eljusson idá­ ig, hogy ki tudjuk szûrni, hogy 18-as cukra van, amirôl korábban nem is tudott, így nem is foglalkozott vele. Ha a szûrés hatására el­ megy a háziorvosához, ha ennek hatására elkezdôdik a kezelés, akkor már sikeres volt a program. De van visszacsatolás is – igaz, leginkább a cégeknél, ahol sokszor már hoz­ zák az elôzô eredményeket. Így az is kiderül, hogy például milyen javulást eredményez, ha valaki leteszi a cigit”. Dankovics Gergely sze­ rint az ilyen sikerekben nagy szerepe van az olyan partnercégeknek, mint például a TEVA. „A részt vevô cégek számára elsôsorban a társadalmi felelôsségvállalás a fontos, de mi is köszönettel tartozunk nekik, hiszen partne­ reink nagyon sokat segítenek”. Kovács M. Veronika

33

London 2012

Visszajátszás Risztov Éva olimpiai aranyérme

Három éve minden nap belehal az edzésekbe. Egy éve érzi, hogy képes meglepni a világot, és felállni a dobogó tetejére. Amíg mi, nézôk kiabálva szorítottunk érte, ô már tudta, hogy megvalósította a gyerekkori álmot: olimpiai bajnok lett, ráadásul édesanyja szeme láttá­ ra. Risztov Éva nemcsak a 10 kilométeres táv, de az akarat és a kitartás bajnoka is lett.

34

Az elmúlt pár hétben már annyi mindent meg­­ kérdeztek és leírtak róla, hogy maga sem tudja, hányszor mesélt arról a szûk két óráról, amit a Hyde Park tavában töltött, rajtcél gyôzelmet aratva. Laikus szemmel szinte érthetetlen, hogy lehet ennyit és így úszni, de ô szinte nem is érti a kérdést. „Erre ké­szül­ tem” – mondja. „Hol vagy, anya? Ugye látod, hogy nyertem?” – kérdezte, amikor kijött a vízbôl, alig négy tizedet verve a másodikra. Miközben egy or­ szág kiabált a képernyôk elôtt, ô már rég biz­ tos volt magában: „Az a négy tized azért volt négy tized, mert rosszul nyúltam be, egyéb­ ként fél testhosszal vezettem, úgyhogy én nem éreztem annyira szorosnak a befutót, mint amennyire az eredmény mutatta. Ami­ kor beértünk, már biztos voltam benne, hogy nyertem, és már a hajrában tudtam, hogy gyôzni fogok. Ennek ellenére most, hogy visszanéztem az utolsó perceket, tényleg nagyon izgalmas volt, nem lettem volna a nézôk helyében.” Igaz, ez a nézôk részérôl kölcsönös, mert kevés ember vállalkozna arra, hogy 19 fokos

London 2012

Fotó: Máthé András

vízben (ami még kézmosáshoz is hideg), hul­ lámok és a szó szoros értelmében csipke­ lôdô, könyöklô versenytársak között két órán keresztül teljes erôbedobással ússzon. Amit viszont csak kevesen tudtak: Éva tudatosan választotta azt a taktikát, hogy az egész ver­ seny alatt a mezôny elôtt úszik. Nem akart küzdelembe keveredni a többi versenyzôvel, annak ellenére, hogy tudta, ezzel kockázatot vállal: „A hosszútávúszás bizonyos szem­ pont­ból hasonlít az országúti kerékpáro­zás­ ra: itt is sokszor cserélôdik a sorrend, a ver­ senyzôk taktikáznak, és csak a hajrában dôl el minden. Úgyhogy tisztában voltam vele: ha képes vagyok megcsinálni, akkor nagyot nyerek, ha rosszul mérem fel az erô­met, az bukás lesz. A többi „nehezítô körül­ mény” kevésbé zavart: az edzéseken min­ den nap 18-20 kilométert kell úsznom, úgy­hogy szinte felüdülés, ha „csak” 10 km a táv. A víz pedig mindenkinek egyformán hideg, de mivel én gyerekként, Hódmezôvásár­helyen nyitott me­­ dencében, hideg vízben edzettem, megszok­ tam a dolgot.” A siker, persze, nem ott és nem akkor kez­dô­ dött, amikor Éva vízbe ugrott, de még csak nem is ott, amikor – a mentális tréner taná­ csára – egy lepedôre rajzolta a Hyde Park tavát. Ehhez a sikerhez rengeteg lemondás és fájdalom kellett. „Lemondtam, és lemon­ dok – vallja be az úszónô –, de ezért érde­ mes volt. Rossz megközelítés az, hogy a si­

35

az edzések azért vannak, hogy az ember meg­haljon. Én a mai napig úgy járok edzés­ re, hogy ha nem halok bele, akkor magamba kell néznem: mindent megtettem?” Arra a kérdésre, hogy szabad-e feladni az álmokat, így felel: „Soha nem szabad feladni. Ha valaki régóta csinálja, menjen el pihenni, és akkor jöjjön vissza, amikor már újra sze­ reti az úszást, és úgy érzi, újra van ereje hoz­ zá.” Ô most úgy érzi, sokkal több ereje van, mint amikor ideiglenesen abbahagyta az úszást, és a tény, hogy olimpiai bajnok lett, még inkább erôsíti: „Meg fogom mutatni, hogy felnôttem ehhez a feladathoz. Bizo­nyí­ tani fogom, hogy máskor is képes vagyok felállni a világ tetejére.” Kovács M. Veronika

Fotók: MTI, AP, AFP

London 2012

kert nem lehet garantálni; ezt a sikert ma­ gam­nak garantáltam. Az elmúlt három évben, de kiváltképp az utolsó egy évben annyira hittem magamban, hogy kétségem sem volt: sikerülnie kell az aranynak. A felkészüléssel azokat is meggyôztem, akik fontosak a szá­ momra.” Éva beszélt arról is, milyen kevesen értik meg, mit is jelent élsportolónak lenni. Nem min­ denki tudja elfogadni, hogy az iszonyú mennyiségû munka, a soha véget nem érô edzések között kevés idô jut rá. „Az életem résztvevôi, a közvetlen barátaim nagyon se­ gítôkészek” – meséli. „Ôk pontosan tudják, mekkora fájdalommal jár, milyen komoly te­ her, mennyi erôt, idôt emészt fel. De ebbe az életbe csak nehezen fér bele a szerelem. Mér­legelni kell, mi a fontosabb: a sikert elér­ ni, vagy a pillanatnyi örömnek élni.” A mostanra sokak által ismert történet szerint a négyéves Risztov Éva példaképe Eger­sze­ gi Krisztina lett; tulajdonképpen a szöuli olim­ pia hatására kezdett el úszni. Arra voltam hát kíváncsi, London bajnoka mit mondana an­ nak a kislánynak, aki ôt választja példa­kép­ nek: „Legyen kitartó, szorgalmas, és higgyen magában. Tudja, mit miért csinál, tudja, hogy

36

37

ALAKI HIBÁS KÉSZÍTMÉNYEK

V

79

HATÉKONY MEGFÁZÁS ELLENI GYÓGYSZERCSALÁD, AMELYET A FÖLD LEGKITÛNÔBB LABORATÓRIUMA IHLETETT. A TERMÉSZET.

Magyarország új gyógyszercsaládja, amely meglepôen gyorsan enyhíti a megfázás és influenza tüneteit. Klinikailag bizonyított orvosi hatóanyagok és természetes eredetû összetevôk hatékony kombinációja.

TriActin Wick Citromízû por belsôleges oldathoz (Hatóanyagok: paracetamol, gvajfenezin és fenilefrin-hidroklorid), SymptoMed Wick Citromízû por belsôleges oldathoz (Hatóanyagok: paracetamol és fenilefrin-hidroklorid), VapoRub Wick Kenôcs (Hatóanyagok: racém kámfor, tengerparti fenyôbôl származó terpentinolaj, levomentol és eukaliptuszolaj), GuaifenoMed Wick 200 mg/15 ml méz- és gyömbérízû szirup (Hatóanyag: gvajfenezin), Sinex Wick Eukaliptusz 0,5 mg/ml oldatos orrspray (Hatóanyag: oximetazolin-hidroklorid), MedDex Wick 20 mg/15 ml mézízû szirup (Hatóanyag: dextrometorfán-hidrobromid), MedDex Wick 7,33 mg mézízû szopogatótabletta (Hatóanyag: dextrometorfán) VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ GYÓGYSZEREK Wick Pharma Zweigniederlassung der Procter & Gamble GmbH, Sulzbacher Strasse 40-50, D-65824 Schwalbach am Taunus, Németország Forgalmazó: Teva Magyarország Zrt., 1074 Budapest, Rákóczi út 70–72.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELÔORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

WICK_2012.07._006

Bemutatjuk a Wick gyógyszercsaládot!