2012. március. Férfiak figyelmébe Tavaszi bôrújulás. Gálameccs a szívünkért

2012. március

Férfiak figyelmébe Tavaszi bôrújulás

Gálameccs a szívünkért

1

Lényegében az alapoktól építette fel a Teva orvosi osztályát, amit a következô fél évben egy minden szempontból stabil szervezetté szeretne fejleszteni. Emellett továbbra is fontos számára a heti egy nap szakorvosi munka — a Debreceni III. Belgyógyászati Klinikán — és a hûség. Ô Dr. Barta Zsolt, a gasztroenterológus, aki jártas az immunbetegségekben is, és majd­nem egy éve a Teva Magyarország Zrt. orvosigazgatója.

Egy „régimódi” orvosból lett igazgató Rögtön a beszélgetés kezdetén „kibújik az or­vos belô­le”: a hideg miatt kicserepesedett kezem ellenôrzi, hogy az érdessé vált bôr lehet-e egy immunbetegség tünete. Persze semmi baj, úgyhogy megnyugtat és elnézést kér a „szakmázásért”, bár megemlíti, hogy egy kis Neogranormon azért jót tehet ilyen­ kor… Így csapunk bele a beszélgetés köze­ pébe, az egyetemi évekbe, ahonnan a III. Bel­ gyógyászati Klinikára vezetett az út; közel 20 évet dolgozott itt folyamatos munkaviszony­ ban. „A klinikáról azt érdemes tudni, hogy ez Magyarország egyik vezetô, immun­ beteg­ ségekkel foglalkozó centruma. Úgyhogy itt azok a belgyógyászok, akiknek van szeren­ cséjük ott maradni, akár kiváló immuno­ ló­ gussá is válhatnak” – mondja. A klinika sokat jelentett a számára, úgyhogy amikor felkérték, hogy hozza létre és ve­zes­ se a Teva Magyarország orvosi osztályát, az

embert próbáló új kihívás mellett is úgy gon­ dolta, hogy a gyakorló orvosi munkát sem kellene teljesen feladnia. „Ennek jegyében úgy egyeztünk meg a Teva Magyarország vezérigazgatójával, illetve a Teva Europe or­ vosigazgatójával, hogy kapok hetente egy szakmai napot. Láttak perspektívát a do­log­ ban: ôk is úgy vélték, hogy profitálhat abból a cég, ha naprakész szakmai információkat vagy kapcsolatokat tudok a Tevához hozni.” Annak érdekében, hogy az osztály az elsô pillanattól kezdve jól mûködjön, informá­ ciókra volt szükség, így a Teva európai szak­ mai vezetôin kívül más cégek orvosigaz­ ga­ tóival konzultált. „Egyelôre három orvos ta­ nács­adóm van, akik már korábban is mun­ka­ társaim voltak a Tevánál, csak más osztályo­ kon dolgoztak, nagyon jó szakemberek.” Az orvosi osztályon elég sokrétû munka folyik, a tudományos háttér biztosításától az

5

informálásig, szakmai képzésig sok minden tar­tozik hozzájuk. „Mi látjuk el a munkatársa­ kat orvosi információkkal, mi képezzük a kép­vi­selôket, akár egy új belépôrôl, akár egy régi munkatársról van szó. A gyógyszer­biz­ ton­ság­gal is foglalkoznunk kell, mert bár ez köz­vetlenül nem tartozik az osztály feladatai kö­zé, de rengeteg közös felületünk van. Ha ugyanis egy orvosnak valamilyen gyógyszer­ rel kapcsolatos észrevétele van, akkor ne­ künk kell azt megválaszolnunk. Vigyázunk ar­ ra, hogy semmi se kallódjon el, és létre­ hoztunk egy elektromos bejelentô felületet a Teva honlapján, amelyen keresztül szakem­ berek és laikusok egyaránt megoszthatják a tapasztalatikat, bejelenthetik az esetleges panaszokat. Ugyanezen az oldalon van le­he­ tôség orvosi információkat is kérni. Szóval, lényegében amióta elindultunk, próbálok irányt mutatni, megteremteni valamiféle átlát­ hatóságot, megtalálni a feladatok gazdáját, hogy bár különbözô terápiás területeken, de egységes stratégiával, felkészültséggel és tudományos háttérrel támogassuk a marke­ ting és az értékesítési osztályokat.” Természetesen az orvosi osztály a patiku­ soknak is segíteni szeretne, egyebek mellett abban, hogy ôk is hozzájuthassanak tudo­ mányos információkhoz. „Azt tapasztaltam, hogy az orvos-látogatók egészen más infor­ mációkat osztanak meg az orvosokkal, mint

6

a patikalátogatók a gyógyszerészekkel. En­ nek szakmai oka van, pedig valószínûleg majd­nem ugyanazok az információk érde­ke­ sek egy gyógyszerésznek is, mint egy gya­ kor­ló orvosnak. Ezért, ha a gyógyszeré­szek­ nek igé­nyük lenne arra, hogy ezeket a tudo­ má­ nyos, szakmai információkat megkapják, mi szívesen megtalálnánk ennek a módját. Barta Zsolt és az orvosi osztály munkáját mos­ tanában leginkább az a bizonytalanság nehezíti, ami az egész egészségügyet át­hat­ ja. Ennek ellenére az orvosigazgató sze­ret­né elérni, hogy „fél év múlva már egy olyan, egy­ ségesebb és stabilabb orvosi osztály vé­gez­ ze a munkáját a Teván belül, ami a szak­em­ be­reknek, orvosoknak, ügyfeleknek egy­aránt megelégedésére szolgál”. A „szakmai napról”, vagyis a Debreceni Kli­ni­ kán végzett munkájáról nem szeretne lemon­ dani. Arra a kérdésre viszont, hogy gyakorló orvosként nem elfogult-e a Teva-termé­ kek­ kel kapcsolatban, szûkszavú udvariassággal válaszol: „Ez nem lenne fair. Az viszont tény, hogy fel tudom hívni a kollégák figyelmét bi­ zonyos Teva-termékekre, hiszen én nyilván másképp mondom el a legfontosabb infor­ mációkat, és ismernek annyira, hogy tudják, ôszintén cselekszem. A kollégáknak és az egész orvostársadalomnak fontos azonban tudnia, hogy ha Teva-gyógyszert írnak, akkor az világszínvonalú minôséget jelent költség­ hatékony áron, és kb. négyszer annyi hozzá­ adott értéket ad a magyar gazdaságnak, mint bármilyen import termék.” A debreceni klinikának köszönheti a fele­sé­ gét is, akinek két év után kérte meg a kezét, és „mire észbe kapott, elvittem Las Vegasba, teljes titokban, úgy, hogy senki más nem tudott róla, csak a szûk család”. Barta Zsolt késôn nûsült: 44 éves volt, amikor rászánta magát. Akkor viszont megadta a módját: „egy nyitott, piros Mustanggal haj­ tot­ tunk végig a Las Vegas Strip-en a szer­tar­tásra, és mond­ hatom, fantasztikusan festett a fehér menyasszonyi ruhájában.” Kovács M. Veronika

Lisztérzékenység, laktózérzékenység:

avagy bevegyem, ne vegyem…

Mi is az a lisztérzékenység? A lisztérzékenység, más néven cöliakia vagy „gluténszenzitív enteropatia”, az egyik leggya­ koribb (auto-)immun betegség. Magyaror­ szá­­ gon kb. minden századik embert érint, gyakran egész családokat, de sajnos csak az esetek kis hányada kerül felismerésre. A közhittel szemben nem egyszerû étel-into­ lerancia, és nem is allergia, hanem öröklött; genetikai alapon, provokáció hatására (a bú­ za, rozs, ill. árpa glutén-fehér­jéinek fogyasz­ tásával) kialakuló valódi auto­ immun beteg­ ség, ami a vékonybél gyulla­ dásával és így bolyhainak pusztulásával jár, de számos egyéb szervet is érinthet. A be­tegség vál­to­ zatos klinikai formákban jelent­ kezhet: a kli­ nikai kép a súlyos, teljes fel­szí­vódási zavartól a tünetmentességig változ­ hat. Bizonyos gé­ nek hordozása szükséges a betegség kiala­ kulásához, de hogy pontosan mi indítja el a manifeszt betegséget, az máig nem ismert. A klinikai tünetek a gluténfogyasztás meg­ kezdése után bármely életkorban és mind­­ két nemben jelentkezhetnek, bár a betegek több­­ sége nô. A páciensek többnyire enyhe emésztési panaszok, fáradékonyság miatt fordulnak elôször orvoshoz, és a leggya­ ko­ ribb klinikai megjelenési forma napjainkban minden életkorban a laktóz emésztési zavara és a vashiány, illetve gyerekeknél fejlôdési zavarok is elôfordulnak. Érdekes módon a betegek jelentôs részének nincs emésztô­ szer­ vi tünete, a betegség más problémát

8

okoz: bôrbetegség, idegrendszeri betegség, máj-, ill. vesebetegség, csontritkulás, vérsze­ génység, infertilitás, daganatos betegség, im­ munhiány vagy második autoimmun beteg­ ség (1-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigy­ betegségek, Sjögren szindróma) egyaránt elôfordulhat, ezért a kivizsgáláskor ezekre is figyelni kell. A kifejezett felszívódási zavarral járó forma gyakoribb a fiatal gyermekeknél és nôknél szülés után, de a betegség ko­ molyabb klinikai panaszok nélkül is hosz­ szabb ideig, akár évtizedekig fennállhat. A diagnózis felállítása különös körültekintést igényel, mert életre szóló kezelési indikációt jelent. A bizonyításhoz a vékonybélbôl tör­té­ nô mintavétel és a szövettani vizsgálat alap­ vetô, de egy speciális laborvizsgálat (vér­vizs­ gálat) is szükséges hozzá, ill. kétes esetben akár a genetikai vizsgálatot is elvég­ zik. Alap­vetôen a „gyógymód” az élethosszig tar­ tó diéta: amennyiben nem jut glutén a szer­ vezetbe, a kórfolyamat önmagától leáll, a be­ tegségi tünetek pedig megszûnnek. Azoknál, akik nem reagálnak a diétára, az autoimmun betegségekben alkalmazott gyógyszereket alkalmazzuk, ill. szükség lehet a következ­ ményes hiányállapotok rendezésére is. Minden esetben ajánlatos az információ ké­ rése, de a Teva által forgalmazott készít­mé­ nyek gyakorlatilag gluténmentesek, ezért bi­z­alommal fogyaszthatják a lisztérzékenyek is (a Revalid kapszula kivételével).

Mi is az a laktózérzékenység? A laktózérzékenység rendkívül széles kör­ ben elterjedt állapot, de nem „betegség”, és nem is allergia. A világ lakosságának na­ gyob­bik fele érintett; csecsemôkortól felnôtt­ korig bárki lehet laktózérzékeny. Európában akár minden 5-10. emberre jellemzô, hogy nem tudja megemészteni a tejtermékben lé­ vô tejcukrot, a laktózt, amely nemcsak a tej­ termékekben van jelen, hanem számos más élelmiszerben, így például a felvágottakban is megtalálható, de még a gyógyszerek egy része is tartalmazza. Ezért is érdemes az élelmiszereken, ill. gyógyszeres dobozokban a tájékoztatót elolvasni (még a hasmenéskor javasolt széntabletta is tartalmazhat laktózt…). Más kérdés, hogy a laktózszegényként árult élelmiszer — a fo­gyasztó egyedi tûrôképes­ ségétôl függôen — is okozhat problémát. Mert mi történik a táplálékkal bevitt tejcu­kor­ ral? A laktóz lebontásához laktáz enzim szükséges, ami a vékonybél falában terme­ lôdik. Az elégséges enzimtermelôdéshez az öröklött tényezôk mellett viszont ép vé­kony­ bél-nyálkahártya szükséges. A felnôttek je­ len­ tôs részében az enzim aktivitása a 3–5. életévtôl fokozatosan csökken, és 20 éves korban már csak egytizede a csecse­ mô­ korban kimutathatónak. Másodlagos laktóz­ intoleranciáról akkor beszélünk, ha a vé­kony­ bél nyálkahártyája károsodik, és ezért nincs elég laktáz enzim az emésztéshez. Ha a bélnyálkahártya regenerálódni tud, újrater­ melôdik a laktáz enzim, és a beteg megint képes tejterméket fogyasztani, de csak any­ nyit, amennyi laktáz van a szervezetében a lebontásához. Ha többet fogyasztanak, újból puffadnak s megy a hasuk, mert az emész­ tetlen tejcukor vizet „szív” a bélbe. A laktózintoleranciában szenvedôknél gyakori a gyo­ morgörcs, a puffadás, még akkor is, ha elôre savanyított, vagyis lebontott tejcukrot tartal­ mazó tejterméket esznek, például joghurtot, kefirt stb. Ilyenkor a lebontatlan tejcukor er­je­ désnek indul a bélben, melytôl miha­ma­rabb szeretne megszabadulni a szervezet. A laktózérzékenységet a gyakorlatban a be­ teg tünetei alapján és terheléses próbával igazoljuk: hagyományosan laktózt itatunk a beteggel, és bizonyos idô eltelte után meg­ mérjük vércukorszintjét. Ha megfelelô mér­

ték­ ben megemelkedik, akkor meg tudta emész­teni a laktózt, azaz nem tejcukorér­zé­ keny, ha viszont csak kevéssé, vagy egyál­ talán nem nô, akkor valószínûleg az. Emellett típusos esetben klinikai választ ka­ punk (hány­ inger, görcs, puffadás, hasmenés, fel­ fúvódás). Mérhetô még a kilélegzett leve­gô hidrogéntartalma: amennyiben a laktózt nem emészti meg a beteg, akkor bélrend­ szere baktériumai bontják le, melynek során hid­ rogént termelnek. Fontos, hogy számos más, hasonló tünetekkel járó kórképet is ki kell zárni a kivizsgálás alkalmával, mert a pa­na­ szok nem mindig egyértelmûek. Ha már tudja magáról valaki, hogy laktóz­ érzékeny, a legegyszerûbb gyógymód a dié­ ta: a tejtermékek kerülése, illetve egyéni tû­ réshatár szerinti fogyasztása. Nem szabad el­felejteni, hogy számos gyógyszer vivôanya­ gaként laktózt használnak, így erre is figyelni kell. Az eredményes diéta kulcsa egyébként a mértékletesség, ami vonatkozik a mennyi­ ségre és a fogyasztás gyakoriságára is. Meg kell nézni, mivel pótolhatók a tejtermékek egyes alkotórészei. Például a tojás is kiváló kalciumforrás lehet, ill. számos más létfon­ tosságú tápanyag megvan a többi élelmi­ szer­ben, húsfélékben, gyümölcsökben, zöld­ ségekben, pékárukban is. Jó tudni, hogy vég­ szükség esetén használható a bontóenzimet tartalmazó rágótabletta, amivel emészt­ he­ tô­ vé válik a tejcukor. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy egy­ re több embert érint a lisztérzékenység, na­ gyon sok a laktózérzékeny, és sokan közülük úgy gondolják, hogy allergiásak bizonyos anyagokra, érdemes tehát tisz­tában lenni az­ zal, hogy mit tartalmaz­ hat­ nak pl. a gyógy­ szerek, elolvasni a tájé­koz­tatót, megkérdezni a kezelôorvost vagy a gyógyszerészt. Hasz­ nos információk találhatók errôl a Gyógy­sze­ részeti és Egész­ ségügyi Minôség- és Szer­ vezetfejlesztési In­ tézet honlapján, a http:// w w w. o g y i . h u /d y n a­m i c / l a k t o z _ g l u t e n _ benzoat20111104.xls oldalon. A listában eset­­ leg nem szereplô ké­ szítmények laktóz, glu­ tén és benzoát tartal­ mával kapcsolatban a [email protected] e-mail címen is lehet érdeklôdni. Dr. Barta Zsolt

9

A kiutat magunknak kell megkeresnünk

,,Marketing, public relations és reklám a patikákban” téma­ körben rendeztek szim­ póziumot Budapesten február közepén. Ezen tartott többek között elôadást a fenti címen Dr. Simon Kis Gábor gyógy­ szerész, egyetemi docens (Corvinus Egye­tem, Közgazdasági Továbbképzô Intézet). Elôadásának szakmai hátterérôl, illetve céljáról kérdeztük. A gyógyszeripari és kereskedelmi ágazat ellen összehangolt, európai szintû támadás folyik jó ideje. Az ok nyilvánvaló: az egyes kormányzatok igyekeznek visszafogni az ál­ lami ráfordításokat ebben a szektorban, tehát az egészségügyben, és ezen belül a gyógy­ szerellátás területén is. Az elsôszámú célpont a gyártókon keresztül a gyógyszergyártás maga. A kormányok fô érve ezen a területen az, hogy a gyógyszergyártók a többi ágazathoz képest arányta­ lanul sokat költenek marketingre. Elérheti az összes költség 20-25%-át, mely szerintük in­ dokolatlanul és megengedhetetlenül magas, ugyanis aránytalanul megnöveli a készítmé­ nyek árát. Csakhogy egy meglehetôsen telí­ tett európai piacon az a szereplô, aki a mar­

10

ketinget visszafogja, az menthetetlenül kiszo­ rul, és veheti a kalapját. Ez tehát nem járható út a gyártók számára. Az összköltségek csök­ kentése érdekében viszont e helyett a kutatás-fejlesztés költségeit fogják vissza, amelynek következtében Európa évrôl-évre egyre kevesebb innovatív gyógyszerrel ké­ pes elôállni. Ennek a tevékenységnek a súly­ pontja mára már szinte teljesen áttevôdött az Egyesült Államokba, ahonnan azután a mé­ regdrágán elôállított új gyógyszereket Euró­ pa is kénytelen megvenni horribilis árakon. Az európai egészségügyi kormányzatok így hiába sanyargatják az árak csökkentésével a gyártóikat, hiszen végül is az összkiadásaik a gyógyszerellátásban mégiscsak növeked­ nek. Úgy látom tehát, hogy ezen a területen

az Unió zsákutcába fordult, és bizony a KGST jut róla az eszembe… Elnézést, de amennyire én tudom, az in­ novatív gyógyszergyártás egyéb okok­ból is visszaesôben van, például, hogy az egy­re szigorodó elôírások miatt még to­ vább nônek a kutatások és az új, haté­ kony szerek elôállításának eddig is tete­ mes költségei. Persze, mert ezeknek a kutatásoknak a zö­ me ma is az általam heurisztikusnak nevezett módszer segítségével történik: ennek lénye­ ge, hogy elôveszek egy csomó molekulát, elkezdem ôket próbálgatni, aztán egyszer csak „Heuréka!”, találtam valamit, ez jó lesz erre vagy arra, gyógyszer lehet belôle. Az eljárás ôsét jellemzôen egy német-japán ket­ tôs alkalmazta, amikor annak idején elôvettek egy csomó szintetikus festéket, és megnéz­ ték, hogy nincs-e valamelyiküknek gyógyító hatása — na, így született a híres Salvarsan, az elsô hatásos szer a szifilisz kezelésére. Akkor ez rendben is volt, csak hát hogy ez még ma is nagyjából ilyen alapokon megy, az már korántsem természetes, és ennek következménye, hogy az ûrkutatás mellett a gyógyszerkutatás az egyik legdrágább dolog a világon. Hiszen ugyanakkor az még nem jelent semmit, hogy egy vegyület hatásos: a gyógyszerhez vezetô hosszú úton számtalan olyan pont található, amelynél a jelölt vegyü­ let elvérezhet, mert valamilyen kritériumnak nem képes megfelelni, tehát végül is nem alkalmazható a gyógyászatban. Visszatérve azonban a szektort érintô euró­ pai támadásra, ez természetesen nem csak a gyártókat, hanem a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmi forgalmazókat, a patikákat is érinti. Az európai kormányok egyöntetû törekvése, hogy megfogják, leszorítsák az árakat, illetve az ágazatra érvényes árréstömeget. Ennek az egyik legelterjedtebb esz­ köze az, hogy az árrés nem lineárisan emel­ kedik, hanem degresszív, vagyis a drágább gyógyszernél egyre csökken. Az e mögött levô, gyakran hangoztatott filozófia az, hogy ez által az olcsóbb gyógyszerek forgal­ ma­

zására ösztönzik a nagykereskedôket és a gyógyszertárakat is. Csakhogy nem a keres­ kedôkön és a patikusokon múlik alapvetôen, hogy melyik gyógyszerbôl mennyi fogy, ha­ nem ez, hogy úgy mondjam, az orvosok tollá­ ban van! Miközben a drágább gyógyszerek esetében a gyógyszertárak a potenciális be­ vé­tel egyre nagyobb hányadától esnek el a csökkenô árrés következtében. A kormányzatok másik, még egyszerûbb és még drasztikusabb kiadáscsökkentô mód­ sze­re az, hogy fokozatosan elveszik a tá­mo­ gatást a gyógyszerektôl, egyre kevesebb készítményt támogat az állam, illetve a tár­sa­ dalombiztosítás. Vagyis a rászoruló betegek­ nek adott esetben meg kell fizetniük a drága gyógyszerek teljes árát — ha egyáltalán ké­ pesek rá —, miközben azt halljuk, hogy mi­ lyen fontos az ô gyógyításuk. Egy következô eszköz a generikus programok erôltetése, hiszen az állam ezzel megint csak spórolni tud a gyógyszerköltségeken, és nemcsak köz­vetlenül, hanem azáltal is, hogy az origi­ nális készítmények gyártóit is az árak csök­ kentésére kényszeríti a sokkal olcsóbb ké­ szít­mények favorizálásával. Ez utóbbi – a csökkenô árak – azért a betegek érdekeit is szolgálhatja, nem? Ahogy mondani szokták, az ördög a rész­le­ tekben lakik. Nagyon ravaszul tudnak mû­ köd­ni ezek a generikus programok. Vegyük például az úgynevezett hatástani csopor­tok­

11

kal kapcsolatos szabályozást. Mondjuk, az adott hatástani csoportba 5 gyógyszer tar­ tozik. Közülük a legolcsóbbra vonatkozóan állapítja meg az állam a támogatást, legyen ez 70%. Ha az egyszerûség kedvéért ez a gyógyszer 1000 Ft-ba kerül, akkor 700 Ft a támogatás, tehát a betegnek 300 Ft-ot kell érte fizetnie. A ravaszság ez után ott van a dologban, hogy a másik 4, ugyanebbe a cso­ portba tartozó készítmény támogatásánál nem a 70%, hanem a konkrét összeg, a 700 Ft lesz érvényes! Vagyis egy 2000 Ft-os gyógyszer nem 2000 mínusz 1400, azaz 600 Ft-ba fog kerülni, hanem 2000 mínusz 700, azaz 1300 Ft-ba. Azt is lehetne mondani, hogy Istenem, hát aki csak drágábban tudja adni a gyógyszerét, az magára vessen. Igen ám, csakhogy nem fel­ tétlenül reálisak az ilyen irracionális verseny­ ben kialakuló árak! Nálunk tavaly óta megy az úgynevezett vaklicit, amelynek az a lénye­ ge, hogy mindenki „vabankra” mond egy gyógy­szerárat, és egyszerûen az nyer, aki a legalacsonyabbat ajánlotta. Egyszerû, ugye? Hát nem, mert bejelentkeztek, és nyertek olyan gyártók is, akiknek egyáltalán nem volt meg a megfelelô felkészültségük, kapacitá­ suk az adott szer gyártására. Most ez ellen megpróbálnak — például korábbi forgalmi adatok alapján — mindenféle biztosítékokat, illetve szankciókat kitalálni, egyelôre nem

12

sok sikerrel. Eddig ráadásul háromhavonta vizsgálta felül az állam az egyes hatástani csoportok preferenciáit, most már majd csak félévente fogja megbolondítani az orvosokat és a betegeket azzal, hogy újra és újra másik szer lesz a legolcsóbb, vagyis arra kell át­ állítani szerencsétlen betegeket. Miközben azért a legolcsóbbak is szépen drágulnak, az emberek már azt sem tudják megfizetni. Ma­ gyarországon a gyógyszerforgalom most már jó ideje nem nô, hanem inkább stagnál. Igen, de erre az lehet a válasz, hogy már így is indokolatlanul sok gyógyszert fo­ gyasz­tunk… No, ez megint nagyon relatív. Ugyanis a gyógy­­ szerfogyasztást az egyes országokra vonatkozóan az egészségügyre fordított költ­ ségek százalékában adják meg. Nálunk ez relatíve magas, 20-25% körül mozog. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mi túl sok gyógy­ szert fogyasztunk, hanem sokkal inkább, hogy az egészségügyre gyalázatosan keve­ set fordít az állam! Milyen megoldási lehetôségeket lát eb­ ben a helyzetben? Egy régi történetben van a válasz. 1986-ban volt Ottawában Egészségügyi Világkong­resz­ szus, amelyen megszületett a jelszó: „Health Promoting Hospital”, vagyis egészségtámo­ gató kórház. Tehát, hogy az a legolcsóbb módszer az egészségügyben, ha az embe­ rek meg sem betegszenek! Ebben segít­het­ nek a kórházak-klinikák, hogy az emberek mi­ nél tovább egészségesek maradjanak. Csakhogy van itt egy kis baj: az orvosokat nem csak nálunk, hanem mindenütt a „fejlett” világban betegségre szocializálják! Még csak nem is a beteg emberre, hanem a betegség felismerésére és kezelésére. Ezért aztán ma is az a jelszó, hogy egészséges ember nincs, csak rosszul kivizsgált beteg. Tehát ha valaki bekerül a kórházba, akkor addig vegzálják a különbözô diagnosztikai eljárásokkal, amíg találnak nála végre valamilyen betegséget. A kórház tehát megmaradt betegséggyárnak, de jött a következô ötlet, hogy a körzeti orvos legyen az egészség gazdája. Na, képzeljük

el, hogy a napi negyvenöt betegbôl bejön a huszonnyolcadik, megkérdezi az orvos, hogy mi a panasza, mire ô azt feleli, hogy semmi – hát akkor felmerül a kérdés, van-e idô s energia ezzel az emberrel foglalkozni… A patikában viszont Magyarországon napon­ ta hatszázötvenezer ember fordul meg, akik­ nek csak egy része beteg. Van, aki másnak váltja ki a gyógyszerét, van, aki vitamint vagy popsikenôcsöt vesz. Ezeket az egészséges embereket a patikában meg lehet közelíteni azzal, hogy tessék az egészségére vigyázni. Úgy tûnik, hogy a nôk erre fogékonyabbak, tehát megértik például, hogy egy bizonyos élet­kor után hajlamosak a csontritkulásra, és ezért érdemes megelôzésként kalcium-ké­ szít­ményeket szedniük. Ugyanakkor bizo­nyá­ ra azért a férfiakkal is meg lehet értetni, hogy náluk meg majd a prosztatagondok ideje fog eljönni, tehát érdemes a dolgoknak elébe men­ ni. Nos, ez lenne a „Health Promoting Pharmacy”, törôdés az egészséges embe­ rekkel a patikában. Mindennek azonban már az elején kell kez­ dôdnie, vagyis a gyártóknál. Természetesen már ma is gyártanak az egészség megôr­zé­ sére, fenntartására alkalmas szereket, pél­ dául vitaminokat, de ezt a palettát lehetne bôvíteni: új terület nyílhatna itt a gyógyszerinnovációban is a gyártók számára olyan sze­rek megalkotásával, amelyek segíthetnek az egészség megôrzésében, a betegségek megelôzésében. Ennek ráadásul megfelelô nyilvánosságot is lehetne adni, hiszen ezen a területen semmi akadálya nincs az intenzív, nyílt reklámozásnak sem. Egyre több lehetô­ séget lehetne tehát arra biztosítani, hogy az emberek megóvják az egészségüket. Ez elsôsorban a mentalitáson, a motiváción mú­ lik. Sajnos a mai helyzetben nem hogy a betegségek megelôzésére nincs az embe­ reknek energiája, hanem amikor már aztán meg is betegszenek, akkor sem akarnak róla tudomást venni! Például azért, mert féltik az állásukat, és inkább betegen járnak be dol­ gozni, amíg azután a szervezetük megálljt nem parancsol.

Megcélozva mégis az egészség megôr­ zé­ sét ebben a helyzetben, hogyan kép­ zeli a jó együttmûködést ezen a területen a gyártók, nagykereskedôk és patikák között? Egészen egyszerû. Össze kellene hangol­ niuk a tevékenységüket! Nem vabankra elô­ állni valamilyen új termékkel, mindentôl és mindenkitôl függetlenül, hanem elôre, együtt átgondolva kitalálni, hogy mit kellene nyújtani a társadalomnak az egészség megóvása, támogatása érdekében. Azután a gyártó és a nagykereskedô összehangolt marketing kam­­­ pányával el lehetne érni az egészséges em­ bereket, akik megjelennének a patikában. Ezzel mindenki jól járhatna: a gyártóknak, nagykereskedôknek nem kellene rettegniük, hogy vajon el tudják-e adni az új terméket, a patikában pedig nem a gyógyszerek néhány százalékos nevetséges árrésével lehetne kal­ kulálni, hanem mondjuk a többi fogyasz­ tási cikkhez hasonló százalékkal, és még így is kelendô lehetne az adott szer. Nekünk ezért a patikában is nyilvánvalóan meg kell tennünk a magunkét: sok-sok energiát bele­ fektetve az egészséges emberek „becsalo­ gatásába” és meggyôzésébe — ez nagyon fontos része lehet a gyógyszerészi gondo­ zásnak. László István

13

Ma Magyarországon évente kb. 1400 férfi hal meg prosztatarákban, és kb. 4500 új meg­betegedést regiszt­rálnak. 10 évvel ezelôtt még az esetek 80 szá­ zalékánál elôrehaladott, áttétes, nem operálható állapotban született meg a diagnózis. Ebben az elmúlt években tapasztaltak ugyan némi javulást, de még sok tennivaló van a korai felis­me­ rés érdekében. Tenke Péter urológussal, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelôintézet osz­ tály­vezetô fôorvosával beszélgettünk.

Férfiak

figyelmébe ! A szûrôvizsgálatok bevezetése nem kí­ nál­na megoldást? Több nemzetközi tanulmány igazolta, hogy a férfiak tömeges behívása nem költség­ haté­ kony. Az Egyesült Államokban és NyugatEurópában is szervezett szûrôvizsgálatok nél­ kül törekszenek a korai felismerésre, és nem eredménytelenül teszik ezt: a fent em­ lített arányok fordítottak, a prosztatarákok 80 %-át korai stádiumban ismerik fel. Ezekben az országokban a férfiak nagyobb figyelmet fordítanak az egészségi állapotukra, széle­ sebb körûek a felvilágosító kampányok, az emberek tudatában vannak annak, hogy sor­ sukért saját maguk is felelôsek. A prosztatarák túl korai felismerése súlyos problémákat vet fel. 60 éves, balesetben el­ hunytakon végzett vizsgálatokból tudjuk, hogy az ilyen korú férfiak 40%-ának prosz­ tatájában vannak rákos sejtek, ugyanakkor a rák csak 4%-uk életét veszélyeztette volna. A

14

prosztatarák ugyanis mindössze 10%-ban ma­­nifesztálódik súlyos betegség formájában. Ebbôl az következik, hogy ha minden mik­ roszkopikus prosztatarákot felderítenénk, óriá­si lenne a túlkezeltek aránya. Célunk ma az, hogy megtaláljuk azokat a csoportokat, azokat a személyeket, akiknek ez a beteg­ ség valóban veszélyezteti az életét. Ma úgy gondoljuk, hogy ha egy férfi család­ jában apai ágon elôfordult a dülmirigy da­ ganatos betegsége, akkor 45 éves kor fölött érdemes urológiai szûrôvizsgálaton részt venni. Ilyenkor a tapintásos vizsgálat mellett — hiszen a prosztatarákoknak mindössze 20%-a tapintható — ultrahangvizsgálatot is végzünk, valamint megnézzük a vér PSAszint­jét is. A prosztata-specifikus antigén egy kizárólag a prosztata által termelt fehérje. Bár ma a legjobban alkalmazható tumormarkerek egyi­­­ ke, mennyiségének emelkedettsége nem diagnosztikus értékû. Szintje magasabb lehet

gyulladásos folyamatok, mechanikus trauma (pl. biciklizés) vagy szex hatására, valamint a prosztata jóindulatú megna­gyob­bodása ese­ tén is. Ezért ha valakinél 0,7 ng/ml-nél na­ gyobb értéket találunk szigorúbb (évente), ha annál alacsonyabbat, lazább (2-3 évente) kö­ vetést javaslunk. Ez azt jelenti, hogy rend­ szeres idôközönként megismé­ tel­ jük a PSAvizsgálatot, és figyeljük a ten­ den­ ciát. Szisz­ tematikus emelkedés esetén biop­ sziával min­ tát veszünk a prosztatából, és a pato­ ló­ gus megnézi, hogy tartalmaz-e rákos sejte­ ket. A PSA-teszt elvégzését, illetve az uro­ lógiai vizsgálatot 50 év felett minden fér­finak javasoljuk, és akkor is ezt a „követéses tech­ nikát” alkalmazzuk. Az urológiai vizsgálat so­ rán egyéb, a vizeletelválasztási rendszert érintô daganatokat, vagy más betegségeket is megtalálhatunk. Mi történik, ha biopsziára kerül sor, és rossz sejteket találnak? Minél fiatalabb korban jelenik meg a prosz­ta­ tarák, annál hasznosabb lehet a mûtét, vagy más kezelés. Különösen igaz ez, ha már elôfordult a betegség a családban. De ne felejtse el, amit mondtam az elôbb: felismerhetünk olyan rákos elváltozásokat is, amelyekbôl soha nem lesz igazi, az életet veszélyeztetô betegség! Tehát amennyiben daganatos sejteket találunk, fel kell világo­sí­ tanunk a beteget, hogy mit nyerhet, és mit ve­szíthet. El kell mondanunk neki, hogy eset­ leg feleslegesen operáljuk meg, ezért jobb, ha rendszeresen ellenôrizzük a PSA-értéket, illetve rendszeres idôközönként biopsziát ve­ szünk a prosztatából, és figyeljük a daga­nat­ sejtek számának, viselkedésének változását. Megvannak a kritériumai annak, hogy e vál­ tozások tükrében, illetve a PSA-értékek alap­ ján mikor javasoljuk a mûtétet. A mûtétek 30%-át azért végezzük el, mert rosszabbra fordultak a dolgok. A mûtétek egy másik 30%-ára a betegek kí­ vánságára kerül sor. Sokan ugyanis nem tud­ nak együtt élni azzal a tudattal, hogy szer­ vezetükben rákos sejtek vannak. Számukra a „követéses” stratégia elviselhetetlen. Tehát

nem gyôzöm hangsúlyozni: a betegeket pon­ tosan kell tájékoztatnunk, és részt kell ven­ niük a döntésben. Nem dönthetünk helyettük. Miért olyan problematikus ez a döntés, milyen következményei lehetnek a mû­tét­ nek? Bár ma már a prosztata eltávolítását lapa­ roszkópiás technikával végezzük, és jóval rit­ kábbak a szövôdmények, mint a régi techni­ kával és felszerelésekkel végzett feltárásos mûtétek után, mégis lehetnek az élet­ minô­ ségre ható következmények. (Persze a meg­ felelô technikával végzett feltárásos mûtetek mind onkológiai, mind mellékhatások tekin­ tetében azonos értékûek akár a laparosz­ kópos, akár a robot technikával végzettekkel. Talán a vérvesztés és a posztoperatív fáj­ dalom terén van a minimál invazív eljárá­sok­ nak igazi elônye.) Az egyik életminôséget rontó mûtéti követ­ kezmény lehet a vizeletcsöpögés, a másik a potenciazavar. Ami a statisztikákat illeti: ha az idegeket meg tudjuk kímélni, akkor egy évvel a mûtét után mindössze a betegek 1-2%-ánál jelentkezik a vizeletcsöpögés, és akik koráb­

15

ban potensek voltak, azok 80%-ánál visszatér a potencia. De mivel elôre nem tudjuk, hogy ki lesz az az 1-2, vagy 20%, nem mindegy, hogy egy olyan daganatot távolítunk-e el, amely valóban veszélyezteti az életet. A kérdés tehát bonyolult, ez azonban nem változtat azon, hogy az 50 év feletti férfiaknak mindenképpen azt javasoljuk, hogy ha vala­ miért a családorvoshoz fordulnak, mérle­gel­ jék a PSA-vizsgálat elvégeztetését is. A mûtéten kívül milyen kezelési lehe­ tô­ ségek vannak, illetve melyek a prosz­ta­ta­ rák tünetei? Sajnos, ha a prosztataráknak tünetei vannak, az mindig azt jelenti, hogy a folyamat már átlépte a szerv határait, vagy áttét van jelen, rátört az ideggyökökre, elzárta a vizelet útját, tehát vizelési nehézségek jelentkezhetnek, a vizelet véressé válhat, illetve esetlegesen kialakult csontáttét következtében csontfáj­ dalmak jelenhetnek meg. Amikor valaki azt

16

mondja, hogy nincs panasza, tehát nem lehet prosztatarákja, az nem tudja, mit beszél. Ami a kezelési lehetôségeket illeti: alacsony rizikójú daganatoknál alkalmazhatunk ún. brachyterápiát. Ilyenkor parányi implantá­ tu­ mokat juttatunk a prosztatába, amelyek ala­ csony dózisú lokális sugárterápiát nyújtanak. Közepesen agresszív tumorok esetén besu­ gárzást használunk, amely ma már sokkal pontosabb célzást tesz lehetôvé a 3 dimen­ ziós, térkonfortábilis módszernek köszön­ hetôen, mely a megfelelô helyekre össz­ pontosítja a sugárzást. Ezt a technikát lehet már kombinálni prosztatába behelyezett sugárzó implantátumokkal, ún. seedekkel. És a hormonkezelés? A hormonkezelést nem operábilis és elô­ re­ haladott stádiumú tumorok esetén hasz­ nál­ juk kizárólag a tünetek csillapítására. Feles­ legesen nem szabad alkalmazni, mert súlyos mellékhatásai vannak: elnôiesedés, emlô­ duz­zanat, csontritkulás. A terápia során vagy az agyalapi mirigy hor­ montermelésének stimulálásával, majd an­ nak kimerítésével, vagy közvetlen blokko­ lá­ sával a tesztoszteronszintet csökkentjük, il­ letve a prosztatasejtek hormonrecepto­rai­nak blokkolásával megakadályozzuk, hogy a tesz­ toszteron kifejtse hatását. Sajnos az a tapasztalat, hogy egy idô után hatástalanná válik a kezelés, mert a daganatsejtek maguk is hormontermelôvé válnak, és az általuk ter­ melt hormonnal segítik saját növekedésüket. Fejlesztés alatt állnak olyan új gyógyszerek, amelyek képesek gátolni a prosztatarák sej­ teknek ezt az önálló hormontermelését. Sze­ rintem ezek néhány éven belül piacra ke­ rülnek, és óriási lesz a jelentôségük, mert valóban meg fogják hosszabbítani az áttétes daganatokban szenvedô betegek életét. Elôrehaladott prosztatarák esetén kemote­rá­ piás szerek is rendelkezésre állnak, ezeknek azonban igen súlyos mellékhatásaik vannak, miközben hatékonyságuk nem túl jó. Még egyszer mondom: a legfontosabb a korai felismerés. Bakos Júlia

17

A tavaszról mindenkinek a kikelet és a meg­ újulás jut eszébe — de mi a teendô akkor, amikor az elsô tavaszi napsugarak arra világí­ tanak rá, hogy a tél komoly pusztítást végzett a hajunkon és a bôrünkön? Mivel és hogyan segítsük a szervezet megújulását? Szépség­ támogató hitek és tévitek, tavaszra specializálva.

Tavaszi bôrújulás Kipirosodott, száraz arcbôr, érdes kéz, fény­ telen, rugalmatlan haj, gyenge köröm – a tél kellemetlen ajándékai. Bár mindezekért rend­ szerint a hideget, illetve a távfûtés miatt szá­ raz szobát szoktuk hibáztatni, ez csak rész­ ben igaz. A helyes táplálkozás, a megfelelô

18

bôrápolás sokat segíthet, illetve segíthetett volna, akármilyen hideg és hosszú a tél. Sze­ rencsére léteznek olyan termékek, amelyek segítenek azoknak, akik mindezt elmulasz­ tották, és most kármentésre kényszerülnek. Legfontosabb ezek közül a víz. Télen az em­ ber hajlamos kevesebbet inni, hiszen a szer­

vezet nem követeli ki magának a meg­felelô folyadékbevitelt, illetve a forró italokat nem le­ het literszámra fogyasztani. Pedig a bôr­ nek, sôt a hajnak is szüksége van a belsô hidratálásra. Másrészrôl azonban a víz – kis túlzással – akár árthat is: a gyakori forró zu­ hany kiszáríthatja a bôrt, károsíthatja a hajat. A túl forró fürdôt még azzal se nagyon tudjuk kompenzálni, ha vitaminokkal turbózott koz­ metikumokat használunk, pedig a vitamin­ bevitel is nagyon fontos, kiváltképp a kora tavaszi idôszakban. Bölcskei Judit bôrgyó­ gyász szerint ugyanis, bár nem alszunk téli ál­mot, a szervezetünk hasonlóképpen reagál a hideg évszakra. „Télen sokkal lassabban nô a hajunk, ritkábban kell fodrászhoz menni, festeni – olyan, mintha aludnának a haj­hagy­ mák. Tavasszal viszont „felébred” a testünk, erôteljesebben, gyorsabban növekszik a kö­ röm és a haj. Ezt a folyamatot kellene vita­mi­ nokkal támogatni; amiben egyrészt a ki­ egyensúlyozott táplálkozás, másrészt az erre specializált vitaminkészítmények lehetnek a segítségünkre.” A vitaminok közül a C- és B-, illetve a D-vita­ mi­nok fontosak a bôr megújulása szempont­ já­ból. Ezeket sokféle formában megvásá­rol­ hatjuk, de a legegyszerûbb, ha erre a célra specializált komplex készítményeket, pl. Revalidot vásárolunk. A szükséges vitami­no­ kat, ásványi anyagokat érdemes külsôleg is alkalmazni. Ezekbôl a gyógyszertárakban is kaphatóak kifejezetten jó minôségû készít­ mé­­ nyek, amelyek közül az alapján kell vá­ lasztani, hogy mit tapasztalunk a bôrön, ami lehet száraz, érdes tapintású, vagy akár ki­ pirosodásra, hámlásra hajlamos. Az arc­ápo­ lás elôtt természetesen kötelezô az alapos arctisztítás, esetleg radírozás – erre tavasz­ szal nagyon oda kell figyelni, hogy a bôr meg­újulását segítsük. A vitaminos pakolás is sokat segít, nemcsak az arcnak, de a hajnak is. Bölcskei Judit azt javasolja, tegyünk fel a hajra hetente egyszer valamilyen balzsamos pakolást. „Az is segíthet a fénytelen, rugal­ mat­lan hajkoronán, ha mandula- vagy olíva­ olajjal kenjük át, majd 10-15 perc múlva ala­

posan leöblítjük. Tavasz elején a haj kicsivel fokozottabban hullik, ettôl nem kell megijed­ ni, de ha ez az állapot tartósan fennáll, ér­ demes szakembert felkeresni. Az új hajszá­ lakat pedig szilikontartalmú samponnal ér­de­ mes mosni, hogy a haj külsô burkát meg­ erôsítsük.” A tavaszi idôjárás, a napsütés általában jót tesz a hajnak és bôrnek. „Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy már az elsô nap­ sugaraknak is lehet bôrkárosító hatása, ezért – különösen egy késôi síelésre indulók – fel­ tétlenül használjanak fényvédô krémet” – java­solja a szakember. Bármilyen furcsa, a fényvédelmet belülrôl is lehet támogatni, pl. luteinben gazdag spenót­ tal, vagy – ha ez a zöldség gyerekkorunk óta ôsi ellenségünk – luteint tartlmazó készít­ ménnyel. A lutein ugyanis gátolja a sejt­ ká­ rosító szabad gyökök keletkezését, ennél fogva segít megvédeni, hidratáltabbá, rugal­ masabbá tenni a bôrünket. Másrészt, mivel elnyeli a nap káros ibolyántúli sugarait, a retinában is semlegesíti a szabadgyököket, így „ehetô napszemüvegként” is szokták em­ legetni. Hasonlóan jó hatású a likopin, ami hû társával, a bioflavonnal karöltve kifejezetten rákellenes anyagnak tekinthetô a szerveze­ tünkben, ráadásul megóvja szöveteinket az öregedéstôl. A csodaszert a paradicsom vagy a grapefruit tartalmazza, de fellelhetô több multivitamin-készítményben is. Kovács M. Veronika

19

Gálameccs a szívünkért Az „Érte Vagy!” Életmód Program, amely a szív- és érrendszeri meg­ betegedések megelôzésére hívja fel a figyelmünket, rendhagyó megnyitóval in­ dult a buda­ pes­ ti Komjádi uszodában. A Magyar Kardio­ lógusok Társasága és a Semmelweis Egye­ tem összefogásával, és a Teva Ma­ gyarország Zrt. támogatá­ sá­val megren­dezett eseményen orvosok szálltak víz­be, hogy megmérkôzzenek a Teva-Vasas vízilabdacsapat válogatott és olimpikon játékosaival. Magyarországon minden második ember küzd szív- és érrendszeri problémákkal. A gyakran halálos kimenetelû betegség meg­ elôzhetô és kezelhetô a leggyakoribb rizi­kó­ faktorok: a magas vérnyomás és kolesz­ te­ rinszint karbantartásával. A szövôdmények kialakulását gyógyszeres kezeléssel, rend­ sze­res sportolással és életmódváltással ke­ rül­hetjük el.

20

A most induló program megnyitóján hangot adott véleményének és elkötelezettségének a Teva-Vasas két olimpiai bajnok vízilab­ dázója: Steinmetz Ádám és Kiss Gergô. Stein­­ metz Ádám arról beszélt, hogy a ma­ gya­rok nem csak a vízilabdában állnak elöl a rang­sorban, de a szív- és érrendszeri meg­ bete­gedéssel küzdôk számában is. Szerinte a sport nem csak az élsportolók kiváltsága: re­mek stresszoldó hatása miatt mindenkinek szüksége lenne rá. Kiss Gergô elmondta, hogy bár az élsportolók számára kötelezô az egészséges életmód, visszavonulásuk után mégis sokan megfeledkeznek ennek fontos­ ságáról, így ôk is betegek lesznek. Dr. Szabó László, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója a megfelelô kezelés fontos­ ságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a szi­go­ rú elôírások betartásával bizonyítottan csök­ kenthetô a kockázat, vagy akár el is kerül­he­ tô a szívinfarktus. Sajnos az emberek haj­ lamosak megfeledkezni a megfelelô terápia

betartásának fontosságáról, hiszen a magas vérnyomás hosszú ideig lehet tünetmentes, a magas koleszterinszintnek pedig nincsenek tünetei. A figyelmetlenség azonban szívin­ fark­ tushoz, szív- és veseelégtelenséghez, agyi keringési károsodáshoz vagy érszûkü­ let­hez vezethet. Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke arról beszélt, hogy at­ tól, hogy a betegségek nem járnak fájda­lom­ mal, még nagyon is kockázatosak. Szerinte az infarktust mindig jobb megelôzni, mint kezelni, ezért ajánlotta a rendszeres test­ edzést, melyhez fontos, hogy olyan sportágat válasszunk, amelyben örömünket leljük. Az „Érte Vagy!” prevenciós program leg­ fôbb célja, hogy mindannyiunkban tuda­ to­­­sítsa: nem csak a szívünk van értünk, nekünk is tennünk kell szívünk egész­ ségéért — sôt, fele­lôsek is vagyunk érte. Ezek után szálltak vízbe a Teva-Vasas és a Semmelweis Egyetem vízilabdázói egy ba­ rátságos meccs erejéig. Erre az alkalomra a csapatokat összekeverték és átnevezték: így született meg a Megelôzés SC és az In­fark­ tus SC, melyek közül természetesen az elôb­ bi került ki gyôztesen. A jó hangulatú prog­ ramot a BVSC szinkronúszó csapatának elô­ adásával koronázták meg. A rendezvény nemsokára négy megyeszék­ helyre is ellátogat, a programba pedig be­ vonják a gyógyszertárakat is. Számos pati­ká­ ban kérik majd a szív- és érrendszeri beteg­ séggel küzdôket, hogy töltsék ki az úgyne­ vezett rizikó totót, mely 13+1 kérdésbôl áll. A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy mennyire vannak tisztában az érintettek be­ tegségükkel. Egy rövid kérdôív segítségével arra is rákérdeznek, mit a legnehezebb, és mit a legkönnyebb betartani az életmód­ váltásban. A kitöltôknek kisebb ajándékokkal is kedveskednek majd, hogy otthon se feled­ kezzenek meg arról: van mit tenniük egész­ ségükért. Szamay Karolina

21

Laktiválja betegeit! Gyógyszerészként nagy felelôsség hárul a tára mö­­ gött álló szakemberekre, hiszen speciális tudá­suk­kal kell segíteniük a betegeket a megfelelô ké­szít­ mények kiválasztásában. Az elmúlt években egy­re

Célzott megoldás a legkisebbek speciális igényeire A szervezet egészséges mûködését segítô bélflóra a születés

pillanatában

kezd

kialakulni.

Ennek

egyensúlya kezdetben még nagyon sérülékeny, ezért is fontos a szoptatás, hiszen ez az egészséges bélflóra kialakulásának záloga. Vannak azonban

több probiotikum jelent meg a patikákban, ezért

olyan helyzetek – pl. fertôzés, antibiotikum-kezelés

fontos, hogy az igazán hatékony megoldást ajánljuk

segítségre van szükség. Mivel a legkisebbek bél­

– amikor a bélflóra egyensúlyának helyreállításához

a betegeinknek. A Lactiv probiotikum-család 4 tag­

flórája jelentôsen eltér a felnôttekétôl, ezért nagyon

ja közül most essen szó két speciális készítményrôl.

bélflóra egyensúlyának megôrzését.

fontos, hogy speciális probiotikummal segítsük a

A Lactiv Babyt speciálisan a legkisebbeknek számára Innovatív szájban oldódó tasakos granulátum a

fejlesztették ki. Az ebben lévô ötféle probiotikum

nagyobb gyermekek és a felnôttek számára, anti­

összetételében igazodik a legkisebbek (0-6 év) spe­

biotikum-kezelés, vagy hasi panaszok esetén

ciális bélflórájához: magas arányban tartalmaz Bifi­

A Lactiv készítménycsalád több, mint egy egyszerû

dobaktériumokat és Lactobacillusokat. Ráadásul bifi­­

probiotikum: ötféle probiotikumot és hatféle vita­

dobaktérium-tartalma eltér a felnôtt készítmé­nye­ké­

mint tartalmaz. A nagyobb gyermekek (7 éves kor­

tôl: a legkisebbek számára fontos B. lactist és B. bre­

tól) és a felnôttek számára a Lactiv szájban oldódó

vet tartalmazza. Másik fontos tulajdonsága, hogy

tasakos granulátum nyújt célzott segítséget: a hu­

kiemelkedôen magas mennyiségben (11 mil­ li­ árd/

mán bélflórában is megtalálható probiotikumokat

ampulla) tartalmaz probiotikumot. A Lactiv Baby –

(Lactobacillus bulgaricus, Lactobacillus acidophi­

eltérôen a készítménycsalád többi tagjától – nem

lus, Lactobacillus sporogenes, Bifidobacterium bifi­

tartalmaz vitaminokat, így már újszülött kortól adható.

dum, Streptococcus thermophilus) tartalmaz, vita­

Az innovatív twist kupak tartalmát felnyitás elôtt kell

min­­ tartalma révén pedig azonnal megszünteti a

a cseresznyeízû folyadékba juttatni, a kupak am­

bélflóra károsodását kísérô vitaminhiányt is. A

pullára való rácsavarásával. Összerázás után fel­

Lactiv ter­mék­család nagyobb gyermekek és fel­nôt­

nyitható, és a folyadékot a legkisebbek is el tudják

tek számára készült termékei (Acute szuszpenzió,

fogyasztani. Lactiv Baby szuszpenzióból elég 1 am­

kapszula és szájban oldódó tasakos granulátum)

pulla naponta!

közül ez tartalmaz a legmagasabb csíraszámban

22

probiotikumot, így gyors segítséget nyújt anti­bio­

Probiotikumokat és vitaminokat tartalmazó étrend-

tikum-kezelés, vagy hasi panaszok esetén. Ráadásul

kiegészítô készítmények. Az étrend-kiegészítô nem

innovatív elôállítási technológia révén a granulá­

helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges élet­

tumot nem kell használat elôtt feloldani, hanem

módot. A készítmény gyermekektôl elzárva tartandó!

közvetlenül a szájba kell önteni. A szájban gyorsan

A javasolt napi adagot ne lépje túl! A Lactiv Baby

feloldódik, könnyen lenyelhetô, így a tasak teljes

vitaminokat nem tartalmaz. 0-1 év közötti gyermekek

tartalma hasznosul. A barackízû granulátumból rá­

esetében a Lactiv Baby adagolásáról és az alkal­ma­zás

adásul elég naponta egy tasak!

idôtartamáról kizárólag a gyermekorvos hatá­rozhat.

23

SZÉPSÉG, EGÉSZSÉG, OTTHON

3 777 Ft nagyker. ár + 27 % ÁFA

1 586 Ft nagyker. ár + 27 % ÁFA

Felszakítjuk, ami letapadt. A letapadt hurut csak a kórokozóknak jó. Amíg mi a makacs hurutos köhögéstől szenvedünk, addig ők − baktériumok és vírusok − élnek és virulnak bennünk, további veszélynek téve ki szervezetünket. Az Ambroxol-TEVA termékcsalád köptetői gyorsan feloldják a letapadt hurutot, és hatékonyan segítik a váladék felköhögését. Vény nélkül is kiadható gyógyszer. A hurutos váladékot az Ambroxoldja.





700 Ft nagyker. ár + 27 % ÁFA

Stratégiai partnerünk a Forest-Papír Kft.



627 Ft nagyker. ár + 27 % ÁFA

www.ambroxolteva.hu

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT! 39

Alaki hibás készítmények

71