2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Dr. Szani Zsolt Komárom, 2012.augusztus.11.

A projekt az MNVH Elnökségének értékelése alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága jóváhagyásával valósult meg.


• 27/2012 VM rendelet: • 40/2004 FVM rendelet:

• 2003 LII. Törvény:



• 27/2012 VM rendelet: a gyümölcs tájfajták állami elismeréséről, valamint szaporítóanyagaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről

• 40/2004 FVM rendelet: a növényfajták állami elismeréséről

• 2003

LII.

törvény:

a

növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

• 1991. évi UPOV egyezmény



• FAJ: egyedek összessége, amelyek közös őstől származnak, jellegükben eltérnek az élővilág többi részétől és alakváltozatai folyamatosak. PL: Alma, Körte • FAJTA: növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre - 2003 LII. 2 (3), PL: Idared, Jonathan, Golden Delicious • TÁJFAJTA: a regionális, környezeti, helyi ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett gyümölcsfajta – 27/2012 VM 2 (a) PL: Pamuk alma, Pogácsa alma


Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Fajta/Tájfajta • •

DUS: MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉG, EGYÖNTETŰSÉG, ÁLLANDÓSÁG Mezőgazdasági Lexikon: kialakulásuk módja (ökológiai + antropogén tényezők) – – – –

•

Néprajzi Lexikon: a természeti környezet + kulturális, gazdasági és társadalmi berendezkedést. ( –

•

táj éghajlati adottságainak és az ott élő népcsoport növénytermesztési tevékenységének együttes hatása népi szelekció mindig vannak olyan tulajdonság, melyek révén a táj ökológiai tényezőinek szélsőséges kilengéseihez is alkalmazkodni képesek

szükséges a fenti tényezők huzamosabb ideig tartó állandósága az egyedi jellemzők kialakulásához. (Paládi-Kovács, 2001.) Mőcsényi meghatározásában a táj szociocentrikus fogalom, mely a természet és a társadalom kölcsönhatásában kialakult emberi élettér. (Csemez, 1996.)

Mőcsényi: a táj szociocentrikus fogalom, mely a természet és a társadalom kölcsönhatásában kialakult emberi élettér


Takáts Sándor • • • • • •

piarista szerzetes, történész (Komárom, 1860–Bp., 1932) Pirista szerzetes, történész, levéltáros, az MTA tagja 1898–1903 között Bécsben a kamarai levéltár magyar anyagát gyűjtötte össze megbízásból. 1903-tól haláláig a magyar képviselőház levéltárosi tisztét töltötte be. Legfőképpen a 16–17. sz. mindennapi életével művelődéstörténetével foglalkozott. Önálló levéltári forráskutatásai alapján írt hangulatos történelmi karcolatai a hazai tudományos publicisztika maradandó stílusértékű alkotásai is. Fő művei (kivonat): – Lapok egy kis város múltjából (Komárom, 1886); – Régi magyar asszonyok (Bp., 1914); A – budai basák magyar nyelvű levelezése (Eckhart Ferenccel, Szekfű Gyulával, Bp., 1915); – Rajzok a török világból (I–III., Bp., 1915–1917.


Takáts Sándor • • •

•

piarista szerzetes, történész (Komárom, 1860–Bp., 1932) A XIV. századi Csallóköz egy hatalmas gyümölcsös kerthez hasonlított. Róbert Károly oklevele szerint óriási fákból álló diófaerdők voltak találhatóak. Hódoltság Kora: – a török megkímélte ezeket az ültetvényeket, – császári hadak a legszebb gyümölcsösöket feltüzelték vagy elpusztították. Igy tettek 1556-ban többek közt a Kiss Péter deák püspöki kúriáján; síránkozott is a szegény kárvallott: Gyönyörű kertem, semmiért sem adtam volna.


Fényes Elek: Magyarország leírása • Szelid , valamint vadgyümölcs dolgában szinte áldott ezen megye. Pedig a gyümölcstermesztésnek itt sok az akadálya. A balparti részen a talaj, a jobbpartin az időjárás. A Csallóközben a gyümölcsfa nem díszlik, hacsak az ú. n. atkát át nem törik, hogy az alatta fekvő földrétegben a gyökerek szétterjedhessenek; a gesztesi járásban pedig, kivált az észak felőli nyilt fekvésben, az erős szelek, levervén virágot, fejlődő gyümölcsöt, bizonytalanná teszik a termelő fáradságát.


Fényes Elek: Magyarország leírása • Átalában a magyar éghajlatról azt jegyezhetjük meg; hogy ez nemcsak a hegyek közt, hanem a rónaságokon is, hirtelen változó; a meleg napokra rendesen hűvös éjszakák következnek.

Fényes Elek (1847): Magyarország leírása. I-II. rész Pesten, nyomtatott Beimelnél.


Gyümölcstermő körzetek •

•

KISTÁJI SPECIALIZÁCIÓ: – A csallóközi járásban: almát, körtét és szilvát (Gúta – 112.664 db, Szímő, Keszegfalva, Komárom az öreg Duna szigetén, Szímő, Nemesócsa, Ekel ) – a gesztesi járásban: meggyet és kajszinbaraczkot (Ács és Ószőny) – a tatai járásban :a cseresnyét, őszibaraczkot és diót termesztik nagyobb arányokban. (Tata, Neszmély , Tóváros és ált. a vértesalji községek ) – udvardi járásban : Jászfalu, Kolta , Perbete és Naszvad GYÜMÖLCSFAJ: – alma, körte és szilva: Gúta – sárgabaraczk, cseresnye, meggy: Ács – nagy szemű cseresnye: Kocs – őszibaraczk: Császár, – dió: Neszmély, – mandula: Nagyigmánd.


KISTÁJI SPECIALIZÁCIÓ: Gesztesi járás: meggy, kajszinbaraczk (Ács és Ószőny) Csallóközi járás: alma, körte, szilva (Gúta – 112.664 db, Szímő, Keszegfalva, Komárom az öreg Duna szigetén, Szímő, Nemesócsa, Ekel ) Udvardi járás: Jászfalu, Kolta, Perbete és Naszvad Tatai járás: cseresnye, őszibaraczk és dió termesztik nagyobb arányokban. (Tata, Neszmély , Tóváros Kecskéd, és ált. a vértesalji községek )

171.343

113.711

67.716

143.459


GYÜMÖLCSFAJ: alma, körte és szilva: Gúta, dió: Neszmély, Neszmély […] híres bort termő szőlő hegygyei, melly gyümölcsöt is sokat és jót terem. […] , Hires a neszmélyi körtvély, baraczk, szilva , jó izük s édességük miatt.

sárgabaraczk, cseresnye, meggy: Ács , mandula: Nagyigmánd, nagy szemű cseresnye: Kocs, őszibaraczk: Császár.


KOVÁTS JÓZSEF REFORMÁTUS LELKÉSZ,POMOLÓG PAP (Lakszakállas 1807 – Bátorkeszi 1888) • • •

• • •

1840-ben kezdett tudományosan foglalkozni gyümölcsfatenyésztéssel és a fajok nemesítésével, a miben országos hírnévre tett szert. Beutazta Nyugat-Európa minden gyümölcstermeléssel foglalkozó államát. Gyümölcskertészetének híre külföldre is elhatott. Érdemei elismeréseül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteleti tagjává választotta. Czikkeit a pomológia köréből, az egész ország figyelemmel olvasta. Bereczki Máté: egyetlen megbízhatóan fajtaazonos szaporítóanyagforrása volt kzdetben Munkái: – Kalauz a gyümölcsfaültetés és nyesés körül. Pest, 1861.; – A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőtelepek. U. o. 1868–1869.; – A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőiskola leíró névsora. Bpest, 1875.


Példaadó kezdeményezések egykor •

• • • •

• •

Komárom. Az Erzsébet királyné dunai sziget, séta- és üdülőhelye a város lakosságának. Régebben a városé volt, 1819-ben azonban 213 hétszáz négyszögöles kertre osztották és közárverésen magánosoknak oly feltétel alatt adták el, hogy a kerttulajdonosok ott gyümölcsösöket telepítenek. A szigeti kertek jól jövedelmeznek, mert a bennök termő gyümölcs, különösen az alma, igen nemes fajú, s így maguk a kertek is értékesek. Tata: Miklós napi gyümölcskiállítás Tatai gyümölcstenyésztő-társaság: alapítva: 1847-ben Sárközy József kezdeményezésére Tatában az időtájt több jóhírű pomológus is élt: – Ranszauer Ferencz, Gremsperger, Kerner. Ambrosz János megyefőnök (1850-es évek): elrendeli, hogy minden község népiskolája mellett faiskola állíttassék fel, a hol a gyermekek a gyümölcsfa-ültetés és nemesítés iránt oktatást nyerjenek. Kisbéri ménesbirtokon fenntartott állami faiskola, honnan a nemes gyümölcscsemeték jutányos beszerzése igen meg van könnyítve. Komárom vármegye gyümölcsészeti állapotára a Kőszegen székelő fatenyésztési és gyümölcsészeti miniszteri biztos ügyelt.


Példaadó birtokosok egykor – – – – –

Ekelen Pázmány Zsigmond, Koltán Kürthy Lajos, 7 holdon vegyes gyümölcs. A munkaerőt helyben szerzi. Kisigmándon Ghyczy Ignácz, Kömlődön Sárközy József kiváló gyümölcstermelők. Ószőnyben: gróf Gyürky Viktorné. A szőlő főfajai az ezerjó, mézes fehér, piros dinka, rizling, szlankamenka, nagy burgundi. Van gyümölcstermelés is, kb. 600 alma és körtefa. A gyümölcsöt Komáromban értékesítik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16–20 kor. – A pannonhalmi főapátság füssi gazdasága.Gyümölcskertészet is van és pedig a karomi gyümölcsös 7 k. h., a ronkai faiskola egy k. h.-nál nagyobb, a töltésnél szintén egy k. h. faiskola. Túlnyomóan ranette-almák, őszi és téli körte. Évenként kb. 800 kor. értékű kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80–160 fil., nőknél 60–100 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor. – Baranyai Géza gazdasági Kurtakeszin. Gyümölcstermelés 8 m. holdon, vegyes gyümölcs. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–240 fil., nőknél 80–160 fil. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 kor.



• Földmívelésügyi Magyar Királyi Ministerium (1896): A földmívelésügyi Magyar Királyi Ministernek, 1894. és 1895. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése


Nagybani termesztésre ajánlott gyümölcsfajták (1896) alma Angol arany téli Pármén

körte Árpával érő

szilva Ageni

nagy Casseli Renet Liegel téli vajoncza Kirke Török Bálint

cseresznye kajszínbaraczk Nagy herczegnő Magyar legjobb Big. de Mezel

Napoleon vajoncza Biondeck korai szilvája Pándy meggy

Entz-féle Rozmarin Vilmos

Althann Reine Claudeja Ostheimi meggy

Kewi ízletes

Bourdett Angelina

Baumann renetje

Späth Anna

Nemes Sóvári

Cochet szilvája Jeruzsálemi kék szilva Smith Uri szilvája Hartvöss sárga szilvája Majlandi Császárszilva

Forrás: A földmívelésügyi Magyar Királyi Ministernek, 1894. és 1895. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése


Gabona- és gyümölcsszállító hajók a Dunán Pest Budánál Ofen und Pest: Vontatott és ereszkedő hajók A parton lovak nyitott termény vagy gyümölcs szállító hajót vontatnak. Középen két gabonáshajó ereszkedik. Értékesítés főéleg helybejövő kofáknak vagy kereskedőknek , Közelfekvő városok helyi piaca (É.újvár, Győr, Komárom, Tata) Gútaiak)kocsikon távoli vidékre lfuvarozzák s gabonáért cserélik be Ácsiak jóhírnevű baraczkjukat rendszerint Bécsben értékesítik.

Forrás: Néprajzi Múzeum Fényképtára - NM F 104844


GYÜMÖLCSÁRAK KOMÁROM VÁRMEGYÉBEN A MÚLT SZÁZADFORDULÓN


Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Csallóköz • •

• • • • •

•

•

Csallóköz: a Duna legnagyobb szigete, a ® Kisalföld természetföldrajzilag jól elkülönült tája. É-ról a Pozsonynál kiszakadó Kis-Duna, majd a vele Gúta községnél egyesülő Vág felvétele után, Komáromnál az Öreg- vagy NagyDunába ömlő Vág-Duna határolja. Nevét az egykori önálló Csalló folyótól kapta (1269, Challokeuz). A történeti Pozsony m.-hez tartozó része ® Főtáj, a Komárom m.-hez tartozó része pedig ® Altáj néven is ismert. Önálló táji része a ® Csilizköz. A régi magyar nyelvben Nagy-Csallóköz és ® Aranykert névváltozata is ismert. A Csallóköz Ny-i végében, Pozsony körzetében középkori német településű lakosság is élt a magyarok mellett. A Csallóköz területét a településhálózat viszonylagos háborítatlan fejlődése és ennek következtében speciális jogállású községek és kisnemesi falvak kései továbbélése, a birtokstruktúra stabilizálódása, a településhálózat differenciálatlansága jellemezte. A középkortól folyamatosan, kiegyenlítetten fejlődött paraszti mezőgazdasága, amit egyrészt a kertkultúra, a szántóföldi művelés, állattartás egyensúlya, másrészt az országos átlagnál kedvezőbb piaci viszonyok magyaráznak (Pozsony és a Hegyalja, Komárom, később Bécs polgári és katonai fogyasztó rétegei). A Csallóköz népi kultúráját a kontinuus zárt közösségek, de egyben a magas szintű paraszti polgárosulás jellemezte.


Köszönöm figyelmüket!


2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Recommend Documents