Local Plan for Sustainable Development Released by Local Government 2012
2012.
Fenntartható Fejlődés Program Sándorfalva Város
LOCAL AGENDA 21 Local Plan for Sustainable Development
1
KÉSZÜLT: Sándorfalva Város megbízásából Készítette: Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás
Felelős tervező: Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási mérnök Hulladékgazdálkodási szakértő Angol fordítás: Balogh Terézia
Sándorfalva 2012. Petrovics Zsolt
Local Plan for Sustainable Development
2
3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK
3
BEVEZETÉS
4
1. RÉSZ/ GONDOLKOZZ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ HELYI SZINTEN!
5
LOCAL AGENDA 21 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FORMA STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉS
6 8 8 10
2. RÉSZ/ HELYZETJELENTÉS
11
TERMÉSZETI KÖRNYEZET INFRASTRUKTÚRA FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS KÖZLEKEDÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FÖLDHASZNÁLAT KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁG TÁRSADALOM NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
12 17 18 19 20 21 22 22 23 25
3. RÉSZ/ STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK
27
HOZZÁFÉRÉS AZ ÉLET ALAPVETŐ ELEMEIHEZ TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖZLEKEDÉS LEVEGŐMINŐSÉG HULLADÉK
28 29 30 31 32
FÖLDHASZNÁLAT EGÉSZSÉGES EMBEREK ÉS BIZTONSÁGOS KÖZÖSSÉGEK ENERGIAHASZNÁLAT OKTATÁS ÉS KÉPZÉS KULTÚRA ÉS KIKAPCSOLÓDÁS GAZDASÁG ÉS MUNKA
33 34 35 36 37 38
4. RÉSZ/ CSELEKVÉSI TERV
39
BIODIVERZITÁS ÉS TERÜLETGAZDÁLKODÁS OKTATÁS ENERGIAGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖZLEKEDÉS SZENNYEZÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
40 41 42 43 44 45 46
5. RÉSZ/ ELLENŐRZÉS
47
TÉRINFORMATIKAI MUTATÓK TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER INDIKÁTOROK FELÜLVIZSGÁLAT KÉRDŐÍV HELYI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA
48 48 48 50 51 51
IRODALOMJEGYZÉK
52
Bevezetés Annak a városnak, amelyik egy jobb életminőséget akar biztosítani lakói számára, meg kell találni a helyes egyensúlyt a gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők között, biztosítva a hasonló lehetőségeket jelenlegi és a minket követő generációk részére. Egy ilyen törekvés alapvető jelentőségű városunknak, és küzd azért, hogy ebben az elsők között lehessen. Ezt nem könnyű elérni, mégis az egyéni kezdeményezések,- bár jelentéktelennek tünhetnek - hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb hellyé tegyük városunkat. Beavatkozás nélkül nem lehet a Föld környezetének pusztulását megállítani, fontos, hogy ebben mindenki tegye meg a maga részét. Vannak helyi szennyezőanyag kibocsátások, melyek helyileg hatnak ránk, valamint olyan kibocsátások is, melyeknek kihatása van magára a Földre is. Ez arra emlékeztet minket, hogy városunknak felelőssége van más közösségekért is. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a terv nem csak a helyi önkormányzatnak szól. A terv a városnak, mint egy helyi közösségnek szól, beleértve a társadalmi, üzleti szférát, a civil csoportokat egyaránt. Örömömre szolgált látni az akcióterveket, melyek előrébb viszik a várost, és egyben remélem, hogy a stratégiai célkitűzés meg fogja győzni a helyi lakosságot arról, hogy több hasznos munka már megkezdődött településünkön. Végezetül, arra kérem a helyi lakosságot, hogy fontolja meg, mit tud tenni a stratégia megvalósulásának elősegítése érdekében, egy olyan barátságos kisváros kialakításában, amely képes a jelen bevezető szerinti helyes egyensúlyt megteremteni.
Any town that wants to guarantee a good quality of life for its inhabitants needs to achieve the right balance between economic, social and environmental issues besides guaranteeing the same opportunities for future generations. Such an aspiration is an essential requirement for own Town which is striving to be among the pioneers. This is not easily achieved, yet actions by individuals, however small they may appear, all contribute to the overall effort to make the Town a better place. It is not possible to prevent the Earth from environmental degradation single handedly. It is important that everyone “Does their Bit”. There are some local pollution issues that affect us locally as well as others that affect the globe, and this reminds us that as a Town we have a responsibility for other communities. I should to emphasise that the Plan is not for the Local Government. It is for the Town as a whole, including our communities, businesses, voluntary groups.
I am pleased to see the Action Plans that will take the Town forward and I also hope the Setting of Objectives will convince the resident population that much useful work has already taken place.
Finally, I ask the inhabitants to consider what they can do to fulfil the strategy and therefore how they can help make our Town a better place to live in according to the introdruction.
Béla Kakas Mayor of Government
Kakas Béla polgármester
Local Plan for Sustainable Development
4
5
1. Rész/ Gondolkozz globálisan, cselekedj helyi szinten! Section 1 /Thinking globally, acting locally.
Local Agenda 21 Fenntartható fejlődés/ Sustainable Development Forma/Format Stratégiai célkitűzések / Purpose of the Strategy
Fenntartható Fejlődés Program Local Plan for Sustainable Development
6
LOCAL AGENDA 21
Az egészség a következő módon határozható meg a fenntartható fejlődés szempontjából:
Az Agenda 21 nevű akció programot a fenntartható fejlődésért az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban megtartott Környezet és Fejlődés
Az ember egészsége a globális ökológiai rendszer része. Az ember
című konferenciája alkotta meg. Széleskörű és kihívásokkal teli
egészségét
keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek
fenntartható fejlődés és az abból származó, a rendszerre káros
fenntartható jövőt kívánnak alkotni. Az Agenda 21 olyan fejlődési
következmények közvetlen és negatív hatással vannak az emberi
típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe fenni a jelen és a
egészségre.
jövő
generációk
gazdasági,
társadalmi,
kulturális,
politikai
a
globális
ökológiai
rendszer
tartja
fenn.
A
nem
és
környezeti problémáit. A fenntartható fejlődés ezen megközelítése
Az egészség, mint a fejlődés fókuszpontja. Az ember a fenntartható
olyan
fejlődéshez
cselekvési
útvonalat
társadalmi szempontból
ajánl,
amely
gazdaságilag
hatékony,
igazságos, felelősségteljes, a környezet
kapcsolódó
gondolkodás
középpontjában
áll.
Az
embereknek joguk van az egészséges, termékeny életre, amely harmóniában van a természettel. Az egészség javítása és a fejlődés
tekintetében pedig egészséges.
együtt kell, hogy járjanak. A dokumentum a fejlődés minden fontos területére kitér, különös tekintettel a környezetvédelem kérdéseire, és áttekinti a nemzetközi
Az egészség, mint a környezet fenntarthatóságának elősegítésére tett
együttműködést, a szegénység elleni küzdelmet, az ember egészségét
kezdeményezések eredménye. Az alapvetően a helyi és globális
és a népesség alakulását. Külön hangsúlyozza a társadalmi fejlődés
környezetvédelmi okokból vállalt kezdeményezések a legtöbb esetben
néhány fontos aspektusát, köztük az egyenlő jogokat, az oktatást és a
el kell, hogy vezessenek az ember egészségének javulásához, bár ez
jogosítványok elosztását. Maga a dokumentum mintegy 300 oldalas,
nem mindig nyilvánvaló.
négy részből és 40 fejezetből áll. Minden fejezetben megtalálható a célok megfogalmazása, a szükséges teendők általános leírása, az akciók
Összesen 200 alkalommal hivatkozik a dokumentum az egészségre,
kidolgozásához szükséges útmutatás, az intézményi feltételek, és a
amelyek között az alábbi problémakörök találhatók:
megvalósítás eszközei, köztük a finanszírozás kérdései.
•
a munkaegészségügy és balesetvédelem
Az Agenda 21 az ember egészségét a fenntartható fejlődés alapvető
•
az elsődleges egészségügyi ellátás
feltételének tekinti. A dokumentum az egészséget valójában az emberi
•
az anya és gyermek egészségvédelme
lényeket
A
•
szegénység és egészség
fenntartható fejlődéshez feltétlenül szükséges az, hogy odafigyeljünk
•
az ipari termékek egészségi hatásainak mérése
azokra a tényezőkre, amelyek meghatározzák egészségünk alakulását.
•
lakáshelyzet és egészség
Az Agenda 21, valamint a WHO "Egészséget mindenkinek stratégiája"
•
környezeti infrastruktúra
sok közös alapelvet és egymást kiegészítő folyamatot tartalmaz.
•
közlekedés és egészség
befolyásoló
tényezők
eredményeként
értelmezi.
•
mérgező hulladékok
is, hogy milyen módon kívánják az eredményt, sikerességet
•
a légköri változások egészségre gyakorolt hatása
mérni, valamint
•
a levegő és vízszennyezés egészségügyi következményei
•
az erdők kiirtása
•
az ultraibolya sugárzás,
Az emberi egészség védelme és megőrzése öt központi kérdéssel
•
az egészség, a víz és a higiénia összefüggései
foglalkozik -hogyan védhetők ki a városi egészségi ártalmak, hogyan
•
oktatás és tájékoztatás, a nagyközönség bevonásának, a vele
csökkenthetők a környezet szennyezésből fakadó veszélyek, hogyan
folytatott párbeszédnek a szükségessége
óvhatjuk meg a veszélyeztetett csoportokat, hogyan szoríthatjuk
•
írja le, hogy vizsgálják felül az egész programot.
vissza a fertőző betegségeket, illetve hogyan javítható az elsődleges Az Agenda 21 jelentős része a városi környezetre vonatkozik. A
orvosi ellátás. A dokumentum négy cselekvési kört javasol a városi
dokumentum kiemeli a városok szerepét a fenntartható folyamatok
lakosok egészségének védelmében. Ezek a következők:
kialakításában. A helyi szintek cselekvőkészségének fejlesztése a Helyi Agenda 21 kezdeményezés révén történik. Mind az Agenda 21 és a
•
helyi egészségterveket kell kidolgozni és megvalósítani;
Helyi Agenda 21 elismeri, hogy a helyi hatóságok létfontosságú
•
ahol szükséges, fel kell mérni a meglévő egészségi, társadalmi és környezeti körülményeket,
szerepet játszanak a nagyközönség nevelésében, mobilizálásában, a fenntartható
fejlődés
elősegítésére
vonatkozó
lakossági
igény
•
kell
a
környezetvédelemhez
kapcsolódó
egészségügyi szolgáltatásokat
kielégítésében. A Helyi Agenda 21 lényegében a helyi önkormányzat és más szektorok közötti partnerkapcsolat kialakításának a folyamatáról
erősíteni
•
hálózatokat ajánlatos létrehozni és fenntartani olyan városok részvételével, amelyek hajlandók együttműködni,
szól.
és kicserélni gyakorlati tapasztalataikat. Egy Helyi Agenda 21:
A fenntartható emberi települések fejlesztésének elősegítése hét fő • • • •
legyen rövid, világos és mindenki számára hozzáférhető
kérdést tárgyal. Köztük a megfelelő lakás biztosítását mindenki
dokumentum
számára,
határozza meg, mik a fenntarthatósággal összefüggő
földhasználat
legfontosabb kérdések, és célok a különböző területeken
infrastruktúra integrált fejlesztését, ide értve a vízellátást, szennyvíz
tartalmazzon egyértelmű célokat a környezet állapotára és
elvezetést, a szemétszállítást és hulladék kezelést. A fenntartható
az élet minőségére vonatkozóan
energia szolgáltató és közlekedési rendszereket, a katasztrófa
tegye
egyértelművé,
szektorok
hogy
feladatkörébe
milyen
tartoznak
szervezetek, az
egyes
emberi
települések
tervezését
és
irányítását,
irányítását,
a
a
fenntartható
környezetvédelmi
vagy
fenyegette területek tervezését és szervezését, a fenntartható
akciók
építőipart, a humán erőforrások fejlesztését, és a kapacitások
amelyek a célok érdekében megvalósításra kerülnek, és azt Local Plan for Sustainable Development
az
bővítését. 7
A 7.20-as bekezdés ajánlása szerint a WHO Egészséges Városok
Gazdasági szempontból jelentősen támaszkodik az emberi munkaerőre,
Programja és a Fenntartható Városok program megerősítésére van
a megújuló energiaforrásokra, az optimális gazdálkodási formák
szükség ahhoz, hogy a városok megfelelő támogatást kapjanak a
használatára. A fenntartható gazdálkodás előnyben részesíti a helyi
fenntarthatósággal
lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat.
kapcsolatos
tevékenységek
kialakításában
és
megerősítésében. Társadalmi szempontból helyi konszenzus az alapértékekről, az
28. fejezet - helyi hatóságok kezdeményezései az Agenda 21 mellett
egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jövő generációk
hangoztatja a helyi akciók és koalíciók fontosságát. Az Agenda 21
részére szükséges feltételek biztosításáról. Fenntartja a szociális
számos specifikus ajánlást tartalmaz az egészséget illetően. A
egyenlőséget és a szolidaritást, a település törekszik az építészeti és
legfontosabbak a városi egészségtervhez és az egészséget támogató
esztétikai minőség javítására. Támogatja az egészséges, biztonságot
városi hálózatokhoz kapcsolódnak.
nyújtó, attraktív élettér kialakítását.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
Fontos feladat, hogy a fenti hármas kapcsolatrendszerét fokozatosan
„Fenntartható fejlődés, egy jobb minőségű életet biztosít mindenki számára, a most élő és az eljövő generációk részére egyaránt. (Sustainable development is about ensuring a better quality of life for everyone, now and for generations to come)”. A fenntartható fejlődés figyelembe veszi a társadalom, a gazdaság és a környezetünk egészét, mint elválaszthatatlan egységet. Ebben a rendszerben
viszont
a
természeti
környezeti
értékeknek
ad
elsőbbséget.
átalakítsuk a hagyományos formából, a fenntartható stratégiai szemléletnek megfelelően.
FORMA A
fenntarthatóság
lokális
programja
társadalom-,
és
környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal, tekintettel arra, hogy a LA21 a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magába. A fenntarthatóság lokális programjának legszűkebb értelmezése maga
Ökológiai szempontból a helyi környezet káros anyagoktól való védelmével, és a természeti erőforrások hatékony használatával próbálja elérni a lakossági jólétet. Ezen belül is biztosítja a talaj, a
az elkészült stratégiai terv, azaz a jelen program dokumentum. Bővebb értelmezés
szerint
a
LA-21,
a
program
létrehozásának
és
megvalósításának folyamata.
levegő, az élettér (emberi, állati, növényi) védelmét, megőrzését. Fontos
szempont
az
energiahatékonyság,
és
a
megújuló
energiaforrások használata. Local Plan for Sustainable Development
8
A Local Agenda21 akkor éri el a célját, ha a fenntarthatósági szemlélet
Ez a lépés közelebb viszi a helyi település programját, a globális
áthatja:
fenntarthatósági szemlélet erősítéséhez is.
•
a társadalom gondolkodásmódját
Az elkészült dokumentum, egy tervezési folyamat része, amelybe be
•
a gazdálkodás módját
kell vonni a helyi társadalmi közösséget. Ennek egyik formája a
•
az életformát, politikai kultúrát
közösségi konzultáció, melynek részeként a tervet közszemlére kell bocsátani
A sikeres megvalósulás a helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív
(honlap),
és
ösztönözni
kell
a
lakosságot
a
véleménynyilvánításra.
részvételével lehetséges. Első és legfontosabb feladat, hogy a helyi közösség (társadalmi, gazdasági, politikai) eljusson a fenntartható fejlődés fontosságának, és szükségszerűségének a tudatára, és komoly szándék merüljön föl a megvalósítás iránt. A Local Agenda 21 az átlag polgárokat,
a
különböző
érdekcsoportokat
kívánja
bevonni
a
fenntartható fejlődés tervezési, és megvalósítási folyamatába. A fentiek figyelembe vételével a Local Agenda 21 szerkezeti felépítése a következő: Az 1. rész betekintést ad a programalkotás alapjaiba, a Local Agenda 21 és a fenntartható fejlődés értelmezésére, valamint meghatározza a hosszútávú célkitűzéseket. A 2. rész a helyi adottságok bemutatásával foglalkozik. Ez a fejezet kitér a természeti, társadalmi, és gazdasági környezet rövid bemutatására. A 3. rész a stratégiai célkitűzéseket, a 4.
pedig
a
cselekvési
tervet
tartalmazza.
Az
indikátorok
meghatározásával az 5. rész foglalkozik, nagyrészt térinformatikai módszerek bevonásával. A Local Agenda 21 nemzetközi szerveződés eredményeként jött létre, ezért fontosnak tartottuk azt, hogy legalább az anyag fejezetcímei, a polgármesteri köszöntő, a stratégiai célkitűzések, a cselekvési terv ne csak magyar, hanem angol nyelven is megjelenjenek a dokumentumban. Local Plan for Sustainable Development
9
STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉS SETTING OF OBJECTIVES Sándorfalva település hosszú távú célkitűzései. 1. Javítani mindenki számára az élet alapvető elemeihez való hozzáférést, mint például a jó minőségű helyi élelmiszerekhez való hozzájutás feltételeit. 2. Csökkenteni a légszennyezettséget, és javítani hosszú távon a levegő minőségét. 3. Javítani az élet minőségét, a szabadidős, kulturális és kikapcsolódási lehetőségekkel. 4. Növelni a helyi munkához való hozzájutás lehetőségét, ami segíti a fenntarthatóságot, és bátorítani a helyi cégeket több fenntartható vállalkozás működtetésére. 5. Az emberek foglalkoztatási esélyeit javítani az oktatás, szakismeret fejlesztésével. 6. Csökkenteni a nem megújuló energia használatát, az alternatív tüzelőanyag felhasználás támogatásával, párhuzamosan csökkentve a helyi szükségletek szintjét. 7. Javítani az egészségügyi helyzet Sándorfalva közösségén belül. Biztonságos és egészséges munkahelyek teremtése. 8. Az adottságoknak legmegfelelőbb fenntartható földhasználat alkalmazása a meglévő, és a jövőbeni fejlesztések során. 9. Fenntartani a természeti környezetet, élőhelyeket, fajokat Sándorfalván, biztosítani mindenki részére a környezeti értékekhez való hozzáférést. 10. Csökkenteni a hulladékképződést, növelni az újrahasználatot, illetve hasznosítást a képződő hulladékainkból.
Local Plan for Sustainable Development
LONG-TERM PURPOSES 1. to improve everyone’s access to ‘basic elements of life’ such as good quality local food 2. to reduce air pollution and improve long-term air quality 3. to improve quality of life through leisure, cultural and recreational opportunities 4. to increase job potentials locally which improve sustainability and encourage local businesses to operate more sustainable business practices 5. to improve the opportunities for people to develop educational skills 6. to reduce non-renewable energy use and to support the use of alternative fuels besides reducing local fuel needs 7. to develop the overall level of health for all communities in Sándorfalva. Increase levels of health and safety at workplaces 8. to provide the most effective sustainable use of land both in previous and new developments 9. to maintain the natural environment, habitats and species of Sándorfalva, and to ensure the access for everyone to natural values 10.to reduce, re-use and recycle more of our waste
10
11
2. Rész/ Helyzetjelentés Section 2 /State report
Természeti környezet /Natural environment Infrastruktúra / Infrastructure Fenntartható Energiagazdálkodás / Sustainable Power managment Közlekedés / Transport
Földhasználat / Land use Környezet-Egészségügy /Environmental health Gazdaság / Economy Társadalom / Society Nemzetközi együttműködés / International cooperation
Fenntartható Fejlődés Program Local Plan for Sustainable Development
Hulladékgazdálkodás / Waste management
12
TERMÉSZETI KÖRNYEZET A település közigazgatási területének 52,62%-a (2934,7 ha) a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (kezelő: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) része. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet a szikes és halastavak, festői morotvák, kubikgödrök, sás és mocsárrétek, homokpuszták, szikes és pusztagyepek és erdők jellemzik. A növény és állatvilágra is a sokféleség jellemző. Sándorfalva közigazgatási területén változatos növénytársulások alakultak ki. Fontos szempont a minőségben és térben eltérő élőhelyek természeti megőrzése, és ökológiai kapcsolatuk kialakítása. Ezt az ökológiai kapcsolatot szolgálja a területen található zöldfolyosó rendszer. A fűz-nyár ligeterdőkben a cserjeszint alatt más erdőtársulásokhoz képest viszonylag kevés faj alkotta gyepszintet találunk. Ennek oka a mélyebb fekvésből adódó gyakori elöntések. Természetvédelmi területek elhelyezkedése
mellett terül el, magában hordozva a másodlagos szikesedést. A homoki gyepekre jellemző növények mellett megtaláljuk az ürmös, cickafarkos, sziki csenkeszes pusztákat is. A szikes területek gyeptársulásokként maradtak fent kicsi termőképességük miatt. A mélyebb fekvésű, vízállásos, náddal szegélyezett szikes tócsákban már alig találunk szabad vízfelületet, elhódította a sűrű sziki sás. A mellette elterülő nedvesebb, szikes rétek magas füvű, zárt társulásának jellemző növénye a fehér tippan (Agrostis stolonifera) és a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). A rövid füvű szikespuszta egyik fő típusa a sziki csenkeszből (Festuca pseudovina) és a pusztai sziki-, illetve mezei cickafarkból (Achillea collina) álló viszonylag teljesen zárt gyep. A fűcsomók között gazdag moha és zuzmó vegetáció található. Ha a sós réteg a felszínhez már közelebb helyezkedik el, akkor a rövid füvű szikespuszta másik típusa, az ürmös szikespusztarét, más néven szikpadgyep alakul ki. Itt a nagyobb sókoncentrációt is eltűrő sziki üröm (A. santonicum) a jellemző. Nyár közepétől a sóvirág és a sziki őszirózsa (Aster tripolium pannonicum) festi lilára az ürmös szikespusztát. A legmagasabb sókoncentrációjú területeken szinte csak a bárányparéj (Camphorosma annua) tud megélni. A szikes puszták legalapvetőbb vonása, hogy kora tavasszal és nagy esőzések alkalmával a területet víz borítja. A szikes puszták felszínén egyegy keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) jelenik meg. A sándorfalvi erdő döntő hányada összefüggő, nagy kiterjedésű élőhelyet biztosít az állatok számára, összekapcsolódva a többi élőhellyel. Az erdőben az emlősök közül előfordul a borz, a róka, a nyest, a mezei nyúl, a fogoly, a törpe denevér, erdei egér, pocok, sün, macskabagoly, mókus, és olykor a szarvas és vaddisznó is. Az erdőben 44 madárfajt lehet megfigyelni, ebből 40 faj áll védelem alatt. A vörösbegy gyakori itt, és előfordul a fokozottan védett szalakóta is. Télen az erdőben fordul elő a csíz (Carduelis spinus), a fenyőpinty (Fringilla montifringilla), a fenyőrigó (Turdus pilaris), a sárgafejű királyka (Regulus regulus), a kenderike (Carduelis cannabina) és a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula). A ragadozó madarak közül az egerészölyv (Buteo buteo), a héja (Accipiter gentilis), a karvaly (Accipiter nisus) és a macskabagoly (Strix aluco) fordul elő.
Sándorfalva térsége a Duna-Tisza közi homokvidék és a Tisza-völgy réti és szikes talajú zónájának érintési vonalába esik. A homokpusztákból a mezőgazdasági művelés térhódítása miatt kevés maradt, és az is a szikesek
A lakott területre jellemző a védett fehér gólya (Ciconia ciconia), illetve a molnárfecske (Delichon urbicum), a balkáni gerle, házi veréb és a füstifecske (Hirundo rustica). A védett emlősök közül meg kell említeni a közönséges (Myotis myotis), a hegyesorrú (Myotis blythi), és a kései
denevéreket (Eptesicus serotinus). A település jellegzetes védett élőlényeiként meg kell említeni a nőszőfűt (Epipactis), és partifecskét (Riparia riparia). Hatályos önkormányzati rendelettel védett helyi természetvédelmi terület nincs a településen. Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kormányrendelettel történt meg. A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza.
Sándorfalvát érintő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: • •
Alsó-Tisza hullámtér (HUKN20031) Közép-csongrádi szikesek (HUKN20017)
Sándorfalvát érintő különleges madárvédelmi terület (SPA): • Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) Sándorfalva város a helyi jelentőségű természeti területek és emlékek védelmére önkormányzati rendeletet alkotott. A rendelet célja a) Sándorfalva város egyedi arculatának sajátos megjelenésének, továbbá az emberek munkáját és kultúráját is híven tükröző természeti környezetének megőrzése, Local Plan for Sustainable Development
b) a város területén lévő természeti emlékek, természeti területek, tájak, valamint ezek természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, a fenntartható használatuk elősegítése, c) a város és a táj harmonikus összhangjának megtartása és fejlesztése, d) a környezet iránt érzékeny kultúra fejlesztése, e) a város lakosságának a természeti szabadidős, kulturális és sporttevékenységét elősegítő környezetben való felüdülését biztosító természeti területek, tájak védelme, f) a város természeti, tájképi és kultúrtörténeti szempontból értékes területeinek és környezetének megismertetése, a védelmükkel kapcsolatos ismeretterjesztési tevékenység támogatása és g) a város természeti területeinek ökoturisztikai hasznosítása, fejlesztése. Sándorfalva helyi védetté nyilvánított természeti területei • Zsikó-semlyék (Nádastó) • Bika-semlyék • Nádas-tó • Sándorfalva-Kővágó homokbányatavak és a sándorfalvi mocsári nőszőfű termőhelye (Nádas-tó felhagyott bányatavai) • Kapca-szék • Kéri-dűlő semlyékei és annak környéke • Kuti-dűlő gyepe szikes tóval (Homokpuszta) • Makra-tanya semlyékei • Békás Sándorfalva helyi védetté nyilvánított természeti értékei • Zrínyi utcai platánfa sor • Széchenyi utca 13. szám alatt álló platánfa • Sportpályát övező fák • Régi városi strand fái • Pallavicini-kastély kertje • Szabadság tér fái A helyi védettségre javasolt területekre természetvédelmi értékvizsgálat és kezelési terv készült (Dr. Deák József Áron 2012). A Zsikó-semlyék K3743 kóddal (2653 sorszámú) regisztrált természeti területnek számít. E területhez Sándorfalván a 0366-os helyrajzi szám 13
tartozik. Ez a semlyék, azaz szélbarázda egy teljesen elnádasodott vizenyős mélyedés, amelyben korábban inkább szikes mocsarak, szikes rétek lehettek. Számos jele van annak, hogy ez egy elnádasodott tarackos tippanos (Agrostis stolonifera) szikes rét. A területen korábban vályogvetés is folyt. A Bika-semlyék Sándorfalva belterületébe északról nyúlnak be a Csongrádi utca, Jókai utca, Zrínyi utca vonala és a Homok dűlő közt. Igencsak sérülékeny területről van szó, mert a Bika-semlyék teljes nyugati (Csongrádi utca, Jókai utca, Zrínyi utca vonala) és déli pereme (Alkotmány körút mentén) valamint délkeleti szegélye (Homok dűlő és Sport utca mente) már beépítésre került (kertesházas-családi házas beépítés). Egyedül északkeleti határa csatlakozik természetesebb élőhelyekhez, telepített erdőkhöz. Gyakorlatilag egy vakon végződő ökológiai hálózat legdélebbi pontjának tekinthető. A természeti terület Sándorfalva belterületéhez legközelebb őrzi a Dorozsma-Majsai-homokhát homoki sztyepprétjeinek és szikes rétjeinek fajkészletét, ezért oktatási szempontból, a környezeti nevelés céljából a településen itt lehet ezen élőhelyeket legkönnyebben bemutatni. A Nádas-tó ex lege szikes tó és a Közép-Csongrádi szikesek különleges természetmegőrzési terület egyik mozaikja (HUKN20017), azaz Natura 2000-es terület. K1680 kóddal, 1590. sorszámmal e Natura 2000-es site regisztrált természeti terület, azonban e természeti terület kiterjedése északi irányban a Natura 2000-es site-nál és az ex lege szikes tónál nagyobb, mert a tómeder peremének száraz és üde gyepei (azaz nemcsak a szikes tómeder) is hozzátartoznak. A Nádas-tó, a hozzá kapcsolódó homoki sztyepprétekkel és északról kapcsolódó felhagyott homokbányával együtt Sándorfalva külterületén természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb terület, a nem tájvédelmi körzet területéhez tartozó természeti területek közül a település külterületén ez a legértékesebb, legkomplexebb, legdiverzebb faj- és élőhelykészletű, s egyben legjobb össz-természetességű terület is. Egységes területi védelme helyi védettség, vagy később akár országos védettségű természetvédelmi területként is fontos lenne a meglévő ex lege szikes tó és Natura 2000-es területi minősítés mellett. A Nádas-tó felhagyott bányatavai mint helyi védettségre javasolt természeti területek a 0384/6 és a 0384/4 helyrajzi számokon helyezkednek el. A Nádas-tótól északkeletre elhelyezkedő mára már Local Plan for Sustainable Development
felhagyott homokbánya tavak a spontán regeneráció útjára léptek. Mivel a Nádas-tó természeti területével (ex lege szikes tó és Natura 2000-es terület) határosak, ezért e bányatavak akár a Nádas-tóval együttes természetvédelmi területet is alkothatnak a szomszédos helyrajzi számok miatt. A regenerációt jól jelzi az, hogy a bányatavak peremén már szélesebb nádas sáv, sőt a Natura 2000-es jelölő élőhelyek – pannon szikesek (1530) - képviselője a zsiókás szikes mocsár is megjelent. A regeneráció szempontjából még kistáji szinten is unikalitásnak számít a szintén pannon szikesek Natura 2000-es élőhelycsoportjába sorolt sziki víziboglárkás hinarasok (Ranunculetum aquatilis-polyphylli) megjelenése, amely jól jelzi, hogy e víztér lassan szikes tóvá alakul át. A terület legnagyobb botanikai értéke a Dr. Margóczi Katalin által megtalált mocsári nöszőfű (Epipactis palustris), amely a legdélebbi tóegység legdélebbi partjának nádasodó partszegélyében fordul elő 896,8 m2-en, a Nádastó-Nagyszéki-főcsatornához közel, a 0384/6 helyrajzi szám déli részén. A Kapca-szék K3130 kóddal 1065. sorszámon szerepel a természeti területek közt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természeti területeinek adatbázisában névtelen ex lege szikes tóként szerepel. A Kapca-szék egy önálló szélbarázdában helyezkedik el, amelynek északi részébe egy szigetszerű maradékgerinc-sziget ékelődik. Ez csapadékosabb években, s különösen, amikor még a nyílt szikes vízfelszín jellemezte a tavat a parti madarak fontos fészkelőhelye, költőszigete lehetett. A madarak fészkelése szempontjából azonban napjainkban is fontos a szerepe, ha a mélyedést víz tölti ki. A Kapca-szék a Nádas-tóhoz hasonlóan igen mély szélbarázda, jelentős víztárolási kapacitással. Lefolyástalan jellege, a környező szélbarázdákhoz képest nagy mélysége, nagyobb szögben lefutó partéle miatt a tómedencét szinte kizárólag a pannon szikesek (1530) Natura 2000-es élőhelyéhez tartozó zsiókás (Bolboschoenetum maritimi) szikes mocsarak (B6) borítják. A Kapca-szék Sándorfalva Dorozsma-Majsai-homokhátra eső részének egyik legjobb állapotú szikese tómedre még jelenlegi állapotában is a Nádas-tó mellett. A település egyik leghomogénabb, legnagyobb kiterjedésű zsiókása itt található, a település területén nincs még egy olyan szélbarázda, amelyet szinte egymagában ez az élőhely tölt ki, sőt a környékben, a DorozsmaMajsai-homokhát egészén, különösen annak keleti felén, is ez igen ritka jelenség. 14
A Kéri-dűlő semlyékei a Bodor-szék és a tőle keletre fekvő semlyék vizét a Tiszába levezető 2 csatorna mentén találhatók. Valójában három – a Bodorszéktől keletre elhelyezkedő - egymásba nyílt semlyékről van szó, amelybe maradékgerincek nyúlnak be. E maradékgerincek lealacsonyodása az északkeleti és délnyugati (másodlagos szélirányok) szelek eróziójának hatására következett be, amelynek következtében a semlyékek egymásba nyíltak. E semlyékek egyedi és összterülete is kicsi. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által nem regisztrált természeti területről van szó. A legdélnyugatabbi, homokpusztai bekötőúthoz illeszkedő semlyék a 0448/23, a 0448/22 helyrajzi számra, a 0446/10 északnyugati csücskére, valamint a 0446/11 és a 0446/14 helyrajzi számok keleti szegélyére esik. Itt egy természetességű tarackos tippanos (Agrostis stolonifera) és nádképű csenkeszes (Festuca arundinacea) szikes rétek (F2) borította szélbarázdából és a partján egy közepesen jó homoki sztyepprétből (H5b) áll. A Kuti-dűlő gyepe szintén nem szerepel a Kiskunsági Nemzeti Park regisztrált természeti területei közt. A gyep egy semlyékből (szélbarázda) és az őt övező homoki sztyepprétek (H5b) borította lepelhomok-hátból áll. A semlyéken és a természeti terület keleti szélén – metszve a tőle délre lévő lepelhomok-hát homoki sztyepprétjét – is egy-egy külön a NádastóNagyszéki-főcsatornába torkolló- csatorna fut, amely a vizsgált gyep nyugati szélén halad. A fenti csatornák jelentősen hozzájárul a terület kiszárításához, a semlyék szikes élőhelyeinek kilúgozódásához. A lepelhomok-hátakat borító homoki sztyepprétek (H5b) jó, néhol közepes természetességűek, a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) uralja őket, de elszórtan a védett budai imola (Centaurea sadleriana) is előfordul bennük. A semlyékben döntően jó természetességű tarackos tippanos (Agrostis stolonifera), kisebb részt nádképű csenkeszes (Festuca arundinacea) szikes rétek (F2) az uralkodóak, de a mélyedések peremén valamint a szélbarázda északi részén kiváló természetességű mézpázsitos szikfokok (LepidioPuccinellietum limosae) (F4), sőt elvétve elvétve vakszik-foltok (F5) (LepidioCamphorosmaetum annuae) is előfordulnak. Sándorfalva külterületének egyik legkiterjedtebb mézpázsitos szikfoka a Nádas-tó mellett ezen terület semlyékének északi felét borítja. A terület a Dorozsma-Majsai-homokhát stepping stones típusú ökológiai hálózatának fontos eleme.
lepelhomok-hátak növényzete is részben megmaradt. E terület a 0450/1a és b helyrajzi számokra esik. A gyep így valójában két fő élőhelytípusból áll: a semlyékek mélyedéseiben döntően részt nádképű csenkeszes (Festuca arundinacea), kisebb arányban tarackos tippanos (Agrostis stolonifera) szikes rétek (F2) vannak, míg ezek foltjaiba csenkeszes (Festuca pseudovina) homoki sztyepprétek (H5b) nyúlnak. Az élőhelyek degradálódása miatt természeti értékekben ez a terület szegényebb. A Békás természetvédelmi szempontból sajátos helyzetben lévő terület Sándorfalva, Szeged és Algyő hármas határánál a Pusztaszeri Tájvédelmi körzettől délre, annak déli pereméhez illeszkedve. A Szeged közigazgatási területére is átlógó K1420 kódú, 696. sorszámú természeti területhez tartozik a Békás északi a Bodó, Molnár I. és Kollár-tanyák közé eső természetes élőhelyek dominálta területe, amely kimaradt mind a Natura 2000-es területből, mind a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetből. E Dél-Tisza völgyhöz sorolható területen egyedülálló módon egy gyepen belül maradtak meg az ártérbe ékelt löszmaradvány-felszínek ősi padkás szikeseinek és löszsztyepprétjeinek mozaikjai valamint a folyamszabályzás után kialakult rétsztyeppes másodlagos szikesek élőhelymozaikjai. E területek mutatják meg azt, hogy milyen is lehetett egykoron a Sándorfalvi-halastavak helyén az egykori növényzet. A terület déli és keleti részén a másodlagos rétsztyeppes szikeseket találunk, amelyek alapmátrixát közepesen jó, néha jó természetességű szikes rétek (F2) alkotják. A tiszántúli típusú szikes rétek képviselőit találjuk már itt, amelyek a réti ecsetpázsitos szikes rétek (Agrostio-Alopecuretum) közé tartoznak. Sándorfalva külterületén több természeti terület is javasolt helyi védetté nyilvánításra. Ezek közül a Nádas-tó valamint az ahhoz közvetlen kapcsolódó Sándorfalva-Kővágói-homokbányatavak együttese a mocsári nöszőfű termőhelyével; a Kapca-szék; a Kuti-dűlő gyepe (Homokpuszta) szikes tóval és a Makra-tanya semlyékeivel; és a Békás élvez prioritást. Ezek közül is a Nádas-tó, a Kapcsa-szék és a Sándorfalva-Kővágóihomokbányató mocsári nöszőfüvese a legértékesebb természetvédelmi szempontból.
A Kuti-dűlő szikes tavától északra, attól elkülönülve a NádastóNagyszéki-főcsatorna mentén két további semlyék (Makra-tanya semlyékei) található, amelyek közt és azok peremén a maradékgerincek, Local Plan for Sustainable Development
15
Levegő A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat nincs a településen. Ennek hiányában a levegőminőség állapotának jellemzésére általában a bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. Pontforrások légszennyező-anyag kibocsátása (kg/év) Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 151 - Toluol 152 - Xilolok 312 - Aceton 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát 598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től 7 - Szilárd anyag 722 - Terpentin
2008 638 1 1 1
2009 643 <0,5 1 <0,5
2010 670 <0,5 1 <0,5
1 1 5 4 769
<0,5 <0,5 5 4 574
<0,5 <0,5 5 <0,5 580
27 27 27 (forrás: VM) Mivel jelentős a mezőgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a bűzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme -érdekében a belterületi állatállomány létszámának szabályozása. Ennek érdekében született a 7/2001. (VI.19.) Ör. helyi rendelet. Sándorfalva közigazgatási területén állattartás csak mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával lehetséges. A településen a 32/2007. (XII.20.) Ör. rendelet szabályozza a kerti hulladékok égetésének szabályait. Avart és kerti hulladékot tavasszal március 1.-e és április 30-a, illetve ősszel szeptember 1-e, és november 30-a között, csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Sándorfalván sem az ipari, sem a közlekedési eredetű légszennyezés nem számottevő mértékű, a település levegőminősége így kedvezőnek tekinthető. Local Plan for Sustainable Development
Víz A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Sándorfalva városa az Alsó-Tisza jobb parti tervezési alegységhez tartozik. A tervezési alegység kijelölését a térség morfológiai adottságai indokolták, igazodva a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtőjének természetes határaihoz. A tervezési alegység a Tiszától Nyra fekszik, nagysága 5374,96 km2. A Dél-Tisza völgy kistájhoz, a Tisza völgye Tiszajenőtől a határig; a folyószakasz 140 km hosszú és 21342 km2 hazai vízgyűjtő területe tartozik. A Tisza ezen a szakaszán számos mellékfolyás vizeit veszi fel; jelentősebb vízhozammal csak a Tisza balparti vízfolyások rendelkeznek, míg a jobboldalról érkezők csak kisebb mellékvizek. A terület száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos. A nagy árvizek nyár elején szokásosak, míg a kisvizek nyár végén, ősszel gyakoriak. A Tisza az év minden szakaszában hajózható. A vízminőség szempontjából az itt folyó vizek II.-III. osztályúak. A folyókat végig árvízgátak kísérik. Sándorfalva település környezetében találhatunk egyaránt folyó és álló vizeket, mesterséges tavakat és időszakos szikes tócsákat. A területet északkeletről a Tisza határolja, illetve a folyószabályozáskor levágott morotvájának egy darabja, és annak hullámtéri, fokozottan védett része. A közigazgatási határ déli oldalán a szegedi Fehér-tó halastavi része található, illetve a sándorfalvi bányatavak. Sándorfalva egész területét pedig a kisebb-nagyobb kiterjedésű, állandó és időszakos vízborítású nádasok, illetve szikes foltok és pocsolyák teszik színesebbé. A település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A talajmechanikai szakvélemény alapján a fúrások során, melyek 2009. májusában készültek, a megütött talajvízszint -3,0 m mélységben jelentkezett. Az átlagos terepszinthez képest (80,25 mBf.) a nyugalmi vízszintek 77,91 – 77,98 mBf. szinten lettek bemérve. A mértékadó talajvízszintet a terepszint alatt -1,0 m-en határozták meg. A vizsgálatok alapján a talajvíz gyengén agresszív hatású. A talajvizeket megvizsgálták 7 db megfigyelő kútban, az eredmények azt mutatták, hogy a település talajvizei erősen szennyezettek. Ennek oka a lakossági szennyvízszikkasztó medencékből, valamint az állattartó telepekről a talajvízbe szivárgó szerves szennyeződések. Nagyon indokolt ezért a tervezett szennyvízberuházás megvalósítása. 16
Talaj A település a Duna-Tisza közi homokhátság, illetve az alsó-Tiszamente hajdani árterületeinek találkozásánál terül el. A lösz és futóhomok rétegek egymásra rakódtak, így az itt előforduló talajok iszapos homok anyakőzeten alakultak ki, ami megmutatkozik a talajtípusok és altípusok számában is. Sándorfalva talajtani viszonyai változatos képest mutatnak. Találhatók itt szikes talajok, a Duna-Tisza közi hátságok keleti nyúlványainak homoktalajai és a Tisza folyószabályozásáig szabadon szétterülő vizek alakította réti talajok is. A homoktalajok a váztalajok közé tartoznak, melyekre jellemző, hogy a talajképző tényezők érvényesülése csak igen kis mértékben észlelhető. Különösen a biológiai talajélet hiányzik, vagy csak minimális mértékű. A talajképződés genetikai folyamatában nagy jelentőséggel bír a defláció, a szél eróziós hatása, valamint az ásványosodás. A térségben karbonátos humuszos homoktalaj altípus található, melyben bizonyos mértékű humuszosodás figyelhető meg. A réti talajok a bőséges nedvesség hatására alakultak ki, és a természetes növénytakarójuk is vízkedvelő fajok társulásából áll. A mikrobiológiai folyamatok ezért általában levegőtlen körülmények között zajlottak le, amelyek bizonyos mértékű szervesanyag felhalmozódással jártak. A talajok térbeli elhelyezkedése: •
• •
A 4519. számú Szeged-Csongrád közúttól nyugatra eső területen döntően homoktalaj, azon belül is karbonátos humuszos és karbonátos többrétegű humuszos homoktalaj fordul elő, foltokban réti, szolonyeces réti talajokkal és a mélyebb fekvésű területeken szoloncsákos szikes talajjal. A 4519. számú úttól keletre lévő területen a réti talaj altípusait lehet megtalálni: a réti öntés, az öntés réti a karbonátos öntés réti, és a karbonátos humuszos öntéstalajokat. A közigazgatási terület déli, dél-keleti részén is találunk réti talajt, de itt más altípusai alakultak ki: a réti csernozjom és a réti szolonyec talaj. A másik jellemző talajtípus, ami itt előfordul a szikes. Döntően szolonyec van jelen, foltokban pedig szoloncsákos sziket találunk.
Local Plan for Sustainable Development
INFRASTRUKTÚRA Városunk infrastrukturális ellátottsága a most induló szennyvíz-csatorna beruházási programmal együtt kimagaslóan jónak mondható régiónkban. Ivóvíz A városi ivóvízbázis biztonságosan szolgálja a vezetékes ivóvízellátáshoz szükséges vízmennyiséget, városunk belterületén található ingatlanok vezetékes ivóvíz-ellátottsága 100%-osan biztosított. A településen a vezetékes ivóvíz ellátást 4 db termelőkút biztosítja. A kutak az ivóvizet 303 métertől 460 méterig tartó mélységből szerzik be. A vett vízminta vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy két elem (vas, ammónium) koncentrációja csekély mértékben meghaladja, a 201/2001 (X.25.) Kormány rendeletben található határértékeket, ezért indokolt a település ivóvízminőség-javító programban történő részvétele. Gázellátás A biztonságos gázellátás feltételei adottak településünkön, valamennyi belterületi lakóingatlan vagy rákötött vagy ráköthető az utcai gerincvezetékre. Kirívó szolgáltatási problémák településünkön nem jelentkeznek. Gázellátásba bekapcsolt háztartások száma (db)
Fogyasztott gázmennyiség (ezer m3)
Gázellátásba bekapcsolt lakások aránya (%)
2001.év
2009. év
2001. év
2009. év
2001. év
2009. év
2 443 (forrás: KSH)
2 684
3 843
3 030
83
87
Elektromos közmű A primer rendszert (20 KW) a DÉMÁSZ Zrt. folyamatosan bővítette 2010ben településünkön. A bővítéssel a városközpontban olyan trafókörzetek alakultak ki, ahol további szabad kapacitásokkal rendelkezik a szolgáltató. 17
A szekunder rendszer (0,4 KW), mellyel a városi lakosság, illetve az intézmények közvetlenül kapcsolatban vannak, megfelelően üzemel, azonban a város perifériáján található faoszlopos légvezeték rendszert korszerűsíteni szükséges. Elektromos energiát fogyasztó háztartások száma (db) 2001.év 3 785 (forrás: KSH)
Háztartások részére szolgáltatott elektromos energia (MWh )
2009. év
2001. év
2009. év
3 875
8 468
9 790
A közvilágítási hálózat korszerű, jelenleg a 1300 belterületi lámpatestből 1300 energiatakarékos izzókkal van ellátva. 2010. évben kiépítésre került a térvilágítás a Május 1. téren illetve a Szabadság téren. A sűrűn lakott zártkerti területeken (I-V. dűlő) is megoldott a közvilágítás. Szennyvíz A településen a keletkező szennyvizeket összegyűjtő csatorna hálózat nincs kiépítve, így a szennyvizek tisztítására szolgáló szennyvíztisztító telep sem került ez ideig megvalósításra. A település lakóházaiból kikerült kommunális szennyvizek derítő, ill. szikkasztó aknába, esetenként gyűjtőaknába kerülnek összegyűjtésre és jellemzően a talajvízi viszonyoktól függően, időközönként szippantó gépjárművekkel engedélyezett leürítő helyekre kerülnek elszállításra. Nyertes projekt Sándorfalva-Szatymaz települési agglomeráció szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése. A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja 2013 szeptember. A tervezett kibocsátott, tisztított víz minősége 3-as időszakos vízfolyású tisztítási fokozatú, az Európai Uniós és magyar előírásoknak is megfelel. A kalkulációk szerinti az egyedileg méretezett, biológiai fokozatú szennyvíztisztító telep terhelése: Sándorfalva - Szatymaz: 1350 m3/d. A projekt kivitelezése során 1 db biológiai fokozatú szennyvíztisztító telep (teljes kapacitása 1350 m3/d), 59,212 km gravitációs gerinccsatorna, melynek anyaga PVC cső, 42,922 km gravitációs bekötőcsatorna, 16 db körzeti nagyátemelő létesül, valamint a településeken lévő belterületi 3792 Local Plan for Sustainable Development
db ingatlan 92%-ának gravitációs szennyvízelvezetése valósul meg 3 éven belül, azaz 92%-os rákötés várható. A telepről kikerülő szennyvíziszap elhelyezése a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. kezelésében lévő Sándorfalvi úti hulladéklerakó telepen történik, ahol komposztálótelepen hasznosítja, éves összesítésben kb.: 580 m3 mennyiségben. Csapadékvíz A belterületi csatornák közvetlen befogadói: • Északnyugaton az Ördög-csatorna • Délen a Macskás-tói csatorna • a többi részen meghatározóan a Romafői-Sándorfalvi csatorna. Az Ördög csatorna a Kisteleki főcsatornába, a többi befogadó pedig a Szillér-Baktó-Fehértói főcsatornába csatlakozik. Mindkét főcsatorna az Algyői Főcsatornába torkollik (Q=7,6-8,1 m3/s), amely a Tisza folyóba vezeti a csapadék és belvizeket. A nagyfokú belvíz elhárítása érdekében az önkormányzat további csatornákat alakított ki, így a csapadékvíz csatornázottság 80% feletti, amelyből a burkolt rész 40%.
FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az alternatív energiaforrások felhasználására három gyakorlati lehetőség van: geotermikus energia, napkollektor, biomassza. A 2006-2010. év önkormányzati beruházásai során már a megújuló, alternatív, költséghatékony és környezetbarát technológiák alkalmazásra kerültek, valamint 2009-ben a Holcim Hungária Otthon Alapítvány támogatásával környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások alkalmazásával épülhetett meg egy négylakásos önkormányzati bérház. A ház egyfajta minta projektként is funkcionál, új, korszerű technológiák illetve technikai megoldások alkalmazásával, beépítésével, mint például: - elektromos hőszivattyú amely energia felhasználása töredéke a gázüzemű rendszernek, - olyan esővízgyűjtő rendszer kialakítása, amellyel a WC tartályok öblítése történik, mintegy 20%-os vízmegtakarítást eredményezve,
18
- a melegvizet napkollektorok segítségével állítják elő, amely technológiát fűtés rásegítésben is hasznosításra kerül, oly módon hogy a vizes megoldású fűtési rendszer, amely a padlót és a falakat melegíti fel, ezáltal, a nagy felületeknek és az egyenletes hőkibocsátásnak köszönhetően, az egyik leghatékonyabb fűtési rendszer működtethető, - környezetvédelmi megoldás a biológiai szennyvíztisztító is, mivel ezzel a technológiával a szennyvíz ürítés ritkább, - a falak optimális, a Magyar Szabványt messze meghaladó hőszigetelése, a háromrétegű ablakok is extra hőszigetelést biztosítanak, amelyet kiegészít a déli tájolású nyílászárók feletti zsalús árnyékolás. A kedvező üzemeltetési tapasztalatok alapján továbbra is cél a lehetőségek figyelembe vételével ezen megújuló energiák felhasználása, illetőleg egy olyan – külső pályázati forrás bevonásával megvalósuló – komplex épületenergetikai fejlesztési program megvalósítása, melynek eredményeként az önkormányzat hivatala, intézményei és gazdasági társaságai ingatlanjai az alternatív energiaforrások igénybe vételével gazdaságosan, költséghatékonyan és környezetbarát módon lesznek üzemeltethetőek. A településen energetikai megvalósítási tanulmány készült (GREENMEN Energia Kft.). A megvalósítási tanulmány célja volt a sándorfalvi közösségi épületek primer és szekunder hőellátó rendszereinek áttekintése, hatékonyságuk növelési lehetőségeinek feltárása, optimalizálása, a megújuló energiaforrások hasznosíthatóságának vizsgálata, rendszerbe illesztésük lehetőségeinek elemzése, valamint az energiagazdálkodási költségek mérséklése. Az Önkormányzat a vonatkozó vizsgálatok elvégzésével, a korszerűsítési javaslatok kidolgozásával, az eredmények és hatásaik elemzésével, a megvalósítás műszaki-gazdasági folyamatainak bemutatásával, valamint a szükséges dokumentációk összeállításával Sándorfalva Vállalkozásfejlesztő Nonprofit Kft-t bízta meg, amely a GREENMEN Energia Kft. (6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 12/a.) közreműködésével tett eleget a megbízásnak. Az intézményi energiahatékonysági projektszakasz épületfizikai felmérését, a vonatkozó jogszabályok szerinti energia tanúsítványt a Líra’94 Kft. (6500 Baja, Déry Frigyes sétány 13.) szakemberei végezték, illetve állították össze. Az elkészült tanulmány elemzi a régió geológiai adottságait, felméri az egyéb megújuló alternatív energiahordozók alkalmazási lehetőségeit, majd körvonalazza az energiahatékonyság növelésének módjait és Local Plan for Sustainable Development
bemutat egy korszerű, a város jövője szempontjából fontos, termál projekt koncepciót. Azonnali operatív javaslat az intézmények teljes körű energia hatékonyság javítását célozza meg, esetleg olyan szóba jöhető alternatív energiaforrással, mint biomassza, vagy hőszivattyús földhő hasznosítással kiegészülve. Fenti probléma megoldására kínál pályázati lehetőséget a Környezet és Energia Operatív Program keretében meghirdetett „Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati kiírás. Ezen pályázati program keretében 2012. február-júliusban kerül megvalósításra a KEOP-4.2.0/A/11-2011-0381 azonosító számú, „Tiszta és környezetbarát energia hasznosítása Sándorfalva közintézményeiben” című projekt, amely beruházás keretében napelemeket telepítünk három közintézmény tetőszerkezetére (Sándorfalva Város Polgármesteri Hivatal, Sándorfalvi Kulturális Központ Pallavicini kastély, Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény), amellyel jelentős mennyiségű villamos energia termelése valósítható meg, és ezáltal a CO2 kibocsátás is nagy mértékben csökkenthető. Amennyiben a „Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati lehetőség ismételten megnyílik, abban az esetben indokolt a további Önkormányzati intézmények bevonása is a pályázati programba.
KÖZLEKEDÉS A település hosszú évtizedekig igen hátrányos helyzetben volt az útjait, megközelíthetőségét tekintve. Csak az 1960-70-es években sikerült megteremteni azokat az út és közlekedési viszonyokat, mellyel Sándorfalvának sikerült felzárkóznia az országos közúthálózat rendszeréhez. Sándorfalva a Szegedet Csongráddal összekötő 4519 sz., valamint a 4525. számú szatymazi összekötő út mentén helyezkedik el. Vasútvonal 5 km-re található a településtől, a Szeged-Budapest között húzódó vasútvonal. Az Új-városközpont területén korszerű buszpályaudvar épült a közelmúltban. Az épület mellett parkoló és kerékpártároló is épült, megteremtve ezzel a B+R, és a P+R lehetőségét. 19
Indokolt volt a buszpályaudvar megépítése, mivel a település csak közúton közelíthető meg, így az egyetlen tömegközlekedési eszköz a busz. A Tisza Volán jelentése alapján a buszközlekedés igen jelentős (670 000 fő/év), ennek oka az ingázó dolgozók és a Szegedre bejáró diákok magas száma.
A város határában van egy hulladékudvar is, ami a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. kezelésében van. Ide a lakosság a hulladékot 1 m3-ig ingyenesen beszállíthatja, így csökkenthető a vadlerakók kialakulása. Keletkezett hulladékok mennyisége Mennyiség (t/2002.) Települési szilárd hulladék 824,5 Lom hulladék 0 Inert hulladékok 23,8 Biológiailag lebomló zöld hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Összesen 848,3 (forrás: Környezetvédelmi Program) Hulladék
A városban nincs helyi tömegközlekedés, ezért a lakosok többsége kerékpárral jár. Így indokolt volt a Szabadság téren lévő 100 kerékpár elhelyezésére alkalmas B+R parkoló mellett egy másik kialakítása is. Az új kerékpártároló fedett, burkolattal ellátott, 132 férőhelyes építmény. A buszpályaudvar megépülésével a közösségi közlekedés színvonala jelentősen javult. A legforgalmasabb helyeken az igen nagy számú biciklis forgalomnak kerékpár utak épültek (3,45 km), azonban egyes helyeken javításra és bővítésre szorul. A település 10-15 éves fejlesztési terveit a Pallavicini-terv tartalmazza, melynek egyik kiemelt célja a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Cél a településen a közösségi közlekedési infrastruktúra minőségi fejlesztése, ami arra ösztönzi a lakosságot, hogy a közösségi közlekedést válasszák az autóval való közlekedés helyett. A település, lehetőségeihez képest- támogatja azokat a jövőbeni beruházásokat, társulásokat, amelyek a Szeged- Ópusztaszer, vagy Szeged-Sándorfalva közötti kerékpárút kiépítését szolgálná (EuroVelo-Európai Kerékpár Útvonalak Hálózata).
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 2006-ben befejeződött a Sándorfalvi Regionális Hulladéklerakó beruházás kivitelezése Ezzel hosszabbtávra megoldódott a város szilárd hulladék elhelyezésének kérdése. A hulladéklerakó megépülésével teret kapott a szelektív gyűjtés, amely a lerakott hulladék mennyiségének csökkenéséhez is hozzájárul. A szervezett hulladékgyűjtés ellenére szórványosan előfordulnak illegális hulladéklerakások, amely begyűjtéséről azonban a Városüzemeltetési Kft. munkatársai rövid idő belül gondoskodnak.
Local Plan for Sustainable Development
Mennyiség (t/2009.) 1 778 345,1 743,2 194,6 0 3 060,9
A csomagolási hulladékok begyűjtése a hulladékudvaron és az 1 db hulladékgyűjtő szigeten történik. Működik a házhoz menő szelektív gyűjtés rendszere is. A lakosok feliratozott zsákokat kapnak, amelybe a papír, a fém, a műanyag, és az italos karton frakciókat gyűjthetik. A zsákokat járatterv alapján begyűjtő célgépek szállítják el. A begyűjtést végző rakodók gondoskodnak az elszállított zsákok pótlásáról. Az együttműködő ügyfelek a postaládájukba kapják meg az újabb zsákokat. Szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége Hulladék Mennyiség (t/2002.) Mennyiség (t/2009.) Papír 25,7 40,2 Műanyag 6,8 22,9 Fém 29 41,3 Vegyes 433,6 2,7 Üveg 6,8 2,2 Összesen 501,9 109,3 (forrás: Környezetvédelmi Program) A 2009. évben 194,6 tonna zöld hulladék lett begyűjtve a településen. A szerves hulladék gyűjtés jelenleg a gondozott területeken keletkező zöld hulladékokra, valamint a hulladékgyűjtő udvarban összegyűlő hulladékokra vonatkozik.
20
Fontos a helyi fejlesztések prioritásait, az aktuális pályázati lehetőségekhez igazítani. Támogatható szakmai tevékenységek köre -a KEOP-111/B/10-11 számú pályázathoz kapcsolódóan- a hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, melyek magukban foglalják az alábbiakat: Megelőzés A megelőzési tevékenységek az alábbiak lehetnek: • „újrahasználati” központok fejlesztése pl. meglévő hulladékudvarok átalakításával; • a házi komposztálás fejlesztése házi komposztáló edények beszerzésével és az ahhoz kapcsolódó helyi komposztálási program végrehajtásával; • szemléletformálás a megelőzés érdekében; • egyéb, a keletkező, illetve begyűjtendő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentésében hatást elérő fejlesztés jellegű tevékenység Szelektív hulladék begyűjtő kapacitás fejlesztése Gyűjtőedényzet és gyűjtőjármű beszerzés, házhoz menő szelektív gyűjtés eszközei (gyűjtőzsák kivételével), továbbá szelektív hulladékgyűjtő szigetek, nem építési engedély köteles gyűjtőpontok, továbbá hulladékudvarok létesítése az alábbi hulladékok begyűjtése érdekében: • a gyártói felelősségi körbe tartozó lakossági eredetű hulladékok; • lakossági eredetű egyéb fém, üveg, papír, műanyag hulladék; • lakossági eredetű biohulladék; • lakossági eredetű veszélyes hulladék. A begyűjtött hulladék előkezelése Vegyesen gyűjtött hulladék előkezelése, a biológiailag lebomló szerves hulladék lerakótól történő eltérítése, illetve a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében: • válogatás; • mechanikai előkezelés; • mechanikai-biológiai előkezelés. Elkülönítetten gyűjtött biohulladék anyagában történő hasznosítása: • komposztálás. • pellet előállítás. Local Plan for Sustainable Development
Összes keletkezett hulladékmennyiségek idősora Év
Veszélyes (kg)
Nem veszélyes (kg)
Összesen (kg)
2004
151 934
160 260
312 194
2005
125 809
283 442
409 251
2006
99 837
409 077
508 914
2007
57 034
1 026 985
1 084 019
2008
19 581
322 932
342 513
2009
8 622
282 218
290 840
2010
2 012
3 305 390
3 307 402
Végösszeg
464 829
5 790 304
6 255 133
(forrás: VM adatbázis)
FÖLDHASZNÁLAT Földhasználat (2009. évi adatok) Megnevezés Terület (ha) Belterületek, városi zöldterületek Egyéb mesterséges felszín
442.62 5.31
Bánya
21.38
Tanya
190.38
Agrár létesítmény Kistáblás szántóföld
33.17 2056.86
Nagytáblás szántóföld
679.78
Komplex művelési szerkezet
160.08
Egyéb mezőgazdasági terület
4.72
Természetes gyep
365.36
Intenzíven használt gyep
132.21
Természetes erdők
198.54
Erdő ültetvények
567.45
Vizenyős terület
211.83
Felszíni víz
516.62
(forrás: Környezetvédelmi Program) 21
KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY A gazdasági, szociális és kulturális jogok úgynevezett második generációs jogok, melyek nemzetközi szinten a XIX. sz. közepén, utolsó harmadában jelentkeztek. A szociális jogok keletkezésük óta elméleti viták középpontjai a tekintetben, hogy jogoknak tekinthetők-e, illetve, hogy mely elemek tartoznak a szociális jogok körébe. Két területük különül el egymástól: a lelki és testi egészséghez való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog. Az Európai Unióban a szociálpolitika nem a hagyományos értelemben vett szociális ellátásokat érinti, hanem inkább a munka világával kapcsolatos kérdéseket (munkajog, munkahely egészség-, biztonságvédelem, a női-, és férfi munkavállalók esélyegyenlőségét). A városban OEP finanszírozásával egy házi gyermekorvos, két fogorvos és 3 felnőtt háziorvos működik. Az 1 háziorvosra, és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 2006-ban 2016 fő, míg ugyanebben az évben a Csongrád megyében ez az adat 1432 fő, a Dél-alföldi régióban 1506 fő, országosan pedig 1535 fő. (Adatforrás: KSH) OEP által nem finanszírozott szakrendelés is folyik: foglalkozásegészségügyi szakorvos, urológus, szemész, gyermekgyógyász, és reumatológus rendel helyben. A településen vérvételi hely van, így a lakosoknak nem kell Szegedre utazniuk evégett. A központi orvosi ügyeletet kistérségi formában a Szegedi Többcélú Kistérségi Társulás szervezetén belül, az Országos Mentőszolgálat szervezésében látják el. A rendelésen megjelentek száma összesen a háziorvosok tekintetében 2009-ben 32537 (átlagosan 10846).A házi gyermekorvos tekintetében a rendelésen megjelentek száma: 5604. A házi gyermekorvos által ellátandók száma 2009-ben 707 fő, melyből külterületi lakos 97 fő. Településünkön is a fő problémát az egészségi állapot megőrzése szempontjából háziorvosaink szerint a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás (zsíros és fűszeres ételek fogyasztása), az ebből eredő túlsúlyosság, az alkoholfogyasztás, és a stressz, a hajszolt életmód okozza. Növekvőben van a daganatos, és a légúti allergiás megbetegedések száma is. Local Plan for Sustainable Development
Az önkormányzat Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménye bölcsődét működtet. Szintén az intézmény működteti a védőnői hálózatot, az Idősek Klubját (nappali ellátási intézmény), valamint a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatot. Minden ősszel megszervezik az Egészséghetet, ahol különböző szakorvosi szűrővizsgálatokat, felvilágosítást tartanak az egészségügyi dolgozók az érdeklődőknek, véradásra van lehetőség. Az Egészséghetet hagyományosan a Véradóbál zárja. A Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Helyi Szervezete évente több alkalommal is rendez véradást a városban. A szenvedélybetegségekről nincs pontos adatunk, hiszen e betegségek előfordulásánál sokszor még maguk a betegek sem vesznek tudomást arról, hogy ők valójában betegek, így aztán kábítószer-használatról, és dohányzásról megközelítő adataik sincsenek a háziorvosoknak. Csak azokról az esetekről van tudomásuk, amikor a beteg eljut odáig, hogy bevallja magának betegségét, és segítséget kérjen. A jelzett adatok alapján az alkoholos szenvedélybetegek száma 2003-ban 61 fő, a gyógyszerek káros használatáról pedig 15 fő esetében van a háziorvosoknak tudomása, 2004-ben a kezelt alkoholbetegek száma legalább 66 fő. 2006-ban ismert drogfüggőről a háziorvosoknak nincs tudomása, az ismert alkoholisták száma legalább 114 fő.
GAZDASÁG Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 162/2007. (X. 18.) Kt. határozatával a Pallavicini Tervet, mint Sándorfalva város városfejlesztési koncepcióját fogadta el az önkormányzat 2006-2016. évre vonatkozó gazdasági programjaként. Kereskedelem szerepét tanúsítja a 94 kiskereskedelmi üzlet, melyből 20 élelmiszer jellegű és a piac, ahol a terméket árusítók majdnem fele más település lakosa. Sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, az aktív népesség nagy hányada él ebből, vagy foglalkozik munka mellett kiegészítő keresetként növénytermesztéssel.
22
A vállalkozói tevékenység jellemző a városra, sok a bérfuvarozó. 2010.09.30.-i állapot szerint a regisztrált vállalkozások száma a településen összesen 756, ebből, egyéni vállalkozás: 479 db, társas vállalkozás: 277. 2001-ben összesen 1211 fő volt a foglalkoztattak száma Sándorfalván, melynek 55,2 %-a férfi, 44,8 %-a nő. A foglalkoztatottak 22,3 %-a 15-29 év közötti, 60,2 %-a 30-49 év közötti, 17,5 %-a pedig 50 év feletti volt. Ezeken az adatokon túlmenően nem rendelkezünk frissebb adatokkal a foglalkoztatottak tekintetében, azonban általánosságban elmondható, hogy az álláskeresők száma fokozatosan emelkedő tendenciát mutat.
Egyre nő azoknak a száma, akik a munkaügyi központnál regisztrált álláskeresők, akik kimerítették az álláskeresési járadékot és/vagy segélyt, illetőleg ezekre nem szereztek jogosultságot, az Önkormányzattól az aktív korúak ellátása keretében bérpótló juttatásban (korábban rendelkezésre állási támogatásban) részesülnek. Ezek az álláskereső személyek vonhatóak be a közfoglalkoztatásba.
(forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció) Év Munkanélküli Regisztrált Szociális Közfoglalk. ségi ráta(%)* munkanélküliek támogatásban száma(fő)*** száma(fő)* részesülők száma(fő)** 2006 4,74 256 60 11 2007 5,34 291 81 32 2008 5,61 285 90 25 2009 7,9 404 119 32 2010 7,1 395 105 44 *Csongrád Megyei Munkaügyi Központ, tárgyév december 20-i adatok **Sándorfalva Város Önkormányzata, éves adatok ***Sándorfalva Város Önkormányzata, tárgyév december 15-i adatok Megfigyelhető, hogy általában az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak a legnagyobb számban mind a segélyesek, mind az álláskeresők között.
Local Plan for Sustainable Development
Sándorfalva Város Önkormányzata helyi szinten jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatás megoldásában mint foglalkoztató, tekintettel arra, hogy a Polgármesteri Hivatalban, az önkormányzat intézményeiben és gazdasági társaságaiban jelenleg 117 fő munkavállalót foglalkozat. A Sándorfalvi Városüzemeltető Kft. foglalkoztatja a közmunkások meghatározó részét az Önkormányzat településtisztasággal, közterület gondozással, parlagfű-mentesítéssel, az önkormányzati ingatlanok üzemeltetésével, stb. kapcsolatos feladatai ellátása során. Munkalehetőséget biztosít a közfoglalkoztatás keretében a Sándorflavi Kulturális Központ, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény és a Polgármesteri Hivatal is kisegítő, takarító, adminisztratív munkakörökben.
TÁRSADALOM Demográfia Sándorfalva települését 1879. június 12-én alapították, alapítása után nem sokkal, az 1880. évi népszámláláskor már 3374 fő lakta. 1920-ig Sándorfalva lakossága gyorsan nőtt. Az 1920-as népszámláláskor már 5697 fő élt a településen. Az első világháború a településen is éreztette hatását, 1930-ra a népességszám kisebb mértékben visszaesett 5583 főre. A két világháború között a lakosságszám lassú emelkedésnek indult, 1941-re 4,3%-kal nőtt a népesség (5825 fő). 1949-től azonban újabb népességcsökkenés figyelhető meg. 1949 és 1970 között 136 fővel csökkent a lakosság (5970 fő). A népességszám csökkenésének elsődleges kiváltó oka a szocializmus alatt bekövetkezett változások: az ipari fejlesztések állami támogatása, a hatvanas évek közepétől elmaradott és szigetszerű vidéki iparosítás, a mezőgazdaság háttérbe szorulása, kollektivizálása és gépesítése, melynek következtében a mezőgazdaság munkaerő leadó gazdasági ágazattá vált, míg az ipar, az extenzív iparosítás hatására óriási munkaerő igénnyel lépett fel. A felszabadult munkaerő-felesleg a munka reményében ingázásra, valamint Sándorfalva elhagyására kényszerült. A hetvenesnyolcvanas években az urbanizáció mértéke csökkent, a nyolcvanas évek közepétől megkezdődött a városból történő kiáramlás (szuburbanizáció) a környező falvakba, kisvárosokba. Ez a kezdődő folyamat, kedvezően 23
hatott a nagyobb városok környezetében elhelyezkedő településekre, amelyek a kilencvenes évekre szuburbán falvakká váltak. Ezt jól mutatja Sándorfalva növekvő pozitív vándorlási különbözete, mely 1970-es években összesen 367 fő volt, a nyolcvanas években 666 fő, a kilencvenes években pedig összesen 1035 fő választotta lakhelyül Sándorfalvát. A pozitív vándorlási különbözet, vagyis a bevándorlás a mai napig jellemzi a fiatal várost, bár az ezredforduló óta a lakosság növekedése mérséklődött. 2005-ben pedig egy kisebb visszaesés volt megfigyelhető. 2006-ban Sándorfalva állandó népessége 8217 fő volt, 2010. évben 8193 fő.
Lakóingatlanok száma lakosok száma Év épített megszűnt belterület külterület össz. összes 2006. 23 4 3043 7581 636 8217 2007. 17 3 3057 7619 643 8262 2008. 22 2 3077 7573 664 8237 2009. 12 5 3084 7528 679 8207 2010. 11 4 3091 7474 719 8193 (forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció)
Állandó népesség 2006-2010. 8280
8262
Lakosságszám
8260 8240
8237 8217
8207
8220
8193 8200 8180
A belterület a közigazgatási területnek 8,5 %- át teszi ki. A külterület ritkábban lakott, a népsűrűség itt 10 fő/km2 2001-ben, de ez az arány folyamatosan nő (2006-ban 12,8 fő/km2), elsősorban Kővágó dűlő területére érkeztek a betelepülők. Sándorfalva területén új portákat elsősorban telekalakítással lehet létrehozni, a település belterületen nehezen bővíthető, északról erdő, nyugatról Szatymaz közigazgatási határa, keletről a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet határt szab terjedésének. Oktatás
8160 8140 2006
2007
2008
2009
2010
Év
Lakáshelyzet A lakásállomány a település növekedésével arányosan növekszik, az épült lakások 98%-a családi ház jellegű épület. Az önkormányzati lakások száma jelenleg 19 db, ebből 12 db költségalapú bérlakás, 6 szociális bérlakás, 1 lakás pedig a Sándorfalva Önkéntes Tűzoltó Egyesülete használatában van. A 18 db bérlakást – feladatellátás keretében - a Sándorfalvi Városüzemeltetési Közhasznú Nonprofit Kft. hasznosítja. 2009. őszén került átadásra az ún. Holcim-ház, mely a fiatalok átmeneti lakhatását biztosító költségalapú bérház, 4 lakásból áll. A lakásokba pályázat útján maximum 5 évre költözhetnek a 40 évnél fiatalabb lakók.
Local Plan for Sustainable Development
Sándorfalván egy iskola, a Pallavicini Sándor Iskola működik, 2007. óta a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Intézményeként. Az intézmény 5 különböző épületben, 2006-ban 30 normál, ebből 1 eltérő tantervű osztállyal működött.(Forrás: KSH Törzsadattár) Az iskola gyereklétszáma a következőképpen alakul: 2006/2007-ben a beiratkozott tanulók száma: 603, 2007/2008-ban a beiratkozott tanulók száma: 615, 2008/2009-es tanévben 626, a beiratkozott tanulók száma 2009/2010-es tanévben 598 fő volt. (Forrás: Pallavicini Sándor Iskola) 2010. augusztus 31.-én átadásra került a DAOP 4.2.1./2F-2f-2009-0024 pályázat keretein belül a Pallavicini Sándor Iskola új épülete. A pályázat 597 milliós beruházásból valósult meg, melyet az önkormányzat 50 milliós önrésszel egészített ki. Az épület 17 tanteremmel, tágas tornacsarnokkal, 150 főt befogadó étteremmel és teljes akadálymentesítéssel szolgálja az oktatást. Lehetőség van művészetek tanulására is, melynek a Sándorfalva Térségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ad otthont.
24
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Sándorfalva nemzetközi kapcsolatai a rendszerváltás után alakultak és fejlődtek ki. Nemzetközi kapcsolatokra jellemző, hogy a kapcsolat felvétel első sorban a művészeti csoportok felléptetésére szorítkozott. A kialakult szervezeti és emberi kötődések más jellegű kapcsolatok kialakulását is okozták: testvér-települési szerződések aláírása, civil-szervezeti tanácskozás, magán jellegű – lakossági kapcsolatok. Ezen cselekvések eredményei: -
-
megnőtt az idegen nyelvek iránti tanulási kedv kinyílt a világ a település lakosai előtt megismerhettük más országok önkormányzatainak, szervezeteinek és lakosainak életét, szokásait egy új kultúra és gazdasági tevékenység van kialakulóban településünkön: a vendéglátás kultúrája és a falusi turizmus Sándorfalva nyitottá vált a külföld felé
III.1. Románia – Újszentes A határon túli kapcsolatokkal Sándorfalva terei is kitágultak. Minden külföldi kapcsolat fontos, de ezek közül is prioritást élveznek a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatok, amelynek már komoly hagyományai alakultak ki a településen. Újszentessel 1994-től van kapcsolata településünknek. Újszentes évente vesz részt ünnepségeinken művészeti csoportjaival, küldöttségeivel. Sándorfalva kulturális csoportjai is minden évben meghívást kapnak Újszentes települési ünnepségére. 2012. januárjában közös pályázat került benyújtásra a MagyarországRománia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. III.2. Svájc – Stettlen Rokoni kapcsolatok alapján alakult ki ez a külföldi kapcsolatunk. Először 1999-ben kaptunk meghívást Svájcba, majd 2000-ben svájci gyerekek nyaralhattak magyar gyerekekkel együtt egy balatoni alkotótáborban. 2001-ben egy 20 fős magyar gyerekcsoportnak volt lehetősége Svájcban eltölteni egy hetet. Ugyanebben az évben tűzoltó autót adományozott a Local Plan for Sustainable Development
stettleni tűzoltó egyesület településünk tűzoltó egyesületének. 2005-ben folytatódott a kulturális kapcsolat. Stettlen kórusa nagy sikerrel lépett fel városavató rendezvényünkön. III.3. Németország – Loitz A Mecklenburg Vorpommern tartományban lévő Loitz városát 1242-ban alapították. A 4.500 fős kisvárosra a mezőgazdasági termelés a jellemző. Loitz város tánc-csoportja 2000-ben Sándorfalván vendégszerepelt a Nemzetközi Falujáró Fesztiválon. A következő évben sándorfalvi művészeti csoportok kaptak meghívást Németországba. A szoros kulturális kapcsolatot felváltva az önkormányzatok testvér-települési megállapodást kötöttek 2004. novemberében. A kapcsolat azóta is fennáll, 2008. nyarán önkormányzati és kulturális küldöttség járt Loitz-ban, 2009ben Sándorfalva volt a fogadó fél. III.4. Szerbia-Montenegro – Muzslya testvér-települése, Ada A vajdasági Nagybecskerek város települési része a közel 10.000 fő lakosú, közel 65-70 %-ban magyarok lakta Muzslya. Sándorfalva művészeti csoportjai meghívást kaptak 2001-ben egy hétvégi fellépésre a muzslyai Petőfi Magyar Művelődési Egyesülettől. A pár nap alatt kialakult elmélyült kapcsolatok mögött közös származási alapok is rejlenek, talán innen az, hogy a kulturális kapcsolat a mai napig megmaradt annak ellenére, hogy Muzslya testvér-települési hivatalosan Mindszent. Kulturális csoportjaink minden évben kölcsönös meghívást kapnak nagyobb rendezvényeinkre. Ada település kapcsolatát településünkön a Sándorfalvi Térségi Alapfokú Műszészetoktatási Intézménynek köszönhetjük. A művészeti intézmények közötti kapcsolat zenei produkciók bemutatkozását eredményezte mindkét településen. 2012. január és 2013. január között kerül megvalósításra az adai Bartók Béla Zeneiskola és a Sándorfalvi Térségi Alapfokú Műszészetoktatási Intézmény együttműködésével a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást elnyert „Közös nyelvünk a zene – Koncertek, zenei workshopok, táborok Sándorfalván és Adán” című pályázat megvalósítása, amely során 31 hangszer és kiegészítő technikai berendezés beszerzése, valamint 9 találkozó valósul meg. 25
A szerbiai Temerin település 2012. április- májusban vette fel a kapcsolatot Sándorfalvával annak érdekében, hogy a két település közös pályázatot nyújtson be a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében kulturális turisztikai fejlesztésre. III.5. Olaszország – Baragiano Ezen kapcsolatunk alapja is a Nemzetközi Falujáró Fesztivál. 2002-ben jártak először Magyarországon a baragianoiak. Azóta minden évben találkoznak a kulturális csoportok és önkormányzati küldöttségek. Baragianoval együttműködési megállapodás került megírásra 2003. novemberében. Olaszország több okból is közel áll szívünkhöz. Az olasz és a magyar nép mentalitásában sok közös vonás fellelhető: mindkét nemzet számára fontos a néphagyomány, a múlt örökségének megőrzése, a borkultúra ápolása és ugyanolyan vendégszeretőek, mint mi vagyunk. Az 1999-től településünk részt vesz a Nemzetközi Falujáró Fesztivál szervezésében. Ezen fesztiválnak a központja volt Sándorfalva. A Fesztiválon részt vevő csoportok megismerték Sándorfalvát, ízelítőt kaptak a magyar vendéglátásból, a sándorfalvi művészeti csoportok tevékenységéből. Jártak már nálunk Litvániából, Csehországból, Törökországból, Dániából, Izraelből, Görögországból, Oroszországból, Lengyelországból, stb. művészeti csoportok. 2004. novemberében Nemzetközi Civil Konferencia került megtartásra Sándorfalván a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. E projekt nagy előre lépése, hogy a résztvevő országok küldöttségei együttműködési megállapodást írtak alá azzal a céllal, hogy a jövőben segítik egymást, közös projekteket próbálnak megvalósítani.
Local Plan for Sustainable Development
26
27
3. Rész/ Stratégiai célkitűzések Section 3/ Strategic objectives
Hozzáférés az élet alapvető elemeihez/ Access to basic elements for life
Természeti környezet/ Natural environment Közlekedés/Transport Levegő minőség / Air quality Hulladék/ Waste Földhasználat/ Land use Egészséges emberek és védett közösségek/ Healthy people and safe communities
Energia használat/ Energy use Oktatás és képzés/ Education and training Kultúra, szabadidő/ Culture and recreation Gazdaság és munka/ Economy and work
28
HOZZÁFÉRÉS AZ ÉLET ALAPVETŐ ELEMEIHEZ
Access to basic elements for life An individual’s quality of life is severely reduced if the access
Az egyéni életminőség romlik, ha az alapvető javakhoz nem
to the basic essentials is lost –e.g. good shelter, food, water
jutunk hozzá – pl.: megfelelő lakhatás, egészséges élelmiszer,
and income. People who live in poverty have less access to these
tiszta víz, megfelelő jövedelem. Azok az emberek akik
basics.
szegénységben élnek kevésbé részesednek ezekből az alapvető javakból.
Key objective: To improve everyone’s access to the ‘basic elements of life’.
Kulcsfontosságú célkitűzés: Javítani mindenkinek a hozzáférhetőségét az élet alapvető javaihoz.
Actions: Local markets and gardens can improve access
Műveletek: A helyi piacok és kertek javíthatják a hozzáférhetőséget az egészséges helyileg előállított élelmiszerekhez, megfizethető áron. A helyi „gazdálkodók piacának” létrehozása támogatandó, beleértve a helyben előállított élelmiszerek eladását. Korszerű út a lehetőségek fejlesztéshez például a biotermékek termelésének az ösztönzése.
Új partnerségi együttműködésre van szükség, rendőrséggel, önkéntes szervekkel, amelyben az egyik kiemelt cél a környezeti károk számának csökkentése.
to
wholesome,
locally
produced
food
at
affordable prices. The formation of a local ‘farmers market’ will be supported, with the aim of including locally produced food. An innovative way of developing facilities is to encourage organic produce for exampe.
New ways of working with partners such as the Police and voluntary agencies are focused on reducing the number of environmental demage.
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Natural environment
Sándorfalva természeti környezetét a helyi lakosok, és az idelátogatók egyaránt nagyra értékelik. A zöldterületek a beépített területeken alapvető szerepet játszanak abban, hogy az emberek lakóhelyükön a természeti környezethez közel kerüljenek. Meg kell őriznünk a fajok sokféleségét, az élőhelyek állapotát Sándorfalván, biztosítva a jelen és jövő generációk számára a hozzáférést a tiszta környezethez. Kulcsfontosságú célkitűzések Fenntartani és javítani a természeti környezet, élőhelyek állapotát Sándorfalván, biztosítva azt, hogy mindenki hozzáférhessen a zöldterületekhez.
• •
Műveletek • Megőrizni a zöld területek nagyságát. • Tanösvény, Sétány a Nádastó Szabadidő park megőrzése és karbantartása. A zöld területek és fajok védelmének biztosítása a Kiskunsági Nemzeti Parkkal történő együttműködés keretében. A Nádastó Szabadidő Park területén Szabadtéri Iskola kialakítása, a környezeti nevelés központjának kialakítása, környezettudatos szemléletformálás érdekében.
Local Plan for Sustainable Development
The natural environment of Sándorfalva highly valued by residents and visitors alike. Green spaces in the built-up area play a vital role by providing places where people can experience nature close to where they live. We need to conserve and enhance the wide variety of species and habitats found in Sándorfalva to ensure present and future generations’ access to our clean natural environment. Key objective To maintain and improve natural environment, habitats of Sándorfalva and to ensure that everyone has access to green space. Actions • Conserving the size of the green spaces. • Conserving and service the Educational Path, Walkway and Nádastó Leisure Park. • Ensuring the protection of the green areas and species cooperation with the Kiskunsági National Park. • Develop Open-air School within the territory of Nádastó Leisure Park to awareness of environmental approach.
29
KÖZLEKEDÉS
Transport
Fontos célkitűzés az egyensúly megtartása a közlekedés és a helyi
Maintain balancing transport and the
környezeti állapot között.
local
environment
is
an
important aim. Kulcsfontosságú célkitűzés Key objective
Fenntartható közlekedés kialakítása.
To achieve sustainable transport. Actions
Műveletek Olyan alternatívák biztosítása, melyek lehetővé
teszik
Providing convenient alternatives in order to enable people and goods to move in efficient and sustainable ways.
az
emberek és áruk hatékony és
fenntartható
Greater access to buses, cycles and pedestrians and better
módon
management of parking. Together these measures will
történő mozgását.
reduce the need for private car travel. Sustainable Javítani
a
hozzáférést
a
buszjáratokhoz. Az intézkedések révén csökkenteni lehet az egyéni autós
közlekedés
kialakításához
szükségességét.
szükség
van
az
A
fenntartható
emberek,
a
helyi
közlekedés
transport demands the involvement of people across all sectors of the local community – including residents, enterprises, schools and public transport operators.
közösségek
részvételére, beleértve a helyi lakosokat, vállalkozásokat, iskolákat és a tömegközlekedési szolgáltatókat.
Local Plan for Sustainable Development
30
LEVEGŐMINŐSÉG
Air quality
A levegőszennyezés káros hatása az egészségre,
a
környezetre,
klímaváltozásra
bizonyított.
kulcsfontosságú
légszennyező
The effects of air pollution on health, the
a
environment and the climate change has been
Néhány
proven. Some key air pollutants can be measured
és
anyag
mérhető, koncentrációjuk figyelemmel kísérhető, ami alapot adhat a
and their concentrations monitored as a basis of
levegő minőségének javítására. A közúti közlekedés egy jelentős, de
improving air quality. Road transport is a significant but not the only
nem egyedüli forrása a különböző szennyező anyagoknak (pl.: nitrogén-
source of various pollutants, (e.g. nitrogen dioxide, CO2, PM10). That
dioxid, CO2, PM10). Ezek a szennyező anyagok hatással vannak az egészségre, a szén-dioxid kibocsátás pedig a klímaváltozásra is
affect health and carbon dioxide emission that affect climate change.
jelentős hatással bír. Kulcsfontosságú célkitűzések Csökkenteni kell a légszennyező
Key objective To reduce air pollutants, to improve air quality, to provide and use
anyag kibocsátást, javítva ez által
sustainable forms of transport, and to encourage energy sources that
a levegőminőséget. Biztosítani és
are not based on fossil fuels.
használni fenntartható
szükséges
a
közlekedési
módokat, valamint ösztönözni kell a nem fosszilis alapú tüzelőanyagok használatát.
Actions There are already several nationwide strategies in place to deliver reductions in the level of air pollution. Monitoring the levels of
Műveletek
pollutants in the air is a vital part of the reduction programme.
Létezik már számos országos stratégia a levegőszennyezés szintjének csökkentésére. Létfontosságú része a csökkentési programnak, a levegőben lévő légszennyező anyagok szintjének ellenőrzése.
Local Plan for Sustainable Development
31
HULLADÉK
Waste
A hulladékok képződése, a velük való gazdálkodás környezetre
The environmental impact of waste and its
gyakorolt hatása óriási mértékű, befolyásolva életminőségünket is. Sok
management is enormous and is affecting our
hulladék egyben lehetséges nyersanyag is, időt kell fordítanunk arra,
quality of life. Many any waste materials are
hogy felismerjük ezeket a potenciális forrásokat, csökkentve ez által
potential raw materials and we must take
Földünk
time to recognise these potential resources,
természeti
erőforrásaival őforrásaival
szemben
támasztott
to reduce our demand on the planet’s natural systems.
követeléseinket.
Kulcsfontosságú célkitűzések Csökkenteni
kell
a
Key objective
hulladékképződést, képződést,
többet
újra
használni,
To reduce, re-use use and recycle more of our waste.
hasznosítani hulladékainkból. Actions
Műveletek Jelentős szükség,,
Significant culturall change is needed to változásra hogy
lenne
elmozdítson
minket a jelenlegi „dob „dobd el a hulladékot” kultúrától, abba az irányába ahol a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás népszerű. A siker kulcsa a hatékony együttműködés, amikor felismerjük, hogy mindannyian szerepet játszunk a folyamatban.
move us away from our current ‘throw away the waste ’ society to one where reduction and re-use use are common. Success depends upon effective partnership work that recognises that we all have a part to play. We need to looking for the opportunities portunities for recycling and reduction reduc of household waste and the promote education and awareness of waste issues.
Keresni kell a lehetőségét a háztartási hulladékok hasznosításának és csökkentésének, valamint elő kell mozdítani az
oktatást,
ismeretfejleszt ismeretfejlesztést
a
hulladékképződéssel kapc kapcsolatosan.
Local Plan for Sustainable Development
32
FÖLDHASZNÁLAT A fenntartható fejlődés egyik alapja a termőföld
adottságainak
megfelelő
Land use The best use of land is one of the basics of sustainable development.
hasznosítása.
Key objectives
Kulcsfontosságú célkitűzések
To make the most effective use of
A leghatékonyabb használatot kell előtérbe helyezni, tehertmentesítve ezáltal a zöldterületeket a beépített területeken belül. Az új fejlesztések során a fenntartható fejlődés gyakorlati alkalmazását kell
előtérbe
csökkentésére,
helyezni, az
hangsúlyt
fektetve
energiahatékonyság
a
hulladékképződés
maximalizálása
mellett,
developed land to relieve pressures on greenfield sites in the built-up area. To promote best sustainable practice in new development, with an emphasis on minimising the production of waste, whilst maximising energy efficiency, the use of renewable energy.
használva a megújuló energiaforrások adta lehetőségeket.
Actions Land use planning provides a framework for achieving sustainable of
Műveletek A
land use and securing the re-use of sites –if exist- that have lain
területfejlesztési
földhasználati újrahasználatát
tevékenység
célkitűzések (amennyiben
keretet
eléréséhez, vannak)
ad és
az
a
fenntartható
biztosítja
elfekvő,
az
good design; ensuring resources are used efficiently and waste is
elhagyott
minimised; and in enhancing our outstanding natural environment and
területeknek. A Helyi Fenntarthatósági Terv fontos szerepet játszik a megfelelő
tervezési
előmozdításában,
vacant or derelict. The Local Plan has a major role to play in promoting
built heritage.
gyakorlat
biztosítva
az
erőforrások hatékony felhasználását, a hulladékképződés minimalizálását, külső
természeti környezetünk
és
épített értékeink megőrzését. Local Plan for Sustainable Development
33
EGÉSZSÉGES EMBEREK ÉS BIZTONSÁGOS Healthy people and safe communities
KÖZÖSSÉGEK
Az
emberek
egészségi
állapotának
In order to improve health, it is essential to promote economic, social
javításához alapvető fontosságú feladat a
and environmental well-being in Sándorfalva. Improving care and
gazdasági, szociális és környezeti jólét
support to children, families and young people, especially the most
biztosítása Sándorfalván. A támogatás és ellátás javítása a gyerekek, a családok, a
vulnerable, is critical for achieving long term sustainability under this
fiatalok számára, - különösen a legsérülékenyebbeké- egy sarkalatos
objective. To be safe and free from fear in our homes, public places
pontja
and workplaces is vital. The feeling of quiet and safety of the
a
hosszútávú
fenttarthatósági
célkitűzés
elérésének.
Biztonságban és félelem nélkül élni otthonunkban, a közösségi helyeken, munkahelyeken alapvető fontosságú. A nyugalom és
environment in which we live, work, travel, can deliver real benefits for
biztonság érzése a környezetünkben ahol élünk, dolgozunk,
our health and well being.
utazunk valós előnyöket képes hozni egészségünk és jólétünk
Key objectives
számára.
• reduce health inequality • improve levels of health and safety at work • improve care and support of children, families and young people
Kulcsfontosságú célkitűzések • • •
az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése az egészséges és biztonságos körülmények fejlesztése a munkahelyen a támogatói és ellátási rendszer fejlesztése a gyerekek, a családok, a fiatalok számára
Műveletek A helyi egészségügyi fejlesztések megkövetelik az együttműködést a nemzeti prioritásokkal, melyek például a szívbetegség, rákbetegség arányának, a balesetek számának, csökkentése, valamint a fiatalok drog-prevenciója. Az önkormányzat az egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket folyamatosan biztosítani kívánja munkavállalói részére, annak érdekében, hogy a munkahelyi körülmények összeegyeztethetők legyenek az emberek egészségügyi igényeivel. Local Plan for Sustainable Development
Actions The health improvement will include working in partnership with national priorities such as heart disease and death rates from cancer, as well as reducing the number of accidents and helping young people to resist drugs. The local government improves levels of health and safety at work to ensure that the workplace is compatible with people’s health needs.
34
ENERGIAHASZNÁLAT
Energy use
A fosszilis üzemanyagok elégetése közvetlenül felelős több fontos természeti rendszer sérüléséért (pl: éghajlat). Mindannyiunk közös felelőssége csökkenteni a hatásokat, és a károkat helyreállítani.
The burning of fossil fuels is directly responsible for the degradation of many important natural systems (e.g. clime). We are all responsible for reducing our impact and repairing the damage.
Kulcsfontosságú célkitűzések Egy fenntartható energia stratégia tratégia bevezetése, magában foglalja a megújuló energiák használatának széles skáláját, az energia megőrzést, üzemanyag takarékossági intézkedéseket a helyi közösség minden résztvevőjénél.
Műveletek Az energia fogyasztásának felülvizsgálata minden szems szemszögből, a mindennapi életünkben. Az elektromos áram, a gáz és más üzemanyagok használata otthon és a munkahelyen, a benzin és gázolaj elégetése a gépjárművek működtetéséhez, a legnyilvánvalóbb módjai, melyek során fogyasztjuk a fosszilis üemanyagokat, termelve elve ez által a szén szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat. További energiafogyasztás történik a vásárolt termékek, -beleértve az élelmiszerek- termelése szállítása során is. A helyi önkormányzat vállalja a fenntarthatósági szemlélet alkalmazását minden energia nergia felhasználás során, intézményei üzemeltetésénél, szolgáltatásai nyújtásánál, és másokat is erre fog ösztönözni. A fenntartható energia stratégia sikerének egyik sarkalatos pontja, hogy ösztönözzük a helyi közösséget a fenntartható megújuló energiák használatára.
Local Plan for Sustainable Development
Key objective To establish and implement a sustainable energy strategy comprising a wide range of renewable energy, energy conservation and fuel poverty initiatives across all sectors of the local community. Actions The consumption of energy on all aspects of our daily lives. The use of electricity, gas and other fuels at home and at work and the combustion of petrol and diesel to power motor vehicles are the most obvious ways in which we consume fossil fuels, generating carbon dioxide and other greenhouse gases. However, energy is also als consumed in the production and transportation of all the goods we buy, including the food we eat. The local government will commit itself to a sustainable approach in its consumption of energy in its operational buildings and in every aspect of service delivery elivery and will encourage others to do the same. Initiatives the use of sustainable renewable energy technologies in all sectors of the community are essential to the success of a sustainable energy strategy.
35
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS
Education and training
Az oktatási rendszer létfontosságú szerepet tölt be az emberek életminőségének javításában. Fontos, hogy az embereknek legyen lehetősége a korai éveiken túli képzésre, javítva így foglalkoztatási kilátásaikat. A fenntarthatósági szemlélet beillesztése az oktatásba, a tudás és motiváció révén- egy fenntarthatóbb jövőhöz járulhat jozzá.
Access to education can play a vital role in improving people’s quality of life. Beyond their early years, people may seek
training
to
improve
their
employment prospects. An awareness of sustainability issues integrated into education opportunities can provide people with the knowledge and motivation to contribute
Kulcsfontosságú célkitűzések Az emberek lehetőségeit javítani
kell
az
lehetőségekhez
oktatási
towards
a
more
sustainable
future.
való Key objective
hozzáférés által.
To improve the opportunities for people to access to education.
Műveletek Fontos
az
összefogás
a
helyi oktató és képző szervezetekkel, fejleszteni kell a szolgáltatások színvonalát, valamint biztosítani szükséges az élethosszig való tanulás lehetőségét. Az iskolákkal való együttműködés egy nélkülözhetetlen kapocs a helyi közösség felé. Fontos a fenntarthatósági tudat, a megfogalmazott célok beépítése az oktatásba, és a tantervbe.
Actions Working in partnership with local education and training providers to improve provision and access to all forms of life-long learning; Working with schools provides an effective link with local communities. Integrating awareness and purpose of sustainability in teaching and relevant curriculum framework.
Local Plan for Sustainable Development
36
KULTÚRA ÉS KIKAPCSOLÓDÁS
Culture, recreation
A kulturális tevékenységek hozzájárulhatnak a jobb közérzet kialakításához és az egészségmegőrzéshez. A közterületek és épületek lehetőséget adnak a pihenésre és a kellemes időtöltésre. Egy város történelmi vonatkozásai a „valahova tartozásnak” az érzését teremtik meg. A helyi adottságoknak fontos szerepe van abban, hogy Sándorfalva egy biztonságérzetet adó hely legyen az itt élők részére.
Cultural activities can contribute to the health and
Kulcsfontosságú célkitűzések Fontos az élet minőségének a javítása a pihenési, a kulturális és kikapcsolódási lehetőségeken keresztül.
Műveletek A helyi önkormányzat elkötelezett az
olyan
projektek
támogatásában,
spaces to relax and have a good time.. The historic aspect of a city creates a sense of belonging, so the role of local facilities is also important in making Sandorfalva a safety place to be. Key objective It is important to improve quality of life through leisure, cultural and recreational opportunities. Actions The local government is committed to supporting of
-
beleértve a pihenési és
well being. The open spaces and buildings creates
projects -including the improvement of leisure and cultural
kulturális adottságok
facilities – which improve the satisfaction of the residents
fejlesztését- melyek
and visitors. The renewed and new function promoted
a helyi lakosok és az ide látogatók közérzetét javítják. A felújított és új funkcióval ellátott Pallavicini Kastély, és az újjonan
Pallavicini Castle and the newly developed Széchenyi Junior Community Center are serving these aims. External funding will continue to be
célok
sought for improvements of our public spaces. The local government
megvalósítását szolgálják. Külső tőke bevonásával továbbra is törekedni
will promote the use of parks for improving health through recreation.
kialakított
Széchenyi
Ifjúsági
Közösségi
Központ
is
e
kell köztereink állapotának javítására. A helyi önkormányzat lehetővé teszi a parkok használatát, -kikapcsolódási lehetőséget biztosítva- az
The local government will work with sports clubs and local associations
egészségmegőrzés érdekében. Az önkormányzat együttműködik a sport
to promote sport; to reduce crime and tackle anti-social behaviour.
klubbokkal és helyi egyesületekkel a sport támogatásában, a bűnözés
The government will support the development of the cultural sector.
visszaszorításában, és az antiszociális viselkedések kezelésében. Az önkormányzat támogatja a kulturális szektor fejlesztését.
Local Plan for Sustainable Development
37
GAZDASÁG ÉS MUNKA
Economy and work
A munkához való hozzáférés az életminőség egyik alapvetően meghatározó része, valamint egy fontos alkotója a közösségek általános fenntarthatóságának. Ideális esetben egy munkahely jutalmazza a környezeti felelősségtudatos viselkedést.
Kulcsfontosságú célkitűzések Növelni kell az olyan munkahelyek számát, melyek hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, és ösztönözni szükséges a helyi vállalkozásokat több fenntartható gyakorlatnak az alkalmazására.
Műveletek A helyi önkormányzat támogatni fogja azokat a vállalkozásokat,saját lehetőségeihez képest amelyek tevékenységüket a fenntarthatósági elvek szerint végzik, például vállalkozások, akik: • • • • • • • •
segítik kiszélesíteni a gazdasági alapokat a városban rugalmas munkaidő mintákat alakítanak ki és a munkavállalók fejlődését elősegítik ahol csak lehet helyi munkavállalókat alkalmaznak támogatják az esélyegyenlőséget és sokszínűséget a környezettechnológiai szektor részét képezik, pl.: napenergia termelés, minimalizálják környezeti hatásukat saját hulladékuk magas szintű újrahasznosításán dolgoznak csökkentik saját hulladékképződésüket az alapanyagokat fenntartható erőforrásokból szerzik be
Local Plan for Sustainable Development
The opportunity to work is one of the fundamental aspects of quality of life and makes an important contribution to the overall sustainability of communities. Jobs should ideally be rewarding environmentally responsible. Key objective To increase the number of jobs which improve sustainability and encourage local businesses to operate more sustainable practices. Actions The local government will use its powers and resources to support appealing and developing businesses which work by sustainability principles, (for example, businesses which): • help to broaden the economic base of the town • develop flexible working patterns and promote staff development • employ local people wherever possible • promote equal opportunities and diversity • form part of the environmental technology sector e.g. solar panel production, and minimise their environmental effect • work towards a high level of recycling of their own waste products • reduce their own waste production • obtaining materials from sustainable sources
38
39
4. Rész/ Cselekvési terv Section 4 /Action plan
Biodiverzitás és területgazdálkodás/ Biodiversity and Land Management Oktatás/ Education Energiagazdálkodás/ Energy Management Szennyezés és hulladékgazdálkodás/ Pollution and Waste Management
Víz erőforrás gazdálkodás/ Water Resource Management
Fenntartható Fejlődés Program Local Plan for Sustainable Development
Közlekedés/ Transport
40
BIODIVERZITÁS ÉS TERÜLETGAZDÁLKODÁS Who will this involve? 1. Végre kell hajtani és fejleszteni az intézkedési terveket az azonosított veszélyeztetett fajok és életközösségek esetében (pl: Natura 2000 területek). 2. Meg kell őrizni és védeni a természeti környezet sajátosságait. (pl: szikes tavak, kubikgödrök, sás és mocsárrétek, homokpuszták, szikes és pusztagyepek). 3. Csökkenteni szükséges az idegen növény és állatfajok számát. 4. Fenn kell tartani az egyensúlyt a fejlesztések és az élőhely védelem között.
Érintettek: Helyi lakosság, iskola, óvoda, egyesületek, környezetvédelmi hatóság, önkormányzat, Natura 2000 területen gazdálkodók
• •
A helyi közösséggel konzultálva szerkesszük meg a környezetgazdálkodási (éghajlatvédelmi, környezetvédelmi, helyi értékvédelmi, fenntarthatósági) terveket. Vonjuk be a helyi közösséget a helyi flóra és fauna felmérésébe. Kezdeményezünk oktatási kampányt speciális témákban (pl.: őshonos növények).
1. Develop and implement management plans for identified threatened species or habitats. (e.g. Natura 2000 areas) 2. Preserve and protect natural land features. 3. Reduce the number of pest plant and animal species. 4. Maintain balance between development and habitat protection.
Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? •
Biodiversity and Land Management
How can we do this? Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
• • •
Partifecske (Riparia riparia)
Involve the local community in the local fauna and flora surveys. In consultation with the local community, devise environmental management plans for areas that have significant value locally. Undertake an education campaign on specific topics (e.g native plans).
41
OKTATÁS
Who will this involve?
Education
Érintettek: 1. A helyi közösségnek jól informáltnak kell lenni a fenntartható fejlődés hosszútávú célkitűzéseiben. 2. Növelni kell a helyi közösség környezettudatosságát. 3. Fontos ismertető füzetek és más oktatási anyagok készítése környezeti témákban. 4. Turista információs füzeteket kell készíteni a helyi jellegzetes flóráról és faunáról. 5. Az iskolákat ösztönzni szükséges a környezeti programokban és kutatásokban való részvételre. 6. Fontos reklámozni a helyi önkormányzatnak a környezetvédelem érdekében tett intézkedéseit. 7. Legyenek tartva vezetői képzések és környezeti oktatási programok az önkormányzati személyzet számára. Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? • • • • • •
Tartsunk fórumokat fontos környezeti témákban (pl: éghajlatváltozás). Támogassuk a helyi közösségeket környezeti információs anyagaik előállításában. Támogassuk az iskolásokat helyi környezeti megfigyelési programjaikban. A médián keresztül végezzünk folyamatos tájékoztatást. Tartsunk bemutatókat iskoláknak és más helyi csoportoknak. A költségvetésben legyen elkülönítve pénz környezeti nevelésre, képzésre.
Helyi lakosság, iskola, óvoda, egyesületek, önkormányzat, helyi média, szolgáltatók
1. The local community should be well informed in achieving long term sustainability. 2. Increase local community awareness of environmental issues. 3. Produce brochures and other community education materials on relevant environmental issues. 4. Produce tourist brochures featuring local flora and fauna. 5. Encourage the involvement of schools in environmental programs and projects. 6 It is important to promote local government Environmental Initiatives. 7. Conduct training and environmental education programs for government staff. How can we do this? • Identify relevant environmental topics for discussion (e.g. climat change) • Support local community groups in the production of their information materials. • Assist in the development of local monitoring programs for school students. • Regular media coverage. • Presentations to schools, and other local groups. • Budget for environment training and education.
42
ENERGIAGAZDÁLKODÁS Who will this involve? 1. Minimalizálni kell az energia felhasználást, csökkentve párhuzamosan a nem megújuló energiaforrások használatát. 2. Az energiahasználat szintjét meg kell állapítani a lakossági, ipari és kereskedelmi szektorban Sándorfalván, és ösztönözni szükséges e szektorokat a kevesebb energiahasználatra. 3. Támogatni kell a lakosságot a napelemes melegvíz előállító rendszerek kialakításában. 4. Össze kell hasonlítani a költségeket a hagyományos energia előállítás és az fenntartható energia előállítás között. 5. Meg kell találni a támogatási lehetőségeket, a megújuló energiaipar megtelepedésének ösztönzésére Sándorfalván.
Érintettek: Helyi lakosság, megújuló energiaipari szektor résztvevői, önkormányzat, helyi média
Energy Management 1. Minimise the use of energy to reduce the demand upon nonrenewable energy sources. 2. Identify levels of energy use within the residential, industrial and commercial sectors of Sandorfalva and encourage these sectors to use less energy. 3. Encourage sectors of the community for the installation of solar hot water systems. 4. Compare the cost of conventionally-generated power with the cost of sustainable-generated power. 5. Investigate the way to encourage renewable energy industries to establish in Sandorfalva. How can we do this?
Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? • • • • •
Legyen megfelelően informált a lakosság, a helyi vállalkozások Sándorfalván: a ”Hogyan takarítsunk meg energiát” témában. Reklámozzuk a pénzügyi előnyeit az energiafelhasználás csökkentésének. Készítsünk megfelelő információs anyagokat, a háztartási energiahatékonyságra vonatkozóan. Kereséssünk támogatási lehetőségeket a szélenergia előállító rendszerek kialakítására. Alakítsunk ki egy reklámstratégiát a város vonzóvá tételére, a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások számára.
• • • • •
Provide residents, businesses in Sandorfalva with information on “How to save energy”. Promote the financial benefits of reducing energy use. Provide appropriate materials for information regarding energy efficiency in housing. Seek support opportunity for the establishment of wind power systems. Develop a marketing strategy aimed at attracting renewable energy enterprises to the town.
43
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
Who will this involve?
Waste Management
Érintettek: 1. Népszerűsíteni kell a pozitív viselkedési formákat a helyi közösségen belül (pl.: szelektív gyűjtés, hulladék képződésének megelőzése). 2. Elő kell segíteni a helyi közösség információhoz való hozzáférését a különböző hulladékcsökkentési módszerek ismertetésével. 3. Meg kell szüntetni az illegális hulladéklerakást. 4. Aktivizálni kell a helyi közösséget a nagyobb részvételre a hulladékok újrahasznosításában és minimalizálásában. Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? • Szerkesszünk meg egy információs füzet sorozatot. • Hirdessünk meg egy helyi tisztasági nap kampányt. • Ösztönözzük a helyi vállalkozásokat alternatív hulladékfeldolgozási rendszerek kialakítására. • Külön kampány keretében ösztönözzük a lakosságot, az illegális hulladéklerakás megállítására. • Indítsunk el egy közösségi oktató programot, ami információkat nyújt a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás gyakorlati módszereiről.
Helyi lakosság, önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, helyi média, tervezők, szakértők, vállalkozások
1. Promote a positive attitude within the local community towards selective waste collection and minimisation. 2. Facilitate public access to information on waste reduction methods. 3. Discourage illegal dumping. 4. Foster greater community participation in recycling and waste minimisation activities. How can we do this? • Develop a series information brochures. • Promote a local clean up day campaign. • Encourage local businesses to carry out alternative waste disposal options. • Establish an incentive program for the local people to stop illegal dumping. • Develop a community education program that provides waste minimisation and recycling information.
44 Who will this involve?
KÖZLEKEDÉS
Érintettek: 1. Népszerűsíteni kell a kerékpározást, mint gyakorlatias
megújuló-energia
közlekedési
lehetőséget a lakosság körében. 2.
Reklámozni
és
Helyi lakosság, önkormányzat, tömegközlekedési vállalat
Transport 1. Promote cycling as a realistic renewable energy transport option for residents. 2. Promote and encourage the use of public
ösztönözni
szükséges
a
tömegközlekedés használatát, és más megújuló
transport, and other renewable energy transport options.
energia közlekedési módokat. How can we do this? Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? •
• Gondoskodjunk
kerékpárút
végpont
létesítményekről (védett parkoló). •
Keressük
a
megvalósíthatósági
lehetőségeket a biogáz, nap és más megújuló
energia
meghajtású
tömegközlekedési járművek használatára.
Provide end point cycle facilities (secure parking).
•
Explore the viability of natural gas, solar and other renewable energy powered public transport vehicles.
45 Who will this involve?
SZENNYEZÉS
Érintettek: 1. Azonosítani kell a szennyező forrásokat a településen. Fel kell becsülni a szennyezés mértékét (mennyiség, kiterjedés) és el kell végezni a
Helyi lakosság, önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, ipari és gazdálkodói szektor, tömegközlekedési váll.
Pollution 1. Pollution sources identified, assessed and managed in an ecologically sustainable manner (air, noise, contaminated land). 2. Assess the impact of pollution on the public
helyreállítást
az
ökológiai
fenntarthatóság health (seriousness, urgency).
érdekében (levegő, zaj, szennyezett terület). 3. Facilitate public access to information on 2. Meg kell vizsgálni a szennyezés hatását, pollution. következményeit a helyi közösség egészségére 4. Encourage local industries and farmers in cleaner (súlyosság, sürgősség). production. 3. Elő kell segíteni a közösség információhoz való 5. Minimise pollution in the transport sector. jutását a fennálló szennyezésekkel kapcsolatosan. 4. Ösztönözni kell a helyi ipart és gazdálkodókat a How can we do this? tisztább termelésre. 5. Minimalizálni szükséges a szennyezéőanyag
•
Undertake a survey of all likely sources of pollution
(commercial,
residential,
kibocsátást a közlekedési szektorban. industry). Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? •
vizsgálatokat
az
szennyező
összes forrásra
(kereskedelmi, lakossági, ipari). Dolgozzunk terveket
ki
szennyezés-mentesítési
az
azonosított
szennyezések
fel
fontossági
sorrendet
kezelésére. •
Állítsunk
kibocsátások kezelésére az akciótervben. •
Develop action plan to manage identified problems.
Végezzünk lehetséges
•
•
Készítsünk információs füzetet.
a
•
Prioritise issues in action plan.
•
Develop information brochures.
VÍZGAZDÁLKODÁS
Who will this involve?
Water Management
Érintettek: 1. Ösztönözni kell a lakosságot az esővízgyűjtésre, az esővíz helyben történő tárolására és újrahasználatára. 2. Csökkenteni kell a vízveszteségeket, hatékonyabb vízkészletgazdálkodási módszerekkel (pl: víztározók, záportározók építése). 3. Programot kell indítani Sándorfalván, a „fenntarthatóbb vízhasználat” népszerűsítésére. 4. Felül kell vizsgálni a jelenleg alkalmazott vízhasználati formákat, és hatékonyabb vízhasználatra kell törekedni. 5. Azonosítani kell azokat a helyeket a városban, ahol lehetséges, hogy szennyezések és veszélyes anyagok kerülnek a vizekbe. Hogyan tudjuk ezt megvalósítani a lehetőségekhez képest? • Ösztönözzük a vízgyűjtő tartályok felszerelését és használatát, a kereskedelmi és lakossági épületeknél. • Reklámozzuk a víztárolás pozitív vonatkozásait. • Azonosítsuk a lehetséges fő vízszennyező forrásokat. • Szervezzünk kampányt a „Legjobb Vízhasználati Gyakorlat” mintáinak népszerűsítésére. • Ösztönözzük a helyi lakosságot és a helyi ipari vállalkozásokat az ökológiailag fenntartható vízerőforrás használatra.
Local Plan for Sustainable Development
Helyi lakosság, önkormányzat, vízügyi igazgatóság, ipari és gazdálkodói szektor, vízgazdálkodási társulás
1. Encourage the local people to rainwater harvesting, on-site storage and reuse. 2. Reduce water wastage by facilitating more efficient managment of water resources (e.g. aquifer to build). 3. Develop a program for „sustainable water usage” within Sandorfalva. 4. Review current water use patterns and try after efficient use. 5. Identify spots around the town where potential contaminants and hazardous materials may enter waters. How can we do this? • Encourage the installation and use of rainwater tanks on commercial and residential premises. • Promote the positive aspects for water storage. • Identify the major potential sources of water pollution. • Getting up campaign of „Best Practice” models. • Encourage local community and industry participation in the ecological sustainable use of water resources.
46
47
5. Rész/ Ellenőrzés Section 5/ Monitoring Térinformatikai mutatók Települési Környezetvédelmi Információs rendszer kialakítása Indikátorok Felülvizsgálat
Helyi Éghajlatváltozási Stratégia
Fenntartható Fejlődés Program Local Plan for Sustainable Development
Kérdőív
48
TÉRINFORMATIKAI MUTATÓK A fenntarthatóság és a helyi életminőség alakulásának fontos mutatója a zöldterületek, azon belül is a mező- erdőgazdálkodás által használt területek mennyiségének alakulása. Vizsgálni kell a mezőgazdasági terület nagyságát a teljes területhez viszonyítva, továbbá arányát a lakott és erdőterület nagyságához. Vizsgált térinformatikai mutatók: • • • •
levegőszennyezettség-mértéke, a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének évenkénti változása termelődő gazdasági eredetű, veszélyes és ipari hulladékok képződő mennyiségének alakulása a földhasználat változása, a felszínborítottság alakulása természetvédelmi oltalom alatt álló területek arányának változása
Intézkedéseket kell tenni a környezeti információ hozzáférhetőségének és minőségének javítása érdekében. A környezeti térinformatikai mutatók feldolgozásának, nyilvántartásának és publikálásának egyik hatékony eszköze a Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) kialakítása.
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER Természeti környezetünk összetett és dinamikusan változó rendszer, melynek megismerése fenntartható fejlődésünk alapfeltétele. A környezetállapot és a természeti erőforrások értékelése, a környezeti és gazdasági folyamatok nyomon követése, a szükséges beavatkozások meghatározása, a települési környezetpolitika kialakítása és hatékonyságának mérése elképzelhetetlen jól működő környezeti információs rendszer és az arra épülő környezetstatisztika nélkül. A Települési Körmnyezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) elsődleges feladata a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérése, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtése, feldolgozása, és a lakosság környezeti információkhoz való hozzáférésének a biztosítása. A TEKIR segítségével közérdekű települési környezetvédelmi adatok kérdezhetők le.
Napjainkban a településrendezési tevékenység egyik alapvető problémája, hogy a települések fejlesztési elképzelései sok esetben elnagyoltak, a fejlesztési koncepciók nem jelölnek ki határozott irányokat, a településrendezési eszközök nincsenek stratégiai döntésekkel megalapozva. A jó stratégiai döntések meghozatalához pedig megfelelő környezeti információkra van szükség. A környezeti állapotot jellemző adatbázis hiányában, a településrendezési tevékenység többnyire az adott állapot rögzítésére szorítkozik, vagy a rövidtávon felmerülő területfelhasználás-változási (befektetői) igényeket elégíti ki, és nem a település közép- és hosszú távú céljait, egyben a fenntartható fejlődés érdekeit. Gyakran a helyi lakosságot és közösségeket sem vonják be megfelelően a döntések előkészítésébe. A TEKIR a megfelelően átgondolt önkormányzati döntések alapját képezheti, a településrendezés és fejlesztés stratégiák kidolgozása során.
INDIKÁTOROK 1996-ban az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága az Agenda 21 célkitűzései alapján egy 134 mutatóból álló listára tett javaslatot, amit több országban teszteltek. A tesztelés után az ENSZ kiadta az 59 mutatóból álló felülvizsgált alap-indikátorkészletet, ugyanakkor az Eurostat 2001-ben egy 63 indikátort alakított ki, majd e mutató-rendszert folyamatosan továbbfejlesztette. A kidolgozott indikátorkészlet tíz témakörben (gazdasági fejlődés; szegénység és társadalmi kirekesztettség; öregedő társadalom; egészség; éghajlatváltozás és energia; termelési és fogyasztási szokások; természeti erőforrások; közlekedés; jó kormányzás; globális partnerség) mutatják be a fenntartható fejlődés megvalósulásának állapotát. Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el. Az első szinten lévő fő indikátorok átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. A második szinten található mutatók – az első szint mutatóival együtt – a fő célkitűzések megvalósulását mérik. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget.
49 Az EEA jelentés (Technical Report) szerint a mutatókat négy csoportba lehet sorolni: • • •
•
Leíró mutatók vagy Teljesítménymutatók Hatékonysági mutatók (öko, és gazdasági hatékonyság mutatói) Összjóléti mutatók
Társadalom Gazdaság
Leíró környezeti mutatók Leíró gazdasági mutatók - GDP - megtakarítás - termelés
- terhelés Ágazati, - állapot Hatékonysági mutatók - válasz Teljesítmény mutatók
Teljesítmény mutatók
Leíró társadalmi mutatók - foglalkoztatás - egészség - gazdasági egyenlőség
Teljesítmény indikátor Környezet
forrás: EEA, 1999.
50 Az ábra a mutatók tipológiáját mutatja be. A leíró jellegű mutatók választ adnak arra, hogy hogyan alakul a környezet terhelése és a környezet minősége. Általában olyan görbén szerepelnek, mely egy változó alakulását mutatja az időben. Az öko-hatékonysági mutatók hasznos kommunikációs eszköznek bizonyulnak. Egyértelműen ösztönzőleg hatnak a teljesítmény folyamatos javításához. A fenntarthatóság mérése: A fenntarthatósági mutatók különböznek a hagyományos, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi változások mutatóitól. A hagyományos mutatók – mint például, az asztma előfordulásának mértéke, a vízminőség – a közösség egy részében bekövetkező változásokat mérik, mintha azok teljes mértékben függetlenek volnának a többi résztől. A fenntarthatósági mutatók ezzel szemben képesek a valóságot valamilyen formában tükrözni, ahol is a különböző szegmensek (indikátorok) szoros kapcsolatban állnak egymással. A fenntarthatóság ezt a fajta integrált világszemléletet teszi szükségessé – olyan többdimenziós mutatókat igényel, melyek a közösség gazdasága, környezete és társadalma közti kapcsolatokat mutatják be. A GDP egy publikus nemzeti mutató, méri az országban elköltött pénzmennyiséget. Azonban mivel a GDP csupán a gazdasági tevékenység szintjét tükrözi, függetlenül a gazdasági tevékenységnek a közösség társadalmára és környezeti állapotára gyakorolt hatásától, a GDP növekedhet, miközben a közösség egészségi szintje csökken. A fenntartható fejlődés környezeti és társadalmi összetevőinek együttes értékelése céljából állították fel a fenntarthatósági barométert. Ezen a kétdimenziós grafikonon az ökoszisztéma állapotának illetve a humán jólétnek az állapotait tüntetik fel 0-tól 100-ig terjedő relatív skálán, jelezve a rossz illetve jó körülmények közti tartományt. Az ezen két érték által meghatározott pont helyzete adja a fenntarthatóság (vagy a nem fenntarthatóság) mértékét. Az ESI (Environmental Sustainability Index) a környezetvédelmi fenntarthatóság irányába tett előrelépést mérő mutató 142 ország esetében.
Az ESI az egyes országok viszonylagos eredményeit követi nyomon az alábbi öt alapvető összetevő figyelembevételével: • Környezetvédelmi rendszerek • A stresszhatások csökkentése • A humán sérülékenység csökkentése • Szociális és intézményes teljesítmény • Globális gondviselés Az ESI rendszerezett és számszerűsített formában teszi lehetővé az országok közti összehasonlításokat a környezetvédelmi fenntarthatóság tekintetében. Előmozdítja az elemzésileg szigorúbb és adatokon alapuló megközelítést a környezetvédelmi döntéshozatalnál. Fizikailag értelmezhető összesítő mutató az Ökológiai Lábnyom vagy az azzal majdnem azonos mutató, az „SPI” (Sustainable Process Index) Narodoslawskij nevéhez fűződik. Azt a teljes földterületet méri, mely az élelmiszer-, víz-, energia- és hulladéktárolási szükséglet kielégítésének fenntartásához szükséges személyenként, termékenként, földterületenként illetve városonként. A gazdasági tevékenység főbb környezetvédelmi hatásainak kitűnő összegző mutatója, azonban nem alkalmas – és nem is hivatott – például a fenntartható fejlődés szociális dimenzióinak megragadására. Sándorfalva város lakosságszámát szoroztuk az ország egy lakójának átlagos ökológiai lábnyomával 3,2 gha/fő-vel (GFN 2009). Ebben az esetben az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy a város lakói, ha a magyar átlagnak megfelelő életmódot folytatnak, akkor fogyasztásukkal mekkora területet foglalnak el. Számítás módja: ÖL=lakosságszám*fajlagos ÖL. Ökológiai lágnyom=8193*3,2 gha=26217,6 A város fenntartható, ha tényleges területe megegyezik az ökológiai lábnyomával. Számítás módja: ökológiai lábnyom/terület=26217/5577=4,7 Ez az érték nem kiugróan magas pl: Budapest 107-szeres. FELÜLVIZSGÁLAT
A Fenntartható Fejlődés Program stratégiai programjának és cselekvési tervnek a megvalósulását határozott időközönként (pl.: 5 év), felül kell vizsgálni, a Programban foglaltak megvalósulásának ellenőrzése céljából. Az első felülvizsgálat tervezett határideje: 2017. május 31.
A NÉS előírása szerint, a vonatkozó stratégiai célokat, feladatokat minden szektor (és tárca) tevékenységébe integrálni kell.
KÉRDŐÍV A mellékletben szereplő kérdőívet el kell juttatni az oktatási intézményekhez, önkormányzati hatáskörű szervekhez. A szülők, alkalmazottak körében mintavételt kell elvégezni kb. 2-300 kérdőív kitöltetésével. A kitöltött kérdőíveket fel kell dolgozni, értékelni, a szükséges következtetéseket pedig le kell vonni. A 2012. évben megkapott értékeket – mint reprezentatív értékeket- kell alapul venni, majd a kérdőív kitöltését a 2017-ben aktuális felülvizsgálat alkalmáig, 2014-ben és 2016-ban meg kell ismételni, az eredményeket pedig össze kell vetni a korábbiakkal. Felelősök: • települési önkormányzat jegyzője, aljegyzője • oktatási intézmények igazgatói • tervezők Határidő: I. II. III.
alkalommal alkalommal alkalommal
2012. december 31. 2014. december 31. 2016. december 31.
HELYI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA Elfogadásra került a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), aminek elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. tv. (V. 28.) 3. § rendelkezése írta elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal a 2008−2025 időszakra kellett kidolgozni az éghajlatváltozási stratégiát. A NÉS illeszkedik a kormány által a 1054/2007 (VII.9) Korm. határozatban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához is.
Local Plan for Sustainable Development
Előkészület alatt van az éghajlatvédelmi törvény, aminek 20§ (2) a következőképen rendelkezik: „A helyi szintek felkészítése és megerősítése, megfelelő kapacitások létesítése és a hatásos társadalmi együttműködés érdekében biztosítani kell, hogy az önkormányzatok tervezési folyamataik során figyelembe vegyék az éghajlatvédelmi szempontokat. Ennek érdekében a Kormány ösztönzi az önkormányzatokat és az önkormányzati társulásokat, hogy önálló települési környezetvédelmi programjuk részeként vagy önálló programként éghajlatvédelmi programokat készítsenek. A programok elkészítéséhez a Kormány módszertani útmutatót, szakmai segítséget és anyagi forrást nyújt az önkormányzatok számára az emisszió kereskedelem bevételeiből.” A 23. § (l) szerint: „Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek az éghajlat védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed az éghajlatvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.” A helyi szintű stratégiáknak – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához hasonlóan – három fő eleme van: a megelőzés, az alkalmazkodás és a klímatudatosság növelése. A fentiek figyelembe vételével a település feladata Helyi Éghajlatvédelmi Stratégia készítése. Felelősök: • települési önkormányzat jegyzője, aljegyzője, képviselő testülete Határidő: • az éghajlatvédelmi törvény elfogadását követően 2013-ban.
51
Irodalomjegyzék Sándorfalva Város Környezetvédelmi Program (2010) Sándorfalva Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata (20/2004. (IX.23. Ör. rendelet) Pallavicini Terv 2006-2016 közötti gazdasági program felülvizsgálata (2011) Sándorfalva Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2011) Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (2007) The University of Reading- Environmental Challenges Monitoring progress towards integration A contribution to the ”Global Assessment” of the fifth Environmental Action Programme of the EU dr. Bulla Miklós- A fenntartható fejlődés indikátorai Természetvédelmi értékvizsgálat a Sándorfalván helyi védettségre javasolt területekhez (Dr. Deák József Áron 2012.)
Local Plan for Sustainable Development
52
