2012. évi általános jelentés
Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség Rondo ONZ 1 00-124 Varsó, Lengyelország
[email protected] www.frontex.europa.eu Katalógusszám: TT-AE-13-001-EN-N ISBN 978-92-95033-75-7 ISSN 2314-940X DOI 10.2819/32341
Tartalomjegyzék Az Igazgatótanács elnökének előszava Az ügyvezető igazgató előszava 1. Bevezetés 1.1. A Frontex általános ismertetése 1.2. A jelentés célja 2. Fejlemények 2.1. 2012-ben a külső határokon tapasztalható helyzet 2.2. Szakpolitikai szintű fejlemények 2.3. Ügynökségi szintű fejlemények 3. A 2012. évi költségvetési és személyzeti kérdések összefoglalása 3.1. A költségvetés alakulása 3.2. A 2012. évre átvitt, 2011. évi előirányzatok felhasználása 3.3. Humán erőforrások 4. Az Európai okmányhamisítási hálózat eredményei 5. Mellékletek A. melléklet – Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása B. melléklet – A 2012-ben hozott igazgatótanácsi határozatok felsorolása C. melléklet – A 2012. évi közös operatív tevékenységek felsorolása D. melléklet – A 2012. évi közös műveletekhez kapcsolódó tevékenységek összehasonlító elemzése E. melléklet – A 2012. évi főbb kutatási és fejlesztési projektek felsorolása F. melléklet – Az alapvető jogok terén elért eredményekről szóló 2012. évi jelentés G. melléklet – A dokumentumokhoz való hozzáférés H. melléklet – 2012. évi előirányzatok I. melléklet – A személyzet egységenkénti bontása 2012. december 31-én J. melléklet – Ideiglenes tisztviselők száma 2012. december 31-én K. melléklet – Az általános jelentésben használt mozaikszók
4 4 4 4 5 5 5 6 7 14 14 14 14 15 18 18 19 20 22 24 24 27 28 29 29 29
Az Igazgatótanács elnökének előszava A 2012. év operatív és igazgatási kihívásokkal teli évet jelentett az Ügynökség és a tagállamok számára. Az EU külső határain tapasztalható helyzetet jelentősen befolyásolta a görög-török szárazföldi határon megerősített határigazgatás, amely nagymértékben csökkentette az illegális határátlépéseket. Az Igazgatótanács és az Ügynökség egyidejűleg a módosított Frontex-rendelet számos új rendelkezését új finanszírozási forrás igénybevétele nélkül hajtotta végre. A Schengenről szóló vita bizonyította, hogy az EU külső határainak védelme milyen fontos az Európán belüli szabad mozgás biztosításában. Miközben a tagállamok közvetlenül felelnek a külső határok védelméért, a Frontex egyre jelentősebb szerepet játszik. Az Ügynökség és a tagállamok tevékenységéhez fűzött közérdeklődés egyre növekszik, az Ügynökség és az Igazgatótanács pedig ennek örömmel felel meg. A Frontex – új logója alatt – Európa-szerte számos média, nem kormányzati szervezet és az érdeklődő nagyközönség számára nyújtott tájékoztatást tevékenységeiről, konkrét műveleteiről és a migrációs tendenciákról, valamint válaszolt a megalapozott kritikákra. Törekszünk arra, hogy az Ügynökség tevékenységeit a lehető legátláthatóbbá tegyük, és nyilvánosságot biztosítsunk az Ügynökség és a tagállamok által kifejtett, az Ügynökség feladatkörét érintő erőfeszítéseknek és eredményeknek. Az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum létrehozása, valamint a szakértő és független alapjogi tisztviselő kijelölése további előrelépést jelentett az Ügynökség alapjogi stratégiájának továbbfejlesztése terén. A tagállamok körében a közös határigazgatási kultúra harmonizálása érdekében az Ügynökség számos tanfolyamot és szemináriumot szervez, valamint a szabványosítással kapcsolatos alapdokumentumokat bocsát rendelkezésre az Európa mint értékközösség által megkívánt magas emberi és alapjogi szinten. Szeretnék külön köszönetet mondani a tagállamoknak azért az operatív erők, műszaki eszközök és szakértelem formájában – még a szűkös erőforrások rendelkezésre állása idején is – nyújtott rugalmas támogatásért és szolidaritásért, amellyel segítettek a közös és integrált határigazgatás sikerének és folyamatos fejlődésének biztosításában. Szeretnék továbbá köszönetet mondani az igazgatótanácsi tagoknak azért, hogy aktívan és konstruktívan hozzájárultak az Ügynökség körültekintően alakított fejlődéséhez. A volt ügyvezető igazgató, ügyvezetőigazgató-helyettes és az Ügynökség többi alkalmazottja kiváló és szolgáltatásorientált támogatásukkal és szakértelmükkel szilárdan megalapozták a Frontexet, és ezáltal a külső uniós határok teljes igazgatását, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakításában döntő jelentőségű.
Ralf Göbel az Igazgatótanács elnöke
Az ügyvezető igazgató előszava A 2012. év vízválasztó volt a Frontex számára. Hat év folyamatos költségvetési növekedést követően az Ügynökség – visszatekintve konszolidációs időszaknak tűnő – korszakot nyitott. Ha az előző év meghatározó eseményét az arab tavasz és a Frontex számára az azzal összefüggő eseményekhez kapcsolódó műveleti kihívások jelentették, a 2012. évet az új költségvetési korlátok és az e változások által gerjesztett tényleges kihívások jellemezték. A feszesebb pénzügyi környezet azonban az új szerepekkel és feladatokkal összefüggésben is jelen volt. Örömmel számolhatok be arról, hogy a Frontexnek nemcsak sikerült megfelelnie új feladatainak, hanem többet is teljesített, azaz valójában kevesebbel többet ért el. A 2011 végén hatályba lépett, módosított Frontex-rendelet fő végrehajtási szakasza 2012-re esett. Az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum, az alapjogi tisztviselő kijelölése és az ezekhez a fejleményekhez kapcsolódó, megújult kötelezettségvállalások voltak talán az Ügynökségen belül strukturális szinten bekövetkezett leglátványosabb változások. Ez pedig fontos ugrást jelentett a Frontex alapjogi stratégiájának végrehajtásában. A színfalak mögött azonban sok kiigazításra és finomhangolásra volt szükség. 2012-ben ez nemcsak a műveletek folytatását tette lehetővé, hanem a hatékonyság javítását is, anélkül, hogy az emberi és a pénzügyi erőforrások terén bármilyen növekedés következett volna be. Ez az alkalmazottak példátlan átcsoportosításával és a tevékenységek prioritási sorrendjének megállapításával járt. A nehéz körülmények ellenére főbb tevékenységi területein az Ügynökségnek sikerült magas minőségű kiszolgálást biztosítania a tagállamok és a többi érdekelt számára. Ugyanakkor a Frontex ismételten bizonyította, hogy képes reagálni az EU külső határain tapasztalható megváltozott helyzetre. Itt a Frontex határozott operatív jelenlétet tartott fenn, különösen a déli szárazföldi és tengeri határokon, és egyre növekvő mértékben a többcélú műveletek terén, ahol magasra került a mérce a határokon átnyúló bűnözés, különösen a kábítószer- és más árucsempészet felderítése terén. A jövőre nézve az Eurosur program kidolgozása a 2012. év egyik legfontosabb előrelépésének tekinthető. Ez az innovatív projekt a tervek szerint 2013-ban indul, amely forradalmasítja az európai határellenőrzést és első alkalommal teljes körű páneurópai dimenziót kölcsönöz a kontinens határain fennálló valós idejű helyzetismeretnek. Ez a fontos eszköz lehetővé teszi a tagállami határőrizeti szervek közötti információmegosztást és együttműködést, amelynek köszönhetően együttesen jobban tudnak reagálni az eseményekre azok bekövetkezése esetén, és nagyobb biztonsággal tudnak előre tervezni. A jövőben lehetővé teszi továbbá, hogy a források eredményes összehangolása és elosztása terén stratégiai szempontból még erősebb keret szülessen.
Ilkka Laitinen ügyvezető igazgató
1. Bevezetés 1.1. A Frontex általános ismertetése Küldetésnyilatkozat A Frontex az EU Alapjogi Chartájával összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. A Frontex támogatja a tagállamokat* a hatékony, valamint magas és egységes színvonalú határellenőrzés megvalósításában. * A „tagállamok” fogalma magában foglalja az Európai Unió tagállamait és a schengeni társult országokat.
A Frontex koordinálja az operatív és uniós intézkedéseket, hogy közös választ adjanak a külső határokon kialakuló különleges helyzetekre. A Frontex kombinált eszközként fejleszti a tagállami és uniós szintű kapacitásokat a külső határokon tapasztalható migrációs hullámok, a szervezett bűnözés súlyos formái és a terrorizmus jelentette kihívások leküzdése érdekében. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget a 2007/2004/EK tanácsi rendelet hozta létre**. ** Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendeletével és az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1168/2011/EK rendeletével módosított, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet .
Jövőkép A Frontex a hiteles Európai Határirányítási Ügynökség, amely erősíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget azzal, hogy támogatja a tagállamokat feladataik teljesítésében. A Frontex az integrált határigazgatás koncepcióját alkalmazza, és az uniós alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása alapján előmozdítja az európai határőrizeti kultúrát. Szakértő személyzetének, valamint operatív és adminisztratív kapacitásainak köszönhetően a Frontex képes hozzáadott értéket teremteni az Európai Unió számára. A Frontex az EU Alapjogi Chartájával összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. Értékek A csapatmunkára összpontosító és nyílt kommunikáción alapuló keretrendszerben a Frontex személyzete osztja és megéli a szervezeti értékeket. Következésképpen magas szintű szakmaisággal folytatja tevékenységét. A Frontex tevékenységeit a humanitás kapcsolja össze az alapvető jogok mint a hatékony integrált határigazgatás elengedhetetlen és szerves elemének előmozdításával és tiszteletben tartásával, ami a Frontexbe vetett bizalom alapját képezi.
1.2. A jelentés célja A Frontex 2012. évi általános jelentése a 2012. évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitűzött célok mindegyike tekintetében összevetést készítsen. Átfogó áttekintést ad az olvasónak a 2012 során végzett tevékenységekről, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és teljesítményeket. Ezt a tájékoztatást általános pénzügyi információk, valamint különböző tevékenységi típusok jegyzékeit, a közös műveletek összehasonlító elemzését, továbbá költségvetési és humánerőforrás-adatokat ismertető mellékletek egészítik ki. Egyes információkat az összefüggések megvilágítása érdekében több fejezetben megismétlünk. A 2012. évi általános jelentés a szokásos részek mellett a következő új elemeket tartalmazza:
egy új fejezet az európai határőrizeti rendszerről (Eurosur)
2012. évi jelentés a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről
egy alfejezet az adatvédelemről
a 2012-ben hozott igazgatótanácsi határozatok felsorolása
az alapvető jogok terén elért eredményekről szóló 2012. évi jelentés
2. Fejlemények 2.1. 2012-ben a külső határokon tapasztalható helyzet Az EU külső határain a felderített illegális határátlépések száma 2012-ben határozottan, mintegy 72 500-ra csökkent, amely a 2011-ben jelentett szám fele. A 2008-ban kezdődött rendszeres adatgyűjtés óta ez volt az első alkalom, hogy a felderített esetek száma évi 100 000 alá csökkent. A csökkenés elsősorban a 2012 második felében a görög-török szárazföldi határon foganatosított fokozott határőrizetnek köszönhető. Az utóbbi négy évben a Földközi-tenger keleti részén a Törökország és Görögország közötti határt illegálisan átlépő jelentős számú migránst derítettek fel. 2012 augusztusában a helyzet drámai módon megváltozott, amikor a görög hatóságok példátlan erőforrásokat mozgósítottak a Törökországgal szomszédos szárazföldi határaikon, többek között további 1800 rendőrtiszt kiküldésével. A felderített illegális határátlépések száma a 2012. augusztus első heti 2000-ről 2012 októberére heti 10 alá csökkent. A görög-török szárazföldi határon folytatott fokozott ellenőrzések nyomán az Égei-tengeren, valamint a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határon a felderített illegális határátlépések száma kissé emelkedett, de az egyidejű törökországi és bulgáriai csökkentési törekvések tartalmazták az áthelyeződéseket. Arról számoltak be, hogy számos migráns Isztambulban várja a görög műveletek befejeződését, ezért a Földközi-tenger keleti részén továbbra is fennáll az illegális határátlépés újjáéledésének kockázata. Uniós szinten 2012 szeptembere óta az Isztambulból induló repülőjáratokon a hamisított okmányokat használó utasok körében a felderített esetek száma kis mértékben emelkedett, ami azt jelzi, hogy a Törökországban rekedt migránsok az EU-ba való belépéshez kifinomultabb módszerekhez folyamodnak. A görög határt illegálisan átlépő számos migráns más uniós tagállamba folytatja útját, vagy a nyugat-balkáni országokon keresztül húzódó szárazföldi útvonalon, vagy az Olaszországba vezető tengeri útvonalakon vagy légi úton más schengeni tagállamba. A felderített illegális határátlépések száma a görög-török szárazföldi határon tapasztalható csökkenéssel ellentétben a nyugat-balkáni útvonalon nem csökkent. A Földközi-tenger középső térségében a felderített esetek 2011. évi nagy mértékű és hirtelen emelkedése az arab tavasz és azt követően a Tunéziából és Líbiából történő kivándorlás nyomán az év végére lelassult. 2012 folyamán azonban a felderített esetek száma folyamatosan emelkedett, és ez a szám az év végére elérte a 15 000-et. 2012 utolsó negyedévétől a földközi-tengeri térség középső részén felderített esetek száma a többi útvonalhoz képest az első helyen áll. A legtöbb migráns fekete-afrikai országból érkezett, és Líbiából indult. A földközi-tengeri térség nyugati részén, Észak-Afrika és Spanyolország között a felderített illegális határátlépések száma 2011-hez viszonyítva közel negyedével csökkent, de az előző évek szintje felett maradt. Ezen az útvonalon a legtöbb migráns algériai és fekete-afrikai országokból származó volt, akik Marokkóból vagy Algériából indultak. 2012-ben uniós szinten a legtöbb illegális határátlépés továbbra is az afgán állampolgárok körében történt, de számuk 2011-hez viszonyítva jelentősen csökkent. A határt illegálisan átlépő afgánok többsége Törökországon keresztül lépett be az EU-ba, és közvetlenül érintette őket a földközitengeri térség keleti útvonalán megerősített fokozott határőrizet. A szíriaiak a felderített illegális határátlépések számát tekintve a 2011-hez viszonyított jelentős emelkedés miatt szintén kitűnnek. Számos, az országában folyó erőszak elől menekülő szíriai folyamodott menedékjogért az EU-ban. Az EU és Fehéroroszország közötti diplomáciai vitát követően 2012 márciusában a fehérorosz hatóságok láthatóan lazították határőrizetüket, amely nyomán megnőtt a Litvániába és Lengyelországba történő felderített illegális határátlépések száma. 2011-hez viszonyítva a keleti szárazföldi határon felderített esetek száma mintegy 60%-kal, összesen 1700 körülire emelkedett, amely azonban az EU-ban felderített összes eset csupán mintegy 2%a. A lengyel-fehérorosz és a lengyel-ukrán szárazföldi határon megtagadott belépések száma szintén jelentősen emelkedett (a grúzokkal szemben megtagadott belépések számának emelkedése miatt, amely októberben tetőzött). Ezt az emelkedést azonban ellensúlyozta a megtagadott belépések számának a többi határszakaszon tapasztalt csökkenése, és így uniós szinten 2011-hez viszonyítva az összesített számadat stabilnak tekinthető (– 3%, 115 000 megtagadott belépés). Az illegálisan az EU-ban tartózkodó személyek száma terén a felderített esetek száma, amely 2012-ben elérte a mintegy 350 000 főt, 2008 óta stabil, de kissé csökkenő tendenciát mutat. A migránsok jelentős többségét nem a határokon, hanem az EU-n belül derítették fel, így feltehető, hogy ők az engedélyezett tartózkodási időt hosszú távon túllépő személyek, mivel nem szándékoztak elhagyni az EU-t. A felderített esetek számát tekintve
második helyen állnak a légi határokon lévő kilépő pontok, amelyeket a szárazföldi határok követnek, ahol az illegálisan az EU-ban tartózkodó migránsok megpróbáltak kilépni az EU-ból. Az EU-ban illegálisan tartózkodó migránsok tekintetében a legtöbb felderített esetet Németországból, Svédországból, Görögországból, Franciaországból és Spanyolországból jelentették. A felderített esetek száma Németország és Svédország esetében 2011 óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Az EU-ban illegálisan tartózkodó migránsok tekintetében a felderített esetek többsége Afganisztánból és Marokkóból érkező migránsokat érintett. A 2011 és 2012 közötti 10%-os emelkedés ellenére az illegális migrációhoz segítséget nyújtó személyek tekintetében a felderített esetek száma 2008 óta folyamatosan csökkent, és 2012-ben összesítve elérte a 7700-at. Ez a hosszú távú csökkenés részben annak tudható be, hogy az EU-ba történő legális belépés színlelése érdekében széles körben elmozdulás történt a legális csatornákkal való visszaélés és az okmányok hamisítása irányába, amelynek eredményeképpen az illegális határátlépéshez segítséget nyújtó személyek távolról és feltűnés nélkül működhetnek anélkül, hogy elkísérnék a migránsokat olyan nagy kockázatú tevékenységek során, mint például a zöld (szárazföldi) határon történő illegális határátlépés. 2012-ben mintegy 8000 olyan migránst derítettek fel, akik az EU-ba vagy a schengeni térségbe történő illegális belépéshez megpróbáltak hamisított okmányokat használni. A 2009-ben megkezdett rendszeres adatgyűjtés óta ez volt a legmagasabb szám. Ehhez a növekedéshez két tényező járult hozzá: az első, hogy az Európai Unió okmányhamisítási projektjének az ellenőrzése alatt a tagállamok folyamatosan bővítették jelentéstételi mechanizmusuk hatókörét, részletességét és növelték eredményességét, a második, hogy jelentősen nőtt a felderített esetek száma azon albán állampolgárok esetében (akiknek 2011 óta az EU-ba való belépéshez nincs szükségük vízumra), akik korábbi utazások rögzítése és a tartózkodási idő meghosszabbítása érdekében a határátlépés igazolására szolgáló hamisított pecsétet használtak. Okmányhamisítással összefüggésben a legtöbb migráns Albániából, Marokkóból, Szíriából, Ukrajnából, Nigériából, Pakisztánból és Iránból érkezett, és az emelkedés a Szíriából érkező migránsok esetében volt a legjelentősebb, akik az okmányhamisítás terén uniós szinten most a második helyen állnak. A menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó előzetes adatok az előző évihez képest összességében mintegy 7%-os emelkedést mutatnak. Miközben a kérelmezők állampolgárságát tekintve továbbra is az afgánok képezik a legnagyobb csoportot, az előző évhez viszonyított növekedés jó része a szír és a szerb állampolgárok által benyújtott kérelmek növekvő számának volt köszönhető. A szírek különböztek a többi menedékkérőtől. Ők általában olyan fiatal egyedülálló, az országukban folyó erőszakos harcok elől menekülő férfiak voltak, akik családi csoportokban utaztak. A nyugat-balkáni országok állampolgárai, főként szerbek által az EU-ban benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma 2012-ben változatlan maradt. Következésképpen az öt nyugat-balkáni országgal kötött, 2009 végén hatályba lépett vízumliberalizációs megállapodás végrehajtását követően az EU-ban most folynak a tárgyalások a vízumrendszer esetleges újbóli bevezetéséről. 2012-ben folyamatos tendenciaként mintegy 150 000 harmadik országbeli állampolgárt ténylegesen visszaküldtek a harmadik országokba. Ez az összesített adat nem tartalmazza a tagállamok közötti tényleges visszatéréseket. 2011-ben a tagállamok közül az Egyesült Királyságból való visszatérések száma volt a legmagasabb. A visszatérések esetében az egy adott állampolgárság tekintetében azonban Görögország számolt be a legmagasabb számadatról: mintegy 7000, Görögországban illegálisan tartózkodó albán migráns tért vissza Albániába.
2.2. Szakpolitikai szintű fejlemények 2012-ben az Ügynökség a módosított Frontex-rendelet 2011. decemberi hatálybalépését követően mindenekelőtt továbbra is a Frontex felülvizsgált megbízatásának végrehajtására összpontosított. Az Ügynökség jövőbeni fejlődését azonban az európai határőrizeti rendszer jogi keretét biztosító Eurosur-rendeletről szóló tárgyalások is alakították. A tárgyalásokra irányuló 2012. évi erőfeszítések nyomán a jogalkotási folyamat szereplői közel kerültek a jogszabály szövegéről való megállapodáshoz, amelynek 2013-ban hivatalos elfogadás formájában kell realizálódnia. Az uniós szakpolitikai szintű fejlemények részeként a határigazgatás területén 2011-ben a Bizottság által javasolt, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex technikai módosításairól szóló tárgyalások 2012-ben jelentősen előrehaladtak. Szeptemberben az Európai Bíróság megsemmisítette a külső tengeri határoknak a Frontex által koordinált közös műveletek keretében történő őrizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről szóló 252/2010/EU tanácsi határozatot, amelynek nyomán az Európai Bizottság 2013-ban új javaslatot fog benyújtani. A Bíróság határozata alapján azonban a határozat joghatásai az új tanácsi határozat elfogadásáig továbbra is hatályban maradnak. A Frontex és a tagállamok ezért a Frontex által koordinált közös tengeri műveletekben a határozat rendelkezéseit alkalmazzák. A schengeni térség működését befolyásoló további jelentős mérföldkőnek tekinthető a SIS II rendszer tesztelésének sikeres lezárása, amelynek nyomán 2013 elején el kell indulnia az új információs rendszer működésének. Még ezt megelőzően, 2012 végén megkezdte működését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző új európai ügynökség. A migráció és a menekültügy kezelése terén a menekültügyre és a bevándorlásra vonatkozó 2012. évi felülvizsgált görög cselekvési terv tudomásul vette az uniós ügynökségek (az EMTH és a Frontex) által Görögországnak nyújtott támogatás terén történt előrehaladást. E téren jelentős szakpolitikai mérföldkőnek tekinthető, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács 2012 áprilisában elfogadta „A migrációs nyomással kapcsolatos uniós intézkedések – stratégiai reagálás” elnevezésű ütemtervet, amelynek célja az illegális migrációs jelenségek csökkentésére és átfogó kezelésére irányuló uniós fellépések koherenciájának növelése. Ezenkívül jelentős előrehaladás történt a Közös Európai Menekültügyi Rendszert létrehozó csomag néhány, leginkább kritikusnak ítélt eszköze (pl. a Dublini Rendelet) terén, ugyanakkor felgyorsult az újonnan létrejött EMTH. A szervezett bűnözés elleni küzdelem 2011-ben létrehozott uniós szakpolitikája a Tanács által meghatározott különböző stratégiai prioritásokkal foglalkozó operatív cselekvési terv végrehajtásával először 2012-ben kezdett el ténylegesen működni. Az uniós tagállamok az EU bel- és igazságügyi ügynökségeinek támogatásával, az EU Tanácsa Belső Biztonsági Állandó Bizottságának (COSI) stratégiai irányításával végezték a végrehajtást. E terület egyik stratégiai prioritása az emberkereskedelem elleni küzdelem. Júniusban az Európai Bizottság elfogadta „Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)” című közleményt, amelyet a témában októberben elfogadott tanácsi következtetések követtek. A stratégia végrehajtásában a vezető szerepet az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora játszotta. A bel- és igazságügy területén a külső dimenzióra 2012-ben a Földközi-tenger déli részének országaival (azaz Tunéziával, Marokkóval) és Jordániával a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról folytatott állandó párbeszéd gyakorolt hatást. A Frontex aktívan vett részt az ezen országok illetékes hatóságaival való kapcsolatok kiépítésében és azon törekvésben, hogy adott esetben munkamegállapodások megkötésére irányuló hivatalos tárgyalások induljanak. Az uniós visszafogadási megállapodásról Törökországgal folyamatban lévő tárgyalások, valamint a kiemelt prioritású harmadik országokkal kötött uniós vízumkönnyítési megállapodások és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) új régiókra (a Közel-Keletre és az Öböl-menti térségre) történő kiterjesztése szintén alakították a bel- és igazságügy külső dimenzióját. Ezzel összefüggésben a Frontex – hosszú és összetett tárgyalási folyamat eredményeként – egyetértési megállapodást írt alá a Török Köztársaság külügyminisztériumával, amely olyan formális, rugalmas keret létrehozását teszi lehetővé, amelynek köszönhetően fejlődhet az illetékes török hatóságokkal folytatott operatív együttműködés. Az egyetértési megállapodás végrehajtása a kockázatelemzés terén máris elkezdődött. Ezalatt a görög és a török hatóságok a közös szárazföldi és tengeri határokon operatív kapcsolattartó pontokat hoztak létre, és rendszeres megbeszéléseket tartanak, amelyeken a Frontex Operatív Iroda képviselői is részt vesznek. Harmadik országbeli partnerhálózatának kiépítése során a Frontex 2012-ben munkamegállapodást kötött a Nigériai Bevándorlási Hivatallal és Örményország Nemzetbiztonsági Tanácsával. A Frontex Igazgatótanácsa az azerbajdzsáni határigazgatási hatósággal munkamegállapodás megkötését kezdeményezte, és azt elfogadta. A légi határigazgatás területén a gyakorlati együttműködési lehetőségek feltárása érdekében az Ügynökség közvetlen kapcsolatot épített ki az Egyesült Arab Emírségekkel, Thaifölddel és Hongkonggal, ahol Európával közvetlen összeköttetést biztosító fontos repülőtéri csomópontok találhatók.
A harmadik országbeli hatóságokkal eddig aláírt munkamegállapodások keretében a kölcsönösen előnyös és fenntartható partnerségek kialakítása érdekében tovább fokozódott a határigazgatással összefüggő kérdések terén fennálló operatív együttműködés. Érezhető eredmények születtek különösen az információk megosztása, a képzés és a közös operatív tevékenységek területén. A többi uniós ügynökséggel való együttműködés terén a Frontex 2012-ben elnökölt az EU bel- és igazságügyi ügynökségei kapcsolattartó csoportjában, amelynek célja a multilaterális együttműködés előmozdítása és a közös érdeklődésre számot tartó témák, például a stratégiai tervezés, a külső kapcsolatok, az adatvédelem és az emberkereskedelem megvitatása. Ennek keretén belül a Frontex számos koordinációs megbeszélést és egy, az adatvédelemről szóló szakértői konferenciát szervezett, valamint megszervezte a bel- és igazságügyi ügynökségek*, valamint a Belügyi Főigazgatóság, az Igazságügyi Főigazgatóság, a Tanács Titkársága, a ciprusi elnökség és a soron következő ír elnökség képviselőinek éves találkozóját. E tevékenységek lezárásaként a Frontex a COSI keretében naprakésszé tette és bemutatta az EU bel- és igazságügyi ügynökségeinek eredménytábláját, amely olyan együttműködési területeket tartalmaz, mint a pénzügyi eszközök és rendeletek végrehajtása, alapjogi eszközrendszerek és képzés, az ügynökségek munkájának megismertetése és az arról való tájékoztatás, valamint közös képzés a nemzeti bűnüldöző szervek számára. * CEPOL, EMTH, EIGE, KKEM, EUROJUST, EUROPOL, FRA, eu-LISA
A Frontex különösen az emberkereskedelem témakörében jelentős előrelépést tett annak az együttes nyilatkozatnak a végrehajtása terén, amelyhez az Ügynökség 2011-ben az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja alkalmából csatlakozott. Az együttes nyilatkozatot követően az Európai Bizottság a bel- és igazságügyi ügynökségekkel együttműködésben közös jelentést készített, amely részletezte a bel- és igazságügyi ügynökségek tevékenységeit, és amelyet a Frontex első alkalommal 2012-ben Brüsszelben az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napján, majd később a COSI keretében terjesztett elő. A Frontex aktívan vett részt az emberkereskedelem elleni operatív cselekvési tervben, és a többi belés igazságügyi ügynökséggel, különösen az Europollal, a CEPOL-lal és az Eurojusttal számos kapacitásépítési, valamint hírszerzési és kutatási terméket fejlesztett ki. Az Ügynökség kinevezett továbbá egy, az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó Frontex-koordinátort, aki rendszeresen találkozik más ügynökségek képviselőivel és az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátorával annak érdekében, hogy megtárgyalják az előrehaladást, és összehangolják az emberkereskedelem felszámolására irányuló 2012–2016 közötti európai uniós stratégia és az együttes nyilatkozat végrehajtására irányuló tevékenységeket.
Kép: A Nigériai Bevándorlási Hivatal és a Frontex közötti munkamegállapodás aláírása, 2012. január 19. A kétoldalú együttműködés területén a Frontex továbbfejlesztette a különböző ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel való együttműködését, összpontosítva mind a szervezett bűnözésre, mind pedig a migrációra és a menekültügyre. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EMTH) a munkamegállapodást 2012 utolsó negyedévében írták alá. Az EMTH-val való együttműködés többek között az értékelésekre és az operatív fellépésekre, ezek megfelelőbb azonosításához a különböző migrációs áramlásokkal összefüggésben a nemzetközi védelemhez szükséges módszerek kidolgozására, a szakértői egységek profiljaira és összetételére vonatkozó információk cseréjére, továbbá a szakértői egységek működésével, valamint az adatgyűjtés és adatcsere módszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztására fog összpontosítani. Az Ügynökség munkamegállapodást írt alá továbbá az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), amely a kockázatelemzés, a kapacitásépítés, a képzés és az információcsere területén történő együttműködésre terjed ki. Az UNODC a tiltott kábítószerek és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális küzdelemre szakosodott szervezet. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tekintetében megtörténtek az operatív együttműködés irányába tett első lépések, különösen a határokon átnyúló bűnözéssel és a vámokkal kapcsolatos kockázatelemzés és adatcsere terén. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tekintetében a Frontex részt vett az ICAO tevékenységeiben, és hozzájárult a különböző útmutatók kidolgozásához. Mivel az EU az ICAO-val 2011 szeptemberében együttműködési megállapodást írt alá, az ICAO-val való hivatalos partnerség stratégiai szempontból különleges jelentőségű. Az Eurosur tekintetében az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel (EMSA) és az Európai Unió Műholdközpontjával (EUSC) két szolgáltatási szintű megállapodásról folynak a tárgyalások.
Kép: Az EMTH és a Frontex közötti munkamegállapodás aláírása, 2012. szeptember 27. Ezenkívül a Frontex hozzájárult az Európai Külügyi Szolgálat (Válságkezelési és tervezési igazgatóság) által vállalt és összehangolt előkészületi tevékenységekhez, amelyek célja a határbiztonsággal kapcsolatosan egy közös biztonsági és védelmi politikai líbiai polgári misszió elindítása. Ezzel összefüggésben az Ügynökség részt vett az EKSZ által vezetett tényfeltáró misszióban Tripoliban, amelynek célja a helyi hatóságok eredményes határigazgatási rendszer kidolgozásában való támogatására irányuló, Líbiában megvalósítandó lehetséges fellépés meghatározása. A Frontex folytatta a többi nemzetközi és uniós partnerrel (például az Alapjogi Ügynökséggel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával [UNHCR]) való együttműködést a kapacitásépítés és a határellenőrzés alapjogi szempontjai terén. Szélesebb összefüggésben az EU külkapcsolati politikájának szintjén a Frontex nagy mértékben vett részt kulcsfontosságú uniós migrációs és határigazgatási kezdeményezésekben és szakpolitikai párbeszédekben, például a mobilitási partnerségben, a keleti partnerségben, migrációs partnerség kialakításában, valamint más, harmadik országokkal (az USA-val, Oroszországgal és a nyugat-balkáni országokkal) folytatott projektekben. 2012-ben az Ügynökség támogatást nyújtott uniós regionális programok, projektek és harmadik országbeli missziók (EUROMED, EUBAM, EULEX, BSRBCC, BSCF), valamint a harmadik országokkal történő együttműködési kezdeményezésekben részt vevő tagállamok számára.
2.3. Ügynökségi szintű fejlemények A Frontex megbízatása és feladatai a 2011. december 12-én hatályba lépett 1168/2011/EU rendelettel megváltoztak. 2012-ben a rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az Ügynökség számos igazgatási és operatív lépést tett. Operatív szempontból a legfontosabb változások a következők voltak:
az európai határőrcsapatok létrehozása és a kiküldött határőr fogalmának bevezetése,
a műszaki eszközök egyesített erőforrásainak létrehozása, a közös műveletekhez a tagállamok által biztosított eszközök összesített minimális darabszámával,
az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) fejlesztéséhez és működéséhez történő segítségnyújtás
az operatív tervek jogi értékének erősítése és a közös műveletek esetében a koordinátor tisztviselői funkció bevezetése,
a visszatérésekre vonatkozóan gördülő operatív terv bevezetése,
Frontex összekötő tisztviselők harmadik országokba történő kiküldésének, valamint harmadik országok számára technikai segítségnyújtás lehetővé tétele,
a konzultatív fórum létrehozása,
az alapjogi tisztviselő kijelölése.
A módosított Frontex-rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében igazgatótanácsi szinten (lásd: B. melléklet) és ügyvezető igazgatói szinten számos új koncepciót és eljárást hoztak létre és fogadtak el. 2012. december 31-én a rendelet néhány rendelkezésén még dolgoztak, mivel azok átfogó megközelítést, elemzést és a munkáját csupán az év végén megkezdő konzultatív fórummal történő együttműködést igényelnek.
2.3.1. Műveletek Frontex operatív iroda A Frontex Igazgatótanácsa 2013. december 31-ig meghosszabbította a görögországi Pireuszban lévő Frontex operatív iroda kísérleti projekt időtartamát. Az Igazgatótanács elismerte az elért előrehaladást, tudomásul vette a Frontex operatív iroda eredményeit, és határozott arról, hogy a földközi-tengeri térség keleti és középső részén fekvő tagállamok, különösen Görögország számára továbbra is biztosítja ezt a decentralizált támogatást.
Költséghatékonyság A Frontex költséghatékonyság javítására irányuló stratégiai célkitűzésének elérése érdekében az Ügynökség a Frontex által koordinált közös műveletekben való részvétel költségeinek visszatérítésére vonatkozóan stratégiai iránymutatásokat dolgozott ki. Az iránymutatások többek között a Frontex közös műveletekkel kapcsolatos különböző uniós finanszírozási eszközök, elszámolható költségek közötti esetleges átfedések nyomon követésére, valamint az operatív célkitűzések és a visszatérítés szintjére vonatkozó döntéshozatal eredményességének jelentőségére összpontosítanak. A dokumentum elkészítésénél alkalmazott alapvető szabály a Frontex és a tagállamok közötti operatív szolidaritás elve volt. Az elfogadott iránymutatások minden partner számára iránymutatást nyújtanak a pénzügyi eszközök legeredményesebb felhasználási módjáról, ezáltal biztosítják, hogy az operatív tevékenységeket a továbbiakban hatékonyabb módon hangolják össze, ami minden partner és az uniós adófizetők számára is előnyt jelent.
Európai határőrcsapatok és műszaki eszközök A korábbi Frontex támogatócsoportok (FJST) és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT) egységét egyetlen európai határőrcsapat(EBGT)egységbe olvasztották, amelybe egyrészt beletartoznak a gyors beavatkozásokat is magukban foglaló közös műveletekben és kísérleti projektekben történő kiküldésekhez a tagállamok által rendelkezésre bocsátott operatív humán erőforrások, másrészt a Frontex által az egység számára rendelkezésre bocsátott kiküldött határőrök. 2012-ben a módosított Frontex-rendelet rendelkezéseinek megfelelően létrejött az európai határőrcsapatok egysége. Ezáltal a Frontex által koordinált tevékenységekben az egység részeként csak az egyes tagállamok által kirendelt tisztviselők vethetők be. Mivel a Frontex Igazgatótanácsának először az egység profiljait és összlétszámát kellett jóváhagynia, a Frontex feladata volt, hogy valamennyi belső és külső érdekelt féllel együttműködésben dolgozza ki a profilokat. Az Ügynökség operatív igényeinek megfelelően 13 profil meghatározására került sor, és az egység tagjainak összlétszámát 1850 főben állapították meg. A belső és külső érdekelt felek igényeinek figyelembevételével a Frontex megkezdte az európai határőrcsapatok egységének létrehozására és alkalmazására vonatkozó módszertan kidolgozását. Ezt követően a tagállamokat felszólították, hogy a megadott 13 profilnak megfelelően válasszák ki szakértőiket, és az Ügynökség és a tagállamok szoros együttműködésével kifejlesztett, az egyesített erőforrások (humán erőforrások és műszaki eszközök) kezelésére szolgáló platformként alkalmazott átfogó adatbázisrendszer, az OPERA alkalmazásával jelöljék őket az EBGT-egységbe. A Frontex az EBGT-egységbe kiküldött határőröket fog kirendelni. A Frontex ezeket a személyeket legfeljebb hat hónapra, a közös műveletekben kiküldött határőrként történő kiküldés céljából rendeli ki. Nem rendelhetők ki a Frontex központjába, operatív irodáiba vagy saját tagállamukba. A kiküldötthatárőr-mechanizmus létrehozása az EBGT-egység létrehozásának általános folyamatában alapvető szerepet játszik. Ez a mechanizmus 2012-ben közös erőfeszítést képviselt a Frontex különböző szintjein – a tagállamokkal szoros együttműködésben – a rugalmasság és az operatív hatékonyság maximalizálásának lehetőségeivel kapcsolatos átfogó forgatókönyv meghatározása terén. A gyakorlati vonatkozások tesztelése és meghatározása céljából a kiküldötthatárőr-mechanizmus fogalmi elemének kidolgozásával párhuzamosan egy kísérleti szakasz is zajlott. A kísérleti szakasz során a szárazföldi és a tengeri határokon összehangolt közös műveletekben való részvételre kísérleti alapon 13 kiküldött határőrt választottak ki. A kísérlet megállapításait a kiküldött határőrökre vonatkozó szabályok kidolgozása során figyelembe vették. Ezeket a szabályokat az Igazgatótanács 2012 novemberében jóváhagyta. A kiküldött határőrök 2013. évi kirendelésére szóló első hivatalos felhívást a tagállamok számára 2012 decemberében küldték ki. 2013-tól a Frontex által koordinált tevékenységekhez kizárólag az egység tisztviselőit rendelik ki. Az EBGT-egység létrehozása a módosított Frontexrendelet végrehajtási folyamatának mérföldkövét jelenti. A műszaki eszközök egyesített erőforrásának létrehozása számára – a korábbi, a műszaki eszközök központi nyilvántartásából származó felülvizsgált, és az OPERA adatbázis alkalmazásával a műszaki eszközök egyesített erőforrásába átvitt adatokkal – szilárd alapot teremtettek. Az Igazgatótanács 2012 szeptemberében határozott a teljes egészében finanszírozandó és a 2013. évi műveletekhez felhasználandó műszaki eszközök összesített minimális darabszámáról. A műszaki eszközök összesített minimális darabszáma az az eszközmennyiség, amely biztosítja a tagállami határigazgatáshoz nyújtott tényleges uniós támogatást; az eredetileg tervezetten túlmutató, kivételes helyzetekre és igényekre való reagálás biztosítása érdekében a tervezés általános mechanizmusa azonban továbbra is rugalmas marad. A Frontex saját műszaki eszközeinek kialakítása érdekében 2013-ban a műveletekben alkalmazandó eszközök bérlésére vonatkozó kísérleti projekt indul.
Kockázatelemzés A kockázatelemzés területén, továbbá a Frontex elemzési képességeinek további erősítése érdekében a Frontex és a tagállamok elemzési szakértői által közösen készített átfogó, frissített, közös integrált kockázatelemzési modellt (CIRAM 2.0) folyamatosan vezették be. Ezzel a fejlesztéssel, amely magában foglalta a modell kulcselemeinek kiválasztott uniós nyelvekre történő fordítását és a digitalizált változat létrehozását, a Frontex előmozdította a Frontex Kockázatelemzési Hálózat (FRAN) uniós határelemzési közösségén belüli munkát, és a jövőre vonatkozóan modernizálta a tényleges határigazgatás egyik alapelemét. A Frontex elkezdte továbbá a személyes adatok feldolgozására vonatkozó koncepció, valamint az elemzési célú feldolgozás – az Europolnak történő továbbítást is beleértve – során a személyesadat-feldolgozás védelmére vonatkozó szabályozások kidolgozását. 2012-ben az Ügynökség az európai uniós okmányhamisítással kapcsolatos új hálózat és a vonatkozó információcsere fejlesztésén keresztül fokozta együttműködését mind a tagállamokkal, mind pedig a harmadik országokkal, különösen a nyugat-afrikai országokkal létrehozott Afrika-Frontex Hírszerzési Közösség (AFIC) keretében, 2012-ben közzétett első közös jelentésével. Ezenkívül a Törökországgal kötött egyetértési megállapodás aláírását követően a Frontex kockázatelemzési hálózatában alkalmazott fogalommeghatározásokról és sablonokról szóló számos megbeszélés és munkaértekezlet során megteremtették a török határőrizeti hatóságokkal folytatott intenzív együttműködés alapjait. Tekintettel különösen a légi határokon az operatív tevékenységeket érintő költségvetési korlátokra, az operatív információk gyűjtésének és elemzésének szerepe létfontosságú volt a megfelelő operatív fellépéshez. E célkitűzés érdekében mozdították elő a heti operatív adatok uniós repülőterekről történő összegyűjtésére irányuló úgynevezett PULSAR programot, amely a jelenlegi becslések szerint a légi határokon történő illegális migrációra vonatkozó adatok 90%-ára kiterjed. A heti PULSAR jelentések, amelyeket a programban részt vevő repülőterek kapnak meg, nyújtják a legaktuálisabb képet a külső légi határokon uralkodó helyzetről, ezenfelül lehetővé teszik, hogy a Frontex észlelje a migrációs tendenciákban bekövetkező, a Frontex által koordinált uniós szintű fellépést követelő hirtelen változásokat.
Operatív tevékenységek 2012-ben a tengeri műveletek terén a műveleti napok száma 2011-hez viszonyítva 5%-kal csökkent, a költségvetés 48%-kal csökkent, és 23%-kal lett kevesebb az embernapok száma. E megszorítások ellenére a kutatási és mentési műveletek az alkalmazott határellenőrzési eszközökkel a kulcsfontosságú tevékenységek részét képezték, és 5575 migráns megmentését eredményezték. A szárazföldi közös műveletek súlypontját továbbra is a görög-török és a bolgár-török határ képezte. A kiküldött szakértők száma elsősorban az „Aspida” (Shield) művelet keretében a görög tisztviselők szárazföldi határon történő tömeges kiküldésének köszönhetően jelentősen csökkent (2011hez viszonyítva 24%-os csökkenés). A légi határoknál végzett közös műveletek esetében a 2011-hez viszonyított 17%-os költségvetés-csökkentés ellenére a Frontexnek 2011-hez képest sikerült 13,3%-kal növelnie az operatív napok számát. Az EU déli és délkeleti külső határainál fennálló migrációs helyzet alakulása az operatív rugalmasság és a koordinációs képesség tekintetében jelentős kihívást jelentett. Az útvonalak és a migrációs csoportok összetételének változásai, valamint a migrációs áramlások 2012 nyaráig tartó erősödése kiigazított kockázatelemzést, valamint a magas szintű rugalmasságot tanúsító tagállami hatóságok által rendelkezésre bocsátott szakértők és az eszközök kiküldésében történő módosításokat követelt. Ez a helyzet különösen hangsúlyos volt a Görögország, Bulgária és Törökország közötti határokon, ahol az előző évekhez képest jelentős változás történt. Ezenkívül a szíriai válság a helyzet, valamint a stratégiai és operatív szintű valószínű fejlemények ismeretének biztosítása terén jelentett kihívást. Tanácsra volt szükség a megfelelő operatív fellépés és a nemzetközi védelmet igénylő, nagyszámú, különböző migrációs áramlásokkal érkező személyek lehetséges megérkezésére való felkészülés tekintetében. Ezzel egyidejűleg a görög „Aspida” (Shield) és a „Xenios Zeus” művelet 2012 augusztusának elején indult végrehajtása a szomszédos határszakaszokon, például a Bulgária és a Törökország közötti határon, valamint a Görögország és Törökország közötti tengeri határon, ahol azonnali eltérítő hatást érzékeltek, további rugalmas operatív fellépést kívánt. Szemléltetésül álljon itt néhány adat a 2012 második felében megvalósított intézkedésekről: A 2012. évi Poseidon szárazföldi közös művelet végrehajtási területén az Evros régió megerősített határellenőrzésére ideiglenesen 1881 görög rendőrtisztet és műszaki eszközöket vetettek be. A 2012 augusztusának első hetétől végrehajtott megerősített határőrizeti és őrjárati tevékenységek a görög-török szárazföldi határon az elfogott migránsok számának jelentős, szinte elhanyagolható szintre történő csökkenését eredményezték. A Törökországgal határos görög tengeri határon, valamint a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határon felderített illegális határátlépések száma azonban emelkedni kezdett, ami a görögtörök szárazföldi határról való kisebb áthelyeződést jelez. Ezek a migrációs áramlásokra gyakorolt hatások 2012 szeptemberét követően lehetővé tették, hogy az uniós tagállamok/schengeni társult országok a görög-török határon csökkentsék a kiküldéseket, és szükségessé tették, hogy a szakértőket és a műszaki eszközöket a szomszédos határszakaszokra, különösen a görög szigetekre és a bolgár-török szárazföldi határra helyezzék át. Ezzel párhuzamosan 2012 nyarán jelentősen felerősödtek a Törökországból közvetlenül az olasz szárazföldre irányuló migrációs áramlások, a Görögországból az említett régióba irányuló másodlagos mozgások formájában is. Összegezve, az operatív fellépések iránti, számos térségben váratlanul felmerülő, megnövekedett igényt a Frontex rendes költségvetése nem tudta fedezni. Az Ügynökség ezért 2012 augusztusában a költségvetési tartalékból 4,5 millió EUR felszabadítását kérte, ami az 50%-a volt annak a tartaléknak, amelyet a költségvetési hatóságok az ilyen kivételes operatív igények fedezésére biztosítottak. Az uniós költségvetési hatóságok végül jóváhagyták a felszabadítást, és a tartalék összegét a tengeri és szárazföldi határszakaszokon folytatott közös műveletek sürgős megerősítésére ténylegesen felhasználták.
Kiemelkedő sportesemények – Futball-Európa-bajnokság 2012 2012-ben az Ügynökség a kiemelkedő sportesemények alatt szervezett közös műveletek listáját új elemmel bővíthette: 2006. évi Téli Olimpiai Játékok Olaszországban, 2006. évi FIFA Világbajnokság Németországban, 2008. évi UEFA Európai Labdarúgó-bajnokság Ausztriában és Svájcban és végül a 2012. évi Futball-Európa-bajnokság Lengyelországban és Ukrajnában. A Frontex 2011 elejétől részt vett az e kiemelkedő sporteseménnyel kapcsolatos megerősített határellenőrzési intézkedések tervezésében. A fogadó tagállam, Lengyelország támogatására a szárazföldi határon, valamint a schengeni vívmányok szerinti határigazgatás terén történő tapasztalatszerzés érdekében ukrán megfigyelők számos tagállam repülőterén történő kiküldésének összehangolása érdekében „Futball-Európabajnokság 2012” ernyőprogram alá tartozó közös műveleteket dolgoztak ki és hajtottak végre. Ezenkívül a határellenőrzések súrlódásmentes végrehajtásának megkönnyítése és az EU-ból érkező szurkolók mozgásának nyomon követése érdekében nagyszámú határőrtisztet, köztük okmányszakértőket vetettek be az ukrán repülőtereken. A „Futball-Európa-bajnokság 2012” közös művelet fő célja a labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos határbiztonsági intézkedések megerősítése volt. A légi határokon a humán erőforrások operatív igények szerinti kiküldésének ésszerűsítése érdekében a Frontex egy szinte teljes mértékben rugalmas kiküldési koncepciót, az úgynevezett „Flexi Force mechanizmust” dolgozta ki. Gyakorlatilag e közös művelet alatt a tisztviselők kiküldése és repülőterek közötti átcsoportosítása a meccsek napi eredményeitől függött, és követte a szurkolók mozgását. Június elejétől a Frontex a határellenőrzésekben és a határőrizetben történő segítségnyújtásra a lengyel-ukrán határra 23 uniós tagállamból 130 határőrt küldött ki. Ugyanakkor számos tagállam és harmadik ország határőrei dolgoztak a lengyelországi és ukrajnai főbb repülőtereken, valamint más nagyobb uniós repülőtereken. Az operatív tevékenységek igen eredményesnek tekinthetők, mivel nem történt nagyobb, migrációval kapcsolatos esemény, és általánosságban a 2012. évi Európa-bajnoksággal összefüggő utasforgalom zökkenőmentes volt. Meg kell említeni, hogy a határellenőrzéssel, többek között a kiemelkedő sportesemények alatti különleges intézkedésekkel kapcsolatos, a Frontex által az Argonauták kézikönyv szerint kidolgozott bevált gyakorlatok megosztása többletértéket teremtett, és erősítette az ukrán határőrizeti hatóságokkal folytatott együttműködést.
2.3.2. Eurosur 2008 februárjában az Európai Bizottság elindította az Eurosur kezdeményezést. Az Eurosur számára biztosított szakpolitikai prioritás ezt követően több alkalommal, különösen a stockholmi programban, a belső biztonsági stratégiáról szóló bizottsági közleményben és a 2011. június 23–24-i európai tanácsi következtetésekben megerősítést nyert. Az Eurosur hátterében az az elképzelés áll, hogy egy olyan információ-megosztási és együttműködési mechanizmust hozzanak létre, amely a határőrizeti tevékenységeket végrehajtó tagállami hatóságok és a Frontex számára lehetővé teszi a taktikai, operatív és stratégiai szinten folytatott együttműködést. A cél a következő:
az EU belső biztonságának növelése a határokon átnyúló bűnözés megelőzésével,
a schengeni térségbe illegálisan belépő migránsok esetében a felderítetlen esetek számának csökkentése,
a tengeren át érkező migránsok esetében az elfogadhatatlan számú halálos áldozat jelentős csökkentése.
Az Eurosur célja, hogy olyan operatív és technikai keretet kínáljon a tagállamok számára, amely növeli a helyzet ismeretét, és javítja az EU külső határainak ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságok reakcióképességét. Az Eurosurnak belső biztonsági célokból meg kell továbbá könnyítenie a nemzeti bűnüldöző szervek (pl. határőrség, rendőrség, vámhatóságok, parti őrség) közötti belső és a tagállamok közötti együttműködést. A Frontex Eurosur program célkitűzése a Frontex és a tagállamok felkészítése az Eurosur-rendelet hatálybalépésére, támogatva ezáltal a jogalkotás fejlődését is. Az Eurosurral kapcsolatos munka az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal, különösen a nemzeti koordinációs központokkal szoros együttműködésben folyik.
Az Eurosur technikai keretének fő elemei a következők:
az egyes tagállamok által felállítandó nemzeti koordinációs központ, amely a hét minden napjá n, napi 24 órában koordinálja a külső határőrizeti feladatokat ellátó nemzeti hatóságok tevékenységeit, és információt cserél a többi nemzeti koordinációs központt al és a Frontexszel. A nemzeti koordinációs központok képezik az Eurosur gerincét,
a Frontex olyan szolgáltatásokat nyújt a nemzeti koordinációs központok számára, mint például az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép*,
a Frontex a határőrizeti eszközök közös uniós szintű alkalmazásával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt a nemzeti koordinációs központok számára,
a nemzeti koordinációs központok és a Frontex csomópontjait felölelő Eurosur hálózat kommunikációs eszközöket biztosít, és le hetővé teszi a nemzeti koordinációs központok és a Frontex közötti adatcserét,
a Frontex hozzájárul a helyzetképek és azok határbiztonságra gyakorolt hatása szerinti megfelelő operatív fellépéshez szükséges tagállami kapacitás kiépítéséhez.
* Az Eurosur-rendelettel kapcsolatos munka e szakaszában az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép úgy határozható meg, mint az EU külső határainál az illegális határátlépés felderítése és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem szempontjából releváns információk és elemzés összessége; az információk tartalmazhatják a tagállamok, a Frontex, az összekötő tisztviselők, az európai és nemzetközi szervezetek, a harmadik országbeli partnerek stb. által biztosított adatokat.
Eurosur hálózat Az Eurosur hálózat 2011 decembere óta működik. 2012 márciusa óta a hálózatot operatív információk cseréjére használták. 2012-ben a hálózatot az eredeti hat országról (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Finnország) 18 országra terjesztették ki (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Málta, Szlovénia, Görögország, Ciprus, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország és Norvégia). Ezekben az országokban a nemzeti koordinációs központokat a rendelettervezettel összhangban alakították ki. A hálózat a hét minden napján, napi 24 órában működik. A nemzeti koordinációs központokba kihelyezett, a hálózatot képező csomópontok olyan eszközkészlettel vannak felszerelve, amely a felhasználók számára lehetővé teszi a megosztott információk használatát. 2012-ben a hálózatot támogató alkalmazási programcsomagot öt alkalommal frissítették. 2013-ban az elemzési eszköz további fejlesztésére kerül sor. Az alkalmazandó technológiák és megoldások a felhasználók számára olyan eszközöket biztosítanak, amelyekkel hatékonyan használhatják a rendelkezésre álló információkat, és a stratégiai és/vagy operatív felhasználáshoz analitikai tartalmat hozhatnak létre. Az a tény, hogy 2012 első és második féléve között a hálózati csomópontok száma megháromszorozódott, emellett az illegális migrációs esetek és a kapcsolódó, határon történt bűncselekmények és okmánycserék megduplázódtak, az Eurosur hálózat sikerét jelző két jó intézkedésnek tekinthető.
Európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép Miközben a tagállamok nemzeti koordinációs központjai a közös műveleteken kívül bekövetkezett eseményeket rögzítik, a Frontex a közös műveletek operatív területein bekövetkezett illegális migrációval és határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos eseményekre és más adatokra vonatkozó információkat rögzít. Ezt korábban rendszeresen kézzel végezték, 2013 februárjától azonban az adatok rögzítése a Frontex által 2012-ben kifejlesztett közös műveletek jelentéstételi alkalmazásának (JORA) félautomata adatkapcsolatán keresztül történik. A Frontex az európai helyzetkép operatív rétegét helyzetjelentésekkel, operatív területekkel és operatív tervekkel is feltölti. 2012-ben a Frontex részéről 4500 adatbevitel történt az Eurosur rendszerbe. Egyidejűleg a Frontex – az Eurosuron keresztül önállóan és kérésre – a tagállamok által nyújtandó célzott szolgáltatások alkalmazási körének szélesítésén dolgozott. Ez az eszközök, például a repülőgépek és hajók pozícióját meghatározó Frontex helymeghatározó rendszert, az operatív eszközökből továbbítandó videofelvételt lehetővé tévő Frontex kompatibilis műveleti képet, valamint egy sor más adatot, például műholdképeket, űrbe telepített automatikus azonosító rendszereket, időjárás-előrejelzéseket és a jelenlegi időjárási viszonyokat, anomáliák érzékelését és környezeti adatokat érint. Mindezt a Frontex „egyetlen belépési és kilépési pont” elvének megfelelően végzik el, ahol megtörténik a kért adatok egyesítése annak érdekében, hogy a tagállamok konkrét igényeiknek megfelelő, reális, teljes körű információszolgáltatást kérjenek és kapjanak. Az elemzési réteg feltöltése folyamatos, és 2012-ben a Frontex összesen 270 különböző típusú terméket hozott létre és osztott meg: utasításokat, regionális ellenőrzéseket, útvonalakat, útvonalleírásokat, illegális határátlépéshez történő segítségnyújtás elemzését, migránsok profiljait, főbb fejleményeket és kockázat-besorolási térképeket.
Közös határőrizeti eszközök 2012-ben a Frontex közös határőrizeti eszközökkel végzett munkájának jó része az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel (EMSA) és az Európai Unió Műholdközpontjával (EUSC) hajójelentési rendszerekre és műholdképre vonatkozó szolgáltatási szintű megállapodások megkötésére, valamint a 2011-ben kifejlesztett, a kis hajók észlelését középpontba állító műveleti koncepció kiterjesztésére összpontosult. Ezenkívül a Frontex elindította az Eurosur rendszerben a határőrizeti eszközökből a szolgáltatások egyesítésén keresztül történő adatátvitelre, valamint az összetett szolgáltatások igény szerinti, valamint az eljárások további megjelenítésére irányuló technikai lehetőségek kifejlesztését, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a fent említett fejlesztéseket a leghatékonyabban ki tudják használni.
Hatásszintek és válaszlépés A rendelettervezet rendelkezéseinek megfelelően az Eurosur jelentős részét képezi a határőrizeti információk operatív válaszlépéssel való összekötése. Az Ügynökség kockázatelemzése alapján – továbbá az érintett tagállam egyetértésével – az Ügynökségnek a hatásszinteket hozzá kell rendelnie a tagállamok minden egyes külső szárazföldi és tengeri határszakaszához, vagy meg kell változtatnia azokat. Az Ügynökség a külső határokhoz rendelt hatásszinteket az európai helyzetképen jeleníti meg. A hatásszintek kidolgozása az elemzési réteg felhasználói csoportjában kezdődött. A 2012-ben kidolgozott hatásszintek első változatát 2013 második negyedévétől tesztelik, alkalmazására a hatálybalépéssel együtt kerül sor. A hatásszintek – beleértve a határokon átnyúló bűnözést – hozzárendelésére vonatkozó módszert az elkövetkezendő években tovább fogják fejleszteni. 2013-ban a tagállami kérésekre történő válaszadás eljárásait is ki fogják dolgozni, és tesztelni fogják.
2.3.3. Kapacitásépítés A Frontex a határigazgatással kapcsolatos bevált gyakorlatok kezelőjeként lép fel. Fő célkitűzéseinek egyike a tagállamok határigazgatási kapacitásának erősítése a rendelkezésre álló eszközökkel – operatív eszközökkel, képzéssel vagy kutatással. Az Ügynökség által a tagállamoknak nyújtott segítség különböző formákat ölthet, mint például közös kockázatelemzési modellek, tantervek, az információcsere kereteinek kidolgozása és személyre szabott kapacitásépítési projektek, mint például az Attica, amely képzési kapacitás kiépítésére összpontosul (lásd: D. melléklet).
Képzés A költségvetés 2011-hez viszonyított mintegy 20%-os csökkenése ellenére 2012-ben folytatódott az Ügynökség képzéssel kapcsolatos feladatának sikeres végrehajtása. A 2012. évi munkaprogramban meghatározottak szerint a költségvetési megszorításoknak és a módosított Frontex-rendeletből eredő kihívásoknak (az európai határőrcsapatok számára képzés kidolgozása és biztosítása) való megfelelés érdekében egyes, 2012. évi képzési tevékenységek intenzitása csökkent. 2012-ben három, összesen 19 projektet felölelő program keretében a Frontex 2980 fő részvételével 207 képzési tevékenységet szervezett. A képzési tevékenységekben az érdekelt felek összesen mintegy 13 300 embernapot töltöttek el. Ez a szám 2011-ben 12 900 volt. A határőrök életpályaképzésén belül a Frontex befejezte a határőrizeti ágazati képesítési rendszer fejlesztését, amely az első ilyen jellegű képzés volt az Unióban. Ez a határőrök oktatását és képzését átölelő keretet biztosít, amelyben különös hangsúlyt kap az alapjogi elvek beépítése. A határőrizeti ágazati képesítési rendszer a koppenhágai és bolognai folyamatokban uniós szinten meghatározott oktatási normákat követi (lásd: 4. fejezet). A határőrizeti ágazati képesítési rendszer vonatkozó normái alapján a közös diplomaprogramot továbbfejlesztették. A Frontex nyolc partnerrel együtt, amelyek mindegyike felsőoktatási intézmény, konzorciumot képez, amelynek célja a stratégiai határigazgatásban európai közös mesterfokozat nyújtása. A közös diplomaprogram elismerése érdekében közös európai hitelesítési panel létrehozására kerül sor, amely minden partner számára lehetővé teszi a mesterfokozat közös odaítélését. A tantervet 20 tagállam és számos partnerszervezet, például az EMTH, az EBESZ, az UNHCR és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői csoportja dolgozza ki. A stockholmi program a Frontex és a CEPOL számára feladatként határozza meg az európai képzési rendszer kidolgozását és végrehajtását. Az e folyamaton belüli összehangolt megközelítés érdekében 2012-ben a Frontex aktívan részt vett az európai képzési rendszer és a rendszer négy eleme* kidolgozásában. A Frontex továbbra is biztosítani fogja az európai képzési rendszernek a stockholmi program szellemével összhangban történő továbbfejlesztését és végrehajtását. * Az európai képzési rendszer célja a következő: i) a bűnüldöző szervek határokon átnyúló ügyek terén dolgozó tagjai esetében az alapismeretek pontos meghatározása, és a külön előre meghatározott célcsoportok esetében a különleges ismeretek pontos meghatározása, ii) az általános és különleges képzésen belül olyan európai tényezővé válás, amelyben a bűnüldöző szervek határokon átnyúló ügyekben történő eljárásra alkalmas tagjainak részesülniük kell, iii) olyan képzés biztosítása, amely mind nemzeti, mind pedig uniós szinten hozzáadódik a meglévő bűnüldözői oktatáshoz, illetve beépül abba, iv) javítja az ismereteket, a szakértelmet és az értékeket.
2012 májusában az alapszintű határőrképzés terén nemzeti szinten alkalmazandó, frissített egységes alaptanterv került bevezetésre. A frissített változat figyelembe veszi a Lisszaboni Szerződésből és a stockholmi programból eredő fejleményeket, és felülvizsgálata az alapjogi elvek integrációjára összpontosítva történt. A teljes frissítési folyamatot a Frontex végezte és vezette, a tagállamok és a schengeni társult országok szakértőivel, valamint az Ügynökségek és nem kormányzati szervezetek vonatkozó területeken szakértelemmel rendelkező szakértőivel együtt. A járőrkutyás európai határőrcsapatok életpályáját szintén 2012-ben dolgozták ki, valamint jóváhagyták és közzétették az európai határőrcsapatoknak szóló egységes alaptanterv segédkönyvét. Az alaptanterv célja a képzési normák alapján közös tanúsítási rendszer létrehozása, amely magas szintű teljesítményt nyújtó járőrkutyás csapatokat biztosít a Frontex által koordinált közös műveletek számára. A módosított Frontex-rendelet új eleme az európai határőrcsapat-mechanizmus. Az új követelményeknek való megfelelés érdekében a Frontex értékelte a RABIT-képzés tartalmát és módszertanát, és a Frontex által koordinált közös műveletek sikerének biztosítása érdekében az európai határőrcsapatok tagjainak képzésére új koncepciót dolgozott ki. Az európai határőrcsapatoknak szóló képzési tevékenységek 2012-ben kezdődtek, és 2013-ban továbbfejlesztésre kerülnek. (Lásd: 4. fejezet) Az első és második vonalbeli határőrök oktatóinak szóló alapjogi kézikönyv kidolgozása végső szakaszába lépett. A csomag a kézikönyvet és az oktató eszközkészletét tartalmazza. A végrehajtás a fordítás befejezését követően kezdődik, és az „oktatók képzésének” filozófiáját követi annak érdekében, hogy minden érintett határőr a saját anyanyelvén ugyanolyan tartalmú képzésben részesüljön. A visszatérésre szolgáló közös légi járatokra kiküldött kísérőtisztek támogatását 2012-től az e terület tagállami szakértői által kidolgozott különleges tanterv könnyíti meg. A közös normák összegyűjtése mellett külön hangsúlyt kaptak a visszatérő személyek egyéni jogai, miközben megerősítették a visszatérésre szolgáló légi járatok biztonságát és a visszatérési műveletekkel foglalkozó tagállami tisztviselők kompetenciáinak összehangolását. A határőrök továbbképzésén és specializációján belül a Frontex elindította a lopott járművek felderítésére szolgáló magas színvonalú képzési eszköz kifejlesztését (ADESVET). Az ADESVET a terepen is használható modern képzési eszköz. Teljes körű elméleti információkat nyújt, a helyzetképtől, a működési renden és a jármű nyilvántartásba vételén át, beleértve az okmányokat is, egészen a különleges járművekre vonatkozó részletes információkig (lásd: 4. fejezet). A képzési tevékenységek végrehajtása érdekében a Frontex elindította az e-tanulás elemeinek fejlesztését. Ez lehetővé fogja tenni a Frontex-képzés elemeinek modernebb és költséghatékonyabb biztosítását. A határőrök számára lehetővé válik, hogy a tanfolyamon való jelenlét előtt, alatt, után, sőt bizonyos esetekben akár ahelyett is az interneten keresztül hallgassanak előadásokat és használjanak képzési eszközöket. További erőfeszítések történtek a Schengeni Határellenőrzési Kódexre vonatkozó e-tanulási eszköz kifejlesztése érdekében, ami lehetővé teszi, hogy a határőrök a határellenőrzéseket virtuális szimulációval összefüggésben gyakorolják. A képzés területén 2012-ben a repülőtéren szolgálatot teljesítő határőröknek szóló középszintű angol nyelvi képzési eszközt is kifejlesztettek, valamint közzétették az emberkereskedelemről szóló oktatói kézikönyvet (amelyet 2011-ben dolgoztak ki). Ez utóbbit 14 nemzeti nyelvre fordították le.
Kutatás 2012-ben a Frontex továbbra is kiemelt szerepet játszott az európai biztonsági kutatásban, szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal és a kutatási és technológiai közösség képviselőivel. A Frontex továbbra is nyomon követte a külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatási eredményeket, és hozzájárult azokhoz. Kutatási és fejlesztési tevékenységeinek középpontjában az új határigazgatási technológiák által kínált azon lehetőségek vizsgálata áll, amelyek révén megvalósítható a fokozott biztonság és az utazás megkönnyítésének kettős célja. Az Ügynökség által folytatott két program – határellenőrzések és határőrizet – keretén belül számos projektet hajtottak végre, amelyek nyomán többek között kilenc jelentés és tanulmány született. A határellenőrzési program a határellenőrzések terén aktívan irányította az operatív és műszaki előírások harmonizációs és fejlesztési folyamatát. 2012-ben a a Frontex vezetésével az automatikus határellenőrzési (ABC) rendszerekkel foglalkozó munkacsoport kidolgozta az „ABC-re vonatkozó operatív bevált gyakorlatokról szóló iránymutatásokat” és az „ABC-re vonatkozó műszaki bevált gyakorlatokról szóló iránymutatásokat”. A két dokumentum az ABC-rendszerek kidolgozására, alkalmazására és működésére vonatkozó bevált gyakorlati iránymutatások összefoglalása, amely különböző szakértői csoportoknak (projektirányítóknak, technikusoknak és üzemeltetőknek stb.) szól. Ezenkívül a Frontex és az Európai Bizottság 2012 októberében Varsóban közösen adott otthont a következő címmel rendezett konferenciának: „Első globális konferencia az automatikus határellenőrzésről – A határátlépés könnyű mint az ABC”. A konferencia célja az volt, hogy platformot biztosítson az ABC-vel kapcsolatos kérdésekről az érdekelt felek körében folytatott nemzetközi párbeszéd elindításához, és átfogó módon mozdítsa elő a vitát (lásd: 4. fejezet). A Frontex által vezetett, előzetes információkkal foglalkozó munkacsoport „API (előzetes utasinformáció) induló eszközkészlet kifejlesztésén dolgozott, amelynek célja az ilyen rendszerek bevezetésének megkönnyítése. A következő két terméket már létrehozták: „Költség-haszon elemzés a
döntéshozatali folyamat támogatására” és „A döntéshozatali folyamatot támogató, külső határok alap felhasználására vonatkozó iránymutató dokumentum”. Intézményi szinten az előzetes információkkal kapcsolatos kérdésekben a Frontextől műszaki és operatív támogatást kérő tagállamok és harmadik országok célzott támogatásban részesültek. Ugyanezen a vonalon a Frontex az Európai Bizottság által elindított API-irányelv végrehajtásáról szóló tanulmányhoz is hozzájárult. Végül befejeződött a határellenőrzések jövőjének kialakítására irányuló virtuális határkoncepció kidolgozása, amely kész arra, hogy szakértői értékelésen és jóváhagyáson essen át. A virtuális határ fő célja az utazások kockázatalapú, teljes körű megkönnyítése a következőkkel: 1) az utasok személyazonosságának korai és megbízható ellenőrzése, 2) előzetes ellenőrzések lefolytatása, valamint 3) az utazás alatt közvetítői szolgáltatás biztosítása. A virtuális határ széles körű igazgatási megközelítésre vonatkozik, amely a különböző érintett érdekeltek számára számos közvetítői szolgáltatást, biztonsági előnyt és költséghatékonyságot tesz lehetővé. Az IDCHECK projekt keretében a Frontex a Varsóban és Washingtonban megrendezett szakosodott munkaértekezlet közös megrendezésével közvetítői szerepet vállalt az Ügynökség, az uniós tagállamok és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma között a biometrikus azonosítók határon történő használatára vonatkozó információk cseréje terén. Ezenkívül a Frontex az Egyesült Királyság Nemzeti Okmányhamisítási Egységével együtt okmányellenőrzési gyakorlatot szervezett. A gyakorlat alatt 26 okmányszakértő teljesítményét ellenőrizték 10 automatikus okmányvizsgáló rendszerrel szemben az eredeti és a hamisított „valódi” okmányok gyors azonosítása terén. Egy másik szimulációs gyakorlatot is szerveztek annak megértésére, hogy a határőrök hogyan hoznak döntéseket az első vonalbeli határellenőrzések során, és egy gép hogyan teljesít a hitelesség értékelésében, és hogy a határőrök a gép segítségével jobb döntéseket tudnak-e hozni. A gyakorlat 14 schengeni tagállam határőrizeti szakértőinek ismeretét tesztelte az arizonai egyetem által a felismerés, az első és a második vonalbeli ellenőrzések végrehajtása terén kifejlesztett AVATAR-ral (Valós idejű automatizált virtuális valóságellenőrző szereplő) szemben. A gyakorlat nyomán született meg az utaskockázati szimulációról, a közös műveleti bajnokságról szóló 2012. évi technikai jelentés. A „Kutatási és fejlesztési fórum projekt” keretében a Frontex folytatta a külső határokkal rendelkező tagállamok szakértőiből álló munkacsoport támogatását, amely kettős célt szolgált: 1) leltár készítése a szárazföldi határátkelőhelyek határellenőrzési gyakorlatairól, és 2) az ellenőrzési folyamat bizonyos szempontjaira vonatkozóan, adott esetben a tagállamok által alkalmazott „bevált gyakorlatok” azonosítása. E vizsgálat eredményeit az EU szárazföldi határátkelőhelyein alkalmazott határellenőrzések bevált gyakorlatairól szóló jelentés foglalta össze (amelynek közzététele 2013 első negyedévében várható). A vízuminformációs rendszerre vonatkozó projekt tagállamok által felállított munkacsoportján keresztül sikeresen dolgozta ki „A határokon működő vízuminformációs rendszer gyakorlati végrehajtásának bevált gyakorlatai” című dokumentumot. A második, a határőrizetre vonatkozó program középpontjában a légi és szárazföldi határőrizeti rendszermegoldások folyamatban lévő kidolgozása állt. Az ALL EYES 2012 projekt elérte célkitűzését, amely az új technológiai fejleményekről a tagállamok távérzékelési és felderítési technológiák területén történő folyamatos tájékoztatása volt, miközben megkönnyítette az új technológiák határőrizeti célú bevezetésének (próbaüzemének) előmozdítását a tagállamokban és a Frontex által szervezett közös műveletekkel összefüggésben. A végfelhasználók és az ágazat számára a vélemények, tapasztalatok és igények cseréjére szolgáló lehetőségek biztosítására irányuló célkitűzést konferenciák és munkaértekezletek, például a Bolgár Határrendészeti Főigazgatósággal közösen szervezett, „a távirányítási légi járművekkel kapcsolatos határőrizeti munkaértekezlet” megrendezésével sikerült elérni. 2012-ben a görögországi Alexandroupolis-ban tartott zöldhatár-ellenőrzési munkaértekezleten és bemutatón az ágazat első alkalommal mutatott be Frontex közös műveleti operatív környezetben szárazföldi határőrizeti technológiákat. A technológiák között szerepeltek élő videofelvételt közvetítő légi rendszerek, felügyelet nélküli földi telepítésű (szeizmikus, mágneses, passzív infravörös, nyomás- stb.) érzékelők, mozgásérzékelők, felügyeleti megoldások (amelyek felügyelet nélküli földi telepítésű érzékelőkből és megfigyelőkamerákból vagy megfigyelőkamerákhoz kapcsolódó radarokból állnak), hordozható megfigyelőtornyok, és különböző, távoli helyeken elhelyezett érzékelők energiaellátását biztosító új technológiák. A rendszereket nappali és éjszakai üzemelés közben is bemutatták. Ugyanezen projekt nyomán készült el az európai határőrizeti rendszerben alkalmazott távirányítási légi járművekről szóló tanulmány is. A tanulmány műszaki, operatív és piaci információkat közöl a különböző kategóriájú, távirányítású légi járművekről, valamint a távirányítású légi járművek használatával kapcsolatos teljesítmény- és költséghatékonysági elemzést tartalmaz. A határőrizeti programba tartozó másik, a „Hírszerzés és kommunikáció” elnevezésű projekt a határbiztonsággal kapcsolatos információk tagállamok közötti gyűjtési, terjesztési és megosztási folyamatának az előmozdítására irányuló megoldásokat tárja fel. 2012-ben a Frontex kidolgozta a valós idejű híresemények kivonatolásának keretét, amely az internetes médiából a határbiztonsággal kapcsolatos események széles skálájából strukturált információk nyolc nagy nyelven történő kivonatolására alkalmas. A kivonatolt információkat ezt követően összekapcsolják a kutatási célú Eurosur kísérleti információcsere-hálózattal, hogy a rendszert a határokon történt eseményekre vonatkozó nyilvános forrású információkkal töltsék fel. A Frontex kifejlesztette továbbá a BorderTechNet első verzióját, a határbiztonsággal kapcsolatos kutatás és technológia területén az információk megosztására, cseréjére és terjesztésére szolgáló, internetalapú platformot. A tevékenység magas szintű költséghatékonyságának fenntartása érdekében a platformot kizárólag nyílt forrású szoftver alkalmazásával fejlesztették ki.
2.3.4. Igazgatás Az Ügynökség igazgatási szolgálatai folytatták a Frontex alapvető feladatainak rugalmas és dinamikus támogatását. A humán erőforrásokkal foglalkozó részleg a létszámstop korlátain belül biztosította a 2012-es személyzeti követelmények teljesülését. A pénzügyi egység biztosította, hogy a programokhoz, a projektekhez és a szolgáltatásokhoz elégséges pénzeszközt rendeljenek. A Frontex igazgatási egysége a varsói központban, a Frontex brüsszeli kapcsolattartó irodájában vagy a görögországi Pireuszban található Frontex Operatív Irodában egyaránt segítséget és támogatást nyújtott az Ügynökség mindennapi működéséhez. Ezenkívül a Frontex központjának új épületére vonatkozó, 2011-ben indult pályázati eljárás 2012-ben sikeresen lezárult. A Frontex ügyvezető igazgatója a nyertes pályázóval 2012. december közepén aláírta az új épület irodahelyiségeinek bérletére vonatkozó szerződést. Az új épület 2014 végére készül el, és az Ügynökség 2015 januárjától az új helyen kezdi meg működését.
2.3.5. Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés A Frontex arculata 2012 márciusában a Frontex új logót fogadott el, amely könnyebben olvasható és előállítása költséghatékonyabb, és amely különböző színű, egymásba kapcsolódó hidakat ábrázol, ami – a régi logó logikáját követve – a három különböző határt (légi, szárazföldi, tengeri) jelképezi, és a Frontex név új betűtípussal jelenik meg. A logóhoz az Európai Unió zászlaja csatlakozik annak hangsúlyozására, hogy a Frontex uniós ügynökség. Az új logóra szóló felhívás a Frontex-rendelet 2010-ben indult módosítási folyamatával kezdődött, amely az új rendelet hatálybalépésével a Frontex új irányvonalát vetítette elő. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Frontex új arculati megjelenésére nemcsak annak jobb bemutatása miatt volt szükség, hogy mi az Ügynökség és hogyan működik, hanem a Frontex kommunikációjának szabványosítása érdekében is, amit egy azonnal felismerhető kép vetítésével értek el.
A nyilvánosság tájékoztatása 2012-ben az újságírók, a polgárok és a civil társadalmi szervezetek rendszeresen kapcsolatba léptek a Frontex-szel, hogy információkat szerezzenek a Frontex tevékenységeiről, a konkrét műveletekről és a migrációs tendenciákról. Az Ügynökség Európában és világszerte több mint 100 médiaorgánum számára nyújtott információkat, szervezett interjúkat, és tette lehetővé a média operatív területeken történő látogatását. Az előző évhez hasonlóan a legnagyobb érdeklődést a görög-török határon végbement fejlemények váltották ki. Következésképpen a Frontex kiadványaiban szereplő, a Frontex tevékenységével és a migrációval kapcsolatos információk szerte Európában a különböző médiumokban megjelentek. 2012-ben a Frontex tevékenységei iránt nemcsak a média és a polgárok részéről volt nagy az érdeklődés, hanem egyre több kutató és diák részéről is. Az Ügynökség több mint 200 információs megkeresésre válaszolt, és megközelítőleg 30, egyéni kutatóknak és diákcsoportoknak szóló találkozót rendezett. Számos felsőoktatási intézmény, például határőr- és rendőrségi főiskolák tantervében szerepel a Frontexhez szervezett tanulmányi látogatás. A határellenőrzéssel kapcsolatos és az aktuális migrációs kérdésekkel foglalkozó, a határon dolgozó szakembereknek szóló havi kiadvány, a Border Post Európában és világszerte újabb olvasókat szerzett a határőr-közösség köréből. 2012-ben a Frontex átszervezte honlapját, aminek következtében az fokozottan felhasználóbaráttá és érthetőbbé is vált. Az új honlap audiovizuális tartalommal rendelkezik, amely a Frontex tevékenységeit bemutató, rendszeresen feltöltött rövid videókat és különböző fényképeket tartalmaz. Egy új videó, a „Fair play a határon” azt mutatta be, hogy az európai határőrök hogyan működtek együtt a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság alatt. Az évente megrendezett Határőrök Európai Napja (ED4BG) eseményre májusban került sor, amelyen az Európai Unióból és a schengeni társult országokból több mint 600 határőr vett részt.
A Frontex dokumentumaihoz való hozzáférés 2012-ben A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan az 1049/2001/EU rendelet alapján 2012-ben a Frontex tizenhat kérelmet kapott. Tizenegy kérelem a Frontex harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásait érintette, kettő a Frontex képzési anyagaira, egy a Frontex operatív terveire, egy a Frontex iparági kapcsolataira, egy másik pedig a Frontex kockázatkezelési kézikönyvéhez való hozzáférésre vonatkozott. A kérelmezők profilja a diákoktól a kutatókon át a nem kormányzati szervezetekig terjedt. A kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést tizenegy kérelmező számára biztosították, négy kérelmező részleges hozzáférést kapott, egy kérelmezőt pedig visszautasítottak. Az egyetlen kérelem visszautasítását az 1049/2001/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „a közérdek védelme tekintetében a közbiztonság” indokolta. Megerősítő kérelmet nem nyújtottak be, és az európai ombudsmannál sem terjesztettek elő panaszt. Az információmegosztás nagyon fontos a Frontex számára; az ügynökség egyik célja, hogy a határigazgatással kapcsolatos tevékenységeiről megbízható tájékoztatást nyújtson minden érdekelt fél, köztük a nagyközönség számára (lásd: G. melléklet).
2.3.6. Adatvédelem A Frontex különös fontosságot tulajdonít az adatvédelmi kérdéseknek. A Frontex adatvédelmi tisztviselője biztosítja az Ügynökség adatfeldolgozása feletti folyamatos felügyeletet, biztosítva annak az európai adatvédelmi keretnek való megfelelését. A Frontexen belül az adatvédelemmel kapcsolatos tudatosság növelésének eredményeként az adatvédelmi tisztviselő megerősítéseként az ügyvezető igazgató 2012 szeptemberében kinevezte az adatvédelmi tisztviselő helyettesét. Az adatvédelmi tisztviselő továbbra is aktívan részt vett a Frontex napi adatfeldolgozásának koordinálásában, amely során különös fontosságot tulajdonított a személyzettel kapcsolatos kérdéseknek és az Ügynökség fő tevékenységével összefüggő adatfeldolgozásnak. Az adatvédelmi tisztviselő egyéni konzultációkkal és a magas szintű adatfeldolgozási előírások biztosítása érdekében kidolgozott, iránymutatásokat és gyakorlati eljárásokat tartalmazó, adatkezelői kézikönyv elkészítésével támogatta a Frontex belső adatkezelőit az adatvédelmi értesítések elkészítésében. Az adatvédelmi tisztviselő részt vett az uniós bel- és igazságügyi ügynökségek szakértői adatvédelmi konferenciáján, amelyet a Frontex irodájában 2012 szeptemberében rendeztek meg. A Frontex az európai adatvédelmi biztossal továbbra is együttműködött az európai adatvédelmi biztos által kibocsátott javaslatok és vélemények végrehajtásában, különösen a korábban készült előzetes ellenőrzési értesítések vonatkozásában. Az európai adatvédelmi biztos ajánlásainak figyelembevételével az adatvédelmi tisztviselő az uniós adatvédelemi keretrendszernek, különösen a 45/2001/EU rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében továbbfejlesztette az adatfeldolgozással kapcsolatos belső szabályokat, politikákat és eljárásokat.
2.3.7. Alapvető jogok Az Ügynökség a Frontex valamennyi tevékenysége során továbbra is kiemelt prioritásnak tekinti az alapvető jogok tiszteletben tartását és előmozdítását. Ennélfogva a Frontex aktívan részt vett az alapjogi stratégia és a módosított Frontex-rendelet rendelkezéseinek végrehajtásában. Ez utóbbi írta elő az ügyvezető igazgató és az Igazgatótanács alapjogi kérdésekben történő támogatására a konzultatív fórum létrehozását. 2012 szeptemberében, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó nyílt felhívást követően 6 szakosodott szervezet (nemzetközi szervezetek és uniós ügynökségek) és 9 civil társadalmi szervezet részvételével létrejött a konzultatív fórum. A Frontex-rendelet szerint a független (közvetlenül az Igazgatótanácsnak és a konzultatív fórumnak jelentést tévő) alapjogi tisztviselőt az Igazgatótanács jelöli ki annak érdekében, hogy hozzájárulásával segítse az alapvető jogok figyelemmel kísérésének mechanizmusát. Az operatív tevékenységek is fejlődtek, ami az operatív terv sablonjában az alapjogi szempontok megerősítése, valamint a Frontex tevékenységeiben (közös műveletek és kísérleti projektek) az alapvető jogok tiszteletben tartásának érdekében standard operatív eljárás elfogadása formáját öltötte. A Frontex tevékenységeiben részt vevő valamennyi személyre vonatkozó magatartási kódexen kívül a közös visszatérési műveletekre vonatkozóan új magatartási kódex készült, amelyet konzultációs céllal a konzultatív fórum elé terjesztettek. A képzés terén 2012-ben új eszközök és képzési kézikönyvek egész sorozatát fejlesztették ki. Ez a folyamat az egységes alaptanterv frissítésével kezdődött, majd kibővült az Alapjogi képzési kézikönyvvel, Az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, határőröknek szóló kézikönyvvel és Az európai határőrcsapatok és a Frontex személyzetének alapjogi képzését nyújtó tanfolyamokkal. 2012-ben különös hangsúlyt kapott a migráció és az alapvető jogok területén működő civil társadalmi szervezetekkel való hivatalos strukturális együttműködés megkezdése. Mára az Ügynökség az alapvető jogok tiszteletben tartásának középpontba helyezésére és biztosítására szolgáló teljes eszköztárral rendelkezik, amelynek továbbfejlesztésére, finomítására és felülvizsgálatára 2013-ban és az azt követő években kerül sor.
2.3.8. Etika és integritás 2012-ben az Ügynökség elfogadta a Frontex személyzetére vonatkozó magatartási kódexet, amely több meglévő kódexet egy átfogó, a Frontex alkalmazottainak magatartását szabályozó elv- és szabályrendszerben fog össze. A kódex tükrözi az európai ombudsman által kidolgozott „Helyes hivatali európai magatartási kódex” valamennyi rendelkezését.
A Frontex személyzetére vonatkozó magatartási kódex segíti az Ügynökség alkalmazottait a közszolgáltatási elvek megértésében és végrehajtásában, és iránymutatást ad az olvasóknak, hogy hogyan kezeljék a kérelmeket, és hogyan végezzék függetlenül és pártatlanul a feladataikat. A kódex foglalkozik továbbá az összeférhetetlenség kérdésével, és kiegészíti a kérdéssel kapcsolatos egyéb belső szabályokat és útmutatásokat, valamint segítséget nyújt az ajándékok és a felajánlott vendéglátás tekintetében a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés módjáról. A kódexet „A Frontex tevékenységében részt vevő személyekre vonatkozó Frontex magatartási kódex” egészíti ki. Az etikai és az összeférhetetlenségi kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelése és az ismeretek felfrissítése érdekében kiegészítő intézkedésként az Ügynökség az etika és integritás témakörében minden alkalmazott számára kötelező képzést szervezett.
3. A 2012. évi költségvetési és személyzeti kérdések összefoglalása 3.1. A költségvetés alakulása 2012 a Frontex 2012. évi munkaprogramjában megjelölt tevékenységek vonatkozásában mind a pénzügyi, mind pedig a humán erőforrások tekintetében (az eredeti költségvetés 85 millió EUR összegű volt) zéró növekedést mutató évként jellemezhető, amely a módosított Frontexrendelettel összefüggésben vizsgálva a tevékenységek fenntartása és folytatása tekintetében számos kihívást hozott. A Frontex Igazgatótanácsa a módosított Frontex-rendeletből következően az Ügynökségtől elvárt többletfeladatok költségvetést nem érintő végrehajtása érdekében 2012. március 19-én elfogadta a további álláshelyek (nyolc ideiglenes megbízotti álláshely) létrehozatalára vonatkozó, 2012. évi N1. módosított költségvetést. Ez a 2012. évi N1. módosított költségvetés nem valósult meg; ezért az Európai Bizottság egyes, igényelt álláshelyeket a Frontex 2013. évi költségvetésében szerepeltetett. Az Igazgatótanács 2012. október 31-én egy második, további igényelt 4,6 millió EUR-ra vonatkozó költségvetés-módosítást (2012. évi N2. költségvetés) fogadott el, és ezt a módosítást a költségvetési hatóság 2012 novemberében elfogadta. Így a 2012. évi végleges költségvetés elérte a 89,6 millió EUR-t. Ez a költségvetés-módosítás a Frontex 2012. évi költségvetésének elfogadásakor a költségvetési hatóság által meghatározott 9 millió EUR összegű tartalékalap részleges felszabadításán alapult, amelyet a következő feltételekhez kötöttek: „A tartalékba helyezett előirányzatokat vagy azok egy részét abban az esetben fel kell szabadítani, ha ez a földközi-tengeri térségben és a Törökország és Görögország közötti határon folyó műveletek folytatásához szükséges.” Az elmúlt évek költségvetéseit összevetve megállapítható, hogy a költségvetés 2011-ig folyamatosan nőtt. 2011-ben az észak-afrikai válságra történő reagáláshoz 31,8 millió EUR összegben további pénzeszközöket különítettek el. 2012-ben a költségvetési előirányzat magasabb volt, mint a módosítás előtti, 2011-ben meghatározott eredeti költségvetés. Az Ügynökség összehangolt megközelítése és erőfeszítései azt eredményezték, hogy 2012. december 31-ig az előirányzatok 99%-át lekötötték, és a lekötött előirányzatok 75%-át használták fel a kifizetésekhez A kifizetési előirányzatok felhasználása a rendes költségvetés százalékában kifejezve 2011-hez képest 9 százalékponttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az előző évhez viszonyítva az Ügynökség javította a költségvetés végrehajtását. Az előirányzatok tényleges végső felhasználási aránya ennél nagyobb lesz, mivel a Frontex az átvitt előirányzatokkal összefüggésben 2013. december 31-ig teljesíthet kifizetéseket. 1. ábra: A költségvetés alakulása
3.1.1. Általános költségvetés 2. ábra: A költségvetés végleges elosztása A 2012. évi költségvetés fenti diagramon ábrázolt elosztása az operatív tevékenységeknek tulajdonított jelentőséget tükrözi: az operatív és az igazgatási címek közötti elosztási arány 67:33.
3.1.2. Operatív költségvetés 3. ábra: Az operatív költségvetés elosztása Az alábbi diagram szerint az 59,8 millió EUR összegű 2012-es operatív költségvetésből a rendelkezésre álló források 80%-át kötötték le közös műveletekre (szárazföldi, tengeri légi határok és visszatérési együttműködés). A pénzeszközök ezen elosztása a Frontex Igazgatótanácsa által elfogadottak szerinti többéves és éves munkaprogramokon alapult.
3.2. A 2012. évre átvitt, 2011. évi előirányzatok felhasználása A 2012-es pénzügyi év lezárásakor a Frontex megállapította a 2011-ben kapott kifizetési előirányzatok teljes felhasználását. A 2011-ről 2012-re átvitt teljes összeg, 31,7 millió EUR 2012-ben kifizetésre került, miközben 7,1 millió EUR-t törölni kellett; a törlések fő oka az volt, hogy a támogatás kedvezményezettjei az operatív tevékenység megkezdésekor becsült összegnél kevesebbet igényeltek. Ennek ellenére a 2011-ben a Frontex rendelkezésére bocsátott előirányzatok teljes költségvetési végrehajtása 93%-ot ért el.
3.3. Humán erőforrások A 2012. év a Frontex humán erőforrások területe számára számos kihívást hozott, amelyeket hatékonyan és eredményesen kezeltek. A humán erőforrások részleg a személyzet irányításához három fő területen járult hozzá: munkaerő-felvétel és kiválasztás, személyzeti fejlesztés, valamint képzés és személyzeti igazgatás. Ezenfelül az Ügynökség egészében befejeződött a munkaköri leírások szabványosítása és a második éves alkalmazotti felmérés, amely a válaszadási arány tekintetében jelentős javulást mutatott.
Az alkalmazottak teljes létszáma 2011. december 31-én
2011. évi létszámterv
Ideiglenes alkalmazottak
141
143
0
13
9
137
143
Szerződéses alkalmazottak
85
88
0
10
9
84
87
Kirendelt nemzeti szakértők
78
83
0
14
19
82
83
304
314
0
37
37
303
313
Összesen
4. ábra: 2012. évi munkaerő-felvételi adatok
Az alkalmazottak Új álláshelyek Megüresedett (Helyettesítések) teljes létszáma 2012-ben, álláshelyek 2012- miatti felvétel 2012. december felvétel 2012-ben ben 2012-ben 31-én
2012. évi létszámterv
3.3.1. Munkaerő-felvétel A betöltendő ideiglenes alkalmazotti, szerződéses alkalmazotti és kirendelt nemzeti szakértői álláshelyekre összesen 1812 pályázat érkezett. Harminckét munkaerő-felvételi eljárás indult (37 személyt vettek fel) és további 16 eljárást kezdeményeztek, amelyek 2013-ban zárulnak le. 114 interjút bonyolítottak le. 2012 végén a 313 főt jelentő, elfogadott számadathoz képest összesen 303 volt az alkalmazottak száma. Az alkalmazottak Frontex-egységenkénti és az ideiglenes tisztviselők száma szerinti bontása az I. és a J. mellékletben található.
3.3.2. Munkaerő-fejlesztés és képzés A jelentéssel érintett időszakban 290 alkalmazott 76 (21 általános és 55 szakosított) tanfolyamon vett részt. Ezenkívül 20 nyelvtanfolyamot és 8 etikai képzést szerveztek. A Frontex és az Informatikai Főigazgatóság (Európai Bizottság) közötti egyetértési megállapodás, amely a Frontex alkalmazottai számára bővíteni fogja a képzési lehetőségeket, előkészítés alatt áll, és várhatóan 2013 elején aláírásra kerül. A 2010-ben bevezetett online alkalmazotti értékelést a személyzettől kapott visszajelzések alapján javították, és az elvégzett újrabesorolásnak köszönhetően 5 alkalmazottat előléptettek. 2012-ben 300 pályázóból 26 gyakornokot fogadtak, akik jelentősen hozzájárultak a számukra kijelölt területek munkájához. A 2011. évi folyamatból levont tapasztalatok figyelembevétele érdekében módosították és szabványosították a szerződés-megújítási politikát.
3.3.3. Személyzeti igazgatás Az 1. címre (személyzettel kapcsolatos kiadások) vonatkozó költségvetési felhasználás 99%-os végrehajtást ért el, és minden kifizetés időben és pontosan megtörtént. A humán erőforrások adatbázisát és a szabadságok kezelésére vonatkozó alkalmazásokat továbbfejlesztették, ezáltal növelték az ágazat eredményességét. A Frontex tevékenységét érintő területekről érkező megnövekedett igények alapján egy külső vállalattal rövid lejáratú szerződést írtak alá ideiglenes humánerőforrás-szolgáltatás nyújtására. Mindeddig ennek alapján nyolc „ideiglenes” külső alkalmazottat vettek fel.
4. Az Európai okmányhamisítási hálózat eredményei Az uniós határőr-közösség tagjai által széles körben elismert, hogy az okmányhamisítás több szempontból is fontos. Először is, az okmányhamisítás lehetővé teszi, hogy a migránsok illegálisan vagy jogellenesen belépjenek a tagállamok területére, majd szabadon mozogjanak a tagállamok területén, és esetlegesen a schengeni térségben is szabadon mozogjanak. Másodszor a hamis személyazonossággal rendelkező és a fekete piacon tevékenykedő személyek jelentős hatást gyakorolnak a belső biztonságra, és veszélyeztetik a nemzetközi nyomozást, a nemzeti társadalmi rendszereket és az államok azon képességét, hogy hatékonyan irányítsák és védelmezzék a legális közösségeket. Végül az okmányhamisítás kihasználja a szervezett bűnözői csoportokhoz fűződő közelebbi és erősebb kapcsolatokat és egyre nagyobb igényt támaszt ezek iránt, mivel a korszerű okmányok esetében a minőségi hamisítványok előállításához magasabb szintű szakértelemre és drágább technológiára van szükség. A közelmúltig azonban uniós szinten az okmányhamisítás területén a tagállamok között nem volt rendszeres vagy egységes információcsere, így a tendenciák átfogó elemzése sem történt meg. Ennek az információhiánynak az orvoslására, valamint a 2010. évi, az okmányhamisításra vonatkozó személyre szabott kockázatelemzés sikere nyomán 2012 elején megalakult az európai okmányhamisítási kockázatelemzési hálózat (EDF-RAN) annak érdekében, hogy a tagállamok között információcsere platformjaként szolgáljon. 2012-ben a Frontex felügyelete alatt mintegy 28 tagállam/schengeni társult ország találkozott egymással és cserélt információt három különböző alkalommal, többek között a ciprusi hatóságok által tartott elnökségi eseményen. Ez a hálózat részletes és átfogó havi adatcsere-programot is támogatott és szervezett, amely a külső határokon és a nemzetközi légi járatokon felderített valamennyi hamisított okmányra kiterjedt. Ezt az adatcserét szigorú fogalommeghatározások és iránymutatások támasztották alá, amelyhez minden tagállam/schengeni társult ország csatlakozott. 2012 májusában a kockázatelemzési egység ezeket az adatokat használta fel az európai okmányhamisítás első éves kockázatelemzéséhez (EDFARA), amely jelentősen megnövelte az Európai Unióba/a schengeni társult országokba történő illegális belépéshez használt hamisított okmányok elterjedtségével és jellegével kapcsolatos helyzet ismeretét.
A PULSAR program adatgyűjtése hozzáadott értéket nyújt a helyzetismeret terén Figyelembe véve a külső légi határokon 2012-ben folytatott operatív tevékenységek korlátozott számát, nőtt az operatív tevékenységektől független információcsere jelentősége. A Pulsar egy heti adatgyűjtési mechanizmus, amely egy sor paraméterre vonatkozóan az EU és néhány harmadik ország több mint 110 repülőteréről kap adatokat az illegális migrációról. Az adatokat heti jelentésben gyűjtik és elemzik, amit minden részt vevő országnak megküldenek. Jelenleg ezek a jelentések nyújtják az Európai Unió külső légi határain folyó tevékenységről leginkább naprakész helyzetképet. Az összegyűjtött adatok mind az útvonalak, mind pedig a légitársaságok szempontjából mutatják az illegális migrációs jelenségeket, ami lehetővé teszi, hogy mind a tagállamok, mind pedig a Frontex operatív tevékenységüket a kockázatként azonosított, adott légi járatokra összpontosítsák. A tisztább és pontosabb kép biztosítása érdekében 2012-ben javult az elemző szoftvereszközök alkalmazása. Ennél fontosabb, hogy ezáltal a tendenciákra figyelmeztető rendszer is létrejött, amely lehetővé teszi, hogy az uniós repülőtereken tapasztalt jelenségről a tagállamok időben tájékoztatást kapjanak.
Frontex helymeghatározó rendszer A Frontex helymeghatározó rendszer egy egyedi, integrált, valós idejű, automatizált rendszer, amellyel nyomon követhetők a Frontex által koordinált közös műveletekben alkalmazott eszközök, és amely valós időben mutatja az eszközök helyzetét. Kiszámítja továbbá ezen eszközök működési költségét, ezáltal automatikus eljárásokat biztosít a közös műveleteken belüli pénzügyi adatok feldolgozásához és jelentéséhez. Emellett olyan eszközzé válik, amely a közös műveletekben alkalmazott eszközökre vonatkozó információk nyújtásával hozzájárul az Eurosur operatív rétegéhez. E célból a közös műveletekben alkalmazott valamennyi eszközt el kell látni az eszközre felszerelhető hordozható GPS/műhold adó-vevővel. Az eszközre vonatkozó, a hordozható berendezésen keresztül küldött információk (idő, helyzet, sebesség, irány, magasság, típus) a nemzetközi koordinációs központba, vagy az operatív tervben meghatározott más helyre érkeznek, és valós időben vagy közel valós időben megjelennek a hordozható operatív modul kijelzőjén. A rendszer ezáltal növelheti az erőforrások ismeretét, és a felelős személynek a kellő időben pontos és teljes körű információt szolgáltat, amelyre e személy napi döntéseket alapozhat, ezáltal megkönnyíti a közös műveletek operatív ciklusát. Adott esetben hozzájárul ezeknek az eszközöknek a kutatási és mentési műveletekben való eredményesebb alkalmazásához. A rendszer szoftvere lehető teszi az eszközökkel kapcsolatos költségek automatikus kiszámítását, megkönnyítve ezáltal a közös műveletek pénzgazdálkodását. A Frontex által koordinált közös műveletek operatív és pénzügyi irányításának megkönnyítése érdekében a kísérleti projekt első fázisának célja a helymeghatározó rendszer pénzügyi modullal felszerelt prototípusának létrehozása volt.
A kísérleti projekt második szakaszának célja a Frontex helymeghatározó rendszer már létező prototípusán a rendszer teljes körű műveleti képességének, valamint a Frontex közös műveleteiben és más tevékenységekben való megfelelőségének és alkalmasságának ellenőrzése érdekében a munka folytatása.
Frontex kompatibilis műveleti kép A Frontex kompatibilis műveleti kép alapelképzelése a Frontex közös műveleteinek keretében alkalmazott műszaki eszközökből származó műveleti kép valós időben történő, biztonságos továbbításának megvalósítása a koordinációs központok felé. Ez a módszer átfogóbb helyzetképet nyújt a döntéshozatallal, a személyzeti tervezéssel és a válaszadási képességgel foglalkozó területek számára, ezért csökkenti a tengeren bekövetkező haláleseteknek és azoknak az illegális migránsoknak a számát, akiknek az EU-ba való belépését nem észlelik. A kísérleti projekt fő célja egy olyan platform tanulmányozása, és a későbbiekben kifejlesztése, amely az alkalmazott eszközök által összegyűjtött valamennyi adatot képes összefogni, és azt valós időben, regionális vagy nemzeti szinten továbbítani a koordinációs központ(ok) felé. A 2012-es kísérleti szakaszban a Frontex kompatibilis műveleti képet a teljes körű műveleti képesség és a Frontex közös műveleteire való alkalmasság ellenőrzése érdekében alkalmazták. Ezzel párhuzamosan az eseményekre vonatkozó, az Eurosur, az európai helyzetkép és/vagy a nemzeti helyzetkép számára történő valós idejű operatív kép biztosítása mellett az operatív információk és bűnüldözési operatív információk cseréjének megkönnyítésére szolgáló lehetőségeket még vizsgálják, és ebbe az irányba jelentős erőfeszítések történnek. A Frontex által koordinált közös műveletekben részt vevő tagállamok saját műszaki eszközeiket bocsátották rendelkezésre, ami lehetővé tette az operatív képnek az alkalmazott egységből a földi vevőállomáshoz, majd a Frontex által biztosított adatbiztonsági berendezés alkalmazásával a koordinációs központba történő biztonságos továbbítását.
Határőrcsapatok tagjainak képzése: Az európai határőrcsapatok felkészítő képzése és profilképzése Az európai határőrcsapatok fogalmát a módosított Frontex-rendelet vezette be. Az európai határőrcsapatok növelni fogják a közös műveletek minőségét, és a közös műveletekhez kiküldött határőrök e csapat tagjai lesznek. A határőrök megfelelő képzésének biztosítása érdekében a Frontex minden határőr számára felkészítő képzést, valamint az európai határőrcsapat egység 13 profilja számára szaktanfolyami képzést dolgozott ki (lásd: 5. ábra: Az európai határőrcsapatok profiljai – 41. o.)
Az európai határőrcsapatok felkészítő képzése Az európai határőrcsapatok felkészítő képzésének célja az európai határőröktől elvárt, következetesen magas szintű ismeretek és szakértelem biztosítása annak érdekében, hogy az európai határőrcsapatok tagjaiként munkájukat eredményesen tudják végezni. A határőrök számára képzést nyújt a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, valamint azokat az iránymutatásokat, amelyek célja, hogy azonosítsák a védelmet kereső személyeket, és a megfelelő intézményekhez irányítsák őket. A rendeletnek megfelelően ezzel az ismerettel az operatív tevékenységekben való részvételük előtt rendelkezniük kell. Ezenkívül a felkészítő képzéssel a határőrök előkészülnek a közös műveletekkel járó gyakorlati munkára. A képzés változatos és igényes; a témakörök széles skáláját öleli fel az alapvető jogoktól az emberkereskedelmen, az operatív terven, a kiküldetésre való készenléten, a Frontex magatartási kódexen át egészen a kockázati tudatosságig. Az európai határőrcsapatok felkészítő képzése az európai határőrcsapatok minden tagja előtt nyitva áll, szakértői profiljuktól függetlenül. A képzés kifejlesztése 2011 novemberében kezdődött, és 2012. május végén az első képzésre kísérleti képzésként került sor. Az azt követő hat hónapban az európai határőrcsapat-egység 259 tagja részesült képzésben, és szerzett feladatainak az európai közös határműveletekben történő teljesítéséhez szükséges ismereteket.
Az európai határőrcsapatok tagjainak profilképzése Az európai határőrcsapatok felkészítő képzése mellett a Frontex az európai határőrcsapatok tagjai számára bizonyos profilokra vonatkozóan profilképzést biztosít. Ezt a képzést meghatározott operatív igények kielégítésére dolgozták ki, és a szakértelemmel szembeni követelményeket a pillanatnyi szakértelemmel állítja szembe. A profilképzés a szakértelem teljes skáláját lefedi, megkönnyíti a meghatározott munkaköri szakértelem bevált gyakorlatainak alkalmazását, és ösztönözheti bizonyos profilok nemzeti szintű megvalósítását. 2011 óta a Frontex a következő szaktanfolyamokat szervezte meg: kikérdező szakértők (19 ország 55 szakértője részesült képzésben); átvilágítási szakértők (24 ország 78 szakértője részesült képzésben); második vonalbeli interjúkat készítő szakemberek (19 ország 47 szakértője részesült képzésben). 2012 óta mindhárom képzési terület az európia határőrcsapatok tagjainak szakosított profilképzése. A szakértők gyors, átfogó és költséghatékony felkészítésének megkönnyítése érdekében az említett profilképzéseket európai határőrcsapatoknak szóló aktualizált tanfolyamok követik.
Határőrizeti ágazati képesítési rendszer A múlt évben a Frontex a tagállamok és a schengeni társult országok 40 képzési és operatív szakértőjével együtt kifejlesztette a határőrizeti ágazati képesítési rendszert, amely az uniós bűnüldözés területén az első ilyen jellegű rendszer. Céljuk egy olyan keretrendszer kiépítése volt, amely megkönnyíti a Frontex egységes képzési normáinak nemzeti integrációját, és a bolognai és koppenhágai elvekkel összhangban a képzések kidolgozása és fejlesztése terén előmozdítja az európai bevált gyakorlatot. Az ágazati képesítési rendszer a követelményeket és a foglalkozási előírásokat tanuló határőrök számára európai referencia-keretrendszerként szolgál. Az ágazati képesítési rendszer a határőrizet területén a szakoktatás és a felsőfokú oktatás és képzés terén szerzett képesítések minden szintjére kiterjed. A tanulás és a gyakorlat közötti szakadék megszüntetése érdekében az ágazati képesítési rendszer létrehozói minden ismert határőrizeti feladatot feltérképeztek, ami biztosítja, hogy a jövőben kifejlesztett, az ágazati képesítési rendszeren alapuló valamennyi tanfolyam operatív szempontból releváns legyen. Az ágazati rendszerek a különböző szakterületeken a tanulási folyamat harmonizációjának és mobilitásának elérését célzó legfőbb eszközök körébe tartoznak, amelyeket a bolognai folyamat vezetett be. A határőrizeti ágazati képesítési rendszer a többi szervezeti feladattól függetlenül egyértelműen körülhatárolja a határőrizeti képzési, oktatási és foglalkoztatási normákat. Lehetőséget teremt a tanfolyamok elismerésére és hitelesítésére, és olyan képesítési bizonyítványokat nyújt, amelyeket minden európai ország és nemzeti oktatási rendszer elismerhet. A Frontex fejlesztés vagy felülvizsgálat alatt álló valamennyi képzési termékét (pl. tanterv, tanfolyamok, kézikönyvek) hozzáigazítják az ágazati képesítési rendszerhez.
Automatizált határellenőrzés (ABC) A Frontex és az Európai Bizottság 2012. október 25–26-án Varsóban közösen adott otthont az automatikus határellenőrzésről (ABC) tartott első globális konferenciának, amelyet „A határátlépés könnyű mint az ABC” címmel rendeztek. A kétnapos eseményen a tagállamok és az Ügynökségek, harmadik országok, 10 nemzetközi szervezet és szabványosítási testület, 21 technológiaszolgáltató és 11 kutatószervezet 200 képviselője gyűlt össze, hogy megvitassák az automatizációval összefüggő operatív és gyakorlati kihívásokat és kockázatokat, a globális interoperabilitás szükségességét és előnyeit, valamint ennek elérési és népszerűsítési módját. Olyan távoli helyekről is érkeztek előadók, mint Ausztrália, Kanada, Hongkong, Új-Zéland, Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok, hogy a közös megoldások és az előrelépési lehetőségek megtalálása érdekében megosszák tapasztalataikat és gyakorlati tudásukat.
A globális ABC konferencia világméretekben az első kezdeményezés volt az ABC-megoldások globális harmonizációjának és interoperabilitásának szükségességéről szóló vita elindítása terén. Számos témakörről derült ki, hogy a konferenciát egyesítő kérdésekről van szó. A harmonizáció, szabványosítás és interoperabilitás kérdésében egyhangúlag kiálltak amellett, hogy e téren egyetlen globális testületre van szükség. A bevált gyakorlatok cseréje és a gyakorlati együttműködés területén a Frontexet jelölték meg mint egyetlen olyan szervezetet, amely ilyen fórumként lép fel, és felhasználói szempontból vezeti a harmonizációt. A Frontexet arra ösztönözték, hogy folytassa ezt a szerepet, és dolgozzon ezen a területen. A konferencia kiváló értékeléseket és visszajelzéseket kapott a résztvevők részéről, akik kifejezték az iránti óhajukat, hogy az eseményt a továbbiakban is évenként rendezzék meg. Következésképpen a Frontex a következő globális ABC konferencia megszervezését 2013 novemberére tervezi.
ADESVET A lopott járművek felderítésére szolgáló, haladó szintű képzés Az EU-ban évente több mint 1,2 millió gépjárművet lopnak el. E járművek jelentős részét szervezett bűnözők lopják el, amelyeket átalakítanak és külföldre szállítanak. A szervezett bűnözés e formája elleni harc érdekében a Frontex elindította a lopott járművek felderítésére szolgáló, haladó szintű képzési eszköz kifejlesztését. Az ADESVET a műveletekben is használható modern képzési eszköz. Teljes körű elméleti információkat nyújt a helyzetképtől, a működési renden és a jármű nyilvántartásba-vételén át, beleértve az okmányokat is, egészen a különleges járművekre vonatkozó részletes információkig. A képzési eszközt stratégiai munkaértekezletek, szakértői csoportok találkozói és helyszíni tesztek keretében nemzeti szakértők széles körű részvételével fejlesztették ki. Az ADESVET a határőrtisztek számára a lopott járművek azonosításához szükséges, könnyen hozzáférhető, részletes információkat biztosít. Az eszköz az oktatók képzése, az oktatási anyag és az értékelési gyakorlatok összehangolásával előmozdítja az oktatási gyakorlat koherenciáját. A lopott járművek felderítésére szolgáló, haladó szintű képzési program általános jellegű és alkalmas arra, hogy hozzáigazítsák a különböző nemzeti körülményekhez, ezen belül a specifikus helyi problémákhoz. Az új képzési eszköz számos határőr számára új tanulási módokra (e-tanulás) nyújt lehetőséget, amelynek során interaktív menüket, hangfelvételeket, videókat és a járművek 3 dimenziós képeit is használhatják. A rendszer támogatja a modulok és részek közötti sorrendi és hierarchikus kapcsolatokat, és az interneten keresztül támogatott és frissített. Az ADESVET a hagyományos kézikönyvekkel és PowerPoint prezentációkkal összehasonlítva számos kiegészítő lehetőséget nyújt a képzési anyagokban való böngészésre. Az eszköz elsődlegesen képzési célokat szolgál, de helyszíni műveletekben ettől függetlenül is alkalmazható, valamint a nemzeti szakértők referenciaanyagként is használhatják. Az eszközt szándékosan általános formátumban fejlesztették ki, és modulárisan építették fel, hogy megkönnyítsék a fordítást, valamint a helyi és nemzeti körülményekhez való hozzáigazítást. A végrehajtási folyamat részét képezi a körülményekhez való hozzáigazítás, a fordítás, a hitelesítés és a végfelhasználók képzése. Kép: A konzultatív fórum alakuló ülése a Frontex központjában, 2012. október
A Frontex alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórumának létrehozása Miközben az Igazgatótanács május 23-i határozatával közvetlenül hat szakosodott szervezetet (nemzetközi szervezeteket és uniós ügynökségeket) hívott meg, a külön létrehozott szövegező bizottság egy májusban közzétett, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó nyílt felhívást követően júliusban további kilenc civil társadalmi szervezetet választott ki. A bizottság egy tartaléklistát is összeállított, és felsorolta azokat a szervezeteket, amelyeket meghatározott napirendi pontok tárgyalásakor eseti szakértőként fel lehet kérni. A konzultatív fórum munkájának hatékonyabbá tétele érdekében fontos volt a tagok számának korlátozása, ezért a kiválasztás során azokat az európai/nemzetközi téren aktív civil társadalmi szervezeteket részesítették előnyben, amelyek ideális esetben maguk is több szervezetet tudnak képviselni (ernyőszervezetek). A Frontex alapvető jogokkal kapcsolatos konzultatív fórumának tagjai a következők:
Amnesty International Európai Intézmények Irodája, Caritas Europa, Egyházak Európai Migránsokkal foglalkozó Bizottsága, Európa Tanács, Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa, Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottság, Jogászok Nemzetközi Bizottsága, Nemzetközi Migrációs Szervezet, Jezsuita Menekültügyi Szolgálat, EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, Okmányokkal nem rendelkező migránsokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködési platform, A Vöröskereszt európai uniós irodája, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága.
A konzultatív fórum számára történő információátadás munkamódszereit és módozatait a konzultatív fórum tagjai a 2012. szeptember 5-i előzetes ülésen vitatták meg, és azokat a tagok hozzászólásait követően a Frontex Igazgatótanácsa 2012. szeptember 27-én fogadta el. A konzultatív fórum munkáját a 2012. október 12-i varsói alakuló ülést követően kezdte meg. 5. ábra: Az európai határőrcsapatok profiljai Kikérdező szakértő Az a tisztviselő, aki a külső határt illegálisan átlépő vagy átlépni szándékozott személyt kikérdezi annak érdekében, hogy műveleti tájékozódás vagy elemzés céljából információkat gyűjtsön.
Átvilágító szakértő Az a tisztviselő, aki a külső határt illegálisan átlépő vagy átlépni szándékozott, okmányokkal nem rendelkező személyt kikérdezi, és feltevéseket állít fel az adott személy lehetséges állampolgárságával kapcsolatban.
Második vonalbeli interjúkat készítő személy Az a tisztviselő, aki a be- és kilépés ellenőrzése részeként a határátkelőhely második vonalában harmadik országbeli állampolgárokat kérdez ki, és e tevékenysége során hírszerzési célból is gyűjt információkat.
Frontex telepítési és logisztikai támogató tisztviselő Az a tisztviselő, aki a székhelyen vagy a műveleti területen a gyors beavatkozás vagy a közös művelet keretében a Frontex számára támogatást nyújt a műveleti erőforrások
(szakértők és/vagy műszaki eszközök) telepítésében és irányításában.
Második vonalbeli repülőtéri tisztviselő Az a tisztviselő, aki a repülőtereken második vonalbeli határellenőrzéseket végez, és aki a külső légi határokon történő határellenőrzés terén tapasztalatokkal rendelkezik.
Első vonalbeli tisztviselő Az a tisztviselő, aki a határátkelőhelyeken történő első vonalbeli határellenőrzések terén vagy a tagállamok területén belüli szúrópróbaszerű ellenőrzések terén tapasztalattal rendelkezik, amely ellenőrzések célja annak biztosítása, hogy a személyek, valamint szállítóeszközeik és a birtokukban lévő tárgyak engedélyt kapjanak a területre való belépésre vagy annak elhagyására.
Felsőfokú okmányszakértő Az a tisztviselő, aki a határellenőrzéssel kapcsolatos különböző okmányok alapos vizsgálata terén tapasztalattal rendelkezik, és aki támogatást nyújt az első vonalbeli tisztviselők számára.
Határőrizeti tisztviselő Az a tisztviselő, aki az illegális határátlépés megakadályozása, a határokon átnyúló bűnözés leküzdése és a megfelelő intézkedések meghozatal érdekében a külső határokon vagy a tagállamok területén belül határőrizeti feladatokat lát el.
Frontex támogató tisztviselő Az a tisztviselő, aki szakértelemmel rendelkezik a Frontex Helyzetelemző Központ ügyeletes tisztjének támogatásában a következő feladatok ellátása terén: i) operatív információk feldolgozása és operatív jelentések elkészítése ii) az Eurosur keretében biztosított határőrizeti eszközök felhasználása, valamint a belső és külső érdekelt felek koordinálása, ezen eszközök működésbe hozatalának irányítása és a kapott információk feldolgozása.
Frontex támogató tisztviselő Az a tisztviselő, aki támogatja a Frontexet feladatai végrehajtásában, és aki azon a műveleti helyszínen tartózkodik, ahonnan az operatív tevékenységek eredményes végrehajtásának biztosításához a leghatékonyabb támogatás nyújtható.
Mobil operatív egység tisztviselője Az a tisztviselő, aki a fogadó tagállam nemzeti hatóságait támogatja az illegális migránsok elfogásakor az információk gyűjtésében, amelynek célja az illegális migráció, az emberkereskedelem és más határokon átnyúló bűncselekmények elősegítésével gyanúsítható személyek azonosítása.
Lopott járművek felderítésével foglalkozó tisztviselő Az a tisztviselő, aki a járművek és azok okmányainak alapos ellenőrzésében rendelkezik tapasztalattal, amely ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott jármű lopott-e.
Területi sajtókoordinátor Az a tisztviselő, aki megkönnyíti a Frontex helyszíni összehangolt műveleteivel kapcsolatos újságírói munkát, és együttműködik a Frontex sajtóirodájával. A területi sajtókoordinátort a nagyfokú médiafigyelmet keltő műveletek, például a gyors beavatkozások esetében veszik igénybe.
5. Mellékletek A. melléklet – Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása Ország
Név
Beosztás
Ausztria
Robert Strondl
2012. április 25-ig a Frontex Igazgatótanácsának elnöke, vezérőrnagy, az Belügyminisztérium operatív ügyekkel foglalkozó részleg vezetője
Peter Muyshondt akit 2012. május 1-jétől
Főfelügyelő
Rendészeti Igazgatási és Műveleti Igazgatóság, Szövetségi Rendőrség
Tony Muton váltott fel
Főfelügyelő
Rendészeti Igazgatási és Műveleti Igazgatóság, Szövetségi Rendőrség
Zaharin Penov
Vezető biztos, igazgató
A Határrendőrség Főigazgatósága
Emilios Lambrou akit 2012. április 2-től
Főfelügyelő
Ciprusi Rendőrség
Glykerios Leontiou váltott fel
Főfelügyelő A
Ciprusi Rendőrség
Vladislav Husák akit 2012. augusztus 17-től
Ezredes, igazgató
Idegenrendészeti Igazgatóság
Milan Majer váltott fel
Ezredes, igazgató
Idegenrendészeti Igazgatóság
Ole Andersen akit 2012. november 14-től
Nemzeti biztos asszisztense
Dán Nemzeti Rendőrség
Richard dsterlund la Cour váltott fel
Főfelügyelő
Dán Nemzeti Rendőrség
Észtország
Tõnu Hunt
Főigazgató-helyettes, határőrizeti ezredes
Rendőrség és Határőrizeti Tanács
Finnország
Jaakko Kaukanen
A Finn Határőrség vezetője, altábornagy
Finn Határőrség
Franciaország
François Lucas
Bevándorlási ügyekért felelős igazgató
Bevándorlásügyi, integrációs, nemzeti identitásért és szolidáris fejlesztésért felelős minisztérium
Görögország
Vasileios Kousoutis akit 2012. szeptember 14-től
dandártábornok
Görög Rendőr-főkapitányság/Idegenrendészeti Részleg
Belgium
Bulgária
Intézmény
Ciprus
Cseh Köztársaság
Dánia
Ország
Név
Beosztás
Intézmény
Elias Papaspiropoulos váltott fel
dandártábornok
Görög Rendőr-főkapitányság/Idegenrendészeti Részleg
Dick Van Putten akit 2012. február 1-jétől
Altábornok
A Holland Királyi Csendőrség parancsnoka
J.A.J Hans Leijtens váltott fel
vezérőrnagy
A Holland Királyi Csendőrség parancsnoka
Lettország
Normunds Garbars
Ezredes/ az Állami Határőrség vezetője
Határőrség
Litvánia
Vainius Butinas
Az Állami Határőrszolgálat parancsnoka
Állami Határőrszolgálat, Belügyminisztérium
Luxemburg
Pascal Schumacher
Bel- és igazságügyi tanácsnok
Luxemburg európai uniós képviselete
Magyarország
Hatala József
Országos rendőrfőkapitány, altábornagy
Országos Rendőr-főkapitányság
Málta
Neville Xuereb
Főfelügyelő
Máltai Rendőrség Különleges Csoport
Németország
Ralf Göbel
2012. április 26-tól a Frontex Igazgatótanácsának elnöke, főigazgatóhelyettes
Szövetségi Belügyminisztérium, Szövetségi Rendőrségi Ügyek Főigazgatósága
Olaszország
Salvatore Guglielmino
A Határ- és Idegenrendészeti Szolgálat igazgatója
Belügyminisztérium
Leszek Elas akit 2012. május 22-től
Dandártábornok, a Határőrség határőr főparancsnoka
Lengyel Határőrség
Dominik Tracz váltott fel
Tábornok, a Határőrség határőr főparancsnoka
Lengyel Határőrség
Portugália
Manuel Jarmela Palos
2012. február 14-ig a Frontex Igazgatótanácsának elnökhelyettese, a Bevándorlási és Határőrizeti Szolgálat országos igazgatója
Idegenrendészeti és Határőrizeti Szolgálat
Románia
Ioan Buda
Főfelügyelő
A Román Határrendőrség Főfelügyelősége
Juan Enrique Taborda Alvarez akit 2012. január 13-tól
idegen- és határrendészeti főbiztos
Nemzeti Rendőrség
Emilio Baos Arrabal váltott fel
Idegen- és határrendészeti főbiztos
Nemzeti Rendőrség
Klas Friberg
A svéd Bűnügyi Rendőrség vezetője
Svéd Bűnügyi Rendőrség
Szlovákia
Ludovit Biro
Határ- és Idegenrendészeti Hivatal igazgatója
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma
Szlovénia
Marko Gaŝperlin
2012. február 15-től a Frontex Igazgatótanácsának elnökhelyettese, rendőrségi főfelügyelő, igazgató-helyettes
A Belügyminisztérium Általános Rendőrségi Igazgatósága
Hollandia
Lengyelország
Spanyolország
Svédország
Stefano Manservisi
Belügyi főigazgató
Európai Bizottság
Európai Bizottság
Belinda Pyke
A Belügyi Főigazgatóság migrációért és határokért felelős igazgatója
Európai Bizottság
Írország
John O`Driscoll
Hivatalvezető, főfelügyelő
A Garda Nemzeti Bevándorlási Hivatala
Tom Dowdall akit 2012. október 25-től
Igazgató
Határőrizet
Jacqueline Luetchford váltott fel
Igazgató
Határőrizet
Sigrídur Björk Gudjónsdóttir
Körzeti biztos
Sudurnes rendőrségi körzet
Lichtenstein
Mario Büchel
A Biztonsági és Illegális kereskedelemmel foglalkozó részleg vezetője
Nemzeti Rendőrség
Norvégia
Stein Ulrich
Az országos rendőrfőkapitány főtanácsadója Nemzeti Rendőrségi Igazgatóság – nemzetközi ügyek
Svájc
Héribert Wider
Műveleti részleg vezetője
Egyesült Királyság
Izland
Svájci Határőrség
B. melléklet – A 2012-ben hozott igazgatótanácsi határozatok felsorolása 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Az Igazgatótanács határozata előirányzatoknak a 2011. évi költségvetésből a 2012. évi költségvetésbe történő áthozataláról Az Igazgatótanács határozata Írország 2012. évre vonatkozó éves igényének elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata az Egyesült Királyság 2012. évre vonatkozó éves igényének elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2012. évi munkaprogram 1. módosítása és a 2013. évi költségvetés elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a Frontex 2013. évi előzetes munkaprogramjának elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2013. bevételi és kiadási terv elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a Frontex operatív iroda kísérleti projekt elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2011. évi általános jelentés elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2011. évi kockázatértékelés Igazgatótanács általi elemzésének és értékelésének elkészítéséhez a szövegező bizottság létrehozásáról Az Igazgatótanács határozata a Frontex 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó stratégiájának és többéves tervének elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata az európai határőrcsapatok rendelkezésére bocsátandó határőrök profiljának és összesített létszámának meghatározásáról Az Igazgatótanács határozata a Frontex konzultatív fórum létrehozásáról és összetételéről Az Igazgatótanács határozata az egységvezetői pozíció létrehozásáról és felsőbb kategóriába sorolásáról Az Igazgatótanács határozata a Törökországgal kötött egyetértési megállapodásról Az Igazgatótanács határozata az engedélyezésre jogosult tisztviselő előző pénzügyi évről szóló jelentése (2011. évi éves tevékenységjelentés) elemzésének és értékelésének elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata az Igazgatótanács 2011. évre vonatkozó végleges beszámolóval kapcsolatos véleményének elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata az alapjogi tisztviselő kijelöléséről Az Igazgatótanács határozata a Frontex konzultatív fórum munkamódszereiről, valamint a konzultatív fórum számára történő információtovábbítás részletes szabályairól Az Igazgatótanács határozata az ügyvezető igazgató Ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárásainak megállapításáról
2012. február 8. 2012. március 16. 2012. március 16. 2012. március 19. 2012. március 19. 2012. március 19. 2012. március 20. 2012. március 20. 2012. március 20. 2012. április 16. 2012. május 23. 2012. május 23. 2012. május 23. 2012. május 23. 2012. június 25. 2012. június 28. 2012. szeptember 26. 2012. szeptember 26. 2012. szeptember 26.
20 21 22 23 24 25 26 27 28
Az Igazgatótanács határozata a Frontex által koordinált 2013. évi operatív tevékenységekhez alkalmazott műszaki eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapításáról Az Igazgatótanács határozata a közös visszatérési műveletekre vonatkozó gördülő operatív terv tartalmának és működési rendjének elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2013. évi igazgatótanácsi ülések tervezett időpontjának elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a Frontex fegyelmi eljárásának elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2012. évi munkaprogram 2. módosítása és a 2012. évi költségvetés elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a Frontexhez kiküldött határőrök feladataival és hatáskörével rendelkező nemzeti szakértők kirendelésére vonatkozó szabályok meghatározásáról Az Igazgatótanács határozata az európai határőrcsapatok tagjaival kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályokról Az Igazgatótanács határozata az Azerbajdzsánnal kötött munkamegállapodás elfogadásáról Az Igazgatótanács határozata a 2013. évi munkaprogram és a 2013. évi költségvetés elfogadásáról
2012. szeptember 27. 2012. szeptember 27. 2012. szeptember 27. 2012. szeptember 27. 2012. október 31. 2012. november 28. 2012. november 28. 2012. november 28. 2012. december 21.
C. melléklet – A 2012. évi közös operatív tevékenységek felsorolása Légi határok A projekt megnevezése
Műveleti terület
Időtartam Részt vevő tagállamok és harmadik országok
Pulsar program Flexi Force Hubble műveleti modul
Fogadó tagállam: Belgium, Bulgária, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország
42 nap
Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország. Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Egyesült Királyság
Pulsar program Flexi Fogadó tagállam: Belgium, Cseh Köztársaság, Franciaország, Force vízumintegrációs Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, műveleti modul Spanyolország
28 nap
Belgium, Svájc, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Hollandia Harmadik országok: Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Horvátország, Montenegró
Pulsar program Flexi Force Európa Kupa műveleti modul
Fogadó tagállam/harmadik ország: Cseh Köztársaság, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Ukrajna
29 nap
Franciaország, Németország, Írország, Cseh Köztársaság, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország Harmadik országok: Horvátország, Orosz Föderáció, Ukrajna
Légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet
Fogadó tagállam/harmadik ország: Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Moldova, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Portugália, Szerbia, Spanyolország, Svájc, Ukrajna
357 nap
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svájc Harmadik országok: Horvátország, Moldova, Ukrajna
Szárazföldi határok Műveleti terület
A projekt megnevezése
Időtartam Részt vevő tagállamok és harmadik országok
Poseidon szárazföldi közös művelet, 2011 kiterjesztése
Az EU délkeleti külső szárazföldi határai (Görögország, Bulgária)
88 nap (2012-ben)
Poseidon szárazföldi közös művelet, 2012
Az EU délkeleti külső szárazföldi határai (Görögország, Bulgária)
279 nap (2012-ben)
Szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2012 (beleértve a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2011 kiterjesztését is)
Kijelölt határátkelőhelyek és zöldhatárok Fogadó tagállam: Bulgária, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia
365 nap (állandó művelet)
Projektkoordinációs pontok 2012
Horvátország, Moldova és Ukrajna kijelölt határátkelőhelyei
36 nap
Európa Kupa 2012 közös művelet
Lengyelország és Ukrajna, Cseh Köztársaság, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Hollandia
29 nap
Jupiter közös művelet, 2012
Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia
23 nap
Neptune közös művelet, 2012
Szlovénia
23 nap
Görögország (fogadó tagállam), Bulgária (küldő és fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Svájc, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Egyesült Királyság, Luxemburg; Görögország (fogadó tagállam), Bulgária (küldő és fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Svájc, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Szlovénia, Egyesült Királyság; Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc; Harmadik országok: Albánia, Horvátország, Moldova, Ukrajna Ausztria, Észtország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Szlovénia; Harmadik országok: Horvátország, Moldova, Ukrajna Ausztria, Bulgária, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc; Harmadik országok: Ukrajna, Horvátország, Orosz Föderáció Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország Harmadik országok: Ukrajna Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svájc Harmadik országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Szerbia
Tengeri határok A projekt megnevezése Műveleti terület EPN Hermes 2011 kiterjesztése EPN Aeneas 2011 kiterjesztése Poseidon tengeri közös művelet, 2011 kiterjesztése Tengeri kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2011 kiterjesztése
A Földközi-tenger középső része A Földközi-tenger középső része A Földközi-tenger keleti térsége
Poseidon tengeri közös művelet, 2012
Időtartam Részt vevő tagállamok és harmadik országok 91 nap
Olaszország (fogadó tagállam), Finnország, Franciaország, Portugália, Románia
91 nap
Olaszország (fogadó tagállam), Izland, Lengyelország, Románia, Görögország, Portugália, Spanyolország
91 nap
Görögország (fogadó tagállam)
Ciprus
67 nap
Ciprus (fogadó tagállam), Hollandia
A Földközi-tenger keleti térsége
275 nap
Görögország (fogadó tagállam), Ausztria, Németország, Dánia, Spanyolország, Grúzia, Horvátország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Ukrajna, Egyesült Királyság
A projekt megnevezése Műveleti terület Tengeri kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet 2012 EPN Hera közös művelet 2012 EPN Indalo közös művelet 2012
EPN Minerva közös művelet A Földközi-tenger nyugati 2012 része (tengeri kikötők) EPN Aeneas közös művelet 2012 EPN Hermes közös művelet 2012
Időtartam Részt vevő tagállamok és harmadik országok
Határátkelőhelyek 4 tagállamban: Románia, Bulgária, Spanyolország és Litvánia Kanári-szigetek és a nyugatafrikai partvidék A Földközi-tenger nyugati része
A Földközi-tenger középső része A Földközi-tenger középső része
219 nap
Belgium, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Románia, Spanyolország
168 nap
Spanyolország (fogadó tagállam), Izland, Luxemburg
169 nap 55 nap 167 nap 183 nap
Spanyolország (fogadó tagállam), Belgium, Franciaország, Izland, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia Spanyolország (fogadó tagállam), Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Grúzia, Görögország, Olaszország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Svédország, Svájc, Ukrajna Olaszország (fogadó tagállam), Albánia, Ausztria, Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Izland, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, Egyesült Királyság Olaszország (fogadó tagállam), Ausztria, Franciaország, Finnország, Grúzia, Izland, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság
Visszatérési műveletek Célország(ok) Grúzia és Örményország Koszovó Kolumbia és Ecuador Nigéria
Szervező ország
Részt vevő államok (ahol visszatérő személyek találhatók)
Visszatérő személyek száma
Ausztria
Ausztria, Bulgária, Franciaország, Svédország, Magyarország
25
Németország
Németország, Ausztria, Svédország, Norvégia, Magyarország
50
Spanyolország
Spanyolország, Franciaország, Olaszország
99
Olaszország
Olaszország, Németország, Norvégia, Írország, Spanyolország
35
Szerbia
Németország
71
Grúzia és Ukrajna
Spanyolország
Nigéria
Ausztria
Szerbia Grúzia és Örményország Üzbegisztán
Németország
Németország, Svédország Spanyolország, Olaszország, Svédország, Franciaország, Németország, Ausztria, Magyarország Ausztria, Spanyolország, Málta, Németország, Franciaország, Írország, Hollandia, Norvégia Németország, Svédország, Franciaország
Ausztria
Ausztria, Németország, Franciaország, Svájc, Magyarország
25
Svédország
Svédország, Finnország
6
Szerbia
Németország
Németország, Svédország, Belgium, Olaszország
92
Nigéria
Hollandia
Hollandia, Írország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország
33
Nigéria
Olaszország
Olaszország, Németország, Svédország, Ausztria
46
Koszovó
Németország
Németország, Ausztria, Magyarország, Románia
72
Grúzia és Ukrajna
Spanyolország
Spanyolország, Írország, Ausztria, Németország, Franciaország
44
Nigéria
Olaszország
Olaszország, Málta
33
Szerbia
Németország
Németország, Svédország, Franciaország
100
Nigéria
Ausztria
28
Nigéria
Norvégia
Ausztria, Németország, Románia, Málta Norvégia, Németország, Svédország, Spanyolország, Finnország, Hollandia, Görögország Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, Magyarország
Spanyolország
Spanyolország, Portugália
103
Örményország és Grúzia Kolumbia és Ecuador Nigéria és Ghána
Ausztria
48 56 77
30 34
Ausztria
Ausztria, Svédország, Írország, Franciaország, Málta
47
Koszovó
Németország
68
Nigéria
Olaszország
Grúzia és Ukrajna
Spanyolország
Szerbia
Németország
Németország, Ausztria, Svédország, Franciaország Olaszország, Franciaország, Németország, Görögország, Norvégia, Lengyelország Spanyolország, Ausztria, Norvégia, Franciaország, Németország, Portugália, Írország Németország, Svédország, Luxemburg, Franciaország
Nigéria
Ausztria
Ausztria, Lengyelország, Málta, Magyarország, Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Írország, Norvégia, Finnország, Németország
54
Koszovó
Németország
Németország, Svédország, Ausztria, Norvégia, Magyarország
58
Nigéria
Olaszország
Olaszország, Franciaország
33
Gambia
Németország
0 (*)
Grúzia
Ausztria
Nigéria
Hollandia
Németország, Egyesült Királyság, Finnország, Svédország Ausztria, Írország, Svájc, Németország, Olaszország, Svédország, Spanyolország, Franciaország Hollandia, Németország, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália
Ecuador és Kolumbia
Spanyolország
Spanyolország, Hollandia
107
Pakisztán
Spanyolország
Szerbia
Németország
Spanyolország, Írország, Lengyelország, Belgium, Franciaország, Svédország, Görögország Németország, Luxemburg, Svédország
Koszovó
Németország
Németország, Ausztria, Svédország, Norvégia, Magyarország
72
Szerbia
Svédország
Svédország, Németország
79
46 43 72
41 42
59 87
Célország(ok)
Szervező ország
Részt vevő államok (ahol visszatérő személyek találhatók)
Visszatérő személyek száma
Nigéria
Ausztria
Ausztria, Görögország, Németország, Norvégia, Bulgária, Franciaország, Románia, Hollandia
50
Örményország és Grúzia
Ausztria
Ausztria, Svájc, Franciaország, Lengyelország, Spanyolország, Németország
45
* Leszállási engedély hiányában a Gambiába tartó, visszatérésre szolgáló közös légi járatot az utolsó pillanatban törölték.
D. melléklet – A 2012. évi közös műveletekhez kapcsolódó tevékenységek összehasonlító elemzése Tengeri határok 2012-ben összesen hét közös tengeri művelet és hét testre szabott kísérleti projekt végrehajtására került sor, amelyek célja az interoperabilitás, valamint az illegális migrációs jelenségekkel és határokon átnyúló bűnözéssel szembeni rugalmas fellépés előmozdítása, továbbá az európai partiőrség-hálózat (EPN) előre meghatározott területein a nemzeti járőrtevékenység koordinálása volt. 2012-ben a tengeri műveletek terén a műveleti napok száma 2011-hez viszonyítva kissé, 5%-kal csökkent (2012-ben 1941/2011-ben 2060). Az előző évvel összehasonlítva általánosságban figyelembe kell venni, hogy 2011-ben meghatározó volt az észak-afrikai forradalmakkal elindult migrációs válság, amelyhez megerősített operatív válságkezelési csomagra volt szükség. A közös tengeri műveletekben részt vevő uniós tagállamok/schengeni társult országok száma szinte ugyanannyi maradt, mint 2011-ben (2012-ben 28/2011-ben 27). A tengeri műveletekben 2012-ben öt harmadik ország is részt vett (2011-ben három). Az operatív tevékenységek finanszírozása tekintetében a 2012. évi költségvetés jelentősen, 48%-kal, 24 965 000 EUR-ra csökkent (2011: 48 322 500 EUR). A költségvetésben tapasztalható különbséget a 2011. évi költségvetés-módosításra tekintettel kell figyelembe venni, amelynek célja a migránsok tömeges, az észak-afrikai instabilitásból eredő beáramlásával szembeni operatív fellépés. A részt vevő tagállamok kiegészítő tevékenységeinek társfinanszírozására biztosított költségvetés jelentősen, 63%-ra emelkedett (2011: 50%). Tekintettel az alacsonyabb költségvetésre, valamint a migrációs nyomás csökkenésére, az alkalmazott műszaki eszközök aránya az előző évhez viszonyítva korlátozott volt (2012-ben 32 694/2011-ben 44 065 járőróra). Csökkent a kiküldött szakértők száma (324/530), ami egyben 23%-kal kevesebb embernapot is jelentett (17 196/22 590). A szakértők egyszeri kiküldetésének átlagos időtartama 2012-ben 39 nap volt (2011-ben 43 nap). Ezenkívül a közös tengeri műveletek során 1295 személyzeti tagot vetettek be (2011: 1644), akiknek a munkája 40 255 embernapot jelentett (2011: 63,571). 2012-ben a közös tengeri műveletek során összesen 18 064 (megközelítőleg naponta 49) bevándorlót fogtak el. Ez 2011-hez képest jelentős csökkenés (60 605 (megközelítőleg naponta 168) bevándorló). Hangsúlyozni kell azonban, hogy 2011-ben az illegális bevándorlók magas számát a kivételes migrációs nyomás eredményezte, különösen a Földközi-tenger középső és nyugati részén. Ezenkívül a közös tengeri műveletek során 258, az illegális határátlépéshez történő segítségnyújtással gyanúsított személyt fogtak el (2011: 327). A migrációs áramlás jelentős növekedését figyelték meg továbbá az EPN-Indalo közös művelet során (a migránsok összlétszámának 95%-os, a kiskorúak, valamint a többségükben terhességük előrehaladott szakaszában lévő nők számának 300%-os emelkedése). A 2012. évi Poseidon közös tengeri művelet tekintetében a migrációs áramlás 2012 augusztusában bekövetkezett áthelyeződése a görög-török szárazföldi határról a tengeri határokra 2012 harmadik és negyedik negyedévében jelentősen befolyásolta az illegális bevándorlók számát. A tengeren bajba került emberek megmentése a közös tengeri műveletek során a kiemelt kulcsfontosságú tényezők egyike volt. Az EPN-Hermes közös művelet során például 46 kutatási és mentési ügy keretében 3391 migránst sikerült kimenteni. 2012-ben az összes tengeri műveletben 169 kutatási és mentési ügy keretében 5757 bajba jutott migránst sikerült megmenteni. Ez azt jelenti, hogy a Frontex által koordinált eszközök naponta átlagosan megközelítőleg 16 ember megmentését szolgálták. A tengeri közös műveletek során a határokon átnyúló bűnözés néhány más típusát is felderítették. Ezenkívül 382 kábítószer-csempészéssel gyanúsítható személyt fogtak el. A lefoglalt kábítószer mennyisége elérte a 46 tonnát, értéke pedig a 72,6 millió EUR-t. Ennek túlnyomó része hasis volt: közel 44 tonna, 68 millió EUR értékű kábítószer. Kisebb mennyiségben előfordult továbbá kannabisz, heroin és kokain: összesen 2 tonna, amelynek értéke elérte az 5 millió EUR-t. A kábítószer nagy részét a Földközi-tenger nyugati térségében foglalták le. Emellett a Poseidon közös tengeri műveletben, az EPN-Indalo közös műveletben, az EPN-Minerva közös műveletben és a tengeri kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös műveletben 38 cigaretta/dohánycsempészeti esetet derítettek fel. A lefoglalt 2,4 millió doboz cigaretta-csempészáru értéke elérte az 5,6 millió EUR-t.
Szárazföldi határok 2012-ben a külső szárazföldi határokon folytatott tevékenységek intenzitása megközelítőleg a 2011. évi szinthez hasonló volt; 2011-hez hasonlóan hét közös tevékenységre került sor. A tevékenységek súlypontja a görög-török és a bolgár-török szárazföldi határokra helyeződött, ahol a 2011. évi Poseidon szárazföldi közös művelet kiterjesztése és a 2012. évi Poseidon szárazföldi közös művelet végrehajtása folyamatosan egész évben tartott. E műveletek középpontjában a zöld határ őrzése és a kikérdezési tevékenységek álltak, miközben a vonatkozó határátkelőhelyeken a határellenőrzések és az illegális határátlépők felderítése a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2012. évi közös művelet keretében történt. Ennek eredményeként javult a kiküldések tervezése és koordinációja, valamint jobb lett a tagállami erőforrások kihasználása. Az „Aspida” (Shield) művelet keretében a görög-török határon további görög rendőrtisztek tömeges kiküldése gyakorlatilag 2012. augusztus 5-én kezdődött, ahol ideiglenes fogvatartási helyként széles körben táborokat használtak. A török hatóságok a határ török oldalán a térség megfigyeléséhez pótlólagos műszaki eszközöket és munkaerőt alkalmaztak. Ennek köszönhetően a tagállamok által biztosított, a 2012 decembere és októbere közötti időszakra tervezett kiküldések ideiglenesen csökkentek. E tekintetben hangsúlyozni kell (a határőröket/eszközöket rendelkezésre bocsátó) tagállamok rugalmas hozzáállását és készségét. A felfüggesztett kiküldetések egy részét a Poseidon tengeri közös műveletekre csoportosították át, másik része készenlétben maradt, hogy az Aspida művelet befejeződése, illetve az abban rejlő elrettentő hatás esetleges kimerülése esetén azonnal a 2012. évi Poseidon szárazföldi közös művelet megerősítésére szolgálhasson. A fogadó tagállamok/schengeni társult országok száma a 2011. évi 11-ről 2012-ben 12-re emelkedett, miközben a részt vevő tagállamok/schengeni társult országok száma kissé csökkent (2012-ben 27; 2011-ben 28). A műveleti napok száma (849) ugyanakkor a Jupiter 2012 közös művelet és a Neptune 2012 közös művelet második szakaszának törlése miatt ugyanazon a szinten maradt (2011-ben 843).
A kiküldött szakértők teljes létszáma jelentősen csökkent (a 2011. évi 1704-ről 2012-ben 1303-ra). Ezt a csökkenést a 2012. évi Poseidon szárazföldi közös művelet keretében a kiküldések második félévben történő részleges csökkentése okozta. A 2012. évi tevékenységek végrehajtására szolgáló költségvetés kissé emelkedett (2012-ben 10 420 000 EUR/2011-ben 10 188 000 EUR). A 2010–2013 közötti időszakra vonatkozóan a kapcsolattartó pontokkal kapcsolatos többéves program a harmadik országokkal folytatott együttműködés továbbfejlesztésére (tapasztalatszerzésre és a bevált gyakorlatok összegyűjtésére megfigyelők kiküldése) szolgáló platformként működött. Ezenkívül a program más, ugyanazon műveleti területeken indított regionális műveletek végrehajtását is támogatta, és lehetővé tette az illegális bevándorlás által érintett határszakaszok megerősítését. A külső határokon folyó közös műveletekben való részvétel iránt érdeklődő harmadik országok száma továbbra is magas, elérte a nyolcat (2011-ben kilenc volt). Harmadik országok továbbá a „Koordinációs pontok 2012” projektben fogadó tagállamként való részvételi szándékuknak is hangot adtak.
Légi határok A légi határoknál végzett közös műveletekhez kapcsolódó műveleti napok számának a 2011-hez viszonyított 13,3%-os növekedésével (2012-ben 3654/2011-ben 3226) intenzívebbé vált az EU külső légi határain folytatott operatív tevékenység. A kiküldött tisztviselők száma (298/319) 6,6%-kal alacsonyabb volt, de a kiküldetések időtartama, különösen a kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet esetében meghosszabbodott. A részt vevő tagállamok/schengeni társult országok száma továbbra is nagyon magas volt (29/30), továbbá a közös műveletekben 9 harmadik ország is részt vett. Az év egészét tekintve a légi határok ágazatának költségvetése 2 450 000 EUR-ra csökkent (2011-ben 2 870 000 EUR volt), amely a tevékenységek különösen a Szíriából érkező migrációs áramlások kezelésével összefüggésben felmerülő költségeinek fedezésére szolgált. A légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet során az Interpol két arab nyelvtudással rendelkező tisztviselőjének kiküldésével az „SLTD utazókészletnek” (ellopott és elveszett úti okmányok) a bukaresti repülőtéren történő összehangolt műveleti fellépés biztosítására szolgáló alkalmazásával még szorosabbá vált az Interpollal folytatott együttműködés. A Pulsar többéves program kockázatelemzésen alapuló szemlélet keretében strukturált, dinamikus és rugalmas módon fogja össze a légi határokon zajló közös műveletek egészét és több kísérleti projektet. Az új elemek egyike volt a Flexi Force kísérleti projekt. Fő célja az ajánlott intézkedések végrehajtása, amely a változó hírszerzési mutatóknak megfelelően lehetővé teszi a különböző operatív modulok gyors kiigazítását/módosítását, fokozva ezáltal az információs/reagálási rendszer szinergiáit. A Flexi Force mechanizmus célja, hogy az illegális bevándorlás és a bűnözői hálózatok eredményes befolyásolása érdekében 10 munkanapon belül lehetővé tegye a közös tevékenység elindítását, ami még ennél is rövidebb kiküldések és átcsoportosítások számára nyitja meg a lehetőséget (a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokságon zajlott közös művelet légi moduljának végrehajtása során a rekord kevesebb mint egy nap volt) azzal a céllal, hogy az Európai Unió repülőterein javuljon a határellenőrzések eredményessége. A mechanizmus a harmadik országokkal, az uniós ügynökségekkel és a nemzetközi szervezetekkel folytatott operatív együttműködést is előmozdította. A Flexi Force kísérleti projekt alatt 2012. április 18. és július 4. között különböző tagállami repülőtereken és Ukrajnában három operatív modul végrehajtására került sor: Hubble modul, amely a harmadik országok magas kockázatot jelentő központi repülőtereiről érkező illegális migrációs áramlások ra összpontosít, 2. vízumintegrációs modul, amely a vízumokkal kapcsolatos problémákra összpontosít, 3. labdarúgó Európa-bajnokság 2012 közös művelet légi modul, amely a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság alatt a határbiztonsági intézkedések megerősítésében a lengyel és az ukrán repülőtéri határőrizeti hatóságok számára nyújt támogatást. A Flexi Force végrehajtásában összesen 24 tagállam és 7 Unión kívüli ország vett részt 107 tiszt kiküldésével vagy átcsoportosításával, összesen 1020 eseményben. 1.
A légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2012. évi közös műveletben az Európai Unión belüli és kívüli különböző repülőtereken a tagállamok és a schengeni társult országok 189 kiküldött szakértővel vettek részt. A kapcsolattartó pontok állandó rendszerének létrehozásával mindez hozzájárult az Európai Unió külső határain az integrált határigazgatás fokozásához és az operatív koordináció növeléséhez. Moldova és Ukrajna, valamint a nyugatbalkáni országok ( a MARRI regionális központtal való szoros együttműködés alapján) az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében főbb repülőtereiken uniós tisztek megfigyelőként történő fogadásával és tisztjeik uniós repülőterekre történő kiküldésével szintén csatlakoztak a légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelethez.
Visszatérési tevékenységek 2012-ben a közös visszatérési műveletek szintje stabil maradt. A visszatérő személyek száma kissé emelkedett, és elérte a 2110-et (2011: 2059). A közös visszatérési műveletek végrehajtása elvileg a fennálló kapacitások megosztásának elképzelését követi, és azon alapul, hogy a tagállamok készek-e e műveletek megszervezésére. Norvégia szervező országként 2012-ben első alkalommal vett részt egy Nigériába történő közös visszatérési műveletben. A visszatéréssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó közös kapcsolattartó pontok hálózata 2012-ben előnyösnek bizonyult, mivel a közös visszatérési műveletekre vonatkozó gyors kommunikáció és a visszatéréssel kapcsolatos információk cseréje tekintetében hozzáadott értéket teremtett. A hálózatot a visszatéréssel kapcsolatos különböző témakörökben a tagállamok közötti különböző lekérdezésekre is használták. A Frontex a tagállamok számára történő szükséges operatív támogatás nyújtása és a segítségnyújtás iránti igényük strukturálása céljából a közös visszatérési műveletek tervezésének és végrehajtásának javítására szolgáló új, átlátható eszközt, egy „gördülő operatív tervet” dolgozott ki, amelyet az Igazgatótanács elfogadott. A közös visszatérési műveletek elfogadottságának és megértésének fokozása érdekében 2012-ben erősödött a harmadik országok hatóságaival folytatott együttműködés. Az Attica projekt 15 tagállam/schengeni társult ország és a holland bevándorlási hivatal tolmácsainak részvételével 2012-ben egész éven zajlott. A projekt fő célkitűzése Görögország támogatása a visszaküldési kapacitás kiépítésében, például a visszatérésre szolgáló nemzeti légi járatok megszervezésében, a kísérők képzésében, az úti okmányok megszerzésében történő segítségnyújtással, valamint a felderített illegális migránsok állampolgárságának megállapításához (átvilágításhoz) képzett interjúkészítő szakértői egység felállításában. 2012 folyamán az átvilágítást végző görög koordinátorok a görög-török szárazföldi határokon átvették az átvilágítási tevékenységek tervezésének és végrehajtásának vezetését. Az elfogott illegális migránsok alacsony számának és a képzett görög átvilágítási szakértői kapacitás emelkedésének köszönhetően a tagállamok kiküldött átvilágítási szakértőinek száma csökkent. Ezenkívül Málta segítséget kapott az azonosítások lefolytatása és a visszautasított menedékkérők úti okmányainak megszerzése terén a harmadik országbeli delegációkkal való együttműködéshez.
E. melléklet – A 2012. évi főbb kutatási és fejlesztési projektek felsorolása Határellenőrzési program Személyazonosság-ellenőrzés (a Dognose 2011 részleges folytatása) A projekt az okmányhamisítás és a személyazonossággal való visszaélés technológiáira és módszereire, valamint a határátkelőhelyeken tanúsított megtévesztő magatartásra összpontosított. A cél az első vonalban dolgozó határőröknek történő segítségnyújtás, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben megfogalmazott belépési kritériumok alkalmazásakor: az okmányok eredetiségének ellenőrzése, az okmánybirtokos személyazonosságának és az utazás céljának ellenőrzése, valamint az addig nem ismert potenciális fenyegetettségek egyéni kockázati szintjének értékelése terén.
Előzetes utasinformáció Az előzetes utasinformációra vonatkozó projekt célja az API-rendszerek bevezetése terén az EU-ban tapasztalható hiányosságok megszüntetésében történő segítségnyújtás, mégpedig azáltal, hogy megoldásokat biztosítanak a 2011-ben elvégzett kutatásban felismert fő akadályokra.
Egy API induló eszközkészlet kidolgozása az ilyen rendszerrel jelenleg még nem rendelkező tagállamok részére,
A döntéshozók támogatása az API-politika kidolgozásában.
Automatizált határátlépési rendszerek (ABC) és biometrikus adatok Ez egy 2011-ben létrejött projekt (az operatív és műszaki bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások) második szakaszát jelentette, amelynek célja e dokumentumok különböző területekre való kiterjesztése, ahol a tagállamok már végrehajtják, illetve végre fogják hajtani a megoldásokat (pl. harmadik országok állampolgáraira vonatkozó ABC), vagy pedig az Európai Bizottság kezdeményez jogalkotási javaslatot (pl. a regisztrált utazási programmal összefüggésben).
Vízuminformációs Rendszer (VIS) A Vízuminformációs Rendszert a határőrségeken 2011 októberében vezették be. A projekt a nemzeti VIS-projektvezetőket és a rendszer bevezetésével megbízott határőr tisztviselőket fogta össze annak érdekében, hogy megállapodjanak a fő kihívásokról, azonosítsák/dolgozzák ki a VIS végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatok iránymutatásait és az operatív körülmények közötti gyakorlati alkalmazásukat, és értékeljék a képzési igényeket.
Kutatási és fejlesztési (K+F) fórum A K+F fórum platformot kínál a tagállamoknak a meglévő hézagok megvitatására, fő célkitűzése pedig azon területek azonosítása, ahol a bevált gyakorlatok és iránymutatások kidolgozása, illetve a jobb tájékoztatás betöltheti vagy segíthet betölteni a meglévő hézagokat. Két kulcsfontosságú területet azonosítottak: a szárazföldi határokon alkalmazott gyakorlatokat és az ismert tudásbeli hiányosságokat.
Határőrizeti program All Eyes légi, földi és tengeri felügyelet – érzékelők és platformok Ez a projekt a távérzékelési és -felderítési technológiákkal kapcsolatos (2010-es és 2011-es) projektek folytatása volt, és a határőrizeti érzékelők, platformok, adatfúziók és integrált rendszermegoldások legújabb fejlesztéseit ölelte fel. A fő célkitűzés a költséghatékonyabb és műveleti szempontból hatékonyabb megoldások azonosítása volt a légi határőrizet számára, különös tekintettel az opcionálisan pilóta által irányított vezető nélküli légi járművekre, amelyeket a jövőben (a jogszabály megszületését követően) fel lehetne használni a Frontex (tengeri és szárazföldi) közös műveleteiben. Ezt a szárazföldi határőrizet legújabb és leghatékonyabb technológiáinak terepen történő gyakorlati tesztelése, valamint az értékelés követte.
Hírszerzés és kommunikáció 2012-ben a tagállamok és/vagy a Frontex információszerzési és -kezelési kapacitásainak továbbfejlesztését állították középpontba. Az előirányzott tevékenységek kifejezetten az EUROSUR továbbfejlesztését és a BorderTechNet, a határbiztonsággal kapcsolatos kutatás és technológiák információ-megosztási platformja létrehozását célozták.
F. melléklet – Az alapvető jogok terén elért eredményekről szóló 2012. évi jelentés Bevezetés A Frontex Igazgatótanácsa 2010. november 25-én határozott arról, hogy a Frontex központja számára a Frontex gyakorlati alapjogi stratégiájának kidolgozásához technikai tanácsadást és szakértelmet biztosító szövegező bizottságot hoz létre. A bizottság a tagállamok, szakosodott szervezetek és ügynökségek* által kinevezett szakértőkből állt, és munkájuk eredményeképpen született meg a Frontex – az Igazgatótanács által 2011 márciusában jóváhagyott – alapjogi stratégiája. * Ausztria, Belgium, Finnország, Németország, Hollandia, Portugália, Spanyolország; Európai Bizottság, EASO, FRA, IOM és UNHCR.
Az alapjogi stratégia végrehajtásához fő eszközként a később kidolgozott cselekvési terv szolgált. Ez a cselekvési terv számos, már folyamatban lévő fellépést tartalmazott, amelyeket az alapjogi stratégia célkitűzéseinek integrációja érdekében kiigazítottak vagy felülvizsgáltak, valamint magában foglalta a Frontex-rendelet** módosításainak vonatkozó új rendelkezéseit, amelyek egy része a korábban jóváhagyott stratégiából (azaz a konzultatív fórum létrehozásából) származott. ** A 2011. október 25-i 1168/2011/EU rendelet (HL L 304., 2011.11.22., 1. o.).
Mind az alapjogi stratégia, mind pedig a cselekvési terv [(37) bekezdés és 18. intézkedés] hivatkozik az alapjogokra vonatkozó éves eredményjelentésre, amelynek célja az alapjogok terén elért eredmények nyomon követése, és amelyet elfogadásra az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, és közzé kell tenni. Mivel a cselekvési terv 2011 novemberében elfogadásra került, a jelenlegi első éves eredményjelentés a 2012. januártól decemberig terjedő időszakot öleli fel. E jelentés öt fő részből áll: 1. 2. 3. 4. 5.
a módosított jogi felhatalmazás, nevezetesen a Frontex-rendelet 26a. cikkének végrehajtására irányuló intézkedések; az operatív területeken végrehajtott intézkedések; a kapacitásépítés területén végrehajtott intézkedések; a harmadik országokkal való együttműködéssel kapcsolatos intézkedések; egyéb intézkedések.
E jelentés alapján a konzultatív fórummal és az alapjogi tiszttel való konzultációkat követően az Igazgatótanácsnak felül kell vizsgálnia az alapjogi stratégiát.
I. A 26a. cikk végrehajtása: A konzultatív fórum létrehozása és az alapjogi tisztviselő kijelölése A konzultatív fórum és az alapjogi tisztviselő képezi az alapvető jogok középpontba helyezésére és tiszteletben tartására szolgáló ügynökségi eszköztár két fő eszközét az Ügynökség valamennyi tevékenységében. Eltérő szerepük és funkciójuk ellenére kulcsszerepet játszanak a Frontexrendelet alapvető jogokkal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásában és az alapjogi stratégia célkitűzéseinek elérésében.
a) A konzultatív fórum létrehozása A konzultatív fórum feladata az ügyvezető igazgató és az Igazgatótanács támogatása az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben, és konzultálni kell vele a Frontex alapjogi stratégiájával, magatartási kódexével, valamint az egységes alaptanterv továbbfejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatban. A konzultatív fórum létrehozására vonatkozó határozatok előkészítése érdekében 2012. február 8-án a Frontex Igazgatótanácsa határozott a szövegező bizottság létrehozásáról. A szövegező bizottság több tagállam*, valamint az EASO, a FRA és a UNHCR képviselőiből áll. Ez utóbbit a módosított Frontex-rendelettel összhangban a konzultatív fórumba tagként kell meghívni. * Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és az Európai Bizottság
A szövegező bizottság munkájának középpontjában főként a konzultatív fórumba tagként meghívandó szervezetek, a részvételben érdekelt civil társadalmi szervezetekre vonatkozó kritériumok és kiválasztási eljárás, valamint a konzultatív fórum által az információátadás tekintetében alkalmazott munkamódszerek és módozatok meghatározása állt. A konzultatív fórum összetételét az a feltételezés határozta meg, hogy annak egy olyan hatékony és operatív szervnek kell lennie, amely alapjogi kérdésekben támogatást nyújt és strukturális tanácsokat ad a Frontex Igazgatótanácsa és ügyvezető igazgatója számára, továbbá stratégiai javaslatokat tesz és információkat nyújt azzal kapcsolatban, hogy a Frontex különböző tevékenységei során strukturálisan hogyan javíthatja az alapvető jogok tiszteletben tartását. Miközben az Igazgatótanács május 23-i határozatával közvetlenül hat szakosodott szervezetet (nemzetközi szervezeteket és uniós ügynökségeket) hívott meg, a szövegező bizottság egy májusban közzétett, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó nyílt felhívást követően júliusban további kilenc civil társadalmi szervezetet választott ki. A szövegező bizottság egy tartaléklistát is összeállított, és felsorolta azokat a szervezeteket, amelyeket meghatározott napirendi pontok tárgyalásakor esetenként szakértőként fel lehet kérni. A civil társadalmi szervezetek kiválasztása a pályázati dokumentumokban és a vonatkozó igazgatótanácsi határozatban részletesen meghatározott jogosultsági és kiválasztási kritériumokon alapult. A konzultatív fórum munkájának hatékonyabbá tétele érdekében fontos volt a tagok számának korlátozása, ezért a szövegező bizottság a kiválasztás során azokat az európai/nemzetközi téren aktív civil társadalmi szervezeteket részesítette előnyben, amelyek ideális esetben maguk is több szervezetet tudnak képviselni (ernyőszervezetek). Ezáltal, valamint a 2012. május 23-i és szeptember 27-i igazgatótanácsi határozatnak megfelelően a Frontex konzultatív fórumának tagjai a következők:
Amnesty International Európai Intézmények Irodája,
Caritas Europa,
Egyházak Európai Migránsokkal foglalkozó Bizottsága,
Európa Tanács,
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal,
Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa,
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottság,
Jogászok Nemzetközi Bizottsága,
Nemzetközi Migrációs Szervezet,
Jezsuita Menekültügyi Szolgálat,
EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala,
Okmányokkal nem rendelkező migránsokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködési platform
a Vöröskereszt európai uniós irodája,
az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága.
A konzultatív fórum számára történő információátadás munkamódszereit és részletes szabályait a konzultatív fórum tagjai a 2012. szeptember 5-i előzetes ülésen vitatták meg, és azokat a tagok hozzászólásait követően a Frontex Igazgatótanácsa 2012. szeptember 27-én fogadta el. A konzultatív fórum munkáját hivatalosan a 2012. október 16-i varsói alakuló ülést követően kezdte meg, amelyen részt vettek az Európai Bizottság (Igazságügyi Főigazgatóság) és az Európai Parlament képviselői is, és amelyen a konzutatív fórum megválasztotta az elnököt és a társelnököt (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, illetve a Jezsuita Menekültügyi Szolgálat).
b) Az alapjogi tisztviselő kijelölése A Frontex-rendelet 26a. cikkének (3) bekezdése szerint az alapjogi tisztviselőt az Igazgatótanács jelöli ki annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Frontex valamennyi tevékenységében az alapvető jogok figyelemmel kísérésére vonatkozó mechanizmushoz. Az alapjogi tisztviselő a Frontexben független pozíciót tölt be, és közvetlenül az Igazgatótanácsnak tesz jelentést. Az alapjogi tisztviselő továbbá a konzultatív fórumnak, valamint a Frontex őt kinevező ügyvezető igazgatójának is rendszeresen jelentést tesz. A fent említett szövegező bizottság elkészítette az alapjogi tisztviselő kijelöléséhez vezető vonatkozó dokumentumokat is. A szövegező bizottság a Frontex-rendeletnek megfelelően különös hangsúlyt helyezett az alapjogi tisztviselő feladatainak tisztázására, valamint a munkaerő-felvételi eljárás jogosultsági és kiválasztási kritériumaira, köztük a kiválasztási eljárás bizonyos sajátosságaira. A munkaerő-felvételt végző kiválasztó testületben a Frontex Igazgatótanácsának két megfigyelője, valamint az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy teljes jogú tagja és a Frontex személyzetének tagjai vettek részt. A választótestület három megfelelő pályázatot tartalmazó listára tett javaslatot, amelyet az Igazgatótanács szeptember 26-i ülésén terjesztettek elő, és amelynek alapján az egyik jelöltet az Igazgatótanács alapjogi tisztviselőnek kijelölte, a másik kettőt pedig tartaléklistára tette.
Ennek eredményeképpen az ügyvezető igazgató kinevezte a kijelölt pályázót, Inmaculada Arnaezt, aki 2012. december 17-én foglalta el hivatalát.
II. Műveletek Mivel a Frontex által koordinált operatív tevékenységek az alapvető jogok tekintetében nagyobb figyelmet keltettek, a Frontex által végzett munka e része nagyobb hangsúlyt kapott mind a stratégiában, mind pedig a Frontex-rendeletben.
a) Közös műveletek 1. Alapvető jogok az operatív tervekben A Frontex tevékenységében részt vevő valamennyi személyre vonatkozó magatartási kódexet az alapvető jogok tiszteletben tartására és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó különleges záradékokkal az Igazgatótanács 2011 márciusában fogadta el, amely a standard operatív terv elválaszthatatlan részét képezi. Ezenkívül 2012-ben a standard operatív terv e területen megerősítette a szövegezést, és beszúrt egy bekezdést „a Frontex tevékenységeiben az alapvető jogokról”, amely az alapvető jogokkal összefüggésben meghatározza a „Frontex kötelezettségeit” és „a Frontex tevékenységében részt vevő valamennyi személy kötelezettségeit”. Ezenkívül júliusban megszületett az eligazításra/beszámolásra vonatkozó, többek között az alapvető jogokkal kapcsolatos bekezdést is tartalmazó standard terv, amely szintén az operatív terv részét képezi. Az operatív terv mellékletét képező „Súlyos események jelentése” jelentési folyamatot az alapvető jogok feltételezett megsértésével kapcsolatos fennálló jelentési kötelezettségekhez igazították, és a súlyos események jelentésének katalógusát ennek megfelelően módosították.
2. A Frontex közös műveletekkel és kísérleti projektekkel kapcsolatos tevékenységeiben az alapvető jogok tiszteletben tartásának érdekében standard operatív eljárás elfogadása. Az operatív tevékenységek során az alapvető jogok esetleges megsértésére vonatkozó jelentési mechanizmus létrehozása, valamint a Frontexrendelet 3. cikkében meghatározott kötelezettség tekintetében – a Frontex megfelelő fellépésének biztosítása érdekében – standard operatív eljárást dolgoztak ki az alapvető jogok feltételezett megsértésére vonatkozóan. A tényekre vonatkozó információk operatív egységek által történő összegyűjtését, a Frontex jogi ügyekkel foglalkozó egységének jogi értékelését, valamint az alapjogi tisztviselő értékelését követően a standard operatív terv utolsó szakaszában az alapvető jogok súlyos vagy állandó megsértése esetén a közös művelet felfüggesztésére vagy lezárására vonatkozó javaslatot nyújtanak be az ügyvezető igazgató felé. A standard operatív terv elfogadására 2012 júliusában került sor, és első felülvizsgálata a gyakorlati végrehajtás alapján kapott visszajelzést és az alapjogi tisztviselőtől kapott tájékoztatást követően 2013 első felére várható.
3. Közös visszatérési műveletek A közös visszatérési műveletekre vonatkozó magatartási kódex tervezete, amely a visszatoloncolás nyomon követésének aspektusát is tartalmazza, 2012-ben született meg, amelyet előzetes észrevételek megtétele céljából a konzultatív fórum számára 2013 januárjában nyújtottak be. A tagállamok visszatérési szakértői számára történő ismertetését követően a Frontex Igazgatótanácsa várhatóan 2013 első felében fogadja el a kódexet.
4. A partnerszervezetek részvétele az operatív tevékenységekben 2011 óta az uniós ügynökségek és a nemzetközi szervezetek, mint például az Alapjogi Ügynökség (FRA), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) részt vettek a Frontex által szervezett közös műveletekbe (például az EPN Minerva közös művelet és a Pulsar Program Vega) történő kiküldést megelőző eligazításban. Az Alapjogi Ügynökség 2010–2011. évi munkaprogramjában szerepelt az alapvető jogok helyzetével és az EU külső határainál a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni bánásmóddal foglalkozó projekt. Következésképpen és az Alapjogi Ügynökség számára a betekintés és a műveletekkel megbízott tisztekkel történő beszélgetés lehetőségének biztosítása érdekében az Alapjogi Ügynökség személyzetének tagjai a Poseidon tengeri közös műveletben és az EPN Indalo közös műveletben megfigyelték a Frontex által koordinált tengeri őrjáratokat. Az általuk készített interjúk eredményeit az európai határokra érkező illegális migránsokkal szembeni bánásmódra vonatkozó tanulmányban fogják összegezni.
b) Kockázatelemzés Az alapvető jogokkal kapcsolatos szempontok, például a menedékjog iránti kérelmek (UNHCR adatok), az emberkereskedelem és a származási országokban kialakult helyzet figyelembevételével adatgyűjtésre és -elemzésre került sor. Megjelent az emberkereskedelem áldozatainak profiljával foglalkozó frissített kézikönyv. 2012-ben a közös műveletek elindításakor a kikérdezésre vonatkozó képzés során a kiküldésre került kikérdező szakértők utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy hogyan járjanak el a nemzetközi védelmet kérő személyekkel és a védelemre vagy különleges gondozásra szoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő egyénekkel és csoportokkal szemben. Ezenkívül a közös műveletekben részt vevő kiküldött határőrök megkapják a munkájukhoz szükséges friss analitikai eredményeket. Az UNHCR Frontexszel kapcsolatot tartó összekötő tisztjével rendszeres megbeszélésekre került sor, amelynek célja az analitikai eredményekre és az alapvető jogokkal kapcsolatosan megemlítendő szempontokra vonatkozó nézetek cseréje, valamint adott esetben a jövőbeni közös munka megtervezése volt.
III. Kapacitásépítés A kapacitásépítési tevékenységekben, különösen a képzésben, miközben számos termék, többek között az alapvető jogokra szakosodott szekciók kidolgozására került sor, minden főbb partner, például az Alapjogi Ügynökség, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és mások strukturálisan és aktívan részt vettek.
a) Az egységes alaptanterv naprakésszé tétele A 2012. évi egységes alaptanterv frissítése során számos új, alapvető jogokkal kapcsolatos témával bővült; az új tartalmat a tagállamokban/schengeni társult országokban és kilenc partnerországban vezették be.
b) Alapjogi képzési kézikönyv kidolgozása A határőrök oktatóinak szóló alapjogi kézikönyvet 2012-ben dolgozták ki, amelynek véglegesítésére, valamint kiadására 2013-ban kerül sor. A kézikönyvet nemzeti nyelvekre le fogják fordítani, és alkalmazása 2013-ban várható. E kézikönyv kidolgozása során számos uniós ügynökséggel és szervezettel (FRA, EMTH, IOM, ODIHR, OHCHR és UNHCR) rendszeres konzultációk folytak.
c) Az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, határőröknek szóló kézikönyv véglegesítése Az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, oktatóknak szóló kézikönyv véglegesítésére és kiadására 2012-ben került sor. A kézikönyvet 14 uniós nyelvre fordították le, és a nemzeti tanfolyamok 15 tagállamban történő megvalósításához 25 nemzeti oktatót képeztek ki, és igazolták képesítésüket. Az emberkereskedelem áldozatainak profiljáról szóló 2012. évi kézikönyvet a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, például az UNODC-vel, az UNHCR-rel és az IOM-mal együttműködésben dolgozták ki.
d) Az európai határőrcsapatok alapjogi képzése 2012-ben sor került a szakértői egység profiljainak naprakésszé tételére, amelynek célja az alapjogi képzésre és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó jogosultsági kritériumok bevonása. Ezenkívül kidolgozták az európai határőrcsapatok képzési modulját, amely az alapvető jogok tiszteletben tartásával és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos képzést, valamint az embercsempészet és emberkereskedelem lehetséges áldozataival foglalkozó tájékoztató képzést foglal magában.
e) A Frontex alkalmazottainak alapjogi képzése A Frontex alkalmazottainak alapjogi képzését az FRA-val és az UNHCR-rel együttműködésben dolgozták ki. A pályázati eljárást követően az odaítélésről megszületett a határozat, és a kísérleti képzésre várhatóan áprilisban kerül sor.
f) Etikai és határellenőrzési, valamint a határellenőrzéssel kapcsolatos korrupcióellenes intézkedésekről szóló tanulmányok A tanulmányok közzétételére 2010-ben, illetve 2012-ben került sor.
IV. Külső kapcsolatok harmadik országokkal A Frontex-rendelet hatálybalépését követően 2012-ben valamennyi, a Frontex által hivatalosan kötött (Nigériával, Örményországgal és Törökországgal) vagy kezdeményezett (Azerbajdzsánnal) munkamegállapodást, illetve egyetértési megállapodást az alapvető jogok tiszteletben tartásának elvére vonatkozó külön záradékkal egészítettek ki. A Frontex külső együttműködési tevékenységének keretében 2012-ben a harmadik országbeli partnerek képviselőivel tartott megbeszéléseken és találkozókon megfelelő hangsúlyt kapott a Frontex alapvető jogok tiszteletben tartása és előmozdítása terén játszott szerepe. Az Ügynökség a Frontex harmadik országbeli hatóságokkal folytatott együttműködési tevékenységeinek az EU külkapcsolati politikájával való teljes mértékű, többek között az alapvető jogok tiszteletben tartása tekintetében történő összehangolása érdekében folyamatosan konzultált a Belügyi Főigazgatósággal és az Európai Bizottsággal. A Frontex technikai segítségnyújtási projektek harmadik országokban való kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatos jövőbeli kötelezettségvállalása is megfelelően figyelembe fogja venni az alapvető jogok előmozdítását és tiszteletben tartását.
V. Horizontális kérdések a) A személyes adatok védelme A Frontex a személyes adatok operatív célokból történő feldolgozására irányuló kapacitását felülvizsgált jogi megbízatásával összhangban fejleszti. Az adatvédelmi előírások megfelelő végrehajtása terén a bevált gyakorlatok és a szerzett tapasztalatok megosztása érdekében 2012 októberében a többi IB-ügynökséggel és olyan partnerekkel, mint például az európai adatvédelmi biztos, valamint az Europol és az Eurojust közös felügyelőtestületeinek részvételével munkaértekezletet rendeztek.
b) Emberkereskedelem A Frontex aktívan részt vesz az ebben a témára összpontosító kezdeményezésekben és projektekben, valamint hozzájárult az IB-ügynökségek által kifejtett azon erőfeszítésekhez, amelyek célja az egységesebb fellépés, valamint az emberkereskedelem elleni elkötelezettség, amely az áldozatközpontú megközelítést helyezi előtérbe. A Frontex rendszeresen részt vesz a civil társadalmi szervezetek részvételével rendezett konferenciákon, szemináriumokon és munkaértekezleteken, ahol kiemelt hangsúlyt kap a határellenőrzés és az alapvető jogok védelme.
Következtetések Ahogy e jelentésből kitűnik, a Frontex már jó ideje részt vesz az alapvető jogokkal kapcsolatos fellépések végrehajtásában, és a stratégiából, illetve a rendeletből eredő számos fellépés már ezek hatálybalépése előtt folyamatban volt. Ezenkívül most, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartásának középpontba helyezésére és biztosítására szolgáló ügynökségi eszköztár fő eszközei bevezetésre kerültek, számos fellépés továbbfejlesztésére, finomítására, illetve felülvizsgálatára is sor kerül. 2012-ben különös hangsúlyt kapott a migráció és az alapvető jogok területén aktív civil társadalmi szervezetekkel való hivatalos strukturális együttműködés megkezdése. A következő, 2013-ra vonatkozó eredményjelentés elkészítése a tervek szerint a konzultatív fórum első éves tevékenységi jelentésével és az alapjogi tisztviselő rendszeres tevékenységjelentésével együtt történik.
G. melléklet – A dokumentumokhoz való hozzáférés Bevezetés Ez az 1049/2001/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott jelentés a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakot öleli fel, és az alábbi mellékletben összegzett statisztikai adatokon alapul. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírása szerint az intézmények által létrehozott valamennyi ügynökségnek alkalmaznia kell az e rendeletben meghatározott elveket. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EU tanácsi rendelet 28. cikkével összhangban a Frontexnek a dokumentumokhoz való hozzáférések tárgyában hozzá érkező kérelmek kezelése során alkalmaznia kell az 1049/2001/EK rendeletet. 2006. szeptember 21-én a Frontex Igazgatótanácsa az 1049/2001/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati szabályokat fogadott el. A Frontex a dokumentumokra vonatkozó kérelmeket a Frontex honlapján található „kapcsolatfelvételi űrlapon” vagy közvetlenül a tájékoztatási és átláthatósági részleg postafiókjába érkező e-mailen kapja meg.
A kérelmeket kezelő tájékoztatási és átláthatósági részleg a Frontexen belül konzultál az érintett szakértőkkel és választervezetet készít, amelyet a jogi ügyekkel foglalkozó egység vizsgál felül. A jogi ügyekkel foglalkozó egység által elvégzett felülvizsgálatot követően a választ megküldik a kérelmezőnek.
A Frontex dokumentumaihoz való hozzáférés 2012-ben Az 1049/2001/EU rendelet alapján a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan a Frontex 2012-ben tizenhat kérelmet kapott. Tizenegy kérelem a Frontex harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásait érintette, kettő a Frontex képzési anyagaira, egy a Frontex operatív terveire, egy a Frontex ágazati kapcsolataira, egy pedig a Frontex kockázatkezelési kézikönyvéhez való hozzáférésre vonatkozott. A kérelmezők köre a diákoktól a kutatókon át a nem kormányzati szervezetekig terjedt. A kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést tizenegy kérelmező számára biztosították, négy kérelmező részleges hozzáférést kapott, egy kérelmezőt pedig visszautasítottak. Az egyetlen kérelem visszautasítását az 1049/2001/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „a közérdek védelme tekintetében a közbiztonság” indokolta. Megerősítő kérelmet nem nyújtottak be, és az európai ombudsmannál sem terjesztettek elő panaszt. Az információmegosztás nagyon fontos a Frontex számára; az ügynökség egyik célja, hogy a határigazgatással kapcsolatos tevékenységeiről megbízható tájékoztatást nyújtson minden érdekelt fél, köztük a nagyközönség számára. 5. ábra: Az 1049/2001/EU rendelet 2012. évre vonatkozó alkalmazásával kapcsolatos statisztikai adatok Eredeti kérelmek: 16
Beérkezett eredeti kérelmek
Eredmények: 11
biztosított hozzáférés
4
részleges hozzáférés
1
visszautasított hozzáférés
Megerősítő kérelmek: (–)
beérkezett megerősítő kérelmek
Kivétel alkalmazásával történő visszautasítás: 1
A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja: „A közérdek védelme tekintetében a közbiztonság, a védelmi és katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája”
H. melléklet – 2012. évi előirányzatok Költségvetési tétel (összegek 1000 EURban)
2012. évi eredeti költségv etés
2012. évi módosított költségvet és (n15)
2012. évi módosított Az előirányzatok költségvet átcsoportosítása és (n2)
Rendelkezésre álló előirányzatok
(A)
(B)
(C)
(E)
(D)
1
Átviendő előirányzatok Kötelezettségvállal Kifizetések ások
(F)
(F)/(E)
(G)
Fel nem használt (C2)1
(G)/(E) (H)
(C8)3
Összesen
(I)
(J)=(H)+(I)
(J)/(E)
(K)
2
1. cím
Alkalmazottak
20 550
0
0
239
1%
20 789
20 630
99%
20 422
98%
0
208
208
1%
159
1%
2. cím
Egyéb igazgatási kiadások
10 077
0
0
-1008
-10%
9069
8887
98%
6864
76%
0
2023
2023
22%
182
2%
3. cím
Operatív tevékenységek
54 333
0
4618
769
1%
59 720
59 039
99%
40 106
67%
497
19 029
19 526
33%
184
0%
Rendes költségvetés mindösszesen
84 960
0
4618
0
89 578
88 556
99%
67 392
75%
497
21 260
21 757
24%
525
1%
A 3. cím szerinti előirányzatok bontása 30
Műveletek
42 493
0
4500
948
2%
47 941
47 941
100%
32 568
68%
0
15 450
15 450
32%
0
0%
3000
Szárazföldi határok
5 000
0
800
4733
95%
10 533
10 533
100%
7 284
69%
0
3254
3254
31%
0
0%
3010
Tengeri határok
25 050
0
3700
-3 785
-15%
24 965
24 965
100%
16 707
67%
0
8321
8 321
33%
0
0%
3020
Légi határok
2 200
0
0
250
11%
2450
2450
100%
2 013
82%
0
437
437
18%
0
0%
3050
Visszatérési együttműködés
10 243
0
0
-250
-2%
9993
9993
100%
6564
66%
0
3438
3438
34%
0
0%
310
Kockázatelemzés
1 400
0
0
-175
-13%
1225
1220
100%
629
51%
0
591
591
48%
5
0%
311
Frontex Helyzetelemző Központ
1 050
0
0
555
53%
1605
1225
76%
726
45%
379
499
878
55%
1
0%
320
Képzés
4 000
0
0
425
11%
4425
4425
100%
2 711
61%
0
1732
1732
39%
0
0%
330
Kutatás és fejlesztés 1 032
0
0
48
5%
1080
804
74%
609
56%
118
196
314
29%
158
15%
331
Eurosur program
1 308
0
0
942
72%
2 250
2 250
100%
1 972
88%
0
278
278
12%
0
0%
340
Egyesített erőforrások 1 000
0
0
-408
-41%
592
589
99%
353
60%
0
236
236
40%
3
1%
341
RABIT-kiküldés
0
0
0
250
0%
250
250
100%
241
96%
0
9
9
4%
0
0%
350
Különböző operatív tevékenységek
150
0
118
-158
-105%
110
110
100%
104
95%
0
6
6
5%
0
0%
351
Operatív IT-projektek 1 500
0
0
-1 465
-98%
35
18
51%
0
0%
0
18
18
51%
17
49%
Határőrök Európai Napja
352
400
0
0
-193
-48%
207
207
100%
193
93%
0
14
14
7%
0
0%
1 (E) = (A) + (B) + (C) + (D) 2 Nem automatikus (C2) 3 Automatikus (C8) 4 (K) = (E) – (F) – (H) 5 Alkalmazottak iránti, költségvetést nem érintő igény
I. melléklet – A személyzet egységenkénti bontása 2012. december 31-én 2007
2008
Adminis ztratív assziszt ensek
Egység
Szerződ éses alkalma zottak
Ideiglen es alkalma zottak
Kiren delt nemz eti szaké rtők
Szerződ éses alkalma zottak
2009
Ideiglen es alkalma zottak
Kiren delt nemz eti szaké rtők
Szerződ éses alkalma zottak
2010
Ideiglen es alkalma zottak
Kiren delt nemz eti szaké rtők
2011
Szerződ éses alkalma zottak
Ideiglen es alkalma zottak
Kiren delt nemz eti szaké rtők
Közös műveleti 0 egység
1
8
33
7
12
32
10
19
33
11
23
35
Igazgatási szolgáltatások
7
10
0
20
18
0
26
20
0
33
25
0
3
Humán erőforrás szolgáltatások IKT
2012
Szerződ éses alkalma zottak
Kiren delt nemz eti szaké rtők
Ideiglen es alkalma zottak
Szerződ éses alkalma zottak
Ideiglen es alkalma zottak
Kiren delt nemz eti szaké rtők
11
23
35
11
23
34
26
11
0
28
10
0
6
17
0
6
16
0
Kockázatelemzé 1 s
1
5
12
2
13
17
3
12
14
6
17
18
8
17
18
8
17
203
Ügyvezetői támogatás
0
2
6
3
3
8
3
3
10
5
6
14
4
6
14
5
6
15
5
Pénzügy és beszerzés
1
3
7
0
3
9
0
5
9
0
6
13
0
7
10
0
5
11
0
Képzés
0
1
2
6
2
4
5
2
5
4
3
8
7
3
9
7
3
8
7
Frontex Helyzetelemző 0 Központ
0
1
0
3
1
2
4
6
3
5
11
3
9
11
4
8
11
7
Egyesített erőforrások
0
0
2
3
0
2
3
1
2
4
1
5
5
1
5
5
1
5
4
K+F
0
1
2
4
1
1
3
1
7
2
1
12
2
1
12
1
1
11
2
Jogi ügyek
0
1
1
0
1
2
2
1
3
0
1
3
1
1
3
1
1
2
1
Belső ellenőrzés/Minő 0 ségirányítás
0
1
0
2
1
0
1
2
0
3
2
0
3
2
0
3
2
0
Igazgatóság
0
0
2
0
0
5
0
3
5
1
3
6
1
3
7
2
3
6
2
Összesen
5
17
47
61
44
76
67
60
100
66
79
139
76
85
141
78
84
137
82
J. melléklet – Ideiglenes tisztviselők száma 2012. december 31-én 2011 Funkciócsopor t és fokozat AD 15 AD 13 AD 11 AD 9 AD 7 AD 5 AD összesen AST 10 AST 8 AST 6 AST 4 AST 2 AST összesen ÖSSZESEN
Az uniós költségvetés szerint engedélyezett
2012
Betöltött állások 2011. december 31-én
Az uniós költségvetés szerint engedélyezett
Betöltött állások 2012. december 31-én
Állandó állások
Ideiglenes állások
Állandó állások
Ideiglenes állások
Állandó állások
Ideiglenes állások
Állandó állások
Ideiglenes állások
-
1 6 12 18 3 2 87 8 14 5 56 143
-
1 3 10 4 1 2 86 6 11 4 55 141
-
1 3 9 1 2 3 87 5 10 5 56 143
-
1 4 8 6 2 1 83 6 14 4
K. melléklet – Az általános jelentésben használt mozaikszók ABC ADESVET AFIC API AVATAR BSCF BSRBCC CEAS CEPOL CIRAM COSI EBESZ ED4BG EDF ARA
Automatikus határellenőrzés a lopott járművek felderítésére szolgáló, haladó szintű képzési eszköz Afrika–Frontex Hírszerzési Közösség előzetes utasinformáció valós idejű automatizált virtuális valóságellenőrző szereplő Határ-/parti őrségi együttműködési fórum A balti-tengeri térség határellenőrzési együttműködési hálózata Közös Európai Menekültügyi Rendszer Európai Rendőrakadémia Közös integrált kockázatelemzési modell az EU Tanácsának Belső Biztonsági Állandó Bizottsága Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Határőrök Európai Napja Európai okmányhamisítás éves kockázatelemzése
EDF RAN
Európai okmányhamisítási kockázatelemzési hálózat
54 137
EKSZ Európai Külügyi Szolgálat EMTH Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal EMSA Európai Tengerbiztonsági Ügynökség EPN európai partiőrség-hálózat EUBAM A moldovai–ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió EULEX az Európai Unió jogállamiság-missziója EUROMED Európa és a mediterrán térség közötti partnerség eu-LISA A nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség EUROJUST az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége EUROSUR európai határőrizeti rendszer EUSC az Európai Unió Műholdközpontja FJST Frontex közös támogatócsoportok FRA az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége FRAN Frontex Kockázatelemzési Hálózat IB bel- és igazságügy ICAO Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet IKT információs és kommunikációs technológia IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet JORA közös műveletek jelentéstételi alkalmazása K+F kutatás és fejlesztés MARRI Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezés ODIHR EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala OHCHR Az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (Egyesült Nemzetek Szervezete) OLAF Európai Csalás Elleni Hivatal RABIT gyorsreagálású határvédelmi csapatok SIS Schengeni Információs Rendszer UNHCR az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága UNODC az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala VIS Vízuminformációs Rendszer
