Péceli Egyházközség Hírlevele
4/3/2012
Elektronikus változat
OTTHONUNK AZ EGYHÁZ
ELVÉGEZTETETT! Bálintné Gyöngyi – XII. állomás – Jézus halála.
A legszebb szó a magyar nyelvben számomra nem a ’gomolyfelhő’, vagy a’ lenolaj’ – ahogy Kosztolányi gondolta. Nem is az ’édesanya’ – ahogyan Petőfi vélte. A legszebb szó az, amely a legnagyobb örömöt szerzi. Számomra ez Jézus utolsó szava a kereszten: Elvégeztetett! Ez a szó távlatot nyit! Ez a szó felszabadít a múlt minden terhe, mulasztása alól. Ez a szó teljes amnesztiát kínál. De a szóhoz kép is társul. A látvány szomorú: a haldokló Jézus láttán arra kell gondolnom: az az én helyem, nekem kellene ott lennem. És
még az sem lenne elegendő. Ember emberért nem tehet eleget, még önmagáért sem. Ha egyedül élnék emberként a földön, akkor is isteni személynek kellene meghalnia értem. Ha egyedül lennék? Igen, Jézus nem a mennyiséget nézte. Nem arra gondolt, hogy ha eléri az emberiség száma a néhány milliót, akkor már érdemes meghozni ezt az áldozatot. Jézus és az ő utolsó szava méltó és alkalmas arra, hogy újrakezdésünk startköve és ezután életünk tengelye legyen. Miért a kereszthalál az új élet nyitánya? Ha Isten
a történelem egy későbbi pontján küldte volna el Fiát, kíméletesebb halálnemre számíthatott volna, pl. egy injekcióra. A magyar nyelv azt mondja: FA. Sok más nyelv különbséget tesz az élő fa és a faanyag között. Baum” élő – „Holz” halott fa. „Tree” élő – „Wood” halott fa. Jézus keresztje halott fa volt, faanyag. Ez jelképezi mindnyájunk életét: gyökerétől elszakadt, Isten nélkül élő, hajtástgyümölcsöt nem hozó fák vagyunk önmagunkban.
Faragni talán tudjuk – főként – egymást, gyalulni, festegetni a saját életünket. Isten országába visszagyökerezni és ott örökké élni – ez nem emberi teljesítmény. Jézus nem embert faragni jött, hanem embert ültetni: magára vette földi korlátainkat, az eltaszítottság rémét. Nem csupán bűnös lett, „embermaszatos”. Ő lett a koncentrált bűn. Ezután nekünk ajándékozta az ő igazságát. Meghalt, hogy nekünk életünk legyen: gyökereink, életerőnk, jövőnk. És feltámadt, hogy előttünk járjon!
AZ ANTIÓCHIÁS HÉTVÉGE MARGÓJÁRA Hegyiné Honyek Katalin
Talán sokan hallották azt a félig tréfás, de félig komoly kifejezést, hogy „tenyésztett keresztények”. Azokra mondják, akik kisgyermek koruk óta templomba, hittanra járnak, akikkel otthon imádkoznak a szüleik, nagyszüleik, jó pél-
dát kapnak tőlük. Mi, az egyházközség tagjai, legtöbben így nőt-tünk fel. Belenőttünk a vallásba, a hitbe. De sokkal többen kaptunk ilyen nevelést, mint ahányan most a
templomhoz tartozunk. Hol vannak a többiek? És miért maradtunk meg mi? Figyelek, nyitva tartom a szemem. És azt látom, hogy azok az emberek maradnak meg a hitben, akiket a megszokásnál, a neveltetésnél több köt oda. Azt tapasztalom, hogy a közösség az a kötelék, amelybe kapaszkodva megőrizhetjük az élő hitet. Felnőttek a gyermekeim. A legidősebb 28 éves, a legfiatalabb is már 23. Fiatal felnőttek, akik társaikkal együtt keresik a helyüket az életben. Tanulnak, vagy már dolgoznak, szórakoznak, de mindezeken felül gondolkoznak is. Mérhetetlenül szeretem őket, mint minden anya a sajátjait. Sokat gondolkodom a jövőjükön, imádkozom értük. Drukkolok, hogy azt az utat válasszák, amelyet én a boldogsághoz vezetőnek tartok. Jézus Krisztus követését. Azt gondolom, hogy mindazok, akik a Hírlevelet olvassák, ugyanezt szeretnék a gyermekeiknek. Néhány éve azt vettem észre, hogy a szülői példa, a biztatás, a
sok beszélgetés már nem elég. Férjemmel, Andrással tehetetlennek éreztük magunkat, hiszen tudtuk, hogy erőszakkal nem megyünk semmire. Ekkor találkoztunk az Antióchia közösséggel Tökölön, ahol szívbéli jó barátaink, Krisztusban testvéreink végezték az ezzel járó munkát, ők az ottani háttér szülőpár. Több hétvégét töltöttünk velük, és azt láttuk, hogy a fiatalok számára ez a forma működik. Nincsenek magukra hagyva, kapnak felnőtt segítséget, de nem „osztjuk az észt”, a „bevezetőket”, azaz a hétvégéket végigkísérő, illetve a heti találkozókon elhangzó elmélkedéseket ők mondják egymásnak, a megbeszéléseiket maguk vezetik, azokon mi nem veszünk részt, hogy ne zavarjuk őket, őszintén megoszthassák a gondolataikat. A hétvégék menetrendjét jezsuita atyák dolgozták ki, a komoly témák – köztük például A keresztény közösség, Az Eucharisztia, Saját képem – Isten képe rólam, Küldetés – mellett van idő sportra, játékra, beszélgetésekre.
Egyre több fiatal jött el hívásunkra Tökölre, és legnagyobb örömünkre akartak Antióchiát Pécelen is. 2008-ban indultunk. A közösség tagja lett két saját gyermekem is. Igen, ha őszintén magamba nézek, bizony be kell látnom, abban, hogy ezt a munkát felvállaltuk Andrással, nagymértékben befolyásolt, hogy felcsillant a remény: lehet, lesz közösségük. A dolog bevált! Azóta eltelt majdnem négy év. A közösség működött, működik. Hat csodálatos hétvégét tartottunk, amelyek a fiataloknak, de nekünk is hatalmas élményt jelentettek. A hétvégék lebonyolításakor éreztük az egyházközség segítségét. Kaptunk sok imádságot, amelyre támaszkodhattunk. A résztvevők alvócsoportjait kedves családok fogadták be és látták vendégül minden földi jóval. Sokan gazdagították süteménykölteményekkel asztalunkat. Ki kell emelnem a Fityus, a Dévai és a Varga családot, akik főztek ránk, elláttak bennünket. Az Antióchiában a segítők neve angyalcsapat, és ők mindannyian
azok is. Helyszínünk a Szent Erzsébet Iskola, ennél méltóbb, szebb helyet nem is találhatnánk. Ferenc atya végzi a papi szolgálatot, köszönet neki érte. Jó a fiatalokkal lenni. Megtiszteltetés, hogy bizalmukba avatnak. De persze néha nehéz is. Nemcsak a szervezés, hogy mindenre gondolni kell, hogy nem szabad kicsúszni az időből. Az sem könynyű, hogy össze kell tartani a közösséget, de tiszteletben tartva a fiatal felnőttek önállóságát. Bevallom, előfordult már, hogy nem jól, nem jót szóltam. Napokig rágtam magam utána. A most következő, április 27-29én tartandó hétvégénk egészen különleges lesz. Farkas László atya, egyházmegyénk ifjúsági referense Úri plébánosa, és szeretné, ha ott is elindulni az Antióchia. Ezért most eljön a hétvégénkre 10-12 fiatal, egy szülőpárral együtt, hogy azután otthon beindítsák közösségüket a heti imatalálkozókkal. Ez nagy öröm, de egyben nagy feladat is, amelyhez segítséget kell kérnünk.
Több szálláshelyre lesz szükségünk, ezért kérjük, hogy aki be tud fogadni egy-egy 3-4 fős alvócsoportot, az jelentkezzék minél előbb, hogy tudjuk, mire számíthatunk. Süteményeket ezúttal is kérünk szépen, illetve bármilyen élelmiszert, amit fel tudunk használni (például szendvicsekre való krémeket, ilyesmit.). Azt is kérjük, hogy ha ilyet tudnak hozni, arról értesítsenek, hogy ennek megfelelően vásároljunk. A fiatalok hozzájárulást fizetnek a részvételért, hiszen a hétvége költségei magasak. A befizetett összegek eddig még egy alkalommal sem fedezték a ki-
adásokat, ezt a családi kasszából pótoltuk, hol könnyebben, hol nehezebben, de mindig szívesen adva. Pénzbeli támogatást még soha nem kaptunk, nem is kértünk – mostanáig. Ez alkalommal azonban rákényszerülünk erre. Tehát kérjük, hogy aki akár a legkisebb összeggel segíteni tudja a hétvége lebonyolítását, az adja át személyesen nekem, Varga Ilikének, Dévai Zolinak vagy Ferenc atyának, vagy Antióchia feliratú borítékban dobja a perselybe. A legnagyobb szükségünk most is a hívek imájára van. Kérem, hordozzák lélekben a fiatalok közösségének ügyét!
.
KIADJA A MAGYAROK NAGYASSZONYA RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG, PÉCEL. Felelős kiadó: Burger Ferenc • Szerkesztőbizottság: Burger Ferenc, Varga Ili. A hírlevél grafikái Bakallár József grafikusművész munkája. Forrás: Örökmécs archívum. Az újságba szánt írásokat a következő e-mail címre várjuk:
[email protected] Az írások tartalmáért a szerző nevével vállalja a felelősséget!
A SZENTMISE SZÁNDÉKAI Április 16-22 Nap
Idő
Hétfő
700
SZÁNDÉK † Irénke és Mihály
Kedd
700
† Mariann
Csütörtök
700
† Mihály Jánosné Zsófi
Péntek
700
† Zavatka Péter
Szombat
1830
-
Vasárnap
830
-
1000
-
1830
-
Várjuk a kedves hívek közül azoknak pedagógusoknak jelentkezését, akik szívesen dolgoznának együtt pár napot a nyári táborban, a péceli gyerekekért. Azok jelentkezését is várjuk, akik segítőként vennének részt. Anyagi támogatást is elfogadunk, amiből a kézműves-foglalkozásokat tudnánk megvalósítani. A városi gyereknap megrendezéséhez is várunk ötleteket, felajánlásokat, program-javaslatokat. (
[email protected] tel: 30/2492095) Elhangzott 2012. április 3-án templomunkban a Családok Keresztútján. Ezúton kérjük a családokat, küldjék el elmélkedésük anyagát Hírlevelünk címére, mert szeretnénk egy kiadványként kiadni:
[email protected]) 2012 Április 27-29-ig kerül megrendezésre a VII. Antióchiás Hétvége a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában. Várjuk a 16. élet-
évüket betöltött fiatalok jelentkezését! Imádkozzunk együtt a hétvége áldásaiért!Akik szívesen adnának szállást a résztvevő fiataloknak, azok ezt jelezzék a szervezőknek. Információ és jelentkezés: Hegyi Anna (30/6543 494;
[email protected]) és Hegyiné Honyek Katalin ( 30/654-06185;
[email protected]). Április 30-án lesz templomunkban a hagyományos Mária-szerenád Coelestis Regina kórusunk közreműködésével. Május előestéjén jöjjünk minél többen, hogy köszöntsük Égi Édesanyánkat
