2011. szeptember. Férfias problémák Statinokkal a stroke ellen Arat a depresszió Létfontosságú baktériumaink

2011. szeptember

Férfias problémák Statinokkal a stroke ellen Arat a depresszió Létfontosságú baktériumaink

1

A TöBB száz féLe BAkTériumfAjT TArTALmAzó BéLfLórA egyensúLyánAk megőrzése mindenki számárA fonTos, Hiszen A BéLfLórA csAk megfeLeLő működés meLLeTT segíTHeT meggáToLni A kórokozók eLszAPorodásáT BéLrendszerünkBen. AnTiBioTikum szedéséTőL, ferTőzésekTőL, HeLyTeLen TáPLáLkozásTóL vAgy sTresszTőL A BéLfLórA egyensúLyA feLBoruLHAT, ez Pedig HAsfájásT, székrekedésT és HAsmenésT is okozHAT TöBB más ProBLémA meLLeTT. Ilyenkor jön jól a lactIv. a benne lévő ötféle probIotIkum és b-vItamInok segíthetnek helyreállítanI az egyensúlyt és a jó közérzetet az elpusztult jótékony baktérIumok és a kIalakult vItamInhIány pótlásával.

2

Probiotikumokat és vitaminokat tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot. A készítmény gyermekektől elzárva tartandó. A javasolt napi adagot ne lépje túl. 0-1 év közötti gyermekek esetén az adagolásról és az alkalmazás időpontjáról kizárólag a gyermekorvos határoz. A Lactiv Baby vitaminokat nem tartalmaz.

Lactiv/2011/09/HT/1

www.lactIv.hu

Bár a jövô nem rózsaszín, de a nehezén már túl vagyunk A Széll Kálmán terv hatásainak tompítása, az egyedi patikák támogatása, a szolgáltatások javítása – ezeket az elképzeléseket is felvázolta a Humantrade patika üzletágának új vezetôje. Bár Muhoray Árpád szerint a jövô nem feltétlenül rózsaszín, de a gazdasági válság negatív hatásai lassan csillapodni látszanak. A vezetô úgy gondolja, hasznosítani tudja majd azokat a tapasztalatokat, amelyeket németországi és írországi munkái során szerzett. Ennek értelmében nagy hangsúlyt fektet a személyes találkozásokra, az ügyfelek és üzlettársak, illetve azok problémáinak megismerésére. Frissen kinevezett vezetôként mik az el­ sô tapasztalatai? Egy üzletorientált menedzsercsapat tagja­ ként az elsô hetek, hónapok fontos feladata volt, hogy felmérjük, hogyan vélekednek ró­ lunk az ügyfelek, mennyire elégedettek vagy elégedetlenek a szolgáltatásainkkal. Ezt el­sô­ sorban személyes találkozások, tárgyalások során próbáltam elérni. Arra törekedtem, hogy teljes képet kapjak, ezért nemcsak azokat hallgattam meg, akik szinte teljesen elégedettek velünk, de azokat is, akik ellen behajtási eljárás indult, vagy más kellemetlen eset zavarta meg az együttmûködést. A be­

6

szélgetések megerôsítették bennem azokat a benyomásokat, hogy bár a patikusok szíve­ sen dolgoznak velünk, de ez még fokozható lenne, ha bizonyos szolgáltatásainkon javítani tudnánk. Tehát felmértük, hol, mit kell vál­toz­ tatni, és ezeket részben megvalósítottuk, rész­ ben tervbe vettük a megvalósítást. Az ügyfelek mellett a cég alkalmazottaitól is fo­ lyamatosan gyûjtöttem az információkat. A kol­ légáim és a társterületi vezetôk szemé­ lyében egy nagyon felkészült szakember­gár­ dát ismertem meg a Humantrade-nél. A fel­ halmozott tapasztalatok és az üzletorientált menedzsment ötvözése a szolgáltatások,

ügy­ félközpontúság fejlesztésével és a Teva nyújtotta háttérrel, úgy érzem, fantasztikus lehetôségeket generál. Az Ön vezetése alatt várhatóan mi vál­to­ zik a patika üzletágban? Több fontos változtatást is tervezünk. Ezek közül kiemelném a szolgáltatási színvonal emelését. Szeretnénk elérni, hogy a Human­ trade a patikák preferált partnerévé váljon. Ennek érdekében egyedi üzleti megoldá­ so­ kat dolgozunk ki, és természetesen igyek­ szünk biztosítani az ellátás folyamatosságát. Célunk az is, hogy egyre aktívabb üzleti ma­ gatartással felpezsdítsük, és ezzel növeke­ dé­si pályára állítsuk az értékesítést. Az elmúlt egy-két évben ugyanis a Humantrade stabili­ zálta a forgalmát, de nem növekedett. Ezen szeretnénk változtatni, illetve hangsúlyosabb piaci jelenlét elérését is célul tûztük ki. A nagy versenytársak mindegyike ren­del­ kezik patikalánccal, így is biztosítva a piaci jelenlétet. Önök korábban elhatá­ro­ lódtak ettôl a megoldástól. Van-e válto­ zás ezen a téren? Nincs. A Humantrade és a Teva vezetése továbbra is elhatárolja magát ettôl a meg­ol­ dástól. Patikaláncot üzemeltetni vagy patika­ láncban részesedést szerezni a Humantrade a közeljövôben biztosan nem kíván. Eszerint továbbra is az egyedi patikákkal igyekeznek majd együttmûködni. Hogy tervezik elérni ôket a továbbiakban? Egy már meglévô, jól mûködô látogatói há­ló­ zatra építhetünk, ezt fejlesztjük tovább úgy, hogy erôsítjük a látogatói intenzitást. Ügy­fe­ leink igényeinek, ötleteinek figyelembevéte­ lé­­­vel dolgozunk majd ki partnerprogramokat. Emellett különbözô eseményeken szeret­nénk elmélyíteni a személyes kapcsolatot. Alterna­ tív kommunikációs csatornákat is igény­be ve­­ szünk, így a már most is mûködô, folya­ma­to­ san fejlôdô webpatikus portált, amely­nek pe­ net­rációját növelni fogjuk, illetve a vevô­szol­gá­ laton keresztül is szorosabbra fûzzük a kap­ csolatot az ügyfelekkel. Ezt a csatornát hasz­ náljuk majd arra is, hogy rend­szeres idô­kö­zön­ ként megkérdezzük a pati­kusok véleményét.

Elképzeléseik szerint mik lesznek a part­ nerprogram új elemei? Ennek kialakítása még most folyik, de ter­ve­ ink között szerepel egy többmodulos hûség­ program kidolgozása. Szeretnénk exkluzív szolgáltatásokat nyújtani a patikák közül azok­nak, akik minket tesznek az elsô helyre az üzleti partnerek között. Említette, hogy szeretnék a színvonalat is emelni. Ezzel kapcsolatban milyen konk­ rét terveik vannak? A tervek mellett már számos intézkedés meg­ valósult, vagy éppen folyamatban van. Bôvítjük a termékportfoliót, például már gyó­ gyászati célra szánt kábítószert is forgal­ma­ zunk, kiszélesítettük a vevôszolgálatunk el­ érhetôségét, és megnyújtottuk a modemes rendelések leadási határidejét. Munkaszer­ vezési lépésekkel és kisebb informatikai fej­ lesztésekkel gyorsítottunk a belsô folyama­ tainkon, és dolgozunk a kiszállítási gyako­ ri­ ság optimalizálásán is — jelenleg a napi két­ szeri kiszállítás elônyeit fôként Budapesten és környékén élvezhetik a patikusok. Part­ne­ reink visszajelzései alapján szeretnénk to­ váb­ bi lépéseket tenni annak érdekében, hogy felgyorsuljon az adminisztrációs átfu­ tási idô a rendelési keretek módosításakor, illetve szerzôdéskötéskor. Komoly kihívást jelent a Széll Kálmán terv negatív hatásainak enyhítése. A patikai árrés egy része indirekt módon most is a nagykereskedô cégek által nyújtott engedményekbôl adódik, így a Hu­ man­trade is igyekszik tompítani a kor­mány­ zati elképzelések bevételcsökkentô hatását, miközben folyamatos ellátást próbálunk biz­ tosítani azoknak, akik határidôre fizetnek szá­ munkra. Véleményem szerint a hatékonyabb információáramlás is támasz lehet a pati­ku­ sok számára — ezzel kapcsolatban örömmel jelenthetem, hogy megújul a webpatikus.hu is: fejlettebb változata várhatóan szeptem­ berben debütál. Emellett még számos meg­ lepetéssel, innovációval is készülünk ügyfe­ leink számára, de errôl még korai lenne be­ szélni…

7

Milyen változtatások várhatók a web­ patikus.hu-n? Ez a honlap már most is viszonylag fejlett, az újításokkal inkább csak a pontot szeretnénk feltenni az i-re azáltal, hogy például napra­ kész információkat közlünk. Terveink szerint az oldal egyszerûbben kezelhetô, könnyeb­ ben átlátható és még inkább felhasz­ náló­ barát lesz. A partnerek különbözô jogosult­ sági szintek közül választhatnak majd, hiszen másra van szüksége egy patikusnak, mint a gyógyszertár vezetôjének. Az oldalról köny­ nyeb­ ben elérhetôek lesznek a számlákkal, ke­ retekkel és a hiánycikkekkel kapcsolatos információk, nyomon követhetôvé válnak a rek­lamációk. A megújult webpatikus.hu válto­ zatot szeretnénk már a siófoki kong­ resszu­ son bemutatni. A jelenlegi problémák közül az egyik leg­ komolyabb a kintlevôségek kezelése. Ez­ zel kapcsolatban milyen terveik vannak? Mindenekelôtt nagyobb hangsúlyt helyezünk a megelôzésre, mint az utólagos tûzoltásra. Kialakult egy aktív monitoring tevékenység, ami azt jelenti, hogy napi szinten figyeljük a fizetési határidôk betartását. Erre az elmúlt

években külön szervezet épült, és mi ennek a tapasztalatait visszük tovább, és kamatoz­ tatjuk. Ahogy eddig, úgy a jövôben is tár­gyal­ nak majd a területi képviselôk a patikákkal — az új akciók értékesítése mellett — a kint­ lévôségekrôl is. A fizetési fegyelem tartása mind az ügyfélnek, mind a szállítónak fontos. Próbáljuk az ügyfeleket pozitívan motiválni, adott esetben közösen dolgozunk ki olyan konstrukciókat, amelyek mindkét fél részérôl elônyösek és tarhatók. A jövôben még na­ gyobb hangsúlyt helyezünk a proaktivitásra. Fejlesztés alatt áll az a szolgáltatásunk, amellyel igény esetén udvariasan elôre is figyelmeztetjük az ügyfeleinket, még a fize­ tési határidô elôtt. Általában hogyan látja az üzletág jövôjét? A Széll Kálmán terv várható hatásai miatt a jövô nem feltétlenül rózsaszín, de úgy érzem, hogy lassan csillapodik a gazdasági válság hatása, tehát valószínûleg a nehezén már túl vagyunk. A szolgáltatások terén hozott javító intézkedések hatása egyértelmûen látvá­ nyos, a Humantrade pedig az elmúlt évek tapasztalatait és a folyamatban lévô innová­ ciókat az ügyfelek javára fordítja. Kovács M. Veronika

Energikus, fáradhatatlan, pozitív beállí­tott­ságú — munkatársai így ismerik Muhoray Árpádot, a Humantrade patika üzlet­ ágá­ nak vezetôjét. A fiatal mened­ zser több­­éves külföldi munka­ tapasz­ talattal érkezett a cég­ hez, me­ lyet jelenlegi munka­ körében to­ vább kamatoztat majd. Sza­bad­ideje a családé — kisfia most négyéves —, illetve a sporté: minden hétvégén 50-100 kilo­ métert ke­ rékpározik és erôsít. Korábban aktívan foglalkozott küzdô­ sportokkal is, amelyek — saját bevallása sze­rint — sok mindenre megtanították, így ennek kö­ szön­ heti ki­ tartását, illetve az ellenfelek tiszteletét is.

8

2

Elôzô számunkban interjút közöltünk a férfiak merevedési zavarainak hátterérôl, azok lehetséges biológiai okairól, illetve kezelésük orvosi lehetôségeirôl. Most annak kérdezünk utána, hogy milyen pszichológiai tényezôk állhatnak leggyakrabban az ilyen zavarok mögött, és melyek a legfontosabb lehetôségek ezek kiküszöbölésére. 10

A tisztán pszichológiai tényezôk közül melyek a legjellemzôbbek?

Beszélgetés Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológussal A pszichológiai okok nem választhatók el élesen a biológiai faktoroktól, már csak azért sem, mert például az életmód, ami nagyon meghatározó ebben a kérdésben, valójában mindkét tényezôcsoportot tartalmazza. Az alkohol fogyasztását kell itt elsôsorban meg­ említeni, ami köztudottan lazító, gátlást oldó hatású lehet, tehát a merevedési zavarok le­ küzdésében is elôszeretettel fordulnak hoz­ zá a férfiak. Igen ám, de az is köztudott, hogy bár kis mennyiségû alkohol tényleg ellazíthat és csökkentheti a gátlásokat, azonban na­ gyon nehéz eltalálni azt a mennyiséget, ami felett már inkább lankasztó hatást vált ki. A másik ilyen faktor a dohányzás, aminek szin­ tén tulajdonítanak feszültségoldó tulajdon­ ságokat, csakhogy az ereket szûkítô hatása miatt rontja a pénisz vérellátását, tehát a dohányosoknak fel kell készülniük mereve­ dési problémákra. Az életvitelhez tartozó további fontos tényezô a sok stressz, ami oly mértékben terhelheti a szervezetet, hogy már a szexuális képességeket, így a mere­ vedést is jelentôsen befolyásolhatja. A leg­ nagyobb bajt én itt abban látom, hogy az emberek általában nem tanulják meg le­ vezetni a stressz okozta feszültséget, nem ismerik azokat az egyszerû technikákat, la­ zítási gyakorlatokat, amelyekkel nyugodt, el­ lazult állapotba hozhatják magukat a „hét­ köznapok viharaiban”.

A teljesítménykényszer és a félelem az eset­ leges kudarctól. A félelemnek persze idô­ sebb korban lehetnek valóságos biológiai alapjai is, hiszen a férfiak szexuális poten­ ciája tizenhattól huszonéves korig a leg­ erôsebb, majd fokozatosan egyre gyengül. Elôbb-utóbb tehát könnyen elôfordulhat egy olyan helyzet, amikor az illetô „kudarcot vall”, vagy legalábbis nem megfelelô a mere­ ve­ dése, nem elég erôs, illetve nem tart ele­ gendô ideig. Nos, egy ilyen negatív tapasz­ talat is elég lehet valakinél ahhoz, hogy ki­ alakuljon a félelem a következô kudarctól. Ettôl kezdve pedig fennáll a veszélye egy ördögi kör kialakulásának, amelyben már a félelem okozta feszültség okoz egyre súlyo­ sabb problémákat a merevedésben, hiszen a szexuális tevékenység nyugodt, ellazult álla­ potot kívánna. A másik ilyen tényezô pedig a korunkra oly jellemzô teljesítmény-elvbôl fa­ kad: minden azt sugallja, hogy egy férfinak még az ágyban is állandóan a „topon” kell lennie, maximális teljesítményt nyújtania. Ál­ landó tehát a teljesítmény kényszere és az ebbôl fakadó bizonyítási törekvés, ami vi­ szont a rohanó élettempóban, fáradtan a partner mellé bújva egyszer-egyszer bizony kudarchoz vezethet, és akkor máris könnyen kialakulhat az elôbb említett negatív kör. Ebbôl az ördögi körbôl a férfiak egy része szó szerint „félre lép”, vagyis felesége vagy állandó partnere mellett viszonyt kezd valaki mással – jellemzôen egy fiatalabb hölggyel – annak reményében, hogy ott ebben az értelemben tiszta lappal indulhat. Mennyire válhat be a gyakorlatban ez a lépés? Ez jellegzetesen a már szexuális téren is megfeneklett, kiüresedett házasságok vagy párkapcsolatok problémája, amelynek ku­ dar­ caiból a már korosodó férfiak ezen a

11

módon próbálnak kilépni. Szinte kötelezô jelleggel igyekeznek jóval fiatalabb partnert találni, gondolván, hogy a fiatalság és az új­ donság varázsa majd elsöpri a kudarcokat. A gyakorlatban azonban ezek a várakozások nemigen teljesülnek, hiszen azok a prob­ lé­ mák — a stressz és a többi —, amelyek a ko­ rábbi kudarcokat okozták, általában továbbra is fennállnak. Ráadásul újabb feszültséget okozó tényezô lép be: az illetônek bizo­ nyí­ tania kell ifjú partnerének, hogy bizony még mindig igazi férfi! Ekkor elôjöhetnek a ko­ráb­ bi kudarcok emlékei, és az elhatalmasodó félelem ismét csak merevedési zavarokat okozhat. Persze, nem zárható ki, hogy bi­ zonyos esetekben a fiatalabb, az újdonság erejével ható partner segítségével vissza­ szerzett férfiúi önbizalom visszavihetô a hitvesi ágyba, tehát kihúzhatja a kátyúból a megfeneklett házastársi szexet. Sokkal na­ gyobb azonban annak a valószínûsége, hogy otthon ismét a régi mechanizmusok „ugra­ nak be”, és akkor újra csak jönnek a mere­ vedési zavarok… Mi lehet hát akkor a sikerrel kecsegtetô megoldása ezeknek a zavaroknak? Szerintem a leglényegesebb az lenne, ha az emberek nem azonosítanák a szexualitást a közösüléssel. Ezt ráadásul semmi nem is indokolja, kivéve, ha utódnemzés a cél. Márpedig négy-ötezer közösülésbôl csak egyetlen egy szokott gyereknemzéssel járni! Egyébként pedig a közösülésen kívül szám­ talan olyan lehetôsége van a gyönyörteljes

12

együttlétnek, amelyben nem fenyegeti a fér­ fiakat a kudarc réme. Ez nemcsak az idô­ sebbekre vonatkozik — gondoljunk csak az egészen fiatalokra jellemzô korai magöm­ lésre, amikor a férfi egy-két perc alatt már „kész van”, pedig partnere még csak akkor kezdene belejönni. Szóval, a szexben a fér­ fiak nemcsak a hímvesszôjükkel szerez­ het­ nek örömet, hanem kezükkel, szájukkal, szám­talan módon, és közben nem fenyegeti ôket az elégtelen merevedés kudarca. Vég­ telen a tárháza azoknak a játékos lehetô­ ségeknek, az együttlét színhelyeinek, a hely­ zetek, a szerepek variálásának, amelyekben a párok az újdonság élményét fedezhetik fel. És semmiképpen sem szabad figyelmen kí­ vül hagyni azt a tényt, hogy a nôk számára a közösülés korántsem az egyetlen üdvözítô módja a szexnek és a kielégülésnek, lévén, hogy a közösülés közbeni orgazmust álta­lá­ ban nehezebben érik el, mint a csikló inger­ lésével kiválthatót. Merevedési zavarok ese­ tén tehát mindenképpen érdemes feladni a koitusz-centrizmust, a közösülés erôltetését, az ún. petting révén szerzett örömök pedig visszaadhatják a férfinak az önbizalmát, s ezzel a képességét a kielégítôbb mereve­ désre is. László István

Magyarországon kb. minden tizedik perc­ ben kerül valaki kórházba agyi érka­taszt­ rófa következtében. A betegség elô­for­du­ lási gyakorisága jóval magasabb a fej­ lettebb országok átlagához viszonyítva, ráadásul egy munkaképes korú magyar lakosnak a nyugat-európaiakhoz képest három-négyszer nagyobb az esélye arra, hogy belehaljon egy stroke-ba.

Statinok alkalmazása a stroke elleni harcban Az okokról, a megelôzés, illetve a kezelés lehetô­ ségeirôl beszélgetünk Bereczki Dá­ niellel, a Sem­ melweis Egye­tem Neuro­ló­giai Klinikájának igaz­ gató professzo­rával.

Az elkeserítô hazai adatoknak természe­ te­ sen több oka van, az egyik feltehetôen az, hogy nálunk az elsôdleges prevenció jóval kevésbé hatékony, mint a fejlett orszá­ gok­ ban. Kevésbé tudjuk rávenni az embereket arra, hogy hagyják abba a dohányzást, illetve a fiatalokat arra, hogy el se kezdjék. Sok a túlsúlyos ember, és tudjuk jól, hogy az elhí­ zás kockázati tényezô például a magas vér­ nyomás, a magas vérzsírszint vagy a cukor­ betegség kialakulása szempontjából. A hi­ per­tónia, hiperlipidémia és a diabetes pedig — miközben tudjuk, hogy egy betegnél ezek akár egyszerre is jelen lehetnek — egyrészt növelik a stroke kockázatát, másrészt akut stroke esetén rontják a túlélési és gyógyulási esélyeket. Magyarországon sok magas vér­

14

nyomásos beteg nem kezelteti magát; van­ nak, akik a vérnyomás karbantartását szol­ gáló gyógyszereiket nem szedik az elôí­rás­ nak megfelelôen, és sokan nem is tudnak hipertóniájukról. Hasonló a helyzet a diabe­ test illetôen. A másik fontos tény, hogy az akut agyi ér­ katasztrófák 85 százaléka agyi érelzáródás, ilyen esetekben pedig az igazán hatékony be­ avatkozás a vérrög feloldása, a trombo­ litikus kezelés lenne, erre azonban csak a tünetek megjelenését követô 3 — legújabb adatok szerint 4,5 — órán belül van lehetô­ ség. Magyarországon ezt a kezelést a be­te­ geknek mindössze 2 százaléka kapja meg. Összehasonlításként mondom, hogy Ausz­ t­ riá­ban ez az arány 18 százalék. Mi ennek az oka? Az, hogy nálunk az emberek nincsenek tu­ datában az idôfaktor jelentôségének, és a

tünetek jelentkezésekor nem hívnak azonnal mentôt; egyesek akár napokig is várnak arra, hogy azok elmúljanak. Legjellegzetesebb tü­ net az egyik oldali végtagok gyengülése, bé­ nulása, a beszédzavar, a száj félrehúzódása, vagy a hirtelen jelentkezô látászavar. Iga­ zoltan javítja a betegek esélyeit a specializált stroke-osztályon kapott kezelés: adott fel­ té­ telek mellett a „vérrögoldó” thrombolysis, ha pedig ez nem lehetséges, akkor aspirin al­ kalmazása. Ha valakinél nagyon súlyos agyi ödéma lép fel, a koponyatetô egy részének leemelése is életmentô beavatkozás lehet. Mint említettem, trombolitikus kezelésre csak 3-4,5 órán belül van lehetôség, nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni az idôablak fon­ tosságát. A jövô ígéretét jelentik a katéteres beavatkozások, amelyek — a szíven vagy más ereken végzett intervenciós radiológiai eljárásokhoz hasonlóan — az agyi erek trom­ busainak eltávolítását célozzák. Ennek el­ terjedésére, rutinszerû alkalmazhatóságára azonban még várnunk kell. Visszatérve a megelôzésre: jól értettem, hogy a legfontosabb a stroke kockázatát növelô egyéb betegségek megfelelô ke­ zelése, karbantartása? A cél természetesen a primer prevenció, azaz annak elérése, hogy stroke ki se ala­ kuljon. A dohányzás abbahagyása, illetve el sem kezdése, a megfelelô táplálkozási szo­ kások kialakítása, az ideális testsúly elérése és megtartása mind ezt szolgálják. Ami a másodlagos megelôzést illeti: ennek célja a stroke megismétlôdésének kivédése. Ha valakinek hipertóniája van, igen fontos a vérnyomás életmód-változtatással és/vagy gyógyszeres kezeléssel történô beállítása. Itt nem emelnék ki egyetlen gyógyszercsa­ lá-­ dot sem, hiszen sokféle hatásmecha­niz­mu­sú szer áll rendelkezésre, és minden beteg vér­ nyomását egyedileg kell beállítani. Ha­son­ló­ an fontos a diabetes „karbantartása”, a meg­ felelô vércukorszint elérése. Ami a vérzsírokat illeti, kiemelném a statin csoportba tartozó koleszterincsökkentôk je­ lentôségét. Vizsgálatok igazolják, hogy a

stroke-kockázat csökkenésének mértéke ará­­­nyos a „rossz” (a könnyû denzitású, más­ néven LDL) koleszterinszint csökkentésének mértékével, így a statinok alkalmazásával akár 20 százalékos stroke kockázatcsök­ke­ nés is elérhetô. Ha a betegnek korábban volt már szívin­ farktusa vagy agyi vérkeringési zavara, illetve érelmeszesedésben szenved, akkor mind­ ezekre a társbetegségekre természetesen fokozott figyelmet kell fordítani. Ilyenkor trom­­­bocita-aggregációt gátló készítményt al­ kalmazunk a stroke szekunder prevenciója érdekében. Meglévô szívbetegség (például pitvar­fib­ril­lá­ ció, szívelégtelenség) esetén pedig bizonyos esetekben véralvadásgátló kezelésre van szükség. Erre a hagyományos, úgynevezett K-vitamin-antagonistákat — dikumarol, warfa­ rin — alkalmazzuk, de léteznek már a közel­ jövôben bevezetendô, illetve fejlesztés alatt álló újabb szerek is, amelyektôl kevesebb mellékhatást várunk. Említette, hogy a kialakult stroke ered­mé­ nyes kezelése szempontjából kitüntetett szerepe van az idônek. Emellett mennyi­ re fontos, hogy hová kerül a beteg? Több vizsgálat igazolta, hogy rövid és hosszú távon egyaránt jobbak azoknak az esélyei, akik stroke osztályra kerülnek. Természe­ te­ sen Magyarországon is vannak ilyenek, és büszkék lehetünk arra, hogy Európában, a hetvenes évek elején hazánkban szervezték

15

meg az elsô stroke osztályt. Akkor még ter­ mészetesen nem voltak adatok arra, hogy ez valóban javítja a túlélési, illetve gyógyulási esélyeket. Sajnálatos, hogy éppen nálunk a betegeknek csak töredéke jut a kívánatos trombolitikus kezeléshez. Eddig az agyi trombózisról beszéltünk, de említette, hogy az agyi érkatasztrófák 15 százaléka vérzéses stroke… Így van. Megrepedhet ér az agy állo­má­nyá­ ban, illetve a felszínén; ez utóbbi az ún. sub­ arachnoidealis vérzés. Subarachnoidealis vér­zés esetén a beteget idegsebész látja el, míg az agy állományában történô vérzéskor általános kezelési elveket alkalmazunk: töre­ kednünk kell a megfelelô vérnyomásértékek beállítására, illetve biztosítanunk kell a beteg számára a légzési, illetve a keringési funk­ ciók fenntartását. Meg kell elôznünk a tüdô­ gyulladás, illetve a felfekvések kialakulását is. Folytak vizsgálatok arra, hogy az agy állo­ mányát érintô vérzések esetén érdemes-e a mûtéti utat választani, de az eredmények azt mutatták, hogy csak akkor, ha a vérzés a kis­ agyban van: ilyenkor az agytörzsre nehe­ zedô nyomás mérséklése javítja a túlélési, gyógyulási esélyeket. Más agyterületek érin­ tettsége esetén a statisztikák azt mutatták, hogy a mûtéti beavatkozás sem rövid, sem hosszú távon nem jár elônyökkel. Végeztek tanulmányokat azzal kapcsolatban is, hogy 7-es alvadási faktorral érdemes-e kezelni a pácienseket, de ez sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket.

16

A rehabilitációnak melyek a legfon­ to­ sabb alapelvei, és ezen a téren van-e különbség vérzéses stroke, illetve agy­ trombózis között? Rehabilitáció szempontjából nincs különb­ ség, az alapelvek ugyanazok. Minden beteg ese­ tében fel kell mérni, hogy egyáltalán van-e szüksége rehabilitációra. Vannak pá­ ciensek, akiknél olyan gyors a javulás, hogy nincs szükség rehabilitációs kezelésre, de sajnos az is elôfordul, hogy valakinél álla­ potának súlyossága miatt kell errôl lemon­ danunk. Ha azonban a rehabilitációnak van értelme, akkor minél elôbb, már a stroke-ot követô elsô-második napon el kell kezdeni a pasz­ szív, majd az aktív kezeléseket, amelyeknek természetesen mindig a tünetekhez kell igazodniuk: végtagbénulás vagy -gyengülés esetén például gyógytornára van szükség, beszédzavar jelentkezésekor logopédiai ke­ ze­lésre stb. Sokféle lehetôségünk van, és a károsodás természetétôl függôen kell közü­ lük választanunk. Bakos Júlia

Magyarországon egyes becslések szerint a lakosság 10-15 százaléka esett már át orvosi értelemben vett depressziós idô­szakon élete során. Vannak olyan szak­emberek is, akik szerint legalább minden ötödik ma­ gyar mutat depressziós tüne­te­ket.

ARAT A DEPRESSZIÓ 18

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatóját, Bitter István professzort kérdeztük arról, hogy nyílnak-e új, ígéretes lehetôségek a depresszió pszichoterápiás, illetve gyógyszeres kezelésében.

Azt az elején érdemes tisztázni, hogy a dep­ resszió nem valami kis lelki nyavalya, aho­ gyan azt mifelénk hajlamosak felfogni, ha­ nem egy végsô soron halálossá válható be­ tegség; ez a kór döntô szerepet játszott ab­ ban, hogy hosszú ideig világelsôk voltunk az öngyilkossági halálozásban. Ma már szeren­ csére ez nincs így, azonban még ma is az elsôk között vagyunk, Európában pedig a másodikak. Számokban kifejezve: amikor a „csúcson” voltunk, ez évente közel ötezer (!) ember önkezû halálát jelentette, míg ma már „csak” mintegy ennek a felét. Ez a való­ság­ ban körülbelül tízszer annyi öngyilkossági kí­ sérletet jelent, és bizony még ennél is sokkal több ember van, aki foglalkozik ilyen gondo­la­­ tokkal, de nem jut el a kísérletig. Ugyan­akkor ebben a régióban, mondjuk a néhai Habs­ burg-birodalom tájékán szokás ezt a prob­lé­ mát bagatellizálni és elhallgatni is. Mon­ dok egy példát: más kultúrákban elképzelhetetlen olyan kijelentést tenni, hogy „én a helyedben fel­kötném magam!” Képzeljük el, hogy rea­gál­ nának erre, mondjuk, New Yorkban?! Saj­nos, a gazdasági válság ismét súlyosbította eze­ ket az adatokat világszerte, s így nálunk is, hiszen növelte a depressziót kedvezôt­ le­ nül befolyásoló életesemények valószínû­sé­gét. Mit tart ma a pszichiátria az öröklött haj­ lam, a szocializáció, illetve az életese­mé­ nyek szerepérôl a depresszió kialakulá­ sá­ban? A „hajlam” (genetikai adottságaink) és az élet­ események szorosan összefüggenek a depresszió kialakulásában. Így aztán nincs is olyan ember például, aki elmondhatná ma­gá­ ról, hogy ô annyira nem hajlamos a dep­resz­ szióra, hogy sohasem válhat beteggé, mint ahogyan önmagában a hajlam sem fog fel­ színre törni és megbetegíteni az egyént. Az

életesemények kezelésében fontos szerepe a tanult képességeknek van, amelyek alkal­ massá tesznek bennünket a megfelelô reak­ ciókra, a nehézségek leküzdésére. Ennek fényében mi az aktuális, jellemzô trend a depresszió pszichoterápiás, illet­ ve gyógyszeres kezelésében? Abban a különbözô szakmai iskolák egyet­ értenek, hogy a depressziós ember való­ság­ ról alkotott képe „meghibásodik”. Megtör­té­ nik ez már az érzékelés szintjén is: az erdô­ ben nem a szépséges természet jelenik meg számára, hanem csak a fák sötét árnyai. Fel­ borul az egyensúly, ami biológiai tünetek for­ májában is megjelenik: vészesen csökken az étvágy, vagy éppen fordítva, „bánat-hájat” nö­ veszt az illetô, illetve alvási, szexuális stb. zavarok lépnek fel. Mindez az élethelyzetek megítélésében, a gondolko­ dás­­ ban is domi­ náns lesz: a múlt megítélése egyértelmûen negatívvá válik, minden apró elkövetett hiba felnagyítódik, a jelenben bé­ nult cselekvés­ képtelenség áll elô, a jövô pe­ dig remény­ telennek, lehetetlennek tûnik — „logikus” a következtetés, hogy ennek véget kell vetni… Az enyhe és középsúlyos esetekben jó esélye van a szakszerû pszichoterápiának a folyamat megállítására, illetve visszafordítá­ sá­ ra is. A súlyosabb esetekben azonban a szakmai ajánlások már a gyógyszeres keze­ lés irányába mutatnak, melyhez megfelelôen hatásos és biztonságos szerek állnak ren­del­ kezésre. Nálunk a nagy probléma az, hogy a leggyakrabban elôforduló enyhe esetek — amelyek kezelés nélkül természetesen sú­ lyosbodhatnak — ellátásához szükséges pszi­ choterápiás kapacitásnak a töredéke sem áll rendelkezésre! A néhány száz pszi­ chiáternek, illetve pszichoterápiára kiképzett pszichológusnak tömegeket kellene ellátnia az egész országban, hiszen becslések sze-­

19

rint a népességnek mindenképpen jelentôs része érintett ebben a betegségben. Ezért állhat elô az a helyzet, hogy nemcsak a sú­ lyos esetekben kap döntô szerepet a kisebb idôráfordítást igénylô gyógyszeres kezelés, hanem az enyhébbekben is. Miközben, ha jól tudom, korszerû pszi­ cho­ terápiás módszerekkel egyre jobb eredményeket érnek el világszerte a dep­resszió kezelésében… Ez így van, talán a legeredményesebbnek ezen a területen ma a kognitív terápiát tartjuk, amely a korábban említett percepciós, fel­ dolgozás- és gondolkodásbeli zavarok fel­ tárásával és elhárításával dolgozik. A leg­ újabb agykutatási eredmények sora támaszt­ ja alá ennek a terápiának az alapjait: ma már tudjuk, hogy az emberi agy mely területei felelôsek ezekért a hibákért, sôt az is vilá­ gossá és bizonyítottá vált, hogy ugyanakkor a kezeletlen depresszió elváltozásokat hoz létre az agyban! Úgy tûnik, mintha az agy nem bírná ezt a terhelést, és így például az is kiderült, hogy kimutatható összefüggés van a depresszió és az Alzheimer-kór kialakulása között. Továbbá az is egyértelmûvé vált, hogy ha valakinek egyéb szervi betegsége van, akkor ez depresszióval párosulva drá­ maian növeli a halálozás kockázatát. Milyen új, biztató lehetôségek mutatkoz­ nak a gyógyszeres terápiában? Ezen a területen az elmúlt években nem volt áttörés, aminek elsôsorban az lehet az oka,

20

hogy az alapkutatások a korábbi idôszakhoz képest megtorpantak. Ahogyan például az onkológiában jelentôs elôretörés történt, ah­ hoz képest a pszichiátriában nagyon hiá­ nyoznak az új, klinikailag orientált alapku­ ta­ tási eredmények. Magyarul ahhoz, hogy va­ lóban új típusú, új hatásmechanizmusú gyógy­ szerek születhessenek a pszichiátriai bete­ gek számára, és ezen belül a depresszió kezelésére, ahhoz alapkutatások, felfedezô kutatások kellenek. A magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan ezért is szervezett Freund Tamás aka­ dé­ mi­ kus egy nagy nemzetközi „discovery re­ search”, vagyis felfedezô jellegû kutatásokat egybegyûjtô konferenciát a szkizofrénia, a szorongásos zavarok és a depresszió te­ rületén. Sajnos ezek a kutatások minden te­ rületen megtorpantak a világon a válság okoz­ ta pénzhiány következtében, azonban egyes frekventált ágazatokban a lobbierô azért továbbviszi ôket, például a kardio­ ló­ giában. Ez azért is van így, mert azt nyil­ vánvalóan könnyebb belátni, hogy a szív­ betegségek milyen súlyos károkat okoz­ hat­ nak a társadalomban, szemben a lelki ba­ jokkal, ahol a hatás áttételesebb, a gyógy­ szergyárak pedig ennek következtében in­ kább a frekventált területeken fektetnek be a kutatásokba. Most ugyanaz történik a pszi­ chiátriában, mint húsz évvel ezelôtt a fertôzô betegségekkel kapcsolatban, amikor a gyár­ tók kezdtek leállni az antibiotikumok fej­ lesztésével, hiszen a probléma megoldódni látszott. Mára azonban kiderült, hogy bizony mégsem… Mindenesetre a pszichofarmako­ lógiai szerek boomja már régen véget ért, s így ma különösképpen az új hatásmecha­ nizmust ígérô úgynevezett kandidáns mole­ kulák hiányoznak a depresszió elleni küz­ delembôl is. Ugyanis a betegek nem elha­ nyagolható része, mintegy húsz-harminc szá­ zaléka — ami óriási tömeget jelent — a meglévô, és sok tekintetben igen hatásos gyógyszerarzenál egyetlen válfajára sem rea­­gál, nem gyógyul kellôképpen. László István

Létfontosságú

baktériumaink

Az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi In­ tézet által 2008-ban kezdeményezett ún. Humán Mikrobiom Projekt célja az emberben élô valamennyi mikroorganizmus azonosí­tá­ sa és örökítô anyagának feltérképezése. A program magában foglalja a bôrön, a száj­ ban és a hüvelyben élô flóra felderítését is, ám a legnagyobb feladatot a bélrendszerben élô szervezetek megismerése jelenti. Itt ugyan­ is legalább 500 féle baktériumfaj van jelen, melyek a becslések szerint együttesen kb. százszor annyi génnel rendelkeznek, mint az ember. Számuk is döbbenetesen nagy: míg az emberi szervezetnek kb. 100 trillió sejtje van, addig a gasztrointesztinális rend­ szerben tízszer ekkora a baktériumsejtek szá­ma. A bélflóra összetételének, az abban élô mikroorganizmusok genetikai felépí­té­sé­ nek megismerése közelebb vinne e rend­kí­ vül bonyolult struktúra mûködésének, egész­ séggel-betegségekkel való összefüggé­ sei­ nek jobb megértéséhez. Írásunkban röviden összefoglaljuk mai ismereteinket.

22

A bélben élô mikroorganizmusok jelentôs szerepet játszanak olyan szénhidrátok fer­ mentálásában, melyet az emberi emésztô­ enzimek nem képesek lebontani. Ilyen egye­ bek között a keményítô, a rostanyagok, bi­ zonyos oligoszacharidok vagy egyes cukrok — laktózintolerancia esetén például a tejcu­ kor. A baktériumok a szénhidrátokat rövid láncú zsírsavakká alakítják, a folyamat során pedig az emberi szervezet számára ener­gia­ forrást jelentô vegyületek — ecetsav, pro­ pion­sav, vajsav — keletkeznek, amelyek se­gí­ tik a bélben a létfontosságú ásványok, a vas, a kalcium, a magnézium stb. felszívódását is. Az ecetsavat az izmok, a propionsavat a máj, a vajsavat a bél sejtjei képesek felhasználni; a bélben a vajsav rákellenes hatását is iga­ zolták. Egyes kutatások szerint a rövid láncú zsírsavak segítik a bélnyálkahártya sejtjeinek növekedését, szabályozzák osztódásukat és differenciálódásukat. Természetesen kevés­ bé kedvezô fermentációs folyamatok is vég­ bemennek a mikroorganizmusok tevékeny­

sége során: a fehérjék, illetve az élel­ mi­ sze­ rekben található kollagén és elasztin le­bon­ tása során mérgezô és rákkeltô anyagok is keletkeznek a bélben. A baktériumok K- és B-vitaminok terme­lé­sé­ vel is hasznot hajtanak számunkra, illetve normális mennyiségben a szénhidrát- és fehérjelebontás során általuk termelt gázokra is szükség van: feszítik a bélfalat, és ezzel biztosítják a megfelelô izomtónust a perisz­ taltikához. A bélflóra „jó” baktériumainak számunkra rend­ kívül fontos tevékenysége emellett a patogén mikroorganizmusok megtelepedé­ sé­ nek és elszaporodásának akadályozása. Ezt egyrészt fizikailag teszik, hiszen elfog­lal­ ják a bél nyálkahártyáját, másrészt az emberi szervezettel folytatott szimbiózisuk a többi mikroorganizmussal szemben elônyöket biz­ tosít számukra a tápanyagokért vívott küz­ delemben. Mindemellett más mikroorganiz­ musok számára mérgezô anyagokat, pl. tej­ savat termelnek. A fermentációs folyama­tok­ nak ebbôl a szempontból is van jelentô­ sé­ gük, hiszen a különbözô zsírsavak keletke­ zése csökkenti a bél lúgosságát, pH-ját, ami szintén kedvezôtlen a veszélyes fajok szá­ mára. A bélflóra immunológiai szempontból is fontos tevékenységet végez. A baktérium­ fehérjék állandó antigén ingert jelentenek, ami a bél nyirokállományának kialakulását, illetve az immunrendszer állandó készenléti állapotának fenntartását eredményezi.

Az „elromlott” bélflóra azonban ún. probio­ti­ kumokkal könnyen regenerálható. Ezek olyan élelmiszerek — pl. joghurtok, hiszen ebbôl a szempontból az élôflórás készít­mé­ nyek fogyasztása hatékonyabb —, illetve ét­ rendi kiegészítôk, amelyek megfelelô mi­ nô­ ségben és mennyiségben tartalmaznak bél­ flóra-alkotókat, többek között lactobacillus bulgarist és bifidobaktériumokat. Ilyen készít­ mények fogyasztása feltétlenül ajánlott anti­ biotikum-kúrák alatt és után vagy egy has­ menéses fertôzést követôen, de érdemes akkor is kipróbálni, ha valaki úgy érzi, hogy rossz az emésztése. Probiotikus készítményeket az orvosok is rendszeresen alkalmaznak irritábilis bél-szind­ rómában, illetôleg gyulladásos bélbeteg­ sé­ gekben (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szenvedô paciensek kezelésében. Bakos Júlia

A bélflóra tehát sokoldalúan hasznos, ám igen sérülékeny rendszer. A helytelen táplál­ kozás, a stressz, a dohányzás, az alkohol­ fogyasztás, a szélesspektrumú antibiotiku­ mok szedése, illetve a hasmenés mind-mind olyan tényezôk, amelyek megváltoztathatják a bélrendszerben élô különbözô jó és rossz baktériumok arányát. Ez pedig rosszabb emész­ téshez és az immunrendszer gyen­ gébb mûködéséhez vezet.

23

„Falu” a városban Beszélgetés Dr. Laber Zsuzsannával, a budafoki Gádor Patika vezetôjével Modern épületegyüttes Budafok frek­ ven­tált, mégis csendes részén. Ben­ne a pa­ti­ka mellett háziorvosi rendelô, ma­ gán­or­vosok, szépségszalon is mû­kö­­ dik. Az esz­tétikusan kialakított offici­ná­ ban mo­ solygós munkatársak fogad­ nak, a veze­tô­asszony is kedves, de ha­ tározott egyé­niség benyomását kelti. Miért lett gyógyszerész? Talán a nagymamám miatt… Nem mintha ô patikus lett volna, hiszen én nálunk elsô ge­ nerációs vagyok ebben a hivatásban. Budai polgári családban nevelkedtem a Gellért­ ­ hegy aljában, édesapám építészmérnök, né­ mi mûvészi beütéssel, édesanyám családja pedig kifejezetten mûvészetre orientált. Ben­ nem mindebbôl talán annyi van, hogy nagyon szeretem a lakberendezést, a környezet esz­ tétikus alakítását. Úgyhogy amikor ezt a pa­ tikát megnyitottuk, kérésemre a nagybátyám festett egy képet erre az alkalomra — a be­já­ ratnál látható —, hogy valóban szép és egye­ di legyen ez a gyógyszertár. A nagymamára visszatérve: ô tizenkét éves gyerekként „né­ met szón” volt a Felvidéken, Merényben, ahol

24

a cipszereknek nevezett németajkú lakosság élt. Vagyis a nagymamát megfelelô nyelvi kör­­nyezetbe küldték jól megtanulni a néme­ tet, ô pedig ott éppen egy gyógyszerész csa­ ládhoz került. Nagyon izgalmasnak találta a patika világát, ami persze neki ott a krumpliés medvecukorkától indult. El is határozta, hogy mindenképpen patikus lesz, az élete azonban másképp alakult: korán férjhez ment, és élte az akkoriban szokásos polgári feleség és családanya életét. Amikor én az­ után az iskolában napközis lettem, amit na­ gyon utáltam, akkor ennek kiváltására a nagy­szüleimhez kerültem, ahol a nagymama sokat mesélt, így a gyógyszertár csodáiról is. Gyanítom, hogy ez gyerekként megra­gad­ha­ tott a fejemben, de azért nem hi­szem, hogy végül is emiatt lettem gyógy­szerész… Hanem? Elsôsorban azért, mert nagyon szerettem a természettudományi tár­gyakat, fôként a bio­ lógiát és a kémiát. Másrészt volt bennem va­ lamiféle szo­ ciális érzék, segítésre való haj­ lam, úgyhogy az orvosi pálya is felmerült. Ezt azonban vé­gül is el kellett vetnem, mert tud­ tam, hogy fontos nekem a család, erre a sze­

repre is ké­ szültem, az orvosi pálya bizony nagyon megterhelô, teljes em­bert kívánó fel­ adat. Vagyis ha valaki anya is szeretne lenni közben, akkor nem biztos, hogy mindkettô jól fog menni… Gyógysze­résznek tanulni, és az­ után a pályán helytállni sem könnyû, de azért ezt inkább el tudtam képzelni a család mel­ lett, úgyhogy végül a pes­ti gyógyszerész­ka­ ron végeztem, és ma itt vagyok. De, gondolom, nem rögtön itt kezdte a szakmát, ugye? Nem, az elsô munkahelyem majd tíz évig az Uzsoki Kórház volt, ott dolgoztam intézeti gyógyszerészként. Ez nem volt véletlen, mert szakmailag ezt a fajta mun­ kát gondoltam a legnagyobb kihívásnak. Úgy képzeltem, hogy sokkal többet tanulhatok és adhatok is egy kórházban az orvosokkal, ápolókkal, bete­ gek­ kel együttmûködve, a te­ rá­ piát közösen ki­alakítva, mint egy közfor­gal­mú gyógyszer­ tárban. Mindezt egy amerikai tapasztalatra ala­ poztam, ugyanis édesanyám másodszor oda ment férjhez, és végzés után én is ki­ mentem. Ott alkalmam volt megfigyelni, ho­ gyan mûködik a kórházi csapatmunka: orvo­ sok, gyógyszerészek, asszisztensek, szociá­ lis dolgozók stb. személyre szabottan ala­kí­

tották ki és vitték végig a terápiát, amelyben a gyógyszerésznek bizony nagyon komoly szerepe volt — én is így szerettem volna dol­ gozni! Sajnos, aztán kiderült, hogy ez nálunk még nincsen egészen így, a kór­ház­ban is in­ kább csak kiszolgáló szerepe van a gyógy­ szerésznek, azzal a nehezítéssel, hogy még erôsen gazdálkodni is kell, hiszen köz­is­mer­ tek a kórházak finanszírozási gondjai. Ugyan­ akkor mégsem bánom azokat az éve­ ket, mert tényleg sokat tanultam ott a szak­mából, hiszen egy kórházi gyógyszertárban sok olyan készítménnyel dolgozik a gyógy­ sze­ rész, ami a közforgalomban nem jellem­ zô, illetve korszerû újdonságok is rendsze­re­sen ezen a terepen jelennek meg. Ezután viszont már jött a patika? Még mindig nem, ugyanis saját magamnak is meglepetést okozva felcsaptam orvosláto­ga­ tónak! Akkoriban, a kilencvenes évek leg­ elején indult el nálunk ez a tevékenység, de nekem csupa negatív elképzelésem, elô­ íté­ letem volt vele kapcsolatban, vigéckedésnek tartottam. Megkeresett azonban egy volt cso­porttársam az egyetemrôl azzal, hogy a Biogálban most indul ez a hálózat, és ez egé­ szen más lesz, mint a többi, igazi szakmai

25

munkát lehet végezni, és feltétlenül szálljak be én is. Elmentem hát, felvettek, elkezdtem csinálni, és akkor tényleg jónak is tûnt. Új­don­ ság volt, az orvosok még örültek a lehetô­ ség­­nek, az információknak, a szakmai párbe­ szédnek, szóval ez volt a hôskor. Azután túl­ ságosan besûrûsödött ez az egész: egyre több cég nyomult egyre na­gyobb appa­rá­tus­ sal, úgyhogy az orvosok kezdtek egyre in­ kább lerázni bennünket. Én is besokalltam, a cégnél akkor felajánlották, hogy legyek ter­ mékmenedzser, gondoltam, megpróbálom. Kardiológiai készítményekkel és immunterá­ piás szerekkel dolgoztam, ez a munka vi­ szont túlságosan nagy igénybevételt jelentett a család mellett, hiszen a napi nyolc óránál sokkal többet követelt. Közben pedig egyre többet gondoltam a patikákra, ahol mégis­ csak közvetlenül talál­ kozik az ember a be­ tegekkel, és segít­sé­gükre lehet. Szerencsére volt ott egy kollé­ganôm, aki hasonlóképpen gondolkodott, és felvetette, hogy próbáljunk meg közösen pa­tikát nyitni. Ô budafoki volt, és tudta, hogy itt az önkormányzat szeretne egy új egész­ség­házat építeni a leromlott régi rendelô helyett, patikával együtt. Mi jelent­kez­ tünk, hogy szí­vesen bérelnénk a patikát, meg is álla­pod­tunk. Csakhogy a munka nem ha­ ladt, sôt az építési vállalkozó egyszer csak el is tûnt. Egészen megfeneklett volna a dolog, ha mi nem gondoltunk volna egy nagyot… Csak nem a két hölgy vágott bele az építkezésbe?! De igen, természetesen mindkét család tel­ jes részvételével. Az önkormányzat rendel­

26

ke­zésünkre bocsátotta a telket, építész uno­ katestvérem újratervezte az egészségházat, és megpályáztuk a felépítését. Óriási hitelt vettünk fel, ami azért akkoriban még ked­ vezô feltételekkel ment, szereztünk egy jó ki­ vitelezô brigádot, és vettünk egy teherautót is a szállítások bonyolítására. Úgy­hogy reggel, mondjuk, elmentem tégláért Soly­ márra, az­ tán beültettem a kislányomat is a teher­autó­ ba, és elvittem az óvodába, utána meg jöttem az építkezésre. A legnehezebb a különbözô engedélyek be­ szer­ zése, intézése volt, de a társammal végül is mindent megoldottunk, így 1999 tavaszán megnyitottuk a patikát. Gondolom, a háziorvosi rendelôvel együtt jól is ment, sôt látom, már magán­ orvosi rendelô meg szépségszalon is van az épületben… Igen, az alsó részen mód volt a bôvítésre, így létesült a háziorvosi mellett magánorvosi rendelô is, amelyben szakorvosok — gye­rek­ gyógyász, gégész, bôrgyógyász, sôt fog­ or­ vos is — rendelnek. A felsô, tetôtéri szintet eladtuk, ott mûködik a szépségszalon. Kol­lé­ gáim szakmai és emberi hozzáállása is nagy­ ban hozzájárult, hogy mára már törzs­kö­zön­ ségünk van, és érezzük, hogy a betegek bíz­ nak bennünk: néha külön is ki­ nyilvánítják a szeretetüket, kedves leveleket kapunk tôlük az interneten, vagy éppen egy csokor virág­ gal, frissen szedett gyümölccsel állítanak be. Ezért jó itt Budafokon, mert olyan, mint egy nagy falu, itt még emberi lép­tékûek a dolgok. Az utóbbi évek visszaesése természetesen bennünket is érint: az embe­ reknek egyre kevesebb a pénzük, válo­gat­niuk kell a felírt gyógyszerek között, hogy végül is melyeket váltják ki. Sokat gondol­ kodtunk azon, hogy miként tudnánk mégis növelni bevételünket, felmerült többek között az internetes eladás, a házhozszállítás lehe­tôsége stb., de végül is elsôsorban a szak­mai hozzáállásunk számít, hogy hogyan tud­ juk itt, a patikában a bete­ geinket szolgálni. Eh­hez állandó, szoros kap­ csolatban vagyunk az itt dolgozó háziorvo­ sokkal is, hogy mindig tudjuk, milyen gyógy­ szerezést preferálnak, esetleg mire fognak átállni a közeljövôben. Hiszen a kockázatok miatt csínján kell bánnunk a készletezéssel, de azért az a cél, hogy minél kevesebbszer kelljen azt mon­da­ni a betegnek, hogy jöjjön

vissza másnap a gyógyszeréért. Persze, mind­­ez egyre nehezebb, a szakmai mun­kára ke­ vesebb idô és energia jut, olyan mennyi­ ségû adminisztratív feladatunk van. Marad azért kis ideje szakmai tájéko­ zó­ dásra, fejlôdésre is? A továbbképzések elsôsorban a hétvégét „viszik”, de az ember természetesen igyek­ szik lépést tartani a szakmával. Azonban az a tapasztalatom, hogy általam érthetetlen ok­ ból az egyetem által koordinált tovább­ kép­ zéseken elsôsorban a gyógyszer-techno­ ló­ gia dominál, miközben én például inkább gyógyszer-hatástani képzéseknek látnám na­ gyobb értelmét gyakorló patikusok számára. A céges rendezvények bizo­nyos gyógyszercsoportokra fókuszálnak, néha ezek is hasz­ nosak. Más kérdés, hogy szerintem egy ilyen kis ország nem bír el ennyi készítményt: azo­ nos hatóanyagból ké­ szült szerekkel hatnyolc gyártó is egyszerre jelen van nálunk, ez „generikus túlzás”. Ami pedig a szakmai meggyôzôdést, sôt lel­ kiismeretet illeti, az a véleményem, hogy ná­ lunk összességében túlgyógyszere­zet­tek az emberek. Rendkívüli mennyi­sé­gû gyógy­­szerés étrendkiegészítô-reklám zúdul a közön­

ség­ re a legváltozatosabb for­ mában, és az emberek — a sovány pénz­tár­cájuk ellenére is — nehezen tudnak ellenállni az ígért csodás hatások csábításának. Sze­ ren­ csére, a fiata­ labb generációkat fi­gyelve azt látom, mintha már tudatosabban foglalkoznának az egész­ ségük megôrzé­sé­vel, életmóddal, táplál­ko­ zás­ sal, tehát nem vár­ ják meg, amíg gyógy­ szerre szorulnak. László István

27

SZÉPSÉG, EGÉSZSÉG, OTTHON

2 337 Ft nagyker. ár + 5 % ÁFA







526 Ft nagyker. ár + 25 % ÁFA

Pluss

Kommunikációs Ügynökség



855 Ft nagyker. ár + 25 % ÁFA

45