2011. (IX. 23.) HM utasítás a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról

LIX. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1365 Ft

9. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA

BUDAPEST, 2011. szeptember 30.

Tartalom Oldal

Utasítások 102/2011. (IX. 23.) HM utasítás a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

258

Körlevelek 3/2011. (IX. 30.) LÜ körlevél az ügyészség fogyasztóvédelmi tevékenységérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

260

Személyi hírek Kinevezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

263

Áthelyezés, kinevezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

264

Áthelyezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

264

Kinevezések módosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

264

Kirendelések és megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

264

Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

264

Halálozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

265

Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

265

258

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY

•

2011. évi 9. szám

Utasítások

A honvédelmi miniszter 102/2011. (IX. 23.) HM utasítása a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatok végrehajtására – a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének egyetértésével – az alábbi utasítást adom ki.

1. Általános rendelkezések 1. §

(1) Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, valamint a Honvéd Vezérkar fõnökének (a továbbiakban: HVKF) szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Katonai Ügyészségre (a továbbiakban együtt: érintett szervezetek) terjed ki. (2) A Katonai Ügyészség (a továbbiakban: KÜ), mint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) szervezeti keretébe tartozó kettõs jogállású, a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének irányítása alatt mûködõ szervezet a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény hatálybalépésével egyidejûleg, 2011. december 31-i hatállyal átadásra kerül és 2012. január 1-jétõl a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetébe – a Legfõbb Ügyészségbe (a továbbiakban: LÜ) mint jogutód intézménybe – integrálódva mûködik tovább. (3) A (2) bekezdésben foglaltak a jelen utasítás hatálybalépésének napja és 2012. február 28-a közötti szervezési idõszakban kerülnek végrehajtásra. A személyügyi feladatok vonatkozásában a szervezési idõszak vége 2011. december 31. (4) A KÜ átadásával kapcsolatos tárcaszintû feladatok végrehajtását a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) koordinálja.

2. A szervezési idõszakban végrehajtásra kerülõ feladatok 2. §

(1) A HM Humánpolitikai Fõosztály (a továbbiakban: HM HPF) fõosztályvezetõje, a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) Személyzeti Csoportfõnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF) csoportfõnökével és a katonai fõügyész feladatainak ellátásával megbízott személlyel (a továbbiakban: katonai fõügyész) együttmûködésben 2011. szeptember 30-ig az LÜ-n foglalkoztatni tervezett katona állomány személyügyi biztosítására, illetve a KÜ állományából az LÜ-n foglalkoztatni nem tervezett, vagy a továbbfoglalkoztatást nem vállaló katona állomány személyügyi helyzetének rendezésére vonatkozóan javaslatot terjeszt fel a HM KÁT részére. (2) A HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (a továbbiakban: HM FHH) a HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Fõosztállyal (a továbbiakban: HM HVF) és a katonai fõügyésszel együttmûködésben 2011. október 7-ig a KÜ által használt, a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévõ, valamint a HM által bérelt, és az LÜ részére átadásra kerülõ ingatlanok helyzetét felülvizsgálja. A vizsgálat eredménye alapján a HM HVF 2011. november 10-ig a KÜ által használt ingatlanokra vonatkozó javaslatot terjeszt fel a HM KÁT útján a honvédelmi miniszter részére. (3) A HM FHH fõigazgatója a katonai fõügyésszel együttmûködésben 2011. november 30-ig intézkedik az ingatlanállománnyal kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási feladatokat szabályozó Szolgáltatási Szerzõdés megfelelõ módosításának – vonatkozó rendelkezések szerinti – elõkészítésére. (4) A katonai fõügyész 2011. november 15-ig javaslatot terjeszt fel a HM KÁT részére a KÜ kezelésében lévõ ingóvagyonnak a HM FHH, az MH Összhaderõnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) és az LÜ közötti elosztására. A javaslat jóváhagyását követõen 2011. november 30-ig végrehajtják az átadás-átvételt.


•

259

2011. évi 9. szám

(5) A KÜ ellátásában érintett – ellátási-utaltsági rend szerinti – közvetlenül ellátó katonai szervezetek a KÜ-vel együttmûködve, 2011. szeptember 30-ig az MH központi ellátó szervezeteivel egyeztetik ingóvagyon nyilvántartásaikat, majd az általuk biztosított ingóságokat – az MH ÖHP koordinálásával – 2011. november 10-ig az MH központi ellátó szervezeteinek nyilvántartásába átvezetik. (6) Az ingó és ingatlan vagyon átadás-átvételét, birtokbavételét vagyonfelmérõ, tételes leltárral kell végrehajtani. A leltározás elõkészítési idõszaka 2011. november 15–30., végrehajtási idõszaka 2011. december 1–16., a leltár kiértékelésének és lezárásának idõszaka 2011. december 16–23. közötti számvetéssel kerül végrehajtásra. 3. §

(1) A HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály (a továbbiakban: HM TKF) fõosztályvezetõje – a katonai fõügyésszel és a szakmailag illetékes HM szervek és szervezetek vezetõivel együttmûködésben – elõkészíti és jóváhagyásra a honvédelmi miniszter, illetve a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze részére felterjeszti a KÜ megszüntetõ okiratának tervezetét olyan számvetéssel, hogy annak hatálybalépése és a Hivatalos Értesítõben a megszûnés idõpontját megelõzõen legalább 40 nappal történõ közzététele biztosított legyen. (2) A HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfõnökség – a katonai fõügyésszel együttmûködésben – utasítás hatálybalépését követõ második napig felülvizsgálja a KÜ mûködése érdekében biztosított távközlési szolgáltatások elõ- és számlafizetõi jogának az LÜ részére történõ átadás-átvételével, a szolgálati mobiltelefonokkal, az üzemelõ híradástechnikai berendezések, szoftverek és informatikai eszközök igény szerinti átadás-átvételével, valamint a központi és helyi informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, igényeket és 2011. szeptember 30-ig javaslatot terjeszt fel a HM KÁT részére, amelyet jóváhagyás elõtt az LÜ részére megküld. (3) A HVK Logisztikai Csoportfõnökség csoportfõnöke 2011. december 31-i fordulónappal törli a KÜ-t az MH ellátási-utaltsági rendjébõl.

3. A 2012. évi költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatok 4. §

(1) A HM Gazdasági Tervezési Fõosztály az LÜ gazdasági fõigazgatóságával együttmûködve elkészíti a KÜ átadásával kapcsolatos báziskorrekcióról szóló országgyûlési módosító indítványt és a Parlamenti Iroda együttmûködésével – a honvédelmi miniszter és a legfõbb ügyész egyetértése esetén – gondoskodik annak a Házszabály 102. § (1) bekezdése szerinti benyújtásáról. (2) A parlament által elfogadott módosító indítványban meghatározottak szerint a HM Gazdasági Tervezési Fõosztály végrehajtja a HM fejezet 2012. évi költségvetési javaslatának módosítását.

4. Záró rendelkezések 5. §

(1) A szervezési idõszakban végrehajtandó személyügyi feladatok tárca szintû szakmai koordinációját – a HVK SZCSF csoportfõnökével együttmûködésben – a HM HPF fõosztályvezetõje látja el. (2) A HM TKF fõosztályvezetõje – az érintett HM szervek és szervezetek, valamint a katonai fõügyész szakmai közremûködésével és javaslata alapján – 2011. október 10-ig elõkészíti, elõzetesen az LÜ részére megküldi és jóváhagyásra felterjeszti a KÜ alárendeltségének változásával összefüggõ szakmai feladatok részletes szabályozásáról szóló HM KÁT – HVKF együttes intézkedést. (3) A HVKF a szolgálati alárendeltségébe tartozó, ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajtásában érintett MH katonai szervezetek részletes feladatainak szabályozására 2011. október 10-ig intézkedik.

6. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Ez az utasítás 2012. március 31-én hatályát veszti. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

260


•

2011. évi 9. szám

Körlevelek

A legfõbb ügyész 3/2011. (IX. 30.) LÜ körlevele az ügyészség fogyasztóvédelmi tevékenységérõl A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján a következõ körlevelet adom ki:

I. A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) felhatalmazása alapján indítható ügyészi keresetekrõl: 1. A keresetindítás jogszabályi feltételei: Az Fgytv. 39. § (1) bekezdése alapján az ügyész (is) pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetve a jelentõs nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében az ellen, akinek jogszabályba ütközõ tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentõs hátrányt okoz. A közérdekû igényérvényesítés alapjául nem minden, csak a bizonyos tárgyi súlyt elért jogszabálysértés szolgálhat. Az Fgytv. a közérdek fogalmát nem határozza meg, ezért a normaszöveg megfelelõ tartalommal való kitöltése az egyedi eset eldöntésekor a jogalkalmazó feladata. A jogsértés tárgyi súlyát értelmezve a Legfelsõbb Bíróság a Pfv.VIII.21.007/2008. számú felülvizsgálati eljárásban hozott döntésében (BH 2009/246.) kifejtette, hogy a jogintézmény tekintélye ellen hatna a jelentéktelen jogsértések miatti igényérvényesítés. A keresetindításnak alternatív feltételei vannak; mind a széleskörû érintettség, mind pedig a jelentõs hátrány okozása külön-külön is megalapozhatja a perindítást. E feltételeket a bírósági gyakorlat rugalmasan értelmezi. A széleskörû érintettség megállapítására szolgáló szempontok különösen, ha: – az üzletben lévõ árukészlet mennyisége és értéke jelentõs, – nagy a vonzáskörzet, – rövid idõn belül több alkalommal követ el az alperes jogsértést, – a kereskedés széles körû és intenzív reklámtevékenységet folytat, – a perbeli üzlet a település kereskedésre szolgáló központjában helyezkedik el. Az érintett fogyasztók meghatározásánál nem csak a ténylegesen vásárlókat kell figyelembe venni, hanem mindenkit, aki a vételi ajánlattal kapcsolatba kerül. Az elõzõekben felsorolt körülményekre a felperes olyan köztudomású tényként hivatkozzon a keresetében, amelyet a bíróság külön bizonyítás nélkül is valónak fogadhat el és bizonyítékként értékelhet. A jelentõs hátrány okozásának megállapításához sem feltétlenül szükséges a hátrány bekövetkezése, továbbá az sem, hogy az anyagi természetû legyen. Ez a keresetindítási feltétel megvalósul például: – tûz- vagy áramütésveszélyes termék forgalmazásával, – egészségkárosító áruk értékesítésével, – fulladásos kockázatot okozó, balesetveszélyes gyermekjátékok árusításával. Az Fgytv. nem határozza meg, mely jogszabályok megsértése alapozza meg az igényérvényesítést. Ebbõl következik, hogy bármely, a fogyasztókat érintõ jogszabályi rendelkezésbe ütközõ tevékenység esetén mód van a keresetindításra. Jogszabályi rendelkezések, amelyek megsértése alapul szolgálhat a keresetindításra, különösen – a Ptk. 277. § (4) bekezdése, 305. § (1) bekezdése, – az Fgytv. 3. § (1), (3) bekezdései, 4. § (2) bekezdése, 12. §, 15. § (1) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, – a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény, – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,


– – – – – – – – – – – –

•

2011. évi 9. szám

261

az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény, az üzletek mûködési rendjérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. r., egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. r., a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet, a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltételeinek részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SzMM együttes rendelet, egyes villamossági termékek biztonsági követelményérõl és az azoknak való megfelelés értékelésérõl szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet, a lábbelik fogyasztók részére történõ forgalmazásának egyes követelményeirõl szóló 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet, a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM–NM–IKM együttes rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet.

Az ügyészi polgári jogi igényérvényesítés nem jelenti ugyanazon jogsértés kétszeres szankcionálását. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. 46. §-a alapján jár el és szab ki bírságot közigazgatási eljárás keretében, az ügyészi keresetindítási jog pedig az Fgytv. 39. §-ában szabályozott önálló jogintézmény, melynek célja a jogszabálysértés polgári jogi szankcionálása. 2. Amennyiben az ügy jellege indokolja, a kötelezettet a keresetindítást megelõzõen fel kell hívni az önkéntes teljesítésre. A per elõtti felhívásban röviden összefoglalandók azok a tények, amelyek az ügyészi keresetnek az alapját képezhetik. A felhívásban foglaltak teljesítésére szabott határidõ eredménytelen eltelte esetére az ügyészi perindítás lehetõségérõl való tájékoztatást is tartalmazza a magánjogi intézkedés. 3. Illetékességi szabályok: a) A fogyasztóvédelmi perekben általános hatáskörû bíróságként a helyi bíróságok járnak el. Az azonos hatáskörû helyi bíróságok közül a jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja [Pp. 30. § (1) bekezdés]. A jogi személy székhelyének az állandó mûködési helye minõsül, amit a jogi személy létesítõ okiratában kell megállapítani (Ptk. 29. §). A jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy, de jogszabály, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító határozat, vagy okirat ettõl eltérõen rendelkezhet. b) Párhuzamos illetékességi szabály [Pp. 36. § (2) bekezdése] alapján perelhetõ az alperes, ha a jogvitát létrejött ügyletkötés (pl. próbavásárlás) elõzte meg. Ez az illetékességi ok akkor is fennáll, ha maga a felperes az üzletkötésben nem vett részt. Amennyiben viszont a kereset tárgya közigazgatási hatósági természetû jogszabályi kötelezettségek betartása (pl. próbavásárlás nélküli fogyasztóvédelmi ellenõrzések, mintavételek), a Pp. 36. § (2) bekezdése szerinti illetékességi szabály nem alkalmazható. 4. A keresetindítás határideje A fogyasztóvédelmi kereset a jogsértés bekövetkezését követõ egy éven belül nyújtható be [Fgytv. 39. § (2) bekezdés]. A jogsértésrõl nem szükségszerûen csak a fogyasztóvédelmi hatóság határozatából értesülhet az ügyész. A határozathozatal dátuma nem a jogsértés bekövetkezésének, hanem a jogkövetkezmények levonásának a napja. Az Fgytv.-ben megállapított határidõ anyagi jogi jellegû, jogvesztõ határidõ, vagyis a jogszabályban megjelölt napon feltétlenül lejár. Számítására a Ptk. hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3–4. §-ában írt rendelkezések az irányadók. A jogsértés a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésével bekövetkezik (pl. amikor a csomagolóanyag súlyát belemérik az áru tömegébe).

262


•

2011. évi 9. szám

Folyamatos jogsértéseknél az abból eredõ követelés – a perindításra vonatkozó határidõ – elévülése a jogsértés megszûnésekor kezdõdik, vagyis nem a próbavásárlás idõpontjában, hanem például akkor, amikor az árut a forgalomból kivonták.

II. A fogyasztóvédelmi határozatok törvényességének a vizsgálata Az ügyész jogosult a fogyasztóvédelmi ügyben eljáró bármely hatóság iratait bekérni és megvizsgálni, valamint a törvényességi ellenõrzés eredményétõl függõen intézkedéseket tenni. A fogyasztóvédelmi ügyekben általános hatáskörû fogyasztóvédelmi hatóságként – a fõvárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján – a megyei/fõvárosi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelõsége jár el. A fogyasztóvédelmi ügyben eljáró hatóságok hatáskörét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet tételesen felsorolja – a vonatkozó ágazati törvényekre utalással – azokat a jogsértéseket, amelyek miatti közigazgatási jogi felelõsség érvényesítése az NFH hatáskörébe tartozik. A kormányrendeletben nem nevesített egyéb fogyasztóvédelmi jogsértések miatt az ágazati törvényben megjelölt hatóságok (Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Energia Hivatal, Országos Gyógyszerészeti Intézet stb.) jogosultak eljárni. A fogyasztóvédelmi felügyelõségek fogyasztóvédelmi hatásköre tehát nem kizárólagos jellegû; egyéb állami szervek is rendelkeznek fogyasztóvédelmi jogosítványokkal. A fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását több szerv is felügyelheti. Ezek a szervek – az eljárásukat szabályozó ágazati törvények alapulvételével –, a következõk: – Gazdasági Versenyhivatal, – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (eljárása az Fgytv. hatálya alól kivett, a 2010. évi CLVIII. törvény 116. §-a alapján az általa felügyelt tevékenység tekintetében az ügyésznek nincs keresetindítási joga), – Országos Gyógyszerészeti Intézet, – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, – Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, – megyei/fõvárosi kormányhivatal élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi igazgatósága, – Magyar Energia Hivatal, – Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint – Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre nem terjed ki a jogszabályban más szervek hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörre. Az általános hatáskörû fogyasztóvédelmi hatóságok a fogyasztókat érintõ ügyekben fogyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki, kivéve, ha más hatóság azonos tényállás mellett már szabott ki bírságot. Elõfordulhat több, hatáskörrel rendelkezõ szerv párhuzamos eljárása is például a számla/nyugtaadási kötelezettség ellenõrzésekor (felügyelõség, adóhivatal), vagy megtévesztõ jellegû reklám esetén [BH 2009/342.] (felügyelõség, Gazdasági Versenyhivatal).

III. Az ügyészi intézkedések felterjesztése a Legfõbb Ügyészségre 1. A fogyasztóvédelmi tárgyú per elõtti felhívásokat, valamint a bírósághoz benyújtott fogyasztóvédelmi kereseteket, a perindítással egyidejûleg, fel kell terjeszteni. 2. Az Fgytv. felhatalmazása alapján indított perekben hozott jogerõs ítéletek felterjesztésének rendjére a TKJ.Sz.6887/2009/1-I. legfõbb ügyészségi intézkedésben írtak az irányadóak.


•

263

2011. évi 9. szám

3. A fogyasztóvédelmi hatóságok határozata törvényességének ellenõrzése során készített óvást, felszólalást, jelzést az intézkedés benyújtásának napján kell felterjeszteni. Az 1–3. alatti felterjesztéseket a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Környezetvédelmi Osztálya címére kell eljuttatni. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész

Személyi hírek

Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte Czapné dr. Fekete Mariann Heves megyei fõügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – csoportvezetõ ügyésszé; Szabóné dr. Tabajdi Katalin mb. kiskunfélegyházi városi vezetõ ügyészt – szolgálati helyén – vezetõ ügyésszé; dr. Sirok Katalin címzetes fõügyészségi ügyész, mb. kalocsai városi vezetõhelyettes ügyészt – szolgálati helyén – vezetõhelyettes ügyésszé; dr. Ágoston Boglárka és dr. Vermes Róbert egri városi ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – csoportvezetõ ügyésszé; dr. Nagy Csaba alezredes, szegedi katonai ügyészségi titkárt – szolgálati helyén – katonai ügyésszé; dr. Bagoly Bettina budapesti VIII., dr. Dékányné dr. Lendvai Milica és dr. Szabó Barbara budapesti XI. és XXII., dr. Sima Péter budapesti XX., XXI. és XXIII., dr. Várhomoki Ambrus budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi titkárt, valamint dr. Sági-Gyõri Melindát – változó szolgálati helyre – budapesti kerületi ügyészséghez, dr. Kakuja Tamás szegedi, dr. Kovács Milán gyöngyösi, dr. Nagy Péter székesfehérvári városi ügyészségi titkárt – szolgálati helyén –, dr. Hilyák Barbara Fatimét az Esztergomi Városi Ügyészséghez ügyésszé; dr. Csicsel Attilát a Salgótarjáni Városi Ügyészséghez, dr. Szécsény Tímeát a Pest Megyei Fõügyészség alá rendelt helyi ügyészségre – változó szolgálati helyre – ügyészségi titkárrá; dr. Tamás Erzsébetet az Országos Kriminológiai Intézet tudományos fõmunkatársává, dr. Szemere Tímea központi nyomozó fõügyészségi tisztviselõt – szolgálati helyén – ügyészségi ügyintézõvé.

264


•

2011. évi 9. szám

Áthelyezés, kinevezés A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Pap Viktória tapolcai városi ügyészségi fogalmazót a Veszprémi Városi Ügyészségre és egyidejûleg kinevezte ügyészségi titkárrá.

Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Kalla Judit Pest megyei fõügyészségi ügyészt a Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályára, legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Vincze Eszter kecskeméti városi ügyészségi ügyészt a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre, fõügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Verbói Dóra Georgina szolnoki nyomozó ügyészségi ügyészt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez.

Kinevezések módosítása A legfõbb ügyész dr. Szabados Zsuzsanna címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyész lemondását tudomásul véve, kinevezését akként módosította, hogy – szolgálati helyén – áthelyezte fõügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Pakusza Vilmos budapesti VI. és VII. kerületi vezetõhelyettes ügyész kinevezését akként módosította, hogy áthelyezte a Fõvárosi Fõügyészségre, fõügyészségi ügyészi munkakörbe.

Kirendelések és megbízások A legfõbb ügyész kirendelte dr. Kátai Péter dunakeszi városi vezetõ ügyészt a Váci Városi Ügyészségre, dr. Nagy Krisztina budakörnyéki vezetõhelyettes ügyészt a Dunakeszi Városi Ügyészségre és egyidejûleg megbízta a vezetõ ügyészi feladatok ellátásával, Babjákné dr. Donkó Rózsa címzetes fõügyészségi ügyész, váci városi vezetõ ügyészt a Budakörnyéki Ügyészségre és egyidejûleg megbízta a vezetõhelyettes ügyészi feladatok ellátásával.

Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Kis Éva legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyésznek 2012. február 10. napjával, dr. Szamosi Ferenc budapesti X. és XVII. kerületi ügyészségi ügyésznek és


•

2011. évi 9. szám

265

dr. Sándor Lénárd Gergely budapesti VIII. kerületi ügyészségi titkárnak 2011. augusztus 31. napjával, Harangozó Csabáné fõtanácsos, legfõbb ügyészségi csoportvezetõnek 2012. március 31. napjával, dr. Kobzos László legfõbb ügyészségi tisztviselõnek 2012. január 31. napjával, Bolya Gábor Richárd legfõbb ügyészségi gépjármûvezetõnek 2011. augusztus 19. napjával, Füzesi Miklós Zoltán legfõbb ügyészségi fizikai alkalmazottnak 2011. augusztus 20. napjával.

Halálozások Dr. Kardos János ny. Tolna megyei fõügyész életének 74. évében, 2011. augusztus 19. napján, dr. Ágai György ny. fõvárosi fõügyészhelyettes életének 75. évében, 2011. július 30. napján, Lippai László ny. Bács-Kiskun megyei fõügyészségi pénzügyi osztályvezetõ életének 82. évében, 2011. augusztus 15. napján elhunyt. Az ügyészi szervezet mindhármukat saját halottjaként temettette el.

Közlemények

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és a 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – – – – – – – –

a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára fõosztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztályára fõosztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Gazdasági Jogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Engedélyezési Jogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Általános Közigazgatási Jogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Általános Magánjogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Fõosztálya Szervezett Bûnözés és Korrupciós Ügyek Osztályára legfõbb ügyészségi ügyészi, – a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya Személyügyi Osztályára 2 legfõbb ügyészségi ügyészi, – a Legfõbb Ügyészség Kabinetjébe 3 legfõbb ügyészségi ügyészi, – a Debreceni Fellebbviteli Fõügyészségre fellebbviteli fõügyészi, – a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészségre fellebbviteli fõügyészi, – a Pest Megyei Fõügyészségre fõügyészi és – a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség büntetõbírósági ügyek csoportjába fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi állás betöltésére.

266


•

2011. évi 9. szám

Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-ai állapítják meg. A Legfõbb Ügyészség fõosztályvezetõ ügyészi, az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály osztályvezetõ ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. Az álláshelyekre való kinevezés további feltétele, hogy a pályázók legalább ötéves ügyészi gyakorlattal, valamint egy idegen nyelvbõl államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezzenek. A Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya osztályvezetõ ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. A kinevezés további feltétele, hogy a pályázók legalább ötéves ügyészi gyakorlattal rendelkezzenek. A Legfõbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Fõosztálya legfõbb ügyészségi ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez. A kinevezés további feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen nyomozásfelügyeleti és vádelõkészítési szakterületen szerzett fõügyészségi ügyészi gyakorlattal. A pályázat elbírálásánál elõnyben részesülnek azok, akik angol és német nyelvbõl államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznek. A Legfõbb Ügyészség Kabinetje, valamint a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a pályázók rendelkezzenek ügyészi gyakorlattal. A Debreceni és a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség fellebbviteli fõügyészi, valamint a Pest Megyei Fõügyészség fõügyészi álláshelyeire olyan határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik legalább ötéves ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. A kinevezés további feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. A Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a pályázó büntetõjogi szakági ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üsztv. 14. §-a (5) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az Üsztv. 14/A. §-ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni.


•

267

2011. évi 9. szám

A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a beérkezésre elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) – a Legfõbb Ügyészség álláshelyei, a Debreceni és a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség fellebbviteli fõügyészi, valamint a Pest Megyei Fõügyészség fõügyészi álláshelye esetében a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.) 2011. október 20-án 13 óráig, – a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.) 2011. október 14-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

268


•

2011. évi 9. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás


•

269

2011. évi 9. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státusát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 1000 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1000 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


270


•

2011. évi 9. szám


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1200 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................



•

271

2011. évi 9. szám

TOVÁBBKÉPZÉS A Budapesti CORVINUS Egyetem KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET (ISO 9001:2000 szabvány alapján minõsített intézet) tájékoztatója A BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet felvételt hirdet a 2012. februárban induló, másoddiplomát adó közgazdasági szakirányú továbbképzéseire és tanfolyami képzéseire.

Általános tudnivalók: Az intézet közgazdasági szakirányú továbbképzésein szerezhetõ oklevelek a felsõoktatási törvényben rögzített felsõfokú szakirányú szakképesítést tanúsítják. Jelentkezési határidõ: 2011. október 31. Jelentkezési lapot, tájékoztató füzetet, mely a továbbképzési lehetõségek általános tudnivalói mellett, szakonként részletesen tartalmazza a képzés célját és tantervét, térítésmentesen a BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézetnél (BCE KTI) lehet beszerezni.

Címünk: BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet 1085 Budapest VIII., Rigó u. 3. Postacímünk: 1444 Budapest, Pf. 275 KTI Honlapunk: http://kti.linett.hu

Telefonszámaink: +36 (1) 216-4441, 216-4442 vagy 216-4443 E-mail címünk: [email protected] Jelentkezési feltételek: Államilag elismert felsõfokú (alap, mester, illetve korábban egyetem, fõiskola) iskolai végzettség (diploma) és szakképzettség. Jelentkezni a kiadott tájékoztatóban lévõ jelentkezési lapon vagy az interneten letöltött jelentkezési lapon lehet. A tanfolyami képzésekre a Tájékoztató füzetünkben közöltek szerint. Képzési idõ: A szakirányú továbbképzések 2, 4 félévig tartanak. Ettõl való eltérést és a tanfolyamok képzési idejét a Tájékoztató füzetünk tartalmazza. A foglalkozások hetenként általában egy napot vesznek igénybe és 9.40–18.00 óra között kerülnek megtartásra. A felsõfokú szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzésének feltételei: Az elõírt képzési és kimeneti követelmények (az elõírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek eredményes teljesítése, szakdolgozat készítése, záróvizsga eredményes letétele) teljesítése. A kiadható oklevél tartalma az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben elõírtak szerint, az alapképzettségtõl és az elvégzett szaktól függ.

2012-ben az alábbi közgazdasági szakirányú továbbképzési szakokra hirdetünk felvételt: 1. Elemzõ statisztikus szak 2. Vezetési és szervezési szak 3. Pénzügy szak 4. Agrár-közgazdasági szak 5. Vállalkozási menedzsment szak 6. Értékelemzõ szak 7. Környezeti menedzsment szak 8. Biztosítási szak 9. Személyügyi – emberierõforrás-menedzser – szak 10. Személyügyi – munkaügyi kapcsolatok szak 11. Személyügyi – munkaerõ-piaci szak 12. Jövõkutatás, elõrejelzés (stratégiaformálás) szak 13. Egészségügyi menedzsment szak 14. Belügyi gazdasági szak 15. Belügyi gazdaságvédelmi szak

16. Gyógyszerügyi menedzsment szak 17. Ingatlangazdálkodási szak 18. Állami ingatlangazdálkodási szak 19. Védelemgazdasági szak 20. Projektmenedzsment (Fõvállalkozás) szak 21. Közigazgatás gazdálkodása és ellenõrzése szak 22. Közigazgatás gazdálkodás és informatika szak 23. Gazdaságpolitika szak 24. Felszámolási és vagyonfelügyeleti szak 25. Egészségügyi biztosítási szak 26. Ügyfélkapcsolati szak Engedélyezés alatt álló szakok 27. Gazdasági válságügyi szak 28. IMP Nemzetközi Business Marketing és Innováció szak 29. Nemzetközi fizetésképtelenségi szak

Gazdasági, szakképesítést nyújtó és céltanfolyamok Gazdasági tanfolyamaink elsõsorban az aktuális gazdálkodási, pénzügyi, adózási és vezetési tudnivalókat tartalmazzák. Szakképesítést nyújtó tanfolyamaink a rendeletileg elõírt követelményrendszer szerint épülnek fel, szakvizsgára készítenek fel, s eredményes szakvizsga után képesítést tanúsító bizonyítványt adnak. Külön megbízás alapján intézményeknél, gazdasági társaságoknál, vállalkozásoknál új munkakörök, feladatok szakszerû ellátását segítõ céltanfolyamokat szervezünk.

2012-ben az alábbi tanfolyamokra hirdetünk felvételt: 05-106 Alapfokú értékelemzõ tanfolyam intézménynél, gazdasági társaságnál, vállalkozásnál 05-128 Esélyegyenlõségi szaktanfolyam 05-129 Direkt marketing tanfolyam

05-131 Társadalombiztosítási szakmai klub 05-132 Sikeres önérvényesítés szervezeti irányítás Engedélyezés alatt álló tanfolyam 05-133 Mikro- és kisvállalkozói képzési modulrendszer

BCE KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET

272


•

2011. évi 9. szám


Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû könyvét A kriminalisztika ma már az egyetemek jogi karain kötelezõ tantárgy, de a tematika, amely szerint tanítják, egyetemenként változó. Mindenütt közös jellemzõ azonban, hogy a tananyag alapvetõen a bûnügyi nyomozás kriminalisztikájához igazodik, mondhatni, a Rendõrtiszti Fõiskola kriminalisztikai tananyagának rövidített és egyszerûsített kivonata. A hagyományos jogi pályákon – bíró, ügyész, ügyvéd – mûködõ jogász számára azonban csaknem feleslegesnek mondható sok olyasmi, aminek a készségszerû ismerete egy nyomozó számára szinte létfontosságú, ugyanakkor létfontosságú sok olyan dolog, amit hasznos ugyan, de nem feltétlenül szükséges egy nyomozónak tudnia. Máshová esnek a hangsúlyok a nyomozásnál, és máshová a hagyományos jogászi pályák gyakorlásának terepén, a bírósági eljárásban. Más szempontok vezérlik a jogalkalmazót annak függvényében is, hogy milyen eljárási funkciót lát el. Ez a könyv több évtizedes jogalkalmazói gyakorlat és a kriminalisztika oktatásában évek hosszú során kifejtett tevékenység tapasztalatait összegzi. Haszonnal forgathatják ügyvédjelöltek, bírósági és ügyészségi fogalmazók, de bizonyára találnak benne újszerû ismereteket már gyakorlottabb jogászok is. A bizonyítás kriminalisztikai indíttatású elmélete, a büntetõeljárási kényszerintézkedések feltételeinek kriminalisztikai szemléletû értelmezése, a perbeszédek szerkesztésével, érvelési rendszerével foglalkozó gyakorlatias fejtegetések még azok számára is adhatnak új ötleteket, akik már rendelkeznek némi gyakorlattal. A kötet 164 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû, 164 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


A szerkesztésért felelõs: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail: [email protected]). 2011. évi éves elõfizetési díj: 14 112 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 7056 Ft áfával.

HU ISSN 0133-8242 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 11.1754 – Lajosmizse

2011. (IX. 23.) HM utasítás a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról

Recommend Documents