2011. évi közhasznúsági jelentése

A WWF Magyarország Alapítvány

2011. évi közhasznúsági jelentése

2

3 1. Erdők védelme

1.1 Érdekérvényesítés a hazai erdők megőrzése érdekében

Az erdőkkel kapcsolatos és természetvédelmi szempontból fontos döntések előkészítésében számos alkalommal részt vettünk. Szakmai anyagokat, koncepciókat rendszeresen készítünk, illetve véleményezünk, elsősorban az erdőgazdálkodás és az erdőkben folyó természetvédelmi tevékenység összehangolása érdekében. A WWF szorosan együttműködik a hivatalos természetvédelmi szervekkel, számos országos és helyi civil szervezettel, valamint tagot delegál az Országos Erdő Tanácsba és a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottságba. Véleményezzük, és nyomon követjük a nemzetközi erdészeti tanúsító rendszerek – elsősorban az FSC (Forest Stewardship Council) – hazai alkalmazását. 2011-ben javaslataink bekerültek a legjelentősebb hazai tanúsító cég, a Controll Union szabványába. 2011-ben javaslatokat fogalmaztunk meg a Budapesti, a Pilis-Visegrádi és a Kemencei körzeti erdőtervek kidolgozásával kapcsolatban. 1.2 Örökerdők Magyarországon

Kiemelt célkitűzésünk, hogy támogassuk Magyarországon az örökerdők létrehozását, vagyis a vágásterülettől mentes erdőgazdálkodás elterjedését. Ennek érdekében számos hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen, terepi programon veszünk részt. Meghívott előadóként 2011-ben is több hazai erdészeti fórumon szerepeltünk. A Budaihegyvidék területén, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel 2004 óta folyó együttműködés keretében létrehozott tanösvényeink célja az, hogy bemutassuk az erdőben zajló természetes folyamatokat és a szálaló erdőművelés alapjait. A kialakított útvonalakon vezetett túrákat szerveztünk minden olyan érdeklődő számára, aki arra kíváncsi, hogy a folyamatos erdőborítás mellett miképpen lehet gazdálkodni, és mindez hogyan járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

1.3 Erdőgazdálkodástól mentes erdők, vadonok, őserdők

2010-ben kezdtünk intenzíven foglalkozni a természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú, faanyagtermeléssel nem érintett erdők helyzetével. Nemzetközi együttműködés keretében két őserdő-állomány védetté nyilvánítását támogattuk az Északi-Kárpátokban. 2011-ben faanyagtermelést nem szolgáló erdőtömb kijelölését kezdeményeztük a budai Sváb-hegyen, és támogattuk az ország első, magántulajdonú erdőterületen létrehozandó erdőrezervátumának kijelölését a Balaton-felvidéken, Zánka határában.

Közhasznúsági jelentés 2011.

1.3 Hiúzok Magyarországon

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európa legnagyobb macskaféle ragadozója, amely a Kárpátok erdőségeiben ma is fontos szerepet tölt be az erdei életközösségek működésében. Magyarországon 1915 és 1983 között nem láttak (és nem ejtettek el) egyetlen példányt sem, így az eltűnt fajok listájára került. A hiúz felbukkanása a Kárpátok magyarországi területein (az Északi-középhegységben) annak köszönhető, hogy a vadászat korlátozása miatt a szlovákiai állomány néhány egyede távolabb is elmerészkedett. Sajnos nálunk azonban nem találhatók a hiúz számára elengedhetetlen nagy kiterjedésű „vadonok”, ahol a gazdálkodás és a turizmus zavarásaitól védett helyen lennének. A fokozottan védett macskaféle illegális vadászata ugyancsak hozzájárul, hogy a faj létszáma az elmúlt negyedszázad során sem lépte túl a 10-15 egyedet. A WWF Magyarország korábban elkezdett programját folytatja, nyomkövető eszközök beszerzésével, illetve tájékoztatással igyekszik segíteni a fajmegismerését és védelmét. A hiúzok hazai visszatérését támogató munkánk jól kapcsolódik a természetvédelmi szempontból is fenntartható erdő- és vadgazdálkodást, valamint a Kárpátok őserdeinek támogató programjainkhoz. Célunk, hogy Magyarországon is legyenek a hiúzok számára megfelelő, nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületek. 1.4 A Nagykőrösi pusztai tölgyesek védelme

Sikerrel zárult 2011. december végén a Nagykőrösi pusztai tölgyesek védelmére indított, 5 éves LIFE pályázatunk. A pályázat egyik legfontosabb eredménye, hogy a pusztai tölgyesek nagy része 90 évre a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került, így ott megszűnt a gazdasági célú fakitermelés. A legértékesebb nagykőrösi erdőssztyepp- területeken további 85 évig háborítatlanul növekedhetnek a tölgyfák. A terepi munkák során több mint 400 hektáron sikeresen visszaszorítottuk az őshonos növényzetet agresszívan kiszorító, idegen földrészekről behurcolt özönnövényeket. Emellett az őshonos erdőfelújításokkal elértük, hogy a pusztai tölgyesek szétdarabolódott foltjai elindultak a regenerálódás útján és hamarosan újra összefüggő, természetközeli erdőssztyeppet (értékes tisztásokkal tagolt, ligetes erdőt) alkotnak majd. A vadkár csökkentése érdekében 260 hektárnyi területet vadkizáró kerítéssel vettünk körbe.


4

5 A projektnek köszönhetően 2008 óta folyamatosan üzemel a Pálfája Tanösvény és Pálfája Oktatóközpont, ahol a pusztai tölgyesek és homoki gyepek élővilágával ismerkedhetnek meg kicsik és nagyok. 2011 nyarán is megrendeztük az immár hagyományos természetismereti sátortáborokat. Az átadás óta több mint 15.000 gyerek és felnőtt látogatott el a Nagykőrös város Önkormányzata által üzemeltetett Oktatóközpontba, ami ezzel a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság leglátogatottabb bemutatóhelyei közé került. A Pálfája Oktatóközpontnak köszönhetően Nagykőrösön kialakult egy társadalmi összefogás a város természeti örökségének a megőrzése érdekében.

A most zárult LIFE-Természet program megvalósítása során több kutatási munka is lezajlott. A botanikai kutatások megmutatták, hogy a Nagykőrösi erdő természetvédelmi kezelése nyomán egyre-másra tűnnek elő a 70-80 éve elveszettnek hitt, vagy ezen a területen még nem talált fajok. Az állatfajokat – főként rovarokat – vizsgáló kutatások hasonlóan bíztató eredményeket hoztak, hiszen több mint 650 fajt sikerült a területen azonosítani. Bár az emlősök vizsgálata nem volt a tudományos program része, a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a terepbejárások során megállapították, hogy a területen közel egy tucatnyi védett denevérfaj is él. A Pusztai tölgyesek LIFE projekt utolsó évében az eredmények bemutatása és a további lépések megvitatása érdekében a WWF Magyarország a „Pannon bennszülött tartós szegfű védelme” című LIFE pályázathoz is kapcsolódó, nemzetközi konferenciát szervezett Kecskeméten. A nagykőrösi élőhely-rehabilitációs munka mellett a résztvevők áttekintést kaptak a Közép-, és a KeletEurópai erdőssztyeppek jelenlegi természetvédelmi helyzetéről is. Tapasztalatot cseréltünk a legfontosabb veszélyeztető tényezőkről, az inváziós fajokról, a talajvízszint csökkenéséről, valamint az erdő-, és vadgazdálkodás hatásairól. A konferencia zárónapján a résztvevők terepi kirándulást tettek a projektterületre. Az elhangzott előadások összefoglalóit konferenciakötetben adtuk ki.


2011-ben több, laikus érdeklődőknek szóló kiadványban is beszámoltunk a projekt eredményeiről. Nyáron megjelent a WWF Magazin pusztai tölgyesekkel foglalkozó tematikus száma, amit minden nagykőrösi lakosnak eljuttattunk és országosan is terjesztettünk. Év végén pedig elkészült az öt év munkáját és eredményeit bemutató zárókiadvány, angol és magyar nyelven. Ez elmúlt évek során a pusztai tölgyesekről készült anyagokat egy multimédiás DVD-n is kiadtuk.

Az elmúlt öt évben száz fölötti cikk jelent meg a projektről, többször szerepelt a pusztai tölgyes a televízióban és közel 120.000 honlaplátogatót regisztráltunk. Szerveztünk gyermek-rajzversenyt, fotópályázatot és évente több, komoly érdeklődésre számot tartó, önkéntes terepi akciót, civilek és vállalatok részvételével. Munkánknak köszönhetően a mindeddig ismeretlen természeti kincsről egyre többen tudnak, nemcsak helyben, hanem országszerte is. A pályázat lezárulását követően az elért természetvédelmi eredmények fenntartásáról továbbra is gondoskodik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Nagykőrös Város Önkormányzata és a WWF Magyarország. A terület és a védelmet célzó intézkedések számokban Terület: A Natura 2000 terület 3300 ha Jelölő élőhelyek 942 ha Projektterület 418 ha (ebből 59 ha önkormányzati, 133+28 ha állami, 175+23 ha magántulajdon) Beavatkozások: 418 hektáron az inváziós fajok 90-95%-os visszaszorítása 65 hektáron erdőátalakítás, őshonos fajok ültetése 146 ha tölgyes átminősítése faanyagtermelő erdő funkcióból talajvédelmi erdővé 261 ha bekerítése vadkizáró kerítéssel vagy villanypásztorral. 175 ha magántulajdonú erdő bérbe vétele 90 évre 28 ha rendezetlen tulajdonú erdő (Strázsa-domb) megvásárlása Kommunikáció, ismeretterjesztés:

Erdei oktatóközpont megnyitása, 3 év alatt 15.000 látogató 10 állomásos tanösvény építése és tanösvényfüzet kiadása Nemzetközi konferencia 100 fölötti résztvevővel Rosalia tanulmánykötet kiadása a pusztai tölgyesekről és a pannon homoki gyepekről Sajtókirándulások, TV-műsorok, cikkek a helyi és az országos sajtóban Honlap


6

2. Vizeink védelme

2.1 Dunai hajózás

Az Európai Unió közlekedési politikájának egyik kiemelt része a Duna hajózhatóságának javítása, ám ezért nagy árat fizethet a természet. A mi célunk, hogy az EU hajózásfejlesztési terve oly módon valósuljon meg, hogy az ne járjon a folyó ökológiai állapotának romlásával. 2010-ben a következő lépéseket tettük ennek érdekében:

A Duna Régió Stratégia 2010-ben került elfogadásra és kinevezték a prioritás területek koordinátorait. A hajózásért felelős osztrák megbízottal, valamint a hazai prioritásterületek (Vízminőség-védelem, szélsőséges vízgazdálkodási események) vezetőivel ezt követően 2011-ben személyes találkozót tartottunk és rendszeres kapcsolatban vagyunk;

7 terezők a javaslatok egy részét elfogadták és a tervezett beavatkozások nagysága jelentősen csökkent;

Személyes találkozón ismertettük a fejlesztés Környezeti Értékelését készítő szakértőjével a WWF álláspontját és azokat az elvárásokat, amiket a jelentésnek véleményünk szerint tartalmaznia kell;

Részletesen véleményeztük a Vituki vezette Konzorcium zárójelentését és részt vettünk az Országos Környezetvédelmi Tanács erről szóló állásfoglalásának előkészítésében. Az állásfoglalás végül az eltérő álláspontok miatt nem született meg;

A Vituki projektjének zárását közvetlenül megelőzően az Európai Unió régiós fejlesztésekért és természetvédelemért felelős igazgatóságaival személyes találkozót szerveztünk, hogy álláspontjainkat ismertessük;

Részt vettünk a hajózhatóság fejlesztéséről szóló útmutatók véleményezésében, melyek Európai Uniós, illetve Duna szinten tesznek javaslatokat a hajózásfejlesztés és a természetvédelmi irányelvek összehangolására;

Harmadik alkalommal rendeztünk vízipisztoly-csatát a Nemzetközi Duna Nap alkalmából;

A nyilvánosság figyelmét sajtóközleményekkel hívtuk fel a Dunát érintő beavatkozási tervekre és a Duna Régió Stratégiában a civil szervezetek által betölthető szerepre;

Személyes találkozón ismertettük a hazai hajózás fejlesztésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával a WWF Magyarország kritikus véleményét, de álláspontjaink nem közeledtek;

Az illetékes döntéshozói körökben javasoltuk a hajóutak kialakításáról és fenntartásáról szóló miniszteri rendelet módosítását, de ezt a javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sem részünkről, sem más minisztériumok részéről nem fogadta el;

Aktív kapcsolatot tartottunk fenn a Kormány természetvédelemért felelős minisztériumának államtitkárával és munkatársaival. Ezzel szövetségest találtunk abban, hogy a hajózhatóság fejlesztési projekt csak ökológiai szempontból elfogadható módon folytatódhasson;

A hajózás fejlesztésének feltétele a Víz Keretirányelv előírásainak való megfelelés. A 20092011 közötti időszakban a tervezéssel foglalkozó Vituki által vezetett konzorcium is vállalta ezt a munkát. Az elkészítendő vizsgálat kritériumairól szakértői munkacsoportot hívtunk össze, amely részletes javaslatot készített arról, mit kell tartalmaznia és milyen szemléletet kell követnie a Víz Keretirányelv szempontjai szerinti elemzésnek. A dokumentumot az érintett döntéshozóknak és a tervezés ezzel a fejezetével foglalkozó megbízottainak számára is eljuttattuk;

Személyes megbeszéléseket tartottunk mérvadó hazai napilapok és hetilapok újságíróival annak érdekében, hogy publikációik során vegyék figyelembe a WWF ökológiai-társadalmi érveit és közgazdasági szakértőink véleményét;

A Konzorcium tagjai által készített tervekhez (melyek összesen 30 helyen javasolnak beavatkozást a hajóút javítása érdekében) írásbeli véleményeket készítettünk és a Vituki által szervezett fórumokon személyesen ismertettük kifogásainkat, észrevételeinket. A


Folyamatos kapcsolatot tartottunk fenn a Duna menti nemzeti parkok munkatársaival és terepbejáráson ismerkedtünk meg a Duna élőhelyeket rehabilitáló projektekkel, valamint a hajózás fejlesztése érdelében tervezett beavatkozások helyszíneivel. Közhasznúsági jelentés 2011.

8

9 2.2 Hód-program

A Magyarországról az 1850-es években kipusztított hódok visszatelepítését 1996-ban kezdtük el, és az utolsó telepítésre 2008-ban került sor. A 12 év alatt összesen közel 250 hódot telepítettünk hazánk ártéri erdeibe. A telepítés befejezése után továbbra is rendszeresen végezzük a hódok élőhelyeinek megfigyelését és rágásnyomaikat kutatva következtetünk vándorlásukra. 2011-ben három olyan helyszínen volt monitoring, ahol volt telepítés, és felmértünk egy olyan élőhelyet is, ahová a hódok maguktól vándoroltak be.

A Hanságban a hódok az elmúlt évekhez hasonlóan tovább szaporodtak. Az évek óta ismert hód-élőhelyek mellett új területeket hódítottak meg, és a populáció amellett hogy stabil, a megfigyelések szerint jól érzi magát a Hanságban. A Közép-Tisza vidékén az aszályos évek, majd a hosszan tartó árvizek miatt több hódcsalád elvándorlásra kényszerült és ezért csökkent az egyedek száma. Gemencen az elmúlt években már nem volt megfigyelhető a populáció növekedése, de az állomány stabil. A Mura mentén, ahol a hódok természetes vándorlással jelentek meg, az elmúlt években nőtt a számuk és újabb folyószakaszokon jelentek meg rágásnyomok. A hódmegfigyelések ma már nem terjednek ki az ország egész területére, de a felmérések és a becslések alapján biztosan állíthatjuk, hogy a hazánkban élő hódok száma eléri a 600-at.

A program részeként tovább folytatódott a népszerű hódóra sorozat az ország OBI áruházaiban. Tizennyolc helyszínen közel nyolcvan általános iskolás osztály vett részt a hódokat bemutató előadáson, ahol megtekinthették a hódtelepítés elmúlt tizenkét évét történetét bemutató filmet. A népszerű hódtotó nyereményeként a nyertes osztály tavaszi kiránduláson vehetett részt. Hódvers-pályázatunkra közel 100 vers és mondóka érkezett, melyek közül a legjobb alkotások honlapunkon is olvashatók.


2.3 Dráva

A Dráva folyó és a kapcsolódó ártéri rendszerek természeti értékeinek védelme érdekében szakmapolitikai lépésekkel folytattuk munkánkat. Szorgalmaztuk és elértük az állami szerveknél, hogy Horvátország és Magyarország – immár Szerbiával, Szlovéniával és Ausztriával kibővülve – közös nyilatkozatot alakítson ki a határon átnyúló Bioszféra Rezervátum létrehozásáról. Ehhez két nagy esemény is hozzájárult. Az egyik, hogy 2011 márciusában az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozóján Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter osztrák, szlovén, horvát és szerb kollégájával együtt aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely már konkrét feladatokat fogalmaz meg a bioszféra rezervátum megalapítására. A másik, hogy a létrehozandó 15 tagú koordinációs testület irányítja majd a későbbiekben a bioszféra-rezervátum státusz elérését célzó további lépéseket.

A WWF, a közös védett terület kialakításának egyik kezdeményezője, ennek alkalmából egy ‘Európa Vad Szíve’ elnevezésű elismerő oklevelet adtak át a természetvédelemért felelős minisztereknek. Az UNESCO MAB (“Man and Biosphere”) Bioszféra Rezervátum cím hasonlóan az UNESCO Világörökséghez - nagy nemzetközi elismerést jelent, amelynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak. A tervezett rezervátum Európa legnagyobb vízi bioszféra rezervátuma, és az első a világon, amelyet öt ország közösen hoz létre. Az első koordinációs ülést 2011. október 27-28-án Budapesten tartották – több mint ötven, Ausztriából, Szerbiából, Szlovéniából, Horvátországból és Magyarországról érkezett küldött részvételével. A WWF kezdeményezésére az állami küldöttek mellett civil szervezetek is részt vettek az ülésen és hozzászóltak az alapító dokumentumhoz és a vállalt feladatok listájához. E kezdeményezés ellenére a Dráva közös horvát-magyar szakaszán továbbra is kavicskotrások zajlottak. Helyi civil partnerünkkel, a Dráva Szövetséggel az


11

10 illetékes helyi és főfelügyeleti környezetvédelmi hatóságoknál ezért újból és újból felléptünk a folyót és rendszerét veszélyeztető kavicskotrások ellen. Többek közt ennek hatására a magyarországi Dráva szakaszon történő illegális kavicskitermelést 2011-ben betiltották. A 2011 tavaszi ötoldalú nyilatkozat aláírása új lendületet adott a nemzetközi civil munkának. A WWF Ausztria által irányított projektben a WWF Magyarország is részt vállal. A civil szervezetek célja a közös természetvédelmi terület mielőbbi megalapítása, a vízgazdálkodási gyakorlat megváltoztatása és annak elérése, hogy a Dráván a későbbiekben semmilyen feltétellel se kezdődhessen kavicskitermelés. 2.4 Turjánvidék LIFE pályázat

2011 szeptemberében indult a”Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén” LIFE + Természet pályázatunk. Az öt éves projekt az Európai Unió és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró élőhely-típusok és fajok védelmét tűzte ki célul. Összköltségvetése 2 700 000 EUR, melynek 75%-át az Európai Bizottság adja. Magyar részről a Vidékfejlesztési Minisztérium a társfinanszírozó. Partnereink a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, valamint a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Jó példa a honvédelem és a természetvédelem együttműködésére, hogy az élőhely-védelmi lépések egy jelenleg is működő nemzetközi jelentőségű lőtéren valósulnak meg. A 7300 ha-os projektterület a Táborfalvai Lő- és Gyakorlóteret és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába. A belépés több mint 100 éve egészen a mai napig is korlátozott, ezért a DunaTisza közi Homokhátság egybefüggő, viszonylag háborítatlan részeként maradhatott meg a terület. Északi felén égeres-kőrises láperdők, láprétek, déli részén pannon homoki gyepek, borókás-nyarasok, homoki tölgyes foltok fordulnak elő.

Az értékes élőhelyek természetvédelmi oltalom alatt álló fajokat rejtenek. Zászlóshajó (veszélyeztetett, az emberek számára figyelemreméltó) fajaink a rákosi vipera és a túzok. Magyar futrinka is él itt szép számmal, a homoki nőszirom és óriás útifű állomány pedig országos viszonylatban is kiemelkedő.

A pályázat keretében vizet tartunk vissza a kiszáradó területen vízügyi műszaki tárgyak segítségével, idegenhonos ültetvényeket alakítunk őshonos erdővé vagy gyepterületté.


Szántókat gyepesítünk vissza, majd szürkemarhával legeltetjük az ideális élőhely biztosítása érdekében. Segítséget nyújtunk a katonai használóknak a természetvédelmi szempontból optimális területhasználat eléréséhez, és nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai és laikus közönség tájékoztatására is. 3. Éghajlatváltozás

3.1 Szakpolitika

Szakértőként részt vettünk a Nemzeti energiastratégia és a Megújuló energia cselekvési terv kidolgozásában és a Energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálásában. E tervek hosszútávon határozzák meg azt, hogy Magyarországon milyen forrásból mennyi energiát használjunk fel. A tervek fontos része a megújuló energiaforrások arányának növelése és a fosszilis energia felhasználás csökkentése. Az energiahatékonyság növelése az egyik legolcsóbb módszer arra, hogy több hasznos energiát nyerjünk ugyanannyi energiahordozó felhasználásával. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló energia hatékony kihasználása kulcsfontosságú egy fenntartható gazdaságra történő átállásban. 3.2 Pályázatok

Partnereinkkel közösen sikerrel pályáztunk egy ENRTP (Environment and Natural Resource Thematic Programme) programra, melynek témája a klímaadaptáció a Dunadelta térségében. A program célja a biodiverzitás megőrzése és helyi közösségek felkészítése a klímaváltozás hatásaira, életkörülményeik javítása a megfelelő programok és adaptációs tervek kidolgozásával. Mindezek fontos részét képezik a határokon átnyúló együttműködésnek és folyamatos tapasztalatcserének. A program jelenleg is zajlik.

Partnerként részt veszünk egy CEP (Central Europe Programme) programban is, melynek keretein belül 8 országban 9 projektet indítunk 2012-ben. A projektek először felmérik az adott régiók megújuló energia potenciálját, majd tervet dolgoznak ki azok hosszútávú fenntartható hasznosítására és a jelenlegi fosszilis energiaforrások kiváltására.


12

13

3.3 Projektek

3.3.1 Tiszatarján

3.3.2 EU elnökség

Idén is folytattuk Tiszatarjánban megkezdett komplex projektünket, melynek célja az ártér rehabilitációja mellett a helyi közösségek életminőségének javítása és a helyben elérhető biomassza fenntartható felhasználása. 2011ben megvizsgáltuk egy kiskörzetű bio-szolár távhőrendszer kiépítésének lehetőségeit is a térségben.

Az Európai Tanács 2011. évi magyar elnökségével kapcsolatosan klíma és energia témakörben két legfontosabb rendezvényünk az egyik legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó szektorhoz, az épületenergetikához kapcsolódott. Az újszerű rendezvények célja mindkét esetben az volt, hogy az épületenergetikai felújításban érdekelt szektorok képviselői egy rendezvény keretein belül ismertessék a problémákat, az általuk kívánatosnak tartott megoldásokat, illetve mondják el, hogy a többi szektor számára milyen megoldásokat tudnak nyújtani. A rendezvényeinken megerősítést nyert az ilyen jellegű fórumok iránti igény.

Az uniós szintű kerekasztal-beszélgetésre elfogadta meghívásunkat az Európai Bizottság Energia Főigazgatósága, a téma legnagyobb kutatóintézete, az EcoFys, az ipari szektor képviseletében a CECODHAS és az EUROACE is. Jelen volt továbbá a bankszektorból az Európai Beruházási Bank, a német fejlesztési bank, a Kreditanstalt für Wiederaufbau, a holland Rabobank Groen Bank B.V, a francia Banque Populaire – Caisse d’Épargne, illetve az egyik legfontosabb think-tank, az angol Climate Bonds Initiative.

Ennek a folytatásaként, egy újabb kerekasztal- beszélgetést szerveztünk, amely a hazai érintettek közötti kooperációt kívánta elősegíteni, hiszen a sikerhez kormányzati szándékra, valamint a pénzintézetek, energiaszolgáltatók, energiafogyasztók, építőipari vállalatok és más szereplők szoros együttműködésére van szükség. Az energiaszolgáltatói, a lakástulajdonosi és a pénzügyi panelekben elhangzottakat nagyon tömören összefoglalva elmondhatjuk, épületeink rendkívül energiafalóak: Budapesten egy átlagos lakás energia-fogyasztása duplája egy hasonló bécsi lakásénak. Valós információkra alapuló, kiszámítható, hosszú távon is stabil támogatási rendszerre lenne szükség, hiszen a szereplők nagy potenciált látnak az épületenergetikai beruházásokban.


Mindkét rendezvényünk a magyar EU elnökség hivatalos kísérő eseménye (ún. side event), szakmai támogatója pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt. A rendezvény előadásanyagai a holnapunkon megtalálhatók. A projekt pénzügyi támogatója az ECF (European Climate Foundation) volt. 3.4 Vállalati együttműködések

A Bosch segítségével közös kommunikációs kampányt indítottunk az energiatakarékosságról, ezen belül is a korszerű fűtésre koncentráltunk. A tél közeledtével hasznos tippeket adtunk a fűtésszámlák csökkentéséhez és hangsúlyoztuk a megfelelő karbantartás fontosságát is. Közös kisfilmünkön mindenki megtekinthette, hogyan is néz ki egy energiatakarékos kondenzációs kazán, és hogy mennyi energiát és így pénzt spórolhatunk annak használatával.

Az Ecowizerrel közösen kidolgoztunk egy csomagot kis- és középvállalatok számára, amely segítségével azok jelentős mennyiségű energiát és így pénzt takaríthatnak meg. A csomag olyan rövidtávon megtérülő, alacsony költségű beruházást igényel, melynek megtérülési ideje maximum egy év. 3.4.1 Zöld Flotta

A WWF Magyarország a Toyotával együttműködve az év elején indította el Zöld Flotta projektjét, melynek célja a vállalati autóflották zöldítése valamint a környezettudatos vezetési stílus általános népszerűsítése. A projekt keretén belül egy piackutató segítségével 50 nagyvállalat körében végeztünk kutatást, melyben 4 fő kérdésre kerestük a választ:

Saját megítélésük szerint mennyire veszik komolyan az általános környezetvédelmi szempontokat a megkérdezett vállalatok?

Gépkocsi-vásárlásaik során milyen súllyal esnek latba a környezetvédelmi szempontok?

Gépkocsi-flottájuk használatánál mennyire figyelnek oda az üzemanyag-felhasználás mérséklésére és általában környezeti hatásaik csökkentésére?

Milyen módon segíthetjük őket abban, hogy flottáik környezeti hatása (tovább) csökkenjen?

A tanulmány érdekes, olykor ellentmondásos eredményeket mutatott. Például a megkérdezett vállalatok 62 %-a a környezetvédelmi problémák közül kiemelten fontosnak ítélte a klímaváltozást, és szintén 62%-uk saját állítása szerinti tesz is lépéseket annak érdekében, hogy a működéséből eredő üvegházhatású gázkibocsátásokat csökkentse. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderül, hogy a vállalatok mindössze egyhar-


14

15 mada ismeri, mekkora is pontosan saját kibocsátása, pedig ez utóbbi információ nélkül aligha lehet érdemi eredményeket felmutatni.

Az ilyen, és ehhez hasonló problémákat alapul véve kidolgoztunk egy három lépcsős rendszert annak érdekében, hogy csökkenthetőek legyenek az autóhasználathoz köthető kibocsátások:

Új autó vásárlásakor mire kell figyelni, hogyan kell felépíteni egy vállalati flottát? A meglévő állomány kibocsátásait hogyan lehet csökkenteni? A megmaradó kibocsátások offsettingje

A hír24.hu portállal együttműködve cikksorozatot indítottunk zöld-autózás témában, melyet több tízezren olvastak. A kampány támogatására elkészült egy poszter és egy leaflet is, ez utóbbiban összegyűjtöttük a legfontosabb öko-autózási tippeket.

A projekt 2012-ben is folytatódik, ezúttal a kis és középvállalatokra koncentrálva, továbbá folyatódik a lakossági kommunikáció is. 3.5 Klíma kommunikáció

Ahogyan az eddigi években is, 2011-ben is igyekeztünk a hazai és nemzetközi klímás főbb eseményekről, eredményekről, tanulmányokról hírt adni. Kiemeltnek számít az év végi ENSZ klímacsúcs, melyet 2011-ben Dél-Afrikában, Durbanben rendeztek meg. A tárgyalás minden fontosabb állomásáról hírt adtunk. Sajnos idén sem született meg az évek óta várt igazságos és ambiciózus nemzetközi klíma- megállapodás. Honlapunkon továbbra is informálódhatnak az érdeklődők az éghajlatváltozás témakörében. 3.6 Föld Órája

Idén március 26-án rendeztük meg a világ legnagyobb önkéntes kezdeményezésének hazai eseményét, a 2011-es WWF Föld Óráját. A 2007-ben Sydney-ből indult akció célja felhívni a figyelmet a bolygónkat fenyegető veszélyekre, és mindenkit arra buzdítani, hogy környezettudatosabb élettel harcoljanak az éghajlatváltozás ellen. A klímaváltozás mindannyiunk életét befolyásolja, azonban a legnagyobb veszélyben az Északi-sark vándorai, a jegesmedvék vannak. A sarki jégtakaró


olvadása miatt folyamatosan csökken az életterük, és ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, 30 év múlva már nem lesznek vadon élő jegesmedvék. A WWF Föld Órája azért jött létre, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, eljött az idő a cselekvésre, most kell tennünk Földünk megmentéséért. A 2011-es Föld Órája rendezvényt a Budai vár fenséges környezetében tartottuk. Az egy óra sötétség alatt tűzzsonglőrök és dobosok szórakoztatták az egybegyűlt több ezer embert. Összesen 134 ország 1,8 milliárd lakója ünnepelte együtt a Föld Óráját 2011-ben. 4. TRAFFIC – Veszélyeztetett fajok kereskedelme 4.1 Hagyományos és Vad Projekt

A WWF Magyarország és a TRAFFIC összefogott egy közép-európai projekt érdekében, melynek címe Hagyományos és Vad. A vadon élő növények hagyományos begyűjtését és felhasználását hirdető program célja, hogy csökkentsék a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket Közép-Európában. A projektet az Európai Unió CENTRAL EUROPE Programja hajtja végre az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával, 2011. május 1-én indult és három évig tart majd.

A vadon termő növények gyűjtésére vonatkozó ismeretek nemzedékről nemzedékre szálltak, de a 20. században az urbanizáció miatti változások, a földtulajdonok és az életmód megváltozása miatt ez a tradicionális tudás kezdett elveszni. A projekt célja, hogy orvosolja ezt a veszteséget, és segítsen javítani a rossz életkörülmények között élők megélhetésén Közép-Európa vidéki részein. Különösen fontos, hogy a program keretében olyan ismereteket osszunk meg az emberekkel, amelyek elősegítik a gyógynövények fenntartható betakarítását és kereskedelmét, így támogatva olyan csoportokat, mint az idősek, a nők és az etnikai kisebbségek.

A projekt konkrét és kézzelfogható célja, hogy 2014-ig kialakítson egy olyan modellt a vadon élő növények begyűjtésére, feldolgozására és felhasználására vonatkozóan, amely társadalmilag és kulturálisan elfogadható, gazdaságilag megalapozott, és környezetvédelmi szempontból is életképes. 5. Corporate Fundraising – Üzleti támogatások

A WWF Magyarország nagy hangsúlyt fektet arra, hogy együttműködjön a környezettudatos működésre törekvő vállalatokkal. Célunk nem csupán a cégek figyelmének felhívása a természet védelmére, hanem a valós segítségnyújtás is működésük területén.


16

A Szerencsejáték Zrt. tavaly a WWF-fel együttműködve bocsátotta ki Állatvilág Sorsjegyét. A sorsjegyeken a világ védett és veszélyeztetett állatfajait mutattuk be. Az együttműködést az Szerencsejáték Zrt. és a WWF közös, Állatvilág Kiállítása és Roadshow-ja koronázta.

2011-ben is partnereink között tudhattuk a CocaColát, akik több éve aktív támogatói a Szabadságsziget élőhelyre -habilitációs programunknak, a Dunanap rendezvényeinek, a Vízlábnyom Roadshow-nak és a Föld Órája önkéntes akciónknak is.

A Cargill Magyarország 2011-ben komoly figyelmet fordított a Szabadság-sziget élőhelyrehabilitációs program támogatására, illetve önkéntes napok szervezésére munkavállalóik és a környező városok diákjai és óvodásai számára.

A Vízlábnyom Roadshownk keretében az érdeklődők számára bemutatjuk édesvizeink jelentőségét, továbbá praktikus otthon is megvalósítható ötleteket adunk a víztakarékos életmód kialakításához. Aki ellátogat a Vízlábnyom Roadshow helyszíneinek egyikére a WWF sátránál, sok más érdekesség mellett megtudhatja, mit jelent a vízlábnyom, vásárlási szokásai hogyan befolyásolják a vizes élőhelyek állapotát, valamint tanácsokat kaphat otthona víztakarékossá tételéhez.

Továbbra is támogatónk között szerepel a Cetelem Bank, akikkel tavaly a Zöld Suli program keretében hirdettük meg az iskolazöldítési pályázatunkat. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a zöld területek fontosságára, valamint vonzóbbá tegye a gyerekek számára a természetet és annak szeretetét. A program különösen aktuális volt tavaly, hiszen 2011 az Erdők Nemzetközi Éve volt. A verseny során általános iskolák pályázhattak zöld területek létesítésére az iskolaudvaron, ezáltal téve kellemesebbé és főként élhetőbbé közvetlen környezetüket. A támogatás értéke 500 000 forint volt iskolánként. Az együttműködés másik pilléreként gyerek nomád tábort szerveztünk a Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek WWF projektterületen. A tábor elsődleges célja az volt, hogy a gyerekek - amellett hogy remekül érzik magukat a természetben -, megismerjék a különleges alföldi erdő élővilágát, tanuljanak a fenntartható fejlődésről és megismerkedjenek a WWF és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén folytatott természetvédelmi munkával. Az OBI Magyarország több mint egy évtizede támogatja a WWF Magyarországot. Sikeres Hódóra oktatói programunk 2011-ben is folytatódott minden OBI áruháznak otthont adó városban az általános iskolások számára.


A Docler Holding a tavalyi évben a Föld Órája önkéntes akciónak, valamint a Szabadság-sziget projektünket támogatta.

A RailCargo Hungária Zrt. a Föld Órája akciónk támogatója volt 2011-ben.

2011-ben az Állatok Világnapja alkalmával működtünk együtt a METRO Kereskedelmi Kft.-vel, egy ügykapcsolt marketing akció keretében.

Üzleti Klub tagjaink között szerepeltek továbbá a Holcim Hungária Zrt., az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft., az SCA Tork Csapata és az Unilever Magyarország Kft., pro bono partnereink között pedig a TeleMedia, a PricewaterhouseCoopers, a Cognative, a Viasat és a White&Case. 6. Private Foundraising - Magánadományozás

2011-ben a magánadományozás területén személyi változás történt melynek köszönhetően új ötletek és tervek valósulhattak meg. A nyári lassabb tempójú időszak után ősszel vadló örökbefogadási kampányt szerveztünk, melyet egy sajtókirándulással indítottunk el. A kirándulás nagy médiavisszhangot kapott, bekerült a két kereskedelmi TV híradójába is. Az őszi kampányt követően telefonos megújító kampányt indítottunk melynek célja elsősorban a korábbi örökbefogadók adományozásának megújítása. A kampány eredményeként mintegy 40 ismételt örökbefogadás történt. A tavalyi év során összesen 253 új örökbefogadónk volt. A legnépszerűbb faj továbbra is a panda, ebből összesen 73 darabot fogadtak örökbe, második helyen a jegesmedve áll 69 örökbefogadással. Kiemelkedően sok vadló örökbefogadás született szeptember, október és november hónapban, köszönhetően az „Október a vadló hónapja” című akciónknak. A karácsonyi kampány alkalmával új eszközöket teszteltünk. Egy csoportos vásárlásokat ajánló oldallal együttműködve hirdettük meg a „Nevezd el a pandádat” című online játékot a Facebookon.


17

18 Minden elnevezett panda után 10 Ft-ot kapott a WWF Magyarország. A játékban több ezren nevezték el a pandájukat, így összesen 70 000 Ft gyűlt össze. A panda örökbefogadási karácsonyi kampány során teszteltük továbbá a Facebook hirdetéseket is. A tavalyi év során összesen 260 örökbefogadás született, a legnépszerűbb faj a jegesmedve volt, amit szorosan követett az óriáspanda. 7. Direct Dialougue – Utcai adományszervezés

Az utcai adományszervezés célja, hogy toborzóink személyesen találkozzanak támogatóinkkal, és kérdéseikre válaszolva, projektjeinket bemutatva meggyőzzék őket arról, hogy támogassák a WWF Magyarország munkáját. Az utcai támogató toborzó munkakörre már nem csak diákokat várunk, hanem alakalmi és fix munkavállalókat is foglalkoztatunk. Az utcai adományszervezés előnye, hogy az érdeklődőknek a mindennapi életükbe alkalmazható energiatakarékos praktikák mellet a WWF-ről és az éppen aktuális programunkról tudunk információkat adni, így valóban naprakészek lehetnek, és első kézből hallhatják mivel is foglalkozik a szervezet. Ha pedig támogatni szeretnék a munkánkat a helyszínen kitöltött dokumentumok segítségével ezt meg is teheti. Jelenleg Budapesten és Pécsen folyik a toborzói munka, de az év hátralévő részében Sopronban, Szegeden és Győrben is találkozhatnak majd toborzóinkkal.

8. WWF a sajtóban

2011-ben nevünket közel 1000 alkalommal említették meg az internetes oldalak, a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió különböző rovatai, műsorai. Legfőbb témáink, amelyekkel a nézők, olvasók és hallgatók találkozhattak az év során, a Föld Órája, a Nemzetközi Duna Nap, a Millenárison szervezett kiállításunk az erdők jövőjéről, a Cetelem iskolazöldítő pályázat, a hortobágyi vadlovak, az ország első magánkézben lévő erdőrezervátuma, az Állatvilág utazó kiállításunk és a hazai hiúzok. Sajtóközleményeink száma összesen 52 volt az év során, vagyis átlagosan hetente 1 közleményt adtunk ki. Hírlevelünket összesen 28 alkalommal küldtük ki 48 000 olvasónknak, Facebook oldalunk olvasóinak száma pedig 2011-ben elérte a húszezret, és minimum naponta 1, maximum 2 alkalommal posztolunk hírmorzsákat.


19

9. Rendezvények

A WWF Magyarország Alapítvány számos eseményt szervezett és sok rendezvénybe bekapcsolódott különböző aktivitásokkal. Kiemelt rendezvényeink 2011-ben:

Március utolsó szombatja: Föld Órája (Budapest, Budai vár): Immáron ötödik alkalommal sötétült el bolygónk egy órára. A WWF Föld Órája a világ legnagyobb civil kezdeményezése, amelynek célja felhívni a figyelmet bolygónk megóvására és az energiatakarékosság fontosságára.

Duna nap (Budapest, MÜPA): zenés vizipisztoly csata a nemzetközi Duna Nap tiszteletére Üzleti klubtalálkozó: támogatóinknak szervezett beszámolók, beszélgetések Önkéntes programjaink közül néhány:

Szemétszedés mohácsi iskolásokkal - Szabadság-sziget (Mohács): félnapos önkéntes szemétszedő program a szigeten a helyi öko-iskolásokkal, zárásként ebéd a Dunán tutajon

Önkéntes nap – L’oreal (Budapest, Szabadság tér): szemétszedés, padfestés, növényültetés a Főkert segítségével a L’oreál munkatársaival Naturaqua – önkéntes programsorozat, facebook-os szavazással kiválasztott helyszíneken

Cargill önkéntes nap – Szabadság-sziget (Mohács): a cég dolgozói szemetet szedtek a szigeten


20

Rendezvénysorozatok:

Állatvilág utazó fotókiállítás (Budapest, Győr, Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Pécs, Székesfehérvár): A SzRt. Állatvilág sorsjegy fotóiból készült képek kültéri kiállítása Vízlábnyom Roadshow: Szemléletformáló kampányunk keretében számtalan festiválra és rendezvényre látogattunk el a Panda-mobillal és lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az interaktív eszközök segítségével játékos formában adjunk át ismereteket a víztakarékosság fontosságáról. Konferenciák:

Pusztai Tölgyes Konferencia (Kecskemét): háromnapos nemzetközi konferencia a kecskeméti Aranyhomok Hotelben tanyalátogató programmal, terepbejárással kiegészítve

Traffic konferencia (Budapest): háromnapos nemzetközi konferencia a Hotel Normafában városnéző programmal kiegészítve

Egyéb rendezvények:

TetraPak kiállítás és díjátadó (Budapest, Millenáris): pályázatra beérkezett művészeti alkotások kiállítása, a készítők díjazása, sajtótájékoztató

Környezetvédelmi nap a XVI. kerületben: játékos vetélkedő a helyi iskolásoknak rövid előadást követően

Zöldflotta rendezvények – Toyota (Budapest, Állatkert): a Toyota Motor Hungary dealereinek és partnereinek részvételével előadást tartottunk a környezettudatos vezetésről, és hibrid autó próbavezetést is tartottunk.

Vadló (Hortobágy): sajtótájékoztató és kirándulás az egyedülálló vadló populáció megfigyelésére


21

10. Irodánk működése

Szervezetünk alaptevékenysége a természetés környezetvédelem. Annak érdekében, hogy üzeneteinket hitelesen tudjuk kommunikálni, elengedhetetlen, hogy mi magunk is megfeleljünk a zöld elvárásoknak. A 2011. évben részt vettünk a KÖVET Egyesület által szervezett Zöld Iroda versenyen, ahol alapítványunk elnyerte a „Zöldek Zöldje” különdíjat. A versenyen való részvétel, a feladatok megvalósítása, lehetővé tette számunkra, hogy feltárjuk irodánk jó és rossz gyakorlatait, s mindezek segítségével tökéletesítsük a zöld szempontok szerinti működést. 10.1 Amit megvalósítottunk és működtetünk:

Munkatársaink kiválasztásánál fontos szempont a környezettudatos szemlélet elfogadása, életvitelszerű alkalmazása. Alapítványunk belső szabályzata, a Kézikönyv segíti munkatársainkat az adminisztrációs tudnivalók, irodai működés eligazodásában, valamint az eszköz- és berendezés használat útvesztőiben.

Irodai papíráruink nagyrészt újrahasznosított termékek. A nyomtatásnál alapbeállítás a kétoldalas formátum és a fekete tintahasználat. A faxokat elektronikus formában fogadjuk. Az egy oldalán használt lapokat újrahasznosítjuk belső dokumentumaink nyomtatására, vagy jegyzetkészítésre. Törekszünk a felesleges nyomtatások elkerülésére.

A felhasznált tisztítószerek beszerzésénél környezetbarát termékeket választunk. Higiéniai és háztartási papír termékeink, fenntartható erőgazdálkodásból származnak.

A szemetet szelektíven gyűjtjük, amely a közeli hulladékgyűjtőkbe, hulladékudvarokba kerül. Kezelésüket az általunk kialakított, heti forgásban történő munkatársi rendszer segíti, amelyben kivétel nélkül, mindenki részt vesz.

Az irodában energiatakarékos égőket használunk, az üres helységekben lekapcsoljuk a világítást. A munka befejeztével az asztali számítógépeket, monitorokat kikapcsoljuk. Egyéb műszaki-és multifunkcionális berendezéseinknél alapkövetelmény a takarékos üzemmódra váltás lehetősége, illetve a megfontolt használat. 2011-ben a Robert Bosch Kft támogatásával új, kondenzációs kazánt kaptunk, amely lehetővé tette az iroda gazdaságosabb fűtését, melegvíz-használatát.

A kollégák döntő többsége a munkába járáshoz tömegközlekedést, vagy kerékpárt vesz igénybe. Külföldi utazásaink során előnyben részesítjük a vasutat. Repülőgéppel történő utazáskor, a kibocsátott szén-dioxid káros hatását – a Gold Standard előírásai alapján – természetvédelemre fordítandó kilométerkvótával kiváltjuk.


23

22 Rendezvényeinken fontos szempont a helyi beszerzésből származó ételek, italok felszolgálása. Kizárjuk a tonhal, kaviár és más veszélyeztetett fajokból készült ételek használatát. 11. Dolgozóink és a kuratórium összetétele (HR)

Állandó munkatársaink száma 29, dolgozóink három osztályon dolgoznak, ezek a természetvédelmi, a kommunikációs és a pénzügyi osztály. Irodánk ad otthont a TRAFFIC nemzetközi szervezet hazai munkatársainak is, így Ők hárman is nálunk dolgoznak. Jelenleg három munkatársunk van passzív állományban, mert kismamaként otthon tevékenykednek. Utcai adományszervezői munkakörben 4 állandó dolgozót foglalkoztatunk, azonban Ők idejük nagy részét nem az irodában töltik. Így összesen 35 fővel munkálkodunk a hazai természetvédelemért. 11.1 Kuratóriumi tagok: Pogány Éda (elnök), Dr. Hartmut Jungius. Dr. Radácsi László 11.2 Felügyelő bizottság: Gustav Harmer, Boródi Attila, Dr. Gosztonyi Ádám

11.3 A WWF Magyarország vezetősége: Figeczky Gábor (igazgató), Fáth Ákos (kommunikációs- és marketingigazgató), Sárdi Cintia (pénzügyi igazgató)



23

22



25

24



27

26



2011. évi közhasznúsági jelentése

Recommend Documents