2011. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2011. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2012.05.29.


Tartalom 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a 2011. évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása..........................................................................................................................................4 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei .............................................................................4 1.2. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások...............................................6 1.3. A 2011. évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása..........................6 2. A pénztári taglétszám alakulása.......................................................................................................6 3. Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek..................................................7 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása ...................................................................7 3.2. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke ..................................8 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása..................9 4.1. A működési tevékenység eredménye .....................................................................................9 4.2. A működési céltartalék alakulása ........................................................................................11 4.3. A tartaléktőke alakulása ......................................................................................................11 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása........................................................11 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása ...........................................................................................11 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása ....................................................................................13 5.3. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka ..................................................................................14 5.4. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások...................15 6. A cash-flow kimutatás értékelése ..................................................................................................15 7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység..............................................................................................15 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése ..........................................................................15 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése..................................................................................16 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők ........................................................................16 11. A Pénztár szolgáltatói..................................................................................................................17 12. A határidős ügyletek bemutatása .................................................................................................17 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése................................................................18 13.1 A befektetési arányok alakulása .......................................................................................18 13.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása .......................................................................................................................................18 13.3. A Pénztár nettó eszközértéke 2011. december 31-én ........................................................19 13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve ..................19 13.5. A hozamráta alakulás.......................................................................................................19 14. A működést jellemző mutatók .....................................................................................................30 14.1. Gazdálkodást jellemző mutatók: ......................................................................................30 14.3. A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok.................................................30

2012. május 29.

2


Mellékletek: 1. számú melléklet: 2011. évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: 2011. évi működési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása 5. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása 6. számú melléklet: Taglétszám alakulása korévenként 7. számú melléklet: Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként 8. számú melléklet: A nemi hovatartozás miatt eltérő mértékű, típusú vagy formájú pénztári szolgáltatások alapjául szolgáló statisztikák bemutatása 9. számú melléklet: Portfolió állomány

2012. május 29.

3


1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a 2011. évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1.

A számviteli politika meghatározó elemei

A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok:  a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény,  az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított 1993. évi XCVI. törvény,  az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet,  az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóban alkalmazott meghatározó szabályok, információk: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében – ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások – működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredmény kimutatás, 3. kiegészítő melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. 2012. május 29.

4


Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredmény kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja:  a pénztár működését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök  a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök  a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredmény kimutatása a következő fő részekből áll:  a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége  a pénztári szolgáltatások fedezete  a likviditási fedezet. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, 2012. május 29.

5


hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel.

1.2.

A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások

A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését a Pénztár letétkezelője, az MKB Bank Zrt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. §-a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat. 1.3.

A 2011. évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása

A 2011. évtől hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen.

2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása 2004. év végétől: 2004 Taglétszám 31.640 Ebből járadékos 41

2005 33.400 27

2006 33.023 27

2007 31.746 37

2008 30.786 39

2009 28.785 42

2010 26.601 39

2011 24.992 27

2011.12.31-én a Pénztár taglétszáma 24.992 fő volt, amiből 27 fő járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból:

fő

 munkáltatóhoz tartozó tag: ebből: Magyar Posta Zrt. egyéb

18.483 17.916 567

 egyéni tag: ebből: közeli hozzátartozó

2.299 116

 tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizető tagok:  egyéb, tagdíjat nem fizető tagok:  járadékos tagok:

3.198 985 27

2012. május 29.

6


A 2011. év taglétszámának alakulása jogcímek szerint: fő Megnevezés Időszak elején Időszak alatti változás Új belépő

Összesen 26 601 -1 609 695

Átlépő más pénztárból

32

Ebből Önsegélyező pénztárból átlépő Átlépő más pénztárba Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Egyéb megszűnés Időszak végén

0 122 1 119 50 1 038 7 24 992

3. Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek 3.1.

A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása

A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján 2011-ben összesen 2.754.711 e Ft-ot, kiadásai 783.278 e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 0 e Ft volt, így a 2011-ben felhasználható eredmény összesen 1.971.433 e Ft (2010-ben 2.816.199 e Ft). A felhasználható eredményből 1.968.472 e Ft a fedezeti céltartalék, 2.934 e Ft a likviditási céltartalék állományát növelte, 27 e Ft pedig a Pénztár működési eredménye. A tagdíjbevételek 2011-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám növekedésével, és ezen belül is a fizető taglétszám növekedésével számolt. A pénzügyi terv 5.515 fő új belépővel számolt, ehelyett csak 695 fő új belépő volt a pénztárnál. A tagdíjbevétel - a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés nélkül és az utólag befolyt tagdíjakkal - a tervérték alatt alakult, a tény adat a tervszám 90 %-a (tervezett: 1.618.103 e Ft; tény: 1.458.964 e Ft). A 2011 évi tagdíjbevétel a bázis évi tagdíjbevétel körül alakult, (2010 évi tény: 1.460.396 e Ft). A 2011. évi tervet elfogadó Küldöttközgyűlés döntött a pénztári tagdíj-struktúra átalakításáról is. 2010-ben az egységes tagdíj mértéke havi 5.200 Ft volt, míg a 2011. évre jóváhagyott egységes tagdíj mértékét 2.500 Ft/fő/hó értékben határoztuk meg, megtartva a Magyar Posta Zrt.vel alakulástól meglévő tagdíj-kiegészítés módszerét, szellemiségét. 2010. évben a MP Zrt. által szerződésben – VBKJ keretből választható – alaptagdíj-hozzájárulás mértéke 3.200 Ft/hó/pénztártag volt. 2011. évben a választható munkáltatói többlettagdíj hozzájárulás összeget javaslatunkra a legnagyobb munkáltató 3.500 Ft/hó/pénztártag összegben határozta meg, és biztosította a postás pénztártagoknak. A tagdíjbefizetések 733.143 e Ft-tal, a munkáltatói hozzájárulás 725.821 e Ft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint 103.672 e Ft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) 1.809 e Ft-ot tettek ki. A tagok egyéb befizetéseként a tervezettnél magasabb, 83.443 e Ft nagyságú összeg folyt be, de alatta maradt a 2010-ben ezen a jogcímen beérkezett 96.563 e Ft-tól. A tagok eseti 2012. május 29.

7


befizetése mellett 157.637 e Ft adóhatóság által utalt adójóváírás érkezett be a fedezeti tartalékra. Adomány, támogatás 2011-ben nem érkezett a Pénztárhoz. Összességében a Pénztár nem hozamjellegű bevételei a 2010 évi szint 91,42 %-át érték el (1.935.175 e Ft-ról 1.769.053e Ft-ra csökkent). Tehát folytatódik a 2009 évben (a válság első évében) elkezdődött folyamat, évről évre csökkennek a bevételek (a 2009 évi nem hozam jellegű bevétel még 2.398.515 e Ft összegű volt). A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai és az egyéb ráfordítások nélkül) 113.629 e Ft-ot (2010-ben 114.416 e Ft) tettek ki, ami a terv alatt alakult (tervben szereplő kiadás 118.436 e Ft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szereplő ráfordításai között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel (144.111 e Ft ill. 1 e Ft összegben). A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye a tervhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb lett. A tervben szereplő kalkulált hozamösszegnél 477.510 e Ft-tal alacsonyabb a valós eredmény (tény: 467.729 e Ft, terv: 945.239 e Ft). A 2010-ben elért, 1.176.699 e Ft összegű hozamnál is kevesebb lett a befektetési eredmény. Összességében a Pénztár befektetési jellegű eredménye 467.729 e Ft, a teljes eredmény 1.971.433 e Ft nagyságú. 3.2.

A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke

A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: 2011.01.01-től 2011.12.31-ig Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 5,0% Likviditási tartalék: 0% Az eseti befizetések 100 %-ban a fedezeti tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2011-ben havi 2.500.- Ft volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik. Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg. 2012. május 29.

8


Az arányosítás módszere a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott – tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. A tagsági viszony megszűntetése és szolgáltatási kifizetéseknél a Pénztár - az általános ügyviteli ráfordítások megtérítésére 3 000 Ft költséglevonást érvényesít, valamint - a kifizetendő összeg megállapításánál érvényesíti az összeg utalási költségét is.

4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása 4.1.

A működési tevékenység eredménye

A működési tevékenység bevételei 2011-ben 110.370.e Ft-ot, ráfordításai 110.343 e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 0 e Ft volt, így a működési tevékenység eredménye 27 e Ft (2010-ben 7.180 eFt). A működési tartalék eredménye 1.164 e Ft-tal alacsonyabb volt a tervezett eredménynél (terv: 1.191 e Ft). A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) 94.598 e Ft-ot (2010-ben 108.489 e Ft), kiadásai 121.237 e Ft-ot (2010-ben 122.635 e Ft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye -26.639 e Ft (2010-ben -14.146 e Ft). A működési célú befektetési tevékenység 26.666 e Ft (2010-ben 21.326 e Ft) eredménye az előző évhez hasonlóan javította a szokásos működési tevékenység eredményen elért veszteséget. A működési tevékenység tagdíjbevételei a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak. A működési jellegű egyéb bevételek 26.746 e Ft többletbevételt jelentettek a Pénztár részére. Az egyéb bevételek közül legjelentősebb a pénztárból való kilépéskor a tagtól levont költségek összege (ez 2011-ben 3 eFt/tag és a postai vagy banki utalás költségét jelentette), mely elérte a 11.803 eFt-ot. Az egyéb tagi elszámolások esetében a levont díjak és költségek összege 7.213 eFt volt, soron kívüli adóigazolás vagy egyéni számla nyomatása miatt 145 eFt bevételt számolhatott el a pénztár. Meg kell említeni a 7.584 e Ft nagyságú működésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevételt is, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén. A 63.404 e Ft anyagjellegű ráfordítások 100 ezer Ft-ot meghaladó tételei: Irodaszer, nyomtatvány: Energia: Nyilvántartási díj: Bérleti díj: 2012. május 29.

712 245 28.000 6.202

eFt eFt eFt eFt 9


Könyvvizsgálat: Aktuárius: Hirdetés, marketing: Posta, telefon, fax: Pénzügyi szolgáltatások díja: Oktatás, tovább képzés költsége Informatikai eszközök üzemeltetése: Takarítási ktg.: Internetes honlap készítése és üzemeltetése Pénztárszövetségi tagdíj Szaktanácsadás díja Egyéb igénybe vett ag.jell. szolg.:

2.500 1.500 266 5.133 8.739 183 3.972 512 1.750 261 390 2.952

eFt eFt eFt eFt eFt eFt eFt eFt eFt eFt eFt eFt

A működési infrastruktúra - irodabérlet, távbeszélő használat, irodaszer és számítástechnika, igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások - biztosítására a 2011. évi pénzügyi tervben 65.291 e Ft ráfordítást terveztünk. A 34.819 e Ft bérköltség tételei Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja

23 855 e Ft 10 964 e Ft

Bérjárulékokként elszámolt ráfordítás 2011. évben 9.427 e Ft volt A személyi jellegű ráfordítások területén is megtakarítás tapasztalható 2.709 e Ft értékben 2011. évben. A terv 48.882 e Ft nagyságú volt, a tényadat 46.173 e Ft. A működéssel kapcsolatos 11.614 e Ft összegű ráfordítás 100 e Ft-ot meghaladó tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség:

4.006 e Ft 7.584 e Ft

A felügyeleti díj elszámolt összege terv közeli értékű volt (terv: 4.219 e Ft, tény: 4.006 e Ft). „Számviteli szemléletben” nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szereplő hitelezési veszteség, melynek összege 7.584 e Ft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak 7.584 e Ft, így összességében ez a tétel nem módosítja az eredményt. A Pénztár tulajdonában immateriális jószág és nettó értékkel rendelkező tárgyi eszköz nincs. 2011. III. negyedévben a Pénztár használt irodabútorokat szerzett be 46.250 Ft értékben, amelyet a számviteli politikában foglaltak alapján kis értékű tárgyi eszköznek minősített és a bekerülési értéket egy összegben értékcsökkenésként elszámolta. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár tervezetthez képest alacsonyabb működési eredményét elsősorban a tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevételek okozták. Ezt ellensúlyozta a tervezettnél magasabb befektetési eredmény és a tervezettnél kisebb működési kiadások.

2012. május 29.

10


4.2.

A működési céltartalék alakulása

2011-ben jövőbeni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A működési portfolió értékelési különbözetére a pénztár – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – képzett céltartalékot. Az időarányosan járó kamatból képzett céltartalék nyitó állománya 12.897 e Ft, év közben a működési célú befektetésre jutó időarányos kamat és az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési különbözet összege 12.562 e Ft-tal csökkent, így a céltartalék záró állománya 335 e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység működési portfolióra jutó nem realizált eredmény változását jelenti.

4.3.

A tartaléktőke alakulása

A tartaléktőke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a működési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2006-tól e Ft-ban:

Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Előző évek halmozott eredménye : 123.020 181.452 229.410 251.138 291.197 314.572 Adott év mérleg szerinti működési 46.523 34.866 21.906 25.536 7.180 27 eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól 11.909 13.092 -178 14.523 16.195 7.953 ktg.levonás egyenlege Átcsoportosítás a likviditási tarta0 0 0 0 0 50.000 lékból Működési tevékenység felhasznál- 181.452 229.410 251.138 291.197 314.572 372.552 ható eredménye

5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása

5.1.

A fedezeti céltartalék alakulása

A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a 15.180.561 e Ft nyitó állományhoz képest 15.099.747 e Ft-ra csökkent 2011-ben. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig 26.334 e Ft-ról 19.928 e Ft-ra csökkent.

2012. május 29.

11


Az egyéni számlákon kimutatott 80.814 e Ft összegű csökkenés főbb tényezői a következők: E Ft-ban 2010 2011 Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+/-) Likviditási tartalékokből átcsoportosítás (+) Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés (-) Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) Egyéb változás (+/-) Egyéni számlák záró állománya

14 559 079 1 825 756 38 323 1 568 989 -153 741 0 0 706 923 1 440 326 54 258 172 191 268 301 -15 846 15 180 561

15 180 561 1 674 440 93 340 1 379 295 -414 444 0 0 1 095 749 995 235 43 560 144 111 527 474 -7 316 15 099 747

2011-ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2010-hoz képest csökkent (1.653.565 e Ft-ról 1.530.329 e Ft-ra változott). Az egyéni- és szolgáltatási számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye 438.143 e Ft összegű volt, 2010. évben 1.148.233 e Ft nagyságú volt. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok száma a korábbi évekhez hasonlóan nem számottevő, 32 fő, az áthozott fedezet összege 93.340 e Ft, melyből 83.368 e Ft magánnyugdíjpénztárból áthozott tagdíj-kiegészítés, valamint reálhozam volt. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma növekedett, 2011-ben 122 tag lépett át más pénztárba az előző évi 112 taghoz képest, az átvitt fedezet összege 43.560 e Ft volt, ami tartalmazza a levont átlépési díjat is, melynek mértéke tagonként 3.000 Ft. 2011-ben 50 elhunyt tag után történt kifizetés 25.475 e Ft értékben az örökösöknek illetve kedvezményezetteknek, míg 2010-ben 78 fő után 35.813 e Ft került kifizetésre. Az utóbbi évek növekvő trendjét megtörve csökkent a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések száma 2011-ben. Míg 2010-ben 6.340 esetben került sor ilyen jellegű kifizetésre, ebben az évben 2.943 fő élt ezzel a lehetőséggel. A kifizetést igénylők részére összesen 969.532 e Ft összegű elszámolás készült (2010-ben 1.404.634 e Ft). Az elszámolt összegből 361.478 e Ft hozam, 87.983 e Ft értékelési különbözet, 439.802 e Ft tőke került kifizetésre, valamint a Pénztár az elszámolást követően 68.772 e Ft SZJA-t fizetett be a NAV részére, illetve 11.497 e Ft elszámolási költséget vont le. A fentiek alapján a tényleges nettó kifizetés nagysága 889.263 e Ft összegű volt. 1.038 fő kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát (2010-ben 1.566 fő lépett ki ilyen módon). 1.097 fő esetében részösszeg felvétele történt, a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehető hozamösszeget, vagy a hozamösszegen felül még az ún. tőkerészt is kérték kifizetni, de tagok maradtak. (2010-ben 4.774 fő részére történt részkifizetés.) 2011. december 31-én a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagjaink száma 15.258 fő, akiknek egyéni számlájuk összesített egyenlege 11.248.428 e Ft. 2012. május 29.

12


2011-ben növekedett 2010-hez képest a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és a szolgáltatásként kifizetett összeg is jelentősen növekedett. 2010-ben 741 fő 698.450 e Ft, 2011-ben 1.119 fő 1.095.172 e Ft összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban. 2011-ben csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma. 2011. év végén összesen 27 fő járadékszolgáltatást igénybe vevő tagja volt a Pénztárnak, akiknek a 2011-ben kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következő: Járadéktípus

Év eleji egyen- Év eleji létszám Év végi létszám Év végi egyenleg leg

3 éves

2.345.650

14

6

1 399 709

4 éves 5 éves

409.623 8.308.482

2 9

1 9

37 351 5 565 530

6 éves 7 éves

994.112 4.752.666

1 1

1 1

883 447 3 775 601

8 éves 10 éves

809.292 4.089.01

1 7

1 5

735 093 3 741 515

15 éves 20 éves

4.182.981 270.287

2 1

1 1

3 423 699 217 573

25 éves Összesen:

172.206

1

1

148 247

26.334.316

39

27

19 927 765

Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg 1.095.749 e Ft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg 1.102.299 e Ft. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatosan felmerült kiadásokból a Pénztár 6.094 eFt-ot terhelt a tagok számláira. A felszámított költségek az adminisztrációval kapcsolatos 3 eFt-okból és az utalási költségekből tevődtek össze. 2011-ben a jogszabály továbbra is lehetővé tette, hogy a Pénztár tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. (A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó pozitív hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni.) 2011-ben a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg 7.953 e Ft volt.

5.2.

A likviditási céltartalékok alakulása

A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási időszakban 123.303 e Ft-ról, 76.221e Ftra csökkent. A csökkenés oka 50 millió Ft nagyságú összeg működési tartalékba történő átcsoportosítása. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg,  az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, 2012. május 29.

13


 az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és  az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 6.344 e Ft, záró állománya 927 e Ft. A tárgyidőszaki változás -5.417 e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 116.328 e Ft, záró állománya 75.273 e Ft. Év közben 50 millió Ft került átcsoportosításra működési célra. A céltartalékképzés összege 2011-ben 8.337 e Ft összegű, 1 e Ft felhasználásra került az előző évek likviditásra jutó költséglevonásának stornójaként, 609 eFt pedig az azonosítatlan befizetésekre képzett hozamokból került átvezetésre a befizetések visszautalása miatt. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai – a hozamfelosztás után is – befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 631 e Ft, záró állománya 21 e Ft. A Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára – a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően – a tárgyidőszakban 14 e Ft-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 624 e Ft értékben került sor, melyből 15 eFt az egyéni számlákra jutott, 609 eFt pedig a befizetések visszautalása miatt az egyéb likviditási céltartalékba került átvezetésre

Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2011-ben(e Ft-ban): Megnevezés Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára

5.3.

Nyitó állomány 631

Változás -610

Záró állomány 21

A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka

A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya 2010. év végén 149.198 e Ft volt. 2011ben a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék összege 103.672 e Ft, az utólag befolyt tagdíjak összege 1.809 e Ft, a hitelezési veszteségként leírt összeg 151.697 e Ft, így a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén 99.364 e Ft. 2012. május 29.

14


5.4.

A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások

A Pénztár, Alapszabályának 70. pontja alapján a szolgáltatási kifizetésekhez – kivéve járadékszolgáltatás – kapcsolódóan 3 000 Ft adminisztrációs költség levonást, továbbá az utalási vagy postaköltség levonását érvényesíti. 2011-ben a levont költségek összege összesen 6.094 e Ft.

6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár nettó értékben kimutatott immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A követelésállomány az előző évhez képest 20.215 e Ft-tal csökkent, amit elsősorban a tagdíjkövetelések év végi alacsonyabb állománya eredményezett. A tagdíjkövetelések alacsonyabb állományát (2010-ben 150.838 eFt, 2011-ben 101.797 eFt) a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának csökkenése eredményezte. . Az értékpapír állomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya (385.999 e Ft) és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya is csökkent 2010 év végéhez képest (445.117 e Ft-tal). A Pénztár szállítói állománya 2.237 e Ft-tal növekedett. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományának jelentős csökkenését (84.125 e Ft) leginkább a vagyonkezelővel szembeni kötelezettség csökkenése (6.955 e Ft-ra csökkent az év végi állomány) eredményezte. Az azonosítatlan függő befizetések állománya az előző évhez képest 1.188 e Ft-tal csökkent.

7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért.

8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerződésben rögzített kötelezettségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A 2011. évben az alábbi társaságokkal, intézményekkel kötöttünk munkáltatói szerződéseket: 1. 2. 3. 4. 5. 2012. május 29.

Graphisoft SE Pannon Work Személyzeti és Szolgáltató Zrt. Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár Magyar Kereskedelmi és Iparkamra MOL Nyrt. 15


6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft Paks Polgármesteri Hivatal JYSK Kereskedelmi Kft DENSO Gyártó Magyarország Kft Eurovan Miskolc Kft Pappas Autó Magyarország Kft MÁV Vasjármű Kft Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Synergon Rendszerintegrátor Kft Budapest Főváros Kormányhivatal KPMG Tanácsadó Kft Időskorúak Otthona, Nagylózs CARACE Autótechnika Kft Észak Dunántúli Vízművek Zrt. Török Kft. Czinege és Fiai Kft Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. Gallai Aranka Főállású Egyéni Vállalkozó Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. UPC Magyarország Kft BKK-KÖZÚT Zrt. Óvoda Lovasberény

9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen 101.797 e Ft, amiből 99.364 e Ft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében.

10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár ügyvezető igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó mellett, Petrusánné Király Beatrix pénztári munkatárs és Rigler Istvánné ügyfél kapcsolati munkatárs áll alkalmazásban. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére

2012. május 29.

23 855 e Ft

16


Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza Az Ellenőrző Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2011-ben bruttó 10.964 e Ft tiszteletdíjban részesültek.

11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők:

Erste Alapkezelő Zrt. Pioneer Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt.

Letétkezelő:

MKB Bank Zrt.

Nyilvántartás:

Első Hazai Pénztárszervező és Működtető Zrt.

Könyvvizsgálat:

Karanta Audit Zrt., Dömötörfy Józsefné pénztári könyvvizsgáló

Aktuárius:

Lénárd János

Számlavezető:

Erste Bank Hungary Zrt.

12. A határidős ügyletek bemutatása A Pénztár– a deviza kockázatok mérséklésére – határidős deviza ügyleteket is kötött. A vagyonkezelők által végzett ügyletek eredményeként 81.235 e Ft nyereség, illetve 149.932 e Ft veszteség került elszámolásra 2011-ben. 2011.12.31-én a következő határidős deviza ügyletek álltak fenn: Megnevezés EURHUFF20105V303 99 VÉTELI ÜGYLET EURHUFF200 EURHUFF20105E311 02 ELADÁSI ÜGYLET EURHUFF201 2012. május 29.

Piaci érték 722 -286 17


-963 390 -422 -7 959 157

EURHUFF20105V300 4 ELADÁSI ÜGYLET 3 EURHUFF201 EURHUFF20105V306 94 VÉTELI ÜGYLET EURHUFF202 EURHUFF20227E236 62 ELADÁSI ÜGYLET EURHUFF202 FX ELADÁSI ÜGYLET (2012.01.06) FXFOR12010 FX ELADÁSI ÜGYLET (2012.05.11) FXFOR1205

13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1

A befektetési arányok alakulása

A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 68,71 % -a). A befektetési arányok alakulásából kiemelhető a részvények arányának csökkenése. A befektetési arányok alakulása 2011-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévő (piaci értéken figyelembe vett, határidős ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában és e Ft-ban: Befektetés típusok Állampapírok Kötvények Jelzáloglevelek Befektetési jegyek Részvények Mindösszesen

2011 I. név 67,45% 8,43% 3,23% 14,79% 6,10% 100,00%

2011. II.n.év 2011. III.n.év 72,41% 72,10% 5,48% 7,66% 3,93% 3,00% 13,52% 13,04% 4,67% 4,21% 100,00% 100,00%

2011. IV.n.év 68,71% 9,03% 2,83% 14,57% 4,86% 100,00%

Befektetés típusok Állampapírok Kötvények Jelzáloglevelek Befektetési jegyek Részvények Mindösszesen

2011 I. név 10 512 578 1 314 591 502 769 2 305 461 950 564 15 585 963

2011. II.n.év 2011. III.n.év 10 886 445 11 353 121 823 801 1 205 482 590 271 471 790 2 032 330 2 052 966 702 425 662 647 15 035 272 15 746 006

2011. IV.n.év 9 926 818 1 305 062 408 173 2 105 011 701 427 14 446 491

13.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban):

Megnevezés Nyilv.érték összesen Értékelési különbözet Piaci érték összesen 2012. május 29.

2011 I. negyedév 14 945 738 568 756 15 514 494

2011 2011 II. negyedév III. negyedév 15 089 487 15 148 557 448 808 308 161 15 538 295 15 456 718

2011 IV. negyedév 15 356 445 269 530 15 625 975 18


A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási értéken folyamatosan növekedett, összességében a beszámolási időszakban a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke 15.625.975 e Ft nagyságú volt. Az értékelési különbözet állománya az év eleji 702.288 e Ft-ról év végére 269.530 e Ft-ra csökkent. A teljes értékelési különbözet állomány változásának bemutatása e Ft-ban:

Nyitó Változás Záró

Befektetett eszközök 241 436 -221 351 20 085

Értékpapírok 458 644 -207 732 250 912

Készpénz 368 6 527 6 895

Határidős ügylet 1 840 -10 202 -8 362

Összesen 702 288 -432 758 269 530

13.3. A Pénztár nettó eszközértéke 2011. december 31-én

Sorsz. Értékelés alapja (a) 01.

(b) Pénztár egésze -befektetett pü-i eszközök -értékpapírok -pénzeszközök - osztalék követelés

Nyilvántartási érték (c)

04.

Elszámolt, ki nem fizetett vagyonkezelési, letétkezelési díjak Pénztár eszközeinek nettó értéke

(e)

15.356.445 4 184 180 9 991 315 1 146 639

15.625.975 4 204 265 10 233 865 1 153 534

7.106

7.106

27.205

27.205

7.049

7.049

15.349.396

15.618.926

-vagyonkezelőkkel sz. követelés 03.

ezer forintban Piaci érték

13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték = 15 618 926 / 15 349 396 = 1,017560

13.5. A hozamráta alakulás 2011. évi hozamráta: Értékelés alapja 2012. május 29.

Hozamráta 19


Nettó 2,91%

A pénztár egésze

Bruttó 3,32 %

A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták, valamint a kétféle szempontból értékelt inflációs ráták alakulása 2000. évtől évenként:

nettó hozam

2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010 2011

adott év éves átl. infláció

3,46% 9,07% 9,17% 3,30% 14,33% 9,93% 7,86% 7,38% -4,37% 13,87% 8,01% 2,91%

9,8% 9,2% 5,3% 4,7% 6,8% 3,6% 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% 4,9% 3,9%

dec.havi/ előző év dec.havi infláció 10,1% 6,8% 4,8% 5,7% 5,5% 3,3% 6,5% 7,4% 3,5% 5,6% 4,7% 4,1%

A Pénztár 10 éves hozamalakulása és reálhozama: Átlaghozam

Átlagos infláció

Reálhozam

7,11%

5,08%

2,03%

13.6 A befektetési eredmények értékelése A pénztári befektetések 2011. évi hozamát meghatározó gazdasági és tőkepiaci körülmények 2011. első hónapjait még a 2008-as válság utáni 2009-2010-es fellendülési időszak folytatásaként lehetett tekinteni, az év derekán azonban drasztikus fordulat következett. Az euróválság elmérgesedése a korábban elfojtott aggodalmak hirtelen felszínre törését eredményezte. Miután a befektetők egyre kevésbé bíztak az eurózóna perifériájáról kiinduló csődhullám megoldásában, a kilábalásba vetett bizalom ismét hirtelen megingott. Az adósságválság a világ minden sarkában éreztette a hatását: a növekedési kilátások – különösen a fejlett országokban – veszélybe kerültek, a kockázatos eszközök iránti étvágy pedig hirtelen elapadt. A fejlett országok gazdaságpolitikájában egy közös vonást találhattunk: a monetáris politikát mindenütt extrém lazaság jellemezte. A mennyiségi élénkítést már korábban is aktívan folyta2012. május 29.

20


tó USA és Japán példáját az Európai Központi Bank (EKB) is kezdte átvenni. A nulla közeli irányadó kamatszintek melletti értékpapír-vásárlásokat Németország eleinte hevesen ellenezte, majd az EKB döntéshozóinak többsége belátta, hogy az egyre veszélyesebbé váló adósságválság terjedését csak piaci beavatkozással lehet megállítani. Az EKB ezért fokozatosan beszállt a „stresszes” periféria államok államkötvényeinek vásárlásába, amivel átmenetileg meg tudta akadályozni a déli országok kötvénypiacának teljes összeomlását. A tartós megoldások kidolgozásával azonban lassan haladtak a döntéshozók, ezért a piaci idegesség az év végéig fennmaradt, ami rányomta bélyegét a veszélyeztetett országok állampapírpiacaira. Miközben az euró-övezet perifériáján tombolt az adósságválság, addig a fejlett országok kötvénypiacain korábban soha sem látott mélységekbe süllyedtek a hozamszintek. A tartósan zéró kamatot ígérő monetáris politika, valamint a minőségi eszközökbe történő menekülés azt eredményezte, hogy a fejlett világban a távolabbi lejáratokon is rendkívül alacsony hozamelvárások alakultak ki. Magyarország gazdasági helyzete, de különösen annak megítélése is nagyon sokat változott az elmúlt év során. Az év első hónapjaiban bemutatott Széll Kálmán terv, valamint a még ennél is több reformot és vállalást beharangozó Konvergencia program rendkívül pozitív benyomást tett a befektetőkre. A jövőkép változása ugyanakkor a reálgazdasági adatokban alig érződött: a növekedésünket csak a jó mezőgazdasági termelés mentette meg, de a többi szektorban fokozatos lassulásnak lehettünk tanúi. A belső kereslet alacsony szinten maradása a külső egyensúlyi mutatóink immár tartósnak mondható javulásával járt együtt. Az uniós módszertan szerint számított államháztartási egyenleg is sokat javult 2011-ben: a magánnyugdíjpénztári vagyon elvételének köszönhetően 1204,6 milliárd forintos többletet mutatott, ami a GDP 4,3,%-a. Az egyszeri bevételek nélküli államháztartási hiány a GDP 2,43%-a volt. Hazai szempontból a forint árfolyamának alakulása volt az egyik legkritikusabb kérdés. A nyári hónapokig az euróval szemben nagyon stabil volt az árfolyam, egyedüli aggodalmat a svájci frank folyamatos erősödése okozott. Szerencsére nem csak a hazai devizahiteleseknek, hanem már a svájci gazdaságnak is egyre kedvezőtlenebb volt a frank szárnyalása, ezért a svájci jegybank szeptember elején egy ún. árfolyamküszöb beépítésével sikeresen meg tudta törni az alpesi deviza erősödését. Sajnos azonban itthon nem sokáig örülhettünk a frank gyengítésének, hiszen néhány nappal később a kormánypárt vezetői a devizahitelektől való részleges megszabadulás jegyében bejelentették a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét, ami hidegzuhanyként érte a befektetőket. Nem csak a bankrendszerre terhelt jelentős veszteségek, hanem a devizapiaci aggodalmak, a középtávú növekedési kilátások romlása, valamint a kiszámíthatóság megkérdőjeleződése is jelentősen rontotta a Magyarországról kialakult képet. A sokkhatás ráadásul az európai adósságválság elharapódzásának időszakában érte a befektetőket, így a piaci reakció is rendkívül erős volt. A forint jelentős gyengülésnek indult, a csődkockázati mutatóink meglódultak, ezzel párhuzamosan a kötvény- és részvénypiacon is esésnek indultak az árfolyamok. A forint gyengülése az év utolsó hónapjaiban már az inflációban is megjelent: az árfolyamhatás ráerősített az energiaárak emelkedésére, így – új jelenségként – immár az inflációs kockázatok is felbukkantak. A jegybank az év elején még 6 százalékig emelte az alapkamatot, amin az áprilistól új összetétellel működő Monetáris Tanács sem változtatott – egészen az év utolsó hónapjaiig. Az őszi forintgyengülés ugyanis a külső környezet romlásával párosulva jelentősen elbizonytalanította a befektetőket, amit az MNB fokozatos monetáris szigorítással próbált ellensúlyozni. A no2012. május 29.

21


vemberi és decemberi egyenként 50 bázispontos kamatemelések átmenetileg stabilizálni tudták a forintot, de a Moody’s, majd az S&P leminősítései tovább rontották az ország befektetői megítélését. A hazai állampapírpiacot erős kettősség jellemezte az év folyamán. Eleinte a kedvező külső környezet, majd a nyári hónapokig az ország javuló megítélése tartotta lendületben a hazai kötvénypiacot. A külföldi befektetők érdeklődése a nyár végéig fokozatosan erősödött, a kezükben lévő forintkötvény-állomány az év eleji 2600 milliárd forintról szeptember elejére 4000 milliárd forint közelébe emelkedett. Szeptembertől a már említett szokatlan gazdaságpolitikai döntések és aggodalmak miatt a hozamok lendületes emelkedésbe, az árfolyamok jelentős esésbe kezdtek. November közepén a kormány váratlan bejelentése, miszerint a nehéz külső környezet miatt az IMF-től és az Európai Uniótól kérünk „biztosítást”, átmenetileg stabilizálni tudta a hazai eszközök árfolyamát. A hitelminősítőket azonban nem hatotta meg a változó magyar álláspont: a két amerikai hitelminősítő (S&P és Moody’s) „bóvli” kategóriába rontotta az irányadó magyar minősítést. Időközben a jegybanktörvény és más jogszabályok módosítása miatt a kormány és a nemzetközi szervezetek viszonya kezdett elmérgesedni, emiatt rendkívül borús hangulatban, alacsony éves szintű hozameredményekkel zárult az év. Az év utolsó hónapjaiban bekövetkezett árfolyamesés miatt az éven túli lejáratú kötvényeket fémjelző MAX index csupán éves 1,64%-os hozamot mutatott. Az éven túliak mellett az éven belüli papírok többségét is lefedő MAX Composite index 2,31%-os pluszban zárta az évet. Az év relatív nyertesei a diszkontkincstárjegyek voltak: az éven belüli lejáratokat reprezentáló RMAX index viszonylag egyenletes teljesítmény mellett 5,17%-os hozamot tudott elérni 2011-ben. A magyar részvénypiac erős évkezdést produkált, ami rá is fért a hazai parkett részvényeire, hiszen 2010-ben alaposan elmaradtak régiós versenytársaiktól. A magyar piac második negyedév során már nem tudta folytatni az emelkedést, a harmadik negyedévben pedig óriásit zuhant. A negyedik negyedév eleje ugyan emelkedést hozott, de ez csak kisebb korrekció volt az év egészének gyászos teljesítményében. Az októberi emelkedést novemberben és decemberben kisebb árfolyam lemorzsolódás követte. Ellentmondásos év volt tehát a 2011-es. Az év első felében nemcsak a régiót hanem a legtöbb globális piacot is felülteljesítette a BUX, majd a nyári általános éles zuhanást a romló magyar gazdaságpolitikai megítélés mellett nem tudta kiheverni az index, így a globálisan alulteljesítő piacok között, 20%-os veszteséggel zárta a hazai részvénypiac az évet.

2012. május 29.

22


Magyar részvények 2011. éves teljesítménye

ECONET FHB RFV OTP PANNERGY FOTEX CIG Pannonia BUX Index RICHT MOL EGIS MTEL -90,00%

-80,00%

-70,00%

-60,00%

-50,00%

-40,00%

-30,00%

-20,00%

-10,00%

0,00%

10,00%

A közép-európia régió részvénypiacait reprezentáló CETOP20 index igen enyhe veszteséggel zárta az első negyedévet, majd mérsékelt veszteség jellemezte a második negyedévet is. A CETOP20 index harmadik negyedéves hatalmas esése a globális piacok közt is alulteljesítést mutatott, amihez a magyar papírok esése, és az előtörlesztéssel sújtott Erste zuhanása is nagyban hozzájárult. A vesztesek között voltak a bányacégek is a nyersanyagpiaci korrekció következtében, míg a cseh részvények voltak leginkább válságállók. A negyedik negyedév hozott némi korrekciót, de az index végül igen komoly veszteséggel zárt, még a BUX-nál is gyengébb, -31%-os teljesítményt nyújtva, ezzel a globális piacok közül is a súlyosan alulteljesítők közé került. A nemzetközi részvénypiaci hangulat inkább kedvező volt az első negyedév során, de hatalmas száguldást, óriási kitöréseket nemigen láthattunk. Inkább annak fényében tekinthető a negyedéves teljesítmény kedvezőnek, hogy milyen súlyos természeti- és világpolitikai események zajlottak ebben az időszakban (japán földrengés, közel-keleti forradalmak). A nemzetközi részvénypiaci hangulat a második negyedévben elromlott. Az első negyedévet jellemző tragédiák kevésbé tudták megrendíteni a piacokat, azonban az eurózónát veszélyeztető államadósság problémák és az amerikai gazdaság növekedési kilátásainak romlása megingatta a befektetői bizalmat. A harmadik negyedév során csökkenő forgalom és növekvő volatilitás volt jellemző. Hisztérikus emelkedések és zuhanások váltogatták egymást. Az európai adósságválság a leminősítések és a csődhelyzetek miatt folyamatosan rettegésben tartotta a piacokat, olyan intenzív és tartós esés zajlott, amely legutóbb a 2008. őszi Lehmann-csőd idején volt megfigyelhető. A negyedik negyedév megnyugvást hozott a fejlett piacokon, az amerikai makrogazdasági adatok rendre jobbak lettek a várakozásoknál, a növekedési kilátások legpesszimistább forgatókönyve nem igazolódott, illetve az európai országok között sem következett be kontrollálatlan csődesemény. Az év egésze azonban összességében negatív eredményeket hozott a fejlett részvénypiacokon is.

2012. május 29.

23


Főbb nemzetközi részvénypiacok teljesítménye (saját devizában)

Az amerikai piacok saját és közös devizában tekintve is a nyertesek közé tartoztak. Amerika adósságproblémái helyett a világ Európa adósságával volt elfoglalva, miközben az amerikai gazdaság rugalmas alkalmazkodásról tanúskodva rendre pozitívan lepte meg az elemzőket, a vállalatok pedig folyamatosan jó működési eredményekről számoltak be. Így nem meglepő módon az amerikai indexek 0% körüli hozammal zárták az évet, ami kifejezetten jónak számított 2011-ben. Európára már jóval nagyobb össztűz zúdult. Jól mutatja ezt a DAX index alakulása, noha a német cégeknek annyi a megrendelésük, hogy veszteséges időszaktól nem kell tartanunk esetükben. Az angol index mérsékeltebb veszteséggel zárt, köszönhetően a font erősödésének és az angol külön utasságnak, ami segített az európai adósságválság negatív következményeinek kivédésében. A fejlett országok közül meglepő módon a földrengéssel és nukleáris katasztrófával sújtott japán piac az európai részvényindexekhez viszonyítva kisebb veszteséget realizált, a japán jen komoly erősödése következtében. A feltörekvő piacok sem zártak jó évet: saját és közös devizában (USD) is alulteljesítők voltak. A nemzetközi hangulat sérülékenysége és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése fényében ez nem is volt túl meglepő. A devizapiacokon szintén jelentős mozgásokat láthattunk 2011 során. Az euró folyamatosan erősödni tudott a dollárral szemben az év első felében, majd az európai adósságválság kiújulása fordulatot hozott, és év végéig a dollár erősödött, év végére enyhe éves szintű erősödést eredményezve. Az euró gyengülése az angol font és a japán jen erősödésével is együtt járt. A japán jen erősödése a tavaszi borzalmas földrengés után kifejezetten meglepő. A forint minden devizával szemben történelmi mélypontja közelébe gyengült, ez súlyosan érintette a devizában kötelezettségekkel rendelkezőket. A forinttal együtt a zloty is gyengült, míg a másik régiós deviza, a cseh korona árfolyama tartotta magát.

2012. május 29.

24


Egyes devizák forinttal szembeni árfolyamváltozása

Az árupiacok hatalmas volatilitása az egész 2011-es évre jellemző volt, végül az éves eredmények is komoly változásokról tanúskodnak. Főbb nyersanyagpiacok teljesítménye árupiacok arany olaj kukorica ezüst cukor búza alumínium réz nikkel szójabab földgáz

2010.12.31 2011.12.31 változás 1420,78 1563,7 10,06% 91,38 98,83 8,15% 629 646,5 2,78% 30,9175 27,8438 -9,94% 1393,75 1198,5 -14,01% 794,25 652,75 -17,82% 2460,75 1994,5 -18,95% 9650 7590 -21,35% 24960 18280 -26,76% 32,12 23,3 -27,46% 4,405 2,989 -32,15%

Az arany lett az év nyertese, úgy, hogy az év során elképesztő 1900 dolláros árfolyamon is forgott, majd az év végére nagyot esett. Az arany klasszikus menekülő eszköz, ez a harmadik negyedév során tapasztalható pánik idején ismét kidomborodott. Az olaj szintén emelkedni tudott 2011-ben. A közel-keleti forradalmi átalakulások a kapacitások problémáját vetették fel, ami árfelhajtó tényező volt, majd a világgazdaság növekedési kilátásainak romlása lefelé tolta az árakat. Az év végén az iráni konfliktus fokozódása és a világgazdaság növekedési kilátásainak enyhe javulása következtében emelkedett az olajár. A gazdasági növekedéshez elengedhetetlen fémek árfolyama a kilátások romlásával meredeken esett, de az év első felében még szinte mindegyikük megdöntötte korábbi árfolyamcsúcsát. Az élelmiszerek a rendkívül magas év eleji szintekről indulva csökkentek valamelyest, de magas szinten maradt az árfolyamuk. Az olajár emelkedése mellett meglepő a földgáz árának komoly esése.

A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelők teljesítménye 2011-ben a teljes pénztári vagyonnak 75%-a követett abszolút hozamra törekvő befektetési stratégiát, így az alacsony kötvényhozamok és nagymértékű részvénypiaci áresések ellenére pozitív nettó hozamot tudott realizálni a pénztár. A széleskörű befektetési esz2012. május 29.

25


közök alkalmazása, a magyar állampapírok átlagos futamidejének röviden tartása ellensúlyozni tudta a magyar és külföldi részvénypiacokon jelentkező veszteségeket. A pénztár összes eszközeinek 2011. évi bruttó hozamrátája 3,32%, nettó hozamrátája 2,91% lett, ami jelentősen magasabb, mint az összes önkéntes nyugdíjpénztár nettó hozamainak 0,98%-os átlaga, valamint a választható portfoliós rendszert nem működtető önkéntes nyugdíjpénztárak nettó hozamainak 1,11%-os átlaga. A pénztár teljes értékpapír portfoliójának teljesítmény mérésére kitűzött 2011. évi benchmarkban az abszolút hozamos vagyonkezelés súlyához igazodva 75%-os aránnyal részesedik az RMAX index. Emellett a benchmarkkövető portfoliók részaránya és összetétele alapján a pénztári benchmarkban 17,5%-os súlyt képvisel a MAX Composite, 5% súllyal szerepel az MSCI World és 2,5%-os súllyal a BIX index hozama. A pénztári befektetések benchmarkjának hozama 2011-ben 4,71% volt. A realizált pénztári hozam 2011-ben az éves átlagos 3,9%-os, illetve a 2011. december / 2010. december viszonylatú 4,1%-os mértékű inflációnál alacsonyabb lett, azaz reálhozam nem keletkezett. Az elmúlt 10 évre visszatekintve azonban pénztárunk 2002. és 2011. közötti nettó hozamteljesítménye átlagosan évi 7,11% volt, két százalékponttal meghaladva a 10 éves átlagos december/december viszonylatú, 5,08%-os mértékű inflációs rátát. Azaz pénztárunk befektetései hosszú távon változatlanul reálhozamot biztosítanak a pénztártagok befizetéseire. A pénztár befektetéseinek 2011. évi hozama az alábbi vagyonkezelői részteljesítményekből tevődik össze.

Benchmark követő portfoliók ERSTE működési és likviditási portfoliók A működési és a likviditási portfoliók esetében a pénztár 2011-re is az 50% RMAX és 50% MAX index összetételt írta elő referenciaként, így a portfoliók ennek megfelelően rövid- és hosszú lejáratú állampapírokat tartalmaztak. Az éven túli lejáratú államkötvények árfolyamának harmadik negyedévtől megfigyelhető árfolyamcsökkenése miatt a portfoliók hozamteljesítménye év végére mérséklődött. A működési és likviditási portfoliók éves hozama azonban összességében 4 % fölött alakult, és meghaladta a benchmark hozamát. Pioneer portfolió A Pioneer Alapkezelő Zrt. klasszikus vegyes stratégiát folytat, ahol jellemzően a részvénybefektetéseknek is fontos szerep jut. 2011-ben a hazai és külföldi piacok teljesítménye erősen elvált egymástól, különösen az év utolsó harmadában. A magyar eszközök megítélése szeptembertől kezdve drasztikusan romlott, ami mind a részvény, mind pedig a kötvénypiacon jelentős veszteségeket eredményezett, lerontva ezzel a portfolióban található hazai eszközök hozamteljesítményét. A forint erőteljes gyengülése ugyanakkor az őszi hónapoktól kezdve felhúzta a külföldi eszközök forintban számított hozamát, ami részben képes volt ellensúlyozni a magyar kötvényeken és részvényeken elszenvedett veszteségeket. A relatív teljesítmény szempontjából igen jó döntésnek bizonyult, hogy az év második felében 2012. május 29.

26


a vagyonkezelő a portfólióban markánsan felülsúlyozta a külföldi befektetéseket. Az őszi hónapok hazai bizonytalansága idején a magyar kötvények helyett egyre nagyobb mértékben fordult az USA, illetve Németország részvénypiacai felé, ami az év utolsó hónapjaiban – amikor a külföldi befektetők látványosan elfordultak a hazai eszközöktől – jelentős felülteljesítést eredményezett. Az egyes eszközcsoportok relatív hozama vegyesen alakult. A portfólió gerincét adó hazai állampapírok esetében alulteljesítés mutatkozott, amit a végtörlesztésről szóló váratlan kormányzati javaslat idején fennálló mérsékelt duration-felülsúly magyarázott. Ezt az év utolsó hónapjaiban folytatott óvatosabb befektetési stratégiával (a hosszabb futamidejű kötvények alulsúlyozásával) részben sikerült korrigálni. A részvénypiaci szegmensben ugyanakkor határozott felülteljesítést sikerült elérni. A közép-európai, fejlett és fejlődő piaci részvénybefektetések teljesítménye egyaránt meghaladta a piacokat reprezentáló referenciaindexeket. A portfolió árupiaci szegmense is felülteljesítette a benchmarkot. Összességében a fenti tényezők a referenciaindexhez képest enyhe felülteljesítést eredményeztek: a portfolió hozama 0,95% lett, meghaladva a referenciaindex 0,67%-os teljesítményét. Saját portfolió A saját vagyonkezelésben lévő ingatlan alapok közül az első negyedévben a pénztár visszaváltotta az OTP ingatlan befektetési jegyeket. Az OTP ingatlan alap a 2002. decemberi indulásától a 2008-as világgazdasági válság kirobbanásáig folyamatos eszközérték növekedést mutatott. 2008-ban aztán a hazai ingatlan alapokat is érintő visszaesés hatására -3,73%, 2009ben pedig -0,56% hozamot hozott. A befektetési jegyek árfolyama 2010-ben ismét emelkedésnek indult és az év végére elérte a válság előtti szintet, tehát visszatérült az előző két évben elszenvedett veszteség. 2011 első negyedévében a 75 464 755 Ft beszerzési értékű OTP ingatlan befektetési jegy készletet 30 157 682 Ft nettó (a visszaváltási és utalási költségek levonása utáni) hozammal tudta a pénztár értékesíteni. A saját porfolióból felszabaduló öszeg az év elején megnövekedett kifizetési igények forrásául szolgált. A zártvégű ingatlan befektetési jegyek (Európa és Raiffeisen) árfolyama a tőzsdei kötések függvényében az év folyamán nagy ingadozásokat mutatott, ezen belül a második és a negyedik negyedév záró árfolyamai voltak kiemelkedően magasak. A saját portfolió a december 31-i értékelés szerint 12,81% hozammal zárta az évet, lényegesen meghaladva a BIX index éves 4,99%-os hozamát, amely csak az alapkezelői árfolyamokon alapul, a zártvégű ingatlan befektetési jegyek tőzsdei árfolyam alakulásának hatása nélkül. Abszolút hozamra törekvő portfoliók ERSTE fedezeti portfolió Az ERSTE Alapkezelő a kötvény részportfolió átlagos hátralévő futamidejét az év első hónapjaiban 1 év fölé emelte, s az év nagy részében hosszabb átlagos futamidőt tartott az RMAX indexben szereplő államkötvények átlagos futamidejéhez viszonyítva. A duration év végére 1 év alá csökkent, ennek ellenére az utolsó negyedévben a készleten maradt 2-3 éves futamidejű, fix kamatozású eszközök árfolyamcsökkenése mérsékelte a rövid futamidejű állampapírokon elért hozamot, és a portfolió referenciaindexhez viszonyított teljesítményét alulteljesítésbe fordította. 2012. május 29.

27


A részvény befektetéseket a vagyonkezelő kisebb részben egyedi részvényvásárlásokkal valósította meg, döntő részben hazai részvényindex követő befektetési jegyek és európai piacokat reprezentáló ETF-ek szerepeltek a portfolióban. A vagyonkezelő két általa kezelt abszolút hozamú alapból is vásárolt a portfolióba, melyek közül az egyik az EUR/HUF árfolyam változásából profitál, a másik pedig a BUX index ingadozását használja ki. Az év nagy részében a portfolióban 10% körüli arányban szerepeltek ingatlan befektetési jegyek, fele-fele arányban a forint és euró alapú ERSTE ingatlan alapokból. Az eurós ingatlan alaphoz kapcsolódó deviza árfolyam fedezés pedig évi 3-4% többlet hozamot hozott az euró hozamon túlmenően. A negyedik negyedév közepén a vagyonkezelő a forint alapú ingatlan alap eladásával a portfolió ingatlan kitettségét a felére csökkentette. A ERSTE fedezeti portfolió éves hozama 4,50% lett, elmaradva a referenciaként szereplő RMAX index 5,17%-os teljesítményétől. Concorde portfolió A Concorde Alapkezelő Zrt. az abszolút hozamra törekvő stratégiának megfelelően az állampapír részportfolió átlagos futamidejét alacsonyan tartotta, sőt folyamatosan csökkentette, így az átlagos futamidő év végére már fél év alattira csökkent. Ez kedvezően hatott a portfolió hozam alakulására, hiszen 2011-ben az éven belüli állampapírokkal lehetett a legmagasabb hozamot elérni. A vagyonkezelő a hazai állampapír befektetéseken elért hozamot egyéb eszközök (pl. részvények, átváltoztatható kötvények, devizák) adásvételével tudta fokozni. Év elején alulértékeltnek tartott részvényeket vásároltak a régióban, miközben más társaságok papírjait, amelyek nagy emelkedést értek el (pl. olajpapírok) értékesítették. Így összességében csak minimálisan nőtt a részvényarány az év első felében. Az év második felében aztán esésnek indultak a kockázatos eszközök árai. Ebben az esésben, augusztus és szeptember folyamán óvatosan ismét elkezdték növelni a kockázatos eszközök arányát, mivel számos részvény és kötvény már kifejezetten olcsónak bizonyult. Jelentős lépés volt, hogy augusztus végén csökkentették a vállalati kötvényes portfóliórészt, mert középtávon nem láttak további teret az árfolyam-emelkedésre. Ezzel párhuzamosan nagyobb tételben vásároltak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) állami garanciás, Richter részvényekre átváltási jogot kínáló eurós kötvényeiből. Az év folyamán sokat segített a portfóliónak a devizahatás. A második negyedévben vett dollárok, valamint az első félévben végig tartott eurós kitettség csillapította a részvényárak esésének negatív hatását. 2011 utolsó negyedévében – ellentétben a részvénypiacokkal - az európai kötvénypiacokat a félelem uralta, ezért inkább itt látták indokoltnak többletkockázatok vállalását. Így olasz állampapírokat vásároltak, arra számítva, hogy Olaszország csődje nem reális opció, miközben a piacok ezt kezdték árazni. A tőzsdék őszi megnyugvását kihasználva, év végére összességében némileg mérsékelték a portfólió részvénykitettségét. A Concorde portfolió összességében 6,36% hozamot ért el, jelentősen felülteljesítve referenciaindex -1,05 %-os hozamát. Generali portfolió Az abszolút hozamú vagyonkezelés szabályainak megfelelően a portfólió alapját magyar diszkontkincstárjegyek, kisebb súllyal hazai államkötvények és vállalati kötvények képezték, melyek az aktív vagyonkezelésnek megfelelően, a részvények vásárlása esetén szükséges fedezet biztosítása érdekében azonnal és könnyen értékesíthetővé váltak. Mindemellett diverzi2012. május 29.

28


fikációs és hozamnövelő céllal a portfólió stratégiai részét képezte a Generali Abszolút Hozam Származtatott Alap, melyet a 2011-es év során a várakozástól elmaradó hozam jellemzett. Ugyancsak rontották a rövid futamidejű állampapír befektetéseken elért hozamot a részvény tranzakciók. A vagyonkezelő portfoliókezelési startégiájában hibaként jelentkezett a túlságosan erős részvénypiaci fókusz, és az azonosítható devizapiaci trendek háttérbe szorulása. Sok veszteséget generáló részvénytranzakcióra került sor trend nélküli piaci környezetben, azaz a vagyonkezelő az aktív portfólió menedzselést erőltette, a passzívan elérhető „kockázatmentes” alternatíva helyett. A pénztár Igazgatótanácsa az év folyamán fokozott figyelemmel kísérte a portfolió teljesítményét. A nem megfelelő abszolút és relativ hozamalakulás miatt egyeztetést kezdeményezett a vagyonkezelővel, szorgalmazva a hibák feltárását és kijavítását, illetve szankció (jelentős összegű portfoliótőke kivonás) alkalmazásáról döntött. A felismert hibák kiküszöbölésével párhuzamosan november elejétől trendszerűen és érzékelhetően javult a portfólió hozama, ennek ellenére az éves hozam csupán 0,55% lett, jelentősen elmaradva a referenciamutató 7,21%-os teljesítményétől. A vagyonkezelő így a 2011. évi tevékenységére nem kapott vagyonkezelési díjat. Az Igazgatótanács a 2012-es esztendőben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a javuló tendencia megvalósulására, és szükség esetén további intézkedéseket foganatosít. A vagyonkezelők által negyedévenként elért bruttó hozamokat és éves hozamot, valamint a portfoliók referencia hozamát az alábbi táblázat tartalmazza. ERSTE Működési

Likvid.

Pioneer Fedezeti

Concorde Fedezeti

Generali Fedezeti

Saját Fedezeti

Pénztár

Fedezeti

I. negyedév

1,90%

3,54%

3,72%

1,99%

2,08%

0,09%

-2,87%

1,39%

II. negyedév

1,96%

1,43%

1,42%

0,41%

1,14%

0,50%

5,02%

0,99%

III. negyedév

1,13%

0,50%

0,55%

-2,63%

1,45%

-1,25%

1,10%

-0,21%

IV. negyedév

-0,55%

-1,43%

-1,49%

1,24%

1,54%

1,23%

9,39%

1,12%

Éves hozam

4,50%

4,04%

4,19%

0,95%

6,36%

0,55%

12,81%

3,32%

Referencia hozam

5,17%

3,44%

3,44%

0,67%

-1,05%

7,21%

4,99%

4,71%

2012. május 29.

29


14. A működést jellemző mutatók 14.1. Gazdálkodást jellemző mutatók: Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Működési tartalék tagdíj bevétele / Működési tartalék összes bevétele Működési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Működési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegű kiadások / Működéssel kapcsolatos ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások / Működéssel kapcsolatos ráfordítások Értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalék / Likviditási céltartalék záró állománya Egyéb likviditási célra képzett céltartalék / Likviditási céltartalék záró állománya Azonosítatlan befiz. bef. hozamára képz. céltartalék / Likviditási céltartalék záró állománya

2010. év 42,79%

2011. év 48,82%

43,69%

36,59%

57,13%

61,48%

15,09%

14,29%

0,21%

0%

89,23%

99,58%

39,23%

38,08%

50,78%

52,32%

5,15 %

1,22%

94,34%

98,75%

0,51%

0,03%

14.3. A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának átlagos értéke: Járadékos számlák állományának átlagos értéke: Igénybe vett szolgáltatások értéke  egyösszegű szolgáltatás Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke:

25.718 fő 604.183 Ft/fő 738.074 Ft/fő 978.706 Ft/fő 4.727 Ft/fő/hó

Budapest, 2012. május 29. .

2012. május 29.

30

2011. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

Recommend Documents