Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59.864-6/2011.
CÍM:
Előterjesztő:
ELŐTERJESZTÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL, AZOK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL, VALAMINT A FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ …/2011. (IV. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRŐL (RENDELETALKOTÁS)
Abdai Géza alpolgármester Dr. Dobos József jegyző
Az előterjesztést megkapta:
Szociális és Egészségügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság
Törvényességi véleményezés- 2011. április 12. re bemutatva:
Meghívottak:
1
Előadó: Földes Tamásné osztályvezető
Tisztelt Közgyűlés! Sopron Megyei jogú Város Önkormányzata 2005. évben alkotott rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjról. Az elmúlt hat évben olyan jelentős jogszabályi változások álltak be a szociális alap és szakellátásokat érintően, hogy indokoltnak látszott az önkormányzati rendelet módosítása helyett egy új egységes szerkezetű rendeletet kiadni. A jelenleg hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) alapján pontosításra került a helyi rendelet személyi hatálya alá tartozók köre. A továbbiakban a szakosított ellátások személyi hatálya a Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezőkre terjed ki. Ezen túlmenően ápolást-gondozást nyújtó intézménybe ellátás csak abban az esetben biztosítható, ha az intézmény kihasználtsági mutatói ezt lehetővé teszik, és az ellátott vagy annak törvényes képviselője nyilatkozatban vállalja, hogy megfizeti a teljes intézményi térítési díjat. A felvételhez a polgármester írásos hozzájárulása szükséges. A szociális szolgáltatok felsorolásánál az intézmények alapító okiratai valamint működési engedélyei szerinti elnevezéséket vezettük át, alap, nappali valamint szakellátás bontásban. Az Szt. 62. § (2) bekezdése alapján a rendelet pontosítja az étkezések tekintetében a rászorultságot. Továbbiakban szociális étkeztetést /helyben és nappali klubban/ az intézmény szociális rászorultsági alapon csak annak a személynek biztosítja, akinek családjában (Szt. 4. § b) pont) az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élő esetében három és félszeresét nem haladja meg. A szociális ellátások igénybevételét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján pontosítottuk. A felvétellel, az ellátás igénybevételével kapcsolatban az egyik leglényegesebb változás, hogy a felvételről a benyújtott dokumentáció, szakvélemények, valamint előgondozás alapján minden esetben az intézmény vezetője dönt, megszűnt a sürgősségi felvételeket elbíráló eseti bizottság. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség vagy a külön jogszabály szerinti költségvetési támogatás különbözete. 2011. január 1. napjától az önköltség elemei változtak, a számításnál a fenntartó a ráfordítások teljes körét figyelembe veheti. (pl. felújítás pályázati önrész stb.) A tényleges ráfordítási költséget az előző év adatai alapján, tárgyév április 1. napjáig kell megállapítani. Ezen összeget jelen rendelt 1. melléklete tartalmazza. A térítési díjakat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben foglaltak alapján napi illetve havi bontásban a kerekítés szabályait figyelembe véve határoztuk meg. Az Szt. 115. § (10) bekezdése szerint a fenntartó a kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált intézményi térítési díjat alacsonyabb összegben is meghatározhatja, ezen összegeket a rendelet 2-3. melléklete tartalmazza. A személyi – fizetendő térítési – díjakat, ezen összegek alapján az intézmény vezetője a rászorultság és jövedelem viszonyok figyelembe vételével állapítja meg. 2
Módosult a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás megszűnésére vonatkozó rendelkezés. Megszüntethető a szolgáltatás, ha a térítési díj megfizetése a fizetésre kötelezettnek felróható okból három hónapon keresztül felszólítás ellenére elmarad. Ezen rendelkezés jogalapot nyújt az intézmény vezető számára a szolgáltatási hátralékok hathatósabb beszedésére. Az emelt szintű idősek otthona igénybevételekor fizetendő egyszeri hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg az ellátott után járó tárgyévi normatív támogatás hétszeresét. A 2011. évi emelt szintű normatíva ismeretében rendelet 4. számú mellékletében az egy személyes lakrészek beköltözéskor fizetendő egyszeri hozzájárulásának összegét csökkentenünk kellett. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. alcímében előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről az alábbi tájékoztatást adom: - Társadalmi hatások: A rendelet a jelenleginél szigorúbb előírásokat tartalmaz a szociális alap és szakellátások igénybevételénél, ezáltal a személyi térítési díjcsökkentésben részesülők köre némileg szűkül. - Gazdasági, költségvetési hatások: Megtakarítás várható a jogosultsági feltételek szigorítása nyomán. Ennek összege jelenleg nem becsülhető meg. - Környezeti és egészségi hatások: A rendelet elfogadása számottevő környezeti és egészségi kihatással nem jár. - Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A szociális ellátások igénybevételéről minden estben az intézmény vezetője dönt. A jogosultság elbírálásához több dokumentumot, igazolást kell benyújtani ezért az adminisztrációs teher nő. - A jogszabály megalkotásának szükségességét indokolja: Az elmúlt években olyan jelentős változások álltak be a szociális alap és szakellátások tekintetében melyek egy új helyi rendelet alkotását tették szükségessé. - A jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az önkormányzat nem tesz eleget a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fenntartójának feladat és jogkörére vonatkozó kötelezettségének. - A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak. Összességében törekedtünk olyan helyi rendelet megalkotására, amely megfelel a szociális törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak, kifejezik az önkormányzat szociális segítségére szorulók érzett felelősségét, de az egyre szűkülő források miatt hatékonyabban védi a város lakosságának, a ténylegesen rászorulóknak ellátásba való részesítését, az intézményrendszer működtetését. A rendelettervezetről az SZMSZ 54. § (1) bekezdése szerint nyílt szavazás útján, az 53. § (2) bekezdése a) pontja alapján minősített többséggel hozható döntés.
Sopron, 2011. április 4. Abdai Géza alpolgármester
Dr. Dobos József jegyző 3
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének … /2011. (…) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 92. § (1) és (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint - kiterjed a Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező: a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya kiterjed a) a 2. § (3) bekezdés a)-c) alpontja valamint a 2. § (4) bekezdés a), bc), bd), alpontja esetén az 1. § (1) bekezdésben foglalt személyekre, akik Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, b) a 2. § (2) bekezdés b) - e) alpontjai esetén az 1. § (1) bekezdésben foglalt azon személyekre, akik Sopron Megyei Jogú Város, vagy Sopron és Környéke Mikrotérségi Társulás szociális feladatellátást vállalt településeinek közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, c) a 2. § (2) bekezdés ab) alpontja, a 2. § (3) bekezdés d) alpontja valamint a (4) bekezdés ba) és bb) alpontja esetén az 1. § (1) bekezdésben foglalt személyekre d) a 2. § (2) bekezdés d) pontja, valamint (3) bekezdés c) pontja esetén megállapodás szerint Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása közigazgatási területe, (3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (4) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
4
2. Szociális szolgáltatások 2. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei útján, a kérelmező igényének megfelelően, a személyes gondoskodás keretén belül biztosítja a szociális alapszolgáltatást, valamint a szociális szakosított ellátást. (2) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a személyes gondoskodást igénylők számára a következő szociális alapszolgáltatásokat nyújtja: a) étkeztetés aa) szociálisan rászorultaknak ab) népkonyha b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás e) támogató szolgálat f) utcai szociális munka (3) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított nappali ellátási formák: a) idősek klubja b) fogyatékos személyek nappali ellátása c) pszichiátriai betegek nappali ellátása d) nappali melegedő (4) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, e rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások: a) ápolást, gondozást nyújtó intézmények aa) idősek otthona, ab) idősek otthona emelt szintű elhelyezéssel ac) pszichiátriai betegek otthona, ad) pszichiátriai betegek otthona, rehabilitációs részleggel b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ba) éjjeli menedékhely bb) hajléktalan személyek átmeneti szállása bc) időskorúak gondozóháza bd) pszichiátriai betegek átmeneti otthona 3. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módja 3. § (1) Az étkeztetés iránti kérelmet a gondozási központ vezetőjénél kell előterjeszteni, kivéve a népkonyhát, ahol külön eljárás nélkül történik az igénybevétel. Az étkezés igénybevétele tekintetében szociálisan rászorultnak kell tekinteni: a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.
5
b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról –részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni. c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. d) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. e)Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. f) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § o) pontja szerinti, válsághelyzetben lévő várandós anya, g) Az (a)-(f) bekezdésben meghatározott rászorulók közül elsősorban azt a személyt kell étkeztetésben részesíteni, aki egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, illetve aki családban él, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét. (2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a gondozási központ vezetőjénél kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (továbbiakban: 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet) 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokat. (3) Családsegítő szolgáltatás igénybevétele külön eljárást nem igényel, a családsegítő szolgálat kapcsolatfelvételének dokumentálása, a szolgálatnyújtás nyújtása forgalmi naplóban történik. (4) A pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az igénybevételéhez mellékelni kell az illetékes szakorvos szakvéleményét. Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a szükséges szakvéleménnyel, a szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig átmeneti jelleggel biztosítható. (5) Az utcai szociális munka igénybevétele külön eljárást nem igényel, a kapcsolatfelvétel, az ellátás dokumentálása gondozási lapon történik. (6) A támogató szolgáltatás iránti kérelmet a támogató szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokat. (7) Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja ellátás iránti kérelem esetén a nem nyugdíjas korú kérelmező életkörülményeinek, szociális helyzetének feltárása céljából részletes környezettanulmányt kell készíteni és azt az ellátás megállapítását követően szükség szerint meg kell ismételni. A részletes környezettanulmány kiterjed a kérelmező és családja életkörülményeinek, valamint vagyoni és jövedelmi helyzetének vizsgálatára. (8) A (7) bekezdésben foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátást igénylő továbbá az ellátásban részesülő köteles a környezettanulmányt készítővel együttműködni, a kért adatok rendelkezésre bocsátásával. (9) Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, családi körülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül az intézmény vezetőjének bejelenteni. 6
4. § (1) Idősek otthonában az átlagos, vagy emelt szintű ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani, aki intézkedik annak nyilvántartásba vételéről, az előgondozás, és a felvételi eljárás előírásoknak megfelelő lebonyolításáról. (2) A pszichiátriai betegek otthonába, valamint rehabilitációs részlegére történő felvétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani, aki intézkedik annak nyilvántartásba vételéről, az előgondozás és a felvételi eljárás előírásoknak megfelelő lebonyolításáról. A pszichiátriai betegek tartós ellátása iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának három hónapnál nem régebbi szakmai véleményét. (3) Az idősek otthonában, és emelt szintű otthonában ellátás nyújtható annak a személynek, aki rendelkezik napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel, rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ellátás nyújtható továbbá azon napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személyeknek is, aki a 18. életévét betöltötte, azonban betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, és ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható (4) A pszichiátriai betegek otthonába, rehabilitációs részlegébe, azon 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek ellátása biztosított, akik állandó intézeti gondoskodást igényelnek, önálló életvitelre egészségi állapotuk miatt nem képesek. (5) Az (1)-(2) bekezdésben jelzett felvétel iránti kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványokat. 5. § (1) Az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye iránti kérelmet a Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Gondozási Központ, a pszichiátriai betegek nappali intézménye iránti kérelmet a NapSzak Integrált Intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokat. A fogyatékos és demens személyek nappali ellátásának igénybe vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság, illetve demencia kórkép fennállását igazoló orvosi dokumentációt. (2) A nappali melegedő, éjjeli menedékhely, és hajléktalan személyek átmeneti szállásának igénybe vétele, külön eljárás nélkül a Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Gondozási Központban történik. 4. Az ellátás igénybevétele 6. § (1) A szociális alapszolgáltatások, köztük a nappali ellátás igénybevételről az adott szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a vonatkozó és hatályos jogszabályok figyelembe vételével dönt. (2) Az idősek otthonába történő felvételről az intézmény vezetője a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben foglaltak alapján dönt. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető az ellátást igénybe vevővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tervezetét a fenntartó által jóváhagyott intézményi szakmai program tartalmazza. (3) Az emelt szintű idősek otthonába a megüresedő lakrészekbe való elhelyezés, a jelentkezés sorrendjében történik. Az igénybevétel lehetőségéről szóló értesítésben az intézmény vezetője tájékoztatja a soron következő jogosultat az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról, az annak elmulasztása esetén követendő eljárásról, a fizetendő egyszeri hozzájárulás összegéről, a befizetés módjáról, idejéről, egyéb tudnivalókról. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető az ellátást igénybe ve7
vővel, illetve törvényes képviselőjével az ellátásról megállapodást, az ingatlan használatáról szerződést köt. A megállapodás tervezetét a fenntartó által jóváhagyott intézményi szakmai program tartalmazza. (4) ) A pszichiátriai betegek otthonába való felvételről az intézmény igazgatója a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben foglaltak alapján dönt. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető az ellátást igénybe vevővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tervezetét a fenntartó által jóváhagyott intézményi szakmai program tartalmazza. (5) Ha az igénybe vevő, vagy törvényes képviselője az intézmény vezetőjének ellátás igénybevételéről szóló döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteréhez fordulhat, aki határozatban dönt a beutalás kérdéséről. (6) A rendelet 1. § (2) bekezdés a)-b) alpontjaiban meghatározott személyeken túlmenően ápolást-gondozást nyújtó intézménybe ellátás csak abban az esetben biztosítható, ha az intézmény kihasználtsági mutatói ezt lehetővé teszik, az ellátott vagy annak törvényes képviselője nyilatkozatban vállalja, hogy megfizeti a teljes intézményi térítési díjat. A felvételhez a polgármester engedélye szükséges. 7. § (1) A rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti szociális ellátások igénylése esetén soron kívüli ellátást kell biztosítani abban az esetben ha a kérelmező: a) önmaga ellátására teljesen képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, illetve ellátása más szociális, szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, b) háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt, c)szociális helyzetében, egészségügyi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé. (2) A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. A soron kívüli felvételről az intézmény vezetője dönt. Döntését nyilvántartásban rögzíti. (3) Több, nem teljesíthető, soron kívüli elhelyezési kérelem esetén az előgondozás elvégzése után az intézményvezető dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. 5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás megszűnése 8. § (1) Az intézményi jogviszony a Szt. 100. §-ában fogalt esetekben szűnik meg. (2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti ha, a) az ellátás igénybevevő vagy törvényes képviselője írásban lemondja a szolgáltatást, b) az ellátott súlyosan megszegi a házirendben megfogalmazott szabályokat, c) a térítési díj megfizetése a fizetésre kötelezettnek felróható okból három hónapon keresztül felszólítás ellenére elmarad, d) az ellátás igénybevétele 3 hónapon túl szünetel, e) az elhelyezés nem indokolt.
8
(3) Az intézményi jogviszony megszűntetése esetén az intézmény vezetője írásban értesíti az igénybe vevőt, és törvényes képviselőjét: a) az intézmény elhagyásának időpontjáról, b) a személyes használati tárgyak elvitelének határidejéről, c) a be nem fizetett térítési díj és egyéb tartozás összegéről, valamint a befizetés határidejéről és módjáról. (4) Az ellátott az intézményi jogviszony megszüntetéséről szóló döntés ellen annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 6. A térítési díj 9. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Szt. 114. § (2) bekezdése a) pontja alapján az igénybe vevőnek, vagy a (2) b)-e) pontjában meghatározott személyeknek kell a megállapított személyi térítési díjat megfizetni. (2) A szociális alapellátások térítési díj megállapítására vonatkozó szabályokat, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm rendelet (továbbiakban 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet) tartalmazza. (3) Nem kell térítési díjat fizetni: a) családsegítés, b) közösségi ellátások - közösségi pszichiátriai ellátás, c) utcai szociális munka, d) népkonyha, e) nappali melegedő, f) éjjeli menedékhely igénybe vételekor. (4) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátások önköltség alapon számított intézményi térítési díjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A térítési díj megállapítását a 29/1993. (II. 17.) Korm rendelet 3. § -a, 9-13. §-a, 14/A-15. §-ában foglalt rendelkezések alapozzák meg. (5) A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megállapított, a személyi térítési díj megállapításának alapját képező intézményi térítési díjakat a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 10. § (1) A szociális szakellátások térítési díj megállapítására vonatkozó szabályokat, a 29/1993. (II. 17.) Korm rendelet 3. §-a és a 16-28. §-ai tartalmazzák. A bentlakásos intézményi ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az önköltség alapon számított intézményi térítési díj megállapítását a szolgáltatásonként és ellátási helyenként a szolgáltató állapítja meg és dokumentálja. A megállapított önköltség alapon számított intézményi térítési díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megállapított a személyi térítési díj megállapításának alapját képező intézményi térítési díjakat a rendelet 3. melléklete tartalmazza. 11. § (1) A személyi térítési díjakat az intézményvezető a jogszabályokban és e rendeletben foglaltak alapján állapítja meg. A személyi térítési díj megállapításának alapja az in9
tézményi térítési díj. A megállapításakor az Szt. 117 §. (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. (2) A személyi térítési díj mérsékelhető, illetve elengedhető a kérelmező és családja egyedi szociális helyzetének mérlegelésével. (3) A szociális alapszolgáltatások vonatkozásában különösen méltányosság gyakorlására okot adó körülmény a 90 év feletti életkor, a családot sújtó elemi kár, létfenntartást veszélyeztető élethelyzet. (4) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a személyi térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj mérséklésének, vagy elengedésének nincs helye. (5) Az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj összegét vagy annak megállapítását vitatja, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli kérelemmel Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteréhez fordulhat, aki az ügyben határozattal dönt. (6) Amennyiben az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy a személyi térítési díj csökkentését, vagy elengedését kéri, a fizetési kötelezettségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli kérelemmel Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteréhez fordulhat. A kérelemről a Közgyűlés dönt. 7. Az emelt színvonalú bentlakásos ellátásra vonatkozó külön rendelkezések 12. § (1) Az emelt szintű idősek otthonába történő beutalás határozatlan időre kérhető. (2) Az emelt szintű férőhelyet és szolgáltatást biztosító idősek otthonát az Egyesített Szociális Intézmény működteti. (3) A férőhely elfoglalásakor érvényben levő egyszeri hozzájárulást a beköltözésig köteles a beutalt személy megfizetni. (4) Egy lakóegységben élő személyek egyikének elhalálozása esetén a túlélő - változatlan térítési díjfizetési kötelezettség mellett - jogosult az egyszemélyes szobahasználatra legfeljebb a halálesetet követő hónap utolsó napjáig. Az ezen idő alatt az egyszemélyes szoba használatára előterjesztett kérelméről a beutaló dönt. Amennyiben az egyszemélyes beutaló iránti kérelem nem teljesíthető, vagy kérelem hiányában az ellátott az intézményi ellátásra változatlan feltételekkel igényt tart, akkor a kétszemélyes lakrészt az egyszemélyes lakrész térítési díja ellenében használhatja. (5) Ha a gondozás öt éven belül - az ellátást igénybe vevő elhalálozása kivételével - megszűnik, az egyszeri hozzájárulásának a fennmaradó napokra jutó időarányos részét vissza kell fizetni. (6) A befizetett egyszeri hozzájárulás összegének 10%-át Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési elszámolási számlájának e célra nyitott alszámláján kell kezelni. 8. A jogosultak érdekvédelme 13. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében ellátottak érdekeit az Érdekképviseleti Fórum biztosítja, melynek tagjai az Szt. 99. § (2) bekezdésében meghatározottak. Az intézményt fenntartó helyi önkormányzatot a Szociális és Egészségügyi Bizottság választott tagja képviseli.
10
(2) Az Érdekképviseleti Fórum önkormányzatot képviselő tagját a Szociális és Egészségügyi Bizottság választja meg. (3) Az érdek-képviseleti fórumban való tagság megszűnése esetén 30 napon belül gondoskodni kell az új tag választásáról. (4) Az érdekképviseleti fórum működésének részletes szabályait az intézményi házirend tartalmazza. (5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben az ellátottak jogait a Szt. 94/E-99/A. § szerint biztosítani szükséges. (6) Az ellátottjogi képviselő elérhetőségét a házirend rögzíti. 9. A fenntartó feladat és jogköre 14. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó intézmények tárgyi, személyi és folyamatos működésének feltételeit. (2) A Közgyűlés a) meghatározza az intézményi térítési díjat, valamint az emelt szintű elhelyezéskor fizetendő egyszeri hozzájárulás összegét. b) dönt a szociális intézmények alapító okiratának elfogadásáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról. c) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat, d) ellenőrzi az intézmények működését, az intézményvezetői hatáskör gyakorlását a felvételi eljárás ügyviteli rendjét, az intézményvezető adatszolgáltatási kötelezettségét, e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, f) kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területi illetékes szervének véleményét az intézmények működését érintő lényeges döntések meghozatala előtt. (3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a) véleményezi és a közgyűlés elé terjeszti az Szt. által előírt szolgáltatástervezési koncepciót, b) jóváhagyja a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét és benne az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és működésének szabályait, c) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. (Szt 92/B. § (1) bekezdés c) pontja és d) pontja) (4) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott feladatait a Humánszolgáltatási Osztály közreműködésével látja el. (5) A Közgyűlés a) az Szt. 92/B. § (1) bekezdés h) pontja alapján az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményének kikérésével kapcsolatos,
11
b) az Szt 94/A. § (3) bekezdésben foglalt, valamint a területi hatály alá nem tartozó személyek szakellátásának nyújtása tekintetében az Szt. 94/A. § (1) bekezdés c) alpontja alapján, a beutalást érintő döntéssel kapcsolatos, az Szt 94/A. § (3) bekezdésben foglalt, a beutalást érintő döntéssel kapcsolatos, c) a Szt. 17. § (5) bekezdése alapján a szociális ellátás megtérítése összegének, illetve pénzegyenértékének, és a kamat összegének méltányosságból való elengedésével, illetve csökkentésével kapcsolatos, d) az Szt 115. § (4) bekezdése alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj mértéke ellen benyújtott észrevétel elbírálásával kapcsolatos, e) az Szt 117. § (3) bekezdésében foglalt személyi térítési díj megállapításával kapcsolatos, f) a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése alapján a térítési díj hátralékának a közadók módjára történő behajtásával, a behajthatatlan követelés törlésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza. (6) A Közgyűlés a) az Szt 99. § (1) bekezdésében meghatározott érdekvédelmi fórum megalakításának és tevékenysége szabályainak meghatározásával, b) a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a fenntartó képviselőjének kijelölésével kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottság ruházza. (7) A Szociális és Egészségügyi Bizottság megbízatásának lejárta és az újonnan megválasztott Szociális és Egészségügyi Bizottság megalakulása közötti időszakban, illetve ha működésük szünetel, a Bizottság e rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. 10. Szociálpolitikai kerekasztal 15. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) működtet. (2) A Kerekasztal résztvevői, tagjai: a) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről: aa) szociális ügyekért felelős alpolgármester, aki egyben a Kerekasztal elnöke, ab) A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, b) Intézmények részéről: ba) egészségügyi intézmények, szolgáltatók által delegált személy, bb) egyházi fenntartók által delegált két személy, bc) önkormányzati szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények által delegált személy. c) Civil szervezetek részéről: ca) önkéntes segítő szervezetek által delegált személy, cb) egészségkárosodottakat képviselő szervezetek által delegált személy, cc) rétegképviseletek által delegált személy. 12
d) Foglalkoztatást elősegítő és biztosító szervezetek részéről: da) Munkaügyi Kirendeltség által delegált személy, db) FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. által delegált személy, dc) Helyi Érdekegyeztető Tanács által delegált személy. (3) Több szervezet együttes képviseletét ellátó delegáltak megbízatása 2 évre szól, mely a szervezetek döntésének megfelelően többször ismételhető. A delegáltak személyének kiválasztása az önkormányzat által kezdeményezett egyeztetésen történik, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A delegált személy lemondása, illetve visszahívása esetén a képviseletről a küldő szervezet gondoskodik. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatai: a) Véleményezi: aa) Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót, módosítását és végrehajtásáról rendelkező előterjesztéseket, ab) az önkormányzat által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai beszámolóit, ac) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi területet érintő hosszú távú programjait, koncepcióit. b) Javaslatot tehet: ba) feladatát érintően a Közgyűlés és a Szociális és Egészségügyi Bizottság napirendjére. c) Dönt: ca) saját ügyrendjének elfogadásáról, cb) munkatervének, tárgyalt napirendjeinek összeállításáról. (5) A Kerekasztal évente legalább két alkalommal ülést tart, mely ülések nyilvánosak. Működési szabályait ügyrendben határozza meg. A Kerekasztal üléseivel kapcsolatos adminisztratív teendőket a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportja látja el. (6) A Kerekasztal üléseit az elnök hívja össze, mely akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az ülést össze kell hívni, ha azt a Kerekasztal tagjainak több mint fele írásban kezdeményezi. A kezdeményezésnek a tárgyalandó napirend témáját is tartalmaznia kell. (7) A Kerekasztal véleményének, illetve javaslatainak, állásfoglalásának elfogadásához egyszerű többség szükséges, mely véleményt a bizottsági, illetve közgyűlési napirend tárgyalása során ismertetni kell. 11. Záró rendelkezések 16. § (1) Jelen rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésének napjával hatályát veszti a) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet, b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet, 13
c) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2007. (VI. 7.) önkormányzati rendelet, d) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 50/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 51/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelet. 17. § Jelen rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
Dr. Fodor Tamás
Dr. Dobos József
polgármester
jegyző
14
