2011. ÁpriLis LV. ÉVFoLYAm 620. szám

2011. ÁpriLis • LV. ÉVFoLYAm • 620. szÁm

IT T a h ú S VÉ T • h o L a N

•K YuSzI?

KE D j ü E RT É S z

NK • MEgKERüLT a NaR aNcSh

aL

weöres sándor

Tavaszi virradat 1 Kakas kukorít, hajnal kivirít, a réti rigó dala röppen, arany-bivalyok gerince ragyog márvány-eres égi ködökben. Ma ládd: a hímes föld, láng-habos ég csak láz-tünemény, csak híg buborék, széthull, tenyeredbe csöppen. 2

Demeter Henrietta, Nagygalambfalva

A lábadon itt topánka szorít: ez a föld! a gyökér-ölü erdő! A homlokodon kék pántlika fon: ez a menny! a fejedre tekergő! És közbül a szív, a kalitka-madár, kit féltésed vasrácsa bezár: ha elszáll, vissza sosem jő.

3

Beke Boróka, Zabola

4 Juhász Henriette Johanna, Szatmárnémeti

Mély gyászba borult az egész természet, Midőn Krisztus Urunk keresztfán szenvedett. Sírt akkor az ég s föld, sírtak az angyalok, Sírtak mindenféle teremtett állatok. De harmadnap múlva megnyílt az ég szája, Kilépett belőle az egek Királya. Ezzel mutatván meg, hogy lesz feltámadás, Hogy lesz a szívünknek örök jutalmazás. Népköltés

5

6

György Krisztina, Lövéte

2

Kanyarodik már a nap, Keljenek föl az urak, Krisztus fölkelt sírjából, A halál hatalmából. Megmosta lelkünket, Megváltott bennünket. Népköltés

2011 Húsvétján Én dalt jövendő Húsvétjára zsongok, És néki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új feltámadás van!" Juhász Gyula: Húsvétra

szeretettel kívánunk bizakodást, tavaszi kedvet, 7

hitet az igazság és jóság feltámadásában. Feltámadt a Jézus, mondják az írások, Vízöntő hétfűre buzognak források. Eljöttem hezzátok ifiú létemre, Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre, Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben, Nem virágzik szépet nekünk jövendőben. Virágozzék szépet, ékes virágokat, Nyerjen az egekben fényes koronákat. Népköltés

8

9

Ábrahám Zsófia, Magyarkapus Bartha Evelyn, Marosvásárhely

10

Kis utcánkban nagy a zaj, legénycsapat hangja. Minden fiú kezében locsolóvíz loccsan. Házikóban két kis leány tojásokat rakosgat, Piros színű, jézusvérű tojások ragyognak. Megérkeztek a legények egy nagy veder vízzel, Leöntötték a lányokat friss kúti vízzel. Mindenik fiú kezében egy-egy tojást láttam, Úgy mentek el, ahogy én is elbúcsúzok mostan.

11

Beküldte Demeter Adél Hajnalka, Homoródszentmárton

A lapszélet díszítő tojásokat a szászrégeni A. Maior Gimnázium IV. B (1, 8), a tavalyi IV. B (3, 5, 7, 10); a nagybányai P. Dulfu Iskola IV. C osztálya (4, 6, 9); az udvarfalvi kisiskolások (2); Balázs Kriszta, marosvásárhelyi olvasónk (11) és a nagyajtai másodikosok (12) készítették.

Bokor Nóra, Sarmaság

12

3

Kerülte jobbról, kerülte balról a máté angi kapitány, semmire sem jutott. Ám azt is láthatta, hogy a locsoló­ kocsi tetejéről a vízszippantó cső belógott a hatalmas akváriumba, és szívta, szörtyögtette fel onnan nagy hasába a vizet, a vízzel együtt Narancshal rokonait, akik visongva, sipítozva tűntek el a csőben. Ámult a kapitány, ilyet még nem látott, – Gondolkozz, kapitány, gondolkozz – majd fönnebb pillantott, s a locsolókocsi temotyogta magának. tején ott látta az ő Narancshalát, akit olyan És az jutott eszébe, talán éppen Narancs- régóta keres, látta ott, amint az a befőtteshal rokonait kellene megkérdeznie, tudnak-e üvegéből kihajolva irányít: olyan helyről, ahová Narancshal vágyott? – Most jobbra kanyarítsd a csövedet, Beszélt-e nekik arról, hogy fodrászhoz ké- kedves locsolókocsi, arra, arra, látod, ott szül, vagy cukrászdába menne – bár ezek­re ül egy kicsi kofferen a nagymamám, óvaa helyekre soha külön, mindig csak együtt tosan szippantsd be, vigyázz, a szemüvege jártak – megtudhatná tőlük, hol is keresse. le ne essen, így, jó, most egy kicsit balra Ezért hát az Állatkert felé vette útját, kanyarítsd a csövet, arra, arra, látod azohosszú és görbe utcák során. kat, akik Fekete Pétereznek, ők az unoka– Ál-lat-kert, jó helyen járok – olvasta, testvéreim, és mindenkit szippantsál, vimiután orrát egészen közel dugta a nagy gyük innen őket, szabadítsuk ki az üveglávaskapuhoz. dákból! Gyorsan ment hát, míg annak a nagy Ezt látta a kapitány, először ámult, majd üvegdoboznak a közelébe nem ért, amely- ámulás után ugrálni kezdett, egyre magaben Narancshal rokonai szokták kitátogni sabbra, hogy Narancshal észrevegye: magukból a szomorút. – Drága, drága Narancshalam, itt vaNem tudott egészen közel jutni, mert el- gyok, nézz le, én vagyok az, hát annyit de állta útját a lo­cso­ló­ko­csi, a régi barát. annyit kerestelek!

Volt egyszer egy tengerész (8.)

4

Narancshal is úgy tett: először ámult, majd ámulás után ő is ugrálni kezdett: – Kapitány, de jó, hogy idetaláltál! Te akkor elszaladtál a szélkakasok forgása elől, ottfelejtve engem a hídon. Arra járt a Locsolókocsi, és arra gondoltam, épp egy ilyen kiszippantóra van nekem szükségem, hogy kimenthessem az állatkertbe zárt rokonaimat, elővettem a térképet, amit a befőttesüveg falára rajzoltam, mikor először jártunk itt, így aztán Locsolókocsival visszataláltunk ide. Immár kimentettük a rokonaimat, gyorsan mássz ide, kapitány, fussunk, mert közelednek az állatkert őrei, hálókkal, vödrökkel, kampókkal, hogy visszavegyék a kimentetteket! A kapitány felcihelődött nagy nehezen a locsolókocsi tetejére, a kocsi fordult hármat maga körül: lobogott a kapitány bajusza, lobogott Narancshal kacagása, lobogott a kocsi után a szippantócső. Kilökte magát a kocsi az állatok kertjéből, ki a szabadba, vitte hasában az eddig üvegdobozba zárt tengeri halakat és tengeri mindenféléket, vitte Narancshal nagymamáját, unokatestvéreit, összes rokonát és népét.

Régen, amikor az emberek még

némák voltak, a halak gyűlést tartottak, sajnálkoztak egy csomót az emberek miatt, aztán nekik adták a beszédet. Ezt anya mondta. Én meg azt mondom, ha kicsit nagyobb leszek, összegyűjtöm a szavakat egy műanyag zsákba, és beleöntöm őket a tengerbe. Hadd beszéljenek ezután a halak is. Kiss Ottó

lászló noémi

Szeszély Sosem lehet vége ennek: szeles napok jönnek-mennek. Szeles napok, esős napok, azt kortyolok, azt harapok. Nap hiszi, nap nem hiszi: eső hozta, szél viszi. Reggel, este, reggel, este, nem kérte, és nem kereste ezt a telés-múlást senki. Harang kongja, inga lengi, hozza eső, viszi szél: forgunk, mint a bodzabél.

tomos tünde rajzai

5

Volt egyszer egy kertész. Akkora volt ez a kertész, mint egy öntözőkanna vagy egy fél zsák liszt, lábujjhegyre állva sem érte el a bokrok tetejét, ha azokat nyírni kellett. Márpedig a bokrok máté ágai olyanok voltak, hogy nyúlánknak gondolták magukat, nőttek, zöldelltek, naponta igazítani kellett a búbjukon. Kitalálta hát a kertész, hogy két bádogvödröt köt a lábára – így már elérte a bokrok ágait – nyissz-nyassz, hulltak a nyúlánkságot képzelők. Haladt a kertész az ösvényen: – Döng, dödöng – így. Később azt is kitalálta, hogy ha jó nagyot pumpál a hátán levő permetezőtartály karján, akkor felemelkedik a levegőbe, s ott lebeng egyet, még szebben haladva így, még szebben nyesegetve. Két dödöng és egy lebeng, így haladt a kitalálós kertész az ösvényen, s amikor nem ezt tette, olyankor gereblyézett, fütyörészett,

és mondogatta a fákon billegő pintyeknek, hogy: pípipi-pí, mint minden kertész. Történt egyszer, idő múltával, hogy a kertnek születésnapja lett. Már reggeltől legszebb várakozásába angi terült a kert, mint aki köszöntőket fogad, nézett jobbra, nézett balra, igazgatta bokrait, fáit, virágait, hogy tán csak eljön hozzá valaki, s az a valaki megállna előtte, majd mondaná: – De jó, hogy születtél, te kert! – és megölelné őt. Míg ebben a legszebb várakozásában a kert ilyeneket gondolt, addig a kertész csak dödöngött és lebengett az ösvényen – csattogtak a lábán a bádogvödrök, és fel-felemelkedett a levegőbe, pumpáláskor, s bizony elfelejtette, hogy a kertnek, az ő kertjének születésnapja van. A kert fészkelődött, köhintett is párat, aztán előállt:

Volt egyszer egy kertész

6

szilágyi tosa katalin rajzai

– Ma születésnapom van. Mondjad nekem, kedves kertész, hogy: de jó, hogy születtél, te kert! A kertész aláereszkedett az utolsó le­beng­ből, megigazgatta a lábán álló bádogvödröket, szembenézett az ünnepelttel, mosolygott, aztán elismételte: – De jó, hogy születtél, te kert! – és átölelte, végül egy ásónyélre rávéste: FONTOS. A KERTNEK SZÜLETÉSNAPJA VAN. (Em­lékeztetőül, ha majd nem jutna eszébe, máskor.) Aztán tovább dödöngött és lebengett estig a kert kanyargós ösvényein. A kert örült egyet, majd lefeküdt. Fölnézett az égre, elfújta a csillagokat.

balázs imre józsef

Átváltozások A piros nem válthat pirosra, S a zöld szín nem vált soha zöldre. Most épp semmi nem történik, De most épp nem is vágyom többre. Szeretem, ha zöld színű a fű, S azt is, hogyha jóízű az alma. Ha más lesz, jobb ízűre váltson, S más legyen, aki beléharapna.

Kertész leszek, fát nevelek, kelõ nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton – ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág. József Attila

Saláta-bokorka terem a kis udvarba'. Méz-körte, vaj-alma terem a hegyoldalba'. Gyere, tartsad kicsi sapkád, adok érett, piros almát. Gyere, tartsad kicsi kendőd, adok édes, puha szőlőt.

*

Kellene kis kert, bő-termő, léc-kapuján kis réz-csengő. Kellene még két fakerék, s egy taligát rá föltennék. Weöres Sándor

7

Mesterségem címere Kertész Hajdan az egész Földkerekség kert volt. Szépség és összhang töltötte be. Maga a Teremtő tervezte, ültette, ápolta-nyesegette, hogy csodás otthona legyen az embernek. Minden vallás emlékezik reá, a Biblia Édennek, Paradicsomnak nevezi. Égtájanként más a történet, de ugyanúgy végződik: az ember elveszíti ezt az ajándékot. Ám azóta is visszavágyik, és minden igyekezetével: gyeppel, virággal, fával, csobogó vízzel próbálja maga köré varázsolni az elveszített Édent. Lelkünk mélyén mindannyian kertészek vagyunk. Én kis kertet kerteltem... Mihelyt az összhangból küzdelem lett, ősünk megpróbált a félelmetes vadonból kiszakítani, elkeríteni egy-egy darabot, hogy megművelje, rajta rendet teremtsen, magához szelídítsen növényt, állatot. A kertnek ősidők óta hármas szerepe van: szent hely, mely szépségével, békéjével Istenhez emeli az ember lelkét; pihenőhely, mely rohanás helyett sétát, zsivaj helyett csendet, hőség helyett Sorold fel, milyen árnyékot kínál; és termőhely, mely gyümölccsel, zöldséggel, sok-sok kerteket ismersz? földi jóval lát el bennünket. Mint minden ága-boga az emberi műveltségnek, a kert története is Mezopotámiában kezdődik. A sumér képírásban a kertnek külön jele van. A 6000 éves agyagtáblák szerint a sumér gyümölcsösökben pisztácia, olíva, alma, körte, füge, gránátalma, szilva, szőlő és datolya-pálma virult. Ismerték a vadaskertet, a halastavat is. A városokat zöldgyűrűk, csatornarendszerrel öntözött kertek vették körül. A lépcsős piramisok, zikkuratok (legutóbb januári csillagász-mesémben írtam róluk) minden szintjének teraszait földdel hordták tele, és fával ültették be. Ilyen öntözött teraszokból állt az ókori világ hét csodájának egyike, Sze­mi­rá­misz függőkertje is Ba­­bi­lonban (erről októberben, az öntözés kapcsán olvashattál).

 

8

A sumér kertkultúrát a perzsák fejlesztették tovább. Csodás kertjeik ihlették a messze földön híres perzsaszőnyegek mintáit. Ismerték az oltást, nemesítést. Mídász király kertjében 60 szirmú rózsa és ezernyi más virág között tulipán is virított, mely tehát nem holland „találmány”. Xerxész a szent fának tartott platánfát ékszerekkel díszítette, és őröket állított mellé. Az egyiptomiak a halott mellé temették kertjének élethű ma­­kett­ jét, és a sírkamrák falára festették nemcsak a kertet, ha­nem elkészültének és megmunkálásának ké­­peit is. Innen tudjuk, hogy csatornarendszerrel öntöztek, a szőlőt boltíves lugasban termelték, agyagmedencében taposták, zsákba téve úgy csavarták, mint mi a ruhát. Teljes gyö­kérzettel kiemelt mirtusz-fákat hoztak gyalogosan Etiópiából. Hogy szent fájuk, a szikomor és a tamarix a pi­­ramisok körül virulhasson, a sivatag ho­mokjába 10 m mély ültetőgödröket ástak, s ezeket termékeny nílusi iszappal töltötték fel. A görögök abban betartották a de­mokrácia szabályait, hogy nemcsak a paloták körül, hanem köztereken is létesítettek kerteket, parkokat, melyek mindenki számára a pihenés, a közösségi élet helyszínei voltak. Az iszlám kert a Pa­­ra­dicsom földi ké­­ pe. A víz szent jelkép, a középpontba mindig kút vagy medence kerül, a feléje tartó négy patak a menny­b­éli tej-, víz-, méz- és bor-folyó jelképe. A lugasok illatos virágai színes mozaikfalak, kő- és márványcsipkék között pompáznak. Virágzó cseresznyefák, birs-bokrok, kis tó, apró szigetek, kőlámpások, ívelt fahidacskák, pirosgerendázatú pavilon: ezek teremtik meg a Nyugaton is népszerű japánkert hangulatát. Ám ezek csak kellékek. A jelképes lényeg megértéséhez belső csend és mélység, a részleteken elidőző figyelem szükséges.

Mi a növénytan idegen neve?

9

Rohanó világunk értetlenül topog a távol-keleti buddhista zen-kertek kapujában. Csak a kapuban, mert belépni e szabályos mintázatúra gereblyézett kavics-kertbe nem szabad: nézni kell, és meditálni az üzenetén. Nem terem gyümölcsöt, nem nyújt árnyékot, nem nyílik benne virág, nem csobog víz, csak egy-egy tenyérnyi fű, moha, néhány szikladarab gubbaszt a kavics-szőnyegen. A zen-kert nem „hasznos”, nem gyönyörködtet – hanem tanít. Európában a középkor legszebb kertjei a kolostorok és a paloták körül virultak. A szerzetesek nemcsak a lélek kertészei voltak: gyümölcsöt, gyógynövényt, kitűnő boraikhoz szőlőt, sörükhöz komlót termesztettek. A király, a nagyúr hatalmát a hadsereg, gazdagságát a kastélyok, birtokok, kincsek, szépérzékét kertjének pompája mérte. Mátyás király budai és visegrádi reneszánsz palotáit díszkertek övezték teraszokkal, szökőkutakkal, szobrokkal.

Melyek a kertész legfontosabb szerszámai?

XIV. Lajos versailles-i palotájánál csak a kertje fényűzőbb. Mintája ez a barokk vagy franciakertnek, melyben egyetlen fűszál sem rakoncátlankodhat a saját feje szerint. A kertészek ollója szigorúan szabályosra, szimmetrikusra nyír gyepet, fát, bokrot. A pompás szökőkutak, medencék, szobrok, vi­­ rágszőnyegek, kavicsos sétányok a palota erkélyéről csodálhatók igazán. Hasonló kert-csoda a bécsi schön­brunni kastélypark, az orosz cár petrodvoreci nyá­ri palotakertje. A fertődi Eszterházy-kastély parkját a magyar Versailles-ként emlegetik.

Hogy hívják a zegzugos sövényösvényt?

Az angolok és a franciák mindig versengtek, és sokszor háborúztak egymással. Csoda-e, hogy a mértani pontosságúra idomított, nagyon művi franciakerttel szemben az angolkert az „érintetlen természetet” hagyja lombosodni, nőni kedvére. Látszólag. Hiszen ez is az ember mű­ve, de lazább terv szerint, a természetet igyekszik utánozni. Zeg­zu­gos sétányok, nyíratlan üstökű bokrok, rejtett források, padok – a tájképkert név is jól illik az angolkertekre.

10

A polgárosodás mindenki Mit vág a kertész, am i- számára épített kertet: a közkor: kaszál, nyír, metsz , parkok, sétaterek a kikapcsonyes, fűrészel, hasít? lódás, a pihenés kedvenc helyei lettek a sápadt városlakók számára, szépséget és jó levegőt varázsoltak a kormos, füstös házrengetegbe. A füvészkertek, arborétumok, botanikus kertek élő nö­vény-lexikonok. Főúri és egy­házi parkokban, kollégiumok, egyetemek, kutatóintézetek mellett századokon át gonddal gyűjtötték a növényritkaságokat. E kertek ma a kutatást, az oktatást és a pihenést szolgálják. Sok mai kertészetben ipari méretekben, intenzív módszerrel, csak a haszonra összpontosítva termesztik a gyümölcsöt, zöldséget, virágot, gombát. A me­­ leg­házak még csak kivédik az időjárás viszontagságait, a túl sok vegyszer és tápszer, a génkezelés vi­­ szont megerőszakolja a természet rendjét. Ma már látjuk, hogy nem büntetlenül. Régi szakma új neve a kertépítés. A tervező-kertész a legillőbb természet-darabot varázsolja emberi építményeink köré, hogy ne vásson el a lelkünk a betonfalak között.

„A kert a földön táplált csillagos ég: új életet ad, erőt nyújt, bút, bánatot ker­ get." – ezt Lippai János jezsuita szer­ zetes írta, aki az 1650-es években a pozsonyi érseki füvészkert tu­dós vezetője volt. Légy kertész. Ha nincs kerted, ott az erkély, ha az sincs, elég egy virágcserép. Milyen magot ültetsz bele? ...Bazsarózsát ültettem, szél, szél fújdogálja, eső, eső veregeti.... Zsigmond Emese

11

zelk zoltán

Mese a legokosabb nyúlról Egyszer volt, hol nem volt, túl a hegyen, túl a réten, egy kis erdő közepében, az erdőben egy tisztáson, fűszálakból vetett ágyon, ott, ahol sosem járt ember, s egy farkas a polgármester, ahol ezer róka túr, ott lakott egy kicsi nyúl. A kis nyúlnak háza nem volt, szeme kettő, orra egy volt, hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta. Egyszer volt, hol nem volt, egyszerű kis nyuszi volt. Szarvas és őz jó barátja, minden madár jó pajtása, így éldegélt békességben, a kis erdő közepében. Így éldegélt, amíg egyszer meg nem halt a polgármester, a bölcs farkas, s eltemették, megsiratták, mert szerették. Az állatok összegyűltek, egy tisztásra települtek, éjjel-nappal tanakodtak, polgármestert választottak.

Róka mondta: – Róka legyen! Szarvas mondta: – Szarvas legyen! Őz kiáltott: – Őzön a sor! Teli faág, teli bokor, madár ült minden ághegyen, s kiáltozták: – Madár legyen! Addig-addig tanakodtak, a végén majd hajba kaptak, míg egy nyúl szólt: – Most az egyszer nyúl legyen a polgármester! Erre elkezdtek kacagni. – Nem tud az mást, csak szaladni, az árnyék is megkergeti, úgy megijed, hideg leli, ha ág zörren, rögtön szalad, vagy meglapul a fű alatt. Most legyen okos az ember, ki lesz itt a polgármester? Szól a bagoly az ághegyen: – Az a fontos, okos legyen! Akár bátor, akár gyáva, ész legyen a kobakjába'!

12

Mind így szóltak: – Okos beszéd! Próbáljuk ki ki-ki eszét... Igen ám, de hogy próbáljuk? Máris szólt a bagoly rájuk: – Aki becsapja a rókát, az kiállotta a próbát!

Rajta, szarvas! Rajta, őzek! Lássuk, ki lesz a legbölcsebb! Ki tud győzni az észtornán? Ki tud kifogni a rókán? Előbb az őz került sorra. – Ide figyelj, ravasz róka! Felhők közt lakik az égen, sohasem járt erdőn, réten, mégis ő növeszt fűszálat, zöldbe borít bokrot, ágat... Nevet csak ezen a róka. – Ez aztán a nehéz próba! Jobban tudom, mint te magad, mi volna más, ha nem a nap! Most a szarvas került sorra. – Én aztán megfoglak, róka! Nincsen lába, mégis szalad, de mégis egy helyben marad... Megint csak így szólt a róka: – Ez aztán a nehéz próba! Jobban tudom, mint te magad, mi volna más: folyó, patak!

Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül, ha nem repül, nincsen sehol, de mégiscsak van valahol, nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja...

Most a kis nyúl került sorra. – Erre felelj, ha tudsz, róka! Ha megfelelsz, most az egyszer te leszel a polgármester!

Töri kobakját a róka, ennek a fele se móka, hiába, no, nincs felelet. – Mondd meg, nyuszi, hogy mi lehet! Szól a nyuszi: – Figyelj, róka! Hogy mi lehet? Mi más volna? Ismeri a nyár s a tél, mi lehetne más: a szél! Kis nyúl főzte le a rókát, ő állotta ki a próbát, az erdőben akkor egyszer, nyuszi lett a polgármester. Egyszer volt, hol nem volt, egyszerű kis nyuszi volt, hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta. bak sára rajzai

13

Nyulász Péter

Tapsi füle, rugó lába, soha nem érsz a nyomába. Lakhelye a tarka rét, kedvence a sárgarép'.

BITAY ÉVA

Mezei futóverseny. Ha nem csapunk zajt, amikor kilépünk az erdei tisztásra, koratavasszal vidám „fogócskázásnak” lehetünk tanúi: 5-6 „nyúllegény” verseng egyetlen „nyúlleány” kegyeiért. Nem csókok, hanem hatalmas pofonok csattannak el, sőt – Uram bocsá' – őnagysága még rugdosódik is! Nem áll szóba minden jött-ment „zöldfülűvel”, kivárja az „igazit”. A kisnyulak nyitott szemmel, szőrösen születnek, felkészülve a rájuk leselkedő veszélyekre, ugyanis rengeteg szárnyas és négylábú ellenségük van. Anyjuk hősiesen védelmezi, de legfeljebb a sündisznótól és a varjútól tudja megvédeni őket, a nagyobb ragadozóknak maga is áldozatul esik. A kisnyulak csak pár napig maradnak a vacokban, azután barázdák között, bokrok tövében keresnek rejtekhelyet. Bundácskájuk terepszínű, ők maguk szagtalanok, így ellenségeik figyelmét elkerülik. Ha kis nyuszikra bukkanunk, ne simo­gas­ suk a „szegény kis árvákat”, mert egyáltalán nem azok. Amikor elérkezik a szoptatás ideje, anyjuk rendre felkeresi őket. Ha azonban megérzi rajtuk a „borzalmas” emberszagot, akkor valóban árván hagyja a kicsiket. Hogy füles, azt értem, de miért tapsi? A régi vadászkönyvekben az olvasható, hogy a „nyúlmama” tapsol a fülével, úgy hívja magához kicsinyeit. Erről persze szó sincs. A nyúlnak, csakúgy mint a többi emlős állatnak, kitűnő a szaglása, és földhöz szorított orrával szimatolja ki a nyomot. Gyáva, mint a nyúl? A nyúl nem gyáva, a róka nem ravasz, a farkas nem gonosz, és a bagoly nem bölcs. Ezek emberi tulajdonságok, amelyeket a meseírók ragasztottak

Kiskópé

csillag istván rajza

A mezei nyúl

rá az állatokra. Az állat olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára a túlélést. A nyúlnak rengeteg az ellensége, és csak három fegyvere van: kitűnő hallása – ehhez kell a hosszú fül –, gyors lába és nagy szaporasága. Hátsó lába hosszabb, úgynevezett ugróláb, így versenyfutásban könnyen elhagyja üldözőit. Évente 3-4-szer fial, egyszerre 3-5 kisnyúl születik. Ellenségeit igyekszik „kicselezni”. Amikor kiszemel magának egy jó pihenőhelyet, nem sétál egyenesen oda, hanem túlnyargal a vacoknak kinézett helyen, saját nyomán 30-40 métert visszafut, majd egy hatalmas oldalugrással a vackában terem. Így a szimatoló ragadozó egyszerre csak azt veszi észre, hogy a nyomnak vége, de a nyúl nincs sehol. Elnyelte a föld, vagy elrepült? A nyúl, ha tudna, ilyenkor bizonyára kuncogna a rászedett ellenségen. Ha kisnyúlra bukkanunk, ne vigyük ha­ za! A fiatal mezei nyúl házi környezetben a leggondosabb ápolás mellett sem marad életben. A házi nyúlfajták őse nem a mezei, hanem az üregi nyúl.

Mit jelent a „felhúzta a nyúlcipőt” és a „nyúlfarknyi” kifejezés?

Februári megfejtés: A grizzly Alaszkában és a Sziklás-hegység nemzeti parkjaiban, a jegesmedve az Északi-sarkvidék déli részén él. A Nagymedve a Göncölszekér csillagkép másik neve. Díjat nyertek: Varga Balázs István, Székelykál; a gyergyóalfalvi Veress Iskola III. B; a gyergyószentmiklósi Fo­ga­rassy Mihály Iskola IV. C; a marosvásárhelyi L. Rebreanu Gimnázium III. F osztálya.

15

Rejtvény-pályázat A mesék olyanok, mint némely derék ember – írta Andersen, a dán mesemondó –, majd a rejtvény megfejtése szerint folytatta gondolatát. A Rejtvénykirály 2

1

3

4

Y

Nyertesek Márciusi megfejtések 16

Ü

13

14

18

Ú

21

15

16

K

19

20

22

23

25

Z 24

26

S

Ü

5. Harcos testét takaró páncélok (VÉRTEK) 6. Jóétvágyú 7. ...cső, világítótest 11. Földet forgat 13. Hirtelen idenyúl 15. Kocsonyás anyag 17. A megfejtés második része

19. Jó Edit névjegye 20. Muzsika 22. Végül aranyoz! 23. Hím ló 24. Helyez, tesz 26. Római számok, az összegük 55

A februári REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Jégtörő Mátyás; Micimackó, Balu, Vackor, Brumi. Nyertesek: Simon Katalin, Bukarest; Kecskés Eszter, Kálnok; a kolozsvári Báthory István Líceum IV. C; a szatmárnémeti Bălcescu-Petőfi Iskola V. C; a gyi­ mes­középloki Hidegszádi Iskola IV. osztálya; a kovásznai IV. B; a hídvégi III–IV. B osztály. 1. Hóvirág 2. Itt a tavasz 3. Forradalom 4. Marcipán 5. Spániel 6. Kossuth Lajos 7. A kőszívű ember fiai 8. ...galuskáért kesereg 10. Kalapács, gyalu, fűrész, fogó

9.

Vajnár ilona rejtvénye

12

függőleges 1. Becézett Aladárt 2. Földből előtörő meleg víz 3. Kohóvég! 4. Gazdag Anna névjegye

7

11

10

17

6

9

8

Vízszintes 1. A megfejtés első része 8. Komolytalan 9. Ennivaló 10. Italt fogyasztó 11. ...-bokron keresztül 12. Majdnem tíz! 13. Fennvalója, Teremtője 14. Zúzódó mássalhangzói 16. S! 18. Arab elöljáró (SEJK) 21. GYEKE 23. Van bátorsága 25. YOLA 26. Vérszállító az emberi testben

5

1

Ti küldtétek

1 2

2

Albert Adél és Blága Elvira, Csíkdánfalva: a hónap végére ez is elkezdődik. 1. ... retek, mogyoró 2. Átlátszó anyag 3. Tüzet gyújtunk vele 4. Becézett Ferenc 5. Kerek gyümölcs 6. Vívnak vele 7. Ki-be járunk rajta 8. Kövér 9. Alvás közben látjuk 10. Fekete-fehér társasjáték Ambrus Krisztina, Csíkszereda: áprilisi ünnep. Írd be betűkkel a kockákba a számtani műveletek eredményét. 1. Kétszer három 2. Tizenöt meg öt 3. Tízszer tíz 4. Száz fele 5. Három meg négy 6. Huszonöt ötöde 1

1

3

3

4

4

5

5

6

6

3

GY

4

5

6

7

J

8

M A U

I

9

3

10

2

2

J

P

– A férjem imád játszani a gyerekekkel....

K

Nagy-Bíró Csenge, Bál­vá­ nyos­váralja: ezt ünnepeljük. 1. Fiúk kedvenc sportja 2. Apró, szürke rágcsáló 3. Fa leveleinek gyűjtőneve 4. Kezében fog 5. Eladni szeretne 6. Játékmedve 7. Nagyon szeretne 8. Hajító 9. Káin testvére 10. Női név

7 1

1 8 2

N

O

2

10

L

5

J

6

7

8

9

10

R

C

9

3

4

L

R

4

Juhász Henriette, Szatmárnémeti: csapatostól járnak. 1. Fának is, postásnak is van 2. Nem drága 3. Tyúk kicsinye 4. Nyakravalók 5. Finom süti jelzője 6. Szemével érzékeli 7. Régi, elhasznált tárgy jelzője 8. Nem későn

5

3

4

5

K M

6

7

J S

8

Lukács Réka, Székely­ud­var­hely: ilyenkor sok van belőle. 1. Fizetőeszköz 2. Inni szeretne 3. Ravasz állat 4. Vágóeszköz 5. Tejtermék 6. Mama párja 7. Nem buta 8. Becézett Jolán 9. Eladó 10. Látószerv

17

6 7 8

Találd ki! Figyeld meg, hogyan változik soronként, oszloponként a nyuszi füle, bajusza, nyakkendője, majd rajzold meg a hiányzó figurát. Olvasd ki a betűkből, mire gondol a nyuszi.

K

a

á

st

p Zo

Az egyik képszilánk éppen ennek a nyuszis rajznak része. Vajon melyik?

B A

18

9

Kösd össze a pontokat a számozás szerint 1-től 67-ig.

D C

Kedves szülők, nevelők! Köszönjük mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 2%-ával támogatják a Napsugár Alapítványt. A következő Körzeti Kincstáraktól érkezett a 2% felajánlásából származó összeg számunkra: Barót, Bethlen, Csíkszereda, Gyer­gyó­­szentmiklós, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Ko­vász­na, Kőhalom, Ma­roshévíz, Marosludas, Marosvásárhely, Nagy­enyed, Nagykároly, Nagysármás, Radnót, Sarmaság, Szász­régen, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Szent­egy­há­za, Tasnád, Zilah.

% 2

Adományukból anyanyelvi feladatgyűjteményt jelentetünk meg, amelyet ajándékba kap bélyeggyűjtő játékunk minden résztvevője. Ha ebben az évben is méltónak tartanak a támogatásra, válasszák ki a megfelelő eljárást:

Aki adóbevallásra nem köteles, kérjük, csatolja a munkahelyéről kapott Adózási Igazolványhoz (Fişă Fiscală) a mi adatainkkal kitöltött 230. számú űrlapot, és küldje el a helyi Pénzügyi Hivatalhoz. A 230. számú ûrlap beírt adatainkkal együtt letölthető honlapunkról is: www.napsugar.ro.

l

l

Aki adóbevallásra köteles, kérjük, töltse ki a 230. számú ûrlapot és a 200. számú ûrlap III/2-es pontját a mi adatainkkal: Fundaţia Culturală Napsugár;

Cod de identificare fiscală: 7714627; Cont IBAN: RO16RNCB0106026613330001 Leadási határidõ: 2011. május 15.

Köszönjük bizalmukat és támogatásukat a Napsugár és a Szivárvány

Szólj, szám! 1. Nyelvünk titkokat őriz. Egészítsétek ki titok szavunk valamelyik származékával az alábbi mondatokat: Kifecsegte a .................... Ne ................ a hibádat. ............... odalopakodott, és megleste. Szigorúan ................... üzenettel érkezett. A nővérem nem mond meg semmit, mindig ................... A régi kastély ..................... A király legféltettebb titkait a ..................... őrizte. Ma minden intézménynek van ...................., ahol ....................nők dolgoznak, de már nem tartják ................... munkájukat. 2. Nyelvünk kincsestár. Milyen lehet a hideg, hát a meleg? Gyűjtsetek jelzőket, szóláshasonlatokat. Februári megoldások: 1. üveggyöngy, üvegszem, üvegbagoly, üvegtyúk, gyöngyszem, tyúkszem, bagolyszem, gyöngytyúk, gyöngybagoly, szemüveg; 2. medve – megdermedve, róka – paróka, liba – galiba, kedve – verekedve, lepel – kelepel, kecske – gyerekecske. 3. Mindenik kifejezés az írott nyelvre utal: zárójelben – mellékesen, megkérdőjelez – kétségbe von, aláhúzza – hangsúlyozza, idézőjelben – nem a maga nevében, vagy nem átvitt értelemben mondja, fölteszi a pontot az i-re – rátapint a lényegre, befejezi, pontot tesz a dologra – lezárja, befejezi. Nyertesek: Fekete Roland, Bélafalva; Borok Szilvia, Csíkszentgyörgy; a marosvásárhelyi G. Coşbuc Gimnázium III. C osztálya; a gyulakuti III. A osztály.

19

Levelező • Aki alább nem találja a ne-

vét, az osztályát, ne csüggedjen, májusban folytatjuk a felsorolást, és lovas munkáitokból bőséggel közlünk. Köszönjük a levelet és a türelmet: Pap Réka, Mája; Péter-Jani Bianka, Kalo­ta­szent­király; Hajdú Gertrúd, Bartos Tímea, Vas Szilvia, Avasújváros; Szabó Zoltán, Szász-Csontos Kriszta, Magyarkiskapus; Varga Gergő, Dimény Zalán, Csűrös Kriszta, Kolozsvár; Markó Balázs, Bukarest; Balázs Botond, Segesvár; Gazsi Helén, Ma­gyar­la­ pád; Deák Brigitta, Mezőpanit; Kürti Karina, Zilah; Dánél Dorottya, Antal Panna, Csíkszereda; Fejér Edina, Kajcsa Szende, Négyfalu; Pál Annamária, Săpataru Márk, Brassó; Hevesi Anett, Mezőbaj; Rezi Emőke, Alsóboldogfalva; Demeter Szabina, Vámfalu; Balogh Tímea, Ma­ ros­ludas; Juhász Henriette, Heil Evelin, Kutasi Rolland, Szatmárnémeti; Szilágyi Csenge, Farkas Gergő, Dumbrăvean-Kátai Dávid, Márton Gergely, Pécsi Noémi, Marosvásárhely; Józsa Eszter, Tor­da; Kecskés Eszter, Kálnok; Kiss Csenge, Sza­mosújvár; Broştic Amanda, Monó; Rigó Szabina, Székelyzsombor; Sikó Juliánna, Va­­dasd; Sándor Zsófia, Farcád; Ördög Roland és Zsombor, Kovászna; Sámuel Szilárd, Csík­ szent­domokos; a nagyváradi Szent László Gimná­zi­um IV. A, a D. Cantemir Iskola IV. E;

a szatmárnémeti Bălcescu-Petőfi Iskola II. C és IV. D; a marosvásárhelyi Unirea Gimnázium III. B, a Bolyai Farkas Líceum II., a L. Rebreanu Gim­názium IV. G, a M. Viteazul Gimnázium III. E, az Európa Gimnázium III. D; az aradi A. Vlaicu Is­kola IV. M; a nagybányai N. Iorga Iskola IV. C; a szász­ré­geni A. Maior Gimnázium III. B; a szé­ kely­keresztúri Orbán Balázs Gimnázium III.; a négy­falusi Zajzoni Rab István Líceum III. és IV.; a brassói 15-ös Iskola III. D, az Áprily Lajos Fő­ gim­­názium IV. B; a gyer­gyó­szentmiklósi Fo­ga­ rassy Mihály Iskola II. A, III. C, IV. B, IV. C, a Vas­­­ker­tes Iskola II. B; a kéz­di­vásárhelyi Petőfi Sándor Iskola III. B, a 4-es Iskola I–IV; a sep­­­si­­ szent­györgyi Váradi József Iskola III. D osztálya; az ivói II–IV.; a mezőfényi II.; a tor­da­ha­rasz­tosi III.; a szilágysomlyói III. B, IV. B; a gyer­gyó­al­falvi III. B; a gyergyószárhegyi IV.; a hár­mas­falusi IV. A és B; a székelyszáldobosi IV. B; a csík­bánk­ falvi IV. B; a ma­gyar­­her­mányi IV.; a csík­szent­ györgyi III.; a jeddi IV. A; a körtvélyfái II.; a sá­ rom­berki III.; a tordai III. B; az er­dőszentgyörgyi IV. B; az árpádi IV. B; a magyarkirályfalvi III. B; a ze­­telaki II–IV.; a ko­vász­nai IV. A; az ülkei III.; az uzoni II. B; a rétyi IV.; az erdőfülei III.; a kéz­di­ szent­kereszti III.; a székelyszentléleki III.; a zabolai III. B; a jobbágytelki I–III.; a szamosújvári III. B; a parajdi IV. B; a szilágynagyfalusi II. B; a dési IV. osztály; kökösi, bitai, sárvásári, ma­ gyar­lapádi, szabadkai olvasóink.

• „Napsugár-Ki mit tud” versenyt tartottunk. Volt mese- és versmondás, tudományos előadás, viccpárbaj, két lány az egyik Napsugár-verset zenésítette meg: egyikük énekelt, társa furulyán kísérte. Gryllus dalát zongorán és furulyán is hallhattuk. Nagyon tetszett, reméljük lesz még ilyen. A szatmárnémeti Hám János Iskola III. B osztálya és Doloczki Márta tanító néni • Tévémentes hetet szervezett Szodorai Melinda tanító néni szilágysomlyói osztálya. Szülők és gyerekek együtt, az iskolában töltötték a délutánt, az estét: nem a képernyőre, hanem egymásra figyeltek. Volt közös labdajáték, barkácsolás, keresztrejtvény, lakoma. Milyen más volt anya arca! Hogy nevetett apuka!

20

• Iskolanapok vannak, / Nagyon jó a hangulat. / Eszünkiszunk mindenfélét, / S tervezünk jó nagyokat. / Együtt vá­gunk-ragasztunk, / Közösen dolgozunk. / A szülők is segí­te­ nek / Így még jobbak vagyunk – A III. E osztályos Pap László versben, Szakács Aranka tanító néni levélben mesélt ne­künk a marosvásárhelyi Al. I. Cuza Gimnázium Isko­la­napjairól. • Napsugár-pályázatokon ve­­ szünk részt, sok információ jut el hozzánk az érdekes cikkeken keresztül, kézimunka- és rajz­ötletekkel gazdagodunk. A krasznai III. B osztály 21 tanulója, Kocsis Éva és Bogya Tímea Zsuzsánna tanítónő • Felvinczi Erzsébet, ér­kört­vé­ lye­si tanítónő arról számolt be, hogy ők is bekapcsolódtak Az is­kolák a zöld jövőért című or­szágos környezetvédelmi ve­télkedőbe. Fel­avat­ták az is­­ ko­la folyosóján elhelyezett Zöld Hirdetőt, amely a kör­nye­zet­szennyezés következményeit, híreket és megoldási lehetőségeket mutat be. Nagy lelkesedéssel indult útjára a kis csapat a szervezők örömére. • A szászrégeni Augustin Maior Gimnázium elemi osztályai együtt szoktak ünnepelni. Minden fiú minden osztály kislányés tanci-virágszálait meglocsolja. Nem is hervadozik senki arrafelé. • Izgatottan átlapozzuk a Napsugárt, vajon milyen meséket, verseket olvashatunk, melyik mesterséget mutatja be Kószabósza, és jönnek sorra az állatok, a rengeteg rejtvény, a különböző technikával készült rajzok, amit mi is kipróbálunk. A IV. osztály és Szeredai Melinda ta­nító néni Mo­­cso­ lyá­ról • Zsigmond-Székely Edit magyartanár és Mera Ilona tanítónő mutatta be a Ma­­ros­vé­csen ­lezajlott körzeti mesemondóversenyt, melyet mesekeretbe helyeztek, és játékokkal, népdallal, tánccal színeztek az ötletes szervezők. • Válaszok Kószabósza februári kérdéseire: Exupéry A kis herceg című meseregényének hőse egy apró bolygóról érkezett a Földre. A legenda szerint Csaba királyfi serege a Tejúton tér majd vissza. Égboltunk egyetlen mozdulatlan csillaga az Északi Sarkcsillag. A távcső lelke a nagyítólencse. Magyar csillagnevek: Göncölszekér, Hajnalcsillag, Esthajnalcsillag, Vacsoracsillag, Fiastyúk, Ökörhajcsár, Égi Vadász, Lehel Kürtje, Juhászbot, Szarvascsillag, Kos, Bika, Ikrek, Nyilas... Nyertesek: Albert-Nagy Henrietta, Kolozsvár; a nagyváradi Juhász Gyula Iskola IV. és a D. Cantemir Iskola III. D; a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum IV. B osztálya.

21

Itt születtem

Temesvár régi térképe

A Szent György-katedrális és a Szentháromság-szobor

A Hunyadi-várkastély

A Szépművészeti Múzeum

22

Temesvár, Temes megye székhelye az ország nyugati részén helyezkedik el. Ősi idők óta lakott hely. A II. században római erőd állt itt. Temesvár várát 1212-ben említik először az okiratok, mint a vármegye hadi és adminisztratív központját. A város a Temes folyóról kapta nevét. Fejlődésében nagy szerepe volt Károly Róbert trón­ra­ ke­rülésének. Temesvár 1315-ben vált a királyság központjává, és 1323-ig az is maradt. Városi rangra 1342ben emelték, ekkor rohamos fejlõdésnek indult. 1552-ben a város török uralom alá került. 1716-ban megszállták az osztrák csapatok. Az Osztrák Birodalom negyedik legerősebb erődje lett, az 1718-ban osztrák fenhatóság alá került Bánság fővárosa. 1738 és 1739 között hatalmas pestisjárvány tizedelte meg a város lakosságát, több mint 1000 áldozatot követelve. A járványtól megmenekülve, hálája jeléül Temesvár lakossága a mai Dóm téren Szentháromság-szobrot emelt. 1848-ban Temesváron is kitört a forradalom. Az osztrák királyi csapatok legyőzése után a magyar forradalmárok 114 napig tartották megszállva a várost. 1857-ben megnyitották a Szeged és Temesvár közti sínpályát az első nemzetközi vonatjárat számára. Temesváron az országban elsők között közlekedett omnibusz, és Európában elsőként világították meg villanyárammal városunk főterét. 1860-ban Bánság az Osztrák-Magyar Birodalom része lett. 1918. december 1-én Romániához csatolták, 1940-től 1944-ig ismét Magyarországhoz tartozott. 1941-től műszaki, jogi, illetve bölcsészeti egyetem működött itt, magyar, német és szerb nyelven.

Itt égtek Európa első utcai villanylámpái A Botanikus kert

Dózsa György szobra közel kivégzésének helyéhez

Temesváron a 2002-es népszámláláskor 85% román, 7% magyar, 2% német, 1% szerb, 0,9% roma, 0,1% zsidó élt. Ma kilenc magyartagozatos óvodacsoport működik városunkban, és egyetlen önálló, magyar nyelvű iskola: a Bartók Béla Elméleti Líceum, amely 2009ben országos minősítésként az Európai Iskola címet kapta. Magyar nyelvű középfokú oktatás folyik még a Gerhárdinum Római Katolikus Teológiai Líceumban is. Mint minden magyar elemista, mi is a Bartók Líceumba járunk. Iskolánkban nagyon népszerű a néptánc. Bokréta táncegyüttes három is van: MorzsaBokréta (7-10 évesek), Kisbokréta (9-14 évesek) és Bokréta (15-20 évesek). Irányítónk Szabó Ferenc tanító, aki az Eszterlánc táncegyüttest és a citeracsoportot is szervezi. Sporttánc, kórus, furulya és gitár, sakk- és rajzkör, no meg foci közül is választhatnak iskolánk tanulói. Kedvencünk a Játszóház, ahol több játszó- és alkotóműhely is várja az ovisokat és kisiskolásokat.

Iskolánk, a Bartók Béla Líceum

Pengesd, pengesd citerád...

Szerkesztette Kasza Gabriella és a IV. A osztály.

Péter Szilvia Alexandra rajza

23

Magyar táncművészek „Honnan járják, honnan hozták, honnan e mozdulat-ország?” (Kányádi Sándor) A táncbeszéd részben nemzetközi (a mozdulatok nyelvét jobban megérti az idegen, mint a szavakat), részben nemzeti, hiszen a közösség legősibb emlékeit, műveltségét hordozza. Zenei anyanyelvünket a népdal, táncanyanyelvünket a néptánc őrzi a legtisztábban. Egy angol néprajzkutató szerint úgy jelent meg a magyar tánc és a magyar kultúra Európában, mintha a mennyből üzentek volna valamit velük. Ezt a „mennyei” üzenetet a néprajzkutatók, a népi­ együt­te­­sek és a táncházmozgalom mentette meg a feledéstől, és ismertette meg az egész világgal. A népzenét lekottázták, fo­nográffal felvették, de a filmezőgép feltalálása előtt vajon hogyan rögzítették, írták le a táncot? A tánc-ábécét a magyar származású Lábán Rudolf, az európai táncművészet és mozgáselmélet egyik legnagyobb alakja dolgozta ki 100 évvel ezelőtt. Ma az egész világ a Lábán-féle rendszer jeleivel jegyzi le a táncmozdulatokat. Martin György, világhírű magyar folklórkutató feltárta és rendszerezte a magyar tánchagyományt. A Kossuthdíjas Pesovár Ernő nép­tánc­kutatóval együtt meghatározó szerepe volt a XX. századi hagyományőrző és táncházmoz­galom elindításában. A Kossuth-díjas Novák Ferencet tréfásan „táncpápának” is nevezik. A Bihari János Táncegyüttes megalapítója, a Honvéd Együttes művészeti igazgatója a magyar néptánc sajátos színpadra alkalmazásával új műfajt teremtett, és világhírnevet szerzett. Erdélyben a marosvásárhelyi Székely Népi Együttes, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Há­­rom­szék Táncegyüttes hivatásos táncosai ősi táncrendek és tör­t énetté fogalmazott tánc­drámák előadásával őrzik és teremtik újjá tánckincseinket. Könczei Árpád táncosként, koreo­ grá­fus­ként és ku­tatóként is meghatározó alakja en­­ nek a munkának.

24

A klasszikus balettnek valamint a modern tánc- és moz­gás­ művészetnek is vannak világhírű magyar előadói és koreográfusai. Millos Aurél hosszú ideig a milánói Scala és a római Operaház balettigazgatója volt. Harangozó Gyula a magyar nemzeti balett megteremtője, táncos, koreográfus, ba­­lett­igaz­ gató. Emlékére hozták létre a Harangozó Gyula-díjat, melyet évente március 15-én adnak át. Fia, ifjabb Harangozó Gyula balettigazgató, japán, angol és német ba­lettszínpadok ünnepelt szólistája. Seregi László koreográfus balettjeit (Spartacus, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A csodálatos mandarin, A fá­ból faragott királyfi) világszerte táncolják. Róna Viktor és Orosz Adél a hőskor ünnepelt szólistája volt. Markó Iván, Maurice Béjart világhírű társulatának szólistája a Győri Balettből országelső és világhírű társulatot kovácsolt. 1985-től a Bayreuthi Ünnepi Já­tékok állandó koreográfusa. Termékeny, fá­radhatatlan, kísérletező táncművész és koreográfus. Megválva a Győri Balettől, Magyar Fesztivál Balett néven alapított magának Budapesten új társulatot. Solymosi Tamás vezető szólistája volt az amszterdami, az angol, a bécsi Opera balettegyüttesének. Fellépett Auszt­rá­liá­ ban, Németországban, Chilében, Moszk­ vá­ban, Finnországban, Olaszországban – és Budapesten is. Nagy Tamás a Holland Nemzeti Balett szólistája. A balettirodalom minden jelentős szerepét megkapta már Budapesten, Amerikában, Franciaországban, Olasz­or­ szág­ban és Németországban.   A jobboldali képen Volf Katalin, a Ma­gyar Nemzeti Balett vezető szólistája ifj. Nagy Zoltánnal a Rómeó és Júliát táncolja. Egy év múlva sajnos már azt a díjat vette át, melyet fiatalon elhunyt Kossuth-díjas balettművész-partnerének emlékére alapítottak. Bozsik Yvette, Kossuth-díjas balett­mű­ vész, koreográfus, miután hírnevet szerzett itthon és külföldön, saját társulatot alapított, hogy formabontó művészi elképzeléseit megvalósíthassa. Nagyszerűek! Megérdemlik a tapsot, hisz a táncművészetben fokozottan igaz a görög bölcsesség: ami szép, az nehéz. Zsigmond Emese

25

benedek elek

dővel ennek előtte a forrás tájékán nemcsak templom állott, de vár is. Bolkó uramé volt a vár, aki föltette magában, hogy egyetlen leányát csak olyan legénynek adja, akiElmondta a tasnádi nek legalább kétannyi birtoka van, mint Pakulár Sára őneki. Hiszen jöttek a kérők mindenfelől, 2010 máju­sában de egy sem tetszett Bolkó uramnak: nem a marosvásárhelyi ütötték meg a mértéket. Na, ennek senki Országos sem örült oly nagyon, mint Borica, Bolkó Regemondóversenyen. uram szép leánya. Borica már rég egy szegény vitéznek adta szívét, de jól ismerte apja szörnyű nagy gőgjét, mélységesen elRegét mondok a pöstyéni leánykútról, rejtette szíve titkát. melynek forrása ott buzog magas hegynek Hiszen ha élt volna Borica édesanyja, akia tövében. Magas hegynek a tetején ro- nek elkesereghette volna szíve nagy bánamok: templomnak a romjai. Azt mondják, tát! De Borica édesanyja nem élt, egy vénezt a templomot a dicsőséges Szent István leány néni volt a gondozója. A vénleány király építtette. Ezer esztendeje ennek, cselédként bánt vele, a legdurvább munkáa templom rommá lett, de a népek Szent ra fogta, erőltette, nem volt hozzá egy keIstván napján idesereglenek ma is, megem- gyes, jó szava. Egy este, midőn Imre a vár falán fölmálékezvén a szent királyról. De különösen az szott Borica rácsos ablakára, s azon át beeladó leányoknak kedves helye ez. Szent István napját megelőző éjszakán eljönnek szélgettek, keseregtek a fiatalok, a vén sára kúthoz, korsajukat telemerítik, aztán kány hirtelen odatoppant. Fellármázta álimádkoznak... De vajh’ miért imádkoznak? mából Bolkó uramat, s ez Imrét szégyenTörténete van ennek, hogy mért járnak a szemre kikergette a várból. De Imrének leányok a pöstyéni kútra. Sok száz eszten- még volt annyi ideje, hogy e pár szót súgja a leánynak: „Holnap éjfélkor a kútnál”. Ez éppen Szent István napját megelőző éjjelre esett. Amint az idő éjfélre indult, Borica loppal kiment a várból, egy kis korsóval a kezében, szaladott a kúthoz, hol búsan várt reá Imre. – Eljöttem, Imre – mondá a leány –, búcsúzzunk! Nem látsz többé sohasem. Isten úgy akarta, hogy ne legyünk egymásé. – Igen, Isten úgy akarta – mondá Imre is, s megeredt a könny szeméből, hullott, mint a záporeső. Már hajnalodott, mikor a szerető szívek elváltak egymástól. Borica telemerítette kor­saját a vízből, hogy ha valaki meglátná, mondhassa, hogy vízért volt a kútra. De ím, alig merítette meg a korsaját, ragyogó fényesség áradt a kút körül, s a fényességben ott állott Szent István király, fején a Szent Korona. Borica térdre hullott a szent király előtt, s keservesen zokogott. Akkor megszólalt a szent király, mondván, amint következik:

A pöstyéni leánykút

26

soó zöld margit rajzai

– Ne sírj, leányom, ne hullasd többé a kön�nyed! Kelj föl, és menj haza! Holnap, midőn templomba mégy, nézd meg azt az ifjút, kivel először találkozol, az lesz a te hitvesed. Meglásd, szíved lecsendesül. A szent király felszállott az égbe, s a leány támolyogva, szédülten tért vissza atyjának várába. Reggel megkondultak a harangok, s a vár­ beli népek is elindultak a templomba. Ment Borica is hófehér ruhában. Angyalhoz hasonlatos vala. A szíve úgy dobogott, amint a templomhoz közeledett! S ím, ki jő a templom felől? Imre, a szegény, szomorú vitéz! Lopva súgta oda Imrének: – Ne csüggedj, Imre, velünk az Isten! S besietett a templomba. Ott leborult a Szűz Mária képe előtt, és imádkozott hosszan, tiszta szívvel. Egy év telt el ezután, a gonosz néni meghalt, s betegségbe esett Bolkó uram is. A be­tegség megtörte a kevélységét: maga jószántából hívatta Imrét, s áldását adta a fiatalokra. Ettől fogvást a vidék leányai minden Szent István napját megelőző éjen kimen-

tek a kúthoz, korsajukat telemerítették, s imádkoztak, hogy másnap azzal az ifjúval találkozzanak először templomba menet, akit szívükben maguknak eljegyeztek...

Kovács Anna, Nagyvárad

Romocsa Réka, Szatmárnémeti

Virgoncok csapata, Szalárd

Menyhárt Karola, Szászrégen

27

Húsvétra Így írtuk a tojást viasszal, kesicével, és ez lett az eredmény. Húsvétvárás Geréb-Harmat Izabella tanító néni osztályában a szé­kely­ud­varhelyi Orbán Balázs Iskolában. Szőgyör Mária tanító néni csík­bánk­ falvi diákjai kétféle színű tojás héjából ragasztottak mozaikképet.

Kovács Katalin tanító néni margittai diákjai levélrátéttel, hagymahéjjal festették a tojást. A pókháló, amibe kötözték, nem más, mint anya felszaladt-szemű harisnyája.

28

A nagybányai Lakatos Nella tanító néni osztályának ötletes üdvözlőlapját te is elkészítheted. Vágd ki mindhárom részét a 28. oldalról, valamint fehér lapból a minta szerinti tojást. A csibét ragaszd a piros tojásba, a fehér tojást vágd cakkosan ketté. Alsó részét ragaszd a helyére, a felsőnek pedig csak a csücskét rögzítsd. Végül ragaszd fel a füvet, az egészet pedig kettéhajtott lapra. Belsejébe írj üzenetet. Magyarlapádról Szilágyi-Székely Melinda (1), Zaboláról Szigeti Éva (2) tanító néni küldött ízléses, kedves kollázs-üdvözletet.

1

2

Maszat Művész Majláth Géza Raj­mond avasújvárosi kis­inasom mintás, érdes felületre tette a rajzlapot, úgy satírozta be színes ceruzával, a ház körüli ég és fű így lett érdekes. Keress te is hasonló fe­lületeket (deszkát, kályhacsempét, reszelőt stb.), és át­ másolt mintázatát próbáld fel­használni a rajzodon. Válaszul a januári felhívásra csak úgy özönlöttek a hóemberek a postaládámba. Szerencsére nem olvadtak el, mert nem hó, hanem vatta, gríz, selyem, papírcsipke, só-oldat, fröcskölt-fújt festék, kókuszreszelék – és még ki tudja, mi minden – volt az alapanyaguk. Díjazottak: az aradi A. Vlaicu Iskola IV. M osztálya (Hajdú Tímea rajza – 1), a magyarhermányi III. (Pető Erika – 2) és a margittai IV. F osztály (Jakab Kincső – 3).

1

2

3

29

Irkafirka

Korán reggel indultam, Mindenhova bejártam. Én csak piros tojást kérek, Ha nem kapok, akkor kéket. Ha nem adnak se pirosat, se kéket, Úgyis meglocsolom e népet, Kellemes Húsvétot kívánok néktek. Mózes Ervin Kálmán, Székelyszenterzsébet Bokrétával mennek a lányhoz, Mint a lepke a virághoz. A lányok boldogok lesznek, A fiúk meg örvendeznek. Tar Andor Ede és Császár Ákos, Gyulakuta

Sándor Andrea, Négyfalu

Hol kitérek, hol betérek, mindenütt egy tojást kérek. Ha nem adnak, visszatérek, nagymamától kettőt kérek. Tornai Barna, Ivó

Botár Dóra, Torda Györgyilyés Tímea, Kökös Bákai Tamás, Szilágysomlyó A legények locsolkodnak, báránysültet kóstolgatnak. Tojást adnak a kislányok, kölnivizet szórnak rájuk. Feltámadást ünnepelünk, és templomban imádkozunk. Tavasz ünnepe a Húsvét, betölti az ember szívét. Dankó Blanka Adél, Nagybánya Húsvét van ma minálunk, piros tojást várunk. Házról házra járunk, vízzel locsolkodunk, viruljanak a lányok. Tamás Csongor, Csíkbánkfalva Húsvét van, Húsvét van megint valahára, A királyfalvi lányoknak vizes a ruhája. Ne féltse az anyja, nem lesz semmi baja, Csak egy kicsit lucskos lesz a haja. Szabó Zsolt, Magyarkirályfalva

30

Boldog ünnepeket kívánok e háznak, E csendes hajlék minden lakójának, Kik egyben éltek, csendben, békességben, Köszöntlek titeket Jézus nevében. E tövises úton úgy félreeveztem. Hogy a legfőbb dolgot majd elfelejtettem. Úgy hallottam, van itt egy szép kislányka, Hogyha megengednék, vizet öntök rája. Társaságom díja piros tojás lészen, Hogyha egyet adnak, megköszönöm szépen. Deák Gellért-Gedeon, Kovászna

Csizmár Bernadett, Mezőfény

A szászrégeni A. Maior Gim­ná­­zium tavalyi IV. B osztálya írta:

A sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola tavalyi IV. E osztályának versei:

Készüljetek, emberek, A Húsvét már közeleg! Korán reggel felkelünk, S a templomba elmegyünk.

Az állatok keljenek fel, a téli álmot felejtsék el. Táborozzunk, kiránduljunk, s sokat, sokat játszadozzunk. Szőcs Andrea

Imát hallgatunk, S aztán hazaballagunk. A lányok tojást festenek, S a fiúk lányokat öntöznek. Készülődik a nyuszi, Tojást kell szerezni, Meg akarja festeni, Szép színekbe mártani.

Szilaghi-Székely Zsuzsa, Magyarlapád

Csörgedezik a patak, A méhecskék zümmögnek, Szép a tavasz, gyerekek! Csorba Szilvia, Gyergyószentmiklós Zöldül a fű, zöldülnek a fák, Virágba borul lassan a világ. Tavaszodik, rügyeznek az ágak, Örülj hát te is minden virágnak. Csillag Alex, Gyergyószentmiklós

E lapszám támogatói:

Véget ér a hosszú tél, simogat az enyhe szél, melegebben süt a nap, újra szalad a patak. Ambrus Abigél Hóvirág és ibolya van a kertemben, madár a fészekben, gólya a kéményen. Maksai Johanna

Fütyül a rigó, Nyílik a bimbó, Játszik kint a szellő, S zöldell a mező. Spir Petra, Zimándújfalu

Boncsina Alíz, Dés Mindig fut, sosem áll, hátrafele nem néz már. Lassacskán csordogál, a Dunáig meg nem áll. Dombai Júlia, Brassó

Kibújik az ibolya, S megszületik Ibolya. A fák megtelnek rügyekkel, S a mező zöld füvekkel. Csutka Balázs

Păcurar Andreea, Szászrégen

Tavaszi napsugár megjelent az égen. Kökörcsin, hóvirág kibújtak a réten. Hermann Henrietta, Nagybánya Simonfi Renáta Dalma, Hármasfalu

Címlap: Portik Márk, Szászrégen és Rostás Dóra, Zabola NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Fõszerkesztõ: ­ZSIGMOND EMESE. Képszerkesztõ: MÜLLER KATI. Lapterv: Könczey ­Elemér. Műszaki szerkesztő: Várdai Éva. Honlapszerkesztõ: Komáromy László. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuşi nr. 202. ap. 101.; E-mail: [email protected]; www.napsugar.ro. Telefon/fax: 0264/418001. A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TipoOffset Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

31

ERDÉLYI NÉPVISELETEK csíkszentdomokosi LeÁnY, LeGÉnY Bőrös lájbi s harisnya, sirül a labodás szoknya – jellemezte tömören viseletüket Kurkó István tanító bácsi.

BAK SÁRA rajzai

Vágjátok ki az utolsó bélyeget, ragasszátok nevetek mellé a gyûjtõlapra, és az osztály névsorával együtt küldjétek be szerkesztõségünkbe. Ajándékotokat évzáróig megkapjátok. Csíkszentdomokos