Balatonkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 19/2010.(X.26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Balatonkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelı szociális rászorultságtól függı pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 1. §. A rendelet hatálya kiterjed: (1) Balatonkeresztúr Önkormányzat közigazgatási területén élı lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Balatonkeresztúr közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. (3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenıen az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. (4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (5) Az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a./ a balatonkeresztúri állandó lakosok és b./ az Alapszolgáltatási Központ mőködésére vonatkozó társulási megállapodásban meghatározottak, valamint a Marcali Kistérség Többcélú Társulási megállapodása szerint – a társulásban résztvevı önkormányzatok illetékességi területén élı állandó lakosok vehetik igénybe.
2 Eljárási rendelkezések 2. §. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a körjegyzıségnél lehet szóban vagy írásban elıterjeszteni. (2) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Alapszolgáltatási Központ vezetıjénél lehet szóban vagy írásban elıterjeszteni. (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történı eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylı a kérelmét a „Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (5) Elektronikus úton nem intézhetı önkormányzati hatósági ügyfajták: • lakásfenntartási támogatás • méltányossági ápolási díj • átmeneti segély • temetési segély • gyógyszertámogatás • kelengyetámogatás • HPV vírus elleni védıoltás támogatása 3. §. (1) A kérelmezı a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejőleg kell becsatolni. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylı személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplı adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtıl függı szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelı igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemrıl tett nyilatkozat melléklete. (2) A jogosultság megállapításakor • a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmét, • a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. Jövedelem igazolható: • havonta rendszeresen mérhetı jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap nettó átlagkeresetérıl szóló munkáltatói igazolással, • munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelızı hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással, • a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelızı hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal, • vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolásával, a kérelem benyújtását megelızı gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról. • tartásdíj esetében bírósági határozattal, átutalási igazolással, postai csekkmásolattal,
3 •
egyéb jövedelmek esetén, illetve ha a kérelmezı nem tud, illetve nem képes jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmezı büntetıjogi felelıssége mellett tett nyilatkozattal.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni • a kérelem benyújtását megelızıen megszőnt havi rendszeres jövedelmet, • a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszőnt, • a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzıség nyilvántartásában fellelhetık, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhetı. (6) A képviselı-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza. 4. §. (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt idıpontban történik a házipénztárból, illetve a jogosult lakossági folyószámlájára történı átutalás útján. Házipénztárból történı kifizetés esetén az ellátást a jogosult, illetve meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történı, a döntést követı azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó idıszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor idıarányosan annak az idıszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmezı igazolja. 5. §. (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben elıadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylınél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylırıl, ha életkörülményeit a Körjegyzıség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhetı. 6. §. (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.
4 7. §. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmezı életvitele alapján vélelmezhetı, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmezı kötelezhetı arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 8. §. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintı jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenırzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások 9. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselı-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) lakásfenntartási támogatást, b) méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végzı személy kérelmére), c) átmeneti segélyt, d) rendkívüli átmeneti segélyt e) gyógyszertámogatást állapít meg. (2) A rendszeres ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követıen naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell. Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély 10. §. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történı rendszeres szociális segély megállapítására Balatonkeresztúr Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttmőködni. Az együttmőködés eljárási szabályai 11. §. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttmőködésre köteles. Az együttmőködési kötelezettség kiterjed - az együttmőködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre - beilleszkedést segítı programról való írásbeli megállapodás megkötésére - a programban foglaltak teljesítésére (2) Az együttmőködésre kijelölt szerv: Alapszolgáltatási Központ Balatonkeresztúr.
5 (3) A rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátására jogosult személy köteles: - a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül megjelenni az együttmőködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából - együttmőködni az együttmőködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítı program elkészítésében - a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül a megállapodást megkötni - köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttmőködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt idıközönként az együttmőködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta) (4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának idıtartama alatt az együttmőködés keretében: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidı betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerıs határozat alapján - a szervnél történı megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítı program elkészítésének menetérıl, a programok típusairól, az együttmőködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtıl számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot, és arról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítı programban foglaltak betartását. A személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelızıen 3 munkanappal korábban kell kézbesíteni) e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elısegítı program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával módosítja a programot. f) írásban jelzi a körjegyzınek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzıt a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, h) az elıírt határidık (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására, így különösen - egészségügyi ok esetén: 5 munkanapon belül orvosi, kórházi igazolás - egyéb ok esetén pl. hozzátartozó halála esetén halotti anyakönyvi kivonat másolat, bármely más ok esetén a mulasztás okát hitelt érdemlıen bizonyító irat j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, melyet különösen a h.) pontban leírt körülmények esetén lehet elfogadni k) az igazolási kérelem elutasítását követı 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a körjegyzıt, l) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátására jogosult személy az elıírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e, (5) A beilleszkedést segítı programnak a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korúak ellátására jogosult személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia, mely lehet egyéni tanácsadás, fejlesztés, vagy az egyéni képességeket fejlesztı, életmódot formáló, munkavégzésre felkészítı csoportos programon való részvétel.
6 (6) Az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítı programok típusai: - szociális tanácsadás, fejlesztés, ügyintézés - pszichológiai tanácsadás, terápia - szociális fejlesztı és önsegítı csoport - munkavégzésre történı felkészülést segítı program - életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése (7) Az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult. Az együttmőködési kötelezettség megszegése 12. § Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül: - aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidı elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére elıírt határidı elmulasztása) - megjelenési kötelezettség elmulasztása, - képzésen való részvétel elmulasztása, - elıírt programban, tanácsadáson való részvétel elmulasztása. Az együttmőködési kötelezettség megszegésének következményei 13. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának idıtartama alatt együttmőködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttmőködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni. Lakásfenntartási támogatás 14.§. (1) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) Balatonkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselı-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti: a) azt a személyt – lakásonként 1 fıt – akinek a háztartásában az 1 fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja, b) azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. (3) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a képviselı-testület a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza. (4) Balatonkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselı-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 %-át, és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30 %-át elérı költséghányad.
7 (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni: lakbér vagy albérleti díj lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete távhı-szolgáltatás díja közös költség csatornahasználati díj szemétszállítás költsége villanyáram költsége víz-és gázfogyasztás díja tüzelıanyag költsége. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft. (7) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. (8) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásának jogcímérıl, a kérelmezıvel közös háztartásban élık számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli; illetve arról, hogy háztartásában elırefizetıs gáz- vagy áramfogyasztást mérı készülék került felszerelésre), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élı esetén a bérleti szerzıdést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerzıdést és az utolsó befizetés bizonylatát, és a lakás nagyságának hitelt érdemlı módon történı igazolását. (9) A kérelmezıt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától illeti meg. (10) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (11) Az (10) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (12) Megszőnik a támogatás: - a megállapított idı elteltével, - a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával, - a jogosult kérelmére. (13) A lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselıtestület a polgármesterre ruházza. Ápolási díj 15. §. (1) A képviselı-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. (2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezıen elıírt összeg. (3) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-a, ha az ápolást végzı személy két személyt ápol egyidejőleg.
8 (4) Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi összegét a képviselı-testület az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ára kiegészíti, ha az ápolást végzı személy két 18 év alatti személyt ápol egyidejőleg. (5) Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi összegét a képviselı-testület az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-ára kiegészíti, ha az ápolást végzı személy két 18 év feletti személyt ápol egyidejőleg. (6) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.. 43. §-ában és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. Az (1) bekezdés szerinti ellátás igénylése esetén a fentieken kívül csatolni kell a 3. § (2) bekezdése szerinti jövedelemigazolásokat. (7) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti ápolási díjban részesülı személy részére - ha az egyik ápolt tekintetében az ápolási díjra való jogosultság megszőnik (állapotváltozás, elhalálozás) - a változás idıpontját követı hó 1. napjától az Szt-ben kötelezıen elıirt összeg. folyósítandó.
Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenırzése 16. § (1) Az ápolást végzı személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetésérıl, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem mőködik közre. (2) Az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtást végzı dolgozója az ápolást végzı személy kötelezettségének teljesítését negyedévenként, illetve szükség szerint ellenırzi. Az ellenırzés során együttmőködik a háziorvossal is, hogy meggyızıdhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenırzés során úgy látja, hogy az ápolást végzı személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a körjegyzınek jelzi. Átmeneti segély 17.§ (1) Átmeneti segély a létfenntartását veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe került, idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı személyek, családok részére állapítható meg, ha - önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról másképpen nem tudnak gondoskodni, - elıre nem látható többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Ilyen lehet különösen a betegség, elemi kár, víz, villanyáram, csatornadíj végszámla, egyedi főtés tüzelıvásárlás. (2) Egyszeri átmeneti segély kérelmet nyújthat be az a szociálisan rászorult személy, aki e rendelet alapján temetési segélyben részesült, de a temetés költségei a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetik. Szociálisan rászorultnak tekintendı az, akinek a családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén 150 %-át. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelem-kiegészítı támogatásként is nyújtható. (4) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély legfeljebb három hónapra állapítható meg. (5) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a késıbbi fizetések idıpontját és a kifizetendı összeget.
9 (6)Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt, akinek - 1 fıre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át illetve - egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át nem haladja meg. (7) Különösen indokolt átmeneti segélyben részesíteni: - 70 évesnél magasabb életkorú személyt, - egyedül élı nyugdíjast. (8) Az átmeneti segély alkalmankénti illetve havi rendszerességgel juttatott összege nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (9) Egy naptári éven belül ugyanazon személy vagy család legfeljebb kettı alkalommal részesíthetı átmeneti segélyben. (10) Rendkívüli méltánylást érdemlı esetben (pl., hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, elemi kár, gyógyászati segédeszköz vásárlása stb.) jövedelemre való tekintet nélkül hivatalból vagy kérelemre, évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg átmeneti segély. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlı körülmény egyedi értékelését követıen. A jövedelemre való tekintet nélkül, egyedi mérlegelés alapján megállapított segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át. (11) A megállapított átmeneti segély folyósításának módjai egyedi elbírálás során - készpénzben a hivatal pénztárából, - igénylı költségének közvetlen átvállalásával, - közüzemi szolgáltató részére történı átutalással, - természetbeni juttatás formájában /pl. élelmiszer, tisztasági csomag/, ha a segély felhasználásának célja nem biztosított - hajléktalan munkanélküli esetén csak természetbeni ellátás, a napi szükséglet fedezésére, - vagy célhoz kötve a felhasználás /pl. tisztálkodó szerek, ruhanemő, cipı/ amelyet 15 napon belül számlával igazolni kell. 18. § Rendkívüli átmeneti segély (1) A Polgármester sürgıs szükség esetén - ha az igénylı életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – rendkívüli átmeneti segélyt állapíthat meg évente legfeljebb két alkalommal, a kérelmezı nyilatkozata alapján. A nyilatkozat valódiságát az önkormányzat ellenırzi. (2) Évente egy alkalommal részesülhet rendkívüli átmeneti segélyben az a személy, akinek a havi jövedelme, illetve családjában az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja a 17. § (6) bekezdésében meghatározott jövedelmi határt. (3) A rendkívüli átmeneti segély család esetében csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a családban élık számától. (4) A rendkívüli átmeneti segély összege 2.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig állapítható meg. (5) A szociális ellátásokra tervezett kiadásai összegébıl a polgármester által nyújtott rendkívüli átmeneti segély felhasználható keretösszegérıl a mindenkori költségvetési rendelet külön rendelkezik. (6) A rendkívüli átmeneti segélyekrıl a polgármester havonta köteles beszámolni a képviselıtestületnek.
10 Gyógyszertámogatás 19.§. (1) Az évente egy alkalommal megállapítható átmeneti segélyen felül gyógyszertámogatás is megállapítható annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti eseti gyógyszertámogatásban az a személy részesíthetı, aki: a) tartós egészségromlás következtében folyamatosan magas gyógyszerköltségei, vagy b) eseti megbetegedés miatt, jelentıs megterhelést okozó gyógyszerköltségei miatt átmenetileg létfenntartását veszélyeztetı helyzetbe kerül és a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek is megfelel. (3) Gyógyszertámogatásra jogosult a (2) bekezdésben meghatározott személy, ha a) családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-át, b) egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 330 %-át, feltéve, hogy a gyógyszerköltség összege meghaladja a család vagy egyedülálló igénylı személy havi nettó jövedelmének 15 %-át. (4) A gyógyszertámogatás igényelhetı havi, kéthavi, illetve háromhavi rendszerességgel. (5) A támogatás mértéke az igazolt havi gyógyszerköltség 20 %-a, de összege havonként nem lehet több 3.750 Ft-nál, kéthavonta nem lehet több mint 7.500 Ft, vagy negyedévente nem haladhatja meg 11.250 Ft-ot és éves összege nem haladhatja meg a 45.000 Ft-ot. (6) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából – a jövedelemigazolásokon kívül – a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos, vagy kezelıorvos igazolását, melynek tartalmaznia kell a kérelmezı részére rendelt gyógyszerek megnevezését és mennyiségét, valamint a gyógyszertár igazolását a kérelmezı által fizetendı gyógyszerköltség összegérıl. (7) A gyógyszertámogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselı-testület a polgármesterre ruházza. II/A fejezet Egyéb pénzbeli önkormányzati támogatások HPV vírus elleni védıoltás támogatása 20. § (1) Az önkormányzat az adott évben 14. életévét betöltı minden balatonkeresztúri állandó lakos leánygyermek részére 50.000 Ft összegő támogatást biztosít a HPV vírus elleni védıoltás biztosítása céljából. (2) A támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselı-testület a polgármesterre ruházza. Kelengyetámogatás 21.§ (1) Az önkormányzat minden újszülött balatonkeresztúri gyermek anyját kelengyetámogatásban részesíti. (2) A támogatás összege gyermekenként 40.000 Ft. (3) A támogatás megállapításának feltétele a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása.
11
(4) Balatonkeresztúri újszülött az, akinek az anyakönyvi kivonatában a balatonkeresztúri származási hely van feltüntetve. (5) A kelengyetámogatás a gyermek születését követı 60 napon belül benyújtott igény esetén állapítható meg. A határidı mulasztás jogvesztı. (6) A kelengye támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselı-testület a polgármesterre ruházza. Temetési segély 22.§ (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a temetıkrıl és temetkezésrıl szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott köztemetés költségének 10 %-ánál, és nem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot. (3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétıl számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidı mulasztás jogvesztı. (4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeirıl – a segélyt kérı, vagy a vele egy háztartásban élı családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát. (5) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselı-testület a polgármesterre ruházza. III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások Sírcsokor, gyásztávirat 23. §. (1) Balatonkeresztúr Község Önkormányzati Képviselı-testülete a balatonkeresztúri állandó lakos elhunyt állampolgár sírjánál, azonos értékő sírcsokorral egy képviselı jelenlétében rója le kegyeletét, amennyiben balatonkeresztúri temetıben kerül elhelyezésre. (2) Ha a balatonkeresztúri elhunyt temetésére nem a községi temetıkben kerül sor, úgy a képviselıtestület az elhunyt családjának gyásztáviratban nyilvánít részvétet. Közgyógyellátás 24.§ Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy fıre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élı esetén a 300 %-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, egyéb esetben 20 %-át meghaladja.
12 IV. fejezet Szociális szolgáltatások 25. §. (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - nappali ellátás (2) A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezetı vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelızıen, valamint az igénybevétel során legalább kétévente. Étkeztetés 26.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) Koruk (65 év feletti személyek) b) Háziorvosi javaslattal igazolt egészségi állapotuk, c) Szakorvosi igazolás alapján kiállított háziorvosi javaslattal igazolt fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylıt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétıl függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésérıl más módon gondoskodni. (3) Az önkormányzat lehetıséget biztosít a településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget nyújt a saját lakóhelyükön történı étkeztetés biztosítására. (4) Az étkeztetést a képviselı-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja. 27. § (1) A jogosult, a törvényes képviselı, vagy tartásra és gondozásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet. (2) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét. (3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerzıdést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj a bekerülési költséggel azonos összegő. (4) Az étkeztetésért fizetendı, általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések számának szorzata. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az egy fıre jutó havi családi jövedelem 30 %-át. (5) A szociálisan nem rászorult személy az ellátásért a fenntartó által megállapított teljes árat köteles fizetni.
13 (6) Az intézményi térítési díj összegét és a jövedelemtıl függı személyi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. (7) Az étel kiszállítási költségét az önkormányzat vállalja. Házi segítségnyújtás 28. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevı személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a.) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b.) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c.) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen vizsgálni kell a gondozás szükségletet, melyet az 1993. évi III. törvény alapján az intézményvezetı végez. (4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylıt az intézményvezetı tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetıségérıl. (5) Ha a szolgáltatást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegő vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezetı döntése alapján legfeljebb három hónapos idıtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. (6) A házi segítségnyújtást a képviselı-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja. 29.§ (1) A jogosult, és tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozója a házi segítségnyújtásért jövedelmi viszonyainak figyelembevételével személyi térítési díjat fizet, amelynek kiszámítási alapja az önkormányzat képviselı-testülete által külön rendeletben megállapított házi gondozási óradíj. A személyi térítési díj megállapításánál a családban egy fıre jutó jövedelmet kell figyelembe venni. (2) A házi segítségnyújtásért fizetendı személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a gondozásra fordított idınek a szorzata. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az egy fıre jutó havi családi jövedelem 25 %-át.
(3) Amennyiben egy családon belül nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve rokkant személyek részesülnek házi segítségnyújtásban, a fizetendı személyi térítési díjat külön-külön, a nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve a rokkant személy jövedelmének figyelembe vételével kell meghatározni.
(4) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerzıdést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegő. (5) A házi segítségnyújtásban részesülı által havonta fizetendı személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idı szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg a szociálisan rászorult, kiskorú igénybevevı esetében a vele egy háztartásban élı szülık egy fıre jutó rendszeres havi jövedelmének 25%- át, illetve 30%- át ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak.
14 (6) Balatonkeresztúr Község két házi gondozási körzetet alakít ki: I körzet Arany János utca, Árpád utca, Kossuth Lajos utca, Mezı utca, Petıfi Sándor u., Rákóczi utca, Sport utca, Új Élet utca, II. körzet A település I. körzetbe nem sorolt utcái. Családsegítés 30. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevı környezetére, különösen családtagjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a.) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b.) b.) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók. (4) A családsegítést a képviselı-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.. (5) A családsegítı szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Nappali ellátás 31. §. (1) Az ellátást az Sztv. 65/F § rendelkezései szerint biztosítja az önkormányzat. (2) A jogosult és tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozója az étkeztetésért az igénybe vett étkezések számának megfelelı napi személyi térítési díjat fizet. (3) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat képviselıtestülete által megállapított intézményi térítési díj összege szolgál alapul. (4) A személyi térítési díj mellett 100 %-os mértékő eseti térítési díj kérhetı a házirendben és a megállapodásban meghatározott, alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidıs programokért.
15 (5) A nappali ellátás intézményi térítési díja nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét. Az intézményi ellátásért fizetendı személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15 %-át a nappali ellátás, illetve 30 %-át a nappali ellátás és ott étkezés esetében. (6) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerzıdést kötött a napi személyi térítési díj fizetésére – a jogosult akadályoztatása esetén – a tartást és gondozást szerzıdésben vállaló köteles. (7) A (8) bekezdésben foglalt ellátásra jogosult napi személyi térítési díja az intézményi térítési díjjal azonos összegő. (8) Az idısek klubjába bejárók és nem étkezık részére az önkormányzat a állapítja meg.
térítési díjat 0 Ft-ban
Az intézményvezetı és az ellátást igénybevevı között kötendı megállapodás 32. § Az intézményvezetı az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülı személlyel, illetve törvényes képviselıjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D.§-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára: b.) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, idıpontjára: c.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés idıpontjára, módjára: d.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az elızetes bejelentési kötelezettség szabályaira: e.) az ellátás megkezdésének idıpontjára f.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre g.) a döntések elleni jogorvoslat módjára. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszőnésének esetei 33. § (1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszőnik: a./ a jogosult saját kérelmére b./ jogosult halála esetén c./ a jogosultságra való okok megszőnésével. (2) Az ellátást az Alapszolgáltatási Központ vezetıje megszüntetheti, ha azt a jogosult indokolatlanul 2 hónapnál tovább nem veszi igénybe. Az ellátás megszüntetésérıl az Alapszolgáltatási Központ vezetıje írásban értesíti az ellátottat. (3) A házi segítségnyújtás megszőnik: a./ a jogosult kérelmére, b./ a jogosult halála esetén, c./ a jogosultságra való okok megszőnésével. (4) A házi segítségnyújtást meg kell szüntetni, ha a jogosult indokolatlanul 2 hónapig nem veszi igénybe, a döntést az Alapszolgáltatási Központ vezetıje írásban közli az ellátottal. (5) Az idısek klubja ellátás megszőnik: a./ a jogosult saját kérelmére, b./ a jogosult halála esetén, c./ a klub tagjainak közösségi életét zavaró magatartás tanúsítása esetén. Az ellátás megszüntetésérıl az Alapszolgáltatási Központ vezetıje írásban értesíti a klubtagot.
16 (6) Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerıs és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell. A térítési díj fizetés szabályai 34. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. (2) A személyi térítési díjat évente egy alkalommal felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követı hónap elsejétıl alkalmazható. (3) Az ellátást igénylı vagy a térítési díjat megfizetı más személy írásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylı vagy a térítési díjat megfizetı más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év idıtartamra vállalhatja, amely idıtartam meghosszabbítható. Ha az idıtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. (4) A személyi térítési díj mérséklésére az intézményvezetı jogosult a méltányosság elve alapján az e rendelettel megállapított 1. sz. melléklet szerint. Házirend 35.§ Az intézmények házirendjét a Képviselı testületek hagyják jóvá. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36.§. (1) Ez a rendelet kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerısen el nem bírált, folyamatban levı ügyekben is alkalmazni kell, feltéve, ha az a kérelmezı számára kedvezıbb. E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 15/2010.(IX.24.) rendelettel módosított 1/2010.(II.26.) rendelet. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló szerzıdés kihirdetésérıl szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz.
Kovács József Polgármester
A rendelet kihirdetve: 2010. október 26-án.
Mestyán Valéria Körjegyzı
Mestyán Valéria körjegyzı
17 1. sz. melléklet 2010. május 1. napjától fizetendı térítési díjakról NAPPALI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ: 810 Ft SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ: 550Ft AZ ÉTKEZTETÉS KISZÁLLÍTÁSA: 80 Ft/nap HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ: 260 Ft/óra 2. sz. melléklet Gyermekek napközbeni ellátása ÉLETKOR /ÉV/
ELLÁTÁSI FORMA
4-6
tízórai, ebéd,uzsonna tízórai, ebéd
7-10
11-14
INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ /FT/ 230 245
tízórai,ebéd, uzsonna
305
napközi menza /ebéd/ tízórai,ebéd
180
tízórai,ebéd, uzsonna
320
260
190 napközi menza /ebéd/ Felnıtt igénybevevık (vendégétkezık)
585
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelet alapján (2010. május 1. napjától) Nappali ellátás
Ft /nap Nappali tartózkodás díja Nappali tartózkodás díja (helyi rendelet alapján 0 forint)
810 0
18 Étkeztetés INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ: 550 Ft Az ebéd kiszállítása naponta: *A szociális ellátásokról szóló rendelet alapján Balatonkeresztúr településen térítésmentes.
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Ft/nap
Ebéd kiszállítása Ft/nap*
29
160
80 Ft
51
280
80 Ft
Intézményi térítési díj %-ban
Ft/nap
Ebéd kiszállítása Ft/nap*
60
330
80 Ft
73
400
80 Ft
Intézményi térítési díj %-ban
Ft/nap
Ebéd kiszállítása Ft/nap*
91
500
0-28 500 28 501-42 750
Nyugdíj
42 751-57 000 57 001- 85 500
Nyugdíj
85 501-tıl
80 Ft Házi segítségnyújtás
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Gondozási óradíj Ft/óra
0-28 500
0
0
28 501-42 750
50
130
Nyugdíj
Intézményi térítési díj %-ban
Gondozási óradíj Ft/óra
42 751-tıl
100
260
