Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/503-740; Fax: 503-741 E-mail:
[email protected]
Jogerőre emelkedett 2010. november 29-én.
3383/10/2010
Hiv. sz.: Log-K-311/2010.
Üi: Varga András (46/503-761)
Üi: Varga Gábor, Csuti Nóra
Horizon Nyírség Kft. 1126 Budapest Nagy Jenő u. 12. VI. em. Tárgy: A „Hajdúnánás IV. - szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a Horizon Nyírség Kft. (1126 Budapest Nagy Jenő u. 12.) által 2010.07.23-án beterjesztett és hiánypótlással kiegészített „Hajdúnánás IV. - szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítására irányuló kérelmét felülvizsgálta és a szakhatósági nyilatkozatok alapján a 2. pontban meghatározott jogosított részére bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek adatai: 1.1. A bányatelek védneve: „Hajdúnánás IV. - szénhidrogén” 1.2. Ásványi nyersanyagának megnevezése: szénhidrogén (földgáz) Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja: fúrólyukas kitermelés 1.4. Ásványi nyersanyag vagyona – kizárólag a kérelmező részére csatolt – önálló mellékletben. 2.
A bányatelek jogosítottja: 2.1. Neve: 2.2. székhelye:
Horizon Nyírség Kft. 1126 Budapest Nagy Jenő u. 12. VI. em.
2 3. A bányatelek lehatárolása: 3.1. Földrajzi helye: Hajdú-Bihar megyében, Hajdúnánás és Görbeháza települések közigazgatási területe 3.2. Határvonala töréspontjainak koordinátái (EOV):
Y
X
Magasság (Balti) Z
1
815460.0000
279990.0000
91.2
2
817040.0000
279990.0000
91.6
3
816740.0000
278620.0000
91.5
4
815720.0000
277800.0000
91.4
5
814700.0000
278500.0000
91.5
Töréspont száma
Egységes Országos Vetületi rendszer
3.3. Fedő és alaplapjának tengerszint (Balti) feletti magassága: Fedőlap: -750,0 m Bf Alaplap: -1000,0 m Bf 3.4. A bányatelek területe: 3,33 km2 3.5. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telepek sem a fedlap felett, sem az alaplap alatt nem találhatók. 3.6. A bányatelek nem határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelkekkel. 4. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok további előírásai: 4.1 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda (4025 Debrecen Piac u. 79.) 4.1.1 A bányatelek területén tervezett engedélyköteles beruházások esetén a Hivatalunkat szakhatóságként bevonni szükséges. 4.1.2 A tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett ingatlanokon tervezett egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkákat a Hivatalunkkal engedélyeztetni szükséges. 4.1.3 Ha a tárgyi terv kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes debreceni Déri Múzeumot (4026 Debrecen, Déri tér 1.) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leltek feltárást biztosítani kell. 4.1.4 A bejelentési kötelezettség elmulasztása a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv . 82. § (2) és a 191/2001. (XI.18.) Korm. r. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. 4.2.
Hajdúböszörményi Földhivatal (4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 2.)
3 4.2.1. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. 8. § (1) bekezdése alapján az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzését, létesítmény elhelyezését, jogosultság gyakorlását lehetőség szerint gyengébb minőségű termőföldön, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével kell megvalósítani. 4.2.2. Felhívom az engedélyes figyelmét arra, hogy amennyiben a beruházás során termőföld végleges vagy időleges más célú igénybevételére kerül sor, a más célú hasznosításhoz szükséges engedélyt a beruházás megkezdése előtt hivatalomtól meg kell kérni. 5. A bányakapitányság hatósági előírásai, megállapításai: 5.1. A bányatelek térképeken fel kell tüntetni a jelen határozatban megállapított „Hajdúnánás IV. - szénhidrogén” védnevet. 5.2. Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése és a bányászati tevékenységhez szükséges érintett ingatlanok tulajdonosával, földhasználójával (kezelőjével) való megegyezési kötelezettsége alól. 5.3. A bányavállalkozó köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (65.000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell.
Indokolás A Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 26.§ (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott illetékessége alapján eljárva a 2010. július 23-án benyújtott kérelem alapján a rendelkező részben foglaltak szerint bányatelket állapított meg. Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. §-ában meghatározottak szerint folytatta le. A kérelem a bányakapitányságra 2010. július 23-án érkezett, ezért ez az ügyintézési határidő kezdő napja. A 3383/2/2010. számon kiadott hiánypótlási felhívás teljesítéséig 2010. augusztus 06-tól 2010. augusztus 30-ig, ill. a 3383/4/2010. számon kiadott szakhatósági megkeresés teljesítéséig, 2010. szeptember 1-től 2010. október 4-ig eltelt időszak, azaz összesen 11 nap az ügyintézési határidőbe nem számított bele. Az ügyintézési határidő a Bt.
4 43/B (1) pontja alapján három hónap, figyelemmel a Ket. 33.§ előírására az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. december 30. A kérelmező a kutatási tevékenységet a PetroHungaria Kft. jogosultságában lévő „NyírségSzatmár" elnevezésű szénhidrogén kutatási területből leválasztott és önálló kutatási területként megállapított, a kutatási engedély határozatban „C” jellel azonosított „Hajdúdorog" kutatási blokk térségében végezte a Miskolci Bányakapitányság 6371/3/2008. sz. határozatában jóváhagyott átruházás eredményeként. A kutatás során a kutatási területen 3D szeizmikus méréseket végeztek, melynek adatai felhasználásával kezdődött meg a geológiai interpretáció, és ennek eredményeként három lehetséges kutatófúrás helyét sikerült kijelölni. Ebből a háromból kettő ténylegesen is megvalósult, a harmadik pont geológiai valószínűségét viszont nagymértékben lerontotta a második kút sikertelensége. A HHENY-Görbeháza-1 jelű kutat gáztermelő kúttá képezték ki, míg a HHENY-Görbeháza-5 jelű kút ipari mennyiségű szénhidrogént nem tárt fel. A kutatási tevékenységről részletes zárójelentés készült, a bányavállalkozó a bányatelek megállapítását a HHENY-Görbeháza-1 jelű kutat gáztermelő kútfúrási és próbatermelési adataiból számított készletszámítási jelentés alapján kérte. A zárójelentést a Miskolci Bányakapitányság 2705/4/2010. sz. határozatával elfogadta. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert •
a bányatelek megállapítására a kérelemhez a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat a hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat),
•
a kutatás befejése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 14.§ (2) bekezdés szerint,
•
a bányavállalkozó a HHENY-Görbeháza-1 jelű kutatófúrással feltárt gáztelepek vagyonának meghatározását volumetrikus módszerrel végezte és igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik,
•
a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte, mivel a Bt. 2010. február 23-tól érvénybe lévő, 26/A. § (3) b) pontja és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a bányatelek megállapításhoz nem szükséges előzetes környezetvédelmi engedély,
•
a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kutak fúrása, vízbesajtolás), a termelt földgáz hasznosítására együttműködési szerződés alapján a területen működő MHE Kft. az MHE North Kft. és a MOL Nyrt. termelő berendezéseit kívánják igénybe venni.
•
a kérelmező mellékelte a hatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.
A rendelkező részben foglaltak indokolása a következő: A határozat 1. pontja a bányatelek jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait ismerteti, a határozat 3. pontjának előírásai a bányatelek határait tartalmazza, az
5 ásványvagyonnal kapcsolatos adatok a Bt. 25. § (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel külön mellékletként szerepel. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A rendelkező rész 1.2. pontban meghatározott kódszám az 54/2008. (III. 20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontjában előírtak, a 3.3. pontban szereplő fedőlap és alaplap megállapítása a Bt. 26.§ (1) pontjában foglaltak szerint, a kérelmező adatszolgáltatása alapján került meghatározásra, és a bányatelken található szénhidrogén szerkezetek legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul. A megkeresett hatóságok állásfoglalásaikhoz a következő jogszabályi hivatkozásokat, ill. indokolásokat tették: A bányakapitányság a határozat 4.1 pontjában érvényesítette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda (4025 Debrecen Piac u. 79.) a bányatelekkel kapcsolatos hatósági előírásait: Az előírásokat a 480/4365/1/2010. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbiakkal indokolta: „A Horizon Nyírség Kft. beruházásában kialakításra kerülő, „Hajdúnánás IV. - szénhidrogén" bányatelek megállapítása tárgyában szakhatósági megkeresés érkezett a Hivatalomhoz. A mellékelt kérelem felülvizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tervezési területen több nyilvántartott régészeti lelőhely (a Görbeháza-Büdös-halom, a Görbeháza-Gyula-tanya, és a Hajdúnánás-Gyulai-dűlő) található. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A bányatelek megállapítása földmunkát nem igényel, így örökségvédelmi érdeket nem sért. Tájékoztatásul közlöm, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. § (2) b) pontja alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyezi régészeti lelőhelyen az egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkákat. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. a./ pontján, 1. számú mellékletének 8. pontján, 2. sz. mellékletének A.) pontján, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 13. pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A határozat 4.2 pontja a Hajdúböszörményi Földhivatal (4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 2.) 10272/2010. számú szakhatósági hozzájárulásán alapul. Indoklásuk a következő: A kiadott szakhatósági állásfoglalás nem helyettesíti a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó földhivatali engedélyt. Szakhatósági nyilatkozatom a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 8. §-án, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §-án alapul. A bányatelek megállapításához az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 639-2/2010. számú, a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 3383/4/2010. számú, Görbeháza Község Polgármesteri Hivatal Jegyzője 557/1/2010. számú, Hajdúnánás Városi Önkormányzat Jegyzője 17416-2/2010. számú, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság Hajdúnánás A/168-1/2010. számú, a Tiszántúli Környezetvédelmi,
6 Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalásában előírások nélkül hozzájárult.
11975/2/2010.
számú
szakhatósági
A rendelkező rész 5.1 pontja a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 6. § d./ pont előírásán alapul, amely szerint a bányatérképen fel kell tüntetni a bányatelek védnevét. A Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy • • • •
• •
• •
• • •
a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni a Bt. 26/A. § (5) bekezdése alapján, a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére a Bt. 26/A. § (1) bekezdése alapján, a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát a Bt. 26/A. § (4) bekezdés alapján. Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogén-bányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes hatóság építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosít, a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni a Bt. 37. §-a alapján, a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 22. § (7) bek. és a 26/A. § (3) bek. alapján. Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányászati tevékenységet csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv szerint lehet megkezdeni és végezni a Bt. 27. § (1) bek. alapján, a bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni a Vhr. 12. § (5) bekezdése alapján, a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet szerint.
A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és
7 vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. A kérelmezőnek a bányatelek megállapításának időpontjában bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségnek teljesítés elmaradása, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nem volt, ezért e tekintetben a Vhr. 12.§ (7) bekezdés alapján a bányatelek megállapításának nem volt akadálya. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendeletben meghatározott 130.000 Ft igazgatásiszolgáltatási díj megfizetését igazolta. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 98. §-a ad módot, a fellebbezési határidőt e törvény 99.§. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezési díjának mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4.§ szakasza, a megfizetés módját ugyanezen rendelet 3.§ (1) bekezdése írja elő. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26.§ (3) bek. és a Vhr. 12.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, 2010. november 08. /Dr. Izsó István/ bányakapitány
Melléklet: 1 db bányatelek térkép
