Az oktatási és kulturális miniszter 4/2010. (I. 19.) OKM rendelete a pedagógiai szakszolgálatokról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b), d), i) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartótól függetlenül – kiterjed a) az óvodákra, b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és a kollégiumokra [az a)–b) pont alattiak a továb biak ban együtt: nevelési-oktatási intézmény], c) a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságokra, valamint az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenységet végzõ bizottságokra (a továb biak ban együtt: szakértõi és rehabilitációs bizottság), d) a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központokra, e) a nevelési tanácsadókra, f) a logopédiai intézetekre, g) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadókra, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 4. szám 6005 h) a konduktív pedagógiai intézményekre, i) a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ bölcsõdékre, j) a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ iskolai oktatás, illetve a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ gyermekotthonokra, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonaira, fogyatékosok rehabilitációs intézményeire, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményeire, k) a többcélú intézményekre, ha bármelyik, az a)–j) pontban felsorolt intézmény feladatait ellátják [az a)–k) pont alattiak a továb biak ban együtt: közoktatási intézmény; a c)–j) pont alattiak, továbbá az k) pont alatti, ha a c)–j) pont alatt felsorolt bármelyik intézmény feladatait ellátja, a továb biak ban együtt: pedagógiai szakszolgálat intézménye], l) az Oktatási Hivatalra,
m) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményre (a továb biak ban: Szakmai Szolgáltató Intézmény), n) a pedagógus-munkakörben, a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ munkakörben foglalkoztatottakra és más, nem pedagógus-munkakört betöltõ alkalmazottakra (a továb biak ban együtt: alkalmazottak), o) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továb biak ban együtt: szülõ). (2) A gyógytestnevelés bármelyik közoktatási intézmény alapfeladataként megszervezhetõ. Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetõi megbízás 2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. (2) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsõfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következõk: a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelõ szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelõ gyógypedagógusi végzettség, b) konduktori munkakörhöz konduktor, c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelõ óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár, d) fejlesztõ pedagógus munkakörhöz az a)–c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdõ gyermekek, tanulók szûrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség, e) pszichológus munkakörhöz pszichológus, f) gyógytestnevelõ munkakörhöz gyógytestnevelõ tanár végzettség és szakképzettség. (3) Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerû iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározotton kívül megfelelõ végzettség és szakképzettség a (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt. (4) Szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történõ foglalkoztatáshoz a (2)–(3) bekezdésben meghatározott felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai,
neuropszihológiai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség. (5) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelõ szakorvosi vagy csecsemõés gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a szociálpedagógusnak szociálpedagógus, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie. (6) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató elõírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. (7) A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszámát az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) A kizárólag pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, többcélú intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményegységben a vezetõi megbízás feltétele a) az adott pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga megléte, b) a szakképesítésnek megfelelõ pedagógus-munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat, c) a pedagógiai szakszolgálat intézményében pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan idõre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejûleg pedagógus-munkakörben történõ, határozatlan idõre szóló alkalmazás. (2) Ha a vezetõi megbízást pszichológus kapja, klinikai, neuropszichológiai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsgával kell rendelkeznie. (3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézménye több különbözõ pedagógiai szakszolgálat feladatait látja el, az intézmény vezetésére az kaphat megbízást, aki bármelyik, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálat intézménye vezetõi megbízásához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. (4) Pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményegység-vezetõi, illetve a tagintézmény-vezetõi megbízásnál az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A pedagógiai szakszolgálat intézményeire vonatkozó közös rendelkezések 4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a) a szülõ kezdeményezése és döntése alapján történik, b) az év során bármikor megkezdhetõ, illetve befejezhetõ. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan mûködik. Szorgalmi idõn kívül a mûködést oly módon kell megszervezni, hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülõi igényt
teljesíteni lehessen. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat, ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakvélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult. (4) Ha a (3) bekezdés a) pontban meghatározott idõpont lejártát köve tõen kezdeményezik a gyermek, tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatározni a) a mûködés rendjét, b) az érintett közoktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, c) a szülõkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, d) a vezetõk közötti feladatmegosztást, e) a belsõ ellenõrzés rendjét, f) az a)–c) pont alá nem tartozó külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, g) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály elõírja. (6) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a mûködési körzetét, a szervezeti és mûködési szabályzatát, az intézményi minõségirányítási programját, az intézményi minõségirányítási program végrehajtásának értékelését, a gyermekek, tanulók, szülõk fogadásának idejét. 5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az elsõ alkalommal a gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt köve tõen a pedagógiai szakszolgálat intézménye ellátást nyújt, minden alkalommal, munkanaplóban vagy egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. A pedagógiai szakszolgálat intézménye évente legalább egyszer rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének eredményét. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttmûködnek a) a nevelési-oktatási intézmények, b) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsõde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, a korai fejlesztés
és gondozás, valamint a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye (az a)–c) pont alattiak a továb biak ban együtt: családvédelmi intézmény) vezetõivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlõdésének elõsegítése céljából. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttmûködik a szülõvel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez. (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az általa lefolytatott vizsgálat során, a szülõ kérésére figye lembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait. Errõl a lehetõségrõl az elsõ vizsgálat megkezdése elõtt minden szülõt írásban tájékoztatni kell. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a mûködési körzetében van, illetve aki az ille té kességi területén jár óvodába, iskolába. Az e bekezdésben foglaltakat a gyógytestnevelés szervezése során is alkalmazni kell. (6) A szakértõi és rehabilitációs bizottság ille té kességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani. (7) A pedagógiai szakszolgálat ügyintézésére és iratkezelésére – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az iratok megõrzésének idõtartamát a 2. számú melléklet tartalmazza. 6. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményének az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább az 1. számú mellékletben meghatározott létszámmal kell rendelkeznie. A létszámot az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell megállapítani. (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményének az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább a 3. számú mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továb biak ban: kötelezõ (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell. A kötelezõ (minimális) eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani. (3) Ha a közoktatási intézmény több, különbözõ pedagógiai szakszolgálat feladatait látja el, az ügyiratokból ki kell derülnie, melyik feladatkörében jár el, a kötelezõen foglalkoztatottak létszámát, valamint a kötelezõ (minimális) eszközöket, felszereléseket pedig pedagógiai szakszolgálatonként kell meghatározni. A szolgáltatás egészséges és
biztonságos feltételeinek megtartása mellett a kötelezõ (minimális) eszközök, felszerelések több szakszolgálat megszervezésénél is figye lembe vehetõk, a helyiségek a különbözõ szakszolgálati feladatok ellátására közösen is használhatóak. Többcélú közoktatási intézmény esetén minden egyes szakszolgálati feladat, több feladat ellátására létrehozott egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység esetén az intézményegység tekintetében biztosítani kell az állandó saját alkalmazotti létszámot. 7. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálatot az önkormányzati feladatellátásban veszik igénybe, és az e rendelet ille té kességi szabályai szerint a gyermek, tanuló a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési körzetébõl érkezik, a gyermektõl, tanulótól, illetve a szülõtõl nem kérhetõ ellenszolgáltatás. Nem kérhetõ ellenszolgáltatás attól a nevelési-oktatási intézménytõl vagy annak fenntartójától sem, amely a gyermeket, tanulót felvette. (2) Ha a pedagógiai szakszolgálatot nem az önkormányzati feladatellátásban veszik igénybe, ellenszolgáltatás a kiskorú gyermek, tanuló szülõje vagy a nagykorú tanuló és a szolgáltatást nyújtó intézmény közötti megállapodás alapján kérhetõ. Az ellenszolgáltatás összege nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket. A nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 8. § (1) A nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre az e rendeletben foglaltakat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a 4. számú melléklet határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztõ felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen adattartalommal és mellékletekkel kell benyújtani; ha a kérelmezõ a 4. számú melléklet II. 1–3. pontjában meghatározott mellékleteket nem nyújtja be, a fõjegyzõ adatszolgáltatási kérelemmel fordul a fenti adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz, b) a szakértõi és rehabilitációs tevékenység és a nevelési tanácsadás keretében szakvélemény készítésére akkor van lehetõség, ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének fenntartója – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továb biak ban: közoktatásról szóló tör vény) 81. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint – közoktatási megállapodást kötött a székhely szerint ille té kes fõvárosi, megyei, megyei jogú városi
önkormányzattal, és a megállapodásban feltüntették a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mûködési területét, c) a szakértõi és rehabilitációs bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az a közoktatásról szóló tör vény 88. § (2) bekezdése alapján szerepel a fõvárosi, megyei fejlesztési tervben, a többcélú kistérségi társulás intézkedési tervében, vagy a fogadó intézmény és a szülõ közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését. (2) A fõjegyzõ a nem helyi önkormányzati vagy nem állami közoktatási intézményfenntartók tekintetében a közoktatásról szóló tör vény 82. § (1) bekezdésében elõírt ellenõrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység tör vényességi ellenõrzésének keretében vizsgálni kell különösen: a) a fenntartónak van-e joga a tevékenység folytatásához, b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátását, c) a megfelelõ személyi feltételek és a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét, d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e a közoktatásról szóló tör vény ben meghatározott feladatok ellátását, e) a közoktatási intézmény tör vényes és szakszerû mûködése érdekében tett intézkedéseket, f) a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás tör vényességét, g) a közoktatási intézmény vezetõje alkalmazásának tör vényességét, h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az elõírt egyeztetési kötelezettségét.
A KÜLÖNLEGES GONDOZÁS A szakértõi és rehabilitációs tevékenység 9. § (1) Az országos szakértõi és rehabilitációs feladatok a következõk: a) a hallás-, látás-, mozgás- és beszédfogyatékosság, valamint az írott nyelvi képességek vizsgálata, b) az a) ponthoz kapcsolódó értelem- és személyiségvizsgálat. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok a következõk: a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, b) gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele mellett ba) az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása,
bb) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességének (a továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása, bc) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességének (továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége) megállapítása vagy kizárása. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok között – a fõvárosi, megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint – ellátható a beszélt és írott nyelvi képesség, az értelem- és a személyiségvizsgálat feladata is. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság látja el. Ha a fõvárosban, megyében, kistérségben több tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság mûködik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottságok fenntartója állapítja meg. 10. § (1) A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata – a 33. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a szülõ kezdeményezésére, illetve, ha az eljárást e rendelet szerint nem a szülõ kezdeményezi, a szülõ egyetértésével indul. A szülõ az eljárás megindítását a szakértõi és rehabilitációs bizottságnál kezdeményezheti. Ha a szülõ kéri, az óvoda, az iskola köteles közremûködni a kérelem elkészítésében. (2) A sajátos nevelési igény fennállásának megállapítására vonatkozó szakértõi vélemény készítését a szülõ bármikor kérheti. (3) Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértõi vizsgálata szükséges, a) az indok közlésével javasolja a szülõnek a szakértõi vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülõ egyetértése esetén gondoskodik arról, illetve közremûködik abban, hogy a vizsgálati kérelem három munkanapon belül kiállításra kerüljön, b) a javaslattétellel egyidejûleg köteles a szülõt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeirõl, a szülõnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól, c) halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén a vizsgálaton jelen lévõ szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ szerepérõl a szülõt tájékoztatni köteles. (4) A szülõ egyetértése esetén a szakértõi vélemény készítésére irányuló – a szülõ által aláírt – kérelmet a nevelési tanácsadó és a családvédelmi intézmény megküldi
a) a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak, b) halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén az Oktatási Hivatalnak. (5) E rendelet alkalmazásában halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, tanuló, aki megfelel a közoktatásról szóló tör vény 121. § (1) bekezdés 14. pontjában foglaltaknak, továbbá az is, akit a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vettek. (6) A szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárása központilag kiadott kérelemnyomtatványon kezdeményezhetõ. A kérelemnek tartalmaznia kell a szülõ tájékoztatását a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kapcsolatos tudni valókról, a szülõt megilletõ jogokról és a szülõi kötelezettségekrõl. (7) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárását kezdeményezõ kérelem-nyomtatvány tartalmazza az Oktatási Hivatal megkeresését szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ biztosítására abban az esetben, ha a gyermek, tanuló halmozottan hátrányos helyzetû. A megkeresést a szülõ kérésére törölni kell. 11. § (1) A szakértõi vizsgálat idõpontját a szakértõi és rehabilitációs bizottság határozza meg, és errõl, valamint a szakértõi vizsgálat helyérõl a szülõt értesíti. A szakértõi vizsgálat idõpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésétõl számított tíz munkanapon belül meg kell küldeni a szülõnek. A szakértõi vizsgálat idõpontját a vizsgálat kezdeményezésétõl számított negyven munkanapon belüli idõpontra kell kitûzni. (2) A szakértõi vizsgálat megkezdéséhez a szülõi felügyeletet gyakorló szülõk jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülõ a távollévõ szülõ képviseletére jogosult. Errõl a szülõt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni A szakértõi vizsgálat során a szülõ köteles közremûködni, a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni. (3) Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetû, az elsõ vizsgálat alkalmával, a 17. § (3)–(6) bekezdése szerinti folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával, valamint az elsõ hivatalból lefolytatott felülvizsgálat alkalmával a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság vizsgálatakor az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõnek jelen kell lennie. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság – az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejûleg – megkeresi az Oktatási Hivatalt szakszolgálatiesélyegyenlõségi szakértõ kirendelése céljából. Az Oktatási Hivatal a megkeresés kézhezvételétõl számított öt munkanapon belül kijelöli a szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõt.
(5) A szakértõi vizsgálat lefolytatásának részletes eljárási rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. 12. § (1) A közoktatásról szóló tör vény 30. § (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl a tanuló teljesítményének értékelése, minõsítése alóli mentesítés céljából szakértõi vizsgálat indítható: a) az iskolai nevelés-oktatás elsõ–hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott idõszakot köve tõen annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. (2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt idõszaknál késõbbi idõpontban csak a kiskorú tanuló szülõje, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértõ nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfõnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje vagy az általa kijelölt szakértõi bizottsági tag – a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességérõl vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértõi vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértõi és rehabilitációs bizottság újabb idõpontot tûz ki a szakértõi vizsgálatra, egyúttal a szülõt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségérõl a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzõt értesíti. A jegyzõt abban az esetben is értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatásról szóló tör vény 24. § (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában. (4) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértõi vizsgálat a beíratásra meghatározott idõpontig nem fejezõdik be, a szakértõi bizottság e tényrõl a szülõ részére igazolást ad. 13. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértõi véleményét. A szakértõi vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A szakértõi és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejlesztést igénylõ képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértõi véleményt a bizottság vizsgálatban közremûködõ tagjai írják alá.
(2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülõt azokról a lehetõségekrõl, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztõ felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülõ választja ki a szakértõi és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. A szakértõi és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely ismeretei szerint az elõírt feltételeknek nem felel meg. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, errõl a szakértõi bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes jegyzõt. (3) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a jegyzõ, fõjegyzõ által a közoktatásról szóló tör vény 91. § (4) bekezdés e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továb biak ban: intézményi jegyzék) azokról a közoktatási intézményekrõl, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülõ részére megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a szakértõi és rehabilitációs bizottság székhelye szerint ille té kes regionális államigazgatási hivatalnak. (4) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó megkeresésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat – amennyiben azokat egy éven belül folytatták le – nem kell megismételnie, elegendõ azokat szükség szerint kiegészítenie. (5) A sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztõ felkészítés igénybevételével összefüggõ utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. A szolgáltatás igénybevételét az ellátást nyújtó közoktatási intézmény vezetõje igazolja. (6) Az ellátást nyújtó közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló és kísérõje részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról – az átadás idõpontját és az átvevõ aláírását tartalmazó – nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló legfeljebb két fõ kísérõje részére ad ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérõi létszámot feltünteti. 14. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakértõi véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai
szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértõi véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülõ nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértõi vizsgálat rövid leírását, ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése tartós és súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, bc) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának, illetve a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése tartós és súlyos rendellenességének megfelelõ nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényû tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülõ választása szerint iskolába járással vagy magántanulóként, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztõ iskolai oktatás, ille tõ leg egyéni fejlesztõ felkészítés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelõ ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továb biak ban: kijelölt iskola), hc) diákotthonra, kollégiumra [a h) pont alattiak a továb biak ban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a kijelölt iskolába való beíratás és a hivatalból történõ felülvizsgálat idõpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat,
javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl az értékelés és minõsítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot, l) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötõ önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény mûködési területét, illetve az e rendeletre való utalást, m) a szülõ tájékoztatását arról, hogy ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására a szakértõi véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért, mb) amennyiben a szakértõi véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértõi és rehabilitációs bizottság köteles errõl a tényrõl a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes jegyzõt (a továbbiakban: illetékes jegyzõ) tájékoztatni, mc) a szülõ közvetlenül is eljárást indíthat az ille té kes jegyzõnél a szakértõi vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve, md) a szakértõi véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie, me) amennyiben a szakértõi vélemény kézhezvételétõl számított tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzõi eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. (2) Ha a fõvárosi, megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szerint a szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárásával egyidejûleg a gyermek, tanuló átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kapcsolatos eljárás is folyik, a szakértõi véleményt a kijelölt gondozási helyrõl szóló tájékoztatás megérkezését köve tõen lehet elkészíteni. (3) A szakértõi vizsgálat befejezését köve tõen a szülõt tájékoztatni kell a szakértõi vizsgálat megállapításairól, a szakértõi vélemény várható tartalmáról, a szülõi jogokról és kötelezettségekrõl. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni, és a szülõvel alá kell íratni. (4) Ha az eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ mûködik közre, a szülõ tájékoztatásánál jelen kell lennie. A szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ a szakértõi és rehabilitációs bizottság munkájával és megállapításaival kapcsolatosan kifejtheti véleményét, és javasolhatja a szülõnek, hogy éljen a felülvizsgálat kezdeményezésnek jogával. (5) A szakértõi véleményt – a vizsgálat lezárását követõ huszonkét munkanapon belül – kézbesíteni kell a szülõnek. A szülõnek – a kézhezvételétõl számítva – tíz munkanap áll rendelkezésre a szakértõi vélemény felülvizsgálatának
kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítõ útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértõi vélemény szülõ általi átvétele megtörtént. 15. § (1) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság a nevelési év, tanítási év (szorgalmi idõ) alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényû, a) a szakértõi véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja, b) és a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy gyermekként kell figye lembe venni. (2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló részére nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevõ szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. (3) Ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége miatt kerül sor, a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. (4) Ha a szülõ nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértõi véleményt a szakértõi és rehabilitációs bizottság a) a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, b) abban az esetben, ha a gyermek az adott évben betölti az ötödik életévét vagy ennél idõsebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzõnek, c) abban az esetben, ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége miatt került sor, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását végzõ óvoda, iskola szerint ille té kes nevelési tanácsadónak megküldi. 16. § (1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhetõ meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelõ óvoda, iskola, a szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjének. A jegyzõ intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelezõ felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyzõ
huszonkét munkanapon belül tájékoztatja az intézkedésérõl a szakértõi és rehabilitációs bizottságot. (2) Ha a tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülõjének írásban tájékoztatnia kell az ille té kes szakértõi és rehabilitációs bizottságot. A szakértõi és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt munkanapon belül írásban tudomásul veszi, és szakértõi véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történõ beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértõi és rehabilitációs bizottság a tanuló – szükség szerinti – vizsgálata után új szakvéleményt készít. A tanuló vizsgálata mellõzhetõ, ha a meglévõ vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztõ felkészítés feladataiban közremûködõ intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje vagy az általa kijelölt szakértõi bizottsági tag hajtja végre. 17. § (1) Ha a gyermek, tanuló elsõ vizsgálatát végzõ tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülõ egyetértésével kiegészítõ vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelõ országos szakértõi és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, a 7. számú melléklet szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlõdése (3) bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják. (3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárása során készített orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsõdleges képességbecslés alapján valószínûsíthetõ az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésbenoktatásban.
A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követõ hónapban indul és a vizsgálatot követõ nevelési év, tanév végéig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje egy nevelési évvel, tanévvel meghosszabbítható. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. (4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság meghatározza a megfigyelésben közremûködõ pedagógus feladatait. (5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság képviselõje legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlõdését, és tapasztalatai alapján – a vizsgálatok összegezésének eredményeként – készíti el szakértõi véleményét. (6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus – a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint – a gyermek, tanuló fejlõdésérõl rendszeresen, de legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülõvel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. (7) Ha a szakértõi és rehabilitációs eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ vesz részt, a szakértõ részt vehet a (5)–(6) bekezdés alapján szervezett megfigyelésen, illetve a szülõvel történõ egyeztetésen. 18. § (1) Ha a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényû, a szakértõi és rehabilitációs bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülõi kérelemre felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével – a szakértõi és rehabilitációs bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményét a végrehajthatásának megkezdését követõ elsõ nevelési év, tanév eltelte után hivatalból felül kell vizsgálni. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek, tanuló, valamint a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdõ tanuló elsõ hivatalból történõ felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértõi vélemény megalkotásában közremûködött.
(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzd, a szakértõi véleményt az elsõ hivatalból történõ felülvizsgálat után a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt köve tõen és egyéb fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. Az e bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók akkor, ha a testi fogyatékos, a beszéd-, az érzékszervi, a középsúlyos értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának meg fele lõen létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben tanul, továbbá – a fogyatékosság típusától függetlenül – akkor, ha a tanuló már betöltötte a tizenhatodik életévét. (4) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye szerint a gyermek, tanuló a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzd, az érintett gyermek, tanuló második hivatalból történõ felülvizsgálatát az Oktatási Hivatal felkérésére a közoktatásról szóló tör vény 101. §-a szerinti szakértõkbõl álló bizottság vagy a Szakmai Szolgáltató Intézmény végzi el. 19. § (1) A szülõ – az elsõ, hivatalból történõ felülvizsgálattól számított egy év eltelte után – a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértõi és rehabilitációs bizottság a szülõ kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történõ felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következõ, hivatalból történõ felülvizsgálat idõpontjáig több mint hat hónap van hátra. (2) Ha a felülvizsgálatra a közoktatási intézményben kerül sor, a vizsgálat idõpontjáról és helyérõl – a szakértõi és rehabilitációs bizottsággal történõ egyeztetés alapján – a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó közoktatási intézmény a felülvizsgálat idõpontja elõtt legalább öt munkanappal értesíti a szülõt. (3) Teljes körû vizsgálati eljárást kell lefolytatni a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdõ gyermek, tanuló elsõ és második hivatalból történõ felülvizsgálati eljárásában, b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van, c) a szülõ kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körû vizsgálat óta több mint két év telt el. (4) Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelõ ellátására a továb biak ban nincs szükség, a tanuló a következõ tanévet a kötelezõ felvételt biztosító vagy a választott
iskolában kezdi meg. A szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakértõi véleményét megküldi a szülõnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelezõ felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint ille té kes jegyzõnek. (5) A szakértõi és rehabilitációs bizottság kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a közoktatási intézmény hatósági, a fenntartónál pedig szakmai ellenõrzését, ha a felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelõ lap alapján azt indokoltnak tartja. A nevelési tanácsadás 20. § (1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni a) abban az esetben, ha a szülõ kéri, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából ba) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába, bb) óvodába járó gyermek esetén annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie, c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. (2) Ha az óvodai nevelésben való kötelezõ részvétel alóli felmentés céljából benyújtott szülõi kérelmet az óvoda elutasítja, a fenntartói döntéshez a nevelési tanácsadó ad szakvéleményt. (3) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint ille té kes jegyzõt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatásról szóló tör vény 24. § (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában. (4) A szülõ, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez elõírt életkort, január 15. és március 31. között, a nevelési tanácsadó által meghatározott idõpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. (5) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyben a hatodik életévét betöltötte, nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetõjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetõje tájékoztatja a szülõt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia. (6) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínûsíthetõ, javasolja a szülõnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértõi és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértõi és rehabilitációs bizottság részére. Ha
a szakértõi és rehabilitációs bizottság a vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítõ vizsgálatainak eredményeivel együtt – a szülõ egyidejû értesítése mellett – visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértõi és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában – bármelyik fél megkeresésére – az Oktatási Hivatal által felkért, a közoktatásról szóló tör vény 101. §-a szerinti szakértõkbõl álló bizottság dönt. Az Oktatási Hivatal a Szakmai Szolgáltató Intézményt is felkérheti a döntésre. 21. § (1) A nevelési tanácsadó a) a fejlesztõ foglalkozáson részt vevõ gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátást munkanaplóban rögzíti, b) a nevelési tanácsadás keretében folyamatos ellátásban, terápiás gondozásban részesülõ gyermekek, tanulók fejlõdését, állapotát egyéni fejlesztési lapon kíséri figyelemmel. (2) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell: a) a gyermek, tanuló és a szülõ nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállásával vagy kizárásával összefüggõ megállapítást és az azt alátámasztó tényeket, c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, a tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan, az ezzel összefüggõ fejlesztési célokat, az egyéni vagy csoportos fejlesztést végzõ pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslatokat és az arra való figyelemfelhívást, hogy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló csak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, oktatható, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve az egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztõ foglalkoztatásra szorul, e) annak elõ írását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztõ foglalkozáson kell részt vennie, ennek idõkeretét, f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülõ a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ille té kes községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti. (3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján készíti el. A nevelési tanácsadó szakvéleményét
a nevelési tanácsadó, illetve a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat vezetõje és a vizsgálatban közremûködõ szakemberek írják alá. A szakvéleményt át kell adni a szülõnek, illetve meg kell küldeni az érintett nevelési-oktatási intézménynek. (4) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló fejlõdését az elsõ vizsgálatot követõ második évben, ezt köve tõen háromévenként felülvizsgálja. (5) Amennyiben a szülõ a nevelési tanácsadó segítségét kéri anélkül, hogy a vizsgálat a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével-oktatásával összefüggésben lenne, a nevelési tanácsadó a szülõ kérésére szakvéleményt készít, amelyet csak a szülõnek kell megküldeni. 22. § (1) A nevelési tanácsadó a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenõrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlõdését segítõ, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében szükség szerint tájékoztatást nyújt az érintett nevelési-oktatási intézmény vezetõjének, pedagógusainak, nevelõtestületének, közremûködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha intézkedés megtétele érdekében azt indokoltnak tartja. (2) A nevelési tanácsadó az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít, amelyet megküld az érintett nevelési-oktatási intézménynek és fenntartójának. 23. § (1) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése és oktatása kezdetén a nevelési tanácsadó a helyszínen az érintett pedagógussal egyezteti a szakértõi véleményben foglaltak végrehajtását, a tanuló felkészítését szolgáló egyéni fejlesztési terv elkészítését és végrehajtását. (2) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ gyermek óvodai nevelését, a tanuló iskolai nevelését és oktatását a nevelési tanácsadó a nevelési évben, illetve a tanítási évben legalább egy alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli. A nevelési, illetve a tanítási év végén – a gyermek, tanuló fejlesztésében részt vevõ pedagógusok bevonásával – a nevelési tanácsadó összegezi a gyermek, tanuló fejlõdését, és megküldi a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. (3) A nevelési tanácsadó eljárására a 10. § (1)–(3) bekezdését, a (4) bekezdés a) pontját, a 11. § (1)–(2) bekezdését, a 12. §-t, a 14. § (3) és (5) bekezdését, valamint a 19. § (1)–(2) és (5) bekezdését meg fele lõen alkalmazni kell. 24. § (1) A nevelési tanácsadás keretében nyújtott iskolapszichológiai szolgáltatás feladata feltárni, megelõzni, megszüntetni azokat a problémákat, amelyek
a) megnehezíthetik, megnehezítik a tanulónak a tanulótársaival, a pedagógusokkal való kapcsolatteremtését, közösségbe történõ beilleszkedését, b) a tanulónál eredménytelenséget, teljesítménycsökkenést okozhatnak, okoznak, c) az iskolában konfliktushelyzetek kialakulását eredményezhetik, eredményezik, d) iskolai erõszak kialakulásához vezethetnek, vezetnek. (2) Az iskolapszichológusi ellátás céljait, a szükséges pszichológiai fejlesztési feladatokat az iskolapszichológus határozza meg, aki indokolt esetben kezdeményezi a tanuló vizsgálatának folytatását a nevelési tanácsadás keretében. (3) Az iskolapszichológus a nevelõtestületi értekezleten ismerteti megállapításait, javaslatot tehet a tanuló személyiségfejlesztése érdekében indokolt pedagógiai módszerek alkalmazására, továbbá arra, hogy az iskola pedagógusai, vezetõi milyen módon mûködhetnek közre a fejlesztési feladatokban. (4) Az e bekezdésben foglaltakat a kollégiumok tekintetében is alkalmazni kell. A korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ felkészítés 25. § (1) A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továb biak ban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhetõ. A korai fejlesztés, gondozás szervezõje az ellátott gyermekrõl a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. (2) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb három-öt gyermekbõl álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. (3) A korai fejlesztés és gondozás keretében a fejlesztési feladatok végrehajtásához rendelkezésre álló minimális idõkeretként a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményében meghatározottak szerint a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek aa) nulla–hároméves kora között legalább heti két órát, ab) három–ötéves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek ba) nulla–hároméves kora között legalább heti négy órát, bb) három–ötéves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. Amennyiben a gyermek egyéni és csoportfoglalkozáson is részt vesz, a minimális heti foglalkoztatási óraszámot a csoportfoglalkozásokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. (4) Ha a korai fejlesztés és gondozás minimális idõkeretének igénybevétele nem oldható meg közoktatási intézményben, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a (3) bekezdésben meghatározott idõkeretet – a szülõ egyetértésével és a gondozásba történõ bevonásával – a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni. (5) A korai fejlesztés és gondozás feladatainak a meg valósításában a szülõ közremûködhet.
26. § (1) A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye alapján kidolgozott, egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végzõ vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévõ idõszakára kell elkészíteni. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függõen – az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztõ terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. (2) A korai fejlesztést és gondozást végzõ gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlõdését a korai fejlesztést és gondozást végzõ vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén – központilag kiadott nyomtatványon (a továb biak ban: értékelési lap) – értékeli. Az értékelési lapot négy példányban kell kiállítani: két példányát meg kell küldeni a szülõnek, egy példányát a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. (3) Ha a korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsõdében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továb biak ban a feladatellátásban közremûködõ intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevõ intézmény) valósul meg, és a gyermek intézményt változtat, vagy az otthoni ellátás helyett korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevõ intézményben helyezik el, a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményét, az elõzõ fejlesztési évre, valamint ha a változás fejlesztési év közben történik, az adott fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot a fogadó intézménynek meg kell küldeni. A fogadó intézménynek a szakértõi véleményt, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldõ intézmény, az otthoni ellátás megszûnése esetén a szakértõi és rehabilitációs bizottság küldi meg. (4) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében szervezik meg, a szakértõi és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberrõl utazó gyógypedagógus alkalmazásával, a gyermek lakóhelyéhez,
tartózkodási helyéhez legközelebb lévõ közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevõ intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történõ beutalással. (5) A szakértõi és rehabilitációs bizottság az egyéni fejlesztési tervet megvizsgálja, és szükség szerint az átdolgozását kezdeményezi. A szakértõi és rehabilitációs bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakvéleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos elõ írásait. 27. § (1) A 9–18. §-ban foglaltakat a korai fejlesztés és gondozás tekintetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek szakértõi véleményét újabb vizsgálat nélkül, a magasabb összegû családi pótlékra jogosító igazolás kiadására jogosult szakorvos által kiadott igazolás alapján is elkészítheti. (3) A szakértõi és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a januártól májusig terjedõ idõszakban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig a gyermeknek óvodai nevelésben vagy fejlesztõ felkészítésben kell-e részt vennie. A szakértõi és rehabilitációs bizottságnak évente legfeljebb egy alkalommal el kell végeznie a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben azt a szülõ vagy a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevõ intézmény kezdeményezi. (4) A szakértõi és rehabilitációs bizottság hivatalból folytatja le a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában helyezték el, továbbá, ha azt az egyéni fejlesztési terv és az értékelõ lap alapján indokoltnak tartja. A szakértõi és rehabilitációs bizottság – az (5) bekezdés szerint egyeztetett idõpontban – minden évben felkeresi a mûködési területén lévõ fogyatékosok ápoló, gondozó otthonát, és megvizsgálja az elõzõ vizsgálat ideje után felvett gyermekeket. (5) Az elõ ze tes egyeztetést a szakértõi és rehabilitációs bizottság a vizsgálat tervezett idõpontja elõtt legalább huszonkét munkanappal kezdeményezi. A kezdeményezésben meg kell keresni az ápoló, gondozó otthont annak érdekében, hogy az a gyermek vizsgálatához szükséges szülõi, vizsgálatot kezdeményezõ hozzájárulást beszerezze. Az e bekezdésben szabályozott eljárásra a 11. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 28. § Ha a gyermek a közoktatásról szóló tör vény 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztõ felkészítésben vesz részt, a korai
fejlesztés és gondozás megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket a következõ eltéréssel kell alkalmazni: a) egyéni foglalkozás esetén legalább heti négy órát, csoportfoglalkozás esetén legalább heti hat órát kell biztosítani a gyermek fejlesztõ felkészítésére, b) ha a tanuló a közoktatásról szóló tör vény 30/A. § (3) bekezdése szerint egyéni fejlesztõ felkészítés keretében teljesíti tankötelezettségét, a szakértõi és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztõ felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlõdését. Ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakértõi véleményében a tankötelezettség egyéni fejlesztõ felkészítés keretében történõ teljesítésére tesz javaslatot, a fejlesztõ felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz óra. A logopédiai ellátás 29. § (1) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevõ, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szûrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését. (2) Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szûrés eredményei alapján ez szükséges. (3) A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülõ nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét, b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását: ba) a vizsgálat kérésének indoklását, bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a konkrét vizsgálati értékeket és a logopédiai diagnózis meghatározását, bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre, bd) a vizsgálat eredményétõl függõen a gyermek, tanuló további – pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi – vizsgálatának kezdeményezését, be) a szülõ tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményérõl, a gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezésérõl. (4) A logopédiai ellátásban részt vevõ gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetni. A legalább heti három alkalommal logopédiai ellátásban részt vevõ gyermekek, tanulók fejlõdését egyéni fejlesztési lapon kell figyelemmel kísérni.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a logopédiai vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározottól eltérõ idõpontban került sor. 30. § (1) A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekbõl, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhetõ meg. (2) A logopédiai munka eredményét a fejlesztõ tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelni kell. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 31. § (1) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás során figye lembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklõdését. (2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás elõsegíti a tanuló pályaválasztását, figye lembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetõségeket, ennek érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval. (3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata, illetve az érintett pedagógusok véleménye alapján alakítja ki. (4) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal, továbbképzésekkel segíti az iskolai pályaorientációs tevékenységet. A konduktív pedagógiai ellátás 32. § (1) A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztõ foglalkozás keretében nyújtható. (2) A fejlesztõ foglalkozás a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás. (3) A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak a meg valósításában a szülõ közremûködhet. (4) A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhetõ.
A JEGYZÕI ELJÁRÁS A sajátos nevelési igény megállapítása 33. § (1) A 33–35. §-ban foglaltakat a sajátos nevelési igény megállapításával kapcsolatos eljárásban minden esetben, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggõ eljárásban pedig akkor kell alkalmazni, ha azt a rendelet elõírja. (2) A jegyzõ közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértõi véleményben foglaltakkal összefüggésben, ha az eljárás megindítását
a) a szülõ kérte, ha nem ért egyet a szakértõi véleményben foglaltakkal, illetve a szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárásával, b) a családvédelmi intézmény, a nevelési tanácsadó kezdeményezte, ha a szülõ a szakértõi vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, c) a szakértõi és rehabilitációs bizottság kezdeményezte, ha a szülõ a gyermekével a szakértõi vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértõi vizsgálatban nem mûködik közre, illetve a szakértõi véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet, d) a szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ kezdeményezte, ha a szakértõi és rehabilitációs bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait, e) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetõje kezdeményezte, ha a gyermeket szakértõi vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be. (3) Az eljárásra az a jegyzõ ille té kes, akinek a mûködési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. (4) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a jegyzõ ille té kességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg. (5) A jegyzõ az eljárása megindításáról értesíti a szakértõi és rehabilitációs bizottságot. A jegyzõ határozata egy példányát megküldi a szülõnek, az érintett nevelési-oktatási intézménynek, a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. 34. § (1) A szakértõi vizsgálaton való részvételre kötelezõ határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell: a) a szakértõi és rehabilitációs bizottság megkeresését szakértõi vizsgálat elvégzésére, b) a felhívást, hogy a szülõ gyermekével a szakértõi és rehabilitációs bizottság által megadott idõpontban és helyen szakértõi vizsgálat céljából jelenjen meg és a szakértõi vizsgálatban mûködjön közre, c) a szülõ tájékoztatását arról, hogy a szakértõi vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat. (2) Az óvodai foglalkozáson való kötelezõ részvételt elrendelõ határozatnak, valamint a tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítését elrendelõ határozat rendelkezõ részének tartalmaznia kell: a) óvodába, illetve iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét, b) az óvoda megkeresését a gyermek felvétele céljából, c) az iskola, a kollégium megkeresését a gyermek, tanuló felvétele céljából, d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét, e) a tankötelezettség teljesítési módjának a meghatározását, f) az iskolai felkészítõ foglalkozások javasolt heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében javasolt
szolgáltatásokat, ha a gyermek a tankötelezettségét kizárólag magántanulónként teljesítheti, g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlõdését a szakértõi és rehabilitációs bizottság hivatalból megvizsgálja. (3) Ha a határozatban fejlesztõ felkészítés biztosítását kell elrendelni, a nevelésioktatási intézmény helyett a gyermeket fogadó, fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ közoktatási intézményt, továbbá a fejlesztõ felkészítés helyét, formáját, a foglalkozások idejét, a szakszolgálat által javasolt szolgáltatásokat kell feltüntetni. (4) A jegyzõi eljárásban szakértõként a 9. § (1) bekezdésében felsorolt ügyekben az ille té kes országos szakértõi és rehabilitációs bizottság, a 9. § (2) bekezdésében felsorolt ügyekben a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság jár el. A jegyzõ szakértõként igénybe veheti a közoktatásról szóló tör vény 101. §-a szerinti szakértõkbõl létrehozott bizottságot vagy a Szakmai Szolgáltató Intézményt is. (5) A jegyzõ határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban szakértõként az Oktatási Hivatal jár el. Az Oktatási Hivatal a szakértõi véleményének elkészítéséhez igénybe veheti a közoktatásról szóló tör vény 101. §-a szerinti szakértõt vagy a Szakmai Szolgáltató Intézményt. A nevelési tanácsadással kapcsolatos eljárás 35. § (1) A nevelési tanácsadással kapcsolatos jegyzõi eljárásban szakértõként az ille té kes nevelési tanácsadó jár el. (2) A nevelési tanácsadással kapcsolatos jegyzõi eljárásban a 33. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában, (3)–(5) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában és (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
VEGYES RENDELKEZÉSEK 36. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság adhat szakértõi véleményt a) a bölcsõdei ellátásban hatéves korig való részvételhez sajátos nevelési igényû gyermekre vonatkozóan, b) az értelmi fogyatékosok otthonába történõ felvételhez, c) a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált és a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdõ gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehetõ fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához, d) magasabb összegû családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén. Ebben az esetben a szakértõi és rehabilitációs bizottság orvosa ad ki igazolást. (2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott intézménybe történõ felvétellel
kapcsolatos javaslatát a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztõ felkészítéssel összefüggésben készített szakértõi véleményébe építi be. (3) A jegyzõ, a fõjegyzõ minden év január 31-ig megküldi az ille té kes szakértõi és rehabilitációs bizottságnak a közoktatásról szóló tör vény 91. § (4) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatót, amelyben jelzi az intézmények felvételi körzetét is. (4) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon a pedagógusszakvizsgával egyenértékû szakképzettséget és tudományos fokozatot is érteni kell. (5) Ha a felnõttoktatásban részt vevõ tanuló – a közoktatásról szóló tör vény 78. § (7) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján – nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérõ, felnõttoktatásban részt vevõ tanuló viseli.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) 2011. augusztus 1-jén lép hatályba a 2. § (7) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 10. § (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés b) pontja, (7) bekezdése, a 11. § (3)–(4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 17. § (7) bekezdése, a 18. § (4) bekezdése, a 33. § (2) bekezdés d) pontja és az 1. számú melléklet. (3) E rendelet 24. §-a és 27. §-ának (2) bekezdése e rendelet kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba. 38. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a nevelési-oktatási intézményekrõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továb biak ban: R.) 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A fejlesztõ iskolai feladatok ellátása tekintetében e rendelet hatálya kiterjed a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonára, a fogyatékosok rehabilitációs intézményére, a fogyatékosok nappali intézményére, a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központra, a konduktív pedagógiai intézményre.” (2) Az R. a következõ 33/A–33/C. §-sal, valamint az azokat megelõzõ címmel és alcímekkel egészül ki:
„A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN RÉSZT VEVÕ NEVELÉSIOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK A fejlesztési feladatok dokumentálása 33/A. §
A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési-igényû gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közremûködõ pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ tanulók iskolai oktatása 33/B. § (1) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével (a továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége) küzdõ tanuló részére nyújtott iskolai fejlesztõ foglalkoztatásokat az iskola központilag kiadott egyéni fejlõdési lapon tartja nyilván. (2) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ tanuló részére a fejlesztõ foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idõkeretet a közoktatásról szóló tör vény 52. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott mérték figye lembe véte lével kell meghatározni, az ott meghatározott számítási eljárás alkalmazásával. (3) A megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ tanulók, és a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ tanulók részére közösen, egy csoportban is megszervezhetõ az iskolai fejlesztõ foglalkoztatás, illetve az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás, amennyiben a fejlesztõ terápia, valamint az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése megegyezik. A fejlesztõ iskolai oktatás 33/C. § (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztõ iskolai oktatásban a) az a gyermek kezdheti meg, aki május 31. napjáig, b) a szülõ kérelmére az a gyermek kezdheti meg, aki december 31. napjáig a hatodik életévét betölti. (2) A fejlesztõ iskolai oktatásban a tanulóknak a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján történõ csoportokba sorolásáról – a nevelõtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetõje dönt. A csoportok maximális létszáma hat fõ. (3) A fejlesztõ iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, felépítésében az elért fejlõdési szakaszokat követõ egységes folyamat. (4) A fejlesztõ iskolai oktatás a fejlesztõ iskolai rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. (5) A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló
fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. (6) A tanuló fejlõdését a nevelõtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, továbbá a következõ tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. (7) A fejlesztõ iskolai oktatásra a 9–10. §-ban és a 21–27. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók.” 39. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továb biak ban: MKM rendelet) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hatályát veszti. (2) Az MKM rendelet 2. § (6) bekezdése és az 1. számú melléklete 2011. augusztus 1-jén veszti hatályát. (3) Az MKM rendelet 1. § (3) bekezdése alapján e rendelet hatálybalépése elõtt a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatának keretében megszervezett gyógytestnevelés, logopédiai ellátás és konduktív pedagógiai szakszolgálatok továbbmûködtethetõk a következõ feltételek egyidejû teljesülése esetén: a) a logopédiai szolgáltatás és a konduktív pedagógiai ellátás szakszolgálat a községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, külön szervezeti egység létrehozása nélkül mûködtethetõ, abban az esetben, ha az önkormányzat a megyei fejlesztési terv alapján látja el a feladatot, és annak ellátásához legfeljebb kettõ létszám szükséges, b) a pedagógiai szakszolgálat ellátása során vezetni kell mindazokat a nyilvántartásokat, amelyeket e rendelet elõír, c) a pedagógiai szakszolgálat ellátása során keletkezett iratokat a nevelési-oktatási intézmény többi irataitól elkülönítetten kell kezelni. (4) Ha e rendelet hatálybalépésekor a nevelési tanácsadó vezetését orvosi végzettséggel és szakképzettséggel látják el, a vezetõi megbízás annak lejártáig fenntartható.
1. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez
A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszáma A kötelezõen foglalkoztatottak létszáma csillaggal jelölt
VEZETÕK
1. Igazgató* minden önálló intézményben* 1 2. Igazgatóhelyettes minden önálló intézményben* 1 tagintézményegység-vezetõ (minden tagintézményben)* 1 tagintézményegységvezetõ-helyettes (minden tagintézményben) 1 3. Gazdasági vezetõ minden önálló intézményben* 1 gazdaságilag nem önálló intézményben 0,5
PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELÕ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTÕ MÁS ALKALMAZOTTAK Szakértõi és rehabilitációs bizottság
I. Pedagógusok 1. Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta)* 3 A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságoknál a három fõbõl egy fõ logopédusi szakképesítéssel 2. Pszichológus* 2 3. Pedagógus* 1 Ha az egy héten elvégzett vizsgálatok száma egy hónap átlagában a huszonötöt meghaladja, minden megkezdett húsz vizsgálat után további* 1-1 II. Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak Szakorvos* Az országos szakértõi és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértõi és rehabilitációs bizottságoknál a fogyatékosság típusának megfelelõ szakorvosi képesítéssel, a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságoknál gyermekgyógyászat szakorvos, gyermekneurológia szakorvos vagy gyermek- és ifjúságpszichiátria szakorvosi képesítéssel 1
Gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központ
I. Pedagógusok 1. Gyógypedagógus* 1 2. Pszichológus* 1 3. Konduktor, terapeuta* 1 Az 1–3. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek száma a húsz fõt meghaladja, minden megkezdett további húsz ellátott után, további* 1-1 II. Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak Szakorvos 1 Gyógytornász 1
Nevelési tanácsadó I. Pedagógusok 1. Pszichológus* 2
2. Gyógypedagógus* 2 3. Pedagógus* (fejlesztõ pedagógus) 1 Az 1–2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a húszat meghaladja, minden megkezdett harminc gyermek, tanuló után további 1-1 II. Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak 1. Gyermekszakorvos, gyermekneurológiai szakorvos vagy gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvos* 1 2. Családsegítõ 1
Logopédiai intézet
I. Pedagógusok 1. Logopédus – az intenzív logopédiai ellátásban részesülõk arányától függõen – tizenöt-harminc gyermekre, tanulóra* 1 Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további* 1 II. Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak Szakorvos 0.5
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó
I. Pedagógusok 1. Pedagógus* 1 2. Pszichológus* 1 3. Gyógypedagógus* 1 Az 1–3. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további* 1-1 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 4. szám 6023
Konduktív pedagógiai intézet
I. Pedagógusok 1. Konduktor öt-tíz fogyatékos gyermekre, tanulóra* 1 Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a tízet meghaladja, minden megkezdett tíz gyermek, tanuló után további* 1 II. Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak 1. Szakorvos* 1 2. Gyermekápoló 1 3. Gyermekfelügyelõ* 1
Fejlesztõ iskolai oktatás
Fejlesztõ iskolai csoportonként: I. Pedagógusok* Gyógypedagógus vagy konduktor* 1,5 II. Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak 1. Szakorvos – heti két órában* 2. Gyógypedagógiai asszisztens fejlesztõ iskolai csoportonként* 0,5
3. Gyermekápoló fejlesztõ iskolai csoportonként* 0,5 4. Gondozó fejlesztõ iskolai csoportonként* 0,5
MÁS ALKALMAZOTTAK 1. Ügyviteli alkalmazott* Szakértõi és rehabilitációs bizottságnál, nevelési tanácsadónál 2 A pedagógiai szakszolgálat egyéb intézményeinél 1 2. Kisegítõ * Önálló intézményben és nem önálló intézményben 1
Az egységes pedagógiai szakszolgálat
A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát úgy kell biztosítani, hogy az – az egységes pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott feladatok tekintetében –, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálatnál meghatározott együttes pedagóguslétszám 75%-ánál nem lehet kevesebb. A foglalkoztatottak között valamennyi – az ellátott szakszolgálati feladatnál a feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálatnál kötelezõen foglalkoztatottként meghatározott – felsõfokú iskolai végzettségû és szakképzettségû szakembernek meg kell jelennie.
A LÉTSZÁMNORMÁTÓL VALÓ ELTÉRÉS Az intézményben a megoldandó feladatoktól függõen, más munkakörben is lehet alkalmazottat foglalkoztatni.
2. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez
Az iratkezelés szabályai 1. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári õrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétõl kell számítani. A határidõ nélküli õrzési idõvel megjelölt irattári tételeket a pedagógiai szakszolgálat intézménye jogutód nélküli megszûnése esetén, meg kell küldeni az ille té kes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhetõ tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az ille té kes levéltár nem járult hozzá – ha a levéltár másképpen nem rendelkezett –, ötven év után át kell adni az ille té kes levéltárnak. 2. Az irattárban õrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az õrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a pedagógiai szakszolgálat intézményi vezetõje rendeli el és ellenõrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal elõbb be kell jelenteni az ille té kes levéltárnak. 3. A selejtezésre szánt iratokról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzõkönyv kettõ példányát meg kell küldeni
az ille té kes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltár – a visszaküldött selejtezési jegyzõkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. Irattári terv Irattári tételszám Ügykör megnevezése Õrzési idõ (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidõ nélküli 2. Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés nem selejtezhetõ 3. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzõkönyvek nem selejtezhetõ 4. Személyzeti, bér- és munkaügy 50 5. Munkavédelem, tûzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzõkönyvek 10 6. Fenntartói irányítás 10 7. Szakmai ellenõrzés 10 8. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 9. Belsõ szabályzatok 10 10. Polgári védelem 10 11. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 12. Panaszügyek 5 13. Szolgáltatások igénybevételével összefüggõ nyilvántartások, bevételek 3 A pedagógiai szakszolgálatokkal összefüggõ ügyek 14. Szakértõi vélemény, szakvélemény 25 15. Értékelési lap 10 16. Szakértõi vélemény, szakvélemény elkészíttetésével összefüggõ ügyek 5 17. Továbbtanulási, pályaválasztási ügyek 5 18. Egyéni fejlesztési terv, munkaterv 5 19. Naplók 5 20. Nyilvántartási lapok, jegyzõkönyvek 5
3. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez
JEGYZÉK a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelezõ (minimális) eszközeirõl és felszereléseirõl I. HELYISÉGEK II. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés vezetõi iroda intézményenként (székhelyen) 1 önálló intézmény esetén; a helyettesi, gazdasági vezetõi, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetõvé teszi vezetõhelyettesi iroda intézményenként (székhelyen és
telephelyen) 1 tagintézmény esetén; a gazdasági vezetõi, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetõvé teszi gazdasági vezetõi iroda intézményenként 1 önálló gazdálkodás esetén; a vezetõi, vezetõhelyettesi, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetõvé teszi alkalmazotti iroda intézményenként (székhelyen, telephelyen) 1 ha a pedagógus és a nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazotti létszám a hét fõt meghaladja; vezetõi, vezetõhelyettesi, gazdasági vezetõi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetõvé teszi Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés vizsgáló, tanácsadó szoba intézményenként (székhelyen és telephelyen), figye lembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejûleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban valamennyi pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben fejlesztõ szoba intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, nevelési tanácsadóban, konduktív pedagógiai intézetben a gyermekek, tanulók csoportos fejlesztõ foglalkoztatásának megtartásához tornaterem intézményenként 1 gyógytestnevelést ellátó intézményben tornaszoba intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézményben, nevelési tanácsadóban orvosi szoba (vizsgáló) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, szakértõi és rehabilitációs bizottságban, nevelési tanácsadóban, logopédiai intézetben, konduktív pedagógiai intézetben várószoba intézményenként (székhelyen és
telephelyen) 1 elõtérben is kialakítható zuhanyozó (hideg, meleg vízzel) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 WC, mosdó (személyzeti) (hideg, meleg vízzel) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 WC, mosdó (gyermek) (hideg, meleg vízzel) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 raktár (eszköztár, irattár) intézményenként 1 III.HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI a) Vezetõi iroda Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés íróasztal 1 szék 1 tárgyalóasztal 1 szék 2 iratszekrény 1 könyvszekrény 1 telefon 1 b) Vezetõhelyettesi, gazdasági vezetõi iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetõk el) Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés asztal felnõtt létszám figyelembevételével szék felnõtt létszám figyelembevételével iratszekrény szükség szerint lemezszekrény 1 fénymásoló 1 számítógépasztal és szék 1-1
Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés számítógép (billentyûzet, monitor, géptest, nyomtató, egér) 1 telefon, fax 1-1 közös vonallal is mûködtethetõ c) Alkalmazotti szoba Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés fiókos asztal pedagógus-munkakörben, nevelõ és oktató munkát segítõ munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint szék pedagógus-munkakörben, nevelõ és oktató munkát segítõ munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint könyvszekrény 2 legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak könyvtári dokumentum 500 pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyûjtemény, mesekönyvek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók részére d) Vizsgáló, tanácsadó szoba Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés asztal 1 szék 4 gyermekasztal 1 gyermekszék 4 tábla 1 szekrény 1 játék- és könyvespolc 1 fogas 1 tükör 1 pelenkázó 2 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhetõ etetõszék 2 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhetõ
babaülés 2 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhetõ e) Fejlesztõ szoba Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés asztal 1 szék 4 gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével gyermekszék (ülõpárna) gyermeklétszám figyelembevételével Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés szõnyeg legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben tábla 1 polcok 2 f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre vonatkozó rendelkezések szerint) g) Tornaszoba Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés bordásfal 2–4 egyensúly- és mozgásfejlesztõ terápiás eszközök (Ayres, WESCO) gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével falétra 3 fa mászóka 2 mûbõrrel borított falap 2 tornaszõnyeg 2 h) Orvosi szoba, vizsgáló [berendezése és felszerelése során figye lembe kell venni a 26/1997. (IX. 3.) NM r. elõ írásait is] Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
magasságmérõ 1 mérleg 1
IV. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az ellátott feladattól függõen, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák, mesetesztek vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az ellátott feladattól függõen, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben fejlõdés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az ellátott feladattól függõen, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az ellátott feladattól függõen, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben speciális tornaeszközök gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben,
nevelési tanácsadóban játékterápiához szükséges alapjátékok gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, nevelési tanácsadóban egyszerûbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközök gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központban, nevelési tanácsadóban Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés konduktív pedagógiai neveléshez megfelelõ speciális bútorok gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével V. A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK TOVÁBBI ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés magnetofon 1 video (lejátszó) televízióval vagy monitorral 1 kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, gumi- vagy mûanyaglabdák) tanulói létszám figyelembevételével 1, 2, 3, 4 kg-os tömött labdák 2-2 1, 2 kg-os kézisúlyzók 2-2 filcszõnyeg 2 lengõkötél 1 húzókötél 1 ugrószekrény 1 nyújtó 1 szobakerékpár 1 VI. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés mentõláda intézményenként 1 a közegészségügyi elõ írások szerint gyógyszerszekrény intézményenként 1 munkaruha a Munka Törvénykönyve, valamint
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény kollektív szerzõdése szerint védõruha a munkavédelemrõl szóló 1993. évi CXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény munkavédelmi szabályzata szerint tûzoltó készülék az érvényes tûzvédelmi szabályok szerint 1. Ha az építésügyi jogszabályokban elõírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figye lembe venni. 2. A helyiségek rendeltetésszerû használatát biztosító – a mellékletben nem szabályozott – bútorokról, berendezési eszközökrõl, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban elõírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi elõ írásokat, a tûzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figye lembe kell venni. 3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez. 4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figye lembe véte lével kell beszerezni, az adott eszközbõl, felszerelésbõl annyi szükséges, hogy minden egyidejûleg jelen lévõ gyermek, tanuló, munkát végzõ felnõtt igényét egyidejûleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközbõl, felszerelésbõl a tényleges, érdekelt létszámnak meg fele lõen kell az elõírt mennyiséget beszerezni. 5. Ha vitás, hogy az elõírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértõi Névjegyzékben szereplõ szakértõ véleményét kell beszerezni. 6. Ha az intézmény többcélú közoktatási intézményben mûködik, a felnõttek részére kialakított helyiségek, a felnõttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához igénybe vehetõk. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztõ foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben történhet. 7. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az intézményenként megjelölést alkalmazza, azon a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményt kell érteni, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy tagintézményként mûködik, ille tõ leg, hogy rendelkezik-e telephellyel, vagy hogy hány épületben mûködik. Amennyiben a melléklet
a „székhelyen és telephelyen” megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület van.
4. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztõ felkészítés/fejlesztõ iskolai oktatás megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához benyújtandó kérelem adattartalma, mellékletei I. A kérelem adattartalma A(z) ........................................................................................... Önkormányzat fõjegyzõje részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 82. §-a alapján. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 1. A mûködési engedély iránti kérelem tárgya 2. Alapító adatai (hivatalos név, mûködési forma, székhely, értesítési cím, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, amennyiben a nyilvántartásba vétel már megtörtént) 3. Fenntartó adatai (név, mûködési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím) 4. Az intézmény adatai (hivatalos név, cím, intézménytípus, alapfeladatai) 5. Intézmény székhelyére és minden telephelyére külön – az épület tulajdonosa – a épület feletti rendelkezési jog idõtartama (-tól, -ig) – a tevékenység megkezdésének tervezett dátuma – a korai fejlesztésben és gondozásban, fejlesztõ felkészítésben, fejlesztõ iskolai oktatásban részesülõk tervezett létszáma. 6. Az intézmény feladatával, mûködésével kapcsolatos egyéb tudni valók, sajátosságok, bejelentések. (Itt kell feltüntetni azokat a sajátos tudni valókat, amelyek feltüntetésére az elõzõ pontok nem nyújtottak lehetõséget.) 7. Nyilatkozat – az intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan – a mûködés megkezdéséhez szükséges, jogszabály által meghatározott tárgyi feltételek meglétérõl. 8. Nyilatkozat – az intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan – a mûködés megkezdéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek meglétérõl. 9. Nyilatkozat az intézmény mûködésének megkezdéséhez szükséges pénzügyi feltételek meglétérõl, a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosításáról. 10. Az intézmény feladatával, mûködésével kapcsolatos bejelentések. II. A mellékletek A kérelemhez csatolni kell eredetiben vagy másolatban (Másolat esetén az eljárás során a jegyzõ, fõjegyzõ kérheti az eredeti dokumentum bemutatását.): 1. az intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatot,
2. fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat), 3. annak igazolását, hogy a helyiségek az intézmény feladatainak ellátására alkalmasak (használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány), 4. a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket valamint, a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a mûködés megkezdéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, 5. a személyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a mûködés megkezdéséhez, a nevelõ és oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak, 6. a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához csatolni kell a) részletes kimutatást arról, hogy a tevékenységet milyen forrásokból finanszírozzák (a források között kell feltüntetni a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat: normatív állami támogatás és hozzájárulást; közoktatási megállapodásból alapján járó kiegészítõ támogatást; egyházi kiegészítõ támogatást; alapítványi támogatást; bankhitelt; minden egyéb bevételt; bármilyen, a mûködéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közremûködést), továbbá b) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a mûködéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit), valamint c) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja. Ha a kérelmezõ a melléklet 1–3. pontja szerinti adattartalmat nem igazolja, a kérelem elbírálásához a nyilvántartásba vételi engedélyrõl szóló határozat, a tulajdoni lap, a használatbavételi engedély, a hatósági bizonyítvány vonatkozásában a nyilvántartást vezetõ szervet kell megkeresni a jogosultságra vonatkozó adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt.
5. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez A szakértõi vizsgálat eljárásrendje A szakértõi vizsgálat típusai
Alapvizsgálat: a gyermek, tanuló teljes körû (pedagógiai/gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) vizsgálata. Kiegészítõ vizsgálat: az alapvizsgálat során felmerült, a megalapozott diagnózis megállapításához szükséges – de a gyermek terhelhetõsége, a szükséges vizsgálati eszköz, szakember, vagy kompetencia hiánya miatt – annak keretében el nem végzett, a bizottság keretein belül el nem végezhetõ orvosi, pszichológiai stb. vizsgálat. Felülvizsgálat: hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülõi kérelem alapján végzett, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a fejlesztés eredményességének mérését célzó vizsgálat. A szakértõi vizsgálat elõkészítése A szakértõi és rehabilitációs bizottság ille té kességének megállapítása vagy kizárása. Amennyiben a bizottság nem ille té kes a gyermek, tanuló vizsgálatának elvégzésében, a gyermek, a tanuló szülõjét errõl – a kérelem, és annak mellékletei visszaküldésével – írásban tájékoztatja. A vizsgálatvezetõ és a vizsgálatot végzõ szakemberek kijelölése A vizsgálat helyének és idõpontjának meghatározása, errõl – a szülõ, – amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott határozat kötelezte a szülõt, az ille té kes önkormányzat jegyzõjének, – amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetû vagy a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vett gyermek, tanuló vizsgálatához az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlõségi szakértõ kirendelésére kerül sor, az Oktatási Hivatal értesítése. Amennyiben a szülõ nem jelenik meg gyermekével a szakértõi vizsgálat megjelölt idõpontjában, úgy második vizsgálati idõpont meghatározása, az idõpontról a szülõ, értesítése. Amennyiben a második vizsgálati idõpontban sem jelenik meg a szülõ gyermekével, – a gyermek, tanuló érdekében – a bizottságvezetõ közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerint ille té kes önkormányzat jegyzõjénél. A szakértõi vizsgálat menete A szakértõi vizsgálatot a vizsgálatvezetõ a szakember csoporttal – a továb biak ban: szakmai csoport – (gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus, orvos) végzi az e rendelet 6. számú melléklete szerinti szakmai, értékelési, követelmények alapján, melyrõl vizsgálati dokumentáció készül. A vizsgálatvezetõ feladata és felelõssége a szakmai csoport irányítása, a szakmai követelmények megfelelõ használata, a csoportmegbeszélés vezetése és a vizsgálatot köve tõen a vizsgálati véleményrõl a szülõ tájékoztatása. A vizsgálati dokumentáció – az elkészített jegyzõkönyvek – alapján a vizsgálatvezetõ a szakmai csoporttal elemzi,
összeveti, megbeszéli a tapasztalatokat. A vizsgálatvezetõ a vizsgálat eredményét a Vizsgálati véleményben rögzíti. A vizsgálati véleményt a vizsgálatvezetõ ismerteti a szülõvel. A folyamatos figyelemmel kísérésre irányuló javaslat, a folyamatos figyelemmel kísérés eljárásrendje Amennyiben az enyhe értelmi fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló elsõ vizsgálat során az orvosi adatok, szakvélemény nem támasztják alá a fogyatékosság tényét (nem állapítható meg az ok), vagy ha a komplex vizsgálat (pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi) alapján egyértelmûen nem támasztható alá az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisa (határeset, retardáció), akkor a vizsgálatvezetõ kezdeményezi a folyamatos figyelemmel kísérést. Szükségességérõl a vizsgáló csoport véleményének figye lembe véte lével a bizottságvezetõ dönt. A folyamatos figyelemmel kísérés tényérõl a vizsgálatvezetõ (az idõtartam, a vizsgálatvezetõ gyógypedagógus megjelölésével, elérhetõsége megadásával, a megfigyelés módszerének ismertetésével) a szülõt tájékoztatja, a szülõt és az érintett intézményt írásban értesíti, az utóbbival elvégzi a szükséges egyeztetést. A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése a gyermeket nevelõ, a tanulót nevelõ, oktató intézményben történik elõ ze tesen egyeztetett idõpontban, az e rendeletben meghatározott módon és alkalommal. A vizsgálatvezetõ tájékoztatja az intézmény vezetõjét, majd az érintett pedagógusokat a jogi- és szakmai szabályokról, a pedagógiai teendõkrõl. Elsõ alkalommal a bizottságvezetõ által megbízott munkatárs megfigyeli a gyermeket, a tanulót az óvodai, iskolai, környezetben, egyezteti a megfigyelést segítõ, a pedagógus feladatait rögzítõ megfigyelési szempontsort, elkészíti az elsõ megfigyelés tapasztalatait rögzítõ feljegyzést. A megfigyelési szempontsor meghatározza a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendõket, valamint a megfigyelésben közremûködõ pedagógus feladatait. A megbízott munkatárs a második látogatás során megfigyeli a gyermeket, a tanulót az óvodai, iskolai környezetben, és konzultál a megfigyelésben közremûködõ pedagógussal. Áttekinti a köztes idõben készült értékelést. A megfigyelési szakaszt köve tõen a pedagógus részletes értékelést készít. Ezt és a megbízott munkatárs tapasztalatait a csoport elemzi. A vizsgálatvezetõ átadja az értékelést a bizottságvezetõnek, és kezdeményezi a gyermek, a tanuló vizsgálatra való behívását. A szakértõi vélemény elkészítése A szakértõi véleményt a gyermekrõl az e rendeletben meghatározott idõponton belül kell elkészíteni.
– A szakértõi véleményt a vizsgálatvezetõ – a munkatársak által elkészített részvizsgálatok (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) eredményeinek felhasználásával – készíti el, melyet a bizottságvezetõ a szakmai és jogi megfelelõségek és a nyilvántartó mappa tartalma alapján ellenõriz. Az ellenõrzés szempontjai: a közoktatás jogi szabályozóinak, az adatvédelmi szabályoknak, a belsõ szabályozóknak, a szakmai szabályoknak való megfelelés, a szakértõi vélemény információértéke. Az ellenõrzött, jóváhagyott szakértõi vélemény – a megfelelõ szakmai és iratkezelési dokumentálás után – a rendeletben meghatározottak szerint kerül elküldésre. A vizsgálati vélemény ismertetése A véleményt a vizsgálatvezetõ ismerteti a szülõvel. Egyértelmû – a szülõ számára érthetõ – tájékoztatást ad a vizsgálat eredményeirõl, a gyermek további intézményes nevelésére, az intézményválasztásra, a különleges gondoskodás keretében történõ további ellátására vonatkozó javaslatokról, lehetõségeirõl; alátámasztva mindezt a vizsgálat dokumentációjával, és tájékoztatást adva a vonatkozó jogszabályokról, kiemelten a szülõ jogairól és kötelezettségeirõl, és a bizottság számára a szakvélemény elkészítését követõ kötelezettségekrõl. (A szakvélemény továbbítása annak elfogadása, illetve el nem fogadása esetén, a felülvizsgálat kezdeményezésének lehetséges formái, a hivatalból elrendelt felülvizsgálatok célja, idõpontja stb.) Az ismertetés során a szülõ számára lehetõséget kell adni arra, hogy kérdezzen, hogy véleményét az elmondottakkal kapcsolatban megfogalmazza. Az elõ ze tes vizsgálati véleményben foglaltak megismerését köve tõen annak elfogadásáról vagy elutasításáról, az intézményes nevelésre vonatkozó javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról a szülõ nyilatkozik, nyilatkozatát aláírásával igazolja. Felülvizsgálati eljárás A szakértõi bizottság a sajátos nevelési igényû gyermekeket, tanulókat e rendeletben meghatározott idõközönként hivatalból felülvizsgálja. A hivatalból elrendelt felülvizsgálattal megbízott munkatárs a beérkezett felterjesztéseket rendszerezi, ellenõrzi, hogy minden érintett intézmény eleget tett-e – a nevelési, oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott felterjesztési kötelezettségének. A bizottságvezetõ kijelöli a vizsgálatvezetõt és a vizsgálatban résztvevõket, elkészíti a várható vizsgálatok ütemtervét, dönt arról, hogy a felterjesztõ intézményben, vagy a bizottság székhelyén történjék-e a vizsgálat, és írásban értesíti az intézményeket a vizsgálat helyérõl és idõpontjáról.
6. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.)OKM rendelethez A szakértõi vélemény elkészítésének szakmai követelményei 1. A vizsgálatok rendszerezése típusok, életkori ciklusok irányultsága és jellemzõi
szerint
A vizsgálatok típusai a) Az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat: célja az induló státusz meghatározása (alapvizsgálat, kiegészítõ vizsgálat) b) A fejlõdést nyomon követõ vizsgálat (felülvizsgálat): a változás irányának és mértékének regisztrálása a kiindulási állapot relációjában, visszacsatolás a korábbi állapot-meghatározáshoz A vizsgálatok elrendezése életciklusok szempontjából: Irányultság Jellemzõk1 Korai felismerés és gondozás a) Relevanciája sérülésspecifikus, jellemzõen 0–3 év között b) Az induló fejlesztés megalapozása, illetve a fejlõdés nyomon követése c) Hangsúlyeltolódás a szülõi szerep erõsítése, elõtérbe helyezése és a társszakmákkal való együttmûködése irányába d) A diagnosztikus besorolás globálisabb megítélést jelent, a véleményalkotás és prognosztizálás terén fokozott óvatosság szükséges Tanköteles kort megelõzõ óvodáskorú gyermekek a) Jellemzõen 3-6 éves kor között b) Szociokulturális hátrányok és a (rész)képesség-problémák szétválasztása, a terápia megalapozása a prevenció szemléletének jegyében c) Támpont a sérülésspecifikus terápia megtervezéséhez, az intézményes ellátás formájának és színterének kijelöléséhez, a szakemberek szerepének erõsödése d) Differenciáltabb besorolás a (rész)képesség-problémának megfelelõen, a befolyásolás érdekében, a fejlesztésdiagnosztikai szempont elõtérbe helyezésével Tanköteles korba lépés (beiskolázás) a) 6–8 éves kor között b) A beiskolázás és a terápia színterére és formájára vonatkozó javaslattétel c) Az iskolai beválás szempontjából lényeges képességek, készségek vizsgálata, az erõsségek és gyengeségek feltárása, differenciáldiagnosztikai döntéshozatal d) A beiskolázási életkori intervallum szigorítása mellett a javaslattételben nagyobb rugalmasság (pl. nyújtott elsõ osztály) Irányultság Jellemzõk1 A tankötelezettség teljesítésének szakasza a) 6–18 év b) A hosszú távú társadalmi beilleszkedés, beválás segítése, a reális pályaválasztás támogatása c) Az állapotváltozás nyomon követése, a beválást nehezítõ/segítõ jellemzõk azonosítása, segítõ stratégiák, megoldási javaslatok megfogalmazása az élethelyzet módosítására, a hátrányok enyhítésére
d) A folyamatdiagnosztikai szempont elõtérbe helyezése, illetve az újonnan jelentkezõ eseteknél az elõzmények lehetõség szerinti feltárása 1 Jelmagyarázat: a) Idõi intervallum b) Cél c) Tartalom d) Specifikum 2. A komplex szakértõi vizsgálatot végzõk ille té kességi köre 2.1. Gyógypedagógus A gyógypedagógus kompetenciája a fogyatékosság és a megismerõ funkciók vagy a viselkedésfejlõdésének tartós és súlyos rendellenessége (a továb biak ban: MFVFR) megállapítása során: Felveszi és értelmezi az anamnézist nevelési szempontból Vizsgálja a gyermek, tanuló/fiatal: – a teljesítményét annak tükrében, hogy a gyermeket/tanulót/ifjút milyen pedagógiai kedvezõ/kedvezõtlen hatások érték, – a társuló fogyatékosságainak meglétét, – a különleges gondozása szükségességét gyógypedagógiai vizsgálati eszközökkel (mozgás, rajz, beszéd, általános tájékozottság, szociális érettség stb.), – a kedvezõ fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, intézmény lehetõségét, majd kijelöli azt. Vizsgálja és megítéli: – a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetõségeit, a fejlesztési, nevelésioktatási, terápiás esélyeket, – a taníthatóság, a gyakorlékonyság mértékét, a segítségnyújtás típusát, és felhasználásának mértékét. Biztosítja a kapcsolattartást a különleges gondozást szervezõ, irányító, ellátó intézményekkel, szakemberekkel. Részt vesz a végsõ vélemény megalkotásában, a szakértõi vélemény megírásában, amelyet aláírással hitelesít. 2.2. Pszichológus A pszichológus kompetenciája a fogyatékosság és az MFVFR megállapítása során: – a vizsgálat során gyûjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése, – a pszichológiai próbamódszerek alkalmazása, – a próbamódszerek minõségi értékelése, – a teljesítményprofilok értelmezése, – a teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése, – a teszteredmények összehasonlítása: a különbözõségek és azonosságok értelmezése, – a végsõ vélemény megalkotásában, a szakértõi vélemény megírásában való révétel. A pszichológus a gyermek, tanuló, fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy optimális feltételek (kellõ motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények) mellett derítse ki a teljesítménybeli maximumot és minimumot, valamint azt, hogy
az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek, személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn. A pszichológus további ille té kességei: – javaslattétel pszichoterápiás kezelésre, családterápiára, – a pedagógus és a gyermeki interakciók optimális kialakításának kezdeményezése, segítése, – segítségnyújtás a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban lévõ pedagógusok számára az állapot pontos megértésében, a megfelelõ attitûd kialakításában, – támogatás a gyermek családi, iskolai szocializációs beilleszkedésének, partnerkapcsolatainak rendezésében. 2.3. Orvos Az orvos kompetenciája a fogyatékosság és az MFVFR megállapítása során a kóreredet megállapítása, a szomatikus és idegrendszeri állapot feltárása és jellemzése: – a gyógypedagógus-pszichológus által felvett anamnézis áttekintése és kiegészítése az orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlõdési feltételeire utaló) információkkal, – a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumok (pl. a gyermekkel kapcsolatos kórházi zárójelentések) tanulmányozása, – az „alap” (a gyermek általános egészségi státuszával kapcsolatos) vizsgálatok, illetve az „alap” neurológiai-pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatok elvégzése, – diagnózis felállítása, az orvosi státusz, vélemény leírása (a BNO, FNO, DSM-IV. figye lembevétele), – további vizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot javasol/kér, – orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol, – a közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendõkrõl tájékoztatást nyújt, – az orvosi összefüggések tekintetében konzultál a gyógypedagógusokkalpszichológusokkal a szakvélemény kialakításáról, – a szakértõi véleménybe megírja, illetve ellenõrzi az orvosi vizsgálatok tartalmát. A képzéshez kötött vizsgálati eszközök használatához elengedhetetlen a gyógypedagógus, pszichológus, orvos alapvégzettség mellett az eszköz használatára jogosító képzettség. 3. A komplex szakértõi vizsgálat részterületei A vizsgálat megtervezése és az eszközök kiválasztása során – támaszkodva az elõ ze tesen rendelkezésre álló anyagokra és adatokra – az alábbi szempontokat szükséges mérlegelni: – Az eset egyértelmûsége/bonyolultsága – A rendelkezésre álló idõ és eszközök – A gyermek, tanuló életkora, terhelhetõsége, teherbírása – Saját szakmai felkészültség, gyakorlat, diagnosztikus ismeretek 3.1. Az elõzmények feltárása
Panaszfeltárás Jelen állapot (kikérdezés, dokumentáció elemzés) Anamnézis/élettörténet (kikérdezés, dokumentáció elemzés) 3.2. A gyermek aktuális állapotának értékelése A pszichés funkciók és képességek vizsgálata – Az átfogó intellektuális képesség, – A kognitív funkciók – Az adaptív viselkedés (szociális érettség). A szerzett ismeretek körének vizsgálata – Az iskoláskor elõtti ismeretek, – Az iskolai készségek vizsgálata A személyiség megfigyelése, jellemzése Orvosi vizsgálat – Háziorvos számára jogszabályban elõírt életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok dokumentációjának kiértékelése – A rendelkezésre álló zárójelentések, orvosi vizsgálati eredmények elemzése – Általános orvosi, gyermekneurológiai, gyermek- és ifjúságpszichiátriai vizsgálatok lefolytatása 4. A komplex szakértõi vélemény kialakításának általános szempontjai A szakértõi vélemény komplex gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi vizsgálat során gyûjtött adatok alapján készíthetõ el. 4.1. A szakértõi vélemény kialakításának menete Az adatok értékelése, értelmezése, rendszerezése – az adatok bírálata, összevetése, rendezése, kiválogatása, – az adatok közötti lényegi, a véleményalkotást elõrevívõ összefüggések az adott fogyatékosságra/zavarra/ rendellenességre jellemzõ együttjárások keresése, – a vélemény szerkezeti felépítéséhez igazodó bizonyító tények/adatok kiemelése. A vélemény (diagnózis) kialakítása A komplex diagnózis (a komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi vélemény) a belsõ és külsõ hatások következtében létrejött fogyatékosság, zavar (azok jellegének, fokának, kimenetelének) megállapítása , vagy kizárása. A sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása A vélemény alapján a különleges gondozáshoz való jogosultság megállapítása. 4.2. A tenni valók megállapítása (javaslattétel) A javaslattétel tartalmazza: – Az intézményes ellátásra vonatkozó javaslatot: a korai fejlesztésre, fejlesztõ felkészítésre, fejlesztõ iskolai oktatásra óvodai nevelésre, iskolai nevelésre, oktatásra rendelkezésre álló intézmény nevesítését – Minden olyan intézményes fejlesztést kiegészítõ lehetõséget, amelynek igénybevétele szintén javasolt a gyermek számára az optimális fejlõdése szempontjából 5. Szakértõi vélemény tartalma Azonosító adatok: a vizsgált személy, szülõ, gondviselõ, intézmény. A vizsgálat elõzményei:
– Problémafelvetés, a vizsgálatkérõ, a szakértõi vélemény készítés indítékai, a probléma, panasz, a panasz gyakorisága, intenzitásának leírása, korábbi vélemények összefoglalása – A vizsgálat célja: kérés, igény elvárás megjelenítése – Anamnézis: születés körüli adatok, fejlõdést meghatározó tényezõk (családi és szociális, betegségek, korábbi orvosi vizsgálatok eredményei, pedagógiai-nevelési feltételek, korábbi pszichológiai értékelések, kezelések, terápiák, fejlesztések gyakorisága, intenzitása, helye, személyi feltételei) Vizsgálati tények: – Eljárások, módszerek megnevezése – A viselkedésre vonatkozó megállapítások (fizikai megjelenés, habitus, magatartás, figyelem-orientáció, érzelem, együttmûködés, feladathoz való viszony, motiváció, a viselkedés változása a megerõsítõ stratégiákra, stresszt kiváltó körülmények, a viselkedés jelentõs eltérései) – A komplex vizsgálati eredmények – általános intelligenciavizsgálatok, – kognitív funkciók (végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet), – a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság), – adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, játék, szabadidõ szervezése). Megállapítások: – Összegzõ komplex vélemény (az okok és következmények összefoglalása, a fogyatékosságokra, zavarokra vonatkozó megállapítások) – A sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos megállapítások (igényjogosultság megállapítása) – A különleges gondozásra való jogosultság megállapítása (az ellátás intézményes módja: külön/együtt, a rehabilitációs/fejlesztõ foglalkozásokhoz való jog, a csoport/osztálylétszámba történõ beszámítás) Javaslatok: – A rehabilitációs/fejlesztõ foglalkoztatások (rendszeresség – heti óraszám, forma – egyéni/csoportos, tartalom – komplex/speciális funkciókra irányuló, terápiás eljárások megnevezése, szakemberszükséglet) – Tanulásszervezési, módszertani, pedagógiai javaslatok – Pedagógiai értékelésre, minõsítésre vonatkozó javaslatok (mentesítések, egyéb többletkedvezmények, pedagógiai segítségnyújtás, idõ, eszköz, egyéni pedagógiai tervezés, nyomon követés) – A gyermek ellátásában, fejlesztésében részt vevõk együttmûködésére vonatkozó javaslatok
– Javaslatok a szülõk számára (a szakértõi vélemény szülõ számára érthetõ összegzése, a gyermek problémájának elfogadását segítõ tanácsok, az iskolával való együttmûködésre vonatkozó javaslatok, nevelési, a gyermek családi szerepeinek megerõsítése, a szülõ bevonása a gyermek fejlesztésébe, tájékoztatás a segítõ civil szervezetekkel való kapcsolatteremtés lehetõségeirõl, jelentõségérõl) – Részletes fejlesztési javaslatok Óvodai nevelésére, iskolai nevelésére-oktatására (csoport/osztályfok meghatározásával), korai fejlesztésére, gondozására, fejlesztõ felkészítésére javasolt intézmény megnevezése, a beíratás idõpontjának meghatározása. A hivatalból elrendelt kötelezõ felülvizsgálat idejének, helyének megjelölése, a felülvizsgálatot végzõ pedagógiai szakszolgálat megjelölése. A vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülõ véleménye (elfogadás, vagy elutasítás tényének rögzítése). Tájékoztatás a szülõ, gondviselõ számára a jogorvoslat lehetõségérõl. 6. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztikus tevékenység feladatai 6.1. Értelmi fogyatékosság (átfogó intellektuális képességzavar) megállapítása Diagnosztikus kritériumok: a) Az egyén aktuális globális intellektuális mûködésszintje standardizált eljárással mérve az adott populáció átlagától szignifikáns mértékben (–2 SD vagy több), negatív irányban eltér. A pszichometriai kritérium komplex vizsgálati keretbe helyezve, a globális IQ-érték mellett profilanalízissel kiegészítve használható. b) Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentõs sérülése A különbözõ funkcióterületek (önellátás, kommunikáció, önirányítás, közösségi források felhasználása stb.) szerepe és jelentõsége életciklusonként, illetve értelmi fogyatékosság mértékének meg fele lõen változik. c) A kognitív/intellektuális képességek megkésett fejlõdésére utaló anamnesztikus/élettörténeti adatok és az otthoni környezetben/intézményes nevelés keretében aktuálisan fennálló elmaradások d) A fenti jellemzõk iskolai elõmenetelre gyakorolt hatásai (általános tanulási problémák, nehézségek) e) Kóroki tényezõk tisztázása Kétéves kor alatt nem javasolt az értelmi fogyatékosság, mint diagnosztikus címke használata; a korai években helyesebb megkésett fejlõdésrõl/fejlõdésbeli késésrõl beszélni. A vizsgálat tartalma A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés Általános értelmi képességek Standardizált tesztek, skálák
Adaptív viselkedés, szociális érettség Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva Pedagógiai vizsgálatok (olvasás, írás, számolás) Megfigyelés Próbamódszerek Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés Vizsgálati minimum korai életkorban, az értelmi képességek alacsony szintjén, illetve halmozott fogyatékosság esetén Korai diagnosztikai kritériumok: – Család szerepe, szülõk fokozott bevonása a feltárás, fejlesztés folyamatába – Fejlõdésneurológiai szempontok az elsõdlegesek. Kiemelt feladat a gyógypedagógus, pszichológus együttmûködése a neurológussal – Fejlesztésorientált diagnosztika alkalmazása A pszichodiagnosztikában a korai életkorban (0–3 év) használt és elterjedt diagnosztikus eljárásokat felhasználásuk irányultsága szerint két csoportba oszthatjuk: – Az idegrendszer érési folyamatát vizsgáló szenzoros és szenzomotoros integrációs tesztek – A pszichomotoros fejlõdés érettségi szintjét (nagymozgás, finommozgás, szociabilitás, beszéd funkcióterületeit) mérõ eljárások, tesztbattériák, illetve fejlõdési skálák. Az óvodáskor elõtti idõszak vizsgálati tartalma A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények, szülõi, családi attitûdök Kikérdezés Nagymozgás Standardizált fejlõdési tesztek, skálák Megfigyelés Finommozgás A vizsgálat részterülete Módszer Szenzoros és szenzomotoros integráció Beszéd Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva Szociabilitás, adaptív viselkedés Az óvodáskor vizsgálati tartalma A vizsgálat részterülete Módszer Általános értelmi képességek Standardizált tesztek, skálák Szenzoros és szenzomotoros integráció Standardizált tesztek, skálák Vizuomotoros rendezési funkció Standardizált tesztek Emberalak-ábrázolás Standardizált tesztek Általános tájékozottság Kikérdezés, megfigyelés Beszédértésének, beszédprodukciójának Tesztek, kikérdezés, megfigyelés Mozgásjártasság Tesztek, kikérdezés, megfigyelés Általános viselkedés, magatartás Kikérdezés, megfigyelés Iskolai tanulást megalapozó készségek Megfigyelés, próbamódszerek
Vizsgálati szempontok halmozottan sérült gyermekeknél, illetve a vizsgálat kivitelezését jelentõsen nehezítõ mozgáskorlátozottság, kommunikációs akadályozottság esetén Diagnosztikus kritériumok: – A vizsgálati helyzetbe hozás (a vizsgálati személy szempontjából ijesztõ, szokatlan helyzetek, testhelyzetek elkerülése; személyes tárgyak használata; személyi segítõ bevonása) – Speciális eszközigény (lehetõleg az akadályozottság típusához, mértékéhez alkalmazkodva; saját megszokott segédeszközök, rehabilitációs eszközök, módszerek bevonásával) – Kommunikációs helyzet kialakítása (a gyermek megszokott kódrendszerére építve, feltárva, milyen típusú kommunikációra képes, használt augmentatív kommunikációs eszközeinek bevonásával) – Egyéb más társuló fogyatékosság feltárása (halmozott fogyatékosság esetén a fogyatékosságtípusok egymásra gyakorolt hatásának feltérképezése a környezeti adaptációs lehetõségek vonatkozásában) – Orvosi, egészségügyi dokumentáció nyomon követése (a lehetõ legkorábbi idõponttól) – Pedagógiai vélemények áttekintése (lehetõleg a gyermekkel foglalkozó minél több szakember véleményének kikérése az eddigi fejlõdésmenetrõl, az állapot prognózisáról, a nevelési fejlesztési módszertani tapasztalatokról) – Videodokumentáció (ami jövõbeni fontos cél lenne a valódi participáció modellezésére) A vizsgálat tartalma A tárgyalt populáció egészének pszichometriai eljárásokkal, IQ-tesztekkel történõ vizsgálata bizonytalan, illetve megoldatlan. A rendelkezésre álló eszközök többsége fejlõdésdiagnosztikai, folyamatdiagnosztikai jellegû, amelyek kivitelezése nem a rövid, keresztmetszeti képet mutató vizsgálati szituációban adekvát A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények, szülõi, családi attitûdök kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés, orvosi vizsgálat eredményei Adaptív viselkedés szociális és személyiségfejlõdés fejlõdési skálák megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva Mentális és pszichomotoros fejlettség fejlõdési skálák, kérdõívek, felmérõ lapok 6.3. Az autizmus spektrum zavar megállapítása A szakértõi vélemény kialakítása a szakértõi bizottságok által elvégezett vizsgálatok és az autizmus spektrum zavart diagnosztizáló egyéb központok által elvégzett vizsgálati eredmények felhasználása, beépítése alapján történik. A vizsgálatok céljai:
– diagnosztikus vizsgálat: autizmus spektrum zavarra utaló centrális tünetek vizsgálata, azonosítása, kimutatása – kognitív képességek és készségek, adaptív készségek, viselkedésproblémák szintjének felmérése A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények (általános anamnézis) A szülõ kikérdezése, dokumentumelemzés Adatgyûjtés, célirányos anamnézis A szülõ kikérdezése Az alap- és célzott szûrõvizsgálatok eredményeinek értékelése A pedagógiai jellemzés elemzése Vizuális információ a szociális viselkedésrõl Korai tünetek, illetve a Wing-i triász és a diagnosztikus algoritmusokba (BNO–10, DSM-IV) foglalt tünetek feltárása: a szülõ célirányos kikérdezése a gyermek fejlõdésérõl, különös tekintettel a 4–5 éves kor közötti életszakaszra, a gyermek szociális és kommunikációs készségeire, viselkedésére Szülõi kikérdezés Wing-i triász és a diagnosztikus algoritmusokba (BNO–10, DSM-IV) foglalt tünetek vizsgálata: a naiv tudatelmélet, illetve a végrehajtó funkciók zavarán alapuló sérült szociális és kommunikációs készségek, sajátos gondolkodási stílus és viselkedés vizsgálata, megfigyelése Fejlõdési skála Standardizált teszt Ennek hiányában: Tervezett tevékenykedtetés a viselkedés célirányos megfigyelésére Általános értelmi képességek Standardizált teszt A passzív szókincs vizsgálata és az expresszív beszéddel, grammatikai készséggel kapcsolatos vizsgálatok Vizsgálati eljárás A gyermeki fantázia vizsgálata: rajz, mesék iránti érdeklõdés Vizsgálati eljárás Megfigyelés Kikérdezés Részképességek vizsgálata Nagy- és finommozgások A vizuomotoros koordináció vizsgálata Figyelem Munkamemória Vizsgálati eljárás Próbamódszerek Észlelés vizsgálata: Auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris észlelés,
érzékenység, hárítások és preferálások feltárása Szülõ kikérdezése Próbamódszerek, kérdõívek, vizsgálati eljárások Pedagógiai vizsgálatok a tanulást megalapozó további készségek megismerésére: A kultúrtechnikák ismeretének, használatának a vizsgálata, beleértve a gyakorlati életben való alkalmazásra való képességet Aktivitásszabályozás, impulzivitás Kontrollfunkciók (kitartás, késleltetés; reakció akadályoztatásra) Utánzás Taníthatóság, reakció a testi irányításra, téri és idõi strukturálásra, vizuális támpont adására Próbák Szülõ kikérdezése Megfigyelés Tevékenységi kör, idõtöltés, a veszély felismerésére való képesség megismerése Szülõi kikérdezés Pedagógiai jellemzés elemzése Toalett, alvás- és étkezési szokások megismerése Szülõi kikérdezés Pedagógiai jellemzés elemzése A megismerõ funkciók és a viselkedés tartós és súlyos rendellenességének megállapítása A motoros koordináció fejlõdési zavara A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés Általános értelmi képességek Standardizált teszt A motoros jártasság és a szenzoros és szenzomotoros integráció vizsgálata A motoros részképességek, a testséma, a vizuomotoros koordináció vizsgálata Próbamódszerek Pedagógiai vizsgálatok, az iskolai képességek megalapozásához szükséges motoros képességek felmérése Megfigyelés Próbamódszerek Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés A figyelem és a cselekvésszervezés zavara A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények, szülõi, családi attitûdök, gyermek családon belüli viselkedése
kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés, orvosi vizsgálat eredményei Figyelem (koncentráció, megosztás, terjedelem, tartósság) tesztek Aktivitás, impulzivitás Kérdõívek, megfigyelés Iskolai/óvodai teljesítmények kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés Iskolai/óvodai beilleszkedés kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés A tanulási zavarok A diszlexia-diagnózis megállapításának alapját képzõ diagnosztikus kritériumok A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés Általános értelmi képességek Standardizált teszt A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, következtetési/gondolkodási képesség, végrehajtó funkciók) Részképesség-, képességvizsgáló eljárások Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggõ nyelvi képességek (pl. fonológiai tudatosság, szókincs) Próbamódszerek Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó bázisképességek felmérése: – Valós és álszavak dekódolása – Hangos és néma szövegolvasás (olvasási pontosság, sebesség, folyamatosság; szövegértés) – Írás diktálás után – Írásbeli kifejezõkészség (mondat, történet, esszé) – Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata Megfigyelés Próbamódszerek Osztálytermi megfigyelés/pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés A diszgráfia-diagnózis megállapításának alapját képzõ diagnosztikus kritériumok A vizsgálat részterülete Módszer Általános értelmi képességek Standardizált teszt A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, következtetési/gondolkodási képesség, végrehajtó funkciók) Részképesség-, képességvizsgáló eljárások Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggõ nyelvi képességek (pl. fonológiai tudatosság, szókincs) Próbamódszerek Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó bázisképességek felmérése:
– Valós és álszavak dekódolása – Írás diktálás után – Írásbeli kifejezõkészség (mondat, történet, esszé) – Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata Megfigyelés Próbamódszerek Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés A diszkalkulia diagnózisának megállapításának alapját képzõ diagnosztikus kritériumok A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés Általános értelmi képességek Standardizált teszt A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, következtetési/gondolkodási képesség, problémamegoldás, végrehajtó funkciók) Részképesség-, képességvizsgáló eljárások A számfogalom, számolás, matematikai mûveletvégzésekkel összefüggõ matematikai képességek (pl. globális mennyiség-felismerés, mennyiség-számnév egyeztetése, mennyiségi relációk alkotása, számnév-számjegy egyeztetése, helyi érték, alapmûveletek és inverzeik) vizsgálata, szöveges feladatok, matematikai, logikai szabályok felismerése Próbamódszerek Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés Ezek halmozódása (pl. az iskolai készségek kevert zavarai) a fenti vizsgálati tartalmak kombinációit igénylik. Egyéb zavarok vizsgálata A vizsgálat részterülete Módszer Elõzmények (részletes anamnézis, különös tekintettel a játékra Kapcsolatteremtés, szociális készségek Egyéb viselkedés (sajátos szokások, rítusok) Szomatikus betegségek Kikérdezés A gyermek szociális és verbális viselkedése Megfigyelés Általános értelmi képességek, szociális érettség Standardizált teszt, kérdéssor A vizuomotoros koordináció vizsgálata Részképesség-vizsgáló eljárások A gyermek énképének, családban betöltött helyének megismerése Emberrajz, családrajz
Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés Az egyéb zavarok vizsgálati tartalma egyedi tervezést igényel, klinikai szakpszichológusi, pszichiátriai vélemények figyelembevételével. Fõbb differenciáldiagnosztikai szempontok a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének, illetve a megismerõ funkciók és a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenessége (közoktatásról szóló tör vény 121. § (1) 29. a) pontja alapján sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló), valamint a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének, illetve a megismerõ funkciók és a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége (közoktatásról szóló tör vény 121. § (1) 29. b) pontja alapján sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló) SNI kategóriák megállapításához A tartós és súlyos rendellenesség – A komplex tünetegyüttes háttértényezõi biológiai (organikus, funkcionális) eredetûek, amelyeket szakorvosi, vagy pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá; – Igazolhatóak a zavarok korai kezdetei (pl. fejlõdésben mutatkozó rizikótényezõk, korai logopédiai kezelés szükségessége stb.); – Kisgyermekek és óvodások esetében vizsgálati eredményekkel igazolhatóak pl. a beszéd-, vagy a szenzomotoros integráció fejlõdésének súlyos zavarai; – Az általános és középiskolai tanulók esetében a korábban igazolt problémák maradványtünetek formájában fennmaradtak; – A teljesítményzavar hátterében a kognitív folyamatok és a viselkedésirányítás mûködési zavara áll, nem pedagógiai vagy a mûvelõdési esélyegyenlõtlenségbõl származó sikertelenség; – A befektetett pedagógiai segítségnyújtás megfelelõ minõsége (megfelelõ szakképzettséggel rendelkezõ szakember által biztosított rendszeres fejlesztés) ellenére a tünetek nem szûntek meg; – Az intellektuális összteljesítmény erõsen szórt intelligenciastruktúra, részképesség zavarok, specifikus zavarok fennállása mellett az átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat. Súlyos rendellenesség – A tünetegyüttes háttértényezõi között biológiai (funkcionális) és pszichoszociális okok szerepelhetnek, amelyeket szakorvosi, vagy pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá; – Nem igazolható egyértelmûen a korai beszéd- vagy a szenzomotoros integráció fejlõdésének zavara; – A teljesítmény-, és viselkedészavar hátterében pszichogén tényezõk mutathatók ki;
– Az intellektuális összteljesítmény egyenetlen struktúrát mutat, az átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat.
7. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi-(gyermek) orvosa a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával. Kitöltése kötelező 5 éves életkorban. Az adatlap az iskolaegészségügyi dokumentáció része. ANAMNÉZIS Családi anamnézis (pozitív: +, negatív: - ) Ideg- elmebetegség Alkoholizmus, drogfüggőség Mentális retardáció Érzékszervi károsodás Tanulási akadályozottság Egyéb jelentős mentális betegég Pszihomotoros és mentális fejlődést veszélyeztető környezeti tényező 1 nincs van, éspedig: ___________________________________________________________________ Újszülöttkori anamnézis (aláhúzással kérnénk jelölni) A terhesség lefolyása normális veszélyeztetett szövődményes Gesztációs hetek ___________________ Születési súly _________________ gramm APGAR: ___/1, ___/5 Születési hossz. _________________ cm Fejkörfogat _________________ cm A szülés módja normál fejvégű normál farfekvéses normál iker Komplikált, éspedig: császármetszés fogó vákum Szülési sérülés: nem történt történt Újraélesztés: nem történt történt gépi lélegeztetést igénylő légzészavar sárgaság hypoglikémia Újszülöttkori betegségek: neurológiai kórjelek egyéb (pl.: ismert szindróma) _________________________________________________ Anyagcsere nem történt normál kóros Újszülöttkori szűrővizsgálatok Csípő nem történt normál kóros Hallás nem történt normál kóros SZEMÉLYI ADATOK
Gyermek neve: Születési ideje: év hó nap Helye: TAJ száma: Anyja neve: Lakcíme/tartózkodási helye: ______ir.sz.__________________________________________________(település) ____________________________________________________________(utca, hsz.) Anamnézis csecsemő- és kisgyermekkorban, krónikus betegség vagy állapot miatti gondozás, fejlesztés adatai
(ismert: + , nem ismert: -, )
Állapot Diagnózis ismert (BNO) nem ismert Történt-e speciális ellátás?3 Állapot Diagnózis ismert (BNO) nem ismert Történt-e speciális ellátás?3 Eszméletvesztéssel, görccsel járó állapot Látáskárosodás2 Halláskárosodás2 Központi idegrendszer egyéb betegsége Krónikus betegség2 Pszichomotoros/ mentális fejlődési zavar Egyéb (pl. baleset, műtét, kromoszóma rendellenesség, anyagcserezavar) FIZIKÁLIS STÁTUSZ 5 ÉVES KORBAN
(Egyben az életkorhoz kötött kötelező státuszvizsgálatnak is megfelel.)
Súly ________ kg Magasság ________ cm Súly percentilis Fejkörfogat ________ cm Mellkörfogat ________ cm Magasság percentilis Minor anomália nincs: _ van: _ éspedig: ______________________________ Fejlődési rendellenesség nincs: _ van: _ éspedig: ______________________________ Bőr Nyálkahártya Nyirokcsomók Orr, garat Fogazat Csontrendszer/ koponyaforma
Testtartás Izomtónus Szív Keringés Vérnyomás Tüdő Has Máj Lép Húgy-ivarszervek Látásélesség Hallás Idegrendszer (reflexek) Pszihomotoros, értelmi és szociális fejlettség értékelésére javasolt, az iskolai felkészüléshez szükséges életkori jellemzők.
(eltérés van: +, eltérés nincs: - )
A területi védőnő által vezetett dokumentáció alapján töltendő ki Eltérés van / nincs Utalta-e kezelésre/ fejlesztésre Történt-e kezelés/ fejlesztés Nagymotoros fejlettség Javasolt próbák: ügyesen mászik (mászókára, fára); féllábon, rövid ideig egyensúlyoz; féllábon ugrál; hintát hajt Finom mozgások Javasolt próbák: gombot begombol; rajza felismerhető, emberrajzán a fejen kívül 5 testrész van Értelmi fejlettség Javasolt próbák: 5 kockát megszámol; alapszíneket megnevez; saját nevét, nemét, életkorát tudja; konstrukciós és szerepjátékokat játszik; képes 15-20 percig egy játékkal játszani Beszédfejlettség Javasolt próbák: beszéde jól érthető; összetett mondatokban beszél, rövid történetet elmesél, ritkán megnevezett testrészeit (váll, könyök, térd) megmutatja; lent, fent fogalmat helyesen használja Szociális fejlettség Javasolt próbák: több gyermekkel együtt játszik; szabályokat elfogad, a kapott feladatot megérti, elfogadja, teljesíti Önellátás Javasolt próbák: kevés segítséggel önállóan öltözik; önállóan étkezik; szobatisztasága kialakult Kezesség (aláhúzni) jobbkezes balkezes kétkezes Óvodába jár 2 éve 1éve kevesebb, mint 1 éve nem jár Megjegyzés (összegzés a gyermek fejlettségéről): Beiskolázási záradék (aláhúzással kérnénk jelölni): Kóros elváltozás nem észlelhető További vizsgálat/ fejlesztés szükséges
Ennek oka:_______________________________módja_____________________________ ___ Szülő/gondviselő tudomásul vette (aláírás)_________________________________________ Kelt: év ____ hó __ nap__ ………………………………….. aláírás, pecsét
