Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának 9/2009.(VI.25.) rendelete Balatonkeresztúr Község Helyi Építési Szabályzatáról Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban Balaton Tv.) szóló 2000. évi CXII számú
törvény,
az
Országos
Településrendezési
és
Építési
Követelményekrıl
szóló
253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint Balatonkeresztúr vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 26/2004. (XI.24.) TNM rendeletre is figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános elıírások 1. §. (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és az Arker’s Kft. 501243/2007 jelzıszámú 1/M1, 2/M, 3/M1, 4/M1, 5/M1, 6/M1, 7/M1, SZ-1/M1 és SZ-2/M számú módosított tervlapokkal együtt alkalmazható. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a mőtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintıen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz. (4) A szabályozási terven kötelezı és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelezı erejő szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselı testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv elıírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó elıírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.
2
(5) A szabályozási tervben kötelezınek kell tekinteni: -
a település igazgatási határát,
-
a meglévı és tervezett belterületi határt,
-
a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
-
az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és elıírásait,
-
a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, mőemléki szabályokat és kikötéseket,
-
az építési vonalat, építési határvonalat
(6) Az országos természetvédelem védelem alatt lévı és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni. (7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közmőépítés megvalósításának feltételeirıl. A kialakult (K) beépítési módnál új épület csak az övezetre elıírt beépítési mód szerint
(8)
építhetı, meglévı épület - akkor is ha a beépítési módja eltér az elıírttól – felújítható, bıvíthetı az egyéb övezeti paraméterek betartása mellett. (9)
A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §ának elıírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhetı a közterületi tulajdonos, illetve kezelıjének a hozzájárulásával.
(10) Az alábbi esetekben az illetékes talajmechanikai
szakhatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni, ill.
szakvéleményt kell készíteni1 az alábbi esetekben:
- négy beépített szintnél magasabb, 10 m-es építménymagasságnál magasabb, 1000 m2-nél nagyobb alapterülető, vagy 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávú tartószerkezetet tartalmazó elıre gyártott, vagy vázas tartószerkezető épület esetén, vagy ha az alapozás várható szintje a környezı terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér, -
meredek, csúszásveszélyesnek minısülı területek beépítésekor
-
5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél
-
3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
-
és minden olyan esetben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervezı, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggı kedvezıtlen jelenséget észlel.
(11)
A szabályozási terven P-1-el lehatárolt földtani veszélyforrás övezetében és feltöltött területeken az építéssel járó engedélyezés mérnökgeológiai vizsgálattal engedélyezhetı. A parti sáv mély fekvéső területein a talajvíz viszonyokat az építés során figyelembe kell venni.
1
37/2007 ÖTM rendelet 5. sz melléklete szerint
3 (12) Az építmények engedélyezésénél a tőzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tőzi víz ellátást az elıírásoknak megfelelıen kell biztosítani. (13)
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelı mezı területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény elıírása alapján a az illetékes szakhatóságot be kell vonni.
(14)
A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkezı kitermelıhelyrıl (bányából) kell beszerezni.
(15)
A növényzet telepítésére vonatkozó elıírásokat a 2. számú melléklet
tartalmazza.
(16)
Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község környezetvédelmérıl
szóló
rendelete tartalmazza. (17)
A rendezési terv által a külterületi mezıgazdasági ingatlanoknak beépítésre
válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig
az
szánt területté
Má0-ás
területekre
vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. (18)
A község belterületén valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken
ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony (19)
valamint
nem létesíthetı.
E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK elıírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.
(20)
A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területein építési munka és telekalakítás a 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet (az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalma) elıírásai szerint végezhetı.
(21)
A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény
alapterülete a telek 10
%-át nem haladhatja meg. (22)
A település beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény nem engedélyezhetı. A területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett pinceszint csak épület alatt helyezhetı el.
(23)
A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedıen kell elhelyezni. A 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterülető építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
4 (24) Az építmény magassági elıírás nem vonatkozik a technológiai és a sajátos építményfajtákra. Ezekkel figyelembe venni és az (25)
építményekre,
mőtárgyakra,
kapcsolatos eljárásoknál a vonatkozó szabályokat kell
illetékes szakhatóságok véleményét be kell szerezni.
Az oldalkert legkisebb szélessége szabadon álló beépítés esetén az övezetre elıírt építménymagasság fele, de minimum 3,0 méter. Oldalhatáros beépítés esetén az oldalkert mérete amennyiben az épület huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazz az oldalkert felé: az övezetre megállapított építménymagasság. Amennyiben az oldalkertre nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazz, vagy nincs rajta nyílás, 3 méter. A hátsókert legkisebb mértéke a kialakult állapotnak megfelelı, ennek hiányában az nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságának mértékénél.
(26)
Beépítésre szánt területeken az elıkert legkisebb mélysége általában 5 méter, az ettıl eltérı méretőeket a szabályozási terv tartalmazza.
(27)
Övezeti elıírásoknak nem megfelelı meglévı épületek felújíthatók, de nem bıvíthetık2.
(28)
A település teljes területén új üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthetı.
II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás 2.§. A település igazgatási területe tagozódik: (1)
Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %
(2)
Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.§.
(1)
A lakóterület elsısorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2)
A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: • Kertvárosias lakóterület (Lke)
2
Bıvítés: lsd. 16. fogalommeghatározás OTÉK 1.sz melléklet
5
(3)
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4)
A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tőztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthetı a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
(5)
Az oldalhatáros, 16 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhetı azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
(6) Lakóterületeken az épületek bármely homlokzatán számított homlokzatmagasság értéke maximum 20%-al haladhatja meg az átlagosan megadott építménymagasság értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával. Kertvárosias lakóterület 4. §. (1)
A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1- Lke5 jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele
Beépítésim ód
Lke1 Lke2 Lke3 Lke4 Lke5
O SZ OK SZK O
Építmény magasság max. m 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5
Beépítettség max % 25 30 30 30 30
Legkisebb telekméret m2 1000 800 550 550 800
(2)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3)
A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
(4)
A kialakult területeken minimum 12 m-es szélességő telek építhetı be.
(5)
A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhetı a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhetı el üzemanyagtöltı, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek garázsa és önálló parkoló területe.
6 (6)
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetık, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.
(7)
A területet burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni. Vegyes terület 5.§.
(1)
A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történı elhelyezésére szolgál.
(2)
(3)
A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: •
Településközpont vegyes terület (Vt)
•
Központi vegyes (Vk) A területeket teljes közmővel kell ellátni.
(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körmérető lombos fa ültetendı. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. Településközpont vegyes terület 6.§. (1)
A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.
(2)
A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt5 jelő övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele
Beépítési mód
Vt1 Vt2 Vt3 Vt4 Vt5
SZ SZ SZ SZ OK
Építmény magasság max. m 7,5 7,5 7,5 6,0 6,0
Beépítettség max % 25 20 25 20 30
Legkisebb telekméret m2 900 3000 10000 900 400
(3)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(4)
A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a
(5)
A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelı kertészeti építmény helyezhetı el. A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármővek számára.
7 (5) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16.§ (2) bekezdésben felsoroltak és üdülı építmények helyezhetık el a 7. pontban foglaltak kivételével. Központi vegyes terület 7.§. (1)
A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsısorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2)
A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk7 jelő övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele
Beépítési Mód
Vk1 Vk2 Vk3 Vk4 Vk5 Vk6 Vk7
SZ SZK SZ SZ SZ SZK SZ
Építmény magasság max. m 7,5 7,5 7,5 7,5 6,0 7,5 7,5
Beépítettség max % 25 30 30 10 35 20 35
Legkisebb telekméret m2 1200 2500 2500 1500 1500 Nem osztható 2500
(3)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(4)
A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(5)
A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetık. A területen nem helyezhetı el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármővek számára, üzemanyagtöltı és önálló lakóépület.
(6)
Vk6 és Vk7 övezeben csarnokjellegő épület3, reklámcélú hirdetı
építmény
elhelyezése nem engedélyezhetı.
3
Csarnok jellegő épület: alapterületi korlátozás nélkül minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetıtérrel nem rendelkezı, egyszintes, összefüggı légterő, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetéső, jellemzıen tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentıs nagyságú kiszolgálóterület iránti igény jellemzı (BT. 2/A.§. 1.)
8 Gazdasági terület 8.§. (1) A gazdasági terület elsıdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A község igazgatási területén: •
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
•
Ipari és mezıgazdasági gazdasági területek (Gipm)
kialakítására került sor. (3)
A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körmérető lombos fa ültetendı. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 9. §.
(1)
A szabályozási terven Gksz1-Gksz3 jelő övezetek jelöltek. A területekre vonatkozó elıírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelő területeket) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet
Beépítési
Építmény
Beépítettség
Legkisebb
jele
mód
magasság
max
telekméret
max. m
%
m2
Gksz1
SZ
7,5
35
2000
Gksz2
SZ
7,5
30
3000
Gksz3
SZ
6,0
35
1500
(2)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3)
A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a
(4)
A területen mindenfajta nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb
irodaépület,
parkolóház,
üzemanyagtöltı,
sportépítmény,
egyházi,
oktatási,
egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhetı el. (5)
Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elıkertet kell kialakítani.
(6)
A területeket burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni.
9
(7)
Gksz-3 övezetben csak az üdülıövezetek karakteréhez illeszkedı alapfokú élelmiszer üzlet, vagy szálláshely szolgáltató max. 20 egységes panzió, ezen kívül vendéglátó egység - kivéve italmérés és szórakozóhely - létesíthetı. Ipari és mezıgazdasági gazdasági terület 10. §.
(1)
Az ipari és mezıgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévı, beépítésre szánt területként jelölt mezıgazdasági üzemi területek (Gipm) Beépítési elıírásuk a következı: Beépítési mód: szabadon-álló Építmény magasság maximum: 7,5 m minimum : egy szint Beépítettség max:
30 %
Telek nagyság minimum:
2.000 m2
(2) A területek egyéb ipari területnek minısülnek, azokon nem jelentıs mértékő zavaró ipari, mezıgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági épülten belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetık el. (3)
A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a.
(4)
Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.
(5)
Az utak mentén, minimum 5,0 m-es elıkertet kell kialakítani.
(6)
Nagy létszámú állattartó telep kijelöléséhez elvi építési engedélyt is meg kell kérni, amelyben tisztázni kell a mőszaki és környezetvédelmi követelményeket. A nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997.(V.28.) FM rendelet határozza meg.
(7)
Az igazgatási területen új mezıgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhetı ki a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelet elıírásaira is figyelemmel. E rendelet elıírásai a meglévı állattartó telepek mőködtetésére is vonatkoznak.
(8)
A területeket burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni.
10 Üdülıterületek. 11.§. (1)
Az üdülıterület elsısorban üdülıépületek elhelyezésre szolgál.
(2)
A község területén az alábbi üdülıterületek szabályozására kerül sor:
(3)
•
Üdülıházas üdülıterület (Üü)
•
Hétvégi házas üdülıterület (Üh) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülıterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4)
A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tőztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthetı a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
(5)
Az oldalhatáros 16 m vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhetı azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
(6)
Az üdülıterületeken az üdülıkre vonatkozó beépítési elıírások alapján lakóépület is építhetı.
(7)
Üdülıterületeken tárolóépület a telek 3%-áig külön építményként is létesíthetı amennyiben a telken az övezetben építhetı emberi tartózkodásra alkalmas épület is áll, az egyéb övezeti elıírások betartásával.
(8) Üdülıterületeken az épületek bármely homlokzatán számított építménymagasság értéke maximum 20%-al
haladhatja
meg
az
átlagosan
megadott
értéket
az
övezetre
vonatkozó
építménymagassági érték betartásával. Üdülıházas üdülıövezet 12.§. (1)
A szabályozási terven az üdülıházas üdülıterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1 jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet
Beépítési
Építmény
jele
mód
magasság
max
telekméret
max. m
%
m2
15
1200
Üü1
SZ
7,5
Beépítettség
Legkisebb
11 (2)
A legkisebb építmény magasság: egy szint.
(3)
A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.
(4)
A területeken üdülıépületek, üdülıtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek építhetık.
(5)
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetık, az f.), g.), h.), i.) pontokban említettek kivételével.
(6)
A területet burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni. Hétvégi házas üdülıterület 13.§.
(1)
A szabályozási terven a hétvégiházas üdülıterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1-Üh4 jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint. Övezet
Beépítési
Építmény
Beépítettség
Legkisebb
jele
mód
magasság
max
telekméret
max. m
%
m2
Üh1
SZK
5,5
20
550
Üh2
OK
5,5
20
700
Üh3
SZ
5,5
20
5,5
20
Üh4
SZ
450 700
(2)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3)
A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.
(4)
A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.
(5)
A terület telkein legfeljebb két egységes üdülı vagy lakóépület és alapfokú kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint sportépítmény építhetık, az övezetre elıírt szabályok betartásával.
(6)
A területen nem helyezhetı el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb jármővek részére garázs és parkolóhely kialakítás
(7)
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetık, az f.), g.), h.), és i. pontokban említettek kivételével.
(8)
A területet burkolt úttal és teljes közmővel kell ellátni.
12
Különleges területek 14.§. (1)
A szabályozási terven a különleges területek jele: "K". A különleges területek közé a község területén a temetık (Kt), a sportterületek (Ksp), turisztikai terület (Kü), hulladéktelep (Kh), és strandterület (Kst) soroltak. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
(2)
Övezet
Beépítési
Építmény
Beépítettség
Legkisebb
jele
mód
magasság
max
telekméret
max. m
%
m2
Kt
SZ
4,5
10
K
Ksp1
SZ
7,5
15
Nem osztható
Ksp2
SZ
6,0
10
4000
Kü
SZ
10,0
8
5,0 ha
Kh
SZ
4,5
10
3000
Kst
SZ
4,5
10
K
A temetı (Kt) területein csak a temetı üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el. A védıtávolságot a temetın belül kell kialakítani.
(3)
A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetık el.
(4)
A turisztikai övezetben (Kü), beépítési elıírásait a szabályozási terv tartalmazza. A telek területének legalább 50 %-át növényzettel kell borítani. Új épület elhelyezése, és meglévı épületek bıvítése csak a szennyvízhálózatra történı rákötés és a meglévı kapacitású tisztítómő meglétének feltételével rákötve engedélyezhetı, használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvíz-csatorna hálózatra történı rákötés és a megfelelı kapacitású tisztítómő megléte esetén adható ki.
(5) A hulladéktelep keleti felének bezárásáig a szabályozási terven jelölt tervezett véderdın belül lakóépület nem létesíthetı. A megszüntetésig a rehabilitációs tervet el kell készíteni, és a területe ezt követıen véderdı minısítést kap (Ev2) (6)
A strand (Kst) területén a strandolás, sportolás létesítményei és a strandot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmények helyezhetık el.
(7)
A különleges területek szabad területeit fásítani kell.
13 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmő területek 15.§. (1)
A közlekedési, közmő és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmő )
(2)
A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban elıírtak alapján kell biztosítani.
(3)
A közutak, a vasút és a közmővek védıtávolságait a vonatkozó szabvány elıírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4)
Az utak, és a vasút védıtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetık szakvéleményét ki kell kérni.
(5)
A közlekedési, és közmő területeken a közlekedési és közmő létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetık el.
(6)
Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelezı.
(7)
A 20 személygépkocsi befogadóképességőnél nagyobb gépkocsi parkolók felületérıl az összegyőjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetı. Zöldterületek. 16.§.
(1)
A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z1) és a közkertek (Z2) soroltak.
(2)
A közparkok (Z1) a község állandóan növényzettel fedett, több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlen megközelíthetınek kell lennie, és melyet bárki használhat.
(3)
A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetık el. Az újonnan kialakított Z1 jelő közparkokban legfeljebb 4 % beépítettség alakítható ki.
14 (4)
A közkertek (Z2) a község állandóan növényzettel fedett, 1 ha-nál kisebb területő közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlen megközelíthetınek kell lennie, és melyet bárki használhat.
(5)
A közkertekben (Z2) az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetık el. Maximális beépíthetıség 2%.
(6)
A zöldterületeken kialakítható maximális építmény magasság 4,5 m.
(7)
A zöldterületeken a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. Erdıterületek 17.§
(1)
A község igazgatási területén meglévı és telepítendı védıerdık (Ev1, Ev2) és gazdasági erdık (Eg1, Eg2) és telepítendı turisztikai erdı (Ee2) területei kerültek kijelölésre.
(2)
A meglévı erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg, kivéve a szılı termıhelyi kataszteri területeket, illetve a termıhelyre jellemzı természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhetı a mővelési ág változás.
(3)
A meglévı és a telepítésre javasolt gazdasági erdık területén (Eg1, Eg2) minimum 10 ha nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhetı be az erdı rendeltetésének megfelelı épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.
(4)
A telepítésre javasolt turisztikai erdıterületeken (Ee2) minimum10 ha nagyságú telek maximum 0,3%-ig építhetı be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdı rendeltetésének megfelelı, maximum 7,5 m es építménymagasságú építményekkel.
(5)
A védıerdık területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet.
(6)
Az erdık területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az illetékes Erdészeti Igazgatóságot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát be kell vonni.
(7)
Az övezetben csak természet- és környezetkímélı terület-felhasználás engedélyezhetı, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(8)
Védett erdıterületen közút, közmő és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhetı.
(9)
Az erdıterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdıgazdasági célból szabad.
15 Mezıgazdasági területek 18.§. (1)
A mezıgazdasági területek a növénytermelés, az állattartás és továbbá az ezekkel kapcsolatos
állattenyésztés és a halászat,
termékfeldolgozás és –tárolás (továbbiakban mezıgazdasági
hasznosítása) építményei elhelyezésére szolgálnak. (2)
A település közigazgatási területén az alábbi mezıgazdasági
területek kialakítására került
sor:
(3)
•
Általános mezıgazdasági területek (Má)
•
Kertes mezıgazdasági területek (Mk)
•
Kertes - Szılı termıhelyi kataszteri terület (Mk-C1)
•
Be nem építhetı általános mezıgazdasági területek (Má-0)
Mezıgazdasági területeken egyedi vagy közüzemi vízvezetékkel ellátott építmény szennyvíz elvezetése csak vízzáró szennyvíztározóba, illetve a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelı berendezésbe történhet.
Általános Mezıgazdasági területek (Má) 19.§. (1)
A mezıgazdasági árutermelı területek a szabályozási terven jelöltek (Má)
(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2,
amelynek
megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani. (3)
Szántómővelési ágban lévı területen 20 ha alatti telekméret esetén
épület nem létesíthetı.
(4)
Szántómővelési ágban lévı területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerő használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterületek a telek 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.
(5)
Gyepmővelési ágban lévı területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetı.
(6)
Gyepmővelési ágban lévı területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterületek a telek 1%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.
16 (7)
Szılımővelési ágban lévı területen – a (9) bekezdés kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetı.
(8)
Szılımővelési ágban lévı területen – a (9) bekezdés kivételével - 2
ha és azt meghaladó
telekméret esetén a szılıtermesztést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterületek a telek 2%-át, és az 800 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (9)
A Balaton jogi partvonalával nem érintkezı, szılı mőveléssel hasznosított 2 ha alatti területő telekkel rendelkezı tulajdonos – ha az egy borvidéken lévı telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szılıje mővelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggı építési tevékenysége engedélyezhetı csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévı telkén. A beépíthetı terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévı telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti elıírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülı telkekre – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.
(10)
Gyümölcsmővelési ágban lévı területen 3 ha alatti telekméret esetén
épület nem létesíthetı;
(11)
Gyümölcsmővelési ágban lévı területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
(12)
Má jelő mezıgazdasági területen elsıdlegesen szántó, gyümölcsös ültetvény esetleg gyepmővelés ajánlott. Építeni hagyományos, tájba illı a gazdálkodáshoz szükséges, valamint a lovas turizmust szolgáló épületet lehet a mővelési ág szerint megadott paraméterekkel, maximum 4 méteres építménymagassággal.
(13)
Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban mővelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a mővelési ág fogadható el, amely a telek mővelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes mőveléső telken, ahol egyik mővelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkezı mővelési ágra vonatkozó elıírás szerint lehet építeni;
(14)
Állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló
épületet
-
a
lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertıl legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektıl legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
17 (15) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhetı el; (16)
A környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezıvédı, útvédı fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni;
(17) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges (18)
védelmét
a
feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területő telken alakítható ki - a településhez tartozó, - legalább 50 ha összterülető, több telekbıl álló birtok esetén. A magterület és térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.
Kert, szılı és gyümölcsös területek 20.§. (1) A kert, szılı és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk, Mk(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 3.000 m2, beépíthetı
C1)
legkisebb
földterület
2700 m2, legkisebb szélesség 12 m. (3) A 2004. február 15. elıtt kialakított legalább 1500 m2-es telek még beépíthetı. (4)
Mőveléssel összefüggı gazdasági épület mővelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhetı oly
módon, hogy az építmény legmagasabb pontja
nem haladhatja meg a 6,0 m-t. (5) A területen a hagyományosan kialakult pince-présház – a mőveléssel gazdasági építmények nádfedéssel.
összefüggı
létesülhetnek 35-45 fok közötti tetıhajlásszöggel,
vagy
Faburkolatú külsı megjelenéső építmény – a lábon álló kerti tetı és pergola
kivételével – a területen nem
helyezhetı el.
(6) A meglévı épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén beépítettségéig bıvíthetık. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a de a bruttó beépítettség a bıvítéssel nem (7)
cserép
-
a telek 3 %-os
meglévı épületek felújíthatók,
növelhetı, tetıterük be nem építhetı.
A telkek mővelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha – az I.
osztályú
szılıkataszteri területek kivételével – legalább 80 %-án szılı, gyümölcsös illetve más kertészeti kultúra található.
18
(8)
Az Mk-C1 szılı termıhelyi kataszteri területeken az elızı pontokban rögzítetteken túl kizárólag a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épület, építmény akkor létesíthetı, ha terület mővelési ága 80 %-ban szılınek minısített.
(9)
A 2 méternél magasabb nyitott kızetfallal (mélyutakkal, bevágással,
érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai (10)
építmények
tereplépcsıkkel) kialakításának
egyedi
vizsgálatokra kell alapozni.
Kertgazdasági területen csarnokjellegő épület, reklámcélú hirdetı
építmény
nem
engedélyezhetı, lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhetı el. (11)
Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kıkép stb.), amely a szılıhegyek tájképéhez
hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem területen is - a telek
méretétıl
szılımőveléssel nem hasznosított (Mk-C1)
függetlenül elhelyezhetı.
Be nem építhetı mezıgazdasági övezetek. 21.§. (1)
A be nem építhetı mezıgazdasági területek a természetvédelem és
vízvédelem
érdekeit
szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezıgazdasági területeken (Má-0) (2)
A mővelési ág elsısorban erdısítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3)
A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.
(4)
A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegő
vezetékek, közmő és
közmőpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és
komposztáló telepek, adótorony, távközlési
magas-építmény,
távvezeték
magasfeszültségő
villamos
kivételével),
a
létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató,
vízgazdálkodás bemutató
építményei helyezhetık el. Vízgazdálkodási területek. 22.§. (1)
A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),
(2)
A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával külön jogszabályokban foglaltak
alapján.
a
a
vízi strandolás
halászattal
és annak
kapcsolatos építmények helyezhetık el, a
19
(3)
A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6
m-es sávot a
tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni. (4) A vízfolyások, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana helyreállításáról évente legalább egy (5)
A
vízfolyások
területén
elıtt
húzódó
Az
árok
ingatlan profiljának
alkalommal /füves területet kaszálni, iszapot kiásni/. fenntartási,
fejlesztési
munkák
engedélyezhetık, amennyiben a terület természet-közeli állapotának
abban
az
esetben
visszaállítását
elısegítik. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetı 23.§. (1)
A szabályozási terven a különleges beépítésre nem szánt terület jele: "Kk-t". A különleges beépítésre nem szánt terület a község területén a kistemetı. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elıírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet
Beépítési
Építmény
Beépítettség
Legkisebb
jele
mód
magasság
max
telekméret
max. m
%
m2
4,5
2
K
Kt (2)
SZ
A temetı (Kk-t) területein csak a temetı üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el. A védıtávolságot a temetın belül kell kialakítani. III. FEJEZET Védelmi övezetek 24.§.
(1)
A védelmi övezeteket a terv a 2008. december 1-én hatályba lépett CXII. törvény elıírásai alapján tartalmazza. Az itt nem
módosított 2000 évi
szabályozott kérdésekben is e törvény
elıírásait kell alkalmazni. (2)
Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lévı elıírásokat is
alkalmazni kell.
(3)
A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési
hatósági
engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a 2000. évi 46.§-ait kell figyelembe venni.
CXII
törvény
23-
20 Általános és védelmi övezetek kategóriái 25.§. (1) Településkép-védelmi terület határa (Tk) •
Az övezetben lévı mőemlék és helyi védett épületek folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó elıírások alapján.
•
Az övezetben meglévı épületek felújítása, bıvítése a meglévı épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet.
•
Építési telkenként a funkcionális övezeti elıírásokban meghatározott épületek egy tömegben létesíthetık.
•
Az épületek tömegformálásában a kialakult arányokat, anyag használatában az övezetben túlsúlyban lévı megoldásokat kell alkalmazni.
•
Az utcai és a közútról látható homlokzatokon közmő mőtárgyak nem helyezhetık el.
•
Új villamosenergia-ellátási, valamint táv és hírközlı vezetékek az övezetben csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetık, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendı értéket veszélyeztetne, károsítana.
(2) Országos ökológiai hálózat övezete (Ö-1) •
A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
•
közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetık el;
•
Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
•
Új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kıkép) helyezhetı el.
•
10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetéső építmény, víztorony kivételével - nem létesíthetı, csarnok jellegő épület, reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı; erdıtelepítés, erdıfelújítás, külterületi fásítás kizárólag ıshonos fafajokkal végezhetı;
•
energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı.
•
A parti mólók, hullámtörık és kikötıi létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhetı. A parti élıvilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértı, úszóponton jellegő, csak az üdülési illetve horgászidényben használatos mőtárgyak
(3) Pufferterület övezete (Ö-3) •
a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
•
mővelési ág váltásához, mővelés alól kivonáshoz és a mővelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges;
•
országos jelentıségő védett természeti területen szántómővelési ágban építmény nem helyezhetı el;
21 •
energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı;
•
új külszíni bányatelek nem állapítható meg;
•
közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlı vezetékek, egyéb közmővezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetık;
•
csarnok jellegő épület, reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı;
•
a
területen
környezetszennyezı
tevékenység
nem
folytatható,
új
hulladéklerakó,
hulladéktároló, hulladékkezelı telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthetı; •
csak extenzív jellegő, vagy természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.
(4) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete (T-1) •
a mővelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút
építése
érdekében
az
illetékes
természetvédelmi
hatóság
hozzájárulásával
engedélyezhetı; •
a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
•
a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megırzendık;
•
országos jelentıségő védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhetı be, szántómővelési ágú területen építmény nem helyezhetı el;
•
új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megırzésével, a tájkarakter erısítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
•
új
üzemanyagtöltı
állomás,
hulladéklerakó,
hulladéktároló
telep,
valamint
hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthetı; •
a közmő és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos mőtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévı hálózatok korszerősítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a mőszaki lehetıségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
•
csarnok jellegő épület és reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı.
•
a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
•
mővelési ág váltásához, mővelés alól kivonáshoz és a mővelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges;
22 (5) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete (T-1) •
a mővelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút
építése
érdekében
az
illetékes
természetvédelmi
hatóság
hozzájárulásával
engedélyezhetı; •
a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
• (6)
a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megırzendık; Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1)
• (7)
A felszíni vizek és belvizek szakszerő elvezetésére szolgáló mőtárgyakat terveztetni kell. Felszíni vízminıség-védelmi terület övezete (F-1)
•
épületek építése, bıvítése - a régészeti lelıhelyek leletmentését és bemutatását lehetıvé tevı építmények, a horgászturizmust szolgáló esıbeálló jellegő építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggı gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhetı;
•
üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítı nem létesíthetı;
•
a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. IV. FEJEZET Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem. 26.§.
(1)
A környezet-, táj-, természet-, mőemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védıtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. Környezetvédelem 27.§.
(1)
A környezetvédelmi elıírások a település igazgatási területére érvényesek.
(2)
A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv elıírásait figyelembe kell venni.
(3)
Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és
hogy: a./ a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b./ megelızze a környezetszennyezést c./ kizárja a környezetkárosítást
végezni,
is
23
(4)
Levegıtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegıszennyezıanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a 21/2001.(II.14.) Korm. rend. alapján az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek.
(5)
A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményezı tevékenység
folytatható, hogy az üzemeltetı köteles gondoskodni a veszélyes
csak
úgy
hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezésérıl és ártalmatlanításáról. (6)
Védıfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget elıíró
helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az (7)
Külterületen mezıgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy
meglévı létesítmény használatának, technológiájának egészségügyi- és az (8)
élıvizek szennyezésének megakadályozásáról.
megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-,
állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállíthatók, szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem
(9)
a már
A település szennyezıdés érzékenységi besorolása a
engedélyezett.
vonatkozó Kormányrendelet alapján
„A” érzékeny területnek minısül. (10)
A településen a zajvédelem az országos elıírások szerint, azoknak megfelelıen biztosítandó.
A zajt keltı és a zajtól védendı létesítményeket egymáshoz
képest úgy kell elhelyezni,
hogy
a
területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (11)
Vízfolyások, csatornák, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az
üzemeltetı köteles gondoskodni. (12)
A zárt szennyvízgyőjtıt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(13)
A szennyvízátemelı teleptıl 300 m; a dögkonténertıl 500 m, a hígtrágya ürítıtıl és szippantott szennyvízürítı helytıl 1000 m védıtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthetı.
(14)
Országos közutak beépítésre nem szánt területen levı szakasza mentén a
tengelytıl
számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal beépítésre nem szánt területen levı szakasza mentén a szélsı vágányától számított 50
méter távolságon belül lakóépület nem létesíthetı.
24 (15)
Vízfolyások medrétıl 50 méter távolságon belül mezıgazdasági területen
állattartó
építmény nem létesíthetı. (16)
Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek
50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en kivételével- meglévı épületek, építmények,
partvonaltól számított
belül – a Balaton parti belterületi szakasz
létesítmények
átépítéséhez,
átalakításához,
létesítmények, kikötık, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági (17)
vízi
létesítéséhez,
hozzájárulása szükséges.
A területen a 20 férıhelyet elérı parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férıhelyet elérı parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(18)
A településen újabb üzemanyagtöltı állomás nem
(19)
A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett győjtése és
kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott.
létesíthetı. elszállítása
–
a
Hulladékgyőjtésre csak szabványosított zárt
edény, konténer használható. A győjtıedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy
épületen belül kell biztosítani.
(20)
A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem
zavaró
létesítmények helyezhetık el. Természetvédelem 28.§. (1)
Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes
az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben (2)
szabályokat
határozza meg.
Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal
ellentétesen
megváltoztatni tilos. (3)
Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény,
magas
feszültségő
villamos távvezeték nem létesíthetı. (4)
Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélı
módszerek
alkalmazásával történhet. (5)
Védett természeti területen az erdı elsıdleges funkciója védelmi, szálaló
természetes felújítás megengedett. Új erdı telepítése csak ıshonos
vágás
fafajokból történhet.
és
25 (6)
Védett természeti területen új külszíni mőveléső bánya nem létesíthetı.
(7) Természeti területen a területet szennyezı vagy veszélyeztetı létesítmény (8)
nem helyezhetı el.
A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Tájvédelem 29.§. (1)
Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2)
Nem létesíthetı közmő- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévı
fasorok
nyomvonalában. (3)
Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet
kell
biztosítani. (4)
Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok,
vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelmérıl (5)
mezsgyék,
gondoskodni kell.
A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 37.§-a alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezıgazdasági termelés számára kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeken levı természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelı) meg kell ırizni. Kulturális örökség védelme 30.§.
(1)
A település mőemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint
régészeti
területeit a szabályozási terv tünteti fel. (2) A mőemlék és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját az 1.
számú
függelék
tartalmazza. (3)
A mőemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda hatáskörébe
(4)
A szabályozási terven mőemléki környezetként (MK) és régészeti területként körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási Hivatal Pécsi Regionális Irodáját (KÖH)
(5)
tartozik. (R) jelölt és
ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi
szakhatóságként be kell vonni.
Régészeti tárgyak elıkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t a
függeszteni,
leletrıl azonnal értesíteni kell.
és
a
26
(6)
A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására törekedni, tetıtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos
értékek
védelme
kell esetén
engedélyezhetı. (7)
A helyi védett épületek bontását csak a teljes mőszaki és erkölcsi avultság
szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció (8)
beálltával
mellékletével.
Helyi védett épületeket, építményeket érintı építési munkák során a település Helyi építészeti értékek védelmérıl alkotott rendeletet is figyelembe véve kell eljárni. V.FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere. Építésjogi követelmények 31.§.
(1)
A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhetı képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint
(2)
Kivételt
zöldterületen történı építések.
A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévıt
bıvíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e
el.
rendeletben
átalakítani és
szabályozott
keretek
között csak akkor szabad ha: -
a terület rendeltetésszerő használatát szolgálja,
-
közérdeket nem sért,
-
az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetık el.
Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés 32.§. (1)
A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bıvítése
szabályozása
érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás
szabályai
szerinti
kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti. (2)
Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek
kérelme alapján kerül
sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás. (3)
Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelı alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket
használatra
igénybe kell venni.
27 (4)
Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás
figyelembe kell venni a helyi közút megépítésébıl, illetve az
ezzel
összegénél
összefüggı
közmővesítésbıl
eredı ingatlanérték-növekedés összegét. Útépítési és közmővesítési hozzájárulás 33.§ (1)
A helyi közutakat és közmőveket legkésıbb az általuk kiszolgált építmények
használatba
vételéig meg kell valósítania a telkeket kialakítónak. (2)
A helyi közutat illetıleg közmővet, amennyiben a település önkormányzata annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok hozzájárulás mértékét és arányát
létesítette, úgy
tulajdonosaira
háríthatja.
A
külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezések 34.§. (1)
A tervszerő telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési elı. Amennyiben a tulajdonos a beépítési
kötelezettségének
nem
kötelezettséget tesz
eleget,
úgy
írhat az
önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. (2)
Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú
meghatározott idın belüli helyrehozatali kötelezettséget (3)
építményekre
rendelhet el.
Az önkormányzat a közérdekő környezetalakítás céljából az ingatlan
meghatározott
idın
belüli és módon növényzettel történı beültetési kötelezettségét írhatja elı. (4)
A beültetési kötelezettséget a szabályozási tervben jelöltek alapján elı kell
(5)
Az elızı bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás
érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell
írni.
keretében
kell
jegyeztetni.
VI. FEJEZET Egyéb rendelkezések 35.§. (1) Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!
28 (2) Lakó- vagy üdülıépület elhelyezésére szolgáló: -
beépítetlen telken legfeljebb 5 db sátrat, illetve 3 db lakókocsit (összesen max. 50 m2-ig)
-
beépített telken legfeljebb 3 db sátrat, illetve 1 db lakókocsit (összesen max 30 m2-ig) lehet nyaralás, pihenés céljára felállítani akkor, ha az ingatlanon a vízvételi lehetıség és a szociális helyiségek (tisztálkodás, illemhely) biztosítottak.
(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései a mőködési engedéllyel rendelkezı kempingekre nem vonatkoznak. (4) Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezıi) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni. (5) Nem létesíthetı, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, mőanyaglemez, mőpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármő karosszéria, forgalomból kivont, mőszaki vizsgával nem rendelkezı lakókocsi. (6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a jogerıs építési engedély birtokában, az építkezés idıtartamára felállított, illetve elhelyezett felvonulási létesítményekre. (7) Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi sem közterületen, sem bármilyen más ingatlanon nem állítható fel, kivéve önkormányzati engedéllyel alkalmi rendezvényeken.
VII. FEJEZET Záró rendelkezések 36.§. (1)
E rendelet 2009. szeptember 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követıen indult államigazgatási eljárások esetében kell alkalmazni.
(2)
Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg szabálysértést követ el, és ismételhetı 30.000 forint összegő pénzbírsággal sújtható.
(3)
Építési bírsággal sújtható az az építtetı - külön jogszabályi elıírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytıl eltérıen végez.
29
(4)
E
rendelet
hatálybalépésével
egyidejőleg
hatályát
veszti
a
6/2008.(IV.15.),
a
16/2006.(VIII.23.), 15/2004.(IV.21.) rendeletekkel módosított 7/2004.(I.30.) rendelet. Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló szerzıdés kihirdetésérıl szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz.
Mestyán Valéria körjegyzı
A rendelet kihirdetve: 2009. június 25-én
Mestyán Valéria körjegyzı
Kovács József polgármester
30 1. számú melléklet. 9/2009.(VI.25.) rendelethez Mőemlékek, mőemléki környezetek és régészeti területek listája Balatonkeresztúr Mőemlékek: Sor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Megnevezés R.k. templom Volt Festetics kastély Magtár Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház
Cím Ady E. u. Ady E. u. 26 Új Élet u. 19. Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy Szılıhegy
HRSZ 275 292 291 1301/1 1305 1344/2 1348/7 1354/2 1392/3 1394 1399/5 1402/6 1402/5 1408/3 1419/1 1420 1421 1425/3 1426 1443/3 1472/3 1477 1479 066
Ny. szám 4405 4400 4406 10472 10476 10482 10484 9720 10473 10471 10474 10470 10466 10467 10481 10469 10485 10468 10479 10480 10475 10477 10483 10478
Mőemléki környezetek: Volt Festetics kastély és magtár:
288/2-3, 289, 290/1-5, 293-300, 325/1, 326/1, 327/1, 330/1, 333/28, 389/1, 390/1, 391/1, 392.
Rk. Templom:
3,94, 271, 273, 276/1-2, 373, 375-37
Szılıhegyi présházak:
1479 hrsz. mőemléki környezete: 1480/3, 1478/2, 058/14-21, 058/7 1477 hrsz. mőemléki környezete: 1478/1,1480/2, 1474, 058/7 1472/3 hrsz. mőemléki környezete: 1473, 1472/7, 1472/4, 1472/5, 058/7 1443/3 hrsz. mőemléki környezete: 1442, 1443/4, 1444/1, 060/6 1301/1 hrsz. mőemléki környezete: 1301/2, 1303/1, 063/9, 063/2
31 1305 hrsz. mőemléki környezete: 1306/1, 1304 1348/7 hrsz. mőemléki környezete: 1348/8, 1348/10,1348/9, 1348/6, 1348/5, 1348/4, 1348/3, 1316/4 1354/2 hrsz. mőemléki környezete: 1354/1, 1354/4, 1354/5, 065/3 1399/5 hrsz. mőemléki környezete: 1400/1, 1399/4 1344/2 hrsz. mőemléki környezete: 1343, 1344/1, 1345, 065/16, 066, 065/1 1394 hrsz. mőemléki környezete: 1395, 1393, 1392/2, 1392/3, 065/9, 072/4 1402/6 hrsz. mőemléki környezete: 1402/1, 1402/7, 1402/3 1402/5 hrsz. mőemléki környezete: 1402/4, 1405, 1336 1408/3 hrsz. mőemléki környezete: 1407/2, 1409, 1410/2 1419/1, 1420, 1421 hrsz. mőemléki környezete: 1417, 1419/2, 1422, 1423, 1424/1, 1424/2, 1425/1, 1425/2, 1427/8, 1427/9, 1430/5, 1430/6, 063/10, 063/11, 063/5, 063/7
Régészeti területek : Nyilvántartott régészeti lelıhelyek: 1.
Új élet utca 21.
HRSZ : 287/1, /2, 288/2, /3, 289, 290/2, /3, 291, 294, 292, 293.
2.
Rk. Templom és környéke
HRSZ : 275, 276/1, /2
3.
Réti dőlı I.
HRSZ : 044/5, 043/2, /5, 041/9, /13, /23.
4.
Bokros dőlı (vasút mellett)
HRSZ : 056/21, /22, /23. földrészletek északi része.
5.
Réti dőlı II.
HRSZ : 043/6, /8, /9, /10, 041/20, /22.
6.
Attila u 13. Magtár és Rk. templom közötti terület
HRSZ : 276/2, 277/1, /3, /4, 280/1, /2, 281/1, /2, 282/1, /2, 283/1, /2, 284/1, /2, 285-286
32
33
2.számú melléklet. 9/2009.(VI.25.) rendelethez A növényzet telepítésére vonatkozó elıírások. 1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától: a.) belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minısített területek belsı részén : -
szılı, valamint 3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetén 0,50 m,
-
3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
-
3 méternél magasabbra növı gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetén 2,0 m,
b.) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül esı részén : -
gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szılı, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
-
minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
-
birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
-
törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
-
vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
-
cseresznyefa esetén 5,0 m
-
dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén,
amennyiben
a
szomszédos földterület szılı, gyümölcsös vagy kertterület, szılıt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával,
egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok
megtartásával lehet ültetni :
2.
-
1 m-nél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetén 0,80 m
-
2 m-nél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetében 1,2 m
-
2 m-nél magasabbra növı bokor (élı sövény) esetében 2,0 m
-
fa esetében 8,0 m Közút és vasút területén – szılıtıl, gyümölcsöstıl, kertterülettıl és beépítésre szánt területtıl – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növı gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
3. számú melléklet. 9/2009.(VI.25.) rendelethez Natura 2000 Különleges természet megırzési területek, Balatonkeresztúri rétek HUDD 20059 Balatonkeresztúr HRSZ :
34 03/1-3, 04, 05, 07/1-8, 09/2-3, 09/6-9, 010/3-4,
010/6-7, 012/1-20, 012/22, 012/24-25, 012/26a-c,
012/27-28, 014/1, 014/2a-b, 014/3a-c, 014/4-6, 014/8-12, 014/17, 014/19,014/21-23, 014/24a-b, 015, 017/5, 017/9, 017/11-12, 017/14-21,017/23-25, 017/27-29, 028/1,028/3-5, 029/6a-c, 029/11a-b, 029/12a-d, 029/12f-h, 029/12j, 029/12k, 029/121, 030, 031/11-12, 031/14a-c, 031/16-18, 031/19a-c, 031/21-22, 031/24a-c, 031/21-26 Különleges madárvédelmi és kiemelt jelentıségő különleges természetvédelmi terület Balaton HUBF 30002 Balatonkeresztúr HRSZ: 057/9
35 1.sz. függelék Helyi védelem alatt álló épületek, építmények Balatonkeresztúron H1 védelem alatt álló épületek Sorszám
Megnevezés
Címe
1.
Vasút állomás épülete
Vasút u. hrsz: 482/6
2.
Rk. plébánia épülete
Ady u. 4. hrsz: 276/2
3.
Présház
Szılıhegy hrsz: 1347
4.
Présház
Szılıhegy hrsz: 1340/3
5.
Présház 2 db
Szılıhegy hrsz: 1345
7.
Présház
Szılıhegy hrsz: 1401/2
H2 védelem alatt álló épületek Sorszám
Megnevezés
Címe
1.
Lakóház
Kossuth u. 3. hrsz: 95/1
2.
Lakóház
Kossuth u. 5. hrsz: 96
3.
Lakóház
Kossuth u. 43. hrsz: 125/1
4.
Lakóház
Kossuth u. 63. hrsz: 139/4
5.
Lakóház
Kossuth u. 64. hrsz: 223
6.
Lakóház
Kossuth u. 60. hrsz: 225
7.
Lakóház
Kossuth u. 58. hrsz: 226
8.
Lakóház
Kossuth u. 22. hrsz: 253
9.
Lakóház
Kossuth u. 20. hrsz: 254
H3 védelem alatt álló objektumok
36 Sorszám
Megnevezés
Címe
1.
Kereszt
Kossuth L. u. hrsz: 190
2.
Kereszt
Kossuth L. u. hrsz: 192
3.
Kereszt
Szılıhegy hrsz: 1430/24
4.
Oszlopkereszt
Szılıhegy Hrsz.: 1465/2
37 2.sz. függelék Helyi jelentıségő védett természeti érték Balatonkeresztúron H1 védelem alatt álló épületek Sorszám 1.
Megnevezés Gesztenyefa
Címe Szılıhegy hrsz: 1477
