2009. ( ) Korm

1 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

A Kormány …/2009. (…) Korm. rendelete az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének - d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 1. § vonatkozásában, - a), c) i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a 2-8. §-ok, a 32-39. §-ok és a 8384.§-ok vonatkozásában, - o), r) u) és x) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a 9-29. § -ok vonatkozásában, - f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 40-59. §-ok vonatkozásában, - i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 63-64. §-ok vonatkozásában, - g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 65-66. §-ok vonatkozásában, - q) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 67-80. §-ok vonatkozásában, - p) és n) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a 81-82. §-ok vonatkozásában, valamint - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 30-31.§-ok vonatkozásában, és - az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a 6062.§-ok vonatkozásában, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról 1. § (1) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete I. része a következő új 8.és 9. ponttal egészül ki és a meglévő 8.-16. pontok számozása 10.18. pontra változik: Építésfelügyeleti bírság alanyaira alkalmazandó szorzószámok és a kiszabható legmagasabb bírságösszeg forintban Kivitelezési dokumentációt Építési Felelős készítő műszaki műszaki Építtető Kivitelező tervező ellenőr vezető (a továbbiakban: tervező)

Bírság alapja

A jogsértő cselekmény

Készültségi foknak megfelelő számított építményérték 1. § b) pont

8. Építtetői fedezetkezelő kötelező megbízásának mellőzése [megítélése Ékt. 15/B. § (2) bekezdés alapján]

0,01 legfeljebb 2 000 000

0,01 legfeljebb 2 000 000

9. Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni rendelt pénzügyi eszköz elvonása (megítélése Ékt 15/C. § (3) bekezdés alapján)

0,005

0,005

Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc

legfeljebb

legfeljebb

1 000 000

1 000 000

Látta: Magyar Mária dr. Bódis Mihály

Jóváhagyta: dr. Szaló Péter dr. Bozzay Erika


(2) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete II. része helyébe e rendelet 8. melléklete lép. Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása 2. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelügy.) 1. § (1) bekezdése a következő e)-i) pontokkal egészül ki: [E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmazni kell az építőipari kivitelezési tevékenység] „e) végzésének ellenőrzésére, ha az a – külön jogszabály szerint - építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik, f) során a felhasznált építési termékek megfelelőség igazolásának ellenőrzésére, g) kiviteli terve meglétének ellenőrzésére h) ellenőrzésének módjára és tartalmára, i) során az építési napló vezetésének és tartalmának ellenőrzésére.” (2) Az Épfelügy. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E rendelet rendelkezéseit, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) a sajátos építményfajtákkal - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével – és a műemlékekkel, valamint b) az építménybe beépített felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával kapcsolatos - (1) bekezdés szerinti - építésfelügyeleti ellenőrzésekre és hatósági eljárásokra is alkalmazni kell.” 3. § Az Épfelügy. 3. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) A (3) bekezdés szerinti munkatervet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével úgy kell összeállítani, hogy az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső építőipari kivitelezési tevékenységek 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése minél teljeskörűbben megtörténhessen.” 4. § Az Épfelügy. 4. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építésfelügyelő az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a melléklet szerinti építésfelügyelői igazolvány felmutatásával igazolja.”





5. § Az Épfelügy. 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e, b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait, c) a kiviteli tervek tervezője, tervellenőre, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel, jogosultsággal, d) az Étv. 39. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e, e) az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e, f) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e, g) az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, h) az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet szerint az építési szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e, i) a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezéseket, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e, j) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó speciális előírásokat megtartották-e.” 6. § Az Épfelügy. 7. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet határozattal megtiltja, ha] „c) az építésügyi hatósági eljárás integrált eljárásban került lefolytatásra és nem vált még jogerőssé az integrált eljárás során meghozott valamennyi döntés.” 7. § Az Épfelügy. 9. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A névjegyzéki bejegyzéshez kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a névjegyzéket vezető szervnél a külön jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




8. § Az Épfelügy. e rendelet 9. mellékletével egészül ki. Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról 9§ Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Épkiv.) 1. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-j) pontokkal egészül ki: [E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed] „e) az építőipari kivitelezési tevékenység pénzügyi fedezetének, valamint a kivitelező által nyújtott biztosíték kezelésének rendjére, h) a tervezési és az építési szerződés kötelező tartalmi és formai előírásaira, és i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra, j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének a vezetésére.” 10. § (1) Az Épkiv. 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „d) építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka.” (2) Az Épkiv. 2. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „j) építtetői fedezetkezelő: az építőipari kivitelezési tevékenység építési szerződésben meghatározott ellenérték pénzügyi fedezetének valamint a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelője, k) fedezetkezelői számla: az építőipari kivitelezési tevékenység építési szerződésben meghatározott ellenérték pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének elhelyezésére szolgáló az építtető által nyitott, a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló és általa vezetett pénzforgalmi számla.” 11. § Az Épkiv. 3. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést köt, a) amelyet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni és b) amelynek a 15/B. § (2) bekezdés esetén közjegyző, ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




A vállalkozó kivitelező a szerződés-kötést megelőzően köteles jelezni az építtetőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet a kivitelezőtől elvárható szakmai gondosság mellett észlelni kell.” 12. § Az Épkiv. 3. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki: [A szerződés tartalmazza] „i) az alvállalkozói építési szerződésben – név illetve megnevezés, adószám, lakcím illetve székhely szerint rögzítve - azt, hogy mely szerződő felek megállapodásának teljesítése érdekében kerül sor ezen alvállalkozói építési szerződés megkötésére. j) ha az építtető számla átvételére meghatalmazást adott, az átvételre jogosult építési műszaki ellenőr megnevezését” 13. § Az Épkiv. a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § Amennyiben a 15/B. § (2) bekezdésének megfelelően építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, úgy az építési szerződés a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza: a) építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát – a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát –, adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, b) a fedezetkezelői számla adatait, valamint a vállalkozó kivitelező bankszámlaszámát, c) az építtető részéről annak igazolását, hogy a szerződésben megjelölt fedezetkezelői számla felett kizárólagos rendelkezési jogot biztosított az építtetői fedezetkezelő részére, d) az építőipari kivitelezési tevékenység teljes fedezetének – összeg szerint meghatározott – igazolt forrását, a fedezetkezelői számlán történő biztosításának ütemezését, felhasználásának módját, e) a vállalkozó kivitelező által nyújtott szavatossági, jótállási (továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott (továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, a biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét és f) a vállalkozó kivitelező részéről annak igazolását, hogy a szerződésben megjelölt kötelezettségei teljesítésének érdekében általa nyújtott biztosíték összegének felhasználása, kizárólag a fedezetkezelői számlán keresztül lehetséges.” 14. § (1) Az Épkiv. 4. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki: [A 23. § szerint előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével - az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni] „c) a vállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, e) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén, az építtetői fedezetkezelő megnevezését, elérhetőségét és Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




f) az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét.” (2) Az Épkiv. 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az építőipari kivitelezési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a) tevékenység tervezett megkezdését a 23. §-ban meghatározottak szerint az építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta meg, b) a külön jogszabály szerinti integrált eljárás során meghozott döntések mindegyike jogerős.” 15. § (1) Az Épkiv 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)] „c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, veszélyes építmény, vagy” (2) Az Épkiv 9. § (1) bekezdés f) pontja és záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: [A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)] „f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében - az Étv.38/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint - tervellenőr ellenőrzi.” (3) Az Épkiv 9. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói, beruházáslebonyolítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.” 16. § Az Épkiv. a 9. §-t követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki: „Összeférhetetlenségi szabályok 9/A. § (1) A beruházáslebonyolító, a tervező, társtervező, ágazati tervező, tervellenőr, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr nem lehet az engedélyező vagy felügyeletet gyakorló hatóság köztisztviselője. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(2) A beruházáslebonyolító nem lehet a tervező, a felelős műszaki vezető az adott építési beruházásnál, illetve ha korábban a tervező társtervezője, vagy ágazati tervezője volt akkor nem lehet tervellenőr. (3) Az építési műszaki ellenőr építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. (4) A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon építmény kivitelezése során, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el továbbá felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, illetve építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a felelős műszaki vezető az építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. (5) A tervellenőr nem lehet a tervező, a felelős műszaki vezető az adott építési beruházásnál, illetve ha korábban a tervező társtervezője, vagy ágazati tervezője.” 17. § Az Épkiv 11. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki: [A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-ának (1) bekezdésében, valamint 43. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:] „l) – az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező részéről - a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető vagy meghatalmazása esetén az építési műszaki ellenőr és - építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén – az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása, m) - építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén – az építtetői fedezetkezelőtől kért kód felhasználásával az egységes elektronikus alvállalkozói nyilvántartásba az adatait legkésőbb a kivitelezési tevékenységének megkezdéséig megjeleníteni vagy az építtetői fedezetkezelő általi felviteléről gondoskodni.” 18. § Az Épkiv. 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti.” 19. § (1) Az Épkiv. 15. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki: [Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha] „c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építmény érint, vagy e) építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor.” (2) Az Épkiv. 15. § (3) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő p) ponttal egészül ki: [Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:] „o) a vállalkozó kivitelező által benyújtott számla alapján teljesítésigazolás kiállítása arról, hogy oa) a számlában elszámolt teljesítés mennyiségileg és minőségileg megtörtént-e, ob) a teljesítés mennyisége és minősége szerződésnek megfelelően-e, valamint oc) a teljesítés (részteljesítés) időpontja megfelel-e a szerződésben rögzített határidőnek, od) nem szerződésszerű tejesítés esetében mekkora - szerződésben meghatározott kötbér mértékkel kell csökkenti az ellenértéket, p) a kiállított teljesítésigazolást - a számla – ha az építési műszaki ellenőr nem jogosult a számla átvételére akkor az építető általi - kézhezvételétől számított szerződésben meghatározott, de legfeljebb 15 munkanapon belül – köteles az építtetőnek, a vállalkozó kivitelezőnek és - építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében – az építtetői fedezetkezelőnek megküldeni.” 20. § Az Épkiv. 15. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az építési műszaki ellenőr megbízását írásba kell foglalni. A megbízási szerződése tartalmazza: a) az építtető megnevezését, címét illetőleg székhelyét, adószámát, elérhetőségét, képviseletében eljáró személy adatait, elérhetőségét, b) az építési műszaki ellenőr megnevezését, névjegyzéki jelét és nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét, elérhetőségét, c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén – az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát, - a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát, - adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, ellenértékét, a kivitelezés várható kezdő és befejezési időpontját, e) az építési műszaki ellenőrnek az építési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait, f) az építési műszaki ellenőr díját, fizetési módját, határidejét, g) az építési műszaki ellenőr jogszabályban megfogalmazottakon túli felelősségét h) a vállalkozó kivitelező által benyújtott számla átvételére irányuló meghatalmazást és i) az építési műszaki ellenőr által igazolt felelősségbiztosítás mértékét.” 21.§ Az Épkiv. 15/A. §-t követően a következő alcímmel és a következő 15/B-15/D. §-sal egészül ki: „Építtetői fedezetkezelő 15/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését biztosítja. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében a) építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás, b) építtetői fedezetkezelőt kell megbízni a Kbt. hatálya alá nem tartozó építési beruházás, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó – (3) bekezdés szerint számított – értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti építőipari kivitelezési tevékenység értéke az építésügyi bírság megállapításának szabályairól szóló jogszabály szerint számított építmény érték. Az építőipari kivitelezési tevékenység értékének számításánál egybe kell számítani az akár több év alatt megvalósuló, azonos építtető által, összefüggő vagy egymáshoz kapcsolódó földterületen azonos rendeltetésű és a rendeltetésében egymáshoz szorosan kacsolódó új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét. (4) Az építtetői fedezetkezelői feladatokat a) a (2) bekezdés a) pontja esetében a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), b) a (2) bekezdés b) pontja esetében - az építtető és vállalkozó kivitelező választása szerint – a Kincstár vagy pénzforgalmi számlavezetést engedéllyel végző szervezet látja el. (5) Az építtető és a vállalkozó kivitelező köteles az építtetői fedezetkezelővel írásban megbízási szerződést kötni. Az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködése az építési szerződés hatályba lépésétől - a 15/D. § (6)-(9) bekezdés szerinti eset kivételével - az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba adást vagy a tevékenység befejezését követő elszámol lezárásáig, illetve ha a jótállási kötelezettségek teljesítésére biztosítéknyújtás lett kikötve, a jótállási időszakot végét követő elszámolás lezárásáig terjed. A megbízási szerződés megszűnik ha a) a vállalkozó kivitelező15/D. § (6) bekezdés alapján eláll a szerződéstől, b) az építtető a (2) bekezdés szerinti építőipari kivitelezésre vonatkozó építési szerződést felmondja.





(6) A (4) bekezdés a) pontja esetében a megbízási szerződés tartalmazza: a) az építtető megnevezését, címét illetőleg székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, elérhetőségét, képviseletében eljáró személy adatait, elérhetőségét, b) a Magyar Államkincstár területi szervének megnevezését, törzsszámát, adószámát, bankszámlaszámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, a fedezetkezelést végző személy megnevezését, elérhetőségét, c) - az építőipari kivitelezési tevékenységhez igazodóan - az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartás számát, névjegyzéki jelét, d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a ellenértékét, a kivitelezés várható kezdő és befejezési időpontját, e) az építtetői fedezetkezelőnek az építési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait, jogait, határidőket, f) a fedezetkezelői számlaszámot, g) a fedezetkezelés díját, fizetési módját, határidejét. (7) A (4) bekezdés b) pontja esetében a megbízási szerződés tartalmazza: a) az építtető megnevezését, címét illetőleg székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, elérhetőségét, képviseletében eljáró személy adatait, elérhetőségét, b) az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát – a Kincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát – adószámát, bankszámlaszámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, szervezet esetén a fedezetkezelést végző személy megnevezését, elérhetőségét, c) - az építőipari kivitelezési tevékenységhez igazodóan - az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartás számát, névjegyzéki jelét, d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a ellenértékét, a kivitelezés várható kezdő és befejezési időpontját, e) az építtető és vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződést, az építtetői fedezetkezelőnek az építési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait, jogait, határidőket, f) a fedezetkezelői számlaszámot, g) a fedezetkezelés díját, fizetési módját, határidejét, h) a építtetői fedezetkezelő - (2) bekezdés a) pont kivételével - jogszabályi előíráson túli feladatait, felelősségét és i) az építtetői fedezetkezelő előírás szerint igazolt felelősségbiztosításának mértékét. (8) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött építési szerződést, a szerződés hatályba lépését követő öt munkanapon belül köteles megküldeni az építtetői fedezetkezelőnek. (9) Az építtetői fedezetkezelő a feladatait az építési műszaki ellenőr közreműködésével végzi. (10) Nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti beszerzésekre. 15/C. § (1) Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szerződés szerinti ellenértékének megfelelő – a fedezet forrásaként figyelembe vehető – összeg az építési szerződés megkötésekor igazolhatóan rendelkezésére álljon.





(2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének forrása saját erő, hitel vagy pénzkölcsön, valamint pályázati támogatás lehet. Az építési szerződésben a hitel vagy pénzkölcsön összegét, hitel- vagy kölcsönszerződéssel illetve a pályázati támogatás összegét, támogatási döntéssel szükséges igazolni. A saját erőként pénzforgalmi számlán tartott összeget, valamint kockázatmentes pénzügyi eszköz értékét lehet figyelembe venni. (3) A fedezetkezelői számlán kell elhelyezni a) az építtetőnek, az építőipari kivitelezési tevékenység szerződés szerinti teljes ellenértéknek – vagy amennyiben a felek részteljesítésben állapodnak meg, úgy részteljesítése ellenértékének – megfelelő összeget és b) a kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték összegét. (4) A fedezetkezelői számlát építtetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályba lépéséig meg kell megnyitni. A kivitelezési tevékenység megkezdésének időpontjától a teljesítés (részteljesítés) szerződés szerinti fedezetének – amit a fedezetkezelői számlán lévő összeg vagy olyan kockázatmentes pénzügyi eszköz értéke képezhet, amely biztosítja az ellenérték határidőre történő kifizethetőségét - az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alatt kell állni. (5) Amennyiben az építtető - előre nem látható ok miatt - a vállalkozó kivitelező teljesítésének (részteljesítésének) szerződés szerint fedezetét nem helyezi határidőre az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá és a 15/D. § (8) bekezdés szerinti megállapodás sem jön létre, vállalkozó kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet 30 napra felfüggeszteni. Ha építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, vállalkozó kivitelező jogosult a szerződéstől elállni. A felfüggesztés időtartama a szerződés teljesítésének időtartamába nem számít be, a szerződés szerinti teljesítési határidő a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. Vállalkozó kivitelező jogosult a munkavégzés felfüggesztése miatti felmerült költségei megtérítésére. (6) A vállalkozó kivitelező a teljesítési biztosítékot a) a fedezetkezelői számlára történő befizetéssel, b) a bankgarancia biztosításnak alapján a fedezetkezelői számlára történő utalás lehetőségének megjelölésével vagy c) a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvénynek a fedezetkezelői számlára történő utalás lehetőségének megjelölésével teljesítheti. (7) Az építtetői fedezetkezelő a fedezetkezelői számláról, - az építtetői fedezetkezelő közreműködésének költségeit és díját kivéve - kizárólag a vállalkozó kivitelező illetve az építtető által építési szerződésben megjelölt számlaszámára teljesíthet kifizetést. (8) Az építtetői fedezetkezelő a feladatkörében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. Az építtetői fedezetkezelő feladata 15/D. § (1) Az építtetői fedezetkezelő vezeti a fedezetkezelői számlát, kezeli a fedezetkezelői számlán tartott összeget, tájékoztatja az építtetőt és a vállalkozó kivitelezőt az összeg mértékének változásáról.





(2) Az építtetői fedezetkezelő a vállalkozó kivitelező által benyújtott számlát köteles haladéktalanul megküldeni az építési műszaki ellenőrnek azzal, hogy a teljesítésigazolást - a számla átvételétől számított szerződésben meghatározott időn azonban legfeljebb 15 munkanapon belül küldje meg az építtetői fedezetkezelő, a vállalkozó kivitelező és az építtető részére. (3) Az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolással ellátott számla alapján a teljesítésigazolással elismert ellenértéket a fedezetkezelői számlán tartott összegből – a (5) és (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - fizetési határidőn belül kifizeti. Amennyiben az építési műszaki ellenőr a teljesítésigazolást 15 munkanapon belül nem adja ki, akkor az építtetői fedezetkezelő a számlát elfogadottnak tekinti és a számla ellenértékét kifizeti. (4) Az építtetői fedezetkezelő az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetével – a (5)-(8) bekezdés szerinti eset összegének kivételével – az építtető felé az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba adást vagy a tevékenység befejezését követő 30 napon belül számol el. (5) Az építtetői fedezetkezelő - az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) adatai alapján - az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező esedékes számlája kiegyenlítéséből köteles 30 napra felfüggeszteni a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó lejárt ki nem egyenlített követelésének megfelelő összeg kifizetését. Amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt az alvállalkozó nem igazolja a vitarendezési eljárás megindítását, akkor intézkedik a visszatartott összeg kifizetése iránt. Amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt egyezség jön létre vagy a vitáról döntés születik, akkor az építtetői fedezetkezelő a vitatott összeg kifizetéséről haladéktalanul intézkedik. (6) Amennyiben a vállalkozó kivitelező – a teljesítésigazolás kézhez vételétől számított 8 munkanapon belül az építtetői fedezetkezelőnél - írásban vitatja az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolás tartalmát, akkor az építtetői fedezetkezelő – az adott teljesítési szakasz szerződésben rögzített ellenértéke, vagy ha a vállalkozó kivitelező kevesebb teljesítés miatt kisebb ellenértékű számlát nyújtott be, akkor ennek összege és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbséget az egyezség illetve a vita lezárásáig köteles elkülönítetten kezelni. (7) Amennyiben az (5) vagy (6) bekezdés szerinti vita eldöntése érdekében bírósági vagy választott bírósági eljárás indul, akkor az építtetői fedezetkezelő a vitatott összeget a döntésig visszatartja illetve a döntésnek megfelelően a kifizetéséről haladéktalanul intézkedik. (8) Az építtetői fedezetkezelő – ha az építési szerződésben ezt kikötötték - köteles a vállalkozó kivitelező jótállási és szavatossági kötelezettsége teljesítésének biztosítására a szerződésben meghatározott mértékű összeget az építési beruházás fedezetének kifizetéséből garanciális biztosíték címén visszatartani. A garanciális biztosíték felhasználásáról akkor dönthet, ha az építési műszaki ellenőr által megjelölt jótállási vagy szavatossági hiba kijavítását a kötelezett vállalkozó kivitelező a megadott határidőre nem teljesíti. Az építtetői fedezetkezelő a garanciális biztosítékkal a jótállás és szavatosság érvényesítési határidejének leteltét követő 30 napon belül számol el.





(9) Az építtetői fedezetkezelő a vállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosítékot szerződésben meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, a szerződésben meghatározott módon használja fel. (10) Amennyiben építtető az építőipari kivitelezési tevékenység soron következő kivitelezési szakaszának fedezetét a fedezetkezelői számlán előre nem látható ok miatt nem tudja határidőre biztosítani – az építtető és a vállalkozó kivitelező megállapodása alapján – a vállalkozó kivitelező szerződés szerinti részteljesítése ellenértékének erejéig a vállalkozó kivitelező javára jelzálogjogot jegyeztet be az építtető ingatlanára. A hiányzó fedezet rendelkezésre állásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ingatlant terhelő jelzálogjog törléséről. (11) Az építtetői fedezetkezelő - az építésügyért felelős miniszter által biztosított nyilvántartás működtetése keretében a) tájékoztatja a vállalkozó és alvállalkozó kivitelezőt az őt terhelő nyilvántartás-kitöltési kötelezettségéről, b) az alvállalkozói szintnek megfelelő egyéni kódot biztosít a vállalkozó és alvállalkozó kivitelező részére, c) az alvállalkozó kivitelező igénye esetén és nyilatkozata alapján rögzíti az alvállalkozó adatait a nyilvántartásban, d) ellenőrzi a vállalkozó és alvállalkozó kivitelező általi nyilvántartás-kitöltés valóságnak való megfelelőségét, e) figyelemmel kíséri az alvállalkozói teljesítések határidőben történő kifizetését, f) haladéktalanul értesítési a nyilvántartásban szereplő összes alvállalkozó kivitelezőt, ha a vállalkozó kivitelező a 15/C. § (5) bekezdés szerinti esetben szerződéstől való elállásra jogosulttá válik. 22. § (1) Az Épkiv. 16. § (3) bekezdése felvezető szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben biztonsági és egészségvédelmi tervből áll” (2) Az Épkiv. 16. § (5) bekezdése felevezető szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Az építési engedélyezési dokumentáción és a költségvetési kiíráson túlmenően” 23. § (1) Az Épkiv. 20. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet] „e) az építtetői fedezetkezelő.” (2) Az Épkiv. 20. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Az építési napló mellékletei] „i) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő – vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező 21. § (9) bekezdés szerinti adatait.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




24. § Az Épkiv. 21. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az építési napló alvállalkozókról vezetett nyilvántartási része tartalmazza a vállalkozó kivitelező szerződéses kötelezettsége teljesítésében résztvevő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószám, vállalkozói engedély, vagy cégbírósági bejegyzés számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység rövid meghatározását, a kivitelezés megkezdésének és befejezésének időpontját, a fizetési határidőt, az adatok helyességének igazolásaként az alvállalkozó cégszerű aláírását. A vállalkozó kivitelező a vele szerződött alvállalkozó kivitelezők nyilvántartását - azok tevékenysége megkezdésétől - köteles vezetni, melyből 1 példányt a vállalkozó kivitelező kivitelezési tevékenységéért ellenszolgáltatási kötelezettséget vállaló szerződő félnek köteles átadni. (10) Az építőipari kivitelezési tevékenységben résztevő minden vállalkozó kivitelező építési naplója a közreműködő alvállalkozókról tartalmazza: a) a vállalkozó kivitelező által szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - alvállalkozók (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló nyilvántartási rész), és b) a vállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő – vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló melléklete).” 25. § Az Épkiv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § (1) Az Étv. 39/A. §-a (4) bekezdésében előírtak szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére, adataira és az adatok változására irányuló bejelentését az építtető a) az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, b) a Kbt. hatálya alá tartozó, c) a továbbépítésre vonatkozóan az a)-b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő d) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső építési tevékenység esetén nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatósághoz. (2) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek mellékelnie kell: a) az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevő aa) vállalkozó kivitelező (több vállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes kivitelező), ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető), ac) építési műszaki ellenőr, ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja, vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Étv. 58. § (4) bekezdése szerinti adatait, b) a kiviteli tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot, c) az építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát. (3) Az (2) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes APEH-nek bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát.” 26. § Az Épkiv. 26. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és – az e rendeletben meghatározott esetekben – az építtetői fedezetkezelői elszámolás, valamint építési műszaki ellenőri nyilatkozat, továbbá a szerződésben (fedezetkezelői nyilatkozatban) megállapított ellenérték teljes kézhezvételét követően - a szerződés teljesítéseként - a vállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot és az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. melléklet szerinti kitöltött hulladék-nyilvántartó lapot és ha rendelkezésre áll, az energetikai tanúsítványt.” 27. § Az Épkiv. a 27. §-t követően a következő alcímmel, továbbá az alábbi 27/A.-27/E. §-sal egészül ki: „Az építőipari kivitelezői nyilvántartásról 27/A. § Az építőipari kivitelezői tevékenységet az Étv. 39.§ (2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő kivitelező, akkor kezdheti meg - a 27/D.§-ban meghatározott kivételekkel -, ha az Étv. 39.§ (3) – (4) bekezdéseiben előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, ami alapján az építőipari kivitelezői névjegyzékbe (a továbbiakban: Nyilvántartás) bejegyzésre került, és az ezt igazoló nyilvántartási számmal rendelkezik. 27/B. § (1) Az építőipari kivitelezői Nyilvántartás nyilvános. (2) A Nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi............törvény 27.§ (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a) a kivitelező aa) nyilvántartási számát, a nyilvántartási szám érvényességének időtartamát, elérhetőségi lehetőségeit, ab) telephelyének címét, ac) az e rendelkezés hatálybalépésekor már működő kivitelezők esetében a tevékenység megkezdésének eredeti időpontját, b) EGT tagállamban honos kivitelező esetén az a) pont aa)-ac) alpontjaiban előírtakat, az alábbi eltéréssel és kiegészítéssel ba) a honossága szerinti telephelyének címét, továbbá Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




bb) a kivitelező honossága szerinti EGT államban a felügyeletét gyakorló hatóság nevét és címét, c) az a) és b) pontban foglaltakon kívül ca) a beérkezett panaszok és kivizsgálásuk eredményét, szakmai vagy hatósági (építésfelügyeleti, munkaügyi, munkavédelmi, biztonsági) ellenőrzések eredményét, cb) az építőipari kivitelezői tevékenység szüneteltetését, cc) a nyilvántartási szám visszavonásával a nyilvántartásból való törlését, ezzel az építőipari kivitelezői tevékenység végzésének beszüntetését; d) az a)-c) pontokban megjelölteken kívül az e pont szerinti adatok és tények közül azokat, amelyek nyilvántartásba felvételét a megbízhatóságára, munkája minőségére vonatkozó referencia tartalma miatt a kivitelező kérte, így különösen da) ügyvezetőjének nevét, elérhetőségét, db) felelős műszaki vezetőjének nevét, elérhetőségét, dc) a kivitelezői tevékenységnek saját maga által végzett szakterületeit, dd) a kivitelezői tevékenységet elsődlegesen az ország mely területein végzi (település, megye, országrész), de) a kivitelezői tevékenységi körnek (köreinek) megfelelő szakképesítésű, (állandó munkaviszonyban) alkalmazott munkavállalók számát, df) a kivitelezői kapacitásának (eszköz-, szakember állomány, saját tőke, vagy bank által biztosított fedezet) értékhatárát, dg) a választott bíróságot az építési (szerelési) szerződésben tett alávetési nyilatkozattal, az építtetővel vagy az alvállalkozóval szemben a szerződésből eredő gazdasági vitájuk eldöntésére elfogadja-e vagy nem, dh) referencia munkák megnevezését és címét, di) az alvállalkozókkal szemben fennálló tartozását, annak okát, dj) ha jogszabály biztosítja az egységes cégminősítési szempontrendszert, annak eredményét. (3) A Nyilvántartás részét képezi azoknak a szolgáltatóknak a névjegyzéke, akiket/amelyeket a nyilvántartás vezetője a Nyilvántartásból jogerősen törölt, továbbá akik a Nyilvántartásba való bejelentkezés nélkül végeztek kivitelezői tevékenységet és a tevékenység folytatását számukra az építésfelügyeleti hatóság jogerősen megtiltotta. (4) A kivitelezői tevékenységet nem folytatható szolgáltatók névjegyzéke a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi..............törvény 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül a tevékenységtől való eltiltás indokának megjelölését tartalmazza. (5) A Nyilvántartásban szereplő adatok hitelességéért (beleértve minden nem kötelező adatot és referenciatartalmú információt) a kivitelező felelős. Az adatok változása esetén a kivitelező köteles a hiteles adatok közlésével a nyilvántartási adatainak a frissítését kérni. (6) Ha a kivitelező a Nyilvántartásban szereplő adatok tényeknek megfelelő frissítését a bekövetkezett változásoknak az (5) bekezdésben meghatározott eseteiben nem kéri, és a változatlan adattartalom a kivitelező tevékenysége vonatkozásában megtévesztésre alkalmas, a nyilvánosságnak a kivitelező adataihoz való hozzáférését - a (2) bekezdés a)-c) pontok szerinti adatainak kivételével – a Nyilvántartást vezetőnek a frissítésig ki kell zárni. 27/C. § (1) Az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság cégszerű aláírással ellátott (az e rendelet számú mellékletét képező bejelentő lapon tett) bejelentése alapján a Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Nyilvántartásba vétel igazolására nyilvántartási számot kap, amely alapján tevékenysége végzését megkezdheti. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi......................törvény 22.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott adatokon kívül a kivitelező aa) elérhetési lehetőségeit, ab) bejegyzett tevékenységi körét, a más EGT államban honos kivitelező esetében az ott jegyzett tevékenységét és a felügyeletét gyakorló hatóság nevét és címét, ac) telephelye címét, más EGT államban honos kivitelező esetében a honossága helye szerinti telephelyének a címét, ad) nyilatkozatát arról, hogy felelős műszaki vezetővel rendelkezik, ae) nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tevékenység végzéséhez a tevékenységi körének (köreinek) megfelelő szakképesítésű munkaerővel rendelkezik, kivéve a vállalkozót, aki a munkát megfelelő szakképesítéssel saját maga végzi, b) a bejelentésben közölteket igazoló iratok (fény)másolatát, és a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről, ezzel a jogszabályban előírt feltételek teljesítéséről, amivel egyidejűleg az írat másolatok hitelességét is igazolja (további hitelesítés nem követelhető meg), valamint c) a nyilvántartási díj befizetésének igazolását. (3) A bejelentés elektronikus vagy postai úton, illetve személyesen is benyújtható. 27/D. § (1) Ha a bejelentés a 27/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, nyilatkozatokat, és a b) pont szerinti másolatokat, valamint a bejelentést tevő képviselőinek a hitelesítő nyilatkozatát tartalmazza, a kivitelezői nyilvántartásba fel kell venni, és a nyilvántartási számát – az e § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott esetek kivételévelhatározatlan időtartamra azonnal ki kell adni. (2) Ha az e rendelkezés hatálybalépésekor már építőipari kivitelezői tevékenységet végző gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó a jogszabályban előírt feltételekkel nem rendelkezik, ezért a hiányzó feltételt igazoló adatot nem tartalmazhat, a bejelentőt nyilvántartásba kell venni és számára korlátozott időtartamra kell a nyilvántartási számot kiadni. Ez esetben a bejelentés határnapja 2010. január 31. Ha eddig a határidőig a kivitelező a bejelentését ismételten benyújtva a hiányzó jogszabályi feltétel teljesítését az (1) bekezdésben előírtaknak megfelelően igazolja, a nyilvántartási szám érvényét határozatlan idejűre kell módosítani. (3) Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén a nyilvántartási szám érvényét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi.... törvény 22. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. (4) Nem adható ki a nyilvántartási szám, ha a működést, tevékenység végzését e rendelet hatálybalépését követően megkezdeni szándékozó (tervező) gazdasági társaság, egyéni vállalkozó a bejelentés megtételekor a jogszabályban előírt feltételekkel nem rendelkezik. (5) Vissza kell vonni a nyilvántartási számot és törölni a kivitelezőt a Nyilvántartásból, a) ha az e § (2) bekezdése szerinti esetben a feltételek teljesítését megismételt bejelentésével nem igazolja, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




b) ha a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik, és ezeket a tényeket bármelyik hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, c) ha a 27/B. § (2) bekezdés d) pontjában megjelölt referenciát hordozó adatok már a Nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló közlésben részben vagy egészben valótlan tartalmat szolgáltattak, amely az építtető, beruházó, alvállalkozó megtévesztésére, pályázatokon jogosulatlan előny szerzésére alkalmasak, és a tartalom valótlanságát bármelyik hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja d) ha a kivitelező e tevékenységét bármilyen okból megszünteti, az ezt közlő bejelentésében meghatározott dátummal, ha időpontot nem jelölt meg a megszüntetésről szóló bejelentés beérkezésének dátumával, e) ha nyilvántartási számot határozott időre kapta, ennek utolsó napjával, kivéve, ha ismételt bejelentésében hosszabbítást kért és kapott, f) ha a kivitelező megszűnik, a megszűnés időpontjával. (6) A regisztrációs számot, a kiadását megtagadó, illetve törlő határozatot meg kell küldeni a cégnyilvántartás, az APEH és a KSH számára. (7) A nyilvántartási szám kiadását az e § (2) és (4) bekezdései alapján hozott elutasító, és az (5) bekezdés a)-c) pontja alapján hozott regisztrációs szám törlését kimondó határozat a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadható meg. 27/E. § (1) A Nyilvántartás vezetését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) biztosítja a személyes, elektronikus vagy postai úton benyújtott bejelentés és adatfrissítés folyamatos fogadását, a regisztrációs számnak a bejelentés teljességének ellenőrzését követően az azonnali kiadását, továbbá - a területi kamaráinál is az elektronikus és személyes információszolgáltatást. (2) Az MKIK köteles a Nyilvántartás folyamatos, naprakész vezetését biztosítani a bejelentők által hitelesített (hitelesnek nyilvánított) adattartalommal. (3) Az MKIK köteles a Nyilvántartást az interneten a teljes adattartalommal, mindenki számára ingyenesen elérhető módon közzétenni. A hozzáférés csak az e rendeletben meghatározott esetekben és adattartalom vonatkozásában korlátozható. (4) A Nyilvántartásból papíralapon kért adatok szolgáltatása esetén a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20.§ (3) bekezdésében meghatározott költségtérítés számítható fel. 28. § (1) Az Épkiv. 2. melléklet nyilvántartási része az alábbi szövegrésszel egészül ki: Építtetői fedezetkezelő Neve (elnevezése): ...................................................................................................................... Címe (székhelye): ......................................................................................................................... Képviseletében eljáró személy neve:…………………………………………………………………… Elérhetősége:…………………………………………………………………………………………………




19 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának Nyilvántartási rész Az alvállalkozó kivitelező adatai: Alvállalkozó kivitelező megnevezése, székhelye, vállalkozói engedély, vagy cégbírósági bejegyzés száma, nyilvántartási száma

Szerződés szerinti kivitelezési tevékenység rövid megnevezése

Kivitelezés kezdési és befejezési időpontja

Vállalkozói díj összege

Fizetési határnap

” (2) Az Épkiv. 1. melléklet III. rész r) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A kivitelezési dokumentáció részei] „r) részletes, minden szakágra kimutatással."

kiterjedő

tételes

költségvetés-kiírás,

mennyiségi

29. § Az Épkiv. 4. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet módosításáról 30. § Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Épköz.) 8. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ajánlatkérő nem írhat elő - a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben illetve a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben a szavatossági vagy jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására - a szerződéses ellenérték 3%-át meghaladó mértékű biztosítékot (6) Ajánlatkérő - az (5) bekezdés kivételével - nem írhat elő - a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben illetve a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben – a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó, a szerződéses ellenérték, összességében 7%-át meghaladó mértékű biztosítékot.” 31. § Az Épköz. a 8. §-t követően a következő alcímmel és 8/A-8/B. §-sal egészül ki: „Az ajánlatkérő által érvényre juttatandó követelmények 8/A. § (1) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles az ajánlati vagy részvételi felhívásban előírni a) annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




értékű részteljesítés) anyagköltség és munkadíj forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni, b) az elmúlt 3 év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye a közbeszerzési eljárást megelőző 3 évből legalább két évben pozitív volt. (2) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki illetőleg szakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles az ajánlati vagy részvételi felhívásban előírni, hogy ajánlattevő nyilatkozzon a) a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatairól (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével), b) az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetők végzettségéről, képzettségéről valamint gyakorlati idejéről, c) a közbeszerzést megelőző legalább 2 évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról, d) a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatairól végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban, e) minőségellenőrzésért felelős személyekről. (3) Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontként az ellenszolgáltatás mértéke mellett a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb a) minőség, b) környezetvédelmi tulajdonságok, c) fenntartási, üzemeltetési költségek, d) szavatossági, jótállás időtartam, e) teljesítési határidő teljesítése. (4) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás mértéke mellett a (3) bekezdés a)-e) pontjai szerinti résszempontok közül legalább kettőt köteles bírálati részszempontként megjelölni. (5) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további - a közbeszerzés tárgyával illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon értékelhető – résszempont meghatározására is jogosult. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak - a Kbt. 143-144 § szerinti közbeszerzési eljárások kivételével - nem kell alkalmazni a Kbt. 26. § szerinti építési koncesszióra. 8/B. (1) Az ajánlatkérő az 1. számú mellékletben a dokumentáció tartalmaként meghatározott költségvetési kiírást a ………. Kamara (továbbiakban: Kamara) által közzétett elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével köteles összeállítani és a beérkezett ajánlatokat a Kbt. 86. §-a alapján megítélni. (2) Ajánlattevőnek az ajánlatát elektronikus adathordozón is be kell nyújtania. (3) Az ajánlattevőnek az ajánlata költségvetési kiírásában meg kell jelölnie, hogy a teljesítésben közreműködő alvállalkozók mely munkatételeket fogják kivitelezni. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(4) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás keretében beérkezett érvényes ajánlatokat elektronikusan megküldi a Kamarának. A Kamara állásfoglalásban értékeli a beérkezett ajánlatok ellenszolgáltatásának részszempontját, valamint megjelöli azokat az ajánlatokat és azon belül azokat a lényeges ajánlati elemeket, amelyek kirívóan alacsony illetve magas ellenszolgáltatást tartalmaznak. A Kamara az ajánlatkérő elektronikusan beküldött ajánlatának értékelését olyan zárt, kezelőtől függetlenül működő program segítségével végezi, mely biztosítja az ajánlattevők és az ajánlatok titkosságát. (5) Ajánlatkérő – a Kamara állásfoglalása mellett – az általa kirívóan alacsonynak illetve magasnak értékelt ellenszolgáltatást, illetve irreális kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlatot köteles a Kbt. 86. §-a szerint megvizsgálni, valamint indoklást kérni. (6) Ajánlattevő illetve - többszintű alvállalkozói szerződés esetében a vállalkozó kivitelező nem fogadhat el olyan alvállalkozói ajánlatot, amely a Kbt. előírásai szerint kirívóan alacsony illetve magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz.” Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 32. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) a 2. §-t követően a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) Ha a többcélú felhasználás céljára szolgáló építményben létesülő önálló rendeltetési egységek építésének engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, akkor az építmény rendeltetési célja szerinti építésügyi hatóság az engedélyező hatóság (a továbbiakban: építésügyi főhatóság). (2) Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesznek részt a) a hatáskörrel rendelkező további építésügyi hatóságok (a továbbiakban: egyéb érintett építésügyi hatóság), valamint b) azok a hatóságok, amelyek szakhatóságként vesznek részt az egyéb érintett építésügyi hatóság építési engedélyezési eljárásában, ha azokat az építésügyi főhatóság szakhatóságként nem vonja be az engedélyezési eljárásba. (3) Ha a többcélú felhasználás céljára szolgáló építmény speciális rendeltetése megszűnik, akkor az építmény új rendeltetési célja szerinti hatóság jár el főhatóságként a (2) bekezdés szerinti szakhatóságok bevonása mellett.” 33. § Az Éhk. 3. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kormány az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a) első fokon a 2. számú mellékletben megjelölt székhelyű területi állami építésfelügyeleti hivatalt, b) másodfokon a központi állami építésügyi hivatalon belül működő építésfelügyeleti hatósági szervezeti egységet (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




34. § Az Éhk. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3/A. § (1) A területi állami építésfelügyeleti hivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének önálló jogi személyiséggel (jogalanyisággal) nem rendelkező területi szerve. (2) A területi állami építésfelügyeleti hivatalt elnök vezeti. Az elnök felett a munkáltatói jogokat a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője gyakorolja. A vezetői megbízás adásához és visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. (4) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője kinevezi, felmenti a területi állami építésfelügyeleti hivatal alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (5) Az elnök a kinevezés, a felmentés, és a fegyelmi jogkör kivételével gyakorolja a munkáltatói jogkört a területi állami építésfelügyeleti hivatal alkalmazottai felett. (7) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője, a központi állami építésügyi hivatal szervezeti egységeinek vezetői és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének más köztisztviselője a területi állami építésfelügyeleti hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkező köztisztviselőjét a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.” 35. § Az Éhk. a következő 3/B. és 3/C. §-sal egészül ki: „3/B. § A központi állami építésügyi hivatalon belül az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság önálló hatáskör címzettje, önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.” „A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság 3/C. § A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.” 36. § Az Éhk. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elsőfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntés-előkészítő, kiadmányozó munkakört önállóan nem tölthet be.”





37. § (1) Az Éhk. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 10. melléklete lép. (2) Az Éhk. 4. melléklete a következő új 2. ponttal egészül ki, és az eredeti 2.-4. pont számozása 3.-5. pontra változik: „2. E rendelet alkalmazásában 60 pontot ér az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jogi Továbbképző Intézetében elvégzett építési jogi szakokleveles mérnökképzés.” (3) Az Éhk. 4. melléklet 2. pontja a következő k)-l) pontokkal egészül ki, és a pont számozása 3. pontra változik: [E rendelet alkalmazásában 50 pontot érnek az akkreditált felsőoktatási intézményekben elvégzett alábbi képzéseket igazoló dokumentumok:] „k) jogi diploma, l) önkormányzati főépítészi szakmérnök képzés.” A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása 38. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkehkr.) 11. § (3) bekezdése a következő m)-p) pontokkal egészül ki: [A Hivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - műszaki biztonsági hatóságként jár el:] „m) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések, n) hőtermelés és hőszolgáltatás berendezései, o) megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések, a villamosmű kivételével, p) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték létesítése tekintetében.” 39. § (1) Az Mkehkr. 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Hivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), b) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú üzemanyagtöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), c) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,





d) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, e) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építményeket, a villamosmű kivételével, f) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, g) az építménybe beépített építőanyag ipari vagy vegyipari berendezés, h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), j) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény.” (2) Az Mkehkr. 11/A. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Hivatal építésügyi hatóságként a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket, továbbá a sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályi követelményeket juttatja érvényre.” A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása 40. § A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.) 1. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép [E rendelet alkalmazásában:] „8. tervezési jogosultság: az 1.és 3. pontban felsorolt tevékenységek gyakorlása, a területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve (a továbbiakban együtt: területi szakmai kamara) által közigazgatási eljárás során kiadott határozattal, a tervezés teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel;” 41. § A Jr. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Szakmagyakorlási tevékenységet természetes személy akkor folytathat - a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha kérelmére a szakmagyakorlási jogosultság szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara szakmagyakorlási tevékenység folytatását engedélyezi és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi (a továbbiakban: névjegyzék), továbbá tagja a 6.§ és 7.§-ban meghatározott szakterületek esetében a lakóhely szerinti illetékes területi mérnöki illetve építész kamarának. (2) A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezésének feltételei: a) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételek teljesítése; Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása a (3) bekezdésben és a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamint az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kivételével.” 42. § (1) A Jr. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szakmagyakorlási jogosultság megállapításához szakirányú, felsőoktatásban megszerzett végzettség szükséges a) tervezési jogosultság esetén a tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú, aa) mesterfokozatú képzés (egyetemi), ab) alapképzés (főiskolai), b) szakértői jogosultság esetén – a (6) és (7) bekezdés kivételével - a szakértői szakterületnek megfelelő szakirányú, mesterfokozatú képzés. (2) A szakértői jogosultság engedélyezhető, amennyiben a felsőfokú (főiskolai) végzettséggel rendelkező kérelmezőt az igazságügy miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe külön jogszabály alapján az építésügyi valamint a 3. melléklet szerinti szakterületre felvette, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterülten jelenleg is szerepel. A kérelmező rendelkezik 2006. január 1-ét megelőző 15 éves szakmai gyakorlattal.” (2) A Jr. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken a (1) bekezdés ab) pontja szerinti végzettség a szakértői jogosultság, valamint vezető tervezői cím megállapításánál akkor engedélyezett, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintű képzés.” 43. § A Jr. 4. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Településtervezési vezető tervezői cím megállapításához a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalmát településtervezési, és legfeljebb felerészben közigazgatásban végzett településrendezési, illetve az (1) bekezdés d) és j) pontjában foglalt szakirányú gyakorlattal kell igazolni. (10) Az építészet szakterületi szakértői jogosultság megállapításához a kérelmezőnek (1) b) szerinti gyakorlatot kell igazolnia.” 44. § A Jr. 5. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara részére. A jogosultsági vizsga díjáról a szervező országos szakmai kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásról minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles beszámolni.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




45. § A Jr. 6. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A területi szakmai kamarák hatásköre 6.§ (1) A területi mérnöki kamarák az 1. melléklet I. részében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. melléklet II. részében felsorolt településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet I. részében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel.” 46. § A Jr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A területi építész kamarák az 1. melléklet II. részében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. mellékletben felsorolt településtervezési, településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet II. részében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel.” 47. § A Jr. 9. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési tevékenység” 48.§ A Jr. 9. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatása során figyelembe kell venni a külön jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket. 49. § (1) A Jr. 11. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezése iránti kérelem és mellékletei „(1) A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezését a kérelmező lakóhelye szerinti szakterület szerint hatáskörrel rendelkező - területi szakmai kamaránál, az 5. melléklet szerint kérelmezi.” (2) A Jr. 11.§ (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelemhez mellékelni kell:] „c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;”





50. § A Jr. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A kérelem elbírálása 13. § (1) A területi szakmai kamara a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jár el. (2) Ha a kérelem hiányos, a területi szakmai kamara 15 munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. (3) A területi szakmai kamara az engedélyezési eljárásban az illetékes területi mérnöki illetve építész kamara elnökségének véleményét beszerzi, a kamarai tagfelvétel valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. (4) A kérelemnek helyt adó egyszerűsített határozat tartalmazza a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, amely a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozza; b) a tervezési és szakértői szakterületek megnevezését, c) a tevékenységi kör jellegét (teljes körű, korlátozott), d) a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a 1-3. melléklet szerinti betűjel, a területi kamara kódja, és a regisztrációs szám). e) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 14. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást (5) A területi szakmai kamara a kérelmet elutasítja, ha a mellékelt iratokból megállapítható, hogy a kérelmező e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá, ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének a (2) bekezdésben megjelölt határidőben nem tett eleget. (6) A területi szakmai kamarák - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kérelemre feljegyezhetik a névjegyzékbe azt a szakterületet vagy részterületet, amelyen a kérelmező kiemelkedő gyakorlatot igazolt.” 51. § A Jr. 16. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A területi szakmai kamara törli a névjegyzékből azt a személyt, a) aki a törlést maga kérte; b) aki elhalálozott; c) akit a területi mérnöki vagy építész kamarából kizártak; )aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta; e)akivel kapcsolatban a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé, f) akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendeletben meghatározott valamely jogsértő cselekmény miatt 3 éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, g) akit egy éven belül két alkalommal – az építésügyi hatóság bejelentése alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt figyelmeztetésben részesített.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




52. § A Jr. az e rendelet 4. melléklete szerinti 5. melléklettel egészül ki. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet módosítása 53. § Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer) 1. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E rendelet alkalmazásában 1. építési műszaki ellenőri tevékenység: az Étv. 38/A.§(2) bekezdés szerinti tevékenység; 2. felelős műszaki vezetői tevékenység: az Étv. 38/A.§(3) bekezdés szerinti tevékenység; 3. szakmagyakorlási tevékenység: az 1-2. pontban foglalt tevékenységek Étv. 38/A.§ (4)-(6) bekezdés és e kormányrendelet szerinti gyakorlása; 4. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott állam; 5. hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvényben felsorolt személyek; 6. jogosultsági vizsga: a szakmagyakorlási tevékenység szakterületeihez kapcsolódó a 4. mellékletben meghatározott követelményrendszer elsajátításáról való számadás; 7. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott személy.” 54. § Az Émer. 2. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Szakmagyakorlási tevékenységet a természetes személy kérelmére a területi mérnöki kamarának, vagy a területi építész kamarának - az építész kamarai tag vagy azon személy esetében akiről a területi építész kamara külön jogszabály szerinti névjegyzék vezetésére jogosult - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve (a továbbiakban együtt: területi kamara) engedélyez, és ezzel egyidejűleg a személyt névjegyzékbe veszi (a továbbiakban: szakmagyakorlási jogosultság). A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának kötelező szakmai kamarai tagság nem feltétele.” 55. § (1) Az Émer. 3. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcímek helyébe a következő alcímek és rendelkezés lép: „A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezésének feltételei Szakirányú végzettség





„(1) Az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyéhez az építményfajtának megfelelő szakirányú felsőoktatásban megszerzett végzettség, vagy középfokú végzettség szükséges. Az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.” (2) Az Émer. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép „(3) A felelős műszaki vezetői tevékenység engedélyéhez az építményfajtának megfelelő és az e rendelet 1. mellékletében felsorolt végzettségek szükségesek.” 56. § (1) Az Émer. 5. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról az országos kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásról minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles beszámolni.” (2) Az Émer. 5. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A jogosultsági vizsgától a vizsgabizottság a) eltekint, ha a kérelmező aa) építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik, ab) az Országos Képzési Jegyzék szerinti építési műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkezik; ac) a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) részben eltekint, ha ba) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy bb) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.” 57. § Az Émer. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A szakmagyakorlási jogosultság engedély iránti kérelem és mellékletei 6. § (1) A szakmagyakorlási jogosultság engedély megadására irányuló az 5. melléklet szerint kérelemnek tartalmaznia kell:” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




58. § Az Émer. 7. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik: „(2) Ha a kérelem hiányos, a területi szakmai kamara 15 munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.” 59. § (1) Az Émer. 2. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. (2) Az Émer. 3. melléklet I. rész 8. pontja a következő mondattal egészül ki: „A vizsgázónak szóbeli vizsgát kell tennie a vizsga azon főrészéből amelyek esetében a kérdéseket 50% vagy azt meghaladóan helyesen válaszolta meg.” (3) Az Émer. e rendelet 5. melléklete szerinti 5. melléklettel egészül ki. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet módosítása 60. § (1) A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fhkr.) 3. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A miniszter az építésügyért való felelőssége körében előkészíti különösen] „d) az állami, térségi és önkormányzati főépítészi tevékenységről,” [szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján rendeleteket ad ki.]

miniszteri

61. § (1) Az Fhkr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A miniszter az építésügyért való felelőssége körében törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák felett.” 62. § (1) Az Fhkr. 9. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A miniszter az építésügyért való felelőssége körében] „g) ellátja a hatáskörébe utalt minőségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minőségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában,” (2) Az Fhkr. 9. §-a a következő o) ponttal egészül ki: Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




[A miniszter az építésügyért való felelőssége körében] „o) gyakorolja az építésügy központi irányítását, összehangolását ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékeket is.” Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról 63. § Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Dok.Közp. r.) 1.§ (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet hatálya a következő, az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációkra terjed ki:] „b) az e rendelet hatálybalépését követően keletkezett, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben az R. 13. § b) pontja és 17. § (2) bekezdése szerinti megvalósítási dokumentáció, ha nem készült, akkor a kivitelezési dokumentáció;” 64. § A Dok.Közp.r. 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [3. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó dokumentációk közül] „d) az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a Dokumentációs Központ eseti megkeresésében megjelölt szakvélemények, a műszaki felülvizsgálatról készített bizonylatok és szakvélemények egy példányát a megkeresés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a kéményseprő-ipari közszolgáltató,” Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról 65. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 5. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti előzetes véleményezési eljárásba minden esetben be kell vonni az (1) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket. Az előzetes véleményezéshez az államigazgatási szerveket tájékoztatni kell a rendezés alá vont területről, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról. Az előzetes véleményében az érdekelt államigazgatási szervnek nyilatkoznia kell, hogy az eljárás további szakaszaiban a részére megküldendő dokumentációt milyen formában kéri. Nyilatkozat hiányában a dokumentáció elektronikus adathordozón megküldhető.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




66. § Az OTÉK 1. számú mellékletének 105. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „105. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) egyidejűleg bármikor legalább 300 főt meghaladó személyek tartózkodása várható.” A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról 67. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 1. § (1) bekezdéséneke helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendeletet a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok (a továbbiakban: tervtanács) működésére és eljárási rendjére kell alkalmazni.” 68. § A Tr. 1.§-t követően a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) Az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) központi, az állami főépítészek területi (regionális) településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot működtetnek. (2) A települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, valamint a területi építész kamara helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.” 69. § (1) A Tr. 3. § (1) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki: [A tervtanács elnöke] „cc) ha a tervtanácsot a települési önkormányzatok társulása működteti, akkor a térségi főépítész.” (2) A Tr. 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [ A tervtanácsi elnöki kinevezés négy évre szól, amely meghosszabbítható. A tervtanácsi elnöki kinevezés megszűnik] „a) központi tervtanács elnöke esetében a kinevezés miniszter általi visszavonásával, illetve a köztisztviselői jogviszony megszűnésével,” (3) A Tr. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tervtanácsi elnöki kinevezés négy évre szól, amely meghosszabbítható. A tervtanácsi elnöki kinevezés megszűnik] Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




„c) a területi építész kamara elnöki megbízatás megszűnésével, illetőleg kamarai tag esetében a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultság (a továbbiakban: tervezési jogosultság), illetve a kamarai tagsági jogviszony megszűnésével.” (4) A Tr. 3. § (4) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép: [A tervtanács elnökének feladata:] „a) kinevezi a tervtanács titkárát és tagjait, a titkár javaslatára jóváhagyja a tervtanács ügyrendjét ; b) a titkár által összeállított tervtanácsi napirend elfogadása;” 70. § (1) A Tr. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A titkár a tervtanács típusának (településrendezési vagy építészeti-műszaki) megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt éves tervezési illetve építésügyi igazgatási gyakorlattal, - a területi építész kamarai tervtanács kivételével - köztisztviselői kinevezéssel rendelkező személy. (3) A Tr. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A titkár] „b) illetékesség vagy hatáskör hiánya miatt a kérelmet, annak mellékleteit (tervdokumentációt) átteszi a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz, (4) A Tr. 4. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A titkár] „e) szükség esetén javaslatot tesz az elnöknek a településrendezési tervdokumentáció rövidített, vagy - amennyiben készült - digitálisan rögzített változatának a tervdokumentáció benyújtója általi, a tervtanács számára – a 12.§ (2) a) bekezdésben rögzített példányszámon felül - történő megküldésének elrendelésére, f) javaslatot tesz a tervtanács elnökének az ülés napirendi pontjai, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit e jogszabályban foglaltaknak és az elnök döntésének megfelelően,” (4) A Tr. 4. § (3) bekezdés l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A titkár] ”l) bekéri a 11.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal elkészített tervtanácsi dokumentációt, m) előkészíti, valamint elfogadásra terjeszti a tervtanács ügyrendjét,” 71. § (1) A Tr. 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel. A bíráló a felkérés elfogadásával egyidejűleg az összeférhetetlenségéről is nyilatkozatot tesz.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(2) A Tr. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának - különös tekintettel a 15. § rendelkezéseire - elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 10 munkanapot kell biztosítani.” (3) A Tr. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ybl-, Kossuth- és Széchenyi- díjas építész által készített tervdokumentáció tervtanácsi bemutatása esetén opponensnek és legalább egy bírálónak Ybl-, Kossuth- vagy Széchenyidíjas építészt kell felkérni.” 72. § (1) A Tr. 7.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Bírálóként, illetve elnökként, tagként, valamint titkárként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a) a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak aa) a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § g) pontja alapján hozzátartozója, ab) a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa vagy munkatársa volt, ac) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve ad) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező, b) a tervdokumentáció építtetője, illetve megbízója valamint annak ba) a közigazgatási és hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozója, bc) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy megbízottja, c) az érintett település önkormányzati képviselője.” (2) A Tr. 7.§ (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tervtanácsi tag és a bíráló a összeférhetetlenségéről is nyilatkozatot tesz.”

jelenléti

ív

aláírásával

egyidejűleg

az

73. § A Tr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi építészeti műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze az 1. melléklet 6. oszlopában meghatározott, térszint feletti összes szintterület (a továbbiakban: szintterület) nagyságú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti területfelhasználási egység övezetein elhelyezhető, a) új épület építési, b) a településképi követelmények - ideértve az illeszkedés követelményét is -, tisztázását szolgáló elvi építési, vagy Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




c) közterületről látható homlokzat-átalakítás külön jogszabály alapján engedélyezéshez előírt építészeti-műszaki tervdokumentációkat. (2) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az ország egész területére kiterjed. (3) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze az 1. melléklet 5. oszlopában meghatározott, szintterület nagyságú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti területfelhasználási egység övezetein elhelyezhető, a) új épület építési, b) a településképi követelmények - ideértve az illeszkedés követelményét is -, tisztázását szolgáló elvi építési, vagy c) közterületről látható homlokzat-átalakítás külön jogszabály alapján engedélyezéshez előírt építészeti-műszaki tervdokumentációkat. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe megegyezik a területi főépítész illetékességi területével. (5) A területi építészeti-műszaki tervtanács akkor véleményezi a 10. § (2) és (4) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációkat, ha sem települési, sem térségi, sem pedig területi építész kamarai szinten tervtanács nem alakult. (6) A területi főépítész a működő helyi építészeti tervtanácsokról naprakész nyilvántartást vezet, melyet az interneten bárki számára ingyenesen és kockázatmentesen megismerhető módon közzétesz.” 74. § (1) A Tr. 10. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi építészeti építészeti-műszaki tervtanács véleményezheti az 1. melléklet 4. oszlopában meghatározott, szintterület nagyságú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti területfelhasználási egység övezetein elhelyezhető, a) új épület építési, b) a településképi követelmények - ideértve az illeszkedés követelményét is -, tisztázását szolgáló elvi építési, vagy c) közterületről látható homlokzat-átalakítás külön jogszabály alapján engedélyezéshez előírt építészeti-műszaki tervdokumentációkat. (2) A Tr. 10. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze az 1. melléklet 5. oszlopában meghatározott, szintterület nagyságú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti területfelhasználási egységövezetein elhelyezhető, a) új épület építési, b) a településképi követelmények - ideértve az illeszkedés követelményét is -, tisztázását szolgáló elvi építési, vagy c) közterületről látható homlokzat-átalakítás külön jogszabály alapján engedélyezéshez előírt építészeti-műszaki tervdokumentációkat. (3) A Tr.10. § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:





„(7) Az építtetőnek a tervtanács véleményét kell kérni az építésügyi hatósági engedélyezéshez nem kötött azon építési tevékenységek esetében is, amelyek védett épületet érintenek. (8) A települési önkormányzat haladéktalanul tájékoztatja az illetékes területi építész kamarát és a területi főépítészt a) a tervtanács megalakulásáról, illetve b) az általa működtetett tervtanács megszüntetéséről. (9) Egy tervtanácsi dokumentációt ugyanazon építészeti-műszaki tartalommal csak egy, az illetékes tervtanács bírál el.” 75. § A Tr. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz a külön jogszabály szerint az építésügyi hatósági engedélyezéshez előírt, valamint a megértéshez szükséges léptékben kidolgozott alábbi terveket és kiegészítő dokumentumokat kell benyújtani: a) építészeti műszaki leírás, b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, c) az eltérő szintek alaprajza, d) metszetek, e) valamennyi homlokzat, f) védett területen utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, g) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata, h) a tervezési területről és környezetéről készült fotókat, i) a tervező mérlegelése szerint látványtervet, a környező térfalak megjelenítésével (makett, távlati kép) j) a homlokzat anyaghasználatának és színezésének dokumentálását.” 76. § (1) A Tr. 12. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tervtanácsi eljárás a településrendezési tervdokumentáció esetén a polgármester, főpolgármester, a tervtanácsi dokumentáció esetén a tervező, (továbbiakban együtt: benyújtó) kérelmére indul. Az építészeti-műszaki tervtanácshoz az 1. melléklet szerinti kérelmet és mellékleteit (a továbbiakban: dokumentáció) kell benyújtani. (2) A Tr. 12. § (4)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hiánytalanul benyújtott dokumentációt 10 munkanapon belül a tervtanács elnöke az ülés napirendjére veszi. A tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a dokumentációt a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni. A tervtanácsi tag a benyújtott tervdokumentációt a tervtanácsi ülést megelőzően áttekinti. (5) A tervtanács elnöke, a tervtanács véleményét tervtanácsi ülésre való beterjesztésétől számított 30 munkanapon kiadmányozza. Az ügyintézési határidőbe a vélemény postára adásának napja is beleszámít. (6) A titkár a tervtanács elnöke által aláírt tervtanácsi véleményt postai úton megküldi építészeti-műszaki tervtanács esetén a tervdokumentáció egy lepecsételt példányával Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




együtt - a tervdokumentáció benyújtójának és tervezőjének. Az új épület építésének engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt az eljáró építésügyi hatóságnak is meg kell küldeni. (7) A titkár a tervtanácsot működtető szerv (társult önkormányzatok esetében a társulási szerződésben rögzített eljáró önkormányzat) iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megőrzi a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a tervtanács véleményét, továbbá a tervdokumentáció egy példányát vagy az azt tartalmazó digitális adathordozót.” 77. § (1) A Tr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de – az elnökkel együtt - legalább 5 taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele. A tervtanácsok ülése nyilvános.” (2) A Tr. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt: a) a bíráló (opponens), b) a benyújtó, c) településrendezési tervtanács esetén a tervdokumentáció készítője, d) építészeti-műszaki tervtanács esetén da) az első fokon eljáró építésügyi hatóság képviselője, db) az építtető, dc) az állami főépítész, illetve delegált munkatársa, illetékességi területén a helyi tervtanácsi ülésen, e) településrendezési szerződés esetén az önkormányzattal szerződő fél.” 78. § A Tr. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „A tervtanácsi vélemény” 79. § A Tr. a 16. §-t követően a következő 16/A. §-sal és azt megelőző következő alcímmel egészül ki: „Tervtanácsi nyilvántartás 16/A.§ (1) A tervtanács titkára a 4. § (2) bekezdés j) pontban meghatározott feladatkörében a tervtanács által megtárgyalt dokumentumokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a dokumentáció tárgyát, település nevét, címét, a tervező nevét, a tervtanácsi ülés időpontját, a tervtanácsi vélemény számát, dátumát, a tervtanács összetételét, a bíráló megnevezését. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(2) A központi és területi tervtanács az (1) bekezdés szerint minden naptári negyed évet követő hó végéig köteles megküldeni archiválásra a Dokumentációs Központnak a tárgy negyedévben tárgyalt dokumentációk jegyzékét és a teljes dokumentációt a benyújtott formátumban.” 80. § (1) A Tr. 1. mellékletként kiegészül az e rendelet 6. mellékletével. (2) A Tr. 2. mellékletként kiegészül az e rendelet 7. mellékletével. Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása 81. § Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tvkr.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „1. Szakmagyakorlási jogosultság: a településtervezői, az építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a tervellenőri, az építésügyi igazgatási szakértői, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenységek külön jogszabályban foglalt feltételek szerinti gyakorlása;” (2) A Tvkr. 1. mellékletében „a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező)” szövegrész helyébe „a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő, tervellenőri, az építésügyi igazgatási szakértői, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói )” szöveg lép, továbbá „a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező)” szövegrész helyébe „a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő, tervellenőri, az építésügyi igazgatási szakértői, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói)” szöveg lép. A közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 82. § A közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 21. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki: [Mentesül a versenyvizsga letétele alól] Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




„c) aki építésügyi vizsgával rendelkezik, d) aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jogi Továbbképző Intézete által szervezett építési jogi szakokleveles mérnökképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik.” A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 83. § A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tászk.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szervek) a következők:] „b) építésügyi szakigazgatási szerv az építésügyi hatósági, és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására (a továbbiakban együtt: központi állami építésügyi hivatal). A központi állami építésügyi hivatalon belül szakmailag önálló szervezeti egységként működik az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság.” 84. § A Tászk. 7. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) A központi állami építésügyi hivatal vezetője minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású köztisztviselő. A központi állami építésügyi hivatal szervezeti egységeit minisztériumi osztályvezető besorolású köztisztviselő vezeti. (3) A központi állami építésügyi hivatal köztisztviselői és a központi állami építésügyi hivatal szervezeti egységeinek vezetői felett a munkáltatói jogokat a központi állami építésügyi hivatal vezetője gyakorolja.” Záró rendelkezések 85. § (1) E rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet 6.-7. §-a, a 9. §-sal megállapított Épkiv. 1. § (1) bekezdés h)-j) pontja, a 14. § (2) bekezdése, a 18. §-a, a 22. §-a, a 27. §-a, a 40.-59. §-a, a 67.-81. §-a, a 86. § (1)-(3) bekezdése, a 87. § (1)-(3) bekezdése, és a 87. § (12) bekezdése 2009. október 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 1-3. §-a, az 5. §-a, a 9. §-sal megállapított Épkiv. 1. § (1) bekezdés e) pontja, a 10. § (2) bekezdéssel megállapított Épkiv. 2. § k) pontja, a 11-13. §-a, a 14. § (1) bekezdése, a 17. §-a, a 19.-21. §-a, a 23.§-a, a 24. § (1) bekezdése, a 28. §-a, a 29. § (1) bekezdése, a 30.-31. §-a, 33.-34. §-a, a 35. §-sal megállapított Éhk. 3/B. §-a, a 37. § (1) bekezdése, a 83.84. §-a, a 86. § (5) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(4) E rendelet 7. §-át és 27. §-át 2010. január 31-ét követően kell alkalmazni. (5) Az Épkiv. 2. § i) pontja helyébe 2010. január 1-én az alábbi rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „i) építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építésiszerelési munkájának elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített összköltsége.” (6) Az Épkiv. 2. §-a 2010. január 1-én az alábbi l) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „l) minimális építőipari rezsióradíj: az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság határozatával évente megállapított legalacsonyabb építőipari rezsióradíj, melynek elemei: a) a minimális szakmunkás alapbér; b) a minimális szakmunkás alapbérhez kapcsolódó közterhek (különösen adók, járulékok és hozzájárulások, így különösen az iparűzési adó, a kulturális járulék, az innovációs járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjbiztosítási járulék, a szakképzési hozzájárulás, az EHO, a munkaadói járulék); c) eszköz- és anyagköltségek. A minimális építőipari rezsióradíj összege az a)-b) pont szerinti tételek összegének és a c) pont szerinti tételek - 0,1-1,0 között meghatározott – szorzószámának szorzata.” 86. § (1) Hatályát veszti a Tr. a) 5.§ (3) bekezdésében a „szakmagyakorlási” szövegrész, b) 11. § (5) bekezdése, c) 12.§ (3) bekezdésben az „illetve b)” szövegrész, d) 13.§ (7) bekezdése, e) 14. § (2) bekezdés b) pontjában „az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,” szövegrész, d) pontjában a „továbbá a tervezési jogosultságát igazoló okirat számát,” szövegrész f) 16. § (2) bekezdés b) pontja, g) 17. § (2) bekezdésében a „- települési önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetében önkormányzati rendeletben –„ szövegrész. (2) Hatályát veszti a Jr. a) 1.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjában a „és az ezekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekre:” szövegrész, b) 2.§ (6) bekezdés c) pontjában a „1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1. §-ának (4) bekezdése” szövegrész és a d) pontja, c) 4.§ (1) bekezdés b) pontjában a „és ahhoz esetenként kapcsolódó” szövegrész, és a k) pontja, (2) bekezdése, d) 9.§ (6) és (7) bekezdése, e) 11.§ (3) bekezdés a) pontjában a „ha ez a kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre” szövegrész, (6) bekezdés felvezető mondatában a „Mkt. 1.§-ának (4) bekezdése” szövegrész, f) 15.§ (4) és (5) bekezdése, g) 1. melléklet I. fejezet 1.1. pontjának a) alpontjában a „(héjszerkezet, függesztett tetőszerkezet és lemezmű tervezésének kivételével)” szövegrész, a II/A fejezet 2. pontja, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




h) 3.melléklet I. fejezet 7. pontja, II. fejezet 1.6.,pontja, „beruházáslebonyolítás” szövegrész, 1.9., 2., és 3. pontjai, i) 4. melléklet Különös követelmények 2/B.és 3. pontjai.

1.7.

pontjában

a

(3) Hatályát veszti az Émer. a) 2. § (4) bekezdése, b) 5.§ (7) bekezdése, c) 12.§-a. (4) Hatályát veszti az Épkiv. a) 2. § a) pontja, b) 3. § (5) bekezdés b) pontjában „az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített” szövegrész, c) 9. § (1) bekezdés b) és e) pontja, d) a 22. § (2) bekezdés a) pontja. (5) Hatályát veszti az Éhk. a) 3. melléklete, b) 4. melléklet 3. c) pontja, és c) 6. melléklete. (6) Hatályát veszti az Éhk.1/B. mellékletében 1. „Pellérd ellátási illetékességi területe Pellérd” 2. „Keszü ellátási illetékességi területe Gyód, Keszü” 3. „Cserkút ellátási illetékességi területe Cserkút, Bakonya, Kővágószőlős, Kővágótöttös” 4. „Pirtó ellátási illetékességi területe Pirtó” 5. „Bogács ellátási illetékességi területe Bogács” 6. „Ricse ellátási illetékességi területe Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Ricse” 7. „Szentistván ellátási illetékességi területe Szentistván” 8. „Balástya ellátási illetékességi területe Balástya, Ópusztaszer” 9. „Ruzsa ellátási illetékességi területe Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa” 10. „Kimle ellátási illetékességi területe Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, Kimle, Kisbodak, Lipót, Püski” 11. „Gönyű ellátási illetékességi területe Gönyű” 12. „Veszprémvarsány ellátási illetékességi területe Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Veszprémvarsány” 13. „Álmosd ellátási illetékességi területe Álmosd” 14. „Nagyrábé ellátási illetékességi területe Bihardancsháza, Nagyrábé” 15. „Bocskaikert ellátási illetékességi területe Bocskaikert” 16. „Zsáka ellátási illetékességi területe Vekerd, Zsáka” 17. „Verpelét ellátási illetékességi területe Egerszalók, Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét” 18. „Felsőtárkány ellátási illetékességi területe Felsőtárkány” 19. „Sirok ellátási illetékességi területe Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szajla, Terpes, Bodony” 20. „Fegyvernek ellátási illetékességi területe Fegyvernek” 21. „Kenderes ellátási illetékességi területe Kenderes” 22. „Tarján ellátási illetékességi területe Héreg, Tarján” 23. „Leányvár ellátási illetékességi területe Leányvár” 24. „Pilismarót ellátási illetékességi területe Pilismarót” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




25. „Vértesszőlős ellátási illetékességi területe Vértesszőlős” 26. „Dömös ellátási illetékességi területe Dömös” 27. „Romhány ellátási illetékességi területe Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Legénd, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány” 28. „Magyarnándor ellátási illetékességi területe Becske, Bercel, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Debercsény, Galgaguta, Herencsény, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Szanda, Szécsénke, Terény” 29. „Érsekvadkert ellátási illetékességi területe Dejtár, Érsekvadkert” 30. „Karancskeszi ellátási illetékességi területe Etes, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsalja” 31. „Püspökhatvan ellátási illetékességi területe Acsa, Galgagyörk, Püspökhatvan” 32. „Szigetújfalu ellátási illetékességi területe Szigetújfalu” 33. „Törtel ellátási illetékességi területe Törtel” 34. „Zebegény ellátási illetékességi területe Zebegény” 35. „Vámosmikola ellátási illetékességi területe Bernecebaráti, Kemence, Tésa, Vámosmikola” 36. „Sződ ellátási illetékességi területe Sződ” 37. „Sződliget ellátási illetékességi területe Sződliget” 38. „Tápiószőlős ellátási illetékességi területe Tápiószőlős” 39. „Szentmártonkáta ellátási illetékességi területe Szentmártonkáta” 40. „Csővár ellátási illetékességi területe Csővár” 41. „Tóalmás ellátási illetékességi területe Tóalmás” 42. „Kisléta ellátási illetékességi területe Kisléta, Nyírbogát” 43. „Sé ellátási illetékességi területe Bucsu, Dozmat, Felsőcsatár, Horvátlövő, Narda, Pornóapáti, Sé, Torony, Vaskeresztes” 44. „Jánosháza ellátási illetékességi területe Duka, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Nemeskeresztúr” 45. „Balatongyörök ellátási illetékességi területe Balatongyörök, Vállus” 46. „Nemesbük ellátási illetékességi területe Nemesbük, Zalaköveskút” 47. „Gellénháza ellátási illetékességi területe Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr” szövegrész. (7) Hatályát veszti az Fhkr. 3. § (7) bekezdés g) pontja. (8) Hatályát veszti a Tászk. 4. § (1) bekezdés c) pontja. (9) Hatályát veszti az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 2. mellékletének I. pontjának 14.6. és 20.14. alpontja. (10) Hatályt veszti az OTÉK a) 30/A. § (1) bekezdésének e) pontja, b) 36. § (4) bekezdése, c) 1. számú mellékletének 64. pontja.





87. § (1) A Tr. a) 1.§ (2) bekezdésében a „nyertes tervdokumentációra” szövegrész helyébe a „nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra” szövegrész, b) 2.§ (3) bekezdésében a „tehetnek” szövegrész helyébe a „tesz” szövegrész, (4) bekezdésében a „legalább 10, legfeljebb 50,” szövegrész helyébe a „legalább 5, legfeljebb 50 fő,” szövegrész, c) 3.§ (1) bekezdés a) pontjában „az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „a miniszter” szövegrész, az (1) bekezdés ca) alpontjában a „helyi” szövegrész helyébe a „települési” szövegrész, (4) bekezdés h) pontjában a „állásfoglalás” szövegrész helyébe a „vélemény” szövegrész, d) 4.§ (3) bekezdés h) pontjában az „állásfoglalását” szövegrész helyébe „véleményét” szövegrész a (3) bekezdés i) pontjában az „állásfoglalást szövegrész helyébe a „véleményt” szövegrész, (3) bekezdés j) pontjában az „iratkezelési feladatokat” szövegrész helyébe az „iratkezelési, nyilvántartási feladatokat” szövegrész, e) 5.§ (2) bekezdésének a) pontjában a „műemlékvédelem szakterületén jártas” szövegrész helyébe a „műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező” szövegrész, (3) bekezdésében a „szakmai kamarák” szövegrész helyébe a „területi kamarák” szövegrész, (4) bekezdésében a „nevezi ki” szövegrész helyébe a „nevezi ki a 2.§ (3) bekezdés szerinti javaslatok alapján” szövegrész, f) 7.§ (5) bekezdésében az „állásfoglalással” szövegrész helyébe a „véleménnyel” szövegrész, g) 8.§ (4) bekezdés a) pontjában a „községek közigazgatási területét, valamint az országos műemléki védettség alatt álló vagy az országos jelentőségű védett természeti területeket, illetve az” szövegrész helyébe a „valamint a teljes egészében, vagy részben a világörökség területén fekvő községek, továbbá országos műemléki védettség alatt álló vagy országos jelentőségű védett természeti területekkel, illetve” szövegrész, h) 10.§ (1) bekezdésben a „közösen működtetett” szövegrész helyébe a „közösen vagy társulásos formában működtetett” szövegrész, i) 16. § (3) bekezdésében a „tervtanácsi állásfoglalás” szövegrész helyébe a „tervtanácsi vélemény”, a (4) bekezdésében az „az állásfoglalás” szövegrész helyébe a „tervtanácsi vélemény” szövegrész lép. (2) A Jr. a) 1. § (2) bekezdés 1. pontjában a „munkarészeinek, készítése” szövegrész helyébe a „munkarészei és a telekalakítási terv (mint építészeti-műszaki tervdokumentáció) készítése;” szövegrész, (2) bekezdés 3. pontjában a „meghatározott eljárásokhoz” szövegrész helyébe a „meghatározott eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges” szövegrész, (2) bekezdés 5. pontjában a „meghatározott, valamint az Étv.16.§-ának (1) bekezdésével kapcsolatos tevékenység” szövegrész helyébe a „meghatározott tevékenység, műszaki tanácsadás, illetve javaslattétel;” szövegrész, b) 3. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés a)”szövegrész helyébe a „(1) bekezdés aa)” szövegrész, a (7) bekezdésében a „Az építésügyi igazgatási és a korlátozott” szövegrész helyébe a „A korlátozott” szövegrész, a (8) bekezdésében a „ a névjegyzékbe történő bejegyzési” szövegrész helyébe „ az engedélyezési” szövegrész, c) 4.§ (3) bekezdésében a „(1) és (2)” szövegrész helyébe „(1)” szövegrész, a ba) pontjában a „(2) bekezdésének a)” szövegrész helyébe a „(1) bekezdésének aa)”, a bb) pontjában a „(2) bekezdésének b)-c) pontjai” szövegrész helyébe a „(1) bekezdésének ab) pontja”, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




d) 5.§ (6) bekezdésében a „kérelem elbírálása, illetve a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás” szövegrész helyébe „a tevékenység engedélyezési eljárása” szövegrész, e) 9.§ (1) bekezdésében az „időtől függően” szövegrész helyébe az „időtől függően az 1. és 2. melléklet szerint korlátozott, illetve teljeskörű” szövegrész, (2) bekezdésében a „Tervezési jogosultsággal az” szövegrész helyébe „Az” szövegrész, a (3) bekezdésében a „építész kamarák” szövegrész helyébe a „területi építész kamarák”, a „tervezési gyakorlattal az” szövegrész helyébe a „gyakorlati időt követő” szövegrész, a (4) bekezdésben a „mérnöki kamarák” szövegrész helyébe a „területi mérnöki kamarák” szövegrész, a „tervezési gyakorlattal az” szövegrész helyébe a „gyakorlati időt követő” szövegrész, (9) bekezdésében a „tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia,” szövegrész helyébe az „alá kell írnia” szövegrész, (11) bekezdésében az „őriznie.” szövegrész helyébe a „őriznie, és arról évenkénti nyilvántartást kell vezetnie, f) 10.§ (2) bekezdésében a „(2) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „(1) bekezdésének aa) pontja” szövegrész, g) 11.§ (2) bekezdés b) pontjában az „azon személyi” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szövegrész, (2) bekezdés d) pontjában a „jogosultság megállapítását (névjegyzékbe való felvételét)” szövegrész helyébe az „az engedély megadását” szövegrész, (6) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3) bekezdése” szövegrész, h ) 12.§ (3) bekezdésében a „kamara szabályzatába” szövegrész helyébe a „az országos kamara szabályzatában” szövegrész, i) 14.§ (1) bekezdésében a „a névjegyzékből törli” szövegrész helyébe a „a szakmagyakorlási jogosultság engedélyét visszavonja és ezzel egyidejűleg törli a névjegyzékből” szövegrész, j) 15.§ (1) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész, a „13.§ (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „13.§ (4) bekezdés” szövegrész, a (2) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész, a (3) bekezdésében a „mérnöki kamara” szövegrész helyébe a „területi mérnöki kamara” szövegrész, k) 16. § (2) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész, a (3) bekezdésében a „c) pontja” szövegrész helyébe a „c), f), g), pontjai” szövegrész, (4) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész, a „szakmai kamaránál” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamaránál” szövegrész, a „szakmai kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész, l) 18. § (1) bekezdésében az „az Etv.” szövegrész helyébe a „a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény” szövegrész, (5) bekezdésében a „szakmai kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész, (6) bekezdésében a „szakmai kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szövegrész lép. (3) Az Émer. a) 1.§ (1) bekezdésében a „megállapítására” szövegrész helyébe az „engedélyezésére” szövegrész, b) 2.§ (2) bekezdés felvezető mondatában a „megállapításának” szövegrész helyébe az „engedélyezésének” szövegrész, c) 3.§ (4) bekezdésében a „megállapítása” szövegrész helyébe az „engedélyezése” szövegrész, d) 4. § (2) bekezdésében a „megállapítása” szövegrész helyébe az „engedélyezése” szövegrész, e) 6.§ (2) bekezdésében az „a névjegyzékbe való bejegyzéshez” szövegrész helyébe az „az engedélyhez” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




f) 3. melléklet I. rész 8. pontjában a „70%” szövegrész helyébe a „60%” szövegrész lép. (4) Az Épfelügy. a) 3. § (2) bekezdésében az „irányelvet ad ki” szövegrész helyébe az „utasítást ad ki” szövegrész b) 8. § ba) (1) bekezdésében a „végzéssel megtiltja.” szövegrész helyébe a „végzéssel megtiltja, illetve megtilthatja.” Szövegrész bb) (4) bekezdésében a „jogerőssé válásáig indíthat.” Szövegrész helyébe a „jogerőssé válásáig, illetve a használatbavételi engedélyben kikötött hiányzó munkálatok befejezéséig indíthat.” szövegrész c) 9. § ca) (1) bekezdésében a „a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, és a kivitelező” szövegrész helyébe a „a tervező, a tervellenőr, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, a beruházáslebonyolító és a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező” szövegrész cb) (4) bekezdésében a „tervezői jogosultságról” szövegrész helyébe a „tervezői, tervellenőri jogosultságról” szövegrész lép (5) Az Éhk. 6. § (1) bekezdésében „a közigazgatási alapvizsga vagy azzal egyenértékű egyéb vizsga letételét” szövegrész helyébe „a köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést (a továbbiakban együtt: kinevezést) megelőzően vagy a kinevezést” szövegrész lép. (6) Az Éhk. 1/A. § mellékletében 1. „Pécs ellátási illetékességi területe Pécs, Abaliget, Aranyosgadány, Berkesd, Birján, Bogád, Kökény, Ellend, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Pereked, Pécsudvard, Pogány, Romonya, Szemely, Szilágy készenléti illetékességi területe Bakonya, Cserkút, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kozármisleny, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Ócsárd, Orfű, Pellérd, Regenye, Szőke” szövegrész helyébe „Pécs ellátási illetékességi területe Pécs, Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Berkesd, Birján, Bogád, Cserkút, Gyód, Keszü, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Ellend, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Pereked, Pellérd, Pécsudvard, Pogány, Romonya, Szemely, Szilágy készenléti illetékességi területe Görcsöny, Kozármisleny, Ócsárd, Orfű, Regenye, Szőke” 2. „Kiskunhalas ellátási illetékességi területe Kiskunhalas, Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Tompa, Zsana készenléti illetékességi területe Pirtó” szövegrész helyébe „Kiskunhalas ellátási illetékességi területe Kiskunhalas, Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó,Tompa, Zsana” 3. „Mezőkövesd ellátási illetékességi területe Mezőkövesd, Borsodivánka, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Egerlövő, Mezőnagymihály, Négyes, Szomolya, Tard, Tiszabábolna, Tiszavalk készenléti illetékességi területe Bogács, Borsodgeszt, Bükkábrány, Csincse, Kács, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Sály, Szentistván, Tibolddaróc, Vatta” szövegrész helyébe „Mezőkövesd ellátási illetékességi területe Mezőkövesd, Borsodivánka, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Egerlövő, Mezőnagymihály, Négyes, Szentistván, Szomolya, Tard, Tiszabábolna, Tiszavalk készenléti illetékességi területe Borsodgeszt, Bükkábrány, Csincse, Kács, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Sály, Tibolddaróc, Vatta” 4. „Sátoraljaújhely ellátási illetékességi területe Sátoraljaújhely, Alsóregmec, Bózsva, Felsőregmec, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Révleányvár, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Semjén, Vágáshuta, Vilyvitány, Zemplénagárd” szövegrész helyébe „Sátoraljaújhely ellátási illetékességi területe Sátoraljaújhely, Alsóregmec, Bózsva, Felsőregmec, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Vágáshuta, Vilyvitány” 5. „Cigánd ellátási illetékességi területe Cigánd, Dámóc, Tiszacsermely, Tiszakarád készenléti illetékességi területe Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Ricse, Alsóberecki, Bodroghalom, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Pácin” szövegrész helyébe „Cigánd ellátási illetékességi területe Cigánd, Dámóc, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád, Zemplénagárd készenléti illetékességi területe Alsóberecki, Bodroghalom, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Pácin” 6. „Kistelek ellátási illetékességi területe Kistelek, Baks, Csengele, Dóc, Pusztaszer készenléti illetékességi területe Balástya, Ópusztaszer” szövegrész helyébe „Kistelek ellátási illetékességi területe Kistelek, Baks, Balástya, Csengele, Dóc, Ópusztaszer, Pusztaszer” 7. „Mórahalom ellátási illetékességi területe Mórahalom, Ásotthalom, Bordány, Üllés, Zákányszék készenléti illetékességi területe Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa” szövegrész helyébe „Mórahalom ellátási illetékességi területe Mórahalom, Ásotthalom, Bordány, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék” 8. „Győr ellátási illetékességi területe Győr, Abda, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bőny, Börcs, Enese, Gyömöre, Győrság, Győrszemere, Győrújfalu, Ikrény, Kajárpéc, Kunsziget, Lázi, Lébény, Mecsér, Mezőörs, Mosonszentmiklós, Nagyszentjános, Nyalka, Öttevény, Pázmándfalu, Pér, Rétalap, Románd, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Vámosszabadi készenléti illetékességi területe Dunaszeg, Dunaszentpál, Gönyű, Győrladamér, Győrújbarát, Győrzámoly, Kisbajcs, Koroncó, Nagybajcs, Nyúl, Rábapatona, Vének” szövegrész helyébe „Győr ellátási illetékességi területe Győr, Abda, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bőny, Börcs, Enese, Gönyű, Gyömöre, Győrság, Győrszemere, Győrújfalu, Ikrény, Kajárpéc, Kunsziget, Lázi, Lébény, Mecsér, Mezőörs, Mosonszentmiklós, Nagyszentjános, Nyalka, Öttevény, Pázmándfalu, Pér, Rétalap, Románd, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Vámosszabadi készenléti illetékességi területe Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér, Győrújbarát, Győrzámoly, Kisbajcs, Koroncó, Nagybajcs, Nyúl, Rábapatona, Vének” 9. „Mosonmagyaróvár ellátási illetékességi területe Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Károlyháza, Levél, Rajka, Újrónafő, Várbalog készenléti illetékességi területe Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kimle, Kisbodak, Lipót, Máriakálnok,, Mosonszolnok, Püski” szövegrész helyébe „Mosonmagyaróvár ellátási illetékességi területe Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Bezenye, Darnózseli,Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Károlyháza, Kimle Kisbodak Levél, Lipót, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog készenléti illetékességi területe Hegyeshalom, Jánossomorja, Máriakálnok, Mosonszolnok” 10. „Pannonhalma ellátási illetékességi területe Pannonhalma, Écs, Győrasszonyfa, Ravazd,Tarjánpuszta készenléti illetékességi területe Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Veszprémvarsány” szövegrész helyébe „Pannonhalma ellátási illetékességi területe Pannonhalma, Bakonyszentlászló, Écs, Fenyőfő, Győrasszonyfa, Ravazd, Sikátor, Tarjánpuszta, Veszprémvarsány” 11. „Berettyóújfalu ellátási illetékességi területe Berettyóújfalu, Bakonszeg, Csökmő, Darvas, Furta, Gáborján, Hencida, Mezőpeterd, Mezősas, Szentpéterszeg, Váncsod készenléti illetékességi területe Vekerd, Zsáka” szövegrész helyébe „Berettyóújfalu ellátási illetékességi területe Berettyóújfalu, Bakonszeg, Csökmő, Darvas, Furta, Gáborján, Hencida, Mezőpeterd, Mezősas, Szentpéterszeg, Váncsod, Vekerd, Zsáka”





12. „Hajdúhadház ellátási illetékességi területe Hajdúhadház készenléti illetékességi területe Bocskaikert, Hajdúsámson” szövegrész helyébe „Hajdúhadház ellátási illetékességi területe Hajdúhadház, Bocskaikert készenléti illetékességi területe Hajdúsámson” 13. „Létavértes ellátási illetékességi területe Létavértes, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Monostorpályi készenléti illetékességi területe Álmosd” szövegrész helyébe „Létavértes ellátási illetékességi területe Létavértes, Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Monostorpályi” 14. „Püspökladány ellátási illetékességi területe Püspökladány, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen készenléti illetékességi területe Bihardancsháza, Nagyrábé” szövegrész helyébe „Püspökladány ellátási illetékességi területe Püspökladány, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen” 15. „Eger ellátási illetékességi területe Eger, Andornaktálya, Balaton, Bátor, Bekölce, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerszólát, Hevesaranyos, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Nagyvisnyó, Noszvaj, Szarvaskő, Szilvásvárad készenléti illetékességi területe Egerszalók, Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét, Felsőtárkány, Kerecsend, Novaj, Ostoros” szövegrész helyébe „Eger ellátási illetékességi területe Eger, Andornaktálya, Balaton, Bátor, Bekölce, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Nagyvisnyó, Noszvaj, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tarnaszentmária, Verpelét készenléti illetékességi területe Kerecsend, Novaj, Ostoros” 16. „Pétervására ellátási illetékességi területe Pétervására, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Szentdomonkos, Szúcs, Tarnalelesz, Váraszó készenléti illetékességi területe Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szajla, Terpes, Bodony” szövegrész helyébe „Pétervására ellátási illetékességi területe Pétervására, Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Szúcs, Tarnalelesz, Terpes,Váraszó” 17. „Karcag ellátási illetékességi területe Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras készenléti illetékességi területe Kenderes” szövegrész helyébe „Karcag ellátási illetékességi területe Karcag, Berekfürdő, Kenderes, Kunmadaras” 18. „Törökszentmiklós ellátási illetékességi területe Törökszentmiklós, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő készenléti illetékességi területe Fegyvernek” szövegrész helyébe „Törökszentmiklós ellátási illetékességi területe Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő” 19. „Tatabánya ellátási illetékességi területe Tatabánya, Gyermely, Szárliget, Szomor, Várgesztes, Vértessomló készenléti illetékességi területe Héreg, Környe, Tarján, Vértesszőlős” szövegrész helyébe „Tatabánya ellátási illetékességi területe Tatabánya, Gyermely, Héreg, Szárliget, Szomor, Tarján,Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős készenléti illetékességi területe Környe” 20. „Dorog ellátási illetékességi területe Dorog, Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny készenléti illetékességi területe Leányvár” szövegrész helyébe „Dorog ellátási illetékességi területe Dorog, Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny” 21. „Esztergom ellátási illetékességi területe Esztergom, Mogyorósbánya készenléti illetékességi területe Dömös, Lábatlan, Pilismarót, Süttő, Tát” szövegrész helyébe „Esztergom ellátási illetékességi területe Esztergom, Dömös, Mogyorósbánya, Pilismarót készenléti illetékességi területe Lábatlan, Süttő, Tát” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




22. „Salgótarján ellátási illetékességi területe Salgótarján, Bárna, Cered, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Kishartyán, Litke, Mátraszele, Mihálygerge, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szilaspogony, Vizslás, Zabar készenléti illetékességi területe Kazár, Etes, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsalja” szövegrész helyébe „Salgótarján ellátási illetékességi területe Salgótarján, Bárna, Cered, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsalja Kishartyán, Litke, Mátraszele, Mihálygerge, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szilaspogony, Vizslás, Zabar készenléti illetékességi területe Kazár” 23. „Balassagyarmat ellátási illetékességi területe Balassagyarmat, Csesztve, Csitár, Hugyag, Iliny, Ipolyszög, Ipolyvece, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szügy készenléti illetékességi területe Drégelypalánk, Becske, Bercel, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Debercsény, Galgaguta, Herencsény, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Szanda, Szécsénke, Terény, Dejtár, Érsekvadkert” szövegrész helyébe „Balassagyarmat ellátási illetékességi területe Balassagyarmat, Becske, Bercel, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Érsekvadkert, Galgaguta, Herencsény, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolyszög, Ipolyvece, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szanda, Szécsénke, Szügy, Terény készenléti illetékességi területe Drégelypalánk” 24. „Rétság ellátási illetékességi területe Rétság, Berkenye, Diósjenő, Hont, Kétbodony, Kisecset, Nézsa, Nógrád, Szátok, Szente, Tereske, Tolmács készenléti illetékességi területe Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Legénd, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány, Bánk, Borsosberény, Horpács, Nagyoroszi, Pusztaberki, Szendehely” szövegrész helyébe „Rétság ellátási illetékességi területe Rétság, Alsópetény, Berkenye, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kétbodony, Kisecset, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány, Szátok, Szente, Tereske, Tolmács készenléti illetékességi területe Bánk, Borsosberény, Horpács, Nagyoroszi, Pusztaberki, Szendehely” 25. „Cegléd ellátási illetékességi területe Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Mikebuda, Újszilvás készenléti illetékességi területe Tápiószőlős, Törtel” szövegrész helyébe „Cegléd ellátási illetékességi területe Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Mikebuda, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás” 26. „Nagykáta ellátási illetékességi területe Nagykáta, Farmos, Kóka, Pánd, Szentlőrinckáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton készenléti illetékességi területe Sülysáp, Szentmártonkáta, Tóalmás” szövegrész helyébe „Nagykáta ellátási illetékességi területe Nagykáta, Farmos, Kóka, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás készenléti illetékességi területe Sülysáp” 27. „Ráckeve ellátási illetékességi területe Ráckeve, Áporka, Délegyháza, Lórév, Majosháza, Szigetbecse készenléti illetékességi területe Apaj, Dömsöd, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Makád, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony” szövegrész helyébe „Ráckeve ellátási illetékességi területe Ráckeve, Áporka, Délegyháza, Lórév, Majosháza, Szigetbecse, Szigetújfalu készenléti illetékességi területe Apaj, Dömsöd, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Makád, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Taksony” 28. „Vác ellátási illetékességi területe Vác, Csörög, Kisnémedi, Kosd, Penc, Püspökszilágy, Rád, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót készenléti illetékességi területe Acsa, Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan, Sződ, Sződliget” szövegrész helyébe „Vác ellátási illetékességi területe Vác, Acsa, Csörög, Csővár, Galgagyörk, Kisnémedi, Kosd, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Sződ, Sződliget, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót” 29. „Szob ellátási illetékességi területe Szob, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény készenléti illetékességi területe Bernecebaráti, Kemence, Tésa, Vámosmikola, Zebegény” szövegrész helyébe „Szob ellátási illetékességi Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




területe Szob, Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény, Tésa, Vámosmikola, Zebegény” 30. „Nyírbátor ellátási illetékességi területe Nyírbátor, Bátorliget, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Terem készenléti illetékességi területe Kisléta, Nyírbogát, Nyírlugos” szövegrész helyébe „Nyírbátor ellátási illetékességi területe Nyírbátor, Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Nyírbéltek; Nyírbogát;Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Terem készenléti illetékességi területe Nyírlugos” 31. „Szombathely ellátási illetékességi területe Szombathely, Acsád, Gencsapáti, Meszlen, Nárai, Nemesbőd, Perenye, Salköveskút, Sorkikápolna, Söpte, Táplánszentkereszt, Vasasszonyfa, Vassurány, Vasszilvágy, Vát készenléti illetékességi területe Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Narda, Nemeskolta, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Sé, Sorkifalud, Sorokpolány, Szentpéterfa, Tanakajd, Torony, Vaskeresztes, Vasszécseny, Vép, Zsennye” szövegrész helyébe „Szombathely ellátási illetékességi területe Szombathely, Acsád, Bucsu, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Horvátlövő, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Perenye, Pornóapáti, Salköveskút, Sé, Sorkikápolna, Söpte, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszilvágy, Vát készenléti illetékességi területe Balogunyom, Bozzai, Csempeszkopács, Gyanógeregye, Ják, Kisunyom, Nemeskolta, Rábatöttös, Rum, Sorkifalud, Sorokpolány, Szentpéterfa, Tanakajd, Vasszécseny, Vép, Zsennye” 32. „Celldömölk ellátási illetékességi területe Celldömölk, Boba, Borgáta, Csönge, Egyházashetye, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck készenléti illetékességi területe Duka, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Nemeskeresztúr” szövegrész helyébe „Celldömölk ellátási illetékességi területe Celldömölk, Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck” 33. „Zalaegerszeg ellátási illetékességi területe Zalaegerszeg, Alibánfa, Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bezeréd, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Egervár, Gétye, Gősfa, Gyűrűs, Hagyárosbörönd, Hottó, Kávás, Kemendollár, Kisbucsa, Kiskutas, Kispáli, Kustánszeg, Lakhegy, Milejszeg, Misefa, Nagykapornak, Nagykutas, Nagypáli, Nemesapáti, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Németfalu, Orbányosfa, Pacsa, Padár, Pálfiszeg, Pethőhenye, Pókaszepetk, Pölöske, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Sárhida, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentpéterúr, Teskánd, Tófej, Vasboldogasszony, Vöckönd, Zalaboldogfa, Zalaigrice, Zalaistvánd, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszentmihály, Zalatárnok készenléti illetékességi területe Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr” szövegrész helyébe „Zalaegerszeg ellátási illetékességi területe Zalaegerszeg, Alibánfa, Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bezeréd, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Egervár, Gellénháza, Gétye, Gombosszeg, Gősfa, Gyűrűs, Hagyárosbörönd, Hottó, Iborfia, Kávás, Kemendollár, Kisbucsa, Kiskutas, Kispáli, Kustánszeg, Lakhegy, Lickóvadamos, Milejszeg, Misefa, Nagykapornak, Nagykutas, Nagylengyel, Nagypáli, Nemesapáti, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Németfalu, Orbányosfa, Ormándlak, Pacsa, Padár, Pálfiszeg, Pethőhenye, Petrikeresztúr, Pókaszepetk, Pölöske, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Sárhida, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentpéterúr, Teskánd, Tófej, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Vasboldogasszony, Vöckönd, Zalaboldogfa, Zalaigrice, Zalaistvánd, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszentmihály, Zalatárnok” 34. „Hévíz ellátási illetékességi területe Hévíz, Felsőpáhok készenléti illetékességi területe Alsópáhok, Cserszegtomaj, Nemesbük, Rezi, Zalaköveskút” szövegrész helyébe „Hévíz ellátási illetékességi területe Hévíz, Felsőpáhok, Nemesbük, Zalaköveskút készenléti illetékességi területe Alsópáhok, Cserszegtomaj, Rezi” 35. „Keszthely ellátási illetékességi területe Keszthely, Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Karmacs, Sármellék, Szentgyörgyvár, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalaszentmárton, Zalavár készenléti illetékességi területe Balatongyörök, Gyenesdiás, Vállus, Vonyarcvashegy” szövegrész helyébe „Keszthely ellátási illetékességi területe Keszthely, Balatongyörök, Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Karmacs, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalaszentmárton, Zalavár készenléti illetékességi területe Gyenesdiás, Vonyarcvashegy” szöveg lép. (7) Az Éhk. 4. melléklet a) 2. j) pontjában a „képzés.” szövegrész helyébe a „képzés,” b) 4. c) pontjában „a 2. és 3. pontok” szövegrész helyébe „a 2.- 4. pontok” szöveg lép. (8) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet a) 1. § aa) a) pontjában az „I. rész 1-7. pontjában” szövegrész helyébe az „I. rész 1-8. pontjában szövegrész, ab) b) pontjában az „I. rész 8-16. pontja” szövegrész helyébe az „I. rész 9-17. pontja” szövegrész b) 2. § (3) bekezdésében az „I. rész 16. pontban” szövegrész helyébe az I. rész 17. pontban” szövegrész c) 2/A. § ca) (2) bekezdésében az „I. melléklet I. rész 5., 9., 13-16. pontja” szövegrész helyébe az „„I. melléklet I. rész 5., 10., 14-17. pontja” szövegrész cb) (3) bekezdése helyébe az „I. melléklet I. rész 15. pontjában” szövegrész helyébe az „I. melléklet I. rész 16. pontjában” szövegrész lép. (9) Az Épkiv. a) 1. § (1) bekezdése aa) b) pontjában a „műszaki ellenőr feladataira” szövegrész helyébe a „műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira” szövegrész, ab) f) pontjában a „kapcsolatos adatszolgáltatásra” szövegrész helyébe a „kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra” szövegrész b) 4. § ba) (1) bekezdésében „az Étv. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak” szövegrész helyébe „az Étv. 39. § és 39/A. §-ában meghatározottak” szövegrész, bb) (2) bekezdésében az „előírásait megtartják.” szövegrész helyébe az „előírásait megtartják és a kivitelezést az 1. melléklet szerinti kivitelezési terv alapján folytatják.” szövegrész, c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában „az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe „az Étv. 39/A. § (2) bekezdésében és e rendelet 12. § (8) bekezdésében meghatározott” szövegrész, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




d) 9. § (2) bekezdésben a „szakmagyakorlási” szövegrész helyébe a „tervellenőri” szövegrész e) 11. § (1) bekezdés ea) a) pontjában „az Étv. 39. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „az Étv. 39. §ának (6) bekezdésében” szövegrész, eb) ba) pontjában „az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak” szövegrész helyébe „az Étv. 39/A. § (2) bekezdésében és e rendelet 12. § (8) bekezdésében meghatározottak” szövegrész, „az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe „az Étv. 39. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott” szövegrész, f) 12. § (1) bekezdésében a „- az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével –„ szövegrész helyébe a „- (8) bekezdésben foglaltak kivételével –„ szövegrész, g) 16. § (1) bekezdésében az „Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység” szövegrész helyébe az „Építési tevékenység” szövegrész h) 24. §-ban „az építésügyi hatóságnak” szövegrész helyébe „az építésfelügyeleti hatóságnak” szövegrész lép. (10) A Dok. Közp.r. a) 1.§ (1) bekezdés d) pontjában az „energia tanúsítványra” szövegrész helyébe „energetikai tanúsítványra szövegrész” , b) 3.§ (1) bekezdés a) pontjában a „tervező” szövegrész helyébe a „megrendelő” szövegrész lép. (11) Az Mkehkr. a) 11. § (3) bekezdés j) pontjában a „hatósági eljárásokban.” szövegrész helyébe a „ hatósági eljárásokban,” b) 11/A. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „építésügyi jogkörben első fokon” szövegrész lép. (12) Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. mellékletében „a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező)” szövegrész helyébe „a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő)” szöveg lép, továbbá „a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező)” szövegrész helyébe „a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő)” szöveg lép. (13) Az OTÉK a) 29. § (5) bekezdésében a „melléklet 55/A. pontja” szövegrész helyébe a „melléklet 68. pontja” szövegrész, b) 36. §-a előtti címben az „építmények” szövegrész helyébe „épületek” szövegrész lép. (14) Az Fhkr. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




a) 9. § f) pontjában az „építésfelügyeleti és” szövegrész helyébe az „építésfelügyeleti, építésügyi hatósági és” szövegrész, b) 9. § n) pontjában a „kapcsolatos feladatokat.” szövegrész helyébe a „kapcsolatos feladatokat,” szövegrész lép. (15) A rendeletekben az „építménymagasság” szövegrész helyébe az „épületmagasság” szövegrész lép.




53 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 1. melléklet a …/2009.(..) Korm. rendelethez

4. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ÉS AZ ADATOK VÁLTOZÁSÁNAK BEJELENTÉSE Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló jogszabály alapján az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint számított 30 millió forint értéket meghaladó, illetve a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén. 1. Bejelentés jogcíme □ építési tevékenység megkezdésének bejelentése □ adatváltozás 2. Építési engedély adatai a) engedélyező hatóság neve: ...................................................................................... b) engedélyező hatóság címe: ...................................................................................... c) építési engedély száma: ............................................................................................ d) építési engedély jogerőre emelkedése: ..................................................................... 3. Ha integrált eljárásban építésügyi hatósági engedély kerül lefolytatásra, akkor az integrált eljárásban lefolytatásra kerülő összes engedély adatai a) engedélyező hatóság neve: ...................................................................................... b) engedélyező hatóság címe: ...................................................................................... c) engedély száma: ....................................................................................................... d)engedély jogerőre emelkedése: ................................................................................. 4. Építtető adatai a) neve (elnevezése): .................................................................................................... b) címe (település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ............................................ 5. Építési helyszín adatai a) címe (település, utca, házszám): ............................................................................... b) helyrajzi száma: ......................................................................................................... c) az ingatlan védettségére vonatkozó adatok (műemlék, műemléki terület, védett régészeti lelőhely): ......................................................................................................... 6. Kivitelezés kezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél) 200 .......... év ................................... hó.......... nap 7. Kivitelező (vállalkozó) adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): .................................................................................................... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ........................................................................................................................................ c) vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: ........................................ d) adóazonosító száma: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

Pf.):

8. Felelős műszaki vezető adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




a) neve (elnevezése): .................................................................................................... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ........................................................................................................................................ c) névjegyzéki száma: FMV-.......................................................................................... 9. Építési műszaki ellenőr adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): ................................................................................................... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ........................................................................................................................................ c) névjegyzéki száma: ME-............................................................................................

Pf.):

Pf.):

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó építési munkák esetén kitöltése kötelező, egyéb esetben, ha van építési műszaki ellenőr, az adatszolgáltatás megadása önkéntes, ha nincs, kérjük a rovatokat kihúzni. 10. Kivitelezési dokumentáció készítőjének adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): .................................................................................................... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ................................. c) névjegyzéki száma: ME-............................................................................................ 11. Tervellenőr adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): .................................................................................................... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ........................................................................................................................................ c) névjegyzéki száma: ME-.............................................................................................

Pf.):

12. Nyilatkozatok 12.1. Nyilatkozom, hogy az Étv. 39. § (5) bekezdésében foglalt dokumentumok az építési munkaterületen rendelkezésre állnak. 12.2. Az építtető (beruházó) mint adatszolgáltató nyilatkozata: Kijelentem, hogy az adatbejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelőek. Kelt: ........................... 200 ..... év .............................. hó .......... nap




55 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 3. melléklet a …. Korm. rendelethez

2. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez Az építési műszaki ellenőrök besorolása I. Rész Épületek, továbbá a II. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési, tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési-szerelési tevékenysége esetén 1.1. Magasépítés szakterület (É-I.) a) Tevékenységi kör Az építmény megépítésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggő építési munkák teljes folyamatának az ellenőrzése korlátozás nélkül. b) Jelölése a névjegyzékben ME-É-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles építészmérnöki, illetve okleveles építőmérnöki végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat cb) építészmérnöki, illetve építőmérnöki végzettség, 4 éves szakmai gyakorlat 1.2.Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M) szakterület a) Tevékenységi kör A magasépítési kategóriában meghatározott építményhez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó mélyépítési (mélyalapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése. b) Jelölése a névjegyzékben ME-ÉM-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles építőmérnöki végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat cb) építőmérnöki végzettség, 4 éves szakmai gyakorlat 1.3.Építmény- és épületgépészet (ÉG) szakterület a) Tevékenységi kör Az É-I. és M kategóriákban meghatározott építmények, ezek beépített emelőberendezéseinek, továbbá fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig. b) Jelölése a névjegyzékben ME-ÉG-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles gépészmérnöki végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat cb) gépészmérnöki végzettség, 4 éves szakmai gyakorlat 1.4. Építmény- és épületvillamosság (ÉV) szakterület Az É-I. és M kategóriákban meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése. b) Jelölése a névjegyzékben Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




ME-ÉV-I. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles villamosmérnöki végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat cb) villamosmérnöki végzettség, 4 éves szakmai gyakorlat 2.1. Magasépítés szakterület (É-II.) a) Tevékenységi kör Szokványos funkciójú és szerkezetű pince, földszint és további kétszintű, legfeljebb 6,6 m falköz (oszlopköz) méretű, 6,5 m építménymagasságú, maximum 500 m2 szintterületű épület építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése. b) Jelölése a névjegyzékben ME-É-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles építész-, illetve okleveles építőmérnöki végzettség, 1 év szakmai gyakorlat cb)építész-, illetve építőmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség, 2 év gyakorlat cc) építőipari technikusi, szakközépiskolai végzettség 3 éves szakmai gyakorlat 2.2.Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (ÉM-II) szakterület a) Tevékenységi kör Az É-II. szakterületen meghatározott épülethez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó (alapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése. b) Jelölése a névjegyzékben ME-ÉM-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles építőmérnöki végzettség, 1 éves szakmai gyakorlat cb) építőmérnöki végzettség, 2 éves szakmai gyakorlat cc) építőipari technikusi, szakközépiskolai (mélyépítő) végzettség 3 éves szakmai gyakorlat 2.3.Építmény- és épületgépészet (ÉG-II) szakterület a) Tevékenységi kör Az É-II és ÉM-II kategóriákban meghatározott építmények fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig. b) Jelölése a névjegyzékben ME-ÉG-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles gépészmérnöki végzettség, 1 éves szakmai gyakorlat cb) gépészmérnöki végzettség, 2 éves szakmai gyakorlat cc) épületgépész technikusi, szakközépiskolai végzettség 3 éves szakmai gyakorlat 2.4. Építmény- és épületvillamosság (ÉV-II.) szakterület a) Tevékenységi kör Az É-II. és ÉM-II kategóriában meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése. b) Jelölése a névjegyzékben ME-ÉV-II. - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles villamosmérnöki végzettség, 1 éves szakmai gyakorlat Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




cb) villamosmérnöki végzettség, 2 éves szakmai gyakorlat cc) villanyszerelő mesteri képesítés, 5 év szakmai gyakorlat II. Rész II. A sajátos építményfajták építési-szerelési munkáinak szakterületei b) Jelölése a névjegyzékben ME - (szakterület jele) - területi kamara kódja - regisztrációs szám Szakterületi jel Szakterület KÉ/I., ill. KÉ/II. közlekedési építmények építése VV/I., ill. VV/II. vasút-villamossági építmények építése VZ/I., ill. VZ/II. vízgazdálkodási építmények építése TÉ távközlési építmények építése TV távközlési építmények villamos szerelése BÁ szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati építmények építése GO szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propánbután töltő telepek és tartozékainak építése EN energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések sajátos műszaki építményei építése TH/I., ill. TH/II. távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése VI/I., ill. VI/II. villamos energia termelésre, elosztásra és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények építése




58 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 4. számú melléklet a …. Korm. rendelethez

5. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez Iktató szám:

Ügyintéző:

Engedélyező szerv: Kérelem …………………………………………….szakmagyakorlási jogosultság engedélyéhez és …………………………………. …….(területi kamara neve) kamarai tagfelvételhez Kérelmező neve:……………………………………………………………………………… /családi és utónév, születési családi és utóneve/ Kérelmező születési helye, ideje: ……………………………………………………… Kérelmező anyja születési családi és utóneve: ………………………………………… Kérelmező címe: …………………………………………………………………………… Kérelem tárgya:……………………………………………………………………………. (településtervezési jogosultság építészeti-műszaki tervezési jogosultság építésügyi műszaki szakértői jogosultság) Kérelmezett szakmagyakorlási jogosultság szakterületének megnevezése: (1., 2., 3. melléklet szerint)………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Kelt:.............................................

...................................... aláírás

A kérelemhez az alábbi mellékletek csatolandók: 1. Szakirányú végzettséget igazoló 11.§ (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti okirat(ok) hiteles másolata, vagy az eredeti dokumentum bemutatása amelyről az eljáró szerv másolatot készít, 2. Szakmai gyakorlat igazolása 3. Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány 4. Igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (igazoló csekk másolata stb.) 5. Jogosultsági vizsga letételének, vagy mentességének igazolása 6. Szakértői jogosultsági engedély kérelem esetén szakmai önéletrajz” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



59 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 5. melléklet a ……./2009. ()Korm. rendelethez

5. melléklet a 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelethez Iktató szám:

Ügyintéző:

Engedélyező szerv: Kérelem …………………………………………….szakmagyakorlási jogosultság engedélyéhez Kérelmező neve:……………………………………………………………………………… /családi és utónév, születési családi és utóneve/ Kérelmező születési helye, ideje: ……………………………………………………… Kérelmező anyja születési családi és utóneve: ………………………………………… Kérelmező címe: …………………………………………………………………………… Kérelem tárgya:……………………………………………………………………………. (építési műszaki ellenőri jogosultság felelős műszaki vezetői jogosultság) Kérelmezett szakmagyakorlási jogosultság szakterületének megnevezése: (1.,2. melléklet szerint)………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Kelt:.............................................

...................................... aláírás

A kérelemhez az alábbi mellékletek csatolandók: 1. Szakirányú végzettséget igazoló okirat(ok) hiteles másolata, vagy az eredeti dokumentum bemutatása amelyről az eljáró szerv másolatot készít 3. Szakmai gyakorlat igazolása (4.§ (3) bekezdése szerint) 2. Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány 3. Igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (igazoló csekk másolata stb.) 4. Jogosultsági vizsga letételének, vagy mentességének igazolása”





6. számú melléklet a …. Korm. rendelethez „1. melléklet a 252/2006.(XII.7.) Korm. rendelethez 1. területfelhasználási egység lakó

3.

4.

5.

6.

védettség

Helyi/Térségi/Kamarai tervtanács, szintterület

Területi és Fővárosi

Központi tervtanács

2. övezet

nagyvárosias kisvárosias

és nem védett területen védett épület védett területen épület

tervtanács 2 2 2 1 000m szintterületet elérő,10 000m - szintterületet elérő, de a 30 000 m -szintterületet meghaladó 2 2 de a 10 000 m szintterülete30 000 m szintterületet meg nem meg nem haladó haladó országos védelem esetén országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén 2 2 2 2 2 esetén 3 000m -15 000 m 15 000m -t meghaladó 500 m 3000 m -ig Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül

kertvárosias falusias

vegyes

településközpont

2


2

-

2

10 000m -t meghaladó és nem védett területen nem 1 000m -10 000 m védett épület védett épület országos jelentőségű országos jelentőségű védettség védett területen épület 2 esetén 3 000m -t meghaladó védettség esetén 22 500 m 3000 m -ig Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül 2

nem védett területen nem 500m -5 000 m védett épület védett épület védett területen épület

központi

-

2

2

5 000m -20 000 m

2

2

20 000 m -t meghaladó

-

-

országos jelentőségű országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén 2 2 2 esetén 2 000m -15 000 m 15 000m -t meghaladó védettség esetén 2 2 100 m - 2000 m -ig Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül 2

2

2

2

2

nem védett területen nem 500m -5 000 m 5 000m -15 000 m 15 000 m -t meghaladó védett épület védett épület védett területen épület országos jelentőségű országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén 2 2 2 védettség esetén esetén 2 000m -10 000 m 10 000m -t meghaladó 2 2 100 m – 2000 m -ig



61 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül gazdasági

kereskedelmi, szolgáltató

2

nem védett területen nem védett épület 2 védett épület 05 000 m szintterületű védett területen épület

10 000 m -t meghaladó közötti

üdülő

üdülőházas

Hétvégi házas

különleges


nem védett területen nem védett épület 2 védett épület 0- 5 000 m közötti védett területen épület

-

-

-

országos jelentőségű védettség 2 esetén 5 000m -t meghaladó

-

-

-

Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nékül ipari

-

2

10 000 m -t meghaladó

-

országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén 2 40 000 m -t meghaladó esetén 2 2 5 000m -40 000 m helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül 2 2 2 nem védett területen nem 1 000m -5 000 m 5 000m -t meghaladó védett épület védett épület országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén védett területen épület 2 2 2 15 000m -t meghaladó esetén 1 000m -15 000 m Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül nem védett területen nem védett épület

-

-

-

-

védett épület

-

-

-

védett területen épület

-

országos jelentőségű védettség 2 esetén 500 m -t meghaladó

-

Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nékül

-

-

2

2

2

2

1 000m -10 000 m

Védett terület

országos jelentőségű országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén 2 2 2 2 védettség esetén 500 m - esetén 3 000m -15 000 m 15 000m -t meghaladó


10 000m -30 000 m

2

Nem védett terület és épület


30 000m -meghaladóan

62 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 2

Közlekedési és közmű

Nem védett terület és épület

Mezőgazdasági terület

Nem védett terület és épület Védett terület

Nem védett terület és épület Védett terület

Nem védett terület és épület Különleges beépítésre nem szánt terület Védett terület


-

2

Védett terület erdőterület

3000 m ig Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül 2 10 000m -t meghaladó

5 000m -t meghaladó Helyi jelentőségű védettség esetén 2 5 000m -t meghaladó országos jelentőségű védettség országos jelentőségű védettség esetén 2 2 2 15 000m -t meghaladó esetén 2 000m -15 000 m Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül 2 3 000m -t meghaladóan

-

országos jelentőségű védelem 2 esetén 1 000m -t meghaladóan Helyi jelentőségű védettség esetén 2 3 000m -t meghaladóan országos jelentőségű védettség 2 esetén 1 000m -t meghaladóan Helyi jelentőségű védettség esetén mérethatár nélkül


-


-

63 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 7. számú melléklet a …. Korm. rendelethez

2. melléklet a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelethez Az építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény kérelem Iktatószám: ..................... Adatok: 1.A tervtanácsi vélemény szükséges: a) új épület építési engedélyezéséhez b) településképi követelmények - ideértve az illeszkedés követelményét is -, tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez c) meglévő épület bővítésének, felújításának engedélyezéséhez a § () bekezdése alapján 2. A benyújtó tervező neve, címe: 1.............................................................................................................................................. ... 2.............................................................................................................................................. ... 3.............................................................................................................................................. ... 4.............................................................................................................................................. ... 3. A kérelem tárgya és annak rövid leírása: ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ 4. Mellékletek a) építészeti műszaki leírás……..pld b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével……..pld c) az eltérő szintek alaprajza……..pld d) metszetek……..pld e) valamennyi homlokzat……..pld f) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik……..pld g) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata……..pld h) a tervezési területről és környezetéről készült fotókat……..pld i) látványtervet, a környező térfalak megjelenítésével (makett, távlati kép) ……..pld Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




j) a homlokzat anyaghasználat dokumentálását……..pld k) a megmaradó illetve bontandó építmények felmérési tervrajzait, a megtartandó építmény esetében a diagnosztikai vizsgálatok eredményeit, valamint makettet, távlati képeket stb……..pld l) műemléki építményeknél a tudományos dokumentációt illetve a régészeti kutatások eredményeinek összegzését, valamint a műemléki tanácsadó testület kizárólag a műemléképület hiteles helyreállítására vonatkozó tervtanácsi véleményt ……..pld Kérelem: Alulírott .......................................................... (név, cím) tervtanácsi véleményt kérek az 1. pontban megjelölt engedély megadásához. Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap ...................................................... aláírás (tervező, kérelmező)




65 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 8. melléklet a …/2009.(..) Korm. rendelthez

1. melléklet a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelethez II. rész

Építésfelügyeleti bírság alanya

Építtető

A jogsértő cselekmény

1. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása [megítélése az Étv. 39. § (1) bekezdés d) pont szerint és az Ékt. 23. §-a alapján] 2. Írásbeli építési szerződés, valamint a kiviteli dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezési szerződés hiánya [megítélése az Ékt. 3. § (1) és (2) bekezdés, valamint az Ékt. 8. § (1) és (2) bekezdés alapján]

100 000 Ft

150 000 Ft

100 000 Ft

150 000 Ft

50 000 Ft

150 000 Ft

100 000 Ft

150 000 Ft

100 000 Ft

150 000 Ft

-

150 000 Ft

8. Nyilvántartási számmal nem rendelkező kivitelező foglalkoztatása [megítélése az Ékt. 27/A. § alapján]

100 000 Ft

150 000 Ft

9. Építőipari kivitelezési tevékenység végzése nyilvántartási szám hiányában [megítélése az Ékt. 27/A. § alapján]

100 000 Ft

150 000 Ft

10. Írásbeli tervezési szerződés hiányában elkészített és felhasználásra került kiviteli dokumentáció [megítélése az Ékt. 8. § (1) és (2) bekezdés alapján]

100 000 Ft

150 000 Ft

3. Nyilvántartási számmal nem rendelkező kivitelező foglalkoztatása [megítélése az Ékt. 27/A. §.]

Kivitelező

4. Az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése [megítélése az Ékt. 19. § bekezdés alapján] 5. Írásbeli építési szerződés hiányában építőipari kivitelezési tevékenység végzése és alvállalkozói szerződés esetén végeztetése [megítélése az Ékt. 3. § (1) és (2) bekezdés alapján] 6. Kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya ha kivitelező a megbízó [megítélése az Ékt. 8. § (1) és (2) bekezdés alapján] 7. Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén, az egységes elektronikus alvállalkozói nyilvántartás kitöltési kötelezettségének nem teljesítése [megítélése az Ékt. 11. § (2) bekezdés m) pontja alapján]

Kivitelezési dokumentációt készítő tervező

Bírság összege [az Épbír. 3. § (1) bekezdés a) pont szerint számított építmény érték alapján] 30 millió Ft és 30 millió Ft 30 millió Ft számított számított építményérték építményérték alatt felett 100 000 Ft




66 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 9. melléklet a

/2009. (…… ) Korm. rendelethez

„Melléklet a 291/2007. Korm. rendelethez Építésfelügyelői igazolvány mintája Előlap

CÍMER HELYE

ÉPÍTÉSFELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY A □□□□□□□ számú szolgálati/köztisztviselői igazolvánnyal együtt érvényes

Név

besorolás FÉNYKÉP HELYE

Aláírás helye Sorszám helye

Hátlap

Kiállítás dátuma: Érvényesség ideje: Az igazolvány felmutatója jogosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet alapján külön engedély és előzetes bejelentés nélkül építésügyi hatósági ellenőrzést folytatni. Kiállító szervezet:








68 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 10. melléklet a… Korm. rendelethez

„2. melléklet a 343 /2006. (XII. 23. ) Korm. rendelethez A területi állami építésfelügyeleti hivatalok székhelye és illetékességi területe Illetékességi területe a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérségekbe tartozó településekre terjed ki

A területi állami építésfelügyeleti hivatalok központja Bács-Kiskun megye ellátási illetékességi Kecskemét területe

Baja Bácsalmási Kiskunhalasi Kiskunmajsai Jánoshalmai Kecskemét Kiskőrös Kalocsai Kunszentmiklósi Kiskunfélegyházai

Békés megye Békéscsaba

ellátási illetékességi területe

Békéscsaba Mezőkovácsházai Gyulai Orosházai Békés Szeghalomi Szarvasi Sarkadi

Csongrád megye Szeged


Hajdú-Bihar megye ellátási illetékességi Debrecen területe Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc

Szeged Mórahalomi Hódmezővásárhely Makói Csongrád Kisteleki Szentesi Debrecen Hajdúhadházi Látta:

Magyar Mária dr. Bódis Mihály



Hajdúböszörmény Polgári Balmazújvárosi Berettyóújfalu Püspökladányi Derecske-Létavértesi Hajdúszoboszlói Jász-Nagykun-Szolnok megye ellátási illetékességi területe Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ellátási illetékességi Nyíregyháza területe

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ellátási illetékességi Miskolc területe

Szolnok Jászberényi Törökszentmiklós Kunszentmártoni Mezőtúri Karcagi Tiszafüredi Kisvárda Vásárosnaményi Záhonyi Ibrányi-Nagyhalászi Nyíregyháza Tiszavasvári Nagykállói Mátészalka Csengeri Nyírbátori Fehérgyarmati Baktalórántházi Miskolc Kazincbarcika Ózdi Edelényi Szikszói Encsi Sárospatak Sátoraljaújhelyi Abaúj-Hegyközi Tokaji Szerencsi Bodrogközi Mezőkövesd Tiszaújvárosi Mezőcsáti

Heves megye Eger Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc


Eger Látta:

Magyar Mária dr. Bódis Mihály



Pétervásári Bélapátfalvai Füzesabonyi Gyöngyös Hatvani Hevesi Nógrád megye Salgótarján


Salgótarján Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Szécsényi

Fejér megye Székesfehérvár


Székesfehérvár Móri Bicskei Gárdonyi Dunaújváros Enyingi Sárbogárdi Adonyi Ercsi Abai

Komárom-Esztergom megye ellátási illetékességi Tatabánya területe

Tatabánya Kisbéri Dorogi Oroszlányi Komárom Tatai Esztergomi

Veszprém megye Veszprém


Veszprém Zirci Várpalotai Balatonalmádi Balatonfüredi Ajka Pápai Sümegi Tapolcai

Baranya megye Pécs Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc


Siklós Mohácsi




Sellyei Pécs Szentlőrinci Szigetvári Komló Pécsváradi Sásdi Somogy megye Kaposvár


Kaposvár Kadarkúti Barcsi Marcali Fonyódi Lengyeltóti Csurgói Nagyatádi Siófok Balatonföldvári Tabi

Tolna megye Szekszárd


Győr-Moson-Sopron megye ellátási illetékességi Győr területe

Szekszárd Bonyhádi Dombóvári Paksi Tamási Győr Téti Pannonhalmai Csorna Mosonmagyaróvári Kapuvári Sopron

Vas megye Szombathely


Szombathely Csepregi Kőszegi Vasvár Szentgotthárdi Őriszentpéteri Körmendi Sárvári Celldömölki

Zala megye Zalaegerszeg Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc


Zalaegerszeg




Zalaszentgróti Lenti Pacsai Nagykanizsa Letenyei Zalakarosi Keszthelyi Hévízi Pest megye, Budapest – B/I. változat Észak-Pesti építésügyi ellátási illetékességi hatóság területe

Dél-Pesti építésügyi hatóság


Budai építésügyi hatóság



Váci Szobi Veresegyházai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári IV. kerület IX. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület X. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület Gödöllő Aszód Nagykáta Cegléd Dabasi Monor Gyáli XIX. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XX. kerület XXI. kerület XXIII. kerület Érd Ráckevei Budaörs I. kerület II. kerület III. kerület




XI. kerület XII. kerület XXII. kerület Pest megye, Budapest – B/II. változat Észak-Pesti építésügyi ellátási illetékességi hatóság területe

Külső Dél-Pesti építésügyi hatóság


Belső Dél-Pesti építésügyi hatóság



Váci Szobi Veresegyházai Dunakeszi Szentendrei IV. kerület IX. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület X. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület Gödöllő Aszód Nagykáta Cegléd XIX. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület Dabasi Monori Gyáli Ráckevei XX. kerület XXI. kerület XXIII. kerület



74 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 2. számú melléklet a

/2009. előterjesztéshez

A Kormány ……./2009. (……...) Korm. rendelete az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-ának (1) bekezdése f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános előírások 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során a pályázatok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolására, b) építésügyi hatósági engedélykérelem mellékleteinek és dokumentációjának előkészítésére, c) a kivitelezési tervdokumentáció szakszerű ellenőrzésére, d) az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményeiről energetikai tanúsítvány kiállítására, (2) E rendelet alkalmazásában: 1. településrendezési szakértői tevékenység: az Étv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos tevékenység; 2. építésügyi igazgatási szakértői tevékenység: az Étv. 34.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárásokhoz szükséges mellékletek és dokumentáció előkészítése; 3. tervellenőri tevékenység: a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az Étv. 38/A. § (1) bekezdés szerinti szakszerű ellenőrzése; 4. beruházáslebonyolítói tevékenység: az Étv. 38/B § (1) bekezdése szerinti tevékenység ellátása; 5. energetikai tanúsítói tevékenység: az Étv. 38/C. § (1) bekezdése szerinti tevékenység ellátása 6. szakmagyakorlási tevékenység: az 1-3. pontban foglalt valamennyi tevékenység gyakorlása; 7. szakmagyakorlási jogosultság: az 1-3. pontban felsorolt tevékenységek gyakorlása, a területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve (a továbbiakban együtt: területi szakmai kamara) által közigazgatási eljárás során kiadott határozattal, a tervezés teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel; 8. beruházáslebonyolítói jogosultság: az 4. pontban meghatározott tevékenység gyakorlása, a területi szakmai kamarának történő bejelentéssel, és a tevékenység folytatásának teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel; Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




9. energetikai tanúsítói jogosultság: az 5. pontban meghatározott tevékenység gyakorlása, a területi szakmai kamarának történő bejelentéssel, és a tevékenység folytatásának teljes időszakában névjegyzéki bejegyzéssel. 10. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állam; 11. tagállami állampolgár: az Etv. 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy. 2. § (1) Szakmagyakorlási jogosultságot természetes személy akkor folytathat - a (3),és (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha kérelmére a szakmagyakorlási jogosultság szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara a szakmagyakorlási tevékenység folytatását engedélyezi és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi (a továbbiakban: névjegyzék). (2) A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezésének feltételei: a) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételek teljesítése; b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételével. (3) Az a természetes személy, aki valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott az 1. § (2) bekezdés 1-5. pontjai szerinti tevékenység végzésére jogosult, a Magyar Köztársaság területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a tevékenységet, ha a) a tevékenység folytatásához szükséges magyar nyelvismerettel rendelkezik, b) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik, valamint c) az adott tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamara, illetve a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi azzal, hogy a bejegyzés nem jelenti a tevékenység megkezdésének feltételét a külön jogszabályban meghatározott építészmérnöki oklevelek birtokosai tekintetében. (4) Az építésügyi igazgatási szakértő – a jogosultsági vizsga helyett – a külön jogszabályban meghatározott építésügyi vizsgát köteles letenni, kivéve ha a) rendelkezik már építésügyi vizsgával, vagy b) építésjogi szakokleveles mérnök végzettséggel. (5) Az elkülönítetten vezetett névjegyzéket vezető területi szakmai kamara ezen névjegyzékből törli azt a személyt, aki a külön jogszabály szerinti évenkénti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti. (6) Az (1) bekezdésben nem említett harmadik országbeli állampolgár számára viszonosság alapján állapítható meg szakmagyakorlási jogosultság. (7) Az e § szerinti névjegyzékbe és elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást 8 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a névjegyzéket, illetve elkülönített névjegyzéket vezető területi szakmai kamarának. A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Szakirányú végzettség 3. § (1) A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezéséhez, a beruházáslebonyolítói, valamint az energetikai tanúsítói tevékenység bejelentéséhez a településrendezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabály (a továbbiakban: jogosultsági rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú végzettség szükséges. (2) A tervellenőrzési tevékenység engedélyezéséhez szakirányú, a felsőoktatásban megszerzett mesterfokozatú (egyetemi) végzettség szükséges. A tervellenőrzési tevékenységet a jogosultsági rendeletben meghatározott teljes körű tervezési, vagy szakértői jogosultsággal rendelkező kérelmező is folytathat. Szakmai gyakorlat 4. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően, a kérelmezett tevékenységi szakterületének megfelelő a) településtervezői, b) építészeti műszaki tervezési, c) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, d) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói, e) építésügyi-műszaki szakértői, f) építési műszaki ellenőri, g) településrendezési szakértői, h) felelős műszaki vezetői, i) beruházás lebonyolítói, j) építésügyi hatósági, k) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, l) építésügyi igazgatási szakértői tevékenység folytatásának időtartamát, valamint a () bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő a) a településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez 8 év; b) az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéséhez 5 év; c) a tervellenőri tevékenység engedélyezéséhez 8 év; d) beruházáslebonyolítói tevékenység bejelentéséhez 2 év; e) energetikai tanúsítói tevékenység bejelentéséhez 1 év. (3) Településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéshez a gyakorlati időbe az (1) bekezdés a), d) és j) pontjaiban meghatározott tevékenység vehető figyelembe. (4) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéshez a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalmát legalább 3 év építésügyi hatóságnál (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is) végzett gyakorlattal kell igazolni. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




A jogosultsági vizsga 5. § (1) A jogosultsági vizsgát - amely a szakmagyakorlási tevékenységhez kapcsolódó szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Építész Kamara illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: országos szakmai kamara) bonyolítja le. (2) A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) A jogosultsági vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) legalább három- és legfeljebb öttagú testület. A vizsgabizottságot az országos kamara hozza létre és működteti. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke a miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakmai érdek-képviseleti szervezetek és az illetékes felsőoktatási intézmények javaslatára a szakmai elnök által felkért személyek. (4) A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos. (5) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról az országos kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásról minden évet követő hónap 31-ig napjáig köteles beszámolni. (6) A jogosultsági vizsgától a vizsgabizottság részben eltekint, ha a) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy b) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A szakmagyakorlási jogosultság engedély iránti kérelem és mellékletei 6. § (1) A szakmagyakorlási jogosultság engedélyezését a - szakterület szerint hatáskörrel rendelkező – kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál, az 2. melléklet szerint kérelmezi. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, születési nevét, lakcímét, aláírását, b) születési helyét és idejét, anyja nevét, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




c) a kérelem tárgyát, valamint d) annak (azoknak) a szakmagyakorlási tevékenységnek a megjelölését, amelyre (amelyekre) a jogosultság megállapítását kéri. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a 3. §-ban foglalt szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi szakmai kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre; b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri; c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; d) az engedélyezéshez külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását; e) a szakmai gyakorlat igazolását; f) a jogosultsági vizsga 6 hónapnál nem régebbi eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. (3) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. A kérelem elbírálása 7. § (1) A területi szakmai kamara a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jár el. (2) Ha a kérelem hiányos, a területi szakmai kamara 15 munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. (3) A területi szakmai kamara az engedélyezési eljárásban az illetékes területi mérnöki illetve építész kamara elnökségének véleményét beszerzi, a kamarai tagfelvétel valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. (4) A kérelemnek helyt adó egyszerűsített határozat tartalmazza a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, amely a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozza; b) a szakmagyakorlási tevékenység megnevezését, c) a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a 4. melléklet szerinti betűjel, a területi kamara kódja, és a regisztrációs szám). d) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 10. § (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást (5) A területi szakmai kamara a kérelmet elutasítja, ha a mellékelt iratokból megállapítható, hogy a kérelmező e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá, ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének a (2) bekezdésben megjelölt határidőben nem tett eleget. A szakmagyakorlási tevékenység bejelentése és mellékletei Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




8. § (1) A beruházáslebonyolítói és energetikai tanúsítási tevékenység névjegyzéki szám birtokában folytathatja a tevékenységet. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a 3. §-ban foglalt szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi szakmai kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre; b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri; c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; d) a bejelentéshez külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását; e) a szakmai gyakorlat igazolását; f) a jogosultsági vizsga 6 hónapnál nem régebbi eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. g) a bejelentésben közölteket igazoló íratok (fény)másolatát, és a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről, ezzel a jogszabályban előírt feltételek teljesítéséről, amivel egyidejűleg az írat másolatok hitelességét is igazolja. További hitelesítés nem követelhető meg, h) a regisztrációs díj befizetésének igazolását. (3) A bejelentés elektronikus vagy postai úton, illetve személyesen is benyújtható. (4) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. 9. § (1) Ha a bejelentés a 8. § (2) bekezdés szerinti adatokat, nyilatkozatokat, és a c) pont szerinti másolatokat, valamint a bejelentést tevő képviselőinek a hitelesítő nyilatkozatát tartalmazza, a nyilvántartásba fel kell venni, és a regisztrációja számát határozatlan időtartamra azonnal ki kell adni. (2) Harmadik országbeli kérelmező esetében a névjegyzéki szám érvénye egy évre, vagy a tevékenység időtartamára korlátozható, de legfeljebb 3 évre adható ki. (3) Nem adható ki a névjegyzéki szám, ha a működést, tevékenység végzését e rendelet hatálybalépését követően megkezdeni szándékozó kérelmező a bejelentés megtételekor a jogszabályban előírt feltételekkel nem rendelkezik. (4) Vissza kell vonni a névjegyzéki számot és törölni a névjegyzékből azt aki, a) a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármelyik hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik, b) a tevékenységét bármilyen okból megszünteti, az ezt közlő bejelentésében meghatározott dátummal, ha időpontot nem jelölt meg a bejelentés beérkezésének dátumával. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(5) A névjegyzéki szám kiadását az e § (3) bekezdése alapján hozott elutasító, és a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján hozott regisztrációs szám törlését kimondó határozat a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadható meg. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása 10. § (1) A névjegyzéket, vezető területi kamara a névjegyzékből törli azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja. (2) A névjegyzéket vezető területi kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. (3) A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. (4) A külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a (3) bekezdés szerint szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja. A településrendezési szakértői tevékenység 11. § (1) A szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. A településrendezési szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. (2) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését. (3) A településrendezési szakértői szakterületeket és a névjegyzékben alkalmazható jelöléseket a 4. melléklet tartalmazza. A névjegyzék vezetése 12. § (1) A területi szakmai kamarák külön jogszabályban meghatározott módon - a 6. és 8. §-ban meghatározott adatok alapján - közös, az országos kamarák által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a jogosultsági rendelet 2. § (7) bekezdése szerint a szakmagyakorlási tevékenységet folytató adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettségének 8. § szerinti igazolása alapján. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. (2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a nyilvántartásba vett 9. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket az (1) bekezdés szerinti névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A névjegyzékből való törlés és kizárás 13. § (1) Törölni kell a névjegyzékből azt a személyt, a) aki a törlést maga kérte; b) aki elhalálozott; c) aki a továbbképzésről szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta; d) akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a névjegyzéki bejegyzést nem tette volna lehetővé. (2) Ha a névjegyzékből való törlésre az (1) bekezdés c) pontja alapján került sor, a névjegyzékbe történő ismételt felvétel csak a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása után engedélyezhető. (3) Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző szakmagyakorló törléséről, illetve a 2. § (4) bekezdésben említett szüneteltetésről a területi szakmai kamara az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervet értesíti. (4) A névjegyzékből való törlést követően az e jogszabályban meghatározott adatokat a területi szakmai kamara 10 évig őrzi meg. Gazdálkodó szervezetek nyilvántartása 14. § (1) A Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és más jogi személy akkor folytathat szakmagyakorlási tevékenységet, ha rendelkezik a tevékenység ellátásához az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő taggal vagy alkalmazottal, és ez a személy részt vesz a szakmagyakorlási tevékenység ellátásában. (2) A területi szakmai kamara a településrendezői szakértői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt - kérelmére - nyilvántarthatja, ha az igazolja az (1) bekezdésben említett tagja vagy alkalmazottja szakmagyakorlási jogosultságát. (3) A nyilvántartott gazdálkodó szervezet és más jogi személy alábbi adatait kell rögzíteni: a) a szervezet adatait [nevét, székhelyét, nyilvántartási (cégjegyzék) számát, szakmagyakorlási tevékenységi körét]; b) szakterületenként az (1) bekezdés szerinti jogosultsággal rendelkező személy nevét, jogosultsága és kamarai azonosító számát. Összeférhetetlenségi szabályok Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




15. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység nem folytatható összeférhetetlenség esetén. (2) Összeférhetetlennek minősül, ha a szakértő olyan pályázati dokumentáció, településrendezési eszköz vizsgálatát végzi, amelynek összeállításában vagy tervezésében önmaga vagy közeli hozzátartozója részt vett. Tagállami állampolgárokkal kapcsolatos sajátos szabályok 16. § (1) Valamely tagállam állampolgára - a jogosultsági rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezése iránti kérelmét az Etv. szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához. (2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a) magyar nyelvű fordításban: aa) a 6. § (1) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglaltakat, továbbá a 6. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott okirattal egyenértékű, a származási ország illetékes szerve által kiállított okiratot, ab) a küldő vagy származási ország illetékes szerve által kiállított - a küldő vagy származási országbeli jogosultságra vonatkozó - igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát, ac) a küldő vagy a származási országban a szakmagyakorlás engedélyezésére jogosult szakmai szervezet megnevezését és címét; b) magyar nyelvű, részletes szakmai önéletrajzot és referencia munkák felsorolását; c) az állampolgárság igazolását. (3) A jogosultsági rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre irányuló kérelmét a külön jogszabály szerinti szabad szolgáltatásnyújtásra vonatkozó nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához. A kérelemhez magyar nyelvű fordításban mellékelni kell: a) a 6. § (1) bekezdésben foglaltakat; b) a 6. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározottakat; c) az állampolgárság igazolását; valamint d) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét; e) igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a szakmagyakorlási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban; továbbá f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlásától. (4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a névjegyzékbe vételre, illetve az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre hatáskörrel rendelkező szakmai kamarának. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




(5) A területi szakmai kamara a megküldött iratok alapján a) megállapítja a jogosultságot és a szakmagyakorlót az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, vagy b) elutasítja a kérelmet. (6) A 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését az (1) bekezdés szerinti kérelmezőnek akkor kell igazolnia, ha a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat az illetékes területi szakmai kamara kézhez vette. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 13. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés a) pont és 21. cikk; b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk; c) az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének (2005. szeptember 7.) 5., 6., 7., 13. cikke; d) az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. cikke.




84 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 1. melléklet a… /2009.(…) Korm. rendelethez

A jogosultsági vizsga követelményrendszere A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények. Az általános rész a településrendezési szakértői, a beruházáslebonyolítói, és az energetikai tanúsítói tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza. A különös rész külön-külön tartalmazza a településrendezési szakértőre beruházáslebonyolítói, és az energetikai tanúsítóra vonatkozó speciális ismereteket. Általános követelmények A vizsgázó ismerje: 1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), 2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), 3. vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, 4. a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit, 5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma), 6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6.1. szerkezetét, 6.2. általános fogalmait, 6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, 6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit, 6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, 6.6 az építésre vonatkozó követelményeket, 6.7. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, 6.8. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is), 7. a tűzvédelem körében: 7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, 7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, 7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, 8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció), 9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, 10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




11. a minőségirányítás rendszerét, 12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, 13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat, 14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat, Kapcsolódó jogszabályok: A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és szabályzatok a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. Különös követelmények 1. A vizsgázó településrendezési szakértő ismerje: a) a településrendezési szakértői jogosultság feltételrendszerét, b) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat, c) a településtervezésre, településtervezési szakági tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, segédletek), d) a településrendezési szakértésre (szakértői tevékenységre) vonatkozó előírásokat (jogszabályok, segédletek), e) a településrendezési dokumentáció tartalmi követelményeit, f) a szakértői vélemény, illetve dokumentáció tartalmi követelményeit, g) a szakértői szerződés tartalmi követelményeit, 2. Energetikai tanúsító szükséges jogosultsági vizsga követelményei 2/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje: a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát, b) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás), c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit, d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok, e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét), f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását, g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását, h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait, i) a tanúsítás dokumentálását. 2/B. A vizsgázó a hőtermelő berendezések energetikai tanúsításához ismerje: a) a kazánok csoportosítását, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




b) a hőtermelő berendezések felülvizsgálatának lépéseit, c) a kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának meghatározását, d) a kazánok éves hatásfokának meghatározását, e) a kazánok felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását, f) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának előkészítését (adatok, dokumentációk), g) a fűtési rendszer működésének és hőleadóinak felülvizsgálatát, h) a fűtési rendszerek energiafelhasználását, i) a fűtési hálózat felülvizsgálatát, j) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását. Kapcsolódó jogszabályok: A vizsgázótól számonkérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.





Iktató szám:

Ügyintéző:

Engedélyező szerv: Kérelem …………………………………………….szakmagyakorlási jogosultság engedélyéhez és …………………………………. …….(területi kamara neve) kamarai tagfelvételhez* Kérelmező neve:……………………………………………………………………………… /családi és utónév, születési családi és utóneve/ Kérelmező születési helye, ideje: ……………………………………………………… Kérelmező anyja születési családi és utóneve: ………………………………………… Kérelmező címe: …………………………………………………………………………… Kérelem tárgya:……………………………………………………………………………. (településrendezési szakértői jogosultság építésügyi igazgatási szakértői jogosultság tervellenőri jogosultság) Kérelmezett szakmagyakorlási jogosultság szakterületének megnevezése: ( 3. melléklet szerint)………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Kelt:…..........................................

…................................... aláírás

A kérelemhez az alábbi mellékletek csatolandók: 1. Szakirányú végzettséget igazoló 11.§ (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti okirat(ok) hiteles másolata, vagy az eredeti dokumentum bemutatása amelyről az eljáró szerv másolatot készít, 2. Szakmai gyakorlat igazolása 3. Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány 4. Igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (igazoló csekk másolata stb.) 5. Jogosultsági vizsga letételének, vagy mentességének igazolása 6. Szakértői jogosultsági engedély kérelem esetén szakmai önéletrajz Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




*tervellenőri jogosultság esetén





Iktató szám:

Ügyintéző:

Névjegyzéket vezető szerv: Kérelem …………………………………………….szakmagyakorlási tevékenység bejelentéséhez Kérelmező neve:……………………………………………………………………………… /családi és utónév, születési családi és utóneve/ Kérelmező születési helye, ideje: ……………………………………………………… Kérelmező anyja születési családi és utóneve: ………………………………………… Kérelmező címe: …………………………………………………………………………… Kérelem tárgya:……………………………………………………………………………. (beruházáslebonyolítói jogosultság energetikai tanúsítói jogosultság) Bejelentett szakmagyakorlási tevékenység szakterületének megnevezése: ( 4. melléklet szerint)………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Kelt:…..........................................

…................................... aláírás

A kérelemhez az alábbi mellékletek csatolandók: 1. Szakirányú végzettséget igazoló 11.§ (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti okirat(ok) hiteles másolata, vagy az eredeti dokumentum bemutatása amelyről az eljáró szerv másolatot készít, 2. Szakmai gyakorlat igazolása 3. Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány 4. Igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (igazoló csekk másolata stb.) 5. Jogosultsági vizsga letételének, vagy mentességének igazolása 6. Szakmai önéletrajz





Névjegyzéki jelölés A településrendezési szakértői szakterületek Az építész kamarák hatáskörébe tartozó szakértői szakterületek 1. Településrendezés (betűjele: ) 2. Táj- és kertépítészet (betűjele: ) A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó településrendezési szakági szakértői szakterületek 1. Közlekedési (betűjele: ) 1.1. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles közlekedésmérnök, okleveles építőmérnök. 2. Víziközmű (betűjele: ) 2.1. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles építőmérnök. 3. Energia-közmű (betűjele: ) 3.1. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles villamosmérnök, okleveles energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök. 4. Hírközlési t (betűjele: ) 4.1. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles villamosmérnök, okleveles energetikai mérnök. Építésügyi igazgatási szakértői jogosultság szakterületei Tervellenőri jogosultság szakterületei Beruházáslebonyolítói jogosultság szakterületei Energetikai tanúsító jogosultság szakterületei




91 A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 3. melléklet a ………/2009. számú előterjesztéshez

A Kormány ………./2009. (… ...) Korm. rendelete az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelöléséről és feladatairól, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályairól, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreiről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá eső építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, b) a honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, valamint c) ha ezt külön jogszabály előírja, továbbá d) ha az ügyfél kéri a 20. § (2) bekezdésben és a 21. §-ban meghatározott integrált eljárások alkalmazását az egyéb építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során. (2) Az integrált eljárásban résztvevő hatóságok eljárási szabályait és az eljárások lefolytatásához szükséges dokumentációkra vonatkozó előírásokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) általános építésügyi hatósági eljárás: az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló külön kormányrendelet szerinti eljárás. b) sajátos építésügyi hatósági eljárás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építményfajtákkal illetve a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos külön jogszabályokban szabályozott eljárás. c) integrált eljárás: egyazon építési beruházás megvalósítására és engedélyezésére irányuló engedélyek tekintetében közreműködő hatóság igénybevételével e rendelet szerint lefolytatott eljárás. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




d) közreműködő hatóság: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvényben (továbbiakban: Ket.) 38/A. § (1) bekezdése szerinti, az összes eljárás tekintetében koordináló hatóság e) társhatóság: Az integrált eljárásban résztvevő, az építési beruházás megvalósítását engedélyező eljáró hatóság, amelyek eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. A közreműködő hatóság a saját eljárása tekintetében társhatóságként kezelendő. II. Fejezet INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI A hatósági eljárás szabályai 3. § Integrált eljárásban első és másodfokon a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. §-ában meghatározott hatóság jár el. 4. § Az integrált eljárásnak három típusa van: a) az integrált építésügyi hatósági eljárás, b) az integrált engedélyezési eljárás és c) az integrált hatásvizsgálati eljárás. 5. § Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó építésügyi hatósági eljárás, ahol egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja. 6. § Ha az építésügyi hatósági eljáráson kívül, több más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás engedélyezhetőségéhez, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok eljárásait az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban. 7. § Ha egyazon építési beruházás megvalósíthatóságához és engedélyezhetőségéhez a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, akkor a különböző hatóságok eljárásait összefogó az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével lefolytatható az integrált hatásvizsgálati eljárás. Az eljárás megindítása Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




8. § (1) Az ügyfél az integrált építésügyi hatósági, az integrált engedélyezési és az integrált hatásvizsgálati eljárásokra irányuló kérelmét és a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket az e rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be. (2) Az ügyfél kérelmét a) az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén az 1. melléklet, b) az integrált engedélyezési eljárás esetén a 2. melléklet, vagy c) az integrált hatásvizsgálati eljárás esetén a 3. melléklet szerinti nyomtatványon terjeszti elő. (3) Az integrált eljárás lefolytatásához a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a társhatósági eljárásra a külön jogszabályban előírt kérelemmel, annak mellékleteivel együtt kell benyújtani a közreműködő hatósághoz. (4) Az integrált eljárás lefolytatására irányuló (2) bekezdés szerinti kérelemnek a Ket. szerinti követelményeken túlmenően tartalmaznia kell legalább a) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, b) hogy mely hatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kéri az ügyfél, c) hogy milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, és d) az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát. (5) A kérelemnek (vagy mellékletének) tartalmazni kell a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását. Az építésügyi igazgatási szakértő 9. § (1) Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezés kerül lefolytatásra a szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértőnek kell előkészíteni és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő (2) bekezdés szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt nyilatkozatát. (2) Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az e rendeletben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak, b) az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek, c) a szakhatóságok állásfoglalása, ha rendelkezésre áll, d) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, e) a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan - jogszabályban meghatározott - dokumentumot, amely lehetővé teszi a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




A hatóságok közötti együttműködés 10. § (1) Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóságok és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. (2) A közreműködő hatóság, a társhatóságok és a szakhatóságok között a kapcsolattartás kizárólagosan az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint valósul meg. (3) A közreműködő hatóság, a társhatóságok és a szakhatóságok kötelesek minden eljárási cselekményükről értesíteni egymást elektronikus úton haladéktalanul. (4) A közreműködő hatóság, a társhatóságok és a szakhatóságok elektronikus úton tartják a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 11. § Ha a Ket. szerinti, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok fennállnak, a közreműködő hatóság és a társhatóságok külön-külön kötelesek a döntésüket meghozni öt munkanapon belül és a döntésükről kötelesek egymást elektronikusan tájékoztatni. Az ügyfelek értesítése, hiánypótlás és helyszíni szemle 12. § (1) Az eljárás megindításáról öt munkanapon belül a közreműködő hatóság értesíti az integrált eljárásban résztvevő eljáró társhatóságokat, azok szakhatóságát és a társhatóságok eljárásaiban az ismert ügyfeleket, nagyszámú ügyfél esetén hirdetményi úton. (2) A közreműködő hatóság által küldött értesítésnek a Ket. előírásain túlmenően tartalmaznia kell: a) az integrált eljárásra történő utalást, megnevezve annak pontos típusát, b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét, c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről, és a társhatóságok ügyintézési határidejéről, e) a közös helyszíni szemle meghívóját. (3) Az értesítéssel egyidejűleg az integrált eljárás lefolytatására irányuló kérelem másolatát, a társhatóság eljárásához külön jogszabályban előírt nyomtatványt és a mellékleteket a közreműködő hatóság megküldi a társhatóságoknak. 13. §





(1) A közreműködő hatóság az építési beruházáshoz szükséges engedélyezésben részt vevő eljáró társhatóságokat, a társhatóságok szakhatóságait és külön jogszabályban előírt ügyféli kört az eljárás megindítását követő tíz munkanapon belül közös helyszíni szemlére hívja össze. (2) Az építési beruházáshoz szükséges engedélyezésben részt vevő építésügyi és más hatóságok szakhatóságai közös helyszíni szemlén1 vagy azt követő 5 munkanapon belül a szakhatósági állásfoglalásukat kötelesek megadni. (3) Ha a kérelmezőnek alaki hiánypótlási felhívást bocsátott ki a közreműködő hatóság, és a hiánypótlásnak az ügyfél nem tett eleget vagy nem megfelelő tartalommal, akkor az érintett társhatóság intézkedik a közös helyszíni szemle lemondásáról és erről a többi társhatóságot értesít. (4) A közös helyszíni szemlén kívül az egyes eljáró társhatóságok, ha a tényállás tisztázása miatt szükséges, tarthatnak az eljárásuk során helyszíni szemlét. (5) Ha a hatóságok és a szakhatóságok egymással – részben vagy egészben – ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, akkor a közreműködő hatóság felhívására öt munkanapon belül egyeztetnek, és az egyeztetett állásfoglalásukat haladéktalanul közlik az ügyféllel és a közreműködő hatósággal. 14. § (1) Ha a kérelem és a mellékletei nem felelnek meg: a) a Ket. 35. § szerinti rendelkezéseknek, b) a Ket. 36. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és c) nem tartalmazzák a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását a közreműködő hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül hiánypótlásra (alaki hiánypótlásra) hívja fel az ügyfelet azzal, hogy a kérelem és a mellékleteket az érintett hatóságnak köteles megküldeni. (2) Az alaki hiánypótlási felhívást a közreműködő hatóság megküldi az érintett társhatóságnak is. (3) A közreműködő hatóság hiánypótlása nem zárja ki a hatóságok Ket. 37. § (5) bekezdésében meghatározott tartalmi hiánypótlásra felhívásának lehetőségét, de újabb alaki hiánypótlási felhívás kibocsátására már nincs lehetőségük. Az eljárás megszüntetése 15. § (1) Ha a közreműködő hatóság a Ket. 35. § és a 36. § (1) bekezdés szerinti hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet és az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak a társhatóság felé a megadott határidőben nem tett eleget, akkor a társhatóság hatóság (közreműködő vagy társhatóság) az eljárását megszünteti, mivel a kérelem elbírálásra alkalmatlan.

1

Ket. 56. § (3) bekezdés





(2) A (1) bekezdés szerinti döntésről az eljárásban résztvevő hatóságok egymást elektronikusan tájékoztatni kötelesek. Ügyintézési határidő 16. § (1) Ha a társhatóságok eljárásai külön jogszabály szerint egymásra épülnek, akkor az integrált eljárásnak van együttes ügyintézési határideje. Az ügyintézési határidő ebben az esetben a jogszabály szerinti korábbi eljárás,és az ezen határidőt követő öt munkanap. (2) Ha a társhatóságok eljárásairól külön jogszabály nem ír elő egymásra épülést, akkor nincs az integrált eljárásnak együttes ügyintézési határideje, akkor a társhatóságok ügyintézési határideje a rájuk vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott ügyintézési határidő. (3) Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban és a szakhatóságok eljárásaiban az ügyintézési határidő meghosszabbítása kizárt. (4) Ha a társhatóságok eljárásukat a Ket. szerinti felfüggesztési okok miatt felfüggesztik, akkor erről haladéktalanul értesítik a közreműködő hatóságot. Ha külön jogszabály szerint az eljárások egymásra épülnek, akkor a közreműködő hatóság értesíti az érintett társhatóságot. (5) Ha az integrált eljárásban lefolytatásra kerülő eljárások közül bármelyik felfüggesztésre kerül, másik eljárás csak abban az esetben kerülhet felfüggesztésre, ha jogszabály szerint az eljárások egymásra épülnek. A hatósági döntés közlése 17. § (1) Az eljárásban résztvevő társhatóság és a közreműködő hatóság a döntésük meghozatala után saját hatáskörben intézkednek a döntések közléséről és a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról. A társhatóságok döntésükről a közreműködő hatóságot is ezzel egyidejűleg értesítik. (2) Az egyes eljáró társhatóságok döntéseiket a rájuk vonatkozó külön ágazati jogszabályok szerint hozzák meg, és a döntésnek tartalmaznia kell az e rendeletben meghatározott jogorvoslati eljárásról szóló tájékoztatást. Jogorvoslat 18. § (1) A jogorvoslati eljárást az egyes eljáró hatóságoknál kell megindítani. A fellebbezés benyújtásáról az érintett társhatóság tájékoztatja az integrált eljárásban résztvevő többi társhatóságot (a közreműködő hatóságot és társhatóságokat) is a jogorvoslati szakasz megindításáról. (2) A fellebbezést az eljáró hatósághoz kell benyújtani, de az eljáró hatóság másodfokú hatóságához kell címezni, amely lefolytatja a jogorvoslati eljárást. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




III. Fejezet INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Integrált építésügyi hatósági eljárás 19. § (1) Az integrált építésügyi eljárás típusai a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, b) műemléki védelem alatt álló építményekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, c) sajátos építményfajtákra és műemléki védelem alatt álló építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás. (2) Az integrált építésügyi hatósági eljárásnál az építési beruházás rendeltetését meghatározó építményfajta szerint eljárni hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. Integrált engedélyezési eljárás 20.§ (1) Az integrált engedélyezési eljárásban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljárásban résztvevő építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (2) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti telekalakítási eljárás és a külön jogszabály szerinti - telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkezett változásnak - ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárás integrált engedélyezési eljárása során az ingatlanügyi hatóság a közreműködő hatóság. Integrált hatásvizsgálati eljárás 21. § (1) Az integrált hatásvizsgálati eljárás során a) ha környezeti hatásvizsgálati vagy környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása is szükséges az építési beruházás megvalósításához, akkor az ezen engedélyezést lefolytató hatóság a közreműködő hatóság, b) ha nem szükséges környezeti hatásvizsgálati vagy környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása az építési beruházás megvalósításához az integrált hatásvizsgálati eljárásban, azonban földvédelmi eljárás lefolytatása szükséges, akkor a földvédelmi hatóság a közreműködő hatóság.





(2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás lefolytatható az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzően. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybaléptetés 22. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.




1. melléklet a ……korm. rendelethez

Az integrált építésügyi hatósági eljárás-kérelem tartalma Iktatószám: ..................... Adatok: 1. Az integrált építési engedélyezéssel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: .................................................................................................................................... 2. Az ügyfél adatai: 1.................................................................................................................................. 2.................................................................................................................................. 3.................................................................................................................................. 4.................................................................................................................................. 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak adatai: 1.................................................................................................................................. 2.................................................................................................................................. 3.................................................................................................................................. 4.................................................................................................................................. 4. Az integrált építésügyi hatósági eljárásban lefolytatandó kérelmezett engedélyezési eljárások: ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. 5. Az építési beruházás jellege és annak rövid leírása: .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. .................................

7.

100 Mellékletek építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat

Példány (db)

8. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat Alulírott .............................................................................................................. (építésügyi igazgatási szakértő adatai) nyilatkozom, hogy az integrált építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) és az építésügyi hatósági eljárásokról szóló jogszabályokban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, valamint az integrált építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Kelt ........................, ......... év .............. hó ..... nap ....................................................................... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ........................................................................................................... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma 9. Kérelem: Alulírott ....................................................................................................................... (név, cím) integrált építésügyi hatósági engedély keretében kérem, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon az építési beruházás megvalósítására a 4. pont szerinti engedélyezési eljárások kerüljenek lefolytatásra.

Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap ...................................................... aláírás (kérelmező)




101 2. számú melléklet a ……Korm. rendelethez

Az integrált engedélyezési eljárás-kérelem tartalma Iktatószám: ..................... Adatok: 1. Az integrált engedélyezési eljárással érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: .................................................................................................................................... 2. Az ügyfél adatai: 1.................................................................................................................................. 2.................................................................................................................................. 3.................................................................................................................................. 4.................................................................................................................................. 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak adatai: 1.................................................................................................................................. 2.................................................................................................................................. 3.................................................................................................................................. 4.................................................................................................................................. 4. Az integrált engedélyezési eljárásban lefolytatandó kérelmezett engedélyezési eljárások: ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. 5. Az építési beruházás jellege és annak rövid leírása: .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. 7. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Példány (db)

8. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat Alulírott .............................................................................................................. (építésügyi igazgatási szakértő adatai) nyilatkozom, hogy az integrált engedélyezési eljárás kéreleme és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) és az építésügyi hatósági eljárásokról szóló jogszabályokban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, valamint az integrált eljárásban az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Kelt ........................, ......... év .............. hó ..... nap ....................................................................... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ........................................................................................................... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma 9. Kérelem: Alulírott ....................................................................................................................... (név, cím) integrált engedély keretében kérem, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon az építési beruházás megvalósítására a 4. pont szerinti engedélyezési eljárások kerüljenek lefolytatásra.





103

3. számú melléklet a ……..Korm. rendelethez

Az integrált hatásvizsgálati eljárás-kérelem tartalma Iktatószám: ..................... Adatok: 1. Az integrált hatásvizsgálati eljárással érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: .................................................................................................................................... 2. Az ügyfél adatai: 1.................................................................................................................................. 2.................................................................................................................................. 3.................................................................................................................................. 4.................................................................................................................................. 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak adatai: 1.................................................................................................................................. 2.................................................................................................................................. 3.................................................................................................................................. 4.................................................................................................................................. 4. Az integrált hatásvizsgálati eljárásban lefolytatandó kérelmezett engedélyezési eljárások: ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. 5. Az építési beruházás jellege és annak rövid leírása: .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. 7. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc




Példány (db)

8. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat Alulírott .............................................................................................................. (építésügyi igazgatási szakértő adatai) nyilatkozom, hogy az integrált hatásvizsgálati eljárás kérelme és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) és az építésügyi hatósági eljárásokról szóló jogszabályokban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, valamint az integrált hatásvizsgálati eljárásban az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Kelt ........................, ......... év .............. hó ..... nap ....................................................................... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ........................................................................................................... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma 9. Kérelem: Alulírott ....................................................................................................................... (név, cím) integrált hatásvizsgálati engedély keretében kérem, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon az építési beruházás megvalósítására a 4. pont szerinti engedélyezési eljárások kerüljenek lefolytatásra.





105

4. számú melléklet a ……./2009. számú előterjesztéshez

A Kormány …../2009. (…..) Korm. rendelete az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) Ezt a rendeletet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel alkalmazni kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 36. pontja szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásra és az építésügyi hatósági ellenőrzésre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákkal, b) a külön jogszabály szerinti víziállásokkal, a vízimunkákkal, vízi-, úszó- és hajózási létesítményekkel, c) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, d) a földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, e) a barlangban történő építési tevékenységgel, f) az építménybe nem beépített, azon kívül, attól függetlenül létesített liftekkel, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal, valamint technológiai berendezésekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és építésügyi hatósági ellenőrzésekre. (3) E rendelet rendelkezéseit a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építménnyel valamint a műemléki építménnyel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és hatósági ellenőrzésekre is alkalmazni kell, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: Ingatlannal rendelkezni jogosult: Az a személy, akinek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet. II. Fejezet AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



106 Az eljárás megindítása 3. § (1) A hivatalból induló eljárás azon a napon indul meg, amelyen az eljárás megindítását megalapozó első eljárási cselekményről szóló dokumentumot (pl. a helyszíni szemle jegyzőkönyvét) felvették. (2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ingatlannal rendelkezni jogosult minden esetben ügyfél. (3) Az építésügyi hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell a következők ügyféli jogállását: a) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, b) a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő, az építésügyi műszaki szakértő és a vállalkozó kivitelező. (4) Az építésügyi hatósági eljárásban a a (3) bekezdés b) pontja szerinti személy abban az esetben minősül ügyfélnek, ha az építésügyi hatósági döntést ezen személyek feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenység alapozta meg. (5) Az építésügyi hatósági eljárásban jelentős számúnak rendszerint a huszonötnél több ügyfél minősül. Az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról 4. § (1) Az építésügyi hatóság a) hivatalból indult eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés szerinti ügyfeleket b) elvi építési engedély, építési engedély, bontási engedély vagy fennmaradási engedély kérelmére indult eljárásban a kérelmezőt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, illetve a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül értesíti a Ket. 28/A.-28/C. §-okban meghatározott bármely kapcsolattartási forma szerint, illetve amely kapcsolattartási formát a kérelmező kérelmében megjelölt. A szóbeli értesítés tényét és tartalmát az iratban fel kell jegyezni. (2) Ha az építési tevékenységgel érintett telek vagy az azzal közös határvonalú telek tulajdonosa (ingatlannal rendelkezni jogosultja) a Magyar Állam, az eljárás megindulásáról szóló értesítést postai kézbesítés útján kell a vagyonkezelővel közölni. (3) Ha az ügyfél személye az eljárás során válik ismertté, az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítheti, ha ez a tényállás tisztázását, illetve az ügyfél jogai érvényesítését érdemben még elősegíti. (4) Bejelentés esetén az eljárás megindításáról az ügyfél értesítése mellőzhető. (5) Az építésügyi hatóság az Étv. 46. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáról értesíti az építésfelügyeleti hatóságot. Hiánypótlás Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



107

5. § Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha a kérelem: a) az e rendeletben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 10 munkanapon belül, ha b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészetiműszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követő 10 munkanapon belül c) illetve a Ket. 37. § (5) bekezdésben meghatározott körben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Az eljárás megszüntetése 6. § Az építésügyi hatóság a Ket. 31. § (2) bekezdésében foglaltak keretében - az eljárását végzéssel megszünteti, ha a) az építtető a szakhatósági eljárásban a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, és erről a szakhatóság az őt megkereső eljáró építésügyi hatóságot értesítette, vagy b) az építtető figyelmét erre a hiánypótlási felhívásban felhívták és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, ezért a kérelem elbírálásra alkalmatlan. Szakhatóság közreműködése 7. § (1) Az építésügyi hatóság eljárásába akkor kell szakhatóságot bevonni, ha az építménnyel szemben támasztott követelmények érvényre juttatása - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK), valamint helyi önkormányzati rendeletekben foglaltakon kívül jogszabályban meghatározott sajátos, illetve határértékeket meghatározó követelmények alapján végezhető el. (2) A Kormány az építésügyi hatóságnak a 9. melléklet szerinti első- és másodfokú építésügyi hatósági eljárásaiban, a 9. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 9. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. (3) Az építésügyi hatóság a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az eljárás megindulását követően 8 munkanapon belül - a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével - a szakhatóságot érintő, az állásfoglalás megadásához szükséges - külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú – mellékletet, dokumentáció egyidejű megküldésével megkeresi. (4) Az eljáró építésügyi hatóságnak a) a közlekedési szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a 7. melléklet szerinti dokumentációt, b) a természet- és tájvédelmi szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a 6. melléklet szerinti dokumentációt. (5) A szakhatóság állásfoglalása - az Étv.-ben és az OTÉK-ben, valamint a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb - a hatáskörébe tartozó, a Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



108 szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki.

a

(6) A szakhatóság a részére megküldött és véleményezett dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapját állásfoglalásának megadása során az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el. (7) Az építtető által a kérelem (bejelentés) mellékleteként benyújtott 6 hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság eljárásában szakhatósági állásfoglalásként elfogadja, ha a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem és a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos és azt a szakhatóság a (6) bekezdés szerint azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látta el. (8) Az építésügyi hatóság hatásterületet szakhatóság állásfoglalása alapján állapíthat meg. (9) Szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóság a hozzájárulása megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el és azt a szakhatósági állásfoglalással együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak. (10) Összevont építésügyi hatósági eljárásban, valamint az integrált építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságokat a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. (11) A szakhatóságok az összevont eljárás során kötelesek szakhatósági állásfoglalásukat a helyszíni szemlén megadni. A tervtanács, a szakértő és a hatósági közvetítő 8. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást kormányrendeletben meghatározott esetben az abban meghatározott tervtanács véleményezési eljárása előzi meg. (2) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minőséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - a Ket. 50. § (6) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe. (3) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályban meghatározott körben - különösen az Étv. 31. § (5) bekezdése szerinti követelmények érvényre juttatásának érdekében - a rendelkezésre álló tervtanácsi vélemény (2) bekezdés szerinti figyelembevételével, az engedély megadását feltételekhez kötheti, illetve az engedély megadását megtagadhatja. 9. § (1) Ha az építésügyi hatóság eljárásában a tényállás tisztázása érdekében kirendelés útján szakértőt hallgat meg, illetve szakértői véleményt kér, akkor az ügy jellegétől függően elsősorban építésügyi műszaki szakértőt vesz igénybe. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



109 (2) Az építtető az építésügyi hatósági engedély-kérelem szakszerű előkészítése érdekében építésügyi igazgatási szakértőt vehet igénybe. (3) Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az e törvényben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak, b) az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek, c) a szakhatóságok állásfoglalása rendelkezésre áll, d) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, e) a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan - jogszabályban meghatározott - dokumentumot, amely lehetővé teszi a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását. 10. § (1) Az építésügyi hatóság a nagyszámú - általában 25 főt meghaladó - ügyfelet érintő eljárásában, illetve a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építésügyi hatósági ügyben kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező és egyéb feltételnek megfelelő hatósági közvetítőt vehet igénybe. (2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi hatósági eljárásban a) kamara és egyéb szakmai szervezet tisztségviselője b) építésügyi igazgatási szakértő c) az ügyben kirendelt építésügyi műszaki szakértő vagy építésügyi igazságügyi szakértő d) az építésfelügyelő. Adatok beszerzése más szervtől belföldi jogsegély keretében 11. § Az építésügyi hatóság elektronikus úton, ha ennek feltételei nem állnak fenn, megkeresés útján szerzi be belföldi jogsegély keretében - a Ket. 26. §-ában foglaltak figyelembevételével a) az építési tevékenységgel érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak, b) az ügyfélnek minősülő, az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos, közös határvonalú (telekhatárú) ingatlannal rendelkezni jogosultak, valamint az egyéb ügyfél adatait az ingatlanügyi hatóságtól, c) az építésügyi hatósági nyilvántartások adatait a nyilvántartást vezető szervektől, d) az ügyfelek lakcím-adataiban történt változásokra vonatkozó adatokat az okmányirodai, illetve a központi nyilvántartástól e) a tervezett építési tevékenységet, vagy az építési tevékenységgel érintett meglévő építményt, illetve telket érintő műszaki adatokat, szakértői és szakvéleményeket az Országos Dokumentációs központtól. Ügyintézési határidő 12. § (1) Ha az építtető egyidejűleg az egy építési beruházás keretében megvalósuló több olyan építési tevékenységre kér építésügyi hatósági engedélyt (tesz bejelentést), amelyek Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



110 engedélyezésére eltérő ügyintézési határidő vonatkozik, úgy a döntés meghozatalára a leghosszabb ügyintézési határidő az irányadó. (2) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő - a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelőzően kelt - nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő fele az egyébként az engedélyfajtára előírtnak. (3) Az integrált eljárásra külön jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő vonatkozik. Helyszíni szemle 13. § (1) Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság – e rendeletben foglalt eltérésekkel - köteles helyszíni szemlét tartani. (2) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különös tekintettel az illeszkedés követelményeire. (3) Mellőzhető a helyszíni szemle a) bejelentés esetén a 10%-nál kisebb lejtésű területen végzendő építési tevékenység tudomásul vételekor, ha a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan dokumentumot (terv, geodéziai felmérés, rétegvonalas helyszínrajz, terepmetszet, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely lehetővé teszi az (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatát, igazolását, b) az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában, ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol. (4) A helyszíni szemle (3) bekezdés szerinti mellőzése nem mentesíti az építésügyi hatóságot a tényállás tisztázásának kötelezettsége alól. (5) Ha az építtetőt, az ügyfelet a helyszíni szemléről előzetesen értesíteni szükséges, és ha az eljárás jelentős számú - általában huszonötnél több - ügyfelet érint, vagy a Ket. 29. § (8) bekezdésében meghatározottak fennállnak, az értesítésnek hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján is eleget lehet tenni. Ilyen értesítésnek minősül az építésügyi hatóság elektronikus tájékoztatója is. (6) A helyszíni szemléről az érdekelteket az építésügyi hatóság, ha ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az Étv. 53/A. § (1) bekezdésében és a Ket.-ben előírtak alapján elektronikus úton is értesítheti. (7) Az építésügyi hatóság - az elvi engedély kivételével - az építésügyi hatósági engedély érvényének lejárta előtt legalább 60 nappal helyszíni szemlét tart, ha az építtető nem jelentette be az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését. (8) Az építésügyi hatóság képviselője a szemlén köteles jogosultságát a külön jogszabály szerinti építésügyi hatósági ellenőr igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolni. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



111 A döntés formája és részletes tartalmi követelményei 14. § (1) A határozatot és a végzést külön dokumentumban kell megszövegezni. (2) A határozat fejrésze, illetve rendelkező része - a Ket. 72. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglaltak keretében - értelemszerűen tartalmazza a) a döntés tárgyaként az építési (bontási) tevékenység rövid leírását (építmény esetén annak rendeltetését, az önálló rendeltetési egységek számának rendeltetésének megjelölését, stb.), b) a határozattal érintett valamennyi telek címét (a település és az utca nevét, házszámát), helyrajzi számát, c) az építtető (kérelmező) nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét). (3) A határozat rendelkező része szükség szerint tartalmazza a 8. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelő kikötéseket. (4) Egyszerűsített határozat hozható, ha az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul. (5) Az építésügyi hatóság a bejelentést hallgatásával veszi tudomásul, egyéb esetben alakszerű határozatot hoz. (6) Az ügyben akkor nincs ellenérdekű ügyfél, ha az építtető a kérelem vagy a bejelentés előterjesztésekor, illetve az eljárás során benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát és az építészeti-műszaki dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapján történt aláírását. 15. § (1) A határozat indokolása összefoglalóan tartalmazza az elfogadott szakértői vélemény és tervtanácsi szakmai vélemény indokolását is. (2) Ha az építésügyi hatóság eljárása során a szakértői, illetve a tervtanácsi szakmai véleménnyel részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, úgy azt indokolni köteles. A hatósági döntés közlése és kézbesítése 16. § (1) A döntést - különösen postai úton történő kézbesítés vagy az építésügyi hatóság kézbesítője útján - az ügyféllel az általa megjelölt kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által továbbított címre kell közölni. Az Étv. 53/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a döntés közlése elektronikus úton történik. (2) A döntés szóban nem közölhető. (3) A döntést - ha ennek információtechnológiai feltételei fennállnak, elektronikus úton tájékoztatásul közölni kell a Ket. 78. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a) a használatbavételi, a végleges fennmaradási engedélyezés és a jogszabályban meghatározott kötelezés elrendelése esetén a földhivatallal, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



112 b) a tervezővel, a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a kivitelezővel, ha nem minősül ügyfélnek, c) az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmények esetében a nyilvántartás vezetése végett - a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, d) az építési, a fennmaradási és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésfelügyeleti hatósággal, az érintett közműszolgáltatókkal, a 7. mellékletben meghatározott esetekben az érintett útkezelővel és az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval, e) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével, ha az nem azonos az eljáró építésügyi hatósággal, f) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz. (4) A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén és a repülőtér építési, üzemi területének szélétől mért 15 kilométer távolságon kívül a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építésének, bővítésének engedélyezéséről az eljáró hatóság tájékoztatja a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságát. (5) A külföldi értesítési címmel rendelkező ügyfél részére a döntést az eljáró építésügyi hatóság az értesítési címre postai úton küldi meg. (6) Az első fokon eljárt hatóság a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon belül továbbítja a másodfokon eljárt hatósághoz, ezt követően a másodfokon eljárt hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt öt munkanapon belül továbbítja a bírósághoz.” Eljárás felfüggesztése 17. § (1) A Ket. 32. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztési oknak minősül különösen a) ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése, különösen telekalakítási, fennmaradási engedélyezés, ha anélkül az ügy megalapozottan nem dönthető el, b) ha a döntéshez más szerv, így különösen valamely szakmai kamara, az építésfelügyelet, a cégbíróság véleményét is be kell szerezni. (2) Ha a szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, a hatóság az eljárást a Ket. 32. § (6) bekezdése szerint felfüggeszti. (3) Az építésügyi hatóság az eljárást az ügyfél - 3. melléklet szerinti nyomtatványon történő kérelmére - a Ket. 32. § (3) bekezdésének megfelelően - végzéssel felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben más szerv, így különösen a települési önkormányzat, a földhivatal vagy a bíróság döntése várható. (4) A felfüggesztés időtartama az Étv. 48. § (9) bekezdésében meghatározott egyéves jogvesztő határidőt megszakítja. (5) Az építésügyi hatóság az eljárás felfüggesztése tárgyában döntését a felfüggesztésre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül meghozza. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



113 Jogutódlás 18. § (1) Jogutódlásról dönt az építésügyi hatóság, ha az építésügyi hatósági eljárás alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint az építtető (kérelmező) vagy a kötelezett (a továbbiakban együtt: jogelőd) helyébe (annak halála vagy jogutódlással történő megszűnése, illetve önkéntes belépés következtében) az eljárás folyamán vagy annak jogerős lezártát követően jogutód lép. (2) Az építésügyi hatóság a) a hivatalból indult eljárásban a polgári jog szerinti jogutód megállapítása tárgyában a tényállást tisztázza és a jogutódlásról határozattal dönt, b) a jogutód, illetve a jogelőd - 3. melléklet szerinti nyomtatványon történő - kérelmére indult eljárásban a jogutód építési jogosultságának igazolása tárgyában a jogutódlás bekövetkeztének tényállását tisztázza és a jogutódlásról végzéssel dönt. (3) Az építésügyi hatóság a jogutódlás tárgyában döntését a jogutódlási kérelem előterjesztésétől, illetve az ilyen eljárás hivatalból történő megindításától számított 15 napon belül meghozza. Építésügyi hatósági eljárásfajták 19. § (1) Az építésügyi hatósági eljárásfajták a) engedélyezési típusúak: aa) elvi építési engedélyezés ab) építési engedélyezés (módosított építési engedélyezés) ac) egyszerűsített építési engedélyezés (egyszerűsített módosított építési engedélyezés) ad) építési bejelentés ae) bontási engedélyezés af) bontási bejelentés ag) fennmaradási engedélyezés (meghatározott időre szóló, visszavonásig hatályos, végleges jellegű egyben használatbavételi engedély is, fennmaradási és továbbépítési engedélyezés) ah) használatbavételi engedélyezés ai) használatbavételi bejelentés aj) összevont engedélyezés (elvi keretengedély és építési engedélyezés) ak) integrált engedélyezés a külön jogszabály szerint b) adat, tény, állapot igazolására irányulók c) ellenőrzési típusúak d) kötelezési típusúak (2) Az építésügyi hatóság határozatainak méltányosságból való módosítására nincs lehetőség. III. Fejezet AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK 1. Cím AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



114 Építésügyi hatósági engedélyfajták 20. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben az építési tevékenység végzéséhez az építésügyi hatóság döntése (engedély vagy bejelentés tudomásul vétele) szükséges. (2) Az építtető az építési engedélyezési eljárásra az elvi építési engedély és az építési engedély helyett választhatja - a 36.-38. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával - az összevont eljárást. (3) Az építtető az elvi építési engedélyezési és egyéb külön eljárások lefolytatása helyett választhajta a kormányrendeletben meghatározott hatásvizsgálati integrált eljárást, illetve az építési engedélyezési eljárás helyett választhatja az integrált eljárást. (4) Építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele). (5) A bejelentés olyan építésügyi hatósági engedélyezési típusú eljárás, amely e rendeletben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul és tudomásul vétele a hatóság hallgatásával, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik. (6) Az építésügyi hatóság az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás engedélyezéséről vagy megtagadásáról az OTÉK 111. §-ában foglaltak figyelembevételével - az egészségvédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a hatáskörrel rendelkező hatóságok, az építmények használati biztonságával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint építésügyi szakértői vélemény alapján - az elvi építési, építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárás keretében dönt. (7) Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthető. 21. § (1) Az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. (2) Azon építmények esetében, amelyek építésügyi hatósági engedélyezése külön jogszabály szerinti tervtanácsi állásfoglaláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti módosult építési tevékenységet csak ismételt tervtanácsi állásfoglalás megszerzését követően lehet elvégezni, ha az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól való eltérés az épület tömegére, a nyílászárók rendszerének, az építészeti tagozatok rendszerének, a homlokzati struktúrának a megváltoztatására, vagy az épület közterületről látható homlokzata teljes felületének építészeti jellegzetességét érintő változtatására terjed ki. Az építésügyi hatósági engedélykérelem és a bejelentés 22. § (1) Az építtető az építésügyi hatóságnál írásban, a a) 1. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjeszti elő az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmét, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



115 b) a 2. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjesztheti elő bejelentését. (2) A kérelem és a bejelentés tárgya - a nyomtatványon történő - rövid leírásának tartalmaznia kell különösen a) a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségességét, b) - szükség szerint - a létrehozandó önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetését, c) a kérelemmel érintett építmények számát, rendeltetését. (3) A kérelemnek (vagy mellékletének) tartalmaznia kell a külön jogszabályban meghatározott értékű illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását. Az építési jogosultság megállapítása 23. § (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezés, bejelentés kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, bejelentés tudomásul vételéhez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint. (2) Az építési (továbbépítési), bontási és fennmaradási (a továbbiakban: építési) jogosultság a következő okiratokkal igazolható: a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően valamennyi, az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal, d) társasház esetén az a) pontban meghatározottakon túl da) a társasházi közös tulajdonban tervezett építési tevékenységhez, a közös tulajdon beépítésével, a közös tulajdonra történő ráépítéssel járó építési tevékenységhez a társasház közgyűlésének a külön jogszabályban meghatározottak szerint meghozott határozatával, db) a társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozatával, dc) a társasházi külön tulajdonban tervezett, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával, dd) ha az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a (2) bekezdés b) pontja az irányadó, e) lakás-, üdülő-, garázsszövetkezet-tulajdon esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával ea) a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt vagy garázst érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



116 eb) a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezetet, az épület közös használatra szolgáló területét és helyiségét, a központi berendezéseket, a lakást (ideértve a házfelügyelői, gondnoki lakást is), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményt (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyat érintő építési tevékenység esetén, f) jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával. (3) A (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatokat az építési jogosultság igazolásához közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tervező egyeztetése és a tervezői nyilatkozat tartalma 24. § (1) A tervező az elvi építési, az építési, a fennmaradási engedély megkérése építés bejelentése előtt a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és - a 7. mellékletben meghatározott esetekben - az érintett útkezelővel egyezteti, b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében különösen az alábbi esetekben egyeztet: ba) közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, bb) meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár, bc) ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van, bd) ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő, be) ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés arra terjed ki, hogy a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. (3) A tervezői nyilatkozat tartalmazza a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát, b) az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését, c) a tervezett építési tevékenység ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, cb) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, cc) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.




117 (4) A (3) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek, továbbá az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelmények teljesítésének módja tárgyában egyeztetett-e az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval, b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e (ha igen, az arra való utalásról), c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és d) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, e) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg f) az (1) bekezdés szerinti egyeztetés megtörtént, továbbá annak tartalmáról, illetve a követelmények teljesítése módjának a műszaki leírásban történő igazolásáról, g) jogszabályban meghatározott esetekben a betervezett építési célú termékekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusáról és számáról, h) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, i) az általa tervezett épület megfelel az épületenergetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette. (5) Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből, illetve a Ket. 26. §-ában foglaltak szerint ellenőrzi. (6) Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél. A felelős műszaki vezetői és az építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat 25. § (1) A felelős műszaki vezető a használatba vételi (fennmaradási) engedély megkérése (bejelentése) előtt az érdekelt közműszolgáltatóval a 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében egyeztet. (2) Az építmény használatba vételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló külön jogszabály szerinti nyilatkozatot kell tennie. (3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részét képezze és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.




118 (4) Fennmaradási engedélyezéskor felelős műszaki vezető hiányában építésügyi műszaki szakértő nyilatkozik arról, hogy az építési tevékenységet a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően végezték. (5) A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően beszerzi a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. (6) Ha a felelős műszaki vezetői, illetve építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget a (3) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez a felelős műszaki vezetői, illetve az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat 26. § Ha az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építésügyi igazgatási szakértő nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal, akkor az építésügyi hatóság külön jogszabály szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez az építésügyi igazgatási szakértői névjegyzéket vezető szervnél. Az engedélykérelem tárgyában hozott döntés tartalmi követelményei 27. § (1) Építésügyi hatósági engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 14. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően a határozat rendelkező részének értelemszerűen tartalmaznia kell a) az engedély megadásának esetleges feltételeit, b) tájékoztatást arról, hogy ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, bb) az engedély meddig hatályos, melyek a meghosszabbítás lehetőségei és feltételei, bc) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát dokumentáló építészeti-műszaki dokumentációba hol tekinthet be, bd) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályban előírtak szerint szükséges-e kivitelezési dokumentáció készítése, be) a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatban - a külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon, az ott meghatározott határidőben bejelentési kötelezettség terheli. Az engedély hatálya 28. § (1) Az engedély hatályossága kezdő időpontja a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja. (2) Egy év a hatályossága az építésügyi hatóság által kiadott elvi építési engedélynek. Az engedély hatályát veszti, ha ezen időszak alatt az építtető nem élt az engedéllyel. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



119 (3) Az építési és a bontási engedély, továbbá az építési és a bontási tevékenység bejelentésének tudomásul vétele hatályát veszti, a) ha a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, illetve hatályát az (5) bekezdés b) pontja szerint nem hosszabbították meg, b) ha az építési tevékenységet ugyan az a) pontban meghatározott időben megkezdték, de az a) pontban meghatározott időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. (4) A fennmaradási engedély vagy meghatározott időre szól, vagy visszavonásig érvényes, vagy végleges jellegű lehet. A használatbavételi és a végleges fennmaradási engedély nem veszti hatályát. (5) Az építésügyi hatóság a) a (3) bekezdés szerinti engedély hatályosságát az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az építésre vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak ez esetben is megfelelően irányadóak, b) az építtető - az építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, illetve ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik - az elvi engedély kivételével - az építésügyi hatósági engedély hatályát egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja. (6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt 60 nappal felhívja az építtető figyelmét az engedély érvényének közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire, illetve tájékoztatja az építtetőt az engedély érvénye meghosszabbításának lehetőségéről, illetve a használatbavételi engedélyezés feltételeiről. (7) Ha az építtető a (6) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére nem kéri meg az engedély hatályának meghosszabbítását, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, illetve az építtető nem kér használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, a 51. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. (8) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek negszerzésének kötelezettsége alól. A tervdokumentáció záradékolása és kezelése 29. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott határozat a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal ellátott, lepecsételt építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. Az építésügyi hatósági engedély megadásakor a határozatban az engedélyezett építési tevékenységet egyértelműen körül kell írni, és ezzel összhangban az építészeti-műszaki tervdokumentáció olyan részeit, amelyekre az építésügyi hatósági engedély nem terjed ki, az építésügyi hatóságnak - a tervek záradékolása során - megfelelő módon jelölnie kell. (2) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély megadása esetén - ha a határozat jogerős és végrehajtható - az engedélyezésre benyújtott dokumentáció valamennyi példányának valamennyi tervlapját engedélyezési záradékkal látja el. Az építésügyi hatóság a záradékolt tervek egy példányát irattárba helyezi, a többi példányát kiadja az építtetőnek Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



120 (több építtető esetén a döntésen elsőként feltüntetettnek). Az építésügyi hatóság az építtető kérelmére az építtető által rendelkezésre bocsátott további példányokat is engedélyezési záradékkal láthat el. (3) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély megadását (bejelentés tudomásul vételét) megtagadó határozata, illetve a másodfokú építésügyi hatóság ezt jóváhagyó határozata vagy bírósági felülvizsgálat iránt indított kereset jogerős bírósági határozattal történő elutasítása esetén az engedélykérelem (bejelentés) műszaki tervdokumentációjának 1 példányát visszatartja, további példányait a kérelmezőnek kiadja (több építtető esetén a döntésen elsőként feltüntetettnek). 2. Cím AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Elvi építési engedélyezési eljárás 30. § (1) Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével [különös tekintettel az Étv. 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól építési tevékenység végzésére nem jogosító - elvi építési engedélyt kérhet. (2) Elvi építési engedélyt kell kérni, ha a) az építtető mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani, c) az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve d) jogszabály azt előírja. (3) A jogerős és végrehajtható elvi építési engedély egy évig hatályos. Hatályossága egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. (4) Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető. (5) Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható. (6) Elvi építési engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és - ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás - az érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban, b) a tervezői nyilatkozatot, c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



121

31. § (1) Az elvi építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított a) 30 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti építési engedélyhez kötött, b) 15 napon belül kell meghozni külön jogszabály szerinti egyszerűsített építési engedélyhez kötött építési tevékenységek elvi építési engedélyezésekor. (2) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság - a kérelem tartalmától függően - vizsgálja, hogy a) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az e rendeletben foglalt követelményeknek, b) az Étv. 36. §-ában foglaltak teljesíthetők-e, c) az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelményektől eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, d) - a külön jogszabályi előírás szerint - a tervezett építményt a környezetébe illeszkedően helyezték-e el. (3) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során - az Étv. 36. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is figyelemmel - az építési tevékenységgel érintett telek kialakítottnak minősül akkor is, ha jogerős és végrehajtható telekalakítási engedéllyel rendelkezik. (4) Elvi építési engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 14. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell. Építési-, az egyszerűsített építési engedélyezési és bejelentési eljárás 32. § (1) A külön jogszabályban meghatározott esetekben építmény építése és építési tevékenység végzése építési engedély, egyszerűsített építési engedély (a továbbiakban együtt: építési engedély), illetve bejelentés alapján végezhető. (2) Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt (bejelentést) az egyidőben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre - az építési tevékenység egészének bemutatása mellett - szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. (3) Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető (bejelentés tehető), azonban ugyanazon építmény (építési tevékenység) vonatkozásában csak egy építési engedély valósítható meg. (4) Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, arról az érdemi határozatban kell dönteni. (5) Az építési engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell: a) a 30. § (6) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározottakat, b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



122 c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, d) erdőterület igénybevétele esetén ahhoz az erdészeti hatóság elvi hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét, e) a közút kezelőjének hozzájárulását ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény, eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, ec) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény építése esetén, f) a 4. melléklet szerinti kitöltött statisztikai adatlapot, g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot. (6) Bejelentés esetén - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 3 példányban, illetőleg - ha a bejelentéskor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás - az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban, b) a 30. § (6) bekezdés b) és f) pontjában foglaltakat, c) az (5) bekezdés b)-g) pontjában foglaltakat. 33. § (1) Az építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított a) 60 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti építési engedélyhez kötött építési tevékenység építési engedélyezése esetén, b) 30 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti építési engedélyhez kötött építési tevékenység egyszerűsített építési engedélyezése esetén, c) 15 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerint építési bejelentéshez kötött építési tevékenységek bejelentése esetén. (2) Az építési engedély iránti kérelem elbírálása és a bejelentés tudomásul vétele során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) a kérelem és mellékletei a 22. §-ban és a 32. § (5)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek-e, b) az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e, c) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, illetve bejelentés esetén tudomásul vehető-e, d) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e, e) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. (3) Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés (bejelentés tudomásul vétele) során a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - ha jogszabály ezt előírja, akkor a tervtanácsi állásfoglalást is figyelembe véve - a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



123 tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vettee, az építményt a környezetébe, és - ha azt a tájvédelmi hatóság nem vizsgálja - a tájba illeszkedően helyezte-e el. (4) Az építési tevékenységgel érintett telek akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, ezek hiányában az illeszkedés szabályai szerint - ha szükséges, telekalakítási eljárást követően - alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. 34. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet (bejelentést) határozattal elutasítja, ha az engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei nem elégítik ki 33. § (2) és (3) bekezdésében előírtakat, és hiánypótlással sem tehetők szabályossá. (2) A településkép, tájkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a külön jogszabály keretei között előírhatja a) az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését és méreteit, b) az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását. (3) Engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 14. § (2) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen: a) minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, b) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, c) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, d) a tervtanács szakmai véleményét, e) a használatbavételi engedély kérésének, használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást, f) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, g) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet. 35. § Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályosságának időtartama alatt végezhet építési tevékenységet. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



124 Összevont eljárás 36. § (1) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja a külön jogszabályban meghatározott összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás), amely a) a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és b) építési engedélyezési szakaszból áll. (2) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. (3) A 22. § (1) bekezdésben meghatározott kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik. (4) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításához a 30. § (6) bekezdésében foglaltakat kell mellékelni. (5) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszának megindításához a 32. § (5) bekezdésében meghatározott mellékleteket az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani. (6) Az építésügyi hatóság az Étv. 35. § (5) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok, valamint a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, valamint a közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítésére meghatározott idő. (7) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit. (8) Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül dönt. (9) A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig hatályos. Hatályossága a hatályossága alatt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. 37. § Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



125 keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. 38. § Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül el kell bírálni. Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás 39. § (1) A külön jogszabályban meghatározott építmények bontása bontási engedély, vagy bontási bejelentés alapján végezhető. (2) A bontási engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell a 30. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 32. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat. (3) Bontás bejelentése esetén - a tartalomtól függően - mellékelni kell: a) a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban, b) a 30. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltakat, továbbá c) a 32. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat. 40. § (1) A bontási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított a) 30 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti bontási tevékenységek bontási engedélyezése, b) 15 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti bontási tevékenységek bejelentése esetén. (2) A bontási engedélykérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy a) a kérelem és mellékletei a 22. §-ban és a 39. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek-e, b) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, továbbá hogy c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlannyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e. (3) Az építésügyi hatóság a bontási kérelmet (bejelentést) határozattal elutasítja, ha a) a bontási engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei nem elégítik ki az e rendeletben támasztott követelményeket, és a kérelem és mellékletei hiánypótlással sem tehetők szabályossá, b) a tervezett bontási munka sérti a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, táj- és természetvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, vagy c) az építmény elbontását egyéb körülmény (pl. védettség) akadályozza. (4) A bontási engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 14. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen: a) a bontási tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, b) a bontási tevékenység elvégzésének bejelentési kötelezettségére való utalást, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



126 c) tájékoztatását arról, hogy a bontási tevékenység befejezése, illetve ezt tudomásul vevő bejelentés tudomásul vétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania, d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás 41. § (1) A külön jogszabályban meghatározott a) építmények használatbavétele használatbavételi engedély, b) építmények használatbavétele bejelentés alapján végezhető. (2) A használatbavételi engedélyt, bejelentést az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérni, illetve kell bejelenteni. (3) Ha az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bontási munkák befejezése után az építtetőnek - ingatlannyilvántartási átvezetés céljából - kérelmet, továbbá külön jogszabályban előírt záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. (4) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni, az erre vonatkozó bejelentést meg lehet tenni. (5) Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. (6) Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ilyen esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedélykérelemhez az e rendelet szerint mellékelt dokumentumoknak értelemszerűen a használatba nem vett építményrészekre vonatkozó tartalommal kell bírniuk. (7) Meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadása esetén - a kiszabott építésügyi bírság befizetéséig - csak ideiglenes használatbavételi engedély adható. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



127 42. § A használatbavételi engedélykérelemhez (bejelentéshez) - a tartalomtól függően mellékelni kell a) a 30. § (6) bekezdés f) pontjában foglaltakat, b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, d) építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, e) a 30. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, f) a 8. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot. 43. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított a) 60 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti építési tevékenységek használatbavételi engedélyezése esetén, b) 15 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerinti építési tevékenységek használatbavételi bejelentése esetén. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság - szükség szerint helyszíni szemle alapján is - köteles meggyőződni arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint c) az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e. (3) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg (bejelentés akkor vehető tudomásul), ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. (4) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását (bejelentés tudomásulvételét) az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - az egész építményre vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja. (5) A használatbavételi engedély megadása (tudomásulvétele) vagy megtagadása (tudomásulvétel megtagadása) esetében - a 14. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen: a) tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



128 b) az építési engedély számát, keltét, c) a használatbavételi engedély jellegét, d) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén - határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint e) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, f) tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani. 44. § A használatbavételi engedély (bejelentés tudomásulvétele) birtokában a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény ténylegesen használatba vehető. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez az erre irányuló kérelmet, valamint az ahhoz mellékelt jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély, bejelentés tudomásulvétele másolatát és az épület-feltüntetési vázrajzot a területileg illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani. Fennmaradási engedély 45. § (1) A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményére az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó. (2) Az építésügyi hatóság építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: a) vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. (3) Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. (4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. (5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



129 engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után az Étv. 44. §-a és e rendelet előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (6) Fennmaradási engedély megadása esetén, ha - az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján - ennek feltételei fennállnak, a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad. (7) Ha a (2) bekezdés szerinti engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság - külön kérelem nélkül - egyszerűsített határozattal véglegesíti. (8) A fennmaradási engedélykérelemhez a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén - a tartalmától függően - mellékelni kell a 32. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát, valamint b) végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a 42. § szerinti mellékleteket. 46. § (1) A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított a) 60 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerint építési engedélyezés vagy egyszerűsített építési engedélyezéshez kötött építési tevékenységek fennmaradási engedélyezése, illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyezése esetén, b) 30 napon belül kell meghozni a külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építési, bontási tevékenységek esetén a bejelentés nélküli végzésekor fennmaradási engedélyezésekor. (2) Fennmaradási engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 14. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen: a) minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, b) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, c) a továbbépítési tevékenység megkezdésének bejelentésére, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség előírását, d) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, e) a használatbavételi engedély kérésének, használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást, f) tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



130 céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania, g) a fennmaradási engedély jellegét, h) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén - határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint i) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve a bontási tevékenység befejezését követően, a fennmaradási engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, j) tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani. (3) Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (4) A fennmaradási engedély határozattal, illetve a bontás tudomásulvételével egyidejűleg, egy határozatban az építésügyi bírságról szóló döntést is meg kell hozni. (5) A fennmaradási, illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás során az Étv. 48. §-ában és 49. §-ában, valamint e rendelet - építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó általános szabályai és engedélyezési eljárásokra vonatkozó közös szabályai mellett - 45. §-ában és 46. §-ában foglaltakon túl a) e rendeletnek az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, továbbá b) - szükség szerint - az építésügy hatósági kötelezési eljárásokra vonatkozó szabályokat, valamint az építésügyi bírságról szóló külön jogszabály rendelkezéseit is alkalmazni kell. Telekalakítási eljárás 47. § (1) A telekalakítási eljárás két szakaszból áll: a) az első szakaszban az építésügyi hatóság a telekalakításnak, mint a telek állapotában, a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak, az Étv. 23. § (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése céljából a telekalakítást kezdeményező kérelmére a kérelem teljesítése esetén végzés formájában, elutasítás esetén határozat formájában állásfoglalást ad ki, b) a második szakaszban az ingatlanügyi hatóság az erre vonatkozó külön szabályok alapján – határozattal - az ingatlan-nyilvántartáson átvezeti a változást. (2) Az (1) bekezdés szerinti első szakasz lezárásaként kiadott végzés a telekalakítás végrehajtására nem jogosít. A telek akkor minősül kialakítottnak, ha az ingatlannyilvántartásba ekként bejegyezték. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



131 (3) Az Étv. 24. § (1) bekezdésében meghatározott telekalakítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti telekalakítási eljárást a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, c) a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesítő, vagy d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező kezdeményezheti. (4) A telekalakítási eljárás első szakaszát kezdeményező kérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell a) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép 90 napnál nem régebbi hiteles másolatát legalább egy eredeti és egy másolati példányban, b) a tervezett, telekalakítást követő állapotot ábrázoló, külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű helyszínrajzot legalább két példányban, c) a tervezett telekalakítás után létrejövő telekméreteket, beépített telek esetén megjelölve a telek beépítettségi mértékének változását is. (5) A telekalakítási eljárás első szakaszát lezáró döntést a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül kell meghozni. (6) A telekalakítási eljárás első szakaszában az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) a kérelem és annak mellékletei a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelel-e, b) a telket érinti-e változtatási vagy telekalakítási tilalom, c) a tervezett telekalakítás megfelel-e: ca) a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben foglaltaknak, ezek hiányában az Étv. 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak, cb) az egyes területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító jogszabályoknak és egyedi hatósági előírásoknak, (7) Az építésügyi hatóság - az Étv. 35. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a telekalakítási eljárás első szakaszára irányuló kérelmet elutasítja, ha az nem felel meg a (6) bekezdésben foglaltaknak. (8) Telekalakítási eljárás a külön jogszabály szerinti integrált eljárás keretében az ingatlanügyi hatóság közreműködő hatóságkénti igénybevételével is lefolytatható. Adat, tény, állapot igazolása 48. § (1) Az ügyfél (építtető, tulajdonos) a külön jogszabályban meghatározott esetben, az ott meghatározott tevékenység megvalósítását követő 15 napon belül, lakás rendeltetésével kapcsolatban a 8. melléklet szerinti, egyéb esetben a 3. melléklet szerinti kérelem és kitöltött statisztikai adatlapon közli az építésügyi hatósággal a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat. (2) Az építésügyi hatóság az ügyfél (1) bekezdés szerinti adatközlése, vagy hatósági nyilvántartási adatai alapján tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy b) a telek, az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység (ingatlan) adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséhez Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



132 helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. (3) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiadásához minden olyan adatot tartalmazó dokumentumot bekérhet az ügyféltől, melyet hatósági nyilvántartása nem tartalmaz. (4) A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által beadott iratot záradékkal ellátni. 3. Cím Építésügyi hatósági ellenőrzés 49. § (1) Az építésügyi hatóság ellenőrzést hivatalból vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, kezdeményezésére folytat. (2) Az építésügyi hatóság ellenőrzése során a) vizsgálja aa) a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét, a műemlékvédelmi hatóság engedélyének meglétét, ab) hogy az építési engedélyhez nem kötött építési munkák esetében a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi, és más hatósági előírásokat megtartották-e, b) felkutatja ba) az építésügyi hatósági engedély (bejelentés) nélkül vagy attól eltérően végzett, bb) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, illetőleg c) ellenőrzi a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, a településképet rontó állapotú építmények helyreállítását és azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket, illetőleg a fenntartási kötelezettséget teljesítették-e az ingatlan védettség alá tartozó valamennyi alkotóelemére; (3) Az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) február 15-éig a tárgyi évre vonatkozó ellenőrzési utasítást ad ki, amelyben a) meghatározza aa) a tárgyi évben tartandó építésügyi hatósági célvizsgálatok szempontrendszerét, ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésügyi hatósági ellenőrzést kell tartani; és b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol a szabálytalanságok száma növekedett. (4) Az építésügyi hatóság ellenőrzéseit rendszeresen - az építésfelügyeleti hatóság javaslata és a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - március 1-éig készített éves munkaterv szerint végzi. (5) Az előző évi építésügyi hatósági ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést január 31-éig meg kell küldeni a miniszternek, műemléket érintően pedig a műemlékvédelemért felelős miniszternek.




133 (6) Az ellenőrzést végző építésügyi hatósági ügyintéző ellenőrzési jogosultságát a külön jogszabály szerinti szolgálati igazolványával tanúsítja. (7) A (2) bekezdésben meghatározottak helyszíni ellenőrzését két építésügyi hatósági ügyintéző egyidejűleg végzi. Az építésügyi hatósági köztisztviselő az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a 10. melléklet szerinti építésügyi hatósági köztisztviselői igazolvány felmutatásával igazolja. (8) Az építésügyi hatóság szükség esetén az építésfelügyeleti hatósággal, más illetékességi területen működő építésügyi és építésfelügyeleti hatósággal és más - ellenőrzésre jogosult hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. (9) Az építésügyi hatóság az ellenőrzés megállapításairól, továbbá az ellenőrzött észrevételeiről a helyszínen jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát az ellenőrzöttnek átadja, a másik példány a hatósági ügyirat része. (10) Az építésügyi hatósági ellenőrzést végző az építési tevékenység folytatását az Étv. 47. § (5) bekezdése szerint tilthatja meg. (11) Az építésügyi hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a rendőrség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más szervek is közreműködnek. 4. Cím KÖTELEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Építésrendészeti és kötelezési eljárás 50. § (1) Az építésügyi hatóság az Étv. 51. § (1)-(3) bekezdése szerint, az ott meghatározott személy terhére, amennyiben a) az építésügyi jogszabályban, illetve jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági döntésben (bejelentés tudomásulvételében) előírt kötelezettségét az előírt határidőben önként nem teljesítette, vagy b) egyébként az Étv. 47. §-a szerint szükséges, a kötelezettség teljesítését, illetve végrehajtását elrendeli. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak keretében, ha valamely más hatóság a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezésein alapuló, a szakterület követelményeinek (környezet-, természet- vagy kulturális örökségvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelmény) érvényre juttatását célzó intézkedés megtételére irányuló megkeresése csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, a hatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg. Az építésügyi hatóság kötelezési eljárást folytat le, ha intézkedési kötelezettsége a hatályos jogszabályok alapján fennáll. (3) Az építésügyi hatóság az engedély nélküli bontás tényének bejelentését határozattal tudomásul veszi, és az Étv. 49. §-a szerint jár el. (4) Az építési engedély és bejelentés, illetve bontási engedély és bontás bejelentése nélkül végezhető építési és bontási munkát is csak Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



134 a) a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, b) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások, ideértve a 16/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat is, továbbá c) más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó stb.) előírások megtartásával szabad végezni. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési tevékenységek jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (6) Az építésügyi hatóság a) településrendezési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből a meglévő kerítést lebontathatja, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását, c) helyi építési szabályzat, vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti. 51. § (1) A 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az építtető (engedélyes) az építésügyi hatósági engedélyben foglalt feltételeket (kikötéseket) az ott megjelölt határidőig önként nem teljesítette, feltéve hogy az építtető (engedélyes) élt az építésügyi hatósági engedélyben számára biztosított lehetőséggel. (2) Az építési tevékenység végzésének helyszíni megtiltására az Étv. 45. § (4) és (5) bekezdése irányadó. E közbenső intézkedés keretében az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárításához szükséges azonnali intézkedések megtételét elrendelheti, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg ha az azonnali beavatkozás elmulasztása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Az építésügyi hatóság az intézkedés során igénybe veheti a veszély elhárításához szükséges hatóságok közreműködését is. Az e bekezdés szerinti intézkedések elrendeléséről, valamint az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról az építésügyi hatóság végzéssel dönt. (3) Ha az építésügyi hatóság a (2) bekezdésben foglaltak szerint az eljárás folytatásáról dönt és az Étv. 48. § (3) bekezdése szerinti intézkedést kezdeményezi, végzéssel közbenső intézkedésként megtilthatja az építési tevékenység folytatását mindaddig, amíg az építtető bontási kötelezettségének eleget nem tesz, illetve jogerős és végrehajtható fennmaradási engedéllyel nem rendelkezik. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás során az építésügyi hatóság a megállapításairól a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel, továbbá a szabálytalan állapotról ábrázolást (rajzot, fényképet, videofelvételt) készít. A (2) bekezdésben foglalt esetben az építésügyi hatóság a meghozott végzést a helyszínen lévő építési naplóba bejegyzi, és a jegyzőkönyvet, illetőleg a közbenső végzés egy példányát a helyszínen átadja a kötelezett vagy a képviselője részére. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli. (5) A 28. § (7) bekezdése szerinti esetben az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejártát követően - legkésőbb 60 napon belül - helyszíni ellenőrzést tart, és az ott tapasztaltak alapján az alábbi intézkedést teszi: Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



135 a) ha az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmas, úgy az építésügyi hatóság az előírt mellékletek benyújtására és illeték megfizetésére való kötelezés mellett szankciók kilátásba helyezésével - használatbavételi engedélyezési (bejelentési) eljárás megindítására hívja fel az építtetőt, b) ha az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építésügyi hatóság ba) a még hátralévő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység elvégzésére, majd ezt követően a használatbavételi engedély megkérésére - a hiányzó munkálatok elvégzéséhez arányos határidő kitűzésével és szankciók kilátásba helyezésével - kötelezi az építtetőt, bb) intézkedik az építési tevékenység végzésének azonnali leállítása és az ebből eredő esetleges veszélyhelyzet elhárítása iránt, ha a még hátralévő építési tevékenység végzése építésügyi hatósági engedélyhez kötött; felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést követően folytatott építési tevékenység építésrendészeti jogkövetkezményekkel jár, és hogy az építtető jogszerűen csak akkor folytathatja az építési tevékenységet, ha az építési engedélyt ismételten megkéri a hatályos jogszabályi feltételek szerint. 52. § (1) Az építésügyi hatóság a kötelezettség teljesítésének, illetve az azzal kapcsolatos munkálatoknak a tűrésére is kötelezheti mindazokat, akik a kötelezettet az építésügyi hatósági határozattal elrendelt kötelezettség teljesítésében közvetlenül akadályozzák vagy akadályoztatják, (2) A tűrésre kötelezésre az alábbi esetekben kerülhet sor: a) a kötelezettséget kimondó határozatban, ha a végrehajtás elmaradása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, és a hatóság határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította, b) a hatósági végrehajtást elrendelő végzésben, ha a végrehajtás elmaradása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, és várható, hogy az érintettek a végrehajtást akadályozni fogják, c) az elrendelt kötelezettség tűrésére kötelező külön végzésben, ha a kötelezett hitelt érdemlően igazolta, hogy a kötelezettség végrehajtását ő legalább két alkalommal megkísérelte, de a tűrésre kötelezett őt megakadályozta abban. 53. § (1) A kötelezési eljárásban a döntést a kötelezési eljárás hivatalból történő megindításától számított 30 napon belül meg kell hozni. (2) Kötelezés esetén a 14. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően az elsőfokú határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a kötelezett nevét, megnevezését, lakóhelyét (székhelyét, telephelyét) vagy tartózkodási helyét, b) a kötelezettség ütemezését, szakaszolását és teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes jogkövetés (teljesítés) elmaradásának vagy nem az előírásnak megfelelő határidőben és módon történő teljesítésének jogkövetkezményeit, c) a kötelezettség végrehajtása során betartandó előírásokról, a várható következményekről, kapcsolódó kötelezettségekről szóló tájékoztatást, valamint d) pénzfizetésre kötelezés esetében a késedelmi pótlékról történő tájékoztatást is. (3) Ha a kötelezés műemléki területet vagy védett régészeti lelőhelyet érint, az építésügyi hatóság az intézkedéséről tájékoztatja a kulturális örökségvédelmi hatóságot is.




136 (4) Ha az építésügyi hatósági kötelezés országos jelentőségű védett természeti területet, illetőleg európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet) érint, akkor az építésügyi hatóság tájékoztatja a természetvédelmi hatóságot is. 54. § (1) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön meg kell határozni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. (2) Az építésügyi hatóság a kötelezettséget csak a feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg. (3) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. Ha az elérni kívánt cél érdekében elvégzendő tevékenységek meghatározásához szükséges, az építésügyi hatóság a 9. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szakértőt vesz igénybe. (4) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani. Ha az építésügyi hatóság olyan kötelezettség teljesítését rendeli el, amelynek végső határidejét jogszabály általános érvénnyel írja elő, a teljesítési határidő legfeljebb a jogszabályban megállapított határidő lejártáig terjedhet. Végrehajtási eljárás 55. § (1) Az építésügyi hatóság a kötelezettséget megállapító határozatot a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válása után - ha az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogot vagy feljegyezhető tényt állapít meg - az Étv. 47. § (3) bekezdése szerint megküldi a területileg illetékes földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés végett. (2) Ha a kötelezett a kötelezettségét megállapító jogerős és végrehajtható határozatban foglalt munkálatokat, illetve tevékenységet az előírt határidőben és módon önként nem teljesítette, az építésügyi hatóság köteles a végrehajtásról gondoskodni a Ket. VIII. fejezetében foglaltak szerint. (3) Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok és cselekmények költségei a kötelezettet - több kötelezett egyetemleges kötelezése esetén valamennyi kötelezettet egyetemlegesen - terhelik. (4) Ha a kötelezett külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg az ügyben nem tud önállóan eljárni, és a hazai képviseletére meghatalmazott személy, illetőleg törvényes képviselője nincs, vagy pedig a jövedelmi, vagyoni helyzete miatt az elrendelt kötelezettség teljesítésére nem képes és a teljesítés halasztást nem tűr, az elrendelt munkálatok kötelezett költségére és veszélyére történő - elvégeztetéséről az építésügyi hatóság gondoskodik a Ket. 130. §-a, 131. §-a és 140. §-a szerint. (5) Ha az elrendelt munkálatok költsége a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárt eléri, a munkálatok elvégzésére vonatkozó megbízás kiadása során annak rendelkezései szerint kell eljárni.




137 (6) A végrehajtást foganatosító szerv - az erről szóló döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően - az általa elvégeztetett munkálatok befejezését követően a felmerült költségeket - több személy együttes kötelezése esetében a részkötelezettségek arányában megosztott költséget - a Ket. 132-137. §-a alapján hajtja be. (7) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtására kötelezett felhívásra határidőben a felmerült költségeket önként nem fizette meg, költségviselési kötelezettségét a végrehajtást foganatosító szerv végzéssel állapítja meg. (8) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve maga végezteti el, a költségek erejéig, a Ket. 136. § (3) bekezdése szerint végzéssel kérheti az érintett ingatlan végrehajtás alá vonását, illetőleg az Étv. 47. § (4) bekezdése szerint az érintett ingatlanra jogerős hatósági határozattal kérheti jelzálogjog bejegyzését a földhivatalnál. IV. Fejezet V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 56. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult elsőfokú eljárásban kell alkalmazni.




138 1. melléklet a ……../2009. (……….) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatósági engedély-kérelem tartalma Iktatószám: ..................... Adatok: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ......................................................................................................................................... 2. Az építtető adatai: 1....................................................................................................................................... 2....................................................................................................................................... 3....................................................................................................................................... 4....................................................................................................................................... 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak adatai: 1....................................................................................................................................... 2....................................................................................................................................... 3....................................................................................................................................... 4....................................................................................................................................... 4. A kérelmezett engedélyezési eljárás fajtája (a megfelelő aláhúzandó): elvi építési engedélyezési eljárás építési engedélyezési eljárás, egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, módosított építési engedélyezési eljárás bontási engedélyezési eljárás használatbavételi engedélyezési eljárás fennmaradási engedélyezési eljárás fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás 5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. 7. Mellékletek építési jogosultság igazolása Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc

Példány (db) Látta: Magyar Mária dr. Bódis Mihály


139 építészeti-műszaki tervdokumentáció tervezői nyilatkozat felelős műszaki vezető nyilatkozata építési műszaki ellenőr nyilatkozata építésügyi szakértői nyilatkozat, vélemény építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tervtanácsi állásfoglalás egyéb okirat 9. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat Alulírott .............................................................................................................. (építésügyi igazgatási szakértő adatai) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.), az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló …./2009. (….) Korm. rendelet és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben előírtaknak, a jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok, állásfoglalások, vélemények és dokumentációk rendelkezésre állnak. Kelt ........................, ......... év .............. hó ..... nap ....................................................................... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ........................................................................................................... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma 10. Kérelem: Alulírott ....................................................................................................................... (név, cím) építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon új építmény elhelyezésére, építésére, fennmaradására, továbbépítésére, meglévő építmény átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, építési tevékenység végzésére, fennmaradására, építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység használatbavételére, elvi engedélyezésre. (A kívánt rész aláhúzandó!) Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap .............. aláírás (építtető, kérelmező)




140

2. melléklet a ……/2009. (………...) Korm.rendelethez

Építésügyi hatósági bejelentés Iktatószám: ......................... Adatok: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 2. Az építtető (bejelentő) adatai: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak adatai: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 4. A bejelentés fajtája (a megfelelő aláhúzandó): építési bejelentés bontási bejelentés használatbavételi bejelentés 5. A bejelentés tárgya és annak rövid leírása: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 6. A bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. 7. Mellékletek építési jogosultság igazolása építészeti-műszaki tervdokumentáció Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc

Példány (db)



141 tervezői nyilatkozat felelős műszaki vezető nyilatkozata egyéb okirat

8. Bejelentés: Alulírott .............................................................. (név, cím) bejelentem az 1. pontban megjelölt ingatlanon új építmény elhelyezését, építését, meglévő építmény átalakítását, bővítését, felújítását, helyreállítását, korszerűsítését, elmozdítását, lebontását, építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység használatbavételét, elvi engedélyezését, építési tevékenység végzését. (A kívánt rész aláhúzandó!) Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap ...................................................... aláírás (bejelentő, építtető)




142

3. melléklet a ……./2009. (……….) Korm.rendelethez

Egyéb építésügyi hatósági eljárás Iktatószám: .................. Adatok: 1. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 2. Az építtető neve, címe: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 3. A kérelmezett engedély fajtája: jogutódlási engedély eljárás felfüggesztése részletfizetési engedély teljesítési (hiánypótlási, végrehajtási) határidő hosszabbítása iránti engedély eljárási bírság elengedése engedély érvényének meghosszabbítása igazolási kérelem telekalakítási eljárás hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás egyéb 4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása: ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... 5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. .............................................................................. ................................. 6. Mellékletek építési jogosultság igazolása ..... pld keresetlevél ..... pld Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



143 egyéb okirat ..... pld 7. Kérelem: Alulírott ................................................................................................................. (név, cím) Építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... (A kívánt rész aláhúzandó!) Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap ...................................................... aláírás (kérelmező)




144

4. melléklet a ……../2009. (……..) Korm.rendelethez

Épület építési (egyszerűsített építési engedélyezési) engedélyezéséhez statisztikai adatlap Az épület hasznos alapterülete* 2 m

Az épület rendeltetése

Létesítendő lakások (üdülőegységek) száma, db

Lakóépület Egylakásos lakóépület Kétlakásos lakóépület Három- és többlakásos lakóépület Közösségi (szálló jellegű) lakóépület (otthon, szállás) Üdülőépület Nem lakóépület 31. hivatali (iroda)épület 32. kereskedelmi (nagy- és kiskereskedelmi) épület (bevásárlóközpont, önálló üzlet, fedett piac, lakossági fogyasztásicikk-javító hely, szervizállomás) 33. szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület (szálloda, motel, panzió, fogadó, egyéb nyaraló-pihenő otthon, tábor, valamint étterem, kávéház, büfé) 34. oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület 35. közlekedési és hírközlési épület 36. ipari épület, raktár (gyár, műhely, szerelőüzem, csarnok, vágóhíd, sörfőzde, siló) 37. mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépület (istálló, magtár, pince, üvegház) 38. egyéb nem lakóépület 40. nem új épület (épületbővítés, átalakítás stb. során építendő új lakások) Gazdasági szervezet építkezése esetén az építtető törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye): 11. 12. 13. 14. 20.

* Lakóépület hasznos alapterülete: a lakás(ok) összes helyiségeinek területe, továbbá többlakásos házakban a házak közös használatú helyiségeinek területe is. Nem lakóépület hasznos alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége. A hasznos alapterületbe nem tartozik bele az épületszerkezetek által elfoglalt terület, a segédberendezések üzemi területe (fűtő- és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe) és az átjárók területe.




145 5. melléklet a ……/2009. (……...) Korm.rendelethez

Épület használatbavételi engedélykérelméhez statisztikai adatlap 1. Az ingatlan adatai: (1) ..................................... helység ........................................ utca (2) a telek területe:........................................ m2 2. Az építés jellege: (1) Új épület építése, (2) Épület-helyreállítás, (3) Emeletráépítés, (4) Tetőtér-, padlástérbeépítés, (5) Toldaléképítés, (6) Lakássá alakítás, (7) Lakás műszaki megosztása, (8) Lakásösszevonás 3. Az építés (kivitelezés) időtartama: ......... év ......... hónaptól ......... év ......... hónapig 4. (1) Az épületben épített lakások száma: ........... db, (2) összes hasznos alapterülete: ........ m2 (3) Más, önálló rendeltetési egység száma: ....... db, (4) összes hasznos alapterülete: ....... m2 5. Az épület (lakás) anyagai: (1) A függőleges teherhordó szerkezet anyaga (2) A tetőfedés anyaga (3) A homlokzati felületképzés anyaga

6. Az új lakóépület tetőszerkezetének formája: (1) Lapos tető, (2) Sátortető, (3) Nyeregtető, (4) Tagolt, (5) Erősen tagolt 7. Az új lakóépület szintjei és azok területe: (1) Pinceszint: ..... m2, (2) Alagsor: ..... m2, (3) Földszint: ..... m2, (4) Emeletszint: ..... db 8. A lakásokhoz tartozó egyéb építmények és helyiségek: (1) Gépkocsitárolók száma: ..... férőhely (2) Úszómedence, (3) Télikert, (4) Egyéb, éspedig ..... 9. Az épület (lakás) egyéb felszereltsége: (1) Klíma, (2) Mesterséges szellőzés, (3) Központi porszívó, (4) Napkollektor, (5) Parabolaantenna, (6) Komplett kábelszolgáltatás, (7) Lift, (8) Elektronikus vagyonvédelem, (9) Automata öntözőberendezés, (10) Egyéb, éspedig ................................... 10. Az épület (lakás) közműellátottsága: (1) Vezetékes gáz, (2) Tartályos gáz, (3) Közüzemi vízellátás lakáson belül, (4) Közüzemi vízellátás telken belül, (5) Házi vízellátás, (6) Közműves csatorna, (7) Házi csatorna (derítő) 11. Az épített lakások területe, helyiségei: 1 szobás


2 szobás


3 szobás

4 szobás

5 szobás

6 és több

Összes


146 szobás Lakás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Lakások száma (db) Ebből: duplakomfortos (db) 2 Lakások alapter. összesen (m ) 2 Ebből: a szobák alapter. (m ) Helyiségek száma összesen (db) Ebből: szobák száma 2 6,1-12,0 m alapter. (db) 2 12,1-17,0 m alapter. (db) 2 17,1-25,0 m alapter. (db) 2 25,1-m alapter. (db) (5)-ből: főzőhelyiségek száma 2 -4,0 m alapter. (db) 2 4,1-10,0 m alapter. (db) 2 10,1-m alapter. (db) (5)-ből: gardróbhelyiség (db) fürdőszoba (db) mosdó, zuhanyozó (db) külön WC-helyiség (db) szauna (db)

12. A lakás fűtési rendszere (db): 1 2 3 4

Távfűtés Egyedi központi fűtés Etázsfűtés Helyiségfűtés

13. A hőleadás módja (db): 1 2 3 4 5

Légfűtés Padlófűtés Radiátor Konvektor Kályha

14. A fűtés energiája (db): 1 7 3 4 5

Gáz Villany Olaj Szilárd Egyéb




147


I. A természet- és tájvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumok antenna létesítésére irányuló építésügyi engedélyezésnél 1. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben. 2. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben. 3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát. 4. Az antenna esetleges álcázási módját. 5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben. II. Épület építésügyi engedélyezési eljárása esetén a természet- és tájvédelmi szakhatóság megkereséséhez szükséges adatlap 1. A természet- és tájvédelmi szakhatósági állásfoglaláshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: a) beépített térségben a szomszédos ingatlanok/épületek látvány- és alaprajzai, elhelyezkedésük a befoglaló telkeken (tervrajzzal, fotókkal, elhelyezkedési vázlattal dokumentálva), b) beépített térségben az utcakép, homlokzat, épületmagasság, telekbeépítés jellemzőinek összevetése az engedélyezendő építési tevékenység tárgyával, c) a beépítésre szánt ingatlan tényleges beépítési százaléka (a természetes, termett talajjal borított ingatlan méretének feltüntetésével) a beépítés után, d) az építési tevékenységgel érintett területre vonatkozó természetvédelmi oltalom megjelölése, e) természeti állapot (felszíni borítottság, növényzet, vízviszonyok, domborzat) változásának mértéke, f) az építési tevékenység látványhatása a tájra, (adottságoktól függően) legfeljebb 4 km sugarú távolságig, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt (jellemző adatokkal, fotókkal), amelyek befolyásolják, vagy hatást gyakorolhatnak az építményre, g) a tájba illesztés megoldása (látvány, stílus, funkció, természeti, táji állapot) alapján, h) biológiai aktivitás érték számítása az építési tevékenységre és a közigazgatási egységre, ennek eredménye. 2. Természetvédelmi oltalom alatt nem álló külterületi ingatlan esetében csak az f), g), h) pontban foglalt dokumentáció szükséges.




148

7. melléklet a ……./2009. (……...) Korm.rendelethez

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a közlekedési szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció Közút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a közút tengelyétől számított 50m-en, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100m-en belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni 1. az építési tevékenységgel érintett telekkel határos utak esetén, hogy az a) országos közút (út megnevezése, helyrajzi száma) b) helyi közút (út megnevezése, helyrajzi száma) c) közforgalom elől el nem zárt magánút (út megnevezése, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése) vagy d) közforgalom elől elzárt magánút (út megnevezése, száma, jele, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése, az út elzárásának módja), 2. közterületi rakodás (árufeltöltés) esetén a közterületi parkolás megoldását, 3. a tervezett építményrendeltetés forgalomvonzó hatásaira vonatkozó becsléseket, 4. a hirdetési vagy reklámcélú építmény elhelyezését, 5. helyszínrajzi szinten a tervezett építmény járműforgalmi be- és kijáratainak közúthoz való csatlakozásának módját, 6. a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a közutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolását (járda építése, átépítése, buszmegálló áthelyezése, átalakítása, útcsatlakozás kiépítése, átalakítása, kapcsolódó útépítés stb.). Mellékelni kell a telek közúti csatlakozása kialakításának műszaki leírását járműforgalomtechnikai szempontból. A fenti esetekben a közútkezelő hozzájárulását is csatolni szükséges.




149


A lakás rendeltetése megváltoztatásáról szóló statisztikai adatlap Iktatószám: ..................... Adatok: 1. A lakás rendeltetése megváltoztatásával érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ............................................................................................................................................. 2. Az építtető (tulajdonos) adatai: 1. ............................................................................................................................................. 2. ............................................................................................................................................. 3. ............................................................................................................................................. 4. ............................................................................................................................................. 3. A lakás rendeltetése megváltoztatásának típusa (keletkezés vagy megszűnés), annak rövid leírása (oka): ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. A lakás rendeltetése megváltoztatásának időpontja (év, hónap, nap): ............................................................................................................................................. 5. Az épület vagy helyiségek eredeti rendeltetése és azok területei: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 6. A rendeltetés megváltoztatásával érintett lakások száma, a lakás változás előtti és utáni hasznos alapterülete: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 7. A keletkező vagy megszűnő lakás közműellátottsága: (1) Vezetékes gáz, (2) Tartályos gáz, (3) Közüzemi vízellátás, (4) Házi vízellátás, (5) Közműves csatorna, (6) Házi csatorna (derítő) 8. A keletkező lakások területe, helyiségei: Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



150

1 szobás

2 szobás

3 szobás

4 szobás

5 szobás

6 és több szobás

Összes

lakás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Lakások száma (db) Ebből: duplakomfortos (db) 2 Lakások alapter. összesen (m ) 2 Ebből: a szobák alapter. (m ) Helyiségek száma összesen (db) Ebből: szobák száma 2 6,1-12,0 m alapter. (db) 2 12,1-17,0 m alapter. (db) 2 17,1-25,0 m alapter. (db) 2 25,1-m alapter. (db) (5)-ből: főzőhelyiségek száma 2 - 4,0 m alapter. (db) 2 4,1-10,0 m alapter. (db) 2 10,1-m alapter. (db) (5)-ből: gardróbhelyiség (db) fürdőszoba (db) mosdó, zuhanyozó (db) külön WC-helyiség (db) szauna (db)

9. A keletkező lakás fűtési rendszere (db): 1 2 3 4

Távfűtés Egyedi központi fűtés Etázsfűtés Helyiségfűtés

10. A keletkező lakás hőleadási módja (db): 1 2 3 4 5

Légfűtés Padlófűtés Radiátor Konvektor Kályha

11. A keletkező lakás fűtésének energiája (db): 1 7 3 4 5

Gáz Villany Olaj Szilárd Egyéb

12. Tényközlés: Alulírott ................................................................................................................ (név, cím) közlöm, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon a lakás rendeltetésének módosítását érintő, a 3. pontban megjelölt típusú változás történt a 4. pontban megjelölt időben. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



151 Kelt ................................, .........év....................hó.....nap .................................................... aláírás (építtető, tulajdonos)




9. melléklet a ……../2009. (……..) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Eljárás

Első fokú eljárásban Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve

Másodfokú eljárásban Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja

megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal, ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szerve

1.

Ha a tervezett építmény borászati tevékenység folytatására alkalmas önálló rendeltetési egységet tartalmaz, az építmény építése, ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó bővítése, átalakítása esetén.

A tervezett építmény alkalmas-e - és ha igen, milyen feltételekkel - arra, hogy abban a szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló törvény szerinti borászati tevékenységet végezzék.

2.

Ha a tevékenység vagy építmény termőföldön valósul meg és az építési tevékenységgel kapcsolatban ugyanezen szakkérdést más önálló eljárásban, vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg. Termőföldet érintő, valamint olyan az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott belterületi ingatlan telekalakítása esetén, ami 1 hektárnál kisebb telkek kialakítására irányul.

A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. A termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása.

b) telekalakítás

körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal

Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium, állatrakodó, állatvásártér, felvásárló hely, állatkereskedés, állattartó és forgalmazó hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, vadaspark, kegyeleti állattemető (hullaégető), állati tetem-hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem, biogáz és komposztáló telep, élelmiszert előállító és forgalmazó hely, takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló hely, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építése, ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó bővítése, átalakítása esetén.

A nemzeti és közösségi jogi élelmiszerhigiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat-egészségügyi szabályoknak és a mezőgazdasági haszonállatok tartása követelményeinek való megfelelés.

a) elvi építési engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szerve

3.

4.

a) építési követelményeket tisztázó elvi építési engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély c) építési engedély, d) összevont építésügyi hatósági engedély, g) fennmaradási engedély

153 5.

6.

7.

8.

Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályozás szerint az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. Vezeték nélküli távközlési építmény esetén.

A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés.


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi intézete

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete

a) elvi építési engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba Az épület kialakítására vonatkozó tűzvédelmi a) elvi építési engedély, tartozó épületek, az „A”-„B” tűzveszélyességi előírások betartatása, valamint a szomszédos b) telekalakítási engedély, osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az telkeken álló épületek között tartandó c) építési engedély (építési vagy 2 tűztávolság mértékének, ennek hiányában a továbbépítési engedély, módosított építési 500 m - szintenkénti összesített - alapterület kialakítás, telekalakítás feltételeinek engedély), bejelentés tudomásul vétele, feletti közösségi helységet tartalmazó épület meghatározása. d) összevont építésügyi hatósági engedély, valamint „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba f) használatbavételi engedély (végleges, tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, épületek, minden nagy forgalmú vagy g) fennmaradási engedély tömegtartózkodásra szolgáló épület, mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozott személyek befogadására, elhelyezésére szolgáló helységet tartalmazó épületek, a pinceszintek kivételével a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építése esetén, továbbá telekosztás és telekhatár-rendezés esetén, ha a telekalakítást követően keletkező telkek közül a szomszédos telkeken a közös határvonal felől az építési helyen kívül eső épület áll. Életvédelmi rendeltetésű építmények, A jogszabályban előírt polgári védelmi a) elvi építési engedély, követelmények érvényre juttatása érdekében. b) telekalakítási engedély, óvóhelyek építése, átalakítása, megszüntetése, továbbá polgári védelmi c) építési engedély (építési vagy építmény, óvóhely telkének kialakítása továbbépítési engedély, módosított építési esetén. engedély), bejelentés tudomásul vétele,

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sugár-egészségügyi Decentruma

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

a létesítmény helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság


A sugár-egészségügyi követelményeknek való megfelelés, annak feltételei.



154

9.

Ha az építési munka, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a) arra országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőterületén, települések külterületén kerül sor, továbbá ha az a települések belterületén természeti területet, Natura 2000 területet és országos jelentőségű védett természeti területet érint, b) a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt; c) a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt; d) az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló külön jogszabályban a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel; e) arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor; f) a hulladék kezelésével kapcsolatos építmények építése, bővítése vagy átalakítása engedélyezésére irányul, g) az építmény a kistérségi székhely település jegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel;


1. Jogszabályban foglalt követelmények alapján annak elbírálása, hogy a) az építési munka, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b)-d) az építési munka, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek, a felszíni vizek, valamint az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, e) az építési munka, illetve az építményben folytatott tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, f) az építési munka során milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, valamint az építményben folytatott tevékenység során keletkező hulladék mennyisége eléri-e a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, g) az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, h) az építménybe tervezett tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak.


d) összevont építésügyi hatósági engedély, e) bontási engedély, bontás tudomásul vétele, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély a) elvi építési engedély, b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, e) bontási engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély


fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

155

10.

h) az építmény a kistérségi székhely település jegyzőjének hatáskörében nem tartozó zaj-, vagy rezgéskibocsátással, légszennyező anyag kibocsátással üzemel. A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építményfajtákhoz kapcsolódó épületek esetében, ha az építmény engedélyezése tárgyában nem a bányafelügyelet az eljáró hatóság: a) bányászati, gázipari területen történő, valamint a bányászati vagy gázipari rendeltetésű építmények biztonsági övezetében történő építési tevékenység esetén, b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányaterületen, meddőhányó területén, célkitermelő hellyen, nyilvántartott ásványinyersanyag-lelőhelyen történő építési tevékenység esetén, 2 c) 300 m -nél (az ugyanazon helyrajzi számú 2 földrészletről nyíló, egyenként 100 m -nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterülete) nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított olyan föld alatti térségeken való építési tevékenység esetén, amely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló térség), d) ha az építési tevékenység során, mellett ásványi nyersanyag kitermelés is történik. Ha a telekalakítás a) bányatelket, b) szénhidrogén-szállító és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltőtelep biztonsági övezetét c) megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó területének jogszabályban meghatározott hatásterületét, d) a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon előfordulását vagy szénhidrogén föld


Jogszabályban meghatározott követelmények vizsgálata alapján, annak eldöntése, hogy a tervezett építési tevékenység műszaki biztonsági szempontból engedélyezhető-e. Az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának megítélése kérdésében. Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a műszaki biztonság, az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeinek, valamint a földtani követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.


a) elvi építési engedély, b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély


bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

156

11.

12.

13.

14.

alatti tárolására szolgáló földtani szerkezetet érint. Az államhatártól számított a) 100 méteren belül épülő építmény esetén, b) 10 kilométeren belül épülő lőtér esetén.

Ha az építési tevékenység 1. külön jogszabály alapján a) hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, b) éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, c) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, 2. legalább 50 kW beépített összteljesítményű, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, 3. a nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson lévő cseppfolyós, vagy cseppfolyósított, illetve sűrített gáz üzemanyagtöltő berendezést érint. A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, helikopterállomás és leszállóhely telkének szélétől mért 500 m-en belül 40 méternél magasabb építmény építése, bővítése esetén. A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya,


A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében.

A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények.

A polgári repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

a) elvi építési engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély a) elvi építési engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély


Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy a) elvi építési engedély, ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem c) építési engedély (építési vagy közlekedési célú igénybevétele a közúti továbbépítési engedély, módosított építési forgalom biztonságára, a közút fejlesztési engedély), bejelentés tudomásul vétele,



megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve

Nemzeti Közlekedési Nemzeti Hatóság Légiközlekedési Légiközlekedési Hatóság Központi Igazgatóság Hivatala

157

15.

16.

17.

autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha 1. az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé, 2. az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett.

d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély

Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatás-vizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló létesítmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. A viziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 m-nél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén. A viziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén. Régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, illetve műemléki területen, továbbá

Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e.


A tervezett építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését.


Nemzeti Közlekedési Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Hatóság Központi Ügyek Igazgatósága Hivatala

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme

a) elvi építési engedély, b) telekalakítási engedély,

Kulturális Örökségvédelmi




Országos közút esetén Nemzeti Közlekedési Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes Hatóság Központi Hivatala regionális igazgatósága

Kulturális Örökségvédelmi

158 külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon megvalósuló építmény építése és telekalakítás esetén.

jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély 18. Honvédelmi és katonai célú építmény a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi a) elvi építési engedély, védelmi feladatai biztosíthatóak-e. működési vagy védőterületén belüli b) telekalakítási engedély, telekalakítás és építmény építése esetén. c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) összevont építésügyi hatósági engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele, g) fennmaradási engedély 19. A gyógykezelés céljára szolgáló önálló a biztonságos betegellátáshoz szükséges a) elvi építési engedély, rendeltetési egység vagy helyiség egyéb önálló orvos-szakmai és ápolás-szakmai feltételek b) építési engedély, rendeltetési egységet is tartalmazó épületben meglétének vizsgálatával, valamint az épület c) összevont építésügyi hatósági engedély, történő elhelyezése esetén. egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, d) integrált építésügyi hatósági engedély közegészségügyi-járványügyi biztonsága e) használatbavételi engedély megteremtésével kapcsolatos szakkérdésben f) fennmaradási engedély




Hivatal területi szerve

Hivatal központi szerve

Honvéd Vezérkar főnöke

honvédelmi miniszter

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete

10 melléklet a

/2009. (…… ) Korm. rendelethez

Építésügyi hatósági köztisztviselői igazolvány mintája

Előlap

CÍMER HELYE

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY A □□□□□□□ számú szolgálati/köztisztviselői igazolvánnyal együtt érvényes

Név

besorolás FÉNYKÉP HELYE


Hátlap

Kiállítás dátuma: Érvényesség ideje: Az igazolvány felmutatója jogosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló ……/2009. (….) kormányrendelet alapján külön engedély és előzetes bejelentés nélkül építésügyi hatósági ellenőrzést folytatni. Kiállító szervezet:

160

5. számú melléklet a ……2009. számú előterjesztéshez

A Kormány ...../2009. (.... ....) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, az előzetes helyszíni szemléért, illetőleg egyeztetésért, továbbá az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint a beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének w) pontjában, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ (1) E rendelet hatálya az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséhez tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján történő igazolásához az építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadására, az építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozó összevont eljárásokra és integrált eljárásokra és az eljárásokba bevont hatóságokra és szakhatóságokra terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokért a) az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokról kiadott hatósági bizonyítványért 10 000 forintot, b) az előzetes helyszíni szemléért 10 000 forintot, c) az összevont eljárás díjáért 10 000 forinttal az összevonandó eljárások egyébként külön-külön (elvi és építési engedély) fizetendő igazgatási szolgáltatási díját vagy illetékét meghaladó díjat, d) az integrált eljárásért da) a társhatóságoknak az eljárásaikra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat vagy illetéket 20 000 forinttal meghaladó díjat, db) a közreműködő hatóságnak az eljárására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat vagy illetéket 50 000 forinttal meghaladó díjat kell fizetni. (3) Ha a kérelem a mellékletben megjelölt díjtételek közül többet is érint, valamennyi díjtételt meg kell fizetni. Ha külön jogszabály az eljárásba a kérelem tárgya alapján bevont hatóságnak, szakhatóságnak az eljárására az e rendeletben meghatározottakon kívül igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, azt a külön jogszabályban előírtak szerint köteles a kérelmező megfizetni. (4) A jogorvoslati eljárás díja a (2) bekezdésben meghatározott díjtétel 150%-a. (5) A díjat az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles az ..............................melléklet szerinti keretszámlájára átutalással, vagy az építésügyi hatóság Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



161 által kiadott készpénz átutalási megbízáson (csekken) „igazgatási szolgáltatási díj” jogcím megjelöléssel megfizetni. (6) A kérelemhez csatolni kell a) banki átutalás esetén az átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát, b) készpénzátutalási megbízáson (csekken) történő befizetés esetén a feladóvevény eredeti példányát. (7) Elektronikus ügyintézés esetén a díjat a külön jogszabályban2 meghatározott módon és határidőn belül kell megfizetni. 2. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha megállapítást nyer, hogy az első fokú döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértő volt. (2) A díj visszatérítését a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni, a visszatérítéséről az első fokon eljárt hatóság a jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül gondoskodik. (3) Az építésügyi hatóság túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból 15 munkanapon belül visszatéríti, ha a kérelem és a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező a mellékletben meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett. (4) Ha a kérelmező az eljárásba bevonandó hatóságok és szakhatóságok számára fizetendő díjakat az e rendelet melléklete szerint fizetendő díjjal együtt egy összegben az eljáró elsőfokú építésügyi hatóság számlájára fizette be, az építésügyi hatóság köteles a külön jogszabályok szerinti díjhányadokat az érintett hatóságok, illetve szakhatóságok számára az eljárásba való bevonásukkal egyidejűleg átutalni. A díjak megosztásáról és átutalásáról, az esetleges hiányról vagy többletről utóbbi visszautalása mellett az építésügyi hatóság köteles az ügyfelet 5 munkanapon belül értesíteni, díjhiány esetén az érintett hatóság, szakhatóság egyidejű értesítésével. 3. § A befizetett díj az építésügyi igazgatási szerv bevétele. A díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály3 előírásait kell alkalmazni. A díjról az építésügyi hatóság elkülönített nyilvántartást vezet. 4. § Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:Itv.) a) 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és 6.§-ában foglaltakat a díjfizetési mentességre, b) a 28. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit a díjfizetési kötelezettségre, c) a 31. § rendelkezéseit a díjfizetésre kötelezettek tekintetében, 2 3

Lásd: 193/2005.(IX.22.) Korm. rendelet 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet




162 d) a 73/A.§-ának rendelkezéseit az elmulasztott díjfizetés pótlására, e) a 78.§ (1)-(3) bekezdésének és a 87.§ (1) bekezdésének rendelkezéseit a fizetési meghagyás kibocsátására és a késedelmi pótlék megfizetésére f) a 82.§-ának rendelkezéseit a díjfizetés elmulasztására és a mulasztási bírságra, g) 86.§-ának rendelkezését az elévülés tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni a következő eltérésekkel, ahol a törvény „illetékhivatalt” említ, azon az „eljárásra illetékes és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet”, ahol „illetéket” említ, ott „díjat”, ahol „leletet” említ azon „jegyzőkönyvet” kell érteni. 5. § Ez a rendelet 2009. október 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.




163 6. számú melléklet a …..2009. számú előterjesztéshez

A Kormány ……./2oo9. (……...) Korm. rendelete a főépítészi tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendeletet a külön törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra és hatósági eljárásokra kell alkalmazni, melyeket a) az állam regionális (területi) állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész), b) a települési és a megyei önkormányzat önkormányzati főépítész, a települési önkormányzatok társulása térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész), az a) és b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: főépítész) közreműködésével lát el. A főépítészi rendszer 2. § (1) Jogszabályban meghatározott, területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes központi feladatokat – az egész országra kiterjedő illetékességgel - az építésügyért felelős miniszter látja el. (2) A területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos regionális (területi) feladatokat, hatósági eljárásokat a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének terület- és településrendezési önálló szakigazgatási szerve, a regionális (területi) állami főépítész látja el a régióra kiterjedő illetékességgel. (3) A területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és –rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos a) megyei önkormányzati feladatokat a megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a megyei főépítész, b) települési önkormányzati társulási feladatokat a társulásban résztvevő települések közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a társulási megállapodásban rögzítettek alapján a térségi főépítész, c) települési önkormányzati feladatokat a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel az önkormányzati főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



164 és a kerületi önkormányzatok megosztott feladataik szerint a fővárosi önkormányzati illetve a kerületi önkormányzati főépítész látja el Foglalkoztatási feltételek 3. § (1) A főépítészi feladatkör – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köztisztviselői kinevezéssel látható el. (2) A települési és a térségi önkormányzati főépítészi feladatkör ellátható köztisztviselőként, vagy, az összeférhetetlenségre, a szolgálati titokra és a felelősségre vonásra vonatkozó előírások teljesülésének biztosítása mellett, a feladatkör ellátására vonatkozó – írásban megkötött - megbízási szerződés alapján. (3) A regionális (területi) állami főépítész felett a munkáltatói jogkört a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője gyakorolja. A kinevezéséhez, a felmentéséhez, a jutalmazásához az országos állami főépítész egyetértése szükséges. (4) A helyi önkormányzati (megyei, települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi) és a térségi főépítészi feladatkör köztisztviselőként történő ellátása esetén a főépítész felett a munkáltatói jogokat a jegyző (fővárosban a fővárosi önkormányzati főépítész felett a főjegyző) gyakorolja. A kinevezéséhez, a felmentéséhez, a jutalmazásához a polgármester (a fővárosban a főpolgármester) egyetértése szükséges. (5) A főépítészek foglalkoztatási feltételei: a) a (6) bekezdés szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség, b) a szakterületnek megfelelő tartalmú és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntéselőkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése és c) e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése. (6) A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettség: a) állami főépítész, megyei, térségi, megyei jogú városi, fővárosi, valamint fővárosi kerületi önkormányzati főépítész esetében építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség b) települési önkormányzati főépítész esetében ba) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség bb) a felsőoktatásban építészmérnök alapképzési szakon szerzett építészmérnök szakképzettség, szakirányú felsőfokú kiegészítő szakképzettséggel vagy bc) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök szakképzettség. (7) A 2. § (3) bekezdésben meghatározott főépítész kizárólag az önkormányzat számára törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott építésügyi feladatkört láthat el. (8) Ha a főépítész végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



165 állapítható meg, az oklevél szakirányát e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani. 4. § (1) A főépítészi feladatkört az állami és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az önkormányzati főépítész esetében legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be, aki megfelel a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendeletben a településtervezési jogosultág megállapításához előírt képesítési és egyéb gyakorlati feltételeknek. (2) Települési önkormányzati főépítész esetében az (1) bekezdés szerinti gyakorlati idő 5 év. (3) A főépítész (ideértve a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottat is) a főépítészi munkakörben eltöltött ötévenként szakmai továbbképzésen kell részt vennie az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint. (4) Mentesül a főépítész a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte. (5) Részben mentesül a főépítész a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a főépítésznek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie. (6) A regionális (területi) főépítészek továbbképzéséről az országos főépítész, az önkormányzati főépítészek továbbképzéséről a regionális (területi) főépítész gondoskodik. (7) A továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével – a főépítész főépítészi munkakörben nem foglalkoztatható tovább. 5. § (1) A főépítészi tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § (6) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha a főépítész olyan területen lát el főépítészi feladatokat, amellyel összefüggésben a) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - településtervezői, b) településrendezési szakértői, c) építészeti-műszaki tervezési, d) építésügyi műszaki szakértői, e) építésügyi igazgatási szakértői, f) igazságügyi szakértői tevékenységet végez, vagy öt éven belül végzett. (2) A térségi és települési önkormányzati főépítész illetékességi területén településrendezési, illetőleg építészeti-műszaki tervezési tevékenységet csak az önkormányzat(ok) saját tervező részlegében munkaköri feladatként végezhet, amennyiben teljesíti a külön jogszabályban a szakmagyakorlásra előírt feltételeket. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



166 (3) A főépítész nem lehet az illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el építésügyi hatósági feladatot. A regionális (területi) főépítész 6. § (1) A regionális (területi) főépítész feladatai a) szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat lát el az önkormányzati főépítészek tevékenysége felett b) koordinálja az önkormányzati főépítészek terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait, c) gondoskodik az önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzéséről, d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását, e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, g) vezeti a területi tervtanácsot. h) gondoskodik a területi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból, valamint az önkormányzati főépítészek és a szakmai kamarák által vezetett tervtanácsi nyilvántartásokból adatokat szolgáltat az országos főépítésznek, i) ellátja az Étv. 9. §-ában meghatározott szakmai ellenőrzési feladatokat a településrendezési eszközök tekintetében, j) az i) pontban foglaltakkal összefüggésben jogsértés esetén az Alkotmánybírósághoz fordul. Az önkormányzati főépítész 7. § (1) Az önkormányzati főépítész a) a regionális (területi) állami főépítésszel, valamint az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településszerkezeti tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére, c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltak, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a terület, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását, e) részt vesz - bírálóbizottsági tagként - az önkormányzat illetékességi területét érintő településrendezési, építészeti, valamint köztéri műalkotás létesítésével és elhelyezésével kapcsolatos képzőművészeti és építészeti (terv) pályázatok elbírálásában, f) közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok kialakításában, g) részt vesz - szükség szerint adatok szolgáltatásával - az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében, h) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot, i) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat a területi főépítésznek. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



167

A megyei főépítész 8. § (1) A megyei főépítész a) ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat, b) előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását, c) közreműködik a megyei közgyűlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal kapcsolatos döntéseinek, illetőleg állásfoglalásainak kialakításában. d) az illetékességi területét érintően előkészíti a megyei közgyűlés településrendezési tervekkel kapcsolatos véleményét, e) az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez adatokat szolgáltat. (2) A megyei főépítész illetékességi területét érintően a) a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott módon közreműködik a - települési önkormányzati társulás kivételével - több települést érintő tepülésfejlesztési, -rendezési, értékvédelmi és egyedi hatósági ügyekben, b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem működik települési főépítész, valamint segíti az önkormányzati társulás szerveződését az építésügyi feladat ellátása érdekében, c) együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival a területés településrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében, A települési és a térségi főépítész 9. § (1) A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat: a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit; b) elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés helyéről, céljáról, várható eredményéről; c) a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit; d) szervezi és irányítja az Étv.-ben előírt véleményezési eljárásokat, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát; e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket; f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról; g) nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint - amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



168 gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek a település honlapján történő közzétételéről; h) kérésre tájékoztatást ad a hatályos településrendezési eszközökben foglaltakról, i) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről, j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészetiműszaki tervtanácsot, k) nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról, amely alapján félévente adatot szolgáltat az illetékes állami főépítész által vezetett elektronikus nyilvántartás részére. (2) A települési, a térségi főépítész együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel. (3) A települési, a térségi főépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását. (4) A főváros területén az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feladatokat az Étv.-ben foglaltak figyelembevételével a fővárosi és a fővárosi kerületi főépítészek megosztva látják el. A főépítészi együttműködés 10. § (1) A főépítészek feladataikat összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről. Szakmai tevékenységük összehangolása és működési feltételeinek figyelemmel kísérése az állami főépítészek feladata. (2) Az önkormányzati főépítészek a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési feladatok ellátása során - igény szerint a fővárosi, illetve az állami főépítész bevonásával - részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek előkészítésében. Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése idején foglalkoztatott, de az előírt végzettséggel és gyakorlattal nem rendelkező önkormányzati főépítész, ha a főépítészi feladatot legalább öt éve folyamatosan látja el, az előírt szakirányú felsőfokú kiegészítő képzettség nélkül legfeljebb három évig foglalkoztatható. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



169 Melléklet a ……/2009. (……) Korm. rendelethez

Ha a főépítész végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, az oklevél szakirányát az alábbiak szerint kell megállapítani. E rendelet alkalmazásában az a végzettség ismeretanyaga az alábbi feltételeket kielégíti: 1. - épületszerkezettani; - építésgazdasági, építésszervezési; - tervezési; - mechanikai, tartószerkezeti; - matematikai; - rajzi, ábrázoló geometriai; - épületfizikai; - geotechnikai; - geodéziai; - építészettörténeti; - városépítési ismeretkörökből 155 ponttal rendelkezik.

tekinthető

szakirányúnak,

amelynek

2. E rendelet alkalmazásában 60 pontot ér az akkreditált felsőoktatási intézményben elvégzett önkormányzati főépítészi szakmérnök képzést igazoló dokumentum. 3. E rendelet alkalmazásában 50 pontot érnek az akkreditált felsőoktatási intézményekben elvégzett alábbi képzéseket igazoló dokumentumok: a) építőmester szakmérnöki tanfolyam; b) a Magyar Építész Kamara Mesteriskolája; c) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jogi Továbbképző Intézetében elvégzett építési jogi szakokleveles mérnökképzés d) városépítési és városgazdasági szakmérnöki képzés. e) az 1. pontban meghatározott ismeretkörökből hiányzó ismeretek megszerzésére irányuló egyetemi vagy főiskolai szintű képzés. 4. E rendelet alkalmazásában 25 pontot érnek az alábbi képzéseket igazoló dokumentumok: a) jogi diploma, b) településfenntartási és igazgatási szakmérnöki képzés, c) jogi szakokleveles mérnöki képzés. 5. E rendelet alkalmazásában az 1. pontban meghatározott elérendő pontértéket az alábbiak szerint kell meghatározni: a) az 1. pontban felsorolt ismeretkörök szerint a képesítést igazoló leckekönyv alapján ki kell számolni a képzés teljes ideje alatt félévenként az ismeretkörök heti elméleti és gyakorlati óraszámát, majd ezt összegezni kell, b) az a) pont szerint összegzett óraszámnak megfelelő a pontérték (1 óraszám 1 pontot ér), c) a b) pont szerint számított pontértékhez hozzáadható a 2. és 4. pontok szerint számított pontérték.




170 7. számú melléklet a ……2009. számú előterjesztéshez

A Kormány ..…/2009. ( …. ) Korm. rendelete a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének l) pontjában és – a 18. § vonatkozásában – f), i), o), m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § E rendeletet alkalmazni kell a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott építmények körében, az építőipari kivitelezési tevékenység a) megkezdésére irányuló bejelentési eljárásra, b) végzésének ellenőrzésére, c) résztvevőinek ellenőrzésére, és d) végzésével kapcsolatban megindult építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatására. Katonai építésfelügyeleti hatóság 2. § (1) A Kormány e rendelet hatálya alá tartozó építmények tekintetében az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban együtt: katonai építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki. (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság a hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a közigazgatási hatósági eljárás során, valamint a közigazgatási hatósági ügyben hozandó döntésében nem utasítható. Építésfelügyeleti ellenőrzés 3. § Az építésfelügyeleti ellenőrzés célja a kivitelezési tevékenység során felhasznált építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építésügyi hatósági engedélyben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) szóló Korm. rendeletben, a helyi építési Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



171 szabályzatban és szabályozási tervben, továbbá a nemzeti, EU, és NATO szabványokban, illetve egyéb jogszabályokban megfogalmazott követelmények teljesülésének ellenőrzése. 4. § (1) A honvédelemért felelős miniszter évente február 15-ig ellenőrzési tervet ad ki, amelyben a) meghatározza aa) az építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, ab) azokat a honvédelmi és katonai célú beruházásokat és építőipari kivitelezési tevékenységeket, amelyeknél összevont – a 6. § szerinti közreműködőkkel – építésfelügyeleti ellenőrzést kell tartani, valamint b) utóvizsgálati ellenőrzést ír elő azoknál a még folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységeknél, amelyeknél a katonai építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti ellenőrzés során szabálytalanságot állapított meg. (2) Az első fokon eljáró katonai építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti ellenőrzéseinek megállapításairól összefoglaló éves jelentést készít, amelyet évente január 31-ig köteles megküldeni a honvédelemért felelős miniszternek. 5. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését katonai építésfelügyeleti hatóság két építésfelügyelője egyidejűleg végzi. (2) Az építésfelügyelő az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az 1. melléklet szerinti építésfelügyelői igazolvány felmutatásával köteles igazolni. (3) Az építésfelügyelői igazolványt az MH központi nyilvántartásáért felelős szerve állítja ki. Az építésfelügyeleti igazolványok kezelésére, illetve kiadására a hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonák, valamint a honvédelmi ágazatban foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak igazolványairól szóló 24/2002. (IV. 10.) HM rendelet igazolványok kezelésével, illetve kiadásával kapcsolatos szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6. § (1) A katonai építésfelügyeleti hatóság szükség esetén más - ellenőrzésre jogosult hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság hatósági eljárása során építésügyi műszaki szakértőt, illetve minőségellenőrző szervet rendelhet ki szakértőként. 7. § (1) A katonai építésfelügyeleti hatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 46. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl ellenőrzi a) az építési szerződés, a kivitelezési dokumentáció tervezőjével kötött tervezési szerződés meglétét, b) a tervellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartását, c) a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezések, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



172 technológiájára, valamint a környezetvédelemre – különös tekintettel a bontásból származó hulladék kezelésére - vonatkozó követelmények betartását, d) a megfelelőségi igazolások ellenőrzése során a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában érvényes NATO szabványnak való megfelelést. 8. § (1) A katonai építésfelügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzéséről készített jegyzőkönyvnek a Ket. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) az eljáró építésfelügyelő hivatali elérhetőségét, b) az építtető nevét, címét, székhelyét, c) az ellenőrzésben közreműködők nevét, d) az engedélyes tervek tervezőjének nevét, lakcímét, tervezői engedély számát, e) a kiviteli tervek tervezőjének nevét, lakcímét, tervezői engedély számát, f) a kiviteli tervek tervellenőrének nevét, lakcímét, tervellenőri jogosultságát, g) a kivitelező nevét, lakcímét, cégjegyzék számát és a vállalkozási engedély számát, h) a felelős műszaki vezető nevét, címét, névjegyzék számát, i) az építési műszaki ellenőr nevét, címét, névjegyzék számát, j) az ellenőrzött építmény rendeltetését, jellegét, k) az építési engedély számát, keltét, l) a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését, m) az építési tevékenység építési engedélynek való megfelelőségét, az építési napló vezetése a jogszabálynak való megfelelőségét, n) az építési munka készültségi fokát, o) a fényképfelvétel darabszámát, p) az ellenőrzés megállapításai alapján kezdeményezett intézkedést, q) az építtető (illetve megbízottja) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megértette, tudomásul vette, aláírásával a jegyzőkönyv egy példányának átvételét elismeri és az ellenőrzésből rá háruló intézkedéseket megteszi, továbbá esetleges észrevételeit, r) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megértette, tudomásul vette, aláírásával a jegyzőkönyv egy példányának átvételét elismeri és az ellenőrzésből rá háruló intézkedéseket megteszi, továbbá esetleges észrevételeit. (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv egy példányát az építési naplóhoz csatolja, a másik példány a hatósági ügyirat része. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az építésügyi hatóság, illetve az építtető részére küldi meg. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tudomásulvétele 9. § (1) Az építtető, a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéseként a beruházás-lebonyolító, illetve a kivitelező vállalkozó az építési engedélyhez kötött, vagy 5 millió forintot meghaladó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését a kivitelezés megkezdése előtt 15 nappal az elsőfokú katonai építésfelügyeleti hatóságnál köteles bejelenteni. A bejelentést a 2. melléklet szerinti nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni.




173 (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését a bejelentéstől számított 15 napon belül – de legkésőbb a bejelentésben megjelölt kezdési napig - határozattal megtiltja, ha a) a bejelentés nem felel meg az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007 (X.31) Korm. rendeletben előírtaknak, vagy b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. Építésfelügyeleti intézkedések 10. § (1) Ha a katonai építésfelügyeleti hatóság a helyszíni ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a ) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén építési engedély nélkül, vagy b) nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető megbízásával, vagy c) felelős műszaki vezető alkalmazása nélkül, vagy d) az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztetve végzik, az építőipari kivitelezési tevékenység során szabálytalanul végzett építési szerelési munka vagy építési szerelési munkák összességének folytatását a helyszínen felvett jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel azonnal megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését az ellenőrzéstől számított 15 munkanapon belül fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal rendeli el. (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi az (1) bekezdés szerint elrendelt döntései végrehajtásának teljesítését. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések esetében az építőipari kivitelezési tevékenység a (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a katonai építésfelügyeleti hatóság engedélyével folytatható. 11. § (1) Az építésfelügyeleti ellenőrzés lefolytatása során feltárt, a katonai építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv másolatának, valamint – a szükséges intézkedések megtétele céljából – az egyéb bizonyítékok megküldésével meg kell keresni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság a 7. § szerinti ellenőrzést - az Étv. 46/A. §-ának (1)(2) bekezdésében foglaltak kivételével - az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig indíthat. (3) A katonai építésfelügyeleti hatósági eljárással kapcsolatban újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. 12. § (1) Az építésfelügyeleti hatósági eljárásban a tervező, tervellenőr, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező ügyfélnek minősül, ha a katonai építésfelügyeleti hatóság döntését ezen személyek feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenység alapozta meg. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



174 (2) A szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor a katonai építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntését tájékoztatásul, további intézkedésre megküldi a névjegyzéket vezető illetékes szakmai kamarához. (3) Ha a kivitelezési dokumentáció tervezőjének tervezői nyilatkozata vagy a tervellenőrnek a tervellenőri nyilatkozata hiányzik, illetve nem felel meg az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak, vagy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor a katonai építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői névjegyzéket vezető szakmai kamarának. Nemzetbiztonsági és titokvédelmi követelmények 13. § (1) A 6. § (1) és (2) bekezdése alapján az építésfelügyeleti eljárásban közreműködő személynek rendelkeznie kell a külön jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott Személyi Biztonsági Tanúsítvánnyal. (2) A 6. § (1) és (2) bekezdés szerinti közreműködés során a minősített dokumentáció védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a dokumentumokba történő betekintésre és tervegyeztetésre a katonai építésfelügyeleti hatóság hivatalos helyiségében kerülhet sor. Az építésfelügyeleti hatósági nyilvántartások 14. § (1) A katonai építésfelügyeleti hatósági nyilvántartások vezetésének szabályaira a honvédelmi és katonai célú építmények építésügyi hatósági nyilvántartásaira vonatkozó szabályok az irányadók. (2) A katonai építésfelügyeleti hatóság nyilvántartást vezet a) a 2. melléklet szerinti adattartalommal az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos adatokról b) a 3. melléklet szerinti adattartalommal az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésekről, c) a 4. melléklet szerinti adattartalommal kiszabott építésfelügyeleti bírságokról és azok behajtásáról. Működési feltételek 15. § (1) A katonai építésfelügyeleti hatósághoz tartozó - köztisztviselői, hivatásos és szerződéses katonai - létszámot úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen. (2) A katonai építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó építésfelügyelő foglalkoztatási feltétele a külön jogszabályokban előírt nemzetbiztonsági ellenőrzés és a Nemzeti Biztonsági Tanúsítvány meglétén túl Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



175 a) köztisztviselő esetén az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben foglalt alkalmazási feltételek teljesítése, b) hivatásos és szerződéses állományú katona esetén ba) a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló miniszteri rendeletben foglaltak, valamint bb) 3 év szakmai gyakorlat teljesítése. (3) A katonai építésfelügyeleti hatóság hivatásos és szerződéses állományú tagjának a szakmai gyakorlati idejeként az a) építési műszaki ellenőri; b) felelős műszaki vezetői; c) építőipari kivitelezési; d) építésügyi hatósági; e) építésfelügyeleti; f) beruházói-műszaki (projekt menedzseri); g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói; h) építészeti-műszaki tervezési; i) építésügyi-műszaki szakértői, j) katonai elhelyezési vagy ingatlankezelési tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. 16. § A katonai építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit az 5. melléklet határozza meg. Záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése idején már folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységek esetében – a bejelentési kötelezettség kivételével – is alkalmazni kell. (3) A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Kormány a katonai építésügyi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban együtt: katonai építésügyi hatóság) jelöli ki.” (4) A (3)-(4) bekezdés e rendelet hatálybalépését követő napon a hatályát veszti.




176 1. melléklet a

/2009. (

) Korm. rendelethez

Építésfelügyelői igazolvány mintája

Előlap

MAGYAR HONVÉDSÉG CÍMER HELYE

ÉPÍTÉSFELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY A □□□□□□□ számú szolgálati/köztisztviselői igazolvánnyal együtt érvényes

Név Rendfokozat MH építésfelügyelő FÉNYKÉP HELYE


Hátlap

Kiállítás dátuma: Érvényesség ideje: Az igazolvány felmutatója jogosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló ……/2009. (….) kormányrendelet hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési munkákkal kapcsolatban - a vonatkozó építésfelügyeleti jogszabályokban meghatározott feltételekkel, külön engedély és előzetes bejelentés nélkül építésfelügyeleti helyszíni ellenőrzést végrehajtani. Kiállító szervezet: Az igazolvány a Magyar Honvédség tulajdona, megtalálója köteles azt a kiállító címére – …………………………..– visszajuttatni.




177

2. melléklet a

/2009. (

) Korm. rendelethez

Az építési tevékenységek megkezdésének és az adatok változásának bejelentése 1.

Bejelentés jogcíme: építési tevékenység megkezdésének bejelentése / adatváltozás

2.

Építési engedély adatai a) engedélyező hatóság neve: b) építési engedély száma: c) építési engedély jogerőre emelkedése:

3.

Építtető a) megnevezése:

4.

b) címe: Építési helyszín adatai a) címe (helyőrség, alakulat, építmény száma): b) a beruházás tárgya, az építmény rendeltetése:

5.

Kivitelezési tevékenység kezdete (20... év..... hó.... nap)

6.

A beruházás-lebonyolító

vége (20... év.....hó.... nap)

a) neve: b) címe: c) cégbírósági bejegyzés száma: d) kapcsolattartó neve, telefon/fax száma: 7.

Kivitelező fővállalkozó: a) neve: b) címe: c) cégbírósági bejegyzés száma: d) telefon/fax száma:

8.

Kivitelező alvállalkozó: a) neve: b) címe: c) cégbírósági bejegyzés száma: d) telefon/fax száma:

9.

Felelős műszaki vezető: a) neve: b) címe: c) névjegyzéki száma: d) telefon/fax száma:

10.

Építési műszaki ellenőr:




178

a) neve: b) címe: c) névjegyzéki száma: d) telefon/fax száma: 11.

Kivitelezési dokumentáció készítőjének a) neve: b) címe: c) névjegyzéki száma: d) telefon/fax száma:

12.

Kivitelezési dokumentáció tervellenőrének a) neve: b) címe: c) névjegyzéki száma: d) telefon/fax száma:

13.

Az építtető (beruházás-lebonyolító) mint adatszolgáltató nyilatkozata: Kijelentem, hogy az adatbejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelőek.

14.

Kelt: ........................... 20...... év .............................. hó .......... nap

15.

A bejelentő neve: ……………………………………………… a bejelentő (cégszerű) aláírása




179 3. melléklet a

/2009. (

) Korm. rendelethez

Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések nyilvántartásának adattartalma Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések: 1. építmény helye, címe, 2. építtető neve (megnevezése), címe (székhelye), 3. kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr neve (megnevezése), 4. építésügyi hatósági engedély száma, kelte, ennek hiányában e tény rögzítése, 5. építésügyi hatósági engedély tárgya (rövid leírás).

179

180 4. melléklet a …/2009. (

) Korm. rendelethez

AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI BÍRSÁG NYILVÁNTARTÁSÁNAK TARTALMA 1.

A bírságot kiszabó elsőfokú hatóság megnevezése

2.

A beruházás tárgya, helye

3.

Az építési engedély határozat száma, kelte

4.

Az érintett honvédelmi szervezet megnevezése

5.

A megbírságolt neve (megnevezése), a kivitelezési tevékenységben vállalt szerepe (építtető, kiviteli terv készítője, kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr), címe

6.

A bírságot kiszabó elsőfokú határozat száma, kelte, jogerős és végrehajthatóvá válás kelte, a bírság összege, befizetés határideje

7.

Másodfokon eljárt hatóság megnevezése, II. fokú határozat száma, kelte, eredménye

8.

Bírósági felülvizsgálat esetén a határozat száma, kelte, eredménye

9.

Egyösszegű befizetési határidőt módosító végzés száma, kelte, új befizetési határidő

10.

Befizetés kelte

1.

Végrehajtás elrendelése az APEH felé (végzés száma, kelte)

2.

Végrehajtás eredménye Behajtás kelte Jelzálogjog-bejegyzés kelte Végrehajtási eljárás megszüntetés végzés száma, kelte, oka (elévülés, felszámolás, kötelezett jogutód nélküli megszűnése, behajthatatlanság, egyéb)

180

181 5. melléklet a

/2009. (

) Korm. rendelethez

A katonai építésfelügyeleti hatóság üzemeltetéséhez biztosított eszközök 1. Gépkocsi – 2 építésfelügyelőnként 1 db 2. A kor színvonalának megfelelő hordozható számítógép konfiguráció építésfelügyelőnként 1 db 3. Hordozható nyomtató - 2 építésfelügyelőnként 1 db 4. A mobil irodai eszközök (laptop, hordozható nyomtató) működtetését biztosító 12V/220V inverter – gépjárművenként 1 db 5. Kézi GPS navigációs rendszer (Magyarország térképpel) - 2 építésfelügyelőnként 1 db 6. A kor színvonalának megfelelő számítógép konfiguráció (minimum 17” színes LCD monitor, lézer nyomtató, elektronikus jogtár) - építésfelügyelőnként 1 db 7. Színes tintasugaras nyomtató - 1 db 8. Digitális fényképezőgép (USB kábellel) - 2 építésfelügyelőnként 1 db 9. Mérőszalag - építésfelügyelőnként 1 db 10. Szintezőműszer - 1 db 11. Kézi lézertávmérő - 2 építésfelügyelőnként 1 db 12. Építésfelügyelőnként a munkavégzéshez szükséges - külön jogszabály szerinti - egyéni védőeszköz

181

182 8. számú melléklet a ……2009. számú előterjesztéshez A Kormány ……/2009. (… ..) Korm. határozata az építésfelügyeleti ellenőrzések számának növelése érdekében az építésfelügyelők létszámának megállapításáról A Kormány az építésfelügyeleti ellenőrzések számának növelése, és hatékonyságának javítása céljából „az építési szabálytalanságok visszaszorítása, a folyamatos ellenőrzések megteremtése, a lánctartozások megfékezése, az építést szabályozó jogszabályi rendelkezések hatékonyabb érvényre juttatása, valamint a feketemunka kifehérítése érdekében” a következő határozatot hozza: 1. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat (továbbiakban: H.) a következő 7. ponttal egészül ki: „7. Az Önkormányzati Minisztérium 2. számú melléklet szerinti létszámából 120 fő az állami építésfelügyeleti hivatal építésfelügyeleti tevékenységének megerősítésére szolgál.” 2. A H. 2. számú mellékletének az Önkormányzati Minisztériumra és összes létszámra vonatkozó része helyébe a következő rendelkezés lép: 10. 10.1. 10.1.1.

Önkormányzati Minisztérium Regionális államigazgatási hivatalok azon belül: regionális szociális és gyámhivatalok

15.

ÖSSZESEN

1 476 1 476 290 61 789

3. A Kormány évente vizsgálja az építésfelügyelet működésének feltételrendszerét. Felelős:

Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Határidő:

2010. január 1-től kezdve folyamatos, a költségvetési tervezéssel egyidejűleg

5. Ez a határozat 2010. január 1-jén lép hatályba. E határozat 1-2. pontja a határozat kihirdetését követő 30. napon hatályát veszti.

182

183 9. számú melléklet a

/2009. előterjesztéshez

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter …/2009. (…) NFGM rendelete az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § - (2) bekezdése a), b) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 1- 4. §-ok vonatkozásában, - (2) bekezdése l) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 5. § vonatkozásában, - (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 6. § vonatkozásában a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008.(V.14.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosítása 1. § Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: Eng.R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) Ezt a rendeletet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel alkalmazni kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 36. pontja szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményére. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákkal, b) a külön jogszabály szerinti víziállásokkal, a vízimunkákkal, vízi-, úszó- és hajózási létesítményekkel, c) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, d) a földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, e) a barlangban történő építési tevékenységgel, f) az építménybe nem beépített, azon kívül, attól függetlenül létesített liftekkel, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal, valamint technológiai berendezésekkel kapcsolatos telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményére. (3) E rendelet rendelkezéseit a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építménnyel kapcsolatos dokumentációkra is alkalmazni kell, ha jogszabály másként nem rendelkezik.” 2. § Az Eng.R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és azt megeleőzően a következő alcímmel egészül ki:

183

184

„A TELEKALAKÍTÁSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ 47. § (1) A külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentáció szükséges.” 3. § Az Eng.R. 1. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 4. § (1) Az Eng.R. 5. melléklet III. fejezete az alábbi 12/A. ponttal egészül ki: „12/A. Egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az 1. melléklet II/1., II/9., II/12. soraiban meghatározott építési tevékenységek esetén az e melléklet III. fejezetének 1., 7., 11., 12. pontjaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, b) az 1. melléklet II/5., II/15., II/19. soraiban meghatározott építési tevékenységek esetén az e melléklet III. fejezetének 8. és 12. pontjaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, c) az 1. melléklet II/7. és II/14. soraiban meghatározott építési tevékenységek esetén az e melléklet III. fejezetének 1., 7., 8., 11., 12. pontjaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, d) az 1. melléklet II/8. és II/16. soraiban meghatározott építési tevékenységek esetén az e melléklet III. fejezetének 5., 7. pontjaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, e) az 1. melléklet II/10. és II/11. soraiban meghatározott építési tevékenységek esetén az e melléklet III. fejezetének 5.-8. pontjaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.” (2) Az Eng.R. 5. melléklet VIII. fejezete helyébe az alábbi rendelkezés lép: „VIII. Telekalakítási dokumentáció A tervezett, telekalakítást követő állapotot ábrázoló, az ingatlan-nyilvántartási térkép léptékével megegyező léptékű helyszínrajzon ábrázolni kell a) a telekalakítással érintett telkeket a telekalakítást követő állapotban, b) a telekalakítással érintett telkeken meglévő (és nem bontásra szánt) építmények kontúrvonalait, c) a telekalakítással érintett telkeken meglévő építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0m-en belül eső építmények távolságát a tervezett telekhatártól, d) a telekalakítással érintett telkeken tervezett, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező, vagy bejelentés alapján tudomásul vett építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0m-en belül eső építmények távolságát a tervezett telekhatártól, e) a 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén a másfél méterenkénti szintvonalakat, ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz,

184

185 f) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területi változásának feltüntetését, g) a tervezett telekalakítás után létrejövő telekméreteket, beépített telek esetén megjelölve a telek beépítettségi mértékének változását is.” Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet módosítása 5. § Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A helyi védelem alatt álló értékekről az önkormányzatnak nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell: a) a védelem szakszerű, rövid indokolását, b) fotódokumentumot, c) a helyi védelem 2. § (2)-(4) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját, d) a védelemmel érintett telek helyrajzi számát.” A mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 46/2000.(VII.21.) FVM rendelet módosítása 6. § A mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 46/2000.(VII.21.) FVM rendelet (a továbbiakban: Igrend.) 3. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, az építésügyi igazgatási szakértői, a településtervezői, a településrendezői szakértői és tervellenőri tevékenység folytatásának engedélye iránti kérelem, valamint a beruházáslebonyolítói és energetikai tanúsítói tevékenység bejelentése esetén” Hatálybalépés 6. § (1) Ez a rendelet 2009.október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult elsőfokú eljárásban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti az Eng.R. a) 2. § 4. és 5. pontja b) 3. §-a és az azt megelőző cím és alcím c) a 4. §-46. §-ai d) 48. §-a előtti „IV. Fejezet” cím és a „A TELEKALAKÍTÁSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ” alcím e) 2., 3., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 11. melléklete. (3) Az Igrend. 1 .§ -a, és a 2. § (3) bekezdése hatályát veszti

185

186 (4) Hatályát veszti az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 4. § felvezető szövegében a gondolatjel közötti szöveg hatályát veszti. (5) Az Eng.R. a) 2. §-a aa) 2. pontjában az „elhelyezésére szolgál.” szövegrész helyébe az „elhelyezésére, tartószerkezetére szolgál.” szövegrész, ab) 3. pontjában a „szükséges építmény, szekrény vagy konténer.” szövegrész helyébe a „szükséges építmény, berendezés (szekrény vagy konténer). szövegrész b) 5. mellékletében a II. címben a ”II. Elvi engedélyezési dokumentáció” szövegrész helyébe a „II. Elvi építési engedélyezési dokumentáció” szövegrész lép. (6) Az Igrend. a) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a névjegyzékbe vételre irányuló eljárás (együtt:I. fokú eljárás) díja” szövegrész helyébe az „az igazgatási szolgáltatási díj” szövegrész, b) a 4. § (1) bekezdésében az „az ügyfelet 8 napos határidővel –az 1957. évi IV. törvény 27. § (1) bekezdése szerint-„ szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint” szövegrész lép. (7) Hatályát veszti az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet a) 2. § b) pontja b) 8-9. §-a c) 10. § (2) bekezdése d) 11. §-a és azt megelőző alcíme. (8) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. § (1) bekezdésében „az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet” szövegrész helyébe „az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet” szövegrész lép.

186

187

Melléklet a ……../2009. (………..) NFGM rendelethez

Építésügyi hatósági engedélyezés alá eső építési tevékenységek Építési engedélyezés

1.

I. Építési engedély

II. Egyszerűsített építési engedély

építmény építése,

az e rendelet szerint építési engedélyezéshez vagy egyszerűsített építési engedélyhez kötött, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló épületek tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása,

bővítése, elmozdítása oszlopokban kivételekkel

a

II.-V. foglalt

Bejelentés hallgatással

Adatlappal tényközlés

Mindenfajta engedély nélkül az I.-IV. oszlopokban előírtak figyelembe vételével

III.

IV.

V.

Építés tudomásul vétele bejelentéssel

Nyilvántartásvezetéshez, ellenőrzési ütemterv összeállításához

a) Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtérbeépítése, mely építése e rendelet szerint építési engedélyhez, egyszerűsített építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni b) Az e rendelet szerint bejelentés tudomásul vételéhez kötött, használatbavételi bejelentés tudomásul vételével még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló épületek tartószerkezeti rendszerének, vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása,

2.

temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 30m2-t és 3m építménymagasságot meghaladó méretben

3.

Műemléki, vagy világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése,

187

temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 30m2, vagy annál kisebb és 3m vagy annál kisebb méretben

temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel és urnafülke építése, elhelyezése, kerítés építése,

188 4.

5

Építményben építésügyi hatósági engedélyezéshez nem kötött építési munkával járó, vagy építési munkával nem járó, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása (egyesítés, leválasztás), Műemlék építmény, a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,

6 7

Védetté nyilvánított területen lévő telken meglévő építmény, vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere

meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása

b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül, polgári lőtér építményeinek építése

elektronikus esetében

hírközlési

építmény

a) antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t meghaladja,

műemléki területen a II./7. a)-b) pontjaiban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül

b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha – az antennával együtt mért – bármely irányú teljes mérete a 6,0 m-t meghaladja, c) a műemléken az a)-b) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül,

188

elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében: a) antenna létesítése, ha bármely irányú teljes mérete 4 m vagy annál kisebb, és b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha – az antennával együtt mért – bármely irányú mérete 6 m vagy annál kisebb, és c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli,

189

8

a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása a) beépítésre nem szánt, védett természeti területen, Natura 2000 területen 1,0 m-t meghaladóan, b) egyéb területen meghaladóan,

3,0

a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása,

m-t

9

6m építménymagasságot meghaladó új önálló (szabadonálló) épített égéstermék-elvezető (kémény) építése

10

építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű tömegtartózkodás céljára alkalmas a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, b) szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

11.

a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása

építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló, tömegtartózkodás céljára alkalmas a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint

a) 6m építménymagasságú, vagy azt nem meghaladó új önálló (szabadonálló) épített égéstermék-elvezető (kémény) építése b) meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével megvalósuló épített égéstermék-elvezető (kémény) építése, építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, b) szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

védett természetvédelmi területen és NATURA 2000 területen építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal , illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló aa) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló

189

építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására

építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

190

12.

13

előadás tartására szolgáló építmény,

építmény,

szolgáló építmény,

b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

ab) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése

ac) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése


6,0

nagyobb 3 építménymagasságú, vagy 60 m nél nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése

6,0 m-nél kisebb 3 építménymagasságú, vagy 60 m -nél kisebb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése 2 a) a 100 m vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 6,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, b) műemléki-, világörökség, védett természetvédelmi, NATURA 2000 2 területen az 50 m vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, állatkifutó és trágyatároló építmény építése

14

szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha a talapzatának magassága 6,0 m-nél nagyobb

szobor, emlékmű, kereszt, építése, elhelyezése, ha

emlékjel

a) annak talapzatával együttmért magassága 6,0 m-nél nagyobb, vagy

2 az 50 m vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése,

szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talapzatával együttmért magassága 3,0 m-nél nagyobb

b) a talapzatának magassága 3,0 m-nél nagyobb

15

2 építménytől különállóan a 20,0 m -es felületnagyságot, vagy a 3m-es magasságot meghaladó,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

m-nél

,


építményen vagy attól különállóan a 6,0 2 m -es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám,

190

szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha a) a talapzatának magassága 3,0 mnél kisebb, b) annak talapzatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb

építményen vagy attól különállóan 2 a 2,0 m -es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla

2 a 2,0 m -es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési

191 tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

a rendezett terepszinttől számított 3,0 m-nél magasabb támfal építése

a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése, támfalgarázs építése mérettől függetlenül

a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,

17

közforgalom elől elzárt telken belüli, tehergépjármű-forgalommal terhelt út és 3,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,

18

az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m-nél 2 nagyobb kiállású vagy 30 m -nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m, vagy annál nem nagyobb kiállású vagy 2 30 m , vagy annál nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

közforgalom elől elzárt telken belüli, tehergépjármű-forgalommal nem terhelt út és 3,0 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 2 2,5 m vagy annál kisebb és 20 m vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

az épület szerkezetével egybevagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m2 nél nagyobb kiállású vagy 50 m -nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése,

az épület szerkezetével egybevagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m, vagy annál nem 2 nagyobb kiállású vagy 40 m -nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése

az épület szerkezetével egybevagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 25 2 m -nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése,

2 a) 100m bruttó alapterületet meghaladó és 6,0m-es építménymagasságnál nagyobb méretű,

az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése

az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése

16

19

20

az épület szerkezetével egybevagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 6,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 100 2 m -nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése

aa) az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre szánt területen ab) az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre nem szánt területen

191

vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

a) beépítésre nem szánt területen 2 100m vagy annál kisebb alapterülettel és 6 m vagy annál kisebb építménymagassággal, b) beépítésre szánt területen 50 2 m vagy annál kisebb

vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

a) beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül, 2 b) beépítésre szánt területen a 100m vagy annál kisebb alapterülettel és 6m vagy annál kisebb építménymagassággal,

192 2 b) beépítésre szánt területen 50 m bruttó alapterületet meghaladó és 6m vagy annál nagyobb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése

alapterülettel és 6 m vagy annál kisebb építménymagassággal,

21

3 60m -nél nagyobb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése

3 60 m vagy annál kisebb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése,

22

fóliasátor építése

fóliasátor építése

a) beépítésre nem szánt területen - a mezőgazdasági terület kivételével állandó (nem idényjellegű, több mint 180 napra felállított) méretkorlát nélkül

a) beépítésre nem szánt területen belül mezőgazdasági területen idő- és méretkorlát nélkül, egyéb övezetben idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított), méretkorlát nélkül,

b) beépítésre szánt területen ba) idényjelleggel (legfeljebb 180 napra 2 felállított) bruttó 500 m –nél nagyobb alapterületű és 7,0 m-nél nagyobb építménymagasságú, bb) állandó (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított), 3,0 m-nél nagyobb építménymagasságú

23

közterületen közhasználatú park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve műszaki specifikációval nem rendelkező műtárgyainak építése,

24

az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi

192

b) beépítésre szánt területen ba) idényjelleggel (legfeljebb 180 2 napra felállított) és bruttó 500 m vagy annál kisebb alapterületű és 7,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, bb) ha állandó (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított) a 3,0 m vagy annál kisebb 2 építménymagasságú és bruttó 500 m vagy annál kisebb alapterületű, a) nem közterületen (nem közhasználatú) park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges egyéb építési tevékenység végzése, b) közterületen (közhasználatú) park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges egyéb építési tevékenység végzése, az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint

193 2 elhelyezési kötelezettséggel járó és 50 m vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése,

személygépkocsi elhelyezési, vagy többlet-elhelyezési kötelezettséggel 2 nem járó és 20 m vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése,

25

napenergia-kollektor, napelem, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárítóberendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, ,

26

3 növénytámasz, 10 m vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,

27

magasles, erdei építmény építése, vadetető,

28

e rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási- és közműpótló műtárgy építése,

29

háztartási szilárd hulladékgyűjtő, tartály, -tároló építése,

30

kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.), kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon), kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése,

31

háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése,

32

zászlótartó oszlop zászlótartó építése,

(zászlórúd)

és

33

a geodéziai építmény építése,

34

építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül,

193

194

VI. Bontási engedély

1.

3 az 1000 m -nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,

VII. Bontási bejelentés tudomásul vétele hallgatással

VIII. Adatlappal tényközlés

3 a) az 1000 m -es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 mes, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása,

300m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 mes, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása,

Nyilvántartásvezetéshez, ellenőrzési ütemterv összeállításához

IX. Mindenfajta engedély nélkül a VI.-VIII. oszlopokban előírtak figyelembe vételével

b) műemléki területen 300m3-es és az annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es, vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása 2

zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül.

3

4

a rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontása mérettől függetlenül a) a polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg b) a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,

5

a rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal lebontása,

6

mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz

194

a rendezett terepszinttől számított 2,0 m-es vagy annál alacsonyabb támfal lebontása

195

1

X. Használatbavételi engedély

XI. Használatbavételi bejelentés tudomásul vétele hallgatással

Az e melléklet I. és II. oszlopa szerinti építési tevékenységek esetében

Az e melléklet III., VI. és VII. oszlopa szerinti építési-bontási tevékenységek esetében

XII. Telekalakítási eljárás 1

telekcsoport újraosztása,

2

telekfelosztás

3

telekegyesítés

4

telekhatár-rendezése

195

196 10. számú melléklet a …..2009. számú előterjesztéshez

a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter …./2009. (…….) NFGM rendelete a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: A telekalakítási és építési tilalom elrendelése 1. § (1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott célból telekalakítási és építési tilalom (a továbbiakban: tilalom) rendelhető el. (2) A tilalom elrendelése történhet: a) a települési önkormányzat helyi építési szabályzatában, b) a külön jogszabály alapján arra jogosult hatóság határozatában. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszűnéséről szóló - az Étv. 20. § (3) bekezdése szerinti - tájékoztatót a helyi építési szabályzat hatálybalépésétől számított 22 munkanapon belül kell megküldeni az érintetteknek. A tilalom érvényessége 2. § (1) A tilalom érvényessége szempontjából lehet: a) határozott idejű, b) határozatlan idejű, illetve c) valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tartó. (2) Határozott idejű tilalmat kell elrendelni a helyi építési szabályzat végrehajtásának biztosítása érdekében, továbbá, ha azt külön jogszabály előírja. (3) Határozatlan idejű, illetve valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tartó tilalom akkor rendelhető el, ha a) a terület rendeltetésszerű felhasználását, az élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető változás (talajmozgás, feltöltés, ülepedés, vízszintemelkedés, káros sugárzás vagy vegyi, biológiai hatás, valamint levegő-, zaj- vagy talajállapot-romlás stb.) következhet be vagy ennek veszélye áll fenn, b) a régészet, a műemlék- vagy környezet- és természetvédelem érdeke azt megköveteli, c) a terület bányatelek határain belül fekszik és a tilalom elrendelését a bányatelek jogosultja kéri, vagy ha a felszín alatt bányatelekkel még nem fedett ásványi nyersanyag települt, és a tilalom elrendelését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága javasolja, illetve d) külön jogszabály azt előírja. A tilalom elrendeléséről szóló tájékoztató, határozat tartalma 3. § (1) A tilalom elrendeléséről szóló tájékoztatónak, illetve határozatnak tartalmaznia kell: a) a tilalommal érintett ingatlan címét (település- és utcanevét, házszámát, helyrajzi számát), b) a tilalom fajtájának (telekalakítás, építési vagy mindkettő) megjelölését,

196

197 c) a tilalom elrendelésének okát, tartalmát, illetve annak megnevezését, akinek az érdekében tilalom elrendelése történik, d) a tilalom érvényességének időtartamát (kezdetét minden esetben dátummal), továbbá értelemszerűen a határozott idejű tilalom esetén a tilalom lejártának végét (dátummal), illetve a megszűnést indokoló meghatározott feltételt. e) a határozat azonnali végrehajtásának elrendelése esetén annak indokolását, f) tájékoztatást arról, hogy a tilalom érvényességi ideje alatt milyen építési munka végezhető, g) tájékoztatást a korlátozás miatt kérhető kártalanítás lehetőségeiről. (2) A tájékoztató, illetve a határozat tartalmazhatja szükség esetén a tilalom elrendelésének időpontjában az ingatlanon fennálló építmények és ültetvények állapotának felmérését. A tilalomról szóló tájékoztató, illetőleg határozat közlése 4. § (1) A tilalomról szóló tájékoztatót, illetőleg határozatot közölni kell: a) a tilalommal érintett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, haszonélvezőjével, használójával), közös tulajdonban lévő telek esetében a tulajdonostársakkal, b) azzal, akinek az érdekében a tilalmat elrendelték, c) az Étv. 20. § (4) bekezdése alapján az érintett települési önkormányzattal és az építésügyi hatósággal. (2) A tilalomról szóló tájékoztatót, illetőleg határozatot – az Étv. 20. § (6) bekezdése alapján meg kell küldeni még a) az illetékes ingatlanügyi hatóságnak a tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, b) az építésügyi műszaki nyilvántartásokat vezető szerveknek a nyilvántartásba vétele végett. A tilalom megszüntetése 5. § (1) Ha a tilalom érvényességi ideje lejár vagy az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn, illetve a tilalom megszüntetését indokoló meghatározott feltétel bekövetkezett a települési önkormányzatnak, illetőleg az érintett hatóságnak az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben 22 munkanapon belül intézkednie kell a tilalom megszüntetéséről. (2) A tilalom megszüntetéséről szóló tájékoztatónak, illetőleg határozatnak a 3. § (1) bekezdésében előírtakat kell értelemszerűen tartalmazni. (3) A tilalom megszüntetéséről szóló tájékoztatót, illetőleg határozatot a 4. § (1) bekezdésében felsoroltakkal kell közölni. (4) A tilalom megszüntetéséről szóló tájékoztatót, illetőleg – az Étv. 20. § (6) bekezdése alapján - meg kell küldeni a) az illetékes ingatlanügyi hatóságnak a telekre vonatkozóan bejegyzett, b) az építésügyi műszaki nyilvántartásokat vezető szerveknek a nyilvántartott tilalom törlése végett. A rendelet hatálybalépése 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

197

198

Indokolás Indoklás az előterjesztés főbb koncepcionális szabályozási elemeihez Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások • Az építésügyért felelős miniszter szakmai irányítási és koordinációs feladatai és jogosítványai megerősítésével egységesen és hatékonyan juttathatók érvényre az építési beruházásokra vonatkozó építésügyi szakmai, társadalmi és gazdasági követelmények és érdekek (építésügyi feladatok hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága), • A térségi főépítész bevezetésével elősegítve és ösztönözve az önkormányzati építésügyi feladatok társulás formájában történő feladatellátását is. • Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések nem csak a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozóan, hanem minden építési beruházásra kiterjesztően is lehetővé teszi az adminisztratív terhek csökkenthetőségét, új, egyszerűbb és gyorsabb eljárásfajták választhatóságát, az eljárásokat esetenként lényegesen időben elhúzó hatásköri viták megelőzését. Mindez a beruházás megvalósításának időbeli gyorsítását és adminisztrációs terheinek könnyítését eredményezheti és ily módon gazdaságélénkítő hatással bírhat. • A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója – az építési beruházások megvalósításának egyik legfontosabb eleme. Ezért igen fontos a belé vetett „bizalom” megtartása és megerősítése. A beruházások megvalósítása melletti (vagy ellene szóló) döntést befolyásolja alapjaiban a településrendezési eszköz tartalma, vagy lehetséges módosításának tartalma. Mindezek miatt igen erős, kivételes közérdek fűződik ahhoz, hogy e döntés szakszerű, megalapozott és törvényes legyen joghatása pedig megfelelő módon kiterjedjen az építési beruházás megvalósításához szükséges engedélyezési szakaszra és engedélyező hatóságokra is. • Eljárási engedmények, adminisztratív teher-csökkentés akkor tehető, ha a megvalósítás (kivitelezés) szakasza hatékonyan és eredményesen ellenőrzött. Az államháztartás bevételeinek növelése a feketemunka visszaszorítása révén reális elvárás, a lánctartozás megfékezése pedig az építési gazdaság „talponmaradásának” elengedhetetlen feltétele. Az építészeti-építési minőség védelme alapvetően építtetői (fogyasztóvédelmi) igény, de egyben - GDP-re is kiható - nemzetgazdasági érdek is. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásra-épülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele e célok megvalósítását szolgálja. • A beruházások akkor „gyorsíthatóak”, akkor „garantálható” az elvárt minőség, ha megfelelő számú és minőségű szakember készíti azokat elő (tervezés) és biztosítja a megvalósítását (kivitelezés). Annak érdekében, hogy az építés-gazdaság fellendülhessen, további lépések szükségesek a szakember-ellátottság biztosítása területén, ezért ott, ahol erre lehetőség van, az építés résztvevői szakmagyakorlási feltételeit tovább könnyítjük. • Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, az építőipari kivitelezési vállalkozások nyilvántartásának/névjegyzékének bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele, mindehhez hozzájárulhat a bíróságon kívüli vitarendezés lehetővé tétele, továbbá az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése is. Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetéhez

egyes

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról

198

199 Az Étv. módosításából eredően megjelenő új követelmények teljesítésének biztosítása érdekében a jogellenes magatartás szankcionálása követelmény, ezért a rendelet módosítása szükséges. Az építésfelügyeleti módosításáról

tevékenységről

Az építésfelügyeleti hatóság pontosítása szükséges.

szóló

feladatainak

a

291/2007.

(X.

módosításokkal

31.)

Korm.

összhangban

rendelet történő

Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Korm. rendelet módosítása az Étv. módosításából eredő követelményekkel összhangban szükséges módosításokat tartalmazza, melyek közül a bevezetése miatta fedezetkezelő intézménye és működését biztosító feltételek, valamint az építőipari kivitelezői nyilvántartás intézményének bevezetése, és a két intézményhez kapcsolódó módosítások bírnak kiemelkedő jelentőséggel. Az építőipari kivitelezés területén rendkívül negatív hatással van a vállalkozások között versenyre valamint a költségvetési bevételekre a kirívóan alacsony ajánlatokon felvállalt munka. A kirívóan alacsony árajánlat azt jelenti, hogy a vállalkozó olyan áron vállal a munka elvégzését, amely ár a kivitelezés során felmerülő költségek - például adók vagy az alvállalkozói követelések - kifizetésére nem nyújt fedezetet. A szakma és az állam közös érdeke e káros jelenséggel szembeni fellépés. Az építőipari kivitelezés vállalkozói díjának egyik fontos eleme a munkadíj. Munkadíj kiszámításának alapja pedig a rezsióradíj. Ennek alapján megállapítható, hogy a rezsióradíj minimális mértékének meghatározásával és ellenőrzésével az árajánlatok egyik elemének reális mértékű meghatározását érhetjük el. A Korm. rendelet hatályos szövege tartalmazza a rezsióradíj fogalmát. A Korm. rendelet 3. §-a (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek, meg kell vizsgálnia azokat az ajánlatokat amelyek nem érik el az ajánlásban rögzített minimális rezsióradíjat. A rezsióradíj fogalmának, illetve elemeinek meghatározását szükséges az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által rögzített és közzétett ajánlásban foglaltak szerint kialakítani. A fentiek érdekében a Koncepció a Korm. rendelet módosítására tesz javaslatot az alábbiak szerint. A rezsióradíj fogalmi meghatározását igazítja az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által rögzített és közzétett ajánlásához. Az építőipari kivitelezés területén - abból a sajátosságából adódóan, hogy szinte minden egyes megállapodásnál ismeretlen partnerrel kell jelentős értéket képviselő olyan összetett tevékenység elvégzésére megállapodni, ahol a munkaeredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik egymástól - rendkívüli kockázatot jelent a kivitelező részéről az ellenszolgáltatást időben megelőző építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása. Ehhez még a teljesítés szakaszolása esetén is jelentős összegeket kell megelőlegeznie, az ellenérték kézhez vételéig. A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint ez a vállalkozás alapvető sajátossága: 391. § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. Tovább emeli a kivitelezői vállalkozás kockázatát, azaz építőipari specialitás, hogy a tevékenységük munkaeredménye azonnal a szerződő partner, az építtető ingatlanának részévé válik, tulajdonába megy át minden különösebb nyilatkozat vagy hozzájárulás nélkül. A másik oldalon az építtető áll, aki érthető megfontolásból nem kíván a beruházás megvalósításában felesleges kockázatot vállalni. Magától értetődően itt is elmondható, hogy túlnyomó részben ismeretlen a kivitelezővel kell szerződést kötni, olyannal, akinek a

199

200 teljesítési képességéről és a teljesítési hajlandóságáról csak feltételezésekkel rendelkezhet. Kockázatos dolog tehát az építtető részéről a jövőbeni munka elvégzésének reményében bármekkora előleg kifizetése egy ismeretlen vállalkozás számára. A megrendelések csökkenése miatt gyakorivá vált a tisztességes piaci ár alatti feladatvállalás, ami a közterhek mellett az alvállalkozók számláinak nemfizetésével is járt. Magánberuházások esetén mindennapossá vált a nem, vagy csak részleges fizetés, ami súlyos bizalmi válsághoz vezetett. A 288/2008. (XII.9.) Kormányrendelet arról rendelkezik, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló fejlesztések esetében az adott program irányító hatósága köteles előleget fizetni a kedvezményezett részére; ennek általános mértéke a megítélt támogatás összegének (tehát nem a projekt teljes árának) 25 %-a, de maximum 300 millió forint lehet; a 25 %-os mérték bizonyos ÚMFT-programok esetében felmehet 35 - 40 %-ra is. A jelenlegi hátrányos gazdasági helyzetben kiemelkedően fontos dolog annak megoldása, hogy a kivitelező-vállalkozó cégek is minél előbb részesedhessenek az előlegbiztosítás előnyeiből úgy, hogy a bemutatott építtetői érdekek figyelembe vételével a feladat szerződésnek megfelelő elvégzése is biztosított maradjon. Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat tehát, a szerződő partnerek - a szerződés másik fél általi - teljesítésbe vetett hitének a legmagasabb szintű helyreállítása. Ennek hatékony, külföldön is alkalmazott módja, a szerződés ellenértékének, vagy a megegyezés szerinti részének harmadik független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása. A „biztos kéz” névvel megjelölt program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. E rendszer kulcsa a rábízott szerződéses ellenérték kezelője, az építtetői fedezetkezelő. Az építtetőnek az építési szerződésben kell igazolnia, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi forrás rendelkezésére áll. Az építési beruházás minden egyes szakaszának kivitelezése csak akkor indulhat, ha az építtető - a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló - elkülönített bankszámlán biztosítja az adott szakasz ellenértékének megfelelő összeget. A kivitelező szerződés szerinti teljesítésének ellenértéke csak akkor egyenlíthető ki teljes mértékben, ha a teljesítésben közreműködő összes alvállalkozó követelését határidőre kifizették. A kivitelező által nyújtott teljesítési biztosítékok összegének célhoz kötött felhasználásáról kizárólag a fedezetkezelőnek van lehetősége és jogosultsága dönteni. Az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének és a kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítására építtetői fedezetkezelőt kell megbízni a) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházás, b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás megvalósítása esetén. Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlára (a továbbiakban: fedezetkezelői számla) kell elhelyezni a) az építőipari kivitelezési tevékenység szerződés szerinti teljes ellenértékének – vagy amennyiben a felek részteljesítésben állapodnak meg, úgy részteljesítése ellenértékének – fedezetét, b) a kivitelező által nyújtott biztosíték összegét.

200

201 A fedezetkezelői számla: a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló letéti számla, amely lehet elkülönített bankszámla, illetve kincstári számla. Az építési beruházás fedezetének forrása saját erő, hitelígérvény, valamint pályázati támogatás lehet. Az építési szerződésben meghatározott mértékű teljesítési biztosítékot a vállalkozó kivitelező teljesítheti fedezetkezelői számlára történő befizetéssel, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. Építtetői fedezetkezelő: a) a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén a Magyar Államkincstár, b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó esetben a Magyar Államkincstár vagy üzletszerű letéti szolgáltatást pénzügyi szolgáltatásként engedéllyel végző szervezet, vagy külön jogszabály szerint pénzletét kezelésére – a tevékenységgel összefüggésben felmerülő károkra teljes fedezetet nyújtó felelősség biztosítással rendelkező – jogosult. Az építtetői fedezetkezelő a feladatait az építtető képviseletében eljáró építési műszaki ellenőr közreműködésével végzi. Építtetői fedezetkezelő feladata: a) az építtetői fedezet, és a vállalkozó kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosíték szerződés szerinti kezelése, b) az építési műszaki ellenőr teljesítés-igazolása alapján, építtetői fedezetből történő kifizetés, c) tájékoztatás a fedezet és a pénzügyi biztosíték mértékének változásáról, d) az építtetői fedezettel és a vállalkozó által nyújtott teljesítési biztosítékokkal az építési beruházás befejezését követő történő elszámolás, e) a vállalkozó kivitelező felé teljesítendő kifizetésből, az alvállalkozó kivitelező lejárt követelésének megfelelő összeg – kormányrendeletben meghatározottak szerinti visszatartása. • Az építési szerződés teljesítésétől kezdődően biztosítani kell az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezési jogát az építési beruházás szerződés szerinti teljes vagy részteljesítése ellenértékének fedezet, valamint a kivitelező által nyújtott teljesítési biztosítékok felett. • A vállalkozó kivitelező által benyújtott részszámla ellenőrzését követően az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján az építtető fedezetkezelő a rendelkezése alá helyezett építtetői fedezetből az ellenérték kifizetését teljesíti. • Az építtetői fedezetkezelő vállalkozó kivitelező felé teljesítendő kifizetésből , az alvállalkozó kivitelező lejárt követelésének megfelelő összeget köteles visszatartani mindaddig, míg arról egyezség vagy döntés nem születik. • Az építtetői fedezetkezelő az építtetői fedezettel és a vállalkozó által nyújtott pénzügyi biztosítékokkal az építési beruházás befejezését követő köteles mindkét fél felé elszámolni. Annak érdekében, hogy a jogszabályi előírás ténylegesen ki tudja fejteni a szándékolt pozitív hatását, Korm. rendeletben szükséges rögzíteni, hogy minden vállalkozó kivitelező építési naplójában meg kell jelenítetni az általa vállalt kivitelezés megvalósításában résztvevő alvállalkozókat, az általuk szerződés szerint végzendő kivitelezési tevékenységet, fizetési határidőt. Ehhez szükséges csatolni a telesítés ellenértékének kifizetéséről szóló alvállalkozói nyilatkozatot. Az építtetői fedezetkezelőnek ezen túl minden egyes építési beruházáshoz kapcsolódóan működtetnie kell az építésügyért felelős miniszter által biztosított alvállalkozók egységes nyilvántartását biztosító elektronikus programot. A közreműködő alvállalkozó kötelessége, hogy a szerződés adatait megjelenítse a rendszerben. Az építtetői fedezetkezelőnek így biztosított lesz a rálátása a kivitelezésben résztvevő összes alvállalkozóra. Az építtetői fedezetkezelőnek - az építtetővel szerződött vállalkozó kivitelezővel szemben visszatartási kötelezettsége akkor áll fenn, ha az alvállalkozók egységes elektronikus

201

202 nyilvántartását alapján megbizonyosodik, hogy bármely szinten megjelenő alvállalkozónak lejárt, ki nem egyenlített követelése van a vele szerződött vállalkozó kivitelezővel szemben. Az építőipari kivitelezői tevékenység folytatása hatályos szabályozásban meglevő feltételeinek kiegészítését követeli meg a gyakorlat. Ez az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosításával megtörténik. Az eddigi feltételek kiegészülnek a szakképzett munkaerővel, a tevékenység jellegének megfelelő telephellyel való rendelkezéssel, és az építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétel céljából való bejelentés követelményével. Ezeknek a feltételeknek a követelménye elválasztja az ügynöki, szervezői és kivitelezői tevékenységet, a meglétüket a nyilvántartásba vételkor kapott nyilvántartási számmal igazolja. A kivitelezői tevékenységet a feltételek teljesítése esetén végezheti. Az építőipari kivitelezői nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza az országban tevékenységet végző építőipari kivitelezővel kapcsolatos, az építtető, vagy a leendő – a nyilvántartásban szintén megjelenő – alvállalkozók számára legfontosabb információkat hordozó, kötelezően szolgáltatandó adatokat, továbbá minden kivitelező azon adatait, illetve azokat az információkat, amelyeket önkéntesen közöl és azok referencia tartalma miatt a nyilvántartásba való felvételüket kéri. Mivel a Nyilvántartás nyilvános, már a benne való megjelenés is információt jelent, mert jelzi, hogy a kivitelező az e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az önkéntesen közölt referencia tartalom pedig további információkat hordoz mind az építtetők, beruházók, pályázatkiírók, mind más kivitelezők számára. A nyilvántartásban szereplő adatok hitelességéért a kivitelező felel, ezért azok frissítését a bekövetkezett változások alapján neki kell kérnie. Ezért a rendelkezés nem határoz meg kötelező időpontokat a frissítésre, az a tények módosulása esetén a módosult adatok közlésével az érintett kötelezettsége. A frissítés elmulasztásának következménye a nyilvántartási részhez való hozzáférés átmeneti felfüggesztése. Ez lényegében közvetett szankcióként funkcionál, mivel ennek is információs értéke van. A szándékosan megtévesztő, valótlan tartalmú közlések eseteire vonatkozó szabályokat a további rendelkezések tartalmazzák. A kivitelező a bejelentése alapján a Nyilvántartásba történő felvétellel nyilvántartási számot kap. A bejelentésnek a meghatározott adatokat és nyilatkozatokat kell tartalmaznia a cégszerű aláírás mellett. A csatolt, az adatokat igazoló íratok másolatait és a bejelentés tartalmát nyilatkozatukkal a bejelentést tevők – cégszerű aláírásukkal – hitelesítik, további hitelesítés nem követelhető meg. A bejelentés az azonosításhoz szükségesek mellett csak a nyilvántartás kötelező adattartalmához szükséges adatokat, nyilatkozatokat tartalmazza, amelyek egyidejűleg a törvényben meghatározott feltételek meglétét igazolják. Az EU tagállami követelményeknek megfelelően, a belső piaci irányelvvel összhangban megkülönböztetés nélkül kell biztosítani az EGT beli cégek számára a szolgáltatás szabadságát. A rendelkezések a követelményeket teljesítik. A 3. országbeli cégeknek a belföldiekkel azonos feltételeket kell teljesíteniük. A bejelentés a kivitelező, mint gazdálkodó szervezet azonosító adatait tartalmazza, természetes személyre vonatkozó azonosító adatszolgáltatás kötelezően nincs előírva. Természetes személyre vonatkozó azonosító adat csak az önkéntes, referencia tartalmú adatszolgáltatás alapján jelenhet meg a nyilvántartásban. A bejelentés elektronikus vagy postai úton, illetve személyesen is megtehető. A regisztráció egyszeri díjfizetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a bejelentés az előirt adatokat és nyilatkozatokat tartalmazza a regisztrációs számot azonnal ki kell adni.

202

203 Ha a bejelentés az előirt adatokat, vagy nyilatkozatokat nem tartalmazza, aláírással hitelesítve nincs, és a hiánypótlásnak nem tesz eleget, akkor az működés megkezdését az ezt követően tervező vállalkozás esetében meg kell tagadni, kivéve a már az e rendelkezések hatálybalépésekor is működő cégeket. A már működő kivitelezők esetében, ha a törvényben előírt feltételek nem teljesülnek és ezekről nem tud nyilatkozni, a regisztrációs számot az e törvényben meghatározott határidőig kapja meg. Ha a feltételeket e határidőig teljesíti és a megismételt bejelentésben erről nyilatkozik, a regisztrációs szám érvénye határozatlan idejűre változik, ha a határidőig nem teljesíti a feltételeket a regisztrációs számot elveszti és kivitelezői tevékenységet tovább nem végezhet. A rendelkezések szabályozzák a nyilvántartásból való törlés eseteit. A már említetten kívül a legfontosabbak a törvényi feltételek megszűnése, és a tartalmukban valótlan önkéntes referenciát hordozó közlések, amelyek részben vagy egészben a megrendelők, pályáztatók, alvállalkozók megtévesztését szolgálják, vagy arra alkalmasak. Mivel ezen közléseknek a nyilvántartásba való felvételét a nyilvántartott kéri és a közlés hitelességéért felelős, a nyilvántartásból további vizsgálat nélkül törölni kell. A Nyilvántartás részét képezi a külön törvény által elrendelt névjegyzék a nyilvántartásból kizártakról, illetve a feltételek teljesítése és így a hatóság által jogerősen elmarasztalt, nyilvántartásba való felvétel nélkül építőipari kivitelezői tevékenységet végző vállalkozókról, gazdasági társaságokról. Mivel a nyilvános építőipari kivitelezői nyilvántartásban a referencia tartalmú információkhoz való hozzáférés lehetősége a regisztrációs számon keresztül mindenki számára biztosított, a rendelkezések célja a feltételeket nem teljesítők, a kontárok, a tisztességtelen piaci magatartást tanúsítók kiszűrése, az építőipari kivitelezés minden szereplője számára a lehető legtöbb hiteles és referenciát hordozó információ biztosítása a számukra legkedvezőbb döntés meghozatalához. A Nyilvántartást vezető szerv a bejelentések, adatfrissítések elektronikus- vagy postai úton, illetve személyesen történő benyújtása fogadását folyamatosan biztosítja. Az építési beruházás közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet módosításához A kivitelező által nyújtott biztosítékok: A pénzügyi válság hatásai rendkívül hátrányosan érintik az építőipari beruházás megvalósításában résztvevő vállalkozó kivitelezőket. A megrendelések jelentős csökkenése mellett a folyamatos napi munka biztosításához nélkülözhetetlen pénzügyi források szűkülésével is szembe kellett nézniük. Az építési szerződésekhez kapcsolódó - a kivitelezőtől megkövetelt - biztosítékok szabályozatlanságból adódó egyre növekvő mértéke, tovább fokozza a vállalkozó kivitelező finanszírozási nehézségét. A szakmai szervezetek több fórumon is hangoztatták, hogy az építőipar túléléséi esélyeit nagymértékben javítaná, ha az építési szerződésekhez kapcsolódó biztosítékok mértékét ésszerű, a kockázatokkal arányban álló keretek közé lenne szorítva. A tervezet az ajánlatkérő által – az építési szerződéshez kapcsolódóan - előírható biztosítékok mértékét a szerződéses ellenérték 10%ban javasolja maximálni. Értékelés: Az építőipari szakmai szervezetek által kezdeményezése alapján megszületett országgyűlési határozat követelményként fogalmazza meg, hogy a társadalmi szempontból hasznosan működő szervezetek pozitív értékelését meg kell oldani a közbeszerzési eljárásokban. A társadalmi hasznosság adódhat, a szervezet pozitív mérlegéből, a foglalkoztatottak számából, munkanélküliek, illetve csökkent munkaképességűek alkalmazásából, stb.

203

204 A közbeszerzésekről szóló törvény három szempont körében nyújt lehetőséget a cél megvalósítására: 1) alkalmassági feltételek, 2) bírálati résszempontok 3) szerződési feltételek Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan az első két pontban nyílik mód a pozitív értékelésre: 1) Az alkalmassági feltételek területén előírásra került, hogy az építési beruházás ajánlatkérője az ajánlati vagy részvételi felhívásában köteles előírni az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a pénzügyi és gazdasági alkalmassági, illetve a műszaki illetőleg szakmai alkalmassága feltételként olyan követelményeket melyek biztosítják a szerződés megfelelő szinonalú teljesítését. 2) A bírálati szempontok kialakításánál, fontos lépés az, hogy az ajánlati felhívásban közzé tett bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. A meghatározott részszempontok közül az ajánlatkérő, az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább két pontot köteles bírálati résszempontként meghatározni. A rendeletmódosítás eredményeként pozitív értékelésben részesülnek azok a vállalkozások, akik a dokumentációban előírtnál kedvezőbb minőséget, jobb környezetvédelmi tulajdonságú, rövidebb határidejű teljesítést vállalnak. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) módosítása hatályon kívül helyezi azt a 47 darab elsőfokú építésügyi hatóságot, amelyek a rendelet legutóbbi módosítása, 2009. március 1. óta visszaadták az elsőfokú építésügyi hatáskört. A visszaadás következtében a korábbi 447 darab építésügyi hatóság helyett jelenleg 400 darab építésügyi hatóság működik Magyarországon. A módosítás létrehozza a területi állami építésfelügyeleti hivatalt az elsőfokú építésfelügyeleti feladatok ellátására. A magyar közigazgatási jog rendszerén belül ugyanis „testidegen” az építésfelügyeleti hatósági rendszerben jelenleg működő horizontális jogorvoslati rendszer, vagyis, hogy ugyan olyan szintű közigazgatási szerv jár el másodfokú szervként csak másik illetékességi területről (ráadásul a hatáskör még személyhez is telepített!). Ez a struktúra nem költség-hatékony, és az egységes jogalkalmazást sem tudja elősegíteni. A területi állami építésfelügyeleti hivatalt a regionális államigazgatási hivatalok önálló jogi személyiséggel (jogalanyisággal) nem rendelkező területi szerveiként hozzuk létre. Emellett az elsőfokú építésfelügyelők minimális létszámát a tényleges joghatás kiváltása érdekében kormányhatározatban mintegy 120 fővel megemeljük, ezzel a terepen ellenőrzött építkezések száma növekedni fog, így közvetlenebbül hatva az építési fegyelemre. A módosítás értelmében a több funkciós építménykomplexumok esetében a fő funkció, a fő rendeltetés határozza meg az építési engedélyező hatóságot. Ez a hatóság az építésügyi főhatóság. Az egyéb érintett építésügyi hatóság az eljárás során szakhatóságként vesz részt az engedélyezési eljárásban, tehát megszűnnek az egymás melletti különböző engedélyezési eljárások. Amennyiben viszont a sajátos építményfajta e speciális rendeltetése megszűnik, az eredeti főhatóság már csak szakhatóságként vesz részt az engedélyezésben. A módosítás az Éhk.-ból hatályon kívül helyezi az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok körére vonatkozó rendelkezéseket, és azokat az

204

205 építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló új kormányrendeletbe helyezi át. A módosítás az Éhk.-ban kijelöli a sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóságot. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében 2009. január 1-től a regionális államigazgatási hivatal külön ágazati szakigazgatási szerveként működik az állami főépítész az állami főépítészi feladatok ellátására, és külön ágazati szakigazgatási szervként működik az építésfelügyelő az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására. A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a módosítás a regionális államigazgatási hivatalon belül a másodfokú építésügyi hatósági feladatok ellátására, és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására egy egységes szakigazgatási szervet hoz létre. A két részterület ugyanakkor az egységes szakigazgatási szerven belül szakmailag önálló szervezeti egységként működik. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) engedélyezési hatáskörébe tartozó „sajátos építmények” tekintetében a hatásköri viták elkerülése érdekében külön kell választani a berendezések, technológiák ügyében történő eljárásokat az építmények engedélyezési eljárásaitól. A kormányrendeletben felsorolt „sajátos építményekkel” kapcsolatban megállapítható, hogy ezek - szűk kör kivételével - nem minősíthetők sajátos építménynek, hanem az MKEH berendezést és technológiát engedélyez. E berendezés és technológia elhelyezéséhez vagy védelméhez van szükség építményekre. A módosítás ennek megfelelően az MKEH hatáskörébe tartozó sajátos építmények tekintetében szükséges profiltisztítást hajtja végre, és újradefiniálja, hogy az MKEH mit engedélyez műszaki-biztonsági jogkörében, illetve építésügyi hatósági jogkörében. A kormányrendelet továbbá a T/9637 számú, az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal összhangban kimondja, hogy az MKEH építésügyi hatóságként a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket, továbbá a sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályi követelményeket juttatja érvényre. A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (Jr.), és az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet módosításához Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet az Étv. módosított rendelkezései alapján önálló szakmagyakorlási tevékenységként településrendezési szakértői, a tervellenőri és a beruházásbonyolítói tevékenység folytatásának személyi feltételeit. Az építésügyi igazgatási szakértői és az energetikai tanúsítói tevékenységek folytatásának személyi feltételeit a településtervezési, az építészetiműszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői tevékenységről szóló 104/2006. (IV.28) Korm. rendelet rendelkezései meghatározták, de önálló névjegyzéki jelöléssel és önálló szakmagyakorlási jogosultsággal nem ruházta fel.

205

206 A módosított Étv. a településrendezési szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői és a tervellenőri tevékenységek folytatását engedélyhez, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe vételhez köti. A beruházáslebonyolítói, az energetikai tanúsítói tevékenységek pedig bejelentéshez, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe vételhez kötött tevékenységek. Valamennyi szakmagyakorlási tevékenységet büntetlen előéletű természetes gyakorolhatnak. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a településrendezési szakértői, építésügyi igazgatási szakértői, tervellenőri, beruházáslebonyolítói és energetikai tanúsítói tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult az adott tevékenység folytatására, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában. A javaslat meghatározza a tevékenységek folytatásának szakmai feltételeit, ennek keretében az előírt szakirányú végzettséget és szükséges szakmai gyakorlatot. További feltételként a településrendezési szakértői és az energetikai tanúsítói tevékenységek folytatása esetében jogosultsági vizsgát is. Az energetikai tanúsítók számára ez a kötelezettség 2008….-tól fennáll. A javaslat meghatározza a törvényi keretek alapján az engedély megadásához szükséges kérelem mellékleteit, rendelkezik a döntés formájáról és tartalmáról. Meghatározza a tervezet az engedélyező hatóságot, mely a területi mérnöki illetve építész kamarák közigazgatási ügyben eljáró szerve. A javaslat tartalmazza a szakmagyakorlási tevékenység bejelentésének tartalmát. A javaslat rendelkezik valamennyi szakmagyakorlási tevékenység tekintetében a törlés és kizárás eseteiről. A tervellenőrzésre vonatkozó rendelkezések tekintetében a tervellenőrzés körének szűkítését tartalmazza a Kbt. Hatálya alá tartozó építmények tekintetében, hogy kötelezően nem írjuk elő a tervellenőrzést. A kivitelezés valamennyi résztvevőjének összeférhetetlenségi szabályait tartalmazza a tervezet. A Jr. módosítását alapvetően az új eljárási kódex és a belső piaci irányelv harmonizációja érdekében készült kerettörvény rendelkezéseihez igazodó Étv. módosítása alapozza meg. Az Étv. módosított rendelkezései szerint településtervezési, építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői tevékenységek engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött tevékenységek, ezért a módosítás az eljárási kódex rendelkezéseivel való összhangot teremti meg. Szabályoztuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal történt egyeztetés eredményeképpen azon igazságügyi szakértők részére engedélyezhető a szakértői jogosultság, akit az igazságügy miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe külön jogszabály alapján az építésügy szakterületre felvett és a névjegyzéken a személy ma is szerepel. Ezen szakértők esetében 15 éves igazságügyi szakértői gyakorlatot követelünk meg. Összhangban a felsőoktatási képzéssel kapcsolatos jogszabályokkal a szakképesítési feltétetek előírásait pontosítottuk. Az egyablakos ügyintézés érdekében a kamarai törvény módosító rendelkezéseivel összhangban az engedélyezési eljárásban véleményező szerv, a területi elnökség bevonását írjuk elő. Az elektronikus és egységes eljárás elősegítése érdekében a Jr-t engedély kérelem nyomtatvánnyal egészítettük ki. A Jr. módosítását alapvetően az új eljárási kódex és a belső piaci irányelv harmonizációja érdekében készült kerettörvény rendelkezéseihez igazodó Étv. módosítása alapozza meg. Az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenységek engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött tevékenységek az Étv. rendelkezései alapján, ezért a módosítás az eljárási kódex rendelkezéseivel való összhangot teremti meg. Az elektronikus és egységes eljárás elősegítése érdekében a Jr-t engedély kérelem nyomtatvánnyal egészítettük ki.

206

207 A felelős műszaki vezetői tevékenységhez hasonlóan pontosítottuk az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyezésének részletes feltételeit, névjegyzéki jelölését, a folytatható tevékenység pontos meghatározását. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet módosításához A módosítás az Étv. módosuló rendelkezései teszik szükségessé. Az életvédelmi és kettős rendeltetésű létesítményekről szóló jogszabályok előkészítése, továbbá az áruk és szolgáltatások biztonságára vonatkozó szabályozási feladatok ellátása nem tartozik az építésügyért felelős miniszter hatáskörébe, ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi a módosítás. Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal összhangban a kormányrendelet kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy az építésügyért felelős miniszter gyakorolja az építésügy központi irányítását, összehangolását ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékeket is. Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás a szolgáltatási kötelezettséget a tervezőről a megrendelőre telepíti, továbbá, a szolgáltatást a megvalósítási tervekre korlátozza, csak ezek hiányában a kiviteli tervekre. A kémények felülvizsgálati dokumentációit a tárolási és feldolgozási kapacitás korlátozott lehetőségei miatt a rendelet hatálya alatt tartja, azonban szolgáltatása csak a Dokumentációs Központ megkeresése esetén kötelező. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról A Tr. módosító javaslata tartalmazza az Étv. módosításának átvezetését. A tervtanácsi feladok kötelező és választható ellátásának szintjeinek kijelölését, mely szerint a települések szabad elhatározásuk alapján működtethetnek tervtanácsot, feladatukat müködés hiányában a területei építész kamarák illetve a területi főépítész látja el. Nagyobb súlyt kapnak a területi főépítészek által működtetett tervtanácsok. Felülvizsgáltuk a tervtanács köteles munkákat, figyelemmel az építési engedély köteles építési munkákra, és a beérkezett szakmai javaslatokra, az átláthatóság érdekében a rendelet mellékletében, táblázatos formában közöljük. A tervtanácsi tagok, a bíráló összeférhetetlenségi szabályait pontosítottuk. Pontosítottuk a benyújtandó dokumentáció tartalmát. Javasoljuk a tervtanácsi nyilvántartás kötelező vezetését. A közigazgatási módosításáról

versenyvizsgáról

szóló

126/2009.

(VI.

15.)

Korm.

rendelet

Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő építésügyi vizsga-követelményeket a jogszabályi változásokkal összhangba kell hozni, ezt szolgálja a módosítás. A kormányrendelet módosításával a versenyvizsga letétele alól felmentést adunk annak, aki építésügyi vizsgával, vagy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jogi Továbbképző Intézete által szervezett építési jogi szakokleveles mérnökképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik. Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló Korm. rendelet tervezetéhez

207

208 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 16. § (1) bekezdése előírja, hogy az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során a pályázatok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolására településrendezői szekértőt kell igénybe venni. A jogszabály tartalmazza a szakértői tevékenység ellátásának feltételeit – végzettség, szakmai gyakorlat -, és a szakértői névjegyzékbe vételi eljárására vonatkozó szabályokat. A névjegyzéket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnök Kamra vezeti. Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelöléséről és feladatairól, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályairól, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreiről szóló kormányrendelet tervezetéhez (INTEGRÁLT ELJÁRÁS) Csak szűk körben (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) az építési beruházások kb. 10%-nál kerülne bevezetésre ez az eljárási konstrukció. A többi építési beruházásnál csak szűk körben lesz lehetősége az ügyfélnek a Ket. 2009. október 1-től hatályba lépő közreműködő hatóság igénybevételére. Az ügyfél tehát csak a (az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti) telekalakítási eljárás és a külön jogszabály szerinti - telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkezett változásnak - ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárás integrált engedélyezési eljárásban és az integrált hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kérheti. Az építésügyi hatóságok jelenlegi államigazgatási rendszerében a szükséges átalakítás elmaradása esetén csak az államigazgatási hivatalban a másodfokú építésügyi hatóság képes arra, hogy az integrált eljárást közreműködő hatóságként lefolytassa. Az integrált eljárás lefolytatáshoz többlet tudás szükséges a közreműködő hatóság részéről, akinek a saját ágazati eljárási szabályozása mellett az építési beruházás megvalósításához szükséges más engedélyezési eljárások szabályozását is ismernie kell. Plusz olyan információtechnológiai feltételek is szükségesek, amelyeket a jegyzői hatáskörben jelenlegi rendszerben működő építésügyi hatóságok nem tudnak biztosítani, ezért csak az államigazgatási hivatalban a másodfokú építésügyi hatóság képes az integrált eljárás közreműködő hatóságként történő lefolytatására. Az átalakítás elmaradása esetén a szükséges szakemberek miatt jelentős létszámbővítésre van szükség, hogy az integrált eljárás a kormányrendeletben előírtak szerint lefolytatható legyen. A honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, valamint ha ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, akkor lehetséges az integrált eljárás lefolytatása. Az értelmező rendelkezések az egységes jogalkalmazás és egyértelműséget hivatottak szolgálni. Az integrált eljárásban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. §-ban meghatározott hatóság jár el, mert az építésügyi hatóságok jelenlegi államigazgatási rendszerében a szükséges átalakítás elmaradása esetén csak az államigazgatási hivatalban a másodfokú építésügyi hatóság képes arra, hogy az integrált eljárást közreműködő hatóságként lefolytassa.

208

209 Az integrált eljárásnak három fajtája van, ezek az alábbiak: 1) építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás építésügyi hatóság közreműködő hatóságként történő igénybevételével. Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha több építményfajta (sajátos és általános, műemlék és általános, sajátos és műemlék, sajátos és másik sajátos) szerinti több építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatására lenne szükség, és ha az építtető ezt kezdeményezi az eljárás a különböző építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben az építési beruházás rendeltetését meghatározó építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 2) építésügyi hatóság és más hatóságok eljárásait összefogó integrált engedélyezési eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével. Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, és ha az építtető ezt kezdeményezi, az eljárás az építésügyi és a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben az építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 3) építési beruházás megvalósíthatóságának feltételeit előzetesen tisztázó integrált hatásvizsgálati eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével. Az építési beruházás megvalósíthatósága feltételeinek előzetes tisztázása érdekében egyazon építési beruházás megvalósításához, ha az építtető ezt kezdeményezi és ha a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne az eljárás a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. Az integrált hatásvizsgálati eljárás lefolytatható: 1. az integrált építésügyi hatósági eljárás, 2. az integrált hatósági eljárás, vagy 3. az építési engedélyezési eljárást megelőzően. Az eljárás modellje: Az eljárásgazdához/közreműködő hatósághoz nyújtja be az összes kérelmet és a mellékleteket az ügyfél. Az integrált eljárás lefolytatásához a rendeletben meghatározott nyomtatvánnyal egyidejűleg a társhatósági eljárásra a külön jogszabályban előírt kérelmet és mellékleteket is a közreműködő hatósághoz kell benyújtania a kérelmezőnek. Az eljárás megindítására irányuló kérelemnek a Ket. előírásain túlmenően tartalmaznia kell az építési beruházás rövid ismertetését, mely hatóságok milyen eljárásainak az integrálását kéri az ügyfél, milyen mellékletek kerülnek benyújtásra és az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát. Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezés kerül lefolytatásra (sajátos építményfajták és műemlékek esetében is) a szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértőnek kell előkészíteni. Az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tartalmának meghatározása. Az integrált eljárásban a közreműködő hatóságok és szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. Ez az elektronikus kapcsolattartás elterjedésével nem jelenthet problémát. A közreműködő hatóság, a társhatóság és szakhatóságok kötelesek minden eljárási cselekményről egymást értesíteni.

209

210

A Ket. szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetében a közreműködő hatóság és a társhatóságok külön-külön kötelesek a döntésüket meghozni és erről egymást tájékoztatni. A közreműködő hatóság értesíti az eljárásban résztvevő társhatóságokat, azok szakhatóságát és az ismert ügyfeleket. Az értesítésnek a Ket. előírásain túlmenően többlet információt is tartalmaznia kell. Az eljárásgazda megvizsgálja a kérelmet/kérelmeket és a mellékleteket a Ket. 37. §-a szerinti hiánypótlást is kibocsáthatja. Az eljárásgazda a kérelem és a melléklet azon részét elküldi az eljárni rajta kívül még illetékes hatóságnak, amely az ő eljárásához szükséges és ezzel egyidőben tíz munkanapon belül együttes helyszíni szemlét hív össze, ahol az eljárásban résztvevő hatóságok és azok szakhatóságai (ha vannak) részt vesznek, és a szakhatóságok meg adhatják a helyszínen a nyilatkozataikat, vagy legkésőbb a helyszíni szemlét követő öt munkanapon belül. Ha az alaki hiánypótlásnak az ügyfél nem tett eleget, akkor az érintett társhatóság intézkedik a közös helyszíni szemle lemondásáról. Az eljárás megszüntetésre kerülhet, ha az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, ebben az esetben az eljáró hatóságok egymást elektronikusan tájékoztatni kötelesek. Az ügyintézési határidőnél két különböző eset lehetséges. Az első ha a társhatóságok eljárásai külön jogszabály szerint egymásra épülnek, ebben az esetben van az integrált eljárásnak egységes ügyintézési határideje. A második eset, ha a társhatóságok eljárásai külön jogszabály szerint nem épülnek egymásra, ebben az esetben nincs az integrált eljárásnak egységes ügyintézési határideje. Az integrált eljárásban az eljárások felfüggesztéséről akkor szükséges rendelkezni, ha külön jogszabály szerint az eljárások egymásra épülnek. Az eljárásban résztvevő társhatóságok és a közreműködő hatóság a döntés közléséről saját hatáskörükben intézkednek. A jogorvoslati eljárást az egyes eljáró társhatóságoknál kell megindítani, és az eljáró társhatóság másodfokú hatósága folytatja le a jogorvoslati eljárást. Az érintett társhatóság tájékoztatja a résztvevő többi hatóságot a jogorvoslati szakasz megindításáról. Az integrált építésügyi hatósági eljárásnak négy különböző típusa lehetséges, a közreműködő hatóság ebben az integrált eljárásban az építési beruházás rendeltetését meghatározó építményfajta szerint eljárni hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság. Az integrált engedélyezési eljárásban a résztvevő építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait általános esetben. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti telekalakítási eljárás és a külön jogszabály szerinti - telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkezett változásnak - ingatlannyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárás integrált engedélyezési eljárása során pedig az ingatlanügyi hatóság a közreműködő hatóság. Az integrált hatásvizsgálati eljárásban, ha környezeti hatásvizsgálati, vagy környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása is szükséges, akkor a közreműködő hatóság az ezen engedélyezést lefolytató hatóság. Ha nem szükséges környezeti hatásvizsgálati, vagy környezetvédelmi engedélyezés, azonban földvédelmi eljárás lefolytatása szükséges, akkor a földvédelmi hatóság a közreműködő hatóság. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló új kormányrendelet és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosítása

210

211

Az építésügyi hatósági eljárási új kormányrendelet kidolgozásakor a következő fő szempontok voltak: 1. a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítások. 2. az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a „kiemelt építési beruházások” gyorsítása érdekében korábban lehetővé tett eljárási kedvezmények lehetőség szerinti kiterjesztése minden építési beruházás megvalósításának elősegítésére, valamint további beruházásösztönző módosítási elem bevezetése, A Ket. módosításával összefüggő módosítások koncepcionális elemei: • azon szabályozási elemek kormányrendeleti szinten történő meghatározása, melyeket a Ket. e szinten enged meghatározni és ez okból kikerültek a törvényekből, • azon szabályozási elemek módosítása, melyeket a kormány és miniszteri rendeleti szintű szabályozásból törvényi szintre kellett emelni, • az építésügyi hatósági eljárásokat szabályozó miniszteri rendeletből az eljárásokat szabályozó általános és részletes szabályok, és az építésügyi hatósági ellenőrzés szabályai kormányrendeleti szintre lettek emelve, • a miniszteri rendeletben maradt: - az Étv. szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményei , - az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerűsített engedélyhez, bejelentéshez és adat-, tényközléshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek meghatározása Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések: - az építtető/beruházó választása alapján új építésügyi hatósági eljárástípusok bevezetésével (egyszerűsített építésügyi hatósági eljárás, hatósági bizonyítvány, telekalakítási eljárás) az építtetői igények kielégítésének és lehetőségeik kiszélesítése, Az új eljárási típusok bevezetésével az építési engedélyhez kötött építési munkák körének csökkentése. Az építésügyi hatósági engedélyköteles tevékenységek (ideértve a sajátos építményfajta és a műemlékvédelmi engedélyezést is) körének szűkítési lehetősége az összes eljárási típusban az új eljárási típusokat figyelembe véve. Négyféle típusú eljárás lenne, az építési tevékenységek eszerint lennének csoportosítva plusz azok a tevékenységek, amelyekhez nincs szükség semmiféle hatósági aktusra. Az építésügyi hatósági rendszer jelenlegi működése során négyszeres állami kontrol érvényesül (építési engedélyezés, építési folyamat építésügyi hatósági ellenőrzése, építési folyamat építés-felügyeleti ellenőrzése és az épületek utólagos ellenőrzése). Át kell gondolni, hogy az előzetes kontrol az építési engedélyezés keretében csak kiemelt közérdek figyelembevételével történjen. Az építési folyamat kétszeres ellenőrzése helyett egy fajta ellenőrzés – építés-felügyelet megerősítése, és áttevődik a hangsúly az építés és az épületek utólagos ellenőrzésére. Az építésügyi hatósági engedélyköteles tevékenységek (ideértve a sajátos építményfajta és a műemlékvédelmi engedélyezést is) körének szűkítési lehetősége az összes eljárási típusban a közérdek érvényre juttatását és az állami beavatkozás szükséges mértékét figyelembe véve

211

212

1. Az ún. „klasszikus építési engedély” az épület elhelyezése, rendeltetése indokolja, hogy maradjon az állami kontrol az engedélyezési eljárásban. 2. Egyszerűsített hatósági engedély, kisebb jelentőségű épületek esetében egyszerűsített tervdokumentáció alapján rövidebb idő alatt az építésügyi hatóság egyszerűsített határozatot hoz. 3. Egyszerűbb építmény esetében elegendő lehet a hatóság „jogszerű hallgatása”, az utólagos (megvalósítást követő) ellenőrzés. A bejelentési eljárás átalakításra kerülne, „jogszerű hallgatás”-sá, tehát a bejelentés csak tényleg bejelentés lenne. Kérdés lehet, hogy szükséges e a kérelemhez bármilyen melléklet pl. helyszínrajz a telepítés miatt. 4. Ún. tény és adatközlés a hatósági nyilvántartások vezetése miatt. 5. Bármiféle hatósági aktus nélkül végezhető építési munkák, előzetes állami kontrol nélkül építhető építmények. Az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, az előzetes helyszíni szemléért, illetőleg egyeztetésért, továbbá az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint a beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokról Az Étv. módosítása alapján a kormány kapott felhatalmazást az abban meghatározott eljárásokban - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, az előzetes helyszíni szemléért, illetőleg egyeztetésért, továbbá az összevont eljárásért és az integrált eljárásért - fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megállapítására, továbbá a beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályok megalkotására. Az eljáráshoz az ügyfél által fizetendő, az eljárásba bevont különböző hatóságok számára magállapított igazgatási szolgáltatási díjakat az ügyfélnek az építésügyi hatóságnál egy összegben történő befizetése esetén az építésügyi hatóság köteles az érintett hatóságokhoz, szakhatóságokhoz) továbbítani, ezért szükségesek a megosztási szabályokat megállapító rendelkezések. Az építésfelügyeleti ellenőrzések számának növelése érdekében az építésfelügyelők létszámának megállapításáról szóló kormányhatározat A kormányhatározat 120 fővel növeli az elsőfokú építésfelügyelők létszámát. Ennek oka az, hogy meg kell erősíteni a kivitelezési folyamat ellenőrzését, mert az építési tevékenység megvalósításának eredményét tekintve az építésfelügyeleti ellenőrzés részleges, illetve hiányos. Az építésfelügyelők létszámának növelését a meglévő és a kormányrendeleti csomag által meghatározott többletfeladatok indokolják. Az építésfelügyeleti ellenőrzés területei az alábbiak: - ellenőrizni kell a kivitelezés résztvevőinek jogosultságát (ezt szolgálja a regisztráció bevezetése is), - ellenőrizni kell az építési napló meglétét (ez szolgálja a lánctartozás megfékezését), - ellenőrizni kell az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó kivitelezéseket, - a lánctartozás megfékezése érdekében ellenőrizni kell a kivitelezés szakszerűségét, - ellenőrizni kell a kivitelezési szerződések meglétét, amely egyaránt szolgálja a vállalkozók, és az építtetők érdekeit. A T/9637 számú, az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megreformálja az építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési tevékenységet azáltal, hogy megszűnteti a két hatóság

212

213 párhuzamos ellenőrzését, tehát azt, hogy ugyanazt a kivitelezést a két hatóság akár többször is külön-külön ellenőrizze. Az előterjesztés célja, hogy az építésfelügyeleti hatóság feladatokat vegyen át az építésügyi hatóságtól, az építési engedélyköteles munkák körének csökkentésével az előzetes ellenőrzés helyett ugyanis a kivitelezések ellenőrzésére, tehát az utólagos ellenőrzésekre helyezzük a hangsúlyt. A létszámnövelésre ezért ennek érdekében is szükség van. A honvédelmi és katonai célú építményekkel tevékenységről szóló Korm. rendelet tervezetéhez

kapcsolatos

építésfelügyeleti

Az Étv. 62. § (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazást a Kormány a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények építésfelügyeleti hatóságainak kijelölésére. A rendelet hatálya kiterjed a honvédelmi és katonai célú építmények körében az építésfelügyeleti hatóság kijelölésére, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének, a felhasznált termékek és a kivitelezésben résztvevők ellenőrzésének, a bejelentési kötelezettségnek, továbbá az építésfelügyeleti hatósági nyilvántartások vezetésének sajátos, az általánostól eltérő szabályozására. Az előterjesztés célja a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatban olyan új szabályozás megalkotása, amely az építésfelügyeleti hatósági rendszer általános szabályainak megfelel, attól csak a szükséges mértékben tér el, de az ilyen építmények vonatkozásában az előírt információvédelmi és nemzetbiztonsági, valamint a sajátos szakmai előírások érvényesülését is lehetővé teszi. A kormányrendelet az információvédelmi és nemzetbiztonsági követelmények, valamint az építményfajtákra vonatkozó sajátos szakmai szempontok érvényesítése érdekében fogalmaz meg eltéréseket az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez képest. A rendelet kijelöli a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában eljáró katonai építésfelügyeleti hatóságot. A katonai építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzéseit a honvédelmi miniszter által meghatározott szempontrendszer szerint összeállított munkaterv alapján végzi. Az ellenőrzések tapasztalatairól éves jelentés készül. Az építésfelügyeleti eljárásba a katonai építésfelügyeleti hatóság bevonhat ágazati ellenőrzési jogosultsággal rendelkező minőségellenőrző szervezeteket és szakértőket, biztosítva ezzel a sajátos szakmai követelmények érvényre juttatását, az információvédelmi előírások maradéktalan érvényesülése mellett. Az információvédelmi és nemzetbiztonsági követelmények érvényesítése érdekében előírás az eljárásban részt vevők nemzetbiztonsági vizsgálata. A katonai építésfelügyeleti hatóság vezeti a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat a rendelet mellékletei szerinti adattartalommal. A speciális, katonai célú építési anyagok és technológiák jogszerű alkalmazásához szükséges az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló BM-GKM-KvVM együttes rendelet kiegészítése azzal, hogy a honvédelmi és katonai célú építmények esetében a megfelelőség igazolási eljárás alapját NATO szabvány, mint műszaki specifikáció is képezheti. Meg kell szilárdítani a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyelet működésének szervezeti keretét, illetve biztosítani kell a katonai építésfelügyeleti tevékenység hatékony működéshez szükséges sajátos jogszabályi hátteret és a tárgyi feltételeket.

213

2009. ( ) Korm

Recommend Documents