MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2009. július 24 .../2009. (...) FVM rendelet a Káli védett eredető borról A szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. §-a (1) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: A Káli védett eredető borok típusai 1. § (1) A „Káli” eredetmegjelöléssel jelölt védett eredető borok típusai a következık: a) „Káli” bor, b) „Káli Királyi” bor, c) „Káli Királyi Fıbor”. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt megnevezések kizárólag az e rendelet elıírásai szerint termelt borok címkéjén tüntethetıek fel. I. fejezet A Káli védett eredető borok általános szabályai A szılı származási helye 2. § A Káli védett eredető bort csak Balatonhenye, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, és Szentbékkálla szılı termıhelyi kataszterének I. osztályba sorolt, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által lehatárolt és névvel ellátott dőlıiben, a legalább 300 kataszteri pontot elérı, legalább 130 m tengerszint feletti magasságban fekvı ökotópok területén mővelt szılıültetvényeken termett szılıbıl lehet készíteni. Szılıtermesztés 3.§ (1) A 2007. december 31. elıtt telepített ültetvények esetében Káli védett eredető bor a bármilyen tıkesőrőség esetén, valamint a következı mővelésmódok alkalmazásával termelhetı: a) egyes függöny, b) Sylvóz, moser-magaskordon, c) casenave, d) guyot, e) középmagas kordon, vagy f) két világos rügyő bakmővelés. (2) A 2007. december 31. után telepített ültetvények esetében a magas mőveléső és a hektáronként 4000-nél kevesebb szılıtıkét tartalmazó szılıültetvényekben Káli védett eredető bor nem termelhetı. (3) A tıkehiány mértéke nem haladhatja meg: a) 0-19 éves ültetvény esetén a 10 %-os, b) 20-39 éves ültetvény esetén a 15 %-os, c) 40 évnél idısebb ültetvény esetén 20 %-os értéket. (4) A Káli védett eredető borok egészséges, illetıleg tıkén töppedt, vagy nemes rothadáson átesett aszúsodó, illetıleg aszúsodott szılıszemekbıl állíthatóak elı.
MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2009. július 24 A szılı minısítése 4. § (1) A minısítést a Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács (a továbbiakban: Hegyközségi Tanács) Minısítı és Eredetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: MEB) végzi. (2) A 11. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján a területileg illetékes hegybíró (a továbbiakban: hegybíró) rendszeresen, majd a MEB 1 tagjával, és a Hegyközségi Tanács titkárával kiegészülve a szüreti szemlén köteles ellenırizni jelen rendelet elıírásainak betartását. Az ellenırzésekrıl jegyzıkönyv készül, mely tartalmazza a termelı és a szılıterület azonosító adatait, a tıkeszámot, a szılıtermés mennyiségét, a refraktométerrel, vagy próbaszürettel megállapítható cukortartalmat, a szüretelt szılı minıségének leírását és a szemle idıpontját. A jegyzıkönyv alapján a MEB szüreti igazolást állít ki. A rendelet szabályainak való meg nem felelés esetén az adott borra vonatkozó igazolás nem adható ki. 5.§ A szılıfeldolgozásra és a borászati technológiára vonatkozó szabályok (1) A szılı feldolgozását a szüret napján el kell kezdeni, és a feldolgozást a Káli eredetmegjelölés használatára nem alkalmas szılıtıl elkülönítetten kell végezni. (2) A szılıfeldolgozás, érlelés és palackozás a 2.§-ban meghatározott települések területén kizárólag a borászati hatóság által engedélyezett, az illetékes hegyközség által kataszterbe sorolt pincészetekben, más boroktól kezelésükben, tárolásukban és nyilvántartásukban megbízhatóan elkülönítetten történhet. (3) A feldolgozó írásbeli kérelemére a Hegyközségi Tanács engedélyezheti a 2.§-ban felsorolt településeken kívül a Balatoni borrégió területén történı szılıfeldolgozást és borkezelést. (4) A lehatárolt termıhelyen kívüli palackozást, annak megkezdése elıtt 5 munkanappal be kell jelenteni a Hegyközségi Tanácsnak. A Káli védett eredető borok minısítése 6. § A 11. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján a hegybíró és a MEB 1 tagja, a palackozás megtörténte elıtt mintát vesz, amelyrıl mintavételi jegyzıkönyvet készít, és az ellenmintát lepecsételve a hegyközségi tagnál hagyja. A MEB az érzékszervi minısítést a bor származási bizonyítvány kiadásának feltételeként végzi el. A MEB a sikeres minısítést követıen a bormintát hitelesíti és kiadja a minısítést igazoló jegyzıkönyvet is, mely a forgalomba hozatali engedély kiadásának feltétele. Forgalomba hozatal és jelölés 7.§ (1) Káli védett eredető bort kizárólag üvegpalackban lehet forgalomba hozni. E rendelkezés alól kivételt képez, ha a termelı saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesíti az általa termelt védett eredető bort. (2) A Káli védett eredető borok címkéje kiegészülhet az 1. számú mellékletben meghatározott ábrával, amely címke alsó harmadában, illetıleg önálló címkeként helyezhetı el. (3) A Káli védett eredető borok címkéjén: a) településnév csak 100%-os eredetazonosság esetén tüntethetı fel, b) borvidéki dőlı csak abban az esetben tüntethetı fel, amennyiben azt a FÖMI körülhatárolta, és a bor 100%-ban az adott dőlıben termett szılıbıl készült.
MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2009. július 24 (4) A Káli védett eredető borok jelölése kiegészül a minısítési kategória nevével. II. fejezet A Káli védett eredető borok típusaira vonatkozó különös szabályok „Káli” bor 8. § (1) A borkészítéshez felhasználható fajták köre: a) fehér borok esetében: budai, bakator, juhfark, cserszegi főszeres, chardonnay (kereklevelő), furmint (szigeti), hárslevelő, kéknyelő, kövérszılı, olaszrizling (nemesrizling), rajnai rizling, Irsai Olivér, ottonell muskotály, sárga muskotály (muscat lunel), sauvignon blanc, szürkebarát (pinot gris), pinot blanc, piros tramini, rizlingszilváni, rózsakı, zenit, zeusz, zöldveltelíni b) vörös és rosé borok esetén: cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot, pinot noir, portugiser, kadarka, zweigelt és syrah. (2) A borkészítéshez felhasználtó szılı termésmennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti: a) 85 hektolitert fehér- és rozéborok esetén, b) 70 hektolitert vörösborok esetén. (3) A bor természetes alkoholtartalma legalább: a) 10,60 térfogatszázalék fehér- és rozébor, b) 12,08 térfogatszázalék vörösbor esetén. „Káli Királyi” bor 9. § (1) A borkészítéshez felhasználható fajták köre: a) fehér borok esetében: chardonnay (kereklevelő), furmint (szigeti), juhfark, kéknyelő, olaszrizling (nemesrizling), sárga muskotály (muscat lunel), szürkebarát (pinot gris), piros tramini, zenit, zeusz és zöldveltelíni. b) vörös és rosé borok esetén: cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot, pinot noir, syrah és zweigelt. (2) A borkészítéshez felhasználtó szılı termésmennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti: a) 55 hektolitert fehér- és rozéborok esetén, b) 50 hektolitert vörösborok esetén. (3) A bor természetes alkoholtartalma legalább: a) 12,83 térfogatszázalék fehér- és rozébor, b) 13,59 térfogatszázalék vörösbor esetén. (4) Rozé- vagy vörösbor esetén a bor készítéséhez az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak közül legalább két fajtának a borát fel kell használni. (5) A bort a szüret idıpontjától számított legalább 1 évig kell érlelni, hogy hagyományos zamata, érlelt jellege kialakuljon.
MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2009. július 24 „Káli Királyi Fıbor” 10. § (1) A borkészítéshez felhasználható fajták köre: chardonnay (kereklevelő), furmint (szigeti), juhfark, kéknyelő, olaszrizling (nemesrizling), sárga muskotály (muscat lunel), szürkebarát (pinot gris), piros tramini, zenit, zeusz és zöldveltelíni. (2) A borkészítéshez felhasználtó szılı termésmennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 35 hektolitert. (3) A bor természetes alkoholtartalma legalább 16,66 térfogatszázalék. (4) A bort a szüret idıpontjától számított legalább 2 évig kell érlelni, hogy hagyományos zamata, érlelt jellege kialakuljon. III. fejezet A Káli védett eredető borok nyilvántartásának és ellenırzésének szabályai Bejelentések 11. § (1) Az termelı, aki Káli védett eredető bort kíván elıállítani, e szándékát minden év július 31ig köteles írásban bejelenteni a hegybírónak. A bejelentésben fel kell tüntetni az érintett szılıültetvény(ek): a) helyét (település, dőlı és helyrajzi szám), b) nagyságát, c) fajtáját, valamint d) a termelni kívánt bortípus nevét. (2) A Káli védett eredető bor palackozására irányuló szándékot a palackozást megelızıen 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a hegybírónak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a palackozandó bor: a) típusát és b) mennyiségét (hektoliterben). (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentéseket a hegybíró 2 munkanapon belül továbbítja a MEB részére. (4) Káli védett eredető bor csak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentések megtétele esetén készíthetı. Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek 12. § (1) A Káli védett eredető borok termeléséhez kapcsolódó, külön jogszabályokban nem meghatározottak esetén a szılıre és borra vonatkozó kötelezı nyilvántartások: a) jegyzıkönyv a szüreti helyszíni szemlérıl, benne a termelı, a szılıterület azonosító adatai, a tıkeszám, a becsült termés mennyisége, a refraktométerrel, vagy próbaszürettel megállapítható cukortartalom, az egészségi állapot, a szemle idıpontja, a hegybíró aláírása. b) jegyzıkönyv a palackozásról, benne a termelı adatai, a bor kategóriájának megnevezése, a palackozott mennyiség, a szemle idıpontja, a hegybíró aláírása. c) igazolás a MEB szüreti minısítésének eredményérıl, amely a szüreti jegyzıkönyv alapján tartalmazza a védett eredető bor típusának megnevezését és annak mennyiségét literben,
MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2009. július 24 d) igazolás a MEB palackozási elıtti minısítésének eredményérıl, amely tartalmazza a védett eredető bor kategóriájának megnevezését és annak palackozható mennyiségét. (2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott nyilvántartásokat a bor termelıje köteles megırizni, azokat külön kérésre a hegybíró, valamint a MEB számára bemutatni. Jogkövetkezmények 13. § (1) Azt a hegyközségi tagot, akirıl az ellenırzés során kiderül, hogy a Káli védett eredető borok elıállítására vonatkozó szabályokat nem tartotta be, a hegybíró 8 napon belül – határidı kitőzésével – határozatban szólítja fel a jogellenes magatartás megszüntetésére, illetve a jogsértés kiküszöbölésére. (2) Amennyiben a hegyközségi tag az (1) bekezdésben meghatározott felszólításnak határidıben nem tesz eleget, vagy a jogsértés nem küszöbölhetı ki, a jogsértı 2 évig nem kaphat Káli védett eredető borra származási bizonyítványt. Záró rendelkezés 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követı elsı napon lép hatályba.
1. számú melléklet a …/2009. (VII. ….) FVM rendelethez A Káli védett eredető borok köremblémája
1. A körembléma megnevezései Monotype Corsiva betőtípus 12-es betőméretével írandók az emblémára. 2. Az embléma színe fekete, „Káli Királyi” bor és „Káli Királyi Fıbor” esetén arany.
