A versenyző kódszáma:
Oktatási Hivatal
A 2007/2008. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja
TÖRTÉNELEMBŐL Munkaidő: 240 perc Elérhető pontszám: 60 pont
ÚTMUTATÓ A feladatlap négy-négy kérdést tartalmaz, amelyek közül az 1. és a 2. számú kérdés minden versenyző számára megoldandó. A 3. és 4. számú, valamint az 5. és 6. számú feladatokat az adott évfolyamnak megfelelően kérjük megoldani. A válaszok (esszék, kifejtendő tanulmányok) kidolgozására, megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A válaszokat gondos mérlegelés után írják le! Javasoljuk, hogy alapos átgondolás után készítsenek vázlatot, illetve az esszéfeladatok műfajának megfelelően a tényanyag bemutatásán túl törekedjenek a logikus szerkesztésre és az igényes fogalmazásra. Egy válasz terjedelme nem haladhatja meg a másfél, illetve két oldalt. A feladatokhoz kapcsolódó forrásrészletek értelmezése segíti a feladat megértését, a probléma kifejtését. A feladatok kidolgozásakor – természetszerűleg a forrásokból levont következtetéseken túl – szükség van a témához, problémához kapcsolódó széleskörű ismeretek bemutatására is. Helyesírási hibákért, nehezen olvasható írásképért az összteljesítményből pontokat vonunk le. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható! A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűkkel ki kell tölteni az adatokat tartalmazó részt! A munkalapokra nem kerülhet sem név, sem más megkülönböztető jelzés! Kérjük a versenyzőket, hogy pályamunkájuk választott jeligéjét jól jegyezzék meg! ………………………………………………………………………………………………….. A VERSENYZŐ ADATAI A versenyző kódszáma:
A versenyző neve: ............................................................................................. oszt.: .............. Az iskola neve: ..…………………………………………………………………..................... Az iskola címe: ……............. irsz. ………....................................................................... város ………………………….........................................................................utca ......................hsz. Megye: ........................................................................................................................................ A felkészítő tanár(ok) neve: ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... A versenyző által választott jelige a pályamunkához: …………………………………………. Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be:
igen
nem* *A megfelelő szó aláhúzandó
Történelem
II. forduló
OktatásiHivatal Közös feladatok minden versenyzőnek 1. Kövesse végig a források és ismeretei alapján a Habsburg-dinasztia európai pozícióinak (hatalmi súlyának) változásait a XV. század közepétől a XVI. század közepéig! Válaszában elemezze a bel- és külpolitikai problémákat, amelyekkel a dinasztiának szembe kellett néznie! (15 pont) „[…] Tovább […] elhatározott és végeztetett, hogy, ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák, mi […] vagy fiunk […], vagy, ha többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának választott, Magyarország ama királyságának élére állíttatnak vagy állíttatik.” (Mátyás és III. Frigyes egyezsége a korona visszaadásáról – 1463) Merész Károly
III. Frigyes
Burgundi Mária
Habsburg Miksa
Aragóniai Johanna
Szép Fülöp
V. Károly
I. Miksa és családja: (balról jobbra) Miksa, Ferdinánd, Károly, Szép Fülöp, Burgundi Mária és Jagello (II.) Lajos
I. Ferenc francia uralkodó, a „legkeresztényibb király”
I. Ferdinánd
„A háborúkat vívják mások – te, boldog Ausztria, házasodj!” (szállóige)
„Magunk és alattvalóink erejét arra kezdjük előkészíteni, hogy amennyiben lehet, a törököt rövid időn belül s gyorsan elverjük küszöbötök elől, sőt, ha Isten segít, határszélektől is távol tartsuk.” (V. Károly üzenete öccsének, Ferdinándnak – 1526) „Őfelségeik [a császár és öccse, Ferdinánd király] beszámoltak egymásnak, hogy a [a protestáns fejedelmek ún. „schmalkaldeni szövetsége” ellen tervezett hadjárat] végrehajtását nem szabad tovább halogatni, és hogy minél több idő telik el halogatással, annál több dolog kerülne a nyilvánosság elé az ügyről, fokozva a nehézségeket és veszélyeket. Gondoltak arra is, hogy Franciaországgal [az 1544-es crépyi béke óta] béke van, és hogy Franciaország királya az angolok elleni háború miatt kimerült; ezenkívül az a hír járta, hogy a török Perzsia ellen készül vonulni, amiből nagy valószínűséggel arra lehetett következtetni, hogy erről az oldalról nem fenyegetett veszély. […].” (V. Károly emlékiratai az 1546/47. évi háborúról)
OKTV
1
2007/2008
Történelem
II. forduló
A Habsburg-ház által birtokolt területek a XVI. század közepén „[…] Önnek nagy szüksége lesz arra, hogy azt nézze, hol mit tud megtakarítani, mert el fog Ön adósodni, ennek ellenére fontos, hogy spanyol katonaságot tartson Itáliában, mert ők lesznek a háború kiújulásának igazi fékei. Ami a [Földközi-tengeren lévő] gályákat illeti, nem látok okot arra, hogy ne tartsa fenn a királyságokat és az alattvalókat védő, egyben a török és a mórok ellen harcoló spanyol, nápolyi és szicíliai [flottákat]. […].” (V. Károly politikai végrendelete fiának, a későbbi II. Fülöpnek – 1548) „Mindezen földeken, városokban és tartományokban senki se akadjon, aki Luther Márton, Zwingli Ulrich, Kálvin János és más eretnekfőnökök, hamis tanítók, az Anyaszentegyház által kárhoztatott más tévelygések terjesztőinek akár nyomtatott, akár kézzel írott műveit kinyomtatni, másolni, birtokában tartani, őrizgetni, eladni, vásárolni, templomokban, utcán és más helyeken osztogatni merészelné.” (Rendelet a németalföldi protestánsok ellen – 1550) „Szakadatlanul úton voltam, keresztülvonultam Európán az egyik végétől a másikig, hogy mindenütt igazságot tegyek, hogy mindenütt elősegítsem alattvalóim jólétét és békéjét. Legfőbb kötelességemnek azonban azt tartottam, hogy megerősítsem a keresztény hitet, hogy sértetlenül megtartsam a hitetlenek támadásai ellen. Ebben a törekvésemben azonban a szomszéd országok féltékenysége és az eretnekségre hajló német fejedelmek újra és újra megakadályoztak.” (V. Károly – 1555)
OKTV
2
2007/2008
Történelem
OKTV
II. forduló
3
2007/2008
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
4
2007/2008
Történelem
II. forduló
2. Elemezze a források és ismeretei alapján a Rákóczi-szabadságharc szerepét és a fejedelem mozgásterét az európai hatalmi politikában! Térjen ki a Rákócziról készült korabeli ábrázolások jellegzetességeire! (15 pont) „[…] a lengyelországi ügyek intézésére Bonnac márkit, a danckai (Danzig) rezidenst jelölték ki. Ő már parancsot kapott urától, a királytól, hogy viseljen rám gondot, és adjon évi segélyül nekem tizenkétezer, Bercsényi grófnak nyolcezer francia livre-t. De ami a lényeges ügyet illeti, a Magyarországon indítandó háborút, e tekintetben minden lassan ment, minthogy számomra ismeretlen követtel kellett tárgyalnom, és a francia udvar még csak nem is remélte, hogy végre lehet hajtani azt, amit eléje terjesztettem. Javaslataim ezek voltak: 1. Tartsanak készenlétben Danckában pénzt, tiszteket és mindenfajta fegyvert, amit rendelkezésemre bocsáthatnak. 2. Ösztönözzék Lengyelország nagyjait, hogy állítsanak négyezer lovast és ugyanannyi gyalogost, akikkel behatolhassak Magyarországra; mert ebben a királyságban akkoriban nem voltak császári csapatok, a helyőrségeket hiányosan látták el… Azt reméltem, hogy seregem egyesülhet a bajor választófejedelem seregével, és az ország beleegyezésével ezt a fejedelmet emelhetem Magyarország trónjára. Ő már ekkor elfoglalta Linz és Passau városát Felső-Ausztriában… […] A kivitel megkönnyítésére hozzátettem: hasznos volna, ha a francia király valamilyen eszközzel rábírná a törököket, hogy támogassák Thökölyt.” (II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok) „A sziléziaiak Lengyelországon át szállították az ólmot, de nem tudtam ugyanezen az úton fegyverhez jutni, pedig ez nagyon hiányzott. A háború egész tartama alatt nem kaptunk Danckából tízezer puskánál többet, a lengyel háború miatt. A lengyelek, a svédek, az oroszok, a szászok rávetették magukat erre az árura […] […] A höchstädti vesztett csata óta elveszettem reményemet az idegen csapatok segítségében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békére, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem, akik, ha komolyan akarták volna, kényszeríthették volna erre a császárt.” (II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok) „A Brit Király Őfelsége és a Nagyméltóságú Urak [a holland kormány] mély fájdalommal hallottak azon zavarokról és belső háborúságokról, amelyek e hajdan oly virágzó, de jelenleg a hosszú háborúktól kimerült királyságot gyötrik, valamint arról a veszedelemről, amelynek kiteszi magát, mivel láthatóan meg akarja tagadni az engedelmességet az uralkodó iránt, akit pedig maga a nemzet választott és koronázott meg. A császárnak sohasem állt szándékában, hogy jogos panaszokra adjon okot a magyaroknak, s nem akarta őket túlságosan megterhelni. […]” (J.Hamel Bruynix holland követ: Titkos jelentés a magyarországi ügyek állapotáról, 1704) „Erdélyt engedjék át Rákóczi fejedelemnek. [követelték a magyarok] A császár azt feleli, hogy mivel Erdély minden időben a Magyar Királyság szent koronájától függött, és a vajda választása sohasem a karok és rendek hatalmában állt, hanem a magyar király nevezte ki tisztjeit, kik közül a vajda a legfőbbek közé tartozott, a felséges császár nem mondhat le Erdély birtokáról.” (Le Noble: Rákóczi fejedelem históriája; a nagyszombati tárgyalásokról, 1706) „[…] az orosz cártól remélhető segítség volt. Minthogy e fejedelmet éppen Lengyelországban várták, szerettem volna megtudni véleményüket [a szenátusét], mi helyesebb a haza érdekében: ha a fegyverszünet végével bezárkózom munkácsi váramba, vagy ha átmegyek Lengyelországba, hogy a nevezett fejedelemmel tárgyaljak?
OKTV
5
2007/2008
Történelem
II. forduló
[…] József császár már halott volt, amikor letették neki a hűségesküt, de ezt az eseményt annál könnyebben titkolták el, minthogy az ausztriai határt szorosan elzárták a járvány [pestis] miatt, amely az innenső oldalon nagyban terjedt.” (II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok) Rákóczi korabeli ábrázolásai:
holland
angol
francia
OKTV
népies magyar
6
2007/2008
Történelem
OKTV
II. forduló
7
2007/2008
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
8
2007/2008
Történelem
II. forduló Feladatok a rendes érettségi vizsga évét közvetlenül megelőző évfolyam tanulói részére
3. Ismertesse a források és ismeretei alapján a brit törekvéseket a tengerentúli befolyási övezetek kiépítésére a XVI. század közepétől a XVIII. század végéig! Válaszában elemezze a terjeszkedés mozgatórugóit és megvalósulási formáit! (15 pont) […] kérem a Parlamentet, hogy szíveskedjék támogatni ezt a hadsereget… hogy itteni dolgunk gyors kimenetelű lehessen (O. Cromwell jelentése az írországi Drogheda elfoglalásáról 1649) „Észak-Amerikában kellene letelepíteni a földönfutókat (…)Az angol nemzet végtelen számú tagjainak nyújthatnánk elfoglaltságot így. Munkához jutna mindenki, aki itthon csak gondot okoz. Anglia vándorkoldusainak pereputtyát ott lehetne kirakni s tisztességesen fölnevelni […]” (Sir Humphrey Gilbert és Richard Hakluyt, 1577) „Ha Felségednek is úgy tetszenék, hogy ide száműzne minden halálra szánt bűnöst, ez megfelelő mód lenne munkaerővel ellátni bennünket; nem is mindig a legrosszabb emberek azok, akár születésükre, akár természetükre, akár testi erejükre nézve […]” (Sir Thomas Dale, jamestowni (Virginia) kormányzó I. Jakab angol királynak 1611-ben) „Aki a világ kereskedelmén uralkodik azé a világ vagyona, következésképpen maga a világ.” (Sir Walter Raleigh) „Az elmúlt augusztus táján érkezett egy holland hadihajó és eladott nekünk húsz négert.” (John Rolfe telepes – a virginia-dohány kinemesítőjének - naplóbejegyzése, 1619) „Mi alulírottak […] a keresztény hit előmozdítására, királyunk és hazánk becsületére megtettük ezen utazást, hogy elplántáljuk az első gyarmatot Virginia északi részein […] egyezségre léptünk, összefogva erőinket egy polgári politikai testületben […] igazságos és egyenlő törvényeket… és hivatalokat léptetünk életbe […]” (A Mayflower-egyezményből, 1620. november 11.) „1616-ban 2500 font súlyú szőke virginiai dohányt exportál az első ültetvényes gyarmat. 1627-ben már félmillió fontot. A század végén harmincmilliót. 1770-ben öt évvel a függetlenségi harc kirobbanása előtt százmilliót, ami megfelel 45.000 tonnának. S a bámulatos fejlődés kulcsa: rabszolgaság […]” (Hivatkozza T.J. Wertenbaker) „A gyarmatos nem készíthet egy gombot, egy patkót, még egy talpszeget sem, hogy ne panaszkodna valamely kormos vasműves vagy tiszteletreméltó gombkötő Britanniában, azt bömbölve […].hogy […] kirabolták a gyalázatos amerikai republikánusok.” (a bostoni Gazette, 1765. április 29-i számából) „Úrrá kell lennünk rajtuk, vagy teljességgel magukra hagynunk őket.” (III. György angol király a Boston Tea Party után, 1773.) „Az 1783 és 1793 között eltelt tizenegy év alatt a liverpooli hajók összesen 303.737 rabszolgát adtak el Nyugat-Indiában (nem számítva azokat, akik a fedélzeten meghaltak)” (J.D. Fage adatközlése)
OKTV
9
2007/2008
Történelem
II. forduló
„[…] a Kelet-India Társaság kinevezte magát a delhi császár képviselőjévé (1757-ben), bár a valóságban teljesen független volt, azt tett, amit akart […]. Olyan aranyláz töltötte el az angolokat, amelyhez hasonló hisztériára nem volt példa Cortez és Pizarro óta. Különösen Bengált szipolyozták addig, amíg minden csepp vérét ki nem adta […] a bengáli sarc hamarosan elérte Londont, és úgy tűnik, hogy azonnal hatott, hiszen minden szaktekintély megegyezik abban, hogy az ipari forradalom az 1770-es évvel kezdődött […] a plassey-i csatát 1757-ben vívták és valószínűleg nem volt még a történelemben olyan gyors változás, mint ami ezután következett. 1760-ban megjelent a repülő vetélő […]” (Hivatkozza Dzsavahárlál Nehru Edward Thompson és Brooke Adams megállapításait) A Tahitiből Nyugat-Indiába (az ottani ültetvényes rabszolgák táplálására) kenyérfát szállítani hivatott „Bounty” kapitányának William Bligh-nak a „lázadás” után - 1793-ban - egy másik hajóval sikeresen ismételte meg a kenyérfa-küldetést, 1801-ben részt vett a koppenhágai akcióban, amit Nelson admirális nyilvánosan köszönt meg neki. (Az adatok Bengt Danielssontól valók) „Anglia azzal a kizárólagos céllal alapított hatalmas birodalmat, hogy a fogyasztók nemzetét nevelje fel.” (Adam Smith)
Boston, 1773. A Brit Kelet-Indiai Társaság hajóin érkező tea-szállítmányt ál-indiánok szórják a kikötő vizébe (Boston Tea Party)
1759.szeptember 13. J.Wolfe tábornok halála Québec angol elfoglalásakor a Hétéves háború alatt
A világpiac (gyarmattartók és gyarmatok) kapcsolatrendszerének szerkezete a XVIII. században
OKTV
10
2007/2008
Történelem
OKTV
II. forduló
11
2007/2008
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
12
2007/2008
Történelem
II. forduló
4. Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyar nemzeti kultúra létrejöttét 1772 és 1830 között! Elemezze a magyar nyelv ügyének alakulását, a meghatározó eszmeáramlatok szerepét! Térjen ki a politika és közélet valamint a kultúra (oktatás, tudomány, irodalom, színház) legfontosabb jellemzőire! (15 pont)
Festetics György névjegye a Phoenix és a Georgicon ábrázolásával
A Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság címlapja
A Várszínház épülete
Újságolvasó polgár a reformkorban
Kronológia 1772 megjelenik Bessenyei György Ágis tragédiája című műve 1777 Budára költözik a nagyszombati egyetem 1815 megjelenik Katona József: Bánk bán című művének első változata 1819 Kőrösi Csoma Sándor elindul keleti útjára 1822 Az első magyar operabemutató (Ruzitska József: Béla futása, Kolozsvár) 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz című versének megjelenése 1828 Brunszvik Teréz megalapítja az első magyar kisdedóvó intézetet 1830 Széchenyi István: Hitel; A magyar nyelv részben hivatalossá válik „[…] a dolgot úgy kell majd szabályozni, hogy az ifjak a mezei munkák befejezése után, mikor a szülőknek már kevésbé van reájuk szükségük, köteleztessenek az iskola látogatására […] a cél […].hogy az ifjak iskoláik elvégzése után…a tanultakat újra elővegyék, bennük tovább haladjanak […].” (Részlet a Ratio Educationisból, 1777) OKTV
13
2007/2008
Történelem
II. forduló
„Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri, Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” (Batsányi János: A franciaországi változásokra, részlet) „[…] ezt a részben nyomtatott, részben kéziratos művekből álló könyvtárt, valamint pénzérmék, földrajzi térképek, képek s végül a magyar történelmet bármilyen szempontból érintő, vagy ezekkel kapcsolatban álló jelvények gyűjteményeit…édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom […].” (Széchényi Ferenc gróf a Nemzeti Könyvtár és Nemzeti Múzeum alapításáról, 1802) „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá.” (Széchenyi István gróf, 182527) "Hogy hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetett díszes gyülekezőhely, melyen főbb és előkelőbb jobb nevelésűek, eszes, értelmes férjfiak, a társasági rendnek minden osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai újságokat s hasznos gazdasági, tudományos művészi hónapos-írásokat olvashassanak, magukat pedig üres óráikban illendően mulathassák (Széchenyi István gróf a Nemzeti Casinóról, 1827) „Az újabb írók neki mutatták be verseiket, tőle vártak ítéletet és vezérlete alá adták magokat, így Vitkovics, Szemere Pál, Kölcsey, Berzsenyi, Fáy András, Helmeczy, Döbrentei és mások. Az õ agitatiója folytán lett a nyelvújítás ügye országossá. A hivatlan és vakmerő újítók ellen, kiknek hibái szintén neki tulajdoníttattak, így nyilatkozott: «Újítani a nyelven csak annak szabad, a ki a maga nyelvét nem csak tudja, hanem tanulta is, a ki a régibb és újabb classikusok munkáival ismeretes […].»” (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái - Kazinczy Ferenc) „Jelszavaink valának: haza és haladás.” (Kölcsey Ferenc)
OKTV
14
2007/2008
Történelem
OKTV
II. forduló
15
2007/2008
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
16
2007/2008
Történelem
II. forduló
Feladatok a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam tanulói részére 5. Jellemezze a források és ismeretei alapján a magyarországi iparosodás folyamatát a kiegyezéstől az I. világháborúig! Térjen ki a modern gyáripar kialakulásának foglalkozás-szerkezeti hatásaira, és értékelje a folyamatokat! (15 pont) „1867-ben nyílt meg előttünk az alkotás és cselekvés korszaka… a szellemi és az anyagi felvirágzás lehetősége.” (Lónyay Menyhért) „gondoskodjék az állam mindazon hasznos beruházásokról, melyek az anyagi és szellemi megerősödést előmozdítani képesek, segítsen ott, ahol a magános munkásság segíteni nem képes, teremtőleg hasson a közlekedési eszközök szaporítása, a hitelintézmények előmozdítása és rendezése, a nevelés és különösen az iparnevelés terjesztése, a közbátorság [közbiztonság] biztosítása, a törvénykezés rendezése és e belnyugalom fenntartása által; de egyszersmind engedjen szabad fejlődést a magánmunkásságnak, hogy mindezen tényezők közremunkálása folytán évről-évre könnyebbüljön azon teher, melyet viselni kénytelenek vagyunk.” (Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, 1868) Év 1881-1890 1891-1899 1900-1906 1907-1914
Az állami ipartámogatás Magyarországon (1881 – 1914) Ipari üzemek Ipari szakoktatásra állami segélyezése fordított állami kiadás (átlagos évi összeg ezer koronában) (átlagos évi összeg ezer koronában) 126 366 487 1105 2300 2450 6773 4432 A nagybankok tőkeerejének növekedése (millió korona) Bank 1880 1890 1900 Pesti Magyar 38 149 503 Kereskedelmi Bank Pesti Hazai Első 135 249 481 Takarékpénztár Magyar 110 190 430 Jelzáloghitelbank Magyar Általános 72 79 178 Hitelbank Magyar Leszámítoló és 19 59 110 Pénzváltó Bank
A magyarországi vasutak szállítási teljesítménye ÁruÉv Vasútvonalak Utasok hossza (km) száma forgalom (millió (millió tonna) fő) 1864 1945 1,8 2,0 1876 6682 9,2 9,0 1890 11246 29,0 19,0 1900 17108 64,0 40,0 1913 21806 166,0 77,2
„[…] szerepünk, melyet még csak egy évtized előtt is mint Európa nyugati államainak gabonaraktára, oly jól betöltöttünk, lejárt. […] Magyarország nem lehet többé mezőgazdasági állam…, csak ha egyúttal áttérünk az iparra, fogunk gazdaságilag is, államilag is, kulturálisan is megállhatni mint nemzet Európában.” (Az Országos Iparegyesület felhívása, 1874)
OKTV
17
2007/2008
Történelem
II. forduló
A gyáripar termelési értéke Magyarországon millió koronában (1898-1913) Iparág 1898 1906 1913 Élelmiszeripar 646,0 931,1 1235,6 Vas- és fémipar 194,0 305,3 502,3 141,1 208,8 262,9 Gép-, jármű-, villamossági és műszeripar Vegyipar 83,8 158,1 230,8 Textilipar 53,5 152,5 194,3 Faipar 96,7 165,0 187,1 Építőanyag-ipar 51,3 95,1 121,0 Bőr- és ruházati 51,2 116,5 110,5 ipar Papír- és 33,1 74,5 97,7 nyomdaipar Gyáripar összesen 1350,7 2206,9 2942,2
Az aktív keresők társadalmi összetétele 1890 – 1910 Társadalmi 1890 1900 1910 csoport Szellemi 2,7% 3,2% 4,2% foglalkozású Önálló kisiparos, 8,4% 7,8% 8,5% kiskereskedő 7,2% 10,2% 14,4% Munkás (művezetőkkel, előmunkásokkal együtt) Háztartási 5,6% 5,0% 4,9% alkalmazott Önálló paraszt 41,9% 41,5% 38,9% Mezőgazdasági 27,6% 26,5% 24,1% munkás, cseléd Egyéb 6,6% 5,8% 5,0% Összes aktív 6,455 7,279 7,375 kereső száma millió millió millió
31,3%
Üzemméretek összehasonlítása 1910
OKTV
18
2007/2008
Történelem
OKTV
II. forduló
19
2007/2008
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
20
2007/2008
Történelem
II. forduló
6. Elemezze a források és ismeretei alapján a „teljesítési politika” és a szembeszegülés kilátásait Németországban a húszas évek elejétől a világgazdasági válság elmélyüléséig! Érintse a kérdés külpolitikai, gazdasági és belpolitikai összefüggéseit is! (15 pont) „Van immár békeszerződésünk, ám olyan, mely nem a tartós békét hozza. […] A békefeltételek mértéktelenül kemények és megalázók, közülük sok nem teljesíthető. […] Nem állok ez irányban nézetemmel egyedül.” (Robert Lansing amerikai külügyminiszter – 1919) „Ilyen körülmények között nincs mit csodálkozni azon, hogy a weimari demokrácia béna volt, beteg és erőtlen. A versailles-i atmoszféra mindenekelőtt azt jelentette, hogy a belső politikai átalakulás halvány és alig megrázó élmények közepette született meg: a társadalmi átalakulás élményei helyébe tolakodott a versailles-i békeszerződés annál megrázóbb élménye, mely minden mértékben felüldemonstrálta a nyugati demokráciák szolidaritáshiányát az új német demokráciával szemben, és azt az emléket jelentette, hogy Németország ugyanakkor veszítette el európai tekintélyét és az európai nemzetek között bírt helyét, amikor demokráciává lett.” (Bibó István: A német politikai hisztéria okai és története 1943.) „Kifelé a Rathenau kezdeményezte és Stresemann által kifejlesztett «teljesítés» politikája az, amivel «javulási» szándékainak őszinteségét demonstrálja. Stresemann elgondolása az volt, hogy ha Németország jóvátételi kötelezettségeit teljesíti, úgy két eset állhat elő: vagy a szembenálló felek is teljesítik kötelezettségeiket (leszerelnek) s akkor Németország kedvezőbb helyzetbe kerül, vagy nem, mely esetben Németország erkölcsileg makulátlanul fog állani a világ előtt, és végleg felszabadul a bűntudat alól.” (Szolnoki István: A harmadik birodalom keletkezése, Nyugat 1937. évi 4. szám)
A „sörpuccs” Münchenben
A francia csapatok bevonulása a Ruhr-vidékre 1923-ban
„1. cikk. A Magas Szerződő Felek a következő cikkekben meghatározott módon egyenként és együttesen garantálják a Németország és Belgium, valamint a Németország és Franciaország közötti határokon alapuló területi status quo fenntartását és ezeknek a határoknak a sérthetetlenségét […]” (Részlet az 1925-ös locarnoi szerződésből) „A megfakult fény és elmúlt nagyság utáni romantikus vágy, […] vezette […] az apolitikus rétegeket az urnákhoz és segítette győzelemre Hindenburgot.” (a liberális Frankfurter Zeitung az 1925-ös elnökválasztásról)
OKTV
21
2007/2008
Történelem
II. forduló
„1. Követeljük, hogy a népek önrendelkezési joga alapján valamennyi német NagyNémetországban egyesüljön. 2. A német nép számára más nemzetekkel azonos jogokat követelünk. Követeljük a versailles-i és a St. Germain-i békeszerződések hatályon kívül helyezését.” (A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt, az NSDAP programjából, 1922) „[…] eljön a nap, amikor a munkások tömegei […] létrehozzák a proletárok diktatúráját, és ezzel a romlott polgári társadalom és ezen éhező köztársaság helyébe egy szabad szocialista szovjet-Németországot állítanak.” (Wilhelm Pieck kommunista politikus ) „Kérem Önöket, hogy Németország gazdasági helyzetének és az ezzel összefüggő kérdések megítélésekor abból induljanak ki, hogy mi itt Németországban az elmúlt években az idepumpált pénzből éltünk. Ha egyszer elérkezik a válság, és az amerikaiak visszavonják a rövid távú kölcsöneiket, akkor itt a csőd. Amennyi adót kirovunk, az a határán van annak, amit egy állam egyáltalán megtehet […] Nemcsak katonailag vagyunk lefegyverezve, hanem pénzügyileg is. Semmiféle saját eszközzel nem rendelkezünk.” (Stresemann német külügyminiszter) év egyenleg
A tőkemozgás egyenlege Németországban (millió dollár) 1924 1925 1927 1929 + 468 +927 +1037 +482
év változás
Az ipari termelés változása Németországban (1913=100%) 1927 1928 1929 1930 122,1 118,3 117,3 101,6
1933 79,4
év %
1927 6,2
A munkanélküliség alakulása 1928 1929 6,3 8,5
1933 25,9
OKTV
22
1930 14,0
1933 - 131
2007/2008
Történelem
OKTV
II. forduló
23
2007/2008
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3 0-10 0-2 0-15
24
Elért pont
Pontösszesítő
Feladat
Elérhető pont
1. A Habsburg-ház európai pozícióinak változásai a XV. század közepétől XVI. század közepéig 2. A Rákóczi-szabadságharc szerepe és a fejedelem mozgástere az európai hatalmi politikában 3. Brit törekvések a tengerentúli befolyási övezetek kiépítése a XVI. századtól a XVIII. század végéig 4. A magyar nemzeti kultúra létrejötte 1772 és 1830 között 5. A magyarországi iparosodás folyamatát a kiegyezéstől az I. világháborúig 6. A „teljesítési politika” és a szembeszegülés kilátásai Németországban az 1920-as évektől a világgazdasági válságig
0 – 15
Összesen
Elért pont
0 – 15 0 – 15 0 – 15 0 – 15 0 – 15
60
………………………………………. Javítást végző OKTV bizottsági tag aláírása
………………………………………… Javítást ellenőrző OKTV bizottsági tag aláírása
25
