2008. Stratégiai, szervezési és szervezeti irányváltások a Vasutas Települések Szövetségében

2008.

Stratégiai, szervezési és szervezeti irányváltások a Vasutas Települések Szövetségében

2008.09.15.

Tartalomjegyzék

Történeti áttekintés és következtetések VTSZ stratégiai irányváltás VTSZ szervezési és szervezeti irányváltás 1. sz. melléklet: VTSZ szervezési és szervezeti irányváltásával kapcsolatosan megoldandó feladatok 2008-ban 1a. sz. melléklet: A VTSZ új szervezeti struktúrája 1b. sz. melléklet: A VTSZ kapcsolati rendszere 1c. sz. melléklet: együttműködési és szerződéskötési minták 2. sz. melléklet: VTSZ módosított alapszabálya

2

Történeti áttekintés és következtetések

A Vasutas Települések Szövetségét (VTSZ) 1994 évben a vasúti közlekedés megújítását célzó MÁV intézkedések megtámogatás céljából alakították azon települések, amelyeknek saját fejlődésük és létük tekintetében a magyar vasút kialakulása, működése meghatározó szerepet játszott. 1995-ben majdnem kettő éves előkészítő munka utána MÁV kísérletet tett saját tevékenységének regionalizálására – minden előzetes gyakorlat és ismeret nélkül – ezért hálózatának közel 2600 km.nyi területén „un” regionális profitcentrumokat, (mai óhajszinten térségi vasúti egységeket) hozott létre, - szám szerint 20-at első körben mintaprojektként. Működtetésük alapvetően a helyi igény kielégítés és közreműködési lehetőségek összehangolásának megteremtését, valamint az egyes egységek úgymond piacképesé tételét célozták. A projekt kidolgozott és számon kért programok alapján, illetve a MÁV felügyeletét ellátó közlekedési minisztérium támogatásával és jelenleg is érvényes engedélye alapján működött. Az eredményességet főbb vonalakban három irányból eredő támogatás biztosította:  konkrét állami hozzájárulási formában 1995-98 között egy milliárd Ft fejlesztési támogatást kapott a MÁV un. olyan létszámkiváltó beruházásokra, amelyek ezeken a területeken az üzemeltetési egyszerűsítéseket segítették elő,  olyan együttműködési megállapodások százai kerültek megkötésre a helyi önkormányzatokkal, esetenként vállalkozókkal, amelyek a működési költségek alakulásában meghatározó eredményeket hoztak,  az egyes egységek vezetői – ha korlátozottan is – de lényeges szabadsággal rendelkeztek bevételnövelést célzó fuvarszervezésre (évi több száz külön vonat). A projekt eredményességét bizonyítja, hogy a MÁV korabeli beszámolói szerint ezeken a vonalakon és területeken évente 3 – 4,5 milliárd ft eredményjavulás következett be. A különböző kormányzati és politikai valamint ennek következményenkénti MÁV stratégiai irányváltások következtében a folyamat 1999/2000- re leállt, a 20 projekt egységet a MÁV minden indoklás nélkül feloszlatta (következményei képekben a VTSZ honlapján és a való világban mindenki érzékelheti). 2000 é a 2003 közötti időszakban a teljes stagnálás jellemző. 2004 – be született az ominózus 1001/2004. sz. Kormányrendelet, amely ismételten a közlekedés és a közigazgatás regionalizálásának egységesítését célozta meg. Ebben – több más ezzel is összefüggő feladat mellett ismételten (most már térségi) vasúti projektek kialakítására és működtetésére született rendelet. Feladatgazdaként a PM, BM és GKM lett kijelölve. E rendelet szellemisége szerint a kísérletnek:   

a működtetési környezetre, a költségtérítés és finanszírozás kölcsönhatására, a szolgáltatások alakulására és azok kontrolálhatóságára

kellett volna egzakt választ adniuk. A kísérlet lefolytatására kísérleti program nem készült, a PM és BM feladatgazdai szerepkörével egyáltalán nem élt (az utóbit közben át is szervezték), a GKM a

3

feladatellátást felügyelet gyakorlás és beszámolási kötelezettség nélkül a MÁV-ra bízta. A kísérlet lefolytatásával megbízott MÁV- os szakemberek az előző projekttapasztalatok és az időközben bekövetkezett környezeti változások figyelembevételével – nem kis vállalati belső ellenállást leküzdve – próbáltak eredményt elérni. 2007.-ban - a választásokat követően – az ellátórendszerek (részben átgondolatlan) reformjára hivatkozásul a közlekedési szolgáltatás ellátást is új alapokra kívánták helyezni. Ezt elsősorban drasztikus hálózat és szolgáltatásszüneteltetési szándékban, illetve az 1001/2004. sz. Kormányrendeletben foglalt (így a kísérlet) feladatok teljes leállításában jelentkezett. A VTSZ olyan új helyzet elé állt amelyre nem volt – nem is lehetett – kellően felkészülve ( az addigi támogató magatartásból egyik napról a másikra védekező magatartásba kényszerült). Az eredmény ismert, csak veszteséggel sikerült átmeneti levegővételhez jutni. A VTSZ eddigi működési tapasztalatai és a bekövetkezett környezeti változások arra kényszerítik, hogy jövőbeni célkitűzéseiben és működési rendjében lényeges változtatásokat eszközöljön. Ezek lényegében:   

stratégiai, szervezési és szervezeti

irányváltásban nyilvánulnak meg.

VTSZ stratégiai irányváltás A stratégiai irányváltás egyrészt a VTSZ célkitűzéseinek elvi megközelítésében, másrészt annak gyakorlati megvalósításában következik be. Elvi:   

nem csak vasútban gondolkodni, nem kérdés sem a közlekedési közellátáshoz kapcsolódó tulajdon, sem az eszközrendszer, lojalitás és közmegegyezésre való törekvés

Gyakorlati; (attraktivitás):    

szervezettség és mozgósítás, kommunikáció és képviselet, külkapcsolatok, lobby

A VTSZ nem vasút és mellékvonal, - közlekedéspárti. Nem kérdés sem a közlekedési közellátáshoz kapcsolódó tulajdonjog, sem az eszközrendszer, és politikailag semleges. A közlekedéssel szembeni fő elvárás hogy elősegítse a munka, tudás és kultúra alapú közösségszerveződések kialakulását és működését, ezért a fő kérdés:

4

  

mit nyújt, mikor szolgáltat, milyen áron szolgáltat (ár alatt nem a tarifa értendő)

Ezeknek a működési és finanszírozási módjára fog kidolgozni alternatívákat a VTSZ. Lojalitás tekintetében kiindulási alap, hogy a közlekedés az egyetlen olyan terület ahol valamennyi parlamenti pártnak restanciája maradt. Vasút tekintetében kiindulási alap, hogy a mellék és szárnyvonali kérdés elsősorban belső vasútvállalati és közlekedésminisztériumi műszaki és üzemtechnológiai kérdés. A VTSZ településekből és azok lakóiból áll, a lakosságot, mint az európai unió tagjait azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, és ez igaz a közlekedési szolgáltatásokkal összefüggésben is. VTSZ szervezési és szervezeti irányváltás Szervezési, szervezeti tevékenységében a VTSZ három területen hajt végre irányváltást:  belső szervezeti struktúra továbbfejlesztése,  külkapcsolatok átalakítása,  kommunikációs és információs területen E három terület változásai a gyakorlatban az alábbi célirányos tevékenységekben jelenítődnek meg a gyakorlatban:        

belső struktúraváltás – projekt teamok kialakítása (programkészítés), tagtoborzás (aktív – inaktív tagok kérdése), közlekedésszolgáltatókkal a kapcsolatok új alapokra helyezése és bővítése, szövetségek, egyesülések, más szervezetek kapcsolati alternatívái, együttműködő civil szervezetek csoportosítása, „hasznosítása” képviseleti rendszer kiépítése és működtetése, lobby alternatívák felkutatása és kihasználása, kommunikációs csatornák és belső információs rendszer kiépítése, működtetése

Az egyes részelemekre történő feladat kidolgozását az érintett célterület lehető legmélyebb „feltérképezése”, megismerése előzi meg. A továbblépés alternatíváit az alábbi rendezőelvek határozzák meg: 1. Szervezetek, szerveződések esetében:  van- e azonos cél, célterület,  lehet- e azonos cél, célterület,  működésben, környezeti tényezőkben vannak, lehetnek – e azonossági jegyek,  szolgálhatják – e valamilyen formában esetileg vagy folyamatosan a VTSZ célkitűzéseinek megvalósítását, vagy elősegíthetik – e fenntartását, működését 2. Intézmények, intézményrendszerek és „termékeik”:  elősegíthetik – e vagy felhasználhatók - e a VTSZ és tagjai ismeretének bővítését/ére,

5

 képesek, alkalmasak – e a VTSZ kommunikációs igényeinek teljesítésére, elősegítik – e a tevékenység széleskörű társadalmi megismertetését A szervezeti struktúraváltás célja, hogy a VTSZ egy olyan szerveződéssé váljon, amely képes és alkalmas önálló műhelymunkák keretében - a gyakorlatban is működőképessé tehető - olyan programok kidolgozására amely:  

integráló képesség, társadalmi bázisnövekedése következtében alkalmassá teszi a VTSZ-t egy hatékony érdekképviselet és érdekérvényesítés megalapozására, a VTSZ-t olyan helyzetbe hozza, hogy irányt és példát tudjon mutatni a társadalmi megújulást elősegítő – különböző társadalmi rétegek és csoportok együttműködését feltételező – cselekvőképesség megteremtésében.

A stratégiai irányváltást és szervezeti, szerveződési struktúraváltást célzó és az ezekkel összefüggésben megoldandó feladatokat tematikusan és részleteiben a mellékletek tartalmazzák.

6

MELLÉKLETEK

7

1. sz. melléklet: VTSZ szervezési és szervezeti irányváltásával kapcsolatosan megoldandó feladatok 2008-ban

A szervezési és szervezeti irányváltás összefüggései 1. Belső munkamegosztás és képviselet átalakítása 2. Szövetség és együttműködés, külső kapcsolati rendszer átalakítása 3. kommunikáció és információs rendszer átalakítása

Belső munkamegosztás és képviselet átalakítása, a VTSZ munka és területi alapú átszervezése A VTSZ 2007.évi beszámoló taggyűlésén az elmúlt évek, valamint a közlekedés területén 2006-2008 közötti időszakban keletkezett változások hatásainak elemzése során szerzett tapasztalatok okán döntés született olyan tagozatok kialakítására, amelyek képesek kidolgozni az eddigi kormányzati alternatívákkal szemben állítható – az egyes helyi igényeknek és lehetőségeknek inkább megfelelő – megoldási javaslatokat. Elvégezve a szervezés-előkészítéssel járó elemző munkákat, kiderült, hogy: 

van még lehetőség és kapacitás újabb célirányos munkára kialakítható tagozat megszervezésére,



van jó néhány település, amely a konkrét feladatok megoldására alkalmas szakmai kapacitással rendelkezik, a kisebb települések viszont rendelkeznek a szükséges hely és igény valamint lehetőségek ismereteivel.

Az eddigi ismeretek és alternatívák alapján a munka alapú megosztási javaslat elkészült, a döntésre jogosult fórumokon történő megvitatás és az érintettekkel történő egyeztetést követően 2009 elején az érdemi munka is elkezdődhet minden érintett tagozat vonatkozásában. Az egyes tagozatok részletes munkaprogramjának elkészítése folyamatban van, előreláthatólag a VTSZ taggyűlést megelőzően kiosztható állapotban lesz. A VTSZ érdekérvényesítő képességét akkor tudja kellő hatékonysággal kifejteni, ha lehetőségeihez mérten aktívan részt vesz, vagy képviselteti magát minden olyan rendezvényen, megbeszélésen, társadalmi és döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumon, ahol célkitűzéseivel összefüggő ügyek vannak napirenden úgy országos, mint lokális szinten. Tekintettel arra, hogy ez jelenleg több ponton is nehézségbe ütközik: 

a VTSZ tagságot csak települések alkotják, azok képviseletét csak polgármesterek látják el,



a VTSZ országos szervezet,

8



eltérően a többi önkormányzati szövetségektől, csak szűk vezetői körrel rendelkezik,

célszerű lenne, ha - alapszabályában is rögzített feltételekkel – egy új területi elvű képviseleti rendszer kerülne kialakításra. Az idevonatkozó javaslatok elkészültek, végrehajtásukhoz három feladat kötődik, um.: 

döntéshozatali mechanizmus,



egyeztetés az érintett tagokkal,



alapszabály módosítás.

Eldöntendő kérdés hogy a képviseleti rendszer kialakítása, megosztása érintse-e vagy sem a jelenlegi vezetési struktúrát (lásd szervezeti séma javaslat). Az elmúlt időszak történései alapján – lehet, hogy részben törvényszerű folyamatként – a VTSZ tagság folyamatos csökkenése következett be. Fontosnak tartjuk az ezzel kapcsolatos elemző munka elvégzését, illetve az ismeretek birtokában intézkedéseket kell tennünk a folyamat leállítása, ha ez lehetséges megfordításának irányába. Megfontolandó kérdés, hogy az 500 főnél kisebb települések esetében a tagdíjmentesség ésszerű lépésnek számít-e, továbbá hogy milyen lépések tehetők a nem település jellegű tagsági (magánszemély, civil és egyéb szervezetek) bővítése érdekében.

Szövetség és együttműködés, belső kapcsolati rendszer átalakítása A VTSZ céljainak elérése és feladatainak megoldása érdekében együttműködési megállapodási ajánlatokat tesz mindazon önkormányzati szövetségek és egyéb civil szerveződések számára, amelyeknek programjaiban egyező elemeket talál. Az együttműködési ajánlat lehet; 

időtávú,



feladatorientált,



eseti jellegű.

Együttműködési megállapodásra figyelem bevehető önkormányzati társulások: 

Baloldali Önkormányzatok Közössége,



Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége,



Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége,



Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,



Megyei Jogú Városok Szövetsége

Civil szerveződések: 

Magyar Közlekedési Klub,

9



Corvinus Egyetem,



Baross Gábor Társaság,



Középső - Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség,



Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás

A továbbiakban a VTSZ keresi az együttműködés formai és tartalmi elemeit a közlekedési közszolgáltató vállalatokkal is. Az egyes tagozatok szakmai háttérmunkájának biztosítása érdekében kifejezetten közlekedésszolgáltatási feladatok ellátását elősegítő programok és alternatívák közös kidolgozására/alkalmazására vonatkozólag teszünk együttműködési javaslatot a regionális közlekedésszervező irodák és az egyes határmenti térségekben tevékenykedő civil szervezetek részére. Fontosnak tartjuk, hogy az egyes munkacsoportok és képviseletellátók számára kellő és elegendő ismeretek álljanak rendelkezésre az egyes külországi (főleg EU tag) gyakorlatokról és tapasztalatokról, ezért fel kívánjuk használni az egyes VSZT tagtelepülések meglévő település – település közötti kapcsolatait is. Ismeretbővítés, információcsere, tapasztalatcsere célját szolgáló megállapodási javaslatokat teszünk mindazon kutatóintézetek, kutatással is foglalkozó egyetemek irányába, amelyek a VTSZ célkitűzéseinek megvalósítását, tagjai ismereteinek bővítését megítélésünk szerint elősegítik. Kommunikációs és információs rendszer átalakítása A VTSZ eddigi működésének egyik legnagyobb problémáját a szervezet belső információs rendszerének elégtelensége jelenti. Ugyanekkor megállapítható, hogy a szervezet illetve munkájának ismertségét a hiányzó kommunikációs kapcsolatok, illetve azok ad-hoc jellege erősen behatárolja. Mindezekből következőleg a lehető legrövidebb időn belül – a jelen stratégiai irányelvek elfogadásától függetlenül- az információs rendszer kiépítését meg kell oldani. Az információs rendszer kialakítását a VTSZ önálló honlapjának kialakítása keretében kell megoldani. E honlapnak olyan belső és külső portálból kell felépülnie, amely biztosítja: 

a VTSZ tagság önálló levelező rendszerének kialakítását,



a szervezet publikus és nem publikus anyagainak elkülönített kezelését és tárolását,



a szervezet tevékenységének, rendezvényeinek, munkáságának minél szélesebb körben történő megismertetését,



a szervezet tevékenységével kapcsolatos tagsági és külső látogatók elkülönített észrevételeinek, javaslatainak, kritikáinak fogadását, az azokra adható reflektálások lehetőségét.

A szervezeti és stratégiai irányváltásával párhuzamosan médiaforrásokat kell találnunk a VTSZ - ről szóló, illetve a VTSZ által publikálandó információk ismertek minél szélesebb körű megismertetésére. Vizsgálandó egy esetleges saját újság megjelentetésének lehetőségeit és alternatíváit is.

10

1a.

sz. melléklet: A VTSZ új szervezeti struktúrája Szervezeti séma

Elnök munkaszervezet

Elnökség

TERÜLETI KÉPVISELET

TAGOZATOK

D. ALF.

D.Dt

É.Alf.

É.Mo.

K.Dt.

K.Mo.

Ny.Dt.

Bács

Somogy

Szab.Szm.

Borsod

Kom.-E

Pest

Győr-S.

Békés

Tolna

Hajdu

Nógrád

Veszpr.

Vas

Csongrád

Baranya

Jász-Nk

Heves

Fejér

Zala

Eurórég. KT

Térs.Vid. El.v.T.

K.v.és Tu.T.

Kt.Kh.T.

VTSZ tagság megoszlása regionális és megyei bontásban

VTSZ Területi képviseletek Dél-Alföldi régió

Mezőhegyes Bács kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Dunántúli régió Dombóvár Somogy megye Tolna megye Baranya megye Észak-Alföldi régió Mátészalka Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-Magyarországi régió Hatvan Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye Heves megye Közép Dunántúli régió Dunaújváros Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Fejér megye Közép-Magyarországi régió Cegléd Pest megye Nyugat-Dunántúli régió Győr Győr-Sopron megye Vas megye Zala megye

Kiskunhalas Vésztő Szentes Barcs Bátaszék Szigetvár Záhony Püspökladány Jászberény Abaújkér Őrhalom Füzesabony Tapolca Pusztaszabolcs Gyömrő Mosonmagyaróvár Szombathely Murakeresztúr

Megye

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Dél-Alföldi régió Bács-Kiskun Békés Csongrád összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő

Megyei jogú város Város Kiskunhalas 29318 Battonya 6360 Kunszentmiklós 8883 Dévaványa 8459 Szabadszállás 6447 Gyomaendrőd 14928 Mezőhegyes 5736 Mezőkovácsháza 6598 Sarkad 10822 Szeghalom 9688 Vésztő 7328 Tótkomlós 6336 3 város 44648 9 város 76255 Nagyközség Medgyesegyháza 3905 Csabacsűd 1926 2 nagyközség 5831 Község Csengőd 2216 Csárdaszállás 498 Kelebia 2865 Körösnagyharsány 624 Körösújfalu 659 Kötegyán 1492 Magyarbánhegyes 2559 Méhkerék 2212 Okány 2278 Sarkadkeresztúr 1687 2 község 5081 8 község 12029 Összesen 5 település 49729 19 település 114115

Csongrád Szentes

17983 29785

2 város Csanádpalota

47768 14 város 3202

1 nagyközség Apátfalva Magyarcsanád Mártély Nagyér Nagylak Nagytőke Pitvaros 7 község 10 település

3202 3 nagyközség 3162 1572 1918 581 551 475 1417 9676 17 község 60646 34 település

168671 fő

9033 fő

26786 204490

Megye

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Dél-Dunántúli régió Somogy Tolna Baranya összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő

Megyei jogú város Város Balatonföldvár Barcs Csurgó 3 város Nagyközség

Község

Összesen

2077 Bátaszék 11930 Dombóvár 6000 20007 2 város

Balatonberény 1224 Balatonfenyves 1865 Balatonszemes 1579 Balatonszentgyörgy 1664 Szántód 368 Kastélyosdombó 319 6 község 7019 9 település 27026

Keszőhidegkút Szárazd

2 község 4 település

6702 Szentlőrinc 20272 Sellye Szigetvár 26974 3 város

229 Bükkösd 244 Cserdi

7940 2941 11103 21984 8 város

68865 fő

1250 369

473 2 község 1619 10 község 27447 5 település 23603 18 település

9111 fő 77976 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Észak - Alföld régió Megye Szabolcs - Szatmár Hajdu - Bihar Jásznagykun - Szolnok összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Szolnok 75474 Város Csenger 5001 Létavértes 7218 Jászberény 27386 Mátészalka 17712 Püspökladány 22783 Karcag 21439 Nagyecsed 6526 Kenderes 5123 Záhony 4443 Kunhegyes 8178 Kunszentmárton 9114 Újszász 6736 4 város 33612 2 város 30001 7 város 153450 13 város 217063 fő Nagyközség Gávavencsellő 3798 Hosszúpályi 5840 Jászkisér 5580 Ajak 3840 Pocsaj 2680 Kunmadaras 5641 Nyírábrány 3980

Község

Összesen

2 nagyközség Balsa Tiborszállás Újkenéz


7638 857 1005 1042

3 nagyközség 12500 2 nagyközség Biharnagybajom 2884 Szajol Hajdúbagos 2049 Tiszabura Konyár 2179 Mikepércs 2927 Monostorpályi 2227 Nagykereki 1320 Sáránd 2074 2904 7 község 13790 2 község 44224 12 település 56291 11 település

11221 7 nagyközség 3944 2252

31359

6196 12 község 170867 22 település

22890 271382 fő

Megye

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Észak - Magyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Heves összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő

Megyei jogú város Város

Hatvan Füzesabony város

város

nagyközség

nagyközség

2 város 29499 2 város Kál 3720 1 nagyközség 3720 1 nagyközség

Nagyközség

Község

Összesen

Abaújkér Csobád

689 Őrhalom 694

2 község

1383 1 község

2 település

1383

21314 8185

1105 Adács Apc Egerfarmos Maklár Szilvásvárad 1105 5 község

1 település 1105

8 település

29499 fő 3720 fő

2865 2697 760 2465 1784 10571 8 község

13059 fő

43790

46278 fő

11 település

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Közép-Dunántúli régió Megye Komárom - Esztergom Veszprém Fejér összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Dunaújváros 50084 Város Balatonalmádi 8786 Pusztaszabolcs 6489 Pápa 33080 Sárbogárd 4899 Tapolca 16732 város 3 város 58598 3 város 61472 6 város 120070 fő Nagyközség Révfülöp 8253 Lepsény 3226 nagyközség

1 nagyközség Ábrahámhegy Csopak

község település


Község

Összesen

8253 1 nagyközség 474 1605

2079 68930

község 4 település

3226 2 nagyközség

11479 fő


2079 fő 133628 fő

64698

Megye

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Közép Magyarországi régió Pest Budapest összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő

Megyei jogú város Város Cegléd Dunavarsány Gyömrő Nagykáta Nagymaros Szob Tura 7 város Nagyközség

Község

Összesen

38476 6674 14159 13104 4625 2954 9737 89729

Bag 3940 Farmos 3672 Galgamácsa 1485 Kismaros 1870 Tápiógyörgye 3790 Verőce 3261 Zebegény 1229 7 község 15697 14 település 105426

város

város

7 város




89729fő

15697 fő 105426 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Nyugat- Dunántúli régió Megye Győr - Sopron Vas Zala összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Győr 128265 Szombathely 71534 Város Mosonmagyaróvár 31490 Celldömölk 11257

2 város

159755

2város

82791

város

4város

242546 fő


6470 fő 249016 fő

Nagyközség

Község

Összesen

Bakonyszentlászló Bezenye


1822 Boba 449


831 Murakeresztúr 1975 Rédics 999 Zalaszentiván 394


3368 3368

VTSZ tagság munkaszervezeti bontása Eurorégiós Közlekedési Tagozat 1

Battonya

2

Csenger

3

Fényeslitke

4

Kelebia

5

Körösnagyharsány

6

Kötegyán

7

Létavértes

8

Murakeresztúr

9

Nagykereki

10

Nagylak

11

Nyírábrány

12

Őrhalom

13

Szob

14

Szombathely

15

Tiborszállás

16

Záhony

17

Zákány

18

Kétegyháza

Térségi és Vidéki Elővárosi tagozat Térségi

Vidéki elővárosi

1

Bakonyszentlászló

Győr

2

Biharnagybajom

3

Csabacsűd

4

Csongrád

5

Dévaványa

6

Gádoros

7

Galgamácsa

8

Hosszúpályi

Apc

9

Kenderes

Tura

Bezenye Mosonmagyaróvár

Kiskunhalas

Csengőd Soltvadkert

Szombathely

Celldömölk Boba

Hatvan

Adács

Vámosgyörk 10

Konyár

Cegléd

Dunavarsány

11

Körösújfalu

(Budapest)

Farmos

12

Kunhegyes

Gyömrő

13

Kunmadaras

Kunszentmiklós

14

Kunszentmárton

Nagykáta

15

Magyarbánhegyes

Bag

16

Magyarcsanád

Pusztaszabolcs

17

Mártély

Tápiószecső

18

Medgyesegyháza

Verőce

19

Méhkerék

Dunaújváros

20

Mezőkovácsháza

Dunavarsány

21

Mikepércs

22

Monostorpályi

Cserdi

23

Nagyecsed

Csurgó

24

Nagyér

Keszőhidegkút-Gy

25

Nagytőke

Sárbogárd

26

Okány

Szárazd

27

Pápa

Bátaszék

Dombóvár

21

Bükkösd

28

Pitvaros

Szolnok

29

Pocsaj

Szajol

30

Sáránd

Tápiógyörgye

31

Sarkad

Újszász

32

Sarkadkeresztúr

Jászkisér

33

Selyp

Karcag

34

Szeghalom

35

Szentes

36

Szentlőrinc

37

Szigetvár

38

Tiszaszentimre

39

Tótkomlós

40

Vésztő

41

Zalalövő

42

Barcs

43

Mátészalka

Füzesabony

Gyomaendrőd

Egerfarmos Maklár

22

Kisvasúti és Turisztikai Tagozat érintett kisvasutak 1

Balsa

118-119sz. Nyírvidéki Kisvasút

2

Dombrád

3

Gávavencsellő

4

Rédics

305.sz. Csömödér - Páka

5

Szilvásvárad

323.sz. Szalajkavölgy - Fátyolvízesés

6

Zebegény

317.sz. Kismaros – Királyrét

7

Kismaros

318.sz. Nagyírtás - Nagybörzsöny

8

Nagymaros

9

Balatonfenyves

10

Balatonalmádi

11

Balatonberény

12

Balatonföldvár

13

Balatonszemes

14

Balatonszentgyörgy

15

Ábrahámhegy

16

Csopak

17

Lepsény

18

Révfülöp

19

Szántód

20

Tapolca

37,38,39.sz. Balatonfenyvesi kisvasút

23

Kistelepülések közlekedési rendszeréhez kapcsolható közhasznú tevékenység megvalósítását segítő tagozat

1

Abaújkér

2

Csobád

3

Egerfarmos

4

Nagyér

5

Bezenye

6

Nagytőke

7

Újkenéz

8

Zalaszentiván

9

Csárdaszállás

10 Iklad

24

1b.

melléklet: A VTSZ kapcsolati rendszere

Együttműködési kapcsolatok Települési önkormányzatok összefogásának megalapozása

Elhatározásunkat azon felismerés vezette, hogy 10 milliónyi magánügyre vagy 3200 kis egyedi közösségi ügyre, mint társadalmi berendezkedésre, - a „kaparj kurta” elvre építve - lehetetlenség köztársaságot, társadalmat építeni. Az önkormányzatok nem csak őrzői, de alakítói és jó gazdái is akarnak lenni a magyar vidéknek. Cél: a különböző érdekek mentén együttműködő önkormányzati egyesülések összefogása az alábbi kölcsönös érdekeltségek érvényesítésére, megvalósítására; 1. Kölcsönös érdekérvényesítés  jogalkotásban,  vidékfejlesztésben,  közellátási rendszerek kiépítésében és működtetésében 2. Fejlesztési és munkahely teremtési kapcsolatok és összefogás 3. Tagok szakmai és informális felkészítése  ismeretek, tájékoztatók,  konferenciák és vitafórumok,  állásfoglalások kialakítása, egyeztetése 4. Lakossági együttműködés erősítése  közellátási szövetségek erősítése  idegenforgalmi és kulturális rendezvények, térségek nemzeti kultúrája és kincsei (feltárás, feldolgozás, megismertetés),  sportkapcsolatok kiszélesítése

25

VTSZ települések nemzetközi kapcsolatai Település

Testvér település neve, állama

Létrejöttének időpontja

A Kapcsolat jellemző területei, formái

Kapcsolattartásért felelős

Románia

Kapcsolat működő igen

Csabacsűd

Lemhény

1997.08.19

Kisgejőc

Ukrajna

igen

Frankó János [email protected] Nagy Eszter [email protected]

Rédics

Dobronok, Göntérháza Hosszúfalu,Radamos

Szlovénia

igen

testvérvárosi szerződések kötése folyamatban, jelenleg írásos együttműködési megállapodás nincsen 1998 - 2004

gazdasági, tudományos, kulturális, ifjúsági, sport, idegenforgalmi kulturális, szociális (zeneiskolai diákok táboroztatása)

Nagymaros

[email protected]]

Nagykáta Kismaros

Alfonsine, Wallhausen Zetelaka Dobruska Igazfalva Vargyas

Olaszország Németország Románia Csehország Románia

igen igen igen igen igen

1962 2004 2001 2001 1991

kulturális ,EU-s önkormányzatiság, közigazgatás területén a tapasztalatok kicserélése, együttműködés a mindenkori törvényi keretek között, a két térség közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésére való törekvés, a civil szervezetek közötti kapcsolat építsé és fenntartás támogatása Kulturális konferenciák, megbeszélések, tapasztalatcsere konferenciák, megbeszélések, tapasztalatcsere kultúrális, művészeti, idegenforgalmi kapcsolatok kiépítése kulturális, sport idegenforgalmi, oktatás

Értarcsa Besigheim Gyergyóditró Nagysalló Chlaba

Románia Németország Románia Szlovákia Szlovákia

igen igen

2008 1992 1996 1997 2000

Kulturális Kultúra, oktatás, sport, települések vezetői közti jó kapcsolat, tűzoltókkal való kapcsolat

[email protected] Tenczlinger Tímea [email protected] [email protected]

Lacko Székelykeve Székelykeresztúr Blumberg

Lengyelország Szerbia Románia Németország

Kulturális,művészeti,oktatási egészségügyi, szociáális , idegenforgalom-turizmus fellendítése. Önkormányzati, kulturális, gazdasági, turisztikai ,sport Rendezvények

Siria Guta Zetelaka Sulmierzyce, Zduny Sanislau (Szaniszló) Silvi Marina Zvolen - Zólyom

Románia Szlovákia Románia Lengyelország Románia Olaszország Szlovákia

Ábrahámhegy Vésztő Sáránd Bátaszék

Szob

?

Pápa Medgyesegyháza Balatonfenyves Konyár Tótkomlós

igen

igen

2005 2006 1998 2005

igen igen igen igen

1996 2006 2007 2001 1995

[email protected] Lovász György [email protected] [email protected] Gonda Judit [email protected]

kulturális

[email protected] [email protected]

Önkormányzati, kulturális, oktatási

[email protected]

kulturális, képviselőtestületi együttműködés

[email protected] [email protected]

Kulturális, gazdasági, civil, oktatási

Galanta - Galánta

Révfülöp

Jolsva - Jelšava Brectu - Bereck Nadlac - Nagylak Neunkirchen am Brand Sodankyla

Sárbogárd Mátészalka

Pocsaj Dévaványa Szárazd Nagylak Sarkadkeresztúr Ajak Csenger

Tiborszállás Záhony Nagyecsed

1999

Németország Finnország

igen

2005 1995 1997 2000 2008

Bene

Ukrajna

igen

2005

Munkács

Ukrajna

igen

1978

Nagykároly Zevenaar Vittoria Homonna Oberkochen Budureasa Székelykeresztúr Perbete /Pribeta/ Nadlac Cséfa, Vedresábrány Mikola Nagydobrony Kovászna Negresti -Oas Tasnád Bövely Csap Tiszacsernyő Bövely

Románia Hollandia Szicilia Szlovákia Németország Románia Románia Szlovákia Románia Románia Románia Ukrajna Románia

igen igen igen igen igen igen igen igen

Románia Ukrajna Szlovákia Románia

igen igen igen igen

Románia

1990 1990 1996 2004 2004 1992 1994 2005 1997 1997,2005 2003 2003 1996 1997 1998 2003 1992 1992 2001

elsősorban a helyi egyesületek között, cserelátogatások Oktatás, ifjúság, nevelés, sport, kultúra, művészet, idegenforgalom kulturális, gazdasági, sport, turisztika, hagyományépítés

[email protected]

Kulturális, sport kulturális, gazdasági kulturális, szakmai kulturális kulturális, gazdasági, sport kulturális, gazdasági, önkormányzati

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

kulturális, gazdasági, önkormányzati, közművelődés, turisztika

kulturális határmenti együttműködés turisztikai, gazdasági, kulturális

[email protected] Jeney Ferenc [email protected]

1c. melléklet

Együttműködési szerződéskötési minták

Együttműködési Megállapodás amely a mai napon létrejött egyrészt a Vasutas Települések Szövetsége (továbbiakban VTSZ), másrészt a Baloldali Önkormányzatok Közössége (továbbiakban BÖK) között az alábbi meggondolásokból és tartalommal:

Preambulum Egyes megfogalmazások szerint a nemzetgazdasági bevételek meghatározó hányada Budapest és agglomerációjában képződik (hozzávetőleg területileg az ország alig ¼-e és kis jóindulattal a lakosság 30 %-a). Ha ez igaz, akkor igen csak jól reprezentálja a mai magyar vidéki állapotokat is. A vidéki országrészek felzárkóztatására számos vidékfejlesztési program került kidolgozásra. Valamennyivel szemben elvárás, hogy be kell mutatnia a térség jellemzőit (erősségek, problémák, lehetőségek stb.) és a terv kapcsolódását az adott térséghez, annak szükségességét és relevanciáját, különös tekintettel a társadalmi és gazdasági életképességre és fenntarthatóságra (beleértve a környezeti szempontú fenntarthatóságot is). Ezek a tervek többségükben az elvi megfogalmazás szintjén rendelkezésre állnak, tartalommal való feltöltésük azonban igen hiányosak. A fentiekből, illetve az elmúlt évek tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a vidéki felemelkedésre csak akkor van esély, ha annak a megoldását az ott élő emberek veszik kezükbe, beleértve saját sorsuk irányítását is. Ahhoz hogy erre képesek legyenek, meg kell szervezniük önmagukat mindenféle hovatartozástól függetlenül, saját maguknak kell programokat, terveket alkotniuk. A terveknek, innovatívnak valamint újszerűnek kell lenniük. A hagyományosan egymástól elkülönülten működő gazdasági ágak összekapcsolásával; újszerű szervezeti forma létrehozásával melynek célja a helyi emberek saját térségük fejlesztési folyamataiba történő bekapcsolása – a végrehajtás szintjén szükséges őket kialakítani. A VTSZ és a BÖK mint szervezetek célkitűzéseik összevetéséből arra a megállapításra jutottak, hogy középtávon az alábbi négy területen lehetséges és szükséges az együttműködésüket szorosabbá tenniük:    

esélyegyenlőségi feltételek megteremtése, vidékfejlesztés (infrastruktúra), a munkahelyteremtés háttérrendszerének javítása, élhető környezeti feltételek fenntartása.

29

Az együttműködési megállapodásban meghatározott feladatok megoldására közös munka és szakértői csoportok kerülnek kialakításra az alábbi rendező elvek mentén: 





egyenlőség: földrajzi és településszerkezeti lakhelytől függetlenül Magyarország valamennyi lakosát azonos jogosultságok illetik meg környezetük és életfeltételeik kialakítása során, kölcsönösség: - kölcsönös érdekeltségek tiszteletben tartása nélkül nincs közös cselekvés, - az urbanizáció, mint folyamat tényszerűen jelen van, éppen ezért vidékfejlesztési programok kidolgozásánál csak olyan megoldások támogathatóak, amelyek kezelni (legalább csillapítani képesek e folyamat káros következményeit), nyitottság: az élhető környezeti feltételek kialakítása szükségszerűség és nem küldetés , ezért az független mindenfajta ideológiai és egyéb értékrendi elkötelezettségtől, etnikai és nemzeti hovatartozástól (közös ügy).

Az eddig elkészült különböző programok áttanulmányozása során megállapítható, hogy a hagyományos projekt szervezeti formában történő programalkotások jelentős részében kimerültek a bonyolult szervezeti struktúrák kialakításában, illetve a nagy ívű és léptékű elvi megfogalmazások alkotásában, és kevés energia maradt az elképzelések gyakorlatilag megvalósítható kidolgozásra. Mindezek okán úgy gondoljuk nem az egyes programok kidolgozásához, inkább azok megvalósításához szükségeltetik a hagyományos projekt keretek kialakítása, azaz, egy másfajta munkamódszer bevezetésével új lendületet kell hogy kapjon a vidékfejlesztési programalkotó és megvalósító munka az alábbi célok elérése érdekében: 1. Horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére. 2. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba a potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével, az integrált alulról jövő fejlesztési és munkahelyteremtő kezdeményezések támogatása. 3. Kapcsolatteremtés, élő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakítása a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása céljából 4. Vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl, a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése 5. A határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések támogatása, 6. Az innováció előmozdítása, - a helyi partnerség erősítése. A programok megalkotói a kiválasztott helyi munkacsoportok, működésük alapja a partnerség, amelynek keretén belül az egyes partnerek között egyértelműen meghatározottak a jogkörök, feladatok és felelősségi körök. I.

Közös munkacsoportok kialakítása

A VTSZ és a BÖK közös programalkotó munkacsoportok kialakítását határozza el az alábbi alapelvek mentén: Az egyes munkacsoportokra vonatkozó általános kitételek, lehetőleg:

30

1. 2. 3. 4. 5.

új – közösségi részvételen alapuló – szervezeti formában végezzék munkájukat, kihasználatlan belső erőforrásokra építkezzenek a térség egyediségét tükröző új terméket/szolgáltatást hozzanak létre, új eljárásokat alkalmazzanak a térségi adottságok jobb kihasználására, erőforrások kombinálását, újszerű összekapcsolását elősegítő programokat alkossanak,

A helyi munkacsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi/települési szinten. Egy település több munkacsoporthoz is delegálhat tagokat. A munkacsoportok által kidolgozott programokra vonatkozó általános kitételek: 1. A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot segítse elő. 2. Térségi szemlélet, térség-specifikusság kiemelten érvényesüljön. 3. Partnerség, együttműködés, kapcsolatok (ne csak egy érdekcsoportot szolgáljon). 4. Hűen tükrözze az alulról jövő kezdeményezést, helyi igények alapján történő tervezést és megvalósítást. 5. Modell jelleggel bírjon (más térségekbe is átültethető modellek). 6. Lehetőleg kisléptékű projektek legyenek (kettő, maximum tíz kistérség). 7. Zárófejezetében :  Térjen ki a megvalósításához szükséges keretfeltételekre meglévő és hiányzó bontásban a feltételek biztosítására kötelezettek megjelölésével,  Vizionálja a megvalósítás közvetlen és közvetett hatásait, következményeit

Az egyes munkacsoportok működésének az általános kitételeken és alapelveken túl nincs meghatározott merev szabályzata. Van azonban néhány fontos, kötelezően követendő szabály, amelyet minden munkacsoport kialakításánál célszerű figyelembe venni:     

Az egyes munkacsoportok az érintett kistérségek összetételét kell, hogy reprezentálják. A munkacsoportot alkotó szereplőket az érintett kistérségeket alkotó települések valamilyen szervezeti formába tömörülő önkormányzatai kérik fel közreműködésre. A helyi gazdasági élet szereplőiként elismert vagy köztiszteletben álló (természetes) személy(ek) kerüljenek delegálásra. Az egyes munkacsoport működését veszélyezteti, ha bármely szektor vagy bármely érdek túlsúlyban van a többihez képest. A felépítésnek biztosítania kell a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő hatékony képviseletét. Az önkormányzatok technikai feltételeket biztosító szerepe meghatározó az egyes munkacsoportok működése szempontjából, ugyanakkor a lakossági informálás is az ő elsődleges feladatukat képezi

Az egyes munkacsoportok első ülésén az alábbiakat érdemes megfontolni: -

hogy milyen legyen a munkacsoport szerkezete, a működtetés módja, hogyan zajlik majd a döntéshozás, vagyis kik lesznek a tagjai és a döntéshozók, (a felelősségi köröket világosan meg kell határozni), az összejövetelek / ülések gyakorisága,

31

Valamennyi munkacsoport számára alapvető kihívás, hogy miként vonják be a helyi közösségeket a csoport munkájába. A megoldás technikáját az egyes csoportoknak az őket delegáló települési vezetéssel közösen célszerű kialakítani (bizonyos specialitások miatt a településen belül akár munkacsoportonként is eltérő lehet). Az egyes szakmai és társadalmi szervezetek viszonylag széles köre megtalálható az egyes régiókban. A programalkotó munkába ezek a szervezetek komoly szervezőmunkát képesek kifejteni megfelelő irányultság esetén.

II. Kialakítandó munkacsoportok és működésük tematikája Ipari munkacsoportok   

Feldolgozóipari Építőipari Kézműipari

Mezőgazdasági munkacsoportok    

Növény és állattenyésztési Feldolgozó ipari Falusi turizmus Természet és környezetvédelmi

Szolgáltatási munkacsoportok   

Kereskedelmi Turisztikai és vendéglátó Lakossági szolgáltatói

Közellátási munkacsoportok   

Közlekedési Oktatási és egészségügyi Közigazgatási

Az egyes munkacsoportoknak heti rendszerességgel célszerű összeülniük. Javaslat az egyes összejövetelek állandó tematikájára: 1. Az első ülés alakuló ülés. Itt a szokásos belső munkaszervezési megbeszélésen túl nem ajánlatos komolyabb programalkotó tevékenységbe kezdeni. Ezt követően kell az egyes tagoknak összegyűjteniük saját területeiken, hogy milyen programok lehetnek esélyesek kidolgozásra és megvalósításra. 2. A második ülésen rendszerbe kell szedni a lehetséges alternatívákat és azokat sorrendbe kell rakni a kidolgozásuk időrendje szerint. Induláskor az első helyre azt a programot célszerű beállítani, ami a leggyorsabban megvalósítható (a siker egyfajta indikátor a

32

következőhöz). Ezen az ülésen célszerű megalkotni az első két-három kidolgozandó program munkatervét (vázát). 3. A harmadik ülésen meg kell kezdeni az első program tartalommal történő feltöltését, megbeszélni a hiányzó láncszemek pótlásának módszerét. 4. A negyedik ülésen össze kell állítani a program első nyers változatát, és megismertetni a kidolgozásban résztvevő de nem munkacsoport segítőkkel (egyfajta előszondázás-zsűrizés) 5. Az ötödik ülés az első munkaprogram végleges lezárásának ülése, egyben felkészülés a második munkaprogram kidolgozásának megkezdésére (3.4.5.pont megismétlése)

Összességében meg van az esélye, hogy a munkacsoportok létrehozását követő kettő hónap elteltével 7-10 bevezethető programmegvalósítás vegye kezdetét. Ezt követően optimális esetben minden három hét elteltével rendelkezésre állnak elbírálandó programok.

III. Munkacsoportok felügyelete, keretfeltételeik biztosítása A programalkotó munkacsoportok megszervezésére és működési keretfeltételeik biztosítására a VTSZ és a BÖK 2008. szeptember 15.-ig vegyes bizottságot hoz létre. E vegyes bizottság felelőssége, hogy: 1. alkotóképes munkacsoportokat hozzanak létre, 2. a csoportok munkavégzéséhez, a kidolgozott programok megvalósításához a feltételek biztosítva legyenek, 3. a megvalósítható programok projekté konvertálása

Az egyes munkacsoportok kialakításánál az alábbi sorrendiséget célszerű követni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Felelősök kijelölése az egyes munkacsoportok kialakítására Munkacsoportok létrehozása Az egyes csoportokon belül a munkavégzésre vonatkozó rendezőelvek kialakítása Programok megalkotási feltételeinek biztosítása Programok kidolgozása Megvalósítható programok kivitelezési folyamatainak biztosítása Kontroll – visszacsatolás – folyamatfigyelés

A munkacsoportok által kidolgozott programok elbírálására a vegyes bizottságoknak bíráló bizottságokat kell létrehozniuk azokon a területeken, amelyek az esetleges program megvalósításban érintettek és érdekeltek. A bíráló bizottságoknak legalább 50%-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk. Ez annyit jelent, hogy a közszféra (pl. települési önkormányzatok, megyei vagy regionális tanácsok, ügynökségek választott tagjai/képviselői) képviselői maximum 50%-ot tehetnek ki a döntéshozó testületben. Az elkészített és megvalósítási elbírálásra kerülő programoknak be kell mutatni, hogy rendelkezésre áll e egy jól felkészült, kompetens kapacitás is. Az egyes munkacsoportok által kidolgozott programajánlások végrehajtásra irányuló elbírálását követően projektmunka keretében valósítandók meg. A projekt tagjait és vezetőjét lehetőleg az elkészítésben nem munkacsoport tagként közreműködők köréből célszerű kiválasztani. Amennyiben a közreműködők körében a végrehajtáshoz szükséges erőforrások nem biztosíthatóak – végső megoldásként – pályáztatás is lehetséges. A bíráló bizottságnak az egyes programok projektként

33

történő javaslattételével egyidőben arra is javaslatot kell tennie, hogy a kivitelezés során mi legyen a felügyelet-ellátás módja és ki legyen a megbízottja a logikailag elvárható összeférhetetlenség figyelembevételével. Ha valamely munkacsoportok nem egyszeri feladatellátásra szerveződnek, a munkacsoport tagjai a megvalósítási projektekben csak tanácsadói, illetve a megvalósítás felügyeletét ellátó felelősével egyfajta kontroll szerepet tölthet be. (Az egyes munkacsoportok fenntartása és működtetése mindaddig célszerű, amíg az új programalkotás esélye fenn áll).

IV. Várható eredmények       

vidéki élet és –munkalehetőségek javulnak, a vidéki jólét növekszik, életképes vidéki közösségek alakulnak, az együttműködési képesség és szervezettség, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javul a vidék fejlesztése érdekében új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtődnek, helyi termékek kerülnek kifejlesztésre és versenyképességük is növekszenek, olyan új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kifejlesztése, bevezetése, amelyek jobban igazodnak a helyi lakosság igényeihez, Kialakul az alulról jövő kezdeményezések kezelésének rendszere. Kialakul a vidéki térségek egymás közötti hazai és más EU tagállamok vidéki térségei közötti együttműködés, az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadásának gyakorlata.

Összességében a program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre Helység….dátum…aláírók

34

Együttműködési Megállapodás Amely a mai napon létrejött egyrészt a Vasutas Települések Szövetsége (továbbiakban VTSZ), másrészt a Magyar Közlekedési Klub (továbbiakban MKK) között a jelen megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósításának közös elősegítése céljából. Jelen együttműködési megállapodás kettő fontos tényező egybeesése okán kerül megkötésre: 

A Vasutas Települések Szövetsége és a Magyar Közlekedési Klub közel azonos időszakban, számos vonatkozásban azonos célkitűzések mentén alakult ki. Az elmúlt években folyamatosan és eredményesen egyeztettek és működtek együtt közlekedési kérdésekben. E kérdéskörben céljaik és elvi elgondolásaik teljesen azonosak.  A hazai közlekedéspolitika különböző irányzatok váltogatását követően az uniós irányelveknek, elvárásoknak megfelelő közösségi közlekedési rendszer kialakításának irányába mozdul el 2008 végétől. Összességében a VTSZ és az MKK mint szervezetek célkitűzéseik és eddigi közös tevékenységük értékelésük összevetéséből arra a megállapításra jutottak, hogy középtávon, az alábbi területeken lehetséges és szükséges együttműködésüket szorosabbá tenniük: 

Lobbyzás a hazai közlekedésnek a közösségi közlekedési rendszerekhez történő igazítása céljából,  Környezetvédelem,  Közlekedési fórumok megszervezése,  Közös álláspontok kialakítása,  Szakmai tanácsadás és közreműködés,  Közös pályázatok. Az együttműködés technikai lebonyolításának céljából:     

A két fél kijelölt képviselőiken keresztül folyamatosan kapcsolatot tart fenn, 2008. szeptember 15.-ig részletes éves közös munkaprogramot dolgoz ki, Vezetői részére a kapcsolattartók félévente közös értékelő jelentést készítenek, Megállapodó felek éves beszámolóikban az együttműködés értékelését beépítik, Egymás munkájának segítése érdekében kölcsönösen adat és információs szolgáltatásokat nyújtanak. A jelen megállapodásban foglaltak gyakorlati megvalósítására a felek közös munkabizottságot alakítanak. E munkabizottság feladata az éves együttműködési programok megalkotása is. Az együttműködési programokat a megállapodó felek vezetőségi testületeinek kell jóváhagyniuk. Budapest. 2008. augusztus …

A Vasutas Települések Szövetségének

A Magyar Közlekedési Klub

nevében

nevében

Csanádi István

Mészáros Péter

elnök

elnök

35

2.sz. melléklet: VTSZ módosított alapszabálya

36

2008. Stratégiai, szervezési és szervezeti irányváltások a Vasutas Települések Szövetségében

Recommend Documents