FELGYŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2007(III.29.)Kvt. rendelete a település helyi építési szabályozásáról
2 Felgyő Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben, a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdés szerinti hatáskörben eljárva, valamint a 36/2002. ( III. 7. ) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekében a következőket rendeli el: I.
fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.§ (1)
E rendelet hatálya Felgyő község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1.§ (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.
(2)
Jelen rendelet mellékletét képezik a 2006. évben, a Tér és Terület Bt. által készített SZ-1 jelű, M=1:10000 és SZ-2 jelű, M=1:2000 méretarányú szabályozási tervek és a T-7 jelű, M=1:100 méretarányú mintakeresztszelvények.
(3)
A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.
(4)
A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy továbbtervezést igényelnek, így: a) részletes tervvel módosíthatóak ill. pontosíthatóak.
(5)
Irányadó jellegűnek kell tekinteni: az irányadó jelleggel meghatározott telekhatárokat; ezek szabályozási vonalhoz viszonyított iránya kötelező, de helye a szabályozási előírások keretei között telekalakítási tervvel módosítható, a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők, a gazdasági erdők és a nem védett mezőgazdasági területek közötti övezeti határt; az erdőterület a mezőgazdasági terület irányába növelhető, a T-7 jelű tervlap keresztszelvényeinek kialakítását.
a)
b) c) d)
3 2.§. (1)
Az 1.§./3/ bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha: a) az vészhelyzet elhárítását szolgálja, b) karbantartásra, állagmegóvásra irányul, c) környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.
(2)
Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.
(3)
Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2.§./1/ bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha: a) az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.
(4)
Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha: a) azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy b) legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.
(5)
Beépítési módok kötelező értelmezése a településen: a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési vonal azonos magával az oldalkerti telekhatárral, b) Oe jelű beépítésnél: az oldalkerti telekhatár az egyik kötelező építési vonal, előkertes beépítés esetén az előkert mérete: 1. kialakult beépítési környezetben azonos az adott utcavonal legalább 60%-ában jellemző előkert-mérettel, 2. új utca nyitása esetén 5,0m.
(6)
Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések: a) Lapostetős épületet a belterületen kizárólag gazdasági területen szabad elhelyezni technológiai szükségszerűség esetén; külterületen ugyancsak kivételes esetben és technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető a lapostetős épületkialakítás a terülfelhasználástól függetlenül.
(7)
Beépítettségre vonatkozó eltérő rendelkezések övezeti besorolástól függetlenül, új építés, létesítménybővítés vagy a rendeltetés megváltoztatása esetén: a) iskolaépületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot,
4 b) óvodaépületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot.
II.
fejezet
A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA 3.§. (1)
A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik – a) külterületre és b) belterületre tagozódik.
(2)
Az igazgatási terület és a belterület határvonala kialakult, módosítása nem szükséges.
(3)
A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.
(4)
A település területe építési használat szerint: a) beépítésre szánt és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. III.
fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 4.§. (1)
A beépítésre szánt terület lehet: a) lakóterület, b) vegyes terület, c) gazdasági terület, d) különleges terület. Lakóterületek 5.§
(1)
Lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) mezőgazdasági (üzemi) építmény, c) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület,
5 e) kézműipari épület, f) helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) sportépítmény. (2)
Jelen rendelet 5.§. (1) bekezdés b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési ill. környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép- és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata.
(3)
Azokon a lakótelkeken, ahol a telek mélysége meghaladja a 65,0m-t, az építési hely az első 55,0 m-re korlátozódik; az 55,0m része az előkert is. Az 55,0m-en túli telekrész a hátsókert része; arra vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 6.§. Lf jelű építési övezetek / falusias lakóövezetek /
(1)
Az övezetek falusias lakóövezetek. Az övezetekben állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait; nagyállat tartására szolgáló épület csak az illetékes ÁNTSZ és Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eseti hozzájárulásával helyezhető el. Vegyes terület határához képest 50 m-en belül mindenfajta állattartó épület létesítése tilos, 150m-en belül nagyállattartására szolgáló épületet tilos elhelyezni; e távolságon belül minden további állattartó épület esetében érdekelt szakhatóságnak kell tekinteni az illetékes ÁNTSZ-t és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.
(2)
Az Lf-1 jelű övezet a kistelkes, jellemzően kialakult telekosztású és beépítésű falusias lakóterületek övezete. Az övezetben – a külterületen elhelyezkedő övezetek kivételével – valamennyi, jelen rendelet 5.§ (1) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető. A külterületen levő övezetekben csak a jelen rendelet 5.§ (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban felsorolt épületek, építmények helyezhetőek el. A beépítési paraméterek betartása kötelező új telekalakítás és beépítés esetén. A meglevő és beépített telkek a jelenlegi paraméterekkel építhetők újjá.
(3)
Az Lf-2 jelű övezet a nagytelkes falusias lakóterületek övezete. Az övezet telkein nem helyezhetők el jelen rendelet 5.§ (1) bekezdés f) pontjában felsorolt épületek, építmények.
6 A lakóterületeken betartandó beépítési paraméterek falusias lakóövezetek építési övezetek Lf-1 Lf-2 30 30
szabályozott mutatók megnevezése megengedett legnagyobb beépítettség (%) megengedett legnagyobb építménymagasság megengedett legkisebb telekterület (m2)
tömbönként szabályozott tömbönként szabályozott
40
50
tömbönként szabályozott 2.§ (5) b) 2. szerint azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
tömbönként szabályozott 2.§ (5) b) 2. szerint azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
10
10
legkisebb zöldfelület (%) beépítési mód előkert (m) legkisebb oldalkert (m)
tömbönként szabályozott tömbönként szabályozott
legkisebb hátsókert (m)
Vegyes területek 7.§ (1)
A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.
(2)
A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület, d) vendéglátó épület, e) egyéb közösségi szórakoztató épület, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) sportépítmény, h) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény valamint lakóépülethez és oktatási épülethez kapcsolódóan termelő kertészeti építmény.
(3)
Az övezeteken belül azokat a telkeket, melyeket a szabályozási terven egy adott funkció céljára jelöltünk ki, tilos más, a területen egyébként elhelyezhető létesítmény kialakítására felhasználni.
7 Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 8.§. Vt jelű építési övezetek / településközponti vegyes területek övezetei / (1)
A Vt-1 jelű övezet a szabadonálló beépítésű településközponti vegyes területek övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 7.§ (2) bekezdésében felsorolt épület, építmény elhelyezhető.
(2)
A Vt-2 jelű övezet az oldalhatáron álló beépítésű településközponti vegyes területek övezete. Az övezetben tilos elhelyezni jelen rendelet 7.§ (2) bekezdés e) és g) pontjaiban felsorolt épületeket, létesítményeket. Vegyes területen betartandó beépítési paraméterek településközponti vegyes területek övezetei építési övezetek szabályozott mutatók megnevezése Vt-1 Vt-2 50 40 megengedett legnagyobb beépítettség (%) megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 6,5 6,5 megengedett legkisebb telekterület (m2) legkisebb zöldfelület (%) beépítési mód előkert (m) legkisebb oldalkert (m)
tömbönként szabályozott
tömbönként szabályozott
20
30
szabadonálló 5,0m azonos a megengedett legnagyobb építménymagasság 50%-ával
oldalhatáron álló 2.§ (5) b) 2. szerint
legkisebb hátsókert (m)
6,0
azonos a megengedett legnagyobb építménymagassággal
6,0
Gazdasági területek 9.§ (1)
A gazdasági területek lehetnek: a) kereskedelmi, szolgáltató és b) ipari gazdasági területek. 10.§ Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1)
A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
8 (2)
A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) sportépítmény a gazdasági célú épületben dolgozók számára, f) oktatási, egészségügyi, szociális épület a gazdasági célú épületben dolgozók számára. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 11.§. Gksz jelű építési övezetek / kereskedelmi, szolgáltató területek övezetei /
(1)
A Gksz-1 jelű övezet a kistelkes kereskedelmi, szolgáltató területek övezete. Az övezetben jelen rendelet 10.§ (2) bekezdés a) pontjában ismertetett épületek közül a mezőgazdasági gépjavítás és tárolás, műtrágya- és vegyszertárolás, forgalmazás, mező- és erdőgazdasági termékfeldolgozás létesítményei helyezhetők el. E mellett az alaptevékenységhez kapcsolódó irodaépületek, és az f) pontban ismertetett szociális épület helyezhető el az övezetben. Új telek kialakítása esetén a telkek átlagos szélessége nem lehet kevesebb, mint 25m; a telket hármas fasorral kell körbetelepíteni. Meglevő telek beépítettségének növelése esetén is kötelező a fasortelepítés.
(2)
A Gksz-2 jelű övezet az agráripari park területének övezete. Az övezetben jelen rendelet 10.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi épület, építmény elhelyezhető.
(3)
A Gksz-3 jelű övezet a nagytelkes kereskedelmi, szolgáltató területek övezete. Az övezetben jelen rendelet 10. § (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjaiban felsorolt épületek, építmények helyezhetőek el.
(4)
A Gksz-4 jelű övezet a benzinkút övezete. Az övezeten belül jelen rendelet 10. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, az alapfunkcióhoz kapcsolódó irodaépületet, a d), pontban ismertetett épületeket és az f) pont szerinti szociális épületeket, létesítményeket, valamint motelt és ennek járulékos létesítményeit ( vendéglátó üzletrészt, a tulajdonos számára lakást ) szabad elhelyezni. 12.§ Ipari gazdasági területek
(1)
Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
9 (2)
Az ipari gazdasági területen belül kivételesen elhelyezhetők: a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b) oktatási, szociális épületek. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 13.§. Gip jelű építési övezetek / ipari gazdasági területek övezetei /
(1)
A Gip-1 jelű övezet a mezőgazdasági majorok övezete. Az övezetben a mezőgazdasági gépjavítás és tárolás, a terménytárolás, a növényvédelem és a nagyüzemi állattartás létesítményei helyezhetők el. Amennyiben az alaprendeltetés nem zárja ki, kivételesen elhelyezhetőek a jelen rendelet 12.§ (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények is.
(2)
Újonnan kialakítandó telek szélessége és mélysége nem lehet kevesebb 50,0mnél. A telekhatár mentén min. hármas fasort kell telepíteni, cserjeszinttel is kiegészítve. Tilos a hígtrágyás állattartás, a trágya tárolására zárt tárolót kell létesíteni.
(3)
Az övezetben földszintes épületek helyezhetők el. A szociális –és irodaépületek, valamint a szolgálati lakások esetében a tetőterek beépítése megengedett. Technológiai szükségszerűség esetén – pl. takarmánysiló – az építménymagasság 25,0m-ig növelhető. Gazdasági területen betartandó beépítési paraméterek Gazdasági területek övezetei építési övezetek szabályozott mutatók megnevezése
megengedett legnagyobb beépítettség (%) megengedett legnagyobb építménymagasság (m) megengedett legkisebb telekterület (m2) legkisebb zöldfelület (%) beépítési mód előkert (m) legkisebb oldalkert (m) legkisebb hátsókert (m)
Gksz-1
Gksz-2
Gksz-3
Gksz-4
ipari területek Gip-1
50
40
40
50
30
7,5
7,5
6,5
6,5
7,5
1500
6000
3000
2000
6000
25
30
25
20
40
kereskedelmi, szolgáltató területek
szabadonálló szabadonálló szabadonálló szabadonálló szabadonálló
5,0 5,0 6,0
10,0 10,0 10,
5,0 5,0 10,
3,0 4,0 6,0
10 10 10
10 Különleges területek 14.§ (1)
A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelen rendelet 5-13§-ok szerinti területektől jelentős mértékben eltérő területek.
(2)
Különleges terület: a) a Kt jelű temető övezete, b) a Kkp jelű kegyeleti park övezete, c) a Krh jelű regionális hulladéklerakó övezete, d) a Khb jelű homokbánya övezete, e) a Ks jelű sportpálya övezete. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 15.§. K jelű építési övezetek / különleges területek övezetei /
(1)
A Kt jelű övezet a temető övezete. A temető fejlesztése során fokozatosan gondoskodni kell az 1999. évi törvény valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.I.) Korm. rendelet előírásinak érvényre juttatásáról. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20m, max. 2,0m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok: a) fa és, vagy b) kő és, vagy c) égetett agyag és, vagy d) kovácsoltvas. Drótfonatos kerítést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt élősövény „közepébe” telepítik, és a sövény kifejlődve azt egész évben eltakarja. A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékébe a kápolna vagy a ravatalozó tornyát nem kell beszámítani. A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.
(2)
A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben új épület, építmény csak a kegyeleti célokat kiszolgáló létesítmény lehet jelen rendelet 15.§. (1) bekezdésének betartásával. Az övezetben a továbbiakban tilos a temetés. Kerítés létesítésétől el lehet tekinteni. Az övezeten belül alkalmazni kell az örökségvédelmi hatástanulmány javaslatait.
11 (3)
A Krh jelű övezet a regionális hulladéklerakó övezete. A terület határa a potencionális természeti terület határát 10 m-nél jobban nem közelítheti meg. A hulladékkezelőn belül a min. 2,0m termőföld-takarás után kialakuló „dombok” magassága a környező átlagos terepszinthez képest nem haladhatja meg a 15m-t. A területet telkén belül min. 30,0m-es, többszintű, tájba illő növényzetből kialakított erdősávval kell körbevenni. A telket 1,8-2,5m magas kerítéssel kell körülkeríteni, melyet az erdősávon belül kell elhelyezni.
(4)
A Khb jelű övezet a homokbánya övezete. Az övezeteken belül a közlekedési és építési homok bányászatához szükséges kiszolgáló létesítmények helyezhetőek el.
(5)
A Khu jelű övezet a hulladékudvar övezete. A hulladékudvaron komposztálható növényi hulladékok, bontási törmelék, lomtalanítási hulladék, veszélyes hulladék, stb. helyezhető el a környezetszennyezést kizáró gyűjtési feltételek (pl. konténerben gyűjtve) mellett. A hulladékudvaron a gyűjtés, rövid idejű tárolás történhet, innen a hulladékot a szerződött szolgáltatónak el kell szállítani. A zöldterületébe a mellette levő védő erdő beszámítható.
(6)
A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó szálláshely, vendéglátó és szolgáltató épületeket szabad elhelyezni. Különleges területen betartandó beépítési paraméterek
szabályozott mutatók megnevezése megengedett legnagyobb beépítettség (%) megengedett legnagyobb építménymagasság (m) megengedett legkisebb telekterület (m2) legkisebb zöldfelület (%) beépítési mód előkert (m) legkisebb oldalkert (m) legkisebb hátsókert (m)
Különleges területek övezetei építési övezetek Kt Kkp Krh Khb
Khu
Ks 25
20
10
20
10
20
6,0
6,0
7,5
7,5
6,5
6000
kialakult
200000
25000
3000
15000
40
40
40
40
40
60
szabadonálló nem szabályozott nem szabályozott nem szabályozott
szabadonálló nem szabályozott nem szabályozott nem szabályozott
szabadonálló nem szabályozott nem szabályozott nem szabályozott
6,5 lelátó 15,0
szabadonálló szabadonálló szabadonálló nem nem 5,0 szabályozott szabályozott nem nem nem szabályozott szabályozott szabályozott nem nem nem szabályozott szabályozott szabályozott
12 IV.
Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 16. § (1)
A beépítésre nem szánt területek lehetnek: a) közlekedési és közműterületek, b) zöldterületek, c) erdőterületek, d) mezőgazdasági területek és e) vízgazdálkodási területek. Közlekedési és közműterületek 17. §
(1)
Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése. Bármilyen, építési engedélyezéshez kötött tevékenység esetén előírandó az út tulajdonosa ill. üzemeltetője számára a szabályozási terven jelölt kötelező fásítás.
(2)
A 4519. sz. országos mellékút nyomvonalának módosítása szükséges a Csanytelek közigazgatási területén tervezett új nyomvonalhoz történő csatlakozás érdekében. A 45119. sz. országos mellékút kiépítése szükséges meglevő nyomvonalak felhasználásával Tömörkényig. A települési mellékúthálózat továbbépítése szükséges a szabályozási terven jelölt módon, meglevő földúthálózat nyomvonalán: a) A 4517-es számú és a 45119-es számú utak összekötéséhez, b) a hulladékkezelő megközelítéséhez, c) Csongrád felé történő megközelítés érdekében, új nyomvonalon a megyei terv szerint; ennek leágazása a Tiszához vezető kiszolgáló és turistaút a meglevő földút nyomvonalán, d) külterületi földutak tengelytől mérve minimum 8,0-8,0m szélességgel veendők számításba az utat kísérő beépítés esetén.
(3)
A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak: a) Köu-I. jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 25,0 m-nél, épületet 30,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni akkor sem, ha ahhoz a közút kezelője hozzájárul; 50 m-en belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges. b) Köu-1. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük ill. szabályozási szélességük a meglevőeknél kialakult, új létesítése esetén 22,0m. c) Köu-2. jelű a lakóutak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 15,0 m. d) Köu-3. jelű, gyalogos-kerékpáros, utak övezete. Építési területük min. 5,0m.
13 Zöldterületek 18.§ (1)
A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.
(2)
A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható: a) sétaút, pihenőhely, b) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,
(3)
Zöldterület a településen a Polgármesteri Hivatal előtt levő, a Kossuth és a Templom utcákhoz kapcsolódó közpark. A közparkok övezeti jele Kp. A Templom és a Kossuth utcához kapcsolódó területet az ott található régészeti lelőhely figyelembe vételével fokozatosan történeti emlékhellyé kell fejleszteni. Erdőterületek 19.§
(1)
Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-1. és Má-2. jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.
(2)
Az erdőterület rendeltetése szerint: a) gazdasági és b) védelmi besorolású lehet.
(3)
Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az OTÉK előírásainak betartásával lehet.
(4)
Az Ev1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik. (A védelmen belül elsődleges a beépítésre szánt belterület védelme a környezeti hatásoktól.) Mezőgazdasági területek 20.§
(1)
A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek ( nem állattartó telep! ) létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.
14 (2)
A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhető: a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, b) a köztárgyak, c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. f) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító ); g) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor; h) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince; i) biztonsági okokból szükséges őrház; j) valamint lakóépület.
(3)
A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be: a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni. b) 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető. c) 1500 – 3000m2 nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 20.§ (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve az (2) j) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
(4)
Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett jelen rendelet 20.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi épület, építmény elhelyezhető, ha azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja. Lakóépület akkor helyezhető el, ha: a) a telek legalább magánútról megközelíthető, b) az infrastruktúra ellátása megoldott, c) a segélykérés lehetősége megoldott, d) a telek átlagos szélessége legalább 30m. A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, melyből a lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.
(5)
Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK előírásai szerint birtoktest alakítható ki. A birtokközpontot az általános szabályok is jelen rendelet mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai szerint lehet beépíteni.
15 A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 21. §-ának előírásai is. Birtokközpont létesítése esetén technológiai igény esetén – annak igazolásával – az építménymagasság 25,0m-ig növelhető. (6)
A telek beépített területe számításánál a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 7,50m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor vízszintes síkon mért vetületi területének összegét figyelmen kívül kell hagyni.
(7)
Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott és működő tanyaépületek fenntartása akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg.
(8)
Ha az igényelt beépítés 2000 m2 tanyaudvaron nem helyezhető el, akkor a 20.§. (5) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
21.§ Mezőgazdasági területen a lakóépületek építésére vonatkozó előírások (1)
Jelen rendelet 20.§ (4) bekezdésének b) pontja teljesül: ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja. d) pontja teljesül: 1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy 2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos-energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik. ( Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, a háztartási kommunális szennyvíz szikkasztásos elhelyezése is megengedett az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával. ) e) pontja teljesül: 1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy 2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.
(2)
Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet – .
16 A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. (3)
A tanyaudvaron jelen rendelet 20.§ általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. ( Az 5,50m-t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja. ) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 38°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható. A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.
(4)
A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de: a) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 5,0m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és b) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 40,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások 22.§ Mk jelű övezet előírásai ( kertes mezőgazdasági területek övezete )
(1)
Az Mk jelű övezetben, ha azt valamely meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 20.§ (2) bekezdés a), b), c), d), e), g) és i) pontjaiban felsorolt létesítményeket szabad elhelyezni. A meglevő épületek, építmények fenntartása megengedett.
(2)
Tilos az övezetben birtokközpont kialakítása; az övezet területeit birtokközpont kialakításába nem lehet beszámítani.
17 23.§ Má-1 jelű övezet előírásai ( intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete) (1)
Az Má-1 jelű övezet az intenzív használatú ( általában szántó művelési ágú ) mezőgazdasági területek övezete. Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 20.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.
(2)
Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető. 24.§ Má-2. jelű övezet előírásai ( lakóterületet határoló mezőgazdasági területek övezete )
(1)
Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 20.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, kivéve az állattartó telepeket
(2)
Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető, de ott állattartó telep nem alakítható ki. 25.§ Má-3. jelű övezet ( rétek, gyepek övezete )
(1)
Az övezetben a művelési ág megváltoztatása csak az eredeti művelési ág fenntartásához kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén lehetséges. Épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni úgy, hogy a jelen rendelet 20.§ (3), (4) és (7) bekezdéseiben ismertetett minimális területnagyságok kétszeresét kell minimumértékként figyelembe venni.
(2)
Birtokközpontot is kizárólag a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet kialakítani. Az övezet területeit birtokközpont kialakításába akkor is be lehet számítani, ha a birtokközpont nem az övezet területén épül fel. Ebben az esetben a minimális területek duplázásától el lehet tekinteni.
18 26.§ Má-4 jelű övezet ( 10 ha összefüggő területet meghaladó üvegházas termesztésre használt mezőgazdasági területek övezete ) (1)
Az övezet elsősorban a nagyüzemi üvegházas növénytermesztés céljára szolgáló terület. Az övezetben jelen rendelet 20.§ (2) bekezdés a), b), c), d), e), g) i) és j) pontjaiban felsorolt valamennyi épületet, építményt, valamint az f) és h) pontokban felsorolt épületeket, építményeket közül azokat szabad elhelyezni, amelyek az üvegházas növénytermesztéshez és a kapcsolódó tároláshoz, feldolgozáshoz szükségesek.
(2)
Az övezet területén belül a keletkező csapadékvizet vagy az üvegházakban történő öntözésre kell felhasználni, vagy olyan módon kell a területről elvezetni, mintha az üvegházak is mint beépített terület épületei lennének. A csapadékvíz bevezetése a befogadó, a hévíz hasznosítása, kút fúrása csak vízjogi engedély alapján lehetséges.
(3)
Birtokközpontot létesíteni kizárólag jelen rendelet 26.§ (1) bekezdése előírásainak egyidejű betartásával lehetséges. Az övezet területei más mezőgazdasági övezetű területen létesítendő birtokközpont területébe nem számíthatóak be. Vízgazdálkodási területek 27.§.
(1)
A vízgazdálkodással összefüggő területek: 1. a folyóvizek medre és parti sávja, 2. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 3. az állóvizek medre és parti sávja / halastavak /, 4. hullámterek. A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni. Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
(2)
A V-1 jelű övezet a Tisza-folyó övezete. Az övezeten belül csak az illetékes vízügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet bármilyen építményt elhelyezni. A V-1 jelű övezet alövezetei: a) V-1m a folyómeder övezet, tevékenység csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával végezhető,
19 b) V-1gy az ártéri rétek, gyepek övezete; művelési ág változtatása és bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. c) V-1e az ártéri erdők övezete; művelési ág változtatása és bármely építési tevékenység csak az illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, az erdészeti hatóság engedélyével lehetséges. d) V-1v a védtöltések övezete; a védtöltéseken bármely tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető, a töltéslábnál a meglevő töltésnél 20,0-20,0m széles sáv, az átépített töltésnél 10,0-10,0m széles sáv szabadon hagyandó; itt tilos építményt, épületet elhelyezni, kivéve ha az vízügyi érdekből történik ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárul. A védtöltés mentén a hullámtéren 60,0m-en, a mentett oldalon pedig 110,0m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. V-1szg a szorítógátas csatornák övezete. A csatornák 3,0-3,0m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani. (3)
A V-2 jelű övezet a vízügyi kezelésű főcsatornák, csatornák övezete. A csatornák 6,0-6,0m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani.
(4)
A V-3 jelű övezet a társulati és önkormányzati kezelésű csatornák övezete. A csatornák 3,0-3,0m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani.
(5)
A V-4 jelű övezet az önkormányzati kezelésű vízmű övezete. A vízműkút körül 10m-es sugarú kör védőterületet kell megtartani.
(6)
A V-5 jelű övezet a halastavak övezete. Az övezetben csak a tórendszer fenntartásához ill. a haltenyésztéshez, a horgászathoz kapcsolódó létesítmények, építmények helyezhetők el.
20
V.
fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME 28.§. Művi értékek védelme (1)
A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is. Alkalmazni kell továbbá a 2001. évi LXIV. tv. előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén.
(2)
A régészeti érdekeltségű területen – a Templom és a Kossuth utcákhoz kapcsolódó közparkban – minden engedélyezési eljárásban érdekelt félnek kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
(3)
Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni, a belterületi határtól min. 150m távolságra. Nem helyezhető el óriásreklám országos ill. helyi védettségű természeti területen és annak 100m-es környezetében.
(4)
Helyi védelem alá kerül: 1. a 0187/14 hrsz-ú területen álló magtárépület. A védelem kiterjed: az épület homlokzataira, a tömegkontúrok megtartására. Helyileg védett épületet csak akkor szabad lebontani, ha az életveszélyessé válik. Ez esetben az épületről teljes műszaki felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképmelléklettel kiegészítve.
(5)
Helyi értékvédelmi terület: 1. a 0161/4 hrsz-ú kegyeleti park területe a sírjelekkel és a növényállománnyal együtt. 29.§ Környezetvédelem
(1)
Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén, a trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni.
21 (2)
Zaj- és rezgésterhelési határértékek: Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket: Terület besorolása
Falusias lakóterület Mezőgazdasági terület (tanya), gazdasági és különleges terület
Zajterhelési határérték LTH, dB(A) nappal éjjel (06-22) (22-06) 50 40 60
50
Levegővédelem: A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható. levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület”-nek minősül: a Pusztaszeri tájvédelmi körzet és tervezett bővítése, azaz Vidre-éri csatorna és halastavak környéke Felszíni víz: Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. Vízminőség területi kategória: általánosan védett” Földtani közeg: A felhagyott hulladéklerakó és az illegális lerakó területét rekultiválni kell, valamint ezt követően biztosítani kell a monitoringozás lehetőségét a rekultivációs tervnek megfelelően. A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését. A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása: Település szennyeződés érzékenységi besorolása: Terület szennyeződés érzékenységi besorolása:
érzékeny érzékeny
22 (3)
Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható.
(4)
Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell jelenleg a település igazgatási területén kívül levő, a regionális lerakó elkészültekor az igazgatási területen levő hulladéklerakóba.
(5)
A település újonnan beépítésre szánt területét teljes közművesítéssel kell ellátni. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokkal is történhet. 30.§ Természetvédelem
(1)
A település közigazgatási területén megtalálható természetvédelmi kategóriák, besorolások: a) „EX LEGE” védett természeti terület, b) Kiskunsági Nemzeti Park területe, c) védett természeti terület védőövezete, d) ökológiai hálózat ( Natura 2000), e) potenciális természeti terület.
(2)
A védett területeken a védelmi besorolásuknak megfelelő országos előírásokat kell betartani. E mellett az érintett területeken művelési ág változtatása és bármilyen hatósági engedélyezési eljárás keretén belül érdekelt félnek kell tekinteni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát és az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. 31.§ Általános biztonsági előírások Közlekedési létesítmények védőterületei
(1)
Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 50-50m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 50 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.
23 Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei
(3)
A vízvezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani. Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni.
(4)
A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.
(5)
A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.
(6)
Villamos berendezések biztonsági övezete: a) föld feletti nyomvonalas létesítménynél: A biztonsági övezet terjedelme föld feletti nyomvonalas létesítménynél: 1-35kV középfeszültségű szabadvezeték külterületen 5,- méter, 1-35kV középfeszültség szabadvezeték belterületi és fokozott biztonságra vonatkozó előírások szerinti szerelés esetén 2,5 méter, 0,4kV kisfeszültségű szabadvezeték 1,- méter. b) Földben elhelyezett vezeték esetén: 0,4kV kisfeszültségen 1 méter A biztonsági övezet a nyugalomban lévő szélső áramvezetőktől, ill. a kábelvezeték szélső pontjától mért kétoldali párhuzamos függőleges síkokig terjedő sáv. A villamos berendezések biztonsági övezetét a 122/2004. (X.15.) GKM. rendelet határozza meg. Mobiltelefon átjátszó állomás és önálló, nemcsak az adott telken levő épületet ellátó antennaépítmény csak a Gip, Gksz és Má-1. jelű építési övezetekben helyezhetőek el.
(2)
Vízügyi érdekek védelme (7)
A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az országos jogszabályi előírásokat kell betartani. Építési tilalmi területek: a) a Tisza védtöltése mentén 10,0-10,0m, b) vízügyi kezelésű állami főművek mentén 6,0-6,0m, c) egyéb csatornák mentén 3,0-3,0m.
(8)
A belvíz által veszélyeztetett területeken épület elhelyezése csak az épület környezetből történő kiemelésével és a csapadékvíz biztonságos elvezetési rendszerének kiépítésével, valamint az ATIVIZIG, az ATIKÖTEVIFE és a
24 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyidejű hozzájárulásával engedélyezhető. Az időszakosan vízállásos területeken és azok 25,0m-es környezetében tilos épületet elhelyezni. Bányászati érdekek védelme és tilalma (9)
Tilos külszíni bányát nyitni: a) a település teljes belterületén, b) beépítésre szánt területen, c) az Má-2 és Mk jelű mezőgazdasági övezetekben, d) tervezett erdőterületeken, e) bármely természetvédelmi területen, kivéve, ha ahhoz az illetékes természetvédelmi szakhatóságok hozzájárulnak.
VI.
fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32.§. (1)
Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.
(2)
Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.
(3)
Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Felgyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2001(II.05.)Kvt. rendelete. Szabóné Berkes Etelka alpolgármester
Petkovné Tápai Márta jegyző
Záradék: „ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.” ( A rendeletet az EU-s jogharmonizációs záradékkal látta el a 15/2009.(XII.22.) Kvt rendelet, amely 2009. 12.22-jétől hatályos.)
A rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel 2007. március 29-én kihirdetést nyert. Petkovné Tápai Márta jegyző
25
1.sz. melléklet
26
Állattartó létesítmények védőtávolságai
1. A kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól min. 10,0m, fúrt kúttól min. 5,0m távolságra helyezhető el. 2. A nagy haszonállatok istállója, kifutója, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya és trágyalé gyűjtő ásott kúttól min. 15,0m, fúrt kúttól min. 10,0m, csatlakozó vízvezetéktől min. 2,0m, vízvezetéki „kerti csaptól” min. 3,0m távolságra legyen. 3. Zárt trágyatároló, zárt trágyalégyűjtő és az állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha: a) az vízzáró kivitelű és csatornaszellőzővel ellátott zárt fedlappal készült és b) az épület állékonyságát nem veszélyezteti. A haszonállattartást szolgáló új épületek és építmények ( kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő ) elhelyezési távolsága lakóépülettől ( a távolság méterben ): Az állatok kis haszonállat darabszáma baromfi liba-kacsa egyéb 2-ig 6 6 6 2-5 6 6 6 5-15 6 6 6 15-25 6 6 6 25-50 8 10 10 50-100 10 ke ke 100-200 ke ke ke 200 fölött ke ke ke
nagy haszonállat szarvasmarha ló egyéb 10 10 10 15 10 15 ke ke ke ke ke ke tilos tartani tilos tartani ke tilos tartani tilos tartani tilos tartani tilos tartani tilos tartani tilos tartani tilos tartani tilos tartani tilos tartani
ke: külön engedély alapján ÁNTSZ, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb,… nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, bivaly, kecske, juh, sertés
27
1.sz. függelék
28 Ismert régészeti lelőhelyek és az általuk érintett területek helyrajzi száma KÖH Lh. Azonoazono- sor- sítatlan sító száma lh. Lelőhely neve 17666 17667 17668 17904 17659 17660 17661 17657 17658 17662 17663 17664 17665 48713 48714 48715 17575 17576 17577 17578 17579 17580 17581 17582 17583 17584 17585 17586 17587 17588 17589 17590 17591 17592 17593 17594 17595 17596 17597 17598 17599 17600 17601
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027
10 11 12 13 3 4 5 1 2 6 7 8 9 14 15 16
Hrsz. szám Koordináták
Petenc-halom Csongrád területén Gorzsa-halom 147450 729151 Újmajor, Csikótelep Tömörkényi terület Szegedi országút 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Felgyő 0 0 Gresso-halom 145600 727260 Bolgyán 0 0 Homokbánya 0 0 Faragó-tanya 0 0 Alsórét, Kasztel-tanya 147700 734880 Alsórét, Csongrád-Szántóval határos terület 147970 734920 Várhát 144250 735050 Alsómajor I. 144500 733900 Alsómajor II. 144770 733950 Alsómajor III. 144950 734150 Alsómajor, magaspart I. 144680 733530 Alsómajor, magaspart II. 145200 733520 Alsómajor, Vidre-éri halastavak 144900 732830 Szakadás (északi oldal) 145630 733430 Szakadás, Szabó-tanya 145860 733490 Szakadás és a Kurucz-tanya között 146150 733420 Kurucz-tanya 146380 733530 Dadapart 146680 733640 Dadapart, fóliatelep 146930 733480 Keller-és Polyák-tanya környéke 146770 732980 Fenyves (Felsőmajor) 145300 731600 Fenyves I. 145520 732000 Fenyves II. 145800 731680 Vidrepart, Fenyves 146200 732100 Táborossy-tanya 146550 732150 Vidrepart I. 146800 732000 Ürmös-tanya 147250 731830 Vidrepart II. 147770 731590 Reinhart-tanya 147800 731250 Grow Group kft. telepe 147550 730840 Felgyő-majsai úti homokbánya 147930 730850
0263/15, 33
0251/9, 21
055/1 057/7-15 094/3, 9; 0136/2, 15 097 097 097 026/32 026/32 026/9-13, 32 026/32; 023/4, 13 022/11, 22, 023/8 022/26 022/5, 20, 23, 25 022/17, 20, 22 020/3, 11 020/26, 6 032/1 032/1 032/1 031; 011/3-4, 6-10 011; 0323 015; 0323 0323; 010/2-3 0323 0267/16-21 0267/24-25, 40 0267/8, 83
29 17602 17603 17604 17605 17606 17607 17608
028 029 030 031 032 033 034
Deák F.-tanya (majsai úti homokbánya) Ötvös-tanya (volt Vörös Csillag Tsz) Vidrepart, Ötvös-tanya I. Vidrepart, Ötvös-tanya II. Vidrepart, Lantos-tanya Lantos.tanya II. Cseh-tanya
148080 148520 148600 148580 148420 148240 148000
730750 731080 730870 730500 730480 730570 730340
17609 17610 17611 17612 17613
035 036 037 038 039
729630 729700 729400 729150 728890
17614 17615 17616 17617 17618 17619 17620 17621 17622 17623 17624 17625 17626
040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 052
Szarvas-tanya I. 148000 Szarvas-tanya II. 148340 Paptanya-dűlő, Tyúkász-tanya 148540 Paptanya-dűlő, Kaszter-tanya 148520 Paptanya-dűlő, Győri-tanya 148600 Paptanya-dűlő, a Tyukász- és Maszlagtanya között 148850 Paptanya-dűlő, Maszlag-tanya 149030 Pitrik-halom 148890 Palásti-tanya 148670 Tábi-tanya 148640 Csukáspart, a Császár-út kereszteződésénél 148370 Németh I.-tanya 147770 Dósa P.-tanya 147770 Csukás-part, Forgó-tanya (Kéttemető út) 148780 Csukáspart, Cseh I.-tanya 148250 Csukáspart, Varga-Dudás I.tanyája 147680 Csukáspart 147710 Csukás-part, Paksi-tanya 148180
17627 17628 17629 17630 17631 17632 17633 17634 17635 17636
053 054 055 056 057 058 059 060 061 062
149050 147900 148170 147850 146890 146800 147080 147440 146500 146390
726300 724850 724170 724320 729620 729360 729190 729110 728880 728610
17637 063
Kettőshalom, Gulyás-tanya Csukáspart, (volt) Táncsics Tsz telepe Kettőshalom, Tyukász M-tanya I. Kettőshalom, Tyukász M.-tanya II. Maszlaghalmi-dűlő, Majsai út I. Maszlaghalmi dűlő, Majsai út II. Maszlaghalmi dűlő, Sági-tanya Szeméttelep Maszlaghalmi iskola Maszlaghalmi dűlő, Majsai út III. Maszlaghalmi-dűlő, Alföldi Róna tsz marhatelepe
146400
727540
17638 17639 17640 17641 17642 17643
Maszlaghalmi dűlő, Csehpál-tanya Maszlaghalmi dűlő, Ötvös-tanya Maszlaghalmi-dűlő, Ötvös-tanya Maszlaghalmi-dűlő, Kiri-tanya II. Maszlaghalmi-dűlő, Orsovai-tanya Maszlaghalmi-dűlő, 86,4 m-es magassági p
146930 146050 145700 146000 146470 146760
727050 727250 727100 726650 726630 726230
Kettőshalmi-dűlő, Deák-tanya Csernus-tanya Csernus-tanya II.
146470 145400 145490
725500 725180 724800
064 065 066 067 068 069
17644 070 17645 071 17646 072
729380 728860 728500 728470 728030 727760 728210 727820 727240 727080 727300 726660 726780
0267/17, 33-34 0269/15-16 0267/63-64; 269/8 0267/58-62 0267/38, 57, 67 0267/37, 68-71 0267/52-53 0266/13, 38-40; 263/21-22 0266/40 0275/13, 58-59, 73 0275/11, 70 0275/47-48 0275/57 0304/14 0304/14 0275/25 0302/16-17, 0279/7 0279/4-7 0266/31; 275/38, 64 0275/26, 37, 41 0301/22-23, 30, 44 0301/28-31 0283/9, 14 0287/11 0301/35-37, 41 0311/13, 21, 30, 41, 43 0316/10-12 0319/17 0316/13 0263/47-48 0261/38-39 0261/23, 38 0263/15, 33 0260/41 0260/45-46 0251/33 0256/10-13, 20-21; 0283/15, 17-19 0251/5 0251/25, 31 0251/2, 23, 31 0256/2, 18 0256/17 0287/22-23, 26; 0294/21; 0255/7 0248/24 0248/23
30 17647 17648 17649 17650 17651 17652 17653 17654 17655 17905 17906 34344 34568 34571 34572 34573 34574 34575 34576 34577 34578 34582 34584 34588 34590 34591 48599 48601 48635 48636 48637 48638 48639 48640 48641
073 074 075 076 077 078 079 080 081 082 083 084 085 086 087 088 089 090 091 092 093 094 095 096 097 098 099 100 101 102 103 104 105 106 107
48642 48643 48644 48645 48647 48648
108 109 110 111 112 113
48652 48654 48664 48665 48668 48669
114 115 116 117 118 119
Határsarki iskola (volt Szent Anna iskola) 145950 Bogárzó-dűlő I. 144840 Bogárzó-dűlő II. 145200 Bogárzó, Deák-tanya 145600 Kettőshalmi-dűlő, Forgó-tanya 145850 Kettőshalmi-dűlő, Rajna-tanya 146200 Kettőshalmi-dűlő, Szeri-tanya 146530 Kettőshalmi-dűlő, megyehatár 146600 Kettőshalmi-dűlő II. 145460 Kossuth utca 7. 147350 Újtemplom 145130 Kossuth u. 23. 147250 Gyevitanyák 145130 Szúnyogos 144400 Gyevitanyák II. 145010 Szúnyogos II. 144520 Szúnyogos III. 144445 Szúnyogos IV. 143290 Szúnyogos V. 143545 Szúnyogos VI. 144220 Szőnyogos VII. 143390 Alsómajor IV. 144670 Alsómajor V. 144880 Alsómajor VI. 145060 Alsómajor VII. 144670 Alsómajor VIII. 142790 Gyevi-dűlő, tsz major 143940 Gyevi-dűlő, Rontó kereszt 144360 Gyevi-dűlő 144500 Gyevi-dűlő II. 145070 Gyevi-dűlő III. 145250 Alsómajor, Egyetértés tsz, Kurucz-tanya 142420 Alsómajor, Egyetértés tsz 142260 Gyevi-tanyák, Kádár-tanya 145770 Gyevi-tanyák, Fodor-tanya 145560 Gyevi-tanyák, Császár út és Majsai út találkozása 145990 Gyevi-dűlő, Kádár-tanyák II. 144120 Gyevi-tanyák III. 147020 Gyevi-tanyák IV. 147180 Alsómajor, Csikós-puszta 142180 Alsómajor, Vidre-torok, volt Tápai-tanya 142250 Alsómajor, Vidre-torok, volt Tápai-tanya II. 142230 Vajhát, Toronypart 143730 Vajhát, Toronypart II. 143640 Gyevi-tanyák, Rontói háromszögelési pont 143440 Gyevi-dűlő, volt Kovács-tanya 145390 Gyevi-dűlő, volt Kovács-tanya II. 145270
724650 724500 724000 724150 723800 723460 723250 722750 726650 731540 731090 731350 729500 729875 725800 730570 730640 729550 727770 730550 730160 732180 731460 731450 732030 730660 727310 727560 727300 725830 725660 730620 731000 730190 728100 728490 725510 730510 730700 731790 731500 731710 733600 733930 726930 727260 727510
0248/3, 22; 0292 0241/17, 19 0244/8 0244/8 0294/27 0294/28 0296/30; 0322 0296/30 0250/4 3/4 87/239 85 0214/21 0190/16-18 0234/12 0176/14-17 0176/18-20 0171/64, 66-68, 72 0204/27 0171/52-53 0171/10-13 0160/8 0160/9 0160/9 0160/9 0167/24-25 0210/18 0210/20-21 0210/32 0234/12 0234/12 0165/14 0165/20 0220/13-14 0232/3, 18-19 0231/25, 37 0235/3 0227/54-58 0227/62-63 0164/1 0164/1 0164/1 0145/3-11 0139/5 0207/14 0232/24 0232/8
31 48671 48673 48674 48676 48683 48684 48686 48690 48691 48692 48693 48694
120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 17226 134
Gyevi-dűlő, Seres-tanya Felsőmajor, Fekete-tanya Felsőmajor, Keller-tanya Szúnyogos, Egyetértés tsz, Faragó-t. IV. Szúnyogos, Egyetértés tsz, Faragó-t. V. Gyevi-tanyák, Bodor-tanya Felsőmajor, Kovács-tanya Gyevi-tanyák, Kovács-tanya Felsőmajor, Fekete-tanya II. Szúnyogos, Egyetértés tsz, Faragó-t. VI. Szúnyogos, Egyetértés tsz, Faragó-t. VII. Gedahalom Alsómajor, Újszőlő Alsómajor, Tisztilak/Homokos Csanytelek-felgyői határút
144360 143610 142800 142660 142680 144470 145110 145235 143640 143120 143400 147250 144900 144300 142160
726190 728100 729090 729510 729700 725400 726750 726910 728490 729240 729790 731300 733600 733600 731270
0234/22 0203/21 0204/27 0169/17 0169/65 0235/4 0234/12, 22 0234/12 0203/21 0171/78, 81 0171/38-41 87/243 026/32 0144/1 0167/3, 37
