93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § (1) Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét (a továbbiakban: zajkibocsátási határérték) az 1. számú mellékletben meghatározott módon a zajforrás hatásterületére kell megállapítani. (2) Azokra a zajtól védendő épületekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, csak a használat időtartamára kell zajkibocsátási határértéket megállapítani. (3) Az üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni. (4) A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatnak tartalmaznia kell: a) a rendelkező részben: aa) a zajkibocsátási határérték mértékét külön az éjjeli és a nappali időszakra, ab) a zajforrás közvetlen hatásterületén elhelyezkedő, zajtól védendő területek helyrajzi számát, a védendő épületek címét, valamint ac) a zajkibocsátási határérték teljesülésének pontos helyét; b) az indoklásban: ba) a zajforrás hatásterületén található védendő területek településrendezési terv szerinti besorolását, valamint bb) a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék szerinti besorolását. 2. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani. (2) Amennyiben külön jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása értelmében a zajforrás hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni és a környezetvédelmi hatóságnál még nem áll rendelkezésre, a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékére irányuló vizsgálat eredményeit, valamint b) a hatásterület számítására vonatkozó eredményeket. 3. § A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 4. § (1) Az üzemi és szabadidős létesítmény zajkibocsátásának, illetve a zajkibocsátási határértéke teljesülésének ellenőrzésére vonatkozó vizsgálat módszerét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(2) Vonalas közlekedési zajforrás kibocsátását, az ettől származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2., 3., 4., 5. számú mellékletében megadott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a végeredményt LAm zajmutatóban a zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott megítélési helyre kell megadni. (3) A rezgésterhelési határértékek ellenőrzését az MSZ 18163-2:1998 számú szabvány alapján vagy azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszerrel kell elvégezni. (4) A légiközlekedési zaj mérését az MSZ 13-183-3:1992 számú, illetve az MSZ 13-1834:1992 számú szabvány alapján vagy azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszerrel kell elvégezni. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott számítási és mérési módszertől eltérő módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha az pontosabb eredményt ad és a mérést, illetve számítást végző ezt bizonyítja. 5. § (1) Joghatással járó zajmérés csak hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel végezhető. (2) Joghatással járó zajmérésről, illetve rezgésmérésről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) Az üzemi és szabadidős zajforrásokra vonatkozó mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. (4) A közlekedési zajforrások mérési jegyzőkönyvét a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 6. pontja, illetve 5. számú melléklet 6. pontja szerinti tartalommal kell elkészíteni. (5) A rezgésmérésről készült mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. 6. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez A zajkibocsátási határérték megállapításának módszere A zajkibocsátási határérték megállapítása A zajkibocsátási határértéket (LKH) a következők szerint kell meghatározni. 1. Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével. LKH = LTH ahol LTH = a zajtól védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határérték. 2. Ha több, zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete fedésben áll, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell megállapítani: LKH = LTH - KN dB, ahol KN = 10 lg N, de legfeljebb 5 dB, ahol N = azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képező zajforrást is, amelyek közvetlen hatásterülete a üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll. 3. Amennyiben határértékkel rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem tárgyát képező üzemi vagy szabadidős zajforrással, a kérelmező részére megállapított határérték: LKH = LTH - 5 dB 4. A 2. és a 3. pont szerinti számítási módszertől abban az esetben kell eltérni, ha valamennyi érintett üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője közös kérelmet nyújt be a zajkibocsátási határérték megállapítására vagy módosítására, és abban számszerűen megjelölik az egyes üzemeltetők által kért zajkibocsátási határértéket. A zajkibocsátási határértéket ebben az esetben úgy kell megállapítani, hogy a zajforrásoktól származó együttes zajterhelés ne haladja meg a 2., illetve a 3. pont szerint megállapítható zajkibocsátási határértékek összegét.
2. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez KÉRELEM Üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására A .............................................................................................................., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére. A ............................................. sz. rendelet ................................... alapján kérem a zajkibocsátási határérték megállapítását az alább megnevezett üzemi, szabadidős1 zajforrásra. 1. A kérelmező (üzemeltető) neve: KSH száma: székhelye: ügyintéző neve: telefonszáma: KÜJ szám: 2. Üzemi, szabadidős zajforrás, amelyre a zajkibocsátási határértéket meg kell állapítani: megnevezése: címe: telephely EOV koordinátái: KTJ száma: 3. A kérelem indoka2: a) új üzemi, szabadidős zajforrás létesítése, b) az üzemelés közben bekövetkezett változások miatt a hatásterület és ezzel együtt a védendő területek, épületek megváltoztak, c) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek köre megváltozott, d) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek zajvédelmi besorolása megváltozott, e) üzemeltető személyben változás következett be, f) egyéb: ............................................................................................................................... 4. A zajforrás (a tervezett, illetve a meglévő létesítményben folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött vagy mozgó berendezés, üzemi, szabadidős zajforrásnak minősülő tevékenység) rövid leírása, ismertetése: 5. Az üzemi, szabadidős zajforrás működési rendje: a) Műszak vagy nyitvatartási, működési idő Technológia 1 2
Zajforrás
A megfelelő válasz aláhúzandó! A megfelelő válasz aláhúzandó!
Zajforrás
A zajforrás
Zajforrás működési ideje nappal éjjel
elnevezése
jele
elnevezése
működési helye
-tól, -ig
-tól, -ig
b) Szezonális (nyári, téli vagy más) működési rend: c) Nem rendszeresen működő zajforrásokra vonatkozó adatok (pl. szükségáramforrások) Technológia elnevezése
Zajforrás jele
Zajforrás elnevezése
A zajforrás működési helye
Zajforrás működési ideje (h/év)
6. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanok felsorolása: Ingatlan helyrajzi száma
Közterület elnevezése
Házszám
A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása
A kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: ................................................................... ................................................... cégszerű aláírás
3. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez JELENTÉS üzemi, szabadidős zajforrás3 zajkibocsátásának megváltozásáról A ............................................................................................................................, mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére. A ............................................. számú rendelet ............................. alapján bejelentem, hogy az alább megjelölt üzemi, szabadidős zajforrás működési területén - a zajkibocsátási határérték megállapítását követően - a határérték mértéke és teljesülése tekintetében változás következett be. 1. A bejelentő (üzemeltető) neve: KSH száma: székhelye: ügyintéző neve: telefonszáma: KÜJ szám: 2. Az üzemi, szabadidős zajforrás (ahol a változás történt) megnevezése: címe: EOV koordinátája: KTJ azonosító száma: 3. A zajkibocsátási határértéket megállapító határozat (ha volt II. fokú határozat, úgy annak is) száma és kelte: 4. A változás időpontja: 5. A változás oka4: a) új zajforrás (üzemrész, gép, hangosító berendezés stb.) üzembe helyezése, b) új zajos vagy a korábbinál zajosabb tevékenység kezdése, c) zajforrás cseréje zajosabbra, d) zajforrás áthelyezése, e) a telekhatáron, illetve azon belül a zaj terjedését befolyásoló változtatások (épületbontás, építés, tereprendezés stb.), f) a műszak vagy működési idő megváltozása, g) egyéb változás: 6. A változás részletesebb leírása: A bejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
3 4
A megfelelő válasz aláhúzandó. A megfelelő(k) aláhúzandó(k).
Kelt: ............................................................................ .............................................. cégszerű aláírás A bejelentéshez mellékelni kell (ha van) a változás előtti és a változást követő zajkibocsátás vizsgálati eredményét és a vizsgálatról készült szakvéleményt.
4. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez Az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszere 1. A vizsgálat előkészítése 1.1. A méréssel vizsgált terület kijelölése A méréssel vizsgált terület a zajforrás hatásterületén belül elhelyezkedő terület. A méréssel vizsgált terület annyi részterületre oszlik, ahányszor megváltozik a zajforrás zajkibocsátási határértéke a 2. § (1) bekezdése szerint, illetve ahány különálló zajkibocsátási határérték került a környezetvédelmi hatóság által megállapításra. 1.2. A mérési pontok kijelölése a méréssel vizsgált területen A mérési pontokat a zajtól védendő terület zajkibocsátási határérték megtartási kötelezés hatálya alá eső részén kell kijelölni. A mérési pontok számát a vizsgálat céljának megfelelően (üzemi létesítmény zajkibocsátásának meghatározása, értékelése, a környezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzése) kell megválasztani, de a vizsgálat céljától függetlenül legalább annyi mérési pontot kell kijelölni, hogy a kritikus pont minden egyes részterületen kiválasztható legyen. Kritikus pont: a zajkibocsátási határérték megtartási kötelezés hatálya alá eső terület (részterület) azon megítélési pontja, ahol a vizsgált üzemi, illetve szabadidős zajforrás kibocsátásától eredő megítélési szint a legnagyobb. 1.3. Kiegészítő mérési pontok Ha a vizsgált zajforrás működési körülményeinek esetleges későbbi igazolása szükségessé teszi (például szórakozóhelyek vagy más, az üzemeltető által befolyásolható zajkibocsátású létesítmények zajkibocsátásának vizsgálatakor) kiegészítő mérési pont jelölhető ki a létesítmény meghatározó zajforrása által keltett zaj ellenőrzésére, illetve dokumentálására alkalmas, a vizsgálatot végzők által meghatározott helyen. 1.4. Az üzemi létesítmény működési körülményének megválasztása A zajforrás vizsgálatát e rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti rendszeresen előforduló, legkedvezőtlenebb üzemelési állapotban vagy ilyen üzemelési állapot számításba vételével kell elvégezni. Ha a létesítmény, illetve annak a zajkibocsátást döntően meghatározó zajforrásai a megítélési időtartamban folyamatosan vagy szabályozott (meghatározott, illetve meghatározható) módon szakaszosan üzemelnek, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető személyes közreműködése, személyes jelenléte nélkül is. Ebben az esetben a mérés során vagy - az üzemeltető távollétében a mérést követően, az ellenőrző zajmérést végző nyilatkozatot köteles kérni az üzemeltetőtől, amely szerint a mérés ideje alatt nem fordult elő a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemelési, működési körülmény. Vitás esetben a mérést az üzemeltető jelenlétében vagy más alkalommal, az üzemeltető előzetes értesítése után meg kell ismételni. Ha a létesítmény zajkibocsátását döntően meghatározó zajforrások működése a tevékenység igényének megfelelően változik, vagy ha a vizsgálat időtartamában ezek nem működnének, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető közreműködésével úgy, hogy a zajforrásokat egyenként vagy meghatározott összetételben működtetik, és a zajkibocsátásra jellemző mennyiséget az üzemeltető nyilatkozata alapján, az 1. § (3) bekezdése szerinti legkedvezőtlenebb üzemelési állapotra határozzák meg.
Ha az érintett lakosság a működési körülményekről eltérően nyilatkozik, akkor az értékelést ennek megfelelően is el kell végezni, és ezt a jegyzőkönyvben, szakvéleményben rögzíteni kell. Ha a zajforrás vagy annak egy része épületben helyezkedik el és ezen épület nyílászárói nyithatók, akkor azokat, illetve azok szellőztetésre használt részét a mérés alatt nyitva kell tartani. Vitás esetben a mérést nyitott és csukott nyílászárók mellett is el kell végezni. 2. A mérés lefolytatása A mérés folyamán (a mérőberendezés kiválasztásánál, a mérési pont és időtartam megválasztásánál, a mérési eredmények meghatározásánál, beleértve a háttérterhelés és a zaj esetleges impulzusos vagy keskenysávú jellege miatt szükséges kiegészítő mérési eredményeket is stb.) az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. 3. A meghatározandó zajjellemzők A vizsgálat eredményeként minden mérési ponton a vizsgált üzemi létesítmény zajkibocsátására jellemző, az MSZ 18150-1 előírásai szerinti LAM megítélési szintet kell meghatározni. 4. A vizsgálat eredményének értékelése A vizsgálati eredményeket az üzemi létesítmény zajkibocsátási határértékével kell összehasonlítani. A zajkibocsátás minősítését a kritikus pontra vonatkozó vizsgálati eredmény pontosságától függően, az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell elvégezni. Megjegyzés: Több részterület esetén az értékelést a részterület kritikus pontján meghatározott megítélési szint és a részterületre vonatkozó zajkibocsátási határérték összehasonlítása alapján is el kell végezni.
5. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez Üzemi vagy szabadidős zajforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményei Joghatással járó zajmérés mérési jegyzőkönyvének az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. a mérést végző szervezet vagy személy nevét és címét, 2. a zajmérés elvégzésére megbízást adó szervezet vagy személy megnevezését és címét, 3. a vizsgált létesítmény megnevezését és pontos helyét, 4. a vizsgálat célját, 5. a mérés időpontját, 6. a vizsgált helyszín részletes leírását (a vizsgált területen található védendő és nem védendő épületek és építmények felsorolása és funkciója, a be nem épített területek felsorolása, funkciója), 7. a mérési pontok jelét, helyét, magasságát és jellegét táblázatos formában, 8. a vizsgált területen elhelyezkedő védendő helyiségek rendeltetését, 9. a zajtól védendő terület rendezési terv szerinti besorolását, 10. a zajforrások megnevezését, helyét, működési rendjét, 11. a meteorológiai körülményeket a mérés ideje alatt (szélerősség, szélirány, hőmérséklet, csapadék viszonyok), 12. a zaj terjedését befolyásoló tényezőket (növényzet, domborzati viszonyok, árnyékolás, talaj minőség), 13. az egyes mérések elvégzésének módját, 14. a vizsgálati időt, részidőket és az egyes mérések időpontjait, 15. a helyszíni mérések eredményeit, ideértve az alapzajra vonatkozó mérési eredményeket is, 16. a mérési adatok feldolgozásának módszerét, számítási eljárásokat, részeredményeket, korrekciós tényezőket, 17. a mérést befolyásoló esetleges körülményeket, 18. a vizsgálat eredményeit (beleértve a zajbírság megalapozásához szükséges adatokat), 19. a méréshez használt műszerek és berendezések típusát és gyártmányát, 20. a zajmérő műszer pontosságát, hitelesítési bizonylatának másolatát, 21. egy helyszínrajzot, amelyen a zajforrások, a védendő területek, épületek és azok szintjeinek száma, valamint a mérési pontok helye azonosítható módon fel van tüntetve, 22. a mérési jegyzőkönyv aláírásának dátumát, 23. a mérésért felelős személy nevét és aláírását.
6. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez Környezeti rezgésforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményei A rezgésmérést dokumentáló jegyzőkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. a mérést végző szervezet vagy személy nevét és címét, 2. a mérés elvégzésére megbízást adó szervezet vagy személy megnevezését és címét, 3. a vizsgált rezgésforrás megnevezését és pontos helyét, működési rendjét, 4. a vizsgálat célját, 5. a mérés idejét (dátum, mérési időszakok megjelölése), 6. a mérési pontok jelét, helyét táblázatos formában, 7. a vizsgált védendő helyiségek rendeltetését, 8. a rezgés terjedésének adatait, 9. az érzékelő felerősítésének módját, 10. a méréshez használt műszer gyártóját, típusát, hitelesítési bizonylatának másolatát, 11. a műszer beállításait a mérés folyamán, 12. a helyszíni mérések eredményeit, a mérés végeredményeit, 13. a mérést befolyásoló esetleges körülményeket, 14. egy helyszínrajzot, amelyen a rezgésforrások, valamint a mérési pontok helye azonosítható módon fel van tüntetve, 15. a mérési jegyzőkönyv aláírásának dátumát, 16. a mérésért felelős személy nevét és aláírását.
