A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok
• 1. § a rendelet hatálya • 2.§ fogalom meghatározás • 3.-7.§ a felügyelőségek korábbi joggyakorlatának követése - A jogszabálynak ez a szakasza, olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek korábban is szerepeltek a Felügyelőségek joggyakorlatában, azonban jogszabályban pontosan nem voltak megfogalmazva, ezért problémát jelentett az ügyfelekkel történő elfogadtatása. Ez a rész tehát segítette, hogy a Felügyelőségek ezeket a korábban „íratlan” szabályokat egységesen alkalmazhassák.
• „8. § (1) Kutaknál vízföldtani naplót kell készíteni, amennyiben a) a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy észlelő létesítmény esetén, b) a feltárt vízkészlet talajvíz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri az 50 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a területi monitoring részét képező észlelő létesítmény esetén, c) a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri a 100 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a területi monitoring részét képező észlelő létesítmény esetén, d) vagy egyéb, különösen jelentős létesítmény esetén, amennyiben a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben indokolással előírta.” CÉL: - A „kis kutak” engedélyezéséhez ne kelljen vízföldtani naplót benyújtani. - A VITUKI tehermentesítése.
Értékelés: - A jogszabály bevezetését követően úgy tűnt, hogy ez a szakasz megállja a helyét, hiszen sikerült kiszűrni a kis kutakat. - Azonban a gazdasági válság elmélyülésével, egyre több mélyebb és nagyobb átmérőjű kút esett a „kis kutas” kategóriába, így egyre kevesebb vízföldtani napló készül, melyet a VITUKI-val folytatott konzultáció is megerősített. Módosítása szükséges: - A vízföldtani napló készítését a kút, valamely rögzített adatához pld a talpmélységhez, vagy csőátmérőhöz és víztípushoz kellene kötni.
• 8.§ (3) bekezdése: A vízföldtani napló készítésének és továbbításának útja „A vízföldtani napló (megvalósulási dokumentáció)készítéséről a kivitelező köteles gondoskodni, továbbá köteles adatszolgáltatást nyújtani a „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: VITUKI) részére. A VITUKI a beérkezett adatok szakmai felülvizsgálatát követően elkészíti a vízföldtani naplót, kútkataszteri számmal látja el, majd 15 napon belül visszaküldi. Az engedélyes a kútkataszteri számmal ellátott példányokat a vízjogi engedély iránti kérelemhez csatoltan a hatóságnak megküldi. Az engedély kiadásával egyidejűleg a vízügyi hatóság a vízföldtani napló egy-egy példányát megküldi a VITUKI, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége részére.” - A megvalósulási dokumentációt ki készítheti el?
•Értékelés: 2003-ban
a jogszabály hatályba lépését követően
VITUKI
VITUKI
vízföldtani napló készítése
vízföldtani napló készítése
kútfúró
kútfúró
elkészíti a kutat és a műszaki dok.-ot
beruházó
/
elkészíti a kutat és a műszaki dok.-ot
üzemeltető
keres egy kútfúrót
beruházó
vízjogi üz. eng. megkérése
keres egy kútfúrót
vízügyi hatóság
vízjogi üz. eng. megkérése
vízügyi hatóság
(VIZIG-ek) vízjogi létesítési eng. kiadása
(KTVF-ek) vízjogi lét. eng. kiadása MÁFI NEKI
MÓDOSÍTÁS!!!!!
/ üzemeltető
8.§ (5) „Amennyiben a vízügyi hatóság kút megszüntetéséről dönt, döntéséről évente, a tárgyévet követő év január 31-ig a VITUKI-t és a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségét értesíti.” - Az eltömedékelésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyről is, vagy az eltömedékelést követő visszavonó határozatról?
9-10.§ Üzemeltetési szabályzat • •
Cél:
Egyre több kút van magán emberek üzemeltetésében. Adjunk nekik egy útmutatót, hogy szakszerűen hogyan kell üzemeltetni egy kutat. Értékelés: A jogszabálynak ez a része rengeteg hiányosságot tartalmaz. - Milyen kutakra vonatkozik? Csak a víztermelő kutakra, vagy a figyelő kutakra is? - Ki készítheti el? - Mi történik, ha nem végzik el az előírt vizsgálatokat? - Csak új kutak esetében kell benyújtani, vagy a már meglévő engedélyek módosításánál is? - Mikor kell az időszakos vizsgálatok eredményét megküldeni a hatóság részére? Év végén, vagy a mérést követő 30 napon belül? - Miért csak az időszakos vizsgálatokról kell jelentést készíteni? Nem lenne-e jobb egy komplex év végi jelentés? - Ki végezheti el az időszakos vizsgálatokat? - A 10.§ (9) bekezdése „A termelő-, visszatápláló- és megfigyelő kutakon elvégzett rendszeres üzemi méréseket évente értékelni kell, és azt a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének, valamint a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.” Csak a hévíz kutakra, vagy minden kútra vonatkozik?
MÓDOSÍTÁS!!!!!
Kútfúrási tevékenység:
•„Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását és javítását (eltömedékelését)- az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízkútfúró szakképesítési körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási,kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik.”
• 13/A. § (1) „A 13. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell a létesítési engedély iránti kérelemhez vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítéshez. Amennyiben a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg.” • 4. § (1) A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek az engedélyező hatóságot - a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében az illetékes bányakapitányságot is - a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell. -
Mi történik, ha nem jelenti be a kivitelezés dátumát? Mi történik, ha olyan fúrja, akinek nincsen jogosultsága? Fennmaradási engedély?
Jobb lenne, ha a létesítési engedélyhez már kötelező jelleggel be kellene nyújtani a kútfúrási jogosultságokat.
Ami a jogszabályból kimaradt: 2002. szeptember
MAGYAR SZABVÁNY
MSZ 22116
Fúrt vizkutak és vízkutató fúrások
Az MSZ 5199-1:1962, az MSZ 5199-2:1962, az MSZ 5199-3:1962, az MSZ 5199-4:1962, az MSZ 5199-5:1962, az MSZ 5199-6:1962, az MSZ 5199-7:1962, az MSZ-10-136-1:1973 és az MSZ-10-136-2:1973 helyett. Wells
E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény 6. §-ónak (1) bekezdése alapján önkéntes. A törvény 6. §-ónak (2) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése vagy nincs-e visszavonva, továbbá hogy műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá. E szabvány tárgya a vízügyi igazgatási szervek hatáskörébe tartozó fúrt vízkutak (a szövegben: kutak) és vízkutató fúrások építésének és megszüntetésének követelményei. Nem tárgya a szabványnak a megfigyelőkutak. MEGJEGYZÉS: A megfigyelőkutakat is az e szabványban leirt technológiák és elvek alkalmazásával kell építeni és megszüntetni, de küIónleges rendeltetésük miatt ónálló szabályozásuk is szükséges.
Összefoglalás
MÓDOSÍTÁS
