………………. A 2006/2007. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja
TÖRTÉNELEMBŐL Munkaidő: 240 perc Elérhető pontszám: 60 pont
ÚTMUTATÓ A feladatlap négy-négy kérdést tartalmaz, amelyek közül az 1. és a 2. számú kérdés minden versenyző számára megoldandó. A 3. és 4. számú, valamint az 5. és 6. számú feladatokat az adott évfolyamnak megfelelően kérjük megoldani. A válaszok (esszék, kifejtendő tanulmányok) kidolgozására, megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A válaszokat gondos mérlegelés után írják le! Javasoljuk, hogy alapos átgondolás után készítsenek vázlatot, illetve az esszéfeladatok műfajának megfelelően a tényanyag bemutatásán túl törekedjenek a logikus szerkesztésre és az igényes fogalmazásra. Egy válasz terjedelme nem haladhatja meg a másfél, illetve két oldalt. A feladatokhoz kapcsolódó forrásrészletek értelmezése segíti a feladat megértését, a probléma kifejtését. A feladatok kidolgozásakor – természetszerűleg a forrásokból levont következtetéseken túl – szükség van a témához, problémához kapcsolódó széleskörű ismeretek bemutatására is. Helyesírási hibákért, nehezen olvasható írásképért az összteljesítményből 1-5 pontot levonunk. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható! A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűkkel ki kell tölteni az adatlapot! A munkalapokra nem kerülhet sem név, sem más megkülönböztető jelzés! …………………………………………………………………………………………………..
ADATLAP
……………..…
A versenyző neve: ............................................................................................. oszt.: .............. Az iskola neve: ..…………………………………………………………………..................... Az iskola címe: ……............. irsz. ………....................................................................... város ………………………….........................................................................utca ......................hsz. Megye: ........................................................................................................................................ A felkészítő tanár(ok) neve: ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... A versenyző által választott jelige a pályamunkához: …………………………………………. Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be:
igen
nem* *A megfelelő szó aláhúzandó
OKTV 2006/2007 Történelem – II. forduló Közös feladatok minden versenyzőknek 1. Ismertesse az arab terjeszkedés irányait, állomásait és az európai államok küzdelmét visszaszorításukra! Mutassa be a hódítások és a hit kapcsolatát, valamint elemezze, mely természeti és politikai tényezők szabtak gátat a terjeszkedésnek! (15 pont) „Egyik nap éppen Isten küldötténél ültünk, amikor hirtelen megjelent előttünk egy férfiú vakítóan fehér ruhában [...] Leült a Próféta mellé, [...] majd így szólt: Óh, Mohamed! Mondd meg nekem: mi az iszlám? Isten küldötte így válaszolt: Az iszlám tanúságtétel arról, hogy nincs más isten az Egyetlen Istenen kívül, és hogy Mohamed Isten küldötte.” (Omar ibn-alKhattáb)
Az arab terjeszkedés a VII-VIII. században „Meg van írva, hogy harcolnotok kell, és mégis vonakodtok. De talán olyasmitől vonakodtok, ami jó nektek, és talán olyasmit szerettek, ami rossz nektek; és Allah tudja ezt, ti azonban nem tudjátok. Nézzétek azokat, akik hisznek ebben, és elmennek, és Allah útján küzdenek: ők bízhatnak Allah könyörületességében. Allah útján harcolnia kell annak, aki földi életét adja a túlvilágiért. Allah útján küzdve elesik vagy győz, annak valóban roppant jutalmat adunk. Allah azokat, akik javaikat és életüket harcban kockáztatják, az otthonülők fölé emelte. Ha hitetlenekkel találjátok szemben magatokat, fejet leszegve küzdjetek, míg öldöklést nem rendeztek köztük; majd fűzzétek szíjra a bandát [...] Azokat, akik Allah útján hulltak el, sohasem viszi ő téves úton. Ő vezeti őket, szívükbe békét hoz, és a paradicsomba viszi majd őket, amelyet megismertetett velük.” (Részletek a Koránból) 1
Granadai mór palota részlete (jelenlegi állapot)
2
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3 0-10 0-2 0-15
3
Elért pont
2. Elemezze a szemelvények és tanulmányai alapján a magyarországi rendek és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolatának alakulását a XVII. században! (15 pont) „Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdéllyben fenntartani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen.” (t.i. a királyi magyarországiaknak) „Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az Erdéllyieket is intyük […] segéllyék tehetségek szerént, és […] azon Korona alá a régi mód szerént adják magokat.”(Bocskai István „politikai végrendeletéből” 1606. december) „[…] lehetetlen, hogy Magyarország erejével az két hatalmas fejedelemség között megmaradhasson, hanem vagy az pogány torkában köll esni, avagy az szomszéd körösztényi fejedelem szárnya alatt köll megnyugodni.”(Pázmány Péter 1617-ben) „Átkozott ember volna, ki titeket erdélyieket arra kisztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok […] mert ti azok torkában laktok. Oda annak okáért adjátok meg, azmivel tartoztok, de tartsatok csak jó correspondentiát (kapcsolatot), mert itt keresztény fejedelemmel van dolgotok. […] Mert noha […] nékünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan […] de csak addig durál (tart) az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni (virágozni), azontúl mindjárt contemptusban /megvetésben) jutván, gallérink alá pökik az német […]” (Kemény János feljegyzése Pázmány Péter véleményéről, 1629) „Erdélynek dőlni készülő fája […] minket magával együtt a veszélybe ránthat.” (Zrínyi Miklós 1657-ben, miután értesült II. Rákóczi György lengyel vállalkozásának kudarcáról) „Én más valláson vagyok, de kegyelmetek szabadsága az én szabadságom, a kegyelmeteken ejtett sérelem az én sérelmem. Volna bár százezer pápista mellett százezer lutheránus és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek: ők megmentenék együtt a hazát.” (Zrínyi Miklós a felekezeti villongások okán botrányba fulladt 1662. évi országgyűlésen) „Lázadással vádolnak bennünket az egész világon elterjesztett írásokban, azt vetik szemünkre, hogy elárultuk a kereszténység ügyét […] szörnyű gyanúsításokkal illetnek bennünket, akik az igazságos uralmat soha el nem vetve, a királyi felséget tiszteletben tartva […] kizárólag a merev uralom mérséklését szorgalmaztuk. […] az osztrák ház […] mindig úgy harcolt, vagy kötött békét a legerősebb ellenséggel, hogy országunkat megrövidítette, de növelte a saját biztonságát. Ítélje meg ezért valaki, mit használt mindeddig Magyarországnak az osztrák ház védelme […] Világosan látszik itt az elnyomásnak és üldözésnek kimondhatatlanul súlyos volta, amely miatt a kereszténységnek egykor oly virágzó és harcias védőbástyája, arra a végső lépésre volt kénytelen elhatározni magát, látva, hogy […] a császári és királyi felségtől pedig egyáltalán semmi enyhítést nem remélhet, az ottomán védelemhez folyamodott […] azokhoz menekült, akiket leghatalmasabb és legfenyegetőbb ellenségeiként ismert meg […]” (Thököly Imre 1684. évi kiáltványából)
4
5
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3 0-10 0-2 0-15
6
Elért pont
Feladatok a rendes érettségi vizsga évét közvetlenül megelőző évfolyam tanulói részére 3. Elemezze a források és ismeretei alapján a bécsi kormányzat XVIII. századi magyarországi modernizációs törekvéseit és az azokat akadályozó társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőket! (15 pont) „8. tc. Ő királyi szent felségének jóságos kijelentése alapján szentesíttetett, hogy Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karainak és rendeinek sarkallatos jogai, szabadságai, mentességei és kiváltságai, jelesül azok, melyek őket mindenféle adózás alól felmentik, hogy a telekkel semmiképpen ne járjon együtt a közteher (midőn az 1715:3 tc. által afelől, hogy más tartományok módjára nem fognak kormányoztatni, különben is megóvva és biztosítva vannak) […]” (Mária Terézia 1741. évi törvényeiből) „Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes adómentességének korlátozása.” (Kaunitz előterjesztéséből, 1761) „Nagy mély alázatossággal kénytelenítettünk királyné asszonyunkhoz folyamodni […], súlyos robotunknak soha száma nincs […] Munkára olykor elparancsoltat /a földesúr/ bennünket, hogy megfizet, négyökrös szekeresnek egy napért egy garast ád […] Ily formán csalja az szegény jobbágyságot. (Zala megyei jobbágyok panaszos levele Mária Teréziához, 1765) „/Tudják/ mennyire arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaiban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától.” (Mária Terézia rendelete a Helytartótanácshoz hat dunántúli megye helyzetének szabályozásáról 1766-ban) „[…] őseink, miként minden más dologban, akként ebben is bölcs előrelátással úgy intézkedtek, hogy a nevelésről való legfelsőbb gondoskodást és a nemes tudományok igazgatását hazai törvényeink rendelkezéseiből a fenntartott királyi felségjog közé iktatták¸ magát e nagy feladatnak végrehajtását pedig az ország politikai hatóságaira bízták.” (Ratio Educationis, 1777) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok ennélfogva eddigelé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük, és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a jobbágy nevezettel tovább ne éljenek; következésképpen minden parasztokat, akármely nevezet és vallásbéli legyenek,m jövendőre magok személyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható emberekké tesszük […]” (II. József jobbágyrendeletéből) „Remélem, a rendek belátják önzetlenségemet és javokat célzó törekvéseimet, így méltán elvárom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a sereget a szükséges készletekkel ellássák. A földmérés úgy szakíttassék félbe, hogy a már meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még szükséges lehet, felhasználható legyen.” (II. József rendeleteinek visszavonását elrendelő utasítása, 1790)
7
Kérdés: Mi a nemesség? – Felelet: Ez oly embereknek neme, mely a társaságnak több szent kötelességeitől ment, és mely azt véli, hogy a nép sokaságánál fellyebb való és a többi polgároknál jobb és nemesebb.” (A Szabadság és Egyenlőség Társaságának kátéjából, 1794) A szűkebb Magyarország külkereskedelmi mérlege a XVIII. század közepén Év Behozatal Kivitel Egyenleg
A külkereskedelem fontosabb árucikkei a XVIII. század közepén az összforgalom százalékában
1733 1735 1736 1737 1738 1739 1741 1743 1752 1767
Behozatal Textília Szatócsáru Ökör Vas és vasáru Fűszer Bőr Selyem Fa és faáru
42 40 38 41 42 54 45 45 42 46
58 60 62 59 58 46 55 55 58 54
+16 +20 +24 +18 +17 -9 +10 +10 +16 +8
8
39 18 17 9 5 4 3 2
Kivitel Ökör Bőr Gabona Gyapjú Sertés Juh Hús Bőr
38 16 13 3 3 2 2 2
9
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3 0-10 0-2 0-15
10
Elért pont
4. Elemezze, mely bel-és külpolitikai viszonyok tették lehetővé az Amerikai Egyesült Államok megerősödését a XIX. század első felében! (15 pont) „Csak olyan személy lehet képviselő, aki elérte 25. életévét, 7 éve az Egyesült Államok polgára […] A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják minden egyéb személy számának háromötödét. A számarány tényleges megállapításának az Egyesült Államok Kongresszusának első ülését követő három éven belül, majd minden következő tíz évben kell a törvényben meghatározott módon elvégezni. Harmincezer személyre legfeljebb egy képviselő esik, azonban minden államnak legalább egy képviselője van; Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.” (Az Egyesült Államok alkotmányából, 1787) „Az európai hatalmak háborúiban, melyek az ő belső ügyeik voltak, sohasem vettünk részt, sem azok politikánkat közelebbről nem érintik. Csak akkor utasítjuk vissza a sérelmeket vagy készülünk védelemre, ha jogainkat megtámadják vagy komolyan fenyegetik. Féltekénk mozgalmaiban már ilyen okoknál fogva is közvetlenebbül vagyunk érdekelve, melyek minden felvilágosodott és részrehajlatlan szemlélőnek szemébe tűnnek. A szövetséges hatalmak politikai rendszere lényegesen különbözik az amerikaitól. E különbség a kormányok különbözéséből veszi eredetét, és a miénk védelmén, melyet oly sok vér és kincs elvesztése árán és felvilágosodott polgáraink bölcsességével alkottunk meg, és mely alatt példátlan boldogságot élveztünk, odaadóan csügg az egész nemzet. Mi tehát az Egyesült Államok és azon hatalmak közt fennálló baráti viszonyt illetőleg kijelentjük, hogy békénkre és biztonságunkra veszedelmesnek tartunk minden kísérletet az ő részükről rendszereiknek e félgömb bármely részére való kiterjesztése iránt.” (James Monroe amerikai elnök kongresszusi üzenetéből, 1823)
Az Amerikai Egyesült Államok területi gyarapodása
11
Az USA vasúthálózata Év km 1830 51 1835 1756 1840 4508 1850 14443
Bevándorlás Amerikába
12
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3 0-10 0-2 0-15
13
Elért pont
Feladatok a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam tanulói részére 5. Mutassa be a források és ismeretei alapján a földkérdés és a birtokviszonyok alakulását Magyarországon a századfordulótól 1920-ig! (15 pont) „[…] kimondja a pártgyűlés: 1. A papi birtokok állami kezelésbe vétessenek, és azok az összes kincstári birtokkal 5 holdas parcellákban, utólagos haszonbér fizetése mellett haszonbérbe adassanak; 2. minden földbirtokos, kinek 100 hold földjénél több van, azt 5 holdas parcellákba osztva haszonbérbe adni köteleztessék […]” (A Magyarországi Független Szocialista Párt követelései, 1897) „Ha a mezőgazdasági munkásnak földet igérünk, igérjünk tőkét az ipari munkásnak. Azt hiszem, aki teljesen utopisztikus társadalompolitikai teória alapjára lépni nem akar, annak azt kell mondani, hogy azon világrenden pedig, hogy tőke, legyen az ingó vagy ingatlan, nem juthat minden embernek, azon a világrenden nem változtathatunk.” (Tisza István gróf felszólalása a képviselőházban, 1897. február 19-én) A földbirtok megoszlása Magyarországon 1895-ben és 1935-ben A birtok nagysága (kataszteri hold) 0-5 5-10 10-20 20-50 50-100 100-200 200-1000 1000 fölött Összesen
A gazdaságok száma
A gazdaságok területe
összesen százalékban összesen százalékban 1895 1935 1895 1935 1895 1935 1895 1935 1.243.718 1.184.783 53,6 72,5 2.155.168 1.631.246 5,8 10,1 458.535 204.471 19,2 12,5 3.317.079 1.477.376 9,0 9,2 385.381 144.186 16,1 8,8 5.396.130 2.025.946 14,6 12,6 205.181 73.663 8,6 4,5 6.012.080 2.172.300 16,3 13,5 36.032 15.240 1,5 0,9 2.411.657 1.036.162 6,6 6,5 10.272 5.792 0,4 0,4 1.403.452 805.164 3,8 5,0 9592 5202 0,4 0,3 4.260.337 2,124.801 11,6 13,2 3768 1070 0,2 0,1 11.901.380 4.808.849 32,3 29,9 2.388.482 1.634.407 100 100 36.857.283 16.081.844 100 100
„1.§: A népköztársaság az ország termőföldjét ennek a törvénynek a rendelkezései szerint a földmívelő nép kezére akarja juttatni. 2.§: Evégből kisajátítási joga van minden 500 holdnál nagyobb területű mezőgazdasági földbirtoknak 500 holdon felül eső részére. […] 3. §: […] Egyházi birtoknál az államnak mindenütt kisajátítási joga van a birtoknak 200 holdon felül eső részére. […]” (A földmívelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919. évi XVIII. Néptörvény) „1.§: Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat. 2. §: Minden közép- és nagybirtok minden tartozékával, élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden megváltás nélkül a proletár állam tulajdonába megy át. 14
4. §: Sem a köztulajdonba átvett földbirtokok, sem azok felszerelése egyesek vagy csoportok között nem oszthatók fel. 5. §: A köztulajdonba átvett földbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet mívelő mezőgazdasági proletárságának adatnak át. […]” (A Forradalmi Kormányzótanács 1919. évi XXXVIII. számú rendelete a közép- és nagybirtokok állami tulajdonba vételéről) „1. §: Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar földbirtok megoszlását helyesebbé tegye. Evégből ez a törvény a lehetőséghez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas mívelésére képesek is és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül földhöz nem juthattak. […] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.” (1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről)
15
Értékelés szempontjai Feladat megértése
Elérhető pont 0-3
Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség)
0-10
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
0-2 0-15
16
Elért pont
6. Elemezze a források és ismeretei alapján a bolsevik ideológia és a szovjet külpolitika viszonyának alakulását 1917 és 1939 között! (15 pont) „[…] Nincs pillanatnyi kétségünk sem afelől, hogy a jelenlegi háború következményeként az Európa munkásai megismétlik az orosz proletariátus harcát, egy hónappal előbb vagy később, erősebb, gazdasági alapokon és tökéletesebb politikai formában. Ha Oroszország, várva az elmaradhatatlan európai forradalmi hullámra, békére kényszerül a Központi Hatalmak jelenlegi kormányaival, ez csak ideiglenes, átmeneti béke lesz, melynek revíziója az európai forradalom első számú feladata lesz majd. Egész politikai számításunk erre a forradalomra épült. Békeprogramunk […] csak a mai kormányok elsöprésével valósulhat meg teljesen.” (Trockij: A béketárgyalások és a forradalom. 1918. február) „A kongresszus szükségesnek tartja jóváhagyni a Szovjethatalom által Németországgal kötött rendkívül súlyos, megalázó békeszerződést, mert nincs hadseregünk, mert a demoralizált harctéri alakulatok rendkívül leromlott állapotban vannak, és mert ki kell használnunk minden, még a legcsekélyebb lehetőséget is arra, hogy lélekzethez jussunk, mielőtt az imperializmus megindítja támadását a Szovjet Szocialista Köztársaság ellen. […] A kongresszus abban a meggyőződésben, hogy a munkásforradalom feltartóztathatatlanul érlelődik valamennyi hadviselő országban, s előkészíti az imperializmus elkerülhetetlen, teljes vereségét, kijelenti, hogy Oroszország szocialista proletariátusa minden erejével és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja valamennyi ország proletariátusának testvéri forradalmi mozgalmát.” (Az OK(b)P VII. kongresszusa, Petrográd, 1918. március 6-8.) „Abból kell kiindulni, hogy a Szovjetuniót „a következő 10-15 éven belül nem fogja támogatni a nyugati proletariátus szociális forradalma”, de a béke 1945-ig kitarthat.” (Sztálin beszéde a Szverdlov Egyetem hallgatói előtt, 1925. június 9.) „[…] ha a háború kitör [ti. az imperialista hatalmak között], nem ülhetünk ölbe tett kézzel, fel kell lépnünk, de utolsónak kell fellépnünk. Fellépünk, hogy a mérleg serpenyőjébe dobjuk a döntő súlyt, amely a mi javunkra billenti a mérleget.” (Sztálin a PB ülésén, 1925.) „A kommunistáknak bizonyos esetekben hajlandóságot kell mutatniuk arra, hogy nem kommunista munkáspártokkal és munkásszervezetekkel együtt hozzanak létre munkáskormányt” (Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935.)
Angol karikatúra, 1939. szeptember
17
18
Értékelés szempontjai Feladat megértése
Elérhető pont 0-3
Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség)
0-10
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
0-2 0-15
19
Elért pont
Pontösszesítő
Feladat
Elérhető pont
1. Az arab terjeszkedés irányai, állomásai és az európai államok küzdelme visszaszorításukra, a terjeszkedés gátjai 2. Magyarországi rendek és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolatának alakulása a XVII. században 3. A bécsi kormányzat XVIII. századi magyarországi modernizációs törekvései és az azokat akadályozó tényezők 4. Az Amerikai Egyesült Államok megerősödése a XIX. század első felében 5. A földkérdés és a birtokviszonyok alakulása Magyarországon a századfordulótól 1920-ig 6. A bolsevik ideológia és a szovjet külpolitika viszonyának alakulása 1917 és 1939 között
0 – 15
Összesen
Elért pont
0 – 15 0 – 15 0 – 15 0 – 15 0 – 15 60
………………………………………. Javítást végző OKTV bizottsági tag aláírása
………………………………………… Javítást ellenőrző OKTV bizottsági tag aláírása
20
