2007. ( I. 31.) önkormányzati rendelete

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2007. ( I. 31.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról szóló 31/2000. (XII.1.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az idegenforgalmi adóról szóló – a 33/2002. (XI.29.), a 3/2005. (I.28.) és a 15/2005. (IV.8.) önkormányzati rendelettel módosított – 31/2000. (XII.1.) rendeletet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1. §. Az Ör 3. §. b). pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § b./ a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő, vagy szociális intézményben ellátott magánszemély, (A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. § b.) pontja)” 2. §. E rendelet 2007. január 31.napján lép hatályba. Kisújszállás, 2007. január 30. (:Kecze István:) polgármester

(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetésre került:2007. január 31-én, a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2007. január 31. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/2007. ( I. 31.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról Kisújszállás Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet 1. § A rendelet célja E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól. 2.§ A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed – a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Kisújszálláson élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) Az önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Kisújszálláson tartózkodó állampolgáraira is. (4) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában Kisújszálláson érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

2/12 3. § Hatáskör A képviselő – testület - a lakásfenntartási támogatásra, - az átmeneti segélyre, - a felső határt meghaladó átmeneti segély megállapítására, - a temetési segélyre, - a helyi közlekedési támogatás elbírálására, illetve megszűntetésére, felülvizsgálatára - a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítésének méltányosságból történő elengedésére, illetve csökkentésére vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.

4.§ Eljárási rendelkezések (1) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályaira vonatkozó jogszabályokat is. (2) E rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre vagy hivatalból adhatók. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál lehet benyújtani. (3) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a vagyoni, jövedelmi viszonyok esetében a.) a jövedelem számításánál irányadó időszak: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél három hónap, - egyéb jövedelmeknél egy év. b.) a havi rendszeres jövedelmet okmánnyal kell igazolni, ha az okmányok nem állnak rendelkezésre, vagy azok beszerzése nehézségbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, helyette a jogosult /kérelmező/ által írásban tett nyilatkozat is elfogadható, c.) az egyéb, nem havi rendszeres jövedelmet – jövedelemforrásként és személyenként – köteles a jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni, d.)amennyiben a jogosult írásbeli nyilatkozatában foglalt jövedelem és a helyszínen tapasztalt életkörülmény, életvitel a nyilatkozat valódiságát kérdésessé teszi, a jogosultat az okmányok benyújtására kell kötelezni. e.) az Sztv. 10.§ (2) bekezdése szerint „ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel” e rendelet 4.§ (3) a) – c) pontja szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, „felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

3/12

(4) A megállapított támogatások, segélyek kifizetése, folyósítása a következők szerint történik: a) házi pénztárból kerül kifizetésre a határozat kézbesítését követő szerdán, illetve pénteken pénztári időben: - az átmeneti segély, - a temetési segély a tárgyhónap utolsó csütörtöki napján: - a lakásfenntartási támogatás. b.) Ha a támogatás egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult szerv /vállalkozó/ számlájára utólag kell átutalni. II. fejezet A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások 5.§ Rendszeres szociális segély

(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében a.) a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központban (Kisújszállás, Kálvin u. 9.) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és b.) rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az a) pontban meghatározott együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A beilleszkedési program típusai a.) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozás, b.) életmód formáló foglalkozás ba.) életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó foglalkozás bc.) problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató foglalkozás c.) munkavégzésre történő felkészítés d.) munkalehetőség felajánlása f.) állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés g.)a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése. (3) A rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettséget megszegi, ha: a.) a rendszeres szociális segélyezett a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti. (4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét megszegi – ide nem értve az (5) bekezdésben foglaltakat – akkor a segély összegét az együttműködési kötelezettség megszegését követő naptól számított 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

4/12 (5) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi az Sztv. 37/B. § /2/ bekezdés b./ pontjában foglaltakon túl, ha: a.) a segélyben részesülő az 5. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjában megfogalmazott kötelezettségeknek nem tett eleget, b.) a rendszeres szociális segélyben részesülő neki felróható okból a közcélú vagy közmunkára vonatkozó idézésre nem jelenik meg, c.) a Sztv. 25. (4) – (5) bekezdésében foglalt felülvizsgálatot a segélyben részesülőnek felróható ok miatt nem lehet elvégezni. (6) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, akkor a segélyre való jogosultságát a segély összegének folyósításával egyidejűleg az együttműködési kötelezettség megszegését követő naptól kell megszüntetni. (7) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának megkezdése előtt az 5.§ (1) a) – b) pontjában foglaltaknak nem tesz eleget, az ellátás folyósításának megkezdése nélkül a segélyre való jogosultságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 16. napon meg kell szüntetni. (8) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható, amennyiben a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. (9) A (8) bekezdés alapján nyújtott természetbeni ellátás formái: - tankönyv- és tanszerellátás, - napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj, - gyógyszerköltség, - tüzelővásárlás, - közüzemi díjak. (10) A jegyző a védőnői szolgálat, a háziorvos, házi gyermekorvos, a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, a nevelési – oktatási intézmény vagy a rendőrség jelzése, kezdeményezése alapján vagy hivatalból dönthet úgy, hogy a rendszeres szociális segély megállapított összegének védelembe vett gyermekenként 15%-át, de összesen legfeljebb 50%-át természetben – a (9) bekezdésben felsorolt ellátási formák valamelyikeként – nyújtja. (11) Amennyiben a kérelem benyújtásakor a (8) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, a rendszeres szociális segély folyósítására való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a pénzbeli és természetbeni ellátás arányáról, a természetbeni szociális ellátás formáiról, annak mértékéről és várható időtartamáról. 6. § Ápolási díj (1) Az Sztv. 42.§ (2) b) pontja szerint „az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti”. (2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy két vagy több egymást követő napon nem gondoskodik: a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen a megfelelő étkeztetéséről, – legalább napi egyszeri melegétel, és legalább kétszeri hideg élelem biztosításáról,

5/12

-

gyógykezeltetéshez,

gyógyszerhez

való

hozzájutásról, -

egyéb alapápolási feladatok ellátásáról,

b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen - mosdatásról, fürdetésről, - ruházat, ágynemű mosásáról, - a lakás takarításáról, tisztántartásáról és fűtéséről, c.) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. (3) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ keretében működő házi segítségnyújtást végző személyek rendszeresen félévente ellenőrzik és az ellenőrzés tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesítik a polgármestert. 7. § Átmeneti segély (1) Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadása miatt anyagi segítségre szorul. (2) Átmeneti segély állapítható meg különösen - tartós betegség, - elemi kár, /belvíz, tűzeset, jég, vihar stb./ - magas gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz, kötszer vásárlása esetén, aki közgyógyellátásra nem jogosult, - jövedelemcsökkenés esetén /nyugdíjazás esetén az ellátás folyósításáig, vagy munkanélkülivé válás miatt/ - semmilyen ellátásban nem részesül. (3) Átmeneti segély állapítható meg, ha a kérelmező jelentős vagyonnal /Sztv. 4. § (l) bekezdés b.) pontja/ nem rendelkezik, illetve családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a.) családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b.) egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (4) A létfenntartási gondokkal küzdő személy vagy család részére évente maximum három alkalommal állapítható meg átmeneti segély. (5) A folyósítható segély felső határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. (6) Az előző korlátozásoktól rendkívül indokolt esetben – elemi csapás, rendkívüli és súlyos egészségkárosodás esetén – a hatáskört gyakorló eltekinthet. (7) Az átmeneti segély a.) elsősorban természetbeni ellátás formájában nyújtható,

b.) különös méltánylást érdemlő esetben a háziorvos javaslata alapján az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható.

6/12 (8) A jövedelemmel nem rendelkezők anyagi ellátatlanságára be kell szerezni a munkaképtelenségről, illetve az állami foglalkoztatási szervtől a munkahelyszerzés érdekében történő együttműködésről szóló igazolást. 8. § Temetési segély (1) Temetési költségként a következő kiadások számolhatók el: a.) kegyeleti tárgyak beszerzése gyászszertartás sírásás és elhantolás sírhely megváltás a helyben szokásos elismert legolcsóbb költségei b.) a halottszállítás számlákkal igazolt díja. (2) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (3) Temetési segély állapítható meg annak az eltemettető személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében annak l50 %-át. (4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál,- melyet a mindenkori temetkezési vállalkozó / vállalkozók által készített árkalkuláció alapján kell megállapítani . (5) A temetési segély legmagasabb összege: ha a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. (6) Különös méltánylást igénylő esetben – amennyiben a költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti -a polgármester magasabb összegű támogatást is megállapíthat, mely elérheti a temetési költség teljes összegét is. (7) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított, az eltemettetés költségeit igazoló számlákat, a jövedelemszámítás alapját képező jövedelemigazolásokat és az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot. (8) A (7) bekezdésben meghatározott eredeti számlákat a kérelmező részére vissza kell adni, a fénymásolatot az ügyirathoz kell csatolni. A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának a tényét, továbbá a határozat számát az eredeti számlára rá kell vezetni.

7/12 9. § Méltányossági közgyógyellátás (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdése alapján az Sztv. 50.§ (1) – (2) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyző méltányossági alapon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, és annak megfizetése létfenntartását veszélyezteti.

(2) Szociálisan rászorult a.) az a családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b.) az az egyedül élő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (3) A 75 év feletti személyek esetén a (2) bekezdés szerinti egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb + 25 %-kal haladható meg, amennyiben a kérelmezőnek, illetve családjának az Sztv. 4.§ (1) b) pontjában meghatározott vagyona nincs. 10. § Helyi közlekedés támogatása (1) Kérelem alapján a helyi közlekedés igénybevétele során támogatásra jogosult a kisújszállási állandó lakcímmel rendelkező és a 139/2006.(VI.29.) Korm. rendelet 25.§ - 26.§ - aiban foglalt feltételeknek megfelelő személy. (2) Helyi közlekedési támogatásban részesülhet az a kérelmező, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. (3) A támogatási kérelmet Kisújszállás Város Önkormányzatának polgármesteréhez címezve lehet benyújtani. (4) A támogatás éves összege: a helyi buszközlekedés éves bérlete árának tárgyévre számított időarányos része. III. fejelezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 11. § (1) Az önkormányzat saját szervezettel személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a.) gyermekek napközbeni ellátása /bölcsőde, óvoda, napközis foglalkoztatás, menza/, b.) szociális étkeztetés, c.) házi segítségnyújtás,

8/12 d.) családsegítés, e.) idősek bentlakásos ellátása, f.) idősek nappali ellátása keretében. 12.§ (1) A szociális étkeztetés és a házi gondozás esetén a személyi térítési díj legfeljebb 99 %-a engedhető el, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem éri el. (2) A személyi térítési díj szociális étkeztetés és házi gondozás esetén csökkenthető, ha - a kötelezett egyedül élő és a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének l50 %-át nem haladja meg, - a kötelezett családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kedvezmények csak akkor alkalmazhatók, ha a a./ térítési díj fizetésére kötelezett, illetve családja létfenntartását biztosító vagyonnal nem rendelkezik, nem tekinthető létfenntartást biztosító vagyonnak az ingóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy és családja lakik, b.) térítési díj fizetésére kötelezett személynek tartásra és gondozásra köteles és képes hozzátartozója vagy tartására, gondozására köteles egyéb személy nincs.

IV. fejezet Szociálpolitikai kerekasztal 13. § (1) Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre. A kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. (2) Működésének részletes szabályait a kerekasztal határozza meg. (3) A kerekasztal tagjai: - Polgármester, - Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság elnöke, - Címzetes Főjegyző, - Szociális ügyekkel foglalkozó intézményi referens, - Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályvezetője, - Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ igazgatója, - Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. (4) A kerekasztal működési feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

9/12 (5) Az önkormányzat az Sztv. 92.§ (7) és (8) bekezdésében megjelölt szervezeteken kívül az alábbi szervezetekkel is előzetesen véleményezteti a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját: - Költségvetési Szolgáltató Iroda (KÖSZIR) vezetője, - Vöröskereszt Területi Szervezetének vezetője, - Magyar-Máltai Szeretetszolgálat Kisújszállási Csoportjának vezetője, - Észak Alföldi Regionállis Munkaügyi Központ Szolnoki Regionális Kirendeltség karcagi szervezeti egység vezetője, - MOVE Rehabilitációs és Szolgáltató KHT. képviselője, - Belszervi Betegek, Rokkantak Napsugár Egyesület vezetője, - Szivárvány Háló Egyesület vezetője, - Tisza II. Nyugdíjas Klub vezetője, - Nagykun Szövetkezet Klub vezetője, - 48-as Olvasókör vezetője, - Nagycsaládosok Egyesületének vezetője, - Móricz Klub vezetője, - Mozgássérültek Helyi Egyesületének vezetője, - Nagykunhalmi Belszervi Csoportjának vezetője. V. fejezet 14. § Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. b) nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/ B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

10/12 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; c) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ca) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy cb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; d) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; e) közeli hozzátartozó: ea) a házastárs, az élettárs, eb) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, ec) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), ed) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; f) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; g) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; h) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni; i) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet; j) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó

11/12 munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; k) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; l) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; m) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; n) fenntartó: na) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), nb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó), nc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy, nd) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ne) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni; o) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol oa) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; ob) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; oc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; od) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; oe) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 15. § Záró rendelkezések (1) E rendelet a kihirdetése napján, 2007. január 31-én lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

12/12 (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 31/2004.(V.28.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító 42/2004. (VIII.27.), a 8/2005.(I.28.), a 13/2005.(IV.8.), a 37/2005.(IX.30.), az 51/2005.(X.28.), a 10/2006. (IV.28.), a 19/2006. (VI.30.) és a 43/2006.(XII.15.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti azzal, hogy a 2006. december 31. napján hatályos - a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló - 31/2004.(V.28.) számú önkormányzati rendeletet 8.§ (1) – (4) bekezdése alapján 2007. január 1. napja előtt megállapított ápolási díj összege 2007. április 30. napjáig kerül folyósításra. Kisújszállás, 2007. január 30. (:Kecze István:) polgármester



KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/2007.(I. 31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló – 37/2004.(VI.25.), a 10/2005.(II.25.), a 16/2005.(IV.8.), a 19/2005.(IV.29.), a 46/2005.(X.28.), a 11/2006.(IV.28.), a 17/2006.(V.26.) és a 30/2006. (XII.1.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2004.(IV.20) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: vagyonrendelet) a következők szerint módosítja: 1.§ A vagyonrendelet 2. számú mellékletéből – korlátozottan forgalomképes vagyontárgy- törlésre kerül az alábbi bekezdés: Hrsz. 3689/3

Megnevezés Lakóház, udvar, gazdasági épület

Utca, hsz. Malom u. 50.

Terület(m2) 875

2.§ A vagyonrendelet 3. számú melléklete – forgalomképes vagyontárgy - az alábbi bekezdéssel egészül ki: Hrsz. 3689/3

Megnevezés Lakóház, udvar, gazdasági épület

Utca, hsz. Malom u. 50.

Terület(m2) 875

3.§ E rendelet 2007. január 31.napján lép hatályba. Kisújszállás, 2007. január 30. (:Kecze István:) polgármester



KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2007. (IV.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kommunikációról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati kommunikációról a következő önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § A rendelet célja Kisújszállás Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) alapvető célja, hogy egész tevékenysége, működése és kommunikációja a napi politikától mentes, objektív és humánus legyen. 2. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed Kisújszállás város közigazgatási területén, az önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyonra, az önkormányzati költségvetési szervekre. 3.§ A városi kulturális, oktatási, művészeti, tudományos, egészségügyi, hagyományőrző és sportrendezvényeken az önkormányzat programjaiban politikai pártok nem szerepelhetnek, nem működhetnek közre, fórumot nem tarthatnak, kivéve az emlékművek, emlékhelyek, szobrok, kegyeleti helyek koszorúzását. 4. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek feladatellátásához használt épületekben – kivéve a Művelődési és Ifjúsági Központ használatában lévő épületeket – politikai pártok rendezvényt nem tarthatnak, részükre bérbe, használatba helyiség nem adható a (2) bekezdés kivételével. (2) A választási és népszavazási kampányrendezvények megtartásához – a Polgármesteri Hivatal kivételével - az önkormányzati költségvetési szervek helyiséget azonos feltételekkel, térítés ellenében biztosíthatnak. A Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos. 5. § (1) Az Önkormányzat hírlevelében, kiadványaiban politikai pártok nem publikálhatnak, nem hirdethetnek. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő hirdetőtáblák politikai pártok részére bérbe, használatba nem adhatók, azokon politikai pártok hirdetései nem helyezhetők el, kivéve a választási, népszavazási kampány időszakát, valamint a Művelődési és Ifjúsági Központ használatában lévő hirdetőtáblákat.

2/2 6. § Értelmező rendelkezések

1. Önkormányzati program: az önkormányzat, illetve költségvetési szervei szervezésében összeállított eseménysorozat, fórum, felvonulás, megemlékezés, műsor, előadás. 2. Önkormányzati hírlevél: Kisbíró című önkormányzati lap 3. Önkormányzati kiadvány: az önkormányzat kiadásában megjelenő könyvek, füzetek, meghívók, szórólapok, műsorfüzetek, turisztikai kiadványok, plakátok, térképek. 7. § Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet 2007. április 25. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti, használati szerződéseket a bérbe-, használatba adónak 2007. június 30-ig meg kell szüntetni. Kisújszállás, 2007.április 24. (:Kecze István :) polgármester


A rendelet kihirdetésre került: 2007. április 25-én a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2007. április 25. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (IV.25.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2007.(I.31.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2007.(I.31.) önkormányzati rendeletet /továbbiakban: Ör./ a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör. preambuluma a következőképpen szóljon: „ Kisújszállás Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92.§ (1) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: „ 2.§ Az Ör. a következő 14/A.§-szal egészüljön ki: „14/A. § Sajátos helyzetű tanuló Az általános iskolai beíratások során Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő – testülete sajátos helyzetűnek tekinti azon, nem az adott általános iskola körzetébe tartozó gyermeket, tanulót, akinek egy vagy több testvére abban az iskolában tanul, amelybe a gyermek felvételét a szülők kérik, tovább azt, aki emelt szintű képzésre jelentkezik.” 3.§ Ez a rendelet 2007. április 25. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2007.április 24. (:Kecze István :) polgármester


A rendelet kihirdetésre került: 2007. április 25-én a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2007. április 25. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/2007. (VI.26.) önkormányzati rendelete Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 37/2006. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselőtestületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 37/2006. (XII.14.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1. § Az Ör 5. § /7/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „5 .§ /7/ A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát elektronikusan a város honlapján, papíralapon az Arany János Városi Könyvtárban közzé kell tenni. „ 2. § (1) Az Ör. 8. § /1/ és/14/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § /1/ Az ülést a polgármester, távollétében az alpolgármesterek egyike, mindhármójuk akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülést vezető elnök) vezeti. A vita vezetését és a szavazatszámlálást a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer segíti. /14/ Az ülésről a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer alkalmazásával hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. „ 3. § Az Ör. 9. § /8/ bekezdés a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „9.§ /8/a.) A testületi ülésre az előterjesztés írásban (papíralapon, elektronikus úton, számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.” 4.§ Az Ör. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12.§ A szavazás módja /1/ A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni. /2/ A szavazás technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja. /3/ A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit. /4/ A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer végzi, a rendszer működőképtelensége esetén a jegyző gondoskodik a szavazatok megszámlálásáról.

2/3 /5/ Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő- testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. /6/ Név szerinti szavazást kell tartani, ha: azt a törvény előírja, azt a megválasztott képviselők több mint a fele indítványozza, a polgármester indítványozza, az alpolgármesterek legalább egyike indítványozza. /7/ A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a név szerinti szavazatot a települési képviselő a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer segítségével, valamint szóban adja le. A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell” /8/ Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha : - jogszabály titkos szavazást ír elő, - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelt el. /9/ A képviselő-testület titkos szavazást a./ tart, ha azt a törvény előírja, b./ tarthat az önkormányzati törvény 12. § /4/ bekezdésében foglalt ügyekben, képviselői indítványra ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza. /10/ A titkos szavazás lebonyolítása a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer segítségével történik. /11/ A MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer működőképtelensége esetén a titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Jogi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni – melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt. /12/ A képviselő-testület bármely települési képviselő indítványára, egyszerű szótöbbséggel ismételt szavazást rendelhet el.” 5.§ Az Ör 14. § /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § Jegyzőkönyv /1/ A testületi ülésről papíralapon 4 példányban kell írásos jegyzőkönyvet készíteni, ebből: a./ egy példányt – az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnak,

b./ egy példányt irattárba kell tenni, c./ egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet, d./ egy példányt pedig - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Városi Könyvtárban kell elhelyezni. A Városháza hirdetőtábláján és az önkormányzat hírlevelében erről a lakosságot tájékoztatni kell. " 3/3 6.§ Az Ör 18. § /8/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § /8/ A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a bizottság elnökének, egy példányt az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnak kell megküldeni, egy példányt irattárba kell helyezni. „ 7.§ E rendelet 2007. június 26-án lép hatályba. Kisújszállás, 2007. június 26. (:Kecze István:) polgármester


A rendelet kihirdetésre került: 2007. június 26-án, a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2007. június 26. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2007. (VI.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló 12/2000.(IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló, 6/2003. (III.28.), 39/2003. (IX.26.), 14/2004. (III.26.), 23/2005. (V.27.) és a 42/2005. (X.28.) önkormányzati rendelettel módosított 12/2000. (IV.14.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1. § Az Ör. 2. számú melléklet 46.4. pontja a következő 46.4.2. ponttal egészül ki: „46.4.2. Kálvin utca – Mikes utca kereszteződésében „Megállni tilos”közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) kerüljön kihelyezésre „50 m-ig, kivéve engedéllyel”és „útpadkán is” kiegészítő felirattal.” 2. § Az Ör. 2. számú mellélet 67.1. pontja a következő 67.1.2. ponttal egészül ki: „67.1.2. „útszűkület” közúti jelzőtábla (KRESZ 70-71. ábra) „ 3. § Az Ör. 2. számú mellélet 67.2. pontja a következő 67.2.2. ponttal egészül ki: „67.2.2. „útszűkület” közúti jelzőtábla (KRESZ 70-71. ábra)” 4.§ Az Ör 2. számú melléklet 92.1.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „92.1.1. „Gyalogosok” közúti jelzőtábla (KRESZ 95/a. ábra), „Sebességkorlátozás 30 km” közúti jelzőtábla (KRESZ 30. ábra) ill. „Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) közös oszlopon” (egyidejűleg a „Várakozni tilos” táblát meg kell szüntetni).” 5. § Az Ör 2. számú melléklet 92.2.2 pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „92.2.2. „Gyalogosok” közúti jelzőtábla (KRESZ 95/a. ábra), „Sebességkorlátozás 30 km” közúti jelzőtábla (KRESZ 30. ábra) ill. „Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) közös oszlopon” 6. § Az Ör 2. számú melléklet 92.2 pontja a következő 92.2.5 ponttal egészül ki: „92.2.5 szembejövő forgalom részére: Játszótér K-i sarka irányában „Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) külön oszlopon” 7. § Az Ör 2. számú melléklet 92.3.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „92.3.1. „Gyalogosok” közúti jelzőtábla (KRESZ 95/a. ábra), „Sebességkorlátozás 30 km” közúti jelzőtábla (KRESZ 30. ábra) ill. „Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) közös oszlopon”

2/2 8. § Az Ör 2. számú melléklet 92.3.2 pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „92.3.2. szembejövő forgalom részére: „Gyalogosok” közúti jelzőtábla (KRESZ 95/a. ábra) „Sebességkorlátozás 30 km” közúti jelzőtábla (KRESZ 30. ábra) ill. „Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) közös oszlopon” 9. § Az Ör 2. számú melléklet 92. pontja a következő 92.4 ponttal egészül ki: „92.4.1 szembejövő forgalom részére: a Szabadság téri ltp. 6/b lépcsőházával szemben „Gyalogosok” közúti jelzőtábla (KRESZ 95/a. ábra) „Sebességkorlátozás 30 km” közúti jelzőtábla (KRESZ 30. ábra) ill. „Megállni tilos” közúti jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) közös oszlopon” 10. § Az Ör 2. számú melléklete a következő 121. ponttal egészül ki: „121.1. Az önkormányzati tulajdonú közutak mentén az útcsatlakozásoknál a belátási háromszögön belül a növényzetet (sövény, bokor, fa) 90 cm-es magasságra vagy alacsonyabbra kötelező folyamatosan visszavágni. 11. § Ez a rendelet 2007. június 27-én lép hatályba.

Kisújszállás, 2007. június 26.

(:Kecze István:) polgármester

(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2007. június 27-én , a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2007. június 27. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

2007. ( I. 31.) önkormányzati rendelete

Recommend Documents