A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter …/2007. (…) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi … törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: R.) 19. cikkében meghatározott területek fizikai blokkazonosító és települési szinten meghatározott listáját, valamint az R. 20. cikkében meghatározott fizikai blokkazonosító és települési szinten meghatározott listáját a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal minden év április 1jéig közleményben teszi közzé. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti fizikai blokk szintű területi lehatárolást a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) külön tematikus rétegeként kell szerepeltetni. (3) A területhez kapcsolódó támogatások esetében a támogatási jogosultság megállapítása a fizikai blokk szinten lehatárolt területek alapján történik. (4) Települési szintű besorolást kell alkalmazni minden olyan vidékfejlesztési támogatás esetében, amelynek igénybevétele kedvezőtlen adottságú térségként besorolt településekhez kapcsolódik. (5) Az R. 19. és 20. cikke alapján lehatárolt kedvezőtlen adottságú területek átnézeti térképét az 1. számú melléklet tartalmazza.
1
2. § (1) A termelési feltételek szempontjából kedvezőtlen helyzetű homogén területek azok, amelyekre - az R. 19. cikkével összhangban - a következő feltételek fennállnak: a) alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek; b) a mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján az átlagosnál jelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéből adódó termelési szint; és c) alacsony, illetve elfogyó, túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát.
3. § Az R. 20. cikke szerinti területek olyan különleges hátrányok, agronómiai korlátozó tényezők által érintett területek, ahol - az R. 20. cikkével összhangban - a következő négy feltétel közül legalább kettő egyszerre fennáll: a) a talaj fokozott savanyúsága, b) a talaj extrém sótartalmú (szikesség), c) extrém vízgazdálkodási körülmények, d) extrém fizikai talajjellemzők. 4. § A 2-3. §-okban meghatározott területek lehatárolásának részletes szempontjait a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg
2
a) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet; b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet. Budapest, 2007. március „….”
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
3
1. számú melléklet a …/2007.(...) FVM rendelethez
Magyarország kedvezőtlen adottságú területei a 1257/1999/EK tanácsi rendelet 19. és 20. cikke alapján történt lehatárolás szerint (2004. július)
Jelkulcs: megyehatár 1257/1999 19. .cikke alapján lehatárolt terület 1257/1999 20. cikke alapján lehatárolt terület
4
2. számú melléklet a …/2007.(...) FVM rendelethez 1. E rendelet 2. §-ában meghatározott területek olyan, a természeti termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyek az alábbi feltételeket kielégítik: a) Alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek, amelyek korlátozott lehetőségei csak rendkívül magas ráfordítással lennének javíthatók, és amelyek elsősorban külterjes állattartásra alkalmasak. A feltétel teljesülésének ellenőrzésére a következő mutatók alkalmazandók: alacsony termőértékű földterületek, amelyeknek a termőértéke az országos átlag 80%-át sem éri el (a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóintézete által kidolgozott, 100 pontos termőérték-mutató az irányadó). b) A mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján, az átlagosnál jelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéből adódó termelési szint. A feltételnek való megfelelés ellenőrzésére a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) gazdaságokra vonatkozó, települési/önkormányzati szintű (NUTS-5 szint) adatai alkalmazandók. A feltételt azok a területek elégítik ki, amelyeknek az összeírásban szereplő bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem érte el az országos átlag 80%-át. c) Alacsony, illetve elfogyó, túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. E feltétel teljesülésének ellenőrzésére az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a népsűrűséget (amelynek az országos átlag 50%-a alatt kell lennie), és a mezőgazdasági foglalkoztatottság arányát, amelynek meg kell haladnia a 8,25%-ot (az országos átlag 5,5% a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján). Azok a települések/önkormányzatok (NUTS-5 szint) tekinthetők jogosultnak, ahol a két feltétel egyszerre teljesült Az összes fenti feltételnek megfelelő területek tekinthetők a 19. cikkely szerinti kedvezőtlen adottságú területeknek. 2. E rendelet 3. §-ában meghatározott területek olyan különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken folytatni kell a gazdálkodást a környezet megőrzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megőrzése céljából. A 20. cikk szerinti területek 4 különleges hátrányt (agronómiai korlátozó tényezők) kell figyelembe venni: a talajok súlyos savanyúságát, extrém sótartalmát, extrém vízgazdálkodását (elárasztás, vizenyősség) és extrém fizikai jellemzőit. E különlegesen hátrányos területek kijelölésére a talajok tudományos digitális adatbázisait (Agrotopo-100, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtudományi Intézete) kell felhasználni. a) A talaj fokozott savanyúsága: amennyiben a savanyúság foka (pH) meghaladja a 4,5 értéket, ez nagymértékben korlátozza a talaj termőképességét, mivel számos termény nem termeszthető (nem toleráns termények); a termeszthető termények is jelentős
5
terméscsökkenést szenvednek el a nemkívánatos kémiai állapot által eredményezett korlátozott talaj tápanyag felvétel miatt. b) A talaj extrém sótartalma (szikesség): a nátrium sók túlzott szintje (0,15% fölött) a talaj felső rétegében hasonló hatású mint a savasság, csak sótűrő növények termeszthetők és csak jelentős terméscsökkenés mellett. Magyarországon a szoloncsák és szolonyec talajok azok az ilyen típusú talajok, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. c) Extrém vízgazdálkodási körülmények: a gyenge vízáteresztő és erős vízvisszatartó tulajdonságú talajok jelentős hátrányt jelentenek a növénytermesztés számára, mivel rendszeresen elöntésre kerülnek, ami a termés és a nyereségesség csökkenését eredményezi. Magyarországon 7 évből 4 évben fordul elő különböző szintű vizenyősség (időleges elöntés), ami bevétel korlátozást és jelentős (esetenként teljes) hozamcsökkenést eredményez. d) Extrém fizikai talajjellemzők: a sűrű agyag- és a könnyű homoktalajok jelentősen korlátozzák a termények nyereségességét és hozamát, továbbá hátrányt jelentenek a föld művelése szempontjából is (gép és módszer kiválasztás). Magyarországon e talajokon a növénytermesztés korlátozott a természeti hátrányok miatt, emiatt ezek megfelelnek a fentiekben meghatározott kritériumoknak. Mivel a természeti hátrányok feltétel elemei külön vagy együttesen meghaladják az 1257/1999/EK rendeletben meghatározott 10%-os országos határértéket, a 20. cikk szerint megfelelőként kiválasztott területek azok voltak, ahol a 4 paraméter közül legalább 2 egyszerre fennállt.
6
