FAX: (PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM) 3 2 7 - 2 7 5 2
A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének javaslata Karácsony Irén szakállamtitkár asszony részére az alábbi dokumentumot érintően:
„2007. évi … törvény Egyes adótörvények módosításáról” Tisztelt Karácsony Irén szakállamtitkár asszony! Kérésének megfelelően mellékelten küldjük észrevételeinket a hivatkozott anyaghoz. Javaslatainkat a könnyű kezelhetőség érdekében sorrendben, az eredeti és az általunk javasolt normaszöveg feltüntetése mellett (a változtatások vastag, dőlt, aláhúzott betűvel jelölve) indoklással láttuk el. Javaslatainkat a megadott határidőre mind e-mail, mind fax formájában eljuttattuk a kért címekre. Budapest, 2007. szeptember 19. Üdvözlettel:
Dr. Szabó Sándor Tiszteletbeli elnök Magyar Gyógyszerész Kamara
Dr. Lukács Marianna elnök Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége
1
I. Általános észrevételek, javaslatok A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége üdvözli a törvényelőkészítő Pénzügyminisztérium törekvését, hogy az önkéntes egészségpénztárak által finanszírozható szolgáltatásokat a Pénztártörvényben egy helyen kívánja szabályozni, mindazonáltal egy gondosabb előkészítés során az alábbi hibák elkerülhetőek lettek volna. 1. Sajnálatos módon az egészségpénztári szolgáltatások kormányrendeletben történő szabályozása helyett törvénybe történő beemelése nem hozta meg a szféra számára a várt eredményt, vagyis a szolgáltatások állandóságát. Megdöbbenéssel vesszük tudomásul, hogy a Pénztártörvényt az előterjesztő átlagosan 4-5 havonta változtatja, több ízben saláta-törvényként. Nyilvánvaló, hogy ezek a módosítások nem képviselői kezdeményezésre készülnek el, így a közvélemény számára azzal a veszélyes törvényelőkészítői üzenettel bírnak, hogy a pénztári szféra rosszul működik, szabályozásában állandó változtatásra szorul, arról nem is beszélve, hogy ezek mind a szféra szereplői, mint a tagok számára komoly bizalomvesztést okoztak és okoznak folyamatosan. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez a törvényjavaslat ebben a témában az elmúlt három évben már a tizenharmadik sorszámú. 2. Bizonyára szerkesztési hiba, hogy a törvényelőkészítő Pénzügyminisztérium javaslataival több ízben a Parlament Egészségügyi Bizottsága által kezdeményezett és egyhangúlag támogatott, valamint a Parlament által jóváhagyott törvények tárgyában olyan előterjesztéseket készít, amelyek a – Parlament döntésével ellentétben – az előterjesztő Pénzügyminisztérium eredeti, de módosított elképzelését tükrözi. 3. Az a tény, hogy a Szövetség jelenlegi javaslatában nem említi a fog-, és szájápolók adómentes körbe történő visszahelyezését, nem azt jelenti, hogy ezt az ügyet feladta. Megértettük, hogy fiskális szempontok ezeket a termékeket élvezeti cikké minősítették, elfeledkezve azok fogmegtartó hatásáról. Ez ügyben lépéseinket a következő évre halasztjuk. 4. Csak figyelmetlenség okozhatta azt is, hogy az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások közül kikerültek a vakvezető kutya költségei is, újabb esélyegyenlőtlenséget okozva ezzel. Nem arról szó, hogy a Szövetség tagpénztárai ezeket a szolgáltatásokat tömegével kínálnák tagjaiknak, hanem a törvény szemlélete. 5. Szakmai hibának tartjuk, hogy a törvényelőkészítő Pénzügyminisztérium a kiegészítő egészségbiztosítási, vagyis az adómentesen finanszírozható szolgáltatások közé kizárólag gyógyító egészségpénztári szolgáltatásokat sorol, adókötelessé téve egyben a megelőző, prevenciós szolgáltatásokat. Az ügyben Szövetségünk szívesen megismerteti szakmai véleményét a PM a mostani tervezetet kidolgozó orvos-szakmai csoportjával, mely szerint ez az irány ellentétes az ország érdekével, de az Európai Unió célkitűzéseivel is.
1
6. Hibás, de a Szövetséget igazoló volt az a 2006. évi koncepció is, mely a vizitdíj fizetését az önkéntes egészségpénztáron keresztül kívánta finanszírozni. Azonban az elmúlt nyolc hónap gyakorlata megmutatta, hogy a tagok körében erre nincs tömeges igény. Ebből a Szövetség arra is következtet, hogy hibás az önkéntes egészségpénztár gyógyító profilba történő eltolása, sokkal inkább szükség lenne az egészségmegőrző tevékenység szorgalmazása. 7. Bizonyára sietség okozta azt a jogtechnikai hibát, hogy a törvénytervezet az egészségpénztári szolgáltatások új kategóriáját, a prevenciós szolgáltatásokat is megalkotta, ugyanakkor elfeledkezett az annak adóköteles vagy adómentes mivoltáról az adótörvényekben rendelkezni. Amennyiben a Pénzügyminisztérium a hibát korrigálva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a prevenciós szolgáltatások igénybevételét az adóköteles szolgáltatások közé sorolja, a Szövetség már most kifejezi értetlenségét és tiltakozását. 8. A Szövetség különösen az egészségbiztosítási reform közepén áll értetlenül azon tény előtt, hogy az amúgy is fizetősre tervezett egészségügyben az önkéntes egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások folyamatosan szűkítésre kerülnek. A törvényelőkészítő Pénzügyminisztérium nyilvánvalóan nem végzett hatástanulmányokat, hogy a két törvény együttes alkalmazása milyen szinergiákat mutatna vagy milyen bizalomvesztéssel járhat. Megjegyezzük: a kötelező ellátások szűkítése csak abban az esetben fogadható el a betegekkel, ha ennek kiváltására rendelkezésre áll egy hosszú távú biztonságosan működő, évek távlatában stabil szabályozású intézmény. 9. A törvényelőkészítő Pénzügyminisztérium figyelmen kívül hagyja azt a kormányzó pártok számára nagyon is fontos tényt, mely szerint az egészségpénztári rendszert havonta átlagosan egyszer használó kétmillió állampolgár minden alkalommal azzal szembesül, hogy ezen a területen is újabb szigorítások lépnek életbe, ráadásul a minden családot érintő legérzékenyebb területen, az egészségügyben. A hozzánk elérkező információk szerint ez sajnálatos módon a családok és vállalatok öngondoskodására építő egészségbiztosítási reformot már alapjaiban aláásta. 10. Tolmácsoljuk, de nem azonosulunk munkáltatói tagjaink azon véleményével, mely szerint a Kormány az életmódjavító szolgáltatások bevezetésével a célból korlátozza az egészségpénztárakban már korábban felhalmozott vagyon felhasználását, hogy azok megtakarításaikat állampapírban tartsák, finanszírozva ezzel az egyre nagyobb államháztartási hiányt generáló kormányt. 11. Elterjedt vélemény az is, hogy az életmódjavító szolgáltatások bevezetésével nő a társadalmi esélyegyenlőtlenség, hiszen pontosan az alacsonyabb jövedelmű, így a kevesebb egészségpénztári megtakarítással rendelkező családok számára válik elérhetetlenné egy-egy egészségmegőrző szolgáltatás. 12. Az állandóan szigorodó szabályok a szféra iránti komoly bizalomvesztéssel járnak, arról nem is beszélve, hogy a Szövetség vezetői az előterjesztő jogtechnikai hibáinak javításával kénytelenek foglalkozni, ehelyett, hogy az egészségpénztári szektor jobb működésén munkálkodnának.
2
II. Konkrét észrevételek, javaslatok 1. javaslat
„A NYOLCADIK RÉSZ AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK” eredeti normaszövegének 244. §-a az alábbi 51/B § (1) p) ponttal egészül ki: (Az Öpt. a következő alcímekkel és 51/B-E. §-okkal egészül ki: „Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre 51/B. § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:) „p) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;” Indoklás A Pénztártörvény 1993. évi elfogadása óta a finanszírozható szolgáltatások között szerepelnek az OGYI-termékek, így ezek adókötelessé való válása a pénztártagok számára jelentős szigorítást jelent. Mint ismeretes, 361, azaz háromszázhatvanegy darab ilyen termék létezik Magyarországon. A minősítést állami szerv, szigorú feltételek alapján végzi. A minősítés adatai nyilvánosak, elérhetőek a www.ogyi.hu Internetes portálon, ahol a készítmények felsorolása mellett megtalálható az is, hogy az adott termék milyen gyógyszert helyettesít. Ez a laikus számára is érthető felsorolás azért is fontos, mert itt olyan termékek szerepelnek, amelyek a hangsúlyt a rehabilitációra és a prevencióra helyezik, sok esetben több évszázada használt, bizonyítottan gyógyító hatású termékekről van szó. A betegek számára nem utolsó szempont az sem, hogy ezek a termékek a szokásosnál alacsonyabb áron, és széles körben elérhetőek (mint ismeretes, nem csak patika, hanem az erre megfelelő jogosítvánnyal rendelkező kereskedő is árulhatja ezeket a termékeket). Néhány példa gyógyszernek nem minősülő, érvényes OGYI engedéllyel rendelkező gyógyhatású termékek közül: Dr.Kleinschrod's Wörishofener Nervenpflege ATC: N05C
3
Egy tabletta tartalmaz 58,24 mg Valerianaeradix-, 43,69 mg Strobuli lupuli-, 14,56 mg Hypericiherba-, 14,56 mg Melissae folium-, 13,83 mg Millefoliiherba-, 7,28 mg Visci albi herba őrölt porát valamint 52,00 mg élesztőt. Az OGYI előírat szerint nyugtatóként, illetve altatóként alkalmazható. Hatóanyaga megegyezik több forgalomban lévő gyógyszerével. (nyugtatók, altatók, antidepresszánsok)
BNO: F3130, F3200, F5180, G4780 Génia 92 hüvelykúp ATC: G01A 1 hüvelykúpban (3,85 g): 45 mg Proteose pepton, 500 mg Lactosum75 mg, Acidum lacticum és 1,5 mg Acidum folicum (folsav). Az OGYI előírat szerint a készítmény alkalmazása az általános hüvelyhigiéniára, hüvelyfertőzések megelőzésére, nem-fertőzéses eredetű hüvelyfolyások kezelésére, fogamzásgátló tabletták és egyéb gyógyszerek, méhen belüli eszközök, szoptatás, a változás kora miatt lecsökkent hüvelyi védekezőképesség helyreállítására és fenntartására, valamint orvos által előírt célzott (pl. antibiotikus) kezelés kiegészítésére ajánlott.
BNO: N7680, N7710, N8980 Dentinox oldat ATC: A01A 1 g oldat tartalma: 150,0 mg Matricariaeflos tinct., 5,0 mg Polidocanolum 600. Az OGYI előírat szerint a tinktúra alkalmas csecsemőknek a fogzás, gyermekeknek fogszabályozó készülék alkalmazásának ideje alatt, a fogíny gyulladás enyhítésére, forgalomban lévő gyulladáscsökkentő gyógyszerek helyett.
BNO: K0500, K0510 HUMET-R szirup ATC: A 02 C 10 ml készítményben: 75,0 mg Acidum huminicum, 36,6 mg kálium, 15,0 mg magnézium, 14,0 mg vas, 10,0 mg cink, 3,0 mg mangán, 2,0 mg Cuprum, 0,5 mg vanádium, 0,2 mg kobalt, 175 ľg Molibdenum és 125 ľg szelén(Selenium) Az OGYI előírat szerint a szer alkalmas általános roborálásra, betegség utáni lábadozás időszakában és időskorúaknak, - nyomelem-hiányos állapot megszüntetésére, - járványos időszakban a szervezet ellenálló képességének erősítésére, a betegségek megelőzésére, - fizikai és szellemi teljesítőképesség fokozására, - a vashiány megelőzésére, vérvesztésnél (pl. menstruáció) a fokozott vasszükséglet pótlására. A nyomelemhiányos betegségek gyógyszeres kezelésének megelőzésére és adott esetben helyettesítésére.
BNO: E6170, E6180, E6190, E59H0 Kalcium-Magnézium-Cink tabletta ATC: A12C 133 mg kalcium, 40 mg magnézium, 5 mg cink tablettánként Az OGYI előírat szerint a szer alkalmas terhességben a magzati csontrendszer fejlődéséhez, az anyatej ásványi anyag tartalmának növelésére, növekedésben levő gyermekeknél a csontrendszer fejlődésének támogatására, dohányzás, túlzott kávé- és/vagy alkohol-fogyasztás, mozgás szegény életmód következtében előforduló ásványi anyag hiány esetén, idős kori csontritkulás kialakulásának megelőzésére, - zsír szegény, rostban gazdag un. vegetáriánus diéta esetén a táplálék ásványi anyag tartalmának kiegészítésére, - csonttörések gyógyulásának elősegítésére. A krónikus ásványianyaghiány gyógyszeres kezelésének megelőzésére, a következményként kialakulható rendellenességek megelőzésére.
BNO: E6120, E58H0, E6180
4
Mint látható, ezekre a termékek szigorú előírások vonatkoznak. Vonatkozásukban pontosan feltüntetésre kerül azok tartalma és - a gyógyszerekhez hasonlóan betegtájékoztatót (melyen a BNO kódok is feltüntetésre kerülnek) mellékelnek minden esetben. Amennyiben a Pénztártörvény egészségbiztosítási / életmódjavító kategóriájában gondolkozunk, a Szövetség véleménye szerint az OGYI-termékek nehezen minősíthetőek – akár pénzügyi szempontból – élvezeti cikknek (életmódjavító szolgáltatásnak), sokkal inkább illik rájuk az egészségbiztosítási jelző. Tudomással bírunk arról, hogy az OGYI-minősítést 2012-ig Európai Uniós minősítésnek kell felváltania, azonban az addig rendelkezésünkre álló 5 évben még nyílik arra mód, hogy a Pénztártörvény ezen pontja módosításra kerüljön. A Pénzügyminisztérium ütemével számolva – évente 3-4 módosítás – erre még a Szövetség számításai szerint 15-20 alkalommal lesz mód, arról nem is beszélve, hogy Magyarország a cigarettareklámokra való mentességet is megkapta, pedig az az ügy kevésbé szolgálja az emberek egészségét, mintha a pénztártagok OGYI-termékeket fogyasztanának. Összefoglalóan semmilyen szakmai szempont nem indokolja, hogy ez a 361 OGYItermék, ami az egészségpénztárak 1993. évi működésétől fogva finanszírozott szolgáltatás, azok szolgáltatási köréből kikerüljön, különös tekintettel azok erősen szabályozott jellegére, széles körben való elterjedt alkalmazására és könnyű elérhetőségére. 2. javaslat a) eredeti normaszöveg
(„A NYOLCADIK RÉSZ AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK” eredeti normaszövegének 244. §-a 51/C. § Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja: (…) „e) gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlása akkor támogatható, ha a termék az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.” b) javasolt normaszöveg (a változtatások vastag, dőlt, piros, betűvel jelölve) 51/C. § Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja: (…) „e) gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása. A gyógyszernek nem minősülő
5
gyógyhatású termékek megvásárlása akkor támogatható, ha a termék az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.” c) indoklás Az 1. javaslathoz kapcsolódó jogtechnikai módosítás.
3. javaslat a) eredeti normaszöveg
(„A NYOLCADIK RÉSZ AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK” eredeti normaszövegének 244. §-a „51/E. § (1) Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások bekezdésben foglaltak szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak.
a
(2)-(7)
(2) A pénztárral szűrési, állapot felmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek. (3) A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti.” b) javasolt normaszöveg (a változtatások vastag, dőlt, piros, betűvel jelölve) 51/E. § (3) (3) A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező munkatársa készíti. c) indoklás A Szövetség javaslata felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezők, pl. egészségügyi főiskolát végzettek, gyógyszerészek) számára is lehetővé tenné személyes egészségterv készítését, ezzel az egészségpénztári szolgáltatók komplex szolgáltatást tudnának tagjaiknak nyújtani (pl. akinek gyógytornára van szüksége, elegendő lenne a gyógytornász által készített egészségterv, ami amúgy is a jelenlegi gyakorlat).
6
4. javaslat
„A NYOLCADIK RÉSZ AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK” eredeti normaszövegének 244. §-a az alábbi 51/B § (1) q) ponttal egészül ki: (Az Öpt. a következő alcímekkel és 51/B-E. §-okkal egészül ki: „Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre 51/B. § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:) „q) a vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása.” Indoklás A Pénztártörvény 1993. évi elfogadása óta a finanszírozható szolgáltatások között szerepel a hivatkozott pont. Ennek 14 évet követő hatályon kívül helyezése rontja az ezt a szolgáltatást igénybe vevők esélyegyenlőségeit, azon túl, hogy orvos-szakmai indokot ez ügyben nem hozható fel.
7
5. javaslat a) eredeti normaszöveg („2007. évi … törvény: Egyes adótörvények módosításáról”) eredeti normaszövegének 3. §-a: „(1) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lép: /A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/ kd) a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladóan fizet; ke) a munkáltató a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet, azzal, hogy a kb)-ke) alpontokban említett mértéket meghaladó összeget munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni, azonban ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem válik jogosulttá, az önellenőrzés szabályai szerint visszaigényelhető a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részére jutó arányosított megfizetett adónak az ugyanezen összegre jutó arányosított igénybe vett adókedvezményt meghaladó része, továbbá alkalmazni kell a (2) bekezdés rendelkezéseit is;” b) javasolt normaszöveg (a változtatások vastag, dőlt, piros, betűvel jelölve) („2007. évi … törvény: Egyes adótörvények módosításáról”) eredeti normaszövegének 3. §-a: „(1) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lép: /A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/ kd) a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 50 százalékát meg nem haladóan fizet; ke) a munkáltató a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet, kf) a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár(ak)ba legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet; azzal, hogy a kb)-ke) kb)-kf) alpontokban említett mértéket meghaladó összeget munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni, azonban ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem
8
válik jogosulttá, az önellenőrzés szabályai szerint visszaigényelhető a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részére jutó arányosított megfizetett adónak az ugyanezen összegre jutó arányosított igénybe vett adókedvezményt meghaladó része, továbbá alkalmazni kell a (2) bekezdés rendelkezéseit is;” c) indoklás Tartalmi indoklás A javasolt módosításokkal az önkéntes pénztári szféra három típusába teljesíthető munkáltatói befizetésre vonatkozó adókedvezmény újra egységessé válik, pénztártípusonként havonta 32 750 forint lesz. Ismeretes, kizárólag az idei évre vonatkozóan került sor az egészség/önsegélyező pénztár a nyugdíjpénztártól való megkülönböztetésére. A 2007. évtől bevezetésre került, a három pénztártípust megkülönböztető szabályozás diszkriminatív, mely eltörlése ellen alkotmánybírósági beadvány is folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi kormányzat a 2007. évre jelentősen szigorította az egészségpénztári egyenleg felhasználhatóságát (a családok számára nyújtható szolgáltatásokat ún. adómentes kiegészítő egészségbiztosítási és adóköteles életmódjavító szolgáltatásokra osztotta), ezzel biztosította, hogy az egészségpénztárakban jelenleg 30-35 milliárd forintra tehető megtakarítást csak gyógyító célokra, a mindenkori társadalombiztosítás szolgáltatásaiból kieső tevékenységekre fordíthatja, vagyis csökkentheti az egészségügyi reform forrásszűkítő, így társadalmi egyenlőtlenségeket okozó hatásait. Fontos szempont, hogy az újra egységes szabályozás megszünteti a generációk közötti megkülönböztetést is, valamint szétoszlatja azt a tévképzetet, hogy a kormányzat számára fontosabb ügy a nyugdíj, mint az egészség – különösen fontos ez az egészségügyi reform közepén. Érdemes figyelembe venni az egészségügyi reform azon célkitűzését, hogy a megszűnő OEP helyett egészségpénztárak alakulnak, vagyis a nevében hasonló intézményre vonatkozó folyamatos szigorítások magának a reformnak a kommunikációs sikerét áshatják alá. A fent ismertetett indokok következtében indokolt a munkáltatói hozzájárulást a három pénztártípusra vonatkozóan egységesen meghatározni, hiszen a 700 ezer család magán egészségügyi ellátását szervező önkéntes egészségpénztári szférára az egészségügyi reform végrehajtása során – mintegy ernyőszervezetként – építeni lehet. Az intézkedésnek költségvetési kihatása nincs – tény, hogy az adótörvények 2007. évre vonatkozó szigorítása következtében (2006-ban a három pénztártípusba együttesen havi 68 ezer forint befizetést lehetett teljesíteni, míg 2007-ben nyugdíjpénztárba havi 32 ezer forintot, egészség-, és önsegélyező pénztárba együttesen havi 13 ezer forintot) az önkéntes pénztári szféra mindhárom ágának növekedési üteme, különösen a bevételei megtorpantak (az elmúlt évek 30-50%-os növekedési üteme 2007-ben 6%-ra zsugorodott). Technikai indoklás kd) pont
9
az egészség-, és önsegélyező pénztári funkcióra vonatkozó adókedvezmények két külön pontban kerültek meghatározásra
az egészségpénztári adókedvezmény mértéke az előterjesztésben szereplő 20% helyett – az önkéntes pénztárak három típusánál azonos mértékű – 50% legyen
kf) pont
az önsegélyező pénztári funkció külön pontban került meghatározásra
új elem, hogy az önsegélyező pénztárba történő munkáltatói befizetésre vonatkozóan is külön adókedvezmény kerül megállapításra
10
