2006.(IX.28.) rendelet. Vecsés Város helyi építési szabályzatáról

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz

CompLex Jogtár 1. oldal

18/2006.(IX.28.) rendelet Vecsés Város helyi építési szabályzatáról

Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Vecsés Város építési szabályzatáról - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló és az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§-a (3) bekezdése c) pontjának felhatalmazása alapján - a következő rendeletet alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET HATÁLYA

1.§ (1) A rendelet hatálya Vecsés Város (a továbbiakban: település) közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó településen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint e rendeletben közzétett helyi építési szabályzat (a továbbiakban: VÉSZ) és szabályozási tervek rendelkezései szerint szabad. (3) A rendeletet a következő mellékletekkel és függelékekkel együtt kell alkalmazni; a) mellékletek 1. melléklet: T-1/M1 szabályozási terv (M=1:4.000, 10 db. szelvény), 2. melléklet: T-2/M1 Dobó Katica utca térsége szabályozási terve (M=1:1000), 3. melléklet: T-3/M1 Budai Nagy Antal utca térsége szabályozási terve (M=1:1000), 4. melléklet: T-4 Lőrinci út és környéke szabályozási terve (M=1:2000), 5. melléklet: T-5 Kakucsi út és Gyáli csatorna menti terület szabályozási terve (M=1:2000), 6. melléklet: T-6 Alacskai csomópont térsége szabályozási terve (M=1:4000), 7. melléklet: T-7 Üllői út - városhatár térség (AIRPORT-CITY) szabályozási terve (M=1:2000), 8. melléklet: T-8 A 4. sz. főút - vasút - lakóterület közötti terület szabályozási terve (M=1:2000), 9. melléklet: T-9/M1 Széchenyi utca - Gyáli út menti terület szabályozás terve (M=1:2000), 10.melléklet:T-10 A 400. sz. (régi 4. sz.) főút - Ecseri út - Gyáli patak - közigazgatási határ által határolt terület szabályozási terve (M=1:2000), 11. melléklet: T-11 OSCAR AIR-PORT Ipari-, logisztikai- és vállalkozási park szabályozási terve (M=1:4000), b) függelékek 1. függelék: a helyi védelem alatt álló épített és természeti értékek jegyzéke, 2. függelék: a régészeti lelőhelyek jegyzéke,



3. függelék: az elővásárlással terhelt ingatlanok jegyzéke.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2.§ E rendelet és annak mellékleteit képező szabályozási tervekben alkalmazott fogalmak értelmezése szempontjából a) irányadó szabályozási vonallal meghatározott út nem lehet településszerkezeti jelentőségű, ezért megvalósítása az érintett tulajdonosok igénye szerint megvalósítható vagy elhagyható. A szabályozási tervben irányadó jelleggel megjelölt utat azonban teljes hosszában kell kialakítani. A megvalósítás ütemezetten is történhet; b) irányadó telekhatár: az olyan telekhatár, amely az adott építési övezet előírásainak keretei között a tulajdonosi igények szerint változtatható. A meglevő telkek és a tervszerinti irányadó telkek tetszőlegesen összevonhatók, új telekosztás azonban csak a telekalakítási terv szerint engedélyezhető. Az egyes építési övezetekben az építési szabályzatban meghatározott minimális telekmérettől - a meglevő tulajdoni határok fenntartása érdekében - legfeljebb 15%-al lehet eltérni; c) meglevő belterületi határ: a tervezési térkép alapjául szolgáló földhivatali térkép kiadásának időpontjában a hatályos jogi állapotot tartalmazza; d) javasolt megszüntetés: a tulajdonosok szándékától függ, nem kötelező; e) kötelező megszüntetés: a terv megvalósításához szükséges kötelező előírás; f) tanyaudvar: a mező-, és erdőgazdasági területek övezeteiben megfelelő nagyságú külterületi (beépítésre nem szánt) terület vagy 2 ha alatti külterületi telken maga a külterületi telek területe; g) védőterület határa: közutak, vasút és közmű védőterületén belül bármely területhasználat, növénytelepítés vagy építés, amely csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával a vonatkozó ágazati előírások szerint történhet (pl. szabadtéri raktározás, bármely építés. közműlétesítés, lekerítés, faültetés stb.); h) kiegészítő funkciójú épület: az elsődleges rendeltetést kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület Kiegészítő funkciójú épületnek minősül: a járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, kisipari vagy barkács-műhely, műterem, árusítópavilon, kazánház; i) szintterületi mutató: az épület összes bruttó szintterületének és a telek területének a hányadosa; j) tanyaudvar: mezőgazdasági vagy erdőterületen a beépítés céljára művelésből kivont telekrész.

A SZABÁLYOZÁS ELEMEI

3.§ (1) A szabályozás kötelező elemeinek kell tekinteni a) a településszerkezeti tervet érintően: - a közigazgatási határvonalat, - a tervezett belterületi határt, - a közutak (országos közutak, gyűjtő utak, településszerkezeti jelentőségű utak) nyomvonalvezetését, csomópontjainak helyét és az ezekhez tartozó védősávokat, - az övezeti besorolás szerinti terület felhasználási módot, - az országos védelem elemeit (régészeti védelem, táji-természeti értékek); b) a VÉSZ-t érintően: - a közutak (országos közutak, gyűjtő utak, településszerkezeti jelentőségű utak) nyomvonalának, csomópontjainak szabályozási szélességét és védőtávolságát, - a lakó-, illetőleg kiszolgáló utakat érintő szabályozási vonalakat, - az azonos terület-felhasználási egységen belüli övezethatárokat és övezeti jellemzőket, - az egyéb védőtávolságok határait.



(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti kötelező elemektől csak a településszerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával, az (1) bekezdés b) pont szerinti elemektől a szabályozási terv előzetes módosításával lehet eltérni. (3) Irányadó szabályozási elemeknek kell tekinteni: - a meglévő belterületi határvonalat, - az irányadó szabályozási vonalakat, - az irányadó telekhatárokat, - az intézmények, közműlétesítmények megnevezéseit (beírások), - a helyi védelemre javasolt művi és természeti értékeket. (4) Az irányadó elemektől való eltérés e rendelet keretei között engedélyezhető.

BEL- és KÜLTERÜLET

4.§ (1) A település közigazgatási területe - a szabályozási tervben jelöltek szerint - a területhasználat intenzitásától, illetőleg a jogi állapottól függően az alábbi részekre tagolódik: a) meglevő belterület; b) tervezett belterület, az ütemezetten felhasználandó fejlesztési területekkel; c) külterület, a jelenlegi külterület a belterületbe vont fejlesztési területekkel csökkentve. (2) A szabályozási tervben belterület-bevonásra előirányzott területek belterületbe vonhatók a terven jelöltek szerint, de ez a kijelölt területek beépíthetőségének nem feltétele. Lakóterület azonban csak belterületen létesíthető. (3) A belterületbe vonás feltétele - a jogszabályokban meghatározottakon kívül -, hogy - az érintett ingatlanok csatlakozzanak a meglévő belterülethez vagy az érintett területet a szabályozási terv belterületbe vonásra jelölje ki, - az érintett terület tulajdonosai - az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban - vállalják a terület felhasználásához és beépítéséhez szükséges létesítési költségeket (továbbtervezés, közutak kialakítása, útépítés, közművesítés, stb.), vagy az erre alkalmas közutakkal összekapcsolva, önálló belterületként legyenek képesek városi színvonalon működni.

TERÜLET FELHASZNÁLÁS

5.§ (1) A település közigazgatási területe az építés szempontjából beépítésre szánt (beépített vagy beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. (2 ) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet a) lakóterület: - kisvárosi lakóterület, jele: Lk, - kertvárosi lakóterület, jele: Lke, - falusias lakóterület, jele: Lf; b) vegyes terület: - településközponti vegyes terület, jele: Vt, - központi vegyes terület, jele: Vk; c) gazdasági terület: - kereskedelmi, szolgáltató terület, jele: Gksz,



- ipari, raktározási terület, jele: Gip, - mezőgazdasági üzemi terület, jele: Gmg; d) különleges terület: - jelentős zöldfelületű területek, jele: ZK, - sportolási célú, jele: ZK-SP, - temetkezési célú, jele: ZK-T, - rekreációs célú, jele: ZK-R. (3) A beépítésre nem szánt terület használata szerint lehet a) közlekedési és közműterület: - közúti közlekedési terület, jele: KÖu, - vasúti terület, jele: KÖk-V, - légi közlekedési terület, jele: RE; b) zöldterület: - közpark, jele: Zkp, - közkert, jele: Zkk, - sportkert, jele: Zsp; c) erdőterület: - gazdasági célú, jele: Eg, - védelmi célú, jele: Ev, - egészségügyi, szociális, turisztikai célú, jele: Ee; d) mezőgazdasági terület: - általános, jele: Má, - kertes, jele: Mk; e) vízgazdálkodási terület: - vízbázis , jele: V-B, - folyóvizek csatornák medre és parti sávja V-M.

II.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

6.§ (1) Az újonnan beépítésre szánt területeket felhasználni csak szabályozási terv alapján lehet. (2) A kialakult - részben vagy egészben már beépített - lakóterületen közcsatorna hiányában az építés részleges közműellátás biztosítása esetén zárt szennyvíztároló alkalmazásával is engedélyezhető. A vezetékes szennyvíz elvezetés megépítése után az egyes ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a csatornára való rákötésre. (3) Az egyes telkeket legfeljebb a szomszédos telkek átlagos szintjére lehet feltölteni úgy, hogy onnan a csapadékvíz sem a szomszédos telkekre, sem a közterületre ne folyjon el. (4) Terepszint alatti létesítmény létesítése esetén az építési hatóság a talajvíz magas szintje miatt talajmechanikai szakvélemény készítését is előírhatja. (5) Az egyes telkek közterület felöli sávjában csak a főrendeltetésű épülettel megegyező minőségű és azzal építészeti együttest képező egyéb rendeltetésű épület (pl. üzlet, garázs) létesíthető az általános épület-elhelyezési előírások betartásával. (6) A település területén kerítés létesítése vonatkozásában az OTÉK 44. §-át a következő eltérésekkel kell alkalmazni:



a) a gazdasági területet kivéve a telek határvonalain kerítés a közterület, illetőleg a magasabban fekvő telek szintjétől mérve legfeljebb 2,0 m magassággal létesíthető - az utcai kerítés formájában, anyaghasználatában a főrendeltetésű épülettel összhangban, - a bejárat felett - kizárólag telken belül - legfeljebb 1,5 m hosszban és legfeljebb a kialakítandó kapu szélességében fedett tető; b) a már kialakult beépítés esetén, ha az oldalhatáron álló kerítések a korábbi jogszabályok alapján létesültek, az építési hatóság az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét ennek megfelelően határozhatja meg.

KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

7.§ (1) A kisvárosias lakóterület (jele: Lk) sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 12.§ (1) bek.). (2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt épületek helyezhetők el. A kiegészítő funkciójú épületek közül a területen csak személy-gépjárműtároló és más rendeltetési egységhez tartozó tároló- vagy egyéb kiszolgáló épület helyezhető el. (3) Az Lk-1 jelű építési övezetben új épület létesítése vagy a meglévő tömbtelkes beépítés telkes beépítéssé alakítása csak (részletes) szabályozási terv alapján történhet. Egyéb építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető: a) homlokzati változást eredményező átalakítás, erkélyek, loggiák utólagos beépítése, esőtetők, rácsozások, árnyékolók felszerelése, stb. csak az épület egészére vonatkozó egységes terv alapján; b) a földszinten (fogadószinten) lévő helyiségek, lakások rendeltetésének megváltoztatása csak abban az esetben, ha ez nem jár a lakófunkció zavarásával és az épület homlokzatának az egységestől eltérő átalakításával, c) meglévő épületen magastető építése, azon tetőtér beépítése csak a városképileg együtt megjelenő épületcsoportokon egységesen, azonos időben való megépülés esetén elvi engedélyezési eljárás keretében pontosított városrendezési követelmények teljesülése mellett. (4) Az Lk-2 jelű építési övezet a lakóterületet kiszolgáló, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben új építés vagy meglévő épület homlokzatot is érintő átalakítása csak elvi engedélyezési eljárás keretében, a kialakult beépítéshez illeszkedően engedélyezhető, amennyiben a szükséges parkoló-mennyiség az övezet területén belül vagy az önkormányzattal kötött külön megállapodásban meghatározott területen biztosítható. Az övezet telkeit legfeljebb olyan mértékig lehet beépíteni, hogy az megfeleljen az úszótelekre vonatkozó előírásoknak. (5) Az Lk-3 jelű építési övezet a lakótelep területéhez kapcsolódó véderdőből létesített garázstelep területe. Az övezetben csak a lakótelep gépkocsi elhelyezését szolgáló személygépjármű-tárolók létesíthetők a meglévő növényzet védelme mellett. Az erre vonatkozó egyéb előírásokat az 1. sz. táblázat tartalmazza. (6) Az Lk-4 jelű építési övezet a kisvárosias lakóterület telkes beépítésű részének építési övezete. Az övezetben az OTÉK 12. § (2) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetők el. A kiegészítő funkciójú épületek közül csak személygépjárműés háztartási tárolóépület létesíthető. (7) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1. sz. táblázat Kisvárosi lakóterület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret:

mértékegysége

Lk-3

Lk-4

Lk-5

Lk-6

m2

1000

1000

1000

1500

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz Kialakítható legkisebb telekszélesség :

m

25

25

Beépítési mód:

CompLex Jogtár 6. oldal 25

25

szabadon álló

A beépítettség legnagyobb mértéke:

%

30

30

35

30

Építménymagasság legkisebb utcai:

m

-

6,0

4,0

6,0

Építménymagasság legnagyobb:

m

4,0

12,5

6,0

8,0

A zöldfelület legkisebb mértéke:

%

30

30

30

50

Terepszint alatti beépítettség:

%

30

45

45

-

épület m2 telek m2

-

1,5

0,7

-

Max. építhető szintterület (legnagyobb szintterületi mutató) Közműellátás:

teljes közműellátás

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

8.§ (1) A kertvárosias lakóterület (jele: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 13. § (1) bek.). (2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.§. (2) bekezdésében meghatározott épület(ek), valamint a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény és sportépítmény, a szolgáltatási célú épületek közül csak a nem zavaró tevékenységű javító-karbantartó célú épület helyezhető el. (Nem helyezhető el pl. autószerelő és karosszérialakatos műhely, asztalos műhely, stb.). Az övezetekben - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - legfeljebb a 200 telekm2-ként egy lakás, a korábbi jogszabályok alapján kijelölt "A" jelű zajgátló övezetben annak felülvizsgálatáig, legfeljebb 300 telekm2 -ként egy lakás létesíthető. (3) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló (kivéve a munkagép tárolására szolgálót), háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló, a rendelet előírásainak megfelelő épület. (4) Az építési helyet - a (6) bekezdés szerinti kiegészítésekkel - az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg: a) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m; b) oldalkert: az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke; c) hátsókert: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke, de legalább 6,0 m. (5) Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy 1,5 m-en belül (csurgó-távolságra) kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül a beépíthető telekhatártól legalább 3,0 m távolság biztosításával is elhelyezhetők. Az építési helyen belül legfeljebb kettő főrendeltetésű épület, de egy lakóépület létesíthető. Az utcai építési vonalat a szomszédos 3-3 telek beépítéséhez illeszkedően kell meghatározni.



(6) A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főrendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú és legfeljebb 6,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. Egy telken legfeljebb a lakások számával megegyező számú kiegészítő funkciójú épület és állattartó épület helyezhető el. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek területének 5%-ánál. (7) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 50°-os tetőhajlásszöggel. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 2. sz. táblázat Kertvárosi lakóterület építési övezetei:

mértékegysége

Lke-SZ-1

Lke-SZ-3

Lke-SZ-4

Lke-SZ-5

Kialakítható legkisebb telekméret:

m2

700

1000

1400

800

Kialakítható legkisebb telekszélesség:

m2

20

20

22

20

Beépítési mód:

szabadon álló


%

30

30

30

30


m

6,0

3,5

6,0

-


m

7,5

5,5

7,5

5,5


%

50

50

50

50


%

30

30

-

-


-

0,6

-

-

Max. építhető szintterület: Közműellátás:


2/a sz. táblázat Kertvárosi lakóterület építési övezetei:

mértékegysége

Lke-O-1

Lke-O-2

Lke-O-3

Lke-Z


m2

700

550

600

400

Kialakítható legkisebb telekszélesség :

m2

16

14

18

12

Beépítési mód:

oldalhatáron álló


%

30

30


m

-

-

zártsorú 30

30 -




m

5,5/6,5*

5,5/6,5*

5,5

5,5


%

50

50

50

50


%

30

30

-

30


-

-

-

-



*Az övezetben megengedett építménymagasság - legfeljebb 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron van elhelyezve, - legfeljebb 6,5 m, ha az épület az oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve.

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

9.§ (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) legfeljebb négylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági üzemi építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 14.§ (1) bek.). (2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§. (2) bekezdésében meghatározott épületek - az üzemanyagtöltő állomás kivételével - helyezhetők el, azzal, hogy az övezetekben - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - legfeljebb 200 telekm2 -ként egy lakás, a korábbi jogszabályok alapján kijelölt "A" jelű zajgátló övezetben annak felülvizsgálatáig, legfeljebb 300 telekm2 -ként egy lakás létesíthető. A terület telkein kizárólag üzemi célú épület önállóan csak az "A" jelű zajgátló övezetben helyezhető el. (3) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 10%-ánál. (4) Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsó kert méretek határozzák meg: - előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m, - oldalkert: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, - hátsókert: az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, legalább 6,0 m. (5) Az oldalhatáron álló építési helyen belül a beépíthető telekhatár menti építési vonal lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re legyen. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek a beépíthető telekhatártól legalább 3,0 m távolság biztosításával is elhelyezhetők, kivéve a Fő utcát és a Jókai utcát, ahol a beépíthető telekhatár vagy attól 1 m egyben kötelező építési vonal. (6) Az építési hely utcától mért 30 m mélységű sávjában kell a lakóépületet elhelyezni. A telek hátsó része felé fennmaradó építési helyen belül nem lakáscélú főrendeltetésű épület vagy kiegészítő funkciójú épület helyezhető el. (7) A telek zöldfelületként fenntartandó sávjának legalább 80%-án zöldfelületet kell kialakítani. A fennmaradó 20 %-on belül épület és burkolt felület is kialakítható.



(8) Az építési helyen belül legfeljebb két főrendeltetésű épület és 250 telek-négyzetméterenként egy kiegészítő funkciójú épület létesíthető. A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú és legfeljebb 8,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. (9) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 50o-os tetőhajlásszöggel.. (10) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 3. sz. táblázat Falusias lakóterület építési övezetei:

mérték-egysége

Lf-0-1

Lf-0-2


m2

1000

700


m2

18

16

Beépítési mód:

oldalhatáron álló


%

30

30


m

4,0

4,0


m

5,5 /7,0*

5,5 /7,0*


%

40

40


%

30

30

épület m2 / telek m2

0,45

0,45


legalább részleges közműellátás, zárt szennyvíztárolóval


TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

10.§ (1) A településközpont vegyes terület (jele: Vt) több rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (OTÉK 16. § (1) bek.). (2) A településközponti területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésének 1-6. pontjában és a (3) bekezdésének 1. pontjában meghatározott épületek, építmények helyezhetők el azzal, hogy - a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - az egyes építési övezetekben legfeljebb 200 telek m2 -ként egy lakás, de legfeljebb hatlakásos lakóépület létesíthető.



(3) A Vt-1 jelű építési övezet telkein kizárólag az OTÉK 16.§ (2) bekezdésének 1., 2., 3. és 5. pont szerinti vagy lakóval vegyes felhasználású épületek és ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (4) A Vt-2 és Vt-3 , a Vt-3 és Vt-5 jelű építési övezetben a beépítettség mértéke a felhasználástól függően: - kizárólagos lakófelhasználás esetén: 30 %, - ha az egyéb hasznosítás eléri a beépített szintterület 25 %-át: 35 %, - egyéb, az övezetben megengedett felhasználás esetén: 40 % lehet. A zöldfelület legkisebb mértéke a beépítettség függvényében 5-10 %-al csökkenthető. (5) Az elő-, oldal és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani.. (6) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 200,0 m2 -e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló (kivéve a munkagép tárolására szolgálót), raktározó-, illetve tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú és legfeljebb 6,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. (7) A Vt-4 jelű építési övezet a jellemzően köz-, vagy közhasználatú területeken lévő intézmények építési övezete. A beépítés módját, valamint az építménymagasságot az adottságokhoz és a környező beépítéshez illeszkedően elvi építési engedélyezési eljárás keretében egyedileg kell meghatározni. Az övezetben -közhasználatú intézményi funkció esetén az önkormányzattal történő megállapodás szerint - az előírások szerinti parkolóhely közterületen is biztosítható. Az övezet telkének lakáscélú felhasználása esetén a Vt-3 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 4. sz. táblázat Településközpont terület építési övezetei:

mérték-egysége

Vt-1

Vt-2

Vt-3

Vt-4

Vt-5


m2

1000

550

550

300

550


m2

20

14

18

14

20

szabadon álló, ill. kialakult

szabadon álló

Beépítési mód:

szabadon álló, ill. kialakult

oldal-határon oldal-határon álló, ill. álló, ill. kialakult kialakult


%

35

30/40**

30/40**

75

30/40


m

4,0

-

5,0

-

5,0


m

12,0

5,5/7,0*

7,5

egyedi

7,5


%

20

40

40

10

40


%

35

35

40

75

35

épület m2 / telekm2

1,2

1,0

1,2

1,5

1,2


teljes közműellátás, kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést




** A (4) bekezdés szerint a felhasználás függvényében.

KÖZPONTI VEGYES TERÜLET

11.§ (1) A központi vegyes terület (jele: Vk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 17.§ (1) bek.). (2) A területen az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - igazgatási épület, egyéb irodaépület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely-szolgáltató épület, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - nem zavaró hatású gazdasági építmény, - gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos számára létesített vagy szolgálati lakás (legfeljebb 2 lakás), valamint - az OTÉK 17. §. (3) bekezdés szerinti építmények azzal, hogy lakóépület csak jelen szabályzat külön rendelkezése szerint. (3) Az elő-, oldal és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani, azzal, hogy település-szerkezeti jelentőségű út mellett az előkert legalább 10,0 m legyen, kivéve a Telepi út mentén. (4) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 750,0 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (5) A (3) bekezdés szerint meghatározott építési hely - szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában - a telek behajtójának tengelyétől számított 3 m és 10 m közötti egyoldali sávval az utcai telekhatárig kiegészül, ahol kizárólag legfeljebb 20,0 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az utcavonalon helyezhető el.. (6) A Vk-SZ-2 jelű építési övezetben már meglévő teleknél a beépíthetőség feltétele, hogy a telek szélessége legalább 18 m legyen. Az övezetben 200 telekm2-ként egy lakás, de legfeljebb hatlakásos lakóépület is elhelyezhető, amennyiben a lakhatáshoz szükséges környezetvédelmi feltételek biztosíthatók. (7) Az egyes telkeken belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 5. sz. táblázat Központi vegyes terület építési övezetei:

mértékegysége

Vk-SZ-1

Vk-SZ-2

Vk-SZ-3


m2

3000

1500

5000


m2

40

20

35

Beépítési mód:

szabadon álló


%

30

30

50


m

4,0 (6,0*)

4,0 (6,0*)

4,0 (6,0*)


m

12,0

7,5

16,0




%

20

30

20


%

25

30

35


1,0

1,0

0,7


teljes közműellátás, kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést


*Az Üllői út, a Gyáli út és Széchenyi út melletti 50,0 m széles, a 4. és 400. sz. főút melletti 100 m széles teleksávban a min. utcai építménymagasság 6,0 m. 5/a. sz. táblázat Központi vegyes terület építési övezetei:

mértékegysége

Vk-SZ-4

Vk-SZ-5

Vk-SZ-6

Vk-SZ-7

Kialakítható legkisebb telekterület:

m2

2000

1500

1500

1500


m2

20

20

20

20

Beépítési mód:

szabadon álló


%

40

30

30

30

Legnagyobb / legkisebb megengedett építménymagasság:

m

12,0 / 6,0

7,5 / 6,0

7,5

7,5 (12,0*)

%

20

30

30

50


1,0

1,0

0,7

0,2

A kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: Legnagyobb megengedhető szintterületi mutató: Közműellátottság:


*Csak sportcsarnok építése esetén 5/b. sz. táblázat Központi vegyes terület építési övezetei:

mértékegysége

Vk-SZ-8

Vk-SZ-9

Vk-SZ-10

m2

5000

3000

20.000

m2

40

20

80

Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód:

szabadon álló


%

25

35

35

Építmény-magasság: legkisebb utcai:

m

6,0

6,0

6,0

m

13,5

9,0

15 (21)*

%

25

30

20

legnagyobb: A zöldfelület legkisebb mértéke:

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz Terepszint alatti beépítettség: Max. építhető szintterület:


%

35

35

35


1,2

1,0

1,0

Közműellátás


* A szabályozási tervre vonatkozó külön szabályok szerinti feltételekkel

GAZDASÁGI TERÜLETEK

12.§ (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 18.§. (1) bek.). A gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató, ipari és mezőgazdasági üzemi területre tagolódik. (2) A gazdasági területre vonatkozó általános előírások: a) az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani, azzal, hogy településszerkezeti jelentőségű út mellett az előkert legalább 10,0 m legyen; b) az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 750,0 m2-re után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel; c) az a) pont szerint meghatározott építési hely - szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában - a telek behajtójának tengelyétől számított 3 m és 10 m közötti egyoldali sávval az utcai telekhatárig kiegészülhet, ahol kizárólag legfeljebb 20,0 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az utcavonalon helyezhető el; d) a településszerkezeti jelentőségű utak melletti 50,0 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.

KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET

13.§ (1) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 19.§ (1) bek.). (2) A területen az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2 lakás), - igazgatási, egyéb irodaépület, - szállásépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő (csak szabályozási terv alapján), - sportépítmény, - egyéb közösségi szórakoztató épület (a lakóterülettől legalább 200,0 m távolságra). (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 6. sz. táblázat

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz Kereskedelmi-, gazdasági terület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret:


mértékegysége Gksz-SZ-1

Gksz-SZ-2

Gksz-SZ-3

Gksz-4

m2

3000

1500

10.000

2000

m

30

20

50

30

Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód:

szabadon álló


%

45

35

50

45

Építmény-magasság:

legkisebb utcai:

m

4,0

4,0

4,0

6

legnagyobb:

m

12,0

9,0

15,0

20


%

20

30

20

25


%

45

35

50

45


1,0

1,0

1,0

2,0

Ma x. építhető szintterület: Közműellátás:

Teljes közműellátás

6/a. sz. táblázat mértékegysége

Gksz-SZ-R1

Gksz-SZ-R2

Gksz-SZ-R3

Gksz-SZ-R4


m2

10.000

5000

2500

5000


m2

50

50

30

30

Beépítési mód:

szabadon álló


%

50

45

45

40


m

6,0

6,0

6,0

6,0


m

22,0

16,0

16,0

14,0


%

20

20

20

20

Terepszint alatti beépítettség

%

50

45

45

40


0,7

0,7

1,0

1,0


Teljes közműellátás



(4) A gazdasági területen új lakóépület - a (2) bekezdésében meghatározott szolgálati lakáson kívül - nem létesíthető. Meglévő lakóépület esetében annak jó karbantartása, átalakítása, bővítése, tetőtér beépítése, stb engedélyezhető, de új lakásegység nem alakítható ki. A meglévő lakótelkek beépítésénél - funkcióváltásukig - a TV-2 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni.

IPARI TERÜLET

14.§ (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) egyéb ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az alábbi építmények létesíthetők: - mindenfajta ipari-gazdasági célú építmény, a jelentős mértékű zavaró hatású kivételével, - az ipari-gazdasági tevékenységhez kapcsolódó irodaépület, szociális épület - parkolóház, - üzemanyagtöltő (csak részletes szabályozási tervben kijelölve), - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2 lakás). (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 7. sz. táblázat Ipari-, gazdasági terület építési övezetei:

mértékegysége

Gip-SZ-1

Gip-SZ-2


m2

3000

1500


m2

30

20

szabadon álló

szabadon álló

Beépítési mód: A beépítettség legnagyobb mértéke:

%

45

40


m

4,0

4,0


m

12,0

9,0


%

25

25

Terepszint alatti beépítettség

%

45

35


1,0

1,0


teljes közműellátás, ipari szennyvíz esetén előtisztítóval

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET - MAJOR



15.§ (1) A Gmg jelű gazdasági építési övezet mezőgazdasági hasznosítású, beépítésre szánt üzemi terület illetve major. (2) Az övezetben az alábbiak létesítmények helyezhetők el: a) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények, - terményfeldolgozó, - terménytároló, - mezőgazdasági gépjavító és -tároló műhelyépületek, - állattartó épületek, - egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek; b) a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások; c) az energiaszolgáltatás létesítményei. (3) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon - a településképi szempontokat figyelembe véve - elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez -kivéve a technológiai tornyokat (pl.: siló, víztorony) - nem lehet több 9,0 m-nél . (4) A meglévő Gmg jelű területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A módosítások elbírálásához az építésügyi hatóság szabályozási terv készítését is kezdeményezheti. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet. (5) A meglévő mezőgazdasági üzemi terület, major területén nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha a használatbavételig az állattartó telep határán min. 15,0 m széles védőfásítás létesül. További feltétel a lakó-, védett intézményi, és közösségi célt szolgáló különleges területektől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által megállapított távolság betartása. (6) A kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében a major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást - többszintes fa-, cserjesávot - kertépítészeti terv alapján kell telepíteni. (7) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 8. sz. táblázat Mezőgazdasági üzemi terület építési övezetei:

jele/

Gmg

mértékegysége Kialakítható legkisebb telekméret:

m2

10.000


m2

50

Beépítési mód:

szabadon álló


%

15


m

-


m

4,5*


%

25

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz Terepszint alatti beépítettség

%

Közműellátás:

CompLex Jogtár 17. oldal 10

legalább részleges közműellátás, zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel

* Kivéve a sajátos technológiájú gazdasági épületeket

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

16.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb terület felhasználási kategóriába (OTÉK 10-23. §) sorolt területektől (OTÉK 24.§ (1) bek.). (2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) a ZK jelű nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területek építési övezeteire: - ZK-T jelű, a temető terület, - ZK-SP jelű, sportolási célú terület, - ZK-R jelű, rekreációs célú terület; b) a K-B jelű nyersanyaglelőhelyek (bányák) területeinek övezetére; c) a K-H jelű települési folyékony hulladékot kezelő és ezzel kapcsolatos berendezéseket tartalmazó területek övezetére. (3) A ZK jelű területek övezeteiben építési tevékenység az alábbiak szerint engedélyezhető: a) új ZK jelű különleges területet kialakítani csak szabályozási terv szerint szabad; b) az övezetben vízjogi engedéllyel és a környezetvédelmi, valamint a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vízfelület, nagyobb kiterjedésű tó terület-előkészítésként szabályozási terv hiányában is létesíthető; c) az övezetben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetektől tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal - külön kertépítészeti terv alapján - kell elkülöníteni; d) a területek beépítésre nem szánt, szilárd burkolattal nem fedett területeit zöldfelületként kell kialakítani a többszintes növényállomány (fa, cserje, gyep) alkalmazásával. (4) A ZK-T jelű építési övezetben csak a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmények helyezhetők el a következők szerint: a) a temető parkolási igényét a szabályozási tervben jelölt területen kell biztosítani; b) a temető körüli 50,0 méteres távolságon belül bármely új építés feltétele a közüzemi víz- és szennyvízelvezetés biztosítása; c) csak olyan tevékenység folytatható, amely a kegyeletet nem sérti (nem jár a védett létesítményt terhelő határérték feletti zajjal, nem bűzös, stb.); d) a temető egyéb célra nem hasznosított területeit zöldfelületként kell fenntartani. (5) A ZK-SP jelű építési övezetben a) csak a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő építmények és legfeljebb egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás, illetve ehhez kapcsolódó - legfeljebb a beépíthető alapterület 50%-ig kiterjedő - kiegészítő funkciójú vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató és kereskedelmi szállásférőhelyek létesítményei helyezhetők el; b) a terület egyéb célra (sport, építmény, úthálózat, stb.) nem igénybevett területeit többszintes zöldfelületként külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (6) A ZK-R jelű építési övezet további övezetekre tagolható szabályozási terv alapján. Az övezet(ek)ben nagy zöldfelületet igénylő a) sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő és egyéb rekreációs célú létesítmények; b) vendéglátási létesítmények;



c)kereskedelmi szállásférőhelyek; d) oktatási, kutatási létesítmények; e) szociális és egészségügyi létesítmények; f) állat- és növénykertek építményei; g) a létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások helyezhetők el. Az építmény vagy kiszolgáló út céljára igénybe nem vett területeket többszintes zöldfelületként, külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (7) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 9. sz. táblázat Különleges terület építési övezetei:

mértékegysége ZK-T

ZK-SP

ZK-SP-GY

ZK-R


m2

10.000

5000

10.000

5000


m2

100

50

kialakult

30

szabadon álló

szabadon álló

szabadon álló

szabadon álló

Beépítési mód: A beépítettség legnagyobb mértéke:

%

5

10

5

20


m

4,0

4,0

4,0

4,0


m

7,5

7,5 (12,0*)

7,5 (12,0*)

7,5


%

10

50**

60

50


%

-

-

-

10


0,1

0,2

0,2

0,5


részleges közműellátás, közüzemi szennyvízelvezetéssel

* Csak sportcsarnok esetén ** A zöldfelület legfeljebb 50 %-áig a vízáteresztő burkolatú sportpályák területe is beszámítható (8) A ZK-SP-GY jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbiak figyelembe vételével engedélyezhető: a) az építési helynél az előkert, hátsókert legalább 20 m széles, az oldalkertek legalább 10 m szélesek. Az építési helyen kívül kizárólag egy, legfeljebb 12 m magas reklámoszlop helyezhető el építési engedéllyel; b) az egy tömegben megépíthető épület vízszintes vetülete nem lehet több 2000 m2-nél; c) az épület, építmény külső burkolatai nem készülhetnek csillogó anyagból; d) az építési övezetben csak áttört, legfeljebb 80 cm tömör lábazatú kerítés létesíthető. Élő sövény vagy egyéb növényzetből álló kerítés is létesíthető; e) a telek építési helyen kívüli részét - elő-, oldal- és hátsókert többszintes (lombkorona, cserje- és gyepszint) növénytelepítéssel kell ellátni; f) a telkek szabadtéri sport- és játszó felületeinek kialakítását, a tereprendezést kertépítészeti terv alapján kell elvégezni. (9) A K-B jelű bánya területek építési övezetére a jelen szabályozási előírásokban nem szabályozott kérdésekben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. előírásai az irányadók. Új bánya nyitása, a tevékenység céljára lehatárolt terület 25%-ot meghaladó mértékű növelése, a bányatelek módosítása csak a külön jogszabályban1 meghatározott környezeti hatásvizsgálat alapján létesíthető. E mellett az alábbi előírásokat kell betartani:

1

152/1995. (XII.12.) Korm. rend.



a) az övezetben kizárólag a bányaüzemeléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el a szükséges mértékben a kialakult állapothoz illeszkedően; b) az övezetben a bánya üzemeltetőjének gondoskodni kell a bánya tevékenységével, és a szállítással járó forgalom megszervezéséről, az ezzel járó zaj- és légszennyezés határérték alatti szinten tartásáról; c) a bányászattal érintett terület legfeljebb 15 méterre közelíthet meg más felhasználású területet, valamint tartós, (5 évnél hosszabb) bányászati tevékenység esetén,- amennyiben a bánya területe beépítésre szánt területtel érintkezik a két területhasználatot legalább 10 m (ahol az adottságok lehetővé teszik 20 m széles) széles fásított növénysávval kell a bányaterület rovására elhatárolni. d) a bányászati tevékenység folytatójának a terület bányászatának befejezése után gondoskodnia kell a bányaterület utóhasznosításáról és rekultivációjáról; e) a rekultiváció a művelésbe történő visszaállítást (szántó, rét, legelő, gyep, erdő, stb.) vagy a terület gazdasági célú utóhasznosítási feltételeinek megteremtését jelenti szakszerű rekultivációs tervek alapján. A bányaterület beépítéssel járó gazdasági célú funkcióváltása esetén szabályozási tervet kell készíteni; f) a bányaterület utóhasznosításaként kommunális hulladéklerakó létesítése, veszélyes hulladékok lerakása és ártalmatlanítása tilos; g) inert anyagok (szennyezésmentes építési beton- és téglatörmelék, valamint kitermelt föld) lerakása csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha - a talajt és talajvizet a lerakott anyag nem károsítja, - biztosítható a törmelék és a föld tömörítése és - a törmeléklerakás legfeljebb a bányanyitás előtti eredeti terepszint magasságáig történik, amely magában foglalja a lerakás befejezése után a legalább 2,0 m vastag termőföldborítást is, - az érintett hatóságok a lerakáshoz hozzájárultak; h) amennyiben a bányaterület utóhasznosítása nem igényli a bányagödrök feltöltését, úgy megoldandók a - bányafalak stabilizálása külön talajmechanikai szakvéleményben lefektetett rézsűszögek kialakításával, - a felszíni vízelvezetés, valamint - a szükséges, és megfelelő növényzet telepítésével a falak erózióvédelme. (10) A K-H jelű települési folyékony hulladékkezelő és átemelő berendezéseket tartalmazó terület építési övezetében jelen szabályozás környezetvédelmi előírásaiban foglaltakon felül az OTÉK függelékében meghatározottak az irányadók. A területen kizárólag az üzemeléssel kapcsolatos technológiai és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

III.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK

Közúti közlekedés

17.§ (1) Az országos közutak vonatkozásban az alábbi előírásokat kell alkalmazni: a) az országos autópályák és főutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 100,0-100,0 m, az országos közutak külterületi szakaszán 50,0-50,0 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez, illetve külterületen a közút területének határától számított 10,0 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges;



b) az új 4. sz. főút külterületi szakaszán a 100,0-100,0 m védőtávolságon belül épület, az út felöli oldalon kerítés 60 m-en belül nem helyezhető el. A 400. sz. főút külterületi szakaszán a 100,0-100,0 m védőtávolságon belül kerítés az úttengelytől 30,0-30,0 m, épület 50,0-50,0 m távolságon belül nem helyezhető el; c) A 4602 jelű országos közút Széchenyi utca és a Vízmű közötti szakaszán a szabályozási szélesség 26 m az út keleti oldali telekhatárától. d) az országos közutak 50,0-50,0 m védőtávolságán belül kerítés 20,0-20,0 m, épület 30,0-30,0 m távolságon belül nem helyezhető el; e) a közutak mellett belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető; f) az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építési hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 7.§ (1) bekezdése és 2.sz. mellékletének V.3. pontja szerint a fenti korlátozások alá eső minden engedélyköteles építmény létesítésének hatósági engedélyezési eljárása során meg kell kérni az érintett országos közút kezelőjének hozzájárulását (állásfoglalását), illet1őleg a megyei közlekedési felügyelet szakhatósági hozzájárulását; g) a közutak területén, a közút felett - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével -, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a védőtávolságon belül reklámtáblát, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni tilos; h) a terv távlatában belterületbe vonásra tervezett közutak mellett a belterületbe vonással egyidejűleg biztosítani kell a lakott területei jellemzők (közvilágítás, járda) kialakítását. (2) Új beruházások esetén, a beépítésből származó forgalomnövekedés miatt szükséges útfejlesztéseket - közlekedési hatástanulmány alapján - a beruházással egyidejűleg kell megvalósítani a használatba vétel időpontjáig. A beépítéssel arányosan ütemezett közlekedésfejlesztésre a beruházónak és az Önkormányzatnak, illetve az út kezelőjének a külön megállapodása (szerződése) az irányadó. (3) A települési jelentőségű utak számára az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani: - Széchenyi utca: legalább 22,0 m, - Lőrinci utca, Besztercei utca: a jelenlegi 16,0 m szabályozási szélesség, - Kinizsi utca: a jelenlegi 14,0 m, - Budai Nagy Antal utca: a jelenlegi 20,0 m, - Toldi F. utca és Zrínyi M. utca: a jelenlegi 12,0 m, új beépítésnél 5,0-5,0 m előkertet kell biztosítani, - Iskola utca és meghosszabbítása a vasútig: 16,0 m, - Jókai Mór utca: a jelenlegi közterület megtartandó, délkeleti meghosszabbításánál 22,0 m, - Károly utca: a beépült szakaszon a meglévő 14 m, kikötése a Fő utcára 18 és 22 m, illetve csomóponti szakaszon 24 m, - Bajcsy Zsilinszky utcát a vasútterületből 16,0 m szabályozási szélességűre kell bővíteni. (4) Újonnan kialakítandó lakóterületen legalább 14,0 m, vegyes, gazdasági és különleges területen legalább 16,0 m szélességű kiszolgáló utat kell létesíteni. A lakó-terület útjain legalább 5,0 m széles burkolat és egyoldali járda, központi, gazdasági és különleges területen 6,0 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő. Mezőgazdasági területen kivéve a szabályozási tervben rögzített szerkezeti jelentőségű utakat - új közforgalmú út legalább 12 m szélességű legyen. (5) Az önálló gyalogút minimális szélessége 4,0 m. (6) Lakó és gazdasági területen létesítendő új utak közforgalom számára megnyitott magánútként is létesíthetők a közúti műszaki paraméterek biztosításával. Közforgalom elől elzárt magánút szélességét méretezéssel kell meghatározni, a forgalmi igények (személygépjármű, teherforgalom, szemétszállítás, gyalogosforgalom) és a közművek védőtávolsága és vízelvezetés helyigénye alapján. (7) Új utak, utcák nyitásakor kétoldali fasor telepítendő. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni. (8) Új utak burkolásakor az útburkolat legmagasabb szintje legfeljebb 10 cm-rel, az egyes utak burkolati felújításakor legfeljebb 20 cm-rel haladhatja meg az út menti átlagos telekszinteket, amennyiben a csapadékvíz-elvezetés, vagy a szikkasztás lehetősége egyébként biztosított.



Járművek elhelyezése

18.§ (1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához helyi parkolási rendelet hiányában, a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján - legalább az OTÉK 42. § (4) bekezdésében és 4. sz. mellékletében előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épülete(ke)t, nem tárolás célját szolgáló várakozó -, parkolóhelye(ke)t, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelye(ke)t kell a telken belül létesíteni. Egymás melletti telkeken lévő létesítmények fentieket közös elhelyezéssel is biztosíthatják. (2) A helyi önkormányzat parkolási rendelete egyes intézmények, vagy meglévő épületek rendeltetésének megváltoztatása esetén - hely hiányában - az önkormányzat által meghatározott közterületen való helybiztosítást is lehetővé teheti. (3) Lakóterületen, településközponti vegyes területen 30-nál több személygépjármű-parkoló igényű vagy 10 tehergépkocsi/nap kiszolgáló-forgalomnál nagyobb igényű létesítmény esetén igazolni kell, hogy a tervezett létesítmény működtetése a környék lakhatási feltételeinek zavarása nélkül megoldható. (4) Központi vegyes és gazdasági területen 50-nél több személygépjármű-parkoló igényű vagy 20 tehergépjármű/nap kiszolgáló-forgalomnál nagyobb igényű új létesítmény építésének engedélyezése esetén a dokumentációhoz csatolt közlekedési hatástanulmánnyal kell igazolni a létesítmény és környezete forgalmi viszonyainak megfelelőségét, illetve a megfeleléshez tervezett fejlesztés módját. Ezek megvalósulása a használatba vétel feltétele. Amennyiben a tervezett létesítmény lakóterülettel határos, az engedélyezési tervben igazolni kell a lakóterület zavarása nélküli működtetés megoldását is. (5) Országos közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozásai az útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint létesíthető. (30 várakozóhelynél nagyobb parkoló bejárata útcsatlakozásnak minősül, melyek távolsága lakott területen belül legalább 150 m.) (6) Lakó- vagy vegyes területen létesülő új lakóépület esetén - amennyiben a jogszabályok által előírt telken belüli gépkocsi-elhelyezést az épület létesítésével egyidejűleg 50 %-ot meghaladó mértékben gépkocsi-beállókkal oldják meg biztosítani kell a gépkocsi-tárolók megépítésének lehetőségét 2 lakásig lakásonként, több lakás esetén felfelé kerekítéssel a lakásszám 50 %-a mértékéig, lakásonként minimum 16 m2-t a beépíthető telekterületből gépkocsi-tároló céljára kell fenntartani. A gépkocsi-tároló II. ütemű elhelyezhetőségét a lakóépület engedélyezési tervének helyszínrajzán feltüntetve igazolni kell.

Vasúti közlekedési területek

19.§ (1) A MÁV ZRt. Budapest-Cegléd vonalán a védőtávolság a szélső vágánytengelytől 50,0-50,0 m, amelyen belül az épületek elhelyezéséhez a MÁV ZRt. hozzájárulása szükséges. (2) A távlatban megvalósuló nagysebességű vasút nyomvonala és a tervezett megállója számára a szabályozási terv szerinti min. 30 m széles területet , a nyomvonal tengelye által érintett szakaszon 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani. Ezen belül telekalakítási és építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával végezhető. (3) A MÁV ZRt. jelenlegi területe a szabályozási terv szerint rendezendő. A jelenlegi és a távlati közlekedési hálózat, a külön szintű vasúti keresztezések, valamint P+R parkolók megvalósításához a tervben jelölt, szükséges területeket közterületként kell kialakítani.



(4) A vasúti területen belül az alábbi létesítmények helyezhetők el: - vasúti üzemi célú építmények és épületek, - ehhez kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épületek, - az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó épületek (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó), - a vasút üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakások. (5) A MÁV ZRt. által a továbbiakban elidegenített - vasúti üzemi célokra szükségtelennek ítélt - területeken építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási terv módosítását követően, az abban kijelölt építési telekhez tartozó övezeti előírások keretei között lehet.

Légi közlekedési területek

20.§ A RE jelű közlekedési terület a Ferihegyi Repülőtér meglévő területe. Az övezetben az építés feltételeiről a külön szabályozási terv rendelkezik.

ZÖLDTERÜLETEK

21.§ (1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület (OTÉK 27.§ (1) bek.), amely közhasználatú rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér. A zöldterületek lehetnek 1 ha-nál nagyobb közparkok (Zkp), és 1 ha-nál kisebb közkertek (Zkk). (2) A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésében kell megvalósítani és fenntartani. (3) A közparkok (jele: Zkp) és a közkertek (jele: Zk) területén építmény az OTÉK 27.§. (4) és (5) bekezdései szerint helyezhető e1. Az 50,0 m2 -nél nagyobb szintterületű építmények csak szabályozási terv alapján engedélyezhetők. (4) A területen legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el. (5) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, illetve rekonstrukciója, valamint újak létesítése kertépítészeti kiviteli tervek alapján engedélyezhető, fenntartása kertészeti üzemtervek alapján történhet. (6) A 10 cm átmérőnél nagyobb fák kivágása a területen csak fakivágási engedély birtokában végezhető. A fakivágás, fapótlás részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg. (7) A település belterületén található zöldterületekre csak a városi forgalmat tűrő, jó tulajdonságú, faiskolai termesztésből származó, termésükkel nem szemetelő, és allergiát nem okozó növényzetet szabad telepíteni.

ERDŐTERÜLETEK



22.§ (1) Az erdőterület (jele: E) - az OTÉK 28.§ (1) bek. alapján - a település beépítésre nem szánt területének erdő céljára szolgáló része. (2) A külterületi üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. (3) Az erdőterületek övezete az elsődleges rendeltetés szerint az erdőfelügyelet előírása alapján lehet: a) Eg - gazdasági erdőterület; b) Ev -védelmi erdőterület; c) Ee - egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterület; d) Ee-p a c) pontban jelölt terület parkerdő része. (4) Az erdőterületen belül, valamennyi területfelhasználási egységben létesíthető építményeken túl elhelyezhetők: a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények; b) közlekedési és szállítási építmények; c) termékvezetékek; d) vadászház, vagy e) erdészeti célú gazdasági épület. (5) Az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőben valamennyi területfelhasználási egységben létesíthető építményeken túl elhelyezhető: a) a szabadidő eltöltését szolgáló építmény; b) a testedzést és a turizmust szolgáló építmény (pl. esőbeálló, pad, tűzrakó, nyilvános WC, hulladékgyűjtő stb.); c) gyalogút, kerékpárút, lovaglóút. (6) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el. (7) Erdőterületen belül - a kilátótornyok kivételével - legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el. (8) A gazdasági erdőként nyilvántartott terület építésre igénybe vehető földrészletén legalább 10 ha erdőterület esetén annak fenntartásához szükséges tanyaudvar-terület létesíthető. A tanyaudvar- területen a) egy tulajdonosi vagy szolgálati jellegű, a hozzátartozó erdőtől el nem idegeníthető lakás, b) vadászház, vagy c) erdészeti célú gazdasági épület létesíthető. (9) Az erdőövezetre vonatkozó építési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 10. sz. táblázat Erdő övezet:

jele / mértékegysége

Eg

Ev

Ee

ha

10

-

10

tanyaudvar terület, legfeljebb :

telek%

1,0 %, de max. 3000 m2

-

-

Tanyaudvar terület, legalább :

m2

1000

-

-

szabadon álló

-

szabadon álló

tanyaudvar %-a

15%

-

5%

m

-

-

Beépíthető legkisebb külterületi telek:

Beépítési mód: A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb:




m

4,5 (kivéve magasles)

-

4,5 (kivéve magasles)

Tanyaudvar legkisebb zöldfelületi fedettsége:

%

50

-

-

Terepszint alatti beépítettség, legfeljebb:

%

15 %

-

5%

Az erdősítés legkisebb mértéke:

%

90%

90%

85%

legalább részleges közműellátás, zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel*

-


Közműellátás:

* kivéve a legfeljebb 30 m2 beépített területű gazdasági épületet és pincét, amely vezetékes vízzel nincs ellátva (10) A természetvédelem alatt nem álló erdőgazdasági területek művelésénél a területeken található védett állatok és növények élőhelyének megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását az üzemtervek felülvizsgálatakor a hatósági vélemények érvényesítésével biztosítani kell. (11) A kül- és belterület erdőterületei más területfelhasználás számára nem szüntethetők meg, kivéve ha: a) e rendelet, illetőleg a mellékletét képező szabályozási terv más felhasználást irányoz elő; b) a közútfejlesztés során más változatban nem megoldható a nyomvonal kiépítése; c) egyéb térségi közmű- és közbiztonsági építmények elhelyezésekor az erdőről szóló törvényben1 és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről2 szóló törvényben előírt fapótlási kötelezettség Vecsés közigazgatási területén belül egyidejűleg teljesül. (12) Az erdőterületeket érintő egyéb előírásokat az erdőről szóló törvény, illetőleg a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény3 szabályozza. A jelen előírásokban külön nem szabályozott esetekben az építéshatósági eljárás során az OTÉK 28. §-a előírásait kell alkalmazni.

23.§ (1) Az Ee-p jelű övezet az erdőterület egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű, parkerdő jellegű része. Az övezetben csak a rendeltetésével szorosan összefüggő, a következőkben felsorolt létesítmények helyezhetők el: a) szálláshely szolgáltató épületek, b) vendéglátó épületek, c) sport és regenerálási célokat szolgáló épületek, d) állatbemutatásra szolgáló építmények, e) kerti építmények, f) üzemeltetést szolgáló technológiai és közmű létesítmények. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt létesítmények mellett az övezetben - a létesítmény fenntartásával összefüggően - kivételesen legfeljebb egy gondnoki lakás is elhelyezhető. (3) Az erdőövezeten kívül bármely beépítésre szánt építési övezeten vagy beépítésre nem szánt övezeten belül létesíthető erdőművelési ágú terület. (4) Az övezetre vonatkozó építési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 10/a.számú táblázat

1 2 3

1996. évi LIV tv. 2005. évi LXIV tv. 2005. évi LXIV tv. 6.§-a

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz Övezeti előírások


mértékegység

Ee - P

ha

10,0

kialakítható legkisebb telek beépítési mód

szabadon álló

építmény max. magassága

m

4,5

zöldfelület legkisebb mértéke

%

85 melynek legfeljebb 40 %-a szabad vízfelület is lehet

terepszint alatti beépítés

%

0

max. építhető szintterület

épület m2 / telek ha

500

közmű ellátás

teljes

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

24.§ (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezésére szolgáló terület (OTÉK 29.§ (1) bek.). (2) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik: a) kertes mezőgazdasági övezetekre (jele: Mk ); b) általános mezőgazdasági övezetekre (jele: Má), (3) A terület Mk és Má jelű övezeteire vonatkozó telekalakítási és építési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 11. sz. táblázat Mezőgazdasági övezete:

mértékegysége

Mk-1

Mk-2

Má-1

Má-2

Földrészlet legkisebb mérete:

ha/m2

-/1500

-/5000

1/-

1/-

Földrészlet legkisebb szélessége:

m

15

30

30

30

Beépíthető legkisebb külterületi telek:

ha/m2

-/1500

2/-

10/-

20/-

telek terület %-a

100

10

1

0,5

szabadon álló

szabadon álló

szabadon álló

szabadon álló

gazd-i ép.

gazd-i ép.

lakó- és gazd-i ép.

gazd-i ép.

a max. tanya-udvar terület Beépítési mód: Épület rendeltetése:

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz A beépítettség legnagyobb mértéke:


tanya udvar %-a

15%, max. 300m2

10%, max. 100m2

10%

15%, max. 400m2

Építménymagasság legkisebb:

m

-

-

-

-


m

4,5

3,0

4,5

4,5

tanya udvar %-a

40

25

25

25

%

15%

10%, max. 100m2

50

-

A tanyaudvar zöldfelületének legkisebb értéke: Terepszint alatti beépítettség Közműellátás:

legalább részleges közműellátás

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az alábbi megkötésekkel engedélyezhető: a) lakóépület, (pontosítva: a művelt mezőgazdasági területtől el nem idegeníthető egy lakást tartalmazó épület) építése csak az Mk-1 és az Má-1 övezetekben, a lakófunkciót zavaró létesítmény (pl. szennyvíztisztító) védőtávolságain, természetvédelmi területen kívül, valamint a hidrogeológiai védőterületen kívül engedélyezhető, abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelés folytonossága, illetve a vagyonvédelem másként nem biztosítható, és a létesítés megfelel e rendelet környezetvédelmi előírásaiban meghatározott feltételeknek; b) egy földrészleten csak egy tanyaudvar jelölhető ki. A kijelölt tanyaudvar környezetét rendezett zöldfelülettel, udvar körüli védőfásítással kell ellátni; c) tanyagazdaság létesítése mezőgazdasági területen legalább részleges közműellátás (víz, villany, zárt szennyvíztározó vagy kapcsolat engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezéssel) kiépítése után lehetséges; d) az Mk jelű övezetek nádas, gyep, mocsár és erdő művelési ágban nyilvántartott területein épület nem létesíthető; e) mezőgazdasági területen csak magastetős épület építhető, az alkalmazandó nyeregtető max. hajlásszöge 45°. A tetőhéjazat anyaga cserép, színezett kiselemű pala vagy egyéb tetőfedő anyag, nád, zsindely lehet. Hulladék-anyagok építésre nem használhatók fel; f) a külterületi mezőgazdasági területeken kerítés csak az Mk övezetekben, illetőleg a kijelölt tanyaudvaroknál kizárólag építéshatósági engedély birtokában létesíthető az alábbiak szerint: - a földrészlet határán vagy a külterületi terv szerint a külterületi, térszerkezeti jelentőségű földutak mellett legalább 12,0 m-es szabályozási szélesség megtartásával, a földutak tengelyétől mért min. 6,0-6,0 m távolságra, - külterületen a kerítés lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedően. (5) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet a kijelölt befogadóig kell eljuttatni. A szennyvíz szikkasztása tilos. (6) Az állattartás feltételeit a külterület mezőgazdasági hasznosítású területeire vonatkozóan az alábbi előírások határozzák meg: a) intenzív állattartás - mint elsődleges gazdasági tevékenység - csak tanyagazdaságban, legalább 6.000,0 m2 nagyságú földrészleten folytatható; b) üzemszerű (nagyüzemi) állattartó gazdasági épület létesítése csak az állategészségügyi előírások és normák által meghatározott módon, a Gmg jelű övezetben, 1 ha-nál nagyobb telken (földrészleten), vagy az Ma-1 jelű övezetben a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezhető; c) az állattartó épületek közegészségügyi és állategészségügyi szempontból meghatározott távolságait egyéb épületektől, illetve építményektől be kell tartani; d) a kijelölt és távlatilag tervezett hidrogeológiai védőidomon belül, valamint a belterület körüli 500,0 méteres területsávon belül nagyüzemi állattartásnak minősülő tevékenység nem folytatható.



VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

25.§ (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek (OTÉK 30.§ (1) bek.) övezeteibe (jele: V) tartoznak: a) a folyóvizek medrei és parti sávjai, a közcélú nyílt csatornák medrei és parti sávjai - övezeti jele: V-M); b) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom), övezeti jele: V-B. (2) A V-B jelű területeket érintő előírások a következők: a) a vízművek szabályozási terven jelölt belső és külső ideiglenes hidrogeológiai védőterületét a külön jogszabály1 alapján meghatározott védőtávolsággal kell módosítani; b) a Gyáli út menti vízmű üzemen kívüli kútjai csak vízjogi engedéllyel szüntethetők meg, környezetükben egyéb célú hasznosítás csak ezt követően engedélyezhető. (3) A V-M jelű területen és a hatályos jogszabályok szerinti fenntartósávjukon belül épületet, építményt (pl. kerítést, stéget, átereszt, hidat, stb.) elhelyezni, bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. (4) A vízfolyások, csatornák part-éleitől 6,0-6,0 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok part-éleitől min. 3,0-3,0 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3,0 m, a másik oldalon legalább 1,0 m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől legalább 3,0 m széles sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (5) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, csatorna stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. (6) Közvetlen élővízfolyásba vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. (7) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb vízbeszerzésre megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (8) A mélyebb fekvésű területek beépítése előtt talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni és annak előírásait kötelezően be kell tartani.

IV.

KÖZMŰHÁLÓZATOK, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

26.§ (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint célvezetékek (termékvezetékek) elhelyezésére az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, és az érintett szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

1

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet



(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos-energia ellátás, földgázellátás, táv-hőellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az illetékes földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) A célvezetékek és az előírások szerinti védőtávolságának helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben - megegyezően és azonosan eljárva a közcélú vezetékekkel - a helyét szolgalmi jogi bejegyzésével kell fenntartani. (4) A felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkcióját vesztett vezeték vagy egyéb létesítmény föld felett nem maradhat. (5) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. (6) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is az övezeti előírásokban rögzített közművesítés rendelkezésre áll; b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamos-energia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül vagy engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezés létesül.

27.§ (1) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 KW-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos-energia ellátási és távközlési hálózatokat) beépített, illetve beépítésre szánt területen csak föld alatti elhelyezéssel szabad. (2) A már ellátott területen a villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat. A szükségessé váló rekonstrukciójakor területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (3) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (4) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozást be kell tartani. (5) Közcélú antennák telepítése - kivéve a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ának ja), jb) pontjai alapján a 6,0 m alatti antennatelepítéseket - építési engedély köteles. Az engedély kiadásának feltétele, hogy készüljön település-képi, sziluett vizsgálat és a helykijelölés az önkormányzattal való egyeztetéssel történjen.

SZENNYVÍZ ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSE

28.§ (1) A talaj, a talajvíz, valamint az élővizek védelme érdekében a (8006/1998. (KHV Ért.21.) KHVM tájékoztatójában 1-es prioritási csoportba sorolt Vecsés) településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető;



b) nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket létesíteni tilos, az előforduló eseteket meg kell szüntetni; c) a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell; d) azokon a területeken, ahol az övezeti előírás szerint a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatók. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna -csatlakozás megléte. e) az éttermi, nagykonyhai szennyvizek csak zsírfogó berendezés közbeiktatásával vezethetők a szennyvízhálózatba. (2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizet, ha a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5,0 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100,0 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani; b) a közcsatorna hálózat a területet 100,0 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre; c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5,0m3-t, és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200,0 m távolságon belül nem lehet, de megfelelő befogadó rendelkezésre áll, továbbá egyéb előírások nem tiltják, továbbá az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Temészetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /továbbiakban: KDv-KTVF/) hozzájárulnak - a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása engedélyezhető; d) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (KDv-KTVF) meghatároz. (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5,0 m3-t, és az illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető. Ebben az esetben ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) (3) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani. (4) A csatornahálózatra való új csatlakozás létesítése előtt be kell szerezni a GYÁVIV befogadói nyilatkozatát.

29.§ (1) A csapadékvíz elvezetésére a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés, illetve a szikkasztás az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. A lakóterületeket kivéve ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz elvezetési rendszert kiépíteni amennyiben a csapadékvíz helyszíni szikkasztása nem megoldható; b) az új beépítésre szánt területeken zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni; c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz szikkasztó vagy elvezető rendszert ki kell építeni a végbefogadóig és ennek folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell; d) közterületi befogadóba magántelekről csapadékvizet vezetni csak vízjogi engedéllyel lehet. e) elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni, a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. (2) Élővízfolyásba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető, a bevezetés előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni. (3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal a befogadóig továbbvezethető, illetve elhelyezhető. (4) A húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló kisforgalmú - pl. lakó területen legfeljebb 20 férőhelyig létesíthető.



(5) Mélygarázsok csurgalékvizei csak olaj-, és iszapfogó műtárgyak közbeiktatásával vezethetők a szennyvízcsatorna hálózatba.

V.

AZ ÉRTÉK- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYAI

RÉGÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

30.§ (1) A település közigazgatási területén található ismert régészeti lelőhelyeket, illetve a régészeti érdekű területeket a szabályozási terv ábrázolja. (2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Köt.) 63.§ (4) bekezdés a) pontja alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapest Környéki Irodáját (a továbbiakban: KÖH) szakhatóságként meg kell keresni. (3) A Köt. 19. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőleg el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (Köt. 22. § (1) bekezdése). A KÖH eltérő rendelkezésének hiányában a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra a beruházónak a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával (a továbbiakban: Múzeum) szerződést kell kötni (18/2001.(X.18.) NKÖM rendelet 14. §). (4) Régészeti érdekű területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a terepbejárás és/vagy a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére - a Múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni a Múzeummal a kapcsolatot. (5) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő,- a Köt. 24. §-ában foglaltak szerint eljárva - a Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

31.§ (1) A településkép vagy a település történelme szempontjából értékes építészeti emlékek védelmét - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján - önkormányzati rendelet biztosítja.



(2) A helyi egyedi védelem alatt álló és védelemre javasolt építészeti értékek jegyzékét e rendelet 1. és 2. sz. függeléke tartalmazza.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

32.§ (1) A település területén országos védelem alatt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Nemzeti Park) nyilvántartásában megjelölt, és a szabályozási terven ábrázolt ex lege terület, valamint az ábrázolt természeti területek állnak. (2) A helyi területi védelem alatt álló fasorokat és zöldfelületeket e rendelet 1. számú függeléke, a védelemre javasolt természeti területeket és egyedi tájértékeket 2. számú függeléke tartalmazza. Az újonnan felfedezett értékeket, értékesnek bizonyuló területeket a képviselő-testület döntése alapján a függelékbe fel kell venni, illetőleg értékvesztésük esetén törölni kell. (3) A helyi területi védelemre javasolt területek védetté nyilvánításáról az önkormányzat külön rendeletben gondoskodik (31.§ (1) bek.). (4) Az általános tájvédelem1 kiterjed a ma még természetes vagy természeteshez közeli táj arculatára. A Nemzeti Park által meghatározott térségi ökológiai hálózat elemei, valamint a külterületen esetlegesen fellelhető, külön területként nem azonosítható védett növényegyedek és védett állatok élőhelyeinek más terület felhasználási egységbe történő besorolásakor, területhasználatának, beépítésének, kezelésének engedélyezésénél, az építéshatósági eljárásoknál a fenti törvény, valamint a vonatkozó további rendelkezések szerint kell eljárni. (5) Természetvédelmi területen mindennemű tevékenység és területhasználat a természetvédelmi hatóság (Nemzeti Park) előzetes engedélyével végezhető, amely a külterületekre vonatkozó építési hatósági eljárások során is tájvédelmi szakhatósági jogkört gyakorol. (7) Mindennemű terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az országosan vagy helyileg védett területek állapotának fenntartását, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. (8) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közút hálózat-fejlesztése, kavicsbánya nyitása és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt kell készíttetni a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is. (9) A térségi ökológiai folyosó elemeként megjelölt mezőgazdasági és erdő területeken épület nem helyezhető el. Építmények elhelyezése, művelési ág, illetőleg terület felhasználás változtatása csak a Nemzeti Park engedélyével történhet.

A ZÖLDFELÜLETEK LÉTESÍTÉSÉNEK, KARBANTARTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

33.§

1

1996. évi LIII. tv. 6-7. §-a alapján



(1) A zöldfelületek közé a különböző rendeltetésű területek növényzettel vagy élővízzel borított területrészei sorolhatók. E §-ban meghatározott előírásokat minden ilyen típusú területen általános érvénnyel kell alkalmazni. Az épített és a természeti környezet alakítását, használatát és védelmét összehangolva olyan módon kell biztosítani, hogy az épített környezet fejlesztése a környező természeti- és mesterségesen létrehozott zöldfelületi környezet életképességét ne csökkentse, anyagcserefolyamait irreverzibilis módon ne befolyásolja. (2) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében. (3) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt szilárd burkolat nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. A zöldfelületbe a betonelemes gyephézagos burkolatú felület 30 %-a, a műanyag gyeprácsos felület 40 %-a számítható bele. (4) Az egyes építési övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke többszintes növényállomány vagy tetőkert esetén az alábbiak szerint számítható, amelynek megvalósítása a használatba vételi engedély megadásának feltétele: a) többszintes növényállomány telepítése esetén az egyes építési övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértéke többlet szintenként a mértékszám 10 %-ával (pl. kétszintes növényállomány esetén az építési övezetben előírt min. 40 % zöldfelület 4 %-kal, háromszintes növényállomány esetén az építési övezetben előírt min. 25 % zöldfelület 5 %-kal) csökkenthető; b) tetőkert létesítése esetén az azon kialakított zöldfelület az építési övezetben előírt legkisebb kialakítandó zöldfelület mértékébe az alábbiak szerint számítható be: - ha a termőföldtakarás vastagsága 1,0 m felett van és a telepítendő növényzet egyszintes, akkor a zöldfelület 50 %-a, kétszintesnél 65 %-a, háromszintesnél 75 %-a, - ha a termőföldtakarás vastagsága 0,25-0,5 m között van és a telepítendő növényzet egyszintes, akkor a zöldfelület 40 %-a, kétszintesnél 50 %-a, - ha a termőföldtakarás vastagsága 0,15-0,25 m között van, akkor a zöldfelület 30 %-a; c) a növényállomány - egyszintes, ha talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított, - kétszintes, ha talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított és minden 150 m2-ként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje kerül kiültetésre, - háromszintes, ha talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított és minden 150 m2-ként legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa kerül kiültetésre. (5) A (3)-(4) bekezdés zöldfelületi engedményei úgy vehetők igénybe, ha tervi kidolgozásuk kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai alapján történik. Tervezett új közpark-területek létesítését, fenntartását, a meglévők felújítását a terület más szakági terveivel összhangban elkészített kertépítészeti kiviteli- és kezelési tervek alapján kell elvégezni. (6) Az új közterületi zöldfelületek létesítésénél, meglévők felújításánál olyan fajok telepítését lehet engedélyezni, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. (7) Az új közterületi zöldfelületek létesítésénél, meglévők felújításánál - a helyi értékek megőrzésének figyelembevételével olyan tájba illő fajokat kell telepíteni, amelyek többszintes növénytársulást alkotnak, betöltik védelmi, esztétikai funkcióikat. (8) A zöldfelületek kialakításánál, fenntartásánál és felújításánál figyelembe kell venni a fapótlásra, favédelemre és humuszvédelemre vonatkozó jogszabályokat. (9) A közművek, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével. Ilyen esetekben a fatörzseket minden esetben védőkordonnal kell védeni a mechanikai sérülések elkerülése érdekében. Indokolt esetben (amennyiben a közműfektetésre más lehetőség nincs) a fakivágás - az önkormányzat által egyedileg vagy külön rendeletben - a fapótlásra vonatkozóan meghatározott feltételekkel engedélyezhető.



(10) A fejlesztések során a fejlesztéssel megbízott kivitelező(k)nek - a hatályos jogszabályok értelmében - rehabilitálási kötelezettségük van a munka során érintett megtartandó zöldfelületek vonatkozásában. A rehabilitációs kötelezettség azt jelenti, hogy minden, a munkafolyamatok során ideiglenesen igénybevett zöldfelületet a fejlesztés előtti állapothoz közeli állapotba kell hozni. (11) A (9)-(10) bekezdés előírásai alól a fejlesztés során érintett egyes megtartandó faegyedekre, valamint a rehabilitálási kötelezettségre vonatkozó felmentést csak indokolt esetben, a kertészeti szakfeladattal megbízott köztisztviselő szakvéleménye alapján lehet a fapótlási kötelezettség szabályainak betartása mellett megadni. (12) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 4,0 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1,0 m3 termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani. (13) A település közigazgatási területén új parkolók csak fásított formában, egyoldali parkoló típus esetén három gépkocsi-állásként, kétoldali parkoló típus esetén hat gépkocsi-állásként egy-egy közepes növekedésű fafaj ültetésével létesíthetők a (12) bekezdés előírásait figyelembe véve. A faegyedek ültetési távolsága a parkolótól legfeljebb 3 m távolságra legyen. (14) A meglévő fásított köztereket, fasorokat, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségű gyepes zöldsávokat, a beépítésre szánt területek közterületi fáinak (1,0 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretűnél nagyobb egyedeit és a zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változtatás csak hatósági engedély alapján történhet. (15) Az újonnan tervezett közutak építési területén, fő- és gyűjtő utak rekonstrukciójánál út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. (16) Erdőövezeten kívüli erdőtervezett erdő területén keletkező építési szándék esetén az építési hatóság engedélyéhez az erdészeti hatóság hozzájárulását is ki kell kérni. (17) Helyi védettségű fasorok és zöldfelületek esetén az értékek megőrzése érdekében 5 évente intézkedési tervet kell készíteni a fapótlás, termőhely javítás, növényvédelem, fenntartás feladatainak meghatározásával.

TALAJVÉDELEM, FÖLDVÉDELEM

34.§ (1) A létesítmények elhelyezésekor, illetve kialakításakor letermelt termőföldet deponálni kell. A deponált termőföldet az építkezés befejeztével vagy helyben, vagy humuszgazdálkodási terv alapján más építési helyen termőföldterítésként kell hasznosítani. (2) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a hatályos jogszabályok szerint a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. Amennyiben zöldmezős beruházás létesítése során feleslegben marad humuszos feltalaj, annak egyéb területen történő felhasználáshoz a talajvédelmi hatóság nyilatkozata szükséges. (3) A szabályozási tervben jelölt mezőgazdasági rendeltetésű területeket - a termőföld védelme érdekében - más célra felhasználni kizárólag a település helyi építési szabályrendeletének módosításával, valamint a Földhivatal engedélyével - a vonatkozó előírások betartása mellett - lehet. (4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag - a szakhatóságok megítélése alapján- a talajt nem károsítja.



(5) Területfeltöltés kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyaggal végezhető. Az esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagoktól az építési ingatlanokat az előírásoknak megfelelően mentesíteni kell.

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

35.§ (1) Az élő vízfolyásokba csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság ( KDv-KTVF) hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad. (2) Magas vízállású és belvízveszélyes területeken pinceszint, térszín alatti tároló létesítése, a természetes talajvízáramlást gátló terepszint alatti műtárgyak elhelyezése tilos. (3) A mező- és erdőgazdasági területek, valamint a közműhálózattól távollévő egyéb területek építményeinek kivételével az építményeket közműves szennyvízelvezetéssel kell kialakítani. (4) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme miatt szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. (5) Beépítésre nem szánt területeken a meglévő szennyvíztisztító hálózathoz csak nagy költséggel csatlakoztatható, szennyvizet kibocsátó építmény esetében vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító kisberendezést lehet alkalmazni, amennyiben a tisztított szennyvíz megfelelő minőségű egy közeli befogadóba vezetéshez. (6) Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a közvetlen élővízfolyásba történő szennyvízbevezetésért, valamint az engedély nélküli egyedi kútfúrásért, a szennyvíz elszikkasztásáért a környezetet veszélyeztető tevékenység címen helyi bírságot kell kiszabni. (7) A talaj-kutakba vagy közvetlenül a talajba a vízminőséget bármilyen módon veszélyeztető szennyező anyagot bevezetni, ilyen anyagot szikkasztani, illetőleg megfelelő tisztítás nélkül az élővizekbe juttatni tilos. (8) A vízmű-kutak hidrológiai védőterületét a védőövezetekre vonatkozó jogszabályi előírások1 szerint lehet hasznosítani. (9) A felszíni vízfolyások és mesterségesen kialakított tavak, vízfelszínek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. (10) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan inert anyaggal lehet feltöltést végezni, amely a talajt, talajvizet nem károsítja.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

36.§ (1) A település a hatályos jogszabály szerint a Budapest és agglomerációja levegő- tisztaságvédelmi zónába tartozik. Szennyezőanyag kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. (2) Bármely tevékenység vagy építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék, stb. szállításánál a tevékenység végzője köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről. (Pl. megfelelő technológia, az utak területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás, stb.)

1

123/1997. (VII.18.) Korm.rendelet



(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (4) Lakó-, üdülő, központi vegyes, intézményi és rekreációs illetőleg sportolási célt szolgáló területek közelében háztáji állattartást csak az önkormányzati állattartási rendelet szabályai alapján lehet folytatni. Üzemi méretű állattartás csak lakott területen kívül, az illetékes ÁNTSZ előírásai betartásával folytatható. (5) Avart és kerti hulladékot égetni csak a külön rendeletben meghatározott területeken és feltételekkel szabad.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

37.§ (1) A település igazgatási területén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletben előírtakat a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőővezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló jogszabályban1 foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (2) A korábbi jogszabályok alapján megállapított - a szabályozási terven ábrázolt - zajövezeteket az új zajövezetek kijelölésekor a szabályozási terveken át kell vezetni. (3) Az illetékes légügyi hatóság által meghatározott reptéri zaj-övezetek építésügyi előírásai alól egyedi felmentést csak az illetékes légügyi hatóság adhat. (4) Vecsés közigazgatási határain belül - a jogszabályokban meghatározott határértékeken felül - az 1. számú és 2. számú zajövezeti táblázatban meghatározott zaj határértékeket kell betartani. Zajvédelem szempontjából Vecsés területén a) érzékeny területnek számít a természetvédelmi területek közül a lehatárolt ex-lege terület, illetőleg a különleges területek közül a rekreációs célokat szolgáló területek és a temetők területei; b) átlagos érzékenységűek a lakóterületek, valamint a bármely terület az óvodák, iskolák, kulturális, vallási és szociális intézmények; c) nem érzékeny területek mindazok a területek, amelyek az a) és b) pontban nincsenek felsorolva; d) a vasút menti területekre, és a reptéri zajövezetek által érintett területekre külön jogszabályi megkötések vonatkoznak. (5) Üzemi és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységből és közlekedésből származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjei a következők: 1. sz. zajövezeti táblázat Zajvédelmi övezet

Megengedett egyenértékű A hangnyomásszint LAeq , dB nappal (6-22 óráig)

éjjel (22-6 óráig)

érzékenyterület

45

35

átlagos érzékenységű ter.

55

45

nem érzékeny terület

60

50

1

18/1997. (X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz reptéri zajövezetek

36. oldal

érvényes rendelet szerint

érvényes rendelet szerint

65

55

egyedileg meghatározott

egyedileg meghatározott

meglévő vasútvonal mentén egyéb területek

CompLex Jogtár

(6) Építési munkákból származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei a következők: 2. sz. zajövezeti táblázat Megengedett egyenértékű A hangnyomásszint LAeq, dB Zajvédelmi övezet

max. 1 hónap időtartamnál

1 hónap és 1 év közötti időtartamnál

1 évnél nagyobb időtartamnál

nappal 6-22 óráig

éjjel 22-6 óráig

nappal 6-22 óráig

éjjel 22-6 óráig

nappal 6-22 óráig

éjjel 22-6

érzékeny területek

60

45

55

40

50

35

átlagos érzékenységű területek

65

50

60

45

55

40

nem érzékeny területek

70

55

70

55

65

50

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

38.§ (1) A település területén keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretében kell a területről eltávolítani, illetőleg azt engedélyes hulladéklerakóba szállítani. (2) A hulladék - a kerti szerves hulladékok kivételével - csak olyan területen, illetve tárolóedényben tárolható, amely megfelelően vízszigetelt. Veszélyes hulladékok csak elkülönítve, zárt térben - a veszélyes hulladék tárolás országos szabályainak megfelelően - gyűjthető és tárolható. (3) A település területén keletkező szippantott szennyvíz a kialakított befogadóképesség erejéig, előkezelés nélkül a szennyvíztisztító telepen ártalmatlanítható. (4) A szennyvíztisztítón keletkező szennyvíziszap ártalmatlanításáról az iszapkezelés számára engedélyezett helyen talajerő-gazdálkodást folytató vállalkozás keretében kell gondoskodni. (5) A települési kommunális hulladék szelektív gyűjtését ki kell építeni. (6) A kommunális szippantott szennyvíz előkezelő és átemelő körüli 500,0 méteres védőtávolságon belül a terület hasznosítása és beépíthetősége a közegészségügyi hatóság előírásai szerint korlátozott. A technológia zárttá fejlesztésével a közegészségügyi hatóság a védőtávolságot 300,0 méterre csökkentheti. (7) Dögtér, nyílt nagyüzemi komposztáló telep a település területén nem létesíthető és nem tartható fenn.



(8) A hulladékgazdálkodást (különös tekintettel a hulladékszegény technológiákra és a szelektív gyűjtésre, valamint a veszélyes hulladékokra), továbbá a települési szilárd és folyékony hulladékok, valamint a veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését és elhelyezését - Vecsés város helyi hulladékgazdálkodási tervében meghatározottak szerint, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseinek1 megfelelően - az önkormányzat rendelete alapján kell végezni. (9) A település területén előforduló illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni. Az elhagyott hulladék kezelésénél a Hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltakat kell betartani. (10.) A 0165/6-14 és a 0165/46-48 hrsz.-ú területek felhasználásakor figyelembe kell venni, alattuk földtakarással ellátott, felhagyott kommunális hulladéklerakók találhatók. A még nem rekultivált hulladéklerakók rekultiválásáról gondoskodni szükséges.

EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

39.§ (1) A településközpont vegyes területen minden építési munkaterületet legalább 2,0 m magas, tömör, ideiglenes kerítéssel be kell keríteni. (2) A vasútvonal belterületi szakaszán új vágányfejlesztés csak részletes zajtérkép és zajszámítások alapján, a zaj- és rezgésvédelem megnyugtató rendezésével valósulhat meg. (3) A kavicsbányaként, majd annak utóhasznosításával hulladéklerakóként hasznosított területet beépíteni csak előzetes környezeti hatásvizsgálat, részletes talajmechanikai szakvélemény és közegészségügyi engedély alapján - a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele és az esetlegesen megállapított meghatározott idejű építési tilalom feloldását követően - lehet. (4) A település igazgatási területén kizárólag olyan szolgáltató, ipari - kereskedelmi kisvállalkozás működhet, amely - a szakhatóságok (ÁNTSZ, KDv-KTVF stb.) igazolásával bizonyítva - a vonatkozó jogszabályok alapján a) gondoskodik a levegő tisztaságának védelméről és egyéb bűzhatást nem kelt; b) biztosítja az üzemi tevékenységből eredő zaj- és rezgésterhelés megengedett egyenértékű "A"-hangnyomás-szintet; c) elkülönítetten kezeli a termelő tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékot; d) gondoskodik - a szomszédos területek zavarása nélkül - a kommunális hulladékkal együtt kezelhető termelési hulladékának elszállításáról és ártalmatlanításáról; e) nem zavarja a tevékenységével a szomszédos területek használatát és parkolási szükségleteit saját telkén biztosítja.

VI.

Az egyes szabályozási tervekre vonatkozó külön rendelkezések

40.§ A 41-50.§-ban megnevezett szabályozási tervlapokon megjelölt területeken a VÉSZ rendelkezéseit e fejezet külön rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

1

2001. évi LXIII. törvény



A Dobó Katica utca. térségének szabályozási terve (T-2/M1)

41.§ (1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya a Dobó Katica utca térségének - a T-2/M1. számú szabályozási tervlapon megjelölt - területére terjed ki. (2) A szabályozási terv alkalmazása: a) a szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani -a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet, -az övezethatárt, övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, -az építési helyet és építési vonalat; b) az a) pontban nem említett elemek e rendelet és a vonatkozó jogszabályok keretei között megváltoztathatók. (3) Pinceszint, mélygarázs és terepszint alatti önálló építmény a területen nem létesíthető. Az önálló építésű gépkocsi tároló tetőtere nem építhető be. (4) A lakosság ellátását szolgáló, közhasználatú funkciójú intézménnyel legalább a meglévő szintterület 50 %-áig felhasznált telek esetében a hátsó telekhatár 6 m-ig, az övezetben előírt zöldfelületi arány 25 %-ra csökkenthető. (5) A lakóépületek csak magastetős kialakítással létesíthetőek. A tető hajlásszöge 35-45° között határozandó meg. Manzárd-tető esetén a tető alsó síkja (szoknyája) max. 70°-os hajlásszögű lehet. A jellemző tetőgerinc-irány az utca vonallal, illetve a közpark felé az azzal határos telekhatárral párhuzamos. (6) Az Lke-O-3 és Lke-SZ-5 övezetekben építhető lakásszám legfeljebb 2, az Lke-SZ-1 övezetben legfeljebb 4, az Lke-SZ-4 övezetű tömbben legfeljebb 6 lehet. (7) Az előkert nélkül épülő épületek utcai homlokzatsíkjából - a földszint egészének, vagy egy részének intézményi hasznosítása esetén - max. 35 cm szélességű előlépcső állhat ki. (8) A szabályzási terven jelölt 5 m előkert esetén az építési vonal 5 és 6 m között helyezhető el. (9) Az építhető kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t. A kerítés a közterület felé tömör kialakításban csak max. 80 cm magasságig építhető, felette legalább 50%-ban áttört módon létesíthető. (10) A terület 115,0 mBf terepszint alatti területeinek a beépítése csak feltételekhez kötötten, a feltöltést követően építhető be. A tervezett beépítés megvalósításához összehangolt - egyidejűleg készülő - tervezéssel kell a terepszintet, a feltöltés mértékét, a felszíni vízelvezetést és a szennyvízcsatornázást megtervezni. (11) A vízellátás, szennyvízcsatornázás, a felszíni vízelvezetés és a vízgazdálkodást befolyásoló egyéb tevékenységek csak vízjogi engedélyköteles terv készítését követően valósíthatók meg. (12) A Gyáli 1. csatorna mentén 6,0-6,0 m szélességű sávot a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából kell szabadon hagyni.

A Budai Nagy Antal utca. térségének szabályozási terve (T-3/M1)

42.§



(1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya Budai Nagy Antal utca térségének - a T-3/M1. számú szabályozási tervlapon megjelölt -területére terjed ki. (2) A szabályozási terv alkalmazása: a) a szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani -a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet, -az övezethatárt, övezeti besorolást és övezeti jellemzőket, -az építési vonalat és az építési helyet. b) az a) pontban nem említett elemek e rendelet és a vonatkozó jogszabályok keretei között megváltoztathatók. (3) A területen építési tevékenységet folytatni csak részletes talajmechanikai szakvéleménnyel megalapozottan lehet. (4) Pinceszint, mélygarázs és terepszint alatti önálló építmény a területen nem létesíthető. Az önálló építésű gépkocsitároló tetőtere nem építhető be. (5) A lakosság ellátását szolgáló, közhasználatú funkciójú intézménnyel legalább a meglévő szintterület 50 %-áig, felhasznált telek esetében a hátsó telekhatár 6 m az övezetben előírt zöldfelületi arány 25 %-ra csökkenthető (6) Lakóépületek csak magastetős kialakítással létesíthetőek. A tető hajlásszöge 25-45 között határozandó meg. Manzárd-tető esetén a tető alsó síkja (szoknyája) legfeljebb 70-os hajlásszögű lehet A jellemző tetőgerinc-irány az utcavonallal, illetve a közpark felé az azzal határos telekhatárral párhuzamos, kivéve a Budai Nagy Antal utca felé eső teleksort, ahol utcára merőleges. (7) Az Lke-SZ-5 és az Lke-O-3 övezetekben építhető lakásszám legfeljebb 2, az Lke-SZ-1 övezetben legfeljebb 6 lehet. (8) A szabályzási terven jelölt 5 m előkert esetén az építési vonal 5 és 6 m között helyezhető el. (9) Az építhető közterülettel határos kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t. A kerítés a közterület felé tömör kialakításban legfeljebb 80 cm magasságig építhető, felette legalább 50%-ban áttört módon létesíthető. (10) A Gyáli-patak mentén jelölt Ev jelű erdőterületen - elsősorban a por elleni védelem érdekében - legalább 5 sorból álló, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos fafajokból álló véderdősáv telepítendő legfeljebb 1 m sor és tőtávolsággal erdészeti kiviteli tervek alapján.

A Lőrinci út és környéke szabályozási terve (T-4)

43.§ (1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya a Lőrinci út és környékének - a T-4. számú szabályozási tervlapon megjelölt - területére terjed ki. (2) A szabályozási terv alkalmazása: a) a szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni - a meglévő és tervezett szabályozási vonalakat, - az építési övezeteket, ezek határait - az építési helyet az elő-, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokkal együtt alkalmazva, - a telken belüli kötelező zöldfelületet, telepítendő fasort, - az út célú közterületek, területek felhasználására vonatkozó rendelkezéseket, - a védőtávolságok határait, - a kötelező megszüntető jelet. b) az a) pontban nem említett elemek e rendelet és a vonatkozó jogszabályok keretei között megváltoztathatók.



(3) A feltételhez kötött építési helyen belül épületet elhelyezni csak a MÁV ZRt. és az illetékes útügyi hatóság hozzájárulása esetén lehet, amennyiben az épület rendeltetéséhez szükséges környezetvédelmi paraméterek (pl. zaj- és rezgésvédelem) igazoltan biztosíthatók. (4) A telken belüli kötelező zöldfelület a meglévő növényzet megtartásával háromszintes növénysávként (gyep, cserje és faállomány) alakítandó ki. (5) Közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, illetve az önkormányzat tulajdonába átadni - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 29.§ (3) bekezdése, illetve 32.§ (3) bekezdése alapján - az útügyi hatóság hozzájárulásával lehet.

A Kakucsi út és Gyáli csatorna menti terület szabályozási terve (T-5)

44.§ (1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya a Kakucsi út és Gyáli-csatorna menti a T-5. számú szabályozási tervlapon megjelölt - területre terjed ki. (2) Az épületek alapozását talajmechanikai szakvélemény előírásainak betartásával kell végrehajtani. Az épületszerkezetek, építmények és gyalogos mozgásra szolgáló burkolatok anyag választásánál a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni. (3) A területen végzendő földmunkáról és építési munkálatokról a kulturális örökség védelmét ellátó hatóságot (KÖH) előzetesen értesíteni kell. (4) Az építési hely határán, illetve a tó létesítésére megjelölt területen belül végzett földmunkák során a felső 60 cm vastag humuszos réteget külön kell deponálni és helyben felhasználni. Más területről származó termőföld vagy egyéb anyag nem helyezhető el. (5) A szabályozási tervlapon jelölt lápterületen belül semmiféle tevékenység nem végezhető. A lápterület folyamatos vízutánpótlását a felszíni vízrendezés megoldása során kell figyelembe venni. (6) A szabályozási tervvel érintett területeken tilos a talajban hulladékot elhelyezni, a talajfelszínt bármilyen módon szennyezni, a szennyvizet szikkasztani. Gondoskodni kell a szemét rendszeres elszállításáról. (7) Az övezet területén levegőszennyezés, zaj és rezgésterhelést okozó tevékenység nem folytatható. (8) A területet érintő ivóvízbázis védőterület szabályozási tervlapon lehatárolt részén építési munka, valamint a felszínt szennyező tevékenység nem végezhető. A hidrogeológiai védőidom lehatárolásának eljárását követően előírt vízügyi megkötéseket azonnali hatállyal érvényesíteni kell. (9) Szabad vízfelület, tó csak vízjogi engedéllyel és a szabályozási tervlapon megjelölt kiterjedéssel létesíthető. A tó kialakítása során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni. A vízmeder kialakításánál kotrás csak az első vízadó rétegig végezhető. A tó és a vízbázis közötti területen egy darab talajvíz-figyelő kutat és lápvíz-mércét kell telepíteni, melyek fenntartásáról és rendszeres megfigyeléséről - a terület kiegyensúlyozott vízháztartása, valamint a láp folyamatos vízutánpótlása érdekében - gondoskodni kell. (10) A tavon intenzíven használt víztér nem alakítható ki, az üzemeltetés részleges szabályait a vízjogi engedélyben foglaltak szerint kell meghatározni. (11) A vízzel nem borított terület legalább 50 %-os fedettséget biztosító erdőtelepítésénél őshonos fa és növényfajokat - az erdészeti hatóság véleményének figyelembe vételével - kell alkalmazni. Az erdőtelepítést az épületek használatba vételéig meg kell valósítani.



(12) A be nem épített és burkolatlan felületek kialakítását az építési engedély részeként engedélyezett kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni. A rézsűk gyepesítéséről, a gyep fenntartásáról folyamatosan kell gondoskodni. (13) Az építési hely határán belül elhelyezett építmények OTÉK által előírt parkolási igényének megfelelő számú parkolót a természetes vizek védelme érdekében - a 09/3 hrsz-ú ingatlanon kell kialakítani. (14) Az útcsatlakozások, kapubehajtók távolsága a vasúti átjárótól 50 m-nél kisebb nem lehet.

Az Alacskai csomópont térsége szabályozási terve (T-6)

45.§ (1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya a Gyáli-patak, a Vasadi főcsatorna, a Szilassy-csatorna, a 0258 hrsz. földút és a Gyál város felöli közigazgatási határ által közrefogott - a T-6. számú szabályozási tervlapon megjelölt - tervezett, önálló belterületre terjed ki. (2) A szabályozás elemei: a) a szabályozás kötelező elemeinek kell tekinteni - a közutak nem irányadóként jelölt határvonalait, szabályozási szélességeit és védőtávolságait, - a termékvezetékek védőtávolságait, - az építési övezetek határait és jellemzőit, - az országos védelem elemeit (táji-, természeti és régészeti értékek); b) irányadó szabályozási elemeknek kell tekinteni - az irányadó szabályozási vonalakat (a szabályozási szélesség megtartásával), - az irányadó telekhatárokat (az előírt minimális telekméretek megtartásával); c) az irányadó elemektől való eltérés - e rendelet keretei között - megengedett. (3) A beépítésre szánt területek előírásai: a) a telekalakítás és az építés előfeltétele az ütemezett csereerdősítés, a közutak és a közművek ütemezett kialakítása, ezek fenntartásáról történő megállapodások megkötése; b) építési munkát folytatni, arra engedélyt adni, csak a teljes közművesítés mellett szabad; c) tereprendezés csak a csapadékvíz elvezetés szempontjából összefüggő területek teljes felületére megoldva megengedett, oly módon, hogy a csapadékvíz a közút szabályozási vonalakkal meghatározott területére, és a szomszédos telekre nem folyhat; d) a Gksz-SZ-1 és Gip-SZ-1 övezetekben építési engedély csak talajmechanikai szakvéleménnyel igazoltan kérhető; e) az építési telkek közút felőli oldalán csak építészetileg igényes, több épület esetén egységes arculatú épület építhető. Az igényesség megítélésére az Önkormányzat tervtanácsa jogosult; f) közút felőli kerítés csak az építési telek határvonalán (gazdasági övezetekben esetenként az építési hatósággal egyeztetett módon annál beljebb is) létesíthető. A kerítés magassága (a közterületi oldalról mérve) 2 métert nem haladhatja meg. Tömör kerítés nem létesíthető, a tömör kerítéslábazat magassága nem lehet 50 cm-nél több; g) előnyben kell részesíteni az élő, zöld kerítéseket, de rendszeres nyírással gondoskodni kell arról, hogy ezek legfeljebb 20 cm-rel nyúljanak túl a szabályozási vonalon. (4) A kertvárosias lakóterületen a) a távlati agglomerációs út mellett legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani; b) csak magas-tetős épület létesíthető, 30 - 50° közötti tetőhajlásszöggel. (5) A gazdasági területen a) a szabályozási terven jelölt előkert-méreteket be kell tartani; b) az oldalkertek mérete legalább a megengedett építménymagasság fele, tehát legalább 6 m legyen; c) a hátsókertek mérete legalább a megengedett 12 m építménymagassággal egyezzen.



(6) A települési utak szabályozási szélességei: a) az agglomerációs mellékút és a délkeleti gyűjtőút 22 m; b) gazdasági területek útjai 16 m; c) egyéb utak 12 m (a Szilassy-csatorna mentén csak 10 m). (7) A távlati agglomerációs mellékút lakóterület-menti szakaszán az úttestet aszimmetrikusan (az építési telkektől a lehető legtávolabb, az erdő mellé helyezve) kell elhelyezni. (8) Az építési övezeteken belüli, azokat határoló utakat belterületi jelleggel kell megvalósítani (járda és fasor az építési telkek mentén, közvilágítás). (9) A tervezett utak egy részét kötelező megvalósítani, más részük - az irányadó jelleggel szabályozott utak - nagyobb telekméretek esetén elhagyható. A beépítésre szánt területeket kívülről határoló, nem kötelezően megvalósítandó utak területe más célra nem foglalható el, és ezeket legalább földútként használhatóvá kell tenni. (10) A lakó- és gazdasági területen létesítendő új utak közforgalom számára megnyitott magánútként is, a közúti műszaki paraméterek biztosításával, kialakíthatók. (11) Reklámhordozó, cégfelirat elhelyezéséhez az útkezelő hozzájárulása szükséges. (12) A meglévő erdőterületek művelésből való ütemezett kivonása csak az illetékes erdészeti hatóság által támasztott feltételek alapján engedhető meg. A kivonás első üteme a 0228/32. és a 0240/41. hrsz. területeken (mintegy 28 hektár), az e területek ellátásához szükséges új utak és közművek által elfoglalt erdőterületek kivonásával együtt valósulhat meg. A további ütemeket (a csere-erdősítést és a kivonást) az illetékes erdészeti hatósággal kell egyeztetni. (13) Az SZT-ben ábrázolt erdőterületet lehetőség szerint a meglévő erdőterületek megtartásával kell biztosítani, Az engedélyezetten kivont erdőterületek tényleges megszüntetése a területfejlesztés szükséglete szerint ütemezve, a lehető legkésőbb történjen meg. A meglévő erdőterületek egy része az építési övezetekben előírt zöldfelület részeként tartandó meg. A beépítésre szánt területeken törekedni kell minél több faegyed megtartására. (14) Az üzemtervezett (gazdasági célú) erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemtervben kell rendelkezni. Az erdőkezelés szabályozása az illetékes erdészeti hatóság hatáskörébe tartozik. (15) A környezet-, táj-, természet- és vízvédelem érdekében a fejlesztés csak részletes hatástanulmány alapján történhet. A konkrét zaj-, levegő-, talaj-, víz-védelmi- és egyéb előírásokat e tanulmány alapján kell előírni, és a terület-fejlesztés teljes folyamatában monitorozni. (16) A Vasadi-főcsatorna mentén legalább 20 m széles védőerdő-sávot kell létesíteni. (17) A gyep, rét, legelő művelési ágú területek bármilyen jellegű funkcióváltásánál - különös tekintettel a természeti értékek védelmére - természetvédelmi vizsgálatot kell végezni és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. rendelkezése szerint kell eljárni. (18) A felszíni vízfolyások, vízlevezető árkok parti sávját, a hullámterek, parti sávok, a víz járata, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell biztosítani. (19) Az M0 útgyűrű forgalomba helyezését követően teljes körű környezeti állapot-értékelést (felülvizsgálatot) kell végezni. A beruházónak helyszíni ellenőrzéssel és mérésekkel kell a igazolni az útgyűrű elfogadott építési engedélyezési tervéhez tartozó "környezetvédelmi és növénytelepítési" tervben foglaltak teljesülését (UNITEF' Rt. tsz. 1801/2-K/A). Az értékelést az önkormányzat által megbízott független szakértő a beruházó költségén végzi el. A vizsgálatot a 90. és 120. nap között meg kell ismételni. (20) A területen meglévő illegális hulladéklerakást fel kell számolni. (21) A terület felhasználásának módosítása során különös gondot kell fordítani a termőtalaj szakszerű védelmére,- lehetőleg a fejlesztési területen belüli - újra hasznosítására. A humuszvédelmi terv az építési engedélyezési tervdokumentáció kötelező részét képezi. (22) Szilárd burkolatot rendeltetésszerűen, csak indokoltan szükséges mértékben lehet létesíteni. A Gksz-SZ-1 és Gip-SZ-1 jelű gazdasági övezetekben előírt 20 %, illetőleg 25 % legkisebb zöldfelületnek legalább a felén fás szárú növényzetet kötelező telepíteni.



Üllői út - városhatár térség (AIRPORT-CITY) szabályozási terve (T-7)

46.§ (1) E §-ban meghatározott hatálya az Üllői út-városhatár térségének (AIRPORT-CITY) - a T-7. számú tervlapon lehatárolt területére terjed ki. (2) A terület beépítésére vonatkozó külön rendelkezések a Gksz-4 jelű építési övezetben: a) az Üllői út tervezett szabályozási vonalától mért 70 méteres sávon belül az épületek legmagasabb pontja legfeljebb 21 m, ezen kívül legfeljebb 30 m; b) elhelyezhető parkolóház és üzemanyagtöltő állomás, ha annak telke meglévő vagy tervezett lakó-, oktatási rendeltetésű épület telkével nem határos, vagy annak építési helyétől való távolsága legalább 50 m; c) telekmegosztás esetében is a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül lehet épületet, építményt elhelyezni, de minden esetben az előírt legnagyobb építménymagassági érték felével megegyező nagyságú oldalkert és a legmagasabb építménymagassággal megegyező méretű hátsókertet kell kialakítani; d) az építési engedély részeként komplex kertépítészeti tervet kell benyújtani és az ebben előirányzott zöldfelületek kialakítása a használatba vételi engedély megadásának a feltétele. (3) A szabályozási tervlapon jelölt, meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal minimum 30, maximum 70 %-án épülethomlokzatot kell elhelyezni. Telekmegosztás esetén az oldalkertben ezt a vonalat nem kell figyelembe venni. Ezen a vonalon az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 17 m lehet. (4) Az Üllői úton létesíthető csomópontok távolsága legalább 300 méter, a jobb kisíves kapcsolatot biztosító útcsatlakozásnál a csomóponti távolság 150 méterre csökkenthető. Az Üllői úton új kocsi-behajtó kapu csak olyan telekhez létesíthető, amely már közterületről nem közelíthető meg. (5) A gazdasági területen építményt - az ideiglenes építmények kivételével - csak teljes közművesítés esetén szabad elhelyezni. A teljes közművesítés feltétele - a meglévő - a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. kezelésében lévő - szennyvíz átemelő átépítése és a Ferihegyi főgyűjtő hidraulikai felülvizsgálatát követően az abban meghatározott műszaki beavatkozások elvégzése, - a vízjogi engedély alapján a felszíni vízelvezetésnek a Gyáli patak 1-es ágáig való kiépítése. (6) Az ingatlanok belső csatornahálózatát elválasztott rendszerben kell kialakítani. (7) A szennyvízátemelőt biofilteres megoldással védőtávolság nélkül kell megépíteni. (8) A közutak menti zöldfelületű sávokban a fasorokon kívül cserjéket is kell telepíteni. (9) A köz- és magánutak, illetőleg parkolók fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű díszfa fajokkal vagy azok fajtáival engedélyezhető. (10) A növényzet védelme érdekében az utak mentén és a parkolókban a favermeket, fasori és zöldsávokat legalább 15 cm magas szegéllyel lehet kialakítani.

A 4. sz. főút - vasút - lakóterület közötti terület szabályozási terve (T-8)

47.§



(1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya a Vecsés, 4. sz. főút - vasút - közigazgatási határ - vasút - Károly utca Álmos utca - Fő utca által határolt - a T-8. számú szabályozási tervlapon megjelölt - területre terjed ki. (2) a) a szabályozás kötelező elemeinek kell tekinteni: - a szabályozási vonalakat és szabályozási szélességeket, - az építési övezetek határait és az övezetek jellemzőit; - az építési helyet, - a kötelező megszüntetést, - a védőtávolságokat, - a beültetési kötelezettséget, - a telekhatár menti fásítási kötelezettséget, - a közlekedési és vasúti területeket; b) irányadó szabályozási elemnek kell tekinteni: - az irányadó telekhatárokat, - az irányadó megszüntetést, - a gépjárműbehajtás javasolt helyét, - a kerékpárút javasolt nyomvonalát, - a közlekedési területen belüli zöldfelületet; c) az irányadó telekhatárok a szabályozási terv keretei között módosíthatók, azonban megváltoztatásuk csak telekalakítási engedély alapján történhet. (3) A Vk-SZ-10 jelű építési övezetben az egyes ütemek építési engedélye csak a teljes telekre vonatkozó beépítési tervvel alátámasztottan adható ki. Az építtető a beépítési tervet - az engedélyezést megelőzően - köteles az önkormányzati tervtanácshoz véleményezésre benyújtani. (4) A Vk-SZ-10 építési övezetben kijelölt - 4. sz. főút melletti 70 m széles, illetve az aluljáróhoz vezető út menti 120 m széles - építési helyen belül az építménymagasság legfeljebb 21 m lehet. A 21 m-nél magasabb homlokzatfelület vízszintes vetületi hossza azonban épületenként nem lehet több 60 m-nél, az épület legmagasabb pontja nem lehet több 24 m-nél, illetve az erre kijelölt építési helyen belül egy városképi hangsúlyként kialakított épületet esetén 30 m-nél. (5) A 4. sz. főút menti 70 m széles sávban létesített épületek, valamint a főútról legalább a homlokzati hossz felében látszó homlokzatok csak építészetileg igényes homlokzatképzéssel, nyílászárókkal vagy építészeti elemekkel tagoltan létesíthetők. (6) A területen önálló reklámhordozó vagy épületen elhelyezett reklám csak egyes telkek, épületek rendeltetésével összefüggésben, építési engedély alapján létesíthető. A területen óriásplakát sem önálló reklámhordozón, sem épületen nem helyezhető el. Az épületeken az épület rendeltetésével összefüggő reklámot, cégfeliratot csak a homlokzati kialakítással összhangban lehet elhelyezni. Épületen elhelyezett reklámfelület nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzati felület 1/10-ed részét. Telken belüli önálló cégreklám-hordozó magassága nem lehet több az építési övezetben megengedett építménymagasságnál és/vagy 10 m-nél. (7) Ügyfélforgalom ellátására tervezett létesítmény esetén az ügyfélforgalom számára - a létesítmény telkén belül - külön parkolók létesítendők. (8) A területen bármilyen földmunkával járó építési beruházást megelőzően a beruházó köteles saját költségén a a Múzeummal próbaásatást megrendelni, vagy a munkavégzés idejére régészeti szakfelügyeletet kérni. (9) A közúti közlekedési területekre vonatkozó külön rendelkezések: a) a szükséges, a beépítéssel arányosan ütemezett közlekedésfejlesztésre az önkormányzat, a közútkezelő és a beruházó külön megállapodása (szerződése) az irányadó. A beépítésből származó forgalomnövekedés miatt szükséges útfejlesztéseket - a VÉSZ 20.§ (4) bekezdése szerinti közlekedési hatástanulmány alapján igazolva - a beruházás egyes ütemeivel egyidejűleg kell megvalósítani; b) a 4. sz. főútról új kapubejáró vagy útcsatlakozás nem engedélyezhető, az csak a vasúti aluljáróhoz vezető útról, illetve a 400. számú főútról tervezett csomópontba csatlakozó utakról alakítható ki; c) A Károly utca folytatása és a jelenlegi szakaszának felújítása a meglévő utcától a Fő utcáig egy ütemben építendő ki. A két oldalán tervezett beépítésekhez szükséges szemközti oldali kocsi-behajtók lehetőleg egymással szemben, a közlekedési hatósággal egyeztetetten létesíthetők;



d) A 4. sz. főút területén lévő óriás reklámhordozók ideiglenes, feltétel bekövetkezésig szóló fennmaradási engedélye az út menti területek beépítésének engedélyezésével egyidejűleg visszavonandó. (10) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó külön rendelkezések: a) a közutak menti zöldfelületeken a fasoron kívül cserjéket is kell telepíteni, b) az utak és parkolók, a beültetési vagy fásítási kötelezettségű területek fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű díszfa fajokkal vagy azok fajtáival engedélyezhető; c) a növényzet védelme érdekében az utak mentén és a parkolókban a favermeket, fasori- és zöldsávokat legalább 15 cm magas szegéllyel lehet kialakítani. (11) A területen a felszíni csapadékvíz-elvezetést vízjogi engedély alapján, az abban meghatározottak szerint kell megvalósítani.

Széchenyi u. - Gyáli út menti terület szabályozási terve (T-9/M1)

48.§ (1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya a Széchenyi út - Gyáli út - vízmű-terület, valamint a 4188 hrsz-ú és a 0187 hrsz-ú dűlőút által határolt - a T-9/M1 számú szabályozási tervlapon megjelölt - területre terjed ki. (2) A szabályozás kötelező elemei: - a szabályozási vonal, - az építési övezet és határa, - az építési hely, - a beültetési kötelezettség, - a kötelező megszüntetés. Az egyéb szabályozási elemek jelen rendelet keretei között módosíthatók. (3) A Vk-SZ-4,5,6,7 építési övezetekben már kialakult telek beépíthetőségének feltétele, hogy a telek szélessége és területe érje el az építési övezetre előírt legkisebb méretet.

400. sz. (régi. 4. sz.) főút - Ecseri út - Gyáli patak - közigazgatási határ által határolt terület szabályozási terve (T-10)

49.§ (1) E §-ban meghatározott építési szabályok hatálya Vecsés közigazgatási területén a 400.sz. főút (028 hrsz.) - Ecseri út (029/155 hrsz.) - Gyáli patak - közigazgatási határ által határolt - a T-10. számú szabályozási tervlapon megjelölt - területre terjed ki. (2) A szabályozási terv területének beépítése az alábbiak figyelembe vételével engedélyezhető: a) többszintes épület létesítése esetén a magas talajvízállás figyelembevételével talajmechanikai szakvélemény alapján kell az épületek alapozását kialakítani; b) a Gyáli patak menti ingatlanok használata, kialakítása során a vízfolyás karbantartásával kapcsolatos tevékenységek helyigénye a szabályozási terven jelölt módon és mértékben biztosítandó; c) az építési övezeti előírásoknak megfelelő építmények engedélyezése során a közutak és csatlakozásaik kialakításának módját a közlekedési hatóság véleményének megfelelően kell előírni.



OSCAR AIR-PORT Ipari-, logisztikai és vállalkozási park és környezete szabályozási terve (T-11)

50.§ (1) E §-ban meghatározott rendelkezések hatálya a Vecsés, Oscar AIR-PORT Ipari-, logisztikai- és vállalkozási park és környezetének szabályozási tervében lehatárolt (a Ferihegyi repülőtér - régi Ecseri út -4. sz. főút csomópontjának környezete - Mátyás utca - Ágoston utca - Kellner dr. utca - Fő utca által határolt) - a T-11. számú szabályozási tervlapon megjelölt területre terjed ki. (2) A szabályozási tervlap elemei a) kötelező szabályozási elemek: - az 1. jelű szabályozási vonal, - a nagysebességű vasút számára fenntartandó terület lehatárolása, -az övezeti határok, - a védőtávolságok, - az övezeti jellemzők; b) az irányadó szabályozási elemei: - a magánút, - a jellemző repülési sáv, - az irányadó telekhatárok; c) az egyéb jogszabályokban szabályozott egyedi tájékoztató elemei: -a hatályos repülőtéri zajgátló védőövezetek határa, - a meglévő erdőművelési ágú terület, -az ismert régészeti lelőhely. (3) A szabályozás egyedi elemeit - a vonatkozó jogszabályok figyelem-bevételével - a következőképpen kell alkalmazni: a) 1. jelű szabályozási vonal : kötelező szabályozási vonal b) 2. jelű szabályozási vonal: a szabályozási vonallal meghatározott út nyomvonala - egy meglévő telken belül - az út tengelyétől mérve 50-50 m széles sávban tetszőlegesen módosulhat a telekalakítás során, de a kapcsolatot a szabályozási tervben meghatározott szélességgel kell kialakítani; c) építménymagasság a terv területén az építmények egyik homlokzatának magassága (F/L) sem haladhatja meg az övezeti jellemzőkben meghatározott maximális értéket; d) a nagysebességű vasút számára fenntartandó terület: a terven jelzett területsávot - a nagysebességű vasút megvalósításáig - jellemzően erdőterületként kell fenntartani. A sávban csak olyan építési tevékenység folytatható, amely a nagysebességű vasút megvalósítását nem akadályozza, azt nem teszi költségesebbé. A vasút megvalósítását megelőzően a műszakilag szükséges területet vasúti területként kell kialakítani; e) magánút: a szabályozási terven rögzített magánutak a tulajdonosok igénye szerint megvalósíthatók vagy elhagyhatók, de megvalósítás esetén csak a szabályozási tervben rögzített szélességgel, közhasználat számára megnyitva és a közterületekre vonatkozó előírások szerint létesíthetők. (4) A beépítésre szánt területek: a) a Ferihegyi repülőtér megközelítési sávjában minden telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba az illetékes légügyi hatóságot be kell vonni. A légügyi hatóság az engedélyezés során a repülés biztonsága érdekében az építmények kialakítására külön előírásokat tehet (pl. a tervezett fényforrások árnyékolása, tükröződésmentes felületképzések előírása, stb.); b) azokon a beépítésre szánt területeken, ahol a telken belül erdőkataszterben nyilvántartott terület van, a telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba az illetékes erdészeti szakhatóságot is be kell vonni; c) a terv szerint kialakított építési telkeken megvalósuló forgalomkeltő építmény vagy épület építési engedélyezési eljárása során közlekedési hatásvizsgálatban kell bemutatni a tervezett létesítmény üzemeltetése során várható forgalmakat, a forgalommal érintett főutak csomópontjainak várható terhelésnövekedését és az ezek zavartalan levezetéséhez szükséges közlekedési feltételeket. Forgalomkeltő létesítmény esetén az építési engedélyezési eljárásba az illetékes közlekedési szakhatóságot be kell vonni.



(5) A 4. sz. főút elkerülő szakasza mellett a VÉSZ 17.§. (1) bekezdés a) és b) pontját a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) az úttengelyből számított - 60 m-en belül fásított, erdősítésre javasolt zöldfelületű telekterületet kell kialakítani, - 60 és 100 m közötti teleksávban útburkolat, parkoló, építmény, illetve épület csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával helyezhető el; b) az út felőli oldalon kerítés az úttengelyből 60 m-re létesíthető; c) 100 m-en belül szabadtéri raktározás, árufeltöltés, rakodás az útról látható módon nem folytatható. (6) Az új 4. sz. főút menti Ev övezetű, tájképi értékű erdőterületet - kivéve a nagysebességű vasút számára fenntartandó sávot - legalább 2/3-ad részben fásítva kell kialakítani, 1/3-ad része gyepfelület is lehet. A nagysebességű vasút számára fenntartandó sáv teljes egészében gyepfelület is lehet. (7) A zöldfelületek védelmének kiegészítő rendelkezései: a) az új 4. sz. főút melletti telkek úttengelytől számítolt 60 m-ig terjedő sávját vagy erdőművelési ágú alrészletként nyilvántartott telekrészként, vagy intenzív, tájképi értékű fásított zöldfelületként kell fenntartani; b) a beépítésre szánt övezetbe tartozó meglévő erdősávok területét erdőként kelt megtartani és a telkek erdő- művelési ágú alrészleteiként kell a teleknyilvántartásokban szerepeltetni; c) a 4. sz. főút védősávjába eső telkeknek az úttengelytől számított 60 m-ig terjedő zöldfelületű sávjában, valamint a meglévő erdősávok területén épület, építmény (pl.: kerítés) nem helyezhető el; d) a szabályzatban előírt legkisebb zöldfelület mértéke nem csökkenthető még többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem; e) a beépítésre szánt övezetbe sorolt telkek határai mentén legalább szimpla fasor telepítendő; f) a telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni; g) a közterületi fásítást a közterületek mindkét oldalán, a meglévő közművek figyelembevételével, átlagosan 10 m-es telepítési távolságban, közepes méretű lombkoronát nevelő fákkal kell végezni. (8) A zaj és rezgésvédelem kiegészítő rendelkezései: a) a repülőtér légi megközelítési sávja, akadálysíkja valamint a tervezett 4. sz. főút 100 m-es és/vagy a tervezett vasút 50 m-es védősávja által érintett telkek beépítése során kumulatív (légi, közúti, vasúti zajterhelés együttes figyelembe vétele) zajszámítással és/vagy méréssel kell a tervezett épületek zajterhelését meghatározni. A mérés/számítás során a tervezett út, vasút és repülőtér középtávon becsült forgalmát kell figyelembe venni. A számított/mért zajterhelés alapján kell az épületek műszaki zajvédelmét méretezni oly módon, hogy az épületen belüli zajterhelési határértékek betarthatóak legyenek; b) a repülőtér légi megközelítési sávja és akadálysíkja által érintett telkek épületei szerkezeteinek méretezésénél a méretezési szabványban nem szereplő, az elhaladó repülőgépek által keltett légáramlási viszonyokat és az általa az épületre ható erőhatásokat külön vizsgálni kell és a szerkezetek kialakításánál, méretezésénél figyelembe kell venni.

VII.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

TELEKALAKÍTÁS

51.§ (1) Az újonnan beépítésre szánt területeken a szabályzat és a terv szerinti telekalakítás abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett tulajdonos vállalja a beépítéshez szükséges utak és közművek megvalósítási költségeit.



(2) Az egyes építési övezetekben meghatározott telkeket téglalap vagy azt megközelítő négyszög-alakúan kell kialakítani. Összetett telekforma és nyeles telek nem létesíthető. (3) Övezethatáron lévő telekhatár sem telekösszevonással, sem telekhatár rendezéssel nem szüntethető meg.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

52.§ (1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a terven jelölt és a 3. számú függelékben felsorolt ingatlanok esetében. (2) Az elővásárlási jog az építési hatósági határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, melyet az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) Az elővásárlási jog érvényesítését a költségvetés külön fejezete biztosítja, melynek felhasználásáról a Képviselő-testület esetenként - 60 napon belül - határoz.

HELYI KÖZÚT SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

53.§ (1) A helyi közút kialakítása érdekében a belterületbe vonás és beépítés feltételeként külön szerződésben kell kikötni, hogy az érintett tulajdonosok a kártalanítási igényükről lemondjanak. (2) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek az ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet épít. A hozzájárulás mértékét az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

A BELTERÜLETBE VONANDÓ TERÜLETEK ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSA

54.§ Az újonnan beépítésre szánt területeken azok felhasználásáig a jelenlegi művelési ágnak megfelelő átmeneti hasznosítást kell biztosítani.

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

55.§



(1) A telekalakítás a VÉSZ előírásai, ill. a telekalakítás általános szabályai szerint végezhető, azzal, hogy az egyes építési övezetekben előírt minimális telekméret - a meglévő tulajdonviszonyok, telekhatárok megtartása érdekében - 10 %-kal csökkenthető. (2) Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen elvi telekalakítási engedély abban az esetben kötelező, ha - telekcsoport újraosztása során nyolcnál több új telket alakítanak ki, de ezeket a terv nem jelölte ki szabályozási terv készítésére, - a jóváhagyott szabályozási terv irányadó telekhatáraitól - az előírások keretei között - kívánnak eltérni. (3) A kialakult, illetőleg olyan gazdasági és központi vegyes területen, ahol szabályozási terv készítése már nem szükséges, telek felosztása, telekcsoport újraosztása elvi telekalakítási engedély alapján történhet. (4) A lakóterületen és településközponti vegyes területen nem lakócélú telekfelhasználás és/vagy az utcaképet érintő új beépítés engedélyezése előtt elvi engedélyt kell kérni a létesítmény telken belüli elhelyezésének bemutatásához és a településképi és környezetvédelmi követelmények igazolásához. (5) Központi vegyes, gazdasági és különleges területen új telephely vagy új épületegyüttes létesítése csak kötelező elvi engedélyezési eljárás keretében történhet a telephely beépítési tervének - és szükség szerint az ehhez szükséges közlekedési hatástanulmánynak - alapján, amely az egyes épületek, a telken kívüli közlekedésfejlesztések, a telken belüli kiszolgáló utak, a parkolás és a zöldfelületek elhelyezését mutatja be és az övezeti paraméterek teljesülését igazolja. (6) Településközponti és központi vegyes területen, valamint közutak és településszerkezeti jelentőségű utak mentén az utcaképet befolyásoló építési tevékenységet folytatni csak az illetékes tervtanács , ennek hiányában a főépítész szakmai véleményével megalapozottan lehet. Amennyiben a véleményezésre szabályszerű tartalommal beterjesztett kérelemre 30 napon belül nem születik meg a szakmai vélemény, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. (7) Az előkert legkisebb méretén belül az OTÉK 35.§ (6) bekezdésben foglaltakon kívül az OTÉK 1. sz. melléklet 54. h) pontja szerinti lábonálló kerti tető sem helyezhető el. Lábon álló kerti tető az oldal- és hátsókertben elhelyezhető a telekhatártól min. 1 m távolságra a tűzvédelmi hatóság hozzájárulása esetén. (8) A szabályozási terven talajmechanikailag instabil, feltöltött területként jelzett ingatlanok beépítése esetén a hatályos jogszabályok szerinti mennyiségi kockázatelemzést kell készíteni és az engedélyezési eljárásba a KDv-KTVF Környezetértékelési Osztályát szakhatóságként kell bevonni. A területen a csapadékvizek nem szikkaszthatók el és pinceszint nem létesíthető. Az építmények alapozása során hulladéktest lehetőleg ne, vagy kismértékben kerüljön kitermelésre és az ez alatti vízzáró agyagréteget az alapozással áttörni nem szabad. (9) Kialakult beépítésű lakó- és településközponti, valamint az ezekkel határos beépítésre szánt építési övezetekben az egyes építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasságot - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - a kialakult utcakép figyelembe vételével kell meghatározni, de ez nem lehet nagyobb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál. Foghíjas vagy meglévőhöz csatlakozó új beépítés építménymagassága legfeljebb 1 m-rel haladhatja meg a szomszédos, de legfeljebb 50 m távolságra lévő 2 db telek utca felöli beépítése építménymagasságának átlagát.

VIII.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

56.§ (1) A rendelet és az azzal megállapított építési szabályzat, valamint szabályozási tervek a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba.



(2) Az építési szabályzat előírásait a hatályba lépését követően kérelmezett építési eljárások esetében kell alkalmazni. (3) Az érintett szabályozási tervek módosításáig a korábbi - jogszabályok alapján meghatározott - építési övezeti jeleket az alábbiak szerint kell alkalmazni: a) A Kakucsi út - Gyáli csatorna melletti terület szabályozási terve (T-5): - E-P övezet új jele: Ee-P, -E övezet új jele:Ev, -K övezet új jele: Kök b) 400. sz. (régi. 4. sz.) főút - ecseri út - Gyáli patak - közigazgatási határ által határolt terület szabályozási terve (T-10): -KG-SZ-1 építési övezet új jele:Gksz-SZ-1; c) OSCAR AIR-PORT Ipari-, logisztikai és vállalkozási park és környezete szabályozási terve (T-11): -KV-SZ-1 építési övezet új jele: Vk-SZ-1, -KV-SZ-3 építési övezet új jele: Vk-SZ-3, -KG-SZ-1 építési övezet új jele: Gksz-SZ-1, -KG-SZ-R1 építési övezet új jele: Gksz-SZ-R1, -KG-SZ-R2 építési övezet új jele: Gksz-SZ-R2, -KG-SZ-R3 építési övezet új jele: Gksz-SZ-R3, -KG-SZ-R3 építési övezet új jele: Gksz-SZ-R4, -KEL-O-2 építési övezet új jele: Lke-O-2, -KL-3 építési övezet új jele: Lk-3, -E-VE övezet új jele: Ev. (4) Az önkormányzat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése érdekében a belterületi határ - Kellner dr. utca - Ágoston utca és az Ecseri út - Tó utca - Malom utca - István utca - Ferenc utca - belterületi határ által határolt területekre vonatkozóan, az 1977-79. években elrendelt és Vecsés Város Önkormányzat javára bejegyzett telekalakítási, és építési tilalmat megszünteti és erről az érintetteket - a jegyző útján - tájékoztatja. (5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) Vecsés vasút-4. számú főút-lakóterület részletes rendezési terve módosításának szabályairól szóló 5/1994. (III.18.) Ök rendelet; b) Vecsés Dobó Katica utca térsége szabályozási tervéről és építési szabályairól szóló 5/2001. (III.1.) Ök rendelet, valamint annak módosításáról szóló 1/2003.(II.14.) rendelet és a 8/2004.(III.16.) rendelet; c) Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001. (III.25.) Ök rendelet; d) Budai Nagy Antal utca térségének építési szabályairól szóló 22/2001. (IX.25.) Ök rendelet, annak módosításáról szóló 4/2004.(III.3.) rendelet, valamint a hatályon kívül helyezéséről szóló 6/2005. (II.22.) rendelet ; e) Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001.( IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint a Kakucsi út-Gyáli csatorna menti terület szabályozási tervéről szóló 10/2002. (VI.20.) rendelet; f) a Gyáli dűlő 0191/6,és 0191/7 hrsz. ingatlanai és környéke helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002. (VIII.8.) rendelet; g)Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/20001. (IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint a Széchenyi utca-Gyáli út menti terület szabályozási tervéről szóló 10/2003. (V.16.) rendelet és annak módosításáról szóló 2/2004. (II.17.) rendelet; h) a 4. számú főút-Ecseri út-Gyáli patak közigazgatási határ által határolt terület szabályozási tervéről szóló 12/2003. (VII.29.) rendelet, és annak módosításáról szóló 21/2005. (VII.28.) rendelet; i) Vecsés város építés szabályzatáról szóló 21/2001. (IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint OSCAR AIR-PORT ipari-, logisztikai- és vállalkozási park szabályozási tervéről szóló 18/2003. (XI.25.) rendelet; j) Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001. (IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint a Lőrinci út és környéke szabályozási tervéről szóló 10/2001. (III.30.) Ök rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 22/2005. (VIII.30.) rendelet; k) Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001.(IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint az Alacskai csomópont fejlesztéséről szóló 23/2005. (VIII.30.) rendelet; l) Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001. (IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint Vecsés-Üllői út-városhatár térség fejlesztéséről szóló 28/2005. (X.25 ) rendelet; m) Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001.(IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint egyes építési övezetek besorolásáról szóló 10/2004. (III.16.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 32/2005. (XI.22.) rendelet; n)Vecsés város építési szabályzatáról szóló 21/2001. (IX.25.) Ök rendelet módosításáról, valamint a 4. számú főút-vasút-lakóterület szabályozási terve kiegészítő előírásairól szóló 8/2006. (II.28.) rendelet.

Lezárva: 2006. október 25. Hatály: 2006. október 25. Tárgyévi rendeletek - 18/2006.(IX.28.) rendelet - Vecsés Város helyi építési sz Bükk László s.k.

Takács Mária s.k.

polgármester

jegyző


2006.(IX.28.) rendelet. Vecsés Város helyi építési szabályzatáról

Recommend Documents