2006. (V. 11.) Kgy. Külső bizottsági tag megválasztása 4 RENDELET

2006. május 18.

8. szám

Tartalomjegyzék Szám

Tárgy

Oldal

SZEMÉLYI RÉSZ 48/2006. (V. 11.) Kgy.

Külső bizottsági tag megválasztása

4

RENDELET 7/2006. (V. 18.) Kgy.

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes szabályairól szóló 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelet módosítása

5

HATÁROZATOK 46/2006. (V. 11.) Kgy.

47/2006. (V. 11.) Kgy.

Beszámoló Baranya megye 2005. évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos 2006. évi feladatokról

9

Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a két ülés közötti eseményekről

9

49/2006. (V. 11.) Kgy.

Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratának módosítása

12

50/2006. (V. 11.) Kgy.

Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása

12

51/2006. (V. 11.) Kgy.

A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása

12

52/2006. (V. 11.) Kgy.

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése

12

53/2006. (V. 11.) Kgy.

Baranya Megyei Önkormányzat pécsi székhelyű intézményeinek gazdasági integrációja

13

2

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye

55/2006. (V. 11.) Kgy.

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés a 2005. évben elvégzett vizsgálatokról

14

56/2006. (V. 11.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és módosítása

14

57/2006. (V. 11.) Kgy.

A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági cselekvési terve (2006-2010.)

14

58/2006. (V. 11.) Kgy.

Beszámoló a Baranya Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak 2005. évi alakulásáról, valamint tájékoztató a 2006. évre tervezett nemzetközi tevékenységről

14

59/2006. (V. 11.) Kgy.

A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése

15

60/2006. (V. 11.) Kgy.

Beszámoló a Pécs/Sopianae Örökség Kht. tevékenységéről

15

61/2006. (V. 11.) Kgy.

Ellátási szerződés megkötése iskolafogászati tevékenység végzésére

15

62/2006. (V. 11.) Kgy.

Ellátási szerződés megkötése a Centomilla Kht-vel

16

63/2006. (V. 11.) Kgy.

A Pécs-pogányi Repülőtér működtetéséről szóló közszolgálati szerződés megkötése

16

64/2006. (V. 11.) Kgy.

Szándéknyilatkozat a Regionális Közlekedési Szövetség létrehozásáról

16

65/2006. (V. 11.) Kgy.

Pályázat az állami gondoskodásból nagykorúvá vált fiatalok lakáshoz jutásának támogatására

16

66/2006. (V. 11.) Kgy.

Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

16

MELLÉKLETEK 49/2006. (V. 11.) Kgy.

A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

18

A Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

26

51/2006. (V. 11.) Kgy.

A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okirata

34

53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 1. számú melléklete

A Csorba Győző Megyei Könyvtár Alapító Okirata

37


A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Alapító Okirata

39


A Baranya Megyei Levéltár Alapító Okirata

41

A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Alapító Okirata

43

A Művészetek Háza Alapító Okirata

45

50/2006. (V. 11.) Kgy.

53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 4. számú melléklete 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 5. számú melléklete

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 6. számú melléklete 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 7. számú melléklete

56/2006. (V. 11.) Kgy.

57/2006. (V. 11.) Kgy. 61/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 1. számú melléklete


61/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 3. számú melléklete 62/2006. (V. 11.) Kgy.

63/2006. (V. 11.) Kgy.

64/2006. (V. 11.) Kgy.

3

A Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága Alaptó Okirata

47

Rendelkezés az intézmények költségvetésében lévő előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendjéről

49

Baranya Megyei Közoktatásának Feladatellátási, Intézményhálózat Működtetési és Fejlesztési Tervének felülvizsgálata és módosítása

50

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve (2006-2010.)

154

A Baranya Megyei Önkormányzat, valamint Dr. Révész és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. feladatellátási szerződése iskolafogászati ellátásra

169

A Baranya Megyei Önkormányzat, valamint Dr. Mühl Attila és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. feladatellátási szerződése iskolafogászati ellátásra

170

A Baranya Megyei Önkormányzat, valamint TRIO-M Bt. feladatellátási szerződése iskolafogászati ellátásra

171

A Baranya Megyei Önkormányzat, a CENTOMILLA Kht. és az „EZER-ÉV” Kft. ellátási szerződése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv-ben rögzített feladatellátás módjáról

172

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. közszolgáltatási szerződése

174

Szándéknyilatkozat egy dél-dunántúli regionális közösségi közlekedési rendszer előkészítésében való együttműködésről

183

TÁJÉKOZTATÓ A Magyar Közlönyben –2006. március 15. és 2006. május 2. között – kihirdetett egyes jogszabályokról, közleményekről

4


SZEMÉLYI RÉSZ 48/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Külső bizottsági tag megválasztása A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság külső tagjának – Várnai József helyére – Medvetzky Antalt választja meg. Határidő a közlésre: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


5

RENDELET A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes szabályairól szóló 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelet módosításáról 1.§ A Rendelet Preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép: „ A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosítására – összhangban a Baranya Megyei Közgyűlés vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló, módosított 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletben foglaltakkal – az alábbi rendeletet alkotja:” 2.§ A Rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 3. § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A lakbér mértékét a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen belüli fekvése alapján, költségelven kell meghatározni. (3) A lakások 1 m2-re vetített, fajlagos, havonta fizetendő bérleti díját jelen rendelet melléklete tartalmazza. A fajlagos bérleti díjat évente felül kell vizsgálni és minden év március 15-ig kell megállapítani.” 3.§ A Rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Szolgálati lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan, határozott időre és azzal a feltétellel lehet létesíteni, hogy a bérlet fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.” 4.§ A Rendelet 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó évente két alkalommal ellenőrizze a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.” 5.§ A Rendelet 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személy a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni, melynek összege: a)

a jogcím nélküli használat kezdetétől 2 hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos;

6

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye b) a jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakásra megállapított lakbér kétszerese; c) a jogcím nélküli használat 7. hónapjától kezdődően a lakásra megállapított lakbér négyszerese.” 6.§

A Rendelet 9. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pénzbeli térítés összege a jogcím nélkül használt lakás forgalmi értéknek 65 %-a, melynek megfizetése módját és idejét a Közgyűlés eseti döntését tartalmazó határozat állapítja meg.” 7.§ A Rendelet 10. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a lakbér mértékét piaci alapon kell meghatározni. A piaci alapú bérleti díj a jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díj 150 %-a.” 8.§ (1) Jelen rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit – a 2. § és 4. § kivételével – a hatálybalépését követően megkötött szerződésekben kell alkalmazni. A 2. § és 4. § rendelkezései a rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is irányadók. (2) A rendelet kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a megyei főjegyző gondoskodik.

Pécs, 2006. május 11.

dr. Kékes Ferenc s.k. közgyűlés elnöke

Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. megyei főjegyző


7

INDOKOLÁS a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes szabályairól szóló 7/2006. (V. 11.) Kgy. rendeletéhez 1. §-hoz A rendelet Preambulumában feleslegessé vált valamennyi felhatalmazást adó jogszabályhely meghivatkozása, mert a 2005. évi CXXXII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény új, 2. számú melléklettel egészítette ki. Ez a melléklet tartalmazza az önkormányzatot a tárgyban rendeletalkotásra felhatalmazó jogszabályhelyeket. 2. §-hoz A módosított „lakástörvény” kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a lakbér mértékének rendeletben történő rögzítését, ugyanakkor a lakbér megállapításánál választási lehetőséget biztosít a szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon való kalkuláció között. A jelenleg a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában álló lakások állagát és a bennük lakó bérlők jogállását (általában úgynevezett „bent maradt” bérlők, jogcím nélküli lakáshasználók) mérlegelve a költségelvű megállapítás látszik indokoltnak. Ez a kalkuláció a bérbeadó nyereségét ugyan nem feltétlenül, azonban valamennyi ráfordításának megtérülését biztosítja. 3. §-hoz Szolgálati lakás esetében célszerű a bérbeadást ahhoz a feltételhez kötni, hogy a bérlet tartama alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. A tervezet él ezzel a törvény adta lehetőséggel. 4. §-hoz Önkormányzati lakás esetében az évi legkevesebb kétszeri ellenőrzés kötelező. 5. §-hoz A használati díj felemelését a törvény már rövidebb jogcím nélküli használat után lehetővé teszi. 8. §-hoz A kihirdetést követő 30 nap alatt az intézményeknek módjuk lesz az érdekelt lakásbérlőket megfelelően tájékoztatni a módosított önkormányzati rendelet tartalmáról, különösen a bérleti díjak emelkedéséről.

8

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye A 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet melléklete

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások fajlagos havi bérleti díja 2006. évben

Pécs Megyei Jogú Város területén - összkomfortos lakás esetén

190 Ft/m2/hó

- komfortos lakás esetén

150 Ft/m2/hó

Egyéb települések területén - összkomfortos lakás esetén

160 Ft/m2/hó

- komfortos lakás esetén

120 Ft/m2/hó


9

HATÁROZAT 46/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Beszámoló Baranya megye 2005. évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos 2006. évi feladatokról

5.

elfogadja az egy településen működő közoktatási intézmények teljes összevonására vonatkozóan a munkacsoport beszámolóját. A közgyűlés egyetért azokkal a vizsgálati eredményekkel, hogy a teljes integrációt szakmai szempontból nem alapozzák meg a szakmai érvek;

6.

elrendeli, készüljön átfogó – szervezeti, működési koncepciót is tartalmazó – független szakértői vélemény a megyei önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak – a jelenleginél racionálisabb, gazdaságilag, pedagógiailag hatékonyabb – ellátására.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak Baranya megye 2005. évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, a 2006. évi feladatokról szóló beszámolóját elfogadja, egyben a hivatásos állománynak és a polgári alkalmazottaknak a végzett munkáért köszönetét fejezi ki.

47/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, és a két ülés közötti eseményekről

Határidő: a közlésre azonnal, a szakértői vélemény elkészítésére 2006. május 31. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 7.

az intézményeket illetően a következők szerint határoz: -

a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) intézményt 2006. július 1-jétől részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként kívánja működtetni, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kr. 17. § (1) bekezdése alapján meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatainak ellátására a Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma (Pécs-várad) intézményt jelöli ki;

-

a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) intézményt 2006. július 1-jétől részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként kívánja működtetni, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kr. 17. § (1) bekezdése alapján meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatainak ellátására a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) intézményt jelöli ki;

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1.

a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a közgyűlés elnökének és bizottságainak átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és a két ülés közötti eseményekről szóló beszámolót a kiegészítéssel és a mellékletekkel elfogadja;

2.

Baranya megye települési önkormányzatai, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat intézményeinek nemzetközi kapcsolatairól szóló tájékoztatót tudomásul veszi;

3.

az M6-M60-as autópálya-autóút (autópályává fejleszthető gyors gyorsforgalmi út) baranyai nyomvonalának régészeti feltárásáról, megelőző régészeti kutatások az M6 autópálya Baranya megyei szakasz – M60 autóút pécsi bekötés nyomvonalán – tárgyú tájékoztatót tudomásul veszi;

4.

az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének a 2005. évben végzett munkájáról szóló beszámolót elfogadja;

10

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye -

-

-

a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) intézményt 2006. július 1-jétől részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként kívánja működtetni, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kr. 17. § (1) bekezdése alapján meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatainak ellátására a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája (Mohács) intézményt jelöli ki; a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Old) részben önállóan gazdálkodó intézmény esetében 2006. június 30-i hatállyal megszünteti az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kr. 17. § (1) bekezdés alapján meghatározott gazdálkodási feladatainak ellátására a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) kijelölését, a két intézmény közti megállapodást megszünteti. E feladatokra 2006. július 1-jétől a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája (Mohács) intézményt jelöli ki; a Baranya Megyei Önkormányzat Időskorúak Otthona (Mecsekjánosipuszta) részben önállóan gazdálkodó intézmény esetében 2006. június 30-i hatállyal megszünteti az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kr. 17. § (1) bekezdés alapján meghatározott gazdálkodási feladatainak ellátására a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) kijelölését, a két intézmény közti megállapodást megszünteti. E feladatokra 2006. július 1-jétől a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) intézményt jelöli ki. Határidő: 2006. június 15. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző;

8.

felkéri a megyei főjegyzőt, hogy készítse el a közoktatási intézmények gazdasági integrációinak előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó intézkedési tervet, készítse elő az alapító okiratok módosítására és az önállóan és részben önállóan gazdálkodó szerv közti megállapodásokra vonatkozó tervezeteket. Határidő: 2006. június 15. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző;

9.

a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja költségvetési szervet 2006. július 1-től részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként kívánja működtetni oly módon, hogy az intézmény pénzügyigazdasági feladatainak ellátását a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ önállóan gazdálkodó költségvetési szerv végzi. A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az intézmények alapító okiratok módosítására és az önállóan és részben önállóan gazdálkodó szerv közti megállapodására vonatkozó tervezetet a következő ülésen terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2006. június 15. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző;

10. elfogadja a munkacsoport beszámolóját a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Old) gazdaságosabb szakmai működésére vonatkozó megoldási lehetőségekről; 11. felkéri alelnökét, folytasson tárgyalásokat a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulással az oldi közoktatási intézmény átvételéről/átadásáról. Határidő: 2006. szeptember 15. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke; 12. a Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona (Mozsgó), valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Horizont Otthona (Szigetvár-Turbékpuszta) intézmények összevonását nem támogatja. A mozsgói kastélyépület ellátási funkcióra való alkalmatlansága miatt, elrendeli a kiváltás szakmai tervének kidolgozását. Határidő: 2006. szeptember 15. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke;

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 13. támogatja a Baranya Megyei Önkormányzat Időskorúak Otthona (Mecsekjánosi) intézménynek a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába való átadását. Ennek érdekében elrendeli az intézményi feladatellátás átadásának 2006. június 15ig történő kidolgozását. Határidő: 2006. június 15. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke; 14. a lefolytatott vizsgálat alapján nem integrálja a Baranyai Alkotótelepek Kht. feladatait a Művészetek Házába és dönt arról, hogy a két szervezetet a jelenlegi formában működteti tovább. Határidő a közlésre: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke; 15. felkéri a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetét, hogy vizsgálja meg, és alkalmazza a Siklósi Alkotóház őrzésének-védelmének egy elektromos riasztórendszerrel kombinált költségtakarékosabb formáját. Az így keletkezett megtakarítások részbeni felhasználásával a megyei önkormányzat nyújtson fedezetet egy gondnoki feladatokkal megbízott személy alkalmazásához a Baranyai Alkotótelepekhez. Határidő: azonnal Felelős: Stráhl Ferenc, a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetője; 16. felkéri a Művészetek Háza vezetőjét, hogy a Siklósi Alkotóház téli zárva tartása idejére biztosítson az intézményben a Baranyai Alkotótelepek Kht. ügyvezető igazgatója számára egy munkaszobát. Határidő: 2006. október 15. Felelős: Bozóky Anita, a Művészetek Háza igazgatója; 17. felkéri a Művészetek Háza igazgatóját, valamint a Baranyai Alkotótelepek Kht. ügyvezető igazgatóját, hogy készítsenek közös szakmai koncepciót a két szervezet együttműködésére és azt terjesszék az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint a kht. taggyűlése elé. Határidő a szakmai koncepció elkészítésére: 2006. május 30. Felelős: Bozóky Anita, a Művészetek Háza igazgatója, Váczy Réka, a Baranyai Alkotótelepek Kht. ügyvezető igazgatója;

11 18. felkéri elnökét és alelnökét, hogy folytassanak tárgyalásokat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata vezetőivel a város nagyobb pénzügyi szerepvállalásáról a Művészetek Háza programjainak finanszírozásában. A megbeszélések terjedjenek ki az intézmény működtetésének közös finanszírozásának lehetőségére, a Baranyai Alkotótelepek Kht. működésének támogatására is. Határidő: 2006. szeptember 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke; 19. a) támogatja a Brit Napok esemény sorozat célkitűzéseit, az erről szóló tájékoztatót tudomásul veszi; b) felkéri a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integrációs Bizottságát, hogy kísérje figyelemmel a rendezvény megvalósulásának alakulását, észrevételeit jelezze a tisztségviselők felé. Határidő: folyamatos, beszámolásra: 2006. október 30. Felelős: dr. Csörnyei László, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integrációs Bizottság elnöke; 20. az EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht. Felügyelő Bizottsága tagjainak 2006. május 30. napjától -

Hohmann István 7720 Pécsvárad, Vak Béla utca 3.,

-

Ottó Krisztián Ottó 7800 Siklós, Köztársaság tér 1/a.,

-

Metzing József 7830 Pellérd, Iskola utca 7,

-

Füleki János 7627 Pécs, Polgárszőlő utca 3. fsz. 2,

-

Rankasz Ernő 7621 Pécs, Király utca 1.

szám alatti lakosokat jelöli ki, három éves időtartamra. Határidő a közlésre: 2006. május 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

12


49/2006. (V. 11.) Kgy. határozat

okirat módosításának a bírósági nyilvántartáson történő átvezetéséről intézkedjen.

A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratának módosítása

Határidő Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének határozat hozatala után: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: -

-

2.

az alapító okirat 8. pont, A Kuratórium működése című fejezetében, a Kuratórium tagjai sorából törli Koltai Péter Szentlőrinc, Jókai utca 6. szám alatti lakost, helyére dr. Szirtes Gábor Pécs, Tompa M. utca 55/1. szám alatti lakost a Kuratórium tagjává megválasztja; az alapító okirat 8. pont, a Felügyelő Bizottság tagjai sorában Horváth Csilla FB tag lakcímét Pécs, Fülep Lajos utca 30-ról Pécs, Mókus utca 18-ra változtatja.

51/2006. (V. 11.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratát – a melléklet szerinti tartalommal – jóváhagyja, és egyidejűleg a 139/2005. (XI. 17.) Kgy. határozatával elfogadott alapító okiratot hatályon kívül helyezi.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ módosított alapító okiratát a törzskönyvi nyilvántartáson történő átvezetés céljából a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságának küldje meg.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy az alapító okirat módosításának a bírósági nyilvántartáson történő átvezetéséről intézkedjen. Határidő: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


Határidő: azonnal Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző 3.

A Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása 1.

2.

Határidő: 2006. szeptember 30. Felelős: dr. Barka Tamás, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: -

az alapító okirat 8. pont, A Kuratórium kezelő szervezete tagjai sorából törli Koltai Péter Szentlőrinc, Jókai utca 6. szám alatti lakost. Helyette Amigya Antal, Sellye, Fürdő utca 39. szám alatti lakost a Kuratórium tagjává megválasztja;

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy az alapító

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatóját, hogy az intézmény módosított alapító okirata szerint készítse el az intézmény szabályzatainak módosítását.

52/2006. (V. 11.) Kgy. határozat A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetésével egyetért. A közgyűlés felhatalmazza elnö-


13 b) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhívja a gazdasági integrációval érintett intézmények vezetőit az intézmények szervezeti és működési szabályzatának megfelelő módosítására.

két, hogy az alapítvány megszüntetése érdekében keresettel éljen a Baranya Megyei Bíróság felé. 2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy az Alapítvány megszüntetéséhez szükséges alapítói döntések meghozatala és a keresetlevél aláírása érdekében szükséges intézkedéseket a Zala, a Somogy és a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése felé tegye meg.

Határidő: 2006. június 30. Felelős: a gazdasági integrációval érintett intézmények vezetői 3.

Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Baranya Megyei Önkormányzat pécsi székhelyű intézményeinek gazdasági integrációja 1.

Határidő: 2006. június 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 4.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2006. július 1-jei hatállyal a Csorba Győző Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, a Művészetek Háza intézményeit részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervként működteti, egyidejűleg az intézmények gazdasági és vagyonkezelői feladatainak ellátására a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetét jelöli ki. Határidő: 2006. június 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

2. a) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1. pontban felsorolt gazdasági integrációval érintett intézmények – 1-6. számú mellékletek szerinti – módosított alapító okiratait, valamint az intézmények költségvetésében lévő előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásáról szóló, 7. számú melléklet szerinti rendelkezést elfogadja. A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az adatváltozást tartalmazó alapító okiratokat 15 napon belül juttassa el a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának. Határidő: 2006. május 26. Felelős: Lászlóné dr. Kovács Ilona, megyei főjegyző

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elrendeli a gazdasági integrációval érintett intézmények létszámkeretének felülvizsgálatát és az esetlegesen megszüntethető álláshelyekről a júniusi ülésén dönt.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a gazdasági integrációval érintett intézmények vezetőit, hogy a 8. számú mellékletben foglalt ajánlás figyelembevételével kössék meg az intézmények közötti feladatellátásra és munkamegosztásra, valamint az ingatlanvagyon használatára, működtetésére, üzemeltetésére vonatkozó megállapodásokat, és terjesszék jóváhagyásra a közgyűlés elé. Határidő: 2006. június 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, a gazdasági integrációval érintett intézmények vezetői

5.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a gazdasági integrációval érintett intézmények vezetőit, hogy az éves beszámolóval azonos adattartamú beszámolót és annak alátámasztását szolgáló leltárt 2006. június 30-i fordulónapra készítsék el. Határidő: 2006. július 15. Felelős: a gazdasági integrációval érintett intézmények vezetői

6.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóságát, hogy az integráció 2006. évi tapasztalatairól készítsen beszámolót a közgyűlés 2007. év februári ülésére. Határidő: értelem szerint Felelős: dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke

14



tási intézmények beiskolázási terve” című mellékleteket. A közgyűlés felkéri elnökét a szükséges intézkedések megtételére.

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés a 2005 évben elvégzett vizsgálatokról

Határidő: 2006. június 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2005. évről készült összefoglaló ellenőrzési jelentést elfogadja. A közgyűlés megállapítja, hogy az éves munkatervben foglalt feladatok végrehajtása megtörtént, elfogadja az áthúzódó vizsgálatok indokolását, és egyetért a terven felül elvégzett ellenőrzések szükségességével. A közgyűlés megállapítja, hogy elkészültek az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályzatok, utasítások, az ellenőrzési munka a pénzügyminisztérium által megfogalmazott elvárások szerint történik, a rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtása folyamatban van.


57/2006. (V. 11.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági cselekvési terve (2006-2010.) 1.

Határidő a közlésre: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és módosítása 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy. határozatával elfogadott és a 117/2003. (VI. 26.) Kgy. határozatával módosított Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének módosítását és kiegészítését 2010. szeptember 10-ig – a mellékletekkel együtt – elfogadja. A megyei közgyűlés e határozatát ajánlásként adja ki. A közgyűlés felkéri elnökét a szükséges intézkedések megtételére.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 117/2003. (VI. 26.) Kgy. határozatával elfogadott közoktatás-fejlesztési terv 14. számú „Kimutatás a települési önkormányzatok alapfeladat /közoktatás/ ellátásról”, a 15/a számú „Baranya megye középfokú intézményhálózata” és a 15/b számú „Baranya megye középfokú okta-

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságot a cselekvési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtására, a határidők betartására, a felelősök koordinálásra és az illetékes szakbizottságok tájékoztatására. Határidő: 2007. március 31., majd azt követően minden év március 31. Felelős: Kárpáti Árpád, a Baranya Ifjúságáért Kht. ügyvezető igazgatója

3.

Határidő a közlésre: azonnal, a települési önkormányzatok és a megye kistérségi társulásai tájékoztatására 2006. május 31. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei ifjúsági koncepció ifjúsági cselekvési tervét elfogadja.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy az ifjúsági cselekvési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásához a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság az önkormányzat tulajdonában lévő Orfűi Sporttábort évi egyhetes időtartamra önköltségi áron igénybe vegye. Határidő a közlésre: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

58/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Beszámoló a Baranya Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak 2005. évi alakulásáról, valamint tájékoztató a 2006. évre tervezett nemzetközi tevékenységről 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye nemzetközi kapcsolatainak 2005. évi alakulásáról szóló beszámolót elfogadja, és a 2006. évre tervezett nemzetközi tevékenységéről szóló tájékozatót tudomásul veszi. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy évente adjon átfogó tájékoztatást a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. Határidő: folyamatos, a közgyűlés tájékoztatására 2007. március 31. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2.

A közgyűlés felkéri a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integrációs Bizottságát, hogy negyedévente vizsgálja felül a programtervezetet, megvalósulásának alakulását, és észrevételeit jelezze a tisztségviselők felé. Határidő: értelem szerint Felelős: dr. Csörnyei László, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integrációs Bizottság elnöke

59/2006. (V. 11.) Kgy. határozat A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 1.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékeléséről szóló beszámolót elfogadja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri alelnökét, hogy készítsen középtávú fejlesztési tervet a gyermekvédelmi feladatok ellátásának korszerűsítésére, hatékonyabb működtetésére, megvizsgálva a pályázati források felhasználásának lehetőségeit. Határidő: 2006. szeptember 30. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

3.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatóját, hogy készítse el az intézmény szakmai munkájának ellenőrzését és minőségfejlesztését szolgáló értékelő rendszert, amely hozzájárul a gyermekvédelmi ágazatban a változó folyamatokat követő szakmai felkészültség növeléséhez, a gyermekvédelmi munka hatékonyságának fokozásához. Határidő: 2006. szeptember 30. Felelős: dr. Barka Tamás, igazgató

15

60/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Beszámoló a Pécs/Sopianae Örökség Kht. tevékenységéről A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Pécs/Sopianae Örökség Kht. tevékenységéről szóló szakmai beszámolót megtárgyalta, az abban foglaltakat elfogadja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri alelnökét, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat, mint tulajdonos érdekeit, a társaság működése során a továbbiakban is érvényesítse. Határidő: folyamatos Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

61/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Ellátási szerződés megkötése iskolafogászati tevékenység végzésére 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul, hogy az iskolafogászati feladatok ellátása 2006. június 1jétől az OEP finanszírozás időtartamára átadásra kerüljön: a) a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) intézménynél Dr. Révész és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. (székhely: 7623 Pécs, Kolozsvár utca 6., telephely: 7300 Komló, Kossuth Lajos utca 103.) dr. Révész András vállalkozó fogorvos részére, heti 6 órában; b) a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) intézménynél Dr. Mühl és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. (székhely: 7396 Magyarszék, Zrínyi utca 2., telephely: 7300 Komló, Kossuth Lajos utca 103.) dr. Mühl Attila vállalkozó fogorvos részére, heti 6 óra órában; c) a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) intézménynél TRIO-M Bt (székhely: 7624 Pécs, Nagy J. utca

16

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 20., telephely: 7300 Komló, Városház tér 19.) dr. Melegh Judit vállalkozó orvos részére, heti 6 órában.

A közgyűlés felkéri elnökét a közszolgáltatási szerződés aláírására. 2.

Határidő: 2005. június 1. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy – az 1., 2. és 3. számú melléklet szerinti – feladatellátási szerződéseket a határozat 1. pontjában nevesített vállalkozó fogorvosokkal kösse meg, és azt a finanszírozási szerződés megkötése céljából a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjének küldje meg. Határidő: 2006. június 1. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

62/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Ellátási szerződés megkötése a Centomilla Kht-vel 1.

2.

Határidő: 2006. június 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke

64/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Szándéknyilatkozat a Regionális Közlekedési Szövetség létrehozásáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése kiemelten fontosnak tartja és támogatja a Déldunántúli Közlekedési Szövetség létrehozását. A közgyűlés felkéri elnökét a közlekedési szövetség létrehozásáról, együttműködéséről szóló, mellékelt szándéknyilatkozat aláírására. Határidő: 2006. június 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc a közgyűlés elnöke

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat, a CENTOMILLA Kht., valamint az „EZER-ÉV” Kft. között megkötendő, a mellékelt tartalom szerinti ellátási szerződést jóváhagyja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy a mellékelt ellátási szerződést a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletében írja alá. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke


65/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Pályázat az állami gondoskodásból nagykorúvá vált fiatalok lakáshoz jutásának támogatására A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az állami gondoskodásból nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatására 4.200 ezer Ft pályázati önrészt biztosít a megyei önkormányzat 2006. évi költségvetésében biztosított önkormányzati pályázati keretből. Határidő a közlésre: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

A Pécs-pogányi Repülőtér működtetéséről szóló közszolgáltatási szerződés megkötése 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Pécs-pogányi Repülőteret működtető Kft. és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat között létrejött közszolgáltatási szerződést az előterjesztett szövegezéssel jóváhagyja.

A Közgyűlés kinyilvánítja, hogy a repülőtéri közszolgáltatás pénzügyi kompenzációjának mértékéről szóló előírások érvényességéhez a tárgyévi költségvetési rendelet döntése szükséges.

66/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény 1.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Bogádmind-

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye szent, Hegyszentmárton és Ózdfalu községek önkormányzatainak tervezett intézkedését, miszerint az általuk fenntartott Általános Iskola és Óvodában a 2006/ 2007. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat, valamint a mozgáskorlátozott tanulókat integráltan nevelje-oktassa, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. Határidő a közlésre: azonnal Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 2.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartja Sátorhely Község Önkormányzata által tervezett közoktatási intézkedést, miszerint az általa fenntartott Általános Iskola és Óvodában a 2006/2007. nevelési évtől 25 gyermek számára egy óvodai csoportot működtessen, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. Határidő a közlésre: azonnal Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

17

18


MELLÉKLETEK A 49/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete

ALAPÍTÓ OKIRAT (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Baranya Megyei Önkormányzat, mint a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítványt létrehozó Baranya Megyei Tanács VB Sportszövetségi és Rendezvény Iroda jogutóda, az alapítvány alapító okiratát módosítva a Polgári Törvénykönyvről szóló módosított 1959 évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) valamint a közhasznú szervezetekről szóló, módosított 1997. évi CLVI. törvény alapján (továbbiakban Tv.) jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetként működő KÖZALAPÍTVÁNYT hoz létre. 1.

A közalapítvány neve:

2. A közalapítvány székhelye: 3.

Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Pécs, Megye u. 21.

A közalapítvány célja: a.) A megyében lévő gyermek- és ifjúsági korosztály szellemi és testi fejlődésének elősegítése, valós érdekeinek védelme: – az egyéni és közösségi aktivitásuk támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének segítése; – a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése, sorsukért felelősséget érző, érdekeik érvényesítéséért önállóan cselekedni képes állampolgárrá válásuk segítése; – regionális szerepkör vállalása az ifjúsági szervezetek és más hasonló célú társadalmi szervezetek között; – a szabadidő eltöltéséhez jobb feltételek biztosítása, a meglévők bővítése, a kedvezményes ifjúsági túrizmus terjesztése, támogatása; – a hazai és nemzetközi cserekapcsolatok ösztönzése és támogatása. b.) A megye 12-19 éves korú tanulói idegennyelvi képzésének segítése, az idegennyelv tanulásának ösztönzése A közalapítvány a Tv. 26.§ c/10. pontjában meghatározott gyermek és ifjúságvédelem, gyermekés ifjúsági érdekképviselet közhasznú tevékenységet - ennek során ellátja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70.§ (1) a./ pontjában a megyei önkormányzat kötelező feladatként meghatározott gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos közfeladatokat – , a Tv. 26.§ c/4. pontjában meghatározott oktatás, képességfejlesztés, valamint a 26.§ c/5. pontban meghatározott kulturális tevékenység közhasznú tevékenységet végez.

4.

A közalapítvány a célok megvalósulása érdekében: – támogatja azoknak a képességeknek és készségeknek az elsajátítását, gyakorlását, amelyek az önálló problémamegoldáshoz, az együttműködéshez, a megkülönböztetés és az erőszak elutasításához szükségesek; – a vagyon célra rendelt felhasználásával a közalapítvány: a)

egyéni és csoportos kedvezményt, támogatást nyújt a gyermekek és a fiatalok számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre;

b)

szervezi és támogatja a gyermekek nevelését, oktatását, különös tekintettel az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyerekekre;


19

c)

szervezi, segíti és támogatja a gyermekek környezeti nevelését,

d)

szervezi és támogatja az ifjúsági képzéseket a demokrácia tanulása, a különböző kultúrák megismerése, az egészség megőrzése és a környezet védelme érdekében;

e)

támogatja és szervezi a korosztályi sajátosságoknak megfelelő célprogramokat a gyermek-, diák- és ifjúsági jogok érvényesülése érdekében; f) támogatja, szervezi és információ szolgáltatással segíti a nemzetközi cserekapcsolatokat; g) hasznosítja az ifjúsági célú ingatlanokat, h) tevékenységével elősegíti az ifjúsági turizmus fejlődését, feltételeinek javulását i) együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben illetékes intézményekkel és szakemberekkel, j) segíti és koordinálja a fiatalok munkahelyteremtésével kapcsolatos projekteket k) támogatja az idegennyelv tanulás különféle formáit: segítséget nyújt az idegennyelv tanulást szolgáló nyelvi táborok megrendezéséhez, hozzájárul az idegennyelv tanulásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazásához vagy nyelvgyakorlási célú külföldi utazási költségeihez. 5.

A közalapítvány jellege: A közalapítvány nyitott, valamennyi magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, illetve bel- és külföldi közösség a célok megvalósításához kapcsolódhat, ha a jelen alapítványrendelés céljaival egyetért, s azt támogatni kívánja. A csatlakozás elfogadásáról a kuratórium dönt. A közalapítvány működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosságra, a társadalmi ellenőrzésre és a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira. A közalapítvány közvetlen politikai - pártpolitikai tevékenység, országgyűlési, önkormányzati választáson jelölt támogatása - tevékenységet nem folytathat és nem támogat. Pártoktól független, azoktól támogatást nem fogadhat el és azoknak támogatást nem nyújthat. A közhasznú tevékenységi körbe tartozó ügyben közös közéleti fellépést párttal nem vállalhat

6.

A közalapítvány vagyona: 2004. január 1-én a közalapítvány vagyona a) a Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány jogutódaként -

1 millió 357 ezer forint, melyet a Konzumbank Rt Pécsi Fiókja a K02-60372 számú bankszámlán kezel,

-

1 millió forint, melyet jelen alapító okirat aláírását követő 8 napon belül a Baranya Megyei Önkormányzat a Konzumbank Rt Pécsi Fiókja által vezetett K02-60372 számú bankszámlára befizet

b)

a 11602008-20676000-02000009 számú bankszámlán kezelt 7. 781.259 forint

c)

a Sikondán 5932 hrsz alatt felvett “Természetbarátok háza” elnevezésű ingatlan

d)

a 4388 sz. tulajdoni lapon, 6166 hrsz. alatt felvett "Sikondai Gyermektábor" elnevezésű ingatlan

e)

a 3488 sz. tulajdoni lapon, 3668 hrsz. alatt felvett "Balatonfenyvesi Ifjúsági Üdülő" elnevezésű ingatlan,

f)

a fenti ingatlanok berendezési tárgyai

A közalapítványhoz csatlakozók pénzbeli támogatásaikat 11602008-20676000-02000009 bankszámlára és a devizaszámlára fizethetik be.

20 7.

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye A közalapítvány gazdálkodása: Az közalapítványi vagyon felhasználásáról az Alapító Okirat rendelkezései, továbbá az Alapítványhoz csatlakozó adományozók által meghatározott és a Kuratórium által elfogadott feltételek keretei között a Kuratórium dönt. E jogosítványt a Kuratórium oly módon gyakorolhatja, hogy biztosított legyen az ingó- és ingatlanvagyon megóvása, ésszerű bővítése is. A Kuratórium a 3. pontban írt célok megvalósítása érdekében nyújtott juttatások odaítéléséről – amennyiben az az évi egymillió forintot meghaladja - pályázati eljárás keretében dönt. A közalapítvány vagyonából 1.500 ezer forint a közalapítvány törzsvagyonát képezi, az Alapító külön engedélye nélkül nem használható fel. Az Alapító a Kuratóriumot felhatalmazza, hogy a közalapítvány vagyonával vállalkozzon, önálló jogi személyiséggel bíró intézményt, gazdasági társaságot hozhasson létre a közhasznú célok megvalósítása érdekében, de azokat nem veszélyeztetve és az abból származó jövedelem a célok kiteljesítését szolgálja. A közalapítvány a balatonfenyvesi és a sikondai létesítmény esetében a turisztikai kapacitás 20%-át biztosítja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak.

8.

A közalapítvány szervezete, működése: A közalapítvány a kezelő szerve 15 főből álló kuratórium. A Kuratórium Szervezeti és Működési Szabályzatában további szervezeti egységeket, intézményeket, gazdasági társaságot, állandó és eseti bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre. Ezeknek döntés-előkészítő és végrehajtó szerepe lehet. A kuratórium a közalapítványi célok megvalósítása érdekében szervezési, adminisztratív feladatok ellátására munkatársat alkalmazhat. A Kuratórium a közalapítvány céljával, vagyonával összhangban álló - döntéshozó, ügyintéző, képviselő - szerv. Feladatai: a)

a közalapítványi célra rendelt vagyon hatékony működtetése;

b)

támogatási, fejlesztési lehetőségek számbavétele, felülvizsgálata alapján a támogatás konkrét formájának és mértékének megállapítása;

c)

saját szakterületén szakértői tevékenység, illetve ennek megszervezése;

d)

időközi értékelő, helyzet- és folyamatelemzések elkészítése, illetve elkészíttetése;

e)

gyakorolja a munkáltatói jogokat az alapítvány titkára felett;

f)

meghatározza évente az alapítványi célra fordítható vagyon összegét;

g)

meghatározza a közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ);

h)

megvitatja és elfogadja az éves közhasznúsági jelentést

i)

megvitatja és minden év május 31-ig jóváhagyja az éves beszámolót.

Működése: a.) a Kuratórium szükség szerint de legalább három havonta ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze. A meghívóban közölni kell a megvitatásra javasolt napirendi pontokat és mellékelni kell az írásos előterjesztést és a határozati javaslatot. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium ülését 30 napon belül összehívni, ha azt a kuratóriumi tagok legalább egy harmada, vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratóriumot a felügyelő bizottság elnöke is összehívhatja. A kuratórium ülése nyilvános, arra tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét.


21

b.) a Kuratórium határozat képes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. 2/3-os jelenlét és egyhangú szavazat szükséges az f.)-i.) pontok alatti döntéshez. Nem vehet részt a határozathozatalban a Kuratórium tisztségviselője, tagja, ha a határozat alapján maga, vagy közeli hozzátartozója kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármely más előnyben részesül. c.) a Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet, a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a döntés számát, időpontját, hatályát, a döntés tartalmát, a szavazati arányt. A kuratórium döntését az érdekeltekkel 15 napon belül írásban kell közölni és ugyanezen idő alatt a helyi sajtóban közzé kell tenni. A kuratórium működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, azok tartalmáról szóban vagy írásban a Kuratórium titkárától tájékoztatást kérhet, saját költségére másolatot készíthet. d.) A közalapítvány szolgáltatásait gyermek és ifjúsági szervezetek, gyermek és ifjúsági korosztályt támogató szervezetek, valamint gyermek és ifjúsági korosztályú, vagy őket támogató magánszemélyek vehetik igénybe írásbeli kérelem alapján, illetve személyes megkeresés útján. A Kuratórium elnöke: A Kuratórium elnöke Illésné Pallós Éva Komló, Bajcsy Zsilinszky u. 21. sz. alatti lakos. A Kuratórium elnöke irányítja a közalapítvány tevékenységét, ellátja a közalapítvány képviseletét, munkáltatói jogkört gyakorol. Köteles évente elkészíteni a Tv-ben meghatározott tartalommal a közhasznúsági jelentést. A Kuratórium tagjai: Az Alapító szükségesnek tartja, hogy a Közalapítvány céljainak megvalósítása széles körű társadalmi részvétellel történjen. Képviseltessék magukat mindazok a szervezetek, amelyek gyermekés ifjúsági kérdésekkel foglalkoznak. 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.) 12.)

Maretics József 7900. Szigetvár, Muszola u. 18. Nyúlné Zátonyi Zita 7785 Sátorhely Tomori u. 5. Nádor Rudolfné 7694 Hosszúhetény, Berki F.u.8. Gelb Miklós 7300 Komló, Kossuth u. 52. Dr. Szirtes Gábor 7623 Pécs, Tompa M. u. 55/1. Dr. Ács Imréné 7614 Kisdér Petőfi u. 13. Brandstätterné dr. Temesy Tünde 7634 Pécs, Patak u. 60. (Megyei Diáksport Tanács) Werner Imre 7621 Pécs, Szent I. tér 23. (Székesegyház Ifjúsági Közössége) Göndöc András 7633 Pécs, Bánki Donát u.9/A (Cserkész Szövetség) Szántó Márta 7700 Mohács Kígyó u. 4/a (Úttörőszervezetek Baranya Megyei Társulása képviselője) Háber János 7427 Pécs Szivárvány u. 2. (Ifjúsági UNIÓ) Vér József 7671 Bicsérd Kossuth u. 21. (Települési Gyermek Önkormányzatokat Segítők Egyesülete)

22

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 13.) 14.)

Szilágyi Imre 7814 Ócsárd, Vasút u. 12. Bimbó István 7823 Mindszentgodisa, Petőfi u.94.

A Kuratórium összetétele - a személyeknek az alapítóhoz fűződő kapcsolatát tekintve - a PTK rendelkezéseivel nem ellentétes. Az alapító a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság megbízásával kapcsolatban - nyilatkozatok alapján vizsgálja és kimondja az összeférhetetlenséget abban az esetben, ha a felkért személy másik közhasznú szervezetnél vezető tisztséget tölt be. A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása a megválasztásukat követő önkormányzati általános választás eredményeként létrejövő új képviselőtestület megalakulásáig szól. Az Alapító felkérésére a megbízatást valamennyien elvállalták. Ha a megbízatási időszak előtt a kuratóriumi tagság megszűnik - elhalálozással, lemondással, a megbízatás visszavonásával - az új tagok megbízásáról az Alapító gondoskodik. A Kuratórium titkára: A Kuratórium a feladatok szervezésére, a Kuratóriumi döntések végrehajtására - pályázat útján főállású titkárt alkalmaz. A kuratórium titkára: Tasnádiné Hardy Judit, Pécs, Tettye u. 32. A Kuratórium Felügyelő Bizottsága: A közalapítvány kezelő szervének ellenőrzését 3 tagú Felügyelő Bizottság látja el. A bizottság jogosult a közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét vizsgálni. Feladatkörében a kezelőszervtől tájékoztatást kérhet, irataiba betekinthet. Megállapításairól, tapasztalatairól köteles szükség szerint, de legalább évente egyszer - a kezelőszerv jelentésével egyidejűleg- az Alapítót tájékoztatni. A Felügyelő Bizottság tagjai: Tóbiás Béla 7300 Komló, Március 15.u. 10. Horváth Csilla 7632. Pécs, Mókus u. 18. Fábos Pál 7800 Siklós, Ságvári tér 10. A Felügyelő Bizottság tagja nem lehet a Kuratórium elnöke vagy tagja, nem állhat más tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a közalapítvánnyal, nem részesedhez a közalapítvány cél szerinti juttatásából, nem lehet az előzőekben felsorolt személyek hozzátartozója A Felügyelő Bizottság tagjai a megbízást elvállalták velük szemben a Tv-ben felsorolt összeférhetetlenségi okok egyike sem áll fenn. A Felügyelő Bizottság feladata A Felügyelő Bizottság feladta a kuratórium munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Ennek során: betekinthet a Kuratórium működésével kapcsolatos iratokba, azokat megvizsgálhatja, jelentést kérhet a Kuratórium elnökétől, titkárától a működéssel kapcsolatos bármely kérdésről, részt vehet a Kuratórium ülésén, vizsgálatot kezdeményezhet, a bizottság elnöke a Kuratórium elnökénél kezdeményezheti a Kuratórium összehívását, ha a működéssel összefüggésben törvénysértést észlel, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Felügyelő Bizottság a tagok közül elnököt választ, a bizottság nevében az elnök jár el. A bizottság megbízatása a Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatásával azonos időtartamra szól. Megszűnik a megbízatás ezen időtartamtól függetlenül visszahívással, lemondással, elhalálozással.

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 9.

23

A közalapítvány képviselete: A közalapítvány képviseletére a Kuratórium elnöke jogosult. A közalapítvány bakszámlája feletti rendelkezési jog – a kuratórium elnökét Illésné Pallós Évát, – a kuratórium titkárát, Tasnádiné Hardy Juditot, – a gazdasági ügyintézőt, Krampol Györgynét illeti olymódon, hogy a szükséges két aláíró közül az egyik a kuratórium elnöke, vagy az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a kuratórium titkára lehet.

10. Tájékoztatási kötelezettség: A közalapítvány Kuratóriuma köteles évente a mérleg készítésekor1 beszámolni az Alapítónak és ezzel egyidejűleg a - a Tv. szerinti tartalommal - közhasznúsági jelentést készíteni. . A beszámolót a Felügyelő Bizottság véleményezi. A Kuratórium a Közalapítvány munkájáról szóló tájékoztatót,_tevékenységének és gazdálkodásának főbb adatait a helyi sajtó útján köteles nyilvánosságra hozni a beszámolót követő 30 napon belül. 11. A közalapítvány megszűnése: A közalapítvány határozatlan időre alakul. Az alapító kezdeményezi a közalapítvány megszüntetését, ha a közfeladat ellátása más szervezeti keretben hatékonyabban valósítható meg. A közalapítvány megszűnése esetén alapítványi vagyon az Alapítót illeti. 12. Záró rendelkezések A Kuratórium a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozza mindazokat a kérdéseket amelyről az Alapító Okirat nem rendelkezik. A közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Működésére a Ptk. 74/A-G.§-ai a Tv rendelkezései, valamint a közalapítványok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok az irányadóak. Pécs, 1994. január 10. Dr. Győrpál Elemér s.k. megyei főjegyző

Dr. Szűcs József s.k. a közgyűlés elnöke

Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot a 132/2001 (IX. 25.) Kgy. határozattal módosította. Pécs, 2001. szeptember 25. Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. megyei főjegyző

Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke

24


Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot a 119/2002.(XI. 22.) Kgy. sz. határozattal módosította. Pécs, 2002. november 22. Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző

dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke

Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot 9/2003.(II. 27.) Kgy. sz. határozattal módosította. Pécs, 2003. február 27. Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző


Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot 10/2004.(II. 19.) Kgy. sz. határozattal módosította. Pécs, 2004. február 19. Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző


Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot a 6/2005.(II. 17.) Kgy. sz. határozattal módosította. Pécs, 2005. február 18. Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző


Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot 70/2005.(VI. 16.) Kgy. sz. határozatával módosította. Pécs, 2005. június 16. Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző



25

Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot 28/2006.(III. 16.) Kgy. sz. határozatával módosította. Pécs, 2006. március 16.

Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző


Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az alapító okiratot a 49/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával módosította. Pécs, 2006. május 11.

Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. főjegyző


26


Az 50/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete

ALAPÍTÓ OKIRAT (a módosításokkal egységes szerkezetben) Alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló, módosított 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 74/AG. §-a, a Közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.), valamint a Közhasznú szervezetekről szóló, módosított 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Tv.) alapján jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetként működő közalapítványt hoznak létre. 1. A közalapítvány elnevezése:

Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány (továbbiakban: Közalapítvány)

2.

Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs, Széchenyi tér 9.

A Közalapítvány alapítói:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 3.

A Közalapítvány székhelye:

7621 Pécs, Széchenyi tér 9.

4.

A Közalapítvány célja a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló, feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi és országos feladatok támogatása. Ezen belül: a)

A megye közoktatásának tartalmi, szervezeti modernizációja kiemelten: - a művészeti nevelés és oktatás segítése; - az értelmi fogyatékosok iskolái és diákotthonai működési feltételeinek támogatása; - az általános és középfokú felnőttképzés, valamint a mesterképzés támogatása.

b)

A pedagógiai szakszolgálat megyei közoktatási feladatának támogatása.

c)

A pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatása.

d) A nemzeti és etnikai kisebbség nevelésének, oktatásának segítése, a személyi feltételek jobbításához támogatás nyújtása. A Közalapítvány a Tv. 26. § c/4. pontjában meghatározott nevelés, oktatás, képességfejlesztés és a c/13. pontjában írt nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység közhasznú tevékenységet végzi. A tevékenység során a Ktv. 119. § (1) bekezdésében foglalt körzeti, térségi és országos feladatok támogatása állami feladatot látja el. 5.

A Közalapítvány határozatlan időtartamra jön létre, nyílt, ahhoz minden magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet csatlakozhat, ha egyetért a Közalapítvány céljaival és azt anyagi eszközzel vagy bármely más módon támogatni kívánja. A csatlakozó rendelkezhet arról, hogy a 4. pontban megjelölt célokon belül mit kíván támogatni. A csatlakozás elfogadásáról a kuratórium jogosult dönteni.

6

A Közalapítvány közvetlen politikai – pártpolitikai tevékenység, országgyűlési, önkormányzati választáson jelölt állítása vagy támogatása – tevékenységet nem folytat és nem támogat. Pártoktól független, azoktól támogatást nem fogadhat el és azoknak támogatást nem nyújthat. A közhasznú tevékenységi körébe tartozó ügyben közös közéleti fellépést párttal nem vállalhat.

7.

A Közalapítvány vagyona és annak felhasználása A Közalapítvány vagyonát az alapítók által juttatott induló tőke és a bevételek képezik.


27

a)

A Közalapítvány induló tőkéje 1 millió Ft, melyet az alapítók egyenlő arányban bocsátanak a Közalapítvány rendelkezésére oly módon, hogy az Alapító Okirat aláírását követő 15 napon belül a Közalapítvány bankszámlájára befizetik.

b)

A Közalapítvány bevételei: -

c)

a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, az alapítók éves költségvetési rendeletében megállapított mértékű támogatás, természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, kamatbevételek.

Az indulótőke 50 %-a a Közalapítvány törzsvagyonát képezi, melynek felhasználásához az alapítók előzetes engedélye szükséges. A Közalapítvány alapításának évében törzsvagyonként kezelendő az induló vagyon további 40 %-a.

8.

d)

A Közalapítvány induló tőkéjét és bevételeit a Konzum Bank Rt. Baranya Megyei Igazgatóságánál vezetett forint és devizaszámlán kell kezelni.

e)

A Közalapítvány vállalkozói tevékenységet nem folytathat.

f)

A 4. pont alatti célok megvalósulását a Közalapítvány a vagyonából, pályázati eljárás keretében támogatja. A pályázati eljárás részletes szabályait a Közalapítvány Kuratóriumának Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza.

A Közalapítvány kezelő szervezete A Közalapítvány általános ügydöntő és képviselő szerve, vagyonának kezelője a Kuratórium. A Kuratórium elnökét és tagjait az alapítók kérik fel és választják meg, megbízatásuk a megválasztásukat követő önkormányzati általános választások eredményeként létrejövő új képviselőtestület megalakulásáig szól. A Kuratórium létszáma:

17 fő

A Kuratórium elnöke:

Dr. Újvári Jenő, 7632 Pécs, Berek u. 13.

A Kuratórium alelnöke:

Rendeki Ágoston, 7300 Komló, Alkotmány u. 32.

Tagjai:

Amigya Antal 7960. Sellye, Fürdő u. 39. Baranya Megyei Önkormányzat képviselője, Staub Ernő, 7632 Pécs, Littke J. u. 18. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője, Cséfalvay Ágnes, 7632 Pécs, Lahti u. 40. a Gazdasági Kamarák képviselője, Takács Gábor, 7622 Pécs, Tettye u. 14. a nem önkormányzati intézmény-fenntartók képviselője, Straub Jánosné, 7751 Szederkény, Ságvári u. 3. óvodák szakmai szervezetének képviselője, Katona József, 7700 Mohács, Ete u. 11. általános iskolák szakmai szervezetének képviselője,

28

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Durucz István, 7636 Pécs, Szaturnusz u. 145. középfokú iskolák szakmai szervezetének képviselője, Stautz Jánosné, 7636 Pécs, Varsány u. 4. speciális képzést nyújtó intézmények szakmai szervezetének képviselője, Ábel János, 7936 Magyarszék, Zöldfa u. 1. nemzeti és etnikai kisebbségek képviselője, Schmidt Henrikné, 7800 Siklós, Vértanuk u. 62. Siklós Város Önkormányzatának képviselője, Tóth Mihályné, 7624 Pécs, Szövetkezet u. 74. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője, Hoffmann Mátyásné, 7300 Komló-Mecsekjánosi, Iskola u. 47. Kodály Zoltán Általános Iskola (Komló) igazgatója Perintfalvi József, 7900 Szigetvár, Katona u. 3. alapfokú oktatási, nevelési intézmények szakmai társulása Tasnádi Péter, 7622 Pécs, Tettye u. 32. Baranya Megyei Önkormányzat képviselője Dr. Kunszt Márta 7621 Pécs, Kodály Z. u. 15/A. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata képviselője

A Kuratórium összetétele – a személyeknek az alapítókhoz fűződő kapcsolatát tekintve – a Ptk. rendelkezéseivel nem ellentétes. Az alapítók a Kuratórium és az Ellenőrző Bizottság megbízásával kapcsolatban – a nyilatkozatok alapján – vizsgálják és kimondják az összeférhetetlenséget abban az esetben, ha a felkért személy másik közhasznú szervezetnél vezető tisztséget tölt be. A Kuratórium feladata, kötelezettsége A Kuratórium köteles: a)

A Közalapítvány vagyonát az alapítók akaratának megfelelően kezelni és a Közalapítvány céljaira fordítani. Ennek keretében feladata: -

a közalapítványi célokkal összhangban álló támogatások ütemezése, a támogatásokra felhasználható éves pénzügyi keret megállapítása, a pályázatok témakörének, feltételeinek meghatározása, a beérkezett pályázatok elbírálása az iskola használók arányának, szükségleteinek és a megye településszerkezeti adottságának figyelembevételével, pályázatok benyújtása a közalapítvány vagyonának gyarapítása, illetve a célkitűzések egyéb módon történő megvalósítása érdekében.

b)

A Szervezeti és Működési Szabályzatát megalkotni.

c)

A jogszabályoknak megfelelő könyvvezetési kötelezettségének és éves beszámoló készítési kötelezettségének eleget tenni, azt megvitatni és legkésőbb minden év április 30-ig jóváhagyni.

d)

Működéséről évente beszámolni az alapítóknak, tevékenységét és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozni1 a beszámolást követő 30 napon belül.

e)

Megvitatni és elfogadni az éves közhasznúsági jelentést.


29

A Közalapítvány képviselete a)

A Közalapítványt a Kuratórium elnöke képviseli. A Közalapítvány nevében kötelezettség vállalást tartalmazó nyilatkozatot a Kuratórium elnöke tehet. Az elnök jogosult összehívni és levezetni a Kuratórium ülését. Köteles évente elkészíteni a Tvben meghatározott tartalommal a közhasznúsági jelentést. Akadályoztatása esetén az SZMSZben szabályozott módon az alelnök helyettesíti.

b)

A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jog -

a Kuratórium elnökét és alelnökét együttesen, a Kuratórium elnökét és titkárát együttesen, a Kuratórium alelnökét és titkárát együttesen illeti.

A Kuratórium működése1 a)

A Kuratórium munkáját a titkár szervezi. A titkár a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala kijelölt köztisztviselője. A feladatellátásra történő kijelölésről a Kuratórium Elnöke véleményének kikérése után a Főjegyző gondoskodik. A titkár feladatait részletesen munkaköri leírása tartalmazza.

b)

A Kuratórium szükség szerint tartja üléseit, de köteles évente legalább két ülést tartani. Az üléseket az elnök hívja össze. A meghívóban közölni kell a megvitatásra javasolt napirendi pontokat és mellékelni kell az írásos előterjesztést és a határozati javaslatot. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium ülését 30 napon belül összehívni, ha azt a kuratóriumi tagok legalább 1/3-a, vagy az Ellenőrző Bizottság elnöke kezdeményezi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratóriumot az Ellenőrző Bizottság elnöke is összehívhatja. A Kuratórium ülése nyilvános, arra tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság elnökét.

c)

A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Nem vehet részt a határozathozatalban a Kuratórium tisztségviselője, tagja, ha a határozat alapján maga vagy közeli hozzátartozója - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármely más előnyben részesül.

d)

A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet, a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: -

a döntés számát, időpontját, hatályát; a döntés tartalmát; a szavazati arányt.

A Kuratórium döntését az érintettekkel 15 napon belül írásban kell közölni és ugyanezen idő alatt a helyi sajtóban nyilvánosságra hozni. A Kuratórium működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, azok tartalmáról szóban vagy írásban a Kuratórium titkárától tájékoztatást kérhet, saját költségére másolatot készíthet. A Közalapítvány szolgáltatásait a Közalapítvány célja szerinti intézmények, szervezetek és személyek azonos feltételekkel, írásbeli kérelem alapján vehetik igénybe. e)

A Kuratóriumi tagság megszűnik: -

a Közalapítvány megszűnésével, a megbízatásról történő lemondással, a tag halálával, a megbízatás visszavonásával,

30


a határozott idő lejártával.

A Kuratórium tagjait munkájukért díjazás nem illeti. Igényt tarthatnak – az SZMSZ-ben szabályozottak szerint – indokolt költségeik megtérítésére. Az alapítók felhatalmazzák a Kuratóriumot arra, hogy a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátására határozott időre szóló munkaszerződéssel ügyintézőt alkalmazzon, illetve a feladatok ellátására szerződést kössön. Ügyintéző alkalmazása esetén az ügyintéző munkáltatója a Kuratórium elnöke. A Közalapítvány működéséhez szükséges költségek a Közalapítvány vagyonát terhelik. 9.

Az Ellenőrző Bizottság Alapítók a Közalapítvány működésének, a kezelőszervezet tevékenységének ellenőrzésére 5 tagú Ellenőrző Bizottságot hoznak létre. Az Ellenőrző Bizottság tagjai:

Bebesiné Turi Katalin

7623 Pécs, Esztergár L. u. 5.

Nádor Rudolfné

7694 Hosszúhetény, Berki F. u. 8.

Kis Bogdán János

7636 Pécs, Illyés Gy. u. 27.

Vétek János

7625 Pécs, Havi-hegyi u. 17.

Vass István

7900 Szigetvár, Ilona u. 15.

Az Ellenőrző Bizottság tagja -

nem lehet a Kuratórium elnöke vagy tagja; nem állhat más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyban a közalapítvánnyal; nem részesedhet a közalapítvány cél szerinti juttatásából; nem lehet az előzőekben felsorolt személyek hozzátartozója.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai a megbízatást elvállalták, velük szemben a Tv-ben felsorolt összeférhetetlenségi okok egyike sem áll fenn. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság megbízatása határozatlan időre szól.5 A bizottsági tagok munkájukért díjazásban nem részesülnek. Az Ellenőrző Bizottság feladata a Kuratórium munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Ennek során: -

betekinthet a Kuratórium működésével kapcsolatos iratokba, azokat megvizsgálhatja; jelentést kérhet a Kuratórium elnökétől, titkárától a működéssel kapcsolatos bármely kérdésről; részt vehet a Kuratórium ülésén; vizsgálatot kezdeményezhet; a Bizottság elnöke a Kuratórium elnökénél kezdeményezheti a Kuratórium összehívását, ha a működéssel összefüggésben törvénysértést észlel, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Bizottság évente egy alkalommal – a Kuratórium beszámolójával együtt – tájékoztatni köteles az alapítókat az ellenőrzések tapasztalatairól. A Bizottság működésének részletes szabályait a Bizottság SZMSZ-e tartalmazza. 10. Záró rendelkezések


31

a)

Az Alapító Okirat érvényességéhez a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének és Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat Közgyűlésének elfogadó határozata szükséges.

b)

A Közalapítvány a Baranya Megyei Bíróság által történő nyilvántartásba vétellel jön létre.

c)

A közalapítvány megszűnik, ha az alapítók együttes kérelmére a bíróság megszünteti. Megszűnése esetén vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítókat illeti, akik kötelesek azt a megszüntetett közalapítvány céljához hasonló célra fordítani.

d)

A Közalapítvány Alapító Okiratában nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a közalapítványok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, valamint a Tv. rendelkezései az irányadók.

Pécs, 1997. április 28. Záradék: A Közalapítvány Alapító Okiratát -

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 88/1997. (IV. 28.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 221/1997. (05. 15.) sz. határozatával elfogadta. Dr. Páva Zsolt s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Dr. Tóth Sándor s.k. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Záradék: A Közalapítvány Alapító Okiratát -

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 34/1998. (II. 23.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 553/1997. (XI. 27.) sz. határozatával módosította.

Pécs, 1998. február 23. Dr. Páva Zsolt s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Dr. Tóth Sándor s.k. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 78/1998. (IV. 27.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a …………………………… sz. határozatával módosította.

Pécs, 1998. április 27. Dr. Páva Zsolt s.k. Pécs Megyei Jogú Város

Dr. Tóth Sándor s.k. a Baranya Megyei Önkormányzat

32



a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 241/1998. (XII. 14.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 637/1998. (XII. 10.) sz. határozatával módosította.

Pécs, 1998. december 14. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Dr. Kékes Ferenc s.k. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 232/1999. (X. 25.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2/2000. (01. 27.) sz. határozatával módosította.

Pécs, 2000. január 27. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere



a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 47/2000. (III. 28.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2/2000. (01. 27.) sz. határozatával módosította.

Pécs, 2000. március 28. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere



a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 41/2002. (V. 28.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a …………………….. sz. határozatával módosította.

Pécs, 2002. május 28. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere



33


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 48/2003. (IV. 17.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 144/2003. (04. 17.) sz. határozatával módosította.

Pécs, 2003. április 17. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere



a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 7/2005. (II. 17.) Kgy. határozatával Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése …………………………………….. határozatával módosította.

Pécs, 2005. február 17. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere



a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 50/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése ………………. számú határozatával módosította.

Pécs, 2006. május 11. Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere


34



ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve:

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ

Az intézmény székhelye: Szakmai egységek irodái:

7626 Pécs, Egyetem u. 2. 7900 Szigetvár, Deák Ferenc tér 16. 7300 Komló, Damjanich u. 25. 7625 Pécs, Hunyadi u. 54.

Működési területe:

Baranya megye

Telephelyei:

átmeneti otthon (12 fh) gyermekotthon (14 fh) lakásotthonok (188 fh) utógondozó otthon (39 fh) külső férőhely (35 fh) bölcsődei és bentlakásos bölcsődei ellátás (10 fh) (telephelyek a jegyzék szerint)

Az intézmény alapító neve:

Baranya Megyei Önkormányzat

Az alapítás éve:

2003. jogelőd intézmény alapítási éve: - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat 1998. - Baranya Megyei Önkormányzat Lakásotthonok Igazgatósága 1997.

Az intézmény fenntartója:


A fenntartó székhelye:

7621 Pécs, Széchenyi tér. 9.

Felügyeleti szerve:

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodása:

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézményvezető kinevezésének rendje:

Szakágazat:

Pályázat útján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozott időre nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint 853100

Alaptevékenysége: (szakfeladatai) 85313-6 Gyermek-és ifjúságvédelem feladatai Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás keretében: - megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság útján elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, szakvéleményt és elhelyezési javaslatot készít, - ellátja a hivatásos gyámi, eseti és vagyonkezelői gondnoki feladatokat, - végzi a nem gyermekotthonnak minősülő intézményekben elhelyezettek családgondozását és utógondozását, - elkészíti az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságának megállapításához szükséges szakvéleményt, - a gyámhatósággal együttműködve elősegíti és elkészíti a gyermek örökbefogadását, közreműködik az örökbefogadás lebonyolításában, - ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők teljes körére vonatkozóan a szaktanácsadással összefüggő feladatokat,


35

nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást végez az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek és fiatal felnőttek személyes adatairól, valamint a szakellátáshoz kapcsolódó speciális adatokról. - szaktanácsadás keretében szakmai, módszertani segítséget nyújt. 85315-8 Nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása - szervezi, működteti és nyilvántartja az általa működtetett nevelőszülői, speciális nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői hálózatot, - ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekeknek biztosítja a kijelölt nevelőszülőknél az átmeneti gondozást, - elkészíti a gyermek nevelőcsaládba helyezését, ellátja a tanácsadási és ellenőrzési feladatokat, - a nevelőszülőknél elhelyezett átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, illetve utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára biztosítja a teljes körű ellátáshoz szükséges támogatásokat, a családgondozást és az utógondozói ellátást. - befogadhatja a nevelőszülő a nála elhelyezett gyermek vagy fiatal felnőtt saját gyermekét (nevelőszülői hálózatban 5 fő erejéig). - különleges és speciális ellátást biztosít. 85314-7 Nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátás Gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást biztosít: - átmeneti otthont működtet, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a rászoruló gyermekek átmeneti gondozására, ellátva a szülői gondoskodás helyettesítését, a gyermekek tartásának, oktatásának, egészségügyi ellátásának és a gyermekek és szüleik jogainak biztosításával, - az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekeknek, - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló várandós anyáknak, - befogadhatja a gondozásban lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt átmeneti gondozott gyermekét (anya-gyermekotthonban 2 fő erejéig), - különleges és speciális ellátást biztosít, - utógondozói ellátást biztosít fiatal felnőtteknek, - külső férőhelyeket működtet. 85321-1 Bölcsődei ellátás 85312-5 Bentlakásos bölcsődei ellátás 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás: (80.42 Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás ) - döntés-előkészítő program - nevelőszülői tanfolyam - örökbefogadói tanfolyam - helyettes szülői tanfolyam 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke: A feladatellátást szolgáló vagyon: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján a intézmény használatába adott vagyon, amellyel önállóan gazdálkodik. A vagyon felett rendelkező: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat. Pécs, 2006. május 11. -



Záradék: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az intézmény módosított alapító okiratát az 51/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával jóváhagyta.

36


JEGYZÉK a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ telephelyeiről és a férőhelyek számáról Átmeneti otthon Pécs, Szikla u. 5.

12 fh

Gyermekotthon: Komló, Damjanich u. 25. 1. Bölcsődei és bentlakásos bölcsődei ellátás:

14 fh 10 fh

Lakásotthonok: 2. Bogád, Rákóczi út 25. 3. Komló, Kodály Z. u. 16. 4. Komló, Munkácsy M. u. 88. 5. Komló, Damjanich u. 23. 6. Komló, Munkácsy M. u. 106. 7. Komló, Majális tér 3. 8. Majs, Ady E. u. 67. 9. Pécs-Hird, Szathmáry út 15. 10. Sellye, Korongi tér 11. 11. Szentlőrinc, József A. u. 11. 12. Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 48. 13. Szigetvár, Miklós u. 1. 14. Szigetvár, Miklós u. 3. 15. Szigetvár, Batthányi u. 11. 16. Szigetvár, Gábor Á. u. 16. 17. Szigetvár, Kolozsvári u. 10.

12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 12 fh 8 fh 12 fh 12 fh 188 fh

Utógondozó otthon: (telephelyek) 1. Komló, Nagyszántó u. 7. 2. Pécs, Ércbányász u. 32. 3. Pécs, Illyés Gy. u. 30. 4. Pécs, Frankel L. u. 14. 5. Pécs, Bocskai u. 6. 6. Szigetvár, Vörösmarty u. 17.

Külső férőhely:

6 fh 6 fh 6 fh 6 fh 6 fh 9 fh 39 fh 35 fh

(gyermekjóléti alapellátás) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély)

(ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély) (ideiglenes működési engedély)


37 Az 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 1. számú melléklete


Csorba Győző Megyei Könyvtár

Az intézmény székhelye:

Pécs, Apáca u. 8.


Baranya megye


Baranya Megyei Tanács

Az alapítás éve:

1952.




Pécs, Széchenyi tér 9.





Gazdálkodása:

gazdaságilag részben önálló, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv (gazdaságilag a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóságához integrált)


Típusa:

Pályázat útján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozott időre nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint Nyilvános közkönyvtár, megyei könyvtár

Szakágazat: 925100 Alaptevékenysége 92312-7 -

(szakfeladatai)

Közművelődési könyvtári tevékenység A fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzéteszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, kötelespéldány szolgáltatást és könyvtárközi dokumentum ellátást biztosít, szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését, végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását, a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt, szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását, végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést, és szakképzést, Pécs és Baranya megye területére kiterjedő helyismereti könyvtári tevékenységet végez, kisebbségi adatbázist épít, szakmai kiadói tevékenység keretében helyismereti kiadványokat, évkönyveket, bibliográfiákat, repertóriumokat jelentet meg, közhasznú és üzleti információs szolgáltatást és tájékoztatást nyújt, szakkönyvtári tevékenységet végez,

38


-

iskolai oktatást segíti könyvtári szolgáltatásokkal (csoportos foglalkozások, rendhagyó órák stb.) író-olvasó találkozókat, irodalmi estek, kiállításokat egyéb kulturális rendezvényeket szervez, szabadidő hasznos és kultúrált eltöltését segítő szolgáltatásokat nyújt (könyv- és folyóirat olvasás, zenehallgatás, stb), a valamilyen okból házhoz kötöttek: öregek, betegek, vakok és gyengén látók számára speciális könyvtári szolgáltatásokat nyújt, sokszorosítási és könyvvédelmi tevékenységet (kötészeti munkák) végez.

80402-8

Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

75192-2

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke: A feladatellátást szolgáló vagyon: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel az ingatlanvagyon használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről szóló megállapodás szerint gazdálkodik. A vagyon felett rendelkező: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat. Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke Záradék:


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az intézmény módosított alapító okiratát a 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával jóváhagyta.




Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága


Pécs, Káptalan u. 5.


Baranya megye

Telephelyei: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

Zsolnay Múzeum Modern Magyar Képtár I. Múzeum Galéria Vasarely Múzeum Természettudományi Múzeum Néprajzi Múzeum Régészeti Múzeum Új-és Legújabb Kori Történeti Osztály

Modern Magyar Képtár II. Ókeresztény Mauzóleum Csontváry Múzeum Kanizsai Dorottya Múzeum Kanizsai Dorottya Múzeum (raktár) XIV. Kanizsai Dorottya Múzeum (Csatatörténeti Kiállítás))

Pécs, Káptalan u. 2. Pécs, Káptalan u. 4. Pécs, Káptalan u. 4. Pécs, Káptalan u. 3. Pécs, Szabadság u. 2. Pécs, Rákóczi u. 15. Pécs, Széchenyi tér 12. Pécs, Felsőmalom u. 9. Pécs, Papnövelde u. 5. Pécs, Szent István tér Pécs, Janus Pannonius u. 11. Mohács, Városház u. 1. Mohács, Kossuth Lajos u. 5. Mohács, Szerb u. 2.


Művelődésügyi Minisztérium

Az alapítás éve:

1958.









Gazdálkodása:



Pályázat útján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozott időre nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint

Szakágazat: 925200 Alaptevékenysége (szakfeladatai) 92321-5

Múzeumi tevékenység Természettudományi, régészeti, néprajzi, történeti, képző- és iparművészeti, muzeális emlékek és leletek gyűjtése, védelme és szakszerű őrzése (nyilvántartása), tudományos feldolgozása, publikálása és bemutatása, − a megye területén szükségessé váló leletmentés elvégzése. A régészeti jelentőségű földterületek nyilvántartása, ellenőrzése és a velük kapcsolatos szakhatósági feladatok ellátása, − a megyei múzeumi szervezetbe nem tartozó muzeális közgyűjtemények felügyelete,

40

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye − a megye területén működő múzeumok és egyéb muzeális közgyűjtemények szakmai felügyelete, − a védett muzeális emlékek és muzeális magángyűjtemények nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos közvetlen teendők ellátása, − muzeális emlékek és leletek tudományos feldolgozása, − a gyűjteményeiben őrzött anyag szerzői jogvédelmének biztosítása, gyűjteményezéssel kapcsolatos szerzői jogok érvényesítése, − tudomány szervezési tevékenység folytán közreműködés a megye és a dunántúli régió tudományos feltárását célzó munkában, − kiállítások, konferenciák szervezése, szakmai és tudományos tapasztalatcsere, − szakmai publikációs tevékenység, hazai és nemzetközi kiadványcsere bonyolítása, − muzeális emlékek, leletek bemutatása, − tevékenységi körében nyomtatványok, műtárgymásolatok, közművelődési célú könyvek árusítása tevékenységeként, − alaptevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, dokumentálási tevékenység, − iskolai oktatás szakmai segítése (tárlatvezetés, múzeumi órák).

22111-5

Könyv- és zenemű kiadás A múzeumi tevékenység keretében könyv és nyomtatvány kiadás

75192-2


Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke: A feladatellátást szolgáló vagyon: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel az ingatlanvagyon használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről szóló megállapodás szerint gazdálkodik. A vagyon felett rendelkező: a Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyon-gazdálkodásáról szóló 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat. Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke Záradék:


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az intézmény alapító okiratát az 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával jóváhagyta.




Baranya Megyei Levéltár


Pécs, Király u. 11.


Baranya megye

Az intézmény telephelye: Az intézmény alapító neve:

Pécs, Rét u. 9. Pécs, Nyírfa u. 3. Pécs, Dobó István u. 89. Baranya Megyei Tanács

Az alapítás éve:

1950.





Az intézmény felügyeleti szerve:




Gazdálkodása:




Szakágazat: 925100 Alaptevékenysége (szakfeladatai) 92331-4

Levéltári tevékenység - Kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait. - jogszabály alapján átveszi, illetőleg gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot, - az átvett, illetőleg a gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetben lévő anyagot - annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján - feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi, az őrizetben lévő levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki, - a levéltári anyag védelme érdekében ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét, megrongált, vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és a restaurálásáról gondoskodik, ezekről, illetőleg különösen jelentős levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít, vagy készíttet, és annak egy példányát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Országos Levéltár biztonsági filmtárának átadja, - levéltári és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, s közzé teszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásban, - a levéltári anyag oktatási, illetőleg közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal és egyéb módon elősegíti,

42


22111-5

93093-2

75192-2

a maradandó értékű magániratok kiválogatására, szakszerű kezelésére vonatkozóan szaktanácsadás, a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánításában közreműködés Könyv- és zeneműkiadás A levéltári tevékenységek keretében végzett tudományos kutatások eredményeinek közzététele, könyvek, füzetek szerkesztésével, lektorálásával, fordításával kapcsolatos kiadói tevékenység. Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás - A Mecseki Szénbányák munkaügyi dokumentációjának megőrzése. - A munkaügyi iratok feldolgozása, kezelése és azokból történő adatszolgáltatás. Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke: A feladatellátást szolgáló vagyon: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel az ingatlanvagyon használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről szóló megállapodás szerint gazdálkodik. A vagyon felett rendelkező: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat. Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke






Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ


Pécs, József Attila u. 10.

Az intézmény típusa:

közművelődési és idegenforgalmi intézmény


Baranya megye



Az alapítás éve:

1996. Jogelőd intézmények alapítási éve: - Baranya Megyei Művelődési Központ (1960) - Baranya Megyei Idegenforgalmi Információs Hivatal (1992)] Baranya Megyei Önkormányzat

Az intézmény fenntartója: A fenntartó székhelye:






Gazdálkodása:




Szakágazat: 923400 Alaptevékenysége (szakfeladatai) 92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége 1. Szakmai tanácsadás – közművelődési módszerek, innovációs fejlesztő tevékenység kidolgozása, fejlesztése, megismertetése – szakmai módszertani szaktanácsadás – közművelődési programok, közművelődési tevékenység értékelése, elemzése – település és kistérség-fejlesztés segítése – a megye önképét imázsát szolgáló térségi, regionális, nemzetközi fesztiválok, rendezvénysorozatok szervezése, koordinálása, menedzselése – a megyében élő polgárok közösségek, intézmények kulturális és idegenforgalmi együttműködésének elősegítése 2. Közművelődési tájékoztatás – szakmai információk és dokumentumok gyűjtése, őrzése, feldolgozása, használatba adása – amatőr művészeti együttesek, a civil közművelődési szervezetek és ezek alkotásainak, tevékenységének nyilvántartása, ezekről tájékoztatás szolgáltatása – információs és szakmai kiadványok szerkesztése – technikai eszköz infrastruktúra szolgáltatása 3. Szervezett ön- és továbbképzés – közművelődési szakemberek és szakalkalmazottak, a művészeti csoportok, a közművelődési civil szerveződések vezetői és tagjai szakmai ismereteinek fejlesztése – szakmai tanácskozások, szakmai fórumok, rendezvények szervezése – továbbképzési programok összeállítása, továbbképzések szervezése

44

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye – –

képesítés nélküli közművelődési dolgozók részére középfokú szakképesítést biztosító képzés szervezése gyakorló intézményi feladatok ellátása

4. Amatőr művészeti mozgalom, a társas együttlét formáinak megyei segítése – művészeti csoportok, egyéni alkotók bemutató rendszerének szervezése, lebonyolítása – közösségfejlesztés – közreműködik tehetséggondozó versenyek szervezésében, lebonyolításában – nemzeti és etnikai kisebbségi művészeti csoportok munkájának segítése – együttműködés kulturális civil szervezetekkel, egyesületekkel, szakmai szervezetekkel 5. Felnőttképzés – Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés, – Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás, – Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 6. Regionális, országos nemzetközi kulturális - közművelődési kapcsolatok ápolása – részt vesz a megye nemzetközi, kulturális - közművelődési kapcsolatainak kiépítésében – segíti a regionális, országos, nemzetközi kulturális rendezvények lebonyolítását – szervezi és segíti a határainkon túl élő magyarokkal történő együttműködést. 7. Idegenforgalommal kapcsolatos tevékenység – közreműködik az idegenforgalmi értékek feltárásában, bemutatásában, propagálásában – együttműködik a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójának előkészítésében, programjának véleményezésében – részt vesz a rendezvények szervezésében, kulturális turizmusban – figyelemmel kíséri, illetve korszerűsíti a megyei idegenforgalmi stratégiai koncepcióit, terveit, szakmai programjait. megyei szakmai fórumokat szervez. 75192-2


Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke:

-

A feladatellátást szolgáló vagyon: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel az ingatlanvagyon használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről szóló megállapodás szerint gazdálkodik. A vagyon felett rendelkező: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30 .) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat.

Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke






Művészetek Háza


Pécs, Széchenyi tér 7-8.

Az intézmény típusa:

közművelődési és művészeti intézmény


Baranya megye



Az alapítás éve:

1987.









Gazdálkodása:




Szakágazat: 923100 Alaptevékenysége 92192-5

(szakfeladatai)

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység − otthona a művészeti szövetségek, hivatásos művészek és egyesületei területi csoportjainak (irodáik nincsenek); − bírálati tevékenységet lát el a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól átvett hatáskörben a képző-, ipar- és fotóművészeti ipari tervező művészeti alkotások beszerzésével, felhasználásával és forgalomba hozatalával; − bonyolítja a megyében a közterületi képzőművészeti alkotások bírálatát; − segíti a különböző művészeti ágak együttműködését, a művészek és a közönség élményszerű találkozásait, koncertek, előadóestek, színházi bemutatók szervezésével, kiállítások rendezésével; − tevékenységi körében esetenként kiadványokat, katalógusokat állít elő és forgalmaz; − dokumentálja a megyei művészeti élet eseményeit, művészeti könyvtárat, videotárat működtet; − feladata a nemzetközi művészeti kapcsolatok kiépítése, a Magyarországon működő külországi művészeti és kulturális egyesületekkel, intézetekkel való együttműködés, − Baranya településeivel, valamint Dél-Dunántúl területi önkormányzati intézményeivel, a megye felsőoktatási, közművelődési és művészeti intézményeivel szoros együttműködést alakít ki a művészeti alkotómunka menedzselésében és bemutatásában.

Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke: -

46


A feladatellátást szolgáló vagyon:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel az ingatlanvagyon használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről szóló megállapodás szerint gazdálkodik.

A vagyon felett rendelkező:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlés 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat.

Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke






Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága




Baranya, Somogy megye

Az intézményt alapító neve:


Az alapítás éve:

1984.









Gazdálkodása:

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (hozzá integrált Csorba Győző Megyei Könyvtár, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Baranya Megyei Levéltár, Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, Művészetek Háza )


Pályázat útján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint.

Szakágazat: 751415 Alaptevékenysége (szakfeladatai): 75115-3

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Az önkormányzat hivatala működésével kapcsolatos szolgáltatások. Ezen belül: – gondoskodik irodai és egyéb készletbeszerzésekről (irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, közlöny, bútor, berendezés, felszerelés, stb.); – üzemelteti az önkormányzat tulajdonában és az intézmény kezelésében lévő gépkocsikat; – házi nyomdájában elkészíti a közgyűlési anyagok és a hivatalban keletkező iratanyagok sokszorosítását, nyomdai előállítását; – biztosítja a testületi ülések és a bizottsági ülések zavartalan lebonyolítását (teremrendezés, büfé, hangosítás, hangfelvétel); – postázási, kézbesítői és ügyfél tájékoztatási feladatot végez; – gondoskodik a hivatal munka- és tűzvédelmi szabályzatában az üzemeltetőre vonatkozóan megfogalmazott feladatok végrehajtásáról.

55141-4

Üdültetés Üdülők, hétvégi házak, táborok üzemeltetése, szálláshely szolgáltatás.

70101-5

Saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása Az intézmény használatába adott vagyon üzemeltetésével kapcsolatos gondnoki feladatok ellátása:

48

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye – – – – –

a közgyűlés és hivatalának működési feltételeinek biztosításához az intézmény használatában lévő vagyon üzemeltetése; az üzemeltetéssel összefüggő feladatokon belül a rendeltetésszerű használat biztosítása, valamint őrzése; az üzemeltetett vagyonnal kapcsolatos karbantartási feladatok ellátása, állagának megóvása; az intézmény használatába adott vagyon számviteli és más jogszabályok előírása szerinti nyilvántartása, az integrált intézményekkel kötött ingatlanvagyon használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről szóló megállapodásban foglaltak teljesítése.

75147-2

Területi honvédelmi igazgatási tevékenység A minősített időszakra felkészítést végző területi honvédelmi igazgatási szervek tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások.

85328-8

Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Esélyek Háza működésével kapcsolatos szolgáltatás

92401-4

Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése

Egyéb tevékenysége: 93093-2

Máshová nem sorolható egyéb szolgáltatás Számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos és egyéb számítástechnikai szolgáltatás

Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége: A vállalkozási tevékenység mértéke:

-

-

A feladatellátást szolgáló vagyon:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatába adott vagyon, amellyel önállóan gazdálkodik.

A vagyon felett rendelkező:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26/1999. (XII. 30.) Kgy. rendeletében foglalt eltérésekkel a Baranya Megyei Önkormányzat.

Pécs, 2006. május 11.

Dr. Kékes Ferenc s.k. a közgyűlés elnöke

Záradék:


a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága módosított alapító okiratát az 53/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával elfogadta.



Rendelkezés az intézmények költségvetésében lévő előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje Intézményvezető rendelkezési jogosultsága

Gazdasági Igazgatóság vezetőjének rendelkezési jogosultsága

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Könyv, folyóirat, egyéb információ hordozó Irodaszer, nyomtatvány Hajtó kenőanyag Anyag, kisértékű tárgyi eszköz, szellemi termék Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha Egyéb készlet beszerzés (bútor, textilia, stb. egyéb) Nem adatátviteli célú távközlési díjak (telefon) Adatátviteli célú távközlési díjak (internet) Egyéb kommunikációs szolgáltatások (számtech.karbantart) Bérleti és lízingdíjak Szállítási szolgáltatás Gázenergia szolgáltatás díja Villamos energia szolgáltatás díja Távhő és melegvíz szolgáltatás díja Víz és csatornadíjak Karbantartási kisjavítási szolg.díja (g.jármű, épület) Egyéb üzemeltetési fenntartási szolg.kiadások (rovarírtás, kéményseprési díj) Vásárolt termékek és szolgáltatások (szakmai) Vásárolt termékek és szolgáltatások áfája (szakmai)

Vásárolt termékek és szolgáltatások áfája Kiszámlázott termékeke és szolg. befizetett áfája Értékesített tárgyi eszközök, immaterális javak befizetett áfája

Belföldi kiküldetés Külföldi kiküldetés Reprezentáció Reklám és propaganda kiadások Felügyeleti szerv javára teljesített egyéb befizetés Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség egyéb befizetési kötelezettség (pl.rehabilitációs hozzájárulás) kifizetői SZJA Beszerzésekhez kapcsolódó vám, illeték és adójellegű kifizetés, hozzájárulás (járművek műszaki vizsgáztatásának díja, zöldkártya, hatósági díj, biztosítási dij) Közteher és egyéb befizetések Különböző befizetési, vagy szerződésben vállalt kötelezettséghez kötődő kiadás ( vámok, adójellegű kifizetés, kötbér, késedelmi kamat, bírság, banköltség, perköltség stb.) Beruházás Felújítás Megjegyzés: 1.

A pályázatokon nyert, meghatározott célra kapott összegek felhasználására a fenti megbontás nem érvényes, teljes összegében szakmai jellegű kiadásnak minősül

2.

A karbantartási kisjavítási szolgáltatási kiadások és az egyéb üzemeltetési fenntartási szolgáltatási kiadások tekintetében azonnali elhárítást igénylő hibák esetén az intézményvezetőt megilleti a kötelezettségvállalás joga és Gazdasági Igazgatóság vezetőjének egyidejű értesítése mellett.

50



BARANYA MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÁNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

Pécs 2006


51

1.) Előzmények A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 88.§ (1)-(3) bekezdése részletesen szabályozza, és előírja a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatainak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (a továbbiakban: fejlesztési terv) elkészítését, illetve azt, hogy a fejlesztési terveket az Egyeztető Bizottságban együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetben jelenik meg a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó terv. A két önkormányzat által működtetett Egyeztető Bizottság 1997. április 25-i ülésén törvényi kötelességének határidőre eleget tett. Az Egyeztető Bizottság fontosnak tartotta megállapítani, hogy a fejlesztési tervek felülvizsgálatára a közoktatásban, és az iskolarendszerű szakképzésben érintettekkel közösen, a szükséges korrekciók megállapítása érdekében kerüljön sor a jogszabályi követelményeknek megfelelően. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy határozattal fogadta el a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, amit könyv formájában megjelentetett, és ajánlásként eljuttatta a közoktatási intézmények fenntartóinak. A közoktatási törvény 88.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fejlesztési terv hat évre készült. Felülvizsgálatára 2003-ban került sor. A módosított fejlesztési terv helyzetértékelést, a megye kiemelten fontos közoktatási feladatait, a középtávú beiskolázási tervet, a helyi önkormányzatok által biztosított közoktatási szolgáltatásokat mutatja be, másrészt pedig a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátását. A módosított fejlesztési tervet a Baranya megyei Önkormányzat Közgyűlése 117/2003. (VI.26.) Kgy. határozatával fogadta el a 2007-ig terjedő időszakra. 2.) A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatának, módosításának szükségessége A közoktatási törvény 1999. évi módosítása a 132.§ (7) bekezdésében előírja, hogy „...a megyei önkormányzat a fejlesztési tervét áttekinti, és szükség szerint - e törvény 88.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint – átdolgozza.” Ugyancsak a közoktatási törvény 88.§ (3) bekezdésében foglalt követelmény, hogy a fejlesztési tervet négyévenként át kell tekinteni. A közoktatási, és a szakképzési törvények változásai, a foglalkoztatási és az esélyegyenlőségi törvények, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a közoktatást és a szakképzést érintő háttér-törvények és új jogszabályok indokolják a megyei fejlesztési terv felülvizsgálatát és módosítását. Hazánk 2004-ben tagja lett az Európai Uniónak. Baranya megye jövőképe, fejlesztési programjai csak úgy képzelhetők el, hogy ebben a kontextusban fogalmazzuk meg őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv I.II. prioritásainak és pályázati rendszerének alapjain, a megyénk jövője szempontjából kiemelten fontos három cél között szerepel „A tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztések elősegítése”. A Baranya Megyei Önkormányzat és a települési önkormányzatok önkéntes többcélú kistérségi társulásainak közoktatási intézkedési tervei alapján megállapítható, hogy megyénkben a közoktatás intézményrendszere a helyi/kistérségi adottságoktól függően eltérő színvonalon, de biztosítja a kötelező közszolgáltatásokat. A kistérségi közoktatási feladatok szervezése, és az intézkedési tervekben foglaltak megvalósítása központilag támogatott folyamat. Együtt jár egyes megyei feladatok átvállalásával, a kistérség közoktatási intézményei hatékonyabb működésének megszervezésével, a közoktatási közszolgáltatások bővülésével és színvonalának emelkedésével, és remélhetőleg a nevelés-oktatás színvonalának javulásával. A decentralizáció és a növekvő önállóság nagyobb fenntartói és intézményi felelősségvállalással jár együtt. A közoktatási törvény szerint a települési önkormányzatok intézkedési tervének és a megyei fejlesztési tervnek kettős kötődése van. Egyfelől az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kellett venni a megyei fejlesztési tervet, másfelől a megyei fejlesztési terv átdolgozásakor be kell építeni a célok és feladatok közé a helyi elképzeléseket, döntéseket. Az önkormányzati intézkedési tervek együttesen megrajzolják a megye közoktatási ellátottságát, a közoktatási szolgáltatások lefedettségét, illetve azt, hogy mely szolgáltatások hol hiányoznak. Az ellátottság esélyt adhat a társulásos intézményfenntartás erősödésére, bár a szórt településszerkezet és az elaprózott intézményrendszer - melyhez javuló de még mindig hiányos közlekedési adottságok párosulnak - a stratégiai célok ellen ható tényezők. Elsősorban az alapfokú nevelés-oktatásban szakmailag, de gazdaságilag is kikerülhetetlennek látszik a kistérségi szintű feladatellátás tervezése és szervezése. A közoktatás decentralizált irányítási és finanszírozási rendszerében erősödik a terüle-

52


ti-térségi döntéshozatal követelményének erősödése, a finanszírozási formák átalakulása és a kiegyenlítési célok előtérbe kerülése. Az integráció és az együttműködés azok a kulcsfogalmak, melyek a közoktatási feladatellátás jövőképét meghatározzák. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálatok feladatellátása területén a régiós, illetve a kistérségi szint erősödése érzékelhető. Az önkormányzati intézkedési tervek szakmai és pénzügyi támogatása a központi szándéknak megfelelő területi-térségi fejlesztések megvalósítását eredményezik. A középfokú közoktatási, meghatározóan a szakképzési intézményrendszer a fenntartók, és az intézmények lokális érdekeltségének további érvényesülését mutatja. A megyei szakképzés-fejlesztési terv konkrét célokat és középtávon végrehajtandó feladatokat fogalmazott meg, az átalakulás folyamata azonban lassú. A 2005-ben megalakult Baranya Megyei Szakképzési Tanács tevékenységének közvetlen hatása az intézményrendszer működésére korlátozott. Azt gondoljuk, hogy elsősorban a szakképzés koncentrációjával, a minőségi oktatás követelményének érvényesítésével, a Térségi Integrált Szakképző Központok megerősítésével, valamint a modernizációs folyamatok továbbvitelével erősödhet az oktatás/képzés színvonala. Az 1997-ben elfogadott, és 2003-ban módosított megyei fejlesztési terv céljai összességében és alapvetően megfelelnek az új törvényi kívánalmaknak is, így nem vált szükségessé annak teljes átdolgozása. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájával összhangban, a közoktatás a XXI. században komplex programban és a szakképzés-fejlesztési koncepciókban tervezett kiemelt feladatok: az egész életen át tartó tanulás politikáját támogató fejlesztések folytatása, hatékony és befogadó közoktatás megteremtése, a közoktatási rendszer fejlesztése, a hátrányos helyzetű fiatalok eredményes iskolai részvételének elősegítése, a fogyatékkal élők integrált oktatásának támogatása, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; a roma fiatalok képzettségének növelése, az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógiai innováció támogatása, a kompetencia alapú oktatás fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek javítása, a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása, az oktatás és képzés rendszerének a gazdaság igényével összhangban történő fejlesztése, a szakképzés minőségének és esélyteremtő képességének javítása, a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségének javítása. A fentieknek megfelelő közoktatási szolgáltatások tervezése és beépítése indokolt a fenntartók közoktatási intézkedési terveibe, az intézmények pedagógiai és szakmai programjaiba, valamint a működésüket meghatározó dokumentumokba. 3.) Változások a megye közoktatásának intézményhálózatában A közoktatási intézményhálózat tervezése szükségesség teszi azt, hogy ismerjük a lakosság számának és korösszetételének változását, csakúgy, mint a gazdaság átalakulási folyamatának hatását az oktatásra-képzésre. Baranya megye lakosság számának alakulására – ezen belül az iskoláskorúak létszámának várható alakulására – vonatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Baranya megye lakosságának lassú, de várhatóan folyamatos csökkenése mellett az urbanizálódási folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkenése tartós tendencia. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz a jellemző. Kivételt ez alól Pécs egyes agglomerációs körzetébe tartozó települések képeznek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elnéptelenedése. Hosszabb távon a re-urbanizáció, a nagyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Mindez kihat az oktatási szolgáltatások minőségére és költséghatékonyságára. Együtt jár az alapfokú oktatás intézményrendszerének átszervezésével, a feladatoknak a települési önkormányzatok együttműködési megállapodása keretében, valamint társulás formájában történő ellátásával. A népesség előreszámításából kiindulva a helyi önkormányzatok közoktatási intézkedési terveiben tanulói létszámfüggő és időintervallumok szerint ütemezett feladatellátási tervek és intézkedések szükségessége fogalmazódik meg. Az intézkedéseknek alapvetően demográfiai, gazdasági és jogszabályi okai vannak. A tanulólétszám csökkenése együtt jár a feladatellátás költséghatékonyságának romlá-


53

sával. Mivel a központi finanszírozás súlya és aránya meghatározó az intézmények működési feltételeinek biztosításakor, erősödő tendencia a kötelező közoktatási feladatoknak a már említett módon: társulás keretében, illetve megállapodás alapján történő teljesítése. Az átszervezéseknek célja az is, hogy a tanulók társadalmi hátrányai és az oktatási egyenlőtlenségek csökkenjenek, az oktatás infrastrukturális háttere fejlődjön, a szociális ellátórendszer működésének feltételei pedig javuljanak. A megyei, valamint a kistérségi/mikrotérségi együttműködés bővülése az oktatáspolitikai célokkal egyező folyamat. A fenntartói döntések jellemzően racionálisabb feladatellátást eredményeznek. Ennek egyik megjelenési formája az intézményi integráció, a többcélú és több típusú nevelést/oktatást folytató közös igazgatású - intézmények létesítése. Cél az, hogy a jobb feltételekkel rendelkező intézmények erőforrásai széles körben hasznosuljanak, az intézmények korszerűsítéséhez az erőforrások koncentrálódjanak, növekedjen az esélyegyenlőség, valamint az, hogy a közoktatás pedagógiai hatékonysága javuljon. A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátását Baranya megyében a 18. számú melléklet tartalmazza, a megyei önkormányzati, a helyi önkormányzati és a többcélú kistérségi társulások feladatellátásának jogszabályi követelményeit a 18. sz. melléklet függeléke tartalmazza. A közoktatási törvény előírja a települési önkormányzatoknak, hogy ha a közoktatás intézmény- és feladat rendszerében változást terveznek, akkor ki kell kérni a megyei önkormányzat közoktatási fejlesztési tervén alapuló szakvéleményét. Az OISB és az OKISB 2003. január-2006. április között kiadott szakvéleményeit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.) Gazdaság és a munkaerőpiac kapcsolata Az ország nagy térségei közül a dél-dunántúli régió lemaradása érzékelhető. Az elmúlt években a foglalkoztatás csökkenése együtt járt a foglalkoztatási szerkezet átalakulásával. A nyolc általánost, illetve annál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma és aránya stagnál. A szakképzetlen és iskolázatlan munka keresletének jelentős csökkenése mögött alapvetően a gazdasági szerkezet átalakulása és az ezzel párhuzamos technológiai változás áll. Az új munkahelyek száma nem tudta követni a megszűnő munkahelyek számát. A képzettség jelentősen felértékelődött, az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettségűek munkaerő-piaci pozíciója javult. A diplomás munkanélküliség még nem jelent érzékelhető problémát a megyében, 3.5% körül van. Megyénk foglalkoztatás-politikájának legnagyobb problémája az, hogy alacsony, 51%-os a foglalkoztatottsági ráta. Nem csökkent megyénkben a nehezen foglalkoztatható, alacsony iskolai végzettségűek újratermelődése, a munkaerő-piacról kiszorulásuk érzékelhető. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, az építőiparban, a gépiparban, a szolgáltató iparágakban, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén növekedés érzékelhető, míg az elektronika szakterületen dinamikus foglalkoztatás-bővülés tapasztalható. A pillanatnyi munkaerő-piaci megfelelés helyett a különböző aktuális foglalkozásokra, munkakövetelményekre felkészítés felértékelődik, az alkalmazható tudás jelentősége pedig növekszik. A felzárkóztatás és az integráció hiánya különösen érinti a roma népességet. Az „eladható” ismeretek hiányában lévők alkalmazhatatlanná válnak, ami hosszabb távon visszahat a többségi társadalomra is. A településcsoportok fontosabb mutatóit a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alkalmazásban állók számát gazdasági áganként, valamint a regisztrált munkanélküliek számát a 3. számú melléklet tartalmazza. 5.) Óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok óvodai feladat-ellátási kötelezettségüket többnyire fenntartói társulásban (49%), illetve a többi település (51%) önállóan látja el. Az óvodák szervezeti formáját tekintve nagyobb számban önálló intézmények, egy részük többcélú közös igazgatású intézmény keretében működő szakmailag önálló intézményegységek, kisebb részük ÁMK keretein belül valósítja meg feladatait. Megyénkben az óvodáskorú gyermekek közül 12 375 fő (2005. évi KSH adat) veszi igénybe az óvodai ellátást. A gyermekek többsége a településen helyben lakó óvodás (84%), de viszonylag magas azok száma, akik bejáró, utazó gyermekek.(16%). A szabad intézmény-választás lehetőségével élve a megyei jogú város és a városok vonzáskörzetéhez tartozó településekről sok szülő viszi gyermekét nem a lakóhely szerinti óvodába. Ennek okai: a városi óvodák többségének feltételrendszere kedvezőbb, pedagógiai kínálatuk változatosabb, a szülők is a városban dolgoznak, vagy a helyi óvoda nyitva tartása nem igazodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához.

54


A születések számának csökkenésével Baranya megyében is csökkent az óvodás korosztály létszáma. Az óvodai ellátást igénybe vevők száma kistérségenként nagyon eltérő. A teljes megyei óvodai összlétszámból a legtöbb óvodás gyermek a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás területén ((43,4%), és a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás területén (13,6%) területén él. Majd csökkenő létszámban a Siklósi (10,1%), a Komlói (9,6%), a Szigetvári (7,6%), a Sellyei (4,4%) a Szentlőrinci (4,2%), míg a legkevesebb a Sásdi (3,7%) és a Pécsváradi (3,4%) Többcélú Kistérségi Társulások területén jár óvodába. Az önkormányzatok intézmény-fenntartói és működtetési problémái miatt is csökkent az óvodai csoportok száma. A megyében az átlag csoport létszám eléri a 22 főt. Vannak kistérségek, ahol 10 fő alatti csoportlétszám is található, de a közoktatási törvény által meghatározott maximum 25 fő átlagot sehol sem haladja meg. Megyénkben az elmúlt időszakban két óvodát szüntettek meg alacsony gyermeklétszám és a városi népességmegoszlás változása miatt. Örvendetes, hogy új óvodai intézmények is megkezdték működésüket: Siklósnagyfalun, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek vehetik helyben igénybe az óvodai szolgáltatást, valamint a megyei jogú városban a területi igényeknek megfelelően új intézményegység létesült. Továbbra is működnek nem önkormányzat által fenntartott óvodák: egyházi, alapítványi, más szervezet és más jogi személy által fenntartott intézmények. A szülői igényeknek megfelelően új angol nyelvű magánóvoda nyitotta meg kapuját 2005 szeptemberében Pécsen. Az önkormányzatok fejlesztéseinek eredményeként az elmúlt években folyamatosan javult az óvodák tárgyi feltételrendszere. Az elnéptelenedett csoportszobákból tornaszobát alakítottak ki, fűtés- és világításkorszerűsítést, valamint az óvodai főző- és tálalókonyhák HACCP előírásoknak való megfeleltetését valósították meg. Az óvodák többségében az előírásoknak megfelelően - a baleset megelőzés érdekében - megtörtént az udvarok biztonságtechnikai felülvizsgálata. A Baranya Megye Közoktatás Fejlesztéséért Közalapítvány folyamatos segítsége ellenére is – amely a feltételrendszert és eszközellátottságot támogatta - számos önkormányzat kérte a 11/1994 (VI. 8.) MKM. r. 7. sz. mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések beszerzésének 2008-ra történő átütemezését. A humán erőforrások minősége, a dolgozók képzettsége – különösen az óvodapedagógusoké – jelentős fejlődést mutat. Elsősorban a szükségletnek megfelelő (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai, közoktatás vezetői) végzettségek és képesítések megszerzésével, valamint az akkreditált továbbképzések elvégzésével – BPSZSZSZK szakmai támogatásával – a munkaerő alkalmazkodó képessége a változó feltételekhez és körülményekhez erősödött. Az elmúlt 4 évben az önkormányzati döntésekben, és a kistérségi intézkedési tervekben is erőteljes szerepet tölt be a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek helyben történő óvodai nevelése. Az önkormányzatok a pedagógiai szakszolgálati ellátást szándékoznak tovább fejleszteni a logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, utazó szakemberek biztosításával. Az óvodás gyermekek életesély javítása érdekében, elengedhetetlen lesz a további humán erőforrás fejlesztés támogatása. Ehhez a kistérségi munkaközösségek szervezeti keretei lehetőséget biztosítanak a következő területeken: speciális nevelés, mely magában foglalja a hátrányos- és veszélyeztetett gyermekekkel való nevelést, etnikai kisebbségi és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A szülői elvárásoknak megfelelő szolgáltatások sokszínűségét továbbra is fontos támogatni az óvodákban (idegen nyelv játékos elsajátítása, játékos mozgás, zene-óvoda, kézműves tevékenységek, stb). A nemzetiségi nevelés iránt folyamatosan nagy az elvárás. A vidéki alacsony gyermeklétszámmal szerveződő csoportok e cél teljesítése miatt működnek. A nemzetiségi településeken a nemzetiségi óvodapedagógusok biztosítása kiemelten fontos feladat. Továbbra is nő azon települések száma, ahol az etnikai kisebbségi nevelés célkitűzései, feladatai, tevékenységei megvalósulnak. Az integrációval mindenütt a differenciált képességfejlesztést valósítják meg. Az óvodák feladataikat a fenntartók által jóváhagyott módosított nevelési programok alapján végzik, melyek nemcsak a meglévő adottságokhoz, de a gyermekek szükségletéhez is igazodnak. A legtöbb intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal, melynek a partnerközpontú COMENIUS 2000 minőségbiztosítási rendszer az alapja. Az óvodai nevelés jellemző adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.


55

Fejlesztési irányok, feladatok: •

•

• • • • • • •

• • •

Az óvodai feladatellátás településen történő biztosítása a 3-7 éves gyermekek számára, ahol ezt a korosztály létszám indokolja. A települési önkormányzatoknak óvodai ellátás megszervezésekor törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a jogos szülői igényeknek megfelelő működtetést. A társadalmi és területi különbségek mérséklése érdekében cél, és egyben feladat az intézmények infrastrukturális fejlesztése elsősorban a következő területeken: - informatika (számítógép minden óvodában, programok, Internet hozzáférés) - tornatermek létrehozása, felújítása - fűtés, világítás technika, nyílászárók korszerűsítése - akadálymentesítés - udvarok biztonságtechnikai megfeleltetése (eszközök cseréje, javítása) - eszköznorma előírásainak teljesítése A gyermekvédelmi feladatok célcsoportos végrehajtásával a roma gyermekek életesély- növelése. Ezek érdekében a teljes körű óvodáztatás megszervezése, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelésének minőségi megvalósítása. Társadalmi cél a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel történő együttnevelése. Ehhez elengedhetetlen az akkreditációs feltételek biztosítása, különösen a humán erőforrás fejlesztésének támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a gyermekek igényének megfelelő nevelési programok alkalmazásával, hátránykompenzáló szolgáltatások biztosításával. A pedagógiai szakszolgálati ellátás minőségi fejlesztése az utazó szakszolgálat megszervezésének javításával. A szociális és az egészségügyi ágazattal a kapcsolatok tartalmi megújítása a komplex feladatellátást szolgálja. A nemzeti-, etnikai-, kisebbségi nevelés módszertani továbbfejlesztésével az interkulturális nevelést alapozza meg. A nemzetiségi óvodapedagógus foglalkoztatása biztosítja törvényi előírásoknak megfelelő működést. Az intézményi feladatellátás minőségének fejlesztése érdekében kiemelten fontos feladat: - az intézményi minőségirányítási programok folyamatos működtetése - a partnerközpontú szemlélet erősítése - az önértékelésen alapuló minőségfejlesztés megvalósítása, a folyamatos ellenőrzés, mérés, értékelés megszervezése Az óvodai nevelés tartalmi továbbfejlesztése érdekében a kompetencia alapú nevelésre való felkészülés és a helyi sajátosságoknak megfelelő adaptálás támogatása. A humánerő forrás fejlesztése érdekében a kistérségi szintű szakmai kapcsolatok, programok segítése. A pályázati készség és eredményesség fokozása.

6.) Általános iskolai nevelés és oktatás Baranya megyében a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai intézményhálózat rendelkezésre áll. A települési önkormányzatok az általuk önállóan fenntartott intézmények mellett/helyett növekvő számban látják el kötelező közoktatási feladataikat megállapodás alapján és társulással. Ennek oka a csökkenő gyermeklétszám, a gazdasági racionalizálás kényszere és az együttműködésre ösztönző oktatáspolitika. Az elmúlt években megyénkben kilenc önkéntes többcélú kistérségi társulás létesült. A kistérségekben mindösszesen a települések 31,5 %-ban működik általános iskola. A Mohácsi kistérség településein ez az arány 53 % (itt pl. az alsó tagozattal működő Bár tagintézményi státusszal menekült meg a megszűntetéstől). A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a 2003-ban módosított fejlesztési terv elfogadása óta lényeges változás következett be kis-apró-törpefalvas Baranya általános iskolai intézményhálózatában. Főképp az apró- és törpefalvakban szűntek meg alsófokú intézmények (pl: Liget, Székelyszabar, Erzsébet, Lovászhetény, Bakonya, Aranyosgadány, Sumony), a feladatellátást “átadva” az 1-8 évfolyamú általános iskolát fenntartó önkormányzatoknak. Többcélú közös igazgatású intézmények is létesültek óvoda-általános iskola szervezeti összevonásával (pl.: Nagynyárád). Egy újabb ÁMK-t is alapítottak Dunaszekcsőn. Nem tudott iskolatársulást létrehozni Gödre és Baranyajenő, így mindkét település nagy nehézségek árán tudja intézményét a továbbiakban működtetni-fenntartani. Tovább bővült a nem önkormányzati fenntartású intézmények száma a fejlesztési terv elkészülte utáni időszakban (pl.: Abaligeten egyházi fenntartásba került az általános iskola).

56


A gyermeklétszám csökkenése, és a finanszírozási nehézségek több kistelepülésen az alsótagozatos intézmény megszűntetését eredményezte. A kistelepülések eddigi ragaszkodása oktatási intézményeikhez érthető, de úgy tűnik, hosszabb távon csak a “körzetközpontok” működtetése képzelhető el. E körülmény figyelembevételével szükséges a jövőben további társulási formák, működő modellek terjesztése, melyek esetében nem sérülnek a helyi és a szakmai érdekek, ugyanakkor biztosíthatók az eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint az irányítás szakszerűsége egyaránt. A tárgyi feltételrendszer és az eszközellátottság javult a pályázati lehetőségek sokfélesége és a rendelkezésre álló pályázati forrásoknak köszönhetően. Ebben nagy szerepe volt a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványnak. A feltételrendszert illetően tornaszoba, tornaterem, számítástechnika és nyelvoktatás célját szolgáló szaktantermek továbbfejlesztése kívánatos annak ellenére is, hogy Baranya számos iskolája - sikeres ROP pályázatok révén - jelentős fejlesztéseket végezhetett el az informatika, a tanulási színtér és környezet modernizálása területeken. (Mindszentgodisa, Szalánta, Magyarmecske, Vásárosdombó, Szabadszentkirály stb.) Az iskolai könyvtárak, könyvtárszobák fejlesztése jó ütemben halad a megyében annak ellenére, hogy e területen az elmúlt években az intézményeknek kevés pályázati lehetősége adódott. Sajnálatos tény, hogy a napköziotthoni ellátás tovább csökkent a megyében (a racionalizálások ezt az ellátást érintették legjobban), kivételt képez ez alól Pécs városa. Humánerőforrás tekintetében elmondható, hogy szinte teljesen megszűnt a képesítés nélküli nevelők alkalmazása. A szakos ellátottság megyei átlagát rontja a kistelepülések képesített, de nem szakos pedagógusok által ellátott tanítási órák száma. Az idegennyelv és számítástechnika, a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához szükséges személyi feltételrendszer fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben. A megyei és/vagy kistérségi helyettesítési rendszer kialakítása erre megoldást adhat. A hétévenkénti továbbképzés második szakasza lezárult. A pedagógusok döntő többsége továbbképzési kötelezettségének eleget tett. Nőtt a megyében a szakvizsgázott pedagógusok száma. A sajátos települési adottságok miatt valószínűleg járható út az intézményfenntartó társulások növekedése, a kistérségi intézmények szakmai együttműködése, mely egyben a szak- és szakmai szolgáltatások együttes igénybevételére is lehetőséget nyújt. Az oktatást, nevelést segítő kötelező vagy ajánlott személyi fejlesztések csak központi forrás biztosításávál oldhatók meg, valamint a kistérségi szakmai égyüttműködés keretében. Az „integrációs bázisintézmények” létrejöttével a halmozottan hátrányos helyzetű, s ezen belül a roma származású tanulók esélyegyenlőtlenségének eredményesebb mérséklése, csökkentése megkezdődött. A sajátos nevelési igényű tanulók “integrálására” egyre több közoktatási intézmény vállalkozik. A nagyobb mértékű integrációt a személyi és tárgyi feltételrendszer hiánya és a befogadást nem támogató társadalomszemlélet akadályozza. Az általános iskolai nevelés és oktatás jellemző adatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: • pedagógiai programok és helyi tantervek felülvizsgálata, és ha szükséges módosítása, a közoktatási törvény és a NAT korrekciójára való tekintettel, • oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, csökkentése az integrált oktatás bevezetésével (sajátos nevelést igénylő, hátrányos helyzetű és roma gyerekek), • élethosszig tartó tanulás megalapozása kulcskompetenciák fejlesztésével, • a központi program által kifejlesztett kompetecia alapú oktatási programcsomagok tesztelése,kipróbálása, bevezetése, • módszertani eljárások, digitális tartalom befogadása és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételrendszer megteremtése, • az új pedagógiai eszközök és eljárások elsajítíttatása,majd tanórai alkalmazása, • a megszerzett új eljárások,pedagógiai eszközrendszer adaptálása,a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli elterjesztése, • regionális szakmai hálózatok munkájába történő bekapcsolódás, • az IKT alkalmazásának fejlesztése, kiszélesítése a tanulási környezet változtatásával, • használható idegennyelv tudás megalapozása, hatékony nyelvtanulás lehetőségeinek megteremtése, • önértékelésen, önfejlesztésen, partnerközpontú szemléleten alapuló minőségfejlesztés az oktatási intézményekben, • partneri kapcsolatok az iskola minden szereplőjével és a helyi közösséggel, • helyi intézményi innovációk által felhalmozott hasznosítható tapasztalat terjésztése,


57

• az alapkészségek kialakítását szolgáló kezdő szakasz 1-6. évfolyamra történő kiterjesztése az 1-4. évfolyamok helyett, • a pályaorientáció szerepének erősítése a 7-8. évfolyamon, • a taneszközjegyzék követelményénék való megfelelés, • társulások, települések, intézmények közötti együttműködés kialakítása, • önkormányzati intézkedési terv készítése azon önkormányzatok által is, akik oktatással kapcsolatos alapfeladataikat nem intézményfenntartással látják el, • iskolaadminisztrációs rendszerek bevezetése és alkalmazása. 7.) Középfokú oktatás Az általános iskolát végzők továbbtanulását a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. A középiskola mai presztizse a múltból táplálkozik, alapjában véve mégis a jelen társadalmi tényein alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a továbbtanuláshoz, a magasabb értékű képesítések megszerzéséhez és az elhelyezkedéshez. Az egyes intézmények sokszínű oktatási-képzési kínálata lehetőséget biztosít a tanulók és a szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A tanuló pályaválasztását befolyásolják a családi háttér, az értékrend átalakulása, divat-jelenségek, az iskolák presztízse és oktatási kapacitása, valamint egyre erősödő mértékben a továbbtanulási, illetve a munkaerőpiaci-elhelyezkedési szempontok. A helyes döntés meghozatalát és a tanulók reális pályaválasztását segítik az OM információs rendszere mellett a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának kiadványai, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, az intézmények nyílt napjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiában közzétett információk, az intézmények internetes honlapjai, pályaválasztási kiállítások. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján a kistelepülésen lakóknak is joguk van megismerni továbbtanulási lehetőségeiket, illetve ha valamelyik tanuló egyik iskolába sem kerül be, akkor is tudnia kell, hogy mint tanköteles, melyik iskolában folytathatja a 9. évfolyamon tanulmányait. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akinek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei. Baranya megye középfokú oktatási intézményei a 17. számú mellékletben meghatározott módon biztosítják az érintett tanulók kötelező felvételét. A Baranya megyében 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtanulását kedvezően érinti az, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervében jelenleg nem tartja indokoltnak a fenntartásában lévő középfokú oktatási intézmények oktatási kapacitásának csökkentését. 2008. évet követően tervezik az intézményrendszer racionalizálását. A humán szolgáltatások területén a középfokú oktatásban érvényesül leginkább a megyehatárok gyengülő szerepe. Elsősorban a szakképzés területén tapasztalható három megyére kiterjedő együttműködés (pl.: e-Régió program, delegáltak együttdolgozása a Regionális Képzési Bizottságban), ezen kívül az OKÉV feladatellátása okán az érettségi vizsgák szervezése ad keretet az együttműködéshez. Mivel megyénk középfokú oktatási intézményei több tanuló oktatását tudják folytatni, mint ahányan a településekről érkeznek, Baranya középiskolái várják és számítanak a szomszéd megyéből érkező tanulókra. Kívánatos az, hogy a középiskolát végzettek közül mind többen tanuljanak tovább. Tegyenek sikeres érettségi vizsgát, szerezzenek szakképesítést, vegyenek részt akkreditált felsőfokú szakképzésben. Sajnálatos módon csökken a szakmatanulás presztízse. Az elmúlt évtizedben közel felére csökkent a szakmunkástanulók száma, mely középtávon valószínűsíthetően a jelenlegi szinten stabilizázólik. Az iskolarendszeren kívüli oktatás fő területe is a szakképzés. Az Európai Unió oktatáspolitikájával és a Nemzeti Fejlesztési Terv I-II.-vel összhangban az oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként jelenik meg a munkaerő-piaci képzés keretében. 7.1. Gimnáziumi oktatás A gimnáziumban továbbtanulók száma az elmúlt öt évben megyénkben enyhén emelkedett. A megnövekedett szülői, tanulói igényekhez viszonyítva is az intézményhálózat férőhely-kapacitása elegendő. A feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakban 20-ról 25-re emelkedett, a nappali oktatásban résztvevők száma 8.030-ról 8.479 főre nőtt 2005-re. Jellemző volt egyrész a lefelé terjeszkedés a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok indításával, ami együtt járt a képzési idő meghosszabbodásával, valamint a felfelé terjeszkedés is az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével és a szakképzési évfolyamokon történő oktatás indításával. Az egyéni életpálya szempontjából, és a kedvező társadalompolitikai hatások mellett azonban a települési szinten kedvezőtlen hatások is

58


megjelentek, mint például hogy: az általános iskolák felső tagozatain csökkent az osztályok feltöltöttsége, és aminek következtében nőtt a fajlagos költségszint. Jellemző az iskolák pedagógiai programjainak bővülése: az általános tantervű oktatás mellett a kéttannyelvű, és a nemzetiségi nyelvű oktatás, a tagozatos és orientációs oktatás, valamint az emelt szintű oktatás mellett speciális ismeretek megszerzését, és érettségit követően a helyben történő továbbtanulás lehetőségét is kínálja az iskolák egy része. A nyelvi előkészítő évfolyamon történő oktatás növekvő népszerűségnek örvend. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, illetve Kollégiumi Programja, a speciális tantervű oktatási programok jól egészítik ki a gimnáziumok nevelési-oktatási programjait. A csökkenő gyermeklétszámból következő beiskolázási versenyben a gimnáziumok kedvező helyzete megmarad, ami intézmények működésének stabilitását segíti. A gimnáziumi nevelés és oktatás jellemző adatait a 7. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: •

• •

• •

• •

A gimnáziumi oktatás intézményi feltételrendszere Baranya megyében biztosított. A gimnáziumi férőhelyek száma elegendő, az oktatási kapacitások kihasználása optimális. A társadalmi igényekhez igazítása folyamatos. A fenntartóknak szükség szerint évente módosítani kell az indítható osztályok és a beiskolázható tanulók számát. A jelenlegi iskolaszerkezetben a négy évfolyamos gimnáziumi oktatást indokolt stabilizálni. A hat és nyolc évfolyamos osztályok számának növelése nem indokolt. A gimnáziumoknak feladata a középszintű érettségi vizsgára felkészítés mellett a tanulók emeletszintű érettségi vizsgára történő felkészítése. Ehhez teljes körűen biztosítani kell a személyi és a tárgyi akkreditációs feltételeket, valamint a diákok tantárgy választási jogát. A szakmai szempontok mellett fontos az oktatás-szervezés gazdasági-pénzügyi szempontjainak figyelembe vétele is, ennek okán pedig az iskolák között lehetséges együttműködés kialakítása. Az idegennyelv-oktatás, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése, valamint az oktatás pedagógiai hatékonyságának növelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelnek. Stratégiai cél az oktatás minőségfejlesztése. A minőségi oktatásra törekvés a gimnáziumi oktatásban fontos követelmény, egyben értékmérő. A fejlesztés kiinduló pontjait a tanulók közvetlen környezetében meglévő értékekhez kell igazítani. A tantárgyi lehetőségeknél szélesebb körű, sokszínű tevékenységi terepet kell biztosítani a tanulók részére. Az iskolák pedagógiai programjukban érvényesítsék (tanuóközpontú) fejlesztési feladataikat, jelenítsék meg környezetükben az iskola küldetését. Támogatni szükséges a gimnáziumokban is azokat a fejlesztéseket, intézményi innovációkat, amelyek a pedagógiai programokban elfogadott specializációkhoz, pl. a nemzetiségi nyelvoktató programokhoz, művészetoktatáshoz stb. kapcsolódnak.

7.2. Szakközépiskolai oktatás A középiskolás, közöttük a szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte a vizsgált időszakban. Ez volt az egyik legjelentősebb közoktatáspolitikai cél. Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A szakközépiskolai oktatásban a feladatellátási helyek száma a 2001. évi 31-ről 2005-re 34-re emelkedett. A tanulólétszám a nappali oktatásban ugyanebben az időszakban 7.657-ről 7.371-re csökkent. A 9. évfolyamon tanulók száma hasonló trendet követve kis mértékben 1690-ről 1.618-ra változott. A 13. és magasabb évfolyamos tanulók az érettségihez, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben 1.811 fő volt, ami csökkenő tendenciát jelez. Az akkreditált felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása érzékelhető. A minőségi kritériumok és a demográfiai folyamatok ismeretében a fejlesztések a régiós szerepet vállaló (Pécs) és a kistérségi iskolaközpontok (térségszervező városok) intézményeiben valósíthatók meg. A szakmai programfejlesztések az oktatás minőségfejlesztését eredményezték és a társadalmilag elfogadott értékorientációkat erősítették. A szakmacsoportos oktatás bevezetése segíti a szakirányú továbbtanulást, lehetővé teszi érettségi után szakképesítés megszerzését. Mivel a piac hosszútávra ma még nem képes szabályozni a képzési struktúrát, a pályaválasztás és a munkábaállás későbbi időpontra halasztása a fiatalok számára


59

előnyös. A felnőttoktatási szakközépiskolai oktatás térnyerése nappali, esti és levelező tagozaton egyaránt az érettségi megszerzésének lehetőségére vezethető vissza. Dél-Dunántúl szakközépiskoláinak szakképzési térképe azt mutatja, hogy humán szakterületen 15 iskolában, műszaki szakterületen 78 iskolában, gazdasági, szolgáltatási szakterületen 52 iskolában, agrárszakterületen 16 iskolában folyik szakmai orientációs és szakmai alapozó oktatás. A szakközépiskolai oktatás jellemző adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: •

• • •

• • • • • • •

A megye hátrányos helyzetű kistérségeinek felzárkóztatása érdekében és versenyképességük fokozásában fontos szerep jut a humánerőforrás-fejlesztésnek, melynek színterei a középfokú oktatási intézmények, közöttük a szakközépiskolák. Településpolitikai szempontból és a gazdaság versenyképességének növelése érdekében támogatni kell azt a törekvést, hogy a meglévő iskolaközpontok tovább fejlődjenek - ahol megvalósítható - a TISZK-ek bázisán. A szakképzési koncepció megyei szintű megvalósításában, a szervezésében, az irányításában, a koordinációban érvényesüljön a Baranya Megyei Szakképzési Tanács befolyásoló szerepe. Az intézmények szakmai programjában a gazdaság és a munkaerőpiac igényének megfelelő középiskolához, érettségihez kötött szakképesítések megszerzésére felkészítést kell preferálni úgy az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Az információs és kommunikációs technológia gyors terjedése szükségessé teszi, hogy az intézmények legyenek alkalmasak azok fogadására, és tudják alkalmazni mind a szakmai oktatásban, mind pedig az oktatásszervezésben. Az idegennyelv-oktatás, a kulcskompetenciák fejlesztése, valamint az oktatás pedagógiai hatékonyságának növelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelnek a szakközépiskolai oktatásban is. A munkaerőpiaci esélynövelő programok kiterjesztésével indokolt kiemelten támogatni a számítógép-kezelő (használó) szakképzését, az idegennyelv-vizsgára felkészítést és a személygépkocsi vezetői engedély megszerzését. A továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos, egyben az esélynövelést is szolgáló oktatási forma a nyelvi előkészítő osztályok indítása a (szak)középiskola 9. évfolyamán. Támogatni kell a szakközépiskolák akkreditált felsőfokú szakképzés folytatására irányuló szándékát, és a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésük kiterjesztését. A kooperáción alapuló oktatás-szervezés eredményeként el kell érni, hogy a szakképzésbe belépő tanulók számára a közoktatás más területén (gimnázium) biztosított lehetőségek is rendelkezésre álljanak. A szakközépiskoláknak fel kell készülniük az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai programjainak bevezetésére, a modulrendszerű oktatás bevezetésére, az új szakmai és vizsgakövetelményekre felkészítésre, és a kétszintű érettségi szakmai követelményrendszerére. Alkalmazkodni kell az Európai Unió szakképzés-politikájához, az új követelményekhez. (Europass, EU-s pályázatok stb.) A szakmai programfejlesztések során törekedni kell a Baranya megye középfokú fejlesztési programjában elfogadott akcióprogramok, projekt-javaslatok szakközépiskolákra vonatkozó részének megvalósítására.

7.3. Szakiskolai oktatás A szakképzés struktúrájának átalakítása az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit - melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló - nem sikerült orvosolni. 2005-ben elkezdődött a térségi integrált szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések 2007-ben fejeződnek be. A centralizációs folyamat hatásai Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-TISZK működésének érdemi megkezdésétől várhatók. A szakiskolai 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ban meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítések körében szakmai vizsgára felkészítés folyik. Aki nem fejezte be az általános iskola 8. évfolyamát, és elmúlt 16 éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos

60


helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a fiatal szakmunkások elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes rendszerének: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertani, tárgyi, finanszírozási, minőségfejlesztési stb. fejlesztésének folytatatása indokolt. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szakiskolai oktatásban a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyteremtésére, a gazdaság szereplőinek bevonására, az EU-s irányelvek figyelembe vételére, a szakmacsoportos alapképzés-különösen a gyakorlati képzés- erősítésére, a modul rendszerű képzés bevezetésének előkészítésére és bevezetésére. A fejlesztés keretében erősíteni szükséges a partnerkapcsolatokat az intézményfenntartók, az intézmények, a gazdaság érdekképviseleti szervezetei-kiemelten a kamarák-, a munkaügyi központ és szervezetei között. A „Munkerőpiaci esélynövelés”-t célzó programok kiterjesztése esélynövelő, egyben hátránykompenzáló hatású. Az idegen nyelv és az informatika oktatás többletóra finanszírozása mind az egyén, mind pedig a társadalom számára megtérülő befektetés, csakúgy mint a gépjárművezetői engedély megszerzésének fenntartó általi támogatása. A speciális szakiskolai osztályok indítása közel két évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik, oktatják. Folyamatosan bővülő képzési kínálatuk a továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai és a speciális szakiskolai nevelés és oktatás jellemző adatait a 9. számú melléklet tartalmazza. A Dél-Dunántúl szakképzési térképét a 10. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: • •

• •

•

•

• • • •

A gazdaság és a munkaerőpiac változó igényéhez alkalmazkodó oktatási-képzési struktúra fejlesztésének célja és feladata az egymásnak megfelelés követelményének biztosítása. A tudásforrások bővítése, a szakmai együttműködési képesség fejlesztése, a tanítási környezet modernizálása, és az eszközrendszer fejlesztése a szakiskolai fejlesztési program innovációs folyamatának meghatározó elemei. Törekedni kell a fejlesztés eredményeinek széleskörű hasznosítására. A gyakorlatorientált képzés, a korszerű tanítási anyagok kidolgozása és alkalmazása, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése az önfejlesztő és minőségfejlesztő iskolának legyen programja, egyben jellemzője. A gyorsan változó szakmai követelményrendszer differenciáló hatású. Továbbra is biztosítani szükséges azonban a szakképzés társadalomfejlesztő szerepének érvényesülését. A gyengébb képességű és a hátrányos helyzetű fiatalok szakképesítéshez és munkához juttatása az esélyegyenlőséget biztosítja. A reális pályaválasztás előfeltétele a sikeres életpályának. A szakképzés integrációs folyamatában egységben kell kezelni az iskolarendszerben és a felnőttképzés keretében folyó szakmai munkát, tekintettel az élethosszig tartó tanulás programjára és az iskolarendszeren kívüli szakképzés szerepének folyamatos növekedésére. A középtávon tervezhető folyamatban a PANNON-TISZK vállaljon kezdeményező szerepet. Támogatni szükséges a szakképző iskolák kapcsolatrendszerének fejlesztését, kiemelten az iskolahasználókkal és a szakképzésben érdekelt intézményekkel, szervezetekkel. Arra kell felkészülni a szakiskoláknak, hogy a tankötelezettség 18 évre emelésével a tanulók iskolarendszerű oktatása korszerű nevelési - oktatási programok és módszerek hatékony alkalmazásával legyen az egyén és a társadalom számára egyaránt eredményes. Fontos fejlesztési feladat a kompetencia-elven alapuló képzési rendszer kialakítása, a modulrendszerű szakképzés bevezetése, a szakmacsoportos képzés tartalmának megújítása, a szakmai idegen nyelv és a számítástechnika alkalmazás szintű elsajátíttatása. A gyakorlati oktatásban a tanulószerződés kiterjesztése, a kooperáción alapuló oktatásszervezés a szakképzési törvény követelményének megfelelően tervezendő. A szintvizsgák szervezése biztosítsa a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelést. A képző intézmények és specialisták együttműködésére, konferenciák megtartására, intézményi elemzésekre, önelemzésekre van szükség ahhoz, hogy a 9.-10. évfolyamon tanuló diákok speciális problémáira adekvát válaszokat lehessen adni. A tanulók rendelkezzenek a munkahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges képességekkel, készségekkel, kompetenciákkal. Fel kell készíteni őket az életpálya során bekövetkező munkahely- és szakmaváltásokra. A speciális és készségfejlesztő szakiskolákban törekedni kell arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók képességeit eredményesen bontakoztassa ki. Eredményes hátránykompenzáló módszerek alkalmazásával kell segíteni beilleszkedésüket a munka világába, a társadalomba.

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye •

61

Az új Országos Képzési Jegyzék alkalmazása, az új szakmai programok bevezetése, az új szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása alapkövetelményként fogalmazódik meg mind az iskolarendszerű, mind pedig az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményekkel szemben.

8.) Kollégiumi ellátás A kollégiumok a megye közoktatási intézményhálózatának részeként speciális nevelési-oktatási feladatokat látnak el. Az intézményrendszernek ma is aktuális funkciója, hogy csökkentse a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket, nyissa meg a szellemi javakhoz való hozzáférés útját, és mint otthon, befolyásolja a személyiség érésének folyamatát. A kollégium széles értelembe vett szocializáció és identitás fejlesztés. 1997-ben Baranyában 25 kollégium működött, a 2005/2006-ös tanévben már csak 19. Önkormányzati fenntartású: 12 Ebből általános iskolai: 2 Alapítványi: 2 Egyházi: 3 Az intézmények nagy többsége részben önállóan gazdálkodó, vagy iskolához csatolt. A kollégiumok kihasználtsága Pécsett 90-95 %-os, a megyében ennél kevesebb, 50-60 % közötti. A kihasználtságot a képzési struktúra változása, de leginkább a demográfiai helyzet befolyásolja. Növekedett a nem önkormányzati intézményrendszerben résztvevők kollégiumi igénye, ezzel növekvő számban jelent meg a kollégiumi ellátást igénylő 18 éven felüli korosztály. A kollégiumi intézményrendszer szakmai munkáját meghatározta az OM által 2001-ben kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. A szakmai munka finanszírozása azonban elmaradt a szükségestől. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány 2002-ben megszűnt, a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványnak, csak a kollégiumok fejlesztésére kiírt pályázata nem fedi le a szükséges és jogos igényeket. A kollégiumok költségvetési normatív támogatása évente legalább az infláció mértékével növekedett, 2006-ban azonban tanulónként 32.000.- Ft-tal csökkent. A kollégiumi intézményhálózat fejlődése ma alapvetően két tényezőtől függ: • egyrészt a működtetésben érdekelt fenntartó szakmai fejlesztési céljaitól, • másrészt az intézmény szakmai önállóságának biztosítása mellett, az elkülönítetten kezelendő költségvetési ráfordítások megteremtésének lehetőségétől - ma ugyanis nehezen követhető, hogy az iskolával összevont kollégiumoknak mekkora a működési költsége. Fejlesztési irányok, feladatok: • Fejleszteni szükséges a kollégiumok lakhatási feltételeit. Az infrastruktúrának, ingóságoknak meg kell közelítenie a jó színvonalú polgári otthon tárgyi-technikai feltételrendszerét. • A szakmai fejlesztést, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja megvalósulását kimenetmérésekkel, hatásvizsgálatokkal folyamatosan ellenőrizni kell. • Támogatni szükséges azokat a folyamatokat, amelyek a megyei kollégiumi intézményrendszer egészét megmozgató nagyrendezvények, programok, találkozók megvalósítását szolgálják. illetve amelyek az alapprogram intézményi megvalósítását segítik. • Intézményenként felül kell vizsgálni a férőhely kihasználtságot, az alapító okirat módosításával, a férőhelycsökkentést az ellátási színvonal emelésére kell kihasználni. • Segíteni kell az intézményeket a turizmusból származó bevételek növelésére. A fenntartók – belső szabályozókkal – alakítsanak ki megfelelő érdekeltségi rendszert az intézményi dolgozók ilyen jellegű munkájának ösztönzésére. 9.) Művészeti oktatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint annak módosításai szabályozták az alap- és középfokú művészetoktatási intézmények tartalmi és szervezeti működését. A vonatkozó törvények fontosnak tartják a magyar közoktatás intézményrendszerében a művészetoktatást. A fokozódó társa-

62


dalmi igényt kielégítve az alapfokú művészetoktatási intézmények száma Baranya megyében évről évre növekszik. Ezek az iskolák továbbra is aktív szerepet játszanak a települések kulturális életében. Iskoláink számára nagy kihívást jelent a humán értékek, a művészeti nevelés semmi mással nem pótolható értékeinek megőrzése, szerepének hangsúlyozása. Megyénkben az alábbi művészeti ágakat oktatják: zeneművészet táncművészet képző- és iparművészet színművészet és bábművészet

27 iskolában 19 iskolában 15 iskolában 6 iskolában

Fenntartó szerint működnek: - önkormányzati - egyházi - alapítványi - magán alapfokú művészetoktatási intézmények. Az iskolák többsége jelenleg még önkormányzati fenntartású, de dinamikusan szaporodnak az egyéb fenntartású intézmények is. A szakmai ellenőrzés erősítése szükséges annak érdekében, hogy a feladatellátás minőségi színvonala emelkedjen. Szervezeti formája alapján az intézményt működtetni lehet: - általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény - önálló alapfokú művészetoktatási intézmény - ÁMK keretében működő intézményegység Az alapfokú művészetoktatás a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelettel kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján folyik. Az oktatás szerkezete:

2 év előképző 6 év alapfok 4 év továbbképző.

A zeneművészeti ágban az egyéni oktatás mellett a tanulók kamaracsoportokban, zenekarokban és együttesekben is fejleszthetik tudásukat. A többi művészeti ágban csoportos oktatás folyik. Az önkormányzati intézmények többségében az oktatási törvény előírásának megfelelő végzettségű tanárok dolgoznak, elsősorban a zeneművészeti ágban. A többi művészeti ág szakos ellátottsága jelenleg még nem teljes, néhány esetben nem felel meg a törvényben foglaltaknak (pl.: tánctanárok, képzőművészeti műhelyt oktatók). Az alapítványi iskolák esetében hangsúlyozottabban jelentkezik a fent említett hiányosság. Anyagi lehetőségeiknek megfelelően eltérő mértékben és minőségben gondoskodnak a fenntartók az alapfokú művészetoktatási intézményeikről. A 2006. január 1-én érvényben lépett 2005.év CXLVII. Törvény 44. §. (2) alapján a szülőket a korábbinál magasabb térítési díjfizetési kötelezettség terheli. A művészetoktatást folytató intézményeket a 11. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési feladatok: • • • • • • •

Az érvényes közoktatási törvény, valamint a 11/1994-es MKM rendelet előírása szerinti valamennyi feltétel megléte esetén legyen csak engedélyezhető új intézmény létesítése. A már működő alapfokú művészetoktatási intézmények átvilágítása szükséges törvényességi és szakmai vizsgálattal. A szakmai munka segítésére a szakterület szakértői, szaktanácsadói hálózatának kiépítése legalább megyei, majd a későbbiekben regionális szinten. Kistérségi művészetoktatási szakmai centrumok kialakítása. Párhuzamos képzések megszüntetésével javulnának az oktatás személyi, tárgyi feltételei és szakmai színvonala. A művészetoktatásra alkalmas tantermek biztosításával kívánatos lenne az oktatás feltételeinek minőségi fejlesztése. A tárgyi feltételeket a nevelési és oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7.sz. melléklete szerint kell biztosítani.


63

10.) Nemzetiségi oktatás Baranya megyére nem csak az aprófalvas településszerkezet, hanem a nemzetiségek magas száma és aránya is jellemző. A nevelés-oktatás szervezettsége eltérő szintű, befolyásolja a települések hagyománya, a gazdaság színvonala. A nemzetiségi, kisebbségi lakosság települések szerinti megoszlásának jellegzetessége az, hogy túlnyomó többségük községekben lakik. A másik jellegzetesség a területi szétszórtság, ami jelenti egyrészt a megye egész területét, másrészt, hogy egy településen belül is gyakran megtalálható valamennyi kisebbség. A roma népesség szétszórtsága még nagyobb mértékű, bár vannak települések, ahol a lakosság 80100 %-a ehhez az etnikumhoz tartozik. Az egyes kisebbségek korösszetételére jellemző, hogy míg a német, a szerb és horvát kisebbségre az elöregedés jellemző, addig a roma lakosságnál fordított a helyzet. A magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatás a közoktatási rendszer szerves részeként illeszkedik a nagy rendszerbe, specialitásai vannak, de általánosságban egyazon törvényi keretek vonatkoznak minden nemzeti kisebbségre. Ennek ellenére, vagy még inkább ezért, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának és az ezt szolgáló intézményi háttér kialakítása, illetve fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Az európai kulturális sokszínűség fogja meghatározni kontinensünk jövőjét, valamint ennek a célnak a megvalósulásában egyértelműen az oktatás és nevelés kapja a legnagyobb szerepet. Ez lehet formális, vagy informális, iskolarendszerű vagy azon kívüli, de mindenképpen a permanens, egész életen keresztül megvalósuló formája. Így valósulhat meg a fogékonyság az új közösség és megvalósuló értékei iránt. A multikulturális nevelés egyik legfontosabb területe a nemzetiségi nyeloktatás. A nemzetiségi oktatás korábbi megközelítésében a nyelvtanulás követelményéből következett a hagyományápolás, amelyben gyakorolható volt az anyanyelv. Most pedig, főleg a kisebb nyelvek esetében, a hagyomány továbbadása a cél, és ebből következik a nyelv tanulásának szükségessége is. Így a nemzetiségi kultúrára nevelés és oktatás, valamint a kisebbségi nyelv tanulása szorosan összefüggő rendszert képez. Baranyában a nemzetiségi nyelven történő nevelés és oktatás minden hazai változata megtalálható. Az óvodai nevelésen belül gyakorlat az adott kisebbségi nyelv mindennapos használata, mint a nemzetiségi nevelés alapja. Az óvodák pedagógiai munkája a Magyar Óvodai Nevelési Program szerint szerveződik. Az általános- és középiskolákban mindhárom oktatási forma létezik a megyében: nemzetiségi anyanyelvoktató, kétnyelvű, tannyelvű. A nemzetiségi oktatás színvonalának korszerűsítéséhez az intézmények elsősorban az újszerű taneszközök (tankönyvek, segédeszközök) beszerzését, a szakmaimódszertani tanácsadást, valamint az anyaországgal való kapcsolattartás kiépítését és működtetését igénylik. A közoktatás egyes feladatainak kistérségi szervezésekor és a közoktatási intézmények, átszervezésekor arra kell törekedni, hogy a nemzetiségi oktatás keretei és lehetőségei bővüljenek, a nemzetiségi oktatásban részvevők száma pedig növekedjen. A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmai idegennyelv oktatására. Az oktatás területén is legnagyobb probléma, a roma származású gyerekek esetében tapasztalható. Helyzetükön való javítás leginkább lehetséges módja az oktatás területén található meg. Amennyiben a kisebbséghez tartozó megőrzi saját kultúráját, ugyanakkor elfogadja, megérti és tiszteli a többségi közösség kultúráját, akkor az egyén integrálódik. Az integráció mind az egyén, mind a társadalom számára a legkívánatosabb állapot. A többség az integráció alatt legtöbbször azt érti, hogy a kisebbségi társadalom szokásait, kultúráját tegye magáévá úgy, hogy a sajátját elveti. Ez valójában az asszimiláció, amit nemkívánatosnak tekintünk. A nemzetiség kultúráját megőrizni csak meghatározott stratégiával lehet. Fel kell mérni, hogy mi az a történeti, építészeti, képzőművészeti kincs, ami jelegzetesen az adott nemzetiség nyelvén európai. Mi az az élő (énekelt, táncolt, zenélt, festett, hímzett, faragott, szőtt stb.) népművészet amit alkotott, vagy dolgozott fel a kultúra az elmúlt évtizedekben. Melyek azok a tartalmak, amelyeken keresztül a gyermekek, a tanulók ezeket el tudják sajátítani. És végül felkutatni azt a rejtett potenciát, amely még képes részt vállalni ezekből az erőfeszítésekből. Az idegen nyelvet (nemzetiségi,kisebbségi) oktatásban résztvevő számát a 12. sz. melléklet tartalmazza.

64


Fejlesztési irányok, feladatok: • • • • • •

A nemzetiségi oktatás és nevelés fejlesztésére szolgáló bázis intézményrendszer felállítása (többek között nemzetiségi szakkollégiumok felállításával, nemzetiségi könyvtárak további létrehozásával stb.), figyelembe véve a régióban már meglévő német és horvát intézményeket. A nemzetiségi oktatás céljaihoz rendelt pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése, a feltételek megléte esetén önállóan, vagy az országos önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján működő formában. Indokolt támogatni a kétnyelvű nemzetiségi oktatás erősítését feladatellátási megállapodásokkal, elsősorban az általános iskolákra vonatkozóan és szükség esetén utazó pedagógusok alkalmazásával. A nemzetiségi oktatást folytató intézmények tankönyv és taneszköz szükségleteinek kiemelt támogatása – akár a hosszabb távon takarékosabb megoldásnak tűnő elektronikus tananyagok fejlesztésének és az ehhez szükséges eszközrendszer beszerzésének támogatásával. A feltételek megteremtése esetén indokolt az iskolák nyelvoktató programjainak bővítése vagy kétnyelvűvé fejlesztése - az ehhez szükséges segítség országos önkormányzatoktól való igénylésével -, valamint szakmai szolgáltatóktól módszertani segítség kérésével. A roma társadalom társadalmi mobilizációjának, valamint integrációjának segítése az oktatás-nevelés eszközeivel, a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és a Collegium Martineum tapasztalatainak felhasználásával.

11.) A sajátos nevelési igényű gyermekek/ tanulók ellátása A sajátos nevelési igény megállapítása szabályozott eljárási rendben és szakmai követelmények mentén történik, csak és kizárólag a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kompetenciájába tartozó kötelezettség és jogosítvány. „Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. b.) A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivítászavar).” /A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban :Kt) 121.§. (29)./ A szakértői bizottság kompetenciája azt is megállapítani, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható vagy sem. A többi tanulóval együtt nevelhető – oktatható tanuló a jogszabályi feltételek folyamatos biztosítása esetén integráltan nevelhető-oktatható. Az integrált nevelés és nevelés-oktatás feltételeiről a többségi /általános nevelési terv, pedagógiai program alapján működő intézmények fenntartói gondoskodnak. A többi tanulóval együtt nem nevelhető-oktatható tanuló szegregált ellátásban vesz részt, ezt az ellátási formát a megyei önkormányzatok kötelező feladataik körében látják el. Csak szegregáltan nevelhető-oktatható gyermek/tanuló valószínű mindig lesz, ezért ezeknek az intézményeknek a fenntartása továbbra is fontos feladat marad. Egyes települési önkormányzatok általános iskolájuk mellett, tagozatként működtetnek szegregált formát, biztosítva ezzel a kistérségi ellátást. A mikrotérségekben a szegregált tagozatok száma, illetve a tanulólétszám az integrációs késztetés hatására csökkent. A kistérségi központok közül nincs szegregált intézménye/tagozata: Siklósnak és Szigetvárnak. A gyermek/tanulólétszám csökkenésével a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma nem csökkent. A várható létszám pedig lehetséges, hogy növekedni fog (egészségügyi adat: a Down-kóros csecsemők száma növekedett az utóbbi években). Baranya megyében a szegregáltan nevelhető-oktatható gyermekek/tanulók számára ellátást nyújtó intézmények száma és befogadóképessége a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben nem változott. A megelőző közoktatás fejlesztési tervekben megjelölt feladatok közül teljesült: - valamennyi intézmény koedukáltként működik. - A térségi ellátás a négy iskola esetében megvalósult, ami az érintettek helyzetét pozitívan befolyásolta. - Két intézményben óvoda is tudja fogadni a gyermekeket, s ez lehetővé teszi a hozzátartozók munkavállalását. - Megvalósult, hogy mind a négy iskola ellátja a speciális szakiskola feladatát is. A képzés eredményesnek mindható, a Pécsváradon végzett tanulók közel 80-a munkába is tud állni. Ez jobb eredmény, mint a többségi iskolában végzett szakmunkásoké. A speciális szakiskolákra a tartósan szükség lesz,


65

mert az integrált nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók számára is ez jelenti a biztos lehetőséget a tankötelezettség teljesítéséhez és a szakma tanulásához. Számukra az ellátás biztosítása kötelező megyei feladat. - Megvalósult a pécsváradi intézmény rekonstrukciója, bővítése. Szükségességét igazolja, hogy teljes kapacitás-kihasználtsággal működik. - Megvalósult az intézményközeli szakmai, módszertani segítségnyújtás lehetősége az integráló iskolák számára azzal, hogy a megyei fenntartású (szegregált) gyógypedagógiai intézmények vállalták és a megyei önkormányzat, mint intézményfenntartó, feladatként jelölte az egységes gyógypedagógiai, módszertani központként történő működést. A rendszer kialakulása folyamatban van, a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetének szakmai megerősödése lehet a megvalósítás kulcsa. A megelőző közoktatás-fejlesztési tervekben megjelölt feladatok közül nem teljesült: - a Pécstől nyugatra elhelyezkedő településeken élő ellátásra jogosultak számára biztosítani a szegregált nevelést-oktatást. Ők lakóhelyüktől távol, illetve Somogy megyében vehetik igénybe az ellátást. - A Siklós-Sellye térségben csak részben - a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára van ellátási lehetőség. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek jogszabályban rögzített, világos követelményrendszert fogalmaznak meg. A teljesülés ellenőrzése azonban hatékonyan, intézkedési joggal felruházott szerv által nem történik meg csakúgy, mint az oktatás más területén. Ezért az eredményesség, a hatékonyság esetleges, sokszor személyfüggő. A jegyzők a legtöbb esetben nyilatkoznak arról, hogy az illetékességi területükön mely intézmény milyen fogyatékkal élő gyermek/tanuló befogadásához rendelkezik a szükséges feltételekkel, a gyakorlatban azonban csak ritkán találunk meg minden feltételt. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás elengedhetetlen része a habilitáció és a rehabilitáció. Ehhez speciális tudású szakemberek és eszközök szükségesek. Megvonása, részleges teljesítése az összes többi foglalkozás, tanítás, nevelés eredményességét veszélyezteti. A sajátos nevelési igény legfőképpen a habilitációra, rehabilitációra való jogosultságot jelenti. A többcélú kistérségek képesek lennének megoldani a feladatot az integráló intézményekben. Az oktatáspolitikai törekvések a minél nagyobb mértékben történő integrálásra –a kialakulatlan, bizonytalan, teljeskörű kontroll nélküli helyzetben - kevés eredményt hoztak eddig. Több település iskoláját érintően azonban elindult a spontán szegregáció, ami tovább nehezíti a feladat érdemi megoldását, ellentétes irányba hat. Fejlesztési irányok, feladatok: A gyógypedagógiai nevelés- oktatás helyzetének, feltételeinek stabilizálása. Ennek érdekében: • olyan intézmény/intézményegység hálózat kialakítása, amely lehetőséget ad a szegregált nevelésre és oktatásra bejárással vagy kollégiumi elhelyezéssel ( sok olyan érintett család van, amely a gyermek/tanuló fejlődéséhez a szükséges feltételeket szociális és/vagy életvezetési okok miatt nem tudja biztosítani). • A szegregált ellátást nyújtó általános iskolák és speciális szakiskolák egységes gyógypedagógiai módszertani központként való működésének elősegítése (pl.: megyei közoktatás-fejlesztési közalapítvány támogatásával, kistérségi támogatás révén). • Az integrált nevelés-oktatás erősítése, a feltételek teljeskörű ellenőrzésének biztosításával is, minden olyan esetben, amikor a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ezt a formát javasolja. • A habilitációs és rehabilitációs ellátás szakmai- és eszközfejlesztésének biztosítása. • A pedagógiai és a gyógypedagógiai tudások beépítése, erősítése az integráló általános iskolák és szakiskolák nevelési-oktatási folyamatába. Ennek érdekében a szaktanácsadáson kívül, képzés, továbbképzés, szakmai tapasztalatcserék rendszerelvű szervezése. 12.) Felnőttoktatás Azok, akik nem tankötelesek, és nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, felnőttoktatásban kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről jelentősen befolyásolja az e tevékenységet folytató intézmények működését. A felnőttek foglalkoztatását elősegítő – munkaerőpiaci – képzés a fenti időponttól kizárólag akkreditált felnőttképzési intézményben támogatható. Az oktatásszervezés feltételei, a szakmai és vizsgakövetelmények teljesítése érdekében szigorodtak.

66


Összességében hiányzik az oktatási piac minőségi szelekciója. A regisztráció formális feltételrendszere ehhez kevés. A minőséggel (az intézményi és program akkreditáció) jelenleg a Felnőttképzési Akkreditációs Testület foglalkozik, de felvetődik a kamarai szerepvállalás lehetősége is a képzést finanszírozók piacot befolyásoló szerepének erősítése érdekében. A másik feszültséggóc abban nyilvánul meg, hogy a munkaerőpiacon azonos értékű szakképesítést nagyon eltérő feltételrendszerű képzőhelyeken lehet megszerezni. Valójában más minőség, tartalom áll a megszerzett bizonyítvány mögött. A 2+(1-2-3) éves szakképző iskolai és 4-12 hónapos munkaerőpiaci képzés különbsége elvileg indokolt lehet. Ennek szakértői magyarázata az, hogy az iskolai képzés időalapú, meghatározott arányokkal, időben mért előmenetellel, „érési folyamattal”. Az iskolarendszeren kívüli képzés viszont – elvileg – kompetencia-alapú. Arra épít, hogy a képzésbe belépő már rendelkezik élettapasztalattal, szakmai tapasztalattal, ismeri a munka világát. Már több mindenre lehet építeni, illetve mást/másként lehet és kell tanítani számukra. A szakképzési piac intézményeit ellenőrző és minősítő-értékelő rendszer intézményi és jogi kereteit az 1/2005. I. 19. FMM rendelet biztosítja. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményrendszerébe az e feladatot is felvállaló szakképző iskolákon kívül a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és a Pécsi Regionális Képző Központ, valamint a képzéssel, tovább- és átképzéssel foglalkozó gazdasági szervezetek is fontos szerepet töltenek be. A jogszabályi hátér megerősödése - amely egyben a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott követelményeket is növelte - a felnőttképzést folytató intézmények differenciálódásához vezetett, illetve vezet. Egyes intézmények oktatói létszámban, technikai eszközökben illetve infrastruktúrában jelentős fejlődést mutatnak, míg mások kiszorultak a piacról és felszámolódtak. A megyében több mint húsz stabil működést mutató, évente több munkaerő-piaci képzést is bonyolító felnőttképzést folytató intézmény van. Ezek közül öt vállalkozásként, illetve civil szervezetként nőtte ki magát – az oktatottak létszámát tekintve - iskola méretűvé. Évente öt-hat középfokú szakképző iskola bonyolít a munkaügyi központ támogatásával foglalkoztatást elősegítő képzéseket, kettő képző intézmény működésében van igen jelentős szerepe az önköltséges-költségtérítéses képzési kínálatnak, és négy-öt azoknak a száma, amelyek alvállalkozóként vesznek részt más felnőttképzést folytató intézmény szervezésével bonyolított munkaerő-piaci képzésben. A munkaerő-piaci képzés továbbra is a leggyorsabban képes reagálni a gazdaság igényeire, legérzékenyebb az igények kielégítésére. A szakképzési struktúrában bekövetkezett változásoknak a motorja, így az egyes szakirányok iskolarendszerű képzésbe történő bevezetésnek a kísérleti terepeként, az oktatóknak pedig gyakorló helyszínként is jelentős szerepet tölt be a munkaerő-piaci képzés. Az iskolai felnőttoktatásban tanulókra vonatkozó megyei adatokat a 13. számú melléklet tartalmazza. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával finanszírozott képzések adatait a 14. és a 15. számú mellékletek tartalmazzák. 13.) Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatások alapvető feladata, hogy segítse a közoktatási intézmények fenntartóit, az intézményeket, valamint a pedagógusok és tanulók munkáját a jogszabályoknak megfelelő, eredményes nevelési/nevelési-oktatási tevékenységében, biztosítsa az intézményi munka pedagógiai segítését, szakmai hátterét. Baranya megyében hozzávetőleg 300 közoktatási intézmény jogosult a szolgáltatások igénybevételére, több mint 6000 pedagógus szakmai, fejlesztési, információs, továbbképzési igényeit kell kielégíteni. A tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálat több mint 65.000 tanulót érint. A megye meghatározó szolgáltatója a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja. Tevékenységét - a régió megyéinek szolgáltatási központjaival és szolgáltató szervezeteivel versenyhelyzetben - korszerű, jól felszerelt, kulturált és esztétikus körülmények között végzi. A pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményegység alkalmazza az elektronikus tájékoztatást, melynek elérhetősége: (www.baranya-ped.sulinet.hu). A közoktatási törvény 36. §-ban foglalt alaptevékenységek alapján Baranya megye közoktatási intézményeiben nevelő-oktató munkát végzőknek, a közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak nyújt igényekre, elvárásokra alapozott minőségi pedagógiai szakmai szolgáltatást. Tevékenysége kiterjed: • pedagógiai mérés-értékelés • szaktanácsadás • pedagógiai tájékoztatás • igazgatási, pedagógiai szolgáltatás

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye • • •

67

pedagógusok képzésének segítése tanulmányi- és tehetséggondozó versenyek szervezése tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat

Fejlesztési irányok, feladatok: • • • • • •

kistérségi ellátási rendszer kialakítása régiós feladatellátás kialakítása minden állampolgár számára elérhető minőségi szolgáltatás nyújtása az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklésének elősegítése társadalmi erőforrások fejlesztésének segítése élethosszig tartó tanulás előkészítése, a tanulást biztosító kompetenciákkal: intelligens tanulás, digitális írástudás, problémamegoldó képesség, kommunikációs készség, szociáliséletviteli készség • nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelés, oktatás segítése • európai uniós pályázatok, források fogadása • információs és kommunikációs rendszer fejlesztése A pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes körű ellátása megyénkben Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató intézményeinek feladatellátásával együtt biztosít teljes körű lefedettséget. 14.) Pedagógiai szakszolgálatok A szülő és pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő szakszolgálatokat a közoktatási törvény nevesíti: • tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység • a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, • fejlesztő felkészítés, • a konduktív pedagógiai ellátás, • a nevelési tanácsadás, • a logopédiai ellátás, • a gyógytestnevelés, • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A fentiek a kötelező megyei feladatellátás körébe tartoznak. 2004. decemberében jelent meg a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. törvény, majd 2005. elején a hozzátartozó kormányrendelet. A nevezett törvény arról rendelkezett, hogy az átvállalt feladatokat a többcélú kistérségi társulások kötelesek ellátni, jelezve – pedagógiai szakszolgálatok vonatkozásában – a megyei önkormányzatnak, hogy a feladatot átveszik. A feladatot elláthatják önállóan alapított intézménnyel, társulással alapított és fenntartott intézménnyel, illetve a szolgáltatás ellátására megállapodást köthetnek más fenntartóval. A kivett feladatokat (amelyeket a többcélú kistérségi társulás a megyei intézmény közreműködése nélkül teljesít) a megyei önkormányzat a következőkben kötelező feladatként nem láthatja el. A 2005. április 4-én módosított kormányrendelet lehetőséget adott azonban ahhoz, hogy a vállalt szakszolgálati feladat-ellátást a társulás az általa fenntartott szakszolgálati intézményben, vagy – megállapodás alapján – helyi önkormányzat vagy intézményi társulás fenntartásában működő intézmény által, vagy szakember közös foglalkoztatásával is elláthatja. A pedagógiai szakszolgálatot érintő fenti jogszabályi háttér változása indokolttá tette a megyei önkormányzat számára az eddigi feladat-ellátás felülvizsgálatát. A jogszabályok a feladat-ellátásra vonatkozó minden döntés kezdeményezési jogát a többcélú kistérségi társulásokra ruházták át, tehát – kevés megkötéssel – a társulási megállapodásokban vállalt feladatokat akkor, olyan mértékben és módon kérik ki, a megyei önkormányzat kötelező feladatai közül, ahogyan a társulás dönt. A 2005. év elején a többcélú kistérségi társulások nyilatkoztak, a vállalt feladatokról. A feladat-ellátás rendszerbe foglalt szervezésére adott lehetőséget a megyei önkormányzat többcélú kistérségi társulásokkal kezdeményezett együttműködési megállapodása, keretet adva ahhoz, hogy megyei közoktatási intézmény is szerződhessen társulással, konkrét feladatok ellátásában. Így a megyei önkormányzat a továbbiakban is biztosítani tudja a megállapodás időtartamára a közös foglalkoztatással megoldott feladatok zökkenőmentes ellátást. A többcélú kistérségi társulások többsége a kö-

68


zös foglalkoztatás módját igényelte a vállalt feladatainak ellátásához. Ezen esetekben a megyei önkormányzat kötelező feladat-ellátása érintetlen marad. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 147/2005. (XI.17.) Kgy. határozatában a többcélú kistérségi társulásoknak a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül átadta • Komló és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Komlói Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulásnak, • Mohács és kistérségében a továbbtanulás, pályaválasztási tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, • Pécs és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, • Pécsvárad és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulásnak, • Sásd és kistérségében a gyógytestnevelés, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulásnak, • Sellye és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulásnak, • Siklós és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulásnak, • Szentlőrinc és kistérségében a nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés és logopédiai szolgáltatás feladatát a Szentlőrinc Többcélú Önkormányzati Társulásnak, • Szigetvár és kistérségében a gyógytestnevelés, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Szigetvár-Dél-Zselic Kistérségi Többcélú Társulásnak. A közgyűlés felhatalmazta a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központját és a szakfeladat-ellátásra jogosult, fenntartásában lévő gyógypedagógiai intézmények vezetőit a pedagógiai szakszolgálati tevékenységre vonatkozó feladat-ellátási szerződések megkötésére. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 2006. évre vonatkozóan az alábbi többcélú kistérségi társulásokkal állapodott meg közös szakszolgálati feladatellátásra: • Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulással nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógy testnevelés, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás ellátására. • Siklós Többcélú Kistérségi Társulással nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás elvégzésére. • A Sellyei Többcélú Kistérségi Társulással nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás ellátására. • A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulással továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás ellátására. • A Pécsi Többcélú Kistérségi társulás területén a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadást ellátásra. • A Szentlőrinci Többcélú Kistérségi Társulás területén nevelési tanácsadás, továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, logopédiai ellátás és gyógy testnevelés ellátására. A Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulással kötött feladat-ellátási szerződést a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás és –gondozás, gyógytestnevelés, illetve logopédiai ellátására vonatkozóan. Azokról a pedagógiai szakszolgálati feladatokról, melyeket a többcélú kistérségi társulás nem lát el (sem önállóan, sem közös szakember foglalkoztatásával) a megyei önkormányzatnak továbbra is kötelessége gondoskodnia: • a fejlesztő felkészítés teljesítéshez szükséges feltételekről, • gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, • a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről, • továbbá a többi tanulóval együttnevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók habilitációját, rehabilitációját biztosító utazótanári hálózatról. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása az évenként kötött megállapodásoknak és feladatellátási szerződéseknek megfelelően módosul. A pedagógiai szakszolgálatok teljes körű biztosítása


69

megyénkben Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató intézményeinek feladatellátásával együtt biztosít teljes körű lefedettséget. Pedagógiai szakszolgálatok feladatai Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás: Korai fejlesztés és gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás a fogyatékosság típusának megfelelő szakértői bizottság szakvéleménye alapján, illetve gyógytestnevelés egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében a szülőkkel együttműködve, egyéni fejlesztési tervre alapozva: • 0-5 éves korú, eltérő fejlődésmenetet mutató óvodába nem járó gyermekek számára, • 3 évtől tanköteles korig az integráltan nevelt gyermekek számára, utazó tanári hálózat keretében (ha az intézmény nem biztosítja a speciális fejlesztés feltételeit). Konduktív pedagógiai szolgálat: A központi idegrendszeri sérült és mozgássérült gyermekek fejlesztése az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére alapozott egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztő foglalkozásokon, melyek 0-tól a tanköteles kor végéig tartanak. Logopédiai ellátás: A beszédhibás és beszédfogyatékos tanulók ellátása 3 évtől tanköteles kor végéig • beszédindítás, • megkésett és/vagy akadályozott beszéd-nyelvi fejlődés, • beszédhibák vizsgálata és terápiája, • részképesség-zavarok vizsgálata és terápiája Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy, vagy könnyített testnevelésre utalja. Fejlesztő felkészítés: Súlyos, halmozottan sérült gyermekek számára, akik a tankötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, fejlesztő felkészítés átlag heti 5 órában, a szakértői bizottság szakvéleményére alapozott egyéni fejlesztési terv alapján. Az ellátottak köréhez igazodva megbízás alapján szervezés, szakmai ellenőrzés. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény elláthatja: • a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, • a fejlesztő felkészítést, • a logopédiai ellátást, • a konduktív pedagógiai feladatokat, • a gyógytestnevelést, • a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatai közül a szaktanácsadást, a pedagógiai tájékoztatást, igazgatási pedagógiai szolgáltatást, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítését, tanuló tájékoztatást, tanácsadó szolgálat biztosítását, • az utazó szakember hálózat működtetését. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív módszertani intézmény a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjában, Komlón a BMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthonában, Mohácson a BMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthonában. A kistérségi fejlesztési tervek a sajátos nevelési igényű tanulók óvodai és iskolai együttnevelésének széleskörű vállalását tükrözik, ugyanakkor az integrációhoz szükséges szakemberek hiányát is megfogalmazzák a Közoktatási Törvény szerint az utazó tanári hálózat biztosítása a megyei önkormányzat feladata. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenysége:

70


Komplex pedagógiai – pszichológiai – orvosi vizsgálatok végzése, diagnosztizálás (értelmi akadályozottság, tanulási akadályozottság, halmozott fogyatékosság, autizmus és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság esetén). A sajátos nevelési igény megállapítását követően javaslattétel az intézményes elhelyezésre (pl. bölcsőde, óvoda, iskolatípus megválasztása), különleges gondozás keretében történő - ellátására, a speciális ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, - kötelező kontrollvizsgálatok végzése a törvényi szabályozásnak megfelelően, - magasabb összegű családi pótlékra, valamint meghosszabbított gyesre való igényjogosultság megállapítása, igazolások kiadása. Nevelési Tanácsadó: Magatartási, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség esetén a többségi általános iskolák, óvodák tanulóinak vizsgálata, terápiája, szakvéleményezése, valamint rehabilitációs célú foglalkozások előírása, végzése Továbbtanulás, pályaválasztás: Információs pedagógiai tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, tájékoztató osztályfőnöki órákon • Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás 7-8. osztályosok, középiskolások részére • Komplex pályaválasztási tanácsadás (pszichológiai – orvosi) • Pályaválasztási tanácsadás elutasított tanulók számára A jelenlegi minimum szintű feladatellátás nem kevés bizonytalanságot hordoz, részben a szakmai és egyéb törvényi feltételek hiánya miatt, másrészt az időtávlat bizonytalanságai miatt. Mindez azt eredményezheti, hogy a Megyei Önkormányzatnak, mint szubszidiárius feladatellátónak számolni kell azzal, amennyiben a kistérség nem tudja ellátni a feladatot, ismét feléled a megyei feladatellátási kötelezettség. Fejlesztési irányok, feladatok: • • •

•

fő feladat az ellátási kötelezettség folyamatos figyelemmel kísérése, az ellátási igényekhez való folyamatos igazodás, ami egy sajátos készenléti állapot fenntartását jelenti, törekedni kell a szolgáltatások kiterjesztésére, a teljes megyei ellátás megszervezésére, a szakszolgálati feladatellátás vonatkozásában kistérségekkel történő folyamatos együttműködésre, törekedni kell az integrációt segítő utazó gyógypedagógusi hálózat kiépítésére, az utazó tanári hálózat egész megyére kitejedő megszervezésére, a sajátos nevelési igény jellegének megfelelő gyógypedagógiai tanárok, terapeuták számának növelésére és a fogadó intézményeknél a megfelelő feltételek kialakítására, törekedni kell a jelenlegi ellátás színvonalának megőrzésére, javítására.

15.) Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány A megye és a megyeszékhely önkormányzata által - a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján - létrehozott Közalapítvány jelentősen hozzájárult a fejlesztési tervben megfogalmazott térségi és körzeti feladatok teljesítéséhez. Kiemelten kezelte a megye közoktatásának tartalmi és szervezeti modernizációját elősegítő törekvéseket, az intézmények működési feltételeinek javítását, támogatta a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátását, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat és hozzájárult a nemzeti és etnikai kisebbség nevelését, oktatását szolgáló feltételek javításához. A Közalapítvány tevékenységének összefoglalását és a támogatási összegeket a 16. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: • A fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi feladatok támogatásával járul hozzá a megye közoktatásának tartalmi korszerűsítéséhez, a közoktatási intézmények működési feltételeinek javításához, a minőségfejlesztést szolgáló intézményi törekvések megvalósításához. • A pályázatokra és a Közalapítvány működésére fordítható (csökkenő) központi támogatást egyéb forrásokból törekszik biztosítani.


71

16.) Az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének alapelvei A közoktatási feladatok teljesítése, ellátása helyi önkormányzati feladat. A megyei önkormányzat közoktatási intézkedésekről kiadott szakvéleményei, a tárgyban hozott döntései, valamint az önkormányzatok és a kistérségek közoktatási intézkedési tervei mutatják meg azt, hogy az önkormányzatok miként teszek eleget feladatellátási kötelezettségüknek. Azaz nyomon követhető az együttműködési szándék, a kötelező feladatok ellátásának módja. Természetesen az is nyomon követhető, hogy az önkormányzatok voltaképpen önállóan döntenek. A megyei fejlesztési terv nem kötelező az intézményfenntartókra. A fejlesztési tervben a megyei kötelező feladatellátás összesítése, valamint a helyi akarat regisztrálása történik meg. A változtatásra törekvést a közoktatási feladatok racionális ellátásának követelménye tükrözi, mely a célok és feladatok eredményeként realizálódik a mindennapok gyakorlatában. Az önkormányzatoktól a közoktatás intézményeinek működtetése, a kötelező feladatok ellátása szoros együttműködést feltételez. Ez önkéntességet feltételez, melyet az állam oktatáspolitikai eszközökkel, valamint a finanszírozási és támogatási rendszeren keresztül ösztönöz. A közoktatási feladatok ellátásának finanszírozása a helyi önkormányzatok és a kistérségi társulások támogatása nélkül nem megoldható. Ezért bátran állítható, hogy az önkormányzatok jelentős része erőn felül is vállalja a kiegészítő támogatás biztosítását, még akkor is, ha pontosan tudják, hogy alapszintű üzemelést biztosítanak és a feladatellátáshoz csak a minimális feltételeket garantálja az intézményi költségvetés. A közoktatási közalapítvány pályázati támogatása az iskolabuszok beszerzését preferálja, mely segít a gyerekek bejárásának könnyítésében, de teljes körűen megoldani és teljes megyei lefedettséget a szükségleteknek megfelelően biztosítani még nem képes. Az önkormányzatok önállóságát tiszteletben tartva, érdekeik csorbítása nélkül szükség van a megye települési önkormányzatai közötti együttműködésre az ésszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság, az értékek megtartása és megőrzése mellett alapvetően a gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Az együttműködés alapelve kell legyen: az önkéntesség, a kölcsönösség, az egyenjogúság, a közös érdek, és az önkormányzati jogok tiszteletben tartása.

Fejlesztési irányok, feladatok: • • • •

Valósuljon meg a kistérségeken belül- és között a szervezett közoktatási együttműködés, a feladatellátás, a kölcsönös tájékoztatás, és az információáramlás. Valósuljon meg a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok és kistérségi társulások között a szervezett közoktatási együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás. Valósuljon meg a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a szakszolgálati feladatok ellátása az együttműködő felek közötti feladatellátási megállapodásokban rögzített módon, és a szülők jogának valamint a gyermekek mindenekfeletti érdekének figyelembe vételével teljesüljön. A fejlesztési terv megvalósítása során érvényesüljön az intézményfenntartó önkormányzatok között a szakmai együttműködés, és az optimális megoldások alkalmazása az azonos érdekeltség alapján.

17.) Koordinációs, szervezési feladatok A Kt. 88.§.(1) bekezdése szerint a megyei közoktatás-fejlesztési tervet a megyei közgyűlés ajánlás formájában határozattal adja ki. A teljes szöveg a mellékletekkel együtt a Baranya Megyei Önkormányzat honlapján elérhető. Akik számára az ajánlás interneten nem elérhető és kérik, azoknak írásos formában eljuttatjuk. Javasoljuk, hogy az 1997-ben elfogadott és 2003-ban módosított megyei közoktatás-fejlesztési terv a jelen kiegészítéssel együtt 2010. szeptember 1-ig legyen hatályos. Mivel ajánlás formájában jelenik meg, mégis remélhető, hogy a szakmailag megalapozott célokat és feladatokat a települési önkormányzatok többsége önmagára nézve kötelezőnek minősíti. A fejlesztési tervben és kiegészítésében megfogalmazottak alapján a megyei közgyűlés elnöke: • a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos fenntartói döntések előtt, a Kt. előírásának és az önkormányzat SZMSZ-ének megfelelően gondoskodik a szakvélemény kiadásáról, • akár a Kt. módosulása rendelkezik a fejlesztési terv karbantartásáról, akár helyi kezdeményezés a kiváltó ok, kezdeményezi az Egyeztető Bizottság összehívását,

72 • •

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye a megyei közgyűlés által elfogadott kiegészítést, a módosításokat az Egyeztető Bizottság elé terjeszti, a szakképzés modernizációjának folytatása melletti elkötelezettséget megerősítve támogatja a térségi integrált szakképző központok fejlesztését, újabbak létesítését, a szakképzési rendszer átalakítását, támogatja a megye középfokú szakképzés-fejlesztési programjának megvalósítását

A megyei közgyűlés elnöke számára a fejlesztési terv végrehajtásával, illetve a módosítására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat - a szükséges egyeztetések után - Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Humánszolgáltatási Irodája készíti elő. Záradék: Elfogadta a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése …../2006. számú. határozatával. A Baranya Megyei Önkormányzat nevében: Dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke


73 1. számú melléklet

Baranya megye lakosságának várható alakulása Baranya 418 642 412 005 400 806 400 313 383 105 371 911 359 766

1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

Pécs 170 039 163 367 157 332 156 567 146 243 141 492 137 175

Baranya Pécs nélkül 248 603 248 638 243 474 243 476 236 862 230 419 222 591

Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása – Baranya megye

1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

0-4 24 653 23 861 19 529 18 373 20 548 19 504 18 118

5-9 26 056 24 588 23 584 19 178 20 913 20 533 19 476

10-14 33 476 26 059 24 939 23 403 21 601 20 930 20 548

15-19 31 519 34 344 26 225 25 256 23 996 21 738 21 028

20-24 28 781 30 748 33 769 27 849 24 481 23 673 21 502

Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása – Baranya megye Pécs nélkül

1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

0-4 15 330 14 423 12 303 11 364 13 431 12 937 12 010

5-9 16 365 15 414 14 584 12 518 13 314 13 360 12 863

10-14 20 215 16 292 15 439 15 055 13 483 13 226 13 259

15-19 16 698 19 901 15 748 15 252 14 295 13 402 13 116

Forrás: 2005. évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága.

20-24 15 329 18 063 19 954 16 232 15 622 14 554 13 530

74

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 2. számú melléklet A településcsoportok fontosabb mutatói, 2004

Lakónépesség az év végén Sorszám

Megnevezés

Település

Terület, km2 fő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Pécs megyei jogú város Bóly Harkány Komló Mohács Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány

13.

Városok összesen

a megyei %-ában

a 2001. év végi %-ában

Élveszületés 1000 lakosra

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

163 25 26 47 112 36 15 25 51 28 40 22

156 567 3 851 3 678 26 907 19 033 4 071 3 454 3 067 10 146 7 094 11 240 2 648

39,1 1,0 0,9 6,7 4,8 1,0 0,9 0,8 2,5 1,8 2,8 0,7

98,0 103,7 104,5 98,0 99,7 99,2 96,8 94,4 97,7 97,6 97,8 94,8

8,6 10,7 10,4 7,7 9,6 6,4 4,0 7,1 8,6 10,1 8,1 6,7

12

589

251 756

62,9

98,2

8,5

Községek népessége fő 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21.

200 500 1000 2000 3000

– 199 – 499 – 999 –1999 –2999 –4999

69 135 48 28 7 2

493 1 640 845 589 214 60

9 472 42 974 34 593 36 129 17 109 8 280

2,4 10,7 8,6 9,0 4,3 2,1

94,2 97,4 99,7 100,4 98,0 109,8

8,8 11,1 9,4 9,2 7,5 10,3

289

3 841

148 557

37,1

99,1

9,6

301

4 429

400 313

100,0

98,5

8,9

Községek összesen

BARANYA MEGYE ÖSSZESEN

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 2005.



Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként Ágazati kód A, B C D E C, D, E F G H I J K L M N O

Gazdasági ág Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Ipar Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása

2000.

2001.

2005.

6 682

6 531

5 582

124 21 221

505 21 163

197 18 529

4 158

3 213

3 481

25 503 2 681

24 881 2 750

22 208 3 912

5 069

5 473

8 802

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai

2 159

2 132

2 352

7 452

7 232

2 580

1 661

1 504

542

Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

2 480

3 038

3 656

Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás

7 078

7 399

8 578

12 584 7 046

13 115 6 678

13 266 6 990

2 081

2 060

2 182

Összesen

82 476

82 793

80 648

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 2005 Regisztrált munkanélküliek száma Baranya megyében iskolai végzettség szerint 2005. december Munkanélküliek száma 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Összes

Fő

Az összes százalékában 1 734 8 827 6 607 445 1 721 581 121 492 232 22 055

7,8 39,9 29,9 2,0 7,8 2,6 6,6 2,2 1,0 100

76

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 4. számú melléklet

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága, és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága 2003. január 1 - 2005. december 31. között kiadott szakvéleményei a közoktatási intézmények átszervezésére, feladatának bővítésére és a települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseire vonatkozóan 2003. Az OISB 13/2003. (II.12.) sz. határozatában megállapította, hogy a hetvehelyi általános iskola enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő-oktató tagozatán a középsúlyos értelmi fogyatos tanulók integrált nevelése-oktatása a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 30/2003. (III.12.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy a Lánycsók Község Önkormányzata által fenntartott Általános Művelődési Központ feladatkörét az alapfokú művészeti oktató intézményegység feladatával bővítse a 2003/2004. tanévtől. Az OISB 49/2003. (IV.9.) sz. határozatában megállapította, hogy a Babarc és Liptód községek önkormányzatainak fenntartásában működő általános iskola 5-8. évfolyamának más településen történő iskoláztatása a megye közoktatás fejlesztési tervével akkor megegyező, ha a kötelező felvételt biztosító általános iskola kijelölése oly módon történik, hogy az nem jelent aránytalan terhet a szülő és a tanuló számára. Az OISB 50/2003. (IV.9.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével való összhangot állapított meg a Dencsháza és Szentegát önkormányzatok azon szándékára vonatkozóan, miszerint a fenntartók a Dencsháza székhellyel működő Általános Iskola feladatkörét az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásával bővítsék, a jogszabályban rögzített feltételek biztosítása mellett. Az OISB 64/2003. (V.14.) sz. határozatában egyetértett azzal, hogy Kátoly Községi Önkormányzata oktatási alapfeladatának az általános iskolára vonatkozó részét társulási szerződés alapján Máriakéménden lássa el. Az OISB 65/2003. (V.14.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy az alacsony tanulólétszám miatt Kővágótöttös Önkormányzata az általa fenntartott általános iskolát jogutód nélkül megszüntesse. Az OISB 80/2003. (V.29.) sz. határozatában egyetértett Mohács Város Önkormányzatának az óvodák igazgatási feladatainak átszervezését célul kitűző szándékával, a szükséges férőhelyszám megtartása mellett. Az OISB 81/2003. (V.29.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Abaliget Község Önkormányzatának azon szándékát, miszerint a fenntartásában működő Eötvös József Általános Iskola és Óvoda feladatkörét a 2003/2004. tanévtől az alapfokú művészetoktató intézményegység feladatkörével bővítse. Az OISB 99/2003. (VI.18.) sz. határozatában megállapította, hogy Vásárosbérc Község Önkormányzata szándéka, miszerint az önkormányzat a 2003/2004. tanévtől helyben az óvodát és az 1-3. évfolyamon működő általános iskolát tartsa fenn, a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 100/2003. (VI.18.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy Szava Község Önkormányzata az iskoláztatással kapcsolatos feladatát társulási megállapodással a Szalántai Általános Iskolában teljesítse. Az OISB 103/2003. (VI.18.) sz. határozatában Komló Város Önkormányzata közoktatás-átszervezési intézkedéseire vonatkozó megyei szakvéleményt szakmai információk hiányában nem adott ki. Az OISB 104/2003. (VI.18.) sz. határozatában megállapította, hogy Csertő Község Önkormányzata azon szándéka, miszerint az óvodai feladatellátást helyben, de Szigetvár várossal feladat-ellátási társulást létre hozva oldja meg, a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van.


77

Az OISB 107/2003. (VI.26.) sz. határozatában megállapította, hogy Siklós Város Önkormányzatának azon szándéka, miszerint az általa fenntartott Batthyány Kázmér Általános Iskola feladatát az alapfokú művészetoktató intézményegység működtetésével bővítse, a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Az OISB 108/2003. (VI.26.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy Komló Város Önkormányzata az óvodai ellátást igénylő gyermekek elhelyezése mellett a város fenntartásában lévő óvodák közül egyet megszüntessen. Az OISB 112/2003. (VIII.19.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy Piskó Község Önkormányzata közoktatási alapfeladatát intézményfenntartó társulás keretében más településen (Vajszlón) lássa el, az alacsony tanuló létszám miatt. Az OISB 113/2003. (VIII.19.) sz. határozatában tudomásul vette a Mecseknádasd Általános Művelődési Központ és a német nemzetiségi óvoda összevonását, a különböző intézménytípusok szervezeti és szakmai önállóságának megtartása mellett. Az OISB 146/2003. (XI.10.) sz. határozatában egyet értett azzal, hogy a fenntartó a 2003/2004. tanévtől a Nagyharsányi Áltlános Iskola és Napköziotthonos Óvodában a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását bevezesse. 2004. Az OISB 15/2004. (II.11.) sz. határozatában javasolta kiegészíteni Geresdlak, Maráza, Fazekasboda községek önkormányzatának a közoktatási feladatok ellátására vonatkozó intézkedési tervét a közoktatási törvény 86. §. (2) bekezdésének megfelelő feladat-ellátási kötelezettség módjának meghatározásával. Ugyanakkor elismerte, hogy a tervezett intézkedés a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban áll. Az OISB 16/2004. (II.11.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek tartotta a Pécs Kertvárosi Általános Iskola és telephelyei megszüntetését oly módon, hogy a feladatot jogutódként a Pécs Illyés Gyula Általános Iskola veszi át a 2004/2005. tanévtől. Az OISB 17/2004. (II.11.) sz. határozatában a megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta Királyegyháza Önkormányzatának a közoktatásra vonatkozó intézkedési tervét. Ezzel egyidejűleg köszönetét fejezte ki a királyegyházi önkormányzatnak, hogy a megyei önkormányzat kérésére 2000-ben elkészítette intézkedési tervét, segítve ezzel a megyei tervezést. Az OISB 18/2004. (II.11.) sz. határozatában megállapította, hogy Újpetre, Kiskassa, Peterd, Pécsdevecser községek közoktatási intézkedési terve a nyolc évfolyamos általános iskola, az óvoda további működtetése, az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók integrált nevelése/oktatása, a nemzetiségi nevelés-oktatás, a tanulók napközbeni ellátásának biztosítása mellett Baranya megye közoktatásának fejlesztési tervével megegyezik. Az OISB 19/2004. (II.11.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek találta Kölked Község Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervét, amelyben kinyilvánítja azt a szándékát, hogy az óvodai nevelést és az általános iskolai nevelést-oktatást saját fenntartásában működtetett intézményben oldja meg és gondoskodik a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók neveléséről-oktatásáról is. Az OISB 25/2004. (II.25.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Komló város a hat általános iskola közül egy iskolában a beiskolázást a 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben megszünteti, illetve egy iskolában egy első osztály indítását engedélyezi. Az általános iskolai struktúra átszervezése a megyei fejlesztési tervvel nem ellentétes. Az OISB 28/2004. (II.25.) sz. határozatában Almamellék-Ibafa-Horváthertelend-Csebény községek közoktatási intézkedési tervét, - mely szerint az önkormányzat társulásos formában továbbra is fenntartja egy csoporttal az óvodát, 1-8. évfolyammal az általános iskolát, és a diákotthont, a nemzetiségi

78


nyelv oktatásáról továbbra is gondoskodik - a megyei közoktatási fejlesztési összhangban levőnek találta. Az OISB 41/2004. (III.10.) sz. határozatában Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselőtestülete és a Kozármislenyi Intézményirányító Társulás Társulási Tanácsa (Kozármisleny, Birján, Lothárd, Szemely, Pécsudvard) által a közoktatási intézkedési tervre vonatkozó határozatot nem tartotta a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek. Az OISB 42/2004. (III.10.) sz. határozatában Szentlőrinc város közoktatási intézkedési tervében foglaltakat, miszerint a város továbbra is: két óvodát és két általános iskolát működtet, az óvodások és az általános iskolások számára is biztosítja a nemzetiségi nyelv oktatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált nevelésérőloktatásáról gondoskodik kollégiumi ellátás mellett, biztosítja az alapfokú művészetoktató intézményegység működését a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 58/2004. (IV. 08.) sz. határozatában Pécs Megyei Jogú Város óvodai ellátásának módosítását (Anikó utcai 2 csoport helyett az Illyés Gyula Általános Iskolában óvodai intézményegység létrehozása 2 csoporttal) Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 59/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola épületének bővítését, korszerűsítését, valamint a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztését Baranya megye közoktatásfejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az 60/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola „D” kategóriás tornaterem építési, beruházási programját Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 61/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Kodály Zoltán Gimnázium épületének bővítését, korszerűsítését, a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztését, valamint az intézményhez tartozó tornacsarnok bővítését Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 62/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola épületének felújítását, hét új tanteremmel történő bővítését, rendezvényteremnek használható aula létesítését, fedett uszoda építését, kerítés pótlását, valamint a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztést Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 63/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Magyarmecskei székhellyel működő közoktatási intézmények rendszerére és feladatrendszerére vonatkozó intézkedési tervet a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 64/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Máza község közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 65/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. §. (5) bekezdésének megfelelő intézményegységekkel az Általános Művelődési Központ létrehozását Mágocs nagyközségben a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta. Az OISB 66/2004. (IV. 08.) sz. határozatában a Beremend nagyközség közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 69/2004. (IV.22.) sz. határozatában a megyei önkormányzat fenntartásában lévő Nagy László Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Komló) intézmény átalakítását és tornaterem építését Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 70/2004. (IV.22.) sz. határozatában a Szigetvár Város Önkormányzata fenntartásában lévő Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium intézmény- bővítését, felújítását Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta.


79

Az OISB 71/2004. (IV.22.) sz. határozatában Mecseknádasd Község Önkormányzatának, mint az Intézményfenntartó Társulás gesztorának pályázati célját a felülvizsgált közoktatási intézkedési terve alapján a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 72/2004. (IV.22.) sz. határozatában Pellérd Község Önkormányzatának, mint az Intézményfenntartó Társulás gesztorának pályázati célját a felülvizsgált közoktatási intézkedési terve alapján a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 74/2004. (IV.22.) sz. határozatában nem döntött a Siklós város szakvélemény kérésére a tekintetben, hogy a Jókai Mór Kollégium férőhely kihasználtság miatti megszüntetése megegyezik-e a megyei fejlesztési tervvel. A napirendet a bizottság következő ülésén újra tárgyalja. Az OISB 77/2004. (V.12.) sz. határozatában Siklós Város Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 78/2004. (V.12.) sz. határozatában a Siklós Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Jókai Mór Kollégium megszűntetését a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta azzal a feltétellel, hogy Siklós Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ában foglalt kötelezettségeit. Az OISB 78/2004. (V.12.) sz. határozatában a Siklós Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Hajdú Imre Utcai Általános Iskola és a Városi Zeneiskola összevonását, valamint a zeneiskola új helyen történő működtetését a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 78/2004. (V.12.) sz. határozatában Siklós Város Önkormányzatának a gyermek- és diákétkeztetéssel kapcsolatos feladatainak új szervezeti formában történő ellátását a megye közoktatásfejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 95/2004. (VI.02.) sz. határozatában Egyházasharaszti és Old községek közoktatási intézkedési tervét nem tartotta a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek, mert közoktatási alapfeladatai közül csak az óvodai ellátás feladatát tervezi. Az OISB 96/2004. (VI.02.) sz. határozatában Somogyapáti Általános Művelődési Központot társulással fenntartó önkormányzatok: Basal, Patapoklosi, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló, Vásárosbéc közoktatási intézkedési tervében megfogalmazottakat a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek találta, amennyiben megfelelő módon kiegészíti a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételének módjával, a szegregáltan nevelhető-oktatatható gyermekek/tanulók ellátásának megoldásával. Az OISB 97/2004. (VI.02.) sz. határozatában a Mohács város közoktatási intézkedési terve felülvizsgálata során megállapított feladatokat a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek találta. Az OISB 98/2004. (VI.02.) sz. határozatában az Egerági Intézményirányító Társulás által előkészített közoktatási intézkedési terv feladatai közül nem tartotta összhangban levőnek a megyei közoktatásfejlesztési tervvel a pedagógiai szakmai szolgáltatás működtetését, valamint hiányzott a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vétele módjának, helyének megnevezése. Kérte, hogy véleményezés céljából a módosított intézkedési tervet a szakbizottságnak küldje meg az intézmény fenntartója. Az OISB 99/2004. (VI.02.) sz. határozatában felkérte a Görcsöny, Szőke, Regenye, Ócsárd önkormányzatokat, hogy közoktatási intézkedési tervüket tekintsék át a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét illetően és a pedagógiai szakmai szolgálat tartalmát tekintve. A felülvizsgált intézkedési tervet a szakbizottságnak küldjék meg véleményezés céljából. Az OISB 102/2004. (VI.02.) sz. határozatában a Pécs Megyei Jogú Város fenntartásában lévő Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola fenntartói jogának átadását a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, a megye közoktatás fejlesztési tervével egyezőnek tartotta azzal a fel-

80


tétellel, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 112/2004. (VI.23.) sz. határozatában a Komló város felülvizsgált közoktatási intézkedési tervét nem találta ellentétesnek a megyei közoktatás-fejlesztési tervével. Az OISB 113/2004. (VI.23.) sz. határozatában a Komló Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Körtvélyesi Óvoda tagóvodakénti integrálását a jelenlegi IV. sz. Óvodakörzethez nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Komló Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ban és 102. §-ban foglalt kötelezettségeit. Az átszervezést pedagógiai szakmai szempontból megalapozatlannak tartotta. Az OISB 114/2004. (VI.23.) sz. határozatában az Alsószentmártoni Önkormányzat közoktatási intézkedési tervét nem találta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervvel. Az OISB 115/2004. (VI.23.) sz. határozatában az eddig közös fenntartásban működő, az Egyházasharaszti Általános Iskola tagintézményeként Alsószentmártonban működő 1-4. évfolyamú általános iskola és az Alsószentmártoni Önkormányzat fenntartásában működő Napköziotthonos Óvoda 2004. szeptember 1-től többcélú, közös igazgatású intézményként történő működtetését nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével azzal a feltétellel, hogy Alsószentmártoni Önkormányzat teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ában és 102. §-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 117/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Hosszúhetény Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervét a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban levőnek tartotta. Az OISB 118/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Hosszúhetény Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Nemes János Általános Művelődési Központ és Könyvtárban alapfokú művészeti oktatás bevezetését nem tartotta ellentétesnek a megyei közoktatás fejlesztési tervével. Az OISB 119/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Hetvehely, Okorvölgy, Szentkatalin, Husztót, Kovácsszénája községek közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során megállapított feladatokat a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 120/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Bóly Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Bólyi Német Nemzetiségi Diákotthon átszervezését, az intézménynek a szintén Bóly Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Montenuovó Nándor Szakközépiskola és Szakiskola szervezetébe történő integrálását, közös igazgatású intézmény létrehozását nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Bóly Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§ és 102.§-ában foglalt kötelezettségeit. Az OISB 121/2004. (VIII.25.) sz. határozatában az Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Magyarhertelend, többcélú, közös igazgatású intézményének intézményegységenkénti (óvoda, általános iskola) önálló intézménnyé válását a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek. Az OISB 121/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Bodolyabér és Magyarhertelend községek által társulással fenntartott alacsony létszámmal (12), két tanulócsoporttal működő általános iskola megszüntetését a kötelező felvételt biztosító sásdi általános iskolát fenntartó társulással kötött megállapodás alapján nem tartotta a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek. Az OISB 122/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Hímesházi Körzeti Nemzetiségi Általános Iskola tevékenységének alapfokú művészetoktató iskolai feladattal való bővítését a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 123/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Ózdfalu községek közoktatási intézkedési tervét hiányosnak tartotta, ezért a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta megegyezőnek. Az OISB 125/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Mohács Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Széchenyi István Belvárosi Általános Iskola átszervezését Széchenyi István Általános Művelődési


81

Központtá, és a Mohácsi Zeneiskola feladatának bővítését Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyé nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Mohács Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §. és 102. §-ában foglalt kötelezettségeit. Az OISB 126/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Hobol Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Általános Iskola és Óvoda átszervezését, valamint a Dencsháza és Szentegát Községek Önkormányzatai által társulásban működtetett Általános Iskola és Napköziotthon átszervezését – melynek keretében a hoboli általános iskolát a Dencsháza és Szentegát Községek Önkormányzatai által működtetett Általános Iskola és Napköziotthonhoz, annak tagintézményévé integrálja; az óvodai nevelés feladatának ellátására Hobol Község Önkormányzata a fenntartásában lévő intézményt működtet – a Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, azzal a feltétellel, hogy Hobol, Dencsháza és Szentegát Községek Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ában és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 127/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Nagynyárád község közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során megállapított feladatokat a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 128/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Nagynyárád Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Általános Iskola és Óvoda feladatainak bővítését: az alapfokú művészetoktatás, valamint az alsó tagozaton német kéttannyelvű oktatás felmenő rendszerű bevezetését a 2004/2005-ös tanévtől, nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Nagynyárád Község Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ban és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 129/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Magyaregregy Község Önkormányzatának fenntartásában lévő Általános Iskola tagiskolakénti integrálását a Szászvár Nagyközség Önkormányzata fenntartásában lévő Kiss György Általános és Zeneiskolához nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Magyaregregy Község Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§-ban és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 130/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a Szászvár Nagyközség Önkormányzatának fenntartásában lévő Kiss György Általános és Zeneiskola intézmény feladatának bővítését nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével, azzal a feltétellel, hogy Szászvár Nagyközség Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88.§ és 102.§-ban foglalt kötelezettségeit. Az OISB 131/2004. (VIII.25.) sz. határozatában módosította a 113/2004. (VI.23.) OISB határozatát az alábbiak szerint: ”A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága a Komló Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Körtvélyesi Óvoda tagóvodakénti integrálását a jelenlegi IV. sz. Óvodakörzethez nem tartja ellentétesnek a megye közoktatás fejlesztési tervével azzal a feltétellel, hogy Komló Város Önkormányzata teljesíti a közoktatási törvény 88. §-ban és 102. §-ban foglalt kötelezettségeit.” Az OISB 134/2004. (VIII.25.) sz. határozatában Somberek és Görcsönydoboka települési önkormányzatának közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek találta. Az OISB 135/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Siklósnagyfalu a településen óvodát működtessen. Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy Szebény község önkormányzata közoktatási alapfeladatai közül -az alacsony tanuló létszám miatt- az 5. és a 6. évfolyam nevelését-oktatását a véméndi általános iskolában oldja meg társulás formájában. Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy Szebény község önkormányzata közoktatási alapfeladatai közül az 1-4. évfolyam nevelését-oktatását két tanulócsoportban, a véméndi általános iskola tagiskolájában, Szebény községi telephellyel lássa el.

82


Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy Véménd község székhellyel működő, társulással fenntartott általános iskola biztosítsa a kötelező felvételt a Szebény község 5. és 6. évfolyamos tanulói számára is. Az OISB 136/2004. (VIII.25.) sz. határozatában a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek, hogy a Véménd község székhellyel működő, társulással fenntartott általános iskola két tanulócsoporttal, Szebény telephelyen a szebényi 1-4. évfolyamos tanulók számára tagintézményben biztosítsa a kötelező felvételt. Az OISB 137/2004. (VIII.25.) sz. határozatában megállapította, hogy Abaliget Község Önkormányzatának döntése iskolafenntartó társulás létesítésére Orfű Község Önkormányzatával biztosítja az 1990. évi LXV. törvényben a helyi önkormányzatokra vonatkozó kötelező feladatellátást a gyermekek általános iskolai oktatására és nevelésére. A feladatellátás intézményfenntartó társulásban történő ellátásának tervezett módja nem ellentétes a megye közoktatás-fejlesztési tervével. Amennyiben a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó közoktatási feladataikat a Kt. 88.§ (5), (6) bekezdésben meghatározott módon átszervezéssel, feladatbővítéssel stb. látják el, közoktatási szakértő szakvéleményével együtt kérnie kell a megyei önkormányzat szakvéleményét. Az OISB 150/2004. (IX.08.) sz. határozatában a Tormás, Szágy község közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem találta összhangban levőnek. Az OISB 151/2004. (IX.08.) sz. határozatában a Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény községek közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem találta összhangban levőnek. Az OISB 152/2004. (IX.08.) sz. határozatában a Sátorhely község közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során megállapított feladatokat és fejlesztési elképzeléseket a megye közoktatásfejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta. Az OISB 169/2004. (X.13.) sz. határozatában Orfű község tanulócsoport összevonási szándékát támogatta a 2004/2005. tanévtől. Az 1-4. osztály egy tanulócsoportban történő nevelését-oktatását a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek. Az OISB 190/2004. (XI.10.) sz. határozatában az Általános Iskola Szabadszentkirály intézményben az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. Az OISB 190/2004. (XI.10.) sz. határozatában Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. Az OISB 191/2004. (XI.10.) sz. határozatában a Mohács Város Önkormányzatának fenntartásában lévő dr. Marek József Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolában 9. évfolyamon nyelvi előkészítő oktatás bevezetését nem tartotta ellentétesnek a megye közoktatás-fejlesztési tervével. Az OISB 193/2004. (XI.10.) sz. határozatában a Görcsöny, Szőke, Regenye, Ócsárd községek módosított közoktatási intézkedési tervét a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek találta.


83 2005.

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (1) pontjában megállapította, hogy a megyei közoktatásfejlesztési tervvel összhangban van Kozármisleny, Pécsudvard, Szemely, Birján községek módosított közoktatási intézkedési terve. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (2) pontjában az érintett helyi önkormányzatok megkeresése és a rendelkezésre álló szakértői vélemény alapján megállapította, hogy Baksa, Ócsárd, Téseny, Tengeri, Kisdér községek által fenntartott óvoda két csoporttal történő működése a 2005/2006. tanévtől megfelelő színvonalon képes biztosítani az óvodai nevelést, ezért a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel összhangban van. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (3) pontjában megállapította, hogy Baksa, Kisdér, Tengeri, Téseny községek szándéka -az általuk fenntartott- baksai általános iskola feladatának a sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók integrált nevelésére-oktatásra vonatkozóan a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezik. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39/2005. (III.24.) sz. határozatának (4) pontjában megállapította, hogy Majs és Udvar községek szándéka a Majs székhellyel működő Frey János általános iskola feladatának a logopédiai szolgáltatás feladatával történő bővítésére a megyei közoktatásfejlesztési tervvel megegyezik. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz. határozatának (1) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Bogádmindszent-HegyszentmártonÓzdfalu községek módosított közoktatási intézkedési tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz. határozatának (2) pontjában a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy a Kozármisleny – Pécsudvard – Birján – Lothárd – Szemely községek által fenntartott Kozármislenyi Általános Iskola és a Kozármislenyi Óvoda és Bölcsőde, valamint a Kozármislenyi Könyvtár feladatait a következőkben Általános Művelődési Központ intézménytípusában lássa el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz.. határozatának (3) pontjában a megye közoktatásfejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Székelyszabar község az általános iskolára vonatkozó közoktatási feladatát – a német nemzetiségi oktatás megtartásával – megállapodással Mohács város vagy Hímesháza község általános iskolájában lássa el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2005. (IV.28.) sz. határozatának (4) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek tartotta, hogy Abaliget község az általános iskolában tanév közben évfolyamokat vonjon össze. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (1) pontjában a megye közoktatás fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Kodály Zoltán Úti Középiskolai Kollégium 2005. június 30-ával történő megszüntetését, és az intézmény 2005. július 1-jei hatállyal történő összevonását az intézmény jogutódjául jelölt Hajnóczy József Kollégiummal. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (2) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a mohácsi (Újmohács) Völgyesi Jenő Általános Iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás bevezetését a 2005/2006. tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (3) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Lánycsóki óvoda szakfeladatának bővítését a logopédiai ellátás feladatával. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (4) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Lánycsók és Kisnyárád községek közoktatási intézkedési tervét.

84


A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (5) pontjában Vásárosdombó, Kisvaszar, Gerényes, Tékes, Tarrós, Ág községek közoktatási intézkedési tervét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (6) pontjában Somberek község önkormányzata és Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzata közoktatási intézkedési tervét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (7) pontjában Somberek község önkormányzatának és Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzatának fenntartásában, Somberek székhellyel működő általános iskola feladatának bővítését az alapfokú művészetoktatással a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásfejlesztési tervével egyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (8) pontjában Drávafok, Bogdása, Markóc községek közoktatási intézkedési tervét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (9) pontjában Sumony község önkormányzatának azt a szándékát, hogy az 1-4. évfolyammal, két tanulócsoportban, etnikai programmal működő általános iskolát jogutód nélkül megszünteti, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (10) pontjában Somogyviszló község önkormányzatának azt a szándéka, hogy az 1-4. évfolyammal, egy tanulócsoporttal működő általános iskolát megszünteti a Baranya Megye Közoktatás-fejlesztési Tervével nem tartotta ellentétesnek. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (11) pontjában Mozsgó község önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, amely a 2005/2006. tanévtől a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelését, oktatását kívánja bevezetni, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (12) pontjában Mozsgó község önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, amely a 2005/2006. tanévtől a német nemzetiségi oktatás, nyelvoktató formáját kívánja bevezetni az általa fenntartott Általános Művelődési Központ intézményében, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásfejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (13) pontjában Szentdénes község önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, amely a 2005/2006. tanévtől az alacsony létszámmal (12 fő), egy összevont tanulócsoporttal működő általános iskola megszűntetésére irányul a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem tartotta ellentétesnek. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (14) pontjában Rózsafa község társulással fenntartott 1-4. évfolyammal, két tanuló csoporttal működő általános iskolájának a tanulólétszám csökkenése miatt egy tanuló csoportos iskolává történő átszervezését a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (15) pontjában A Geresdlak, Fazekasboda és Maráza községek által tervezett közoktatási intézkedést, miszerint a 16 gyermek számára a 2005/2006. nevelési évtől egy óvodai csoportot működtetnek, amely a német nemzetiségi nyelvi nevelést is végzi, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek tartotta.


85

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (16) pontjában Komló város által a Gagarin Általános Iskolában tervezett pedagógiai szakszolgálati feladatbővítést (gyógytestnevelés) a 2005/2006. tanévtől a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (17) pontjában Komló város szándékát, hogy az Erkel Ferenc Művészetoktató Intézmény feladatát négy telephelyen (Magyarszék, Bikal, Egyházaskozár, Mindszentgodisa) működő tagintézménnyel kívánja bővíteni, másrészt az alapfeladatok közé a népzene tagozatot fel kívánja venni a 2005/2006. tanévtől a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (18) pontjában Szászvár nagyközség tervezett közoktatási intézkedését, miszerint a társulással fenntartott Hársfavirág óvodát a Kiss György Általános Művelődési Központhoz csatolja szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásifejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (19) pontjában a Szászvár székhellyel működő, a társulás keretében fenntartott óvoda a jelenlegi négy csoportjának egy csoporttal való csökkentését – tekintettel az óvodáskorúak magas számára, szociális helyzetükre (2/3-ad nem fizet térítési díjat), valamint a kétnyelvű német nemzetiségi nevelés programjára – Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével ellentétesnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (20) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város tervezett közoktatási intézkedését, miszerint az Anikó Utcai Óvoda tagintézményét (Viktória Utcai Tagóvoda) megszünteti a gyermeklétszám csökkenése miatt, a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (21) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatási-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy a Dunaszekcső község által fenntartott Önálló Napköziotthonos Óvoda és a Dunaszekcsői Általános Iskola feladatait a következőkben Általános Művelődési Központ intézménytípusban lássa el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (22) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Bár község önkormányzata Német Nemzetiségi Óvodáját a társulásban működtetett Park Utcai Körzeti Napköziotthonos Óvoda tagóvodájaként, valamint Német Nemzetiségi Általános Iskoláját a társulásban működtetett Park Utcai Általános Iskola tagiskolájaként kívánja a továbbiakban fenntartani. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz.. határozatának (23) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Homorúd község önkormányzata a Homorúdi Óvodát és a Homorúdi Alsó Tagozatos Általános Iskolát a Mohács-Homorúd Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban lévő újmohácsi Völgyesi Jenő Általános Iskola és Óvoda tagintézményeiként kívánja a továbbiakban fenntartani. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (24) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta, hogy Szalatnak község önkormányzata 1-4. évfolyammal működtesse általános iskoláját a szászvári Általános Művelődési Központ tagintézményeként. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (25) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Szalatnak község önkormányzata az 5-8. évfolyamok kötelező iskoláztatását társulási megállapodás alapján a szászvári Általános Művelődési Központ általános iskola intézményegységében biztosítsa. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (26) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban le-

86


vőnek tartotta, hogy Abaliget község önkormányzata az óvodáskorúak ellátását és az 1-4. évfolyam nevelését-oktatását helyben biztosítja, akár tagintézményben, akár önálló intézmény keretében. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (27) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Abaliget község az 5-8. évfolyamos tanulók kötelező felvételét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási vagy társulási megállapodás alapján Pécs városának intézményében (Pécs, Pázmány Péter Úti Általános Iskola) biztosítsa. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (28) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Abaliget község önkormányzata az általa fenntartott Eötvös József Általános Iskolát jogutód nélkül megszünteti, amennyiben a Pécsi Hittudományi Főiskola a 2005/2006. tanévtől kezdődően helyben 1-8. évfolyamos gyakorló általános iskolát létesít. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (29) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Bakonya község a kötelező óvodai ellátást és az általános iskolai oktatást a társulással működtetett kővágószőlősi közoktatási intézményben biztosítja, az óvodát és az 1-4 évfolyammal működő általános iskolát megszünteti. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (30) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Csertő község önkormányzata az óvodát megszünteti, amennyiben a kötelező felvételt az intézményfenntartó társulás által működtetett óvodában (Mozsgó) biztosítja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (31) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban levőnek tartotta, hogy Kővágószőlős község önkormányzata az általa fenntartott általános iskolában a 2005/2006. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2005. (VI.16.) sz. határozatának (32) pontjában a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Sumony község önkormányzatának azt a szándékát, hogy az Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda intézmény óvodai intézményegységét (a Napközi Otthonos Óvodát) a Királyegyházai Általános Művelődési Központ tagintézményeként működteti a 2005/2006-os tanévtől, a megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartotta. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (1) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartotta Kémes, Cún, Drávapiski, Szaporca, Tésenfa községek közoktatási intézkedési tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (2) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Szebény Község Önkormányzata által fenntartott általános iskola feladatának bővítését az alapfokú művészetoktatással a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (3) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Görcsöny, Ócsárd, Regenye, Szőke községek önkormányzatának tervezett intézkedését, amellyel az integrált etnikai programot kívánja bevezetni a települések által fenntartott Görcsöny székhellyel működő Általános Művelődési Központban a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (4) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Szigetvár Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, amellyel a képző- és iparművészeti oktatást kívánja bevezetni a Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (5) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd községek tervezett intézkedését, miszerint a társulásban fenntartott


87

Kikerics Óvodát az Általános és Alapfokú Művészeti Iskolához csatolja szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységként a 2005/2006-os tanévtől. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (6) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévő tartotta, hogy Mánfa Község Önkormányzata a mánfai Óvodát a 2005/2006-os nevelési évtől a Magyarszék, Mecsekpölöske és Mánfa községek önkormányzatai által létesített intézményfenntartó társulásában működteti, a magyarszéki székhelyű Óvoda tagóvodájaként. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (7) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban lévő tartotta, hogy Kölked Község Önkormányzata a kölkedi Általános Iskola és Óvodát a 2005/2006-os tanévtől a Versend és Kölked községek önkormányzatai által létesített intézményfenntartó társulásban működteti, a versendi székhelyű Általános Iskola, Napköziotthon és Óvoda tagintézményeként. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (8) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Pócsa községek önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a települési önkormányzatok által fenntartott, Borjád székhellyel működő Közös Igazgatású Oktatási Intézményben a 2005/2006. tanévtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (9) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem tartotta ellentétesnek, hogy Nagynyárád Község Önkormányzata a fenntartásában lévő Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda intézményében az óvodai csoportok számát kettőről egyre csökkentse. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (10) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Bikal, Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Tófű, Nagyhajmás, Szárász és Alcsómocsolád községek önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a települési önkormányzatok által fenntartott, Egyházaskozár székhellyel működő Általános Művelődési Központ és Könyvtárban a 2005/2006. tanévtől felmenő rendszerben a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat integráltan nevelje, oktassa, a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) szakmai-módszertani segítségével, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (11) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Majs és Udvar Községek Önkormányzatainak 2000-2006. évi módosított Közoktatási Intézkedési Tervét. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 133/2005. (IX.15.) sz. határozatának (12) pontjában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta Majs és Udvar községek önkormányzatának tervezett közoktatási intézkedését, miszerint a társulásban fenntartott óvodában a 2005/2006. nevelési évtől a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket integráltan nevelje, a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Pécs), valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) szakmai-módszertani segítségével, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 176/2005. (XII.15.) sz. határozatában a megye közoktatás-fejlesztési tervével megegyezőnek tartotta a Komló Város Önkormányzata által fenntartott Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet pedagógiai szakfeladatának bővítését a gyógytestnevelés feladattal 2006. január 1-től.

88

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 5. számú melléklet Óvodai nevelés Baranya megyei összesített adatok Megnevezés

Óvoda – feladatellátási hely Férőhely Óvodapedagógus

a)

Óvodás gyermek Ebből: gyógypedagógiai nevelésben Gyermekcsoport Ebből:gyógypedagógiai nevelésben Egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermek

a)

1990/1991

209

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

205

208

210

208

14 641

13 672

13 808

13 746

13 677

1 334

1 262

1 204

1 206

1 171

15 090

13 080

12 622

12 441

12 375

12

68

62

68

73

618

582

583

569

559

–

45

39

68

32

24

22

22

22

22

Az 1999/2000. tanév előtt a gyógypedagógiai nevelésben foglalkoztatott óvodapedagógusok nélkül. A gyógypedagógiai óvodai neveléssel együtt. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005. b)


89 6.számú melléklet

Általános iskola nevelés és oktatás Baranya megyei összesített adatok

Megnevezés

1990/1991

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

Iskola – feladatellátási hely 181

177

173

172

171

1 636

1 610

1 564

1 550

4 234

3 692

3 628

3 641

3 527

45 696

37 228

36 494

35 389

34 281

1 267

1 630

1 677

1 721

1 717

5 190

4 606

4 535

4 106

4 038

20 658

18 735

18 120

17 284

16 379

25 038

18 493

18 599

18 105

17 865

38,6

32,5

38,1

38,7

39,5

Osztályterem

2 041

Pedagógus

a)

Tanuló a nappali oktatásban Ebből: gyógypedagógiai oktatásban részesül 1. évfolyamos 1–4. évfolyamos 5–8 (10). évfolyamos napközis (iskolaotthonos) tanuló, % Osztály a nappali oktatásban

a)

2 147

1 894

1 884

1 835

1 784

Ebből: gyógypedagógiai oktatásban

119

54

140

126

139

Egy osztályra jutó tanuló

21

20

19

19

19

Az 1999/2000. tanévben és korábban a szaktantermek számával együtt. – b) A gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulókkal együtt; a 6- és 8-évfolyamos gimnáziumi oktatásban részesülő 5-8 évfolyamos tanulók nélkül. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005.

90

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 7. számú melléklet

Gimnáziumi nevelés és oktatás Baranya megyei összesített adatok

a)

Megnevezés

1990/1991

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

Iskola – feladatellátási hely a)

13

20

23

24

25

Osztályterem b)

184

245

239

273

281

Pedagógus

470

724

732

770

792

Ebből: nő

..

512

508

539

558

Tanuló a nappali oktatásban

5 227

8 030

8 103

8 369

8 479

Ebből: gimnázium 5–8. évfolyamában

–

870

885

1 046

1 043

9. évfolyamban

1 469

1 962

1 899

1 965

2 102

9. és magasabb évfolyamban

5 227

7 160

7 218

7 323

7 436

nő, %

66,8

61,2

60,6

60,2

59,1

kollégiumban lakó, % c)

21,1

16,4

15,9

15,5

16,0

Osztály

169

301

268

277

284


31

27

30

30

30

Az 1999/2000. tanévben és korábban a gimnáziumok és a szakközépiskolával közös igazgatású gimnáziumok száma együtt (ez utóbbi a szakközépiskolák számában is szerepel). – b) Az 1999/2000. tanévben és korábban a szaktantermekkel együtt. – c) A 6- és 8-évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamos tanulóival, osztályaival együtt. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005.



Szakközépiskolai nevelés és oktatás Baranya megyei összesített adatok

a)

Megnevezés

1990/1991

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

Iskola – feladatellátási hely a)

17

31

33

32

34

Osztályterem b)

162

277

281

286

285

Pedagógus

447

693

703

753

762

Ebből: nő

..

444

452

494

492

Tanuló a nappali oktatásban

5 643

7 657

7 687

7 751

7 371

Ebből: 9. évfolyamos

1 441

1 690

1 707

1 597

1 618

9–12. évfolyamos

5 248

5 688

5 663

5 692

5 560

13. és magasabb évfolyamos

395

1 969

2 024

2 059

1 811

nő, %

46,7

48,3

49,8

47,8

48,0


28,2

14,7

16,4

16,0

14,8

Osztály

193

292

295

310

290


29

26

26

27

25

Az 1999/2000. tanévben és korábban a szakközépiskolák és a gimnáziummal közös igazgatású szakközépiskolák száma együtt (ez utóbbiak a gimnáziumok számában is szerepelnek). – b) Az 1999/2000. tanévben és korábban a szaktantermekkel Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002, 2003, 2004, 2005.

92

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 9. számú melléklet Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás* Baranya megyei összesített adatok

Megnevezés

1990/1991

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

Iskola – feladatellátási hely

15

26

25

25

26

Osztályterem a)

156

151

154

143

146

Pedagógus

581

341

396

375

387

Tanuló a nappali oktatásban b)

9 404

5 383

5 355

5 427

5 573

Ebből: speciális szakiskolai tanuló

133

375

399

446

414

9. évfolyamos

3 457

1 560

1 543

1 474

1 563

9–10. évfolyamos

6 654

2 682

2 696

2 689

2 758

11. és magasabb évfolyamos

2 750

2 701

2 659

2 738

2 815

nő, %

37,9

40,4

39,8

38,6

39,4


7,3

12,0

11,2

9,9

9,1

Osztály

308

228

238

250

253

Ebből: speciális szakiskolai

7

28

37

41

33


31

24

23

23

22

* Az 1999/2000. tanévben és korábban a szakmunkásképző iskolák, a gyors- és gépíró iskolák, az egészségügyi szakiskolák, az egyéb szakiskolák adataival együtt; speciális szakiskolák esetén a munkára felkészítő oktatás adataival együtt. a) Szaktantermek számával együtt. – b) Az 1999/2000. tanévben és korábban a középiskolát végzettek szakmunkásképző évfolyamainak létszáma a 11. és magasabb évfolyamos létszámban szerepelnek. Baranya Megye Statisztikai Évkönyve, 2001. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2002,2003,2004,2005.



A Dél-Dunántúl iskolai szakképzési térképe Dél-Dunántúli régió összesített adatai – szakközépiskola Szakterület Humán

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet Egyéb szolgáltatások

Humán összesen

Műszaki

Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Műszaki összesen Gazdasági és szolgáltatási

Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom

Gazd. és szolg. összesen Agrár Agrár összesen -

Mezőgazdaság Élelmiszeripar

Humán szakterületen tanul az össztanuló létszám Műszaki „ Gazdasági- szolgáltatási „ Agrár szakterületen „

Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottság 2003.

10 %-a 49 %-a 32 %-a 9 %-a

3 4 1 4 3 15 12 12 23 1 3 13 4 4 6 78 15 8 14 15 52 14 2 16

94

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 11. számú melléklet Önkormányzati fenntartású Baranya megyei alapfokú művészetoktatási intézmények 2006. április Intézmény neve

Székhelye

Általános Iskola és Zeneiskola

Beremend


Bóly

Kitaibel Pál Általános Iskola és Zeneiskola

Harkány

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Komló

Lánycsók ÁMK és Zeneiskola

Lánycsók


Mágocs

Schneider Lajos ALAPFOKÚ Művészeti Iskola

Mohács

Apáczai Nevelési és ÁMK Művészeti Iskola

Pécs

Liszt Ferenc Zeneiskola

Pécs

Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium

Pécs

Szent Margit Katolikus Általános Iskola és Zeneiskola

Pécs

Pécsváradi Alapfokú Művészeti iskola

Pécsvárad

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Sásd

Kiss Géza Általános és Zeneiskola

Sellye

Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola

Siklós

Kiss György Általános iskola és Zeneiskola

Szászvár

Ifjúsági Úti Általános Iskola és Zeneiskola

Szentlőrinc

Weiner Leó Zene-és Művészeti Iskola

Szigetvár


Vásárosdombó


Villány

Megjegyzés: A nem önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézményeket a táblázat nem tartalmazza.



Idegen nyelvet tanulók, 2004/2005*

Idegen nyelvet tanulók száma a) Megnevezés

az általános iskolákban

a szakiskolákban

a szakközépiskolákban

a gimnáziumokban

a felsőoktatási intézményekben

Angol

13 151

1 273

4 444

8 400

3 761

Német

8 602

2 612

4 682

5 646

3 147

Francia

278

–

12

753

113

Olasz

177

34

60

1 047

40

Orosz

43

–

–

10

24

Spanyol

–

–

–

148

50

Latin

–

–

109

162

1 727

8 178

53

156

493

274

Egyéb

Horvát nyelvet Baranya megyében 11 oktatási intézményben tanítanak. Közülük: 10 általános iskola. Két tanítási nyelvű iskola: Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Forrás: KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Pécs, 2005. Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

96

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 13. számú melléklet Iskolai felnőttoktatásban tanulók Gyermek, tanuló

1990/1991

Általános iskolai tanuló

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

437

274

279

217

197

..

86

247

228

216

Középiskolai tanuló

2 349

4 033

4 222

4 681

4 868

Felsőoktatásban tanuló

1 127

8 282

8 320

12 293

10 004

ÖSSZESEN

3 913

12 675

13 068

17 419

15 285

Szakiskolai tanuló

14. számú melléklet A Munkaerő-piaci Alapból a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával finanszírozott képzések adatai 2001-2005 Év

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

Érintett létszám

4058

3672

3564

2128+40

1756

1644

1436

1422

969

869

2414

2236

2142

1159

887

1.

Nem szerint

a)

Férfi

b)

Nő

2.

Iskolai ség szerint

a)

<=8 általános

1035

891

919

637

539

b)

Középfokú

2765

2569

2428

1318

1094

c)

Felsőfokú

208

212

217

173

123

3.

Kor szerint

a)

16 év alatti

7

6

4-

0

6

b)

16-19 év

364

291

263

147

143

c)

20-24 év

1082

1081

975

570

154

d)

25-29 év

809

793

747

454

307

e)

30-39 év

1007

920

902

539

513

f)

40-49 év

637

463

544

324

251

g)

50 felett

152

118

129

94

82

156

109

129

78

61

64

66

48

40

44

578

592

589

617

665

77.821

86.993

114.350

107.135

65.809

végzett-

A képzések száma 1.

Szakképesítést adó

2.

Szakképesítést nem adó Fajlagos mutatók *

1.

Átlagos képzési óraszám

2.

Átlagos képzési költség Ft/fő

Forrás: Baranya Megyei munkaügyi központ 2006.



2005

2004

2003

2002

2001

2000

Év

Munkaerő-piaci képzésben résztvevők létszámadatai és támogatottsága 2000-2005

Képzéstípus

Előző évről áthúzódó létszám

Képzésbe belépők száma

Érintett létszám

Ajánlott

1260

2427

3687

2738

49 (1,8%) (13)

237.224

Elfogadott

18

451

469

383

10 (2,6%) (4)

25.755

Munkavisz.

273

458

731

424

22 (5,2%) (-)

11.379

Együtt

1551

3336

4887

3545

81 (2,3%) (17)

274.358

Ajánlott

949

2344

3293

2224

26 (1,7%) (7)

303.005

Elfogadott

86

632

718

389

2 (0,5%) (1)

55.239

Munkavisz.

307

453

760

482

13 (2,7%) (-)

24.146

Együtt

1342

3429

4771

3095

41 (1,3%) (8)

382.390

Ajánlott

1069

1947

3016

2029

74 (3,6%) (23)

250.768

Elfogadott

329

327

656

503

22 (4,4%) (6)

44.686

Munkavisz.

278

356

634

368

5 (1,3%) (-)

19.982

Együtt

1676

2630

4306

2900

101 (3,5%)(29)

315.436

Ajánlott

987

1994

2981

2204

102 (4,6%) (20)

275.570

Elfogadott

153

498

651

325

14 (4,3%) (4)

37.193

Munkavisz.

266

358

624

482

9 (1,8) (-)

23.633

Együtt

1406

2850

4256

3011

125 (4,1%) (24)

336.396

Ajánlott

735

951

1686

1323

56 (4,2%) (19)

179.150

Elfogadott

202

280

482

481

13 (2,7%) (3)

35.536

Munkavisz.

142

335

477

384

13 (3,3%) (-)

18.935

Együtt

1079

1566

2645

2188

82 (3,7%) (22)

233.621

Ajánlott

354

1042

1396

908

39 (4,2%) (14)

186.216

0

360

360

77

6 (7,9%) (2)

14.629

89

548

637

489

5 (1,0%) (-)

41.899

443

1950

2393

1374

50 (3,6%) (16)

242.744

Elfogadott Munkavis z. Együtt

Képzésből kilépők Ebből: lemorzsolódás (ebből elhelyezkedett)

Képzési ktg.térítés (eFt)

Összes támoga-tás (eFt)

400.451

543.242

487 260

540.123

349.496

361.871

Forrás: Baranya Megyei munkaügyi központ 2006.

98

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 16. számú melléklet Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány

A Közalapítvány célja: a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló, a feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi és országos feladatok támogatása. A célok megvalósulását pályázati eljárás keretében segíti, melyekről – szakértői vélemények alapján – a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A közoktatási intézményeknek juttatott támogatást az alapítók induló tőkéje és a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása határozta meg. Benyújtott pályázatok száma (db) Intézménytípus szerint

2002

2003

2004

2005

Összesen

Óvodák Általános iskolák Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakiskolák Többfunkciós intézmények Művészeti intézmények Kollégiumok Szakszolgálatok Önkormányzatok

218 205 19 8 8 87 28 22 8 0

86 96 10 2 3 33 4 9 6 0

75 63 7 3 2 53 14 5 3 0

150 109 13 8 4 73 14 6 6 9

529 473 49 21 17 246 60 42 23 9

Összesen

603

249

225

392

1469

Térségi besorolás alapján

2002

2003

2004

2005

Összesen

Pécs és vonzáskörzete Bóly, Mohács és vonzáskörzete Komló és vonzáskörzete Pécsvárad és vonzáskörzete Sásd és vonzáskörzete Sellye és vonzáskörzete Siklós és vonzáskörzete Szentlőrinc és vonzáskörzete Szigetvár és vonzáskörzete

230 99 68 26 23 25 59 25 48

81 53 28 21 10 9 15 11 21

94 36 26 9 6 12 13 11 18

134 73 37 16 19 22 46 19 26

539 261 159 72 58 68 133 66 113

Összesen

603

249

225

392

1469


99 Támogatási összeg

Intézménytípus szerint

2002

2003

2004

2005

Összesen

Óvodák Általános iskolák Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakiskolák Többfunkciós intézmények Művészeti intézmények Kollégiumok Szakszolgálatok Önkormányzatok

40 011 62 581 5 802 1 370 5 160 35 128 7 690 6 196 6 542 0

17 264 31 934 3 412 300 994 20 377 2 557 3 830 1 574 0

16787 31249 3570 331 500 18569 3040 4434 1141 0

21410 20966 2390 1278 897 17361 3161 1185 821 11979

95 472 146 730 15 174 3 279 7 551 91 435 16 448 15 645 10 078 11 979

Összesen

170 480

82 241

79 621

81 448

413 790

2002

2003

2004

2005

Összesen

Pécs és vonzáskörzete Bóly, Mohács és vonzáskörzete Komló és vonzáskörzete Pécsvárad és vonzáskörzete Sásd és vonzáskörzete Sellye és vonzáskörzete Siklós és vonzáskörzete Szentlőrinc és vonzáskörzete Szigetvár és vonzáskörzete

52 019 29 679 19 215 9 617 12 919 7 052 15 757 4 951 19 271

26 042 16 842 6 471 4 959 3 132 3 408 14 115 3 248 4 025

33 259 13 566 5 705 1 465 7 246 4 878 6 018 2 616 4 868

21 520 21 021 7 052 2 859 3 475 3 291 14 627 3 235 4 368

132 840 81 108 38 443 18 900 26 772 18 629 50 517 14 050 32 532

Összesen

170 480

82 241

79 621

81 448

413 790

Térségi besorolás alapján

Forrás: Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány, 2006.

100

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 17.sz. melléklet

A = Gimnázium Sz.

1.

2. 3. 4.

5.

6.

B = Szakközépiskola

Intézmény

BMÖ Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Kollégiuma 7300 Komló, Gorkij u. 2. Táncsis Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola 7800 Siklós, Gyűdi u. 2. Kisfaludy Károly Gimnázium 7700 Mohács, Szepessy tér 6. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 18. Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma 7720 Pécsvárad, Vak Béla u. 8. Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 7632 Pécs, Apáczai körtér 1.

Baranya megye középfokú oktatási intézményhálózata C = Szakiskola D = Speciális szakiskola

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A B C D E F x

X

x

X

X

x

x

M: megyei

Fenntartó T: települési

Önk Egyh. Alap. . M

Áll.

E érettségi utáni szakképzés

Kollégium

Kötelező felvételt biztosít

Megjegyzés

Egyé b x

T

X

T

x

4 osztályos gimn. 8 osztályos gimn. Felnőtt tagozat x

4 osztályos gimn. Felnőtt tagozat

x

x

x

X

T

x

x

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. 4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. Felnőtt tagozat

x

x

x

X

M

x

x

4 osztályos gimn.

T

x

x

X

x

4 osztályos gimn. Angol két tan. nyelvű

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Sz.

Intézmény

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A B C D E F

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 7601 Pécs, Széchenyi tér 11. Janus Pannonius Gimnázium 7621 Pécs, Mária u. 2-4. Kodály Zoltán Gimnázium 7629 Pécs, Dobó I. u. 35-37.

x

10.

Leőwey Klára Gimnázium 7621 Pécs, Szent István tér 810.

x

11.

Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 7624 Pécs, Szigeti u. 97. Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola, 7624 Pécs, Tiborc u. 28/1.

x

7. 8. 9.

12.

13.

PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 7633 Pécs, dr. Veress E. u. 15.

101

M: megyei

Önk Egyh. Alap. . x

x

X

T

x

X

T

Áll.

Kollégium

x

x

X

x

x

T

x

x

x

PTE


Megjegyzés

Egyé b

T

x

x


x

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. 4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. 4 osztályos gimn. Spanyol, olasz kéttan. nyelvű 4 osztályos gimn. Arany János tehetséggondozó, német nemzetiségi, francia két tan. nyelvű 4 osztályos gimn. horvát nemzetiségi 4 osztályos gimn. német nemzetiségi közoktatási megállapodás 4 osztályos gimn.

102 Sz.

14.

15. 16. 17.

18.

19.

20.

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Intézmény

Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája 7627 Pécs, Engel J. u.15. Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 7621 Pécs, Király u. 44. Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 7632 Pécs, Aidinger J. u. 41. Gandhi Közalapitványi Gimnázium és Kollégium 7629 Pécs, Komjáth A. u. 5. Szent Mór Katolikus Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium 7621 Pécs Hunyadi u. 9. Dr. Marek József Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola 7700 Mohács, Szt. István u. 18-20. Újhelyi I. Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium


x

x

x

x

x

M: megyei


Önk Egyh. Alap. . x

Áll.

Kollégium

Megjegyzés

Egyé b x

T x


4 osztályos gimn.

4 osztályos gimn.

T 8 osztályos gimn.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

4 osztályos gimn. 6 osztályos gimn. Felnőtt tagozat közoktatási megállapodás 4 osztályos gimn. 8 osztályos gimn.

x

Felnőtt tagozat

x

Felnőtt tagozat

x

T

FVM


Intézmény

21. BMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma 7300 Komló 22. Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs, Őz u. 2. Baranya Megyei Önkor23. mányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája 7700 Mohács, Kossuth u. 71. 24. Sásdi Vendéglátóipari Középiskola 7370 Sásd, Kossuth u. 2. 25. Montenuovó Nándor Szakközépiskola és Szakiskola 7754 Bóly, Rákóczi u. 2. Mezőgazdasági Középfokú 26. Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet 7960 Sellye, Zrínyi M. u. 2. 27. Pécsi Művészeti Szakközépiskola 7624 Pécs, Radnics u. 9. 28. Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola 7633 Pécs, Radnóti M. u. 2.

103


x

x



x

Áll.

Kollégium


Speciális szakiskola PTE

4 osztályos gimn.

x

x

M

x

x

x

x

T

x

x

x

x

T

x

x

x

x

FVM

x

Megjegyzés

Egyé b

x

x x

M: megyei

Felnőtt tagozat

x

x

Felnőtt tagozat

x

x

Felnőtt tagozat

T

5 évfolyamos

T

Felnőtt tagozat

104 Sz.

29. 30.

31. 32. 33. 34.

35.

36.


Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 7633 Pécs, Esztergár L. u.6. Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 7623 Pécs, Rét u. 10. Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 7622 Pécs, 48-as tér 2. Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 7621 Pécs, Vörösmasrty u. 4. 500.sz. Angster József Szakképző Iskola 7623 Pécs, Rét u. 41-43. Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola 7632 Pécs, Malomvölgyi u. 1/b. "Teleki Zsigmond" Szakképző Iskola 7773 Villány, Mathiász J. u. 2. Kodolányi János Általános Iskola, Szakiskola 7838 Vajszló, Iskola u. 1.

Képzés típusa A = Gimnázium B = Szakközépiskola C = Szakiskola D = Speciális szakiskola E= érettségi utáni szakképzés F= általános iskola A B C D E F x x

x x

x

M: megyei


Önk Egyh. Alap. . T

Áll.

Kollégium


Megjegyzés

Egyé b

x

T

Felnőtt tagozat Német két tannyelvű IFO

x

T

Felnőtt tagozat

x

x

x

T

x

x

x

T

x

Felnőtt tagozat nappali munkarend x Felnőtt tagozat

x

x

x

x

x

x

x

T

Felnőtt tagozat

FVM

x

T

x

x

Felnőtt tagozat


37.

38.

39. 40. 41.

42.

1.

Intézmény


105

M: megyei



Áll.

Kollégium


Megjegyzés

Egyé b

Baranya Megyei Önkorx x x mányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona 7720 Pécsvárad, Kossuth u. 4. Baranya Megyei Önkormányx M x zat Általános Iskolája, Szakiskolája Kollégiuma és Gyermekotthona 7700 Mohács, Kórház u. 1-3. Csokonai Vitéz Mihály Általáx x T nos Iskola és Szakiskola 7629 Pécs, Komlói u. 58. „Kis Tigris” Gimnázium és x x x Szakiskola 7690 Sellye, zrínyi u. 2. Collégium Martineum KözépX X iskolai Tehetséggondozó Kollégium 7304 Mánfa Fábián B. u. 87. Pécsi Szociális és Egészségx T ügyi Szakképző Iskola 7621 Pécs, Mária u. 5-7. Közoktatási megállapodással nem rendelkező nem önkormányzati fenntartású intézmények Comenius Szakközépiskola x x és Humánszolgáltató Központ 7621 Pécs, Váradi A. u. 4.

Speciális szakiskola


x

Speciális szakiskola 4 osztályos gimn. Közoktatási megállapodás

Felnőttoktatási tagozat Felnőttoktatási tagozat

106 Sz.

2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

9.


Forrás Szakiskola 7630 Pécs, Hengermalom u. 4. Molnár-Flórián Szakközépiskola és Szakiskola 7621 Pécs, Nagy Flórián u. 7. Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Pécsi Tagiskolája 7632 Pécs, Siklósi u. 22. Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Pécsi Tagiskolája 7621 Pécs, Szabadság u. 23. Magyar Üzletemberképző Akadámia Szakközépiskola 7622 Pécs, Czinderi u. 6. Európai Üzleti Szakközépiskola 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Látássérült Fiatalok Rahabilitációs Speciális Szakiskolája és Szakiskola 7635 Pécs, Bálicsi u. 29. MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola (Pécsi Tagiskola) 7632 Pécs, Melinda u. 23.


x

M: megyei


x

Egyé b x

x

x

x

x

Önk Egyh. Alap. .

Áll.

Kollégium

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Megjegyzés

Német kéttannyelvű

x



10.

107


Intézmény

Comenius Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ 7621 Pécs, Váradi A. u. 4.


M: megyei

Önk Egyh. Alap. .

Áll.

Kollégium


Megjegyzés

Egyé b x

x

Felnőttoktatási tagozat

Kimutatás a települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátásáról 18. számú melléklet KOMLÓI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám

Önálló Társu- Megáll. int. lással alapján fennt.

Általános iskolai oktatás alsótagozat

Intézmény székhelye

33.

Bodolyabér

X

Magyarhertelend

68.

Egyházaskozár

X

Egyházaskozár

Önálló Társu- Megáll. int. lással alapján fennt. X X

Hegyhátmaróc Tófű Szárász


felsőtagozat Önálló Társu- Megáll. int. Intézmény székhelye lással alapján fennt.

Sásd Bikal

X X

Hegyhátmaróc

X

Egyházaskozár Szárász Tófű

X

Egyházaskozár

Egyházaskozár Hegyhátmaróc

Bikal Hegyhátmaróc

Tófű

Tófű

Szárász

Szárász

Alcsómocsolád

Alcsómocsolád

Nagyhajmás 92.

Sásd

Bikal

Nagyhajmás X

Egyházaskozár

Egyházaskozár

Bikal

Szárász Tófű

Szárász Tófű

Alcsómocsolád

Alcsómocsolád

Nagyhajmás

Nagyhajmás

108


102. Hosszúhetény

Hosszúhetény

X

111. Kárász

X

Hosszúhetény

X

Szalatnak

X

Köblény

138.

Komló

X

Komló

X

X

Hosszúhetény

X

Szalatnak

X

Szászvár

Szászvár Vékény

Vékény Szalatnak

Magyaregregy

Magyaregregy

Köblény

Köblény

Komló Mánfa

X

X

Komló Mánfa


143.

Köblény

150. Liget 158. Magyaregregy

109

Szalatnak Kárász

X

Liget Magyaregregy Kárász

X X

159. Magyarhertelend

X

162.

Magyarszék

X

165.

Mánfa

174. 176.

Máza Mecsekpölöske

X

X X

248. Szalatnak

X

250. Szárász

X

Magyarhertelend Bodolyabér Magyarszék Mecsekpölöske Liget Mánfa Magyarszék Mecsekpölöske Liget Máza Magyarszék Liget Szalatnak Köblény Kárász

Egyházaskozár Hegyhátmaróc Tófű

X

Szalatnak Kárász Vékény Szászvár Magyaregregy Liget Szászvár Vékény Kárász Sásd

X

Magyarszék Mecsekpölöske Liget Komló

X

X X

X

X X X

X

Máza Magyarszék Liget Szalatnak Kárász Magyaregregy Vékény Szászvár Köblény Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Tófű Alcsómocsolád Nagyhajmás

X

Szászvár Kárász Vékény Szalatnak Magyaregregy Liget Szászvár Vékény Kárász Sásd

X

Magyarszék Mecsekpölöske Liget Komló

X

X X

X

X X X

X

Máza Magyarszék Liget Szászvár Kárász Magyaregregy Vékény Szalatnak Köblény Egyházaskozár Bikal Hegyhátmaróc Tófű Alcsómocsolád Nagyhajmás

110


251. Szászvár

X

Szászvár Kárász Vékény

X

277.

X

Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász

X

X

Szászvár Kárász

X

Tófű

291. Vékény

Szászvár Magyaregregy Kárász Vékény Szalatnak Köblény Bikal Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Alsómocsolád Nagyhajmás Szászvár Magyaregregy Kárász Szalatnak Köblény

X

X

X

Szászvár Magyaregregy Kárász Vékény Szalatnak Köblény Egyházaskozár Bikal Hegyhátmaróc Szárász Alsómocsolád Nagyhajmás Szászvár Magyaregregy Kárász Szalatnak Köblény


111 MOHÁCSI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés

SorTelepülés szám

Önálló int. fennt.


Társulással

Megáll. alapján


Önálló int. fennt.

Társulással

Megáll. alapján


felsőtagozat Önálló int. fennt.

Társulással

Megáll. alapján X

11.

Babarc

X

Barbarc Litód

X

Barbarc Litód

X

17.

Bár

X

X

Belvárdgyula

27.

Bezedek

X

38.

Bóly

Lippó Ivándárda Sárok Kislippó Bóly

Bár Mohács Olasz Hásságy Lippó Ivándárda Sárok Kislippó Bóly Töttös

X

23.

Bár Mohács Belvárdgyula

39.

Borjád

X

Dunaszekcső Erdősmárok

75.

Feked

Borjád Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Dunaszekcső Hímesháza Szűr Véménd Szebény

X

65. 71.

Borjád Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Dunaszekcső Hímesháza Szűr Véménd

X X

X

X

X X X

X

X

X X X

X X

X

X X X

Intézmény székhelye Bóly Töttös Szajk Liptód Mohács Olasz Hásságy Lippó Ivándárda Sárok Kislippó Bóly Töttös Liptód Babarc Szajk Borjád Kisbudmér Nagybudmér Pócsa Dunaszekcső Hímesháza Szűr Véménd Szebény

112


81.

Geresdlak

86. 91.

Görcsönydoboka Hásságy

97.

Hímesháza

X X X X

100. Homorúd

X

108. Ivándárda

X

123. Kisbudmér

X

132. Kisnyárád 148. Lánycsók

X X

151. Lippó

X

152. Liptód

X

164.

Majs

X

166.

Maráza

X

168.

Máriakéménd

181. Mohács

X

X

X

Geresdlak Maráza Fazekasboda Görcsönydoboka Olasz Belvárdgyula Hímesháza Szűr Erdősmárok Homorúd Mohács Lippó Bezedek Sárok Kislippó Borjád Nagybudmér Lánycsók Lánycsók Kisnyárád Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Kislippó Babarc

X X X X X X

X X X X

X

Majs Udvar Geresdlak Fazekasboda Máriakéménd

Mohács Bár Homorúd

X X X

X

X

Geresdlak Maráza Fazekasboda Somberek Olasz Belvárdgyula Hímesháza Szűr Erdősmárok Homorúd Mohács Lippó Bezedek Sárok Kislippó Borjád Nagybudmér Lánycsók Lánycsók Kisnyárád Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Kislippó Babarc

Majs Udvar Geresdlak Fazekasboda Máriakéménd Kátoly Szellő Erzsébet Kékesd Mohács Bár Homorúd

Geresdlak Maráza Fazekasboda Somberek Olasz Belvárdgyula Hímesháza Szűr Erdősmárok Mohács

X X X X X X

X X X X

X

X X X

X

X

X

Lippó Bezedek Sárok Kislippó Borjád Nagybudmér Lánycsók Lánycsók Kisnvárád Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Kislippó Bóly Töttös Szajk Babarc Majs Udvar Geresdlak Fazekasboda Máriakéménd Kátoly Szellő Erzsébet Kékesd Mohács Bár Homorúd

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 183. Monyoród 185. Nagybudmér

113

232. Sátorhely 237. Somberek

X X

Palotabozsok Borjád Kisbudmér Nagybudmér Lippó Bezedek Ivándárda Kislippó Sátorhely Somberek

246. Szajk

X

Szajk

X

Szederkény Borjád Kisbudmér Nagynyárád Olasz Hásságy Belvárdgyula Palotabozsok Borjád Kisbudmér Nagybudmér Lippó Bezedek Ivándárda Kislippó Sátorhely Somberek Görcsönydoboka Szajk

253. Szebény

X

Szebény

X

Szebény

X

Szederkény Monyoród Mohács Hímesháza Erdősmárok Bóly

X

X X

191. Nagynyárád 203. Olasz

X

210. Palotabozsok 223. Pócsa

X

230.

X

X

Sárok

X

254. Szederkény

X

255. Székelvszabar 270. Szűr

X

280. Töttös

X

X

282. Udvar 293. Véménd 294. Versend

X X X

Szederkény Borjád Kisbudmér Nagynyárád Olasz Hásságy

X X X X X X X

X X

Szederkény Monyoród Székelyszabar Hímesháza Erdősmárok Töttös

X X X X

Majs Véménd Feked Versend

X X X

Majs Véménd Feked Szebény Versend

X X X X X X X

X X X

X X X

X X X

Szederkénv Borjád Kisbudmér Nagynyárád Olasz Hásságy Belvárdgyula Palotabozsok Borjád Kisbudmér Nagybudmér Lippó Bezedek Ivándárda Kislippó Sátorhely Somberek Görcsönvdoboka Bóly Töttös Babarc Véménd Feked Szederkény Monyoród Mohács Hímesháza Erdősmárok Bóly Töttös Szajk Babarc Majs Véménd Feked Szebény Versend

114


PÉCSI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám



Intézmény székhelye Abaliget Aranyosgadány

Önálló Társu- Megáll. int. Intézmény székhelye lással alapján fennt. Hetvehely X X Pellérd X Keszü

1. 9.

Abaliget Aranyosgadány

10.

Áta

X

14.

Bakonya

X

15.

Baksa

X

30.

Birján

X

34.

Bogád

X

40.

Bosta

X

Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős

X

49.

Cserkút

X

X

66.

Egerág

X

Kővágószőlős Bakonya Kővágótöttös Egerág Áta Kisherend Szőkéd

X X

Egerág Kisherend Szőkéd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Baksa Ócsárd Téseny Tengeri Kozármisleny Pécsudvard Szemely Lothárd Romonya

X X X

X

X

Egerág Kisherend Szőkéd Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Baksa Ócsárd Téseny Tengeri Kozármisleny Pécsudvard Szemely Lothárd Bogád Romonya Szalánta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kővágószőlős Bakonya Kővágótöttös Egerág Áta Kisherend Szőkéd

felsőtagozat Önálló Társu- Megáll. int. Intézmény székhelye lással alapján fennt. Hetvehely X X Pellérd X Gyód Keszü Egerág X Kisherend Szőkéd Kővágószőlős X Cserkút Kővágótöttös Baksa X Ócsárd Téseny Tengeri Kozármisleny X Pécsudvard Szemely Lothárd Bogád X Romonya Szalánta X Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kővágószőlős X Bakonya Kővágótöttös Egerág Áta Kisherend Szőkéd


Ellend

X

85.

Görcsöny

X

87.

Gyód

X

118. Keszü

X

128.

Kisherend

X

141.

Kovácsszénája

X

142.

Kozármisleny

X

144.

Kökény

146.

Kővágószőlős

X

147. Kővágótöttös

X

153. Lothárd

X

Magyarsarlós Nagykozár

Berkesd Szilágy Pereked Görcsöny Regenye Ócsárd Szőke Gyód

X

103. Husztót

162. 190.

115

X X

X

X

Orfű Kovácsszénája Pellérd

X

Egerág Áta Szőkéd Orfű Husztót Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Lothárd -

X

Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Bakonya Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Pécs Nagykozár

Berkesd Szilágy Pereked Görcsöny Regenye Ócsárd Szőke Gyód

X

Orfű Kovácsszénája Pellérd Gyód Aranyosgadány Egerág Áta Szőkéd Orfű Husztót Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Lothárd -

X

X X

X

X

X

X X

Kővágószőlős Cserkút Kővágótöttös Bakonya Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Pécs Pécs

Berkesd Szilágy Pereked Görcsöny Regenye Ócsárd Szőke Pellérd Keszü Aranyosgadány -

X X

X

Pellérd Gyód Aranyosgadány Egerág Áta Szőkéd -

X X

X

Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Lothárd -

X

Kővágószőlős Cserkút Bakonya Kővágótöttös Kővágószőlős Bakonya Cserkút Kozármisleny Pécsudvard Szemely Birján Pécs Pécs

X

X

X X

116

199


Ócsárd

X

205. Orfű

213. Pécs 216. Pécsudvard

X

X X

218. Pellérd

224. 226.

Pogány Regenye

227.

Romonya

X

X X

X

247. Szalánta

X

257. Szemely

X

265. Szilvás

X

Baksa Kisdér Tengeri Téseny Orfű Husztót Kovácsszénája Pécs Kozármisleny Szemely Birján Lothárd Pellérd Keszü Gyód Aranyosgadány Pogány Görcsöny Szőke Ócsárd Romonya Bogád Szalánta Bosta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Kozármisleny Pécsudvard Birján Lothárd Szalánta

X

X

X X

X

X X

X X

X

X

Baksa Kisdér Tengeri Téseny Orfű Husztót Kovácsszénája Pécs Kozármisleny Szemely Birján Lothárd Pellérd Keszü Gyód Aranyosgadány Pogány Görcsöny Szőke Ócsárd Bogád Szalánta Bosta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kozármisleny Pécsudvard Birján Lothárd Szalánta

X

X X

X

X

X X

X

X

Baksa Kisdér Tengeri Téseny -

Pécs Kozármisleny Szemely Birján Lothárd Pellérd Keszü Gyód Aranyosgadány Görcsöny Szőke Ócsárd Bogád Szalánta Bosta Szilvás Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Kozármisleny Pécsudvard Birján Lothárd Szalánta


117

Bosta Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős 266. Szőke

X

267. Szőkéd

X

274. Tengeri

X

276. Téseny

X

Görcsöny Regenye Ócsárd Egerág Áta Kisherend Baksa Kisdér Ócsárd Téseny Baksa Kisdér Ócsárd Tengeri

X

X

X

X

Bosta Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Görcsöny Regenye Ócsárd Egerág Áta Kisherend Baksa Kisdér Ócsárd Téseny Baksa Kisdér Ócsárd Tengeri

X

X

X

X

Bosta Siklósbodony Garé Bisse Babarcszőlős Szava Görcsöny Regenye Ócsárd Egerág Áta Kisherend Baksa Kisdér Ócsárd Téseny Baksa Kisdér Ócsárd Tengeri

118


PÉCSVÁRADI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám

8.


Apátvarasd

X




Ófalu

X



Mecseknádasd

X

Ófalu Lovászhetény Erdősmecske Óbánya 25.

Berkesd

X

Berkesd

X

Szilágy Pereked Ellend 72.

Erdősmecske

Erdősmecske

X

Ófalu Lovászhetény Erdősmecske Óbánya

Berkesd

X

Szilágy Pereked Ellend

Berkesd Szilágy Pereked Ellend

Erdősmecske

X

Mecseknádasd

X

Mecseknádasd Óbánya Ófalu Aranyosgadány Lovászhetény

73.

Erzsébet

X

Erzsébet

X

Kékesd

74.

96.

Fazekasboda

Hidas

X

X

Geresdlak

X

Maráza Nagypall Hidas

Erzsébet

X

Kékesd

X

X

Geresdlak

X

Maráza Nagypall Hidas

Máriakéménd Kátoly Szellő Kékesd

X

Geresdlak Maráza

X

Hidas


114. Kátoly

X

119

Kátoly

X

Szellő

115. Kékesd

X

Erzsébet

X

Pécsvárad

X

Pécsvárad

Nagypall

Nagypall

Martonfa

Martonfa

Szellő

Szellő

Zengővárkony

Zengővárkony

Erdősmecske

Erdősmecske

Lovászhetény

Lovászhetény

Erzsébet

Erzsébet

Kékesd

Kékesd

Erzsébet

X

Máriakéménd Kátoly Szellő Erzsébet

154. Lovászhetény

X

Pécsvárad Nagypall

X

Mecseknádasd Ófalu

X

Mecseknádasd Ófalu

Kátoly

Óbánya

Óbánya

Szellő

Erdősmecske

Erdősmecske

Zengővárkony

Aranyosgadány

Aranyosgadány

Pécsvárad

Pécsvárad

Pécsvárad

Nagypall

Nagypall

Nagypall

Kátoly

Kátoly

Kátoly

Szellő

Szellő

Szellő

Zengővárkony

Zengővárkony

Zengővárkony

Erdősmecske

Erdősmecske

Erdősmecske

Lovászhetény

Lovászhetény

Lovászhetény

Erdősmecske Martonfa Erzsébet Kékesd 172.

Martonfa

X

Erzsébet

Erzsébet

Erzsébet

Kékesd

Kékesd

Kékesd

120

175.


Mecseknádasd

X

Mecseknádasd

X

Óbánya

Mecseknádasd

X

Óbánya

Óbánya

Ófalu

Ófalu

Lovászhetény

Lovászhetény

Erdősmecske

Erdősmecske

Apátvarasd 192. NagypalI

X

Nagypall

X

Fazekasboda

Mecseknádasd

Nagypall

Apátvarasd X

Fazekasboda

Pécsvárad Martonfa Szellő Zengővárkony Erdősmecske Lovászhetény Erzsébet Kátoly Kékesd

198. Óbánya

200. Ófalu

X

X

Mecseknádasd

Ofalu Apátvarasd

X

X

Mecseknádasd

X

Mecseknádasd

Ófalu

Ófalu

Apátvarasd

Apátvarasd

Lovászhetény

Lovászhetény

Erdősmecske

Erdősmecske

Mecseknádasd Apátvarasd

X

Mecseknádasd Apátvarasd

Lovászhetény

Lovászhetény

Erdősmecske

Erdősmecske

Óbánya

Óbánya


217. Pécsvárad

X

121

Pécsvárad

X

X

Nagypall

Nagypall

Martonfa

Martonfa

Szellő

Szellő

Szellő

Zengővárkony

Zengővárkony

Zengővárkony

Erdősmecske

Erdősmecske

Erdősmecske

Lovászhetény

Lovászhetény

Lovászhetény

Erzsébet

Erzsébet

Erzsébet

Kátoly

Kátoly

Kátoly

Kékesd

Berkesd

X

264. Szilágy

300. Zengővárkony

X

X

Kékesd

Berkesd

X

Ellend

Szilágy X

Pécsvárad

Martonfa

Ellend 256. Szellő

X

Nagypall

Kékesd 219. Pereked

Pécsvárad

Ellend

Szilágy

Kátoly

X

Berkesd

X

Berkesd Szilágy

Pécsvárad

X

Pécsvárad

Nagypall

Nagypall

Kátoly

Kátoly

Martonfa

Martonfa

Zengővárkony

Zengővárkony

Erdősmecske

Erdősmecske

Lovászhetény

Lovászhetény

Erzsébet

Erzsébet

Kékesd

Kékesd

Berkesd

X

Berkesd

Ellend

Ellend

Ellend

Pereked

Pereked

Pereked

Zengővárkony

X

Zengővárkony

X

Zengővárkony

122


SÁSDI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám

3.

Ág

Önálló Társu- Megáll. int. lással alapján fennt. X



Kisvaszar


Gerényes Tékes

6.

Alsómocsolád

X

Mágocs

Bakóca

X

Mindszentgodisa

X

Baranyajenő

X

Baranyajenő

X

Baranyaszentgyörgy

X

Baranyajenő

X

Bikal

X

Egyházaskozár

X

Felsőegerszeg

X

Sásd

Mindszentgodisa

Baranyajenő

Baranyajenő

X

Bikal

X

Sásd

Mindszentgodisa Kisbeszterce Kishajmás

X

Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Szágy Tormás

X

Baranyajenő Szágy Tormás

X

Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Tófű Alsómocsolád Nagyhajmás X

Mágocs Mekényes Nagyhajmás

Szágy Tormás

Hegyhátmaróc Szárász Tófű Alsómocsolád Nagyhajmás 76.

X

Baranyaszentgyörgy Szágy Tormás

Szágy Tormás 29.

Mágocs

Vásárosdombó Gerényes Tarrós Tékes Kisvaszar

Kisbeszterce Kishajmás

Baranyaszentgyörgy Szágy Tormás 21.

X

Mekényes Nagyhajmás

Kisbeszterce Kishajmás 20.

Vásárosdombó

Önálló Társu- Megáll. Intézmény székhelye int. lással alapján fennt.

Gerényes Tarrós Tékes Kisvaszar

Mekényes Nagyhajmás 13.


felsőtagozat

Egyházaskozár Hegyhátmaróc Szárász Tófű Alsómocsolád Nagyhajmás

X

Sásd


80.

Gerényes

X

123

Meződ

Meződ

Meződ

Oroszló

Oroszló

Oroszló

Palé

Palé

Palé

Varga

Varga

Varga

Vázsnok

Vázsnok

Vázsnok

Kisvaszar

X

Ág

Gödre

X

Gödre

122. Kisbeszterce

X

Mindszentgodisa

X

X

Mágocs

X

179. Meződ

X

X

Kisvaszar X

Gödre

X

Mindszentgodisa

Tormás

Tormás

Bakóca

Bakóca

Bakóca

Kishajmás

Kishajmás

Kishajmás

Mindszentgodisa

X

Kisvaszar

Mindszentgodisa

X

Bakóca Vásárosdombó

Mindszentgodisa Bakóca

Kisbeszterce X

Kisbeszterce X

Vásárosdombó

Ág

Gerényes

Gerényes

Gerényes

Tarrós

Tarrós

Mágocs

X

Alsómocsolád

177. Mekényes

Kisvaszar

Mindszentgodisa

Tékes 177.

Tarrós Tékes

X

Kisbeszterce Kisvaszar

Ág

Tarrós

Gödre

Bakóca 136.

Vásárosdombó

Tékes X

Szágy

126. Kishajmás

X

Ág

Tékes

84.

Vásárosdombó

Tékes

Tékes

Ág

Ág

Mágocs

X

Alsómocsolád

Mágocs Alsómocsolád

Mekényes

Mekényes

Mekényes

Nagyhajmás

Nagyhajmás

Nagyhajmás

Mágocs

X

Mágocs

X

Mágocs

Alsómocsolád

Alsómocsolád

Alsómocsolád

Nagyhajmás

Nagyhajmás

Nagyhajmás

Sásd Felsőegerszeg

X


X


124


Oroszló

Oroszló

Palé

Palé

Palé

Varga

Varga

Varga

Vázsnok 180. Mindszentgodisa

X

Mindszentgodisa

Vázsnok X

206. Oroszló

208. Palé

231.

Sásd

X

X

X

Vázsnok X

Mindszentgodisa

Bakóca

Bakóca

Kisbeszterce

Kisbeszterce

Kisbeszterce

Nagyhajmás

X

Mindszentgodisa

Bakóca Kishajmás 188. Nagyhajmás

Oroszló

Sásd

Kishajmás X

X

Mágocs

Kishajmás X

Mágocs

Alsómocsolád

Alsómocsolád

Mekényes

Mekényes

Sásd

X

Sásd

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Meződ

Meződ

Meződ

Palé

Palé

Palé

Varga

Varga

Varga

Vázsnok

Vázsnok

Vázsnok

Sásd

X

Sásd

X

Sásd

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Meződ

Meződ

Meződ

Oroszló

Oroszló

Oroszló

Varga

Varga

Varga

Vázsnok

Vázsnok

Vázsnok

Sásd

X

Sásd

X

Sásd

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Meződ

Meződ

Meződ

Oroszló

Oroszló

Oroszló

Palé

Palé

Palé

Varga

Varga

Varga

Vázsnok

Vázsnok

Vázsnok


271. Tarrós

272. Tékes

X

X

125

Vásárosdombó

X

Vásárosdombó

X

Gerényes

Gerényes

Gerényes

Kisvaszar

Kisvaszar

Kisvaszar

Ág

Ág

Ág

Tékes

Tékes

Tékes

Kisvaszar

X

Gerényes

Vásárosdombó

X

X

Vásárosdombó

Gerényes

Gerényes

Tékes

Tarrós

Tarrós

Ág

Kisvaszar

Kisvaszar

Ág 278. Tormás

Vásárosdombó

Tormás

Ág

X

Gödre

X

Gödre

X

Sásd

X

Sásd

Szágy 286. Varga

288. Vásárosdombó

X

X


Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Meződ

Meződ

Meződ

Oroszló

Oroszló

Oroszló

Palé

Palé

Palé

Vázsnok

Vázsnok

Vázsnok

Vásárosdombó

X

Gerényes

289. Vázsnok

X

Vásárosdombó

X

Gerényes

Vásárosdombó Gerényes

Tarrós

Tarrós

Tarrós

Kisvaszar

Kisvaszar

Kisvaszar

Ág

Ág

Ág

Tékes

Tékes

Tékes

Sásd

X

Sásd

X

Sásd

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Felsőegerszeg

Meződ

Meződ

Meződ

Oroszló

Oroszló

Oroszló

Palé

Palé

Palé

Varga

Varga

Varga

126


SELLYEI KISTÉRSÉ Óvodai nevelés SorTelepülés szám


2.

Adorjás

X

18.

Baranvahídvég

X

26.

Besence

X

35.

Bogádmindszent

X

36.

Bogdása

X

45.

Csányoszró

X

57.

Drávafok

X

58.

Drávaiványi

X


Intézmény székhelye Vajszló Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló Adorjás Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Csányoszró Nagycsány Bogádmindszent Hegyszentmárton Ózdfalu Drávafok Markóc Csányoszró Besence Nagycsány Drávafok Bogdása Markóc Sellye Drávasztára

Önálló Társu- Megáll. int. Intézmény székhelye lással alapján fennt. Vajszló X Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló X Adorjás Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Csányoszró X Nagycsány Bogádmindszent X Hegyszentmárton Ózdfalu Drávafok X Markóc Csányoszró X Besence Nagycsány Drávafok X Bogdása Markóc Sellye X Drávasztára

felsőtagozat Önálló Társu- Megáll. int. Intézmény székhelye lással alapján fennt. Vajszló X Baranyahidvég Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Vajszló X Adorjás Hirics Kisszentmárton Kórós Lúzsok Páprád Piskó Sámod Vejti Csányoszró X Nagycsány Bogádmindszent X Hegyszentmárton Ózdfalu Drávafok X Markóc Csányoszró X Besence Nagycsány Drávafok X Bogdása Markóc Sellye X Drávasztára


127 Kákics Okorág Marócsa Sósvertike Felsőszentmárton Sellye Drávaiványi Sósvertike Drávaiványi Kákics Okorág Felsőszentmárton Drávakeresztúr Gilvánfa

59. 64.

Drávakeresztúr Drávasztára

X X

77.

Felsőszentmárton

X

82.

Gilvánfa

93.

Hegyszentmárton

X

Bogádmindszent Ózdfalu

X

98.

Hirics

X

Vajszló

X

X

X X

X X

X

X X

Felsőszentmárton Drávakeresztúr Magyarmecske Kisasszonyfa Magyartelek Bogádmindszent Ózdfalu

X

Vajszló

X

X X

Kákics Okorág Marócsa Sósvertike Felsőszentmárton Drávasztára Drávaiványi Felsőszentmárton Drávakeresztúr Felsőszentmárton Drávakeresztúr Magyarmecske Kisasszonyfa Magyartelek Bogádmindszent Ózdfalu Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Páprád

Páprád

Páprád

Piskó

Piskó

Piskó

Sámod

Sámod

Sámod

Vejti 110. Kákics

Kákics Okorág Marócsa Sósvertike Felsőszentmárton Drávasztára Drávaiványi Felsőszentmárton Drávakeresztúr

Sellye

Vejti X

Sellye

Vejti X

Sellye

Drávaiványi

Drávaiványi

Drávaiványi

Drávasztára

Drávasztára

Drávasztára

Okorág

Okorág

Okorág

Marócsa

Marócsa

Marócsa

Sósvertike

Sósvertike

Sósvertike

117. Kemse

X

Zaláta

X

Zaláta

X

Zaláta

121. Kisasszonyfa

X

Magyarmecske

X

Magyarmecske

X

Magyarmecske

128


Magyartelek

Gilvánfa

Gilvánfa 130.

137.

139.

Kiskassa

Kisszentmárton

Kórós

155. Lúzsok

X

X

X

X

Újpetre

Gilvánfa

Magyartelek X

Újpetre

Magyartelek X

Újpetre

Peterd

Peterd

Peterd

Pécsdevecser

Pécsdevecser

Pécsdevecser

Vajszló

X

Vajszló

X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kórós

Kórós

Kórós

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Páprád

Páprád

Páprád

Piskó

Piskó

Piskó

Sámod

Sámod

Sámod

Vejti

Vejti

Vejti

Vajszló

X

Vajszló

X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Páprád

Páprád

Páprád

Piskó

Piskó

Piskó

Sámod

Sámod

Sámod

Vejti

Vejti

Vejti

VajszIó

X

VajszIó

X

VajszIó

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Páprád

Páprád

Páprád


129

Piskó

161.

163.

Magyarmecske

Magyartelek

X

X

Piskó

Sámod

Sámod

Sámod

Vejti

Vejti

Vejti

Magyarmecske

X

Kisasszonyfa

Kisasszonyfa

Kisasszonyfa

Gilvánfa

Magyartelek

Magyartelek

Magyarmecske

X

Drávafok

170.

Marócsa

X

Sellye

Drávafok

X

Sellye

Drávafok

X

Sellye

Bogdása

Drávasztára

Drávasztára

Drávaiványi

Drávaiványi

Drávaiványi

Okorág

Okorág

Okorág

Kákics

Kákics

Kákics

Sósvertike

Sósvertike

Sósvertike

Csányoszró

X

Sellye

Csányoszró

X

Besence X

Sellye

Csányoszró Besence

X

Drávaiványi

Sellye Drávaiványi

Drávasztára

Drávasztára

Drávasztára

Marócsa

Marócsa

Marócsa

Kákics

Kákics

Kákics

Sósvertike

Sósvertike

Sósvertike

Bogádmindszent

X

Hegyszentmárton X

Kisasszonyfa X

Drávasztára

Drávaiványi

211. Páprád

Magyarmecske Gilvánfa

Bogdása

Besence

X

X

Kisasszonyfa X

Bogdása

207. Ózdfalu


Gilvánfa X

X


Markóc

201. Okorág

X

Gilvánfa

169.

X

Magyarmecske

Magyartelek

Kisasszonyfa

186. Nagycsány

Piskó

Vajszló

Bogádmindszent

X

Hegyszentmárton X

Vajszló

Bogádmindszent Hegyszentmárton

X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

130


Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Piskó

Piskó

Piskó

Sámod

Sámod

Sámod

Vejti 222.

Piskó

X

Vajszló

Vejti X

Sámod

X

Sellye

X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Páprád

Páprád

Páprád

Sámod

Sámod

Sámod

Vajszló

Vejti X

Vajszló

Vejti X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Páprád

Páprád

Páprád

Piskó

Piskó

Piskó

Vejti 233.

Vejti X

Adorjás

Vejti 229.

Vajszló

Sellye

Vejti X

Sellye

Vejti X

Sellye

Drávaiványi

Drávaiványi

Drávaiványi

Marócsa

Marócsa

Marócsa

Kákics

Kákics

Kákics

Sósvertike

Sósvertike

Sósvertike

Okorág

Okorág

Okorág


242. Sósvertike

X

131

Sellye

X

290. Vejti

299. Zaláta

X

X

X

X

Sellye

Drávaiványi

Drávaiványi

Drávaiványi

Drávasztára

Drávasztára

Drávasztára

Marócsa

Marócsa

Marócsa

Kákics

Kákics

Kákics

Okorág 284. Vajszló

Sellye

Vajszló

Okorág X

Vajszló

Okorág X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahídvég

Baranyahídvég

Baranyahídvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Luzsok

Luzsok

Luzsok

Piskó

Piskó

Piskó

Páprád

Páprád

Páprád

Sámod

Sámod

Sámod

Vejti

Veiti

Veiti

Vajszló

X

Vajszló

X

Vajszló

Adorjás

Adorjás

Adorjás

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Baranyahidvég

Hirics

Hirics

Hirics

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kisszentmárton

Kórós

Kórós

Kórós

Lúzsok

Lúzsok

Lúzsok

Páprád

Páprád

Páprád

Piskó

Piskó

Piskó

Sámod

Sámod

Sámod

Zaláta

X

Zaláta

X

Zaláta

Kemse

Kemse

Kemse

Piskó

Piskó

Piskó

132


SIKLÓSI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám







7.

Alsószentmárton

X

Alsószentmárton

X

Alsószentmárton Siklósnagyfalu

X

Egyházasharaszti Kistapolca Old Siklósnagyfalu

24.

Beremend

X

Beremend

X

Beremend

X

Beremend

31.

Bisse

Szalánta

X

Szalánta

X

Szalánta

Kásád X

Szilvás Siklósbodony Garé Babarcszőlős 44.

Cun

X

Kémes

Szilvás Siklósbodony Garé Babarcszőlős X

Drávapiski Szaporca Tésenfa 46.

Csarnóta

X

Harkány

54.

Diósviszló

X

Diósvizsló

X

Harkány

X

Diósvizsló

X

Drávaszabolcs Drávapalkonya Gordisa

X

X

Harkány

X

Diósvizsló

Turony

Márfa Rádfalva X


Kémes Drávapiski Szaporca Tésenfa

Turony

Márfa Rádfalva Drávacsehi

Kémes

Szilvás Siklósbodony Garé Babarcszőlős

Drávapiski Szaporca Tésenfa

Turony

55.

Kásád

Márfa Rádfalva X



56.

60.

Drávacsepely

Drávapalkonya

X

X

133

Harkány

X

62.

Drávaszabolcs

X

X

Csarnóta

Csarnóta

Drávaszerdahely

Drávaszerdahely

Ipacsfa

Ipacsfa

Ipacsfa

Kovácshida

Kovácshida

Kovácshida

Szava

Szava

Szava

Turony

Turony

Turony

Drávaszabolcs

X

Kémes

Drávaszerdahely

X

X

Kémes

Drávaszabolcs Drávacsehi Gordisa

X

Kémes

Cun

Cun

Cun

Szaporca

Szaporca

Szaporca

Tésenfa

Tésenfa

Tésenfa

Drávaszabolcs

X

Drávaszabolcs

X

Drávapalkonya

Drávaszabolcs Drávapalkonya

Drávacsehi

Drávacsehi

Drávacsehi

Gordisa

Gordisa

Gordisa

Harkány

X

Harkány

X

Csarnóta

Harkány Csarnóta

Drávacsepely

Drávacsepely

Drávacsepely

Ipacsfa

Ipacsfa

Ipacsfa

Kovácshida

Kovácshida

Kovácshida

Szava

Szava

Szava

Turony Egyházasharaszti

X

Gordisa X

Csarnóta

67.

Drávaszabolcs Drávacsehi

Drávapalkonya

63.

Harkány

Drávaszerdahely

Gordisa Drávapiski

X

Csarnóta

Drávacsehi 61.

Harkány

Egyházasharaszti

Turony X

Egyházasharaszti

Turony X

Egyházasharaszti

Kistapolca

Kistapolca

Kistapolca

Old

Old

Old Alsószentmárton Siklósnagyfalu

134


78.

Garé

X

Szava

X

83.

Gordisa

X

X

90.

Harkány

X

105. lIIocska

X

106. Ipacsfa

X

107. Ivánbattyán

X

Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Rádfalva Márfa Magyarbóly Lapáncsa Kislippó Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Szava Turony Villány Palkonya Kisjakabfalva Villánykövesd Kásád Kémes Cun Drávapiski Szaporca Tésenfa Baksa Ócsárd

X X

112. Kásád 116. Kémes

124. Kisdér

X X

X

X

X X

X

X

Szalánta Szilvás Siklósbodony Bisse Babarcszőlős Szava Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Rádfalva Márfa Magyarbóly Lapáncsa Kislippó Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Szava Turony Villány Palkonya Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Beremend Kémes Cun Drávapiski Szaporca Tésenfa Baksa Ócsárd

X

X X

X X

X

X X

X

Szalánta Szilvás Siklósbodony Bisse Babarcszőlős Szava Drávaszabolcs Drávapalkonya Drávacsehi Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Kovácshida Szava Turony Rádfalva Márfa Magyarbóly Lapáncsa Kislippó Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Szava Turony Villány Palkonya Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Beremend Kémes Cun Drávapiski Szaporca Tésenfa Baksa Ócsárd


127.

Kisharsány

X

129.

Kisjakabfalva

X

130.

Kiskassa

X

131.

Kislippó

X

134.

Kistapolca

X

135. 140.

Kistótfalu Kovácshida

X X

149. Lapáncsa

X

157. Magyarbóly

X

167.

Márfa

X

173.

Matty

X

135 Tengeri Téseny Kisharsány Nagyharsány Villány Ivánbattyán Palkonya Villánykövesd

X X

Újpetre Peterd Pécsdevecser Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Alsószentmárton

X

Vokány Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Szava Turony Magyarbóly Ilocska Kislippó Magyarbóly Ilocska Kislippó Lapáncsa Diósviszló Rádfalva Matty

X X

X

X

X

X

X X

Tengeri Téseny Siklós Nagytótfalu Villány Ivánbattyán Palkonya Villánykövesd Márok Újpetre Peterd Pécsdevecser Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Alsószentmárton

Vokány Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Szava Turony Magyarbóly Ilocska Kislippó Magyarbóly Ilocska Kislippó Lapáncsa Diósviszló Rádfalva Matty

X X

X X

X

X X

X

X

X X

Tengeri Téseny Siklós Nagytótfalu Villány Ivánbattyán Palkonya Villánykövesd Márok Újpetre Peterd Pécsdevecser Lippó Bezedek Ivándárda Sárok Egyházasharaszti Alsómocsolád Old Siklósnagyfalu Vokány Harkány Csarnóta Drávacsepely Drávaszerdahely Ipacsfa Szava Turony Magyarbóly Ilocska Kislippó Magyarbóly Ilocska Kislippó Lapáncsa Diósviszló Rádfalva Matty

136


189. Nagyharsány

X

194. Nagytótfalu

X

209. Palkonya

X

215. Pécsdevecser

X

220. Peterd

X

225.

X

Rádfalva

234. Siklós

X

235. Siklósbodony

X

236. Siklósnagyfalu

X

252. Szava

X

Old Nagyharsány Kisharsány Nagytótfalu Kisharsány Nagyharsány Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Újpetre Kiskassa Peterd Újpetre Kiskassa Pécsdevecser Diósviszló Márfa Siklós

X

X X

X

X

X X

X

Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős Szava Egyházasharaszti Kistapolca Old

X

Szalánta Szilvás Garé

X

X

Old Nagyharsány Kisharsány Nagytótfalu Siklós Kisharsány Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Újpetre Kiskassa Peterd Újpetre Kiskassa Pécsdevecser Diósviszló Márfa Siklós Kisharsány Nagytótfalu Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős Szava Egyházasharaszti Kistapolca Old Szalánta Szilvás Garé

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

Old Nagyharsány Kisharsány Nagytótfalu Siklós Kisharsány Villány Ivánbattyán Kisjakabfalva Villánykövesd Márok Újpetre Kiskassa Peterd Újpetre Kiskassa Pécsdevecser Diósviszló Márfa Siklós Kisharsány Nagytótfalu Szalánta Szilvás Garé Bisse Babarcszőlős Szava Egyházasharaszti Kistapolca Old Alsószentmárton Szalánta Szilvás Garé


275. Tésenfa

X

281. Turony

X

283. Újpetre

X

295. Villány

X

137

Bisse Babarcszőlős Siklósbodony Kémes Cun Drávapiski Szaporca Harkány Csarnóta Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser Villány

X

X X

X

Bisse Babarcszőlős Siklósbodony Kémes Cun Drávapiski Szaporca Harkány Csarnóta Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser Villány

X

X X

X

X

Ivánbattyán

Ivánbattyán

Kisjakabfalva

Kisjakabfalva

Kisjakabfalva

Villánykövesd

Márok

Márok

Palkonya

Villánykövesd

Villánykövesd

Villány

X

X

Villány

Palkonya X

Villány

Ivánbattyán

Ivánbattyán

Ivánbattyán

Palkonya

Palkonya

Palkonya

Kisjakabfalva 297. Vokány

Villány

Ivánbattyán

Palkonya 296. Villánykövesd

Bisse Babarcszőlős Siklósbodony Kémes Cun Drávapiski Szaporca Harkány Csarnóta Újpetre Kiskassa Peterd Pécsdevecser

Vokány Kistótfalu

X

Kisjakabfalva

Kisjakabfalva

Márok

Márok

Vokány Kistótfalu

X

Vokány Kistótfalu

138


SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám

28.

Bicsérd




Bicsérd


Boda Zók 32.

Boda

X

Bicsérd

Bükkösd

X

Bükkösd

X

Cserdi

X

Bükkösd

X

Csonkamindszent

X

Szentlőrinc

X

Dinnyeberki

X

Bükkösd

X

Gerde

X

Szabadszentkirály

X

Gyöngyfa

X

Királegyháza

X

Helesfa

X

Bükkösd Cserdi Dinnyeberki

Bükkösd

Szentlőrinc Bükkösd

Szabadszentkirály

X

Királegyháza

X


Bükkösd Dinnyeberki Helesfa

X

Szentlőrinc Kacsóta

X

Bükkösd Cserdi Helesfa

X

Szabadszentkirály Pécsbagota Velény

X

Sumony X

Bükkösd Cserdí Dinnyeberki Helesfa

Pécsbagota Velény

Sumony 94.

X

Cserdi Helesfa

Pécsbagota Velény 88.

Bükkösd

Bicsérd Zók

Kacsóta

Cserdi Helesfa 79.

X

Dinnyeberki Helesfa

Kacsóta 53.

Bicsérd

Bicsérd Boda Zók

Cserdi Dinnyeberki Helesfa

Dinnyeberki Helesfa 51.

X

Zók

Cserdi Dinnyeberki Helesfa 48.

Bicsérd

Önálló Társu- Megáll. Intézmény székhelye int. lással alapján fennt.

Boda Zók

Zók 42.


felsőtagozat

Királegyháza Sumony

X



95.

Hetvehely

X

139

Hetvehely

X

Okorvölgy Szentkatalin

X

Királyegyháza

Abaliget

Abaliget

X

Szentlőrinc

Szentlőrinc

X

Királyegyháza

Csonkamindszent

Csonkamindszent Gyöngyfa

Gyöngyfa

Sumony

Sumony

Hetvehely Szabadszentkirály

X

X

Királyegyháza

244. Szabadszentkirály

X

Szabadszentkirály

X

X

Szabadszentkirály

X

Királyegyháza

X

Szabadszentkirály

Szabadszentkirály Gerde

Velény X

Hetvehely Szentkatalin

Gerde

Gyöngyfa

Velény X

Királyegyháza

X

Szabadszentkirály

Gyöngyfa

Gyöngyfa

Gerde

Gerde

Gerde

Pécsbagota

Pécsbagota

Pécsbagota

Velény 260. Szentkatalin

X

Hetvehelv

262. Szentlőrinc

X

Szentlőrinc

Velény X

Hetvehelv

X

Szentlőrinc

Okorvölgy

Velény X

Hetvehelv

X

Szentlőrinc

Okorvölgy

Okorvölgy

Csonkamindszent

Csonkamindszent

Csonkamindszent

Kacsóta

Kacsóta

Kacsóta

Szabadszentkirály

X

Gerde Bicsérd Boda

Szabadszentkirály

X

Gerde

Pécsbagota X

Hetvehely Szentkatalin

Velény 243. Sumony

301. Zók

Királyegyháza

Sumony

Gerde

X

Csonkamindszent X

Gyöngyfa

Szentkatalin

292. Velény

Hetvehely

Okorvölgy

120. Királyegyháza

X

X

Szentkatalin

Szentlőrinc

214. Pécsbagota

X

Szentkatalin X

X

Hetvehely

Okorvölgy

109. Kacsóta

202. Okorvölgy

X

Gerde

Pécsbagota X

Bicsérd Boda

Szabadszentkirály Pécsbagota

X

Bicsérd Boda

140


SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG Óvodai nevelés SorTelepülés szám


4.

Almamellék

X

5.

Almáskeresztúr

X

16.

Bánfa

X

22.

Basal

X

37. 41.

Boldogasszonyfa Botykapeterd

X X

43.

Bürüs

X




Almamellék Csebény Ibafa Horváthertelend Mozsgó Csertő Szulimán Rózsafa Katádfa

X

Somogyapáti Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásrosbéc Szentlászló Nagypeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet

X

Kétújfalu

X

X

X

X X


felsőtagozat Önálló Társu- Megáll. int. lással alapján fennt.

Almamellék Csebény Ibafa Horváthertelend Mozsgó Csertő Szulimán Rózsafa Katádfa

X

Somogyapáti Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Szentlászló Nagypeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet

X

Kétújfalu

X

X

X

X X

Intézmény székhelye Almamellék Csebény Ibafa Horváthertelend Mozsgó Csertő Szulimán Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet Katádfa Rózsafa Szentdénes Somogyapáti Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Szentlászló Nagypeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Kétújfalu


47.

Csebény

X

50.

Csertő

X

52.

Dencsháza

89.

Gyöngyösmellék

99.

Hobol

X

X

X

104. Ibafa

X

113. Katádfa

Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklefalu Várad Zádor Almamellék Ibafa Horváthertelend Mozsgó Almáskeresztúr Szulimán Dencsháza

X

101. Horváthertelend

141

X

X

X

X

Kétújfalu Bürüs Endröc Szörény Teklafalu Várad Zádor Hobol

X

Almamellék Ibafa Csebény Almamellék Csebény Horváthertelend

X

Rózsafa Bánfa

X

X

X

Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklefalu Várad Zádor Almamellék Ibafa Horváthertelend Mozsgó Almáskeresztúr Szulimán Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs Endröc Szörény Teklafalu Várad Zádor Hobol Dencsháza Szentegát Almamellék Ibafa Csebény Almamellék Csebény Horváthertelend Rózsafa Bánfa

X

X

X

X

X

X

X

X

Endröc Gyöngyösmellék Szörény Teklefalu Várad Zádor Almamellék Ibafa Horváthertelend Mozsgó Almáskeresztúr Szulimán Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs Endröc Szörény Teklafalu Várad Zádor Hobol Dencsháza Szentegát Almamellék Ibafa Csebény Almamellék Csebény Horváthertelend Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet

142


Bánfa Rózsafa Szentdénes 119. Kétújfalu

125. Kisdobsza

X

X

Kétújfalu

X

Kistamási

X

X X

Kétújfalu

Bürüs

Bürüs

Endröc

Endröc

Endröc

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Teklafalu

Teklafalu

Teklafalu

Szörény

Szörény

Szörény

Várad

Várad

Várad

Zádor

Zádor

Zádor

Nagydobsza

X

Nagydobsza

X

Nagydobsza

Merenye

Merenye

Merenye

Nemeske

Nemeske

Nemeske

Kistamási

Kistamási

Kistamási

Pettend

Pettend

Pettend

Molvány

Molvány

Molvány

Nemeske

Tótszentgyörgy X

Pettend

160. Magyarlukafa 178. Merenye

X

Bürüs

Tótszentgyörgy 133.

Kétújfalu

Somogyhársány Nagydobsza Kisdobsza Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy

Nagydobsza

Tótszentgyörgy X

Kisdobsza

X X

Nagydobsza Kisdobsza

Merenye

Merenye

Nemeske

Nemeske

Pettend

Pettend

Molvány

Molvány

Tótszentgyörgy

Tótszentgyörgy

Somogyhárságy Nagydobsza Kisdobsza Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy

X X

Somogyhárságy Nagydobsza Kisdobsza Nemeske Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 182. Molvány

X

184. Mozsgó

X

187. Nagydobsza

X

193. Nagypeterd

143 Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Tótszentgyörgy Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Szulimán Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Molvány

X

X

Nagypeterd Botykapeterd Nyugotszenterzsébet Nagyváty

X

195. Nagyváty

X

Nagypeterd Botykapeterd Nyugodtszenterzsébet

X

196. Nemeske

X

Nemeske Kistamási Pettend

X

197. Nyugotszenterzsébet

X

Nagypeterd Botykapeterd

X

X

X

Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Tótszentgyörgy Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Szulimán Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Molvány Nemeske Kistamás Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nyugotszenterzsébet Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Nagypeterd Botykapeterd Nyugodtszenterzsébet Szentdénes

X

Nagydobsza Kisdobsza Merenye Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagypeterd Botykapeterd

X

X

X

X

X

X

Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Pettend Tótszentgyörgy Mozsgó Almáskeresztúr Csertő Szulimán Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Molvány Nemeske Kistamás Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nyugotszenterzsébet Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Nagypeterd Botykapeterd Nyugodtszenterzsébet Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Nagydobsza Kisdobsza Merenye Kistamási Pettend Molvány Tótszentgyörgy Nagypeterd Botykapeterd

144

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Nagyváty

212. Patapoklosi

X

Somogyapáti Basal Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Nemseke Kistamási

X

221. Pettend

X

228.

Rózsafa

X

Rózsafa Bánfa Katádfa Szentdénes

X

238. Somogyapáti

X

X

239. Somogyhárságy

X

240. Somogyhatvan

X

241. Somogyviszló

X

Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Somogyhárságy Magyarlukafa Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyviszló Vásárosbéc Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Vásárosbéc

X

X X

X

Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Somogyapáti Basal Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Molvány Tótszentgyörgy Rózsafa Bánfa Katádfa Szentdénes

Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Somogyhárságy Magyarlukafa Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyviszló Vásárosbéc Somogyviszló Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Vásárosbéc

X

X

X

X

X X

Nagyváty Bánfa Katádfa Rózsafa Szentdénes Somogyapáti Basal Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Nemeske Kistamási Molvány Tótszentgyörgy Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet Bánfa Katádfa Szentdénes Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Vásárosbéc Somogyhárságy Magyarlukafa Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyviszló Vásárosbéc Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Vásárosbéc

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 258. Szentdénes

X

145 Szentdénes

X

Szentdénes

X

Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugodtszenterzsébet Bánfa Katádfa Rózsafa

146

259. Szentegát


Szentegát

X

261. Szentlászló

X

Szentlászló

X

Dencsháza

X

Boldogasszonyfa 263. Szigetvár 268. Szörény

269. Szulimán

273. Teklafalu

Szigetvár

X X

X

X

Kétújfalu

285. Várad

X

Hobol

Hobol

Szentlászló

X

Szentlászló

Szigetvár

X X

Kétújfalu

Boldogasszonyfa Szigetvár

X X

Kétújfalu

Bürüs

Bürüs

Bürüs

Endröc

Endröc

Endröc

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Teklafalu

Teklafalu

Teklafalu

Várad

Várad

Várad

Zádor

Zádor

Zádor

Mozsgó

X

Mozsgó

X

Mozsgó

Almáskeresztúr

Almáskeresztúr

Almáskeresztúr

Csertő

Csertő

Csertő

Kétújfalu

X

Kétújfalu

X

Bürüs

Kétújfalu Bürüs

Endröc

Endröc

Endröc

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Szörény

Szörény

Szörény

Várad

Várad

Várad

Zádor X

Dencsháza

Boldogasszonyfa

Bürüs

279. Tótszentgyörgy

X

Nagydobsza

Zádor X

Nagydobsza

Zádor X

Nagydobsza

Kisdobsza

Kisdobsza

Kisdobsza

Merenye

Merenye

Merenye

Nemeske

Nemeske

Nemeske

Kistamási

Kistamási

Kistamási

Pettend

Pettend

Pettend

Molvány

Molvány

Molvány

Kétújfalu

X

Kétújfalu

X

Kétújfalu

Bürüs

Bürüs

Bürüs

Endröc

Endröc

Endröc


147

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Szörény

Szörény

Szörény

Teklafalu

Teklafalu

Teklafalu

Zádor 287. Vásárosbéc

X

Vásárosbéc

Zádor X

X

Zádor X

Somogyapáti

Somogyapáti

Somogyapáti

Basal

Basal

Basal

Patapoklosi

Patapoklosi

Patapoklosi

Somogyhatvan

Somogyhatvan

Somogyhatvan

Somogyviszló

Somogyviszló 298. Zádor

Vásárosbéc

Kétújfalu

Somogyviszló X

Kétújfalu

X

Kétújfalu

Bürüs

Bürüs

Bürüs

Endröc

Endröc

Endröc

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Gyöngyösmellék

Szörény

Szörény

Szörény

Teklafalu

Teklafalu

Teklafalu

Várad

Várad

Várad

148


BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Óvodai nevelés Sorszám

19.

Intézmény fenntartó





Mohács Komló


Intézmény székhelye Komló Mohács Old Pécsvárad

felsőtagozat Önálló Társu- Megáll. int. lással alapján fennt. X

Intézmény székhelye Komló Mohács Old Pécsvárad


149

18. számú melléklet függeléke A helyi önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége Megyei Önkormányzat 86. § (3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnőttoktatásról, e) az alapfokú művészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. (5) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás). A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával. 87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. 4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről. 88. § (1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, munkaügyi központ (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztető bizottságban együttesen hagyja jóvá. A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttműkö-

150


désének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fővárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi, megyei önkormányzatnál bejelentkezett. (2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatásszolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatási miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni. (3) A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri. (11) A fővárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. Ebben a kérdésben - megyei fenntartású közoktatási intézmény esetén - az egyeztető bizottság véleményét kell beszerezni. 89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő - körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására; b) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására; c) a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére; d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig; e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására; f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására. 90. §. (3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az Oktatási Minisztérium véleményét.


151

Többcélú kistérségi társulások 89/A. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85-89. §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megszűnik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat e törvény 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet. (3) A megyei önkormányzat az átvett kistérségi feladat ellátásához szükséges, a többcélú kistérségi társulásban részt vevő községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §-ának (9) bekezdése alapján részére használatra átengedett intézményi vagyon használati jogát köteles a többcélú kistérségi társulás részére átadni. Ha a megyei önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel az átvett kistérségi feladatot nem kívánja a többcélú kistérségi társulás területén ellátni, értesíti a többcélú kistérségi társulást, amelynek kezdeményezésére az átvett kistérségi feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a többcélú kistérségi társulás fennállásáig szól. (4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi az érintett megyei önkormányzatnak és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését. A megyei önkormányzat a következő ülésén, de legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni. (5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít. (6) Ha a többcélú kistérségi társulás megszűnik az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el, b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. §ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll, amennyiben a kilépő községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el, b) a kilépő községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (8) A (6) bekezdés b) pontjában és a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a megyei önkormányzat a feladat átvételétől számított öt éven át az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feladatátvételt visszautasíthatja. Helyi önkormányzat 85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. (2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében - nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával - jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek.

152


(4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. (4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amenynyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is. (5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon


153

történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre - a helyi önkormányzat megkeresésére - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől. (7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (8) Ha a helyi önkormányzat a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelésioktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat. (9) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) Ha a fővárosi, megyei önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. 90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Forrás: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. március 31-én hatályos szövege alapján

154

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Az 57/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI CSELEKVÉSI TERVE 2006-2010.

PÉCS, 2006.


155

I. Célok 1. Stratégiai cél A Baranya megyében élő fiatalok jobb életkörülményeink és életesélyeinek biztosítása. Célunk, hogy 2010-re olyan mértékben növeljük a fiatalok közösségi aktivitást, amely a társadalmi szervezetek növekvő számával, a vállalkozások, munkalehetőségek bővülésével, a rendszeres szabadidős programok gyarapodásával, az életminőség javulásával, a választott életpálya és a konstruktív életvezetés esélyének növekedésével mérhető. Ezzel párhuzamosan célunk a hátrányos helyzetű, városi és vidéken élő fiatalok életesélyeik növelése, speciális programokon keresztül történő társadalmi reintegrációja. 2. Ágazati célok 2. 1. Nevelés, oktatás, képzés − A település vonzóvá tételéhez és a fiatalok helyben tartásához fontos a magas színvonalú humán szolgáltatások, kiemelten oktatási szolgáltatások biztosítása (mind az iskolai, mind pedig az iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben). − Az eredményesebb képzés érdekében segíteni kell a pályaorientációt, és szakemberek bevonásával lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára a minél szélesebb körű tájékozódásra. Ahhoz, hogy a megszerzett tudás alkalmazhatóvá váljon fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, tisztában legyenek a munkaerőpiac elvárásaival, ehhez igazodjon pályaválasztásuk. − Az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítása és gyakorlatának elterjesztése kiemelt fontossággal bír a munkaerőpiac egyre gyorsabban és komplexebben változó körülményihez való alkalmazkodás szempontjából. − A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képesség és készségfejlesztésre, a kulcskompetenciák fejlesztésére, amelyeket nem formális oktatásban, képzések keretében tudnak elsajátítani a fiatalok. − Törekedni kell az oktatási rendszert befejezetlenül elhagyó fiatalok számának csökkentésére, biztosítani kell a tankötelezettség teljesítésének intézményi feltételeit. − Növelni kell a fiatalok esélyegyenlőségét (sajátos nevelés, beilleszkedési problémák, szociális alapú, mozgáskorlátozott vagy területi, földrajzi alapú) a nevelé-oktatás-képzés intézményrendszerében. − Nem csak a diákok részére kell biztosítani az iskolában elsajátítható tudáson túl folyamatos továbbképzés lehetősgégét, hanem a velük foglalkozó szakembereknek is. − Támogatni kell a nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, az ifjúsági cseréket, a testvérvárosi kapcsolatokat, és ezek hálózati szintű együttműködését az oktatás intézményrendszerén keresztül. Biztosítani kell a települések, városok, országrészek közötti cserék, együttműködések lehetőségét, hogy a különböző településtípusokon élő fiatalok megismerhessenek más hazai mintákat, értékeket. 2. 2. Pályakezdés − A munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás összefüggésben állnak egymással. Így ezen területeket érintő célok megvalósítását támogatni kell a rendelkezésre álló szakmai, gazdasági-pénzügyi és szakmapolitikai eszközökkel. − Különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök bevonásával törekedni kell a fiatalok foglalkoztathatóságának javítására, valamint foglalkoztatottságuk növelésére. − Biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet a képzésből a munka világába (gyakorlati képzés, gyakorlati lehetőség biztosítása fogadóintézményeknél, önkéntes munka, nem bérjellegű juttatások). 2. 3. Egészség, sport és környezet − A testi, szellemi egészség és a szociális jólét a legfőbb értékek, ezért erősíteni kell tudatosabb megjelenítésüket, amelyhez megfelelő motivációt és kommunikációt kell bevezetni és széles körben alkalmazni. − Tudatosítani kell a fiatalokban az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés és betegségmegelőzés fontosságát.

156

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye − − −

−

Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására, a társadalmilag elfogadott életvitelre. Támogatni kell az egészséges életmód szemléletének és értékeinek meghonosítását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociálisan, vagy egészségileg hátrányos helyzetben lévő csoportok egészségvédelmére. A sportolás alternatívát nyújt a káros szenvedélyekkel szemben és az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelten fontos. Életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelésnek olyan eszköze, mely megoldási készleteket nyújt az ifjúságnak, illetve lehetőséget az egyén önmegvalósítására. Lényeges szerepet tölt be az ifjúság és társadalmi kötelékek erősítésében, miközben kultúrált szabadidő-eltöltési lehetőséget biztosít. Egyik gyakorlati eszköze a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának és az esélyegyenlőség előmozdításának. Ezért fontos a sport, a fiatalok igényeinek megfelelő fejlesztése, illetve a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas területek biztosítása. Az egészséges élet alapja a tiszta környezet. Kiemelt fontosságú a környezeti problémák iránti fogékonyság, a környezeti nevelés széleskörű elterjedése, a tiszta és ezáltal vonzó településkép megteremtése, valamint a felnövekvő generációk település,- környezet- és természetvédelmi gondolkodásának, szemléletének fejlődése, felelősségtudatuk erősítése.

2. 4. Kultúraközvetítés − Az egészséges testi–lelki fejlődés és társadalmilag elfogadott szocializáció érdekében a fiataloknak lehetőséget kell teremteni szabadidejük hasznos eltöltéséhez. − A szabadidő tartalmas eltöltése, a kulturális rendezvények nem csupán a szellem és a test táplálékaként foghatók fel, hanem mint prevenció, mint alternatíva a nem kívánt időtöltési formákkal szemben. − Preferálni kell az egészséget védő, valamint az egészség-tudatos életmóddal kapcsolatos egyéni és közösségi értéket nyújtó programokat. − Kiemelten támogatni kell a fiatalok önkifejezését és kreativitását szolgáló kezdeményezéseket. − Támogatni kell a hagyományőrzésre, kultúraközvetítésre irányuló rendezvényeket, programokat. − Az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő közösségi tereket szükséges biztosítani településenként, de legalább kistérségenként. Ezek kialakítása a célcsoport aktív közreműködésével valósuljon meg, annak érdekében, hogy a fiatalok használják és magukénak érezzék a közösségi tereket. − Fejleszteni kell a jelenlegi közoktatási, közművelődési intézmények, Általános Művelődési Központok és más szervezetek által fenntartott közösségi tereket. − Törekedni kell a meglévő kultúraközvetítő hálózatok, kezdeményezések fenntartására, fenntarthatóságára. 2. 5. Társadalmi aktivitás, érdekképviselet − Erősíteni kell az ifjúság érdekérvényesítését, érdekérvényesítő képességét. Lehetőség szerint minden olyan fórumon, vélemény-nyilvánítási szintéren vegyenek részt, ahol róluk szóló döntéseket hoznak. − Cél, hogy a fiatalok sajátítsák el a közügyekkel való foglalkozást, tanulják meg az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári ismereteiket. A fiatalok sajátítsák el a település ügyeivel való foglalkozást, tanulják meg az egyéni és csoportos érdekérvényesítés elfogadott formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári jogismeretüket. − Támogatni kell a politikai pártoktól független ifjúsági szervezetek létrejöttét, fejlesztését, a fiatalok önszerveződéseit és újszerű kezdeményezéseit. − A média hatása nagymértékben befolyásolja a fiatalok értékítéletét, döntéseit, viselkedését. Fontos, hogy biztosítsuk és támogassuk a polgári társadalom értékrendjének közvetítését. − Az ifjúsági korosztály tekintetében növekvő szerepe van a hatékony kommunikációnak, ezért biztosítani kell a sokoldalú és hiteles információáramlást a korosztály és más társadalmi csoportok között.


157

2. 6. Speciális programok, komplex ifjúsági projektek − Kezdeményezni, segíteni és támogatni kell azokat a komplex, több ágazatot érintő és a megvalósítás során több szervezet együttműködését ösztönző programokat, amelyek a helyi ifjúság testi, lelki fejlődését szolgálják, és hozzájárulnak életminőségük jobbításához. − Továbbra is támogatni kell a már hagyományokkal rendelkező, identitást erősítő ifjúsági programokat. Az eredményesen megvalósult modellprogramokat népszerűsíteni kell, hogy a tapasztalatokat felhasználhassuk további tevékenységeink sikeréhez. − Támogatni kell az ifjúsági feladatok összehangolására irányuló feladatellátást, az új kezdeményezéseket, projekteket. Mind a helyi igényekre épülő civil társadalom részéről, mind pedig az átfogó területi, közigazgatási fejlesztések oldaláról. − Fiatalok által gyakran látogatott, elsősorban nem kultúraközvetítő intézményekkel együttműködési lehetőségek keresése, értékközvetítő (az előbb felsorolt kategóriák bármelyikében) programok megszervezésének felajánlása. Az amúgy is forgalmas helyek kulturális tartalommal történő megtöltése. (Pl.: plázákban, szórakozóhelyen kiállítás, információs pont, irodalmi, illetve kamara-előadás.) II. Feladatellátás A megyei ifjúsági feladatok elsősorban az ágazati intézményrendszer feladatellátása részeként, az állami, az önkormányzati, a civil és non-profit szervezetek szerepvállalásával valósulnak meg. A feladatellátásban a Baranya Megyei Önkormányzattal együttműködő intézmények és szervezetek: 1. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum - Települési önkormányzatok - Fejlesztési- és Többcélú kistérségi társulások (ágazati feladatellátás keretében) 2. Az ifjúsági feladatok ellátását segítő szervezetek /gyermek és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség/ - Baranya Megyei Gyámhivatal - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda - INDIT Közalapítvány és intézményei: Baranya Megyei Drogambulancia, Pécsváradi "Változóház" Rehabilitációs Otthon, Mérföldkő Egyesület Rehabilitációs Otthon, TISZTÁS Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, FÜGE Drogprevenciós Központ 2. 1. Közoktatási intézmények - Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Old - Baranya Megyei önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Pécsvárad - Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Mohács - Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, Komló - Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája, Mohács - Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma, Pécsvárad - Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Komló - Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja, Pécs - Települési általános és művészeti iskolák

158


2. 2. Művelődési és szabadidős intézmények - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ - Baranya Megyei Levéltár - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Csorba Győző Megyei Könyvtár - Művészetek Háza - Települési művelődési intézmények, kultúrházak, ifjúsági házak, könyvtárak - Települési sportlétesítmények, ifjúsági- és sporttáborok 2. 3. Non-profit szervezetek - Baranya Megyei Civil Tanács - Baranya Megyei Diákönkormányzati Háló - Baranya Megyei Diáksport Tanács - Baranya Megyei Gyermek, Ifjúsági és Sport Civil Kerekasztal - Baranya Megyei Polgárőr Egyesületek Szövetsége - Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége - Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület - Civil Szolgáltató Központ (Nevelők Háza Egyesület) - Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság - Európa Centrum Közhasznú Társaság - SIEN Alapítvány - Ezerszínű Baranya Közhasznú Társaság - Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok - Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány - Magyar Teleház Szövetség (teleházakat működtető civil szervezetek) - Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - Pécsi Ifjúsági Kerekasztal - Pécs/Sopiane Örökség Közhasznú Társaság 2. 4. Egyéb állami, költségvetési intézmények - Ágazati minisztériumok - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézete - Baranya Megyei Európai Információs Pont - Baranya Megyei Igazságügyi Hivatal - Baranya Megyei Munkaügyi Központ - Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság - Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda - Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság - Mobilitás Ifjúsági Szolgálat - Pécsi Regionális Képző Központ - Pécsi Tudományegyetem III. Megyei szintű feladatok 1. Tudatos, hatékony információáramlás biztosítása a fiatalok jobb életkörülményeinek kialakítása érdekében. 1. 1. Kerüljön kidolgozásra egy középtávú megyei ifjúsági kommunikációs stratégia. Az ifjúsági korosztály tekintetében jövőjüket befolyásoló szerepe van a hatékony és hiteles kommunikációnak, ezért törekedni kell a megfelelő naprakész, gyors információáramlásra a korosztály és más társadalmi csoportok, valamint az ifjúsági korosztállyal foglalkozó intézmények, szervezetek között. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: 2006. május 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás.


159

1. 2. A kommunikáció tudatos fejlesztésével hatékonyabbá kell tenni az együttműködést az ifjúság és az intézmények, a médiumok, tartalomszolgáltatók között. A jelenlegi együttműködések, közös programok fenntartásán túl további fejlesztéseket kell elősegíteni: a közművelődési szervezetek, a szociális intézmények, a teleházak hálózata, a pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás fejlesztésével és összekapcsolásával, továbbá internetes szolgáltatások, közösségi hozzáférések biztosításával és fejlesztésével, valamint speciális, térségi adatbázisok létrehozásával. Szükséges az Ifjúság 2000-2006, illetve 2007-2013 programok projektjeit koordináló tevékenység beindítása. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások 1. 3.

A Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság alakítson ki ifjúsági célú önkormányzati szaktanácsadó; szakmai-, módszertani szolgáltatást Pécsett és lehetőség szerint minden kistérségben. A Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság által működtetett Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózat tevékenysége terjedjen ki a megye egész területére. A Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság a Hálózat keretében létesítsen legalább minden kistérségben Ifjúsági Információs Irodát/Pontot, vagy mobil szolgálatot. A Hálózat működésének feltételeit a települési önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulásokkal együttműködve kell kialakítani és fejleszteni. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság

Határidő: 2007. december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. 2. Az egyéni életpálya megalapozása és az esélyek növelése érdekében készség- és képességfejlesztő programok szervezése: helyi, kistérségi nemzetközi szinteken a fiatalok részére. 2. 1. A közösségi fórumokon széles körben kell alkalmazni és összehangolni a nem formális pedagógiai módszereket: az önismereti, önbizalom-erősítő, kapcsolat-teremtő, kommunikációs készségek fejlesztését, a beilleszkedési problémák megoldását, a párkapcsolati, tanulásmódszertani tanácsadást, valamint a közösségfejlesztést. Az alapvető ismeretekre és készségekre építve kell törekedni további eredmények elérésére a képzések és a munkahelyi szocializáció során. A képzések lebonyolításakor figyelembe kell venni a speciális képzést igénylő fiatalokat és veszélyeztetett gyerekeket. (Például: Az Ifjúság 2000-2006 és 2007-2013 programok keretében a helyi kezdeményezések programjában való aktív részvétel, megyei és városi reintegrációs programok, bűnmegelőzési programok, speciális képzési programok.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények

160


Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Pécs)

Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a közoktatási intézmények számára biztosított források. - Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány éves költségvetésében biztosított pályázati források. - Az együttműködő partnerek által biztosított források. 2. 2. Ösztönözni kell a fiatalok vállalkozásainak beindítását. A meglévőket fejleszteni, segíteni kell képzésekkel, tájékoztatókkal, fórumok szervezésével mindhárom szektor (állami, piaci, civil) együttműködésében. A különböző készségek és képességek elsajátítása által, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökről és igénybevételük feltételeiről való tudás birtokában javulni fog a fiatalok érvényesülési esélye vállalkozóként a munkaerő-piacon, ezáltal növelhető lesz foglalkoztatottságuk is. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért – „Baranya Paktum” projekt. - Az együttműködő partnerek által biztosított források. 2. 3. A társadalmi mobilitás érdekében fejleszteni kell az idegen-nyelv tudást. A továbbtanulás és a munkavállalás szempontjából fokozottan kiemelt terület az idegen nyelvi ismeretek, ezért ezeket magasabb színvonalon kell oktatni, és támogatni az erre irányuló iskolán kívüli képzéseket, speciális programokat is. (Például:. Klub működtetése, ahol a fiatalok idegen nyelvet gyakorolhatják. Baranya megyében önkéntesként dolgozó fiatalok, az önkéntesség és más kultúrák iránt érdeklődők vesznek részt a klubtevékenységekben, ahol nem formális módon fejleszthetik nyelvtudásukat. Fiatalok tájékoztatása és bevonása az Európai Önkéntes Szolgálatba, melynek során fejleszthetik nyelvtudásukat.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a közoktatási intézmények munkaerőpiaci esélynövelés programjára biztosított források. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások.


161

2. 4. A munkaerő-piaci esélynövelés alapvető feltételeként meg kell ismertetni, és alkalmazni kell az információs és kommunikációs technológiát, melyek az egész életen át tartó tanulás, továbbtanulás és továbbképzés, valamint a munkavállalás során alapvető fontossággal bírnak. (Például: e-Magyarország program, E-régió, „Mintarégió” szakképzés, fejlesztési programjának támogatása, e-Learning és távoktatás népszerűsítése, stb.). Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a közoktatási intézmények számára biztosított források. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Az együttműködő partnerek által biztosított források. 2. 5. Támogatni kell a diákok állampolgári jogokkal, társadalomismerettel kapcsolatos képzését, a pedagógusok és az ifjúságsegítők továbbképzését. Ajánlott a diákjogokkal kapcsolatos ismereteket az ifjúsággal foglalkozó intézmények és szervezetek oktatási tematikájában szerepeltetni. (Például: Ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek továbbképzése hazai, Európai Uniós és nemzetközi szemináriumokon és képzéseken.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények - Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Pécs) Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a közoktatási intézmények számára biztosított források. - Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány éves költségvetésében biztosított pályázati források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások - Az együttműködő partnerek által biztosított források 2. 6. Támogatni kell a formális és a nem formális képzések elterjedését és a szakmai gyakorlat elismerését nemzetközi szinten is, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fiatalok kipróbálják önmagukat a különböző szakmai területeken, elméleti tudásukat átültessék a gyakorlatba, új képességekre tegyenek szert. Lehetővé kell tenni, hogy minél több oktatási és képző intézményben a gyakorlati munkát, gyakornoki tevékenységet elismerjék. Fontos a szakmai segítségnyújtás formáinak támogatása (felkészítő képzések, tapasztalatok átadása), valamint az ifjúsági korosztállyal foglalkozó szervezetek nemzetközi együttműködésének elismerése. (Például: külföldi önkéntes munka, EVS program, ifjúsági csereprogramok, „Europass” program, ERYICA, HAYICO, EuroDesk, Europe Direct Információs Hálózat, Alpok-Adria Munkaközösség, Dunamenti Tartományok Munkaközössége, Duna-Dráva-Száva Eurórégiós Együttműködés, MATRIOSCA-program stb.)

162

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt biztosított források, valamint a nemzetközi kapcsolatok előirányzataiban biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Az Európai Információs Pont és az Európa Centrum Közhasznú Társaság számára biztosított támogatás.

3. Egészségnevelés 3. 1. Népszerűsíteni kell az egészségnevelésre, egészségfejlesztésre irányuló programokat, amelyeket lehetőség szerint az érintett civil és állami intézményeknek, szervezeteknek együttműködve kell megvalósítani. Ezen túl támogatni kell az egészségnevelés, egészségfejlesztés együttműködésben megvalósuló programjait. (Például: világnapokhoz kapcsolódó rendezvények, tematikus egészségnevelési táborok, iskolákat átfogó egészségnevelési rendezvények, vetélkedők, Vöröskereszt programjai.) Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcímen biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Az együttműködő partnerek által biztosított források. 3. 2. Kiemelten kell kezelni a fiatalok testi-lelki fejlődését, a mozgásra, sportolásra nevelését. 3.2.1.

Ennek érdekében a sportot, különösen a lakossági sportot (tömegsport, szabadidősport, rekreációs sport) népszerűsíteni kell a megyei ifjúsági kommunikációs stratégia mentén, oly módon, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű (testkultúráról, sportról, testnevlésről szóló) rendszerezett információ jusson el a fiatalokhoz.

3.2.2.

Csatlakozni kell a nemzetközi, országos és regionális programokhoz, melyek szerepelnek a megyei sportcélú civil szervezetek sportesemény és – rendezvény naptárában. (Például: Mozdulj Magyarország!, Fittségi Sportnapok, Kihívás Napja, Községi Egészségterv program, Tárt kapus sportlétesítmények programja).

3.2.3.

Együtt kell működni a megyei sportcélú civil szervezetekkel (Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége, Baranya Megyei Diáksport Tanács, Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetsége) és a helyi sportegyesületek érdekképviseleti szervezeteivel. (Például: Baranya Gyermek, Ifjúsági és Sport Civil Kerekasztal).

3.2.4.

Közvetett és közvetlen csatornákon keresztül kell támogatni az ifjúsági korosztály rendszeres sportolását, legyen az versenysport vagy szabadidősport. A nemzetközi, országos, vagy települési szintű sportprogramokat, rendezvényeket, illetve turisztikai prog-


163

ramokat (természetjárás, kirándulások), túrázásokat. (Például: Magyar Sport- és Diáksport Napja, Autómentes Nap, kerékpár versenyek, -túrák, Integrált Sportnap stb.) Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt a sportra biztosított források. - A Nemzeti Sporthivatal által a „szabadidősport fejlesztésére” előirányzatból átadott pénzeszközök. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - A megyei sportfeladatokat ellátó és az ellátásban közreműködő civil szervezetek rendelkezésre álló forrásai. 3. 3. Továbbra is segíteni és támogatni kell a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését szolgáló programokat, és azokat a szervezeteket (különösen az INDIT Közalapítványt és intézményeit), amelyek ezen a területen tevékenykednek. 3.3.1.

Kiemelten kell foglalkozni a kábítószer, az alkohol, a dohányzás problémájával és más, függőséget okozó betegségek csökkentésével.

3.3.2.

Támogatni kell továbbá a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok működését, újak létrehozását. A működő pécsi, komlói, siklósi és mohácsi fórumok támogatásán túl szükséges Szigetváron és Sellyén is létrehozni kistérségi kábítószerügyi egyeztető fórumokat (Például: Kortársoktatók-, DADA-, Csellengők-, Grundsuli program, Éjszakai sport programok, Bulisegély, Ártalomcsökkentő Fesztivál, FÜGE program képzései stb.)

Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság - Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság - Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmények - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ - INDIT Közalapítvány Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcímen biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Az INDIT Közalapítvány – „FÜGE” Drogprevenciós Központ tevékenységének támogatása jogcímen biztosított források. 3. 4. Támogatni kell a kulturált környezet kialakítására, a települések szépítésére irányuló programokat, az itt élők jobb közérzetét biztosítani szándékozó kezdeményezéseket. A „Tiszta, virágos Baranyáért” programban külön elismerésben kell részesíteni az ifjúsági kezdeményezéseket. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31.

164

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt a feladatra biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Az együttműködő partnerek által biztosított források.

4. Érdekképviselet és érvényesítés erősítése, hogy a fiatalokat valóban a jövő generációjának, és mint az értékek továbbörökítőinek tekintsük. 4. 1. Támogatni és segíteni kell az iskolákban működő diákönkormányzatokat, mint az ifjúsági (közösségi) fellépés első lépcsőfokait. (Például: Diákönkormányzati Fórumok, Diákparlamentek, kollégiumi bizottságok, Diáksport szövetségek, Diákkörök) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. 4. 2. Támogatni kell a politikai pártoktól független ifjúsági szervezetek létrejöttét, fejlesztését, a fiatalok önszerveződéseit és újszerű kezdeményezéseit. (Például: ifjúsági önkormányzatok, Ifjúsági Klubok Szövetsége, Tett-Háló Baranyában, civil szervezetek ifjúsági tagozata, stb.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrészek - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások 4. 3. Az alapelvekben foglaltak érdekében be kell vonni a fiatalokat az őket érintő döntések (kiemelten az ifjúsági kedvezményrendszerek, juttatások tekintetében) előkészítésének folyamataiba, lehetőséget kell adni számukra a vélemény-nyilvánításra, javaslattételre. (Például: kerekasztalok, bizottságok, eseti testületek, Baranya Megyei Gyermek, Ifjúsági és Sport Civil Kerekasztal). Támogatni kell a demokratikus úton választható, választott testületek létrejöttét. Újra kell gondolni az eddigi együttműködési formákat: a fiatalokkal együtt oly módon, amely biztosítja az információáramlást és az aktív kommunikációt. Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda


165

Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda forrásai. 4. 4. Segíteni és támogatni kell a nők, a fogyatékkal élők, a romák, és a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi és közéletben való érvényesülését az Európai Uniós normáknak megfelelően. Kiemelten fontos a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi beilleszkedésének figyelemmel kísérése, hogy milyen módon kapcsolódnak, kapcsolódhatnak be az országos programokba. (Például: A hátrányos helyzetű és fogyatékos fiatalok bevonása az Ifjúság 2000-2006, illetve 2007-2013 programokba, hiszen ez a program egyik prioritása (pl.: Európai Önkéntes Szolgálat, Ifjúsági Cserék és Helyi Kezdeményezések). Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Esélyek Háza - Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda forrásai. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ intézmény költségvetésében elkülönített „életkezdési támogatás” és az „otthonteremtési támogatás” jogcím alatt biztosított források. - Az együttműködő partnerek által biztosított források. 5. Közösségfejlesztés, és közösségi terek kialakítása a fiatalok aktivizálása érdekében. 5. 1. Támogatni és segíteni kell az olyan közösségek és klubok működését, létrehozását, amelyek az egészséges életmódra, a környezet védelme iránti felelősségre nevelik a fiatalokat. (pl. Ifjúsági Klubok Szövetsége, Tett-Háló Pécsett és Baranyában, klubhálózat programok) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági korosztályt érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások.

166


A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt a feladatra biztosított források.

5. 2. Az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő, a változó igényekhez alkalmazkodó közösségi tereket, táborokat és sportpályákat kell biztosítani. Fejleszteni kell a helyi önkormányzatokkal együttműködve a jelenlegi közművelődési intézmények és civil szervezetek által fenntartott közösségi tereket. Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány - Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete - Baranya Megyei Önkormányzat közművelődési intézményei Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány számára biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a közművelődési intézményei számára biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások 5. 3. Az infrastrukturális, tárgyi fejlesztésekkel párhuzamosan hazai és nemzetközi szinten támogatni kell a közösségfejlesztők, animátorok képzését. (Például: Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózat működtetése, képzési programjai, „Aktív Ifjúság Baranyában” program, TettHáló Pécsett és Baranyában program, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karával együttműködve ifjúságsegítő, művelődésszervező szakos hallgatók gyakorlati képzése, Mobilitás Ifjúsági Szolgálat képzései, SALTO YOUTH képzések stb.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. 5. 4. Támogatni kell a térség és településfejlesztő hatású kulturális, illetve hagyományőrző programokat. Ösztönözni kell a fiatalok rendszeres részvételét ezeken a programokon. (Például: Határon Túli Magyarok Összművészeti Fesztiválja, Pécsi Országos Színházi Találkozó, Baranyai Mediterrán Ősz, Pécsi Napok, Művészeti és Gasztronómiai Fesztivál, Gyermek és Ifjúsági Fesztivál, Busójárás, Kistérségi Ifjúsági Fesztiválok.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ - Művészetek Háza


167

Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt a feladatra biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a közművelődési intézményei számára biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági területet érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. - Az együttműködő partnerek által biztosított források. 5. 5. Fejleszteni kell a partner települési, -térségi ifjúsági kapcsolatokat. Szélesebb körű kapcsolatrendszert kell kialakítani, rendszeres cseretalálkozók szervezni a jövőben megvalósuló programok eredményessége érdekében. Ifjúsági területen hatékonyabban kell kihasználni a Baranya Megyei Önkormányzat és intézményei nemzetközi kapcsolatrendszerében kialakult együttműködéseket. (Például: Alpok-Adria Munkaközössége, Dunamenti Tartományok Munkaközösség, Pécsi Nemzetközi Ifjúsági Kultúrhét/ICWIP, Szemináriumok, tanulmányutak szervezése, diákcsere programok.) Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt biztosított források, valamint a nemzetközi kapcsolatok előirányzataiban biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - Az ifjúsági korosztályt érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások. 5. 6. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a művészetek általi nevelésre, mint a személyiségfejlesztés egyik fontos eszközére. Támogatni kell a művészeti nevelés speciális programjait. (Például: színházi találkozók, Diákfilm Fesztivál, Mutasd magad! program, képzőművészeti és előadóművészeti pályázatok, versenyek, Könnyűzenei programok, Zenei klubok, táborok, képzések, előadások stb.) Felelős: - Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ - Művészetek Háza - Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (Pécs) Határidő: minden év december 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a speciális támogatások jogcím alatt a feladatra biztosított források. - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében az önkormányzati és intézményi pályázati keretből biztosított pályázati önrész. - A Baranya Megyei Önkormányzat költségvetésében a közművelődési és közoktatási intézmények számára biztosított forrás. - A Baranya Megyei Önkormányzat költségvetésében a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja intézmény számára biztosított forrás. - Az ifjúsági korosztályt érintő Európai Uniós, országos, regionális, megyei és helyi pályázati támogatások.

168


6. Ifjúsági munkacsoport létrehozása, működése A fenti feladatok minél hatékonyabb ellátása és összehangolása érdekében megyei ifjúsági munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladatai: - a koncepció és cselekvési tervének figyelemmel kísérése, felülvizsgálata, - a kommunikációs stratégia kidolgozása, - eseti intézkedési tervek, programok kidolgozása. A munkacsoport szakmai/intézményi alapon kell, hogy szerveződjön. Éppen ezért a munkacsoport javasolt állandó tagjai: - a Baranya Megyei Önkormányzat Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága, - a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság, - a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum, - a Baranya Megyei Civil, Gyermek, Ifjúsági és Sport Kerekasztal, - a Baranya Megyei Diáksport Tanács, - a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, - a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja, - az Esélyek Háza, - a Művészetek Háza képviselője. A tagok köre esetenként bővülhet az egyes feladatok sikeres végrehajtása érdekében. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: 2006. május 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás 7. A helyi önkormányzatok együttműködése az ifjúsági feladatok ellátásában Az ifjúság helyi szintű segítésének, életkörülményeik javításának érdekében tájékoztatni kell a megye minden települési önkormányzatát és a megye területén működő többcélú kistérségi társulásokat a Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciójáról, az abban foglalt feladattervről és a hozzá kapcsolódó ifjúsági cselekvési programról. A települési önkormányzatok számára ajánlásokat, a többcélú kistérségi társulások számára javaslatokat kell megfogalmazni, amelyek figyelembevételével, és alkalmazásával az ifjúság szocializációja, életkörülményeinek javulása érhető el. Felelős: Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság Határidő: minden év március 31. Hozzárendelt forrás: - A Baranya Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság számára biztosított éves működési támogatás Pécs, 2006. május 11.

Dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke


169 A 61/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 1. számú melléklete

Feladatellátási szerződés amely létrejött egyrészről: a Baranya Megyei Önkormányzat (Pécs, Széchenyi tér 9.) képviseli: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, másrészről a Dr. Révész és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. (székhely: 7623 Pécs, Kolozsvár utca 6., telephely: 7300 Komló, Kossuth Lajos utca 103.) dr. Révész András vállalkozó fogorvos között, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendeletben foglaltak alapján, az iskolafogászati feladatok ellátására, az alulírott helyen és napon az alábbi tartalommal: 1.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló.) intézménynél Dr. Révész és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt., dr. Révész András vállalkozó fogorvos látja el az iskolafogászati feladatokat, heti 6 órában.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az iskolafogászati feladatok ellátása után járó OEP finanszírozás dr. Révész András, vállalkozó fogorvost illeti meg. Az önkormányzat egyben hozzájárul ahhoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a vállalkozó fogorvost közvetlenül finanszírozza.

3.

Jelen szerződés 2006. június 1-jétől lép hatályba, a felek azt az OEP finanszírozási szerződésben meghatározott időtartamra kötik. Jelen feladatellátási szerződés felmondását bármelyik fél kezdeményezheti, a szerződés lejártát megelőző 90 napon belül.

4.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. szabályai az irányadók.

5.

A szerződés három példányban készült és egy oldalból áll.

Jelen szerződést a felek átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben egyezőt, jóváhagyólag írták alá. Pécs, 2006. június 1.

------------------------------------a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Záradék:

---------------------------------vállalkozó orvos

a Feladatellátási szerződést a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 61/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával jóváhagyta

170

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye A 61/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 2. számú melléklete

Feladatellátási szerződés amely létrejött egyrészről: a Baranya Megyei Önkormányzat (Pécs, Széchenyi tér 9.) képviseli: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, másrészről a Dr. Mühl Attila és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt. (székhely: 7396 Magyarszék Zrínyi utca 2., telephely: 7300 Komló, Kossuth Lajos utca 103.) dr. Mühl Attila vállalkozó fogorvos között, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendeletben foglaltak alapján, az iskolafogászati feladatok ellátására, az alulírott helyen és napon az alábbi tartalommal: 1.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Komló.) intézménynél Dr. Mühl Attila és Társa Kereskedelmi és Egészségügyi Szolgáltató Bt., dr. Mühl Attila vállalkozó fogorvos látja el az iskolafogászati feladatokat, heti 6 órában.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az iskolafogászati feladatok ellátása után járó OEP finanszírozás dr. Mühl Attila, vállalkozó fogorvost illeti meg. Az önkormányzat egyben hozzájárul ahhoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a vállalkozó fogorvost közvetlenül finanszírozza.

3.


4.


5.







171 A 61/2006. (V. 11.) Kgy. határozat 3. számú melléklete

Feladatellátási szerződés amely létrejött egyrészről: a Baranya Megyei Önkormányzat (Pécs, Széchenyi tér 9.) képviseli: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, másrészről a TRIO- M Bt. (székhely: 7624 Pécs Nagy J. utca 20., telephely: 7300 Komló, Városház tér 19.) dr. Melegh Judit vállalkozó fogorvos között, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendeletben foglaltak alapján, az iskolafogászati feladatok ellátására, az alulírott helyen és napon az alábbi tartalommal: 1.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) intézménynél TRIO-M Bt., dr. Melegh Judit vállalkozó fogorvos látja el az iskolafogászati feladatokat, heti 6 órában.

2.

A Baranya Megyei Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az iskolafogászati feladatok ellátása után járó OEP finanszírozás dr. Melegh Judit, vállalkozó fogorvost illeti meg. Az önkormányzat egyben hozzájárul ahhoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a vállalkozó fogorvost közvetlenül finanszírozza.

3.


4.


5.






172

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye A 62/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete

Ellátási szerződés amely létrejött egyrészről a Baranya Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Megyei Önkormányzat) 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. (képviselője: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke), másrészről a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 02-14-000121 cégjegyzékszámú végzésével bejegyzett CENTOMILLA Kht. (a továbbiakban: KHT) 7775 Magyarbóly, Damjanich u. 9. (képviselője: Takács Antal, ügyvezető igazgató), harmadrészről a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 02-09-069393 cégjegyzékszámú végzésével bejegyzett „EZER-ÉV” Kft. (a továbbiakban KFT) 7741 Nagykozár, Sport u. 26. (képviselője: Varga Letícia, ügyvezető igazgató) között, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben (a továbbiakban: Szt.) rögzített feladatellátás módjára vonatkozóan, az alábbi feltételekkel: 1.

A Megyei Önkormányzat, a KHT és a KFT, a KHT fenntartásában a Magyarbóly, 493/4 hrsz-ú „gerontológiai központ, bentlakásos idősek otthona” megjelölésű, Damjanich u. 9. sz. alatti, a KFT tulajdonában lévő ingatlanban működtetett, 40 férőhelyes idősek otthona ápolást-gondozást nyújtó intézményben, az ellátást igénylők odairányítása és a férőhelykapacitás kihasználása érdekében ellátási szerződést köt.

2.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az idősek ellátását közös érdeküknek tekintik. A felek rögzítik, hogy a Megyei Önkormányzat az általa fenntartott időskorúakat ellátó intézményekben várakozók számára ajánlatot tesz a KHT által fenntartott intézményben történő ellátási lehetőségre, ezzel segíti a KHT intézménye kapacitásainak kihasználását, az intézmény ellátottak által való folyamatos feltöltöttségét.

3.

A KHT tudomásul veszi, hogy a szerződés tárgyát képező férőhelyekre a Megyei Önkormányzat a mindenkori intézményi térítési díj teljes összegét megfizetni nem tudó, illetve önellátási képességében korlátozott, Baranya megye közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező kérelmezőt is irányíthat, s ezzel az 1. pont szerinti intézmény megyei önkormányzati feladatot lát el. A fentiek nem képezhetik indokát a benyújtott kérelem elutasításának.

4.

A KHT nyilatkozik arról, hogy az 1. pontban írt szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályokat és szakmai követelményeket - így a normatív állami hozzájárulás 10%-át kitevő összeg elkülönítésére vonatkozó szabályokat is - ismeri, azokat betartja, a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének - az adatkezelés és adatvédelem szabályainak betartása mellett - eleget tesz, s annak teljesítését az általa fenntartott, 1. pont szerinti intézménnyel betartatja.

5.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Megyei Önkormányzat az intézmény működési költségeihez, valamint az ingatlan esetleges felújítási, karbantartási és fejlesztési költségeihez nem járul hozzá.

6.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az 1. pont szerinti intézményi férőhelyek tekintetében a KHT jogosult az intézményi normatíva igénylésére és felhasználására, továbbá az intézményi térítési díj, valamint a személyi térítési díjak megállapítására. A térítési díjakból származó bevételek a KHT-t illetik meg. A személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait a KHT jogosult szabályozni.

7.

A KHT vállalja, hogy a szerződés tárgyát képező férőhelyek kihasználtságáról és a várakozók számáról havi részletességgel írásban, a tárgyhót követő hónap 10-ik napjáig tájékoztatja a Megyei Önkormányzatot, továbbá az intézmény éves szakmai munkáról tárgyévet követő év február 28-ig írásos beszámolót készít a Megyei Önkormányzat számára.

8.

Szerződő felek rögzítik, hogy az 1. pont szerinti intézményi ellátás igénybevétele, illetve az ellátás nyújtása során felmerülő panaszügyek tekintetében – a vonatkozó jogszabályi előírások megtartása mellett – a Megyei Önkormányzat egyidejű tájékoztatásával a KHT jogosult eljárni.

9.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az 1. pont szerinti intézmény tevékenységének jogszabályi előírások szerinti biztosítása vonatkozásában a Megyei Önkormányzatot ellenőrzési jog illeti meg, melynek során az ellátást nyújtó ingatlanba beléphet, az ellátásra vonatkozóan tájékoztatást kérhet, iratokba betekinthet.


173

10. A KFT nyilatkozik arról, hogy amennyiben a működést engedélyező szerv - külön jogszabályban rögzítettek szerint - az intézmény működési engedélyét visszavonja, vagy az intézmény működése más okból megszűnik, úgy hozzájárul ahhoz, hogy a Megyei Önkormányzat a KFT tulajdonában lévő, 1. pont szerinti ingatlan ingyenes használatával biztosítsa az ellátottak további ellátásának megszervezését. 11. Felek rögzítik, hogy az ellátási kötelezettséget átvállaló KHT részéről felmerülő bizonyítható szerződés-szegés esetén a Megyei Önkormányzat - az ellátás folyamatos biztosítása érdekében - a KHT terhére intézkedik. 12. Jelen szerződés határozatlan időre szól, és az aláírással egyidejűleg lép hatályba. A szerződést bármelyik fél 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja. 13. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az Szt. és végrehajtási rendeletei rendelkezései az irányadóak. Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Takács Antal ügyvezető igazgató

Varga Letícia ügyvezető igazgató Záradék: A szerződést a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 62/2006. (V. 11.) Kgy. határozatával jóváhagyta. Pécs, 2006. május 11. Dr. Kékes Ferenc a Közgyűlés Elnöke A szerződést a CENTOMILLA Kht. taggyűlése jóváhagyta. Magyarbóly, 2006. _____________ Takács Antal ügyvezető igazgató A szerződést az EZER-ÉV Kft. taggyűlése jóváhagyta. Nagykozár, 2006. _____________

Varga Letícia ügyvezető igazgató

174

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye A 63/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

amelyet megkötött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1., adószáma: 15478706-0-02, KSH törzsszám: 15478706-7511-321-02, képviseli: dr. Toller László polgármester) mint közszolgáltatás ellátásáért felelős tulajdonos önkormányzat és a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9., adószáma: 15330004-2-02, KSH törzsszám: 15330004-7511-321-02, képviseli: dr. Kékes Ferenc elnök) mint tulajdonos önkormányzat másrészről pedig a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. (7668 Pogány, Repülőtér, Külterület 09. hrsz., cégjegyzékszám: 02-09-065905, adószáma: 11562878-2-02, képviseli: Ács Gyula ügyvezető) mint közszolgáltató között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek mellett: 1.

BEVEZETÉS

A Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft 1998. évben alapított, 50 %-ban Pécs M. J. Város Önkormányzata, 50 %-ban pedig a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság. Arra való tekintettel, hogy a közszolgáltatás folyamatos felügyeletét és a Ptk alapján fennálló együttműködési kötelezettség gyakorlását megosztani a tulajdonosok között nem célszerű, ezért - a tulajdonosok külön megállapodására tekintettel - a közszolgáltatás ellátásáért felelős tulajdonos érvényesíti e szerződés alapján keletkezett jogokat a közszolgáltatókkal szemben. 2.

A SZERZŐDÉS CÉLJA

A tulajdonosi önkormányzatok feladata a Pécs-Pogányi repülőtér lehető legmagasabb színvonalú működtetésének, üzemeltetésének biztosítása és ez által a régió idegenforgalmának fejlesztése, fellendítése. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. tv 45. § (5) bekezdése alapján – tekintettel a hatályos 1191/1969. EGK. rendelet előírásaira is – szerződő felek a közszolgáltatás tartalmát és a szolgáltatások igénybevételének rendjét meghatározzák. Jelen közszolgáltatási szerződés célja az is, hogy: -

az alább részletezendő közszolgáltatási feladat kizárólagos joggal történő ellátása érdekében a szerződés rögzítse a szerződő feleknek a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait, -

3.

kötelezettségeit, ezen szerződésben rögzített feltételek és hatályos jogszabályi előírások szerint, biztosítsa a közszolgáltató pénzügyi egyensúlyának, versenyképességének megtartását a magyar és európai uniós jog előírásainak betartásával. A SZERZŐDÉS TÁRGYA:

Pécs-Pogányi repülőtéren az érkező és induló légi járművek földi kiszolgálási tevékenységének kizárólagos joggal történő ellátása és a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkező bevétellel nem fedezett ráfordítások kompenzálása. 4.

A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA:

A közszolgáltatási szerződést a szerződő felek határozott időtartamra, a szerződés aláírásától számított 5 (öt) évre hozzák létre. A szerződés hatálya nem hosszabbítható meg. 5.

KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK: •

A közszolgáltató vállalja nemzetközi és belföldi légi járművek fogadása és indítása érdekében a pogányi külterület 09. hrsz. alatt Pécs-Pogányi repülőtér megnevezéssel a légiforgalmi kikö-


175

tő (repülőtér) üzemeltetését, melynek nyitvatartási ideje: reggel 9.00 órától – a csillagászati idő szerinti napnyugtáig, külön kérés esetén pedig reggel 6.00 órától 22.00 óráig. Külön kérés fogalmát felek úgy definiálják, hogy azt e-mail, telefon, fax, AFTN útján lehet bejelenteni. Közszolgáltató nyitvatartási időn kívül vállalja, hogy mentőrepülés esetén a légi közlekedési hatóság működési engedélyében szereplő időintervallumon kívül is biztosítja a légijárművek le- és felszállását, földi kiszolgálását. •

Közszolgáltató vállalja és biztosítja, hogy a repülőtér az év minden napján – az időjárási viszonyokra tekintettel, így pl.: köd, jelentős mennyiségű havazás – légi járművek fogadására és indítására alkalmas legyen, melynek keretében karbantartja a felszállópályát, a gurulóutakat, a fel- és leszállást biztosító és elősegítő műszaki eszközöket, technikai berendezéseket (irányfények), a forgalmi előtereket és az utasforgalmi épületet, valamint biztosítja a légi járművek fel- és leszállását.

•

Közszolgáltató az utasforgalmi épületben, illetőleg annak környezetében vállalja az érkező és induló utasok, valamint azok kísérőinek, és a repülőgép személyzetének külön díjazás ellenében történő ellátását és kiszolgálását.

•

Közszolgáltató vállalja, hogy az utasforgalmi épületben légi tájékoztató (AFIS) szolgálatot működtet nyitvatartási időben.

•

Közszolgáltató vállalja, hogy a repüléssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a szolgáltató távközlési rendszereket üzemeltet éjjel-nappal (AFTN, SITA).

•

Közszolgáltató igény esetén vállalja, hogy a légi járművekkel induló és az azzal érkező utasokat 15 fő szállítására alkalmas személyszállító járművel (pl.: mikrobusszal), a repülőtéren kifüggesztett, és az interneten közzétett menetrend alapján, az ott megjelölt külön térítés ellenében, Pécs-Pogány illetve Pogány-Pécs útvonalon szállítja.

•

A közszolgáltató vállalja az együttműködő hatóságok (Pécsi Határőr Igazgatóság, Vám- és Pénzügyőrség Baranya-Somogy-Tolna megyei Regionális Parancsnoksága, Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság) működési feltételeinek biztosítását.

•

Közszolgáltató – az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV tv 5. § (1) bekezdés b.) pontja és a repülőtér tulajdonosai és a Baranya Megyei Repülőklub által megkötött 1999. április 1-jén kelt polgárijogi szerződés alapján biztosítja a Klub számára az ingyenes repülőtér és hangár használatot. A repülőtér nagy hangár ingyenes használatára való jogosultság csak a Klub bázishelyének használatbavételéig áll fenn.

•

Közszolgáltató külön szerződéssel rendelkezik az Austrian Airlines Légitársasággal, mely szerződés tartalmazza a menetrend szerinti járatok fogadásának és indításának feltételeit, mely szerződés a jelen Megállapodás elengedhetetlen mellékletét képezi.

•

Közszolgáltató a 38/2001 (XI. 14.) KöViM rendelet alapján vállalja a műszeres leszállító rendszer (ILS) karbantartását, üzemeltetését és földi ellenőrzését, azonban a légi ellenőrzését alvállalkozóval végezteti.

•

Közszolgáltató az év minden napján, munkaszüneti és ünnepnapokra tekintet nélkül reggel 9.00 órától – a csillagászati idő szerinti napnyugtáig, külön kérés esetén pedig reggel 6.00 órától 22.00 óráig a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) egy évre szóló határozata alapján vállalja a fénytechnikai rendszer üzemeltetését (bevezető fénysor, pályaszegély fények, gurulóút szegély fényei). Külön kérés fogalmát felek úgy definiálják, hogy azt e-mail, telefon, fax, AFTN útján lehet bejelenteni.

•

Közszolgáltató elsődleges beavatkozóként vállalja a reptéren, és annak közvetlen közelében az érkező vagy induló légi jármű balesete következtében a mentési feladatok, így különösen a tűzoltási és a műszaki mentési feladatok végrehajtását.

176

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye •

Közszolgáltató a 7/2002 (I. 28.) KöViM rendelet alapján az alábbi földi kiszolgálási tevékenységeket végzi:

1.

Földi adminisztráció és felügyelet: képviselet és kapcsolattartás a helyi hatóságokkal és egyéb személyekkel, kifizetések a repülőtér-használó nevében, és irodahelyiség biztosítása annak képviselői részére.

2.

A rakodás irányítása, kézbesítés és távközlés, a repülőgép súly- és súlypont számítása (Load Control), jegykezelés (Departure Control).

3.

Utas- és poggyászkezelés (Passenger & Baggage): Utaskezelés: az érkező, induló, transzfer és tranzitutasok kezelése, beleértve a jegyek és úti okmányok ellenőrzését, a poggyászfelvételt és a poggyászok továbbítását a válogató területére. Poggyászkezelés: a poggyászok kezelése, válogatása és az indulásra való előkészítése a válogatóban, a poggyászoknak a légijármű és a válogató közötti szállítására szolgáló járműre történő felrakodása és arról való lerakodása, valamint a poggyászok továbbítása a válogatóból a poggyászkiadóba.

4.

Előtéri kiszolgálás (Ramp handling) A forgalmi előtéren előforduló feladatok: 4.1. a légijármű földi beállítása induláskor és érkezéskor; 4.2. a légijármű rakodásának segítése és a megfelelő berendezések biztosítása; 4.3. kommunikáció a légijármű és az indulási oldal szolgáltatója között; 4.4. a légijármű ki- és berakodása, beleértve a megfelelő eszközök biztosítását és működtetését, a legénység és az utasok szállítása a légijármű és a terminál között, valamint a poggyászok szállítása a légijármű és a terminál között; 4.5. a hajtóművek indításához szükséges egységek biztosítása és működtetése; 4.6. a légijármű mozgatása érkezéskor és induláskor, valamint a megfelelő berendezések biztosítása és működtetése.

5.

A légijármű kiszolgálása: 5.1. a légijármű belső tisztítása, valamint a mellékhelyiséggel és a vízellátással kapcsolatos szolgáltatások - az ehhez szükséges eszközök beszerzését követően; 5.2. a hó és jég eltávolítása, a légijármű jégtelenítése - az ehhez szükséges eszközök beszerzését követően;

6.

Üzemanyag- és kenőanyag-kezelés: 6.1. az üzemanyagtöltés szervezése és elvégzése, beleértve az üzemanyag tárolását és az üzemanyag-szállítmányok minőségének és mennyiségének ellenőrzését; 6.2. kenőanyag és egyéb folyadékok utántöltése. A szolgáltató jelenlegi tárolókapacitása 50 m3 JET-1 kerozin, 30 m3 „AVGAS-100” repülőbenzin, 5 m3 95-ös autóbenzin tárolására képes. Közszolgáltató az üzemanyag árakat a MOL és a Shell Hungary Kft. napi árfolyamai határozzák meg.

7.

A légijármű karbantartása: 7.1. az indulást megelőző rutinellenőrzés; 7.2. megfelelő parkolóterület és/vagy hangár igénylése vagy lefoglalása.

8.

Földi szállítás: 8.1. a személyzet, az utasok, a poggyászok, az áruk szállításának szervezése és elvégzése a repülőtéren;


177

8.2. a repülőtér-használó által kért egyéb speciális szállítás. 9.

Biztonság (Security): 9.1. utas és poggyász átvilágítás; 9.2. repülőgép biztonság, őrzés; 9.3. egyéb biztonsági szolgáltatások.

6.

•

Szerződő felek megállapítják, hogy a közszolgáltató repülőgép karbantartási feladatokat nem végez.

•

A közszolgáltató vállalja a kártérítési feladatok ellátását, amennyiben felismerhető, hogy az elveszett poggyászok, illetve azok hiányos megléte vagy sérülései az utazás során keletkeztek, és ennek tényét azonnal jelenti az utassal szerződő légitársaságnak. Értelemszerűen a kártérítési felelőssége az utassal szemben ennek a légitársaságnak áll fenn. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SZEMÉLYI-, TÁRGYI- ÉS PÉNZÜGYI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA, A FOLYAMATOS SZOLGÁLTATÁS GARANCIÁLIS FELTÉTELEI, ESZKÖZEI

A repülőtér üzemeltetésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft., mint Szolgáltató biztosítja. A.) Alkalmazotti állomány: 1 fő ügyvezető igazgató 1 fő repülőtér vezető 1 fő biztonsági és mentési vezető 1 fő titkárnő 1 fő könyvelő (részmunkaidős) 3 fő légi tájékoztató szolgálat (AFIS) 5 fő földi kiszolgáló személyzet 11 fő tűzoltó (részmunkaidős) 7 fő biztonsági szolgálat 9 fő utas és poggyászkezelés (részmunkaidős) 3 fő ILS rendszer karbantartó (részmunkaidős) B.) Tárgyi eszközök: Üzemanyagkút - 50 m3 JET-A1 kerozin - 30 m3 AVGAS 100 repülőbenzin - 5 m3 ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin - 5 m3 gázolaj Műszeres leszállító rendszer (ILS) - siklópálya adó (GP) iránysáv adó (LLZ) - DME távolságmérő Repülőtéri fénytechnikai berendezés - bevezető fénysor - pályaszegély fény - gurulóút fény, - optikai repülésbiztosító berendezés (PAPI) - forgalmi előtér világítás - tartalék áramforrás Repülőtéri rádióállomás (VHF, UHF) AFTN, SITA repülőtéri kommunikációs rendszerek

178


Számítógépes jegykezelő rendszer Személy- és csomagvizsgáló berendezések Elveszett poggyászkereső rendszer Utas tájékoztató rendszer Kiszolgáló gépjárművek, berendezések: Mercedes UNIMOG 400 pályatakarító gépjármű - Hóeke - Hómaró - Fűnyíró - Seprű adapter Renault 10 m3 üzemanyag szállító gépjármű Renault „Fire Star” tűzoltó fecskendő Renault Master 15 személyes busz Renault Scenic személygépjármű Citroen Berlingo személygépjármű Toyota repülőgép vontató Belorus mezőgazdasági traktor Csomagszállító kocsi 2 db Houchin C660 földi áramforrás Fűnyíró berendezések Repülőgép jégtelenítő berendezés Fedélzeti WC tartály ürítő és vízfeltöltő berendezés 7.

ALVÁLLALKOZÓ IGÉNYBEVÉTELE:

A Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft., mint közszolgáltató külön szerződés alapján alvállalkozó bevonására jogosult, aki köteles a jelen Közszolgáltatási Szerződésben foglalt feltételeket betartani és annak keretében szerződést kötni, így különösen a műszeres megközelítő rendszer légi ellenőrzésére, utasbiztonsági, ellenőri feladatok ellátására, biztonsági őri feladatok ellátására. A közszolgáltató vállalja, hogy alvállalkozók alkalmazása nem eredményez minőségi szint csökkenést. 8.

TULAJDONVISZONYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK:

A szerződő felek tulajdonviszonyait a közösen létrehozott Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. társasági szerződésére vonatkozó szabályok rendezik, amely a jelen megállapodás elengedhetetlen mellékletét képezi. Erre tekintettel értelemszerűen a Kft. használatában, karbantartásában lévő tárgyi feltételek biztosítása a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft.-t terhelik. 9.

KISZOLGÁLÁSI DÍJAK:

A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatások díjának mértékét a légügyi törvény 41. § (1) bekezdése alapján összeállított „repülőtéri díjszabás”-ban határozza meg. 10.

KIZÁRÓLAGOS JOG BIZTOSÍTÁSA:

A tulajdonos önkormányzatok kijelentik, hogy a szolgáltató részére a jelen szerződés alapján repülőtér üzemeltetésére kizárólagos jogot biztosítanak. Ez alapján feltétlen beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a szolgáltató a jelen Megállapodás keretein belül és annak megfelelően további alvállalkozónak megbízást adjon, amelyhez további hozzájárulás nem szükséges.


11.

179

ELLENŐRZÉS, MONITORING:

A közszolgáltatás ellátásáért felelős tulajdonos önkormányzat jogosult saját maga vagy független megbízott szervezet által a közszolgáltató tevékenységével kapcsolatosan ellenőrzéseket végezni, illetve végeztetni. Az Önkormányzatnak joga van ellenőrizni a nyújtott tevékenységek és a minőségi követelmények betartását, a szolgáltatás nyújtásának indokoltnál nagyobb mérvű zavarása nélkül. 12.

ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI JOGOSULTSÁG:

A repülőtéri szolgáltatás során a közszolgáltató csak az adatvédelmi előírásokban meghatározott adatokat igényelhet. A repülőtéri szolgáltatás igénybe vevője a szükséges adatokról (repülőgépek, személyek okmányai, engedélyek stb.) a közszolgáltatót tájékoztatni kötelesek, ennek megtagadása esetén a szolgáltatás teljesítése megtagadható. 13.

A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ELLENTÉTELEZÉSÉRE ÉS TELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK:

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az egyes közszolgáltatások kompenzációjának elveit és a tulajdonos önkormányzatok által biztosított részarányát a szerződés 1. számú melléklete határozza meg. Az üzletrész-tulajdonosok által fizetendő összeget a tárgyévi költségvetési rendeletben kell meghatározni. 14.

VIS MAIOR:

Amennyiben valamelyik felet vis maior esemény gátolja a jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítésében, akkor:

15.

-

a fél jelen szerződés szerinti, – a vis maior esemény által érintett – kötelezettségei felfüggesztésére kerülnek a vis maior esemény megszűnéséig,

-

a fél köteles a vis maior esemény beálltát követően amint lehetséges, értesíteni a másik felet a vis maior esemény jellegéről, a vis maior esemény beálltának időpontjáról, a félnek a jelen Szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésére várhatóan gyakorolt hatásáról,

-

a fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a vis maior esemény jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítésére gyakorolt hatásait enyhítse,

-

a fél köteles, a vis maior esemény megszűnéséről haladéktalanul értesíteni a másik felet és folytatni a jelen szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítését. A SZERZŐDÉS MEGSZEGÉSÉRE, FELMONDÁSÁRA ÉS ELLEHETETLENÜLÉSÉRE VONATKOZÓ KIKÖTÉSEK:

15.1. A felmondás rendkívüli jellege: Felek kijelentik, hogy a jelen szerződés – annak határozott időtartamára tekintettel –, bármelyik fél által, kizárólag rendkívüli felmondással, az alábbiakban meghatározott esetekben szüntethető meg. 15.2. A felmondás esetei: Az Önkormányzatok azonnali hatállyal felmondhatják a jelen szerződést, ha a közszolgáltató ellen végelszámolási eljárás indul, vagy cégbíróság elrendeli felszámolását. Közszolgáltató köteles az Önkormányzatokat haladéktalanul tájékoztatni arról, ha saját végelszámolását kezdeményezi, vagy cégbíróság elrendelte felszámolását. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen a.) A tulajdonos önkormányzat részéről:

180


jogszabály vagy a közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltatót megillető anyagi juttatások, források, továbbá a repülőtér fenntartását, működését, fejlesztését szolgáló a külön megállapodásban meghatározott támogatás visszatartása,

-

közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltató részéről vállalt légi közlekedés fenntartását, folyamatos üzemeltetését, fejlesztését szolgáló feladatok ellátását biztosító kötelezettségei teljesítésének elmulasztása, ha azok lehetetlenné teszik, vagy súlyosan akadályozzák a közszolgáltató által vállalt szolgáltatás teljesítését.

b.)

A közszolgáltató részéről: -

az állami vagy önkormányzati költségvetést terhelő forrásokat, támogatásokat, juttatásokat nem a céljának, rendeltetésének vagy az erre előírt feltételeknek megfelelően, a jogszabályokban foglalt előírások megsértésével használja fel,

-

a légi közlekedésre vonatkozó jogszabályok súlyos és ismételt megszegése esetén a Polgári Légközlekedési Hatóság a repülőtér működési engedélyét visszavonja.

A súlyos szerződésszegés alapján felmondást kezdeményező félnek felszólítást kell küldenie a szerződésszegő félnek attól az időponttól számított 14 napon belül, amikor a kezdeményező fél a súlyos szerződésszegésről tudomást szerzett. A kezdeményező félnek a felszólításban 30 napot kell biztosítania a szerződésszegő fél számára arra, hogy mulasztását megfelelően orvosolni tudja. Ha a szerződésszegő fél a hosszabbítás kérését megfelelő indokkal alátámasztja, a kezdeményező fél az orvoslásra biztosított határidőt meghosszabbíthatja a szerződésszegő fél kifejezett kérésére. A kezdeményező félnek a felszólításban tájékoztatnia kell a szerződésszegő felet arról, hogy a kezdeményező fél a mulasztást olyan súlyos szerződésszegésnek minősíti, amely felmondás alapjául szolgálhat. A kezdeményező fél a rendkívüli felmondás okának felmerülésétől számított 6 hónapon belül a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a súlyos szerződésszegés tényének kezdeményező fél általi a tudomásszerzéstől számított 14 napon belül a felszólítást a szerződésszegő félnek megküldte az észszerűen megállapított határidőn belül a szerződésszegő fél a mulasztását nem orvosolta. 16.

A MENETRENDRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK:

Amennyiben más légitársasággal a közszolgáltató szerződést köt a szerződésben megállapított menetrendet a jelen közszolgáltatási szerződés mellékleteként a közszolgáltató köteles elhelyezni. Az átszállásra, csatlakozásra vonatkozó információkat a változtatás előtt 15 nappal az üzemeltető légitársaságnál ki kell fügGeszteni. 17.

BIZALMAS INFORMÁCIÓK:

Titoktartási kötelezettség A felek kötelesek bizalmasan kezelni a jelen szerződéssel kapcsolatban tudomásukra jutott bizalmas információkat. A közszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a bizalmas információkat az alvállalkozók is a jelen szerződés rendelkezései szerint szigorúan bizalmasan kezeljék. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés tárgyát érintő bizalmas információkat, harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel, hogy erről a másik féllel egyeztettek, és a feltárást a másik fél alapos indokkal nem ellenezte. 18.

ADATVÉDELEM:

A közszolgáltatások nyújtása során a szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkező adatok felett a közszolgáltató rendelkezik. Felek a szakmailag elvárható legnagyobb gondossággal kötelesek eljárni annak érdekében, hogy garantálják a számítógépes rendszereikben tárolt és/vagy feldolgozott valamennyi adat biztonságát, különös tekintettel a közszolgáltatások mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokra.


181

EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS

Általános együttműködési alapelvek: Felek a jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során kötelesek a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködni. Operatív kapcsolattartók szintje: Az operatív kapcsolattartás keretében a közszolgáltatás ellátásáért felelős önkormányzat és a közszolgáltató felhatalmazott képviselői járnak el. A képviselők egyeztetnek minden olyan esetekben, amikor a szerződés rendelkezéseinek betartása érdekében az szükséges. Vitás esetekben a kérdést a vezető kapcsolattartók szintjére utalják. 20.

VITA RENDEZÉSE:

Vezetői egyeztetés: Amennyiben a jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármilyen vitát a felek képviselői (operatív kapcsolattartók) nem tudnak rendezni, a vitát bármelyik fél írásban a közszolgáltató vezetőjéhez, illetve a közszolgáltatás ellátásáért felelős önkormányzat vezetőjéhez – vagy, ha nem állnak rendelkezésre, a kinevezett helyetteseikhez – utalhatja vezetői egyeztetésre. A felek kötelesek gondoskodni arról, hogy ezek a képviselők a lehető leghamarabb tárgyaljanak a vitás kérdésről. Bírósági eljárás: Amennyiben a jelen szerződésből eredő, vagy azzal összefüggő bármilyen vitát a felek nem tudnak rendezni a jelen szerződés alapján igénybe vehető egyéb vitarendezési lehetőségek segítségével, legfeljebb a vita felmerülését követő 6 hónapon belül, akkor a vita rendezésére bármelyik fél a Pécsi Városi Bírósághoz fordulhat, amely Bíróság döntésének a felek alávetik magukat. 21.

VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE, SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

21.1. Általános szabályok: A jelen közszolgáltatási szerződést a szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják, amennyiben a szerződésmódosítás feltételeiben megállapodnak. Bármelyik fél jogosult írásban a jelen szerződés módosítását kezdeményezni, a másik fél köteles rendelkezésre állni. A szerződés módosítása a felek egyetértésével, írásban jöhet létre. A feleknek törekedniük kell arra, hogy e változásokkal kapcsolatos egyeztetések lehetőleg a tárgyévet megelőző év október 15-ig bezárólag megtörténjenek. 22.

EGYÉB ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

Engedményezés A másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a felek nem engedményezhetik, és nem ruházhatják át a jelen szerződés szerinti semmilyen jogukat vagy kötelezettségüket. A szerződés példányai Jelen szerződés kizárólag magyar nyelven készült és 6 példányban került aláírásra. Valamennyi példány az aláírás után eredetinek tekintendő, amelynek együttesen egy és ugyanazon okmányt jelenítik meg. Teljes szerződés: A jelen szerződés a szerződéskötéskor és azt követően készült mellékletekkel együtt, mely megtestesíti a szerződő felek között a szerződés tárgya tekintetében létrejött megállapodást. Részleges érvénytelenség: Amennyiben a jelen szerződés egyes rendelkezései a nemzeti vagy európai jogszabályokkal való ütközés miatt érvénytelenek vagy érvénytelenné válnak, ez nincs kihatással a többi rendelkezés érvényességére. Ebben az esetben a felek megállapodnak a hatályát vesztett rendelkezés haladéktalan

182


módosítására egy olyan rendelkezéssel, amely a jelen szerződésben a szerződő felek által megfogalmazott szándékhoz a legközelebb áll. Joglemondás: A jelen szerződés vagy jogszabály által biztosított valamely jog vagy jogorvoslat gyakorlásának elmulasztása nem jelenti az adott jogról vagy jogorvoslatról való lemondást, vagy más jogokról vagy jogorvoslatokról való lemondást. A jelen szerződés vagy jogszabály által biztosított valamely jog vagy jogorvoslat egyszeri vagy részleges gyakorlása nem gátolja meg az adott jog vagy jogorvoslat további gyakorlását vagy egy másik jog vagy jogorvoslat gyakorlását. Értesítések: A jelen szerződés értelmében történő bármilyen értesítésnek, kapcsolattartásnak írásban, magyar nyelven kell megtörténnie. Az értesítést személyesen kell átadni átvételi elismervény ellenében, és fax útján elküldeni, vagy futárral, illetőleg tértivevényes levélben, bérmentesítve küldött küldeményben kell eljuttatni a postai kézbesítés időpontjának feltüntetésével. Irányadó jog: A jelen szerződés érvényességét, értelmezését, teljesítését és alkalmazását illetően a magyar jog az irányadó. A közszolgáltatási szerződés érvényességéhez a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének jóváhagyó határozatai szükségesek. Pécs, 2006. május

Pécs M. J. Város Önkormányzata képviseletében

Baranya Megyei Önkormányzat képviseletében

dr. Toller László polgármester

dr. Kékes Ferenc elnök

Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft képviseletében

Ács Gyula ügyvezető


183 A 64/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete

Szándéknyilatkozat Az aláíró

Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Somogy Megyei Önkormányzat 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3 Tolna Megyei Önkormányzat 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Kaposvár Megyei jogú Város Önkormányzata 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Pannon Volán Autóbuszközlekedési Rt. 7622 Pécs, Siklósi út 1. Kapos Volán Rt. 7400 Kaposvár, Füredi út 180. Gemenc Volán Rt. 7100, Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 4. Pécsi Közlekedési Rt. 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 33. Kaposvári Közlekedési Rt. 7400 Kaposvár, Achim András út. Magyar Államvasutak ZRt. 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Tímár u. 23. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13.-15. Magyar Közút Kht. 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13. IFUA Horváth & Partners Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79.

kinyilvánítják azon szándékukat, hogy együttműködnek egy Dél-Dunántúli regionális közösségi közlekedési rendszer előkészítésében. A feladat megvalósítása érdekében az aláírók munkacsoportot hoznak létre. A munkacsoport tevékenységének keretében megvalósíthatósági tanulmányt, javaslatokat szándékozik előkészíteni Dél-Dunántúl régió közlekedési szövetségére vonatkozóan:

A közlekedési szövetség szolgáltatási területe.

A közlekedési szövetség szereplőinek azonosítása.

A közlekedési szövetség szolgáltatáskínálatának meghatározása. Ennek alapjai: o jelenlegi utasszám felmérése, érintett települések utazási szokásainak és igényeinek felmérése; o integrált menetrend, a szolgáltatók menetrendjeinek összehangolásának, ütemes közlekedési rend kialakításának lehetőségei; o tarifapolitika és kedvezményrendszer.

184


A szolgáltatáskínálat finanszírozási modelljének, finanszírozási szükségletének meghatározása.

A közlekedési szövetség szervezeti és működési modelljének (feladatok, hatáskör) kidolgozása.

A közlekedési szövetség megvalósításának évenkénti ütemterve (egyesített bérlet, tarifaközösség, integrált menetrend, integrált hálózat stb.).

Helyi, térségi és regionális közlekedési fejlesztési elképzelések összehangolása, közös fejlesztések előkészítése.

Fenti témakörökben projektek előkészítése, kapcsolódva a 2007-2013 közötti Nemzeti Fejlesztési Tervhez, a fejlesztési források bevonása és a pályázati lehetőségek maximális kihasználása érdekében, közös fejlesztési pályázatok készítése.

Az aláírók a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, valamint a megvalósítás részét képező konkrét projektek kivitelezésére külön szerződnek. Dátum: 2006. ……………………….

………………………………………….. Baranya Megyei Önkormányzat

……………………………………… Somogy megyei Önkormányzat

…………………………………………. Tolna megyei Önkormányzat

……………………………………… Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata

…………………………………………. Kaposvár Megyei jogú Város Önkormányzata

……………………………………… Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzata

………………………………………….. Pannon Volán Autóbuszközlekedési Rt.

……………………………………… Kapos Volán Rt.

…………………………………………. Gemenc Volán Rt

……………………………………… Pécsi Közlekedési Rt.

…………………………………………. Kaposvári Közlekedési Rt.

……………………………………… Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

………………………………………….. Magyar Államvasutak ZRt.

……………………………………… Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

………………………………………….. Magyar Közút Kht.

……………………………………… IFUA Horváth & Partners Kft.


185

TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Közlönyben – 2006. március 15. és 2006. május 2. között – kihirdetett egyes jogszabályokról, közleményekről

Jogszabályok

70/2006. (III. 28.) Korm. r.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról

84/2006. (IV. 7.) Korm. r.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról

90/2006. (IV. 18.) Korm. r.

Az államháztartás működéséről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

106/2006. (IV. 28.) Korm. r.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet módosításáról

16/2006. (IV. 6.) BM r.

A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól

14/2006. (IV. 28.) PM-BM e. r. A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2006. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 4/2006. (I. 26.) PM-BM együttes rendelet módosításáról 2/2006. (IV. 14.) ICSSZEM r.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról

8/2006. (III. 23.) OM r.

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről

186


BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK HIVATALOS LAPJA Felelős kiadó: Dr. Kékes Ferenc, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke Szerkesztő: Lászlóné dr. Kovács Ilona, a megyei önkormányzat főjegyzője Nyomdai előkészítés: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Készült: 86 példányban a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete Nyomdájában ISSN 0866-6911

2006. (V. 11.) Kgy. Külső bizottsági tag megválasztása 4 RENDELET

Recommend Documents