2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről)

INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI SZAK (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) 1. A mesterszak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist választható szakirányok: humán informatika (tartalomszolgáltató); információ- és tudásmenedzsment; Internet-technológia; iskolai könyvtáros; könyvtári minőségmenedzsment; közszolgáltató könyvtáros; különgyűjtemények; médiamatika; nyelvészeti informatika; orvosi könyvtáros; régi nyomtatványok feldolgozása; szaktudományi (kutatás-fejlesztési) információmenedzser; tartalomfejlesztő menedzser; üzleti információmenedzser; webtechnológia, szakirányok angol nyelvű megnevezése: Human Informatics (Content Supplier); Information and Knowledge Management; Internet Technology; School Libraries; Library Quality Management; Public Libraries; Special Collections; Mediamatics; Linguistic Informatics; Medical Libraries; Cataloguing of Old Prints; Subject Area (Research and Development) Information Management; Content Producer; Business Information Management; Webtechnology 3. Képzési terület: társadalomtudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: informatikus könyvtáros alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros alapképzési szakok. 4.2. A 11. pontban meghatározott feltételekkel vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6 A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-46 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek száma: 6 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett informatikai és könyvtártudományi ismereteik birtokában az információs társadalom alapintézményeiben: könyvtárakban, gazdasági, üzleti, közigazgatási, államigazgatási, valamint kulturális információszolgáltató intézményekben és központokban, továbbá egyéb informatikus könyvtáros képzettséget igénylő területeken – a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva – képesek az információs tartalmak előállításával, szervezésével, feldolgozásával, tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások tervezésére és menedzselésére, a kultúra közvetítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a könyvtár- és információtudomány korszerű elméleti alapismereteit, az információkezelés technológiáját, az információ gazdaságtanát, pénzügyi és jogi szabályozásának, valamint szabványosításának korszerű elméleti alapismereteit, a potenciális könyvtár- és információhasználók szokásainak, igényeinek, elvárásainak felmérésével kapcsolatos alapos szakmai és módszertani ismeretanyagot, a tudásreprezentáció hagyományos és modern könyvtári technológiáit (bibliográfiai adatfeldolgozás, az információkereső nyelvek használata, szövegfeldolgozás, stb.), a könyvtárak működésével, az informatikai rendszerek és alkalmazások használatával, valamint a tartalomszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást, az információs gazdaság és az információs piac elemző ismeretanyagát, a tudományos kutatómunka alapvető módszereit és technikáját, továbbá a tudományos gondolkodás alapjait. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: a korszerű internetalapú technológiák alkalmazására, például dinamikus weblapok készítésére, a meglevő információk új szempontok szerinti feldolgozására, valamint új információk előállításával hagyományos és webes tartalomszolgáltatás nyújtására, hatékony tájékoztatásra és információszolgáltatásra a hagyományos információforrások és a korszerű információs technológiák felhasználásával, adatbázisok tervezésére, létrehozására és karbantartására, szöveges és multimediális információk archiválására, szervezésére és közreadására elektronikus formában, piacképes könyvtári szolgáltatások szervezésére, menedzselésére, működtetésére, minőségbiztosítására és folyamatos fejlesztésére (innovációra), a könyvtárakban keletkezett és kezelt információk szolgáltatására a társadalmi elvárásoknak és az információs piac igényeinek megfelelően, felhasználói tanácsadásra, a megfelelő gyakorlati és menedzsment-technikák alkalmazására a fenntartókkal, piaci szereplőkkel és felhasználókkal való kapcsolatokban, az információhasználat eredményeinek értékelésére és kutatások végzésére az információ-menedzsment problémáinak megoldása érdekében, az információelemzés és információtervezés módszereinek alkalmazására, idegen nyelvek ismeretének birtokában a hazai és a külföldi, a magyar és az idegen nyelvű dokumentumok gyűjtésére, analitikus és szintetikus feldolgozására, tárolására és rendszerezett közreadására,

2

a gazdasági, politikai, igazgatási, kulturális, tudományos és más (pl. szolgáltatási, egészségügyi stb.) területeken jelentkező szakirodalmi információs igények magas szintű kielégítésére, számítógépes információs rendszerfejlesztési feladatok végzésére, a különböző könyvtártípusok, szaktájékoztatási és dokumentációs intézmények, vállalatok, intézményi részlegek megfelelő végzettséget igénylő munkaköreinek az ellátására, külföldi szakmai kapcsolatok építésére, az üzleti és közigazgatási információmenedzser, az iskolai könyvtáros és más szakterületek feladatainak az ellátására, informatikai szolgáltatások előállítására, tervezésére, szervezésére és működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs és információkereső rendszerek alkalmazására, adaptálására és fejlesztésére, tudományos munkavégzésre, önmaguk művelésére és a megszerzett szakműveltség továbbfejlesztésére, megújítására, az újabb tudományos eredmények és eszközök megismerésére és alkalmazására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: személyes képességek: hatékony kommunikáció, felelősségtudat, szolgálatkészség, empátia, önállóság, interperszonális készségek: kapcsolatteremtés, szervezés, tárgyalás, csoportban való dolgozás, team-vezetés, problémamegoldás: rugalmas és kreatív gondolkodás, soktényezős rendszerek felmérése, összefüggések meglátása, lényeglátás, alternatív gondolkodás, szakmai attitűdök: fejlett kritikai érzék, amely lehetővé teszi a könyvtár- és információtudomány egyes területein jelenleg meghonosodott gyakorlat hiányosságainak a feltárását; továbbá megfelelő vita- és kommunikációs készségek a feltárt problémák közös megoldása érdekében; egészséges önbizalom és dinamizmus a munkakör feladatainak elvállalásához; kezdeményező készség új feladatok és az ezekhez szükséges hatáskör kijelöléséhez; döntési képesség konfliktushelyzetekben, valamint felelősségvállalás a kitűzött célok elérése érdekében; képesség és kellő motiváció az állandóan változó társadalmi igények felismerésére, reflexiójára, a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra; megfelelő önismeret, képesség a meglevő tudás és képességek (ön)kritikus értékelésére; minőségtudat és sikerorientáltság; stratégiai látásmód és szolgáltatás-orientáltság. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8-12 kredit a mesterképzési szak képzési profiljához illeszkedő elméleti és gyakorlati alapozó kurzusok (pl. társadalomtörténet, társadalomismeret, kommunikáció, közgazdaságtan, filozófia, jog). 8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 34-46 kredit könyvtári szolgáltatások menedzselése, könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei, tartalomszolgáltatás a könyvtárakban. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 60-70 kredit differenciált szakmai ismeretek 40-50 kredit a) választható szakirányok ismeretei: 30-40 kredit humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány: alkalmazott matematika, számítástudomány, alkalmazott statisztika, informatikai algoritmusok, adat- és rendszermodellek, ismeretalapú technológia, szemantikus Web, adatbányászat, E-learning, E-

3

menedzsment, számítógépes felhasználói ismeretek (ECDL szinten), könyvtári adatbázisok szervezése, elektronikus dokumentumok és formátumok, információgazdaság, olvasásszociológia, - pedagógia és - pszichológia, természetes nyelvű szövegek feldolgozása, a tartalomszolgáltatás jogi keretei, tanulás- és kutatásmódszertan, emberi erőforrásmenedzsment, önismeret, pályaválasztás, karrier, illem, etikett, protokoll könyvtári környezetben, mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásai, az információs rendszerek architektúrái, alakfelismerés, térinformatika, genetikus algoritmusok; információ- és tudásmenedzsment szakirány: elméleti és menedzsment ismeretek, az információ- és tudásmenedzsment fogalom- és kapcsolatrendszere, információ- és tudásmenedzsment projektek menedzselése, e-tanulás, médiadidaktika, online közösségfejlesztés, tudástechnológiák és eszközök, infokommunikációs rendszerek és hálózatok, információ- és tudásszervezési technológiák, információ- és tudásmenedzsment eszközök, tudástársadalom alkalmazások, szakmai angol; Internet technológia szakirány: IT stratégia, az információs társadalom stratégiája, jogi és etikai kérdései, stratégiai tervezés, információ- és projektmenedzsment, az információmenedzsment, információmenedzsment a gyakorlatban, projektmenedzsment, a projektmenedzsment gyakorlata, hálózati rendszerek tervezése és fejlesztése, Internet szabványok és protokollok, webszolgáltatások tervezése és fejlesztése, Internet technológia, IT biztonság, adatvédelem, titkosítás, elektronikus kereskedelem, elektronikus kormányzat, adatés szövegbányászat, szakmai angol; iskolai könyvtáros szakirány: pedagógiai, pszichológiai törzsanyag, neveléstörténet, neveléselmélet, tantervelmélet, tantervfejlesztés, e-learning, menedzsment és információszervezés, a pedagógiai információ rendszere, az iskolai könyvtár működéséhez szükséges irányítási ismeretek, tudásmenedzsment iskolai környezetben, tananyagszervezés, az iskolai könyvtár vezetése, szolgáltatásmenedzsment, minőségirányítási program (MIP), médiapedagógia, tantárgypedagógia, a gyermek- és ifjúsági irodalom története és sajátosságai, olvasáskutatás, olvasáspedagógia, média- és taneszközismeret, médiaelemzés, médiakutatás; könyvtári minőségmenedzsment szakirány: hazai és nemzetközi fejlesztési törekvések, minőségirányítási rendszerek és modellek, minőségügyi dokumentáció, szabványok és jogi szabályozás, stratégiai tervezés, erőforrás-gazdálkodás, szakértői, szakfelügyeleti tevékenység, szervezetmenedzsment, teljeskörű minőségmenedzsment, teljesítménymérés, szolgáltatásmenedzsment, használói igényfelmérés, használóképzés, kommunikációs stratégiák, probléma- és konfliktuskezelés, minőségi stratégiák, minőségmenedzsment módszertana, minőségellenőrzés, marketing és projektmenedzsment; közszolgáltató könyvtáros szakirány: társadalom és közszolgáltatás, hazai és külföldi fejlesztési stratégiák, tudásmenedzsment, kistérségi együttműködés menedzsmentje, közszolgáltató intézményrendszer, hálózatközpontú közszolgáltatási modellek, kettősfunkciójú könyvtárak menedzsmentje, kistelepülések szolgáltatási rendszere, közszolgálati és kulturális adatbázisok és szolgáltatásaik, informatika és webfejlesztés, audiovizuális tartalomszolgáltatás, könyvtárak, teleházak, e-pontok, dokumentumszolgáltatás, e-ügyintézés, jogszabályok, szakfelügyeletek, módszertani ismeretek; különgyűjtemények szakirány: tematikus különgyűjtemények, zenei gyűjtemények, audiovizuális és elektronikus dokumentumok, helytörténeti gyűjtemények, kis- és aprónyomtatványok, egyedi, speciális szempontú dokumentumok gyűjteménye, különgyűjtemények formai és tartalmi feltárása (retrospektív, kurrens), információ- és tudásszervezési kutatási módszerek és technológiák, állományvédelemi szempontok,

4

megoldások, kiállítás- és rendezvényszervezés, erőforrás-gazdálkodás a digitalizálási folyamatokban, különgyűjtemények projektmenedzsmentje, különgyűjtemények digitalizálása; médiamatika szakirány: médiakommunikáció, multimédia rendszerek, eContent - uniós irányelvek, programtervezés, szerzői jog, információfeldolgozás, információs folyamatok irányítása, digitális megőrzés, szélessávú szolgáltatások, webszolgáltatások fejlesztése, médiatartalom-menedzsment, virtuális referensz szolgáltatások, tudásmenedzsment; nyelvészeti informatika szakirány: nyelvészeti alapfogalmak, nyelvészet területei, fonológia, laboratóriumi fonológia, szintaxis, formális nyelvek, szemantika, formális szemantika, pragmatika, bevezetés a mesterséges intelligenciába, szakértői rendszerek, logikai programozás, a kísérletes nyelvészet alapjai, számítógépes szövegfeldolgozás; orvosi könyvtáros szakirány: orvosi nyelv, élettan, kórélettan alapjai, orvosi szaktájékoztatás, alkalmazott pszichológia, könyvtáros etika, mentordidaktika, tudományos forrásanalízis, értékelemzés, kiadványszerkesztés, bibliometria, az internet szakirányú használata, kutatásszervezés; régi nyomtatványok feldolgozása szakirány: régi nyomtatványok feltárása, a tartalmi feltáró munka segédletei, európai és magyar könyvtártörténet, szellemi irányzatok története, olvasmánytörténet, a könyvtörténet rokon területei, levéltári és térképészeti ismeretek, az írás és az olvasás története, könyvkiadói stratégiák, a cenzúra története, a könyvillusztráció története, a nyomdatechnika története, antikvár és restaurátori ismeretek, paleográfia, latin nyelv; szaktudományi (kutatás-fejlesztési) információmenedzser szakirány: a mai magyar makro- és mikrogazdaság, tudománypolitika, könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében, a tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön, orvosi, egészségtudományi tájékoztatás, társadalomtudományi és bölcsészettudományi tájékoztatás, közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás, természettudományi és műszaki tájékoztatás, művészeti tájékoztatás, környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás; tartalomfejlesztő menedzser szakirány: Internet és PR, a „hálózati társadalom‖ , non-profit szervezetek menedzsmentje, speciális kollégium, webtechnológia, programozási ismeretek, HTML ismeretek, multimédia ismeretek, hálózati ismeretek, hálózati szolgáltatások, adatbázisok szervezése, digitális szövegek kezelése, strukturált szövegek, metaadatok, teljes szövegű adatbázisok; üzleti információmenedzser szakirány: piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, üzleti és jogi ismeretek, professzionális információkutatás- és közvetítés, az üzleti információ elmélete és gyakorlata, korszerű információmenedzsment és marketing módszerek, szervezeti információgazdálkodás, információs tanácsadás, térítéses információszolgáltatás a könyvtárban, forrásszerzési, pályázatkészítési műhelymunka, információvédelmi alapismeretek, vállalkozásalapítás, ügyviteli rendszerek; webtechnológia szakirány: webfejlesztési irányelvek, adatbázistervezés, SQL, szemantikus Web, névterek, ontológiák, XML, CSS, Flash, design megoldások, CMS megoldások áttekintése, programnyelvek - (PHP/PERL/egyéb), Javascript, AJAX megoldások, keretrendszerek áttekintése, adatbiztonság, e-kereskedelem, e-kormányzat, alkalmazásfejlesztés; b) szakmai gyakorlat: 10 kredit;

5

diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg, amelynek kreditértéke 10 kredit. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, továbbá egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az informatikus könyvtáros alapképzési szak ismeretköreiből.

6

Debreceni Egyetem Informatikai Kar Informatikus könyvtáros MA Képzési forma: nappali/levelező Szakfelelős: Dr. Boda István Hallgatói tanácsadó: Eszenyiné Dr. Borbély Mária A szakon az oklevél megszerzésének általános követelményeit a Debreceni Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata tartalmazza. Képzési szakirányok: o Humán informatikai (tartalomszolgáltató) o szaktudományi információmenedzser specializáció Az oklevél kredit követelményei: Alapozó ismeretek

12 kredit

Szakmai törzsanyag könyvtári szolgáltatások menedzselése a könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei tartalomszolgáltatás a könyvtárakban

42 kredit 24 kredit 8 kredit 10 kredit

Szabadon választható tárgyak

6 kredit

Differenciált szakmai ismeretek humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány Szaktudományi információmenedzser specializáció

40 kredit 40 kredit 40 kredit

Diplomamunka

20 kredit

Mindösszesen

120 kredit

Oklevél minősítése: a záróvizsga jegyének és az alább felsorolt tárgyak jegyeinek átlaga alapján kerül meghatározásra: INKK820 Megismeréstudomány, INKK830 Információtörténelem, INKK810 Könyvtári marketing és rendszerfejlesztés, INKK811 Információ-és tudásmenedzsment a könyvtárakban és Humán informatikai szakirányon a következő három kötelezően választható tárgy közül 1 tárgy INKK290 Adatbányászat, INKK270 Ismeretalapú technológia, INKK280 Szemantikus Web Szaktudományi információmenedzser specializáción a következő három tárgy közül 1 tárgy INKK310 Orvosi, egészségtudományi tájékoztatás, INKK320 Társadalomtudományi- bölcsészettudományi és művészeti tájékoztatás, INKK330 A tartalomfejlesztés technikája és gyakorlata)

7

A Humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány bemutatása A tartalomszolgáltatás lényege elsődleges, tipikusan teljes szövegű vagy multimédiás (kép, hang, videó, stb.) információk szolgáltatása részben vagy teljes egészében elektronikus formában, a modern infokommunikációs technológiák lehetőségeit minél jobban kihasználva. A tartalomszolgáltatás jelentősége elsősorban az, hogy a releváns információk hozzáférhetősége, megfelelő szervezettsége és kereshetősége esetén a — vélhetően webes — tartalomszolgáltató központ (pl. könyvtár, iskola stb.) az információs igény felmerülésekor gyakorlatilag azonnal, számottevő várakozási idő nélkül biztosítja a felhasználók számára a szükséges információkhoz való hozzáférést. A tervezett képzés A sávjában szereplő „Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban” tantárgycsoport elsősorban a tartalomszolgáltatás hatékony megvalósításának „lágy”, hagyományosan könyvtári jellegű (vagyis az információ előállítását, leírását és szervezését középpontba állító) vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt, míg a tartalomszolgáltatás „kemény”, informatikai-technológiai vonatkozásait a hallgatók ilyen irányú specializációja esetén a Humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány tantárgycsoportjai biztosítják. A tartalomszolgáltatás az Internet egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatása, amely a szolgáltatott elsődleges (pl. teljes szövegű vagy multimediális) információk révén nonprofit jellegű szolgáltatás esetén meghatározott egyéni-intézményi-társadalmi célt valósít meg (pl. egyéni vonatkozású, oktatási, művelődési, közérdekű stb. információk szolgáltatását), profitorientált szolgáltatás esetén pedig elsődleges célja az intézményi weblap látogatottságának növelése (amely többnyire marketingcélokat szolgál, és a weblapokon elhelyezett reklámok sok esetben komoly bevételi forrást is jelentenek).

Az üzleti életben szinte minden jelentős cég vagy vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, és vannak szép számmal olyanok is, amelyek fő bevételi forrását éppen a tartalomszolgáltatás jelenti. A magyarországi könyvtárak azonban sajnálatos módon alig-alig (vagy egyáltalán nem) élnek ezzel a lehetőséggel, és az informatikus könyvtáros képzés egyik kiemelt feladata lehet, hogy a hallgatók megfelelő szintű és szakirányú képzésével ebbe az irányba elmozdítsa a könyvtárakat. Ezt a célt kívánjuk a Humán informatika (tartalomszolgáltató) szakiránnyal elérni, amely elnevezésében is tükrözi, hogy a tartalomszolgáltatás egyszerre igényli a végzett hallgatók magas szintű informatikai szaktudását, és képességet a piacképes információk kiválasztására, a hozzáférhető anyagok megkeresésére, feldolgozására és a szolgáltatott tartalom tényleges előállítására. A képzés célja: A tartalomszolgáltatás könyvtári és informatikai hátterének megteremtése (azaz a megfelelő mintatantervekben szereplő tárgyak anyagának elsajátítása) után a szakirány általános célja egy olyan, magas szintű humán informatikai képzés, amely felkészíti a szakirányt választó hallgatókat a modern információs technológiák készségszintű alkalmazására, piacképes informatikai alkalmazások fejlesztésére humán területeken (mind tartalmi mind technológiai szempontból), specifikus célja pedig a tartalomszolgáltatás legmodernebb (és könyvtári területen ma még gyakorlatilag ismeretlen) informatikai technikáinak és egyes, piaci és társadalompolitikai szempontból kiemelt jelentőségű alkalmazási területek (pl. E-learning, E-menedzsment) ismeretanyagának az elsajátítása.

8

Az elsődleges cél az, hogy a szakirányt végzett informatikus könyvtáros hallgatók a jelenleg elsajátítható legmodernebb informatikai eszközökkel legyenek képesek felvenni a versenyt a (főként profitorientált) piaci konkurenciával, és ezáltal képesek legyenek hozzájárulni a könyvtárak sikeres alkalmazkodásához a 21. század egyre kiélezettebb piaci körülményei közepette, valamint a könyvtárak és könyvtárosok társadalmi-gazdasági presztízsének növeléséhez. A szakirány tárgyainak összeállításánál és majdani oktatásánál támaszkodunk a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kiváló szakembergárdájára és a már több évtizede folyó informatikai képzés tapasztalataira.

9

AZ INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK LEHETSÉGES MINTATANTERVE

Alapozó ismeretek Kód

Kredit

Tantárgynév

INKK410 Logika INKK820 Megismeréstudomány INKK830 Információtörténelem Alapozó ismeretek összesen:

4 4 4 12

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab. 2 2 2

Számonkérés

Előfeltételek

Periódus

Javasolt félév

K K K

INKK410

2 2 1

2 2 1

Számonkérés

Előfeltételek

Peri ódu s

Java solt félév

1 2

1 2

1

1

2

2

Szakmai törzsanyag Kód

INKK101 INKK102 INKK810

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab Könyvtári szolgáltatások menedzselése 6 2 2 6 2 2 Kredit

Tantárgynév

Gazdasági matematika 1 Gazdasági matematika 2 Könyvtári marketing és rendszerfejlesztés Információ- és tudásmenedzsment a könyvtárakban

K K

INKK101

4

2

K

4

2

K

4

2

K

2

2

A könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei A könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei I. 2 0 2 G (MARC, HUNMARC és egyéb metaadat-tárolási formátumok) Tájékoztatási intézmények, eszközök 4 2 0 K itthon és külföldön

1

1

2

2

Referátumkészítés

2

G

1

1

A könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei:

8

G

1

1

K

1

1

G

2

2

INKK811 INKK801

Vállalatgazdaságtan

Könyvtári szolgáltatások menedzselése:

INKK131

INKK132 INKK130

INKK810

24

2

Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban Információforrások és INKK140 2 2 tartalomszolgáltatás az interneten INKK805 EU intézményrendszere 6 2 2 A tudás reprezentálása a világhálón és az internetes keresőrendszerek INKK121 2 2 működése Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban 10 Szakmai törzsanyag összesen: 42

Szabadon választható tárgyak Kód INKV840 INKV350 INKV360 INKV101

Tantárgynév Szociálpszichológia Bevezetés a nyelvtudományba Elméleti és számítógépes nyelvészet Diszkrét matematika 1

Kredit 4 4 2 6

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab 2 2 2 2 2

10

Számonkérés K K G K

Előfeltételek

INKV350

Periódus

Java solt félév

2 1 2 1

2 1 2 1

Kód

Kredit

Tantárgynév

INKV265 Információs etika és jog INKV660 Olvasáselméletek INKV102 Diszkrét matematika 2 Szabadon választható összesen:

4 4 6 6

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab 2 2 2 2

Előfeltételek

Periódus

Java solt félév

INKV101

1 2 2

1 2 2

Előfeltételek

Periódus

Java solt félév

K K K K K G

1 1 1 1 1 1

3 3 3 3 3 3

Számonkérés K K K

Kötelezően választható tárgyak Tantárgynév

Kredit

Alkalmazott matematika Számítástudomány Alkalmazott statisztika Informatikai algoritmusok Adat- és rendszermodellek Projektmunka 1 (80 óra) Az Európai Unió intézményrendszere és információforrásai 1 (angol nyelven) Projektmunka 2 (80 óra) Az Európai Unió intézményrendszere és információforrásai 2 (angol nyelven)

6 6 6 6 6 6

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6

2

2

G

1

3

6

6

G

2

4

4

2

K

2

4

INKK290

Adatbányászat

6

2

2

4

INKK270 INKV540

Ismeretalapú technológia Térinformatika

4 6

2 2

2 2

4 4

INKK280

Szemantikus Web

6

2

2

4

Periódus

Java solt félév

K K K K K G

1 1 1 1 1 1

3 3 3 3 3 3

Kód INKK210 INKK220 INKK230 INKK240 INKK250 INKV261 INKV263 INKV262 INKV264

2

Számonkérés

K K K

2 2

K

INKK210, INKK230, INKK250 INKK220 INKK220, INKK240

Differerenciált szakmai ismeretek (szakirány/specializáció) Humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány (a dőlt betűs kötelezően választható tárgyakból 3 tárgy választása kötelező) Kód INKK210 INKK220 INKK230 INKK240 INKK250 INKV261 INKV263 INKV262 INKV264 INKK650

Tantárgynév

Kredit

Alkalmazott matematika Számítástudomány Alkalmazott statisztika Informatikai algoritmusok Adat- és rendszermodellek Projektmunka 1 (80 óra) Az Európai Unió intézményrendszere és információforrásai 1 (angol nyelven) Projektmunka 2 (80 óra) Az Európai Unió intézményrendszere és információforrásai 2 (angol nyelven) E-learning

6 6 6 6 6 6

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6

2

2

G

1

3

6

6

G

2

4

2

4

2

4

2

4

2 2

4 4

Számonkérés

4

2

K

4

2

K

INKK290

Adatbányászat

6

2

INKK270 INKV540

Ismeretalapú technológia Térinformatika

4 6

2 2

11

2

2

K K K

Előfeltételek

INKK210, INKK230, INKK250 INKK220

Kód

INKK280

Tantárgynév

Kredit

Szemantikus Web

6

Humán informatika szakirány:

40

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab 2

2

Számonkérés

Előfeltételek

Periódus

Java solt félév

K

INKK220, INKK240

2

4

Előfeltételek

Periódus

Java solt félév

K

1

3

K

1

3

K

1

3

Szaktudományi információmenedzser specializáció Kód

Tantárgynév

Orvosi, egészségtudományi tájékoztatás Társadalomtudományibölcsészettudományi és művészeti tájékoztatás INKK320 A tartalomfejlesztés technikája és INKK330 gyakorlata Közgazdaságtudományi és jogi INKK370 tájékoztatás Környezettudományi és agrártudományi INKK380 tájékoztatás Természettudományi-és műszaki tájékoztatás INKK340 INKK390 Könyvtári munka 1. INKK391 Könyvtári munka 2. Szaktudományi információmenedzser szakirány: INKK310

Kredit 6

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab 2 2

6

2

6

2

4

2

0

K

2

4

4

2

0

K

2

4

4

2

0

K

2

4

30 120

G G

1 2

3 4

Periódus

Java solt félév

1 2

3 4

2 8 40

2

Számonkérés

2

Diplomamunka Kód INKK950X INKK951X

Tantárgynév Diplomamunka 1 Diplomamunka 2

Kredit

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. lab

10 10

Számonkérés G G

12

Előfeltételek

Informatikus könyvtáros MA Tantárgyi tematikák http://www.inf.unideb.hu/konyvtarinfo/kepzesek.php

LOGIKA INKK410 Tantárgyfelelős: Mihálydeák Tamás Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: A logika feladata. A helyes következtetés intuitív fogalma. A modern logika kialakulásának történeti útja: kezdetek; Platón; Arisztotelész; sztoikus iskola; Leibniz; Frege. Logika és nyelv. A kompozicionalitás elve. A funktor-argumentum felbontás. Logikai szemantika, a szemantikai értékek rendszere. Az extenzionális logika. A konjunkció. A konjunkció tulajdonságai. A logikai ekvivalencia fogalma. Az alternáció. Az alternáció tulajdonságai. A konjunkció és az alternáció kapcsolata. A negáció. A negáció a konjunkció és az alternáció kapcsolata, a De Morgan törvények. A kondicionális. A feltételes állítás és a kondicionális kapcsolata, a megarai iskola értelmezései. A kondicionális tulajdonságai, modus ponens, modus tollens, kontrapozíció, áthelyezési törvény, stb. A bikondicionális. A bikondicionális tulajdonságai. Az igazságfüggvények elmélete. Centrális logikai (szemantikai) fogalmak. Interpretáció, értékelés, modell. Kielégíthetőség, kielégíthetetlenség, következmény, érvényesség. A centrális logikai (szemantikai) fogalmak tulajdonságai. A dedukció tétel és megfordítása. A metszet tétel. A kvantifikáció értelmezése. A változók előfordulásának típusai. Nyitott és zárt formulák. A kvantifikáció szemantikai szabályai. A kvantifikáció alapvető törvényei. A kategorikus állítások. A kategorikus állítások modern logikai kezelése. Az egzisztenciális tartalom problémája. A kategorikus állítások Venn diagrammon való ábrázolása. A kategorikus állítások közötti viszonyok. Arisztotelész szillogizmuselmélete. A szillogizmusok helyességének eldöntése Venn diagramm segítségével. Az egzisztenciális tartalom szerepe a szillogizmusok helyességében. Az azonosság logikai fogalma. Az azonosság értelmezése, főbb törvényei. A numerikus kvantorok kifejezhetősége az azonosság és a kvantifikáció segítségével. Ajánlott irodalom:  Frege, Gottlob (2000): Logikai vizsgálódások. Válogatott tanulmányok. Budapest: Osiris K. (Osiris könyvtár)  Madarász Tiborné; Pólos László; Ruzsa Imre: A logika elemei. Budapest: Osiris K. 1999.  Ruzsa Imre: Klasszikus, modális és intenzionális logika. Budapest: Akadémiai K. 1984.  Ruzsa Imre: Bevezetés a modern logikába. Budapest: Osiris K. 2001.

13

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. INKK101 Tantárgyfelelős: Pintér Ákos Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 A tantárgy célja: A hallgatók elsajátítsák a közgazdasági tanulmányokhoz szükséges matematikai alapokat, elsősorban az analízis alapvető vizsgálati módszereit. Tematika: Sorozatok, függvények, konvergencia, folytonosság. Egy- és többváltozós függvények differenciálszámítása és szélsőérték-számítása. Integrálás, Differenciál-egyenletek. Ajánlott irodalom:  Kozma László: Matematikai alapok, Studium Kiadó, Debrecen, 1999.  Dancs István: Bevezetés a matematikai analízisbe, Aula Kiadó, Budapest, 1998.  Sydsaeter, Knut: Matematika közgazdászoknak, Aula Kiadó, 1998  Denkinger Géza: Analízis: gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

MEGISMERÉSTUDOMÁNY INKK820 Tantárgyfelelős: Boda István Előfeltételek: INKK410 Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: A kognitív paradigma általában, meghatározások és alkalmazási területek. A megismeréstudomány fogalma, kapcsolatai és határterületei: filozófia, ismeretelmélet, klasszikus hermeneutika; kognitív- és szövegnyelvészet, szövegtan; pszicholingvisztika; kognitív pszichológia, pszichoanalízis; idegtudományok; antropológia; (pozitivisztikus) statisztika, (matematikai) logika; információtudomány, mesterséges intelligencia. A szöveg- és beszédprodukció folyamata. A szöveg- és beszédmegértés. Az olvasás és a nyelvi rendszer kapcsolata. Az olvasás és szövegértés modelljei. A mentális lexikon fogalma, felépítése. A lexikális hozzáférés folyamata. A nyelvi rendszer. Episztemológiai irányok: jelentés és interpretáció. Szintaxis és szemantika. Lexikonok, szótárak felépítése. A szó és metafora szemantikája, a kognitív nyelvészet metaforafogalma. Formális nyelvek, matematika a természetes nyelvek leírásában. Az emberi agy, az agyműködés. Az olvasó agy működése és evolúciója. Az individuális kognitív fejlődés. Az emlékezet. Mentális reprezentáció. Sémák, keretek és forgatókönyvek. Szimbolikus és konnekcionista modellek.

14

A háttértudás és szerveződése. Intertextualitás és hipertextualitás. Adatbázisok, neuronhálós algoritmusok és hipertext rendszerek. Az információs rendszerek és a felhasználók kapcsolata (az interfész kérdése). Eredmények a könyvtár-informatika egyes részterületein: elektronikus, virtuális és digitális könyvtárak, kognitív módszerek az információ-visszakeresésben. A bizonytalanság (aboutness) fogalma és kezelése. Szakértői rendszerek. Matematikai logikai nyelvek. A PROLOG. Az emberi tudás fejlődése. Karl Popper három világ elmélete. Kötelező irodalom:  Pléh Csaba : Bevezetés a megismeréstudományba. Bp. : Typotex, 2003. Ajánlott irodalom:  Kognitív tudomány / szerk. Pléh Csaba. Bp. : Osiris, 1996.  Antal László: A jelentés világa. Bp. : Magvető K. 1978. (Gyorsuló idő)  Baddeley, Alan: Az emberi emlékezet. Bp. : Osiris K. 2001.  Csépe Valéria: Az olvasó agy. Bp. : Akadémiai K. 2006.  Eysenck, Michael W.; Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Bp. : Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997.  Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Bp. : Corvina K. 1999.  Popper, Karl R.: Test és elme. Az interakció védelmében. Bp. : Typotex K. 1998. (Test és lélek)  Tóth László : Kognitív folyamatok az írásbeli szövegalkotásban. In : Alkalmazott pszichológia. 2001. 3. sz. 43-61 p.  Kertész András : A kognitív nyelvészet lehetőségei és korlátai. Magyar Nyelv. XCVI. évf., 4.sz., 2000.  Hjörland, B. : Information seeking and subject representation : an activity-theoretical approach to information science. Westport (Conn.) : Greenwood Press, 1997.  Michell, G., Dewdney, P. : Mental models theory : applications for library and information science. J. of Education for Library and Information Science 39 (4)275-81, Fall 1998.  Ingwersen, P. : Cognitive perspectives of information retrieval interaction : elements of a cognitive IR theory. J. Documentation 52 (1) 3-50 March 1996.  Green, R. : The professions models of information : a cognitive linguistic analysis. J. Documentation 47 (2) 130-48 June 1991

15

INFORMÁCIÓTÖRTÉNELEM INKK830 Tantárgyfelelős: Kovács Béla Lóránt Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: Az információtörténelem fogalma és historiográfiája (az információtörténeti gondolkodás fejlődése). Az elemi információ és az információs alakzatok; az információáram folyamatmodellje. Az információtechnológia (információs eszköz, információs szerszám, információs gép, információs specialisták, információs üzem, információipar). Az információtörténelem ágazatai: információ-központú elemzés; információháztartás-történet; az információtechnika társadalomtörténete; az információjelenség története; az információs társadalom előtörténete; információtörténet. Az információtörténelem kapcsolódása más tudományokhoz, különös tekintettel a könyvtár- és információtudományra. Az információk rögzítésének és közvetítésének főbb eszközei (beszéd, írás, nyomtatott könyv, időszaki sajtó, fotó, távíró, telefon, hangrögzítés, mozgókép, rádió, televízió, számítógép és Internet stb.), intézményei (egyházak, iskolák, hivatalok, könyv- és lapkiadók, kutatóhelyek, múzeumok stb.), a könyvtárak helye és szerepe. Az információáramlás fékezése, a cenzúra-modellek. Ajánlott irodalom:  Bevezetés az információtörténelembe / Z. Karvalics László. – Budapest : Gondolat ; Infonia, 2004.  A technika krónikája / Felix Paturi. – Budapest : Officina Nova, 1992.  Szóbeliség és írásbeliség : A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig / szerk. Nyíri Kristóf, Szécsi Gábor. – Budapest : Áron K., 1998.  Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. – Budapest : Atlantisz, 2000.  A média története : Diderot-tól az internetig / Frédérics Barbier, Catherine Bertho Lavenir. – Budapest : Osiris K., 2004.  Az információtörténeti gondolkodás ágazatai, kiindulópontjai és kezdetei / Z. Karvalics László. In: Világosság, 1996. 3-4. sz. 10-25. p.  Könyvtártörténet avagy az információkezelés történeti vonatkozásai : Töprengés új tanterv bevezetésekor / Tóth Gyula. In: Fülöp Géza-emlékkönyv. – Budapest : ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék, 1999. – 195-200. p.

KÖNYVTÁRI MARKETING ÉS RENDSZERFEJLESZTÉS INKK810 Tantárgyfelelős: Boda István Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4

16

Tematika: A marketing fejlődési szakaszai. A marketing menedzsment főbb tevékenységei. A piacszerkezet megállapítása, igényfelmérés, a piac szegmentálása, versenyelemzés. Marketingstratégia kialakítása: életciklus modell, Boston mátrix, marketingstratégiák csoportosítása a termékek ára és megkülönböztethetősége, a termék és a piac újdonsága és a piacon elfoglalt hely alapján. A marketing-mix: célcsoportképzés, pozícionálás, termékpolitika, árpolitika, értékesítési csatornák, marketingkommunikáció: kommunikációs modellek, közönségkapcsolatok. Az innovációmenedzsment tartalma, lehetséges stratégiái, megvalósulása a könyvtárban. A projekt fogalma és általános sémája. Hálótervezés. A könyvtári rendszerfejlesztési projekt. A könyvtári rendszer működtetésének minőségi kérdései. Kötelező irodalom:  Ries, A.; Trout, J. (1995): A marketing 22 vastörvénye. Budapest: Bagolyvár K. (Profit Könyvek 1.)  Lock, Dennis (szerk.): Projektmenedzsment. - Panem K. Bp. 1998. Ajánlott irodalom:  Arató István; Schwarczenberger Istvánné (1993): Információs rendszerek szervezési módszertana. Budapest: ComputerBooks.  Bauer András; Berács József (1998): Marketing. Budapest: Aula.  Bíró M. (1999): Szoftverminőség. In: Tóth T.: Minőségmenedzsment és informatika. Budapest: Műszaki K. 361-399.  Brochand, B.; Lendrevie, J. (2004): A reklám alapkönyve. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti K.  Hoffmann Istvánné. (2000): Stratégiai marketing. Budapest: Aula K.  Holik T.;Szomor T. (2000): A marketing alapjai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.  Jobber, David (2002): Európai marketing. Budapest: KJK-Kerszöv.  Józsa László (2000): Marketingstratégia. Budapest: Műszaki K.  Kiss Mariann (1997): Marketing mérnököknek. Budapest: AKG Kiadó.  Kiss Mariann (1999): Marketing példatár. Budapest: Aula Kiadó.  Kotler, Philip (2002): Marketing menedzsment. Budapest: KJK-Kerszöv.  Majaro, Simon (1998): A marketing alapjai. Budapest: Panem. (Egyszerűbben)  Móricz Éva (2000): Reklámpszichológia. Budapest: BKE Marketing Tanszék Marketingkommunikáció Alapítvány.  Newman, B.I. (1999): Politikai marketing mint kampánystratégia. Budapest: Bagolyvár K  Olach Zoltán (199?): A marketing szemlélete és gyakorlata. (A marketing áttekintő kézikönyve.) Budapest: LSI Oktatóközpont - A Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány.  Raffai Mária (1999): Információrendszer-fejlesztés. Győr: Novadat K.  Ries, A.; Trout, J. (1997): Pozicionálás. Harc a vevők fejében elfoglalt helyért. Budapest: Bagolyvár K.  Ries, A.; Trout, J. (1998): Alulról építkező marketing. Budapest: Bagolyvár K.  Sas István (2005): Reklám és pszichológia. Budapest: Kommunikációs Akadémia.  Veres Zoltán (1998): Szolgáltatásmarketing. Budapest: Műszaki K.

17

INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRAKBAN INKK811 Tantárgyfelelős: Boda István Előfeltételek: INKK810 Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: A tudásalapú és információs társadalom paradigmái: az információs társadalom fogalmi megközelítése, modellek; a számítógép és az ember kapcsolata; popularizáció, az Internetjelenség. Az infokommunikációs szektor információs igényei és általános helyzetképe: konvergencia, globalizáció, liberalizáció, szabályozási kérdések; az infokommunikációs szektor tagjai és információs igényei. Az információmenedzsment alapjai: adat, információ, tudás; tudásspirál; az információmenedzsment célja; vállalati információs rendszerek. A tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata: az emberi erőforrás hatékonysága (céltudatosság, képesség és képzettség, motiváció és hatáskör), szervezeti kultúra, értékek és attitűdök. A tudásmenedzsment, mint a tudás menedzselésének tudatos formája: a vállalati tudástőke és mérése; a tudásmenedzsment definíciója; a tudásmenedzsment legfontosabb elemei, tevékenységei, modelljei és eszközei; tudástérkép; tudásbázis; tudástranszfer. A tudásmenedzsment gyakorlata: az információs technológia felhasználása, intranet; a tudás megosztása; az információs szakemberek szerepe a tudásmenedzsmentben. A könyvtárak lehetséges szerepe az információ- és tudásmenedzsmentben. Ajánlott irodalom:  Bakacsi Gy. (1996): Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Közgazdasági és Jogi K.  Bujtár József; Szeleczki Zsolt (szerk.) (2003): Tudásmenedzsment - vállalati képzés és továbbképzés. Budapest: Management Kiadó Kft.  Davenport, Thomas H.; Prusak, Laurence (2001): Tudásmenedzsment. Budapest: Kossuth Kiadó Rt. (VIP / Very Important Publications)  Dobay Péter (2003): Vállalati információmenedzsment. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.  Gábor András; Futó Iván et al.(szerk.) (1997): Információmenedzsment. Budapest: Aula Kiadó Kft.  Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment?  http://mek.oszk.hu/03100/03145/index.phtml  Senge, Peter M. (1998): Az ötödik alapelv: A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata. Budapest: HVG Rt.

18

VÁLLALATGAZDASÁGTAN INKK801 Tantárgyfelelős: Virágos Márta Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4 A tantárgy célja: A legújabb kutatási eredményekre és a fejlett piacgazdaságok vezető vállalatainak tapasztalataira építve átfogó képet adni a vállalatokról és annak működéséről. Tematika: A vállalat érintettjei, célja és formái. A vállalat helye a társadalmi rendszerben. A vállalat tevékenység rendszere. Marketing. Innováció. Emberi erőforrás. Az információ. Anyagi folyamatok. Termelés és szolgáltatás. Vállalati pénzügyek. Kötelező irodalom:  Chickán A.: Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó Budapest, 2004. Ajánlott irodalom:  Fülöp Gy.: Vállalati gazdálkodás az európai integrációban, Aula Kiadó, Budapest, 2004.

19

INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS TARTALOMSZOLGÁLTATÁS AZ INTERNETEN INKK140 Tantárgyfelelős: Tóth Erzsébet Előfeltételek: Óraszám: 0+2 Kredit: 2 A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg az Internetre alapozott, ill. az Interneten keresztül is elérhető könyvtári adatbázisokat, elektronikus gyűjteményeket. Szerezzen megfelelő elméleti ismeretanyagot és gyakorlati jártasságot az internetes könyvtári környezetben történő munkavégzéshez, az elektronikus tartalmak szolgáltatásához. Magas színvonalon legyen képes keresések lebonyolítására online könyvtári katalógusokban és egyéb adatbázisokban. Tematika: A könyvtárgépesítés nemzetközi és hazai történetének áttekintése. A hazánkban legelterjedtebb integrált rendszerek minőségi vizsgálata, különös tekintettel az OPAC szolgáltatásokra. A tárgyi visszakeresés problémái könyvtári OPAC - okban. Az Internetkeresőkkel és a könyvtári online katalógusokban végzett keresések során alkalmazható technikák, hasonlóságok és különbségek. Relevancia-és teljesség vizsgálatok. Az Országos Széchényi Könyvtár hálózaton keresztül elérhető szolgáltatásai, adatbázisai. A magyarországi gépesítés infrastrukturális hátterét megalapozó Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program eredményei, az NIIF szolgáltatások, adatbázisok használata. A Magyar Országos Közös Katalógus. A közös katalogizálás fogalma, modelljei. ODR: az országos dokumentum-ellátás Internetre alapozott rendszere. Ajánlott irodalom:  Bakonyi Géza, Kokas Károly: Könyvtári integrált rendszerek és hazai alkalmazásuk. Szeged, 1996.  http://www.mek.iif.hu/MEK/Intsys/html/libsys.htm  Bakonyi Péter, Bálint Lajos: NIIF Program 1998-2000.-In.: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1998. 1. sz. 3-19. p.  Drótos László: A MEK 2.0 verziójára vonatkozó fejlesztések összefoglalása. In.: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2003. 1. sz.  Eszenyiné Borbély Mária: A Magyarországon alkalmazott könyvtári szoftverek értékelése In.: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2003. 3. sz. 100-117. p.  HUNOPAC  http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm  Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés, Budapest: Typotex, 2002.  Ungváry Rudolf: A Nemzeti Könyvtár gépesítésének története 1969-től napjainkig. In.: Könyvtári Figyelő, 2003. 1. sz.

20

AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE INKK805 Tantárgyfelelős: Bujdosóné Dani Erzsébet Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Az EU mint politikai rendszer (föderáció, kormányköziség, szubszidiaritás; három pillér, a közösségi jog jellemzői), Európai Tanács, Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Parlament, Bíróság, Ombudsman, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Központi Bank, Európai Befektetések Bankja. Kötelező irodalom:  Horváth Zoltán (2002): Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik, átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Magyar Országgyűlés.  Gueguen, Daniel (2003) Útmutató az Európai Unió labirintusához. Budapest: Századvég Kiadó. Ajánlott irodalom:  Gazdag Ferenc (1999): Európai integrációs intézmények. Budapest: Osiris Kiadó.

21

A TUDÁS REPREZENTÁLÁSA A KERESŐRENDSZEREK MŰKÖDÉSE INKK121

VILÁGHÁLÓN

ÉS

AZ

INTERNETES

Tantárgyfelelős: Boda István Előfeltételek: Óraszám: 0+2 Kredit: 2 Tematika: A világháló struktúrája az ellenőrzőtt információ szempontjából. HTML és hipermédia. A minőség problémája. Az Internet mint indexelési probléma. A hozzáférés lehetőségei: a „search engine”-ek szerepe és működése, értékelésük. A hipertext és hipermedia mint indexelési és keresőrendszerek. Lingvisztikai eszközök a „search engine”-eken belül és mellett. Az RDF mint a reprezentálás fő módja. Ajánlott irodalom:  Gottdank Tibor (2005): Szemantikus web. Bevezetés a tudásalapú Internet világába. Budapest: ComputerBooks Kiadói Szolgáltató és Kereskedo Kft.  Szeredi Péter; Lukácsy Gergely; Benko Tamás (2005): A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata. Budapest: Typotex Kft. Elektronikus Kiadó.  Powers, Shelley (2003): Practical RDF. O’Reilly.  Lancaster, F.W. (1998): Indexing and the internet. In: Indexing and abstracting in theory and practice. London : LA.

22

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA INKV840 Tantárgyfelelős: Pinczésné Palásthy Ildikó Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: Bevezetés a szociálpszichológiába: a szociálpszichológia fogalma és főbb területei. Szociális tényezők az észlelési és megismerési folyamatokban: hétköznapi személyészlelés, társas megismerés, önmagunk (a self), és a társas csoportok észlelése. A szociális befolyásolás: identitás, az attitűdök szerveződése és az attitűdváltozás, meggyőzés, manipuláció, az attitűdök és a viselkedés. A csoportok struktúrája és folyamatai: csoporthálózat, szociális hatalom, státus, érték- és normaképződés, konformitás. Az egyén és a társadalmi rendszer: személyiségfejlődés, szociális szerepek, szocializáció, szociális tanulás. Társas kapcsolatok: vonzalom, elkötelezettség, szeretet és szerelem, bizalom, együttműködés, segítségnyújtás, agresszió, bántalmazás, vezetés, interakció és kölcsönös függés, versengés, konfliktusok és megoldásuk. Társas torzítások: sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció. Társadalmi identitás, társadalmi értékek és kultúra. Ajánlott irodalom:  Buda Béla (1998): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.  Csepeli György (1997): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris K.  Fiske, Susan T. (2006): Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris K.  Forgas, J.P.; Williams, K.D. (2006): A társas én. Az önmegismerés szociálpszichológiája. Budapest: Kairosz K.  Goffman, E. (1981): A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest: Gondolat.  Hewstone, M. et al. (1997): Szociálpszichológia. Európai szemszögből. Budapest: Közgazdasági és Jogi K.  Hunyady György (szerk.) (1984): Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat.  Lengyel Zsuzsa (szerk.) (1997): Szociálpszichológia. Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris K.  Nguyen Luu Lan Anh; Fülöp Márta (szerk.) (2003): Kultúra és pszichológia. Budapest: Osiris K.  Secord, P.F.;Backman,C.W. (1972): Szociálpszichológia. Budapest: Kossuth K Mezőgazdasági K.  Smith, E.R.; Mackie, D.M. (2001): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris K.

23

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA INKV350 Tantárgyfelelős: Kovács Béla Lóránt Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: Általános kurzusként az előadás célja az, hogy betekintést nyújtson a nyelvészeti gondolkodásba és a nyelvtudomány tanulmányozásába, alapozást kínálva a specifikus nyelvészeti stúdiumok számára. A kurzus az elméleti nyelvészet szemszögéből jellemzi a nyelvészet alapvető területeinek (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika) sajátosságait, meghatározza összefüggéseit és kutatásának néhány főbb kérdését. A tárgyalási keretben szerepet kap a nyelvek általános tulajdonságainak a megismerése az Univerzális Grammatika elmélete alapján. Ajánlott irodalom:  Kertész A.: Nyelvészet és tudományelmélet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001.  Kiefer F.;É. Kiss K.; Siptár P.: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 2001.  Pléh Cs.: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 2003.  Telegdi Zs.: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

24

ELMÉLETI ÉS SZÁMÍTÓGÉPES NYELVÉSZET INKV360 Tantárgyfelelős: Kovács Béla Lóránt Előfeltételek: INKV350 Óraszám: 0+2 Kredit: 2 A tantárgy célja: A tárgy betekintést ad az elméleti nyelvészet, ezen belül is a generatív nyelvelmélet legfontosabb irányzataiba és ezt szorosan kapcsolja az alkalmazott nyelvészet számítógépes megvalósításával. Tematika: A generatív nyelvelmélet, mint az elméleti nyelvészet része. A generatív mondattan kezdetei: Syntactic Structures, Aspects of the Theory of Syntax. A generatív mondattan a Kormányzás és Kötéselmélet megfogalmazásában; a modell célja, alapkérdései, fölépítése és fő fogalmai. Az összetevős szerkezet X-vonás elmélete. A szótár. A kiinduló szerkezet. Esetadás (vezérlés, kormányzás). Transzformációk, felszíni szerkezet. Fonológiai komponens, logikai komponens. Kötéselmélet. Kontrollelmélet. Hatókör-értelmezés. Prozódia és szintaxis. A fordítás elmélete: hagyományos (emberi) fordítás. A számítógépes nyelvfeldolgozás legfontosabb céljai. Nyelvi struktúrák és strukturális nyelvészet. Természetes és számítógépes nyelvek grammatikája. A legfontosabb természetes nyelvi jelenségek és a gépi nyelvfeldolgozás. A gépi fordítás legfontosabb megközelítései modelljei. Egy morfológiai vagy szintaktikai jelenség algoritmizálása. A szótár szerepe és felépítése. A paradigma egy analízisben. Az egyszerű magyar mondat elemzése. Az egyszerű magyar mondat szintézise. Szintaktikai ekvivalencia és szemantikai-logikai többértelműség. Konceptuális szemantika az automatikus nyelvelemzésben. Egy részprobléma algoritmizálása transzfer modellben. Kötelező irodalom:  Prószéky Gábor: Számítógépes nyelvészet. Budapest: SZÁMALK, 1989. Ajánlott irodalom:  Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica, 1997.

25

DISZKRÉT MATEMATIKA 1 INKV101 Tantárgyfelelős: Terdik György Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Halmazok, halmazalgebra, relációk, függvények. Ekvivalencia és rendezés. A számfogalom felépítése. Természetes számok, műveletek, rendezés, teljes indukció. Egész számok, racionális számok, valós számok, számosságok. Komplex számok, kanonikus, trigonometrikus és exponenciális alak, gyökvonás, egységgyökök. Irracionális, algebrai és transzcendens számok. Az algebra alaptétele és következményei. Polinomok, racionális törtfüggvények, parciális törtekre bontás. Kombinatorikai alapfogalmak. Összeszámlálási alapfeladatok: ismétlés nélküli és ismétléses permutációk, kombinációk, variációk. Binomiális tétel, polinomiális tétel. Véges halmazok unióinak, metszeteinek és a metszetek komplemenseinek számossága (szita-formulák). Partíciós problémák. Generátorfüggvény. Véges dimenziós vektortér, altér, lineáris függetlenség, bázis, dimenzió. Mátrixalgebra; mátrixok invertálhatósága, rangja. Determinánsok tulajdonságai, kifejtési tétel, szorzási tétel. Homogén és inhomogén lineáris egyenletrendszerek megoldhatóságának feltételei, a megoldáshalmaz jellemzése, általános megoldás meghatározása. Ajánlott irodalom:  Abloncy P. – Andrásfai B.: Infor-Matek. Polygon jegyzettár. JATE Bolyai Intézet, Szeged, 1996. ISSN 1218-4071  Agnew, J. – Knapp, R.C.: Linear Algebra with Applications. Brooks/Cole Publ. Co., Monterey, California, 1978.  Birkhoff, G. – MacLane, S.: A Survey of Modern Algebra. 3rd Edition, MacMillan Company, 1965.  Davis, P.J.: The Mathematics of Matrices. Blaisdell Publ. Co., London, 1965.  Kaner, P.: Integrated Mathematics Scheme. IMSN1. Bell & Hyman, London, 1984.  Lang, S.: Linear Algebra. 2nd Edition. Addison-Wesley Publ. Co., 1971.  Schreier, O. – Sperner, E.: Introduction to Modern Algebra and Matrix Theory. 2nd Edition, Chelsea, 1959.  Tucker, A.: Applied Combinatorics. (2nd Edition), John Wiley and Sons, New York, 1984.

26

DISZKRÉT MATEMATIKA 2 INKV102 Tantárgyfelelős: Terdik György Előfeltételek: INKV101 Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Véges dimenziós vektorterek lineáris leképzései; leképzések tulajdonságai, reprezentációjuk mátrixokkal. Skalár szorzat. Cauchy-Schwarz egyenlőtlenség. Ortogonalitás, norma. Önadjungált és unitér mátrixok. Sajátérték, sajátvektor, invariáns altér. Mátrixok Jordan-féle normál alakja. Kvadratikus formák, kanonikus alak. Kombinatorikus valószínűségszámítás. Teljes valószínűség, Bayes tétel. Diszkrét eloszlások. Várható érték, szórás. Nagy számok törvénye. A matematikai statisztika (leíró) elemei. Átlag, szórás; táblázatok használata. Gráfelméleti alapfogalmak. Gráfok, irányított gráfok; mátrix-reprezentációk; utak, ciklusok; speciális gráfok és tulajdonságaik. A kódoláselmélet alapfogalmai. Felbontható, prefix kódok. Optimális kód, entrópia, információ. Huffmann kód. Hamming távolság, hibajavító kódolás; dekódolási eljárások. Lineáris kódok. Ajánlott irodalom:  Abloncy P. – Andrásfai B.: Infor-Matek. Polygon jegyzettár. JATE Bolyai Intézet, Szeged, 1996. ISSN 1218-4071  Agnew, J. – Knapp, R.C.: Linear Algebra with Applications. Brooks/Cole Publ. Co., Monterey, California, 1978.  Birkhoff, G. – MacLane, S.: A Survey of Modern Algebra. 3rd Edition, MacMillan Company, 1965.  Davis, P.J.: The Mathematics of Matrices. Blaisdell Publ. Co., London, 1965.  Kaner, P.: Integrated Mathematics Scheme. IMSN1. Bell & Hyman, London, 1984.  Lang, S.: Linear Algebra. 2nd Edition. Addison-Wesley Publ. Co., 1971.  Lang, S.: Algebra. Addison-Wesley, Reading – London, 1969.  Schreier, O. – Sperner, E.: Introduction to Modern Algebra and Matrix Theory. 2nd Edition, Chelsea, 1959.  Tucker, A.: Applied Combinatorics. (2nd Edition), John Wiley and Sons, New York, 1984.

27

ALKALMAZOTT MATEMATIKA INKK210 Tantárgyfelelős: Stuhl Izabella Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Komplex számok. Számsorok, hatványsorok. Generátor függvények. Parciális törtekre bontás. Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása. Többváltozós függvények vizsgálata, szélsőértékszámítás, feltételes szélsőértékszámítás. Mátrixkalkulus, sajátérték, sajátvektor. Kvadratikus alakok. Főtengely-transzformáció, Jordan normál-forma, szinguláris felbontás. Ajánlott irodalom:  Ronald L. Graham - Donald E. Knuth - Oren Patashnik: Konkrét matematika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998.  Laczkovich Miklós - T. Sós Vera: Analízis. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.  Schreier, O. - Sperner, E.: Introduction to Modern Algebra and Matrix Theory. 2nd Edition. Chelsea, 1959.  Tucker, A.: Applied Combinatorics. 2nd Edition. John Wiley and Sons, New York, 1984.

28

SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY INKK220 Tantárgyfelelős: Pethő Attila Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Elsőrendű logikai nyelvek, termek, formulák. Kötött és szabad változók. Az elsőrendű nyelv interpretálása, változóértékelés. Kielégíthető formulák, logikai törvények és ellentmondások. Logikailag ekvivalens formulák. A kvantormentes formulák normálformái, a kvantoros formulák prenex alakja. A logikai következmény. Logikai kalkulusok, helyesség, teljesség, a Gentzen-kalkulus. Nyelvek, nyelvtanok. Műveletek nyelvekkel. Chomsky-féle nyelvosztályok. Automaták és nyelvek kapcsolata. Elemzők és felismerők, nyelvtani algoritmusok. Kleene tétele, Bar-Hillellemma, Early-féle algoritmus, közelítő szövegegyeztetések, Lyon algoritmusa. Számítástudományi alkalmazások. A Turing-gép definíciója, idõ- és tárbonyolultsága. Szimuláció, szimulációs tételek. Rekurzív és rekurzívan felsorolható nyelvek. Univerzális Turing-gépek. Church-tézis. Algoritmikusan nem megoldható problémák. A megállási probléma. RAM gépek. Kolmogorov-bonyolultság és alkalmazásai. Bonyolultsági osztályok. Nemdeterminisztikus Turing-gépek. A tár-idő tétel. A P és NP osztályok és kapcsolatuk. A tanú és a tanú tétel. NP teljes problémák. A programszemantika definiálásának módjai: operációs, denotációs, axiomatikus szemantika. A programhelyesség fogalmai. A programbizonyítás módszerei: Hoare-logika, Dijkstra-féle leggyengébbelőfeltétel-kalkulus. Nemszekvenciális programok analízise. Párhuzamos programok speciális tulajdonságai, helyességük Owicki-Gries- és Stirling-féle módszere. Nemdeterminisztikus programok, helyességük bizonyítása, Dijkstra-féle őrzött utasítások. Rekurzív programok. Absztrakt adattípusok. Adattípusok specifikációja. Ajánlott irodalom:  Dragálin A., Buzási Sz.: Bevezetés a matematikai logikába, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1986.  Pásztorné Varga K., Várterész M.: A matematikai logika alkalmazásszemléletű tárgyalása, Panem Kiadó, Budapest, 2003.  J. Demetrovics, J. Denev, R. Pavlov: A számítástudomány matematikai alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.  Dömösi P., Fazekas A., Horváth G., Mecsei Z.: Formális nyelvek és automaták, egyetemi jegyzet, 2003.  Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok, Typotex, Budapest, 1998.  Gács P.: Algoritmusok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.  C. H. Papadimitriou: Számítási bonyolultság, Novadat, 1999.  Kozma L., Varga L.: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003.  Owicki, Gries, Verifying properties of parallel programs: An axiomatic approach, Comm. of the ACM 19, 1976.

29

ALKALMAZOTT STATISZTIKA INKK230 Tantárgyfelelős: Terdik György Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Statisztikai változó, minta, mintavételi módszerek, mérési skálák. Becslések és konfidenciaintervallumok. Hipotézisek vizsgálata: paraméteres és nemparaméteres próbák. Többdimenziós minta és jellemzése: mintaátlag és kovariancia mátrix. A többdimenziós normális eloszlás és paramétereinek becslése. Az általános lineáris modell és a Gauss-Markov tétel. Lineáris regresszió, regresszió-diagnosztika. A szórásanalízis modelljei, a FisherCochran tétel. Változócsökkentési módszerek: főkomponens és faktoranalízis. Gyakorlaton egy statisztikai programcsomag használatának elsajátítása. Ajánlott irodalom:  Fazekas István (szerk.), Bevezetés a Matematikai Statisztikába. Egyetemi jegyzet. Kossuth Egyetem, Debrecen, 1997.  Stoodley, K.D.C., Lewis, T. and Stainton, C.L.S., Applied Statistical Technique. Wiley, New York, 1980.  Móri, F.T., Székely, J.G., Többváltozós statisztikai analízis. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.  Johnson, R.A., Wichern, D.W., Applied Multivariate Statistical Analysis. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, 1992.  Jobson, J.D., Applied Multivariate Data Analysis. Springer, New York, 1991.

30

INFORMATIKAI ALGORITMUSOK INKK240 Tantárgyfelelős: Herendi Tamás Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Rendezés: kupac-, gyors-, leszámláló, számjegyes, edényrendezés. A kiválasztási probléma. Adatszerkezetek: elemi adatszerkezetek, hasító táblázatok, bináris keresőfák, piros-fekete fák, B-fák, binomiális kupacok, Fibonacci-kupacok. Rendezett és dinamikusan rendezett minták. Gráfalgoritmusok, minimális feszítőfák, legrövidebb utak, maximális folyamok. Dinamikus programozás, mohó algoritmusok, amortizációs elemzés. Mátrixszámítás, lineáris programozás. Számelméleti algoritmusok. Polinomok és gyors Fourier-transzformáció. Mintaillesztés. Közelítő algoritmusok. Megbízható számolás. Ajánlott irodalom:  Iványi A. (szerk.): Informatikai algoritmusok 1, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.  Iványi A. (szerk.): Informatikai algoritmusok 2, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.  T. H. Cormen, C. E. Leiserson, R.L. Rivest: Új algoritmusok, Budapest, Scolar Kiadó, 2003.  Rónyai L., Ivanyos G., Szabó R.: Algoritmusok, Typotex, Budapest, 2000.

31

ADAT- ÉS RENDSZERMODELLEK INKK250 Tantárgyfelelős: Ispány Márton Előfeltételek: Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: A relációs adatmodellezés elméleti és gyakorlati kérdései. Funkcionális függőségek, normalizálás, normálformák. A relációs modellhez kapcsolt adatmanipuláció. Reláció algebra és reláció kalkulus, SQL. Az adatmodellezés néhány elméleti kérdése és aktuális problémája. Beágyazott modellek, ER modellek OO és OR modellek. SQL:1999, ODMG 3.0, ODL, OQL. Különböző modellek sémáinak leképezése egymásra. Információs rendszerek modellezése (környezeti, viselkedési, adat- és objektummodellek). Ajánlott irodalom:  T. M. Connolly – C. E. Begg: DataBase Systems: A Practical Approach to Design, Implementation and Management, Addison Wesley, 2005.  C. J. Date: An Introduction to Database Systems, Addison Wesley, 2004.  M. Kifer – A. Bernstein – P. M. Lewis: Database Systems: An Application Oriented Approach, Complete Version, Addison Wesley, 2005.  R. Elmasri – S. B. Navathe: Fundamentals of Database Systems, Addison Wesley, 2004.  Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, Panem, 2002.  Sommerville: Software Enginering, Addison Wesley, 2004.  Kende M. – Kotsis D. – Nagy I.: Adatbázis-kezelés az Oracle-rendszerben, Panem, 2002.  J.D. Ullman - J.Widom, Adatbázisrendszerek, Alapvetés, Panem Prentice Hall, 1998.  H. Garcia-Molina - J. D. Ullman - J. Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem, 2001.  J. Melton: Advanced SQL:1999. Understanding Object-Relational and Other Advanced Features, Morgan Kaufmann, 2003.  R. G. G. Cattell, D. K. Barry (eds.): The Object Data Standard: ODMG 3.0, Morgan Kaufmann. 2000.  C. J. Date, H. Darwen: Foundation for Object/Relational Databases. The Third Manifesto, Addison-Wesley, 1998.

32

ADATBÁNYÁSZAT INKK290 Tantárgyfelelős: Ispány Márton Előfeltételek: INKK210; INKK230; INKK250 Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: Az adatbányászat fogalma és szerepe az informatikában. Problémák és módszerek az adatbányászatban. Az adatbányászat 5-lépcsős folyamata. Módszerek összehasonlítása: statisztikai mutatók és grafikus eszközök. Mintavételi kérdések, tanító, teszt és ellenőrző adatállomány. Feltáró adatelemzés és adat-transzformációk. Prediktív modellek. Lineáris és nemlineáris regresszió. Diszkrét célváltozó előrejelzése: a logisztikus regresszió, ROC görbe. Döntési fák, a CHAID, CART és C4.5 (C5) algoritmus. Neurális hálók: egyszerű, többszintű és radiális bázis függvényű hálók. Legközelebbi társ módszer. Prediktív módszerek konzisztenciája. Társítási szabályok, az apriori algoritmus. Automatikus klaszterezés. A gyakorlaton egy adatbányász szoftver (pl. SAS/Enterprise Miner) megismerése. Ajánlott irodalom:  Adriaans, P., Zantinge, D., Adatbányászat, Panem, 2002.  Berry, M. J. A., Linoff G., Data Mining Technique. For Marketing, Sales and Customer Support. Wiley, New York, 1997.  Devroye, L., Györfi, L., Lugosi, G., A Probabilistic Theory of Pattern Recognition. Springer, Berlin, 1996.  Hastie, T., Tibshirani, R., Friedman, J., The Elements of Statistical Learning. Data Mining, Inference, and Prediction. Springer, New York, 2001.

33

ISMERETALAPÚ TECHNOLÓGIA INKK270 Tantárgyfelelős: Bognár Katalin Előfeltételek: INKK220 Óraszám: 2+0 Kredit: 4 Tematika: Az ismeretalapú technológia és az eszközpiac kialakulása, jelen helyzete. Az ismeretalapú rendszerek főbb komponensei és azok funkciói. Az ismeretbázis és a következtetés. Ismeretreprezentációs módszerek: szemantikus háló, keretalapú és szabályalapú rendszerek, leíró logikák. A bizonytalanság keletkezésének forrásai; fontosabb bizonytalanságkezelő modellek, alkalmazásaik. Következtetési technikák, esetalapú következtetés. Ismeretalapú rendszerek építését támogató eszközök. Ismeretalapú rendszerek készítésének fázisai. Nevezetes ismeretalapú rendszerek. Ajánlott irodalom:  Futó Iván (szerk.): Mesterséges intelligencia, Aula Kiadó, 1999.  S. J. Russell, P. Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben, PanemPrentice Hall, Budapest, 2000.  Sántáné Tóth Edit: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek, ME Dunaújvárosi Főiskolai Kar Kiadó Hivatala, főiskolai jegyzet, 1998.  J. D. Ullman: Principles of Database and Knowledge-Base Systems, Computer Science Press, 1989.  Liebowitz, J. (ed.): The Handbook of Applied Expert Systems, CRC Press, 1998.

34

SZEMANTIKUS WEB INKK280 Tantárgyfelelős: Bognár Katalin Előfeltételek: INKK220; INKK240 Óraszám: 2+2 Kredit: 6 Tematika: A szemantikus web fogalma és megalapozása. XML alapvetés. Metaadatok leírása az Resource Description Framework (RDF) segítségével. RDF-lekérdezőnyelvek. Webontológiák, az OWL webontológia nyelv. Következtetés a szemantikus weben, leíró logikák. Szemantikus web alkalmazások. Ajánlott irodalom:  Szeredi P., Lukács G., Benkő T.: A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata, Typotex, Budapest, 2005.  Asuncion Gomez-Perez, Oscar Corcho, Mariano Fernandez-Lopez: Ontological Engineering with examples from the areas of Knowledge Management, e-Commerce and the Semantic Web (Series: Advanced Information and Knowledge Processing). 2004, Springer.  Franz Baader (szerk): The Description Logic Handbook: Theory, Implementation and Applications. 2003, Cambridge University Press.  Steffen Staab, R. Studer (eds.): Handbook on Ontologies (Series: International Handbooks on Information Systems). 2004, Springer.

E-LEARNING INKK650 Tantárgyfelelős: Bujdosó Gyöngyi Előfeltételek: Óraszám: 2+0 Kredit: 4 A tantárgy célja: A hallgatók képességeinek fejlesztése (on-line vagy off-line) tartalomszolgáltató rendszerek informatív, motiváló és az alapvető didaktikai elvárásoknak megfelelő tartalommal való feltöltése területén, valamint a rendelkezésre álló technikai eszközök készségszintű használata terén. Ehhez szükséges az e témához tartozó különböző területek, vonatkozó kutatási eredmények és technikai háttér ismerete. A kurzus alapot ad területen történő elkerülhetetlenül szükséges további önképzéshez. Tematika: Az e-learning fogalma. Tanulási elméletek. A konstruktivizmus alkalmazási lehetőségei. Motiválás az ismeretek befogadására. Tanulási szokások és módok, LifeLong Learning, LifeWide Learning. Andragógiai alapismeretek. Akadálymentesítés. Ismeretátadó anyag

35

fejlesztésének módszertana. Szabványosítás, LOM és SCORM. LMS és LCMS rendszerek, jellemzőik, szolgáltatásaik és fajtáik, MOOLE és társai. E-learning rendszerek. Ajánlott irodalom:  Feketéné Szakos Éva: A felnőttek tanulása és oktatása – új felfogásban. A konstruktivizmus alkalmazási lehetőségei a mai hazai andragógiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.  Hutter Ottó, Magyar Gábor, Mlinarics József: E-learning 2005, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005.  Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.  Nichols, M., Teaching for Learning. TrainInc. Co., Palmerston North, New Zealand, 2001, www.traininc.co.nz/tfl/  Sz. Tóth János (Szerk.): Felnőttképzés az Európai Unióban. Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról, 2., Magyar Népfőiskolai Társaság, Budapest, 2004.  Szűcs András, Papp Lajos: Bíztató kezdet után, egyenletes fejlődés előtt. Nemzetközi tapasztalatok, irányok az elektronikus távoktatásban. Felnőttképzés, 2004. 2/2., 35–42. Ajánlott linkek:  Oktopusz e-leraning portál, http://www.oktopusz.hu  E-learning lap, http://e-learning.lap.hu  E-learning Info: \url{http://www.e-learning.info.hu  Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ, http://www.bme-tfk.bme.hu/  E-learning szabványok, http://www.ilab.sztaki.hu/e-learning/  Educatio folyóirat felnőttoktatás száma, http://www.hier.iif.hu/kiadv/edu/1999-1/19991.htm  Magyar Gallup Intézet: Internet és pedagógia, http://ip.gallup.hu/e-learning/index.htm  Magyar e-learning kalauz, http://ip.gallup.hu/elearning/mo.htm  Computer Panoráma Business – A távoktatásról: Másképp is lehet.  http://www.cp.hu/cp/gyakorlat/windows/tavoktatas/  Orlovácz Péter (Menedzsment Fórum): E-learning, http://www.menedzsmentforum.hu/  Európai Távoktatási és E-Learning Hálózat (EDEN), http://www.eden-online.org  The e-learning Guild, http://www.e-learningguild.com  The International Review of Research in Open and Distance learning, http://www.irrodl.org  e-learning Jump Page, http://www.internettime.com/e.htm  e-learningpost, http://www.e-learningpost.com

36